Mérlegképes kötelező továbbképzés SZÁMVITELI TÖRVÉNY ÉVI VÁLTOZÁSA

Mérlegképes kötelező továbbképzés

SZÁMVITELI TÖRVÉNY 2016. ÉVI VÁLTOZÁSA

1

Előadó:

Egri-Retezi Katalin kamarai tag könyvvizsgáló [email protected]

2

Tartalomjegyzék ■ Új fogalmak, és kategóriák - Jelentős tulajdoni részesedés fogalma - Új mérlegtételek megjelenése (tartós jelentős tulajdoni részesedés, tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban, követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben, jelentős tulajdoni részesedés, hátrasorolt kötelezettségek jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozással szemben, tartós kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben, rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben) 3

Tartalomjegyzék - Eredménykimutatás fogalmainak változása, új elnevezések (részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek, befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek, árfolyamnyereségek, részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek, befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek)

4

Tartalomjegyzék ■ Eredménykimutatás formátumok ■ Rendkívüli tételek megszűnése az eredménykimutatásban (besorolásuk az egyéb illetve pénzügyi tevékenységek közé) ■ Tőkeműveletek nettó módon történő bemutatási elve ■ Eredményfelosztás új módszere (megszűnő mérleg szerinti eredmény kategória) ■ Cégérték elszámolásának szabályai ■ Egyszerűsített beszámoló készítésének lehetősége (módosuló értékhatárok, az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének eltérő tartalma az éves beszámolótól) 5

Tartalomjegyzék ■ Beszámoló formája ■ Átmeneti rendelkezések a mérleg és eredménykimutatás sémák változása miatt ■ Az össze nem hasonlítható adatok kezelésével kapcsolatos szabályok, megoldási lehetőségek ■ Konszolidált beszámoló új értékhatárai ■ Könyvvizsgálói jelentés kiegészült tartalma ■ Osztalékfizetés megjelenítése a beszámolóban, a kifizethető maximális osztalék összegének meghatározási módja (osztalék fizetési korlát és a saját részvény megszerzésének szabályai) 6

Tartalomjegyzék ■ Kiegészítő melléklet új előírásai ■ Kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés ■ Könyvvizsgálói jelentés tartalmának kiegészült tartalma (nyilatkozat az üzleti jelentésről) ■ IFRS alkalmazási lehetősége az egyedi beszámolókra, választásának gyakorlati kérdései

7

SZÁMVITELI TÖRVÉNY 2016. ÉVI VÁLTOZÁSOK INDOKAI ■ EURÓPAI PARLAMENT és TANÁCS 2013/34/EU Irányelvének hazai szabályozásba történő átültetési kötelezettsége ■ Adminisztrációs terhek csökkentése 8

ÚJ FOGALMAK ÉS KATEGÓRIÁK ■ Jelentős tulajdoni részesedés fogalma „más vállalkozások tőkéjében való, értékpapírban megtestesülő vagy más módon meghatározott jog, amelynek célja az említett vállalkozással való tartós kapcsolat kialakítása révén hozzájárulás annak a vállalkozásnak a tevékenységéhez, amelyik e jogok birtokosa; és amely részesedés mértéke a 20 százalékot meghaladja.” 3.§(2) 9. 9

Társult vállalkozás fogalma „az a - konszolidálásba teljeskörűen be nem vont - gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata a 9. pont szerinti jelentős tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára;” 3.§(2) 4. 10

Mértékadó befolyást gyakorló fogalma „ Az a vállalkozás, amely egy másik gazdasági társaságnál legalább a szavazatok - 115. § (4) bekezdésében előírt számítási eljárás értelemszerű alkalmazásával számított - 20 százalékával közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik;” 3.§(2) 4a. 11

Szavazati arány számítási módja „A 3. § (2) bekezdése 1. pontjának a) és b) alpontja szerinti szavazati arány megállapításához az anyavállalatot közvetlenül vagy közvetetten megillető és gyakorolható szavazati jogot kell viszonyítani az összes szavazati joghoz. A számítás során az összes szavazati jogból le kell vonni a visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész alapján vagy jogszabály előírása szerint nem gyakorolható szavazati jogokat, továbbá azokat a szavazati jogokat, amelyekkel az adott vállalat - mint anyavállalat szavazati jogaiból saját leányvállalata rendelkezik.” 115.§(4) 12

Fogalmak változásai Mértékadó befolyás: új fogalom

A társult vállalkozások esetében a definíció tartalmazta a mértékadó befolyásra utalást, de hiányzott hozzá a pontos fogalom

13

Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás fogalma ”egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás: az a gazdasági társaság, amelyben a vállalkozó nem rendelkezik a 9. pont szerinti jelentős tulajdoni részesedéssel, és amely nem tartozik a 2-4. pont szerinti vállalkozások közé;” 3.§(2) 5. 14

Fogalmi változások lényege - Korábbi két csoport (kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások) kibővült : jelentős tulajdoni részesedéssel, - Társult vállalkozás nem minősül kapcsoltnak (korábbi fogalom csak utalt a mértékadó befolyásra, de nem tartalmazott külön definíciót) 15

Kapcsolt vállalkozás - Anyavállalat és - Leányvállalatai.

- Közös vezetésű vállalkozás Nem változtak a fogalmak!

16

ANYAVÁLLALAT FOGALMA anyavállalat: az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik: a) a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, vagy b) más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja, vagy c) a társaság tulajdonosaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy d) a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol; 3.§(2)1. 17

ÚJ FOGALMAK ÉS KATEGÓRIÁK leányvállalat: az a gazdasági társaság, amelyre az 1. pont szerinti anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni; közös vezetésű vállalkozás: az a gazdasági társaság, ahol egyrészt az anyavállalat (az anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalata), másrészt egy (vagy több) másik vállalkozás az 1. pont szerinti jogosultságokkal paritásos alapon - legalább 33 százalékos szavazati aránnyal - rendelkezik. A közös vezetésű vállalkozást a tulajdonostársak közösen irányítják; 3.§(2)2. és 3.

