MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2012

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM

2

TARTALOMJEGYZÉK 1

2

BEVEZETÉS ..................................................................................................................... 4 1.1

Az Intézmény legfontosabb adatai ........................................................................................... 4

1.2

Az iskola főbb céljai, feladatai............................................................................................... 17

1.3

Az iskola konkrét feladatai ( Ellátandó alaptevékenységek) ................................................. 19

ISKOLÁNK NEVELÉSI PROGRAMJA ..................................................................... 21 2.1

A nevelő-oktató munkák alapelvei, célok, feladatok ............................................................. 21

2.2

A nevelő-oktató munkánk feladatai, eszközei, eljárásai ........................................................ 21

2.3

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ......................................................................... 22

2.4

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok..................................................................... 22

2.5

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység .............. 23

2.6

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység .................................................. 23

2.7

Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ........................................................................ 23

2.8

A tanulók felzárkóztatását segítő tevékenység ...................................................................... 24

2.9

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ............................................................ 24

2.10

Az iskola kapcsolatrendszere partnereivel ............................................................................. 24

2.11

2.12

3

2.10.1

A diákélet fórumai ....................................................................................................... 24

2.10.2

Együttműködés az iskolaszékkel ................................................................................. 24

2.10.3

A szülői közösség és az iskola kapcsolata ................................................................... 25

Környezeti nevelési program ................................................................................................. 25 2.11.1

Környezeti nevelési feladatok...................................................................................... 25

2.11.2

A környezeti nevelés színterei: .................................................................................... 26

2.11.3

Sikerkritériumok .......................................................................................................... 26

2.11.4

Egészségfejlesztés ....................................................................................................... 26

2.11.5

Fogyasztóvédelem ....................................................................................................... 26

Egészségnevelési program ..................................................................................................... 27 2.12.1

Az egészségnevelési program célja: ............................................................................ 27

2.12.2

Az iskola szerepe: ........................................................................................................ 27

2.12.3

Az iskolai egészségnevelés főbb színterei: .................................................................. 28

2.12.4

Módszerek és eszközök: .............................................................................................. 28

2.12.5

Elsősorban részvételen alapuló oktatási technikák: ..................................................... 28

2.12.6

Sikerkritériumok .......................................................................................................... 29

2.12.7

Az iskola drogmegelőzési stratégiája .......................................................................... 29

HELYI TANTERV .......................................................................................................... 33 3.1

Az alkalmazott tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei .. 33

3.2

A magasabb évfolyamba lépés, feltételei ............................................................................... 33


3

3.3

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ............ 34

3.4

Az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ..................................................... 34

3.5

A tanulók tantárgyi teljesítményének értékelése ................................................................... 35

3.6

A középszintű érettségi vizsga témakörei .............................................................................. 35

3.7

Szakiskolai Szakmai Képzések .............................................................................................. 48

3.8

Az egyes évfolyamokon a tantárgyak,óraszámai, előírt tananyagai és követelményei ....... 111

3.9

A SZAKISKOLA HELYI TANTERVE.............................................................................. 112

3.10

A SZAKKÖZÉPISKOLA-HELYI TANTERVE ................................................................ 186

4

SZAKMAI PROGRAM ................................................................................................ 246

5

MELLÉKLETEK .......................................................................................................... 323


1

4

BEVEZETÉS

1.1 Az Intézmény legfontosabb adatai 1. Intézmény neve: Mentor Gimnázium és Szakképző Iskola Az intézmény rövidített neve: MGSZI

2. Székhelye:

3529 Miskolc, Bocskai u. 10.

Telephelye: 1)

3756 Perkupa, Kossuth L. u. 14.

2)

3895 Gönc Károlyi Gáspár utca 31.

3)

4562 Vaja , Vay Ádám u. 12/3.

4)

3530 Miskolc Meggyesalja u. 22.

5)

3876 Hidasnémeti, Iskola u. 2.

6)

3917 Bodrogkisfalud, Kossuth u. 71.

7)

3794 Boldva, Mátyás király u. 46.

8)

3904 Legyesbénye, Dózsa Gy. u. 9.

Tanműhelye: 3793 Sajóecseg 08/10. A 3) pontban megjelölt telephely kizárólag felnőttképzési tevékenység céljából létesül. 3. Alapítás éve: 2008. 4. OM azonosító száma: 201198 5. Az intézmény adószáma:19335283-1-05 6. Az intézmény jogállása: jogi személy 7. Az intézmény alapítója: Sajó Képzési és Humánfejlesztési Központ Alapítvány Székhelye: Fenntartója:

3526 Miskolc, Kassai u. 62. I/1.


5

Mentor Észak-Magyarország Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Székhelye:

3525 Miskolc, Dózsa Gy. u. 32. I/3.

Adószáma:

22715946-2-05

8. Az intézmény típusa: Többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény a) Gimnázium négy évfolyammal (9-12. évfolyam) b) Szakiskola szakképző évfolyamokkal (a hatályos OKJ szerint) c) Szakközépiskola érettségire épülő szakképző évfolyamokkal (évfolyamok száma OKJ szerint a 13. évfolyamtól) d) Felzárkóztató szakiskolai képzés Szakiskola két általánosan képző évfolyammal (9-10. évfolyam) 9. Az intézmény munkarendje: nappali, esti, levelező 10. Az intézmény felügyeleti szerve: Az iskola felett a szakmai és törvényességi felügyeletet a Mentor Észak-Magyarország Nonprofit Kft. gyakorolja. A fenntartói tevékenység törvényességi felügyeletét: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal (3525 Miskolc, Csizmadia köz 1.) látja el. 11. Az intézmény tevékenysége: a) Alaptevékenysége: 85.31 Általános középfokú oktatás GIMNÁZIUM Középfokú általános oktatás (9-12. évfolyamon): az általános műveltség megalapozása, érettségi vizsgára, illetve felsőfokú képzésre történő felkészítés esti munkarend szerint. ● SZAKISKOLA Általános tás (9-10. évfolyamon): az általános műveltség megalapozása,illetve a szakmai képzésbe történő bekapcsolódásra való felkészítés nappali munkarend szerint. Kerettantervre épülő, szakmai orientáció, szakmai alapozás informatika (7); ügyvitel (16); kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (17) 85.20 Alapfokú oktatás ● FELZÁRKOZTATÓ SZAKISKOLAI (7-8 OSZTÁLYOS) KÉPZÉS


6

Általános műveltséget megalapozó iskolarendszerű oktatás 7-8 osztály befejezésére, iskolarendszerű esti tagozaton 85.32 Szakmai középfokú oktatás ● SZAKISKOLA Alapfokú iskolai végzettséghez, illetve a 10. osztály elvégzéséhez kötött szakmai középfokú oktatás nappali, esti és levelező munkarend szerint. A szakiskolában oktatható szakképesítések: OKJ azonosító

33 582 01 1000 0000

31 521 20 0010 31 01

Szakképesítés megnevezése Ács, állványozó Állattenyésztési gépüzemeltető, gépkarbantartó

Évfolyamok

Évfolyamok

száma

jelölése

3

2

1/11., 2/12.,

Nappali, esti,

3/13.

levelező

1/9., 2/10.

3/13.

levelező

1/11., 2/12.,

Nappali, esti,

3/13.

levelező

1/11., 2/12.,

Nappali, esti,

3/13.

levelező

1/11., 2/12.,

Nappali, esti,

3/13.

levelező

3

33 543 01 1000

Bútorasztalos

3

33 811 01 0000 0000

Cukrász

3

33 622 01 1000 0000

Dísznövénykertész

3

31 341 01 0010 31 02

Élelmiszer- és vegyiáru-eladó

2

1/9., 2/10.

2

1/9., 2/10.

2

1/9., 2/10.

2

1/9., 2/10.

31 582 07 1000 0000

31 521 20 0010 3102

szerelője Épület- és építménybádogos Erdészeti gépüzemeltető, gépkarbantartó

33 582 04 1000 0000

Festő, mázoló és tapétázó

3

33 815 01 1000 0000

Fodrász

3

33 762 01 0010 33 01

33 621 02 1000 0000

31 582 09 0010 31 02

Fogyatékossággal élők gondozója Gazda Gázfogyasztó berendezés- és csőhálózat-szerelő

levelező Nappali, esti,

Burkoló

Energiahasznosító berendezés

Nappali,esti,

1/11., 2/12.,

33 582 03 1000

31 582 09 0010 31 01

Munkarend

Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező

1/11., 2/12.,

Nappali, esti,

3/13.

levelező

1/11., 2/12.,

Nappali, esti,

3/13.

levelező

2

1/13., 2/14

2

1/11., 2/12.

2

1/9., 2/10.

Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM OKJ azonosító

Szakképesítés megnevezése

Évfolyamok

Évfolyamok

száma

jelölése

31 521 09 1000 00 00

Gépi forgácsoló

2

1/9., 2/10.

31 521 10 1000 00 00

Géplakatos

2

1/9., 2/10.

31 521 11 0000 0000

Hegesztő

2

1/9., 2/10.

33 346 01 1000 0000

Irodai asszisztens

2

1/11., 2/12.

31 582 13 0000 0000

Kályhás

2

1/9., 2/10.

3 354 210 000 000

Kárpitos

3

31 521 20 0010 31 03

31 582 15 1000 0000

31 582 09 0010 31 03

31 521 20 0010 31 04

Kertészeti gépüzemeltető, gépkarbantartó Kőműves Központi fűtés- és csőhálózatszerelő Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó

2

3

1/9., 2/10.

Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező

Nappali, esti, levelező levelező

2

1/9., 2/10.

2

1/9., 2/10.

1/9., 2/10.

33 811 02 1000 0000

Pincér

3

31 341 01 0010 31 05

Ruházati eladó

2

33 811 03 1000 0000

Szakács

3

Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező

1/11., 2/12.,

Nappali, esti,

3/13.

levelező

1/9., 2/10.

Nappali, esti, levelező

1/11., 2/12.,

Nappali, esti,

3/13.

levelező

2

1/11., 2/12.

33 762 01 0010 3302

Szociális gondozó és ápoló

2

1/11., 2/12.

33 522 04 1000 00 00

Villanyszerelő

2

1/11., 2/12.

2

1/11., 2/12.

2

1/9., 2/10.

Vízvezeték- és vízkészülék-

levelező

3/11.

2

31 582 09 0010 31 04

Nappali, esti,

Nappali, esti,

Parkgondozó

virágkereskedő

levelező

1/9., 2/10.,

31 622 01 0100 21 01

Virágkötő, -berendező,

Nappali, esti,

levelező

1/9., 2/10.

33 215 02 0000 0000

levelező

3/13.

2

karbantartó

Nappali, esti,

Nappali, esti,

Panziós, falusi vendéglátó

Számítógép-szerelő, -

Munkarend

1/11., 2/12.,

31 812 01 0000 00 00

33 523 01 1000 0000

7

Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező Nappali, esti,



Évfolyamok

Évfolyamok

száma

jelölése

8 Munkarend levelező

szerelő

Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet alapján: Szakképesítés/ Szakképesítés részszakképesítés/ Évfolyamok azonosítószakképesítésszáma száma ráépülés megnevezése

Munkarend

34 341 01

Eladó

3 év


34 521 06

Hegesztő

3 év


54 346 01

Irodai asszisztens

2 év


34 811 04

Szakács

3 év


● SZAKKÖZÉPISKOLA Érettségire épülő szakmai középfokú oktatás nappali, esti és levelező munkarend szerint. A szakközépiskolában oktatható szakképesítések: OKJ azonosító


Évfolyamo

Évfolyamok

k száma

jelölése 1/13., 2/14.,

Nappali, esti,

3/15.

levelező

54 723 01 1000 00 00

Ápoló

3

51 525 01 1000 0000

Autószerelő

2

1/13., 2/14.

54 861 01 0000 00 00

Biztonságszervező

1

1/13.

54 211 04 0000

Dekoratőr

2

1/13, 2/14

54 211 07 0000 0000

Divat- és stílustervező

3

Fitness-wellness asszisztens

1

1/13.

54 481 04 0010 54 01

Gazdasági informatikus

2

1/13., 2/14.

54 761 02 0010 54 01

Gyermekotthoni asszisztens

2

1/13., 2/14.

52 813 01 0010 52 01

Munkarend

Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező

1/13., 2/14.,

Nappali, esti,

3/15.

levelező Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező



Évfolyamo

Évfolyamok

k száma

jelölése

52 726 01 0010 52 01

Gyógymasszőr

2

1/13., 2/14.

54 140 01 0000 0000

Gyógypedagógiai asszisztens

2

1/13., 2/14.

54 723 01 1000 00 00

Gyógyszertári asszisztens

2

1/13., 2/14.

54 346 01 0010 5401

Idegen nyelvi titkár

2

1/13., 2/14.

54 812 01 1000 00 00

Idegenvezető

2

1/13., 2/14.

2

1/13., 2/14.

54 481 03 0010 54 01

Informatikai hálózattelepítő ésüzemeltető

54 481 02 0010 54 03

Internetes alkalmazásfejlesztő

2

1/13., 2/14.

52 341 04 1000 00 00

Kereskedelmi ügyintéző

1

1/13.

52 341 05 1000 0000

Kereskedő

2

1/13., 2/14.

52 213 01 0000 00 00

Kiadványszerkesztő

2

1/13., 2/14.

54 761 02 0010 54 02

Kisgyermekgondozó, -nevelő

2

1/13., 2/14.

52 815 01 0000 0000

Kozmetikus

2

1/13., 2/14.

54 341 01 0000 00 00

Külkereskedelmi üzletkötő

2

1/13., 2/14.

52 214 01 0000 00 00

Lakberendező

2

1/13,2/14

54 345 02 0000 00 00

Logisztikai ügyintéző

2

1/13., 2/14.

52 812 02 0000 00 00

Lovastúra-vezető

2

1/13., 2/14.

1

1/13

2

1/13,2/14

0,5

1/13

1

1/13.

52 522 05 0010 52 02

Megújuló energiaforrás energetikus

52 723 01 1000

Mentőápoló

54 345 03 0000

Munkaerőpiaci szervező

52 342 01 0000 00 00

Marketing és reklámügyintéző

9 Munkarend Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező



54 812 02 0010 54 01

Protokollügyintéző

52 344 01 0000

Pénzügyi, számviteli ügyintéző

Évfolyamo

Évfolyamok

k száma

jelölése

1

1/13.

1,5

1/13,2/14

1

1/13

10 Munkarend Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező

Sportedző (aerobic, testépítés 52 813 01 0010 52 02

fitness, atlétika, labdarúgás, úszás,kézilabda, kosárlabda,

Nappali,esti, levelező

jégkorong, judo) 52 813 02 0000 00 00

Sportszervező,-menedzser

1

1/13

54 481 03 0010 54 05

Számítógéprendszer-karbantartó

2

1/13., 2/14.

Szociális asszisztens

2

1/13., 2/14.

2

1/13., 2/14.

2

1/13., 2/14.

2

1/13., 2/14.

2

1/13., 2/14.

54 762 02 01 0010 5402 54 762 02 01 0010

Szociális, gyermek és

5403

ifjúságvédelmi ügyintéző

54 481 02 0010 54 04

Szoftverfejlesztő

54 851 01 0000 00 00

54 850 02 0000 00 00

Települési környezetvédelmi technikus Természet- és környezetvédelmi technikus

54 812 02 0010 5402

Utazásügyintéző

1

1/13.

54 346 01 0010 54 03

Ügyintéző titkár

2

1/13., 2/14.

2

1/13., 2/14.

1,5

1/13,2/14.

54 347 01 0010 5404

Üzleti kommunikációs szakügyintéző

52 344 02 0000

Vállalkozási ügyintéző

5811 02 0000 00 00

Vendéglős

2

1/13., 2/14.

54 481 03 0010 54 07

Webmester

2

1/13., 2/14

54 140 01 0000 00 00

Gyógypedagógiai asszisztens

2

1/13., 2/14

2

1/13., 2/14

2

1/13., 2/14

54 762 01 0010 54 03

54 762 01 0010 54 02

Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző Szociális asszisztens

Nappali , esti , levelező Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező



Évfolyamo

Évfolyamok

k száma

jelölése

11 Munkarend Nappali, esti,

54 762 01 0010 54 01

Rehabilitációs nevelő, segítő

2

1/13., 2/14

54 762 02 0010 54 04

Szociális gondozó, szervező

2

1/13., 2/14

52 725 05 1000 00 00

Boncmester

2

1/13., 2/14

54 723 01 0010 54 02

Csecsemő- és gyermekápoló

4

1/13., 2/14.,

Nappali, esti,

3/15., 4/16.

levelező

levelező Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező

Sportedző (asztalitenisz, tollaslabda, szinkronúszás, karate, 52 813 01 0010 52 02

küzdősport, lovassport, íjász,

1

1/13, 2/14

MMA, ökölvívás, röplabda, sakk,


utcai harc, thaibox, birkózás) 52 726 01 0010 52 02

Sportmasszőr

2

1/13, 2/14

52 813 02 0000 00 00

Sportszervező

1

1/13

Nappali, esti, levelező Nappali, esti, levelező

A szakiskolában és szakközépiskolában oktatható szakképesítések a székhelyen és a telephelyeken is oktathatók. b) Alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységek: ●

pedagógus szakkönyvek vásárlásának biztosítása,

●

pedagógus szakvizsga és továbbképzés biztosítása,

●

pedagógiai szakmai szolgáltatás igénybevételének biztosítása,

●

tanulói tankönyv ellátás, és kiegészítő tankönyv ellátás biztosítása,

●

tanulói sport tevékenységek biztosítása,

●

tanulók szabadidős, kulturális és egészségfejlesztési tevékenységének

biztosítása, ●

pedagógusok minőségfejlesztési feladataihoz szükséges ellátások

biztosítása, ●

az iskola szakmai fejlesztési feladatainak biztosítása,

●

iskolai tanműhely üzemeltetése,

●

tanórán kívüli foglalkozások,

●

iskola- egészségügyi ellátás.

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM ●

12

a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény mindenkor hatályos

rendelkezéseinek megfelelően felnőttképzési tevékenység folytatása, és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtása. ●

továbbképzések, önköltséges tanórán kívüli foglalkozások szervezése.

●

egyéb oktatási tevékenység.

●

intézményi vagyon működtetése a teljes kapacitás kihasználása

érdekében. ●

bejáró tanulók ellátása. ● szakmai vizsgáztatás vállalkozási alapon külső képző intézmények részére. ● iskolarendszeren kívüli szakképzések indítása, vizsgáztatás.

