)mert. magazin. MÁTRAI ERÕMÛ Zrt tél

mert magazin 2013 / tél

mert )

M ÁTR A I ERÕMÛ Zr t .

magazin 2013 tél

Mátrai Erőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság H-3271 Visonta, Erőmű utca 11. Tel.: +36 37 334 000, Fax: +36 37 334 016 E-mail: [email protected] Web: www.mert.hu

(

Kellemes karácsonyi ünnepeket és

boldog új évet!

4

2013. tél

( tartalom )

5

56. oldal

8. oldal

66. oldal

84. oldal

26. oldal

62. oldal

88. oldal

40. oldal

6

Beköszöntő

8

Kollektív Változás és értékmegőrzés

26

Interjú Beszélgetés Dr. Carsten Geisler igazgatósági koordinátorral

28

Interview Ein Gespräch mit dem Vorstandskoordinator Dr. Carsten Geisler

46

Versenyben Ipari Parkok versenyképességi felhívása

66

Helyi érték Gyöngyöstől a hírnévig

48

História Történelmi kitekintés

72

Tudomány A múlt nyomában

52

76

Sikereink kovácsai Beszélgetés Németh Demeter karbantartási főosztályvezetővel

Innováció ETE tanilmányút Szlovákiában

Interjú Interjú Miller Lajossal

56

Sport Újra lendületben Banka Zsolt

80

Történelem A családfakutatás rejtelmei

10

Kollektív A kollektív szerződés módosítása

13

Kollektív A fennmaradási stratégiát követve…

14

Hírek Még mindig az élvonalban!

34

Interjú Bemutatjuk Majorné dr. Horváth Boglárkát

58

Lépcsőfutás Honnan jött az ötlet a lépcsőfutásra?

84

Gasztronómia Egy megbízható Volkswagen – sajtból

16

Stratégia Hogyan fog csökkeni a raktári készletállomány?

36

60

Vasút Vonaton utazik a Mátrai Erőmű híre Angliába!

88

Csináld magad! Használati tárgyak az ünnepi szemétből

22

Beszámoló Tájékoztató a Központi Üzemi Tanács elmúlt 3 éves munkájáról

Innováció SNCR projekt a III. blokkon saját kapacitások kivitelezésében

40

Ünnepség 63. Országos Bányásznap Gyöngyösön

61

Támogatás Megújult a detki templom

94

Novella Jókai Mór: Melyiket a kilenc közül?

Beruházás A Tarnóca patak áthelyezésének munkálatai

44

Hírek Szénfelszabadításra vonult az MT-4 kotrógép

62

Adomány Sikeres jótékonysági est a MERT NŐK szervezésében

24

30

mert magazin, a Mátrai Erőmű Zrt. kiadványa • Felelős kiadó: Valaska József elnök, Mátrai Erőmű Zrt. Megjelenik a Sanoma Media Budapest Zrt. gondozásában. Szerkesztették: Bárdos Béla • Korcsog Béla • Kiss Henrietta Címlap fotó: Rácz István Design: Hock Balázs • Nyomdai munkák: Keskeny és Társai 2001 Kft.

6

2013. tél

( köszöntő )

7

Kedves Olvasó! A 2013-as év egy fantasztikus időszaka volt a Mátra kollektívájának, mert a gazdasági recesszió és a német fotovoltaikus áramtermelés hatására árzuhanásba eső árampiacon fenn tudott maradni, és megtalálta az eszközöket üzletmenetének középtávú stabilizálására. Itt nagyon leegyszerűsítve arról van szó, hogy a piaci nagykereskedelmi árak olyan alacsony szintre csökkentek, hogy nem adnak fedezetet a hagyományos erőművek önköltségére, beleértve a tüzelőanyag költségeket és a környezetvédelmi költségeket. Ma ez - amikor a Mátra a kapacitásai közel 50%-át a piacon kényszerül eladni, és amikor a legnagyobb vevő, az MVM is a piaci alapú árképzésből vezeti le a Mátrának megfizetett díjakat – az árbevételek 30%-os csökkenéséhez vezetett a 2014. évi eladásoknál. A korábbi 20%-os nyereség így rögtön negatívvá vált, miközben a fő tulajdonos – az RWE – bejelentette, hogy amelyik erőmű nem tud legalább 7,5%-os tőkearányos nyereséget realizálni, azt szünetelteti, vagy végleg leállítja. (Angliában 3300 MW, Németországban 2400 MW szén-biomassza kapacitást állított le.) A Mátra pozíciójának megtartása érdekében alapvetően két utat követtünk: az árbevételek növelése, és a költségek csökkentése. Az árbevételek növelése a jövőbeni árameladások optimalizálásával – a lehetséges legmagasabb áron – történt, a kockázati költségek (CO2 költségek) azonnali bebiztosításával. Emellett 2 milliárd forinttal növeljük az árbevételt a bükkábrányi szén romániai exportjával, és 4 milliárd forinttal a zöldáram-termelés 75 GWh-ról 200 GWh-ra növelésével. Az anyag-alkatrész és az alvállalkozói szolgáltatások esetén 20%-os költségcsökkentést irányoztunk elő, részben az árak csökkentésével, részben a volumen csökkentésével. Ezen a programon ma a legszélesebb vezetői körben dolgozunk, de hogy mit tudunk elérni, az a beruházások üzemmenetétől és a meghibásodásoktól is függ. A személyzeti költségek csökkentése során arra törekedtünk, hogy a munkában töltött idő becsületét (díjazását) növeljük, a túlhaladott szabályozásokat szüntessük meg, de vezessük be a külső foglalkoztatás részbeni átvételét biztosító rugalmas munkarendet, a rendkívüli időjárási viszonyok által létrejövő üzemi feltételromlás elismerését, és adjunk lehetőséget a korengedményes nyugdíjazást helyettesítő pool-ba menetelre. Köszönöm az Önök türelmét és megértését, amelyet a tárgyalások folyamán tanúsítottak, és a lojalitásukat a céggel és munkatársaikkal szemben, hiszen így el tudjuk kerülni a kényszerű létszámleépítést. A menedzsment ma már a 2014. év utáni időszakon dolgozik, hiszen kérdéses, hogy a jövőre alkalmazott megoldások hogyan tarthatóak fenn az azt követő években. Mindenesetre jó hír, hogy 2015-ben két új üzem is megkezdheti a termelését, az MT-Wheat Kft. gabona-feldolgozó és a Duna Fejlesztési Kft. bioetanol gyára. Az átvett hő, víz, villamos energia a Mátra bevételeit tovább növeli.

„Meg vagyok győződve arról, hogy együttes munkával a jövőben is sikerre vihetjük a vállalatot, biztosítva a munkahelyeket Visonta és Bükkábrány térségében. Az év végéhez közeledve áldott, boldog Karácsonyt és sikerekben gazdag boldog Új Évet kívánok Önöknek!”

Dolgozunk az Őzse-völgyi zagytér korszerű rekultivációján, 2x15 MW fotovoltaikus kapacitás beépítésén, mely további hosszú távú, stabil árbevételt jelenthet a Mátrának. Meg vagyok győződve arról, hogy együttes munkával a jövőben is sikerre vihetjük a vállalatot, biztosítva a munkahelyeket Visonta és Bükkábrány térségében. Az év végéhez közeledve áldott, boldog Karácsonyt és sikerekben gazdag boldog Új Évet kívánok Önöknek! 2013. december 1. Valaska József igazgatóság elnöke

8

2013. tél

(

kollektív

)

› szöveg: Lados Tibor › fotó: Lados Dávid

Változás és értékmegőrzés Egy mondás szerint „Az életben csak egy dolog örök, a változás”. Erről szól a világ körülöttünk, hiszen az öröknek hitt dolgok is átalakulnak. Ezek egy része negatívnak mondható (a gazdasági környezet és nyugdíjrendszer változásai, klímaváltozás, stb.) a hozzájuk fűződő viszonyunkat mégis az határozza meg leginkább, hogy hatnak-e életünkre, egzisztenciánkra. Amennyiben egy fájdalmasnak mondható változás nem érint bennünket, ritkán vállalunk szolidaritást az elszenvedőkkel, hajlamosak vagyunk inkább semleges álláspontot képviselni.

9 A 9. számú módosítás legfontosabb célja és eredménye, hogy nem kerül sor csoportos létszámleépítésre. Bevezetjük egyúttal a korai nyugdíj intézményét, amel�lyel azok, akik ezt igénylik és valóban rászorulnak, akár 2 évvel korábban elmehetnek nyugdíjba, havi járandóságukat a Mátra finanszírozza. Évente, munkabérünk 6 százalékát takarítjuk meg és helyezzük el a nyugdíjpénztárban. Ezt az összeget most felszabadítjuk, és lehetőséget biztosítunk mindazok számára, akik Módosítás célja : • 2013. július 1-től hatályos Munka Törvénykönyve kötelező változásainak átvezetése • Gyakorlati alkalmazáshoz illeszkedő módosítások • Hatékony munkaidő-gazdálkodás • Költség megtakarításhoz kapcsolódó intézkedések 2012 évi törvényi változások átvezetése : • Rendkívüli felmondás helyett azonnali hatályú felmondás • Kártérítési határozat helyett fizetési felszólítás • A vétkes kötelezettségszegés eljárása során kötelezően alkalmazandó 15 napos határidő alkalmazása • Munkaközi szünet szabályának változása Gyakorlati alkalmazásokhoz kapcsolódó módosítások : • 40%-os műszakpótlék átalány beillesztése • Bér előlegfizetés 100.000 Ft 30.000 Ft helyett • Cizellált jogkövetkezmények a munkaviszonyból származó kötelezettség megszegéséből adódóan (figyelmeztetés, szigorú figyelmeztetés, más

A MERT életében azonban olyan változtatások következnek, amelyek kivétel nélkül, közvetlenül érintenek minden dolgozót. Bár az elmúlt 50 évben ez a csapat mindig azt érzékelhette, többé-kevésbé jobban élünk, mint az előző évben, gyarapodunk, bővülünk - és ez vonatkozott juttatásainkra is. Büszkék lehettünk a munkahelyünkre és a bennünket körülölelő biztonságra. Most azonban falaink közé is beköszönt a „klímaváltozás”. Nem vonhatjuk ki magunkat és nem függetlenedhetünk a körülöttünk zajló folyamatoktól. Európa folyamatosan veszít a földrészek között zajló munkaerő megtartó csatákban, az elmúlt években 5 Millió munkahely szűnt meg földrészünkön, és 27 Millió létesült Ázsiában.

Itthoni viszonyok

Hazánkban is felgyorsult az átrendeződés, nekünk azonban őriznünk kell versenyképességünket. Ennek azonban ára van, a jövő évtől „összébb kell húzni a nadrágszíjat”, többet, rugalmasabban kell teljesí-

tenünk, hogy megőrizzük munkánkat. 2014. január 1-jétől hatályba lép a kollektív szerződés 9. számú módosítása, amely új elvárásokat teremt számunkra. Alacsonyabb átlagkereseteink mellett vagy ellenére, de többet kell dolgoznunk és jobban kell teljesítenünk.

Milyen új eszközök lépnek életbe?

Helyreáll a végzett munka becsülete, előtérbe kerül a munkahelyen végzett tevékenységünk, a munka elkerülése nem jár díjazással. A különleges munkakörülmények között dolgozókat jobban elismerjük, mint eddig. A folyamatosan változó piaci árakra és men�nyiségekre rugalmasabban reagálunk majd emberi erőforrásainkkal. Azokat a kiváltságokat, amelyeket a villamos energiai piac már nem ismer el az árban, meg kell szüntetnünk. Megőrizzük azonban azokat a mátrás értékeket, amelyek kultúránk részét képezik, megtartjuk többek között azokat a juttatási elemeket, amelyek megkülönböztetnek bennünket más társaságoktól.

szükségét érzik, hogy felhasználhassák az összeget. Az előkészített és jóváhagyott változások eredménye a munkahelyek megtartása. A változások közepette, - nem engedve a piac szorításának -, megőrizzük ezáltal az egyik legfontosabb értékünket, a szolidaritást, amely a mátrás közösség erejében rejlik. Kollektív szerződés legfontosabb változásai cím szavakban.

munkakörbe sorolás, alapbér csökkentése, 13. havi fizetés csökkentése) • Üzemlátogatást vezetők pótléka megszűnik • Átirányítás tartama meghosszabbításra kerül • túlóra pótlékok változnak • vezetői pótszabadságok megszűnnek Hatékony munkaerő gazdálkodás : • A munkaidő-keretet időben korlátozó rendelkezések kivételre kerülnek • Pihenőnapra vonatkozó korlátozó rendelkezések törlése Távolléti díj bevezetése: • Eddig átlagkeresetet fizettünk és most a távolléti díj fizetésére térünk át • Egyedi távolléti díj fogalmunk lesz, mely engedményeket is ad az Mt. szerinti távolléti díj definícióhoz képest • Nincs benne: • Prémium • Túlóraalap és annak pótléka • 13. havi fizetés és a bányászati hűségjutalom

10

2013. tél

( kollektív )

› szöveg: ME Zrt. BDSZ Tárgyaló delegáció › fotó: Kovács Péter

A kollektív szerződés módosítása

11

A hagyományos szenes alapanyagból előállított villamos erőművek versenyképessége csökkent és ebből Magyarország, ill. a Mátrai Erőmű Zrt. sem tudta magát kivonni, a cég fennmaradása bizonytalanná vált. A Mátrai Erőmű Zrt. menedzsmentje kezdeményezte egy tárgyalássorozat lebonyolítását. Már az első alkalommal, egy konzultációs megbeszélés keretében ismertették a cég jelenlegi és jövőbeli helyzetét, melyek a következők: • 38 Euro/MWh-ás önköltséget 33 Euró/MWh-ra kell csökkenteni; • 200 fős létszámcsökkentésre is szükség lehet; • később további intézkedésekre lehet szükség, nincs stabil pont. Cél a torzulások kivétele: • túlóra • műszakpótlék • pótlékok Az érdekképviseletek nyílt, őszinte és korrekt tárgyalások lefolytatását kérték és előre jelezték, hogy bizonyos megtakarítási kérdésekben hatáselemzéseket fognak kérni a munkáltatótól: • szakmai struktúrák szerint; • telephelyenként; • munkaköri csoportokban.

Első tárgyalások

Ahhoz, hogy arra a kérdésre választ kapjunk, miért volt szükséges a Mátrai Erőmű Zrt.-nél a 2002. évben létrejött Kollektív Szerződés módosítása, egy kis visszatekintésre lesz szükségünk. Az év elején arról tárgyaltunk az Elnök úrral, hogy nincs szükség új Kollektív Szerződés kötésére, csak a 2012-ben hatályba lépett új Munka Törvénykönyvben elfogadott törvényi változások átvezetésére kerülne sor. Májusban azonban kiderült, KSZ módosítása elkerülhetetlen, melynek fő oka az EU-ban és világviszonylatban a villamos energia árának csökkenése, melynek hatásai részvénytársaságunkat sem kerülhették el.

Az első tárgyalás során, melyen részletesen ismertették az igazgatóság elképzelését, a két fél megállapodott, hogy tárgyalásos úton a KSZ módosításra kerül olyan formában, hogy mindkét fél (Munkáltató és Munkavállalói oldal) tudomásul véve a piaci környezetet, azok elismerésével nyugodt munkakörülményt és jövedelmeket tudjanak biztosítani a dolgozók számára. Megegyezés született az ütemtervről, hogy milyen napokon és milyen témaköröket kívánnak tárgyalni a felek. A munkavállalói oldal kérte a humánpolitikai igazgató urat, hogy az ütemtervet és az abban szereplő tárgyalandó témákat írásban juttassa el a reprezentatív szakszervezeteknek, hogy azt előzetesen tanulmányozni tudják. Továbbá azon anyagokat melyek szükségesek ahhoz, hogy kellőképpen fel tudjanak készülni a tárgyalás sorozaton való részvételre, ill. a munkavállalók érdekeinek képviseletére. A tárgyalások első részében a Munka Törvénykönyv változásából adódó törvényi változások átvezetésére került sor. A folytatásban azok a pontok következtek, melyek a Munka Törvénykönyv változásából adódnak, de a munkavállalók javára eltérést engednek.

Fontos kérdések

A Munka Törvénykönyve az átlagkereset számítást, mint fogalmat megszüntette. Helyette bevezetésre került a távolléti díj, melynek számítási módja ros�szabb, mint az átlagkereset számításé volt. A munkáltató első javaslatában a pótlékok közül csak négy elemet kívánt figyelembe venni a távolléti díj számításánál. A tárgyaló delegációk több fordulón keresztüli vita során elérték, hogy még további három bérpótlékot vesznek figyelembe a távolléti díj számításánál. A következő ilyen sarkalatos kérdés volt a munkaidőkeret bevezetése. Az érdekképviseletek többször jelezték, hogy a munkaidőkerettel a munkáltató a

12

(

2013. tél

kollektív

)

› szöveg: MEVISZ tárgyaló delegáció › fotó: Pánczél János

13

A fennmaradási stratégiát követve… túlóra költséget akarja csökkenteni. Ezt az érdekképviseletek azért kifogásolták, mert ez a munkavállalók jövedelmezőségét nagyban befolyásolja. Ebben a kérdéskörben vita alakult ki a két fél között, mert a szakszervezetek nem engedtek a munkáltató javaslatának. A viták sorozata után mégis olyan ígéret született a munkáltatótól, hogy a meglévő túlóra keret költségét nem kívánja csökkenteni, de a munkaidőkeretet be kívánja vezetni, melynek két oka van. Az egyik, hogy a javításokat és a karbantartásokat optimalizálja. A másik, hogy a kiszabályozott túlóra keretet ne lépjék túl a területek. A tárgyalás során abban is megállapodtak, hogyha a munkáltató munkaidőkeretet kíván bevezetni, azt a tárgyhónapot megelőző hónap 15-ig az érdekképviseletekkel egyeztetni kell. A létszámmal kapcsolatban érdekképviseletek minden tárgyalás során kifejtették azon álláspontjukat, hogy a telephelyeken további létszámcsökkenés nem elképzelhető, mert a munkavégzés folyamatát és a munkavállalók biztonságát veszélyeztetné. A létszámleépítéssel történő költségcsökkentés javaslatát nem tudják elfogadni. Későbbiek folyamán az ott érvrendszerként felsorolt észrevételeket a munkáltató akceptálta és azokat tudomásul vette. Második fordulós bértárgyaláson ezt olyan formában rögzítették és állapodtak meg, hogy csak természetes fogyással történő létszámcsökkenés valósulhat meg. Ez a megállapodás nagy eredménynek számít a mai gazdasági helyzetben, hiszen a jelenlegi piacon működő cégek, üzemek létszámleépítésre kényszerülnek. További eredmények érdek-képviseleti oldalról, melyet a menedzsment felé érvényesíteni tudtak:

Pótlékrendszer: • Megmaradt a pihenőnapon illetve a munkaszüneti napon teljesített rendkívüli munkavégzés bérpótléka. Átalakult a munkaidő utáni elrendelt rendkívüli munkavégzés bérpótléka (90%). • Bővült a gépjármű vezetési pótlékban részesülők köre. • Új elemként került bele a KSz-be a rendkívüli munkavégzés pótléka illetve az üdülési támogatás. Végkielégítés: A munkáltatói javaslatát az érdekképviseletek nem tudták elfogadni, mivel előzőleg ígéretet tettek, hogy csoportos létszámleépítés a részvénytársaságnál nem történik. Így az érdekképviselet véleménye és indokrendszere alapján költségmegtakarítást nem fog eredményezni ennek bevezetése. Ezért kérték a munkáltatót, hogy ezen javaslatától álljon el. Az indokokkal szemben a munkáltató más érveket nem tudott felhozni, ezért így a munkavállalók képviseletének javaslatát elfogadta, ezáltal a végkielégítés mértékének számítása és időtartama nem változott. Összefoglalva a Kollektív Szerződés módosításának tárgyalása során törekedtünk arra, hogy az elején megfogalmazott elvünkhöz, nyílt, őszinte és korrekt tárgyalást kívánunk folytatni a munkáltatóval a munkavállalói érdekek szem előtt tartásával, hűek maradtunk. Úgy érezzük, sikerült egy olyan Kollektív Szerződés módosításban megállapodni, amelyben a munkavállalók érdekei sem sérültek és elősegíti a munkahelyek megőrzését.

Visszatekintve az elmúlt évekre, - de akár egy évtizedre is - meg kell állapítani, hogy a szakszervezetek nem voltak hálás helyzetben. Hiszen a Mátrát a hazai villamosenergiarendszer működésének állandóan változó műszaki, de még inkább gazdasági környezete, folyamatosan újabb és újabb kihívások elé állította. A végállomás a teljes, piaci környezetben való megfelelés, amely mint megváltozott értékesítési feltétel-rendszer, - a már ismert okok miatt - rendkívül nehéz körülményeket teremt egy szenes erőmű számára, amely még ráadásul jelentős gazdasági és környezetvédelmi adókkal terhelve kényszerül üzemelni. Ebben a helyzetben egy magát felelősnek tartó munkavállalói érdekképviselet számára nincs más lehetőség, mint a menedzsment által kidolgozott fennmaradási stratégiát követve, a szociális és munkajövedelmi érdekek sérülését a lehető legkisebbre minimalizálni, a legfontosabb érték a munkahely megtartása érdekében. Az idei Kollektív Szerződési tárgyalások azért is jelentettek mérföldkövet a munkaügyi kapcsolatok terén, mivel eddig a személyzeti költségek csökkentése munkaszervezés módosítással (pl. erőművi karbantartás három-váltásos kétharmados munkarend bevezetése), illetve javarészt „puha” létszámcsökkentéssel, létszámstoppal (Mátrafit) valósult meg, ahol a távozó kollégák megváltozott élethelyzetére dolgoztunk ki szociális megállapodást. Ilyen természetű, bár szerényebb juttatásokat tartalmazó egyezség megkötését azért mégis sikerült elérnünk.

Változások között

Mostanra viszont az emberi erőforrás gazdálkodásban odáig jutottunk, hogy a technológia üzemeltetésén, karbantartáson, üzleti adminisztráción dolgozó kollégák létszáma elérte az optimumot. Így személyzeti területen nem volt más megtakarítási potenciál, mint a maradó alkalmazottak javadalmainak csökkentése. A KSZ változásait tekintve a MEVISZ által a tárgyalások megkezdésekor ismertetett alapelveket lényegében sikerült foganatosítanunk. A legértékesebb elemek megtartása mellett (pl. a műszak pótlék és a 13. havi juttatás mértéke), olyan tételek kerültek módosításra,- esetleg törlésre-, amelyek végrehajtása nem mond ellent az Ágazati Kollektív Szerződésnek, és a munkavállalóktól is a legkisebb áldozatokat követeli meg. Néhány új elemet pedig sikerült felvennünk a KSZ-be (pl. üdülési támogatás), amely enyhíti a jövedelem csökkenés miatt támadt bevételkiesést, más elemeket pedig megújítottunk, mint például a munkakörülményi pótlék. Végezetül ezúton is szeretnék mindenkinek köszönetet mondani, akik segítséget nyújtottak a tárgyalások folyamatában, és abban a reményben kívánok minden munkavállalónak és kedves családjának boldog adventet, sikerekben gazdag új évet, hogy kerül még olyan gazdasági helyzetbe a cég, amikor is a szakszervezetek megalapozottan nyújthatnak be, érdemi jövedelem-növekedésre igényt a munkáltató felé.

Prométheusz díjat kapott Giczey András A hazai energetika, bányászat területén kifejtett több évtizedes kiemelkedő munkásságáért Giczey András, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatója Prométheusz díjat vett át 2013. október 21-én Németh Lászlóné Nemzeti Fejlesztési minisztertől. A rangos kitüntetéshez ezúton is gratulálunk!

14

2013. tél

( hírek )

15

Idén is elnyertük a Business Superbrands díjat valamint a MagyarBrands címet

Még mindig az élvonalban!

2013-ben a Mátra pozitív megítélése tovább erősödött, immár ötödik alkalommal kapta a SuperBrands címet. Emellett, a hazai értékteremtésben betöltött szerepüket, mind ismertség, mind minőség szempontjából Magyar Brands címmel is elismerték. A Mátrai Erőműben termelt villamos energia, gipsz és pernye továbbra is büszkén viselheti a Magyar Termék védjegyet. 5x

2013-ban már hatodik alkalommal ült össze a 16 tagú, független szakemberekből álló zsűri, akik a Dun&Bradstreet adatbázis, valamint szakmai kamarák és szövetségek segítségével döntöttek arról, hogy mely üzleti márkák viselhetik a Business Superbrands védjegyet. A bizottság döntése alapján cégünket, a Mátrai Erőmű Zrt. immár ötödször találták érdemesnek arra, hogy elnyerjük a Business Superbrands 2013 elismerést. A Business Superbrands program az üzleti szektor (B2B) márkáinak legkiválóbbjait emeli ki, azaz olyan magyarországi cégeket, illetve márkákat, amelyek nem elsősorban a fogyasztókkal, hanem vállalkozásokkal, szervezetekkel állnak kapcsolatban. A bizottság elé kerülő lista a jelentős hazai szakmai szervezetek és szövetségek ajánlásainak figyelembevételével jött létre. Ebbe a mintegy 3000 márkát/céget tartalmazó listába egyaránt beletartoznak a legnagyobb nyereségű hazai cégek csakúgy, mint – az egyes szektorok iparkamarái, egyesületei, szakmai szervezetei által javasolt – kisebb vállalkozások, melyek az üzleti élet kiválóságainak számítanak. „Az ember egész életét végigkíséri a bizalom kérdése. Gyerekkorunkban bízunk szüleinkben, családunkban, tanítóinkban, barátainkban. Felnőve megtanulunk bízni egyes vállalatokban, termékekben is, amelyek már bizonyí-

tottak, amelyeket megszerettünk, megszoktunk. A Superbrands számomra a bizalom jele. Az a márka, amely megérdemli ezt a minősítést, érdemes arra is, hogy megbízzak minőségében és tartósságában, s ezt válasszam, ha biztosra akarok menni” - mondta a díjat odaítélő bizottság egy tagja Lakatos Zsófia, a Magyar PR Szövetség nevében A Superbrands Magyarország zsűrije és vezetői egyre nagyobb szükségét látták, hogy a hazai termékekre kiemelt figyelmet fordítsanak, ezért 2010-ben életre hívták a MagyarBrands programot, mely keretén belül a Szakértői Bizottság tagjai idén negyedszer választották meg Magyarország legkiválóbb márkáit. A MagyarBrands célja olyan magyar vonatkozású márkák díjazása, amelyek a magyar vállalkozások méltó képviselői lehetnek hazánkon kívül is. A MagyarBrands márkákhoz kapcsolt értékek olyan kézzel fogható előnyt jelenthetnek a magyar és nemzetközi piacon, amelyek révén a termékek megbízhatósága és elismertsége is növekszik a vásárlók szemében. A MagyarBrands nem csupán a védjegy megkülönböztetéssel, egyszeri alkalommal segíti az adott márkát, hanem a program több eleme a márkázás hosszú távú stratégiájában hozhat kézzel fogható, értékesítésben is megmutatkozó eredményeket. A MagyarBrands címet immár második alkalommal kapta meg társaságunk.

16

2013. tél

(

stratégia

)

› szöveg: Zsoldos Zsolt › fotó: archív

HOGYAN FOG CSÖKKENNI A RAKTÁRI KÉSZLETÁLLOMÁNY? Összeállításunk célja, hogy minden munkatársunk számára egyértelmű legyen, hogy a készletcsökkentés érdekében hozott társasági intézkedések következetes végrehajtása nagyon fontos a vállalatunk további működéséhez- már rövidtávon is. A kitűzött készletcsökkentési célokat csak úgy tudjuk elérni, ha mindenki azonosul a cikkben megfogalmazott gondolatokkal, feladatokkal.