18

Jelentős tulajdoni részesedés elhelyezkedése a mérlegben

Kapcsolt vállalkozások

Jelentős tulajdoni részesedések

Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások

19

Fogalmak változásaiból adódó mérlegtételek változásai

• Tartós jelentős tulajdoni részesedés • Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban

• Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

• Jelentős tulajdoni részesedés

• Hátrasorolt kötelezettségek jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozással szemben

20

Fogalmak változásaiból adódó mérlegtételek változásai

• Tartós kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben • Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben

21

ÚJ mérlegtételek megjelenése A/III. Befektetett pénzügyi eszközök 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3. Tartós jelentős tulajdoni részesedés 4. Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartós részesedés 6. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 7. Egyéb tartósan adott kölcsön 8. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 9. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 10. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete

22

ÚJ mérlegtételek megjelenése B/I. Követelések 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 3. Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 4. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 5. Váltókövetelések 6. Egyéb követelések 7. Követelések értékelési különbözete 8. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete 23

ÚJ mérlegtételek megjelenése B/II. Értékpapírok 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Jelentős tulajdoni részesedés 3. Egyéb részesedés 4. Saját részvények, saját üzletrészek 5. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 6. Értékpapírok értékelési különbözete 24

ÚJ mérlegtételek megjelenése F/I. Hátrasorolt kötelezettségek 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 2. Hátrasorolt kötelezettségek jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozással szemben 3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 4. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben

25

ÚJ mérlegtételek megjelenése F/II. Hosszú lejáratú kötelezettségek 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 2. Átváltoztatható és átváltozó kötvények 3. Tartozások kötvénykibocsátásból 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Tartós kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben 8. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 9. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek 26

ÚJ mérlegtételek megjelenése F/III. Rövid lejáratú kötelezettségek 1. Rövid lejáratú kölcsönök - ebből: az átváltoztatható és átváltozó kötvények 2. Rövid lejáratú hitelek 3. Vevőktől kapott előlegek 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 5. Váltótartozások 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben 8. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 9. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 10. Kötelezettségek értékelési különbözete 11. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete 27

Az irányelv alapján a pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai struktúrájának átalakítása vált szükségessé: - a számviteli törvény korábbi kategóriái lényegében megmaradnak, de - a kategóriák bővültek aszerint, hogy a gazdasági események részesedésekhez, befektetett pénzügyi eszköznek minősülő értékpapírokhoz vagy hosszú lejáratú kölcsönökhöz kapcsolódnak, - A forgóeszközök közé tartozó részesedések, értékpapírok, kölcsönök gazdasági eseményeinek elszámolást a javaslat egyéb pénzügyi műveletek közé rendeli elszámolni. Bemutatás: • eredménykimutatásban nettó módon • kiegészítő mellékletben bruttó módon

Kapott osztalék és részesedés Részesedésből származó bevételek,árfolyamnyereségek

Részesedésből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek

Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek, árfolyamnyereségek

Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítások, árfolyamveszteségek

Egyéb kapott ( járó) kamatok és kamatjellegű bevételek

Fizetendő kamatok és kamatjellegű bevételek

Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése

Eredménykimutatás fogalmainak változása Pénzügyi műveletek korábbi tételei Bevételek: - Kapott (járó) osztalék és részesedés - Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége (megszűnt)! - Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége (megszűnt)! - Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek - Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 30

Eredménykimutatás fogalmainak változása

Pénzügyi műveletek új elnevezésű tételei Bevételek: - Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek - Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek, árfolyamnyereségek 31

Eredménykimutatás fogalmainak változása Pénzügyi műveletek korábbi tételei Ráfordítások: - Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége (megszűnt)! - Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások - Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése - Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

32

Eredménykimutatás fogalmainak változása

Pénzügyi műveletek új elnevezésű tételei Ráfordítások: - Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek - Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítások, árfolyamveszteségek 33

Pénzügyi műveletek eredménytételeinek besorolása

1. Kapott (járó) osztalék és részesedés A besorolás független a befektetési vagy forgatási céltól (elsőbbségi részvények kamata is osztalék)

34

Pénzügyi műveletek eredménytételeinek besorolása

2. Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek/ráfordítások, árfolyamveszteségek

Tartós részesedések árfolyamkülönbözetei (kapcsolt, jelentős, egyéb), kapcsolt kiemelve

35

Pénzügyi műveletek eredménytételeinek besorolása 3. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek, árfolyamnyereségek/ráfordítások, árfolyamveszteségek - Tartós hitelviszonyos értékpapírok - Tartósan adott kölcsönök Kamatai, árfolyam-különbözetei

36

Pénzügyi műveletek eredménytételeinek besorolása 4. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű ráfordítások - Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, - Követelések

37

Pénzügyi műveletek eredménytételeinek besorolása 5. Fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások Hosszú és rövid lejáratú hitelek, kölcsönök, kötvénytartozások, egyéb kötelezettségek

38

Pénzügyi műveletek eredménytételeinek besorolása 6. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése - Valamennyi részesedés és értékpapír, - Lekötött bankbetét, hosszú lejáratra adott kölcsön

39

Pénzügyi műveletek eredménytételeinek besorolása 7. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei/ráfordításai - Forgatási célú részesedések hitelviszonyos értékpapírok, kereskedési célú követelések eladásának árfolyam-különbözete, - Devizás tételek árfolyamkülönbözetei - Befektetési célú kamatozó értékpapírok névértéktől eltérő beszerzésekor elhatárolt különbözete - Opciós díjak, skontó 40

Fogalmak változásaiból adódó eredménykimutatás tételek változásai

• Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek • Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek, árfolyamnyereségek

• Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek • Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítások, árfolyamveszteségek

41

Fogalmak változásaiból adódó eredménykimutatás tételek változásai

Részesedések, •Változatlan értékpapírok, elnevezés, bankbetétek értékvesztése

Minden részesedés és értékpapír! De: csak lekötött bankbetét és tartósan adott kölcsön!