Az intézmény alap, illetve speciális feladatai: Sajátos nevelési igényű (látássérült, hallássérült, mozgássérült, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő) tanulók integrált oktatása. 56.29 Munkahelyi étkeztetés (diákétkeztetés ellátása, saját konyha, büfé üzemeltetése) 85.51 Sport, szabadidős képzés 85.52 Kulturális képzés 85.59 M. n. s. egyéb oktatás 93.12 Sportegyesületi tevékenység 93.19 Egyéb sporttevékenység 93.29 M. n. s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység c) vállalkozási tevékenység Az

alaptevékenység

veszélyeztetése

nélkül,

az

intézmény

szabad

kapacitásának kihasználására vállalkozói tevékenységet végezhet. A vállalkozásból származó bevétel nem haladhatja meg az iskola éves költségvetésének 25 %-át. A vállalkozásból származó eredményt az alapfeladatok finanszírozására kell fordítani.


13

12. A fenntartó által engedélyezett felvehető maximális tanuló létszám: Iskolatípus

Évfolyam jele

Létszám

Munkarend nappali

esti

levelező

Székhely: 3529 Miskolc, Bocskai u. 10. gimnázium

9., 10., 11., 12.

560

------

280

280

szakközépiskola

1/13., 2/14.

700

210

350

140

1/11., 2/12., 3/13.

730

300

420

210

9-10.

140

140

-----

-----

7-8.

140

140

-----

-----

(szakképzési évf.) szakiskola (szakképzési évf.) Szakiskola (általános műveltséget megalapozó) Alapozó oktatás Székhely összesen:

2270

1 sz. Telephely (3756, Perkupa, Kossuth L. u. 14.) gimnázium

9., 10., 11., 12.

560

------

280

280

szakközépiskola

1/13., 2/14.

280

------

140

140

1/11., 2/12., 3/13.

420

------

210

210

7-8.

140

140

-----

-----

(szakképzési évf.) szakiskola (szakképzési évf.) Alapozó oktatás Telephely összesen:

1400

2.sz.Telephely: 3895 Gönc, Károlyi Gáspár utca 31. gimnázium

9., 10., 11., 12.

560 ------

280

280

1/13., 2/14.

280 ------

140

140

1/11., 2/12., 3/13.

420 ------

210

210

szakközépiskola (szakképzési évf.) szakiskola (szakképzési évf.) Telephely összesen: 3.sz. Telephely: 4562 Vaja, Vay Ádám u.12/3.

1260

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM Iskolatípus

Évfolyam jele

Létszám

14

Munkarend nappali

esti

levelező

4.sz. Telephely: 3530 Miskolc, Meggyesalja u. 22. szakközépiskola

1/13., 2/14.

560

210

210

140

1/11., 2/12., 3/13.

630

210

210

210

9-10.

140

140

-----

-----

(szakképzési évf.) szakiskola (szakképzési évf.) Szakiskola (általános műveltséget megalapozó) Telephely összesen:

1330

5.sz.Telephely:3876 Hidasnémeti, Iskola u. 2. szakközépiskola

1/13., 2/14.

100

70

30

1/11., 2/12., 3/13.

100

70

30

(szakképzési évf.) szakiskola (szakképzési évf.) Telephely összesen:

200

6.sz.Telephely: 3917 Bodrogkisfalud, Kossuth u 61/A szakközépiskola

1/13., 2/14.

100

70

30

1/11., 2/12., 3/13.

100

70

30


200

7. sz. Telephely: 3794 Boldva, Mátyás király u. 46. szakközépiskola

1/13., 2/14.

100

70

30

1/11., 2/12., 3/13.

100

70

30


200


15

8.sz.Telephely: 3904 Legyesbénye, Dózsa György u. 9. szakközépiskola

1/13., 2/14.

100

70

30

1/11., 2/12., 3/13.

100

70

30


200

Székhely és telephelyek összesen:

6660 fő

13. A feladat ellátását szolgáló vagyon: Székhely:

3529 Miskolc, Bocskai u. 10. (bérleti szerződés alapján)

Telephelyek: bérleti szerződések alapján 14. Az intézmény vagyon feletti rendelkezési joga: A Perkupa, Gönc, Hidasnémeti Községi Önkormányzat többségi tulajdonában lévő ingatlant külön szerződésekben foglaltak szerint bocsátja az iskola használatára, a nevelési és oktatási feladatok ellátására. Miskolc- A MÁV ZRT. tulajdonában lévő ingatlant külön szerződésekben foglaltak szerint bocsátja az iskola használatára, a nevelési és oktatási feladatok ellátására. A helyi önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanokat külön szerződésekben foglaltak szerint bocsátják az iskola használatára, a nevelési és oktatási feladatok ellátására. Az iskola a rendelkezésére bocsátott ingatlanokat, vagyontárgyakat nem jogosult elidegeníteni, megterhelni. 15. Az intézmény gazdálkodása: Az intézmény önálló gazdálkodást folytat. A fenntartó által meghatározott költségvetés és jóváhagyott gazdálkodási szabályok előírásainak megtartásával az intézmény költségvetésének kiadási és bevételi előirányzatai felett az intézmény vezetője teljes jogkörrel rendelkezik. 16. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje:


16

A fenntartó, a Mentor Észak-Magyarország Nonprofit Kft. taggyűlése megbízza a közoktatási intézmény vezetőjét, és a fenntartó kft. ügyvezetője gyakorolja az intézmény vezetője felett a munkáltatói jogokat. 17. Az intézmény képviseletére jogosult: A kinevezett igazgató, illetve az általa megbízott személy.


17

1.2 Az iskola főbb céljai, feladatai Iskolánk felnőttoktatásának legfőbb feladata a belépők hozott tudásához igazodó, az egyén élethelyzetének megfelelő, a szakmatanulást/szakmaváltást elősegítő, átjárható, differenciált oktatási rendszer kialakítása, működtetése. A rendszer mindenkori specifikuma – ma is – a hallgatók heterogén előképzettségéből, nagyon különböző motiváltságából, eltérő szociokulturális helyzetéből, meglévő – az iskolai munkát segítő vagy akadályozó – élettapasztalatából, különböző élethelyzetéből fakad. Ezen tényezők figyelembevételével kívánjuk működtetni iskolánkat. A feladatunk olyan rugalmas, nagy hatékonyságú formák kialakítása, amelyek biztosítják: 

a nem tanköteles korú tanulók felkészítését az érettségi vizsgára,



kiegészítő képzések, ismeretpótló kurzusok, vizsgák szervezését,



a távoktatás rendszerének működtetését,



a munkaerő-piaci esélyek növelését.

A törvényi változásból adódó feladatok Az új köznevelési tv. (2011. CXC) módosulása szerint a szakiskolának három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van. A szakiskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, kerettantervben kiadott szakképesítések körében folyik a szakképzés. A közismereti oktatás a szakiskolában a szakiskolai közismereti kerettanterv alapján folyik. A szakiskolában a szakmai vizsgára vonatkozó rendelkezéseket a szakképzésről szóló törvény határozza meg. A szakmai vizsga letételét követően a tanuló két év alatt középiskolában készülhet fel az érettségi vizsgára. A szakiskolába történő felvétel feltétele (alapfokú iskolai végzettség hiányában): a) a tizenhatodik életév betöltése, és b) a szakiskolában szervezett Köznevelési Hídprogram szerinti tanév teljesítése. A Köznevelési Hídprogramban segítséget nyújtunk a tanulóinknak a középfokú nevelésoktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz, vagy a munkába álláshoz, valamint az önálló


18

életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez a komplex, tanulmányi, szociális, kulturális, képességbeli és személyiségfejlesztését támogató pedagógiai programmal. A Híd II. programban nyújtott oktatás célja: Tanulásra motivál, fejleszti a jogszabályban meghatározott egyes szakmák sikeres elsajátításához szükséges készségeket, átadja a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket, szakmacsoporton belüli pályaorientációs feladatokat lát el, rész szakképesítés megszerzésére készíthet fel. Ha a tanköteles tanuló alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezik, abban a tanévben, amelyben tizenötödik életévét betölti, de legalább hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégzett, az általános iskola kezdeményezi a tanuló felvételét a Híd II. programba. A Híd II. program záróvizsgával zárul, erről a szervező iskola tanúsítványt állít ki. A sikeres záróvizsga rész szakképesítést tanúsít és középfokú iskolában történő továbbtanulásra jogosít.. A tanuló a Híd II. program sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon, évfolyamokon felkészül a szakmai vizsga letételére. A Köznevelési Hídprogramok nevelési-oktatási programjait az oktatásért felelős miniszter rendeletben adja ki, amely magában foglalja a csoportszervezési elveket, a fejlesztés eszközrendszerét, a tanulók, illetve az alkalmazott pedagógiai tevékenység méréséreértékelésére, ellenőrzésére vonatkozó keretszabályokat is. Köznevelési Hídprogramok középfokú iskolában a kormány által szabályozott keretek között szervezhetők. A magánintézmények a tanulói jogviszony tekintetében az e törvényben foglalt, az általánostól eltérő szabályok szerint működhetnek és szervezhetik tevékenységüket az alábbiakban: •

nem kell alkalmazni a gyermekek, tanulók felvételével kapcsolatos rendelkezések közül a kötelező felvételre vonatkozó rendelkezéseket, valamint az osztály-, csoportlétszámokat meghatározó rendelkezéseket a maximálislétszámra vonatkozó rendelkezések kivételével,

•

a tanulói jogviszony megszüntetésével kapcsolatosan – írásbeli megállapodásban – az 53. § (1)–(10) bekezdésében foglaltaktól el lehet térni

A tankötelezettség magántanulóként vagy iskolába járással teljesíthető.( A szülő választása alapján). A magántanuló– az iskolával tanulói jogviszonyban áll.


19

Magántanulói jogviszony létesítésének kérelmét a szülő írásban nyújtja be az iskola igazgatójának. A kérelmet minden esetben indokolni kell (pl. súlyos betegség). A magántanulói jogviszony létesítésének kérelmét minden tanév elején, legkésőbb augusztus 25-éig kell benyújtani. Rendkívüli esetben – tanév közben is - külön kérvény formájában kérheti a szülő gyermeke magántanulói státuszát. A tanuló felkészítéséről a szülő gondoskodik. Az iskola a tanuló felkészülését, havi egy alkalommal szervezett, 2-2 óra korrepetálással segíti. A magántanuló a tanulmányi követelmények teljesítéséről a félévi és év végi osztályozó vizsgán ad számot: közismereti tantárgyak és szakmai orientáció, gyakorlat. Nem kell számot adnia a következő készségtárgyakból: ének, rajz, testnevelés, technika. Az osztályozó vizsgák időpontjáról az iskola írásban (a feltételek megléte esetén e-mailben) értesíti a tanulót. Az osztályozó vizsga halasztása a szülő, nagykorú tanuló írásbeli kérvénye alapján történhet, az osztályozó vizsga kezdete előtt egy héttel. A kérvény elfogadásának feltétele, hogy az osztályozó vizsga halasztásának indokait (külső szervek írásbeli igazolása; kórházi kezelés, vagy súlyos betegség orvosi igazolása) írásban igazolják. Ha a magántanuló indok és előzetes kérvény nélkül nem jelenik meg az osztályozó vizsgán, a minősítése elégtelen. Az adott tantárgyból javító vizsgát tehet.

1.3 Az iskola konkrét feladatai ( Ellátandó alaptevékenységek)

 A tanköteles koron kívüli tanulók általános műveltségét megalapozó, érettségi vizsgára  Középszintű érettségi vizsga szervezése és lebonyolítása.  Az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés biztosítása - iskolák közötti megállapodás alapján.  Az általánosan művelő szakasz befejezése után a munkaerőpiac igényeinek megfelelő szakképzés.


20

 Felzárkóztató szakiskolai képzés a közoktatásról szóló törvény 27.§-ának (8) bekezdésében meghatározottak alapján.  Szakiskolai képzés.  Szakközépiskolai képzés. A felnőttoktatást jellemző kiegyensúlyozottabb tanár-tanuló viszony alapján a tanulók nagy csoportját érintő kérdésekben hangsúlyozott szerepet kap a diákönkormányzat. A felnőttoktatásban tanulók között nagy számban találhatók az etnikai kisebbséghez tartozók– főként roma származásúak, akiknek oktatása, nevelése, sajátos problémáinak kezelése kiemelt fontosságú feladatunk. Az egészséges életmódra nevelés, a káros szenvedélyek elleni küzdelem a biológia tantárgy tantervének szerves része, s emellett minden olyan akcióba bekapcsolódunk, amely ezen kérdéskörrel foglalkozik. A különböző képzési formák a közoktatási törvény 78. § (6) és a 121. § alapján -

nappali

-

esti

-

levelező

munkarend alapján valósítandók meg. Fontos feladat a tanári munka hatékonyságának növelése, az önálló tanulást segítő módszerek, az otthoni felkészülést segítő eljárások alkalmazása. Az iskola szerint figyelmet igénylő tanulók: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: SNI és a kiemelten tehetsége tanuló. b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló trv. alapján: HH, HHH- tanuló c) szociális-kulturális hátrányokkal rendelkező tanulók


2

21

ISKOLÁNK NEVELÉSI PROGRAMJA

Az iskola jellegéből adódóan hagyományos nevelőmunkáról nem beszélhetünk, hiszen tanulóink többsége életkoruk folytán kialakult személyiséggel, adott társadalmi státusszal lép be az intézménybe. A heterogén élethelyzet és élettapasztalatú tanulók csupán abban egységesek, hogy önálló elhatározásból, önként vállalják a tanulói státuszt – így nevelő tevékenységünk erre építkezik.

2.1 A nevelő-oktató munkák alapelvei, célok, feladatok  A kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködési készség kialakítása, folyamatos  fejlesztése a tanár-diák interakcióban.  Az egymás megbecsülésére épülő kulturált, udvarias viselkedés megkövetelése.  A tanulók önértékelésének, önismeretének és önbecsülésének fejlesztése – hiszen többségüket a rendes korúak iskolájában ért kudarcok vezették a felnőttoktatásba. Az iskolai normák, szabályok érvényesítésében felhasználjuk a tanulói heterogenitásból adódó előnyöket – az idősebbek „nevelik” a fiatalabbakat. A felnőttoktatás iskolánk által felvállalt funkciói  Pótló-rehabilitáló funkció: az iskolázottságbeli hiányok pótlása.  Továbbképző funkció: új tudások átadása - munkavégzéshez, szakmaváltáshoz szükséges ismeretek nyújtása.  Művelő

funkció:

a

nyugati

társadalmakban

a

népfőiskolák,

népművelés

kompetenciájába tartozó tevékenység, amely a mindennapi léttel - család, gyereknevelés, személyiségfejlesztés, stb. – kapcsolatos ismeretek átadását, készségek kialakítását segíti. Az intézmény nevelőmunkájának fontos célja a tanköteles korúak általános műveltségének megalapozása, tanulási igényük felkeltése, személyiségük tudatos fejlesztése és az udvarias viselkedési normák kialakítása.

2.2 A nevelő-oktató munkánk feladatai, eszközei, eljárásai


22

A 11/1994. MKM rendelet 7 számú melléklete szerinti, valamint a tanított tantárgyak tanterve, a szakképesítések központi programjai alapján előírt oktatási eszközöket bérletként használjuk. Iskolánk – egyrészt a székhellyel, a telephelyekkel és gyakorlati képzőhelyekkel kötött együttműködési megállapodások alapján, másrészt saját eszközök révén rendelkezik a gimnáziumi, szakközépiskolai és szakképzésekhez szükséges tárgyi feltételekkel. A fenntartó nyilatkozata és a részletes terem- és eszközlista a pedagógiai program mellékletében található.

2.3 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az Európai Unió különböző fórumain fogalmazódtak meg azok az elvek, ismeretek, képességek, amelyeket az iskoláknak valamennyi tanuló számára közvetíteni kell ahhoz, hogy az „Egységes Európa” eszméje megvalósulhasson.  Tudatosítani kell a tanulókban mint európai polgárokban a felelősségüket az olyan értékekért, mint a kultúrák közötti különbség, a demokrácia, a szolidaritás és a tolerancia.  Fontos, hogy az iskolából kikerülő tanulók tudjanak kommunikálni a sajátjukon kívül egy másik nyelven is.  Fel kell lépni a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és a másság gyűlöletének valamennyi megnyilvánulási formája ellen. A közösségfejlesztés, személyiségfejlesztés legfontosabb színtere a tanítási óra. Egyéb lehetőségei bármilyen közös szabadidőprogramok.

2.4 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Fontos, hogy a fiatalkorú felnőttek nagyobb hányada középiskolai végzettséggel hagyja el a közoktatást, és szakképzetten lépjen a munkaerőpiacra. A tanulók rendelkezzenek informatikai ismeretekkel, ismereteik, képességeik továbbfejlesztéséhez tegyenek szert tanulási képességre. A kommunikációs készség, a gyors problémafelismerő és döntési képesség, a konfliktusok kezelése és az elviselésükhöz szükséges képességek, a kritikai gondolkodás, az együttműködési képesség, a megbízhatóság, a minőségért érzett felelősség birtoklása elengedhetetlen a magasabb kvalifikáció eléréséhez.


23

Célunk a tanulókban a társadalmilag hasznos magatartásformák kialakítása, a tanuláshoz szükséges motiváció megteremtése, a munkavégzésre való szocializálás, az alapkészségek és képességek fejlesztése, a tanulók élettervezésének elősegítése, sikerélményhez juttatása a tanulásban. A célok megvalósítása a nevelés előtérbe helyezését igényli, alapvető fontosságú, hogy a szabálykövető magatartás kialakítása, a képességek fejlesztése, az általános műveltség ismeretanyagának elsajátíttatása egymással összehangoltan történjen. A kerettantervek alapján meghatározott tananyagok elsősorban a szocializációhoz, a munkatevékenységhez szükséges tudás megszerzését, képességek és készségek fejlesztését szolgálják, ezért a tananyag feldolgozása nem a tananyag „leadását”, hanem a tanulók cselekvő részvételét igényli. Összességében célunk olyan kínálatbővítő stratégia megfogalmazása, amelyben a tanulási folyamat szervezése és irányítása a jelenleg működő felnőttoktatásnál jóval nagyobb szerepet kap.

2.5 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A tanulók korábbi életszakaszában felmerülő beilleszkedési és magatartási zavarokból származó estleges hátrányokat az önismeret fejlesztésével, jó tanulóközösség és tanulási módszerek kialakításával segítjük.

2.6 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A kiemelkedő képességű tanulókat – mint eddigi tevékenységünkben – ösztönözzük a felsőoktatásban, felsőfokú szakképzésben való tanulásra. Ennek érdekében pályázatok segítségével felvételi előkészítőkön való részvételüket szorgalmazzuk, illetve lehetőségeink szerint előkészítő kurzusokat tartunk.

