Merre tovább, egészségügy? Dr. Kincses Gyula ESKI
A tények
A férfiak születéskor várható átlagos élettartama a régi és új tagállamokban 80
75
Magyarország Régi EU tagok
70
Új EU tagok
65
60 1970
1980
1990
2000
2010
Forrá Forrás: WHO EUR
A szív-érrendszeri megbetegedések idő-előtti halálozása , -
200
150
Hungary EU members before May 2004 EU members since May 2004
100
50
0 1970
1980
1990
2000
2010
Az idő előtti daganatos halálozások standardizált összehasonlítása S D R , m a lig n a n t n e o p la s m s , 0 -6 4 , p e r 1 0 0 0 0 0 150
140
130
120 Hungary EU m em bers before May 2004 EU m em bers s ince May 2004
110
100
90
80
70 1970
1980
1990
2000
2010
Orvos-beteg találkozások száma lakosonként 16 14 12 10 8 6
Magyar Forrás: European health for all January 2006
EU 15
20 00
19 95
19 90
19 85
19 80
19 75
4
EU 10 Járóbeteg-ellátásban
Aktív kórházi ágyak száma 100 ezer lakosra 750 700 650 600 550 500 450
Magyar
EU 15
Forrás: European health for all January 2006
20 00
19 95
19 90
19 85
19 80
400
EU 10
Aktív kórházi esetek száma 100 lakosra
Magyar
EU 15
Forrás: European health for all January 2006
20 00
19 95
19 90
19 85
19 80
19 75
19 70
24 23 22 21 20 19 18 17 16 15 14
EU 10
Műtétek száma ezer lakosra 250 200 Magyarország Hollandia Szlovénia
150
Egyesült Királyság
100
Forrás: OECD HEALTH DATA 2005, October
20 04
20 02
20 00
19 98
19 96
19 94
19 92
19 90
50
Egy napos műtétek száma ezer lakosra 80 70 60 Magyarország
50
Hollandia Szlovénia
40
Egyesült Királyság
30 20 10
Forrás: OECD HEALTH DATA 2005, October
20 04
20 02
20 00
19 98
19 96
19 94
19 92
19 90
0
A fő népmozgalmi mutatók 25 20
1000 lakosra jutó élveszületés
15
1000 lakosra jutó halálozás
10
1000 lakosra jutó természetes szaporodás/fogyás(–)
5
évek Forrás: KSH Demográfiai Évkönyv 2004. CD melléklet *: a 2005-ös év adata előzetes adat, forrása: KSH STADAT
2000
1995
2005*
-5
1990
1985
1980
1975
1970
1965
1960
1955
1950
0
A kormegoszlás változása
1890
0
18 17 16 15 14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1
100000 200000 300000 400000 500000
k o r c so p o r t
k o r c so p o r t
k o r o c so p o r t
18 17 16 15 14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 500000 400000 300000 200000 100000
500 000 400 000 300 000 200 000 100 000
fő Férfiak
Férfi-többlet
2005
1941
Nők
Női-többlet
Forrás: KSH Demográfiai Évkönyvek
Férfiak
0
fő Férfi-többlet
100 000 200 000 300 000 400 000 500 000
Nők
Női-többlet
18 17 16 15 14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 500 000 400 000 300 000 200 000 100 000
Férfiak
0
fő
Férfi-többlet
100 000 200 000 300 000 400 000 500 000
Nők
Női-többlet
A 100.000 főre jutó elvesztett életévek a potenciális 70 évből*, 2004. Mindkét nem
