MEOSZ Oktatási, Továbbképző és Távmunka Intézet SAJTÓFIGYELÉS 2006. november 15. _________________________________________________ Magyar Hírlap Alig vannak fogyatékosok a felsőoktatásban Kevés fogyatékkal élő vesz részt felsőoktatási képzésben, az épületek nem akadálymentesítettek, az akadályok felszámolásáért küzdő intézmények pályázatait pedig sokszor azzal az indokkal utasítják el: a speciális eszközöket kevesen használnák. Így összegezhető a Kurt Lewin Alapítvány felmérése. Az oktatási jogok biztosának hivatala 2003 óta folyamatosan vizsgálja, mennyire érvényesülnek a fogyatékkal élők jogai a felsőoktatásban. A felmérések azt mutatják, hogy sokszor szinte leküzdhetetlen akadályokkal kell szembesülnie annak a fiatalnak, aki valamilyen egészségkárosodásban szenved – mondja Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa. Több intézmény a legalapvetőbb feltételeket sem teremtette meg: sok helyen például még az épületbe sem tudnak bemenni a kerekes székesek. Ahol liftet szereltek fel, ott gyakran az okoz gondot, hogy sem az érintettek, sem az ott dolgozók nem tudják működtetni. Az ombudsman szerint az egyik fő problémát az okozza, hogy az intézetek vezetői az átépítéskor nem konzultálnak az érintettekkel. Így történhetett meg az is, hogy az egyik vidéki egyetemen nagy költségekkel járó munkálatokba kezdtek: kiszélesítették a folyosókat, illemhelyeket, megszüntették a küszöböket, vagyis az előírásoknak megfelelő átalakításokat végeztek. Végül kiderült, az aulába nem lehet bemenni kerekes kocsival, olyan hosszú lépcső vezet oda. Nyugat-Európában úgy oldják meg az ilyen helyzeteket, hogy a kivitelező beül egy tolókocsiba, és átadáskor körbejárja az épületet. Ha mindenhova egyedül, segítség nélkül bejut, akkor átadható az épület. Aáry-Tamás Lajos elmondta: a mozgáskorlátozottak mellett a vakok és gyengén látók, illetve a siketek és nagyothallók is számtalan nehézséggel küzdenek. A gyengén látók gyakran tesztlapon kapják meg a feladatot a vizsgán. Mindkét kategóriába tartozóknak gondot okoz maga a tanulás is, mivel a tananyagot, a kötelező olvasmányokat a szerzői jogokra hivatkozva nem digitalizálják. A hallássérülteknek a legnagyobb problémát a jegyzetelés okozza. A legtöbb felsőoktatási intézményben a nagy előadótermekben van mikrofon, mégsem hangosítják ki a tanárokat, mert többnyire rossz a termek akusztikája. Ezért szükséges lenne olyan hangtechnika kialakítása, amely direkt kapcsolatot jelent az előadó és az érintett között – érvel az ombudsman. A felmérés megállapítja: sok tanár idegenkedik az ilyen típusú eszközök használatától, és kevés oktató engedi meg, hogy diktafonra vegyék az óra anyagát. Ezeket az akadályokat egyesek a hozzátartozók segítségével próbálják áthidalni: olykor a családtagok is beülnek egy-egy előadásra, és jegyzetelnek. Egy siket hallgató szülei kénytelenek voltak jeltolmácsot fogadni gyereküknek, mert az egyetem nem volt tekintettel problémájára – mondta az oktatási ombudsman, kiemelve: az a baj, hogy bár a felsőoktatási intézményekbe kinevezett koordinátorok segítik a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének megteremtését, mégis akadályokba ütköznek az érintettek. Az előírások szerint a koordinátornak fel kell mérnie, hogy a különféle egészségkárosultaknak milyen
módszerekkel, eszközökkel tudják lehetővé tenni a tanulást. A főiskolák, egyetemek vezetői ennek ismeretében igényelhetik a kiegészítő normatív támogatásokat. A kutatás szerint a fogyatékkal élők általában nem tudják, hogy koordinátorhoz fordulhatnak, emiatt az intézmények vezetői nincsenek tisztában az igényekkel. Pedig a felmérés megállapítja: ahol jó az akadálymentesítés, ott több fogyatékkal élő tanul, mint máshol. A felsőoktatásban tanulóknak csak egy-két százaléka fogyatékkal élő. Évente több mint ezer eset Az oktatási biztos hivatala 1200-1500 esetet vizsgál ki évente. A hivatal nyolc embert foglalkoztat, évi 16,5 millió forintból működik. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság is többször vizsgált hasonló jellegű ügyeket. A hivatal honlapján közzétett esetekből kiderül: a közoktatásban is gondot okoz az esélyegyenlőség megteremtése _________________________________________________ MNO Diszkriminálja a mozgáskorlátozottakat a Wizzair? Diszkrimináció miatt panaszt tett kedden a Wizzair magyar légitársaság ellen a belga szenátus egyik tagja, Stéphanie Anseeuw, amiért a cég – mint állította – pótdíjat fizettet a járatait igénybe vevő mozgáskorlátozottak segítéséért A szenátornő – aki maga is tolókocsival közlekedik – ebben az ügyben levelet intézett a belga kormány szállítási miniszteréhez, Renaat Landuythoz. A belga hírügynökség jelentése szerint Landuyt válaszában ellenezte ezt a gyakorlatot, s azt állította, hogy Belgiumban a Wizzair az egyetlen olyan légitársaság, amely utazásonként 25 euró pótdíjat követel ezért a tevékenységért. A szenátor egyébként úgy vélte, hogy a Wizzair eljárása diszkriminatív a mozgáskorlátozott utasokkal szemben, s ráadásul hátrányos helyzetbe hozza azokat a légitársaságokat, amelyek ingyenesen nyújtják ezt a szolgáltatást. Ezért Stéphanie Anseeuw a hírügynökségi jelentés szerint panaszt tett az esélyegyenlőség betartását és a rasszizmus elleni küzdelmet nyomon követő belga központnál. A Wizzair az ország déli részén lévő nagyváros, Charleroi repülőteréről közlekedtet járatokat Budapestre, Varsóba illetve Ljubljanába. _________________________________________________ Magyar Rádió Főiskolai e-learning tananyagoké az elismerés A SZÁMALK Zrt. fejlesztése nyerte az idén a Magyar Minőség Társaság díját az e-oktatás fejlesztői kategóriájában. A díjazott távoktatási program az első olyan hazai, interneten
elérhető főiskolai tananyag, melynek köszönhetően a jövőben a diákoknak elegendő a vizsgákra bejárni. A minőségdíjas e-learning tananyagok a Gábor Dénes Főiskola távoktatási programjában kerülnek közvetlen felhasználásra. A főiskola e-learning programja többnyelvű távoktatási keretrendszerben kerül alkalmazásra. Nyomtatott tananyag egyáltalán nincs, a konzultációk csak ajánlottak, de nem kötelezők, és a diákok – ha akarnak – csak vizsgázni járnak be, hiszen a felkészüléshez mindent megtalálnak a főiskola portálján – nyilatkozott a díjazott tananyagok alkalmazásáról Dr. Komáromi László, a Számalk Marketing és Minőségirányítási Irodájának igazgatója. A kifejlesztett és díjazott főiskolai e-learning tananyagok jellemzője, hogy az on-line kurzusokat prezentációk, önellenőrző tesztek, gyakorlatok, fogalomszótárak, animációk és letölthető oktatási segédletek, szimulációk egészítik ki. A több érzékszervre ható multimédiás interaktív oktatóprogramok hatékonyabbá és élményszerűbbé teszik az ismeretek elsajátítását. Az Internet adta új kommunikációs lehetőségekkel (tantárgyankénti e-fórum, elektronikus tanári fogadóóra, csoportos e-mail stb.) hatékonyabb lehet a tanárok-hallgatók és a hallgatókhallgatók közötti információcsere is. Az internetes távoktatás mint tanulási forma az „élethosszig tartó” tanulás programjában is nagy jelentőséggel bír, hiszen a munkavállalók képzésének és átképzésének kiemelkedően népszerű és hatékony eszköze, ezért számos uniós projekt támogatja. Ennek ellenére hazai elterjedése inkább fokozatos, mint robbanásszerű, hiszen a hozzá, illetve a hagyományos oktatási formákhoz kötődő megrögzött megközelítések lassan változnak. Szempontok A Magyar Minőség Társaság pályázatának célja a kiírás szerint kiemelkedő minőségű elektronikus oktatási anyagok és jelentős eredményeket elért alkalmazók díjazása, népszerűsítése volt. A beérkezett pályázatok elbírálásakor a didaktikai szempontok mellett a szabványok alkalmazása, a tananyag tartalmi, minőségi, mennyiségi jellemzői, valamint a látvány és az interaktivitás színvonala és mértéke is meghatározó volt. Bár elsődleges célja nem a hatáskeltés vagy a szórakoztatás, de képeivel, mögöttes háttér magyarázataival a a fejlesztett elektronikus oktatóanyagok megfelelnek a korszerű tananyag által támasztott igényeknek, amit a Magyar Minőség Díj is bizonyít. Az elismerés jutalma elsősorban presztízs jellegű. A nyertesek neve, portáljuk linkje egy évig szerepel Magyar Minőség Társaság honlapján, illetve a nyertes cég egy évig kiteheti honlapjára a díj elnyerését igazoló logót. A nyertes program egy ILIAS nevű német szoftver hazai felhasználása, amelyet külföldön már évek óta sikerrel használnak különböző felsőoktatási intézmények. _________________________________________________ Weborvos Megmarad a közgyógylista? A szaktárca állítólag fenntartaná a korábban megszüntetésre ítélt közgyógylistát, bár ma még azt sem tudni, mekkora lesz az ingyenes keret. Valószínűleg az elkövetkezendő napok illetve hetek parlamenti szavazásnál derül ki, csökkene vagy sem a közgyógyellátási keretösszeg. Ezt követően talán arról is döntés születik, hogy