2.7 Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az ifjúságvédelem célja pedagógiai eszközökkel a tanulók problémáinak minél hatékonyabb kezelése, súlyossá válásuk megelőzése. A feladatok megoldását a nevelőtestület, az osztályfőnökök, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős, védőnő, pszichológus és iskolaorvos végzi.


24

Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok megoldásában együttműködünk a Családsegítő Szolgálattal, valamint a szakmai szervezetekkel. Az intézmény specifikuma, hogy a hátrányos helyzet oldása, kezelése a napi oktatómunka szerves része. .

2.8

A tanulók felzárkóztatását segítő tevékenység

A felnőttoktatás tanterveiben önálló tantervi egységet jelent a felzárkóztatás, hiszen megfelelő feltételekkel bármikor beléphet a jelentkező. A felzárkóztató tevékenység a tantárgyi korrepetálásokkal bővül.

2.9 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az iskola jelenleg térítési díj fizetése nélkül működik: a szociális körülmények figyelembevételével

lehetőség

van

az

iskolát

fenntartó

alapítványtól

ösztöndíj

megpályázására. Az iskola ingyenesen, térítési és tandíj-fizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatásait a közoktatási törvény 114-115-116. § határozza meg.

2.10 Az iskola kapcsolatrendszere partnereivel 2.10.1 A diákélet fórumai Az iskolai demokrácia gyakorlásának színtere a diákönkormányzat, mely a tanulók szabadidős tevékenységének szervezésében is közreműködik. A diákönkormányzat legfelsőbb szerve a diákközgyűlés, melyet évente egy alkalommal a diákönkormányzat kezdeményezésére össze kell hívni. A fórumon a tanulók élhetnek a jogszabályokban biztosított demokratikus jogaikkal. A közgyűlések közötti időszakban a diákönkormányzat munkáját a diákvezetőség irányítja, amelyet az osztályok diákvezetősége választ egy tanévre. 2.10.2 Együttműködés az iskolaszékkel Az intézményi nevelő és oktató munka segítése, az iskolai életben résztvevők

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM tevékenységének

összehangolása

feladata

az

iskolaszéknek.

25 Az

iskolaszék

a

diákönkormányzat, a nevelőtestület által választott és a fenntartó által delegált képviselőkből áll. Az iskolával kapcsolatban álló gazdálkodó szervezetek egy-egy képviselőt delegálhatnak az iskolaszékbe, szavazati joggal felruházott állandó meghívottként. A gazdasági kamara képviselője is tagja az iskolaszéknek. Az iskolaszék szervezeti felépítését, jogait és kötelezettségeit a közoktatási törvény szabályozza. Működési rendjét saját szervezeti szabályzatában rögzíti. 2.10.3 A szülői közösség és az iskola kapcsolata Az iskola és a szülői ház közötti kapcsolattartás egyik formája a fogadóóra. Tekintettel azonban arra a tényre, hogy iskolánkban felnőttoktatás zajlik, a szülőkkel való kapcsolattartás lazább, mint egy átlagos iskolában, ahol évente legalább két alkalommal szülői értekezleten és fogadóórán tájékoztatja a nevelőtestület a szülőket gyermekük előmeneteléről, magatartásáról, szorgalmáról. Az erre igényt tartó szülőknek módjában áll gyermekük előmenetelével vagy bármi mással kapcsolatban a szaktanárral vagy az osztályfőnökkel konzultálni.

2.11 Környezeti nevelési program 2.11.1 Környezeti nevelési feladatok A környezeti nevelés nemcsak a természeti környezethez való viszony formálását, hanem a természeti és a társadalmi környezethez való kapcsolat kialakítását is jelenti. A környezeti nevelés során a feladatunk, hogy fejlesszük a tanulók környezettudatos magatartását. Elsőként meg kell ismernünk, hogyan gondolkodnak a diákok a világról, tágabb-szőkebb környezetükről, ehhez kiemelten tartozik a helyi környezet ismerete. Meg kell vizsgálni, mennyire különbözik saját világképük a valós világ jelenségeitől, és ezek ismeretében már elkezdhető magatartásuk tartós megváltoztatása. A magatartás megváltozása jelezni fogja, mennyire váltak érzékennyé tanulók a környezetükben felmerülő problémákkal szemben, s keresnek-e megoldásokat ezekre a jelenségekre.


26

2.11.2 A környezeti nevelés színterei: Tanórák: -

természettudományos órákon (biológia, földrajz, kémia, fizika), alapdokumentum: helyi

-

tanterv

-

osztályfőnöki órákon a helyi tanterv alapján a globális problémák tárgyalásának keretében

Módszerek: -

előadás

-

vita

-

esettanulmány

-

csoportmunka

Az iskola épülete, környezete: -

tiszta környezet megteremtése: az iskola épülete, a tantermek és az iskolaudvar tisztaságáért való felelősség kialakítása,

-

a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, önkormányzati-társadalmi támogatással.

2.11.3 Sikerkritériumok A következetes környezeti nevelés hatására a tanulókban kialakul az igény -

a természeti és épített értékek megismerésére,

-

a természeti és épített környezeti értékek védelmére,

-

az iskola tisztaságának megőrzésére.

2.11.4 Egészségfejlesztés A nappali tagozatos osztályokban a mindennapos testedzést esti foglalkozásokon oldjuk meg (tömegsport, tollaslabda, röplabda, stb.).

2.11.5 Fogyasztóvédelem Az iskola az osztályfőnöki órákon, illetve a különböző szaktárgyak specialitásaihoz kapcsolódóan biztosítja a fogyasztóvédelmi nevelést.


27

I/11.6 Közlekedésre nevelés Az iskola az osztályfőnöki órákon, illetve a különböző szaktárgyak specialitásaihoz kapcsolódóan biztosítja a közlekedésre nevelést.

I/11.7 Társadalmi bűnmegelőzés, áldozattá válás, erőszakmentes konfliktuskezelés Az iskola az osztályfőnöki órákon, illetve a különböző szaktárgyak specialitásaihoz kapcsolódóan biztosítja a társadalmi bűnmegelőzésre nevelést, az áldozattá válás kezelését és az erőszakmentes konfliktuskezelés stratégiáit, módszereit.

2.12 Egészségnevelési program 2.12.1 Az egészségnevelési program célja: Az iskola egészségfejlesztésének fő célja, hogy képessé tegyen minden pedagógust és tanulót arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek egészségükkel és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal, lehetőségekkel. Az iskolai egészségnevelés komplex nevelési feladatot jelent minden pedagógus, elsősorban az osztályfőnök számára: tudatos készség- és képességfejlesztő tevékenységgel a tanulók testi, lelki és szociális fejlődését kell biztosítani, amelyben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Az egészségnevelésnek az iskolai oktató-nevelő munka folyamatában valamennyi műveltségterületre kiterjedő, összehangolt, egymást erősítő tevékenységrendszeren kell alapulnia. Az „egészségnek”, mint életvezetési értéknek a tanórai és azon kívüli szabadidős programok középpontjában kell állnia.

2.12.2 Az iskola szerepe:

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM 

28

Az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó ismeretek átadása, az egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatása.



Megtanítani, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására cselekvési alternatívákat ajánljon, gyakorlással, segítséggel, példamutatással tanítson megfelelő egészségvédő magatartásra.



Az iskolai környezet mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést.



Világítson arra, hogy az egészség a szervezet és a környezet közötti dinamikus egyensúly állapotát fejezi ki.

2.12.3 Az iskolai egészségnevelés főbb színterei: 

tanórák



osztályfőnöki órák, biológia órák



egyéb programok

(tájékoztató előadások,

beszélgetések,

gyakorlati

bemutatók,

közösségépítő programok) 2.12.4 Módszerek és eszközök: 

elsősorban részvételen alapuló oktatási technikák



egészségügyi szűrések (iskolaorvos, védőnő)

2.12.5 Elsősorban részvételen alapuló oktatási technikák: 

kerekasztal-vita,



szerepjátékok



magyarázó jellegű előadás



megfigyelés



ötletek szabad áramoltatása, ötletbörze,



relaxációs módszerek,



testi nevelés, testedzés



állapotfelmérés előzetes és utólagos tesztekkel,



egészségnevelő plakátok



faliújságok

Az egészség megőrzése érdekében egészségnevelési programunk a következő témakörökre


29

épül: -

személyi higiéné

-

egészséges életvitel

-

egészséges táplálkozás

-

emberi kapcsolatok

-

szexuális nevelés

-

környezet és egészség

-

betegségmegelőzés

-

káros szenvedélyek

-

biztonságra nevelés (balesetek megelőzése, kockázatok, veszélyhelyzetek felismerése, helyes döntések)

-

korszerű fogyasztási szokások kialakítása (reklámok, média hatása)

2.12.6 Sikerkritériumok A tanulók az egészségfejlesztés terén szerzett ismereteik, készségeik és jártasságaik birtokában felismerik a kiegyensúlyozott életmód és életvitel jelentőségét. Tisztában vannak azzal, hogy a mindennapi életvezetés, az életmódbeli szokások fogják döntő mértékben meghatározni későbbi egészségi állapotukat, életkilátásaikat. A mindennapi mozgás belső igénnyé válik számukra. Rendelkeznek olyan kommunikációs készségekkel, amelyek segítik őket az egészségüket támogató döntések meghozatalában, konfliktusaik kezelésében. 2.12.7 Az iskola drogmegelőzési stratégiája Drog fertőzöttségi állapotfelmérés Napjainkra Magyarországon a drogok illegális használata és az ezzel összefüggésben fellépő egyéni, illetve társadalmi károk az oktatási rendszer komoly problémájává váltak. Évről évre emelkedik a kábítószer kipróbáló fiatalok, iskoláskorúak köre, a drogfogyasztók, a drogfüggők, a droghasználattal összefüggésben fertőző betegségeket hordozók száma. Nő a kábítószerekkel kapcsolatos azon bűncselekmények aránya, melyek az iskoláskorú fiatalok csoportjaihoz is köthető.


30

A szegedi középiskolások körében végzett vizsgálat során az Iskolai Drogellenes Program részeként a 16 éves korcsoport aktuális helyzetét mérték fel (családi háttér, iskolai élet, szabadidős tevékenységek, a devianciákkal kapcsolatos attitűdök). A középiskolás fiatalok tudatában vannak a jelen társadalmi és gazdasági átmenet ellentmondásainak és gyakran érezhető bizonytalanság az ő számukra is meghatározó forrása a stressznek. A stresszel való megbirkózás stratégiái között pedig gyakran szerepel a cigaretta, az alkohol és a drogok. A drogmegelőzési program céljai “Esélyt teremteni arra, hogy a fiatalok képessé váljanak egy produktív életstílus kialakítására és a drogok visszautasítására.” (Nemzeti stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására, Országgyűlési határozat, 2000) Rövid távú célok: Az iskolánkban tanuló diákok: -

ismerjék fel belső értékeiket;

-

ismerjék fel a tanulás fontosságát;

-

aktívan vegyenek részt a képesség- és személyiségfejlesztésben;

-

legyen igényük a színvonalas szórakozásra;

-

tudjanak nemet mondani a legális és illegális pszichoaktív szerek használatára.

Az iskolánkban dolgozók: -

ismerjék fel, hogy életvitelükkel, megjelenésükkel, kommunikációs készségükkel

példát kell mutatniuk a jövő nemzedékének. Hosszú távú célok : Az iskolánkból kilépő diákok: -

önálló döntésekre képes, széles látókörű felnőttként éljék életüket;

-

tudjanak nemet mondani a mentálhigiénéjüket és egészségüket károsító hatásokra.

Az iskola megelőző tevékenysége Általános prevenció:


31

Mindazokat a rendezvényeket, intézkedéseket értjük ez alatt, amelyeknek célja, hogy a tanulók számára követendő mintát nyújtsunk, ill. az ártó tényezőket semlegesítsük:

-

a Nemdohányzók védelméről szóló törvény értelmében iskolánkban a 18. életévüket betöltött

-

diákok csak a kijelölt helyen dohányozhatnak;

-

alkohol tartalmú italok árusítása és fogyasztása az iskola területén tilos;

-

szakköri foglalkozások biztosítása;

Egyénre szabott prevenció: A megelőző munka olyan személyre irányul, akinél már valamilyen probléma felfedezhető a drogfogyasztással kapcsolatban (pl. már kipróbálta), vagy egyéb kockázatos viselkedést folytat (törvénnyel való összeütközés, élménykereső magatartás, antiszociális magatartás). Egyéni beszélgetések az osztályfőnökkel, az ifjúságvédelmi felellőssel A drog prevenciós program feladatai Az iskolára vonatkozóan -

egészségnevelő, ifjúságvédelmi felelős, drogügyi koordinátor alkalmazása az iskolai drogmegelőzési munka fejlesztésére;

-

az ifjúságvédelmi felelős, a szabadidő-szervező, az osztályfőnöki munkaközösség vezető továbbképzése;

-

a drogügyi koordinátori hálózatban való részvétel;

A tanulókra vonatkozóan: -

a kortárs segítő hatások pozitív motiváló hatásának fejlesztése;

-

a tanulók droggal kapcsolatos ismereteinek bővítése és a nemet mondási készség fejlesztése;

-

egészségmotiváció kialakítása;

-

kidolgozni az iskolai szinten megjelenő drogproblémák kezelésének protokollját.

A kapcsolati rendszer Belső kapcsolatrendszer


32

Iskolavezetés: feladata a tájékoztatás, kapcsolattartás preventív munkát segítő intézmények vezetőivel. Nevelőtestület: jóváhagyja az éves drog prevenciós munkatervet. Ifjúságvédelmi felelős: kapcsolatot tart a veszélyeztetett fiatalokkal Osztályfőnökök: segítenek az időszakos állapotfelmérésben, és részt vesznek a prevenciós tevékenység összetett személyiségfejlesztő munkájában. Szaktanárok: a tanítási órák keretében végeznek preventív tevékenységet. Az iskolai drogmegelőzési stratégia végrehajtása Az éves munkaterv elkészítése Az éves munkaterv elfogadtatása a tantestülettel: a tanévnyitó tantestületi értekezleten történik. (felelős: az iskola igazgatója) Az éves munkaterv végrehajtása: az akciótervben meghatározott tevékenységek, programok lebonyolítása a meghatározott időpontokban, kijelölt felelősök irányításával Az éves munkaterv értékelése: -

az iskola vezetése a tanévzáró tantestületi értekezleten értékeli a prevenciós tevékenységet (felelős: az iskola igazgatója)

-

az esetlegesen szükséges módosítás, korrekció megfogalmazása

Sikerkritériumok: Csökkenjen az iskolánk tanulói körében az alkoholfogyasztás és a dohányzás, továbbá egységesen negatív hozzáállás alakuljon ki bennük a kábítószer-fogyasztást illetően.


3

33

HELYI TANTERV

Az új köznevelési tv. (2011. CXC) módosulása iskola pedagógiai programjának részeként, a miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készít. A helyi tanterv megnevezi az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül választottat és rendelkezik a kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról.

3.1 Az alkalmazott tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei  Az önálló ismeretszerzést segítő, a felnőttek tanulási metodikájának megfelelő legyen.  Feleljen meg az egyes szaktárgyak tudományos elvárásainak (szakmailag korrekt legyen).  Tekintettel a tanulók anyagi, szociális helyzetére, csak a legnélkülözhetetlenebb segédanyagokat követeljük meg.  Hosszabb távra alkalmazható (ne évenkénti csere) legyen, - könyvtári, kölcsönözhető állomány kialakítását tegye lehetővé.  Az iskola tárgyi és személyi feltételeinek megfelelően saját készítésű tanulmányi segédletek biztosítása. A kiválasztás szempontjai: A tankönyv - tartalmazza megfelelő részletességgel mindazokat a témákat, tananyagot, amelyeket az iskola helyi tanterve szerint a tanulónak el kell sajátítani, - a legjobban megfelel a tanulók képességének, felkészültségének, - biztosítja az évfolyamok között az egymásra épültséget, összehangoltságot (egy tankönyvcsaládból tanuljon a diák tanulmányai alatt), - a tankönyvben lévő tananyag feldolgozásához biztosítottak az iskolában a taneszközök, felszerelések.

3.2 A magasabb évfolyamba lépés, feltételei


34

Az adott évfolyamba lépés feltétele az előző évfolyam követelményeinek sikeres teljesítéséről szóló bizonyítvány, illetve a szakmai képzettséget követelő képzésbe bekapcsolódáskor a szakmai végzettséget igazoló bizonyítvány megléte. A magasabb évfolyamba lépés feltételei a közoktatási törvény 71. § (1) bekezdése szerintiek, azaz az adott évfolyamra előírt tanulmányi követelmények sikeres teljesítése.

3.3 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A beszámoltatás formáit az éves munkaterv határozza meg. A tanulók tudását a szaktanár írásban is ellenőrizheti. A feladat kijelölésekor a felhasználható forrásokat és eszközöket is közölni kell. A dolgozat megírását

megelőzően

tájékoztatni

kell

a

diákokat

a

feladat

jelentőségéről,

ellenőrizhetőségéről, az értékelés módjáról. Az írásbeli feladatok olyan típusúak legyenek, mint az írásbeli érettségi feladatai.

3.4 Az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A 11/1994. MKM. rendelet 34. § (2) d. pontja alapján a tanulók teljesítményét a tanítási év végén osztályozó vizsgán kell értékelni. Azonban ha a tanuló az adott év végén alapműveltségi illetve érettségi vizsgát, vagy szakmai vizsgát kíván tenni, év végi minősítését az évközi érdemjegyek alapján kell meghatározni. A szakmai vizsgára bocsátás feltételeit az adott szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit tartalmazó rendelete tartalmazza. Egyes szakképesítések esetén a rendelet évközi tantárgyi vizsgát írhat elő. A minősítés ill. az értékelés során a jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) osztályzatokat, ill. érdemjegyeket használjuk. A tanulóknak adott érdemjegy tárgyi tudást, készségszintet tükröz, nem lehet fegyelmezés, büntetés eszköze. Ösztönözze a diákot további erőfeszítésre, ezért szükséges, hogy a szaktanár szóban is értékelje a teljesítményt. A pedagógusok - egységes és következetes értékelési módszereket alkalmaznak, - az értékeléskor tájékoztatják a tanulót az érdemjegyről,


35

- az év végi osztályzatokat az érdemjegyek alapján határozzák meg.