*: a nyers halálozás alapján, mindkét nemre
Forrás: ESKI IMEA
Az ezer főre jutó elvesztett életévek a potenciális 70 évből* és a munkanélküliségi ráta alakulása 12
10 030 elvesztett életévek/1000 fő
9 030 10
8 030 7 030
%
8
6 030 6
5 030
Ezer főre jutó elvesztett életévek
4 030 4
3 030 2 030
2
*: A nyers halálozás alapján Forrás: ESKI IMEA, 2004-es adatok alapján
Régiók
0 Dél-Alföld
Észak-Alföld
ÉszakMagyarország
Dél-Dunántúl
NyugatDunántúl
KözépMagyarország
30
KözépDunántúl
1 030
Munkanélküliségi ráta
Bu da pe K st om Pe ár om st -E Fe sz jér G te yő r- V rgo M es m os zp on ré -S m op ro n Va s Za Ba la Bo ra n rs S om y a od -A og ba y T új o -Z ln em a pl H én ev Já es sz N Sz -N Ha óg ab ag jd rá ol yk ú-B d cs un i -S -S ha za z r tm oln Bá ár- ok cs Ber -K e isk g u B n O C ék rs s és zá on g gr ös ád sz es en
kórházi ágy/10.000 f
Működő aktív és krónikus kórházi ágyak átlagos száma 10.000 főre*
1200
1000
800
600
400
*: KSH 2004. évközi népességre vetítve
Forrás: ESKI IMEA
Működő II. aktív kórházi ágyak átlagos száma 100.000 főre
200 Működő II. krónikus kórházi ágyak átlagos száma 100.000 főre
0
Régiók
A beruházások alakulása 2004. 10 9 8 Ezer Ft./fő
7 6
1 főre jutó beruházás az egészségügyi és szociális ellátásban (ezer Ft.)
5 4 3 2
Régiók
Forrás: KSH Területi Statisztikai Évkönyv 2004. CD melléklet
Összesen
Dél-Alföld
Észak Alföld
ÉszakMagyarország
Dél-Dunántúl
NyugatDunántúl
KözépMagyarország
0
KözépDunántúl
1
Az 1 főre jutó OEP finanszírozás* regionális különbségei 2004. 17 12 7 2 % -3
%-os eltérés az országos átlagtól
-8
Dél-Alföld
Észak-Alföld
ÉszakMagyarország
Régiók
Dél-Dunántúl
NyugatDunántúl
KözépDunántúl
-18
KözépMagyarország
-13
Forrás: ESKI IMEA *: Fekvőbeteg finanszírozás a beteg lakhelye szerint
Súlyozás: OEP FIFO intézet szerinti súlyszám, 2004.
1 főre jutó OEP finanszírozás* és a 100.000 főre jutó elvesztett életévek a potenciális 70 évből** 2004. 100 95 90
1 főre jutó OEP finanszírozás
85 80 75
100.000 főre jutó elvesztett életévek a potenciális 70 évből
70 65 60
*: Fekvőbeteg finanszírozás a beteg lakhelye szerint **: A nyers halálozás alapján
Ország összesen
Dél-Alföld
Észak-Alföld
ÉszakMagyarország
Dél-Dunántúl
NyugatDunántúl
KözépMagyarország
50
KözépDunántúl
55
Régiók Forrás: ESKI IMEA
Bu d Pe ape st st K m om Fe e ár jér gye om m V -E egy e s e G szp zte yő ré rg r- m om So m pr eg on ye m V e as gy m e Za eg Ba la ye ra me n g So ya ye m me og gy Bo y rs T m e od ol e -A na gye ba m új egy H Zem e ev p e N s m lén H ó Sz aj grá egy e ab dú d ol -B me c i Já s-S har gye sz za -N tm meg ag á y Bá yk r m e cs un egy -k -S isk zo e un lno Bé m k e C kés gye so ng me rá gy d e m eg ye
A császármetszések gyakorisága* megyénkénti eltérések, 2005.