17 A piaci helyzet megváltozása új anyag, alkatrész és készletgazdálkodási stratégiát - egy más szemléletet - követel meg

Hogyan változtak a külső piaci és a belső vállalti körülmények, peremfeltételek ? - Az európai villamos energia termelői árak jelentős csökkenése mellett a magyarországi villamos energia import jelentős növekedése következett be, mely a hazai termelésre negatívan hat. - A Mátrai Erőmű jelenlegi termelő egységein az utolsó nagyjavítások következnek.

Milyen módon hatnak a külső, belső körülmények a készletgazdálkodásra? - A társaság cash flow-jának jelentős része készletekben és tárgyi eszközökben van lekötve, melynek felszabadítása, felhasználása biztosítja, hogy a tervezett üzemidő végén a bezáráshoz szükséges források rendelkezésre álljanak. - A készletben álló pénz nem kamatozik, nehezen tehető likvid forrássá, amelyre pedig az egyre nehezebb üzleti környezetben szüksége van a társaságnak.

Milyen fő szegmensei vannak a módosított anyag – alkatrész, készletgazdálkodási stratégiának? Módosított anyag - alkatrész, készletgazdálkodási stratégia fő szegmensei

Meg kell találni az optimumot a termeléshez, karbantartáshoz, működtetéshez minimálisan szükséges készlet és a társaság likviditása szempontjából megengedhető készlet között. A jelenlegi raktári készletszint június 30-án 8,3 Mrd Ft volt, amit 50 %-kal csökkenthető. Ezért kell mindenkinek mérlegelni és dönteni az anyag-, alkatrészigények feladásakor.

4. Beszerzési keret tervezés a következő években felhasználandó készlet figyelembevételével

2. A beszerzési költségek csökkentése (COP) 3. A beszerzett készletek tételes felülvizsgálata. Leértékelés, selejtezés, értékesítés (pénzé tétel)

Készlet növekedés 2003-2013 között (mrd Ft) 8,3 Mrd Ft

9

1. Beavatkozás a folyó készletgazdálkodási folyamatba

8 7 6 4,1 Mrd Ft

5 4

2,5 Mrd Ft

3 Össz raktári készlet

2 1 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

1. Beavatkozás a folyó készletgazdálkodási folyamatba, 2. A beszerzési költségek csökkentése (COP) 3. A beszerzett készletek tételes felülvizsgálata. Leértékelés, selejtezés, értékesítés (pénzzé tétel) 4. Beszerzési keret tervezés a következő években felhasználandó készlet figyelembevételével

Milyen intézkedések vannak érvényben a fenti szegmensekre vonatkozóan? 1. Beavatkozás a jelenlegi készletgazdálkodási folyamatba A beavatkozást indokolja, hogy : • 10 év alatt a készletszint 2,5 Mrd-ról 7,8 Mrd-ra növekedett (június 30-án 8,3 Mrd) (Ez közelít a társaság éves bérköltségéhez!)

18

19

2011. tél

• Magas az ez évre igényelt, de fel nem használt készletek értéke

• Az éves anyagfelhasználás 21 %-a konszignációs (nem saját) készletből történik. Emiatt sem indokolt a magas saját készlet.

Készletek felhasználásának összetétele Saját készlet felhasználás

• A 2013 évi éves társasági beszerzési keretet már az év felénél jelentősen túlléptük. • A tartalékolás sok esetben indokolatlan ezért csökkenteni kell az üzembiztonsági készletnek minősített anyagok, alkatrészek féleségét, mennyiségét.

12% 50%

44%

17%

Készletek összetétele

48%

Konszignációs felhasználás Készletvezérelt felhasználás

21%

Tartalék készlet felhasználás

Saját készlet

• Bizonyos anyag -, alkatrészféleségekből túlzott tartalékképzés volt Nagy értéket képviselő tartalék készletelemek: Heveder készletek alakulása 2005-2013 (eFt) 700

25 000

20 533

500

20 000

400 300 200 100

624

9 758

Csövek készleteinek alakulása 2005-2013 (eFt) (átm 70mm feletti csövek)

30 000

27 202

600

15 000 10 000

500

5 000

204

400

15 000

7 182

200

340

150 100 50

216

2 394

Első szegmensre vonatkozó intézkedések: - Minden anyag, alkatrész beszerzés engedélyezés (értékhatár nélkül) az illetékes igazgató engedélyével történhet. Az igazgatók személyesen engedélyezik a beszerzéseket, a konszignációs raktárakból történő lehívásokat valamint a források – cash és költségkeret – meglétét.

10 000

4 728

60

20

- Csak a villamos energiatermelést közvetlenül befolyásoló anyag, alkatrész szerezhető be, illetve kizárólag a szén kitermeléséhez – (széngéplánc és HM-ek) szükséges anyag.

5 000 4 000

80 1 506

40 5 000

Készletek mennyisége (m, db)

100

306 -

3

3 000 79

23

2 000 1 000

- Konszignációs raktárak feltöltését a partner csak a BRO engedélyével végezheti.

58

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Készletek értéke

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

2013

Készletek mennyisége (db)

Készletek értéke

• Készletek 54 %-a 3 évnél régebben van a raktárakban:

54%

36 hónapnál fiatalabb készletek 36 hónapnál öregebbkészletek

4%

Saját tartalék készlet

1 000

Bontófogkészletek alakulása 2005-2013 (eFt) (Nyers+félhegesztett)

20 000 15 956

250

1 500

500

147

22

Készletek értéke

Görgő készletek alakulása 2005-2013 (eFt) 350 300

313

4%

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Készletek mennyisége (m)

400

877

200 100

Saját készletvezérelt készlet

2 500 1 385

300

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Készletek értéke

Konszignációs készlet

- A beszerzési kereteket szigorúan be kell tartani.

Készletek mennyisége (db)

46%

- A készletcsökkentés érdekében csak akkor igényelhető anyag, alkatrész, ha nincs készleten, vagy ha az új készlettel együtt minden felhasználásra kerül. - Minden ÜBT készlet címen készleten lévő, anyagot, alkatrészt – ha annak hiánya nem eredményez közvetlenül villamos energia kiesést – fel kell használni. (Különösen turbina alkatrészek, mert már nem lesz több házbontási javítás). - A speciális alkatrészeket (pld. a folyamatirányítás számítógépes egységei, a turbina-szabályozó alkatrészek, üzemfelügyeleti rendszerelemek, stb.) kell csak tényleges ÜBT készletként kezelni.

2. A beszerzési költségek csökkentése középtávon (COP) A beszerzési költségeket alapvetően két módon kell csökkenteni: - A meglévő korábban beszerzett készletek folyamatos felhasználásával (Ezek a készletek olcsóbbak a súlyozott nyilvántartás ellenére is a jelenleg beszerezhető anyagok, alkatrészek áránál.) - Az érvényben lévő szerződések felülvizsgálatával, melyet közösen kell elvégezni a beszerzésnek és a szakterületeknek. Partnereinknél min. 10 %-kos beszerzési költségcsökkentést kell elérni 2014-re. 3. A beszerzett készletek tételes felülvizsgálata. Leértékelés, selejtezés, értékesítés (pénzzé tétel, készletcsökkentés) Megtörtént az összes raktári készlet elem (anyag, alkatrész) felülvizsgálata, mely során meghatározásra kerültek: - következő években felhasználandó anyagok, alkatrészek - a műszakilag indokolható leértékelésre szánt készletelemek - a technológiai változások miatt elavult vagy felesleges készletek értékesítés vagy selejtezés céljából - a készletvezérelt elven működő készlethányad minimum – maximum mennyiségeinek felülvizsgálata, a maximum mennyiség csökkentése, nagyobb forgási sebesség és alacsonyabb készletérték elérése érdekében

20

21

2011. tél

4. Beszerzési kerettervezés a következő években felhasználandó készlet figyelembevételével A 2014. évi beszerzési keret számításánál a felhasználásra kijelölt, a selejtre kiválasztott, az értékesítendő készletek értékét és a tervezett értékvesztést kell figyelembe venni. Ennek alapján az elkövetkezendő évek beszerzési kerete legalább 2,4 Mrd Ft-tal lesz kevesebb évenként, ami ösztönzi a meglévő készletek felhasználását és megakadályozza a pénzlekötést.

Milyen eredményei vannak a júliusban bevezetett intézkedési csomagnak? 1.Készletfelülvizsgálat : Megtörtént az összes raktári készletelem (anyag, alkatrész) felülvizsgálata. 2014. évi beszerzési keret tervezésénél figyelembe vesszük a szervezeti egységek által elvégzett készletfelmérés eredményeit: 2013 évben 1209 M Ft felhasználás 2014 évben 1707 M Ft felhasználás 2015 évben 1418 M Ft felhasználás későbbi években 3 453 M Ft felhasználás

Feladataink röviden a készletcsökkentés érdekében :

2. Megkezdődött a havi tény zárókészletek csökkenése:

1. sen ne Feleslege nk, u tar talékolj ködéshez ű m a vagyis pénzt ne s e g é szüks ! készletbe kössük le

2. n Elsősorba szletből é k ő v meglé k! n u z z dolgo

3. Figyeljünk si é a beszerz ! e tr kere

Társasági TERV-TÉNY készlet tendenciája (2005 nyitó-2013 tárgyhó) (MFt) 10,00 Társasági TERV-TÉNY készlet tendenciája (2005 nyitó-2013 tárgyhó) 9,50 (MFt) 9,00 8,50 10,00 9,50 8,00 9,00 7,50

Tény készlet

8,50

7,00 8,00 6,50 7,50 7,00 6,00

Tény készlet

s s s r s r ár us iu ilis áju liu sztu be óbe ru árci ápr ún . jú t m j m b u k . . . fe ug epte . o 13 . m 13 013 013 ec 3 3. z 20 3. a 13 20 13 . d 201 2 2 01 0 2 .s 1 2 2 20 1 20 013 20 2

6,50 6,00

4. A raktári készletek ter vezését, felhasználását tegyük ter vszerűvé, tudatossá!

5. nyagokat Az igényelt a n tá beszerzés u i! k vételezzük

r

be

em

r

uá

n . ja

TERV készlet

TERV készlet

3. Erre az évre igényelt, de fel nem használt anyagok készletértékei is csökkenést mutatnak E FT FT E 600 000 11 600 000

Aktuális érték 1,2 Mrd Ft

1 400 000

1 400 000 1 200 000

1 200 000 1 000 000

1800 000 000 000 600 000 800 000 400 000

600 000 200 000

400 000 200 000

Nyitó

1.

2.

3.

4.

4. Jelentősen csökkent a SAP igények száma 2013. Szeptember 30.

2.

3.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. Hónap 5. Lezajlottak a beszállítókkal folytatott ártárgyalások, ahol partnereink döntő többsége elfogadta a kért árcsökkentést. Nyitó

1.

5. 6. Hónap

4.

6. Fokozott menedzsment ellenőrzés és nyomon követés valósul meg.

A készletcsökkenés megkezdődött, de az elvárt 50 %-os csökkenés érdekében szükséges mindenki felelős és következetes munkája és az új szabályok betartása. A cél csak a beszerzés a felhasználók és vezetők közötti fokozott együttműködéssel érhető el, melyben mindenkire számítunk.

22

2013. tél

( beszámoló)

Tájékoztató a Központi Üzemi Tanács elmúlt 3 éves munkájáról

23

Tisztelt Munkatársak! A jelenleg tevékenykedő Központi Üzemi Tanács a 2010. novemberében megtartott Üzemi Tanácsválasztások után 2010. december 17-én delegálás útján alakult meg. 13 fő Központi Üzemi Tanács tagot a következő területekről delegálták: • Erőmű: 5fő • Visonta bánya: 5fő • Bükkábrány bánya: 3 fő Az alakuló értekezleten megválasztásra került a KÜT elnöke: Pápis László, két elnökhelyettese: Medveczki Zsolt és Csató László. A ME ZRT. Központi Üzemi Tanácsa tevékenységét a mindenkori hatályos Munka Törvénykönyve a 2011. januárban elfogadott ügyrendje, illetve minden év januárjában elfogadott munkaterve alapján végzi. A munkáltatóval való kapcsolattartása a 2011. január 1-vel aláírt, illetve a munkatörvény változása miatt, 2012. augusztus 1-én módosított „Megállapodásában” került meghatározásra. Az elmúlt 3 év során a KÜT havi gyakorisággal tartotta értekezleteit (31 alkalommal), mely ülések állandó résztvevője volt: • Valaska József Igazgatóság elnöke • Lados Tibor Humán Erőforrás igazgató

A Központi Üzemi Tanács évente a következő témákat tárgyalta meg:

Tisztelt Munkatársak! Az idei évben november 20-21-22-én 8. alkalommal került megszervezésre az Üzemi Tanácsválasztás. Az Üzemi Tanácsok létrehozásáról, megalakításáról a 1992. évi Munka Törvénykönyv rendelkezett. A Törvény célja a munkáltató és a munkavállalók együttműködésének szabályozása, a munkáltató döntéseiben való részvétel biztosítása. A munkavállalókat az adott témákban munkavállalói jogok tekintetében a Központi Üzemi Tanács képviseli.

Központi Üzemi Tanács feladata és jogköre: Együttdöntési jog: a jóléti célú pénzeszközök felhasználása tekintetében. Tájékoztatáshoz való jog: a társaság gazdasági helyzetét érintő kérdésekről, munkabérek változásáról, munkaidő felhasználásáról, munkafeltételek jellemzőiről, munkavállalók számáról. Véleményezési jog: a munkáltatónak döntése előtt legalább 15 nappal ki kell kérni a Központi Üzemi Tanács véleményét a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések és szabályzatok tervezetéről. A Központi Üzemi Tanácsnak a 2012. évi I. törvény értelmében félévente tájékoztatni kell tevékenységéről a társaság munkavállalóit.

• Minden év januárjában megtárgyalta és elfogadta a KÜT éves Munkatervét. • Évente áttekintette a munkavállalók szabadon választható béren kívüli juttatásainak az éves struktúráját, a választott elemek összegét, arányait. • Évente tájékoztatást kapott a társaság éves eredményeiről, a következő év üzleti tervéről. • Az előző évi Jóléti és Szociális Költségterv alakulásáról, annak végrehajtásáról illetve az adott év Jóléti és Szociális Költségtervéről. • A társaság egészségmegőrző programjának tapasztalatairól, a következő évek elképzeléseiről. • A Mátrai Erőmű Zrt. magyar villamos energia piacon betöltött szerepéről, a versenyképesség megtartása érdekében szükséges, elvégzendő feladatokról. • Tájékoztató az éves Oktatási Tervben rögzítettek végrehajtásáról. • A „Munkavédelmi Ösztönző Rendszer” működésének tapasztalatairól. • Mátrai Erőmű Zrt. tulajdonában lévő kft.-k helyzetéről, további feladataikról. • Tájékoztató a Mátrai Erőmű Zrt. stratégiájáról és fejlesztési projektjeiről. • Mátra Szociális Alapokmányának teljesüléséről. • Mátrai Erőmű Zrt. foglalkozás-politikájáról, munkaidő felhasználásáról, munkafeltételek jellemzőiről. • Tájékoztató a bányászati terület céllétszámának elérésére hozott igazgatósági határozat végrehajtásáról. • Részvénytársaságon belüli bérek, keresetek alakulásáról. • A Mátrai Erőmű Zrt. telephelyenkénti létszámhelyzetéről, a bérek, keresetek alakulásáról, a felhasznált túlórák mennyiségéről. • Évente a jóléti és szociális juttatási rendszernek a következő évi adótörvények figyelembevételével való kialakítására. • Mátrai Erőmű Zrt. éves várható eredményeiről. • Az SZMSZ és a Munkavédelmi Szabályzat változásaikor a KÜT minden alkalommal kialakította véleményét és azt írásban átadta a munkáltatónak. • Az RWE Európai Üzemi Tanács által tárgyalt témákat a testület áttekintette és a mátrás munkavállalók érdekeit figyelembe véve alakította ki az álláspontját a KÜT, melyet írásban eljuttatott az RWE vezetése részére. A Központi Üzemi Tanács az általa tárgyalt anyagok véleményezését, a munkavállalók érdekeinek figyelembe vételével alakította ki. Az értekezletekről készült jegyzőkönyvek megtekinthetőek a Központi Üzemi Tanács irodájában.

24

2013. tél

(

beruházás

)

› szöveg: Sulyok Pálné › fotó: Pánczél János

25

A Tarnóca patak áthelyezésének munkálatai

A Mátrai Erőmű ZRt. a 3. sz. főút és az új Tarnóca patak keresztezésére egy új közúti hidat, a bányaterületen belül építendő Tarnóca patak új nyomvonalán pedig három keresztezési műtárgyat tervez megépíteni. A bányabeli műtárgyak bányászati berendezések átvezetésére (szállítószalagok) és bányabeli gépjárművek közlekedésére szolgálnak A bányabeli hidak a közforgalom elől elzárt saját üzemi területen létesülnek. A Tarnóca patak kivitelezését megelőzően az érintett területek tulajdonosaival megkötött szerződéseket követően lehetőség nyílt a régészeti feltárási munkák elvégzésére.

A Mátrai Erőmű Zrt. bányászati terveiben szerepel a „VISONTA-I.SZÉN” bányatelek keletre eső területei ásványvagyonának művelésbe vonása. Ezzel a K-II bánya folytatásában lévő ásványvagyon kitermelésének lehetőségét teremtjük meg. Mielőtt a bányászati tevékenységet megkezdenénk, a területeken fellelhető vízfolyások, közművek, villanyvezetékek, utak új nyomvonalra helyezésére van szükség. Az áthelyezendő létesítmények egyike a Tarnóca patak, mely vízfolyás a bánya előrehaladását jelenleg akadályozza, ezért azt új nyomvonalra helyezzük át. Az új nyomvonal kialakításának terveit körültekintő előzetes és részletes környezeti hatásvizsgálatok előzték meg.

Régészeti munkák a Tarnóca patak tervezett nyomvonalában

A meder kialakítást előkészítő nagytömegű földmunkák megkezdődtek.

 

Tarnóca patak új nyomvonalában keresztezési műtárgyak, hidak

A Tarnóca patak tervezett új nyomvonala

 

 

Terveink szerint a Tarnóca patak új medre 2014 végére elkészül, megteremtve a bányászati tevékenység folytatásának lehetőségét. 3. sz. főút és Tarnóca patak tervezett keresztezése

 

 

26

2013. tél

(

interjú

)

› szöveg: Korcsog Béla › fotó: Pánczél János

Beszélgetés Dr. Carsten Geisler igazgatósági koordinátorral

A Hambachi bányából került Visontára

A munka- és egészségvédelem elsődleges Dr. Carsten Geisler, a munkabiztonságért felelős igazgatósági koordinátor Németországból, az RWE-től került a Mátrai Erőmű Zrt.-hez. Tekintettel arra, hogy már több hónapja tevékenykedik a Mátrában, életéről, pályájától, az itt szerzett tapasztalatairól kérdeztük. Természetesen arra is kíváncsiak voltunk, mire figyeljünk jobban annak érdekében, ne forduljon elő baleset a munkavégzés során.

27 tanulnom. Sajnos nem vagyok nyelvzseni. Ezért nehéz számomra a magyar nyelvet megtanulni, de minden nap előrébb vagyok egy kicsivel. A törvényi keretek is kicsit mások, mint Németországban. Itt is az az első, hogy tanulni, tanulni, tanulni kell. De a közös munka a kollégákkal itt a Mátránál, nap, mint nap nagy örömömre van. - Hogyan ítéli meg a munkavédelmi helyzetet a Mátrában? Mennyiben más ez nálunk, mint Németországban? - A munkabiztonság a Mátránál magas színvonalon van. Ezt igazolják a nagyon jó (LTIF) mutatószámaink. Ennek ellenére még mindig van természetesen tennivaló. Ebben a vonatkozásban hasznosíthatom németországi munkám tapasztalatait. De ez nem jelenti azonban azt, hogy Németországban minden jobb. Sokkal inkább a tapasztalatok cseréjéből lehet tanulni és annak összehasonlításából, hogyan végzik a munkát az egyik vagy másik országban. Sok hasonlóság van, de éppenséggel sok a különbség is. Mindig, ahol különbséget látok, azon gondolkodom, melyik eljárás a jobb. Így gyorsabban haladunk. - Véleménye szerint mire kell jobban odafigyelnünk annak érdekében, hogy még jobban javuljon a munkavédelmi helyzet, nullára csökkenjen a baleseti mutató? - A műszaki felszereléseket tekintve már most jól állunk. A munkabiztonság lényeges eleme ezért a jövőben a dolgozóink helyes viselkedése. A balesetek elemzésekor sajnos újra és újra meg kell állapítani, hogy a szabályokat figyelmen kívül hagyták vagy nem tartották be korrektül az utasításokat. Itt minden dolgozó maga felelős a cselekedeteiért. Nem szabad olyan munkát végezni, ami nem biztonságos. Ez következik az RWE filozófiájából és biztonsági elveiből is. Ezek alaptétele így hangzik: „Minden sérülés elkerülhető: A munka- és egészségvédelem elsődleges.” Ezek mögött a következő megfontolások vannak: • Nem akarunk balesetet. • Nem végzünk olyan munkát, amely nem

- Geisler úr, Ön már több hónapot eltöltött a Mátrában, kérjük, mutatkozzon be a Mert Magazin olvasóinak. Mikor- és hol végezte tanulmányait, honnan került hozzánk? - 48 éves vagyok és házas. Két lányunk van az egyikük 15 a másik 16 éves. Hamburgban tanultam gépészmérnöknek és később az aacheni egyetemen doktoráltam. 1998 óta vagyok az RWE-nél a rajna-vidéki külfejtések gépészeti karbantartás kötelékében. Itt különböző beosztásokat töltöttem be a tervezés, koordináció és az operatív irányítás területén. Az utolsó 7 évet a Hambachi Külfejtés a gépészeti karbantartás vezetőjeként és a Külfejtés Műszaki Központjában (Főüzem) a külfejté-

sek karbantartási intézkedéseinek koordinátoraként. Ez év tavaszán ajánlották fel, hogy a Mátrához jöjjek, és itt dolgozzak igazgatósági koordinátorként. Az itteni feladatom az erőmű és bányák munkavédelmének koordinációja, de a folyamatok állandó javítása is a Mátránál. Ezen kívül közvetítőként illetékes vagyok a Mátra és Rajnai Bányák közötti tapasztalatcserében is. - Sikerült-e beilleszkednie, milyennek ismerte meg a nálunk folyó munkát? - Ez az első külföldi munkám. Mindenki nagyon barátságosan és nyitottan fogadott. Természetesen sokat kell

„a közös munka a kollégákkal itt a Mátránál, nap, mint nap nagy örömömre van”

kivitelezhető biztonságosan. • Mi mindannyian példaképek vagyunk. • Nem fordítjuk el a fejünket. • A külső cégeket ugyanúgy kezeljük, mint a saját dolgozóinkat. Ebben a felfogásban szeretném a változásokat előre vinni. Mert ha céljaink a munkabiztonságot illetően ma már nagyon igényesek - a következő években még igényesebbek lesznek. Ez mindannyiunk számára sok munkát jelent majd. De ha látjuk, hogy egy baleset mennyi szenvedést és fájdalmat okoz, akkor véleményem szerint ez minden fáradtságot megér. Mindenki olyan egészségesen fejezze be a munkát, ahogy elkezdte azt. - Mi a véleménye rólunk, magyarokról? - Magyarország remek ország, remek emberekkel. Mindenki mindenkor nyitott, barátságos és segítőkész. A változásokat is pozitív módon tekintik, élik meg és viszik végbe. A keretfeltételek a következő években úgy az ország, mint az erőmű számára biztosan nem lesznek könnyebbek, de biztos vagyok abban, hogy együtt mindannyian megtaláljuk a jövőbe vezető jó utat. - Szabadidejében mivel foglalkozik, van- e hobbija? - Szabadidőm nagy része a családomé. Szívesen utazunk és sokat kirándulunk együtt. Ebből a szempontból Magyarország sok új lehetőséget kínál, és mi a következő években intenzíven fogunk ismerkedni az országgal. A még megmaradt szabad időmben szívesen olvasok vagy biciklizem. - Karácsonykor az Ön családjában mi kerül az ünnepi asztalra? - Nálunk karácsonykor mindig sült liba van vörös káposztával és knédlivel. Ez tipikus német karácsonyi étel. Mivel valóban csak karácsonykor van az asztalon, ez valódi különlegesség számunkra. Boldog Karácsonyt kívánunk Önnek és Kedves Családjának és köszönjük a beszélgetést!

28

2013. tél

(

Interview

)

› szöveg: Korcsog Béla › fotó: Pánczél János

Ein Gespräch mit dem Vorstandskoordinator Dr. Carsten Geisler

Vom Tagebau Hambach nach Visonta

29

„Die Zusammenarbeit mit den Kollegen der Mátra macht mir jedoch jeden Tag großen Spaß”

Arbeits- und Gesundheitsschutz hat Vorrang Dr. Carsten Geisler, der Vorstandskoordinator für Arbeitssicherheit kam aus Deutschland von der RWE zu der Mátra Kraftwerk G.AG. Da er schon seit mehreren Monaten bei der Mátra tätig ist, haben wir ihn über sein Leben, seine Laufbahn und seine Erfahrungen befragt, die er bei uns erworben hat. Natürlich interessierte uns auch, worauf wir besonders achten müssen, um Unfälle bei der Arbeit zu vermeiden.

len sehr freundlich und offen aufgenommen worden. Natürlich gibt es für mich viel zu lernen. Leider bin ich kein Sprachtalent. Daher fällt es mir schwer, die ungarische Sprache zu erlernen. Aber ich lerne jeden Tag was dazu. Auch die gesetzlichen Rahmenbedingungen sind etwas anders als in Deutschland. Auch hier heißt es zunächst lernen, lernen, lernen. Die Zusammenarbeit mit den Kollegen bei der Mátra macht mir jedoch jeden Tag großen Spaß. Wie beurteilen Sie die Mátra in Hinsicht Arbeitssicherheit? Wie groß ist der Unterschied zu Deutschland? Die Arbeitssicherheit bei der Mátra ist sehr gut. Das belegen auch unsere guten Kennzahlen (LTIF). Trotzdem gibt es natürlich immer Möglichkeiten zur Verbesserung. Hier können meine Berufserfahrungen nützlich sein, die ich in Deutschland gesammelt habe. Das soll aber nicht heißen, dass in Deutschland alles besser ist. Vielmehr kann man durch den Austausch von Erfahrungen und den Vergleich, wie Arbeiten in dem einen oder anderen Land ausgeführt werden, viel lernen. Es gibt viele Gemeinsamkeiten, aber durchaus auch Unterschiede. Immer da, wo ich Unterschiede feststelle, überlege ich, welche Verfahrensweise die bessere ist. So kommen wir schneller voran.