42

A pénzügyi tevékenység és a mérlegtételek kapcsolatai (besorolási elvek)

Kapott (járó) osztalék és részesedés

Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek, ráfordítások, árfolyamveszteségek

A besorolás független a befektetési vagy forgatási céltól. Az elsőbbségi részvényekre fizetett kamatok osztaléknak minősülnek. Tartós részesedések árfolyamkülönbözetei o kapcsolt, jelentős, egyéb

43


Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek, árfolyamnyereségek, ráfordítások, árfolyamveszteségek.

Tartós hitelviszonyos értékpapírok • Tartósan adott kölcsönök • kapcsolt, jelentős, egyéb kamatai, árfolyam-különbözetei •

44


Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek

•

Fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások

•

•

•

Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, Követelések • kapcsolt, jelentős, egyéb

Hosszú és rövid lejáratú hitelek, kölcsönök, kötvénytartozások, egyéb kötelezettségek • kapcsolt, jelentős, egyéb

45


Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése

• • •

Minden részesedés, értékpapír. Lekötött bankbetét, Befektetett pénzügyi eszközök közötti adott kölcsön.

46


Pénzügyi műveletek egyéb bevételei és ráfordításai

•

• Megjegyzés: A tőkeműveletekkel (apport, tőkekivonásos tőkeleszállítás, átalakulások, egyesülések, szétválások) kapcsolatos gazdasági események hatásait is a fentiek szerint kell részesedés nyereségeként/veszteségeként, ill. pénzügyi egyéb bevételként/ráfordításként nettó módon elszámolni.

•

• • •

Forgatási célú részesedések, hitelviszonyos értékpapírok, kereskedési célú követelések eladásának árfolyamkülönbözetei. Devizás eszközök és kötelezettségek árfolyam-különbözetei. Befektetési célú kamatozó értékpapírok névérték alatti és feletti beszerzésekor elhatárolt különbözet. Opciós díjak Skontó stb.

47

Eredménykimutatás fogalmainak változása Rendkívüli tételek átsorolása - rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások megszűnnek. - a rendkívüli tételeket érintő gazdasági események átsorolásra kerültek ez egyéb bevételre/ráfordításra vagy a pénzügyi műveletek bevételeibe, pénzügyi műveletek ráfordításaiba, - az egyéb bevételekbe/egyéb ráfordításokba jellemzően azok a tételek, amelyek nem kapcsolódnak részesedéshez, értékpapírokhoz, kölcsönökhöz, vagy átalakulásokhoz (üzemi/üzleti tevékenységhez kapcsolódódnak), - Egyes gazdasági események nettó módon kerülnek a továbbiakban elszámolásra

48

Eredménykimutatás fogalmainak változása Rendkívüli tételek átsorolása 1. Egyéb bevételek/ráfordítások közé - Apport elszámolása a tulajdonosnál (kivéve: részesedések, értékpapírok, kölcsönök) – NETTÓ MÓDON! - Behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés (ha nem tartós) - Negatív üzleti/cégérték leírt összege Továbbá az alábbi halaszott tételek: - Visszafizetési kötelezettség nélkül kapott fejlesztési támogatás - Térítés nélkül kapott/átadott eszközök és szolgáltatások piaci értéke (jogszabály szerinti értéke) – Üzemeltetőnek térítés nélkül átadott eszköz miatti egyéb ráfordítás halasztható! - Tartozásátvállalás 49

Eredménykimutatás fogalmainak változása Rendkívüli tételek átsorolása 1. Pénzügyi bevételek/ráfordítások közé - Apport elszámolása a tulajdonosnál részesedések, értékpapírok, kölcsönök esetén – NETTÓ MÓDON! - Megszűnt részesedés fejében kapott eszközök és átadott eszközök különbözete – NETTÓ MÓDON! - Átalakulás, egyesülés, szétválás tulajdonosokat érintő eredménye – NETTÓ MÓDON! - Behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés (ha tartós) Továbbá az alábbi halaszott tétel: - Térítés nélkül kapott/átadott részesedések, értékpapírok, kölcsönök piaci értéke (jogszabály szerinti értéke) 50

Rendkívüli tételek

Rendkívüli tételek megszüntetése, besorolása

Egyéb bevételek, egyéb ráfordítások

Kivéve részesedések, hitelviszonyos értékpapírok, adott kölcsönök

Pénzügyi tevékenység bevételei és ráfordításai

Nettó elszámolási mód! 51

Eredménykimutatás formátumok

A vállalkozás döntésétől függően: - Forgalmi költség eljárással, illetve - Összköltség eljárással, - „A” változattal, - „B” változatok megszűntek. 52

Tőkeműveletek nettó módon történő bemutatási elve 1. Tárgyi eszköz apport a tulajdonosnál: - Könyv szerinti értéke: 50.000eFt - Társasági szerződés szerinti értéke 60.000eFt - Könyvelése 3. Követelések (T) – 3(4). Technikai szla (K) 60.000 3(4). Technikai számla (T) – 1. Tárgyi eszk. (K) 50.000 3.(4). Technikai számla (T) – 9. Egyéb bevétel(K)10.000 Cégbírósági bejegyzéskor: 1. Jelentős, tartós tul. rész. (T)- 3. Követ. (K) 60.000 53

Tőkeműveletek nettó módon történő bemutatási elve 2. Hosszú lejáratra adott tagi kölcsön (kapcsolt vállalkozás) apport a tulajdonosnál: - Könyv szerinti értéke: 30.000eFt - Társasági szerződés szerinti értéke 25.000eFt - Könyvelése 3. Követelések (T) – 3(4). Technikai szla (K) 25.000 3(4). Technikai számla (T) – 1. Köv. kapcsolt vállalk. (K) 30.000 8. Bef.pü.i eszköz. árf.veszt (T) – 3(4). Technikai szla (K) 5.000 Cégbírósági bejegyzéskor: 1. Jelentős, tartós tul. rész. (T)- 3. Követelés (K)

25.000 54

Tagi kölcsön apport a Sztv. szerint Egyéb ráfordítás: „k) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a nyilvántartás szerinti érték a több; „

Sztv. 81.§(2) 55

Tagi kölcsön apport a Sztv. szerint Részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként kell kimutatni: „b) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a több;”

Sztv. 84.§(2) 56

Tagi kölcsön apport a Sztv. szerint Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételként, árfolyamnyereségként kell elszámolni: f) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír vagy kölcsön nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a több.

