Méréstechnikai korszerősítés: lehetıségek, vagy álmok?

Méréstechnikai korszerősítés: lehetıségek, vagy álmok? MEE 55. vándorgyőlés Eger, 2008. szeptember 10-12.

Dr. Grabner Péter osztályvezetı Villamos Energia Engedélyezési és Felügyeleti Osztály [email protected]

Terhelés szabályozás az értéklánc minden eleménél Kereskedés Termelés

Átvitel

Elosztás

Ellátó

Termelés optimalizáció Mőködı tartalékpiac és ösztönzı kiegyenlítı energia elszámolás KÁT mérlegkör hatékony mőködése Emisszió kontroll és kereskedelem Közép- és hosszú távú tervezés

Hálózattervezés Méréstecnika Terhelés szabályozás (pl. ATSZ) Minıségi szabályozás Elosztott termelés Háztartási mérető termelés

Felhasználó

Megfelelı végponti méréstechnika (okos mérés) Kereskedelmi szerzıdések Fehér bizonyítványok Flexibilis tarifarendszer Fogyasztói szolgáltatások

A felhasználói terhelés-szabályozás jelenlegi (fizikai) eszközei • A KSZ szerint kiírt tartalék beszerzési tenderen fogyasztók is indulhatnak • FKV – Felhasználói központi vezérlés (HKV, RKV) – –

–

Termikus fogyasztói csoportok ki/be kapcsolása. Korszerőbb technológia alkalmazása esetén saját idıprogramja és külsı vezérlési lehetısége is van. Az idıprogram negyedóránként átírható és csoportos, vagy egyedi mőködtetések is kezdeményezhetık. A berendezések színvonala nem egységes

• ATSz – Automatikus transzformátor-szabályozó –

A NAF/KÖF transzformátor áttételének változtatásával a szekunder feszültség, és ezzel a fogyasztói teljesítmény, korlátok között befolyásolható. A beavatkozás a szabályozó alapjelének állításával lehetséges.

• FKA - Frekvenciától független terheléskorlátozó rendszer – – –

A fogyasztói korlátozás eszköze Csak központi vezérlés lehetséges Üzemszerően nem alkalmazható

Keresletoldali szabályozás [VET] A villamosenergia-fogyasztás idıbeli és mennyiségbeli befolyásolása átfogó vagy integrált megközelítés keretében – energiahatékonyságot szolgáló beruházások és – egyéb kereskedelmi, – szerzıdéses eszközök segítségével a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságának biztosítása és az elsıdleges energiaforrások felhasználásának csökkentése érdekében

Mit lehet tenni? • A Hivatal - az átviteli rendszerirányító közremőködésével, a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint - … a keresletoldali szabályozási intézkedések megvalósítására pályázatot írhat ki, amennyiben a környezetvédelmi célkitőzések, illetve az új, energiafelhasználás szempontjából hatékonyabb technológiák felhasználásának támogatása érdekében szükséges [VET 8. § (1)]. • Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza – … a keresletoldali szabályozási intézkedések megvalósítására … vonatkozó pályázat kiírásának feltételeit, a pályázat minimális tartalmi követelményeit, valamint a pályáztatási eljárás szabályait [VET 170. § (1) 9.], – az EK irányelvben meghatározott elektronikus fogyasztásmérık felhasználóknál való felszerelésére vonatkozó szabályokat [VET 170. § (1) 19].

Nem lehet figyelmen kívül hagyni • Az átviteli és az elosztó hálózat fejlesztésének tervezésekor figyelembe kell venni a keresletoldali szabályozás, a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelése elısegítésének energiapolitikai követelményeit [VET 25. § (2)]. • Az átviteli rendszerirányító feladata … a keresletoldali szabályozási intézkedéseknek az üzemi szabályzatban meghatározott összehangolása [VET 16. § o)].

EU jogi háttér a felhasználó elektronikus mérésére Az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló 2006/32/EK irányelv szerint a fogyasztónak információt kell kapnia a következıkrıl: – a tényleges energiafogyasztás és a tényleges aktuális árak; – a fogyasztó aktuális energiafogyasztásának és az elızı év ugyanezen idıszakában mért fogyasztásnak az összehasonlítása, lehetıleg grafikus formában; – amikor csak lehetséges, és hasznos, egy átlagos normalizált vagy viszonyítási alapként figyelembe vett, ugyanazon felhasználói kategóriába tartozó energia-felhasználóval történı összehasonlítás; – a fogyasztói szervezetek, energiaügynökségek vagy egyéb hasonló szervek kapcsolatfelvételhez szükséges adatai.