3.5 A tanulók tantárgyi teljesítményének értékelése A felnőttoktatás külön rendelkezései értelmében a tanulók magatartását, szorgalmát értékelni nem kell. Tantárgyi teljesítményüket esti munkarend szerint évente háromszor, az adott tanévre előírt írásbeli és szóbeli beszámolókon érdemjeggyel értékeljük. A beszámolók közül csak az év végi kötelező, az év közbeni beszámolókon való részvétel ajánlott, azok elmulasztása azonban nem jelenti a tanulói jogviszony megszűnését. A tanév végén a 11/1994. (VŐ. 8.) MKM rendelet 34. § (2) d, pontja alapján osztályozóvizsgán értékeljük a tanulók tudását. Az értékelés formái: a) Személyes, szóbeli értékelés - tanítási órákon, - év végi osztályzatok megállapítása során. b) Szöveges értékelés, írásban - a dolgozatokhoz írt rövid instrukció, vélemény, c) Érdemjegyekkel, osztályzatokkal. A tanulók értékelésének módjáról és formájáról a tanév elején az osztályfőnök tájékoztatja a diákokat.

3.6

A középszintű érettségi vizsga témakörei A középszintű érettségi témakörei kémiából 1. Az atom felépítése, izotópok 2. A moláris tömeg 3. Az atomok elektronszerkezete 4. Az elektronszerkezet felépítése és jelölése 5. A periódusos rendszer

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM 6. Ionok képződése atomokból 7. A molekulák képződése és szerkezete 8. Az elsőrendű kötések és jellemzésük 9. Másodrendű kötések kialakulása 10. Az oldás folyamata és energiaviszonyai 11. A kémiai folyamatokat kísérő energiaváltozások. A reakcióhő. 12. A reakciósebesség és a kémiai egyensúly 13. Savak és bázisok reakciói 14. Redoxireakciók 15. Elektrolízis 16. Galvánelemek 17. A kémiai elemek általános jellemzése 18. A hidrogén és a víz legfontosabb tulajdonságai 19. A halogén elemek és fontosabb vegyületeik 20. Az oxigéncsoport elemei és fontosabb vegyületeik 21. A nitrogéncsoport elemei és fontosabb vegyületeik 22. A széncsoport elemei és fontosabb vegyületeik 23. A fémek általános jellemzése 24. A fontosabb fémek ipari előállításának kémiai alapjai 25. Alkálifémek és vegyületeik 26. Alkáliföldfémek és vegyületeik 27. Az alumínium és vegyületei 28. A vascsoport és rézcsoport fontosabb fémei és vegyületeik 29. Telített szénhidrogének 30. Telítetlen szénhidrogének 31. Aromás szénhidrogének 32. A szerves kémiai reakciók főbb típusai 33. A földgáz és a kőolaj 34. Alkoholok 35. Oxovegyületek 36. Karbonsavak 37. Észterek 38. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek: aminok és amidok 39. Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek 40. Szénhidrátok

36

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM 41. Aminosavak és fehérjék

A középszintű érettségi témakörei magyar nyelvtanból 1. Ember és nyelv 

A nyelv mint jelrendszer



Nyelvészeti kutatások jelentősége



Nyelv és társadalom

2. A kommunikáció 

A kommunikáció tényezői és funkciói



A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejező eszközei

3. A magyar nyelv története 

A magyar nyelv eredete és a nyelvrokonság bizonyítékai



Nyelvemlékeink



A nyelvújítás

4. Nyelv és társadalom 

A főbb nyelvváltozatok



Egynyelvű szótáraink

5. Nyelvi szintek 

A szófajok rendszere



Szóelemek-morfémák



A mondat és osztályozása



Alárendelő és mellérendelő összetett mondatok

6. A szöveg 

A szöveget alkotó tényezők



Szövegtípusok

7. A retorika alapjai 

A szónoki stílus

37

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM 

A tudományos és szakmai stílus

8. Stílus és jelentés 

A képszerűség nyelvi elemei



Több jelentésű és rokonértelmű szavak



Állandó szókapcsolatok és mondatszerkezetek A középszintű érettségi témakörei matematikából

1. Ponthalmazok 2. Egyenesre vonatkozó tükrözés 3. Pontra vonatkozó tükrözés 4. Eltolás 5. Elforgatás 6. Vektorok összege és különbsége 7. A háromszögek nevezetes vonalai és pontjai 8. A középponti és kerületi szögek tétele és alkalmazásai 9. A Pitagorasz-tétel és alkalmazásai 10. A hasonlóság fogalma, tulajdonságai 11. Vektorok számmal való szorzása, vektor-koordináták, műveletek vektorokkal 12. A szögfüggvény fogalma, alapvető összefüggések a szögfüggvények között 13. A sinus- és cosinus-tétel és alkalmazásai 14. Trigonometrikus azonosságok és egyenletek 15. Az egyenes koordináta-geometriája 16. A kör koordináta-geometriája 17. A parabola 18. Terület- és felszínszámítás 19. Térfogatszámítás 20. A természetes számok, számelméleti alapfogalmak 21. Egész, racionális és valós számok, a műveletek tulajdonságai 22. Algebrai alapazonosságok, polinomok 23. Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek 24. Valós változós, valós értékű függvények ábrázolása és egyszerűbb tulajdonságaik 25. Másodfokú függvény, másodfokú egyenlet

38

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM 26. A valós számok halmazán értelmezett trigonometrikus függvények ábrázolása, tulajdonságai 27. A hatványozás általánosítása, az exponenciális függvény és tulajdonságai 28. A logaritmus fogalma, azonosságai, a logaritmusfüggvény tulajdonságai 29. Kombinatorikus szemléletre is támaszkodó egyszerű logikai feladatok 30. A számtani és mértani sorozat A középszintű érettségi témakörei történelemből 1. Az őskor és az ókori kelet 2. Az ókori Görögország 3. Az ókori Róma 4. A korai feudalizmus története Európában 5. A magyar nép története az államalapításig 6. Az érett középkor 7. Az Árpád-házi királyok kora 8. A késő középkor 9. Magyarország a XIV-XV. században 10. Korai Újkor (1490-1721) 11. Magyarország története a kora Újkorban (1490-1711) 12. A felvilágosodás kora (1721-1789) 13. Magyarország újjászerveződése a Habsburg Birodalom keretei között (1711-1790) 14. A polgári átalakulás kora (1776-1849) 15. A polgárosodás kezdete Magyarországon (1790- 1847) 16. Forradalom és szabadságharc Magyarországon (1848-1849) 17. A nemzetállamok és az imperializmus kora (1849-1914) 18. A polgárosodás kibontakozása Magyarországon (1849-1914) 19. Az első világháborútól a nagy gazdasági válságig (1914-1929) 20. Az első világháború és következményei Magyarországon. A Trianon utáni ország élete. (1914-1931) 21. A nagy gazdasági válságtól a második világháborúvégéig (1929-1945) 22. Magyarország a gazdasági válságtól a második világháborús összeomlásig (1931-1945) 23. A jelenkor (1945-től napjainkig) 24. Magyarországa második világháború után (1945-től napjainkig)

39

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM Az angol nyelvi érettségi témakörei

My world 1. Personal introductions 2. The family 3. Special family occasions 4. Friends 5. Daily routine

Home 6. Descriptions of the home 7. Home life 8. The neighbourhood, the village, or the town 9. Traffic, public transport

Environment 10. Weather and seasons 11. Nature 12. Outings 13. Environmental protection

School 14. School life 15. Class, subjects 16. Studying, extra lessons 17. Carreer, working

Health 18. Meals 19. Clothes 20. Sports 21. Illnesses, accidents 22. Healthy life

Free time

40

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM 23. Hobbies 24. Books, newspapesrs, magazines 25. Films, videos, television, DVD-s 26. Music 27. Going out 28. Weekends

Services 29. Shops and things to buy 30. Eating out 31. Various services (bank, post office etc.)

The world 32. Holidays 33. Tourism 34. Travelling 35. Visiting Hungary

The English speaking world 36. Culture and civilisation 37. Travelling in Britain or any English speaking country 38. The English language A fizika érettségi vizsga témakörei

Mechanika 1. Kinematikai alapfogalmak (Út, elmozdulás, sebesség, gyorsulás) 2. Dinamika. Newton törvényei. Erőtörvények 3. Impulzus (mozgásmennyiség, lendület). Perdület. 4. Munkatétel. A mechanikai energia megmaradása 5. Súrlódás, közegellenállás. 6. Egyenes vonalú mozgások. Az egyenletes és változó körmozgás. Rezgőmozgás 7. Kényszerrezgés, rezonancia 8. Kényszermozgás, lejtő, inga. Csillapított rezgések

41


42

9. Hullámmozgás. A hullámok fajtái. Huygens-Fresnel elv 10. Polarizáció, elhajlás, interferencia. Állóhullámok 11. Merev testek. Tömegközéppont. Merev testek egyensúlya. Merev testek forgása 12. Rugalmas szilárd test. Hooke törvénye 13. Tömegvonzás. Bolygómozgás. Műholdak. Kepler törvényei Hőtan 14. Hőmérséklet. Állandó nyomáson, térfogaton, hőmérsékleten végbemenő folyamatok. Az ideális gáz állapotegyenlete 15. A kinetikus gázelmélet alapjai. Az ekvipartíció tétele. Az ideális gáz belső energiája 16. Hőkapacitás és fajhő 17. Halmazállapot-változások. Kalorimetria 18. Folyadékok felületi feszültsége. Hajszálcsövesség 19. Folyadékok és szilárd anyagok hőtágulása 20. A hőtan első főtétele. Munka és hő 21. A hőtan második főtétele Elektromosságtan és mágnesség 22. Időben állandó elektromos mező (erőtér) és jellemző mennyiségei. Coulomb törvénye 23. Kapacitás, kondenzátorok 24. Elektromos áram. Ohm-törvény. Kirchhoff-törvények. Joule-törvény 25. Időben állandó mágneses mező (erőtér). Indukcióvektor. Lorentz-erő. 26. Elektromágneses indukció. Önindukció 27. Váltakozó áram. Váltakozó áramú áramkörök. Teljesítmény 28. Transzformátor. Rezgőkör. Elektromágneses hullámok Fénytan 29. A fény, mint elektromágneses hullám 30. A fény visszaverődése, törése, teljes visszaverődés 31. Tükrök és lencsék. Leképezési törvény 32. Interferencia, elhajlás, diszperzió, színek 33. A fény polarizációja


Atomfizika, magfizika 34. Fényelektromos jelenség. Az elektron töltése, tömege, hullámhossza 35. H-atom színképe, alapállapota, energiaszintjei. Színképelemzés 36. Az atommag összetétele. Proton, neutron 37. Tömeghiány. Egy nukleonra jutó kötési energia 38. Radioaktivitás. Magreakciók. Láncreakció. 39. Az atomenergia felszabadítása. Atomerőművek. 40. Csillagfejlődés. Az űrkutatás rövid története. A földrajz érettségi vizsga témakörei Általános természeti földrajz 1. A Naprendszer. Kepler törvényei 2. A földrajzi környezet ábrázolása 3. A kőzetburok 4. A légkör 5. A Föld vízburka 6. A földrajzi övezetesség Gazdasági és regionális földrajz 7. A Föld népessége és települései 8. A világ változó társadalmi-gazdasági képe 9. Globális világproblémák 10. Az Amerikai Egyesült Államok 11. Japán 12. Európa 13. Az európai integráció folyamata. Az Európai Unió 14. Nyugat-Európa jelentősebb országai (Németország, Franciaország, Nagy-Britannia) 15. Közép-Európa országai (Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia) 16. Kelet-Európa jelentősebb országai. A FÁK országai 17. Észak-Európa országai

43


44

18. Dél-Európa jelentősebb országai 19. Jugoszláv utódállamok, Bulgária, Románia 20. Hazánk helye és kapcsolatai Európában 21. Magyarország gazdaságföldrajza (fejlődése, gazdasági szerkezete, népessége és települései) 22. Magyarország mezőgazdasága (természeti alapjai, élelmiszer-gazdaságunk) 23. Magyarország ipara (energiagazdaságunk, gépgyártásunk, egyéb iparágaink) 24. Közlekedésünk, idegenforgalmunk, külkereskedelmünk 25. Hazánk régiói 26. Észak-, Közép- és Dél-Amerika legfontosabb országai (Latin-Amerika) 27. Ázsia jelentősebb országai (India, Kína) 28. Afrika természeti adottságai és gazdasága 29. Ausztrália helye a világban 30. Óceánia 31. Az Északi-sarkvidék és Antarktisz. Az érettségi vizsga témakörei informatikából

1. Kommunikáció. Információ, adat, mértékegységek, a kommunikáció folyamata. 2. Jelátalakítás és kódolás 3. Hálózatok felépítése 4. Állományok létrehozása, tömörítés 5. Az Internet, állományok átvitele 6. Könyvtárak (mappák) és dokumentumok 7. A számítógép felépítése 8. Számítógép-perifériák 9. Helyi hálózatok 10. Számrendszerek 11. Számítógépes veszélyforrások. Vírusok 12. Operációs rendszerek 13. Szoftverek 14. A Windows operációs rendszer és segédprogramjai 15. Az informatika története 16. Információs társadalom 17. E-mail


45

18. FTP, telnet, SSH, chat 19. Információ-keresés 20. Adatbáziskezelés Az irodalom érettségi témakörei

1. Életművek Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila. A pályaszakaszokat jellemző főbb témák, kérdésfeltevések. Az életút, az életmű jelentős tényei. A pályakép főbb jellemzői, néhány kortárs megnevezése. A pályaképre ható irányzatok és szellemi kötődések, világirodalmi párhuzamok. 2. Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. 3. Látásmódok Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. 4. A kortárs irodalomból Kertész Imre. Tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban (pl. antológiák, irodalmi ismeretterjesztés, könyvhét). Nyomtatott szöveg, digitális közlés. 5. Világirodalom Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia (pl. műfajok, témák, motívumok, hőstípusok). Középkor, reneszánsz, barokk, felvilágosodás, romantika, a 19. század második fele, avantgárd és a 20. század első fele, a 20. század második fele és kortárs világirodalom jellemzőinek ismerete és a és korszakonként legalább két-két mű bemutatása.

A romantika, a századfordulós

modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzőinek és egy-két kiemelkedő képviselőjének bemutatása. Művek értelmezése - pl. műfaji sajátosságok, a téma, a kompozíció összefüggései, a lehetséges és szükséges stíluskorszakbeli, stílustörténeti vonatkozások - a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is.


46

6. Színház- és drámatörténet Színház és dráma különböző korszakokban. Színház és dráma.

Értelmezés

az

adott

korszak

színházi/irodalmi

hagyományainak

összefüggésében: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája Egy-egy dráma elemzése a következő szerzőktől/műfajokból: Ibsen, Csehov, epikus dráma, abszurd dráma. 7. Az irodalom határterületei Az irodalom kulturális határterületei - népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet. Könyvnyomtatás, sajtó, irodalom (pl. a folytatásos regény jelentősége és példái). Az irodalom filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban: az adaptáció, a műfajcsere jelenségei (pl. irodalom filmen, rádióban,

televízióban,

digitális

közlésben).

Egy-egy

jellemző

nézet

az

irodalomolvasás szellemi, lelki motivációiról (pl. az olvasásterápia). Az olvasmányok iránti tömegszükséglet és a művészi színvonal/minőség összefüggései. „Magas” (elit) művészet és a tömegkultúra viszonyának problémája egy korszakban. A szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltő eszközei (pl. sematizált hőstípusok, élethelyzetek, értékvilág, kalandosság, csattanó, szójáték). Egy-két tipikus műfaj (pl. útirajz, detektívregény, kalandregény, képregény, tudományos fantasztikus irodalom, humoros és erotikus irodalom, dalszöveg, sanzon, vicc, reklámvers) jellemzőinek bemutatása. Mítosz, mese és kultusz. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek korunk kultúrájában (pl. A Gyűrűk Ura, Bridget Jones naplója). Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai (pl. könyvismertetés, ajánlás, kritika, CD-ROM, internetes könyvkínálat). 8. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra Interkulturális jelenségek, eltérő szöveghagyományok. A régió, a tájegység, a település kulturális, irodalmi múltbeli és jelen hagyományainak bemutatása (pl. nemzetiségi, etnikai kisebbségek irodalma, alkotások a kisebbségekről; folklór, művelődéstörténeti vonatkozások; múzeum, színház, civil társaságok). A tájhoz, a régióhoz, a településhez kötődő szerzők; tájak, régiók irodalmi alkotásokban való megjelenítése. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok (pl. tárgyi emlék, fotó, film, hangdokumentum) alapján következtetések megfogalmazása egyes korok kultúrájára nézve.

Érettségi témakörök művészetek tantárgyból


47

1. Művészeti ágak. Művészeti ágak (képzőművészet, építészet és alkalmazott művészetek) legfontosabb jellemzőinek ismerete. 2. Műfajok. A képzőművészet kétdimenziós (festészet, fotó, grafika), háromdimenziós műfajainak (szobrászat, installáció, land art) és időbeli kifejezéssel is bíró műfajai (mobil szobor, happening, videó, multimédia) 3. Művészettörténeti korszakok, stíluskorszakok. A művészet nagy stíluskorszakainak, irányzatainak (őskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus,

impresszionizmus,

posztimpresszionizmus,

historizmus,

szecesszió,

szimbolizmus, fauvizmus, expresszionizmus, futurizmus, kubizmus, dadaizmus, szürrealizmus, absztrakt irányzatok, pop art, konceptuális művészet, transzavantgard/posztmodern, 4. Az Európán kívüli kultúrák. India, Kína, Japán művészete és a prekolunbián kultúrák) legfontosabb jellemzőik. 5. A művészet nagy stíluskorszakainak, irányzatainak (őskor, ókor, középkor, reneszánsz,

barokk,

posztimpresszionizmus,

klasszicizmus, historizmus,

romantika,

realizmus,

szecesszió,

impresszionizmus,

szimbolizmus,

fauvizmus,

expresszionizmus, futurizmus, kubizmus, dadaizmus, szürrealizmus, absztrakt irányzatok, pop art, konceptuális művészet, transzavantgard összefüggéseinek ismerete és összehasonlító, elemző tanulmányozása. 6. A modernizmus és a posztmodern. 7. Stílusjegyek. Adott műalkotások besorolása vagy csoportosítása stílusjegyeik alapján. 8. Alkotások és alkotók. A legjelentősebb alkotók ismerete, és alkotásaik felismerése, stílusmeghatározása. 9. Egy-egy szabadon választott hazai és külföldi kortárs alkotómunkáinak elemző bemutatása. 10. Műelemző módszerek. Műelemző módszerek ismerete és alkalmazása (pl. stílustörténeti,

forma-funkció,

forma-tartalom,

összehasonlító

és

ikonográfiái

elemzés). Megadott szempontok alapján műalkotás-elemző vázlat (pl. a kompozíciót szemléltető vázlat) készítése. 11. A mű tárgyi és kulturális környezete. A műalkotások létrehozásában szerepet játszó tényezők és összefüggések ismertetése (pl. kulturális környezet, megrendelői igény, alkotói beállítottság, technikai feltételek). A kontextus jelentőségének megértése és a művészi értékek viszonylagosságának felismerése. 12. Művész és közönsége kapcsolatának ismerete a fő művészeti korszakokban.