35,00%
30,00%
25,00%
20,00%
15,00%
10,00%
*: a szülések számára vetítve
Forrás: OEP FIFO
Megyék
A szülések száma a hét napjai szerint 2004. 16 000 14 000
születések
12 000 10 000 8 000 6 000 4 000
Napok Forrás: KSH Egészségügyi Statisztikai Évkönyv 2004., CD melléklet
Vasárnap
Péntek
Csütörtök
Szerda
Kedd
Hétfő
0
Szombat
2 000
Az egészségi állapot önértékelés korcsoport és iskolai végzettség szerint*, 2001. 105 100 95 90
felsőfokú 8 osztálynál kevesebb 8 osztály
85
% 80
szakmunkásképző érettségi
75 70 65 60 25-34
35-44
45-54
55-64
65-75
Korcsoportok
*: a felsőfokú végzettségűek egészségi állapot önértékeléséhez viszonyítva
Forrás: Kovács Katalin: Egészség-esélyek, Népességtudományi Kutatóintézet
11000000
600000
10500000
500000
10000000
400000
9500000
8500000
100000
8000000
0
7500000
Évek
Forrás: KSH KSH Népszámlálás 2001. 12. A fogyatékos emberek helyzete
2001
200000
1990
9000000
1949
300000
Összes népesség fő
700000
1930
Fogyatékos népesség fő
A fogyatékos személyek számának alakulása a népszámlálások alapján
Fogyatékos népesség
Összes népesség
A roma népesség megbetegedési viszonyai, 2001. 14 12
19-34 éves BAZ megyei lakosok megbetegedési gyakorisága, 1999.*
10 8 %
6
19-34 éves BAZ megyei roma lakosok megbetegedési gyakorisága, 2001.**
4
*: KSH morbiditási adattár 1999. alapján **: Kérdőíves felmérés alapján, orvos által megállapított „bevallott” betegség
Asthma Idült alsó légúti betegségek Spondylopathiák Deformáló hátgerincelváltozások Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély Ischaemiás szívbetegség Vérképzőr. betegségei, vashiányos Hypertónia Mentális és viselkedészavarok
Vakság,csökkentlátás
Csontritkulás
A máj betegségei
Cerebrovas. betegségek Átmeneti agyi keringészavarok Daganatos betegségek
0
Diabetes mellitus Pszichoaktív szerek okozta Tbc, tüdőcsúcshurut, gümőkor Pajzsmirigybetegségek
2
betegségek
Forrás: Babusik Ferenc – dr. Papp Géza: A cigányság egészségi állapota - szociális, gazdasági és egészségügyi helyzet Borsod-Abaúj-Zemplén megyében – http:://www.delphoi.hu
A magyar népesség várható korösszetétele* 1995.-2050.
26%
22%
20%
18%
16%
15%
90%
14%
100%
80%
55%
59%
60%
65- éves 61%
63%
50%
62%
60%
59%
megoszlás (%
70%
20-64 éves 0-19 éves
40%
21%
20%
20%
19%
19%
10%
24%
20%
27%
30%
1995
2000
2010
2020
2030
2040
2050
0% évek
Forrás: Népesedés és Népességpolitika -tanulmányok -:Hablicsek László-Tóth Pál Péter A nemzetközi vándorlás szerepe a magyarországi népességszám megőrzésében 1999-2050 között
*:alapváltozat
A lakosság összetételének változása gazdasági aktivitás szerint, 1990.-2005. Munkavállalási koron felüli nem aktív népesség
100%
Munkavállalási koron aluli népesség
90% 80%
Egyéb munkavállalási korú gazdaságilag nem aktív népesség
70%
Munkavállalási korú gyes, gyed, gyet ellátásban részesülő népesség Munkavállalási korú tanuló népesség
60% %
50% 40%
Külföldön dolgozó népesség 30% Regisztrált munkanélküli népesség
20% 10%
Foglalkoztatott nyugdíjas népesség
évek
Forrás: A nemzetgazdaság munkaerőmérlege 1990-2005. január 1.
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
1990
0%
Aktív kereső népesség
Emelkedő költségek Támogatott és nem támogatott gyógyszerek forgalmának alakulása 1998 - 2005
600 000
500 000
millió FT
400 000
468 600 300 000 360 700 320 700 269 800
200 000
228 500 180 800
100 000
197 100
155 200
28 900
41 700
45 900
60 800
54 200
71 400
74 500
78 600
0 1998
1999
2000
2001
2002
2003
év Nem támogatott gyógyszerek forgalma
Támogatott gyógyszerek forgalma
2004
2005
És ami a számok mögött van: • Mindenki elégedetlen. – A beteg: nem veszik emberszámba, nem tudja mi történik vele, – Az egészségügy: méltatlan bérek (a hálapénz mellett…), tisztázatlan elvárások, a szakma lecsúszása a társadalmi rangsorban (a hiánygazdaság privilégiumainak elvesztése) – A politika: folyamatos konfliktusok, pénznyelő automata
A szükséges konzekvenciák…
A két fő csapás-irány • A változások /fenntartható fejlődés feltétele két alapvető váltás:
– szemléletváltás – szerkezetváltás
A szemléletváltás I. • A köz-és az egyéni felelősség újraértelmezése – Az állam szerepének változása • a jóléti/gondoskodó állam helyett az esélyteremtő állam modellje, • ha Európa nem dolgozza fel ezt, nem tudja átértékelni a a jóléti rendszerek kulturális hagyományait, akkor végleg lemarad a globális versenyben.