Sztv. 84.§(3)

57

Tőkeműveletek nettó módon történő bemutatási elve 3. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír apport a tulajdonosnál: - Könyv szerinti értéke: 10.000eFt - Társasági szerződés szerinti értéke 15.000eFt - Könyvelése 3. Követelések (T) – 3(4). Technikai szla (K) 15.000 3(4). Technikai számla (T) – 1. Tartós hit.v. ÉP(K) 10.000 3.(4). Technikai számla (T) – 9. Bef.pü.eszk.árf.ny.(K) 5.000 Cégbírósági bejegyzéskor: 1. Jelentős, tartós tul. rész. (T)- 3. Követ. (K) 15.000 58

Eredményfelosztás új módszere (megszűnő mérleg szerinti eredmény kategória)

- Megszűnik a mérleg szerinti eredmény korábbi fogalma - Mérlegben és az eredménykimutatásban is az adózott eredmény kerül bemutatásra

59

Az eredménykimutatás előírt tagolása

A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

B. Pénzügyi műveletek eredménye C. Adózás előtti eredmény (±A±B) X. Adófizetési kötelezettség D. Adózott eredmény (±C–X)”

60

Eredménykimutatást érintő változások

Rendkívüli tételek

•Törölve!

Mérleg szerinti Adózott eredmény eredmény

• Eredménykimutatás •Megszűnt! vége!

Eredménykimutatás kétoldalas változatai

•Megszűntek! 61

D. Saját tőke I. Jegyzett tőke Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék 1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka 2. Valós értékelés értékelési tartaléka VII. Adózott eredmény

A mérleg előírt tagolása „B” változat A. Befektetett eszközök B. Forgóeszközök C. Aktív időbeli elhatárolások D. Egy éven belül esedékes kötelezettségek E. Passzív időbeli elhatárolások F. Forgóeszközök – rövid lejáratú kötelezettségek különbözete (B+C– D–E) G. Az eszközök összértéke az egy éven belül esedékes kötelezettségek levonása után (A ± F) H. Egy évnél hosszabb lejáratú kötelezettségek I. Céltartalékok J. Saját tőke

Cégérték elszámolásának új szabályai

„1. üzleti vagy cégérték: a megvásárolt társaságért, annak üzletágáért, telephelyéért, üzlethálózatáért fizetett ellenérték és a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének a tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek - e törvény szerinti értékeléssel meghatározott - értékével csökkentett értéke közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték magasabb;” SZTV. 3.§(5) 64

Cégérték elszámolásának új szabályai „2. negatív üzleti vagy cégérték: a megvásárolt társaságért, annak üzletágáért, telephelyéért, üzlethálózatáért fizetett ellenérték és a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek - e törvény szerinti értékeléssel meghatározott - értékével csökkentett összege közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték alacsonyabb, és ez a különbözet a megszerzett immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek reális értékének arányos csökkentésével sem szűnik meg;” SZTV. 3.§(5)

65


Nem változott, de leszűkült az 1.pontra: „Üzleti vagy cégértékként kell kimutatni cégvásárlás esetén a jövőbeni gazdasági haszon reményében teljesített - a 3. § (5) bekezdés 1. pontjában meghatározott többletkifizetés összegét.” SZTV. 25.§(8)

66

Negatív üzleti érték megszüntetésének új szabálya „(3) Halasztott bevételként kell kimutatni cégvásárlás esetén a 3. § (5) bekezdésének 2. pontja szerint különbözetként meghatározott negatív üzleti vagy cégértéket. (4) A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt a cégvásárlást követő legalább 5 év (vagy ennél hosszabb), de legfeljebb 10 év alatt lehet az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni. Amennyiben a vállalkozó a negatív üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idő alatt írja le, azt a kiegészítő mellékletben indokolnia kell. A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt az egyéb bevételekkel szemben meg kell szüntetni az alapul szolgáló részesedés bármilyen jogcímen történő könyvekből való kivezetése esetén, illetve átalakuláskor, egyesüléskor, szétváláskor abban az esetben, ha a negatív üzleti vagy cégérték keletkezésére ható körülményekben, feltételekben olyan változások következnek be, amelyek a negatív üzleti vagy cégérték további kimutatását nem indokolják.” SZTV. 45.§ (3),(4)

67

Cégérték bekerülési értékének új szabályai

„A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke a vásárláskor a részvényért, üzletrészért, egyéb társasági részesedésért fizetett ellenérték (vételár).„ SZTV.49.§(3) 68

Cégérték terv szerinti értékcsökkenésének új szabálya

„A befejezett kísérleti fejlesztés, a befejezett alapítás-átszervezés aktivált értékét 5 év vagy ennél rövidebb idő alatt, az üzleti vagy cégértéket legalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt lehet leírni, amennyiben ezek hasznos élettartamát nem lehet megbecsülni.” Korábban nem volt korlát az üzleti értékre! SZTV. 52.§(4) 69


Nem változott a terven felüli leírás: „az üzleti vagy cégérték vagy az alapításátszervezés aktivált értékének könyv szerinti értéke - a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget).” SZTV. 53.§.(1)e) 70

Cégérték elszámolásának új szabályai Üzleti értékre a terven felüli leírás visszaírása nem alkalmazható (új szabály) „Ha az immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nem vagy csak részben állnak fenn, az elszámolt terven felüli értékcsökkenést meg kell szüntetni, az immateriális jószágot, a tárgyi eszközt piaci értékére - legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére - vissza kell értékelni. Az üzleti vagy cégérték esetében ez az előírás nem alkalmazható.” SZTV. 53.§.(3) 71

Cégérték elszámolásának új szabályai Beolvadásnál módosult szabály:

Gazdasági társaság beolvadása esetén az átvevő (beolvasztó) gazdasági társaságnál a beolvadás során az átvett eszközök és az átvállalt kötelezettségek (ideértve az időbeli elhatárolások, céltartalékok összegeit is) állományba vett - a megszűnt gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - értékének különbözetével a saját tőkét kell a létesítő okiratnak megfelelően módosítani. A saját tőke módosítása során - az előbbieken túlmenően - a 139. § (4) bekezdése szerinti, a jegyzett tőke meghatározásánál figyelembe nem vehető részesedések értékét, valamint a 139. § (5) bekezdése szerinti, az egymással szemben fennálló követelések és kötelezettségek, időbeli elhatárolások értékeinek különbözetét a saját tőkével szemben kell kivezetni. SZTV. 141.§.(9)

72

Cégérték elszámolásának új szabályai Beolvadásnál régi szövegrész: Gazdasági társaság beolvadása esetén az átvevő (beolvasztó) gazdasági társaságnál a beolvadás során az átvett eszközök és az átvállalt kötelezettségek (ideértve az időbeli elhatárolások, céltartalékok összegeit is) állományba vett - a megszűnt gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - értékének különbözetével a saját tőkét kell a létesítő okiratnak megfelelően módosítani. A saját tőke módosítása során - az előbbieken túlmenően - a 139. § (4) bekezdése szerinti, a jegyzett tőke meghatározásánál figyelembe nem vehető részesedések értékét, továbbá a részesedésekhez kapcsolódó üzleti vagy cégérték beolvadás során megszüntetendő összegét, valamint a 139. § (5) bekezdése szerinti, az egymással szemben fennálló követelések és kötelezettségek, időbeli elhatárolások értékeinek különbözetét a saját tőkével szemben kell kivezetni. SZTV. 141.§.(9)

73

Cégérték elszámolásának új szabályai Átmeneti szabály: „Azon vállalkozónak, amely a 2016. évben induló üzleti év nyitó adatai között a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CI. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos 3. § (5) bekezdés 1. pont b) és c) alpontja, valamint 2. pont b) és c) alpontja alapján keletkezett üzleti vagy cégértéket mutat ki, annak összegével (könyv szerinti értékével) a kapcsolódó részesedés 2016. üzleti évi nyitó értékét kell módosítania.” SZTV. 177.§.(46) 74

Cégérték elszámolásának új szabályai - Új fogalom, - Megszűnik a minősített többséget biztosító befolyás szerzéséhez kapcsolódó üzleti vagy cégérték állományba vételi kötelezettsége, - Változik a tulajdoni részesedés bekerülési értéke (minősített többségű tulajdonszerzéskor): vételáron kell aktíválni minden esetben, - Cégérték leírása: min. 5 év max.10 év alatt, ha az élettartam nem becsülhető (korábbi szabály cégértéknél nem volt korlát, negatív cégértéknél min. 5 év alatt), 75


- Cégérték terven felüli leírásának visszaírása megszűnt - Beolvadásnál nincs különleges szabály az üzleti és cégérték kezelésére - Átmeneti szabály: 2015. évi beszámolóban szereplő üzleti és cégértékek a 2016. évi nyitó rendezésével szüntetendők meg. 76

Egyszerűsített éves beszámoló Új értékhatárok: „ Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg az 1200 (500) millió forintot, b) az éves nettó árbevétel az 2400 (1000) millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.” Szt. 9. §.(2) 77

Egyszerűsített éves beszámoló Egyszerűsített éves beszámolót készítők köre tovább szűkült a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóval: „ (3) A (2) bekezdés előírásait a nyilvánosan működő részvénytársaság, az anyavállalat, a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó, valamint az olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott - a 3. § (6) bekezdés 2-3. pontja szerinti - értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték, nem alkalmazhatja. Szt. 9. §.(3) 78

Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók köre jelentősen bővül!

SZTV. 3. § (15) • E törvény alkalmazásában közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó: a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 2. § 19. pontjában meghatározott fogalom 79

Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó …..a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 2. § 19. pontjában meghatározott fogalom.” 2. § E törvény alkalmazásában 19. Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó: a) az a gazdálkodó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, b) minden olyan, az a) pont hatálya alá nem tartozó gazdálkodó, amelyet jogszabály közérdeklődésre számot tartónak minősít. 80

Mikrogazdálkodói beszámoló Nem készíthet mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót (bővülő kör): a) a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 14. pontja szerinti befektetési vállalkozás, b) a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 15. pontja szerinti pénzügyi holdingvállalkozás. SZTV. 9.§.(6a) 81

Mikrogazdálkodói beszámoló Értékhatárok nem változtak „….három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.” SZTV. 9.§.(6) 82

Konszolidált beszámoló Értékhatárok jelentős emelkedése: „Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két - egymást követő - üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg a 6000 (5400) millió forintot, b) az éves nettó árbevétel a 12 000 (8000) millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt. SZTV. 117.§.(1)

83

Konszolidált beszámoló Mentesítések köre bővült: „A leányvállalatot nem kötelező bevonni az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésbe, ha ….. lényeges és tartós jogi korlátozások vagy egyéb körülmények huzamosan akadályozzák az anyavállalatot a 3. § (2) bekezdésének 1. pontjában megnevezett jogai gyakorlásában;” SZTV. 119.§.(1c) 84

Az össze nem hasonlítható adatok kezelésével kapcsolatos változások Szt. 177. § (45) A 2016. január elsejével és az azt követően indult üzleti év beszámolójában az előző üzleti év adataként a megelőző üzleti év beszámolójának mérlegfordulónapi adatait az új mérleg és eredménykimutatás séma szerinti részletezésnek megfelelően kell bemutatni.

A számviteli törvényből az is kitűnik, hogy a 2015. évet még a régi szabályok alapján kell zárni és régi szabályok szerint kell elkészíteni a beszámolót. 177. § (44) A 2015. évben induló üzleti évről készített beszámoló összeállítása során 2015. évi CI. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

Előretekintő összehasonlítás 85

Az össze nem hasonlítható adatok kezelésével kapcsolatos szabályok • 2015. évi beszámolót még a régi szabályok szerint kell zárni és elkészíteni, • Megelőző üzleti évek adatát (2016-tól) az új szabályok szerint kell bemutatni, • A fentiek megvalósításához célszerű megoldás: 2015. évi zárással egyidejűleg az új besorolás is elkészítendő (excel tábla, analitikus nyilvántartás) az átfordítás. 86

A kiegészítő melléklet tartalmának változása az éves beszámolóban

Két jelentős változás A rendkívüli tételek megszűnése miatt be kell mutatni a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású gazdasági események hatását.