3.7

48

Szakiskolai Szakmai Képzések

Hegesztő (OKJ 31 521 11 0000 00 00) Képzési idő: 2 év Iskolai előképzettség: 8. évfolyam elvégzése A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: Hegesztő, lángvágó (FEOR száma 7425) A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Elvégzi az adminisztrációs feladatokat Ellenőrzi a munkaterületet Előkészíti a munkadarabot Beüzemeli a munkavégzéshez szükséges gépeket Elvégzi a hegesztést Elvégzi a vágást Biztosítja a munkavégzés befejezésének rendjét Betartja és betartatja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi előírásokat Szakmai követelménymoduljainak azonosítója, megnevezése 0110-06 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok 0111-06 Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő) 0239-06 Hegesztő alapfeladatok 0240-06 Hegesztő feladatok A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével.

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM Gazda (OKJ 33 621 02 1000 00 00) Képzési idő: 2 év Iskolai előképzettség: 10. évfolyam elvégzése A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: Általános mezőgazdasági foglalkozások (FEOR száma 6140) A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Talajelőkészítést, vetést végez A talaj termőképességének fenntartásával kapcsolatos feladatokat lát el Növényápolást végez Termékhez, terményhez jut Gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermesztési alapfeladatokat lát el Tartástechnológiai feladatokat lát el Állatot takarmányoz Állatjólléti és -higéniai feladatokat lát el Állatot szaporít Gépet, épületet, építményt karbantart, egyszerű javítást végez Környezet-, tűz- és munkavédelmi feladatokat lát el Kereskedelmi tevékenységet végez Vállalkozási, szervezési és ügyviteli tevékenységet végez Önálló agrárgazdasági vállalkozást működtet Alternatív jövedelem - kiegészítő tevékenységet folytat Szakmai követelménymoduljainak azonosítója, megnevezése 2201-06 Kereskedelem, vállalkozás és ügyvitel 2205-06 Gépüzemeltetés és -karbantartás 2222-06 Növénytermesztés I. 2716-06 Növénytermesztés II.

49


50

2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem 2211-06 Állattartás I. 2717-06 Állattartás II. 2718-06 Kertészet 2212-06 Kiegészítő tevékenység A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. Mezőgazdasági vontató vezetésére érvényes vezetői engedély. (T, illetve C+E vagy C1+E kategória)


51

Kárpitos (OKJ 33 542 04 1000 00 00) Képzési idő: 3 év Iskolai előképzettség: 10. évfolyam elvégzése A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: Kárpitos (FEOR száma 7343) A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Munkahelyi előírásokat betart Minőséget ellenőriz, csomagol Anyagok kiválasztása Terméket készít Javít, felújít Vállalkozást működtet Kárpitozott felületeket alakít ki Szerelési munkálatokat végez Szakmai követelménymoduljainak azonosítója, megnevezése 1372-06 Bútorkárpitos feladatai 1373-06 Kárpitos feladatai A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével.

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM Dísznövénykertész (OKJ 33 622 01 1000 00 00) Képzési idő: 3 év Iskolai előképzettség: 10. évfolyam elvégzése A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: Dísznövény- és virágtermesztő (FEOR száma 6116) A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Vállalkozást alapít/ működtet/ szüntet meg Tervet készít, kalkulációt végez Előkészítő tevékenységet végez, végeztet Növényápolást végez, végeztet Eszközöket használ, gépeket üzemeltet, használ, karbantart Előírások szerint dolgozik, dolgoztat Dokumentációt használ, készít, készíttet Irányítási, szervezési feladatokat lát el Szaporítást végez, végeztet, szaporítóanyagot állít elő Növényt nevel, neveltet Piaci előkészítést végez, végeztet Értékesítést végez, végeztet Dísznövénytermesztési feladatokat lát el Szakmai követelménymoduljainak azonosítója, megnevezése 2219-06 Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek 2220-06 Kertészeti alapismeretek 2221-06 Munkavállalói ismeretek 2223-06 Szabadföldi dísznövénytermesztés 2224-06 Fásszárú dísznövénytermesztés 2225-06 Növényházi dísznövénytermesztés

52


53

2226-06 Mikroszaporítás A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével.


54

Cukrász (OKJ 33 811 01 0000 00 00) Képzési idő: 3 év Iskolai előképzettség: 10. évfolyam elvégzése A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: Cukrász (FEOR száma 5122) A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: A cukrász feladata az élelmiszergyártás higiéniai alapkövetelményeinek betartása a korszerű táplálkozáshoz mind jobban igazodó cukrászsütemények készítése, figyelemmel azok ízbeli változatosságára, esztétikai megjelenítésére, a vásárlói, megrendelői igényekre. Szakmai követelménymoduljainak azonosítója, megnevezése 0536-06 Cukrászati termékkészítés 1424-06 Cukrászati előkészítés 1425-06 Cukrászati termelési feladatok 1 1426-06 Cukrászati termelési feladatok 2 1427-06 Cukrászati adminisztrálás A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével.


55

Szakács (OKJ 33 811 03 1000 00 00) Képzési idő: 3 év Iskolai előképzettség: 10. évfolyam elvégzése A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: Szakács (FEOR száma 5124) A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: A szakács legfontosabb feladata a korszerű vendéglátás követelményeinek megfelelő feladatok ellátása, valamint a vendégek elvárásainak megfelelő ételválaszték kialakítása és elkészítése. Az ételeknek, a követelményeknek megfelelő minőségi színvonalon történő tálalása a fogyasztók és a vendégek számára. Szakmai követelménymoduljainak azonosítója, megnevezése 1428-06 Biztonságvédelmi és minőségbiztosítási feladatok végzése 1429-06 Ügyviteli tevékenységek végzése 1464-06 Előkészítés 1465-06 Ételkészítés A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével.


56

Pincér (OKJ 33 811 02 1000 00 00) Képzési idő: 3 év Iskolai előképzettség: 10. évfolyam elvégzése A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: Felszolgáló, vendéglátó-ipari eladó (FEOR száma 5123) A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: A pincér a különböző vendéglátó tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek hálózati egységeiben értékesítési és szolgáltatási feladatokat lát el. A vendégek által igényelt, illetve az ajánlott termék felszolgálását és a kapcsolódó szolgáltatásokat a tőle elvárható legmagasabb szakmai színvonalon biztosítja, az udvarias és szakszerű felszolgálás előírásai szerint Szakmai követelménymoduljainak azonosítója, megnevezése 1470-06 Vendéglátási tevékenységek gyakorlása 1471-06 Nyitással, üzemeléssel, zárással kapcsolatos feladatok végzése 1472-06 Vendég fogadása, felszolgálás 1473-06 Rendezvény és szobai felszolgálás 1474-06 Adminisztráció és speciális feladatok A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével.


57

Virágkötő, -berendező, virágkereskedő (OKJ 33 215 02 0000 00 00) Képzési idő: 2 év Iskolai előképzettség: 10. évfolyam elvégzése. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: Egyéb kereskedelmi foglalkozások (FEOR száma 5119) A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Virágkezelést, előkészítést végez Virágdíszeket készít Rendezvények virágdíszítését végzi Vállalkozást hoz létre/működtet/szüntet meg Marketingtevékenységet végez Megszervezi és lebonyolítja a beszerzési tevékenységet Megszervezi és lebonyolítja a készletezést, raktározást, nyilvántartja a készleteket, gazdálkodik a készletekkel Megszervezi és lebonyolítja az értékesítést Ellátja az üzlet/telephely/szalon szabályszerű üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat Szakmai követelménymoduljainak azonosítója, megnevezése 0001-06 A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése 0002-06 Marketingtevékenység 0003-06 Az áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése 0004-06 Az áruforgalom lebonyolítása 0005-06 A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése 0406-06 Növényismeret és -kezelés 0407-06 Virágkötészet 0408-06 Térberendezés A szakmai vizsgára bocsátás feltételei:


58

Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével.


59

Kályhás (OKJ 31 582 13 0000 00 00) Képzési idő: 2 év Iskolai előképzettség: 8. évfolyam elvégzése. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: Kályhás (FEOR száma 7637) A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Előkészítő műveleteket végez Megtervezi a munkafolyamatot Előkészíti az anyagokat Megépíti a cserépkályhát Tüzelőszerkezetet átépít, tisztít, javít Megépíti a kandallót Megépíti a kemencét Megépíti, beépíti a tüzelőszerkezetek tartozékait Befejező műveleteket végez Szakmai követelménymoduljainak azonosítója, megnevezése 0459-06 Építőipari közös feladatok I. 0692-06 Tüzelőszerkezet beépítése 0693-06 Kályha építése I. 0886-06 Általános vállalkozási feladatok A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével.


60

Kőműves (OKJ 31 582 15 1000 00 00) Képzési idő: 3 év Iskolai előképzettség: 8. évfolyam elvégzése. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: Kőműves (FEOR száma 7611) A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Előkészítő tevékenységet végez Egyszerűbb földmunkát végez A munka megkezdéséhez szükséges mérési feladatokat lát el Helyszíni betonozási munkát végez Vasalást készít Vízszigetelő munkát végez Hő- és hangszigetelő munkát végez Falazást végez Előregyártott elemeket helyez el Állványzatot készít és bont Hagyományos zsaluzatot készít és bont Monolit beton és vasbeton szerkezetet készít Vakolatot készít Nyílászárót épít be Aljzatbetont készít Szerelő kőműves munkát készít, előregyártott elemeket összeszerel az utasításoknak megfelelően Falakban utólagos nyílás kiváltását készíti Bontási, átalakítási, helyreállítási munkákat végez


61

A kőműves munkákhoz szükséges kisgépeket kezeli Műemléki épületek, építmények hibáit felméri Szakmai követelménymoduljainak azonosítója, megnevezése 0459-06 Építőipari közös feladatok I. 0460-06 Hagyományos zsaluzat készítése 0462-06 Hagyományos állványzat készítése 0476-06 Víz-, hő- és hangszigetelés készítése I. 0482-06 Monolit beton készítése I. 0486-06 Falazás, vakolás I. 0487-06 Betonozási feladatok I. 0698-06 Speciális kőműves feladatok I. 0886-06 Általános vállalkozási feladatok A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével.


62

Ács, állványozó (OKJ 33 582 01 1000 00 00) Képzési idő: 3 év Iskolai előképzettség: 10. évfolyam elvégzése. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: Ács-állványozó (FEOR száma 7612) A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Megismeri és előkészíti az elvégzendő feladatot Munkát előkészítő és befejező műveleteket végez Hagyományos zsaluzatot készít és bont Zsalurendszerekből zsaluzatot készít és bont (rendszerzsaluzat) Hagyományos állványzatot készít és bont A csőállványzatot szereli, építi és bontja Maradó (fa fedélszerkezetek, fafödémek stb.) faszerkezeteket épít, helyreállít, felújít, megerősít, átalakít Előre gyártott faszerkezeteket beépít Szakmai követelménymoduljainak azonosítója, megnevezése 0459-06 Építőipari közös feladatok I. 0460-06 Hagyományos zsaluzat készítése 0461-06 Rendszerzsaluzat építése, bontása 0462-06 Hagyományos állványzat készítése 0463-06 Cső- és keretes állványzat építése, bontása 0464-06 Faszerkezet építése 0886-06 Általános vállalkozási feladatok A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével.


63

Kozmetikus (OKJ 52 815 01 0000 00 00) Képzési idő: 2 év Iskolai előképzettség: Érettségi vizsga. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: Kozmetikus (FEOR száma 5312) A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Megteremti a vállalkozás feltételeit Felkészül a szépészeti szolgáltatás feladataira Arcot, szem környékét, nyakat, dekoltázst kezel kozmetikumokkal, kézzel, géppel, segédeszközökkel Testet kezel kozmetikumokkal, kézzel, géppel, segédeszközökkel Arcot, testet szőrtelenít ideiglenesen, véglegesen Arcot, testet szőkít Szempillát, szemöldököt fest, szemöldököt formáz Tartós sminket készít Különféle egyszeri sminket készít Befejezi a szépészeti szolgáltatáshoz kapcsolódó napi feladatokat Szakmai követelménymoduljainak azonosítója, megnevezése 1210-06 Szépészeti szolgáltatóegység üzemeltetése 1211-06 Kozmetikus feladatai A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével.


64

Fodrász (OKJ 33 815 01 1000 00 00) Képzési idő: 3 év Iskolai előképzettség: 10. évfolyam elvégzése. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: Fodrász, borbély (FEOR száma 5311) A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Megteremti a vállalkozás feltételeit Felkészül a szépészeti szolgáltatás feladataira Fogadja a vendéget Előkészítő feladatokat végez Hajmosást végez A haj és fejbőr kisebb rendellenességeit ápolja Hajszínváltoztatást végez a színképzés alapelvei szerint Tartós hullámosítást, egyenesítést végez Női hajvágást végez az alaphajvágás és a divathajvágás technológiái szerint Férfi hajvágást végez klasszikus és divatos forma szerint Gyermek hajvágást végez Hajformázást végez Arcborotválást végez Bajusz és szakáll kezelését végzi Hajmunkákat végez Speciális fodrászati tevékenységet végez Befejezi a szépészeti szolgáltatáshoz kapcsolódó napi feladatokat Házi ápolásra tanácsot ad Szakmai követelménymoduljainak azonosítója, megnevezése


65

1210-06 Szépészeti szolgáltatóegység üzemeltetése 1212-06 Fodrász feladatai A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével.

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM Marketing- és reklámügyintéző (OKJ 52 342 01 0000 00 00) Képzési idő: 1 év Iskolai előképzettség: Érettségi vizsga. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: Kiállítási és kereskedelmi propaganda ügyintéző (FEOR száma 3622) A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Részt vesz a marketingmunkában, a stratégia kidolgozásában Közreműködik az egységes vállalati/márka-arculat biztosításában Reklamációs eseteket kezel ATL kampányt koordinál Koordinálja a POS anyagok fejlesztését Promóciót szervez PR tevékenységet koordinál Közreműködik rendezvények - kongresszusok, konferenciák, árubemutatók, kiállítások, kvízjátékok, vetélkedők, sportesemények, kirándulások, túrák, bálok, partyk, kiállítások, bemutatók, dedikálások, jótékonysági események, road-show-k, üzemlátogatások, jubileumi ünnepségek stb. - megszervezésében DM és interaktív projekteket koordinál Irodai, ügyviteli adminisztrációs feladatokat végez Segíti a marketing/PR/reklámmenedzser munkáját Irodatechnikai és multimédiás eszközöket kezel Szakmai követelménymoduljainak azonosítója, megnevezése 0061-06 Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek 0062-06 Marketing és PR alapismeretek 0063-06 Ügyintézői feladatok a sajtókapcsolat, a rendezvényszervezés, a vállalati arculat-kialakítás és a reklámkampány-szervezés területén 0066-06 A marketing és reklám-tevékenység szervezése

66


67

A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével.

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM Gazdasági informatikus (OKJ 54 481 04 0010 54 01) Képzési idő: 2 év Iskolai előképzettség: Érettségi vizsga. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: Egyéb számítástechnikai foglalkozások (FEOR száma 3139) A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Számítógépet kezel, szoftvereket használ Munkaszervezéssel kapcsolatos tevékenységet végez Projektet tervez és értékel Informatikai ismereteket alkalmaz Megvalósíthatósági tanulmányt készít Menedzsment feladatokat végez Kiválasztja, üzemeli, felügyeli az információs rendszert Üzembehelyezést, bővítést végez Előkészíti a számítógépes jelfeldolgozó rendszert Üzemelteti a távközlési eszközöket Előkészíti a telekommunikációs rendszert Megvalósíthatósági tanulmányt készít Adatátvitelt és szabályozástechnikát végez Alkalmazza a menedzselési technikákat Szakmai követelménymoduljainak azonosítója, megnevezése 1142-06 Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés 1143-06 Projektmenedzsment 1155-06 Informatikai ismeretek 1158-06 Gazdasági informatika A szakmai vizsgára bocsátás feltételei:

68


69


MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM Idegen nyelvi titkár (OKJ 54 346 01 0010 54 01) Képzési idő: 2 év Iskolai előképzettség: Érettségi vizsga. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: Titkárnő (FEOR száma 4191) A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Adatbeviteli feladatot végez Ügyvitel-technikai eszközöket, berendezéseket használ Iratokat, dokumentumokat kezel, selejtez, leltároz Dokumentumszerkesztési feladatot végez Gazdálkodással kapcsolatos részfeladatot végez Gazdálkodáshoz kapcsolódó feladatokat végez Ügyintézői feladatokat lát el Protokoll feladatokat lát el Rendezvényeket, eseményeket szervez PR tevékenységet végez szakmai irányítással Titkári feladatokat lát el idegen nyelven írásban Titkári feladatokat lát el idegen nyelven szóban Közreműködik a tanügy-igazgatási ügyviteli feladatok ellátásában Közreműködik az oktatási intézmény kapcsolattartási feladatainak ellátásában Az iskolavezetés mellett személyi titkári feladatokat végez Közreműködik az iskolai események szervezésében Részt vesz a személyügyi feladatok ellátásában szakmai irányítással Személyi titkári, menedzserasszisztensi feladatokat lát el Irodai munkafolyamatokat szervez

70


71

Szakmai követelménymoduljainak azonosítója, megnevezése 1617-06 Gépírás és iratkészítés 1618-06 Dokumentumkészítés és -kezelés az irodában 1619-06 Titkári ügyintézés 1620-06 Rendezvényszervezés és a PR a hivatali gyakorlatban 1621-06 Titkári ügyintézés idegen nyelven A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével.