– A szolidaritás elvének újraértelmezése • a szolidaritásnak két lába van…, • A szolidaritás mellett a szubszidiaritás felértékelődése.
A szemléletváltás II. • Az egészség újraértelmezése – Az ágazat kihozása a „nemtermelő”, a „hedonista”, a pazarló ágazat gettójából • Az egészségi állapot a legfőbb termelőerő rendelkezésre-állását, hasznosulását jelenti tudásalapú társdalomban, • az eü és háttéripara, az egészségipar a világban a gazdaság dinamizáló húzóágazata.
– Az egészség érték-szerepének helyreállítása • ára és használati (élvezeti és jövedelemtermelő) értéke van, • az egyén felelőssége az egészségében (bonus malus rendszerek), az állam nem lehet senki helyett egészséges.
Az egészségügyi szolgáltatások és finanszírozásuk
F i n a n s z í r o z ó
egyén
Gyógyüdülés
közösség
állam életmentés S z o l g á l t a t á s i
spektrum
kényelmi
Szemléletváltás • „ketteskéből tájékozott, érték- és költségtudatos fogyasztókká váljunk” – Az egészségügyet misztikus szolgálatból számonkérhető, ügyfélbarát szolgáltatási rendszerré kell alakítani, ahol átlátható feltételek, árak és garanciák szerint működik a szolgáltatási piac. – Erősödjön fel a választás lehetősége és a verseny: • legyen miből választani, • informáltan választhassunk, • legyen tétje a választásnak.
Szerkezetváltás I. • Az ellátórendszer szerkezetét át kell alakítani: – Nem alkalmazkodott a megváltozó szükséglethez, technológiai környezethez, lakossági igényekhez (kórházközpontú és lelakott). – Működtetése nem tartható fenn sem forrás, sem HR oldalról (munkaidő direktívák kontra ügyelet). – Az aktuális (rövid és közép-távú) költségeket nem a szükséglet, hanem a struktúra határozza meg!!! (kb. 70% a fix költség)
Szerkezetváltás II. • A szerkezetváltásban a tervezési és piaci elemeket együttesen kell alkalmazni – az igazságos hozzáférés, a hatékonyság és költségkontroll érvényesíthetősége érdekében, – mert az egészségügyi piac speciális jellege miatt nem működik a piaci kínálatoptimalizálás: a kereslet szabja meg a kínálatot, hanem a kínálat a keresletet.
• Ha nincs szerkezetváltás, nem javul a hatékonyság, nem változnak a költségek, nem csökkenthető az államháztartás hiánya.
Szerkezetváltás III. • Vegyes rendszer ajánlott:
– a kiemelt kapacitások (kompetencia-központok, centrumok) kijelölése normatívák szerinti pályázat alapján – a „rutin” ellátásokra hozzáférési garanciák (elérési idő és kapacitás-dimenziók) meghatározása mellett piaci szabályozás, erős piacfelügyelet és fogyasztóvédelem.
• Az átalakítás kerete és fő forrása az NFT II. Fő prioritások – – – –
a centrumok igazságos hozzáférésének kialakítása, a hatékony szerkezet kialakítása, a „recycling” támogatása. az egészség-ipar, az eü háttériparainak gazdaságélénkítő hatásainak támogatása. (a meglevő tudásból és természeti adottságból GDP növekedés produkálása)
www.ESKI.hu www.kincsesgyula.hu