Mit javasolnak az EU szabályozó hatóságai? • Az ERGEG azt javasolja, hogy – az okos mérések alkalmazásának kérdését nemzeti körülmények között vizsgálják, – figyelembe véve a nemzeti piac sajátosságait és a szabályozási környezetet.

• A piaci modelltıl függetlenül meg kell határozni – az okos mérésre vonatkozó követelményeket és a – mőszaki szabványokat.

• Cél, hogy olyan jogi környezet kerüljön kialakításra, amely – a fogyasztók részére legalább a minimális szolgáltatást, illetve – a hálózati társaságok részére a befektetési kockázat csökkentését biztosítja.

A kérdés jelentısége Magyarországon (2007. december 31-ei állapot szerint)

Típus

Db

Speciális fogyasztásmérı

Újraelıállítási eszköz érték [MrdFt]

11912

~1,7

1f

5734140

~51,6

3f

1600802

~24

28588

~4,8

7375442

~82,1

3f + távleolvasott Mindösszesen

10-14 éves élettartam (átlagosan) Az összes elosztói eszközérték ~ 3,86 %

Összetett elvárások • A villamosenergia-rendszer részérıl: fogyasztói közremőködés a szabályozásban és tartalék-tartásban – Nagyfogyasztók szerzıdéssel (menetrend, terheléscsökkentés) – Kisfogyasztók közvetlenül (fogyasztás-optimalizálás), és/vagy közvetve (körvezérlés)

• A fogyasztók (felhasználók) részérıl: csökkenjenek a költségei (kapjon információt fogyasztásának optimalizálásához) • Az elosztók és kereskedık részérıl: a fogyasztásmérésen túl számos hasznos funkció felhasználásának a lehetısége (tarifális lehetıségek, más energiaszolgáltatókkal való együttmőködés, hálózati veszteség információk, stb.) • Szabályozói oldalról: nem lehet mindenki ellenében bevezetni egy új szabályrendszert (ez nem felmentés az engedélyesek egyeztetési kényszere alól), de országosan egységes szabályozás szükséges

A Hivatal pályázata • A kormányrendelet elıkészítéséhez a Hivatal a Világbank kilátásba helyezett támogatásával pályázatot hirdet tanulmány készítésére. • A pályázat-nyertes megbízottnak a következı feladatokat kell elvégeznie: – A terjedelmes – elsısorban európai – szakirodalom, az elvi és gyakorlati megoldások és tapasztalatok feldolgozása; – A magyar nemzeti piaci- és szabályozási körülmények vizsgálata; – A jelenleg mőködı hazai mérési rendszerek felmérése, a hálózatüzemeltetık szándékainak megismerése; – Javaslat (változatok) kidolgozása az okos mérés funkcióira és követelményeire, beleértve a szabványosítás, az integrált mérés és a késıbbi fejlesztés követelményét is; – Az okos mérés bevezetése feltételeinek vizsgálata, a várható következmények bemutatása; költség/haszon elemzés; javaslat a bevezetés ütemezésére; – Workshop szervezése a Hivatal irányításával az iparági szereplık és szakértık bevonásával, az észrevételek feldolgozása.

• A hivatal a pályázati felhívást a közeljövıben meghirdeti.

Funkcionális követelmények • Nincs egységes nemzetközi gyakorlat • Nem egyértelmő, hogy a kérdést villamos energetikai problémaként kezeljük, vagy ennél szélesebb körő értelmezést adunk • Nem megfelelı specifikáció esetében fennáll a technikai monopólium kialakításának a veszélye (pl. olasz tapasztalatok) • Irányadó lehet az ERGEG minimális követelményrendszere: – – – – – – –

Mérı távleolvasás Terhelés profil adatok A fogyasztó hozzáférése az igényelt mérési adatokhoz Harmadik felek hozzáférése az igényelt mérési adatokhoz Változó idı-függı felhasználás tarifáinak biztosítása Mérı táv-menedzsment Ár-jelzés a fogyasztó részére.