Rögzítésre került a bemutatandó információ kötelező sorrendje.

87

A kiegészítő melléklet tartalmának változása az éves beszámolóban Egyéb, kiegészítő mellékletet érintő módosítás Abban az esetben, ha a bekerülési értéken értékelt befektetett pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke jelentősen meghaladja azok valós értékét, akkor annak indoklását, hogy miért nem számoltak el értékvesztést (annak bizonyítékát, hogy a könyv szerinti érték meg fog térülni.)

Részvénytársaságnál a kibocsátott részvények adatai mellett meg kell adni az opciós utalvány, opció, illetve hasonló értékpapír vagy jog meglétét, jelezve azok számát és a hozzájuk kapcsolódó jogokat

Azokat az értékelési hatásokat, amelyek a Tao-ra is hatottak, átmeneti jellegű tétel esetén a jövőbeni hatást is be kell mutatni.

88

Kiegészítő melléklet új előírásai 92. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni: a) a befektetett pénzügyi eszközök, b) a készletek, c) a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok értékelése kapcsán elszámolt értékvesztés nyitó értékét, tárgyévi növekedését, tárgyévi csökkenését, a visszaírt értékvesztés összegét, az értékvesztés záró értékét legalább mérlegtételek szerinti bontásban, illetve értékpapírtípusonként azok értékesítése, beváltása, törlesztése kapcsán az egymással szemben (nettó módon) elszámolt ráfordítások, illetve bevételek bruttó összegeit.”

89

A kiegészítő melléklet tartalmának változása az éves beszámolóban Egyéb, kiegészítő mellékletet érintő módosítás Az egyéb bevételek, egyéb ráfordítások, illetve pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak Tao-ra gyakorolt hatását, amelyek jelentősek.

Összeghatártól függetlenül bemutatandók a tőkeműveletekhez, az átalakulásokhoz, az egyesülésekhez, a szétválásokhoz kapcsolódó tételek. Az igénybe vett szolgáltatások jelentős tételeit ki kell részletezni jogcímenként.

90

A kiegészítő melléklet tartalmának változása az éves beszámolóban Eddig azt szabályozták, hogy mit nem kellett tartalmaznia a kiegészítő mellékletnek!

Egyéb, kiegészítő mellékletet érintő módosítás Egyszerűsített éves beszámolónál – jelentős értékhatár emelkedés történt. Az Szt. 96. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a (4) bekezdést követően a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének a 88. § (4), (4a) és (5) bekezdése, a 89. § (4) bekezdés b) pontja, 89. § (6) bekezdése, a 90. § (9) bekezdés a)-e), és g) pontja, a 90. § (2)(4) bekezdése, a 90 § (3) bekezdés a) pontja és a 90. § (7) bekezdése szerinti adatokat kell tartalmaznia. A 91. § a) pont szerinti adatokból csak a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát kell bemutatnia. (4a) Amennyiben az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó él az 57. § (3) bekezdése szerinti lehetőséggel, akkor a kiegészítő mellékletében be kell mutatnia az 58. § (1) bekezdése és az 59. § (1) bekezdése szerinti adatokat.” 91

Könyvvizsgálói nyilatkozat Könyvvizsgáló üzleti jelentésről szóló nyilatkozata: - Üzleti jelentés összhangja a számviteli törvénnyel és egyéb jogszabályokkal, - Üzleti jelentésből tudomására jutott-e lényeges hibás közlés, és az milyen jellegű, - Értékpapírt kibocsátó társaság üzleti jelentésében vállalatirányítási nyilatkozatot tesz, amelynek egyes elemeiről a könyvvizsgálónak a jelentésében véleményt kell írnia, illetve nyilatkozni kell, hogy ezen információkat rendelkezésére bocsátották-e vagy sem. SZTV. 156.§.(5) 92

Kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés • VI/A. új fejezetben • Jelenleg egy cég érintett e kérdésben Magyarországon „134/C. § (1) A nyersanyag-kitermelő iparágban működő vagy a természetes erdők fakitermelésével foglalkozó anyavállalatnak minősülő vállalkozás évente a kormányok részére fizetett összegekről szóló összevont jelentést készít, ha egyedi éves beszámolójának adatai alapján a) két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértéket: aa) a mérlegfőösszeg a 6000 millió forintot, ab) az éves nettó árbevétel a 12 000 millió forintot, ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, vagy b) közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősül. 93

IFRS alkalmazása az egyedi beszámolókra

 Lehetőség, ill. kötelezettség lesz az egyedi beszámolók tekintetében az alkalmazás  A választás lehetősége a könyvvizsgálati értékhatárhoz igazodik  Előnyös lehet, mert elkerülhető a kettős beszámoltatás.

94

Osztalékfizetési korlátok Korábbi előírás megszűnt: „Az adózott eredmény kiegészítéséhez a szabad

eredménytartalék csak akkor vehető igénybe, ha az igénybevétel után a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét.” SZTV. 37.§(6)

95

Osztalékfizetési korlátok MÓDOSÍTOTT: „ Az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. „ ELŐZŐ:

illetve

„ A tárgyévi adózott eredmény, a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.” SZTV. 39.§(3) 96

Osztalékfizetési korlátok 1. Az osztalék fizetési és osztalékelőleg fizetési korlát számításának alapvető szabályai nem változnak, de módosult a törvény szövege: - előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék (tárgyévi helyett) fizethető ki, - korrigált saját tőke és jegyzett tőke viszonyának meghatározásánál csak a pozitív összegű értékelési tartalékkal lehet csökkenteni a saját tőkét. 97

Osztalékfizetési korlátok ”A

(3) bekezdés szerinti szabad eredménytartalék és saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, a 84. § (1) bekezdés szerinti kapott (járó) osztalék, részesedés összegét.” ÚJ BEKEZDÉS: SZTV. 39.§(3a) 98

Osztalékfizetési korlátok 2. Az osztalék fizetési korlát számításánál kiegészült a törvény szövege: korrigált saját tőke és jegyzett tőke viszonyának meghatározásánál figyelembe vehető a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, kapott osztalék összege.