Herr Geisler, Sie sind schon seit einigen Monaten bei der Mátra, stellen Sie sich bitte den Lesern des Mert Magazins vor. Wo und wann haben Sie studiert, wie sind Sie zu uns gekommen? Ich bin 48 Jahre alt und verheiratet. Ich habe zwei Töchter, jeweils 15 und 16 Jahre alt. Ich studierte Maschinenbau in Hamburg und promovierte später an der RWTH (Rheinisch-Westfälische Technische Hochschule) in Aachen. Seit 1998 bin ich bei RWE für die mechanische Instandhaltung der Tagebaue im Rheinland verantwortlich. Hier hatte ich verschiedene Positionen in der Planung, Koordination oder Führung von operativen Bereichen inne. Die letzten 7 Jahre verbrachte ich im Tagebau Hambach als Leiter der mechanischen Instandhaltung und

im Technikzentrum Tagebaue (Hauptwerkstatt) als Koordinator der Instandhaltungsmaßnahmen der Tagebaue. Im Frühjahr dieses Jahres wurde mir der Posten des Vorstandskoordinators bei der Mátra angeboten. Zu meinen Aufgaben gehören die Koordination des Arbeitsschutzes im Kraftwerk und im Tagebau, aber auch die kontinuierliche Verbesserung der Prozesse bei der Mátra. Zusätzlich bin ich als Vermittler auch für den Erfahrungsaustausch zwischen der Mátra und dem Rheinischen Revier zuständig. Haben Sie sich bereits bei uns eingelebt, wie finden Sie die Arbeit bei uns? Dies ist mein erster Auslandseinsatz. Ich bin hier von al-

Wo müssen wir Ihrer Meinung nach noch besser aufpassen, um die Arbeitssicherheit zu erhöhen und die Unfallkennzahl (LTIF Index) gegen Null zu bringen? Hinsichtlich der technischen Ausstattung ist unsere Situation schon heute recht gut. Bei der Arbeitssicherheit werden wir daher zukünftig viel Augenmerk auf das richtige Verhalten unserer Mitarbeiter legen. Bezüglich der Unfallanalysen muss ich leider immer wieder feststellen, dass man sich über Regeln hinwegsetzt und dass Anweisungen nicht entsprechend befolgt werden. Hier ist jeder Mitarbeiter selbst für sein Handeln verantwortlich. Wir dürfen keine unsicheren Arbeiten ausführen. Das geht auch aus der Philosophie und den Sicherheitsprinzipien der RWE hervor: Deren Leitsatz lautet: „Alle Verletzungen sind vermeidbar: Arbeits- und Gesundheitsschutz hat Vorrang“ Die Prinzipien, die dahinter stehen, lauten: • Wir wollen keinen Unfall.

• Wir machen keine Arbeit, die nicht sicher durchgeführt werden kann. • Wir alle sind Vorbild • Wir schauen nicht weg • Wir behandeln Fremdfirmenmitarbeiter wie eigene Mitarbeiter. In diesem Sinne möchte ich Veränderungen vorantreiben. Denn auch wenn unsere Ziele bei der Arbeitssicherheit heute schon sehr anspruchsvoll sind – sie werden in den kommenden Jahren noch anspruchsvoller werden. Das bedeutet für uns alle viel Arbeit. Wenn man jedoch sieht, wie viel Leid und Schmerzen ein Unfall verursacht, so ist meiner Meinung nach jede Anstrengung gerechtfertigt. Jeder soll seine Arbeit im gleichen Gesundheitszustand beenden, in der er sie angefangen hat. Wie ist Ihre Meinung über uns Ungarn? Ungarn ist ein tolles Land mit tollen Menschen. Alle sind immer aufgeschlossen, freundlich und hilfsbereit. Auch Veränderungen werden positiv gesehen und angenommen bzw. umgesetzt. In den nächsten Jahren werden die Rahmenbedingungen für das Land wie auch für unser Kraftwerk sicher nicht leichter werden, aber ich bin sicher, dass wir gemeinsam einen guten Weg für die Zukunft finden werden. Was machen Sie in Ihrer Freizeit, haben Sie ein Hobby? Ein großer Teil meiner Freizeit gehört meiner Familie. Wir reisen gerne und machen viele gemeinsame Ausflüge. Da bietet uns Ungarn nun viele neue Möglichkeiten und wir werden das Land in den nächsten Jahren intensiv erkunden. Wenn dann noch Zeit übrig bleibt, lese ich gerne oder fahre Fahrrad. Was kommt bei Ihnen zu Weihnachten auf den Tisch? Gibt es ein traditionelles Gericht der Familie, das zum Weihnachtsfest zubereitet und serviert wird? Zu Weihnachten gibt es bei uns immer gebratene Gans mit Rotkohl und Knödeln. Das ist ein typisch deutsches Weihnachtsessen. Da es das wirklich nur an Weihnachten gibt, ist es für uns eben auch etwas ganz besonderes. Wir bedanken uns für das Gespräch und wünschen Ihnen und Ihrer Familie ein frohes Weihnachtsfest!

30

2013. tél

(

sikereink kovácsai

)

› szöveg: Korcsog Béla › fotó: Pánczél János

31

Beszélgetés Németh Demeter karbantartási főosztályvezetővel

„Mindig is szerettem a kihívásokat”

Lassan két évtizede friss diplomás bányamérnökként került Visontára. Ahogy mondani szokták, végigjárta a ranglétrát, a ”gödörben” kezdett. Átlátni a területet, megismerni a gépeket, az embereket - csak így lehet. Bányát járni, nap, mint nap…A kezdetről, a jelen kihívásairól, az örök szerelmet jelentő sportról, a karácsonyról beszélgettünk Németh Demeter Visonta bánya karbantartásai főosztályvezetővel.

Idézzük fel a szakmai pályafutását a Mátrában. Mikor és honnan került Visontára dolgozni? Mi volt az első munkaköre, kik voltak közvetlen munkatársai, vezetői? Lassan húsz éve, 1994. szeptemberében kerültem a Mátrához, másik három, friss diplomás évfolyamtársammal együtt. Hamza Jenő akkori termelési igazgató vett fel bennünket, azzal az elképzeléssel, hogy majd a termelési vonalon fogunk vezető funkciót betölteni. Két hét általános ismerkedés után kikerültünk folyamatos műszakba, ahol gyakorló mérnökként aknászokat helyettesítettünk. Az első műszakomra mai napig emlékszem, éjszakás műszakban kezdtem az akkor IV-es műszak szakvezetőjénél, Bóna Róbertnél. Negyedévet töltöttem el minden szaknál, így egy év alatt sikerült megismernem a teljes termelési területet. 1996. áprilisában teljesen váratlanul ért a felkérés, a Kenéstechnikai terület részlegvezetői beosztását kínálták fel, ami igen nagy kihívás volt számomra, mivel egy teljesen új területet kellett megismernem. Mindig is szerettem a kihívásokat, így elvállaltam a részlegvezetői beosztást. Így kezdődött pályafutásom a karbantartási vonalon. Hosszú idő kellett ahhoz, hogy megismerje a bányát, gépeket? Ez, gondolom jelenlegi beosztásában, mint karbantartási főosztályvezető igen fontos. A bánya és a technológiai folyamatok megismerési szempontjából a lehető legjobb helyre kerültünk, ugyanis helyettesítő aknászként a teljes műszakot a bányában töltöttük, részei voltunk a termelési folyamatnak. Ahhoz, hogy sikeres elemei legyünk e bonyolult gépezetnek, meg kellett ismernünk a bányaművelési technológiákat, a gépek működését, vagyis a külszíni bánya komplett folyamatát. A teljes

„Ha időm engedi, egy rövid bányajárást beiktatok a napi tevékenységeim közé, mivel a valós helyzettel ott kint a „gödör”-ben szembesül az ember.”

32

33

2013. tél

„A bányagépek teljes körű megismerése már aprólékosabb, részletesebb munkát kíván, amit időben kifejtve több évről beszélhetünk.”

rendszer megismeréséhez, felmerülő problémák rutinszerű kezeléséhez több hónapnak kellett eltelnie úgy, hogy a munkaidőm 90-95 százalékát a bányában töltöttem. Mivel a bánya állandóan változik, a rendszeres bányajárás ma is részét kell, hogy képezze napi tevékenységemnek. A gépek, berendezések ismerete nélkülözhetetlen jelenlegi beosztásomban, mivel ezen berendezések üzemképességéért, javításáért felelek. A bányagépek teljes körű megismerése már aprólékosabb, részletesebb munkát kíván, amit időben kifejtve több évről beszélhetünk. Hogyan zajlik egy munkanapja? Minden reggel 4.00 órakor kelek, mivel a reggeli műszakváltás előtt még tájékozódni szoktam az éjszakás műszak eseményeiről. A műszakváltáson minden szakmai terület képviselteti magát, ugyanis itt egyeztetjük le a további üzemmenetet, ill. az elvégzendő feladatokhoz itt osztjuk szét az eszközöket. Ezt követően történik meg a szakmai területeken a munkák közvetlen kiosztása. 7.00 órára megyünk fel az Igazgató úrhoz, ahol elemzésre kerülnek az elmúlt nap (napok) eseményei, amelyek alapján feladatok kerülnek megfogalmazásra. Továbbá az elkövetkezendő időszak termelési ütemtervét egyeztetjük, amely alapján pedig a karbantartási program kerül meghatározásra. Ezen az értekezleten kerülnek megbeszélésre a területeken felmerülő szakmai, gazdasági vagy személyi kérdések is. Az értekezletet követően a saját területem (négy osztály) osztályvezetőivel egyeztetjük az elkövetkezendő napok stratégiáját, amely programhoz kell minden területnek illeszteni a tevékenységét, amely az anyagok, alkatrészek, eszközök és létszám biztosításából áll. A továbbiakban a karbantartás előkészítési területtel egyeztetem részleteiben a tervezett karbantartási programot, az épp aktuális géplánccal kapcsolatosan. Ha időm engedi, egy rövid bányajárást beiktatok a napi tevékenységeim közé, mivel a valós helyzettel ott kint a „gödör”-ben szembesül az ember. A délutáni műszakváltáson szintén részt szoktam venni, ahol a délutános és éjszakás műszak programja kerül meghatározásra, illesztve a bányaművelési technológiához. Fél három körül keveredek vissza az irodámba, ekkor

tudok foglalkozni az aktuális postával, aláírni valóval. Általában négy óra magasságában indulok haza, ekkor kapcsolódom be a családi életbe. Van-e kedvenc gépegysége, géplánca? Kedvenc gépláncom vagy gépem nincs, mivel mindegyik gépegység fontos szereplője a bányában folyó tevékenységnek és minden gép összefüggésben van a többivel, ami azt jelenti, hogy a gépek együtt jelentenek egy nagy egészet. Inkább azt mondanám, hogy kedvenc tevékenységem van, ami a géplánc átépítés, gép áttelepítés. Részese voltam annak a tevékenység sorozatnak, amikor is a Keleti II. bányából hoztuk át a gépeket a Déli bányába, hogy az újonnan megépített gépláncokon tudja folytatni munkáját. Ezeket a gép áttelepítéseket több hónapos előkészítési munka előzi meg, ahol a különböző szakmai területek (gépész, villamos, termelés, termelés-előkészítés) tevékenységét kell jól összehangolni a sikeres áttelepítés végrehajtása érdekében. Munkájában mi volt eddig a legnagyobb kihívás? Amikor, 2005. júliusában elvállaltam a karbantartási főosztály vezetését. Azt megelőzően a Gépészeti Karbantartó Osztályt vezettem, ahol a gépészeti tevékenység végrehajtásáért voltam felelős. Innentől azonban hozzám tartozott az előkészítési, a gépészeti, a villamos és a gépjárműves terület is. Ezen területek tevékenységét kell úgy összehangolni, hogy minél hatékonyabban tudjuk végrehajtani az eltervezett karbantartási programjainkat. A lényeget majdnem elfelejtettem, a minél tökéletesebb végrehajtás mellett, a költségek folyamatos nyomon követése, „kordában tartása” az igazi kihívás, amellyel minden évben megküzdünk, minden területen. Tudjuk, hogy szeret sportolni, leginkább focizni. Nemrég a Mátra SE elnökhelyettesévé választották. Mit jelent Ön számára a sport? Mint elnökhelyettes milyen célt tűzött ki maga elé? A sport egész eddigi életem során végigkísért, több sportággal megpróbálkoztam (torna, atlétika, kézilabda, kosárlabda), de végül a focipályán kötöttem ki. Mindegyik sportról kellemes emlékeim vannak, mivel számomra a jó közösség, a mozgás öröme volt fontos. Amikor idekerültem Visontára, itt is hamar találtam csapatot, ahová szívesen jártam edzésre, hétvégeken pedig meccsre. Most már „csak” az erőműves, kispályás csapatban játszom, már amikor játszom, mivel év elején meg kellett műteni a térdem. A sport az életem része, mivel ez biztosít számomra kiegyensúlyozottságot, szellemi frissességet és nem utolsó sorban egészséget, jó közérzetet és energiát a mindennapi kihívások leküzdéséhez. Ezen kihívások közé sorolnám a Mátra SE elnökhelyettesévé történő megválasztásomat is, mivel azt a célt tűztük ki Cs. Nagy István elnök úrral és Banka Zsolt elnökhelyettes úrral, hogy minél több munkavállalót léptessünk be a sportegyesületbe, azzal a céllal, hogy az egyesület berkein belül fognak hódolni kedvenc sportáguknak. Ha ezt sikerül elérnünk, akkor elmondhatjuk, hogy egy nagy lépést tettünk a munkavállalók egészségének megőrzése érdekében. Arról is tudomásunk van: szabadidős rendezvényeken szeret, mi több ízletesen is tud főzni! Besegít-e a karácsonyi menü elkészítésében? Van-e már konkrét elképzelés arról, mi kerül az ünnepi asztalra? Igen, szeretek főzni, baráti körben rendszeresen szoktam, még az egyetemi évek alatt alakult ki ez a kedvtelés. Általában kint főzök bográcsban, de ha az időjárás úgy alakul, akkor a tűzhely mellett kell feltalálnom magam. Ha úgy kerül kialakításra az ünnepi menü, hogy szerepel benne az én repertoáromból (pörkölt, gulyás,… … stb.) is, akkor természetesen besegítek, de minimum a beszerzésben és az előkészítésben részt veszek. Vannak konkrétumok az ünnepi menüt illetően, mivel a gyerekek kedvenc ételei nélkülözhetetlenek, így a tatár beafsteak és a milánói sertésborda stabil pozíciót foglal el a karácsonyi étlapon. A menü többi része még kérdéses, ugyanis azt még egyeztetni kell a nagy család többi tagjaival is. Biztosra vesszük, hogy sikerül egyeztetni. További munkájához sok sikert és boldog karácsonyt kívánunk! Köszönjük a beszélgetést.

„a költségek folyamatos nyomon követése, „kordában tartása” az igazi kihívás, amellyel minden évben megküzdünk, minden területen”

34

2013. tél

(

interjú

)

› szöveg: Korcsog Béla › fotó: Pánczél János

35

Bemutatjuk Majorné dr. Horváth Boglárkát

Már diákként is a munkajog érdekelte Szakterülete a munkajog, de a HR partneri feladatokat is ellátja Majorné dr. Horváth Boglárka, akit, arra kértünk, mutatkozzon be a Mert Magazin olvasóinak. Az apropót érkezése adta, hiszen nemrég lett csapatunk tagja. Már korán kiderült róla, hogy igencsak felkészült, mert megszállott szakembernek kell lennie, aki ma eligazodik a paragrafusok világában

„Jó olyan munkahelyen dolgozni, ahol vannak hagyományok, odafigyelnek a munkavállalók egészségére, és ahol a munkavállaló érdekeit is figyelembe veszik.”

és kreatív feladatokkal, de egy idő után elég sok rutin jellegű feladatot kellett végeznem, ami számomra nem jelentett olyan jellegű kihívást, ami marasztalt volna. Ekkor jelentkeztem a cég által meghirdetett pályázatra és sikerült bekerülni a társasághoz. - Mik a benyomásai társaságunkról, sikerült-e jól beilleszkednie, kik segítették ebben? - Édesapám 17 évig dolgozott a bányában, és szeretett itt dolgozni. Az ismerősöktől is csak jót hallottam a cégről, ami helyénvaló. Jó olyan munkahelyen dolgozni, ahol vannak hagyományok, odafigyelnek a munkavállalók egészségére, és ahol a munkavállaló érdekeit is figyelembe veszik. Ez nagyon ritka a mai világban, így örülök, hogy itt lehetek. A beilleszkedésemet nagyban segítették közvetlen kollégáim, főnökeim, de a jogi osztályhoz is fordulhattam a problémáimmal. Nagyon jó csapat a HR főosztály!

- Ön nemrég kezdett dolgozni a Mátrában. Kérem, mondja el honnan jött, hol végzett mi a szakterülete? - Tarnaörsi származású vagyok, a Vak Bottyán János Szakközépiskola közgazdasági szakán érettségiztem, és onnan egy éles váltással a Szegedi Tudományegyetem Jogi Karára mentem tanulni. Először nem is igazán tetszett a jog, de aztán elkezdődtek a 3. évben a munkajogi előadások és szerelem volt első látásra. Ennek bizonyítéka az is, hogy a 3. évet követően ilyen jellegű

versenyekre jártam és a szakdolgozatomat is munkajogi témából írtam. Az egyetem elvégzése után egy évig Gyöngyösön dolgoztam egy közjegyzői irodában. Ez idő alatt elvégeztem egy tb- és bérszámfejtő tanfolyamot és HR angolt tanultam. Mindenképpen az volt a célom, hogy vállalatnál helyezkedjek el és ott munkajoggal, és HR-rel foglalkozzak. Ez sikerült is. Két évig Jászárokszálláson dolgoztam egy 250 fős cégnél, ahol én voltam az első HR-es. Nagyon tetszett a munkám, tele volt új

- Egész pontosan mivel foglalkozik a munkaügyi jogász? - A munkaviszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos iratminták és egyedi szerződések előkészítésével foglalkozom, továbbá a felmerülő vétkes kötelezettségszegési és munkajogi igény érvényesítési határozatokat ellenőrzöm. A Kollektív Szerződés tárgyalásokon is részt vettem és az ez alapján készülő új ügyrendek előkészítésében is részt vállalok. Továbbá a munkajoggal kapcsolatosan felmerülő egyéb problémák, kérdések megválaszolása is a feladatom. Ezeken a munkaügyi jogászi feladatokon kívül november közepétől ellátom az Rt. irányító terület HR partneri feladatait és a vezetői szerződéseket is kezelem.

- Család, hobbi? Szabadidejében mivel foglalkozik a legszívesebben? - A férjemmel Jászárokszálláson élünk egy kertes házban, így a szabadidőnk nagy részét a ház körüli teendők teszik ki. Persze mindig szakítunk időt a baráti összejövetelekre is. Van egy boxer kutyusunk Carmen, aki boldog perceket hoz a hét minden napján. Ami viszont igazán kikapcsol, az az olvasás. - Közeleg a Karácsony. Önök hogyan ünnepelnek, hogyan ajándékoznak ilyenkor? Milyen ünnepi menü kerül Önöknél az asztalra? - December 24-én egész nap karácsonyi zenéket hallgatunk. A férjemmel ebédre mákos gubát készítünk, vacsorára az örökzöld halászlé, rántott hal franciasalátával kerül az ünnepi asztalra. Ebéd után a karácsonyfát közösen díszítjük fel a férjemmel, majd az ajándékozás után a barátokkal együtt megyünk az éjféli szentmisére. A következő két napban a szülőknél töltjük a karácsonyt. Kellemes Ünnepeket kívánva köszönjük a beszélgetést!

36

2013. tél

(

innováció

)

› szöveg: Farkas István Attila projekt koordinátor › fotó: archív

SNCR projekt a III. blokkon saját kapacitások kivitelezésében A Mátrai Erőmű Zrt. a szigorodó légköri nitrogén-oxid kibocsátási határérték betartására, NOx-emisszió és egyben levegő terhelési díjcsökkentő projekteket hozott létre melyek sikeres megvalósítása a társaság fennmaradását szolgálja.

37 terhelési szinten került elvégzésre és mindhárom esetben eredményesnek bizonyult a NOx-emisszió 200 mg/ Nm3 értékű határérték betartására. A befecskendezés kedvezően hatott a porkibocsátásra, melynek 30 – 35 % értékű csökkenése volt megfigyelhető.

Szerződéskötéstől a megvalósításig

2012. szeptemberben igazgatósági döntés született a III. hsz. blokk SNCR berendezés kiépítésének előkészítéséről. Az emisszió-csökkentő berendezés két ütemben, 2013-ban a III-as, 2014-ben a IV-es és V-ös blokkokon kerül kiépítésre. A társaság kiemelt projektjének megvalósítására közbeszerzési eljárás lefolytatásával az Erőmű Karbantartási Főosztály kapott megbízást. Az eljárás keretében pályázatot nyújtott be a 2011. évi kísérletet végző ERC GmbH. Jelentkezése a Mátra számára kedvezőnek bizonyult, mert a kísérlet során bizonyítást nyert, hogy a cég technológiája alkalmas a 200 mg/Nm3 NOx-kibocsátás betartására. A tárgyalások során a költségek csökkentésének érdekében Mátra felajánlotta saját kapacitásainak kiaknázását, míg ERC a berendezések főegységeit szállítja illetve a rendszer üzembe helyezését és beszabályozását végzi el. Saját, illetve alvállalkozói kapacitásokkal Mátra a következő tevékenységekre ajánlkozott: - kazán nyílások kialakítása - állványozás, tartály és gépalapozási munkák - csővezetékek építése és szigetelése - villamos vezetékek nyomvonalának építése, kábelek fektetése, bekötése - irányítástechnikai berendezések bekötése A tárgyalások során ennek megfelelően kialakultak a műszaki határok, szállítási terjedelmek. ERC GmbH

Mátra úgynevezett primer eljárás keretében a IV. és V. hsz. blokkok tüzelőköreinek átalakítását, korszerűsítését végezte három ütemben 2008 – 2010. között, ami jelentősen csökkentette a blokki kilépő NOx értéket. A várhatóan 2016. január 1-jétől életbe lépő 200 mg/Nm3 NOX-kibocsátási határérték betartására az erőmű újabb szekunder eljárás lehetőségét kereste. A szekunder beavatkozások célja, hogy a 200 mg/Nm3 fölötti NOXot leválasszuk a füstgázból.A szelektív nem-katalitikus redukciós eljárással (SNCR) csökkenthető a füstgázban már képződött nitrogén-oxidok mennyisége. Az NOx redukciója katalizátor nélkül megy végbe kb. 850-1100

°C hőmérsékleti tartományban. A redukálóanyagot a tűztérbe befecskendező lándzsákon keresztül levegőporlasztással lehet eljuttatni. A ME Zrt. felkérésére egy emisszió-csökkentésre szakosodott szakcég, az ERC Emissions-Reduzierungs-Concepte GmbH végzett egy kísérletet SNCR technológiával. A kísérlet elvégzésére a III. blokk került kijelölésre. Az ERC GmbH tüzeléstechnikai vizsgálatai alapján az erőmű a kazán 39,5 m-es és 41 m-es szintjén 16 – 16 db. befecskendező-lándzsa helyet alakított ki. A kísérleti berendezéseket, keverő és mérőmodulokat, redukálóanyagot, lándzsákat a kísérletet végző cég szállította. A kísérlet 220-, 110-, és 175 MW

kidolgozta saját időtervét, melyet ME Zrt. saját tevékenységeivel egészített ki. A műszaki leírásban ERC véglegesítette a berendezés konfigurációját.

ERC SNCR technológiája

A szállított SNCR berendezés részegységeit az alábbiak szerint csoportosítottuk: - Redukálóanyag rendszer - Hígítóvíz rendszer - Porlasztó-, és műszerlevegő rendszer - Befecskendező rendszer - Vezérlő és hőmérsékletmérő rendszer

Redukálóanyag rendszer

A technológiában alkalmazott redukálóanyag urea 40%-os vizes oldata. A beszállított ureát vasúti és közúti lefejtésére is alkalmas szivattyúval lehet a 100 m3-es redukálóanyag tartályba átfejteni. A lefejtése során szintén bekeverésre kerül az ERC Carbamin5100 adaléka, melynek 1 m3-es tároló és adagoló-rendszere a tartály melletti épületben került elhelyezésre. A tartályban lévő kész redukálóanyagot saválló és kísérőfűtéssel ellátott szigetelt csővezetéken juttatjuk el a kazán 6,5 –ös szintjén elhelyezett adagoló és elosztó szekrényekhez. A második ütemben egy újabb, mindhárom blokk redukálóanyag szükségletét ellátó 100 m3-es tartály is telepítésre kerül.

Hígítóvíz rendszer

A hígítóvíz rendszer vízellátását a IV – V blokki OHSZ rendszer biztosítja, melynek csatlakozása a tápház -3,5 m-es szintjén került kialakításra. Szintén itt kapott helyet a frekvenciaváltóval ellátott hígítóvíz szivattyú, mely alkalmas mindhárom blokk SNCR rendszerének hígítóvíz

„A szekunder beavatkozások célja, hogy a 200 mg/Nm3 fölötti NOX-ot leválasszuk a füstgázból. A szelektív nem-katalitikus redukciós eljárással (SNCR) csökkenthető a füstgázban már képződött nitrogén-oxidok mennyisége.”

38

39

2013. tél

Kivitelezés saját kapacitásokkal

ellátására. A redukálóanyag és hígítóvíz vezeték azonos nyomvonalon jut el a IV. blokk 3-as szintjén elhelyezett blokki elágazásig, innen a lépcsőházakban a felszálló vezetékeken tovább az adagolószekrényekhez.

Porlasztó-, és műszerlevegő rendszer

A porlasztó-, és műszerlevegő rendszer kialakítását a Mátra teljes mértékben átvállalta. Egy újonnan kialakításra kerülő sűrített-levegő hálózat és kompresszortelep kiépítése mellett született döntés, mely az V. blokk 4-es szintjén lévő teremben kapott helyet. Az első ütemben egy kompresszor, egy 6000 l-es légtartály és a telep villamos elosztó szekrénye került. A terem a II. ütem során további 2 – 2 db kompresszorral és légtartállyal, hűtve szárítóval bővíthető. A berendezések telepítéséhez egy daruzható fogadópódiumot is ki kellett alakítani. Az új sűrített levegő vezeték a turbinaszint felöli oldalon került elvezetésre, melyhez a blokki leágazások kialakításra kerültek. A III. blokk lépcsőházában immár a redukálóanyag, hígítóvíz vezetékhez csatlakozott a porlasztólevegő vezeték is.

Befecskendező rendszer

A 24 db befecskendező lándzsát redukálóanyag-víz keverékkel illetve porlasztólevegővel a kazán 6,5-es szintjén elhelyezett 3 db adagolószekrény látja el. A modulok közül a középen elhelyezett egység a kazán mellsőfali lándzsáit, a jobb és baloldalán lévő egység az oldalfalak egyenként 6 – 6 lándzsáját látja el. Az adagolószekrények bemeneti oldalán a fent részletezett módon 4 db. vezeték, a redukálóanyag, víz, sűrített levegő és a pneumatikus szelepeket működtető műszerlevegő vezeték csatlakozik. A keverő és mérőmodulokban történik a redukálóanyag és hígítóvíz keverék előállítása és eljuttatása a befecskendező lándzsákhoz. A porlasztólevegőt szintén minden egyes lándzsához el kell vezetni.

A lándzsákat úgy helyezték el, hogy a reakció a befecskendezett redukálóanyag és a nitrogénoxidok között mindig a helyes hőmérsékletmezőben következzen be. A 2011-es kísérleti eredmények alapján, a kazán teljes terhelési tartományának lefedését ERC a 39,5 m-es szinten meglévő 16 db, illetve a 35,8 m-es szintre tervezett további 8 db befecskendezési pont kialakításával kívánja biztosítani.