megszűnik – ahogy ezt korábban ígérték – vagy sem az úgynevezett közgyógyellátási gyógyszerlista. A Weborvos úgy tudja, az egészségügyi minisztérium mindenképp szeretné fenntartani a medicinák ténylegesen elérhető palettájánál lényegesen szűkebb, célcsoportos választékot. Meglehetősen nagy a zűrzavar a közgyógyellátás körül. A rendszer sok éve fontolgatott átalakítására végül is idén nyáron került sor. Az új szisztémában a rászorulók változatlanul alanyi, normatív és méltányossági jogon juthatnak ingyen gyógyszerhez. Az átállás két ponton hozott újdonságot. Egyrészt sor került a közgyógyellátottak több éve halogatott felülvizsgálatára, a régóta érvénytelen, illetve okafogyottá vált, netán TAJ-szám nélküli igazolványok visszavonására. Ezzel együtt megszüntetésre ítélték a szakemberek szerint a tényleges, használható, több ezres gyógyszerkincshez képest méltatlanul kevés – összesen 712 – készítményt tartalmazó úgynevezett közgyógyellátási gyógyszerlistát. A jelenlegi törvény értelmében az ingyenes gyógyszerellátás két tételből tevődik össze: a havi 12 ezer forintos egyéni, s az évi egyszeri, 6 ezer forintos eseti keretből. Az előbbi a háziorvos által dokumentált krónikus betegségek kezelésére szolgál, s a napi legalacsonyabb terápiás költségű gyógyszerek térítési díja alapján számítják ki. Az eseti keret – mint neve is mutatja – az évente egyszer-kétszer előforduló, akut betegségek kezelését hívatott segíteni. Az átállás a rendelet nyári életbelépte óta folyamatosan történik. Akiknek lejár az igazolványuk, s változatlanul fennáll jogosultságuk, már az új, „keretes" rendszerbe lépnek át. Csakhogy menetközben kiderült: a rendeletalkotók igencsak elszámolták magukat. Jelenleg összesen 489.877 közgyógyellátott van. Ha mindegyikük átkerül az új rendszerbe, az 70,5 milliárdos kiadást jelent, amihez még további, közel 3 milliárd forint adódik az évi egyszeri, eseti keret révén. A jövő évi költségvetésben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) gyógyszerkasszájában a külön keretes gyógyszerek beszerzésével, s a gyárak befizetésével együtt is összesen 364 milliárd forint lesz – legalábbis a tervek szerint… Nem véletlen, hogy az OEP jövő évi költségvetési tervében az szerepel, hogy 2007-ben a 12 ezer forintos keretet a felére csökkentik. A szociális törvény – a közgyógyellátási szabályok törvényi „helye" – november 10-én benyújtott módosítása már kevésbé sarkosan fogalmaz. E szerint a nem csak szakorvosi javaslatra rendelhető gyógyszerek esetében legfeljebb havi 6000 forint vehető figyelembe, ezen felül „szakhatósági állásfoglalás" kell, s az igénybevételről az egészségbiztosítási szerv dönt. (A legújabb információ szerint nem hivatalnokok, hanem szakfelügyelő főorvosok adnák áldásukat a keret második részének felhasználására.) Közben pedig zajlik az igazolványcsere. November elejéig majd félszázezer (49701) új, „keretes" igazolványt adtak ki. Ezeknek a betegeknek a rendelkezésre álló gyógyszerpaletta egészéről válogathatnak – tekintettel természetesen a költséghatékonyságra – doktoraik. Az egészségügyi minisztériumtól megpróbáltunk választ kapni arra, vajon fennmarad-e - akár újraírva – a közgyógyellátási gyógyszerlista. Azt is szerettük volna megtudni, hogy a tárca mekkora összeg mellett teszi le a voksát, s ennek csökkentése esetén, miként kívánják kezelni azt a helyzetet, miszerint az új rendszerre még idén áttért, illetve áttérő betegek évi kerete megkötések nélkül akár havi 12 ezer forint lehet, míg jövőre átálló társaiknak erre legfeljebb külön szakfőorvosi engedéllyel van esélyük. Két csoportra válhatnak a közgyógyellátottak aszerint is, hogy a gyógyszerpaletta egészéről, vagy egy erősen szűkített listáról kapják
szükséges gyógyszereiket. Hétfőn feltett kérdéseinkkel kapcsolatban a minisztériumi sajtóosztálya tudatta, még e héten válaszolnak. Megvárjuk…