99

Osztalékfizetési korlátok „ Kapott

(járó) osztalék és részesedés a tulajdoni részesedést jelentő befektetés után kapott, az adózott eredmény felosztásáról szóló határozat alapján járó összeg (ideértve a kamatozó részvények után kapott, illetve járó kamatot, valamint a bizalmi vagyonkezelés során a vagyonrendelőnek kifizetett, illetve járó hozamot is), amennyiben az a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált.” Módosult bekezdés: SZTV. 84.§(1)

100

Osztalékfizetési szabályok 2. Az adott év adatai alapján megállapított osztalékot, az erről szóló határozat napján kell elszámolni – új szövegrész!

101

Osztalékfizetéssel kapcsolatos módosítások

Elszámolni a döntés évében lehet.

Nem értelmezhető az előző évre kötelezettségként való felvétele, de értelmezhető az aktív időbeli elhatárolása. Az előző évi eredménytartaléknak és az adózott eredménynek a figyelembe vételével lehet dönteni.

A kifizethetőségre vonatkozó korlátok érdemben nem változtak („pozitív” értékelési tartalék fogalom megjelenése újdonság)

102

Osztalékfizetéssel kapcsolatos módosítások

Ha egy vállalkozás eredménytartaléka negatív a fordulónapon, akkor a jövőbeni döntéskor (következő évben) ezt a negatív eredménytartalékot csak az adózott eredményből fedezheti, illetve figyelembe veheti az eddig az időpontig kapott (járó) osztalékot.

Azonos végeredmény?

A pozitív tőketartalékot át is kell vezetni!

103

Határozza meg a maximálisan kifizethető osztalék összegét a 2015. évi szabályok, illetve a 2016-tól hatályos szabályok alapján az alábbi esetekben!

2015. december 31. Megnevezés Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Tárgyévi adózott eredmény Jegyzett, de még …. Kifizethető osztalék maximuma

A 10 000 0 3 000 2 000 1 000 1 500

B 10 000 3 000 – 3 000 2 000 1 500 0

C 10 000 2 500 4 000 2 000 – 2 000 1 500

D 10 000 4 000 – 3 000 2 000 1 500 1 500

104



A 10 000 0 3 000 2 000 1 000 1 500

B 10 000 3 000 – 3 000 2 000 1 500 0

C 10 000 2 500 4 000 2 000 – 2 000 1 500

D 10 000 4 000 – 3 000 2 000 1 500 1 500

105



A 10 000 0 3 000 2 000 1 000 1 500

B 10 000 3 000 – 3 000 2 000 1 500 0

C 10 000 2 500 4 000 2 000 – 2 000 1 500

D 10 000 4 000 – 3 000 2 000 1 500 1 500

2 500

1 500

2 000

1 000

106


Megnevezés

A

B

C

D

10 000 3 000 – 3 000 2 000 1 500 0

10 000 2 500 4 000 2 000 – 2 000 1 500

10 000 4 000 – 3 000 2 000 1 500 1 500

2016. december 31.

Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Tárgyévi adózott eredmény Jegyzett, de még …. Kifizethető osztalék maximuma

10 000 0 3 000 2 000 1 000 1 500 2 500

0

2 000

0

10 7

Hogyan változna a megoldás a „D” esetben, ha a +TT átvezetésre került az előző év december 31-ig a veszteség rendezésére?

2016. december 31. Megnevezés Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék

D

D (átvezetés után)

10 000 4 000 – 3 000 2 000

10 000 1 000 0 2 000

Tárgyévi adózott eredmény

1 500

1 500

Jegyzett, de még …. Kifizethető osztalék maximuma

1 500

1 500

0

1 000

108

Osztalékelőleg fizetési korlátok Módosított bekezdés:

Osztalékelőlegként - a más jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett - csak akkor fizethető ki a 21. § szerinti közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett - a közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá. SZTV. 39.§(4) MINDIG össze kell vonni az adózott eredményt és az ET-ot!!! 109

Osztalékelőleg fizetési korlátok Régi bekezdés: ”Osztalékelőlegként - a más jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett - csak akkor fizethető ki a 21. § szerinti közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott adózott eredmény, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett - a közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott - saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá.” SZTV. 39.§(4) 110

Osztalék(előleg) fizetési korlátok 4. Az osztalék előleg fizetési korlát számításánál kiegészült a törvény szövege: - korrigált saját tőke és jegyzett tőke viszonyának meghatározásánál csak a pozitív összegű értékelési tartalékkal lehet csökkenteni a saját tőkét. - Eltérő szöveg az osztalék fizetési korláthoz képest: adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék fizethető ki (kimarad az adózott eredmény szövegrész). - Megszűnt az illetve szókapcsolat az adózott eredmény és a szabad ET között! 111

Saját részvény/üzletrész visszavásárlás szabályai Módosított szöveg: A saját részvény, a saját üzletrész, továbbá a visszaváltható részvény visszavásárlásának (megszerzésének) - a más jogszabályban előírtakon túlmenően - az is feltétele, hogy azok visszavásárlására (megszerzésére) a) a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként figyelembe nem vett összege, vagy b) a 21. § szerinti közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott - osztalékelőlegként figyelembe nem vett - adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összege fedezetet nyújtson úgy, hogy a lekötött tartalékkal, a pozitív értékelési tartalékkal, továbbá a visszavásárlás (a megszerzés) értékével csökkentett saját tőke összege nem csökken a jegyzett tőke összege alá. SZTV. 39.§(5)