Vezérlő és hőmérsékletmérő rendszer

A blokk emisszió mérő berendezés NOx jele és a teljesítményjel kerül kiértékelésre annak érdekében, hogy meghatározható legyen a redukálóanyag szükséges mennyisége. A NOx szabályzó bemeneti jeleként a blokk pillanatnyi NOx emisszió értéke szolgál. A szabályzó ebből határozza meg az órás ill. a napi átlagértéket. A redukálóanyag szükséges mennyisége a parancsolt érték és a számított átlagérték eltéréséből kerül meghatározásra. Ez az SNCR berendezés vezérlésében automatikusan történik. A tűztérhőmérséklet eloszlása alapján határozza meg a vezérlés, hogy az adott időpillanatban melyik lándzsacsoport lesz aktív. A befecskendező lándzsákéhoz hasonló kialakításban a 39,5 m-es szinten került elhelyezésre a hőmérséklet mérőrendszer 8 db pirométere, mely ebben a tűztérkeresztmetszetben határozza meg a hőmérséklet eloszlást. Feladata úgy vezérelni a befecskendező rendszert, hogy csak ott történjen befecskendezés ahol a hőmérséklet a reakció legkedvezőbb lefolyását teszi lehetővé. Mátra a hőmérőrendszert úgy kérte leszállítani, hogy egyéb tüzeléstechnikai optimalizálásra is alkalmazható legyen. A hőmérséklet eloszlás mint tomográfiai térkép megjelenítésre kerül a vezénylőterem képernyőjén is. Ezzel az üzemeltetők egyik régi vágya teljesül-látni az első huzamban a tűz elhelyezkedését.

A berendezés leírása alapján belátható, hogy a Mátrai Erőmű ZRt. jelentős feladatot vállalt, mind a tervezés, mind a kivitelezés területén. A kivitelezésre munkacsoportok alakultak Janes Zsolt projektvezető irányításával. A munkacsoportok és vezetőik: - Anyag-, és erőforrás gazdálkodás munkacsoport, vezetője: Somogyi Csaba, EKO osztályvezető - Építész munkacsoport, vezetője: Besenyei Árpád irodavezető - Gépészeti munkacsoport, vezetője: Hadzsi Sándor KSZKO osztályvezető - Villamos és irányítástechnikai munkacsoport, vezetője: Nagy Sándor, EVKO osztályvezető - Tervezői munkacsoport, vezetője: Kurcsinka Tamás, Műszaki osztályvezető - Üzembehelyezések munkacsoport: vezetője Ádám Tamás, Kalorikus osztályvezető A tervezés során szoros együttműködés alakult ki ERC és a kivitelezést végző Mátrai Erőmű Zrt. szakembereinek részéről. A legnagyobb kihívást a szállított főegységek és az azokat egymással összekapcsoló csővezetékek, villamos és irányítástechnikai elemek összehangolása jelentették. Az ERC GmbH a tervezői munkacsoportot adatszolgáltatással és Basic-engineering dokumentációval látta el. Jelentős feladat hárult a tervezői munkacsoportra, gépészeti és villamos területen egyaránt. Gépészeti tervezés során acélszerkezeti, sűrített-levegő hálózat, hígítóvíz-, redukálóanyag rendszeri, befecskendező rendszer csövezés tervezését végezték. A villamos és irányítástechnikai tervezés során megtervezésre, majd kialakításra került a kompres�szortelep és redukálóanyag rendszer villamos elosztói, a berendezések villamos és irányítástechnikai kábelezése. A villamos munkacsoportra hárult a redukálóanyag rendszer berendezéselemeinek fűtéssel való ellátása, melyet minimálisan 9°C hőmérsékleten kell tartani. A berendezések építményeit temperáló fűtéssel, a redukálóanyag vezeték teljes hosszát villamos kísérőfűtéssel látták el. A gépészeti munkacsoport vezetője a KSZKO műhelyek között az alábbiak szerint osztotta szét a munkákat: - Armatúrás műhely: Készülékek-, csőtartók gyártása, csővezetékek kiépítése - Tüzelőberendezés karbantartó műhely: Kompres�-

szortelep fogadópódium-, befecskendező rendszer és adagolószekrények pódiumainak gyártása, szerelése - Szállítóberendezés karbantartó műhely: Készülékek szerelése, telepítése - Állványozó műhely: jelentős állványozási igények kielégítése A kivitelezés első lépéseként Mátra a III. kazán 2013. éves nagyjavítása során kialakította a még hiányzó 8 db befecskendezési pontot illetve a hőmérőrendszer pirométereinek nyílásait. Augusztus hónaptól elkezdődtek az építészeti munkák, a redukálóanyag tartályalapozás, építmények, szivattyúk, oszlopok alapozási és építési munkái. A tüzelőberendezés karbantartó műhely ezzel párhuzamosan elkezdte építeni a 39,5 m-es szint pódiumait a kazán mellső és oldalfalain. A három darab adagolószekrénynek és alsó sori lándzsáknak egy komplett pódium-rendszert kellett kialakítani a kazán 6,5-es szintjén. A kompresszortelep fogadópódiumát szintén meg kellett építeniük. Október hónapban az ERC valamennyi főegysége leszállításra került. A kompresszortelep, szivattyúk, adagolószekrények és számos egyéb berendezés telepítését a Szállítóberendezés-karbantartó műhely végzi. Talán a legnehezebb feladat az Armatúrás műhelyre hárult, hiszen valamennyi csővezeték kiépítése, a redukálóanyag rendszer, hígítóvíz rendszer, porlasztólevegő hálózat illetve a 24 lándzsa elosztó csővezetékeinek kiépítése megközelíti a 2 kilométeres hosszúságot. A Gondnokság a csővezetékek és oszlopok, csőtartók festési munkáit vállalta. Végezetül szót kell ejteni a már elkezdődött, de javarészt előttünk álló üzembe helyezési, optimalizálási és próbaüzemi munkákról, melyben az ERC és az üzembe helyezések munkacsoport tevékenységére fordul minden tekintet, hiszen ez lesz a visszacsatolás a projekt sikeres megvalósulásának. A meghitt karácsonyi ünnepek és sikerekben gazdag boldog új év mellett jobbat kívánni sem lehetne, mint hogy amikor Önök ezeket a sorokat olvassák, akkor a III. blokk vezénylő monitorán az NOX-kibocsátás pontosan 199 mg/Nm3 értéket mutasson.

40

2013. tél

(

ünnepség

)

› fotó: Pánczél János

A nemzeti fejlesztési miniszter asszony is részt vett a rendezvényen

63. Országos Bányásznap Gyöngyösön Németh Lászlóné: Erős ország csak erős iparral és azt kiszolgáló bányászattal épülhet

41

Gyöngyösön augusztus 30-án rendezték a 63. Országos Bányásznap központi ünnepségét. Megnyitó beszédében Rabi Ferenc, a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke megköszönte minden bányásznak és energiaipari dolgozónak az eddigi munkát. Méltatta a rendező Mátrai Erőmű Zrt.-t is, az egykori Mátravidéki Szénbányákból versenyképes vállalat jött létre, komplex ipari központot teremtve Visontán, s ötezer biztonságos, kiszámítható munkahelyet teremtve.

42

43

2013. tél

„A bányászat és a szén energetikai felhasználása csökkenti az energiafüggőséget, munkahelyeket biztosít.”

Hagyományosan a mazsorettek nyitják meg a rendezvényt

Hangsúlyozta: a fosszilis energiahordozók felhasználásának köszönhetően következett be az iparosodás és a fejlődés. A petróleum felfedezése megmentette a bálnákat, a szén az erdőket, az elektromosság csökkentette a belterületi légszennyezést. Hosszú távon is számolni kell még a szénnel, az olajjal és az atomenergiával, mert a megújulók sem mindig környezetbarátnak nevezhetők: az esőerdők kiirtása a bioüzemanyagoknak köszönhető. Mint mondta, a hazai lignittartalék száz évre elegendő, még egy újabb, ezer megawattos erőművi blokkot is lehet rá alapozni. A bányászat és a szén energetikai felhasználása csökkenti az energiafüggőséget, munkahelyeket biztosít. A versenyképesen termelő dolgozók lelkiismeretes munkáját honorálni kellene. Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter tiszteletét és köszönetét fejezte ki a bányászoknak áldozatos munkájukért. Mint mondta, az elmúlt évtizedek alatt összezsugorodott a hazai bányászat, de, ha nem is a korábbi szintre, a mainál magasabbra szeretnék emelni. „Erős ország csak erős iparral és azt kiszolgáló bányászattal épülhet. Utóbbi adja előbbi alapjait. Az építőipar a beruházások függvénye, s a válság miatt összezuhant, de hamarosan komoly fellendülés következik be. A villanyáram ára is csökkent, s a szén energetikai felhasználásán kívül a vegyipari alkalmazás kerül előtérbe. Tárgyalások folynak japán kormányzati háttérintézményekkel és iparvállalatokkal annak érdekében, hogy hazánkban modern tisztaszén technológiát próbáljunk ki egy borsodi kísérleti üzemben” – tekintett előre a miniszter.

Jelen és jövő

A miniszter a Mátrai Erőművel kapcsolatban közölte, a korábbi kontraktust felülvizsgálták, s egyelőre 2014/2015-re kötöttek a céggel áramvásárlási szerződést. A közeljövőben döntenek arról is, építenek-e Visontán új erőművi blokkot.

Derekas Barnabás cégünk nevében köszönti a résztvevőket

Palásthy György, a Magyar Bányászati Szövetség elnöke szerint a bányászatnak van jövője, több generációnak biztosítanak majd munkát. A termelt alapanyagok nélkülözhetetlenek a mindennapi életben, a cél e hazai erőforrások kiaknázása. A beruházások nem rövid távúak, a környezetnek ezért kiszámíthatónak kell lennie. A hazai bányászat az utóbbi öt évben – a ligniten kívül – jelentősen visszaesett, az érceké és a homoké, kavicsé például 40 százalékkal. A bányaművelésnek persze fenntarthatónak is kell lennie. Derekas Barnabás, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának tagja felelevenítette a mátrai bányászat és a cég múltját, amelynek köszönhetően értékteremtő lánc jött létre, alkalmazkodva a mai időkhöz. Kifejtette, a mindennapi élethez szükség lesz az energiára. A jövőben a beszerzést diverzifikálni kell, a kapacitást meg kell őrizni, s okosan fejleszteni. Elmondta, a piaci változások miatt a hosszú távú szerződések átalakultak, a vállalat középtávú pozícióira alapozza működését. Mindent megtesznek, hogy sokáig stabil szereplői legyenek a magyar villamosenergia-rendszernek. A szénvegyészettel kapcsolatban tudatta: ismerik a technológiákat, de mások a költségek, mintha ugyanazokat az anyagokat kőolajból állítanák elő. A bükkábrányi ipari parkba pályázók között vannak érdeklődők, amelyek ebben érdekeltek, a beruházások a finanszírozási oldal megteremtése után indulhatnak. Ezúton is gratulálunk a rendezvényen kitüntetett munkatársainknak, akik a 63. Országos Bányásznapon vettek át elismerést a nemzeti fejlesztési minisztertől. „Kiváló Bányász” kitüntetést kapott a visontai Mátrai Erőmű Zrt. dolgozói közül Galgóczy Imre, Gönczi Gábor, Holló István, Kaszab Attila és Sőregi István. Miniszteri Elismerés kitüntetést kapott Farkas László, a Mátrai Erőmű Zrt. visontai aknásza. Csató László pedig a Bányaipari ágazati párbeszéd fejlesztéséért vehetett át emlékérmet.

Rabi Ferenc köszöntője

A miniszterasszony különleges bányászlámpát kapott ajándékba

Csató László emlékérmet vesz át

44

2013. tél

(

hírek

)

› szöveg: Tóth Csaba › fotó: Pánczél János

Szénfelszabadításra vonult

az MT-4 kotrógép

Mivel a visontai szén kéntartalma alacsonyabb mint a bükkábrányi, ezért már hosszú évek óta módosítani kell bányánkénti szénátadási arányt, ami évente 300400 kt-val magasabb széntermelési szintet jelent Visontán. Ezt a többletigényt a közép-, és hosszú távú tervkészítésnél is figyelembe kell venni.

A többlet széntermelés csak jelentős többlet meddőtermeléssel biztosítható, mint amit Visonta bánya eddig elért. A többlet meddőtermelés túlnyomó része a nullás telep feletti összletben realizálódott. Ez azzal járt, hogy a nullás telep előrehaladási sebessége (a többlettermelésből kifolyólag) meghaladta az I. és II. telep előrehaladási sebességét. Ez a tény lassan a nullás telep alatti meddős szeletek „lemaradását” eredményezte, a köztesekből hiányzó meddőtermelési kapacitás okán. A széntelepek felzárkóztatását célzó bányamű-

45 velési egyensúlyi vizsgálat július folyamán kimutatta, hogy a nullás telep alatti köztesekből az MT-6 által biztosított meddőtermelési mennyiségen túli hiányzó letakarítási kapacitásigény saját kotrógép 0 I. köztesbe levitelével biztosítható leghatékonyabban. A nullás telep feletti meddős szeletekben elért többlet teljesítmények és az egyes szeletek közötti megfelelő technológiai távolságok lehetővé tették egy marótárcsás kotrógép (MT-4/SzK2) áthelyezését. Tervezési feladatként jelentkezett annak a feltételrendszernek a kidolgozása, hogy hogyan lehet az MT-4 kotrógépet és SzK-2 szalagkocsit a 2. munkaszintről a 0-I. köztesbe levonultatni és a 0-I. köztesben úgy üzembe állítani, annak érdekében hogy egyrészt az erőműi széntermelési igény mindenkor kielégíthető legyen és ezzel párhuzamosan az MT-6 kotrógép számára is folyamatos munkaterület álljon rendelkezésre. Ezen cél elérése érdekében az I. telep kiszenelését meg kellett gyorsítani a HM-2-vel és kiskotrókkal ( 300 kt) és a 0-I. köztes meddős szelet kiskotrós tervezett léptetésére is szükség volt ( 600 em3) a vonultatás megkezdésének az időpontjáig . Az MT-4/SzK-2 gépegyüttes vonultatási útvonalának a megtervezésekor fontos szempont volt az optimális útvonal kiválasztása, a szükséges munkaszint-keresztező rámpák helyének a kijelölése, a rámpák megtervezése, a vonultatáshoz szükséges villamos megtáplálás megtervezése. A rámpák tervezésekor a cél az volt, hogy ahol ez lehetséges, ott saját nagykotrógéppel történjen a kialakításuk. Így a rámpakialakításoknál a kiskotrós szükséges részarányt 40 em3-re sikerült lecsökkenteni. A kotrógép vonulási síkja maximum 5%-os dőlésű, a vonuló út hossza 3100 m, míg az áthidalt szintkülönbség 70 m volt. A vonulás megkezdése előtt szükség volt több heveder szakasz cseréjére, tápkábelek kiváltására. Emellett megtörtént az SzM 121 és SzM12 szalagpályák görgőzöttségének a feljavítása és az SzK-2 szalagkocsi főbb adatai: Elméleti szállító teljesítmény: 4400 laza m3/h Méretek: hosszúsága: 66 m szélessége: 14 m magassága: 19,5 m Munkasík maximális dőlése: hosszirányban: 3% keresztirányban: 3% Vonulási sík maximális dőlése: hosszirányban: 5% keresztirányban: 5% Vonuló út minimális szélessége: 20 m Minimális kanyarodási sugár: 10 m Maximális menetelési sebesség: 6,0 m/min Fajlagos talajnyomás: 0,096 MPa Szalagkocsi üzemi tömege: 315 t

átadási pontok rendbetétele is. Az SzM-szalagrendszer szállítóképességének a növelése érdekében az SzM-121 szalagfejre egy harmadik szalaghajtómű is felszerelésre került és az SzM-12 szalagon lévő görgős asztal is jelentős karbantartáson esett át. A vonulás megkezdése előtt az MT-4 felkészítésének keretében sor került a marótárcsa hajtómű műhelyben végrehajtott javítására, valamint a jövesztő-, és menetelő művek javítására is. Ezek a szükséges, kényszerű javítások a tervezett vonulás időpontjának egy hónapos csúszását eredményezték. Az MT-4/SzK-2 vonultatásához külön vonulási ütemterv készült. A vonultatás során fontos szempont volt a kábelmunkákra fordított munkaigény minimálisra csökkentése. Ennek megfelelően a kábelcsévélő gép kapacitásának kihasználásával két kábelátfordítási manőverrel sikerült a gép együttest a tervezett helyére vonultatni. A vonultatás előkészítésében és a vonultatásban résztvevő különböző szakterületű kollégák szakértelmét és áldozatos hozzáállását dicséri, hogy a gép együttes vonultatása ütemterv szerint került végrehajtásra és nem okozott a keresztezett gépláncoknál a tervezettnél hosszabb állásidőt. Az MT-4 kotrógép október 17-én megkezdte a 0-I. köztesbeli blokk jövesztését. Az eddig elért fajlagos teljesítménye a tervezett körüli (1100-1200 m3/tkó) volt. Rendkívül fontos az SzMszalagok és az M-50 géplánc üzembiztonságának a fenntartása a kotrógéptől elvárt teljesítmény biztosítása, valamint a remélt többletteljesítmény elérése érdekében. További vizsgálatok eredményétől függően sor kerülhet az MT-4/SzK-2 gép együttesnek a 0 I. köztesben eredetileg tervezett foglalkoztatási időtartamának a 2014 évre túlnyúló meghosszabbítására is. MT-4 kotrógép főbb adatai: Elméleti jövesztő képesség: 3450 laza m3/h Méretek: hosszúsága: 98 m szélessége: 24 m magassága: 32 m Munkasík maximális dőlése: hosszirányban: 3% keresztirányban: 3% Vonulási sík maximális dőlése: hosszirányban: 5% vagy 3% keresztirányban: 3% vagy 5% Vonuló út minimális szélessége: 30 m Minimális kanyarodási sugár: 60 m Maximális menetelési sebesség: 6,0 m/min Fajlagos talajnyomás: 0,115 MPa Kotrógép üzemi tömege: 1456 t

46

2013. tél

(

versenyben

)

› szöveg: Siska Zsolt › fotó: Pánczél János

47

Tanácskozás a Mátrában

Ipari Parkok versenyképességi felhívása A Mátrai Erőmű Zrt. adott helyet az Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai Parkok Egyesület (IPE) szervezetésében megrendezett „Ipari Parkok Versenyképességi Díj 2013” rendezvénysorozat második regionális tájékoztatójának 2013. október 8-án. Ipari Parkok Versenyképességi Díj (IPVD) 2012-ben indult, célja az, hogy az ipari parkokat szemügyre véve képet adjon arról, hogy mely ipari parkok működnek eredményesen és milyen a versenyképességük, azaz a jövőre nézve milyen lehetőségekkel gazdálkodhatnak. Az első, 2012. évi versenyképességi fődíjat a Mátrai Erőmű Ipari Park nyerte el. Az IPVD talán legnagyobb erénye a szervezeti önértékelés, mely során az ipari park menedzsmentje saját magát folyamatosan megismerve indulhat el versenyképessége növelése érdekében. A hangsúly idén az volt, hogy az ipari parkok versenyképessége nemcsak a menedzsmenten, hanem a betelepült cégek teljesítményén is múlik. Ezért fontos, hogy a park folyamatos és aktív kapcsolatban legyen cégeivel és segítse, hogy a kintről jövő lehetőségek (akár a coaching, akár egy pályázat) megtalálhassa a cégeket, így mozgósítsa őket, és segítse az érvényesülésüket. Az IPVD 2013-as pályázati kiírása előtt összesen hat helyszínen tartott tájékoztatót, amelyeken az ipari parkokat érintő legfontosabb kérdésekről neves előadók tartottak előadást. Ismertették például a 2014-2020-as költségvetési időszak pályázható forrásait, melyek az ipari park fenntartók és a parkokba betelepült cégek számára is elérhetőek. A mátrai rendezvényen Giczey András, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatója köszöntötte a

megjelenteket, majd Mórucz Norbert az IPE főtitkára tartott bevezetőt. A bevezető után az alábbi előadások hangzottak el: • „Cél: szervezeti kiválóság” címmel Sződi Sándor az Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. (IFKA ) minőségügyi és oktatási vezetője szólt a díj jelentőségéről és mutatta be az idei versenyképességi díj modelljét. • Radics Ernő a Nemzetgazdasági Minisztérium referense, az Ipari Park, Tudományos és Technológiai Park címpályázatok szabályozói környezetét és a 2014-2020 költségvetési időszak ipari parkok által elérhető forrásait helyezte mondandója középpontjába. • Galla Zoltán Az Arcade Kutatási és Fejlesztési Kft. ügyvezetője a kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) tevékenység szerepét emelte ki. • Dr. Eszik Zoltán az ActionCOACH Magyarország mesterlicenc-tulajdonosa az üzleti coaching (Vezetés és tudatosság) jelentőségét hangsúlyozta. • Endrődi Csilla, az ARLEL Informatika Kft. ügyvezető igazgatója előadásában az információbiztonság fontosságára hívta fel a figyelmet. Az IPE honlapjáról letölthetőek a rendezvényeken elhangzott előadások, melyek hasznos segítséget nyújthatnak az ipari parkok munkához. http://ipe.hu/ipvd-2013-regionalis-tajekoztatok-eloadasai/ Az Ipari Parkok Versenyképességi Díj évről évre lehetőséget ad arra, hogy az ipari parkok benyújthassák önértékelési pályázatukat és a lehetőségeik számbavételével évről évre jobban tudják azokat kihasználni saját parkjuk és a parkban működő vállalkozások gyarapodására.

48

2013. tél

(

história

)

› szöveg: Borbély Anett › fotó: archív

49

Történelmi kitekintés

AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉS AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD Amit ma esélyegyenlőségnek, egyenlő bánásmódnak és emberi jogoknak nevezünk, csak elnevezésükben új fogalmak. Mióta világ a világ, az ember mindig törekedett egy kiegyensúlyozottabb, igazságosabb létre és küzdött az egyenlőségért, saját és mások méltóságáért. Sajnos e mozgalmak mellett mindig is találkozhattunk a másik ember korlátozására és elnyomására irányuló törekvésekkel is. És most lássuk, hogyan nyilvánultak meg az esélyegyenlőségi törekvések az egyes történelmi korszakokban, ill. hogy az adott korszakok miben járultak hozzá az esélyegyenlőség fejlődéséhez.

Ókor

Az ókori keleti államok társadalmaiban a jogok – származásuktól, rangjuktól vagy nemüktől függően eltérő mértékben – csak a szabadokat illették meg. Hammurapi törvénye, amely a törvényhozás egyik legrégebbi dokumentuma, a rabszolgákat csupán tárgynak tekintette, a nőket és a gyermekeket pedig teljesen alárendelte a férjeknek. A görög államok közül még az athéni demokráciában is csak a teljes jogú állampolgárok élvezhették a demokratikus jogokat. A szavazók köréből a rabszolgák és bevándorlók mellett a nőket is kizárták. Később a görögöket is leigázó rómaiak és a római jog is sokat foglalkozott az egyenlőség kérdésével, de az elv itt is csak a szabadokra vonatkozott. Cicero gondolata azonban, miszerint „egyenlő az, ami mindenki számára igazságos”, hatással volt az emberi jogok egész további fejlődésére. Az ókori társadalom azonban bizonyos kérdésekben

befogadóbb volt a mai kultúráknál. Az antik időben természetes volt például az azonos neműek kapcsolata és a meztelen emberi test sem keltett senkiben felháborodást.

Középkor

Az Európában kialakuló feudális rendszerekben a rabszolgákat hűbéresek váltották fel, felettük hűbéruruk szinte teljhatalmat gyakorolt. Ez az alá-fölérendeltségi viszony szőtte át a társadalmat, a hatalmi viszonyokat pedig egyedül a származás szabta meg. Ezekben az időkben a közös keresztény kultúra hatotta át Európát. A népeknek ez adott közös nyelvet a latin tekintetében, az egyházi parancsolatok pedig mindenkire kötelező érvényűek voltak. A keresztény irgalmasság bizonyos határt is szabott a nemesek hatalmaskodásának, a zsidók és a nem keresztény népek azonban pogánynak számítottak, így komoly hátrányokat szenvedtek el.

A korabeli gondolkodók közül Aquinói Szent Tamás volt az, aki egyformán fontosnak tartotta a hitet és a tudást, hiszen véleménye szerint a tudás is Istentől származik, akárcsak a törvények, melyekben természetes előírás a másik tiszteletben tartása: „nincs senki ugyanis, aki ne tudná, hogy az, amit nem akar, hogy vele megtörténjék, ne tegye meg másoknak”. Ez az ún. aranyszabály Máté evangéliumának központi része: „A mit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal; mert ez a törvény és a próféták.” (Mt. 7.12.) Az az eddigiekből is kiderült, hogy bár az az alapvető jogokat minden korszakban védték, mindig másként vélekedtek arról, hogy ezeknek kikre kell kiterjedniük. Mielőtt egyetemes érvényű törvény született volna e jogokról, az volt a jellemző, hogy az egyes csoportok – mint például a nemesség – saját érdekeik védelmére határoztak meg jogokat. Két példa erre az angol Magna

50

51

2013. tél

akár kevesebb, akár több jog járna. Sajnos azonban a két évvel később megszületett francia alkotmány különbséget tett teljes jogú és nem teljes jogú állampolgárok között, mely gyakorlatot a többi modern állam alkotmánya is követi. A francia nyilatkozatra egyébként nagymértékben hatással volt az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozata (1776), melynek második mondata így hangzik: “Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőként teremtetett, az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen Jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az Élethez és a Szabadsághoz, valamint a jog a Boldogságra való törekvésre.” A francia gyakorlathoz hasonlóan az amerikaiak is törvénybe foglalták a legtöbb jogot, de ők sem terjesztették ki minden emberre. A feketék például csak az 1870-es években, a nők pedig csak 1920-ban kaptak választójogot. A Függetlenségi Nyilatkozat pedig az Angol Jogok Törvényét (1689) vette alapul, amely az Egyesült Királyságban még ma is érvényben van. Ez felsorolja egyrészt az alattvalók jogait, ugyanakkor előírja a királynak, hogy fontos ügyekben törekedjen a nép beleegyezésére.

„Ez idő alatt bebizonyosodott, hogy a nők is képesek olyan feladatok ellátására, amit korábban csak férfiak végeztek.”

A 20. század

Charta (1215) és a magyar Aranybulla (1222). Mindkét dokumentum célja az volt, hogy az uralkodó előjogait a nemesség javára visszaszorítsa.