72

Idegenvezető (OKJ 54 812 01 1000 00 00) Képzési idő: 2 év Iskolai előképzettség: Érettségi vizsga. Szakmai előképzettség: eredményes nyelvi szintfelmérés A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: Idegenvezető (FEOR száma 3642) A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Az idegenvezető az országba érkező külföldi turistákat, valamint a belföldi túrákon (országjáráson, kiránduláson, városnézésen, szakmai programokon) résztvevő magyar vendégeket megismerteti az ország idegenforgalmi, kulturális, történelmi, művészeti értékeivel, nevezetességeivel magyar, illetve idegen nyelven. Gondoskodik a csoport részére megrendelt szolgáltatások biztosításáról, valamint magyar csoportok külföldre kísérése során csoportkísérői teendőket lát el és tolmácsol Szakmai követelménymoduljainak azonosítója, megnevezése 1447-06 Adminisztráció végzése 1448-06 Kommunikációs tevékenység gyakorlása 1449-06 Idegenvezetői adminisztrálás 1450-06 Idegenvezetés gyakorlata 1451-06 Idegenforgalom elmélet A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. Középfokú C típusú nyelvvizsga


73

Utazásügyintéző (OKJ 54 812 02 0010 54 02) Képzési idő: 1 év Iskolai előképzettség: Érettségi vizsga. Szakmai előképzettség: eredményes nyelvi szintfelmérés, „A2” szint, az europass nyelvi útlevél, a közös európai léptékre épülő értékelési táblázat alapján. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: Utazási tanácsadó, szervező, idegenforgalmi ügyintéző (FEOR száma 3641) A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Idegenforgalmi marketing tevékenységet végez, az utazáshoz kapcsolódó szolgáltatásokat értékesíti, tájékoztat, információt nyújt partnerei számára. Rendezvényszervezést végez. Konferenciákat szervez. Ismeri és gyakorolja a protokollal kapcsolatos szabályokat. Szakmai követelménymoduljainak azonosítója, megnevezése 1447-06 Adminisztráció végzése 1448-06 Kommunikációs tevékenység gyakorlása 1458-06 Referensi tevékenységek végzése 1461-06 Utazásközvetítés 1463-06 Információkezelés, közvetítés A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. Alapfokú C típusú nyelvvizsga

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM Ügyintéző titkár (OKJ 54 346 01 0010 54 03) Képzési idő: 2 év Iskolai előképzettség: Érettségi vizsga. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: Titkárnő (FEOR száma 4191) A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Adatbeviteli feladatot végez Ügyvitel-technikai eszközöket, berendezéseket használ Iratokat, dokumentumokat kezel, selejtez, leltároz Dokumentumszerkesztési feladatot végez Gazdálkodással kapcsolatos részfeladatot végez Gazdálkodáshoz kapcsolódó feladatokat végez Ügyintézői feladatokat lát el Protokoll feladatokat lát el Rendezvényeket, eseményeket szervez PR tevékenységet végez szakmai irányítással Titkári feladatokat lát el idegen nyelven írásban Titkári feladatokat lát el idegen nyelven szóban Közreműködik a tanügy-igazgatási ügyviteli feladatok ellátásában Közreműködik az oktatási intézmény kapcsolattartási feladatainak ellátásában Az iskolavezetés mellett személyi titkári feladatokat végez Közreműködik az iskolai események szervezésében Részt vesz a személyügyi feladatok ellátásában szakmai irányítással Személyi titkári, menedzserasszisztensi feladatokat lát el Irodai munkafolyamatokat szervez

74


75

Szakmai követelménymoduljainak azonosítója, megnevezése 1617-06 Gépírás és iratkészítés 1618-06 Dokumentumkészítés és -kezelés az irodában 1619-06 Titkári ügyintézés 1620-06 Rendezvényszervezés és a PR a hivatali gyakorlatban 1623-06 Személyi titkári és irodai ügyintézés A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével.

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM Üzleti kommunikációs szakügyintéző (OKJ 54 347 01 0010 54 04) Képzési idő: 2 év Iskolai előképzettség: Érettségi vizsga. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: Egyéb kereskedelmi, áruforgalmi, értékesítési ügyintézők (FEOR száma 3629) A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Iratokat, dokumentumokat kezel Ügyvitel-technikai eszközöket, berendezéseket használ Adatbeviteli feladatot végez Kapcsolatot létesít az ügyféllel Ügyintéz, szolgáltatást végez Panaszt, reklamációt kezel Call/Contact Center rendszert használ Termékeket és szolgáltatásokat értékesít Ügyfélkapcsolatokat aktivizál Hidegenhívást kezdeményez Az emberi erőforrás gazdálkodáshoz kapcsolódó szakfeladatokat lát el A műszaki segítségnyújtás (IT, HelpDesk) szakfeladatokat lát el A távközléshez kapcsolódó szakfeladatokat lát el Az üzleti adminisztrációhoz kapcsolódó szakfeladatokat lát el Szakmai követelménymoduljainak azonosítója, megnevezése 1604-06 Az irat-, dokumentum- és ügyviteltechnikai berendezés kezelése 1605-06 Gépírás, szövegszerkesztés és táblázatkezelés 1606-06 Üzleti kommunikáció idegen nyelven 1607-06 Az ügyfélszolgálati panasz, reklamáció kezelése

76


77

2568-06 A Call/Contact Center rendszer használata idegen nyelven 2569-06 A telemarketing, telesales tevékenység ellátása idegen nyelven 1595-06 Az üzleti adminisztrációs szakfeladatok ellátása A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével.


78

Logisztikai ügyintéző (OKJ 54 345 02 0000 00 00) Képzési idő: 2 év Iskolai előképzettség: Érettségi vizsga. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: Kereskedelmi ügyintéző (FEOR száma 3621) A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Kapcsolatot tart a partnerekkel, ügyfelekkel Döntéselőkésztéssel segíti a menedzsmentet Kommunikációs, marketing és PR tevékenységet végez Irodatechnikai és multimédiás eszközöket kezel Közreműködik a rendelések, beszerzések, értékesítés (termék, szolgáltatás) lebonyolításában Irodai, ügyviteli adminisztrációt végez Reklamációs eseteket kezel Nemzetközi szállítással, szállítmányozással kapcsolatos ügyintézői tevékenységet folytat Nemzetközi szállítással kapcsolatos kiegészítő tevékenységet folytat Szakmai követelménymoduljainak azonosítója, megnevezése 0061-06 Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek 0062-06 Marketing és PR alapismeretek 0117-06 Veszélyes áruk tárolásának, szállításának követelményei 0118-06 Áruterítés 0119-06 Az anyagbeszerző munkakör követelményei 0391-06 A Logisztikai ügyintéző speciális feladatai A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével.


79

Szociális asszisztens (OKJ 54 762 01 0010 54 02) Képzési idő: 2 év Iskolai előképzettség: Érettségi vizsga. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: Szociális és gyermekvédelmi ügyintéző (FEOR száma 3315) A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Ügyviteli és ügyirat-kezelési feladatokat lát el Szociális és gyermekvédelmi ügyeket intéz Részt vesz a döntés-előkészítő munkában Közreműködik a szolgáltatások megszervezésében, irányításában A szociális munkás irányításával részfeladatokat lát el a szociális problémamegoldásban Önállóan szociális segítő tevékenységet folytat Baleset, vagy hirtelen egészségromlás esetén elsősegélyt nyújt Szabadidős és rekreációs programokat szervez és vezet Részt vesz a szociális munka adminisztrációjának kialakításában és működtetésében Szakemberek irányításával rehabilitációs programokat valósít meg Részt vesz a fogyatékosokat ellátó és rehabilitációs intézmények adminisztrációjának kialakításában és működtetésében Prevenciós, egészségmegőrző, -fejlesztő, mentálhigiénés tevékenységet folytat és ilyen programokat szervez Munkajellegű foglalkozásokat szervez Közösségi és kistérségi társadalmi integrációt segítő tevékenységet végez Szakmai követelménymoduljainak azonosítója, megnevezése 1356-06 A szociális segítés alapfeladatai 1361-06 Részfeladatok a szociális problémamegoldásban


80

1362-06 Önálló szociális segítő feladatok 1363-06 Elsősegély-nyújtási feladatok 1368-06 Szabadidő-szervezési és rekreációs feladatok 1849-06 A szociális munka adminisztrációja A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével.


81

Gyógypedagógiai asszisztens (OKJ 54 140 01 0000 00 00) Képzési idő: 2 év Iskolai előképzettség: Érettségi vizsga. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: Gyógypedagógiai asszisztens (FEOR száma 3415) A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Közreműködik

az

általános

jellegű

közvetlen

(gyógy)pedagógiai

munka

előkészítésében Részt vesz a tanórai, a tanórán kívüli és intézményen kívüli foglalkozások lebonyolításában Közreműködik a fogyatékos személyek körében végzett általános jellegű nevelési, oktatási, képzési és fejlesztési teendők ellátásában Irányítás mellett ellát egyes fogyatékosság-specifikus gyógypedagógiai asszisztensi feladatokat az értelmi, a látás-, a hallás-, a testi, a beszéd-, és halmozottan (súlyosan és halmozottan) fogyatékos személyek, valamint az autista, és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességeivel küzdő személyek körében Felügyeletet lát el, kíséri az egyes tanulókat, vagy csoportokat Gondozási feladatokat végez, elsősegélyt nyújt Közreműködik a gyermekek, tanulók szabadidős tevékenységének szervezésében és lebonyolításában Részt vesz az adminisztrációs feladatok és az intézményi szintű tevékenységek Szakmai követelménymoduljainak azonosítója, megnevezése 1283-06 Általános pedagógiai asszisztensi feladatok 1284-06 Általános gyógypedagógiai asszisztensi feladatok 1285-06 Fogyatékosság-specifikus gyógypedagógiai asszisztensi feladatok I.-II. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei:


82


MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM Gyógymasszőr (OKJ 52 726 01 0010 52 01) Képzési idő: 2 év Iskolai előképzettség: Érettségi vizsga. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: Masszőr (FEOR száma 5314) A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Gyógymasszázst végez Frissítő masszázst végez Szakmai követelménymoduljainak azonosítója, megnevezése 2321-06 Interakció az egészségügyi ellátásban 2326-06 Asepsis - antisepsis, munkavédelem, környezetvédelem 2450-06 Egészségmegőrzés - egészségfejlesztés 2390-06 Masszázs alapozás 2391-06 Masszázs 2392-06 Masszőr szakmai szolgáltatás 2393-06 Gyógymasszázs A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány.

83


84

Számítógép-szerelő, -karbantartó (OKJ 33 523 01 1000 00 00) Képzési idő: 2 év Iskolai előképzettség: 10. évfolyam elvégzése A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: Rádió-, televízióés számítástechnikai műszerész (FEOR száma 7444) A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Számítógépet kezel, szoftvereket használ Munkaszervezéssel kapcsolatos tevékenységet végez Általános műszaki tevékenységet végez Számítástechnikai berendezéseket karbantart Hibajavítást végez Telephelyre számítástechnikai berendezést telepít Számítógép összeszerelést végez Szakmai követelménymoduljainak azonosítója, megnevezése 1142-06 Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés 1173-06 Számítógép összeszerelése 1174-06 Számítógép javítása, karbantartása A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével.

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM Irodai asszisztens (OKJ 33 346 01 1000 00 00) Képzési idő: 2 év Iskolai előképzettség: 10. évfolyam elvégzése A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: Irodai adminisztrátor (FEOR száma 4193) A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Adatbeviteli feladatot végez Ügyvitel-technikai eszközöket, berendezéseket használ Iratokat, dokumentumokat kezel, selejtez, leltároz Dokumentumszerkesztési feladatot végez Elektronikus szövegfeldolgozást végez Irat- és dokumentumszerkesztést végez Számítógépen információt kezel Gazdálkodással kapcsolatos részfeladatot végez Kapcsolatot létesít és tart fenn Írásbeli kapcsolattartási feladatokat lát el Beszédjegyzéssel kapcsolatos feladatot végez Áttételi dokumentumokat készít Gyorsírói feladatokat lát el Jegyzőkönyvi dokumentumot készít Adatfelvétel, eseményrögzítés előkészítésével kapcsolatos feladatokat lát el Jegyzőkönyv-vezetési feladatokat lát el Szakmai követelménymoduljainak azonosítója, megnevezése 1617-06 Gépírás és iratkészítés 1618-06 Dokumentumkészítés és -kezelés az irodában 1611-06 A munkahelyi kapcsolattartás

85


86

1612-06 Elektronikus szövegfeldolgozás 1613-06 Elektronikus információkezelés 1614-06 Hivatali gazdálkodás és üzleti protokoll A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével.


87

Épület- és építménybádogos (OKJ 31 582 07 1000 00 00) Képzési idő: 2 év Iskolai előképzettség: 8. évfolyam elvégzése A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: Épület-, építménybádogos (FEOR száma 7633) A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Munkát előkészít Helyszíni tervezést, ellenőrzést végez Előkészítő munkát végez Függőeresz-csatornát szerel Fekvőeresz csatornát készít Párkányon ülő csatornát készít Attika csatornát készít Hajlat- vagy vápacsatornát készít Szegélylemezeket készít Szellőzősisakot, kúpos csőhüvelyt készít Tetőkibúvót készít Lefolyócsöveket felszerel Előregyártott rendszereket szerel A munkát befejezi Szakmai követelménymoduljainak azonosítója, megnevezése 0459-06 Építőipari közös feladatok I. 0488-06 Bádogos feladatok 0886-06 Általános vállalkozási feladatok A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével.


88


89

Tetőfedő (OKJ 31 582 17 0000 00 00) Képzési idő: 2 év Iskolai előképzettség: 8. évfolyam elvégzése A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: Tetőfedő (FEOR száma 7632) A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Előkészítő munkálatokat végez Az ácsmunkát leellenőrzi, előkészíti a fedést Megtervezi a tetőfedés munkafolyamatát Megteremti a munkavégzéshez szükséges biztonságos környezetet Előkészíti az anyagokat Tetőfedéseket, tetőhéjállásokat készít Nádtetőfedést készít archaikus építési technikával Utómunkálatokat végez Elvégzi az adminisztrációs munkát Utólagos tetőjavítást végez Szakmai követelménymoduljainak azonosítója, megnevezése 0459-06 Építőipari közös feladatok I. 0497-06 Tetőfedő feladatok I. 0886-06 Általános vállalkozási feladatok A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével.


90

Szociális gondozó és ápoló (OKJ 33 762 01 0010 33 02) Képzési idő: 2 év Iskolai előképzettség: 10. évfolyam elvégzése A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: Szociális ápoló, gondozó (FEOR száma 3315) A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Végzi az ápolási, gondozási alapfeladatokat Vezeti a gondozási, ápolási, fejlesztési terv és a rehabilitációs program dokumentációját Felméri az idős emberek sajátos szükségleteit Idős emberek körében szociális gondozást végez Végzi az idősellátás adminisztrációját Szakmai követelménymoduljainak azonosítója, megnevezése 1851-06 Gondozási-ápolási alapfeladatok 1865-06 A sajátos szükségletek felmérésének feladatai az idősellátásban 1866-06 Idősgondozási feladatok 1867-06 Az idősellátás adminisztrációja A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével.

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM Burkoló (OKJ 33 582 03 1000 00 00) Képzési idő: 3 év Iskolai előképzettség: 10. évfolyam elvégzése A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: Burkoló (FEOR száma 7634) A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Előkészítő munkát végez Elvégzi a munkafolyamat előkészítését Előkészíti a burkolandó felületet Burkolat alatti aljzatokat készít (aljzatbetont, vakolatot) Hidegburkolatot készít vízszintes és függőleges felületre Parketta burkolatot, hajópadlót, lambériát készít Műanyag- és szőnyegpadlóburkolatot készít Önterülő burkolatot készít Térburkolatot készít Tűvédelmi burkolatot készít Álpadlót készít Szerelt burkolatot készít Befejező, javító munkát végez Szakmai követelménymoduljainak azonosítója, megnevezése 0459-06 Építőipari közös feladatok I. 0468-06 Speciális burkolat készítése I. 0472-06 Hidegburkolási feladatok 0473-06 Melegburkolási feladatok 0474-06 Parkettázási feladatok 0475-06 Burkolás előkészítése

91


92

0886-06 Általános vállalkozási feladatok A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével.

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM Festő, mázoló és tapétázó (OKJ 33 582 04 1000 00 00) Képzési idő: 3 év Iskolai előképzettség: 10. évfolyam elvégzése A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: Festő és mázoló (FEOR száma 7635) A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Előkészíti a munkafolyamatot Különféle anyagú felületeket előkészít Alapozó festést végez Előkezeli a felületet megválasztott technikával Felújítási munkát végez Fest, mázol Díszítő munkát végez Tapétázik Elvégzi a befejező munkálatokat Lezárja a munkafolyamatokat Plakátot ragaszt Szakmai követelménymoduljainak azonosítója, megnevezése 0459-06 Építőipari közös feladatok I. 0875-06 Falfelületek előkészítése, festése I. 0878-06 Mázolás, festés, felújítási munkák I. 0881-06 Tapétázás 0882-06 Plakátragasztás 0886-06 Általános vállalkozási feladatok A szakmai vizsgára bocsátás feltételei:

93


94


MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM Bútorasztalos (OKJ 33 543 01 1000 00 00) Képzési idő: 3 év Iskolai előképzettség: 10. évfolyam elvégzése. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: Bútorasztalos (FEOR száma 7341) A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Előkészíti az üzleti tervet Számítástechnikai eszközöket használ Munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások betartása Előkészíti a biztonságos munkavégzést Előkészíti a gyártást Gyártási folyamatokat szervez Tömörfa alkatrészeket gyárt Faanyagot esztergályoz Furnérozott alkatrészeket gyárt Felületkezelést végez Laminált bútoralkatrészeket gyárt Összeállítja a termék alkatrészeit Műszaki adminisztrációt végez Készterméket csomagol, raktároz Szakmai követelménymoduljainak azonosítója, megnevezése 2273-06 A biztonságos munkavégzés feladatai 2274-06 Gyártáselőkészítési és minőségellenőrzési feladatok 2275-06 Munkakörrel, munkavégzéssel kapcsolatos feladatok 2302-06 Alapvető tömörfa megmunkálási feladatok

95


96

2303-06 Tervezési, szervezési feladatok 2304-06 Alapvető szerelési feladatok 1846-06 Furnérozott és laminált lapok alkatrészgyártási, szerelési és felületkezelési feladatai 1847-06 Bútorasztalos termékek gyártási feladatai 1848-06 Vegyes faipari termékek, tömegcikkek gyártása A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével.