112

Saját részvény/üzletrész visszavásárlás szabályai Régi szöveg: „A saját részvény, a saját üzletrész, továbbá a visszaváltható részvény visszavásárlásának (megszerzésének) - a más jogszabályban előírtakon túlmenően - az is feltétele, hogy azok visszavásárlására (megszerzésére) a) a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében kimutatott, osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként figyelembe nem vett tárgyévi adózott eredmény (tárgyévi mérleg szerinti eredmény), illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített, osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként figyelembe nem vett tárgyévi adózott eredmény (tárgyévi mérleg szerinti eredmény), vagy b) a 21. § szerinti közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott - osztalékelőlegként figyelembe nem vett - adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott - osztalékelőlegként figyelembe nem vett - adózott eredmény fedezetet nyújtson úgy, hogy a lekötött tartalékkal, az értékelési tartalékkal, továbbá a visszavásárlás (a megszerzés) értékével csökkentett saját tőke összege nem csökken a jegyzett tőke összege alá. „ SZTV. 39.§(5) 113

Új ptk. 3:174. § [A saját üzletrész megszerzésének feltételei] (1) A korlátolt felelősségű társaság saját üzletrészét átruházással a taggyűlés határozata alapján szerezheti meg. (2) A társaság a saját üzletrészét ellenérték fejében a törzstőkén felüli vagyona terhére szerezheti meg. A társaság saját üzletrészét nem szerezheti meg ellenérték fejében, ha osztalék fizetéséről sem határozhatna. A saját üzletrészért nyújtandó ellenérték fedezetének megállapításával összefüggésben a beszámolóban és a közbenső mérlegben foglaltakat a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni. 3:201. § [A törzstőke felemelése törzstőkén felüli vagyonból] (1) A társaság a tagok legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatával a törzstőkét a törzstőkén felüli vagyonából akkor emelheti fel, ha a felemelt törzstőke nem haladja meg a társaság saját tőkéjét, és a társaság előző üzleti évre vonatkozó beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege szerint a társaság rendelkezik olyan törzstőkén felüli vagyonnal, amely törzstőkeemelésre fordítható. A törzstőke felemelésének fedezetét a társaság hat hónapnál nem régebbi fordulónappal készült beszámolója vagy közbenső mérlege alapján kell igazolni. (2) A törzstőkén felüli vagyonból történt törzstőkeemelés a tagok törzsbetéteit a korábbi törzsbetétek arányában növeli. 114

Jegyzett tőke emelés saját tőke terhére ÚJ SZÖVEG: A jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő emelésére akkor és oly mértékben kerülhet sor, ha a) a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében, vagy b) a 21. § szerinti közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében)

kimutatott tőketartalék, valamint -

osztalékként, illetve osztalékelőlegként figyelembe nem vett- adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék arra fedezetet nyújt és a tőkeemelést követően a jegyzett tőke összege nem haladja meg a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét. SZTV. 40.§(1)

115

Jegyzett tőke emelés saját tőke terhére RÉGI SZÖVEG: A jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő emelésére akkor és oly mértékben kerülhet sor, ha a) a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében, illetve b) a 21. § szerinti közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) Kimutatott tőketartalék, valamint - osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként, illetve osztalékelőlegként figyelembe nem vett - adózott eredmény (mérleg szerinti eredmény), szabad tőketartalék, szabad eredménytartalék arra fedezetet nyújt és a tőkeemelést követően a jegyzett tőke összege nem haladja meg a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét. SZTV. 40.§(1) 116

Jegyzett tőke emelés saját tőke terhére 6. Jegyzett tőke emelés feltételeinek eltérése a korábbi szabálytól: a) a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében, vagy (illetve helyett) b) a 21. § szerinti közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében), ……. adózott eredménnyel (elmaradt a mérleg szerinti eredmény szövegrész) kiegészített szabad eredménytartalék …… a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett …….. SZTV. 40.§(1)

117

Jegyzett tőke kivonása „A tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni:…… a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett tőke leszállításával arányos - tőketartalék-kivonás összegét,” SZTV. 36.§(2c) „Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni: ….. a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján eredménytartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét, ide értve a gazdasági társaság, szövetkezet tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában fennálló vagyonának a megszűnt tagsági jogviszonyra jutó része a jegyzett tőke, a tőketartalék és az eredménytartalék arányos részét meghaladó összegét is.” SZTV. 37.§(2g) „Ha a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlege, illetve a - 21. § szerinti - közbenső mérleg a külön jogszabályban meghatározott időtartamon belül több kifizetés, ügylet alátámasztására is szolgál, a feltételek vizsgálata során azokat együttesen (egybe számítva) kell figyelembe venni.” SZTV. 40.§(3) „ Ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról, vagy figyelembe vételéről rendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra, mint mérlegfordulónapra elkészített (1)-(5) bekezdés szerinti közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni.” 118 SZTV. 21.§(6)

Jegyzett tőke kivonása „A társaság saját tőkéjéből a tagok javára, azok tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag az e törvényben meghatározott esetekben és - a törzstőke

, illetve

leszállításának esetét kivéve - a tárgyévi adózott eredményből a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaság helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság törzstőkéjét, továbbá, ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét.” PTK. 3:184. § „A társaság akkor határozhat a törzstőkének az e törvényben meghatározott minimális összege alá történő leszállításáról, ha a törzstőke leszállításával egyidejűleg elhatározott törzstőkeemelés megtörténik, és így a törzstőke legalább a törzstőkének az e törvényben meghatározott minimális összegét eléri.” PTK. 3:202. §(4) „Az ügyvezető a törzstőke leszállításáról szóló határozat meghozatalát követő harminc napon belül köteles azt a nyilvántartó bíróságnak bejelenteni és intézkedni a törzstőke leszállításáról hozott döntésnek két alkalommal történő hirdetményi közzétételéről. A két közzététel között legalább harminc napnak kell eltelnie.” PTK. 3:203. §(1) „Változásbejegyzéséhez szükséges további okiratok: ….a törzstőke kötelező leszállítása esetében az ügyvezető nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a kötelező leszállításra milyen törvényi ok miatt került sor, és az ezt alátámasztó okiratok,…” CTV. 2.sz. melléklet II.1.dc) 119

Mérlegképes kötelező továbbképzés SZÁMVITELI TÖRVÉNY ÉVI VÁLTOZÁSA

Recommend Documents