A kialakuló polgári társadalom

Jean Bodin és John Locke, 16. századi gondolkodók már úgy vélekedtek, hogy bizonyos jogok nemcsak bizonyos csoportokat illetnek meg, hanem minden egyes embert. Szerintük az emberek alapvető joga az élet-, szabadság-, és tulajdonjog, melyeket az államnak is kötelessége védelmezni. A 18. század közepén, a felvilágosodás korának utolsó hullámában aztán Jean-Jacques Rousseau filozófus „Értekezés az egyenlőtlenségről” című művében már a következőképpen ír az emberek egyenlőtlenségéről: „Kétféle egyenlőtlenséget látok az emberi fajban. Az egyiket természetinek vagy fizikainak nevezem, mert a természet hozta létre; ide tartoznak az életkornak, az egészségi állapotnak, a testi erőnek, valamint a szellemnek vagy léleknek a különbségei. A másikat morális vagy politikai egyenlőtlenségnek nevezhetjük, mert egy

bizonyos közmegállapodástól függ, és az emberek közötti egyezség hozta létre vagy legalábbis szentesíti. Ez utóbbi különféle kiváltságokból áll, melyeket némelyek másoknak a rovására élveznek; így például gazdagabbak, hatalmasabbak, nagyobb megbecsülésnek örvendenek, mint amazok, sőt engedelmeskedésre bírhatják őket.” Szintén nagy előrelépést tett az egyenlő esélyek megteremtésében e kor másik filozófusa, Nicolas de Condorcet, aki írásaiban az ingyenes és mindenki számára elérhető oktatás, a férfiak és nők, valamint a fajok közötti egyenlőség mellett szólt. E század végén kirobbanó nagy francia forradalom volt aztán az az eseménysorozat, amely sokat tett az emberi jogok elismertetéséért. Addig ugyanis a királyságban a születési előjogok, a rendi és területi kiváltságok szőtték át az egész társadalmat. A forradalom egyik alapvető dokumentuma, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (1789) azonban kimondta: „Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak.” Azaz nincs olyan, akinek

Az eddig elért eredmények ellenére a 20. században sem unatkoztak az emberi jogok bajnokai. Az egyik harcos csapat a nők jogait vette zászlajára. A feminizmus eredetileg a nők egyenjogúságáért küzdő polgári mozgalom volt. Ahogyan a társadalmak fokozatosan demokratizálódtak és az egyes társadalmi osztályok között a különbségek – legalábbis jogi – értelemben megszűntek, úgy vált egyre fenntarthatatlanabbá, hogy a nők nem rendelkeztek választójoggal. Ennek elérése érdekében indult meg a 20. század elején a szüfrazsett-mozgalom, amely különösen Angliában volt erős. Az I. világháború alatt ugyanis – a férfiak távolléte miatt – az angol gazdaságnak nagy szüksége volt a nők munkaerejére. Ez idő alatt bebizonyosodott, hogy a nők is képesek olyan feladatok ellátására, amit korábban csak férfiak végeztek. Az angol nők a háborúban való részvételükért cserébe 1918-ban választójogot kaptak. Ennek ellenére sok tekintetben ezt követően is másodrendűnek számítottak, pl. a fizetéseik jóval alacsonyabbak voltak és magasabb pozíciókba sem kerülhettek. Egyébként Európában legkorábban – 1906-ban – a finn, legkésőbb – azaz 1971-ben – pedig a svájci nők nyertek választójogot. Magyarország a maga 1949-es évével a középmezőnyben képviseltette magát. A feminista mozgalom mellett a 20. század a feketék emberjogi harcaitól is hangos volt. Az Egyesült Államokban ugyanis a rabszolgaságot eltörölték, de a feketékkel szemben továbbra is erős faji megkülönböztetést folytattak, valamint konkrét jogi korlátozásokat alkalmaztak. A hátrányos megkülönböztetés elleni harc mozgatórugói leginkább a fekete gyülekezetek és a fekete egyetemek voltak. Martin Luther King részvételével ők érték el többek között azt, hogy alkotmányellenesnek nyilvánítsák a feketék és fehérek számára elkülönítetten fenntartott iskolákat, valamint a buszokon az elkülönített ülőhelyek gyakorlatát. Másik példa a feketék emberjogi harcára a Dél-afrikai Köztársaság, ahol Nelson Mandela küzdött sikerrel a rasszista apartheid rezsim ellen. Ezeknek a küzdelmeknek az is hátteret adott, hogy elindult az Emberi Jogok nemzetközivé válása, melynek keretében, többek között a II. világháború embertelenségének újbóli felbukkanását megakadályozandó, 1945-ben megalakult az ENSZ, mely elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Ez a nyilatkozat sorolja fel azokat az alapvető jogokat, amelyek minden embert megilletnek, „fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra vagy politikai meggyőződésre” való tekintet nélkül. Itt szerepel az egyenlő megítélés és bánásmód parancsa, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalma, amely alapja valamennyi ma érvényben lévő antidiszkriminációs politikának és törvénynek.

Forrás: egymasralepnitilos.hu mindentudas.hu literatura.hu tudasbazis.sulinet.hu

52

2013. tél

(

innováció

)

› szöveg: Misi László › fotó: Bárdos Béla, archív

53

Az első két programban az ETE – OMBKE szervezésében az Erőmű és a Bánya telephelyek dolgozói kölcsönösen egymás szakmai – technológiai munkáját ismerhették meg, mely az év tavaszán és nyarán sikeresen lezajlott. Az éves őszi szakmai tanulmányút a Mátrai ETE csoport életében nagy hagyományokra tekint vissza, ami általában két napos tanulmányutat jelentett. Különböző ipari- energetikai létesítményeket tekintettünk meg, mely mindig szorosan kapcsolódott a Mátrai Erőmű erőművi -, illetve bányászati technológiájához, vagy a stratégiai tervekhez. Idén, a Mátrai Erőmű Zrt. naperőmű fejlesztési projektjét, mint aktuális kapcsolódó technológiát vettük figyelembe a tanulmányút szervezésénél. Éves őszi szakmai tanulmányutunk úti céljaként ennek megfelelően egy naperőmű megtekintésére esett a választás, így október 4-5-én a Rimaszombat melletti 1 MW-os fotovoltaikus (PV) naperőművet látogattuk meg. A szakmai programok után aztán a kulturális program keretében a Betléri kastéllyal, illetve másnap a Szlovák Paradicsom (szlovákul Slovenský raj) nevezetességeivel is megismerkedtünk.

ENERTEC s.r.o. rimaszombati 1 MW-os PV naperőmű látogatása

A szlovákiai naperőmű az ott élő Czakó István vendéglátónk és családjának vállalkozása, aki két mérnök fiával üzemelteti az erőművet.

A megtekintett naperőmű általános adatai: - Beépített teljesítmény: 995, 775 kW - Napelem (modul) déli tájolású és 34°-os dőlésszögben szerelt - Napelem: SUNTECH gyártmányú, 275 W/panel: 44,7 V; garantált élettartam: 25 év; 10 év után min. 92 % és 25 év után is még 80 % telj. leadás, panel hatásfok: ~ 12,4 % (100 W/m2 és 20 °C mellett) - Telepített napelem darabszáma 3621 db - 1 string: 17 db sorba kapcsolt napelemből áll - 51 db (3 sor × 17 db) napelem / tartószerkezeti egység - 71 db tartószerkezeti egység - Tartószerkezet telepítési módja: cölöpözött (cölöpölőgéppel talajszinttől kb. 1,8 m mélységbe bedöngölve) - Átlagos sugárzás: 1120 W/m2 - Megtermelt energia: 1100-1200 MWh/év (~1300 MWh/év volt a csúcs) - Üzembe helyezés: 2010. közepe - Beruházási költség: ~ 3 millió EUR/2010. (melyből kb. 80 %-ot tesz ki a napelemek költsége) - Bevétel: ~ ½ millió EUR/év (2015-ig garantált átvételi szerződésük van)

54

55

2013. tél

A naperőmű vagyonvédelmi rendszere háromszintű: 1. A területet körülhatároló kerítés a két bejárati kapuval. A kerítés minden egyes elemén hálózatba kapcsolt piezo rezgésérzékelő van telepítve. 2. A kerítéstől 1-1,5 méterre mikrohullámú radarok látják el a belső vonalvédelmet. 3. Belül a konténereknél telepített fix kamerák a konténerek ajtóval ellátott oldalait „figyelik”. A védelmi rendszer a központi jelkezelésen túl INTERNET ÉS GSM bázison ad jelzést és információt.

A naperőmű működése

Czakó úr részletesen, mindenre kiterjedően adott tájékoztatást a három éve üzemelő naperőmű felépítéséről, beruházásáról, üzemeléséről és az üzem közben szükséges munkákról.Elmondta, hogy a napelemek Kínában készültek, de a kiválasztáskor meggyőződtek róla, hogy szigorú német felügyelet alatt gyártották őket. A napsütés intenzitása főleg az áramra, az üzemi hőmérséklet főleg a feszültségre van hatással a panelek (modulok) esetében. Érdekességként elhangzott, hogy nem a nyári verőfényes melegben tudja a naperőmű a legnagyobb teljesítményt biztosítani, mivel ez csak egyrészt függ a napsugárzás mértékétől, másrészt pedig a környezeti hőmérséklettől. Ezek alapján egy téli hideg, de napsütéses időben adódik a naperőmű legnagyobb teljesítménye. A tartószerkezet anyaga horganyzott acél. Nincs külön villámhárító rendszer, mivel „mindent-

mindennel” összekötő (összekapcsolt) komoly saját földelő kutas rendszerük van. Ráadásul Szlovákiában minden olyan fémszerkezet, melynek vastagsága nagyobb mint 3 mm „villámhárítónak minősül”. Napelemek (modulok) mosásáról elmondta, hogy eddig még nem mosták a napelemeket, de számításai szerint megérné a mosás utáni többlet hozam miatt. A naperőmű hálózati csatlakozása 22 kV-on történik a helyi áramszolgáltató rendszeréhez, szakaszolóval, a hálózat felől pedig megszakítóval. A szünetmentes rendszerük 4 órás áthidalású, de amennyiben a fogadó hálózat működik, akkor onnan vételezik az energiát. Az inverterek feszültségszintje 300 V, 3×300 V-ot transzformálnak fel 22 kV-ra. 4 db 250 kW-os invertert építettek be, melyek egy konténer házba kerültek. Hogy az elektronikus egységek üzemi hőmérsékletének megtartsák, utólag (1 éves üzem után) helyiség klímát építettek. 2 konténer telepítettek, az egyik a mérések, megfigyelések, felügyelet részére, a másik a karbantartással (kaszálás, stb.) kapcsolatos eszközöknek, szerszámoknak. A táv-adatátviteli rendszerük INTERNET kapcsolatának megszűnése esetén átvált GSM rendszerre. A termelésre vonatkozóan az előző napi teljesítményt kell jelenteniük, nem szükséges előre negyedórás jelentés, mint nálunk. Diagnosztikai célból a napelemek vizsgálatához TESTO hőkamerájuk van. 3,5 év alatt 27 db panel hibásodott meg a 3621 panelból. A panelek 3 mm vastagok, speciális védőüveggel rendelkeznek. A náluk eddig előforduló legnagyobb (dió nagyságú) jégeső után 1 db sérült panelt találtak, de az sem biztos, hogy azt a jég okozta. Egy tőlük 30 km-re lévő másik PV naperőmű tojás nagyságú jégesőt is „elviselt”.

Szlovákia szépségei

A szakmai programot követően kulturális program keretében megtekintettük a méltán híres Betléri kastélyt, illetve másnap alkalmunk volt a szlovák paradicsom nevezetességeivel is megismerkednünk. A Szlovák Paradicsom Nemzeti Park Szlovákia keleti részén található. Sajátos, tagolt domborzati viszonyokkal rendelkező karsztvidék számos vízmosta szakadékkal, völgyszorossal, kanyonnal és karsztképződ-ményekben gazdag fennsíkkal. Kivételes természeti és esztétikai értékeinek köszönhetően a Szlovák Paradicsomot 1988-ban Nemzeti Parkká nyilvánították. Szállásunk Stratená-n volt amelyet csendes és szép környezete miatt inkább az üdülni vágyók lakják. A levegő tisztaságát Szlovákia területén számos helyen mérik, a legtisztább levegőt minden évben ezen a területen mérik. Itt található a Dobsinai jégbarlang is, mely védett természeti képződmény és egyik legértékesebb és legérdekesebb természeti jelensége Szlovákiának. A Hernád áttörés sziklái, vaslépcsői, az extrém turistákat is lázba tudja hozni. Egy nap alatt próbáltunk minél többet megismerni a környék túra útvonalaiból, látnivalóiból, beszélgetni barátságos vendéglátóinkkal. Mi, akik ott voltunk kicsit beleszerettünk ebbe a hangulatos, vadregényes tájba.

56

2013. tél

(

sport

A futás alatt meditál, ötletel

)

› szöveg: Bárdos Béla › fotó: archív, Pánczél János

57

Újra lendületben

„Az idő vagy megold mindent, vagy megöregít”

Banka Zsolt

Első berögzült emlékem a sporttal kapcsolatban egy kicsike kék színű KGST piac remeke, egy orosz gyártmányú fa síléc volt. A felszerelést a szoba padlószőnyegén aktiváltam. Éles bevetése e remek sportszernek az 1979-80-as évek téli időszakában történt, gyakorlatilag a Hortobágyi lejtőkhöz hasonló terepen. Szüleim minden bizonnyal ott látták meg bennem a tehetséget abban, hogy egy helyben képes vagyok állni a csőrös fadeszkán. Ezzel a gyors teszten átestem, és felpörögtek az események. Szülői segítséggel, bekerültem az akkori Gagarin Hőerőmű Vállalat sí klubjába, ahol Kosztya Gábor, és Cs. Nagy István tudásuk legjobbját próbálták belénk sulykolni. Szép lassan a hóekét felváltotta a gyorsabb párhuzamos lendület. Emlékeim szerint rengeteg oktatott sí kilométert regisztráltunk a mátraszentistváni síbázison. A gyakorlati oktatás mellett jó pedagógiával az egészséges versenyszellemet is átadták. Akkoriban rengeteg versenyen adtunk számot megszerzett tudásunkról - csak, hogy párat említsek: Megyei Diákolimpia (1.hely) ahonnan eredménytől függően lehetett tovább jutni az Országos Diákolimpiára (7.hely).

A mátraszentistváni iparági sítalálkozó dobogóján a győztes csapatban (balról a harmadik)

Gyakorlatilag a havas hónapokban minden hétvégére jutott versenypályán való megmérettetés. Természetesen ezekre a versenyekre nem csak télen készültünk fel, hanem hómentes időszakban úgynevezett száraz edzéseken vettünk részt: Edzőtáborokban, a Gyöngyösi Spartacus pályán, az 1-es iskola tornatermében, de sokszor felkerestük a Sárhegy futó útvonalait is. Ezeken a tréningeken Asztalos András magyar bajnok izzasztott meg minket és készített fel a téli versenyekre. „Az idő vagy megold mindent vagy megöregít” - szól a mondás. Nekem az utóbbi tulajdonsága jutott, aminek hatására kiöregedtünk a versenyzői halmazból. Ezzel együtt a sport utáni aktivitásom is a szinuszgörbe alsó pontjához kezdett igazodni. Előtérbe kerültek a hétvégi éjszakázások, és ennek minden velejárója. Ekkor már javában elmúltam 18 éves, és nem csak alkoholt, de dohányárut is korlátlanul vásárolhattam, szinte már naponta is. Az ezredforduló után házasságot kötöttem. Gyakorlatilag a szertartás után - de nem amiatt - rohamosan romlott a fizikai állapotom, mindaddig, hogy 1 évig táppénzes állományba is kerültem. A rengeteg laboratóriumi vizsgálat LIME kórt diagnosztizált, ami már régóta szimbiózisban élhetett velem, de egyre rosszabb fizikai állapotomat kihasználva eljött az ideje és támadt. Nem fogadtam el a leírtakat, tudtam, hogy nekem itt még van mit csinálni, és ha már itt van ez a baktérium a szervezetemben, akkor küzdjön meg velem. Elhatároztam, hogy sporttal teszek ellene, hogy ne legyen ilyen egyszerű dolga. Bár már a mozgás nagyon nehezen ment, az akkori lakásom lépcsőházában szépen lassan elkezdtem jönni-menni a földszintről a 4. emeletig. Futottam a szobában, ahol kondicionáló gyakorlatokat is végeztem. Hónapokban lehetett mérni a javulást. Utána viszont egyre határozottabban, ahogy emelni tudtam a sport óraszámot, még intenzívebben mozogtam. Végül

visszakerültem dolgozói állományba. Azt gondolom, hogy a felépülésemet a sportnak és feleségemnek köszönhetem, aki nagy türelemmel volt hozzám. Technikai okok miatt 1 évet Parádsasváron laktam, itt öntötte el újra a vénáimat a sport utáni igaz szeretet, a környezet az erdei futásoknak, kerékpározásoknak melegágya volt. Gyakorlatilag a heti 2-3 alkalmi sportot heti 7 alkalomra bővítettem. A futott és kerékpározott kilométerek úgy híztak, mint egy jó sertés. A félmaratoni távolságokat teljes értékű maratonra cseréltem, sokszor előfordult, hogy Sasvárról futva mentem át Gyöngyösre. A lendület a mai napig tart, néha már az egészséges pihenőidőt is megvonom magamtól miatta. Gyakorlatilag nagyjából 1 év leforgása alatt 3632 kilométert teljesítettem futva és kerékpárral. A távolságok alatt megtanultam meditálni, ezalatt sok használható ötletet raktam már így össze. Minden évben regisztrálok valamilyen versenyre, de nem tervezetten, inkább hirtelen felkapott lehetőségként választok. Most már eljött az idő, hogy én is valamennyire átadjam a tapasztalataimat gyermekeimnek, mások gyermekeinek nemcsak a fizikális kihívást, hanem az elméleti akarást is. 2012-ben megválasztottak a MSE elnökhelyettesének ahol a sport szakmai részt kaptam feladatként. Kapóra jött a cégen belüli EMP, ahol nagyszerű sportszerető emberekkel találkozom, és együtt dolgozhatok Tari Tiborral és Merva Lászlóval, akik rengeteg potenciális programmal és ötlettel segítettek abban, hogy a Mátrai Erőmű Zrt. dolgozóit kicsit megismertessük a sport világával. Az elmúlt 1 év alatt szerzett tapasztalatainkat szeretnénk a jövőben további programokkal színesíteni, és motiválni mindenkit a sport irányába, és picit ezzel kiszakítani a szürke hétköznapokból. Utolsó gondolatként azzal zárnám e sorokat, hogy a sport, amit végzek napról napra nem könnyebb, de biztosan tudom, hogy évről évre nem nehezebb

58

2013. tél

(

lépcsofutás

)

› szöveg: Korcsog Béla › fotó: Pánczél János

Honnan jött

az ötlet

a lépcsőfutásra? Az első alkalommal megrendezett, erőműves lépcsőfutásra a Mátrai Erőmű Zrt. kérte fel az MSE-t, hogy dolgozzon ki és valósítson meg egy egészség megőrző programot. Azon sportágakban, amelyek az egyesület profiljába tartoznak, jó referenciáink voltak, ezeket próbáltuk megfelelően illeszteni az EMP-hez, és létrehoztuk a bónusznap pontszerző motivációs programunkat. A 2013-as évet egy kísérleti évnek tekinthetjük, hiszen az MSE-nek is tapasztalatot kellett szereznie abban, hogy mely sportágak vonzzák magukhoz a dolgozókat. Úgy próbáltuk a sport iránti motivációt erősíteni, hogy ne egyből nagy fizikai aktivitást erőltessük, hanem apró léptekkel vezessük rá a mozogni vágyókat a rendszeres sport örömeire. Az erőműves lépcsőfutás ötlete a budapesti félmaraton teljesítése közben vetődött fel, hogy lehetne a bónusznap programunkat az erőmű falai között bonyolítani úgy, munkatársainkat is rávegyük a mozgásra. Munkaidő utáni órákra nem lehet lekötni az embereket - futva és kerékpárral haza küldeni -, de egy kis időt megoldható napközben is, ahová be lehetne szúrni megfelelő motiválással egy kis extrém mozgást.

A jó „sportcipő” a siker záloga

59

A szervezés

Az erőműves lépcsőfutás technikai megvalósítása nem volt egyszerű feladat. Bejárásokkal, és megfelelő engedélyek beszerzésével kezdődött a szervezési feladat, majd a kötelező protokollokat végigjárva, az erőmű igazgató úr és a biztonsági osztály engedélyével az esemény technikai szervezése volt a következő lépcsőfok. A program minőségi megrendezésében aktívan segített a PR osztály és a Hírközlési szerviz műhely. Minden lehetőségre felkészülve a mentőautó is rendelkezésre állt. A helyszínt a gipszraktári lépcsőház szolgáltatta, ami az erőmű területén található. A dolgozók illetve a versenyzők biztonságos szállításáról a látogatói kisvonat gondoskodott. A versenyre 41 fő regisztrált, és teljesítette a 22,2 métert. Ez nagyjából 7-8 emelet magasságának felel meg. Terveink szerint a közeljövőben szeretnénk minden dolgozónak biztosítani ezt a bónusznapos pontszerző élményt, mivel a váltóműszakosok azon része, akik éppen szolgálatban voltak, valamint akik a pihenő idejüket töltötték, nem vehettek részt a versenyen. Nekik a következő gondolatot üzenném: „A teljesítőképességünk határa sokkal messzebb van annál, mint amit gondolunk magunkról!” Szeretném megköszönni azon munkatársaim önzetlen segítségét, akik kivették a részüket a program szervezésében és lebonyolításában.

A LÉPCSŐFUTÁS GYŐZTESEI: Férfiak: 1. SZTANKÓ PÉTER 2. FEHÉR GYULA 3. GOMBÁLY NORBERT Nők: 1. BÁRDOS BEA 2. E. HEGEDŰS RITA 3. BERTA ANITA

60

2013. tél

(

vasút

)

(

› fotó, szerző: Kordoványi Ferenc

támogatás

Segített a Mátrai Erőmű Zrt.

)

› szerző: Korcsog Béla › fotó: Barok András, Korcsog Béla

61

MEGÚJULT A DETKI TEMPLOM Vonaton utazik a Mátrai Erőmű híre Angliába! Brit PTG Tour vasútbarátai tettek látogatást 2013.09.09.én a Mátrai Erőműnél. A Brit PTG Tour angliai vasútbarátok részére szervez a világ minden tájára különleges vasúti vonalak megtekintésére, vonattal történő beutazására programokat. A magyarországi látogatásukat a MÁV Nosztalgia Kft. szervezte, ajánlásukra jöttek megtekinteni Magyarország legnagyobb áru forgalmát (a teljes magyar vasúti áruszállítás 11-13%-át) lebonyolító saját célú pályahálózatát a Mátránál. Tájékoztatást kaptak az erőmű villamos energiatermelési tevékenységéről, a főbb technológiai folyamatokról, úgymint bányászat, belső szénszállítás, tüzelés, villamos áram előállítás, víz-

Kettős ünnep volt október 6-án Detken. Bérmálkoztak a helyi fiatalok és hivatalosan is birtokba vehették a kívül belül megszépült templomukat a település lakói. A vasárnap délelőtti ünnepi istentiszteleten Dr. Ternyák Csaba egri érsek celebrálta a szentmisét. Az egyházmegye első számú vezetőjét Urbán Imre, esperes, plébános köszöntötte, majd Pelle Sándor polgármester emlékérmet adott át, melyet Detk 750. évfordulójára készítettek. Az ünnepi szentmisén egyházi énekeket adott elő a gyöngyösi Cantus Corvinus Kórus. Az érsek úr szentbeszédében megköszönte mindazoknak a munkáját, akik támogatták a detki római katolikus templom külső-belső megújítását. „Nekünk, mint élő köveknek is szükségünk van megújulásra”- hangsúlyozta, majd hozzátette: „Az Isten áldja a Mátrai Erőmű Zrt. vezetését, aki jelentős összeggel támogatta korszerűsítést, csak úgy, mint a

helyi önkormányzatot-, esperes plébános urat, híveket. Köszönöm, hogy ezt a csodálatos templomot most megáldhatom…” - e szavak után Dr. Ternyák Csaba az épületet kívül-belül felszentelte, majd a szentmise további részében megadta a bérmálás szentségét a helyi fiataloknak. A detki római katolikus templom külső-belső felújítását az elmúlt év októberétől végezték. Statikai terv alapján megerősítették a templom alapját, továbbá úgynevezett falvarratot készítettek, azaz a falszerkezet új vasalatot kapott. Kívül-belül 600 négyzetméter falfelületet újra is vakoltak. A templomot teljesen újrafestették, megerősítették a fedélszerkezetet, megoldották a csapadékvíz elvezetést és a fűtést. Így már télen sem kell fagyoskodniuk a híveknek Detken, a megszépült 217 éves templomukban.

ellátás, füst-gázkezelés, kéntelenítés, mellék termékkezelés (gipsz, pernye). Kíváncsiak voltak az Ipari Parkba betelepült cégek tevékenységére és elismerésüknek adtak hangot, hogy milyen sokirányú tevékenységhez járul hozzá a Mátrai Erőmű. Betekintést kaptak a vasútüzem működéséről, feladatairól, de agy sikert aratott az is, hogy működés közben megnézhették a körbuktató üzemét és a teljes buktatási technológiát. Rövid látogatásuk végén megköszönték a zársaságunknak, hogy lehetőséget kaptak a működésünk betekintésbe és élményekkel gazdagon tovább utaztak megnézni a világ további vasúti különlegességeit.

A detki Római Katolikus Templom felszentelését követően kérdeztük Dr. Ternyák Csaba egri érseket.

Érseki áldás a Mátrai Erőmű Zrt.-re

- Mennyire jellemző az egyházmegyében, hogy egy cég, jelentős összeggel támogat egyházi beruházásokat, felújításokat? - Nem mondhatnám jellemzőnek. Kevés ilyen nagyvonalú cég van, mint a Mátrai Erőmű Zrt. Én azt kívánom, az Úristen áldja meg Őket és segítse, hogy jól munkálkodhassanak a jövő érdekében.

( adomány ) SIKERES JÓTÉKONYSÁGI EST A MERT NŐK SZERVEZÉSÉBEN 62

2013. tél

A MERT Nők csapata november 7-én már másodjára tartotta meg a Jótékonysági rendezvényét, amelynek bevételével elsősorban a gyöngyösi Autista Segítő Központ és a karácsondi Autista Lakóotthon működését támogatják majd.

Grimmon Ákos és Grimmon Fruzsina

63

› szöveg:Győrfi Erika › fotó: Rácz István

Lengyel Emma

Hadzsi Dávid

A támogatás egy része a gyöngyösi hajléktalanszállón és családos szállón élők tartalmas és ízletes ebédjét biztosítja az adventi időszakban. A tavalyi est olyan jól sikerült, hogy a MERT Nők csapata újra nekivágott a szervezésnek. Az idei eseményre dolgozóink és gyermekeik között kerestük azokat a tehetségeket, akik szívesen fellépnének a jótékonysági rendezvényen. Szerencsénkre idén is bőven volt jelentkező, akik mind szívvel-lélekkel készültek, így nem volt nehéz a tavalyihoz hasonló színvonalas műsort összeállítanunk. Újdonság volt, hogy idén két zenés számot autista fiatalok adtak elő profi módon. A „mi” fellépőink is életkortól és színpadi tapasztalattól függetlenül elvarázsolták a közönséget, ki énekkel, ki zenével, ki versmondással.

Dósa Dóra Katalin által mondott verssel a Mátra vidékére a mesék világába csöppentünk, ahol Őze néne alakjában ráismerhettünk az önzetlen segítőre, a kicsi gida alakjában pedig a ragaszkodás, honvágy és szeretet jelképe tárult elénk. ASK Five zenekar: előadásukat hallva rádöbbenhettünk, hogy a zene csodákra képes. Produkciójuk melegséggel töltötte el a termet. A gyerekeken és segítőjükön is látszott az összeszokottság és a közös zenélés öröme. Mészáros Árpád és Nádudvari Péter: mester és tanítványa előadását, szépen kidolgozott és kivitelezett gitárjáték és énekhang jellemezte.

Lengyel Emma: a versben szereplő kisfiúhoz hasonlóan Emma sem volt a színpadon elveszve. Cserfes mosolyával elvarázsolta a közönséget.

Meszesi Csenge: egy szomorú vívódással és csalódottsággal teli vers egy alapvetően vidám természetű kislány előadásában, mely végén fellelhető az új utakat kereső szándék is.

Hadzsi Dávid: tiszta énekhangjával és citerazenéjével, ami talán a legkifejezőbb magyar hangszer a népzene szépségeit tárta elénk.

Ulvicki Tamás: egy szál gitár és mennyi gyönyörű hang. Improvizációjával az emberi fantázia korlátlan lehetőségeit hallhattuk.

Matusinka Attila: a választott dalok az emlékezés, a hovatartozás jegyében születtek. A dalszövegek magukért beszéltek.

Tóth Szonja Kiara: a „Hódító hód” című saját versében, ami a hódnak sok-sok próbálkozás ellenére sem sikerült, Kiarának igen. Ő meghódította a közönséget.

„A „mi” fellépőink is életkortól és színpadi tapasztalattól függetlenül elvarázsolták a közönséget, ki énekkel, ki zenével, ki versmondással.”