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető (OKJ 54 481 03 0010 54 01) Képzési idő: 2 év Iskolai előképzettség: Érettségi vizsga. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: Számítógéphálózat-üzemeltető (FEOR száma 3131) A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Számítógépet kezel, szoftvereket használ Munkaszervezéssel kapcsolatos tevékenységet végez Projektet tervez és értékel Hardveres feladatokat lát el Szoftveres feladatokat lát el Címtárat telepít, konfigurál, üzemeltet Támogatja a biztonsági rendszert Üzemelteti a külső és belső hálózatot LAN/WAN minősítéseket végez mérésekkel LAN/WAN hálózatokat üzemeltet és felügyel Rendszer paramétereket mér, elemez és jelentéseket készít LAN/WAN hibaelhárítást végez LAN/WAN adatvédelmet biztosít LAN/WAN eszközöket telepít LAN/WAN hálózatot módosít Üzemelteti a vezeték nélküli hálózatot VoIP rendszereket üzemeltet és telefonközpontot felügyel Szakmai követelménymoduljainak azonosítója, megnevezése 1142-06 Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés

97


98

1143-06 Projekt menedzsment 1168-06 Hardveres, szoftveres feladatok 1163-06 LAN/WAN ismeretek, biztonsági rendszer A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével.

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM Számítógéprendszer-karbantartó (OKJ 54 481 03 0010 54 05) Képzési idő: 2 év Iskolai előképzettség: Érettségi vizsga. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: Számítógéphálózat-üzemeltető (FEOR száma 3131) A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Számítógépet kezel, szoftvereket használ Munkaszervezéssel kapcsolatos tevékenységet végez Projektet tervez és értékel Hardveres feladatokat lát el Szoftveres feladatokat lát el Beléptető rendszereket épít ki (kábelez, eszközöket csatlakoztat) Folyamatszabályozási rendszereket épít ki (kábelez, eszközöket csatlakoztat) Közigazgatási rendszereket épít ki (kábelez, eszközöket csatlakoztat) Infokommunikációs (hálózat, VoIP) rendszereket épít ki (kábelez, eszközöket csatlakoztat) Pénztári rendszereket épít ki (kábelez, eszközöket csatlakoztat) Oktatási rendszereket épít ki (kábelez, eszközöket csatlakoztat) Beléptető rendszereket telepít Folyamatszabályozási rendszereket telepít Közigazgatási rendszereket telepít Infokommunikációs (hálózat, VoIP) rendszereket telepít Szakmai követelménymoduljainak azonosítója, megnevezése 1142-06 Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés 1143-06 Projekt menedzsment 1168-06 Hardveres, szoftveres feladatok

99


100

1164-06 Számítógépes rendszerek fizikai kiépítése 1175-06 Számítógépes rendszerek szoftveres telepítése A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével.


101

Webmester (OKJ 54 481 03 0010 54 07) Képzési idő: 2 év Iskolai előképzettség: érettségi vizsga. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: Számítógéphálózatüzemeltető (FEOR száma 3131)

A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Számítógépet kezel, szoftvereket használ Munkaszervezéssel kapcsolatos tevékenységet végez Projektet tervez és értékel Hardveres és szoftveres feladatokat lát el Figyeli és gyűjti a munkájával kapcsolatos újonnan felmerülő technológiákat, trendeket Biztosítja az állandó elérhetőséget Fogadja, kezeli/továbbítja a weblátogatók észrevételeit, panaszait, kérdéseit, igényeit Fogadja a belső és külső munkatársak webtartalommal kapcsolatos igényeit/utasításait Intézi a webtartalom telepítését és a hozzá kapcsolódó hostok regisztrációs kérelmét A közvetített webtartalmak megújítását elvégzi Ellenőrzi a tartalom szerkezeti megjelenését a frissítést követően különböző megjelenítési felületeken Weblaptartalmat korrigálja/javaslatot tesz a korrigálásra Teszteléseket végez a webtartalmak elérhetőségét illetően Detektálja a rendszer gyenge pontjait és a támadásokat Részt vesz a szolgáltatás biztonsági és funkcionális tervezésében, kialakításában A felhalmozott információk alapján rendszerbe illő és a feladathoz szükséges hardver és szoftver eszközöket javasol Jogosultság struktúrát kezel a webes tartalom eléréséhez Adatbázis jogosultságokat kezel A felhasználók adminisztrációját kezeli

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM Szakmai követelménymoduljainak azonosítója, megnevezése 1142-06 Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés 1143-06 Projekt menedzsment 1168-06 Hardveres, szoftveres feladatok 1167-06 Webmester

A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével.

102


103

Kereskedő (OKJ 52 341 05 1000 00 00) Képzési idő: 2 év Iskolai előképzettség: Érettségi vizsga. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: Kereskedő (FEOR száma 5111) A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Vállalkozást hoz létre/működtet/szüntet meg Irányítja, szervezi, ellenőrzi a kereskedelmi egység tevékenységét Marketing tevékenységet végez Megszervezi és lebonyolítja a beszerzési tevékenységet Megszervezi és lebonyolítja a készletezést, raktározást, nyilvántartja a készleteket, gazdálkodik a készletekkel Megszervezi és lebonyolítja az értékesítési tevékenységet Ellátja a kereskedelmi egység szabályszerű üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat Felméri és értékeli a piaci környezetet bolthálózat létrehozása szempontjából Kiválasztja, kialakíttatja a legkedvezőbb kondíciójú üzlethelyiségeket Kialakítja a bolthálózat szabályai szerint az üzlet külső/belső arculatát, választékát, biztosítja a személyi és tárgyi feltételeket Szakmai követelménymoduljainak azonosítója, megnevezése 0001-06 A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése 0002-06 Marketing tevékenység 0003-06 Az áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése 0004-06 Az áruforgalom lebonyolítása 0005-06 A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése 0006-06 Bútorok és lakástextíliák forgalmazása 0007-06 Élelmiszerek és vegyiáruk forgalmazása


104

0008-06 Ruházati termékek forgalmazása A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével.


105

Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző (OKJ 54 762 01 0010 54 03) Képzési idő: 2 év Iskolai előképzettség: Érettségi vizsga. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: Szociális és gyermekvédelmi ügyintéző (FEOR száma 3315) A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Ügyviteli és ügyirat-kezelési feladatokat lát el Részt vesz a döntés-előkészítő munkában Közreműködik a szolgáltatások megszervezésében, irányításában Fogadja az intézménybe érkező ügyfeleket, klienseket és együttműködik velük a szükségletek rangsorolásában Mozgósítja ügyfele jogi, anyagi, kapcsolati, személyes és családi erőforrásait Tisztázza ügyfelével a feladatokat és a felelősségeket Beszerzi a problémák megoldásához szükséges információkat Alkalmazza a problémák megoldásának elméleti modelljeit Értékeli az ügyfél problémamegoldásának hatékonyságát Átlátja a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátások rendszerét Tájékoztatást ad az ügyfelek számára a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátások, támogatások segélyek, szolgáltatások köréről Tájékoztatást ad az ügyfelek számára hozzájutás feltételeiről Tájékoztatást ad az ügyfelek számára jogorvoslati lehetőségeiről Tájékoztatást ad az ügyfelek számára a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, hatóságok működési rendjéről, ügyfélfogadási rendjéről, idejéről Segítséget nyújt kliensének formanyomtatványok, beadványok, kérelmek kitöltésében Segítséget nyújt szolgáltatások igénybevételében Kérelmek elbírálását készíti elő Szakmai követelménymoduljainak azonosítója, megnevezése 1356-06 A szociális segítés alapfeladatai 1357-06 Szociális ügyvitel és ügyirat-kezelési feladatok 1358-06 Szociális és gyermekvédelmi ügyintézés


106

1359-06 Döntés-előkészítő munka 1360-06 Szolgáltatások szervezése A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével.


107

Divat- és stílustervező (OKJ 54 211 07 0000 00 00) Képzési idő: 3 év Iskolai előképzettség: Érettségi vizsga. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: Egyéb művészeti foglalkozások (FEOR száma 3729) A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Ruha- és öltözéktervezői feladatokat lát el, figyelembe véve a megrendelő elvárásait (alkati sajátosságait, életkorát, egyéniségét, öltözködési stílusát), az aktuális divatirányzatokat, funkcionális és esztétikai szempontokat, a gazdaságossági tényezőket. Öltözködési stílustanácsadást végezhet. Segít kiválasztani a legmegfelelőbb modellt, színt, alapanyagot, kellékeket, kiegészítőket az alkalom figyelembe vételével, stílusoknak megfelelő alapanyagokat, színeket,

mintákat

társít

ruhaformákkal,

díszítésekkel,

legcélszerűbb

szabásvonalakkal. Divatstílusoknak megfelelő kollekciókat állít össze termékekből, alakít ki különböző kellékek segítségével, munkája során alkalmazza a viselettörténet, valamint a divatirányzatokból szerzett információkat. Munkája során alkalmazza a viselettörténet, valamint a divatirányzatokból szerzett információkat. Önállóan elkészíti a ruhák terveit, öltözékek rajzait szabad kézzel, illetve számítógépes programok segítségével. Részt vesz a kivitelezés, a gyártás folyamatában annak érdekében, hogy a tervnek megfelelő ruházati termék készüljön el, a szabás, a varrás, a ruhapróba műveleteit összefogja, esetenként irányítja. Ismeri a kor követelményeinek megfelelő kivitelezési technológiákat, és alkalmazza azokat. Szakmai követelménymoduljainak azonosítója, megnevezése 0980-06 Művészetelméleti alapozás és ábrázolási gyakorlat


108

0981-06 Munkavállalással és a vállalkozással kapcsolatos gazdasági és jogi ismeretek alkalmazása 0982-06 Kreatív szakmai tervezés 0991-06 Divat- és stílustervezés 0992-06 Öltözékek története, anyagai és kivitelezése A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével.

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM Autószerelő (OKJ 51 525 01 1000 00 00) Képzési idő: 2 év Iskolai előképzettség: Középiskola befejező évfolyamának elvégzése. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: Gépjármű- és motorszerelő, -javító (FEOR száma 7431) A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Munkája során alkalmazza a korszerű számítástechnikai eszközöket Műszaki dokumentációt olvas, munkájához felhasznál és adott feladatra összeállít Gépjárművet javít Elvégzi a gépjármű időszakos szervizelését, felülvizsgálatát. Műszaki vizsgára felkészíti a gépjárművet Állapotfelmérést végez Környezetvédelmi felülvizsgálatot végez A munkavégzés biztonsági és környezetvédelmi előírásait betartja, alkalmazza Elkészíti, kitölti a munkavégzéshez szükséges dokumentumokat Autóbontó feladatokat lát el Autó karbantartó és ápoló feladatokat lát el Autómosó-gép kezelői feladatokat lát el Magas szintű járműdiagnosztikát végez Szakmai tudását karbantartja és fejleszti Javítási ügyvitelszervezést végez Kommunikál az ügyféllel Szakmai követelménymoduljainak azonosítója, megnevezése 0619-06 Környezetvédelmi felülvizsgálat feladatai 0673-06 Közúti járműszerelő közös feladatok I. 0674-06 Gépjármű karbantartás I. 0675-06 Gépjárműjavítás I. 0864-06 Autókarbantartás, ápolás 0865-06 Autóbontás 0866-06 Autómosás

109


110

0886-06 Általános vállalkozási feladatok 1208-06 Járműjavítás, -tisztítás I. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével.


111

3.8 Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak,óraszámai, előírt tananyagai és követelményei Gimnázium Esti tagozat Tantárgyak

9. osztály

10. osztály

11. osztály

12. osztály

Heti

Éves

Heti

Éves

Heti

Éves

Heti

3

111

3

111

3,5

129,5

3,5

Történelem

2

74

2

74

2

74

2

64

Matematika

3

111

3

111

3

111

4

128

Fizika

2

74

1

37

1,5

55,5

Kémia

2

74

2

74

1

37

1

37

2

74

1,5

48

2

74 1

37

1

32

3

111

3

96

1

37

2

64

18

666

Magyar irodalom és nyelvtan

Biológia Földrajz

2

74

Társadalomismeret Művészetek

1

37

1

37

Idegen nyelv

3

111

3

111

Informatika Összesen

18

666

18

A fenti kivonat egy különálló képzési program része.

666

17

Éves

112

544


112

3.9 A SZAKISKOLA HELYI TANTERVE IRODAI ASSZISZTENS ESTI ÓRATERV A tananyagegység

2.

300/2.0/1617-06

3.

300/3.0/1617-06

4.

300/1.0/1618-06

5.

300/2.0/1618-06

6.

300/3.0/1618-06

7.

Gépírás és iratkészítés

összes

300/1.0/1617-06

gyakorla gyakorla ti ti

1.

megnevezése

igényes

azonosítója

elméleti elmélet-

sorszáma

óraszáma

25

0

95

120

25

0

30

55

Ügyviteli eszközök

0

0

5

5

Dokumentumkezelés

20

0

0

20

30

0

75

105

Dokumentumkészítés

15

20

25

60

300/1.0/1611-06

A kommunikáció alapismeretei

10

45

15

70

8.

300/2.0/1611-06

Hivatali kommunikáció

25

0

0

25

9.

300/3.0/1611-06

A nyelvi kifejezés eszközei

20

25

15

60

10.

300/4.0/1611-06

Személyiségfejlesztés

20

0

15

35

11.

300/1.0/1612-06

Elektronikus írástechnika

15

0

0

15

12.

300/2.0/1612-06

30

20

0

50

13.

300/3.0/1612-06

Elektronikus levelezés

30

0

15

45

14.

300/4.0/1612-06


0

0

75

75

15.

300/1.0/1613-06

Iroda és információ

25

0

0

25

16.

300/2.0/1613-06

30

0

90

120

17.

300/3.0/1613-06

Információ- és adathasználat

35

0

50

85

18.

300/4.0/1613-06

Elektronikus információcsere

0

15

0

15

19.

300/1.0/1614-06

Gazdasági és jogi alapismeretek

60

55

0

115

20.

300/2.0/1614-06

Hivatali protokoll

25

0

50

75

15

0

35

50

60

0

0

60

Számítástechnikai alkalmazások


A szövegfeldolgozás elektronikus módja

Információs folyamatok az irodában

A számítástechnika 21.

300/3.0/1614-06

alkalmazása a hivatali protokollban

22.

-

Osztályfőnöki

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM Mindösszesen óra: 515

180

590

1285

113


114

IRODAI ASSZISZTENS LEVELEZŐ ÓRATERV A tananyagegység

300/1.0/1617-06


15

0

60

75

2.

300/2.0/1617-06


15

0

20

35

3.

300/3.0/1617-06


0

0

5

5

4.

300/1.0/1618-06

Dokumentumkezelés

10

0

0

10

5.

300/2.0/1618-06


25

0

40

65

6.

300/3.0/1618-06


10

10

15

35

7.

300/1.0/1611-06

A kommunikáció alapismeretei

5

25

10

40

8.

300/2.0/1611-06

Hivatali kommunikáció

15

0

0

15

9.

300/3.0/1611-06

A nyelvi kifejezés eszközei

15

15

10

40

10.

300/4.0/1611-06

Személyiségfejlesztés

10

0

10

20

11.

300/1.0/1612-06


10

0

0

10

12.

300/2.0/1612-06

15

15

0

30

13.

300/3.0/1612-06

Elektronikus levelezés

20

0

10

30

14.

300/4.0/1612-06


0

0

45

45

15.

300/1.0/1613-06

Iroda és információ

15

0

0

15

16.

300/2.0/1613-06

25

0

50

75

17.

300/3.0/1613-06

Információ- és adathasználat

15

0

40

55

18.

300/4.0/1613-06

Elektronikus információcsere

0

10

0

10

19.

300/1.0/1614-06

Gazdasági és jogi alapismeretek

40

30

0

70

20.

300/2.0/1614-06

Hivatali protokoll

15

0

20

35

21.

300/3.0/1614-06

10

0

25

35

22.

-

25

0

0

25

310

105

360

775

A szövegfeldolgozás elektronikus módja

Információs folyamatok az irodában

A számítástechnika alkalmazása a hivatali protokollban Osztályfőnöki

Mindösszesen óra:

igényes

összes

1.

megnevezése


azonosítója

elméleti elmélet-

sorszáma

óraszáma


115


116

SZÁMÍTÓGÉP-SZERELŐ,-KARANTARÓ ESTI ÓRATERV A tananyagegység

megnevezése

elméleti elmélet-

1.

171/1.0/1142-06

Informatikai alapismeretek

60

0

100

160

2.

171/2.0/1142-06

30

0

0

30

3.

171/1.0/1173-06

Hardvertechnika

30

0

80

110

4.

171/2.0/1173-06

Szoftverismeretek

60

0

85

145

5.

171/3.0/1173-06

Hálózatok

60

0

85

145

6.

171/4.0/1173-06

30

0

0

30

7.

171/5.0/1173-06

0

0

75

75

8.

171/1.0/1174-06

95

0

125

220

9.

171/2.0/1174-06

70

0

190

260

10.

-

60

0

0

60

495

0

740

1235

Munkatervezés és – szervezés

Számítógép és hálózatfelügyelet Számítógép és hálózatfelügyelet Számítógépes architektúrák Haladó számítógép és hálózatfelügyelet Osztályfőnöki

Mindösszesen óra:

igényes

összes

azonosítója


sorszáma

óraszáma tanár


117

SZÁMÍTÓGÉP-SZERELŐ,-KARANTARÓ LEVELEZŐ ÓRATERV A tananyagegység


1.

171/1.0/1142-06


45

0

55

100

2.

171/2.0/1142-06

20

0

0

20

3.

171/1.0/1173-06

Hardvertechnika

20

0

50

70

4.

171/2.0/1173-06

Szoftverismeretek

40

0

50

90

5.

171/3.0/1173-06

Hálózatok

40

0

50

90

6.

171/4.0/1173-06

20

0

0

20

7.

171/5.0/1173-06

0

0

50

50

8.

171/1.0/1174-06

55

0

85

140

9.

171/2.0/1174-06

40

0

120

160

10.

-

25

0

0

25

305

0

460

765

Munkatervezés és – szervezés

Számítógép és hálózatfelügyelet Számítógép és hálózatfelügyelet Számítógépes architektúrák Haladó számítógép és hálózatfelügyelet Osztályfőnöki

Mindösszesen óra:

összes

megnevezése

igényes

azonosítója

elméleti elmélet-

sorszáma

óraszáma tanár


118

Autószerelő (51 525 01 1000 00 00) ESTI ÓRATERV A tananyagegység

1. 240/1.0/0619-06 2.

240/2.0/0619-06

összes

ti

gyakorla gyakorla ti

megnevezése

igényes

azonosítója

elméleti elmélet-

sorszáma

óraszáma

Járműazonosítási ismeretek

30

0

0

30

Környezetvédelmi mérések

35

60

0

95

25

0

0

25

0

0

20

20

10

0

15

25

15

25

0

40

15

20

0

35

Munka- és baleset- és 3.

240/1.0/0673-06

tűzvédelmi és környezetvédelmi ismeretek Műszaki dokumentációs

4.