Költségek és hasznok •

•

Nemzetközi tapasztalatok szerint – a szükséges nagy összegő befektetés miatt – nem elégséges kötelezni a hálózati engedélyeseket az okos mérés megvalósítására, lehetıséget kell biztosítani a várható költségek és a feltételezett haszon elemzésére és figyelembe vételére. A költségeket három kategóriába lehet sorolni: – tıke-költségek – mőködtetési és menedzsment költségek – befagyott költségek (lényegében az eltávolított régi mérık költsége).

•

A haszon fı elemei az elızı pontban felsorolt elınyökhöz kapcsolódnak. A következı osztályozás szokásos: – – – –

•

rendszer haszon a fogyasztó haszna hálózati és mérési mőködtetési haszon az energia szolgáltató lehetıségei.

A haszon-elemek egy része közvetett haszon, nem is számszerősíthetı.

Befektetések megtérülése •

•

• •

Az egyes költségelemek elfogadhatóságának megítélése, a befektetések megtérülés számításának ellenırzése, a megtérítés forrásainak meghatározása a regulátor egyik legfontosabb és legnehezebb feladata. Elvileg azon költségelemek megtérítése, amelyek a fogyasztó hasznát eredményezik, a fogyasztót terhelik, de az ezáltal okozott fogyasztói díjemelkedésnek legalább egyensúlyban kell lennie a fogyasztónál jelentkezı haszonnal. Számos olyan költségelem van, amely a hálózat-, mérés- vagy energiaszolgáltatónál eredményez hasznot. Ez utóbbiakat nyilván költségcsökkentı tényezıként kell figyelembe venni. A megtérítésre elfogadott költségek fogyasztókra terhelésének módja is különbözı. – Az olasz villamos rendszerben a mérési tarifa elkülönül a hálózati tarifától, csak a kisfeszültségő fogyasztóknál veszik figyelembe, és csak azok a DSO-k kapják, amelyek már alkalmazzák az okos mérést. Más országokban, például Írországban a hálózat-használati díjat növelik az elfogadott költség megtérítéséhez szükséges mértékben.

Mőszaki szempontok • Az okos mérés rendszer minden fogyasztó számára azonos funkciókat és eredményt biztosítson, • A minimum követelményeket nem készülék, hanem rendszer szinten kell teljesíteni, úgy, hogy azok függetlenek legyenek a szolgáltató által alkalmazott architektúrától, vagy a készülék szállítójának ajánlásaitól, és ezáltal összeférhetıek legyenek más, különbözı megoldásokkal, • Az okos mérési rendszereket eredmény szinten kell értékelni, nem pedig architektúra vagy méretek szintjén, • Az okos mérés biztosítsa az együttmőködést különbözı felépítéső rendszerek, különbözı rendszerhasználók és különbözı alkalmazások között.

A nemzetközi fejlesztések irányai Az okos mérés fejlesztés és alkalmazás robbanásszerően fejlıdik. Jellemzı, hogy a fejlesztık/alkalmazók az energia távméréssel már csak mint magától értetıdı alap-feladattal foglalkoznak, a figyelem fıként a következıkre összpontosul: – „beyond meter reading” további funkciók a távmérésen túl, – „open systems, open standards, interoperability” nyílt rendszerek, nyílt szabványok, különbözı eredető elemek együttmőködése, – „future-proof smart metering” idıtálló okos rendszerek, – „multi-utilities metering” több szolgáltató (villamos, gáz, víz, hı) együttes mérése, – „roll-out strategies” az okos mérés általános bevezetésének stratégiája, – „policy and regulatory developments” a szabályozás fejlıdése, – „smart grid” okos hálózatok.

Összegzés • Az energia megtakarítással összefüggı energiapolitikai eszközök egyike a méréstechnika fejlesztése, • A Hivatal széleskörő egyeztetéseket tart szükségesnek, amelyek szükségszerő kompromisszumokat igényelnek minden szereplıtıl, • A kérdés nem dönthetı el azzal a megközelítéssel, hogy a gazdag országok kiváltsága a korszerő méréstechnika bevezetése, • Az egyeztetésekhez kellı idı szükséges, de ehhez pontos határidıket kell kitőzni, • Nyilvános konzultációs folyamat szükséges.

Köszönöm a figyelmüket! Dr. Grabner Péter osztályvezetı [email protected]

www.eh.gov.hu