64

65

2013. tél

Dósa Dóra Katalin

Grimmon Ákos és Fruzsina szép, tiszta hangzás és ös�szhang, a profizmus igényességével összeállítva. Látni rajtuk hogy jó testvérek. Öröm volt hallgatni a dalaikat. A szünetben a Mert Nők csapata, valamint családtagjaik, barátaik által sütött süteményekkel kínáltuk a vendégeinket, és reméljük, nem csak udvariasságból kaptuk értük a sok dicséretet. Közben az autista fiatalok által készített szebbnél szebb dísztárgyakból is válogathattak az érdeklődők. Aki nem vásárolt, az sem távozott üres kézzel, hiszen támogatottjaink mindenkinek egy apró ajándékkal kedveskedtek már a megérkezéskor. Az est sikeréhez azonban az élvezetes produkciókon

ASK Five zenekar Ulvicki Tamás

és a rengeteg süteményen kívül másra is szükségünk volt. Ezért itt szeretnénk újra köszönetet mondani Elnök Úrnak a megható megnyitó beszédéért és támogatásáért csakúgy, mint a Társaság nevében felajánlott 340 000 Ft értékű Erzsébet utalványért. Emellett szeretnénk minden adományozónak és az esten részt vevőnek is tolmácsolni a támogatott intézmények lakóinak és dolgozóinak a háláját, hiszen a gyűjtött 1.247.500. forintból több szükséges munkálatot el tudnak végeztetni, elhasználódott tárgyakat tudnak pótolni vagy akár csak egy finom meleg ételhez juthatnak a hideg időben. Köszönet továbbá mindazoknak, akik a színpadról illetve a háttérből segítették, és irányították a jótékonysági est lebonyolítását: Feketéné Horváth Katalin Bárdos Béla Páll Attila Rácz István Somodi Zoltán Varbai Attila Remélem, idén is egy szép emlékekkel és szeretettel teli estét tudtunk minden támogatónknak biztosítani és talán jövőre, igazi hagyományként újra megrendezhetjük ezt az estét.

Mészáros Árpád és Nádudvari Péter

Mindenkinek Békés Ünnepeket kívánok a Mert Nők nevében!

Az Erzsébet utalványok ünnepélyes átadása

66

2013. tél

( helyi érték )

Gyöngyöstől a hírnévig A tavaly ötvenesztendős Omega zenekar dobosa, Debreczeni Ferenc, azaz Ciki karrierje Gyöngyösről indult. Az idén az Omega Oratóriummal koncertturnén lévő zenész jövőre a város alapításának 680. évfordulóját egy Omega-koncerttel szeretné megünnepelni.

67 – Hogyan lett belőled dobos? – Kezdetben szaxofonozni szerettem volna, csakhogy szaxofon nem volt a zeneiskolában. A szüleim pedig nem tudtak venni, mert drága volt, úgyhogy tízévesen Cegléden klarinétozni kezdtem, mert a klarinétról kön�nyen át lehet térni a szaxofonra. Tizennégy-tizenöt évesen átköltöztünk Gyöngyösre, a zeneiskolában pedig a szimfonikus zenekar modern darabokat játszott, mint például Gershwin Kék Rapszódiáját, ehhez pedig az igazgató szaxofonokat, hozott, és gondoltam, hogy én majd kapok abból egyet. Ehelyett azt láttam, hogy mások szaxofonoznak. Kérdeztem az igazgatót, hogy én miért nem kaptam, mire ő azt kérdezte: de hát akkor ki fújná a darab elején azt szép klarinét glissando szólót?! A doboskarrierem Gyöngyöspatán kezdődött, amikor egy szombat esti bál előtt megbetegedett a fellépő zenekar dobosa, és mivel nem akarták lemondani a bulit, szóltak nekem, hogy menjek. Azt gondolták, hogy mivel a bátyám dobol, ezért én is konyítok hozzá valamennyit. Végül is a bemutatkozó koncert jól sikerült, annak ellenére, hogy nem voltak begyakorolt mozdulataim, inkább csak igyekeztem tartani a ritmust. Arra emlékszem, hogy néha hátranéztek rám a többiek, és mondták, hogy ciki, ez még ciki, ahogy játszom. – Innen jött a beceneved is, a Ciki? – Igen, s bár ez kicsit sértőnek hangozhat, egyáltalán nem így éreztem, mert miközben mondták, hátrakacsintottak, huncutul rám mosolyogtak, s egy idő után már nem is volt okuk rá, hogy ezt mondják nekem. Ez a jelző azonban becenévként rám ragadt. Mindenesetre a bemutatkozó koncert után egy hónappal, amikor az eredeti dobos meggyógyult, megint engem kértek fel, hogy játsszam velük. Később pedig jártuk a gyöngyösi klubokat az akkor már Devils néven szereplő együttessel. A hiányzó hangszereket, erősítőt, hangszórót a vállalati klubokból szedtük össze. Nagyon sokat gyakoroltunk a srácokkal az AKÖV-ben, a bányászklubban, aztán az iskolai szünetben elmentem dolgozni szezonmunkára, és a pénzből vettem magamnak egy dobfelszerelést, és azzal a szettel másfél évig játszottam hétvégeken duóban a zongorista Mancika nénivel a tisztiklubban. A Devilsszel a próbák úgy zajlottak, mint jó néhány hatvanas évek végi magyar zenekarnál. Hallgattuk a Szabad Európát, a luxemburgi rádiót, felvettük magnóra a zenét, és azokat próbáltuk meg lehallgatni, lejátszani. De nemcsak a hangzást, hanem a kinézetüket is igyekeztünk lemásolni, hiszen a Devils 1963–66 között garbóban, gombafrizurával lépett fel, mint a Beatles. – Milyen zenéket hallgattál akkoriban? – A klarinét miatt a kezdetben sok dixielandet hallgattam, később persze Beatlest, amely nemcsak rám, hanem az egész korosztályra óriási hatást gyakorolt. Emellett nagy kedvencem volt a The Hurricanes, a The Kinks, a Ten Years After, valamint a dzsessz. De szívesen foglalkoztam a saját számok szerzésével is, ugyanis a Devilsszel

68

2013. tél

megcsináltuk a Csongor és Tünde zenésített változatát, ami szerintem egész jól sikerült. Ezt követően több kedvencem is akadt, nagyon szeretem például a Queen első három lemezét, s ma is szívesen hallgatok Totót, Dream Theatert, Rolling Stonest vagy Paul McCartneyt. – Voltak-e kedvenc dobosaid? – Sosem volt egy kedvencem. A Beatlesből Ringo Starr kikerülhetetlen, az ő játéka nagyon tetszett, hiszen egyszerűen dobolt, mégis zseniálisan alátámasztotta a zenekar és a dalok hangzásvilágát. Rajta kívül a Creamből Ginger Baker, a Led Zeppelinből John Bonham, a The Who dobosa, Keith Moon vagy a mostani időkből Simon Philips, Mike Portnoy, a Dream Theater dobosának játéka tetszik.

Pályakép

69

– A Devils után jött a Neoton. – Katonaság után Pestre kerültem, a Kandó Kálmán Főiskolára, és mivel keresni akartam egy kis pénzt, hogy ne kelljen a szüleimnek eltartani, zenélni kezdtem. Ebben a bátyám segített, aki akkor már a Benkó Dixielandben játszott, később a Sámson, majd 1971-től a Bergendy zenekarbann dobolt. Fél évvel később jött a hír, hogy a Neoton, amelyben akkoriban Balázs Fecó billentyűzött, dobost keres, és egy rövid meghallgatás után zenekari tag lettem. Sok időm nem volt az akklimatizálódásra, mert fél év után máris stúdióba vonultunk, hogy felvegyük a Bolond várost, a zenekar első nagylemezét. A lemezbemutató turnén az Omega zenekarral együtt voltunk, amelyben akkor még Presser Gábor billentyűzött és Laux József dobolt. Igazi zenészbarátság alakult ki a két együttes között, ami nem csoda, hiszen legalább hatvan fellépésünk volt így együtt.

Debreczeni Ferenc 1948. március 24-én született Gyöngyösön. 1971 óta az Omega zenekar dobosa, korábban a Devils együttesben, illetve a Neoton zenekarban dobolt. A Neotonnal egy, míg az Omegával tizenöt lemezen működött közre. Az Omega mellett 1994 óta tagja Szekeres Tamás együttesének, akivel hat albumot jelentettek meg, illetve 2003 óta aktív résztvevője a Dr. Rock nevű, orvosokból álló zenekarnak, amelynek eddig két lemeze jelent meg. Pályafutása során több díjjal is elismerték: 1988-ban kitüntették a Magyar Köztársaság Érdemrend tiszti keresztjével. Az Omega együttes tagjaival közösen 1987-ben Liszt Ferenc-díjat kapott, 2011-ben Pro Urbe Budapestértdíjban részesítették, az idén pedig Kossuth-díjjal jutalmazták. Ezek mellett szintén az idén vehette át a Mihail Alekszandrovics Romanov orosz nagyherceg Emlékérmet.

– Hogy lett vége a neotonos időknek? – A zenekarral 1971-ben eljutottam Afrikába, ahol Nigériában és Ghánában koncerteztünk. Amikor hazaértünk, a reptéren már várt a hír, hogy megbolydult a rockzenekarok felállása, sok zenekarban változások történtek. Engem már várt a repülőtéren Benkő Laci és Molnár Gyuri az Omegából, hogy szükségük van rám. A Fecó és Som Lajos kilépett a Neotonból. Akkor tudtam meg, hogy Presser és Laux a dalszövegíróval, Adamis Annával együtt otthagyta az Omegát, hogy megalapítsák a Locomotiv GTt. Emlékszem, hogy már akkor is úgy éreztem, hogy jól döntök a váltással, mivel az Omega stílusa sokkal közelebb állt hozzám, mint a Neotoné. – Hogy kezdődött az omegás karrier? – Kicsit zűrzavaros állapotok voltak, hiszen két meghatározó tag hagyta ott a zenekart, és mi magunk sem tudtuk, hogy hogyan

„Nagyon sokat gyakoroltunk a srácokkal az AKÖV-ben, a bányászklubban, aztán az iskolai szünetben elmentem dolgozni szezonmunkára, és a pénzből vettem magamnak egy dobfelszerelést”

70

2013. tél

„Szinte volt minden, leesett a mikrofon, gond volt a kábellel, beszakadt egy dobbőr, odébb csúszott a pedál, begörcsölt a lábam, elhallgatott egy hangszer. Tréfásan azt is mondhatnám, hogy koncert közben, ami elromolhat, az el is romlik.”

71 tovább, mert a hanglemezgyártó vállalat nem akart stúdiót biztosítani egy új hanglemez elkészítéséhez. Nem tudtuk, hogy meddig érdemes ezt folytatni, nem tartoztunk az akkori államgépezet kegyeltjei közé. Pedig akkor már az Omega ismert, népszerű zenekar volt, hiszen három nagylemez és több száz sikeres koncert állt a háta mögött. Az Omegába való belépésem után két héttel a prágai Lucernába mentünk koncertezni, és ez vízválasztó volt az együttes életében, hiszen nagy sikert arattunk, és rájöttünk, hogy érdemes ezt ennek az ötös fogatnak tovább folytatni. Annak ellenére, hogy nem kaptunk igazi lehetőséget, 1972-ben két riportermagnóval vettük fel az újabb, Élő Omega lemezünket. Sőt most már viccesen hangzik, de a lemezborítónkat sem akarták kinyomtatni, arra hivatkozva, hogy nincs hozzá papír, mi pedig beszereztünk bálaszámra alufóliát, azt egy tsz melléküzemágával csináltattuk meg. Ott hajtogatták azokat a kék, piros és kis számban sárga szitanyomatos alumíniumborítókat, amelybe a lemezek kerültek. Ezek a különböző színűk miatt az igazi gyűjtőknek manapság kuriózumnak számítanak. – Több mint egy tucat Omega-lemezen szerepeltél. Melyik a kedvenced? – Az 1977-es Időrablót tartom a legjobbnak, s azt gondolom, hogy bár nekünk is változott a stílusunk, hiszen általában egy zenekar időszakonként stílust vált, nekünk eközben is sikerült megtartanunk a jellegzetes Omega-hangzást. – Mostanában mennyi időd jut a gyakorlásra? – Amióta az Omega mellett csatlakoztam az orvosok által alapított Dr.

Rock együtteshez, azóta a zenekarral hetente egyszer próbálok, azaz igyekszem formában maradni. De persze az Omegát sem hagyom cserben, hiszen a nagyobb koncertek előtt újra átveszem a számainkat. A mostani időszak különösen izgalmas, hiszen az Omega Oratóriummal járjuk az országot, amely nem más, mint a régi számok szimfonikus és kórusos átirata. Ez egy jó lehetőség nekem arra, hogy újraéljem, a közönségnek pedig, hogy újraértékelje a dalainkat. – Koncert közben szoktál improvizálni? – Szeretem a zenében a változatosságot. A színpad, a koncertek hangulata magával ragad, és ilyenkor a lehetőségeken belül hagyom, hogy a pillanat varázsa szabaddá tegye a zenei megfogalmazást, engedek a belső érzelmeknek, szabadon játszom, hagyom, hogy a képzelet, az indulat vezérelje az akkori, egyszer elhangzó variációt. Azt hiszem, egy zenész esetén ez természetes, de persze vannak olyan dalok, amelyek ezt kevésbé teszik lehetővé, majdnem mindig ugyan úgy szólalnak meg.

Dobosbarátság

Hat évvel ezelőtt alakult meg a Dobosok baráti köre, amelynek olyan kiváló zenészek a tagjai, mint az Omega és az LGT korábbi dobosa, Laux József, az Illés első dobosa, Rozinszky Csaba, Kövess Pinyó a Piramisból, Debreczeni Ferenc bátyja, Csaba, aki korábban a Bergendyben játszott. Rajtuk kívül tagja a klubnak: Bánki Péter, Weszely János a Budapest Ragtime Bandből, Bardóczi Gyula a Neoton Famíliából, valamint Bálint István (Bergendy), Fehér Lajos (Syrius), Csurgai Attila (Zorán) és Solti János, az LGT dobosa.

– Van-e valami különleges rítusod a koncertek előtt? – A fellépések előtt ez akkor kezdődik, amikor megérkezünk a koncert helyszínére. Ekkor egyből felmegyek a színpadra, hogy rendben legyen a hangszer elhelyezése, megszólalása. Ilyenkor ugyanis még van lehetőség arra, hogy a terem akusztikájához áthangoljam a dobbőröket. Kipróbáljuk, átnézzük a hangosítást vagy a fényeffekteket, hogy koncert közben ne érjen minket meglepetés. Régebben, amikor még dohányoztam, a koncertek előtt elszívtam egy-két cigit. Most már ez nincs, ehelyett igyekszem fejben összeszedni magam, hogy a fellépésre tudjak koncentrálni. Éppen ezért ilyenkor már nem szeretem, ha zavarnak, főleg, ha riporterek kíváncsiskodnak körülöttem. Ilyenkor átöltözöm, ellazítom a csuklóimat, és várom, hogy szóljanak, irány a színpad. Ez a legszebb pillanat, innen már csak zenélni kell. Szeretek minél hamarabb túlesni a színpadra lépésen.

– Mondtad, hogy el kell kerülni a koncert közbeni váratlan meglepetéseket. Az eddigi fellépéseid során milyen nem várt események voltak? – Szinte volt minden, leesett a mikrofon, gond volt a kábellel, beszakadt egy dobbőr, odébb csúszott a pedál, begörcsölt a lábam, elhallgatott egy hangszer. Tréfásan azt is mondhatnám, hogy koncert közben, ami elromolhat, az el is romlik. Nemrég Szófiában játszottunk, ahol például háromszor is kimaradt az áram, sőt a harmadik szünet majdnem egyórás volt. A közönség azonban nem mozdult, megvárták, amíg újra helyreáll a rend, mi pedig visszamentünk játszani, és tovább folytattuk a koncertet. – Van-e olyan hely, ahol szívesen fellépnél? – Amerikában még nem voltam, igaz, már nem is nagyon vágyom rá, Londonba pedig mehettünk volna, de lemondtuk a fellépést. Azt viszont mondhatom, hogy Európában Albánián kívül gyakorlatilag mindenhol voltunk. Igazából sosem voltak olyan álmaim, hogy mondjuk a Royal Albert Hallban vagy a Wembleyben lépjek fel, s valljuk meg, erre olyan sok esély már nincs is. Viszont a lemezeink eljutottak mindenhová. Arra viszont emlékszem, hogy a hetvenes években mekkora szám volt, hogy a zenekarokat milyen autóval vitték a koncertekre. Ez nekem annyira megtetszett, hogy akkoriban az volt az álmom, hogy egyszer egy Rolls-Royceból szállhassak ki a koncert előtt. Igaz, ez annyiból valósult meg, hogy többször is vittek már prémium márkájú autóval fellépésre. Nagyon sok helyen felléptem már az Omegával, és nagyon szeretek koncertezni, kimozdulni egy kicsit itthonról, zenélni a többiekkel, úgyhogy nagyon örülök annak, hogy az Omega Oratórium koncertturné keretében december 1-jétől hetente fellépünk. – Milyen a kapcsolatod Gyöngyössel? Megfordultál ott az Omegával? – Mivel Gyöngyös jövőre lesz 680 éves, ezért gyöngyösiként nagyon szeretném, ha sikerülne összehozni egy Omega-koncertet a városban. Azt hiszem, ez egy óriási ajándék lenne nekem, együtt ünnepelni a város jubileumát.

72

2013. tél

( tudomány )

73

Árpád-kori templom maradványaira bukkantak Visontán

A múlt nyomában

A visontai Szent Kereszt plébániatemplom igazi kincseket rejt – legalábbis a történészek és a régészek számára mindenképp, hiszen régészeti kincseket rejtett a padozat alatt. Hogyan bukkantak rá, miért kezdték el ezeket a feltárásokat? A visontai Szent Kereszt Felmagasztalása római katolikus plébániatemplomban zajló feltárások 2013 július 22-től szeptember 13-ig tartottak. Az ásatás - bátran mondhatjuk - egy példaértékű együttműködés eredménye a Dobó István Vármúzeum, a Visontai Önkormányzat, illetve az Eötvös Loránd Tudományegyetem között. Az egész ásatás apropóját az adta, hogy a visontai Önkormányzat tervbe vette a templom felújítását. Úgy döntöttek, hogy felújítása előtt megvizsgálják a templomot. Azt eddig is tudtuk, hogy az írott források alapján a plébánia Árpád-kori előzményekkel rendelkezik. Ennek azonban sem formájáról, sem elhelyezkedéséről semmilyen más információval nem rendelkeztünk. A Visontai Önkormányzat, mint megrendelő kérte az ásatást a Vármúzeumtól. A múzeum régészei adták a szakmai irányítást, a képzett régésztechnikusi munkaerőt pedig az Eötvös Tudományegyetem hallgatói biztosították. Az ásatás vezetője hivatalosan Nagy Szabolcs Balázs volt,

A visontai Szent Kereszt Felmagasztalása római katolikus templom szentélye ma is arról tanúskodik, hogy gótikus eredetű. A plébánia idei felújítása során azonban bizonyságot nyert, hogy eredete egészen az Árpád-korig visszavezethető. A nagyszerű régészeti felfedezésről Nagy Lászlóval, a szeptember közepén befejeződött kutatást folytató egri Dobó István Vármúzeum régészével beszélgettünk.

jómagam vele együtt, mint ásatásvezető munkatárs vettem részt. Ha jól tudom, már az 1300-as évek környékén Visontán volt egy plébánia.Ennek maradványaira vagy teljesen más régészeti kincsekre bukkantak? Valóban, 1304-ből közvetett adatunk van a templomról, bár igazából nem is a templomról, hanem a plébánosáról hallunk. Így az biztos, hogy akkor már egy plébániai jogokkal rendelkező épület állt Visontán. Bár egyértelmű bizonyíték nincs, de minden arra utal, hogy kutatásaink során ezt az 1304-ben említett templomot találtuk meg. Az épület, amelynek alapfalai a mai szentélyben és a hajó területén kerültek elő, egy egyhajós, nyújtott félköríves szentélyzáródású, nyugati oldalán pillérpárral, ebből következően karzattal ellátott épület volt. Építőanyagát tekintve az Árpád-kor, különösen a XII. - XIII. század egyik legnívósabb alapanyagából: négyzetesre faragott, úgynevezett kváderkövekből épült. Szinte biztosan állíthatjuk, hogy a plébániát találtuk meg, amelyet későbbi korszakokban lebontottak, visszabontottak, és erre építették rá a mai templomnak az ősét tulajdonképpen.

„Megismertünk egy olyan templomot, amelynek a kezdetektől a mai napig tudjuk vázolni a történetét, be tudjuk illeszteni a hazai kutatásba,”

74

75

2013. tél

Milyen állapotú régészeti leleteket találtak ezen túl még? Az előbb említett falakon kívül, melyek gyakorlatilag az Árpád-kortól a késő középkoron keresztül egészen a mai napig bemutatják nekünk a templom történetét, számos más lelet is napvilágot látott. A templom belsejében régészeti korú sírokat, temetkezéseket, illetve az ezekből előkerült viseleti, illetve embertani anyagot emelném ki. A temetkezések az Árpád-kortól kezdve egészen a XVIII. század végéig keltezhetőek. A legkorábbi sírok, szám szerint 3 a mai szentély déli belső (mely az Árpád-kori szentély külső oldalát jelentette!) kerültek elő. Ezeket később elvágták a gótikus templom építésekor. Koruk bizonyosan Árpád-kori, vagyis legkésőbb XIII. századiak. Ezen kívül elsősorban a hajóban találtunk nagy számú temetkezést, melyek a késő középkortól egészen a XVIII. századig jellemzőek. A sírok korát a mellettük talált viseleti anyag, a sírok egymáshoz való pozíciója, illetve a sírokon talált tárgyak, például pénzérmék alapján sikerült elvégeznünk. Az összes közül alapvetően két temetkezési hely emelendő ki. Miről árulkodnak ezek a sírok? A mai hajó és a szentély találkozásának vonalában valószínűleg egy előkelőbb családhoz tartozó, kriptaszerű temetkezési hely helyezkedett el; azaz viszonylag kis helyen egyszerre találtunk 7-8 sírt. Ezek a sírok elegáns, hatágú csillagdíszes veretes koporsók voltak, ami mindenképpen arra utal, hogy előkelőbb személyek nyughelyei lehettek ezek. Sajnos mellettük nagyobb viseleti anyagot nem találtunk, ami annak köszönhető, hogy minden bizonnyal nem maradt meg a földben. Emellett a komolyabb földesúri, előkelő temetkezési hely mellett kiemelendő az a sír, amelyet ezektől kissé déli irányban találtunk. Ez egy egyedülálló temetkezés, melynek magát a koporsóját már júliusban megtaláltuk, viszont a kibontására a restaurátorokkal együttműködve csak később kerítünk sort. Augusztus végén, szeptember elején tártuk fel több ütemben azt a sírt, melyben egy szinte teljesen épségben megmaradt, körülbelül a XVIII. század közepére keltezhető elhunyt feküdt. A csontváz érdekessége, hogy maguk a csontok sok helyen alig maradtak meg, helyettük csupán fehér por jelezte az egykori váz vonalát; nagy épségben megmaradt azonban a koponyán a személy haja. Az elhunyt ruházata is nagy mértékben rekonstruálható, némelyik része olyan állapotban van, hogy az akár kiállítható is lehet a nagyközönség számára. Az elhunyt kalapja egy háromszögletű kalap volt, szinte teljes épségben megmaradt. Felső ruházatát, mely egykoron zöld és barna színű lehetett, közepén szövetgombok fogták össze, szintén kiváló állapotban maradt ránk. Szürke színű nadrágja sajnos csak cafatokban, részletekben maradt meg, de jól rekonstruálható. Bőrcsizmájának darabjai pedig szintén lehetőséget adnak arra, hogy ha nem is egészében mutassuk be, de rekonstruálhassuk a viseletet. Igazából azt mondhatjuk, hogy a későbbi feldolgozás során, és természetesen a ruhaanyag restaurálása során a XVIII.

században sírba helyezett személynek gyakorlatilag a teljes viseletét képesek leszünk rekonstruálni. Minek köszönhető ez, hogy csak bizonyos testrészei porladtak el és mások viszont tökéletes állapotban maradnak? Van erre valami tudományos magyarázat, vagy ez Önök számára is talány? Erre tudományos magyarázat bizonyára van, de kiterjedtebb kutatásokra lenne szükség, hogy pontosan megállapítsuk. Valószínűleg, a talajviszonyoknak köszönhető ez a jelenség: bizonyos talajtípusok és bizonyos körülmények kedveznek a csontok megmaradásának, bizonyos körülmények nem. Vettünk csontmintákat is az elporladt, illetve a megmaradt csontokból, és vannak talajmintáink is, így lehetőségünk lesz ennek a jelenségnek a behatóbb kutatására. Ez a régészeti ásatás milyen új információkat adhat a magyar történelemhez? A helyzet az, - ami a munka során a kimondatlanul is a mottónk volt - hogy a legkisebb eredmény is sokat tehet az összképhez. A visontai templom feltárása ugyan nem változtatott meg eddigi képzeteket, nem döntött meg tudományos tényeket, ugyanakkor számos új és fontos adattal járult hozzá egyrészt Heves megye, másrészt hazánk középkori régészeti kutatásához. A feltárt templom tökéletesen beleilleszkedik a jelenleg ismert Árpád-kori, hazai templomépítészeti képbe. Ez azt bizonyítja, hogy Visonta község már ebben az időszakban is ugyanolyan fejlett templomépítési szokásokkal rendelkezett, mint az ország más részei. A kváderkő arra enged következtetni, hogy Visonta ebben a korban egy tehetősebb településnek számított. A nagy számban előkerült embertani anyag, a sírokból előkerült csontanyag, genetikai és DNS vizsgálatokra ad lehetőséget, amelyekben számtalan kiaknázatlan lehetőség rejlik még. Lehetőségünk nyílik arra, hogy megismerjük Visonta korai lakosainak embertani anyagát. Akár össze is hasonlíthatjuk a mostani lakossággal. Összességében miért volt fontos ez a visontai ásatás? Megismertünk egy olyan templomot, amelynek a kezdetektől a mai napig tudjuk vázolni a történetét, be tudjuk illeszteni a hazai kutatásba, és ezáltal a magyar középkorban őt megillető helyére; emellett pedig általában Visonta község történelmét is jobban

megismertük. Ez nagyon fontos a visontai polgárok számára, hiszen így a saját múltjukkal is jobban képbe kerülhetnek, és büszkén mondhatják, hogy ők egy majdnem ezer éves, középkori eredetű település lakosai. Mi egy ásatás utóélete? Egy ilyen történelmi kincset hogyan gondoznak tovább? Jelen pillanatban a leletek a Dobó István Vármúzeum raktárában vannak, és további feldolgozásra várnak. A következő lépés a leletek mosása lesz. Megtisztítjuk őket a rajtuk maradt kosztól, sártól. Ezután gyűjteményi leltárba vesszük, és ezzel párhuzamosan elindítjuk a tudományos feldolgozásukat. Kiértékeljük az összes előkerült leletet, így egy még alaposabb elemzést tudunk majd készíteni róluk. Ennek a legvégső fázisa lesz az eredmények publikálása remélhetőleg egy cikk vagy akár könyv formájában. Az előbb említette azt is, hogy vannak olyan leletek, amelyek teljesen rekonstruálhatók. Mikor és hol láthatja ezt a nagyközönség? Reményeink szerint már jövő évben lehetőség nyílik rá, hogy bemutathassuk az érdeklődőknek. Jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeumban restaurálják az öltözéket. A kalap és a felsőruházat eredetiben bemutatható, a nadrág és a cipő csak rekonstruálás után kerülhet a nyilvánosság elé. A bemutatásnak annyi nehézsége lesz, hogy bizonyos körülményeket biztosítanunk kell ahhoz, hogy megőrizzük ezek állagát. Külön helységet kell kialakítani nekik, megfelelő fénnyel, páratartalommal és számtalan egyéb tényezővel. Ha ezen feltételeknek megfelelő helységet tudunk biztosítani, akkor akár jövő ilyenkor kiállíthatóak lesznek ezek a leletek. Akkor ez azt is jelentheti, hogy ez az öltözék a Nemzeti Múzeumban marad? Terveink szerint a Visontai Önkormányzat biztosítja majd a helyszínt a leleteknek. Nekünk az a célunk, hogy ezek a leletek az előkerülési helyükön maradhassanak, egy kisebb kiállításban bemutatva; a Vármúzeum ezt az elképzelést támogatja. Reméljük, hogy a visontai templomban előkerült összes jelentősebb lelet visszakerülhet Visontára, és ott egy kiállításon keretében bemutathatjuk majd azokat.

Visonta történetét egészen körülbelül az 1270-es évekig vissza tudják vezetni a szakértők. Plébániájának első említése pedig a XIV. század elejéről származik: az 1304-es keltezésű oklevél a vörösmarti, pálosoknak adományozott birtokokról intézkedik. Így teljes biztonsággal állítható, hogy ebben az időszakban a településnek plébánosa és így plébániája is volt. A pálos birtokadomány léte azt is érzékelteti, hogy a több ágra szakadt hajdani Aba-nemzetség itt vetett lábat, és ezen a környéken gazdagította a Mátraalját. Az Aba nemzetségből származó Kompolthiak, egyik ága a XIV. században Visontán telepedett le, akik később a Visontai név felvételével éltek itt tovább. Családfájuk, egyenesági leszármazottaik sora azonban nem növekedett tovább, így helyüket rokonaik vették át, aki még egy évszázadig birtokukként őrizték Visonta és a kisnánai vár szépségeit.

76

2013. tél

( interjú )

77

Mátraalján szervezi a zenei életet az Operaház nyugdíjas sztárja

Interjú Miller Lajossal

„Huszonnégy országban léptem fel a Milánói Scalatól a New York-i Metropolitanig, azonban bárhová is vitt a sors, mindegyik helyszínben közös volt, hogy újabb szakmai kihívásokat állítottak elém, amelyeknek meg kellett felelni.”

lalkozott zenével. Gimnazistaként könnyű zenei számokat énekeltem az osztály bulikon, és néhány évig zongorázni is tanultam, az opera világa mégis távol állt tőlem, így hét év alatt szereztem meg az énektanári és opera énekesi diplomát. A Zeneakadémián megfogott a komolyzene, bár nem zárkóztam el a könnyedebb műfajoktól sem, mégis inkább az opera világa állt hozzám közel. A sportolói múlt azonban ezen pályán is visszaköszönt, ez főleg abban nyilvánult meg, hogy énekversenyekre jártam, ahol kortársaimmal összemérhettem a tudásomat.

A markazi lakosok talán nem is sejtik, hogy a falujukba hét évvel ezelőtt letelepedő Miller Lajos operaénekes több évtizedes pályafutása során huszonnégy ország hetvennégy koncert színpadán megfordult, és olyan nagyságokkal énekelt, mint Luciano Pavarotti vagy Mirella Freni. A nemzetközi sikerek ellenére mégsem volt magától értetődő az énekesi pálya, fiatalemberként ugyanis sportkarrierről álmodott a szombathelyi születésű fiú. Egy sportsérülés miatt azonban huszonegy évesen új célokat keresett magának.

Sportolónak készült, végül mondhatni a véletlennek köszönhetően, egy vállalati kiránduláson fedezték fel a tehetségét. Volt ebben némi sorsszerűség is. Részben egy sérülés miatt, és egyéb más okok következményeként a sportolói karrier és az, hogy felvegyenek a Testnevelési Főiskolára, egy csapásra kútba esett. Ezért az érettségi után először a vasúthoz mentem dolgozni, mint vonatfékező, de nem találtam meg a számításomat, ezért hamarosan Budapestre költöztem, ahol a Finommechanikai Műveknél, majd a Budapesti Villamosgép- és Kábelgyárban helyezkedtem el. Közben szakmát tanultam, elektroműszerészként végeztem. Az anekdota része, hogy egyszer kirándulást szerveztek Szilvásváradra, ahol az egyik szakmunkás kollégámnak feltűnt, hogy milyen jól éneklek, és három nap után is mennyire bírom a nótázást. Azt mondta, hogy szerinte van jövőm a zenei területen, ezen felbuzdulva elvitt az énektanárához, majd másfél hónap tanulás után elmerészkedtem a főiskolára felvételizni. Körülbelül százötvenen jelentkeztünk, ebből hét embert fel is vettek, csodák csodájára, én is köztük voltam. Ez nem rossz eredmény ahhoz képest, hogy korábban nem fog-

Külföldön is hamar felfedezték a tehetségét? A diploma megszerzése után rögtön a Magyar Állami Operaház tagja lettem, ahol már kezdőként énekeltem Valentint, Wolframot, Don Giovannit, Anyegint, majd jöttek a nagy Verdi operák hősbariton szerepei, amelyek később repertoárom gerincét alkották. A hazai sikerek mellett a 70-es évek második felében külföldön is szerencsét próbáltam. Ebben az időben Lamberto Gardelli nevéhez kapcsolódó olasz ciklusban Verdi felújításokat vettünk fel, itthon pedig komplett opera lemezfelvételek készültek a Hungarotonnál. Ahogy visszaemlékszem ezekre az időkre, majdnem minden versenyen helyezést értem el, bár a legemlékezetesebb az 1974-es párizsi G.Fauré-verseny, ahol nemcsak a nagydíjat, hanem a dalkategória első díját, valamint a Pompidu különdíját is elnyertem, vagy 1975-ben a Treviso-i Trubadur verseny, itt az általam alakított Luna grófját első díjjal jutalmazták. Mindez szerepet játszott abban, hogy rendszeresen meghívtak a milanói Scalaba, a bécsi Staatsoperbe, de többször felléptem Münchenben, Berlinben, Monte Carloban és Párizsban is, ahol olyan neves partnereim is voltak, mint Luciano Pavarotti, Mirella Freni, V. Atlantov vagy E. Cotrubas. Milyen más szerepeket kapott a Verdi hősök mellett? Rómában elsősorban Verdi operák főszerepét osztották rá, ám a külföldi vendégfellépések hatására jelentősen bővült a repertoárom, így például Mozart, Rossini, Wagner, Csajkovszkij és Prokofjev operáinak bariton

szerepeiben is bemutatkozhattam. A csúcspontot a New York-i Metropolitan meghívása jelentette, ahol Luna grófot alakítottam. Ha abban az időben ennyit utazott, nagy lehetett a kísértés, hogy külföldön maradjon… Az utazást illetően akkoriban jóval kevesebb lehetőségünk volt, mégis a fél világot bejártam. Volt-e kísértés, hogy külföldön próbáljak szerencsét? Erre csak azt a történetet tudom elmondani, amikor először jártam Münchenben. Hatalmas sikerrel mutatkoztam be az ottani közönségnek, az Álarcosbált énekeltem, és rögtön egy szerződést ajánlottak. Egy Magyarországról disszidált balett táncos fiúnál laktam, aki nagyon megirigyelte az összeget, amivel marasztaltak volna. Ha innen nézzük, nagy volt a kísértés, de az Operaházban kijelentették, hogy rám itthon is szükség van. Nemcsak ezen múlt, amikor az embernek családja és gyereke van, mindjárt másképpen gondolkodik. Arról nem is beszélve, hogy jól éreztem magam a színházban, vagyis nincsen rossz érzésem, hiszen szép pályát tudhatok magam mögött. Nem túl történelmi a kérdés: elgondolkodott már azon, hogy milyen karriert futott volna be, ha néhány tíz kilométerrel odébb születik? Valószínűleg a Bécsi Állami Operaház ünnepelt sztárja lett volna? A pályám kezdetén még álmodtam róla, hogy Bécsben énekeljek, később ott is felléptem, végül mégsem szerződtem velük. Ebben többek között az is szerepet játszott, hogy akkoriban akár két-három évre is szerződtek az énekesekkel. Ez az esetemben a Magyar Állami Operaházhoz kötött, ahol előre meghatározták, hogy egy évben hány hónapot tölthetek külföldön. Mihály András igazgatósága alatt éppen emiatt szakítottam velük. Mstislav Rostropovich, a világ legnagyobb gordonkása felvételt készített a Prokofjev Háború és Béke című előadásából, ahová meghívott Andrej szerepére. Világsztárokkal énekelhettem volna, azonban az igazgató nem akart elengedni, mert korábban más miatt egy hónapot külföldön dolgoztam. Hiába mondtam, hogy csupán egy hétről van szó, hajthatatlan volt. Így 1986-

78

79

2013. tél

Nem hiányzik a korábban megszokott jövés-menés? Nyugdíjas vagyok és megmondom őszintén, teljesen elégedett vagyok az életemmel. Az Operettszínház mesterművésze és örökös tagja lettem, illetve a közelmúltban indult Magyar Művészeti Akadémiának a levelező tagja vagyok. A kapcsolatom a zenével és az operával a mai napig tart, hiszen akit az élet erre a pályára sodort, az nem tudja abbahagyni. Hét évvel ezelőtt kerültem a mátraaljai Markazra, rögtön koncerteket szerveztem a templomban, zenei klubot indítottam a helyi kultúrházban. Eddig főleg baráti alapon jöttek a kollégáim, akik így is szívesen eleget tettek a kérésnek, azonban a mostani Kodály koncert már az Akadémia támogatásával valósul meg. Emellett énekesekkel is foglalkozom, többek között a fiamat is én oktatom. Éppen a negyven éves jubileumi koncertjére készül, amely év végén lesz, és ha minden jól megy, akkor együtt is előadunk egy számot. De aktívan már nem énekelek, inkább csak kedvtelésből. Most a pihenésé lenne a főszerep, de természetesen felkéréseket továbbra is elvállalok. Például évek óta zsűritag vagyok a keszthelyi Helikoni Ünnepségeken. Ezt nagyon szeretem, minden második évben öröm részt venni az eseményen, ugyanis alkalomról alkalomra egyre jobbak a gyerekek. Jó látni, hogy folyamatosan képzik őket, és nem akármilyen színvonalon szerepelnek. Sok tehetséges fiatal mutatkozik be a kereskedelmi televíziók zenei műsoraiban is… Magyarországon nagy sok tehetséges ember él, mégis úgy gondolom, hogy nincs szükség ennyi kiválóságra. Nem kell ennyi zenész és énekes, ez olyan, mintha csak mérnököket képeznénk, aztán rövid időn belül azzal szembesülnénk, hogy nem tudunk nekik munkát adni. Úgy látom, hogy több a kár belőle, mint amennyi a haszon.

ban kértem a titkárnőtől egy üres papírt, és azon nyomban felmondtam. Ebből kifolyólag úgy alakult, hogy négy évig nem voltam az Operaházhoz tagja, hanem szabadúszóként tevékenykedtem. Most már utólag vis�szagondolva, nem kellett volna, hogy erre sor kerüljön. Több évtizedes pályája során számos felvétel készült Önnel itthon és külföldön. Vendégszereplései során világhírű karmesterek irányításával énekelt, mint Giuseppe Patane, Claudio Abbado vagy Zubin Metha. Biztosan akadt olyan, amely akár életszóló emléket adott.

Huszonnégy országban léptem fel a Milánói Scalatól a New York-i Metropolitanig, azonban bárhová is vitt a sors, mindegyik helyszínben közös volt, hogy újabb szakmai kihívásokat állítottak elém, amelyeknek meg kellett felelni. Mindegyik előadás emlékezetes, nem tudnék most egyet sem kiemelni, inkább úgy fogalmaznék, hogy számomra mindig a közönség reakciója a legkedvesebb emlék. Természetesen szívesen emlékszem vissza a régi időkre, például 1987-ben az év baritonja lettem Buenos Airesben, amikor Pavarotti lett a legjobb tenor.

Mennyire nyitottak a vidéki emberek az opera iránt? Őszintén megmondom, hogy kicsit féltem attól, hogy elbukunk a komoly zenei próbálkozásunkkal. De büszkén mondhatom, hogy jönnek az emberek, és úgy szívják magukba az operát, mint a szivacs. Hiszen korábban helyben nem jutottak hozzá. Ez volt vele a célom. Van állandó közösség, aki összejár, de előfordul olyan is, hogy mi jövünk Budapestre megnézni egy előadást, de olykor az Erkel Színházban tevékenykedő művészek látogatnak el hozzánk. Úgy látom, hogy az embereket más is érdekli, mint amit a televízió nyújt.

„Hét évvel ezelőtt kerültem a mátraaljai Markazra, rögtön koncerteket szerveztem a templomban, zenei klubot indítottam a helyi kultúrházban.”

A Markazon töltött évek alatt nem hiányzott az a fajta nyüzsgés, amihez külföldön és a fővárosban hozzászokott? Számunkra egyáltalán nem volt idegen a vidéki élet. Jól érezzük magunkat Mátraalján, gyönyörű ez a vidék. Markaz egy hegyekkel körülvett kis völgyben fekszik, nagyon kedves emberek lakják. Természetesen nem ülök egész nap ölbe tett kézzel, mindig van mit csinálni. Néha az opera miatt vagy más okból kifolyólag pár hétig Budapesten vagyunk, ezért részben kétlaki életet élünk, de semmi pénzért nem cserélném el a markazi házunkat.

80

2013. tél

Őseink nyomában

( történelem )

A családfakutatás rejtelmei

81

Hogy kik a nagyszüleink, dédszüleink, minden bizonnyal magunktól is tudjuk. De ha tovább kellene sorolnunk felmenőinket, talán már nem tudnánk megbirkózni a feladattal. Csak néhány családi legendát, történetet tudnánk csak felidézni, amelynek igazságtartalmát sohasem vizsgáltuk. Pedig minden bizonnyal mindannyiunkat izgat a kérdés: honnan jöttünk, kik az őseink? A családfakutatást „veszélyes” hobbinak tartják a szakemberek. Mert aki egyszer belekezd, valószínűleg soha nem tudja majd abbahagyni.

A családfakutatás, más néven a genealógia már az Ószövetség óta ismert tudomány. Az emberek már ekkor számon tartották őseik kilétét. A nemesség regisztrálása azonban igazán a lovagi tornák korában terjedt el. Állítólag a versenyzőknek nem volt elég jelentkezni a megmérettetésre, magát csak úgy igazolhatta, ha a nevezéskor beadta őseinek névsorát. Minden bizonnyal innen indult, és erre vezethető vissza, hogy a kialakuló főnemesség korában mindebből presztízskérdést lett. Emellett gyakorlatias okok is szerepet játszottak: a családfák bizonyították, kinek hol a helye a népes családfában, milyen joga van a birtokhoz. Noha később a nemesség eltűnésével azt gondolnánk, megkopott a tudomány, mégis a két világháború között, majd a 80-as és 90-es évek végén virágzott fel igazán a családfakutatás. Az érdeklődés mára sem hagyott alább, ráadásul a ma minden eddiginél egyszerűbbnek tűnik a családfakutatás. Csakhogy mint minden kutatásnak, ennek is megvannak a maga buktatói. Ha nekivágunk, nemcsak buktatók, de sok érdekes történet várhat ránk. Csak egy érdekesség: a szakemberek szerint majdnem minden századik magyar család rendelkezik címerrel, csak a leszármazottak nem tudnak róla. Így persze nem tűnhet furcsának az a történet, amely szerint néhány szorgalmas kutatót olyannyira elragadott a kutatási láz, hogy minden eszközt bevetve, őseik nyomát egészen az 1700-as évekig megtalálták. A Rapin-család családfája például 2600 nevet tartalmaz, így a nagy „rokonság” névsora 22 méter hosszú papírszalagra fért csak rá.

Hogyan kezdjük?

Természetesen az első és legfontosabb lépés a családi történetek, információk, rokoni szálak, még ismert születési és halálozási dátumok összegzése. Ahhoz, hogy minél sikeresebbek legyünk a gyökereink felkutatásában, nélkülözhetetlen a még élő rokonok, családi barátok felkeresése, és a birtokukban lévő információk begyűjtése. Érdemes jól végiggondolni az összes rokonunkon, nehogy valakit kihagyjunk a meglátogatandó családtagok közül. Egy - a családi kötelékekben jártas

82

83

2013. tél

„A Rapin-család családfája például 2600 nevet tartalmaz, így a nagy „rokonság” névsora 22 méter hosszú papírszalagra fért csak rá.”

– rokonunk felkeresése több heti, vagy akár több havi munkát is megspórolhat nekünk. Ha van, nézzük át vagy fényképezzük le a fellelhető iratanyagot, később ugyanis minden a segítségünkre lehet: születési, házassági, halálozási anyakönyvi kivonatok, régi személyi igazolványok, párttagsági könyvek, honvédségi behívók, zsoldkönyvek, keresztlevelek, gyászjelentések, feljegyzések, napló, stb. Nézzük át a fontosabb könyveket is, sok helyen ezekbe is címeket, neveket jegyeztek fel, sőt a Bibliába szokás volt a születendő gyermekek nevét is beleírni. A cél, hogy egészen addig vissza tudjuk „fejteni” az ősi szálakat, míg 1895. október 1. előtti dátumra bukkanunk. Azért ilyenre, mert a Magyar Országos Levéltárban csak az ezelőtt keletkezett, a történelmi egyházak által vezetett anyakönyvek találhatók meg (mikrofilmen). Az állami (polgári) anyakönyvezés 1895. október 1. óta van érvényben. Ettől a dátumtól kezdve a polgármesteri hivatalokban őrzik az anyakönyveket, a másodpéldányokat pedig az illetékes területi levéltárakban. Elméletileg a személyiségjogok védelme miatt 90, 60 és 30 éves zárlat után ezeket is lehetne kutatni - ám a gyakorlatban a családkutatók és a ge-

nealógusok számára szinte hozzáférhetetlenek, többnyire csak tudományos célokra kutathatók.

Mindentudó levéltár

Ha már minden adatot összegyűjtöttünk, és rendelkezünk megfelelő 1895. előtti dátummal, elindulhatunk a levéltári kutatás útján. Itt egy előzetes regisztrációt követően bárki ingyenesen kutathat. De ne menjünk felkészületlenül, hiszen hosszú órákat, napokat, heteket tölthetünk így a levéltári asztalok mellett, ezért kérjünk inkább iratanyag előkészítést. Ezt kizárólag írásban tehetjük meg a kutatóteremnek címzett levélben, hagyományos vagy elektronikus formában. A Magyar Országos Levéltár weboldalán rendelkezésre áll egy on-line adatbázis, mely a filmtárban található, mintegy 4 millió felvételt tartalmazó anyakönyvi gyűjtemény adatait tartalmazza. Az adatbázisban ugyan nem találhatók személyekre vonatkozó információk, csak azt láthatjuk, hogy a keresett helységből milyen felekezet, mely korszakából származó anyakönyvei milyen levéltári jelzet alatt találhatók a filmtárban. Figyeljünk: a 18. században az egészen egyszerű Tóth családnevet is 27-féleképpen írhatták, így minden apró ékezet letéríthet bennünket az útról. A leírtaknak megfelelően kikérjük a rokonunk születési anyakönyvi kivonatát tartalmazó mikrofilmet. Innen megtudhatjuk szülei nevét, lakhelyét, és minden egyéb adatot. A sort a házassági dokumentum megkeresésével kell folytatnunk: ilyenkor akár 20 évet is át

Tippek, fontos információk, amelyek segíthetik további munkánkat: • A házasságkötések többnyire a menyasszony születési vagy lakóhelyén történtek. • Különböző keresztény egyházakhoz tartozó jegyesek esetén rendszerint a menyasszony vallása szerint történt a házasságkötés. • Ha vegyes házasságban a vőlegény volt római katolikus vallású, akkor mindig az apa vallását követte minden gyermeke. • Az anyakönyvekben sokszor nincs külön feltüntetve a származási, születési, ill. lakhely. Minél régebbi az anyakönyv, annál hiányosabbak a benne lévő adatok.Ilyenkor célszerű az utolsó ismert település anyakönyveiben több évet átnézni előre és visszafelé. Ha szerencsénk lesz, akkor a kutatott ősünk valamelyik testvérénél megtalálhatjuk a szülők adatait. • Ritkán előfordulhat, hogy bizonyos keresztény vallás anyakönyvi bejegyzései más keresztény vallás anyakönyveiben szerepelnek, mivel még akkoriban nem volt plébánia, templom. Ha elakadunk, érdemes ennek is utánajárni, hátha szerencsénk lesz. • Túl gyakori vezetéknév esetén a bejegyzéseket gondosan át kell vizsgálni: mi a cím, a házszám, kik lehetnek a keresztszülők, hiszen ezek alapján több információra teszünk szert a családfakutatás során.

kell néznünk visszamenőleg, hiszen nem tudhatjuk, hogy a gyermek születése előtt hány évvel kötöttek házasságot a szülők. Ha megvan a házassági bejegyzés, akkor azon szerepelni fog vőlegény és a menyasszony kora. Ebből ki lehet számolni a születési éveiket, aminek alapján megkereshetjük a hozzájuk tartozó születési anyakönyvi kivonatokat. Ezek után újból visszatérhetünk a házassági anyakönyvekhez. Ezzel a technikával szerencsés esetben akár 300 évet is vissza lehet vezetni a családfát.

Ahány ház, annyi módszer

A nemes, polgári és jobbágy családok kutatási módszerei meglehetősen különböznek egymástól, hiszen a nemesi családok fellelhető iratanyag bővebb, részletesebb, aprólékosabb. Ha csak arra gondolunk, hogy a nemesség csak ezen adtok birtokában tudta megtartani birtokait és vagyonát, így értelemszerű, hogy számukra minden apró adat egy igazai kincsnek számított. Így ha kutatás közben kiderül, hogy valamelyik ősünk nemesi család leszármazottja, az némileg megkönnyíti a továbblépésünket. A legjobb, ha ilyenkor Kempelen Béla: Magyar nemes családok című kötetében vagy Borovszky Samu: Magyarország Vármegyéi és Városai című sorozatában kutatunk tovább. Nagy segítségünkre lehet még a Illéssy-patika, Pataky Károly kézirata és a Daróczy-gyűjtemény is. Jobbágy családok esetén – az anyakönyvek mellett - legjobb a kutatást az összeírásokkal kezdeni. Ha már tudjuk, hogy melyik földesúr birtokán élt a család, akkor a megfelelő földesúri család levéltárában kell a kutatást folytatni. Ajánlatos még átnézni az úrbéri tabellákat, összeírásokat, valamint az egyházi tizedre/dézsmára vonatkozó jegyzékeket, elszámolásokat, nyugtákat. Nagy adathalmaz áll előttünk tehát, ha nekikezdünk, és talán bonyolultnak is tűnik, egy azonban biztos: bárki nekikezdett ennek a feladatnak, soha senki nem csalódott. Jó kutatást mindenkinek!

A diadalittas pillanatok mellett, amikor rátalálunk egy-egy fontos történetre családfánk kutatása során, sokszor bizony szörnyű sorsok, tragédiák is megelevenednek a könyvek, feljegyzések lapjain. Ennek ékes bizonyítéka annak a Zala megyei szolgalegénynek a históriája is, aki 1736-ban feleségül vett egy fiatal özvegyet, akit négy évvel később a falubeliek bevádoltak, mint boszorkányt. Egy 36 éves férfi például azt vallotta, hogy néhai szomszédja az egy hold hajdinájának megtekintésére „puskás kézzel ki ment volna, ott az maga kárában találta G. Ilonának sörtvéles marháit [=sertéseit], melyek közül egyet meg is lűtt”. Ám ezért „az hideg ki lelte, melyben megh is kölletett halni.” A periratban azt is olvashatjuk, hogy a hidegleléstől szenvedő ember, még halála előtt azt mondta a tanúnak, hogy őneki G. Ilona rontása miatt „kelletik” meghalni. A kor embere nem ismervén számos betegség valódi okát, azoknak eredetét a rontásban vélte megtalálni. Kézenfekvő az is, hogy a rontás bűnét ahhoz a személyhez társították a legkönnyebben, akivel nem volt jó a személyes kapcsolatuk. Ez az asszony ilyen ember lehetett. Azt is a boszorkányság bizonyítékának vették, hogy a férje „öszve veszvén” G. Ilonával, szidta boszorkánynak is. G. Ilonát a bíróság bűnösnek találta, és pallos általi halálra ítélte. Férje pár hónappal később újból megnősült, és második feleségével egy olyan dinasztia alapítója lett, amelynek ma is számos leszármazottja él a faluban.

84

2013. tél

( gasztronómia )

85

Sándor Tamás története olyan, akár egy mese. Messziről indult és messzire jutott: sajtjait ma többévnyi tanulás, kutatás és munka után a legjobb éttermek és séfek keresik. Mégis ahogy interjú közben mesél, rögtön kiderül: nem a hírnévre vágyott, amikor megálmodta manufaktúráját. Itthon, otthon, - Mónosbélen - valami olyasmit szeretett volna teremteni, amit ma csak kevesen. Sok munkával, és néha bizony kevés pénzzel - értéket akart előállítani. Az Ön szakmája nem olyan, amire már gyermekként is készül az ember. Hiszen mindenki tűzoltó, katona és hasonló hivatásról álmodik. Mi szeretett volna lenni akkoriban? Gyerekkoromban Wichmann Tamás szerettem volna lenni. Édesapám sportegyesületi elnök volt, így benne voltam a sport világában. Versenyszerűen futballoztam, síeltem, teniszeztem. De Tamásról nemcsak mint olimpikon volt a példaképem, ugyanis híres szakács hírében állt. Én is nagyon szerettem főzni, már egész korán, úgy 6-8 éves koromtól a konyhában sürögtem-forogtam. Talán ezért is szerettem volna tengerész vagy hajószakács lenni.

Egy megbízható Volkswagen – sajtból

A sportolói karriertől aztán megszakadt. Mi történt? Kettészakadt a család, és egyre inkább háttérbe szorult a sport. Vendéglátói iskolába kezdtem járni, ami egyre több időt és egyre több figyelmet vont el a sporttól, így 15 évesen már a gasztronómia érdekelt. Mi volt az a meghatározó élmény, ami miatt aztán a „sajt szerelmesévé” tette? Ha visszagondolok, már a gyermekkoromból is vannak ilyen emlékeim. Abban a kis faluban, ahol felnőttem, mindig tartottak teheneket. De ahogy egyre mélyebbre ástam a minőségi alapanyagok ismeretében, egyre világosabbá vált, hogy ezzel szeretnék foglalkozni. Persze az élet is úgy hozta, hogy a katonaság után 3 évig Svájcban dolgoztam, csak egy-egy hónapra jöttem haza. Ott tudatosult csak bennem igazán, hogy a Bükk adta környezet éppen olyan, mint az a svájci. Csakhogy azon az alpesi vidéken mindent helyben termeltek meg és a termékeiket is a helyi kisboltban adták el. Nagy hatással volt rám az egész miliője, és már akkor tervezgetni kezdtem, hogy a kint látottakat hazahozom, és felépítem ugyanezt azon a környéken, ahol felnőttem. Nagy fába vágta a fejszéjét, gondolom, kalandos volt a kezdet... Természetesen voltak és vannak is nehézségek, de mint minden más, ez is ezzel jár. Már maga az elképzelés sem volt egyszerű, úgyhogy számítottunk rá, nem megy

86

87

2013. tél

majd könnyen. Hiszen egy minőségi nemes penészes, camembert vagy alpesi sajt elkészítéséhez idő kell, így semmit nem lehet siettetni. Abban is hiszek, hogy csak a nehézségből alakul majd ki a tradíció. Mert ha visszagondolunk: a termelés, a nagyipar mindig ezekből a tradicionális tapasztalatokból gyökereztették a tudásukat. Sajnos Magyarországon ez a tradicionális tudás sok helyen megszakadt. Csak azzal a maroknyi, megmaradt hagyománnyal, tudással felvértezve lehet csak elindulni egy ilyen szakmában. Ezekből az apró gyökerekből táplálkozik mindenki, aki ma sajtot vagy más terméket állít elő. Ezzel elérhetünk egy szintet, de efölött a szint felett nem tudjuk még, hogy mi van. Ez a világszínvonal. Ide kell elérnünk nekünk is úgy, ahogy az utóbbi 20-30 évben a borászat is elérte ezt nehéz munkával.

Ő mutatta meg, honnan is indult ez a minőségi magyar sajtkészítés: milyen alapokon, milyen technológiák, milyen sajtok, termékek alakultak ki. Mikor készültek az első sajtok? Egészen pontosan emlékszem rá: 1998-ban Borsodnádasdon. A szomszédomnak, Göröcsnek - aki a híres focista után kapta becenevét - volt két magyar tarkája. Amikor hazajöttem Svájcból vagy Olaszországból, mindig tőle vettük a tejet. Csinált túrót, gomolyát, így aztán mindig kérdezősködtem, hogyan készíti ezeket. Emlékszem, gyógyszertárban vett hozzá pepszinport, ami nem egy komoly sajtkészítéshez való anyag. De mivel enzim, beoltja a tejet. Így aztán még Görössel, az ő konyhájában csináltuk az első gomolyát. A történet később,

További információk: Sándor Tamás – Bükki Sajt
 Mónosbél, Arany János .u. 8
 E-mail: [email protected]
 Sajtház telefon: +36 20/2878 732
 H-P: 8:00-16:00 kéletesítsem azokat a termékeket, amelyek a mai palettánk alapjai. Aztán jött Mónosbél. Ma már betartva a technológiai lépéseket, több különböző hőmérsékletű helyiségben fejleszthetem a előállítási folyamatokat. Ez már az az üzem, amiről ott Svájcban annak idején álmodoztam. Mindezt pályázat és egyéb hasonló források nélkül, a magam és egy-két barátom kölcsönéből. Miért éppen Mónosbél lett a manufaktúra otthona? Ez a Bükk Észak-nyugati része a kedvenc helyem fiatalkorom óta, csodálatos vidék! És itt Mónosbélben találtam meg az alkalmas birtokot. Arról álmodoztam mindig, hogy kirándulók majd ide jönnek sajtért, éppúgy, ahogy például Tokajba, Villányba jó minőségű borokért vagy Orosházára libamájért. Tudom, hogy hosszú út vezet majd idáig, de hiszek benne, hogy mindez megvalósítható.

Hány helyen, hányféle manufaktúrában járt, amíg megtanulta a sajtkészítés minden titkát? A sajtkészítés olyan szakma, ahol soha nem ér véget a tanulás. Tanultam egy svájci sajtiskolában egy érlelőmesternél, de Kiss Ferenc barátom mellett is, aki a Corvinuson végzett tej- és húsipari mérnökként. Még abban is segített, hogy 3 év alatt én is elsajátítsam a diplomamunkáját. Feri minden tapasztalatát, az alapfogásokat is megmutatta nekem. Persze ez amolyan „cserekereskedelem” volt, mert ezzel párhuzamosan Svájcba jártam tapasztalatot gyűjteni. Később beiratkoztam a csermajori iskolába, ahol akkor felnőttképzés keretében elvégeztem egy kétéves, délutáni levelező iskolát. Nagy szerencsém volt, hogy ott, abban az iskolában, Somogyi Imre tanárúrnál tanulhattam. Nála ismerhettük meg azt, hogy milyen volt a múlt században a tejipari képzés.

már néküle folyatódott. Amikor az első gyermekünk született, konyhafőnökként dolgoztam a Shiraz Hotelben Egerszalókon. Volt egy kis bérelt garázsunk, amit műhellyé alakítottam át. Szorgalmasan vásároltam a szakkönyveket, lapozgattam recepteket, hogyan készítik sajtokat, hogyan érlelik borban, hogyan kezelik fahamuval, hogyan kenegetik pálinkával. Egy éven keresztül csak az alapfogásokat és az érleléseket próbálgattam. Ott olyan csodák történtek, olyan ízek keletkeztek, hogy akkor döntöttem el, hogy ez az én utam. Fantasztikus látni, hogy egy egyszerű falusi tejből, milyen ízek keletkeznek egy pálinkás, boros érlelésnél. A garázsból aztán manufaktúra lett? Hosszú volt az út odáig. Először egy lakást béreltem Egerben. Ez a 7 év csak arról szólt, hogy minél jobban tö-

Sajtjainak híre – akárcsak minden jó portékáé – szájról-szájra terjednek. Mennyi tejet dolgoz fel és hová szállít termékeiből? A krémsajtok mellett orda, gomolya is készül nálunk, van bükki vadkakukkfűvel készülő tehénsajtunk, de olyan is, amit faszenes tufapincében érlelünk. De kapható nálunk szőlővenyige hamuban érlelt kecskesajt is. Mónosbélen jelenleg 70 kecskénk van, ez majd napi 100 liter tejet jelent tavasztól. A tehéntejből készült sajtokhoz egy partnerkapcsolattal telepített helyen, 700 m magasságban, a Bükkben Lófőtisztásnál 6 magyar tarka tehén tejét dolgozzuk fel folyamatosan ez havi 3.000 liter körülbelül,és tavasszal tovább fejlesztünk. Ez nem nagy

mennyiség, de nem is a mennyiség a fontos. Így is több helyre szállítunk, leginkább Budapesten és Egerben ismerik a termékeinket. Szállítunk a Gundel étteremnek, a Gresham Palotának, a Four Seasons éttermének, Boscolo New York Palace szállodának. Ott vagyunk a Sarki fűszeres delikátban, de jelen vagyunk mindkét Bock bisztóban. Balatonfüreden a híres, 200 éves Baricska Csárda is megrendelőnk, de Egerben a Shiraz Hotel, a Platán szálloda, Imola borétterem, és a belvárosban a Senátorház, Macsinka János séf is tőlünk rendel. De nemcsak az éttermek, a borászok is viszik a sajtjainkat, így Egerben Pók Tamás, Tóth István, Villányban pedig a Gere pincészet is ott van az ügyfeleink között. Önnek melyik a világ legjobb sajtja? Sok sajtot ismerek a világon, de nekem mindig az Alps Sbrinz-Käse marad a legjobb. Ez hasonló sajt, mint a parmezán, Svájcban néhány ismerősöm készíti. Ez egy hegyvidéki alpesi tejből készült kemény sajt, amit legalább egy évig érlelni kell. A svájci sajtkészítők sokszor 2-3, de van, hogy csupán egyféle sajtot készítenek. Ön is ezt tervezi majd? A bükki sajt esetében a fő célom egy félkemény sajt, nagyon jó minőségű alapanyagból. Az az álmom, hogy egy hegyvidéki típusú, félkemény sajtot készítsek Ezt a svájciak úgy hívják, hogy Alpkäse. Úgy szoktam mondani, hogy az a célom, hogy egy jófajta Volkswagent készítsek a sajtkedvelőknek. Egy megbízható, jó Volkswagent – természetesen sajtból.

„Ez a Bükk Észak-nyugati része a kedvenc helyem fiatalkorom óta, csodálatos vidék! És itt Mónosbélben találtam meg az alkalmas birtokot.”

88

2013. tél

( csináld magad! )

HASZNÁLATI TÁRGYAK AZ ÜNNEPI SZEMÉTBŐL

89 Ha az ünnep után megmaradt a savanyúságos üveg, a kompót befőttes üvege, az a nagyobb lakásokban visszakerül a kamra polcára, a kisebb lakásokban azonban a szemétben végzi. Pedig egy praktikus ötlettel gyorsan a lakás díszévé is varázsolhatjuk. A következő technikával lámpa készülhet belőle bárhova, ahol szükségünk van rá.

Hozzávalók:

1 db befőttes üveg, 1 db lámpazsinór foglalattal, 1 db alkoholos filc, szög, kalapács, lemezvágó olló

Rengeteg felhasználhatatlan, visszaválthatatlan hulladék és tárgy sorakozik a konyhában és a lakásban az ünnepek után. Ezek persze általában mind a szemétben végzik, pedig nem is gondolnánk, hogy egy kis kreativitással és némi türelemmel újrahasznosított használati tárgyakat varázsolhatunk belőlük.

Mossuk el jól az üveget, majd a befőttes üveg kupakját csavarjuk le, ezzel dolgozunk majd végig. A lámpa kerek foglalatát rajzoljuk át a kupak tetejére úgy, hogy az pont a közepén legyen. A rajzolt körvonalat egy szöggel jelöljük végig. Minél közelebbi lyukakat ejtünk a tetőn, annál könnyebb dolgunk lesz a köralak kivágásánál. Ha végiglyukasztottuk a kört, a lemezvágó olló segítségével vágjuk ki a kört. Dugjuk át a kupak közepén a foglalatot, majd a foglalat szorítógyűrűjét csavarjuk rá a másik oldalon. Ha más színű lámpára van szükségünk, most lefesthetjük a befőttes kupak tetejét a tetszőleges színűre. Használhatunk festékspray, de a maradék festékek is jól felhasználhatók most. Ha a festés megszáradt, már csak az összeszerelés van hátra. Csavarjunk be egy villanykörtét, és csavarjuk a kupakra az lámpaburát, vagyis a befőttes üveget. Kész is a lámpánk, amit már csak szakember segítségével be kell kötnünk a helyére.

Tipp: Fúrjunk ki egy falécet egymástól egyenlő távolságra, és a lyukakon keresztül több ilyen lámpaburát fűzzünk át. A falécet a lámák bekötése után fúrjuk a mennyezetre, így az étkező asztal fölé stílusos, többágú fényforrást készíthetünk.

90

91

2013. tél

De mit csináljunk a magas fémdobozokkal, ha éppen kukoricát, borsót vagy már konzervet nyitottunk fel és a dobozra már nincs szükségünk? Azt se dobjuk ki! Készítsünk belőle különleges mécsest akár a kültérre, akár szobadíszként.

Mossuk ki alaposan a dobozt és szárítsuk meg. Töltsük tele földdel, homokkal vagy bármivel, amit ha bevizezünk, kitölti a dobozt belsejét anélkül, hogy kihullana belőle. Mérjük le a doboz magasságát és körfogatát, és papírból készítsünk egy ugyanakkora sablont. Ha kész vagyunk a méretezéssel, erre a sablonra rajzoljuk át azt a mintát vagy motívumot, amit a mécsesünkön viszont szeretnénk látni. Szorosan tekerjük körbe, és a papír végeit celluxszal vagy más ragasztószalaggal rögzítsük a fémdobozhoz. Vegyük a szögeket és a kalapácsot, és a minta mentén lyukasszuk át a doboz oldalát. A minta különböző vastagságát kisebb és nagyobb átmérőjű szögekkel tudjuk megformázni. Ha a minta végére értünk, távolítsuk el a papírsablont, majd a doboz körfogatát felezzük meg, és a teteje alatt kb. fél centiméterrel üssünk egy lyukat. Ezzel a lyukkal pontosan szembe, készítsünk még egy lyukat. Ide illesztjük majd az elkészített alumínium fület. Ízlésünk szerint fessük színesre a doboz külsejét. Míg a festék szárad, készítsük el a mécsestartó fogantyúját is az előkészített alumíniumdrótból. A fogó segítségével a drót közepére hajlítsunk egy egy szemet, itt tudjuk majd fellógatni a mécsest, ha ez szükséges. A drót két végét hajlítsuk vissza, ezt a visszahajlított rész illesztjük majd az előre elkészített lyukakba. A festék száradása után öntsük ki a konzerv belsejébe öntött anyagot. Illesszük a huzalfogantyút a lyukakba. Kész a remekmű!

Hozzávalók:

1 konzerves doboz – lehetőleg minél alacsonyabb 1 csomag facsipesz

Az ünnepek után a szemétbe parafadugó is kerülhetnek, de ha gyűjteni kezdjük őket, egy nagyszerű poháralátét készletet készíthetünk belőlük. Nagyon jól mutat, és nagyszerű célt szolgál: megóvja az asztalt és a terítőt a borfoltoktól, de ha nincs kéznél más, akár a forró edények alatt is jó szolgálatot tehet. Vágjuk a parafadugókat félbe, így az elkészített alátét nem lesz olyan magas. Először alakítsuk ki a nekünk tetsző formát, hogy lássuk, hogyan építük majd össze a darabkákat. Melegítsük fel a ragasztópisztolyt, és a parafák oldalait ragasszuk egymáshoz. Ha mindet összeragasztottuk, válasszuk ki, melyik felület lesz az alja. Vágjunk méretre egy filcet, és ragasszuk az aljukra. Vezessünk végig az oldalukon egy nekünk tetsző szalagot, így dekorálva a kész alátétet.

Hozzávalók: 10 parafadugó, tenyérnyi filc anyag, selyem vagy natúrszalag, ragasztópisztoly, kés

92

2013. tél

Ha már felhasználtuk a parafadugót, az üveg se menjen kárba, a következő technikával könnyen és gyorsan készíthetünk belőle lámpát. Egyszerűbb, ha nem az üvegen belül, hanem kívül vezetjük a kábelt, így nem kell kifúrnunk az üveget. A gyakorlottabbak persze megpróbálkozhatnak ezzel is.

Mint eddig minden esetben, most is az üveg megtisztításával kezdődik a munka. Míg a palack szárad, addig előkészítjük a foglalatot. Mérjük le az üveg szájának belső kerületét: ebbe megy majd a parafadugó. Mérjük le a parafadugót, és vágjuk akkorára, hogy bele tudjuk illeszteni az üvegbe. Fontos, hogy beleszoruljon a az üveg szájába, hiszen ez fogja tartja majd a foglalatot. Szereljük rá a lámpafoglalatot, a kábelt pedig vezessük ki a parafadugó oldalán úgy, hogy végig tudjuk vezetni a zsinórt a palack oldalán. Rakjuk fel a kiválasztott lámpaburát a tetejére és dugjuk a konnektorba. Ugye milyen egyszerű?

Tipp: Nem muszáj eltávolítani az üvegről a címkét, így a dekorációt is megspórolhatjuk. Ha pedig ragaszkodunk ahhoz, hogy a villanyvezeték az üvegen belül legyen, vigyük el az üveget egy üvegeshez, aki néhány száz forintért kifúrja nekünk az üveg alját.

Hozzávalók:

Egy borosüveg (vagy bármilyen más palack) Olcsó lámpabura (vagy kartonlap + drót) Lámpafoglalat villanyvezeték (lehetőleg víztiszta) parafadugó

94

95

2013. tél

Jókai Mór: Melyiket a kilenc közül? Novella 1856-ból Élt egyszer egy szegény csizmadia itt ebben a nagy Pestvárosban, aki semmiképpen sem tudott a mesterségéből meggazdagodni. Nem azért, mintha az emberek összebeszéltek volna, hogy ezentúl ne viseljenek csizmát, nem is azért, mintha a magisztrátus megparancsolta volna, hogy ezentúl a csizmákat fele áron kell adni, munkát is jót csinált a jámbor, maguk a vevők panaszolkodtak, hogy nem bírják elszaggatni, amit ő egyszer megvarr: volt is dolgoztatója elég, fizettek is becsülettel, egy sem szökött meg kifizetetlen árjegyzékkel, és János gazda mégis – mégis – nem tudott zöldágra jutni, ahogy németül mondják, sőt nemnéha közel volt hozzá, hogy akármiféle száraz ágat jónak találjon arra, hogy onnan nézegessen le. – Hanem persze ez csak szóbeszéd volt nála; János gazda igaz keresztyén ember volt, s keresztyén ember nem akasztja fel magát, akármilyen szorongatott állapotban legyen is. Azért nem tudott tudniillik semmi gazdagságra jutni János mester, mert másfelől az Isten olyan különösen megáldotta, hogy minden esztendőben rendszerint született neki egy gyermeke, hol egy fiú, hogy egy leány, és az olyan egészséges volt, mint a makk. – Ó, én uram Istenem! – sóhajtozék gyakran János mester minden újabb számnál, amint lőn hat, lőn hét, lőn nyolc; mikor lesz már e hosszú sor után punktum? Egyszer azután eljöve a kilencedik; az asszony meghalt, és azután ott volt a punktum. János mester egyedül maradt a kilenc gyermekkel a világon. – Hej, sok van azzal mondva. Kettő, három már iskolába járt, egyet, kettőt járni kellett tanítani, másikat ölben hordozni, kit etetni, kinek pépet főzni; emezt öltöztetni, amazt megmosdatni és valamennyire keresni! Bizony édes atyámfiai, ez nem csekély hivatal: próbálja csak meg valaki. Mikor cipőt kellett szabni, egyszerre kilenc cipő! Mikor kenyeret kellett szelni, egyszerre kilenc karéj! Mikor ágyat kellett vetni, egyszerre az ajtótól az ablakig az egész szoba ágy, tömve, dugva apróbb, nagyobb, szöszke, barna,

emberforma fejekkel! – Ó, én uram és Istenem, de megáldottál engemet; – sóhajtozék magában elégszer a jámbor kézműves, mikor éjfélen is túl ott ütötte a mustával a talpat a tőkénél, hogy ennyi lélek testét táplálhassa, s hurítgatta hol egyiket, hol másikat, a ki álmában rosszul viselte magát. Kilenc biz ez, egész kerek kilences szám. No de hála érte az úristennek, még nincsen ok a panaszra; mind a kilenc egészséges, jó erkölcsű, szép is, jó is, épkézlábbal és gyomorral megáldva; s inkább kilenc darab kenyér, mint egy orvosságos üveg, inkább kilenc ágy egymás mellett, mint egy koporsó közötte; az úr Isten őrizzen meg tőle minden érzékeny apát, anyát, még akinek nyolc marad is, ha egyet elvesznek belőle. Nem is volt János mester gyermekeinek semmiféle szándékuk a meghalásra; az már el volt végeztetve, hogy ők mind a kilencen keresztül dolgozzák magukat az életen, s nem engedik át helyüket senkinek; nem ártott azoknak sem az eső, sem a hó, sem a száraz kenyér. Egy karácsonyestén János mester későn tért haza a nagy szaladgálásból, mindenféle kész munkákat vitt haza, kevés pénzecskét szedett be; ami ismét a mesterségéhez, meg a napi szükségek fedezésére kellett. Hazafelé futtában minden utcaszegleten látott aranyos, ezüstös báránykákkal, cukorbabákkal rakott asztalokat, amiket jámbor kofák árulgatnak olyan gyermekek számára, akik magukat jól viselik; meg is kérdik elébb, hogy a rossz gyermekeknek ne adjanak el belőle; János mester egy-egy helyen meg is állt: talán venni kellene belőle? Micsoda? Mind a kilencnek? Az sok volna. Egynek vegyen? Hogy a többi azután irigykedjék rá. Nem; majd ad ő nekik más karácsonyi ajándékot, szépet is, jót is, ami el sem törik, el sem kopik, s aminek valamennyi örülhet, mégsem veheti el a másiktól. – No gyerekek: egy, kettő, három, négy; mind itt vagytok, – szólt, haza érkezve kilencfejű családja körébe. – Tudjátok-e azt, hogy ma van karácsonyestéje? Ünnep ám ez. Nagyon örvendetes ünnep. Ma este nem dolgozunk semmit, hanem örülünk valamennyien.

96

2013. tél

A gyerekek úgy örültek annak, hogy ma örülni kell, majd felvették a házat. – Megálljatok csak, hát még ha megtanítalak benneteket arra a nagyon szép énekre, amit én tudok. Nagyon szép éneket tudok ám; erre a napra tartogattam, karácsonyi ajándéknak! Az apróságok nagy zsivajjal kapaszkodtak apjuk ölébe, nyakába; majd lehúzták azért a szép énekért. – No! Mit mondtam! Ha jól viselitek magatokat. Aztán szépen sorba kell állni. Így ni, amelyik nagyobb, előbbre, amelyik kisebb, hátrább. Úgy szépen sorba állította őket, mint az orgonasípokat. A két legkisebb az apa térdére és karjára jutott. – Már most csendesség! Majd én előbb elénekelem: ti pedig majd aztán utánam. Azzal komoly áhitatos képpel, levéve zöld sipkáját fejéről, elkezdé János mester azt a szép hangzatos éneket, ami így kezdődik: „Krisztus urunknak áldott születésén…” A nagyobb fiúk és leánykák az első hallásra megtanulták a dallamot, több baj volt a kisebbekkel, azok mindig félrevitték a dalt, s ki-kimentek a taktusból, végre mindnyájan tudták azt, s az volt aztán a nagy öröm, mikor mind a kilenc egyszerre vékonyan és vékonyabban zengedezé azt a szép dalt, amit maguk az angyalok énekeltek azon az emlékezetes éjszakán, s talán még most is énekelnek, amidőn ilyen szép kilenc ártatlan lélek őszinte örömének harmóniás hangja kéri onnan felülről a visszhangot tőlük? Bizonyára a gyermekek énekének örülnek ott fenn a mennyben. Hanem annál kevésbé örülnek odafenn az első emeleten. Ott egy gazdag nőtelen úr lakik, egymaga kilenc szobában: egyikben ül, a másikban alszik, a harmadikban pipázik, a negyedikben ebédel; ki tudná, mire használja a többit? Ennek sem felesége, sem gyermeke, hanem van annyi pénze, hogy maga sem tudja, men�nyi? Ez a gazdag úr éppen nyolcadik szobájában ült ez este, és azon gondolkozott, hogy miért nincs az ételnek íze? miért nincs a hirlapokban semmi érdekes? Miért nincs e nagy szobákban elég levegő?Miért nincs a ruganyos ágyban csendes álom? Amidőn János mester földszinti szobájából elkezdett elébb lassan, aztán mindig erősebben hangzani föl hozzá ama vidámságra ösztönző ének. Eleinte nem akart rá ügyelni, hogy majd vége szakad, hanem a mikor már tizedszer is újra kezdték, nem állhatta tovább a dolgot. Összemorzsolta kialudt szivarát, s lement maga hálókabátban a csizmadia szállására. Éppen végezték azok a verset, amint benyitott hozzájok, s János mester egész tisztelettel kelt fel a nagy úr előtt háromlábú székéről. – Kend János mester a csizmadia, ugye? – kérdé tőle a gazdag úr. – Igenis szolgálatjára, nagyságos uram, parancsol egy pár fénymázas topánkát? – Nem azért jöttem. De sok gyermeke van kendnek. – Van biz, nagyságos uram, kicsiny is, nagy is. Sok száj, mikor evésre kerül a dolog. – Még több száj, mikor énekelnek. Hallja kend János mester, én kendet szerencsés emberré akarom tenni. Adjon nekem egyet ide a gyermekei közől, én azt fiammá fogadom, felneveltetem, eljár velem utazni külföldre, lesz belőle úr, a többieket is segítheti. János mester szörnyű szemeket meresztett erre a mondásra; nagy szó volt az! Egy gyermeket úrrá tenni. Kinek ne ütne ez szeget a fejébe? – Hogyne adná? Persze, hogy odaadja! Hiszen az nagy szerencse. – No válasszon kend közőlök hamar egyet; aztán menjünk. – János mester hozzáfogott a választáshoz: – Ez a Sándorka. No ezt nem adom. Ez jól tanul; ebből papnak kell lenni; a második: ez leány, leány nem kell a nagyságos úrnak; a Ferencke: ez már segít nekem a mesterségben, enélkül nem lehetek el; a Jánoska: lám, lám, ez meg a nevemre van keresztelve,

97

nem adhatom oda; a kis Józsi: ez meg egészen az anyja formája, mintha csak őtet látnám, ez ne lenne többet a háznál? No most megint leány következik, ez semmi; azután itt van a Palika. Ez volt az anyjának legkedvesebbje; ó, szegény asszony, megfordulna a koporsójában, ha ezt idegennek adnám; no ez a kettő meg még nagyon kicsiny, mit csinálna velök a nagyságos úr? Úgy járt, hogy már a végére ért, még sem tudott választani. Azután alulról kezdte felfelé; de csak az lett akkor is a vége, hogy ő bizony nem tudja melyiket adja oda, mert ő valamennyit szereti. – No porontyok! Válasszatok magatok; melyitek akar elmenni, nagy úr lenni, kocsiban járni? szóljatok no; álljon elő, aki akar. A szegény csizmadia majd elfakadt már sírva, ahogy ezt mondta; a gyerekek azonban e biztatás alatt apródonkint mind a háta mögé huzódtak; ki kezét, ki lábát, ki bőrkötényét fogta meg apjának, úgy kapaszkodott bele, s bujt a nagy úr elől. Utoljára János mester nem állhatta tovább, odaborult közéjök, átnyalábolta valamennyit, s elkezdett a fejükre sírni, azok pedig vele együtt. – Nem lehet, nagyságos uram, nem lehet. Kérjen tőlem akármit a világon, de gyerekemet egyiket sem adhatom senkinek, ha már az úr Isten nekem adta őket. A gazdag úr azt mondta rá, hogy ő lássa, hanem hát legalább annyit tegyen meg a kedvéért, hogy ne énekeljen többet gyermekeivel ide alant, s fogadjon el tőle ezer pengőt ezért az áldozatért. János mester soha még csak kimondva sem hallotta ezt a szót „ezer pengő”, és most a markába nyomva érzé. A nagyságos úr megint felment a szobájába unatkozni, János mester pedig nagyot bámult azon az ismeretlen alakú ezer forintos banknótán, s azután elcsukta azt félelmesen ládájába, a kulcsot zsebébe tette és elhallgatott. Hallgatott az apróság is. Nem volt szabad énekelni. A nagyobb gyerekek mogorván kuporodtak le a székre, a kisebbeket csitítgatva, hogy nem szabad énekelni; a nagy úr odafenn meghallja. Maga János mester hallgatva járt fel s alá a szobában, s gorombán kergette el magától azt a kis porontyot, aki feleségének kedvence volt, mikor odament hozzá, s arra kérte, hogy tanítsa meg őt újra a szép énekre, mert már elfelejtette. – Nem szabad énekelni. Azután leült duzzogva a tőkéhez, elkezdett buzgón szabdalni; addig faragott, addig szabdalt, míg egyszer azon vette észre magát, hogy maga is el kezd dudolni: „Krisztus urunknak áldott születésén”. Először a szájára ütött, hanem azután megharagudott, nagyot ütött a mustával a tőkére, kirugta maga alól a széket; kinyitotta a ládát, kivette az ezer forintost, s futott fel az emeletre a nagyságos úrhoz. – Nagyságos jó uram! Instálom alássan, vegye vissza a pénzt, hadd ne legyen enyim, hadd énekeljek én, mikor nekem tetszik; mert az több ezer forintnál. Azzal letette az asztalra a bankót s nyargalt vissza az övéihez, sorba csókolta valamennyit, sorba állítá orgonasíp gyanánt, közéjük ült alacsony székére, s rákezdék tiszta szívből újra: „Krisztus urunknak áldott születésén.” S olyan-olyan jó kedvük volt, mintha övék volna az a nagy ház. Akié pedig volt az a nagy ház, nagy egyedül járt kilenc szobáján keresztül, s gondolkozott magában, hogy vajon mi örülni valót talál más ember ebben a nagy unalmas világban.