240/2.0/0673-06

5.

240/3.0/0673-06

6.

240/1.0/0674-06

7.

240/2.0/0674-06

8.

240/1.0/0675-06

Motorjavítási ismeretek

25

30

0

55

9.

240/2.0/0675-06

Erőátvitel javítási ismeretek

30

30

0

60

Futómű javítási ismeretek

30

30

0

60

30

30

0

60

30

30

0

60

30

30

0

60

25

30

0

55

10. 240/3.0/0675-06 11. 240/4.0/0675-06

12. 240/5.0/0675-06

13. 240/6.0/0675-06

14. 240/7.0/0675-06

ismeretek Munkafelvételi és ügyfélkezelési ismeretek Karbantartási műveletek Ellenőrzési-, diagnosztikai- és szerviz-műveletek

Fékberendezések javítási ismeretei Kormányberendezések javítási ismeretei Villamos és elektronikus berendezések javítási ismeretei Gépjárműfelépítmények javítási ismeretei

15. 240/1.0/0864-06

Autóápolás

0

0

30

30

16. 240/2.0/0864-06

Autó-karbantartás

35

0

0

35

17. 240/1.0/0865-06

Járműátvétel bontásra

5

0

0

5

18. 240/2.0/0865-06

Járműbontás

30

30

0

60

19. 240/1.0/0866-06

Autómosó berendezések

35

20

10

65

oktató neve


119

felépítése és működése 20. 240/1.0/0886-06

Általános vállalkozási feladatok

20

30

20

70

21. 240/1.0/1208-06

Munkafelvétel

25

60

0

85

22. 240/2.0/1208-06

Járműjavítás gyakorlata

0

90

0

90

23. 240/3.0/1208-06

Járműtisztítás

35

0

25

60

24. 240/4.0/1208-06

Járműjavítás elmélete

90

0

0

90

25.

Osztályfőnöki

60

0

0

60

665

545

120

1330

-

Mindösszesen óra:

Az elméletigényes gyakorlati órák a tanár szempontjából elméletnek, a tanuló szempontjából gyakorlatnak számítanak, tehát ezt az időt a képzési időből a gyakorlatra fordított időként kell figyelembe venni. Elmélet/gyakorlat aránya: 50%-50


120

Autószerelő (51 525 01 1000 00 00) LEVELEZŐ ÓRATERV A tananyagegység

1. 240/1.0/0619-06 1 2.

240/2.0/0619-06

összes

ti


megnevezése

igényes

azonosítója

elméleti elmélet-

sorszáma

óraszáma

Járműazonosítási ismeretek

20

0

0

20

Környezetvédelmi mérések

20

35

0

55

15

0

0

15

0

0

10

10

5

0

10

15

10

10

0

20

10

10

0

20

Munka- és baleset- és 3.

240/1.0/0673-06

tűzvédelmi és környezetvédelmi ismeretek Műszaki dokumentációs

4.

240/2.0/0673-06

5.

240/3.0/0673-06

6.

240/1.0/0674-06

7.

240/2.0/0674-06

8.

240/1.0/0675-06

Motorjavítási ismeretek

15

20

0

35

9.

240/2.0/0675-06

Erőátvitel javítási ismeretek

20

20

0

40

Futómű javítási ismeretek

15

20

0

35

15

20

0

35

15

20

0

35

15

20

0

35

15

20

0

35

10. 240/3.0/0675-06 11. 240/4.0/0675-06

12. 240/5.0/0675-06

13. 240/6.0/0675-06

14. 240/7.0/0675-06

ismeretek Munkafelvételi és ügyfélkezelési ismeretek Karbantartási műveletek Ellenőrzési-, diagnosztikai- és szerviz-műveletek

Fékberendezések javítási ismeretei Kormányberendezések javítási ismeretei Villamos és elektronikus berendezések javítási ismeretei Gépjárműfelépítmények javítási ismeretei

15. 240/1.0/0864-06

Autóápolás

0

0

20

20

16. 240/2.0/0864-06

Autó-karbantartás

20

0

0

20

17. 240/1.0/0865-06

Járműátvétel bontásra

5

0

0

5

18. 240/2.0/0865-06

Járműbontás

15

15

0

30

19. 240/1.0/0866-06

Autómosó berendezések

20

10

5

35

oktató neve


121

felépítése és működése 20. 240/1.0/0886-06


25

25

0

50

21. 240/1.0/1208-06

Munkafelvétel

15

35

0

50

22. 240/2.0/1208-06

Járműjavítás gyakorlata

0

60

0

60

23. 240/3.0/1208-06

Járműtisztítás

20

0

15

35

24. 240/4.0/1208-06

Járműjavítás elmélete

65

0

0

65

25.

Osztályfőnöki

25

0

0

25

400

340

60

800

-

Mindösszesen óra:

Az elméletigényes gyakorlati órák a tanár szempontjából elméletnek, a tanuló szempontjából gyakorlatnak számítanak, tehát ezt az időt a képzési időből a gyakorlatra fordított időként kell figyelembe venni. Elmélet/gyakorlat aránya: 50%-50%. A levelező óraszám (800 óra) a nappali óraszámnak (2380 óra) a 34%a


122

. Épület- és építménybádogos (31 582 07 1000 00 00) LEVELEZŐ ÓRATERV A tananyagegység

195/2.0/0459-06

3.

195/3.0/0459-06

4.

195/1.0/0488-06

5.

195/2.0/0488-06

6.

195/3.0/0488-06

7.

összes

2.

Az építési tevékenység

ti

195/1.0/0459-06


1.

megnevezése

igényes

azonosítója

elméleti elmélet-

sorszáma

óraszáma

10

60

0

70

20

0

0

20

20

0

0

20

5

10

10

25

10

25

0

35

Lemezmegmunkálás

15

0

20

35

195/4.0/0488-06

Kötések készítése

15

0

40

55

8.

195/5.0/0488-06

Bádogtető készítése

20

0

55

75

9.

195/6.0/0488-06

Szerkezeti elemek

20

0

15

35

10. 195/7.0/0488-06

Kiegészítő elemek

10

0

20

30

11. 195/8.0/0488-06

Csatornák készítése

20

0

105

125

12. 195/9.0/0488-06

Egyéb bádogosszerkezetek

0

0

120

120

13. 195/10.0/0488-06 Korrózióvédelem

0

10

0

10

14. 195/11.0/0488-06 Ellenőrzési műveletek

0

0

5

5

15. 195/12.0/0488-06 Anyagismeret

20

0

0

20

16. 195/13.0/0488-06 Gépek, eszközök

10

0

0

10

alapfeladatai Balesetmentes munkavégzés feltételei Anyagszükséglet meghatározása Munkaterület átvétele és előkészítése A bádogosmunka számítási és szerkesztési feladatai

17. 195/1.0/0886-06


10

40

0

50

18.

Osztályfőnöki

25

0

0

25

230

145

390

765

-

Mindösszesen óra:

oktató neve


123

Az elméletigényes gyakorlati órák a tanár szempontjából elméletnek, a tanuló szempontjából gyakorlatnak számítanak, tehát ezt az időt a képzési időből a gyakorlatra fordított időként kell figyelembe venni. Elmélet/gyakorlat aránya: 30%-70% A levelező óraszám (765 óra) a nappali óraszámnak (2380 óra) a 32%-a.


124

Épület- és építménybádogos (31 582 07 1000 00 00) ESTI ÓRATERV A tananyagegység

195/2.0/0459-06

3.

195/3.0/0459-06

4.

195/1.0/0488-06

5.

195/2.0/0488-06

6.

195/3.0/0488-06

7.

összes

2.


ti

195/1.0/0459-06


1.

megnevezése

igényes

azonosítója

elméleti elmélet-

sorszáma

óraszáma

10

100

0

110

30

0

0

30

30

0

0

30

5

15

15

35

15

45

0

60

Lemezmegmunkálás

25

0

35

60

195/4.0/0488-06

Kötések készítése

20

0

65

85

8.

195/5.0/0488-06

Bádogtető készítése

35

0

80

115

9.

195/6.0/0488-06

Szerkezeti elemek

30

0

25

55

10. 195/7.0/0488-06

Kiegészítő elemek

25

0

25

50

11. 195/8.0/0488-06

Csatornák készítése

30

0

180

210

12. 195/9.0/0488-06

Egyéb bádogosszerkezetek

0

0

200

200

13. 195/10.0/0488-06 Korrózióvédelem

0

10

0

10

14. 195/11.0/0488-06 Ellenőrzési műveletek

0

0

5

5

15. 195/12.0/0488-06 Anyagismeret

30

0

0

30

16. 195/13.0/0488-06 Gépek, eszközök

15

0

0

15

alapfeladatai Balesetmentes munkavégzés feltételei Anyagszükséglet meghatározása Munkaterület átvétele és előkészítése A bádogosmunka számítási és szerkesztési feladatai

17. 195/1.0/0886-06


10

60

0

70

18.

Osztályfőnöki

60

0

0

60

-

oktató neve

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM Mindösszesen óra:

370

230

630

125 1230

Az elméletigényes gyakorlati órák a tanár szempontjából elméletnek, a tanuló szempontjából gyakorlatnak számítanak, tehát ezt az időt a képzési időből a gyakorlatra fordított időként kell figyelembe venni. Elmélet/gyakorlat aránya: 30%-70%


126

Fodrász (33 815 01 1000 00 00) ESTI ÓRATERV A tananyagegység

1. 347/1.0/1210-06

Vállalkozási és gazdasági ismeretek Munka- és környezetvédelmi

összes

ti


megnevezése

igényes

azonosítója

elméleti elmélet-

sorszáma

óraszáma

25

50

0

75

30

50

0

80

2.

347/2.0/1210-06

3.

347/3.0/1210-06

Etika és kommunikáció

20

50

0

70

4.

347/4.0/1210-06

Számítástechnika

0

70

0

70

5.

347/1.0/1212-06

Anatómia

70

0

0

70

6.

347/2.0/1212-06

Szakmai ismeretek I.

200

105

0

305

7.

347/3.0/1212-06

Szakmai ismeretek II.

85

30

0

115

8.

347/4.0/1212-06

Anyagismeret

75

0

0

75

9.

347/5.0/1212-06

Szakmai gyakorlat I.

0

0

180

180

10. 347/6.0/1212-06

Szakmai gyakorlat II.

0

0

365

365

11. 347/7.0/1212-06

Szakmai gyakorlat III.

0

0

165

165

12. 347/8.0/1212-06

Szakmai gyakorlat IV.

0

0

225

225

13. 347/9.0/1212-06

Idegen nyelv

0

70

0

70

14.

Osztályfőnöki

80

0

0

80

585

425

935

1945

-

ismeretek

Mindösszesen óra:

oktató neve

Az elméletigényes gyakorlati órák a tanár szempontjából elméletnek, a tanuló szempontjából gyakorlatnak számítanak, tehát ezt az időt a képzési időből a gyakorlatra fordított időként kell figyelembe venni. Elmélet/gyakorlat aránya: 30%-70%.


127

Fodrász (33 815 01 1000 00 00) LEVELEZŐ ÓRATERV A tananyagegység

1. 347/1.0/1210-06

Vállalkozási és gazdasági ismeretek Munka- és környezetvédelmi

összes

ti


megnevezése

igényes

azonosítója

elméleti elmélet-

sorszáma

óraszáma

20

25

0

45

25

25

0

50

2.

347/2.0/1210-06

3.

347/3.0/1210-06


15

35

0

50

4.

347/4.0/1210-06

Számítástechnika

0

50

0

50

5.

347/1.0/1212-06

Anatómia

45

0

0

45

6.

347/2.0/1212-06

Szakmai ismeretek I.

125

50

0

175

7.

347/3.0/1212-06

Szakmai ismeretek II.

40

25

0

65

8.

347/4.0/1212-06

Anyagismeret

45

0

0

45

9.

347/5.0/1212-06

Szakmai gyakorlat I.

0

0

110

110

10. 347/6.0/1212-06

Szakmai gyakorlat II.

0

0

220

220

11. 347/7.0/1212-06

Szakmai gyakorlat III.

0

0

90

90

12. 347/8.0/1212-06

Szakmai gyakorlat IV.

0

0

135

135

13. 347/9.0/1212-06

Idegen nyelv

0

45

0

45

14.

Osztályfőnöki

35

0

0

35

350

255

555

1160

-

ismeretek

Mindösszesen óra:

oktató neve

Az elméletigényes gyakorlati órák a tanár szempontjából elméletnek, a tanuló szempontjából gyakorlatnak számítanak, tehát ezt az időt a képzési időből a gyakorlatra fordított időként kell figyelembe venni. Elmélet/gyakorlat aránya: 30%-70%. A levelező óraszám (1160 óra) a nappali óraszámnak (3640 óra) a 32%-a.


128

Gazda (33 621 02 1000 00 00) ESTI ÓRATERV A tananyagegység

1. 395/1.0/2201-06

A gazdálkodás alapismeretei Vállalkozási és kereskedelmi

összes

ti


megnevezése

igényes

azonosítója

elméleti elmélet-

sorszáma

óraszáma

15

20

0

35

10

50

0

60

0

30

0

30

10

0

20

30

15

0

35

50

10

0

25

35

2.

395/2.0/2201-06

3.

395/3.0/2201-06

4.

395/1.0/2205-06

5.

395/2.0/2205-06

6.

395/3.0/2205-06

7.

395/1.0/2222-06

Általános növénytermesztés I.

20

0

45

65

8.

395/1.0/2716-06

Általános növénytermesztés II.

25

0

30

55

9.

395/2.0/2716-06

Egyes növények termesztése

50

0

190

240

10. 395/1.0/2206-06

Munka-és tűzvédelem feladatai

10

0

40

50

11. 395/2.0/2206-06

A környezetvédelem feladatai

10

0

0

10

20

0

40

60

25

0

45

70

40

0

165

205

12. 395/1.0/2211-06

13. 395/1.0/2717-06

14. 395/2.0/2717-06

ismeretek Adminisztrációs és kommunikációs ismeretek A mezőgazdasági műszaki alapjai A növénytermesztés munkagépei és karbantartásuk Az állattenyésztés gépei, épületei és karbantartásuk

Általános állattenyésztés és takarmányozás I. Általános állattenyésztés és takarmányozás II. Egyes állatfajok tartása és tenyésztése

15. 395/3.0/2717-06

Állategészségügy

10

0

10

20

16. 395/1.0/2718-06

Gyümölcstermesztés

15

0

35

50

17. 395/2.0/2718-06

Szőlőtermesztés

10

0

20

30

18. 395/3.0/2718-06

Zöldségtermesztés

15

0

30

45

19. 395/1.0/2212-06

Alternatív jövedelemszerzés

10

0

55

65

oktató neve

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM 20.

-

Osztályfőnöki

Mindösszesen óra:

129

60

0

0

60

380

100

785

1265



130

Gazda (33 621 02 1000 00 00) LEVELEZŐ ÓRATERV A tananyagegység

1. 395/1.0/2201-06

A gazdálkodás alapismeretei Vállalkozási és kereskedelmi

összes

ti


megnevezése

igényes

azonosítója

elméleti elmélet-

sorszáma

óraszáma

10

10

0

20

5

35

0

40

0

20

0

20

5

0

15

20

10

0

25

35

10

0

20

30

2.

395/2.0/2201-06

3.

395/3.0/2201-06

4.

395/1.0/2205-06

5.

395/2.0/2205-06

6.

395/3.0/2205-06

7.

395/1.0/2222-06

Általános növénytermesztés I.

10

0

25

35

8.

395/1.0/2716-06

Általános növénytermesztés II.

20

0

15

35

9.

395/2.0/2716-06

Egyes növények termesztése

30

0

115

145

10. 395/1.0/2206-06

Munka-és tűzvédelem feladatai

5

0

25

30

11. 395/2.0/2206-06

A környezetvédelem feladatai

10

0

0

10

10

0

25

35

15

0

30

45

30

0

95

125

12. 395/1.0/2211-06

13. 395/1.0/2717-06

14. 395/2.0/2717-06

ismeretek Adminisztrációs és kommunikációs ismeretek A mezőgazdasági műszaki alapjai A növénytermesztés munkagépei és karbantartásuk Az állattenyésztés gépei, épületei és karbantartásuk

Általános állattenyésztés és takarmányozás I. Általános állattenyésztés és takarmányozás II. Egyes állatfajok tartása és tenyésztése

15. 395/3.0/2717-06

Állategészségügy

5

0

10

15

16. 395/1.0/2718-06

Gyümölcstermesztés

10

0

20

30

17. 395/2.0/2718-06

Szőlőtermesztés

5

0

15

20

18. 395/3.0/2718-06

Zöldségtermesztés

10

0

20

30

19. 395/1.0/2212-06

Alternatív jövedelemszerzés

10

0

25

35

oktató neve


-

Osztályfőnöki

Mindösszesen óra:

131

25

0

0

25

235

65

480

780

Az elméletigényes gyakorlati órák a tanár szempontjából elméletnek, a tanuló szempontjából gyakorlatnak számítanak, tehát ezt az időt a képzési időből a gyakorlatra fordított időként kell figyelembe venni. Elmélet/gyakorlat aránya: 30%-70%. A levelező óraszám (780 óra) a nappali óraszámnak (2380 óra) a 33%a.


132

Hegesztő (31 521 11 0000 00 00) ESTI ÓRATERV A tananyagegység

összes

ti


megnevezése

igényes

azonosítója

elméleti elmélet-

sorszáma

óraszáma

Általános gépészeti munka-, 1. 113/1.0/0110-06

baleset-, tűz- és

35

45

0

80

környezetvédelmi feladatok 2.

113/1.0/0111-06

Műszaki dokumentációk

50

0

0

50

3.

113/2.0/0111-06

Geometriai mérés

10

30

0

40

4.

113/3.0/0111-06

30

0

120

150

5.

113/1.0/0239-06

Alapismeretek

45

0

0

45

6.

113/2.0/0239-06

Gázhegesztés

15

0

100

115

7.

113/3.0/0239-06

20

0

100

120

8.

113/4.0/0239-06

Hegesztés befejező műveletei

0

0

10

10

9.

113/1.0/0240-06

Termikus vágás, darabolás I.

5

0

15

20

10. 113/2.0/0240-06

Termikus vágás, darabolás II

10

0

25

35

11. 113/3.0/0240-06

Gázhegesztés

15

0

30

45

20

0

30

50

15

0

150

165

15

0

145

160

15

0

85

100

5

0

0

5

5

0

0

5

10

0

0

10

12. 113/4.0/0240-06

13. 113/5.0/0240-06

14. 113/6.0/0240-06 15. 113/7.0/0240-06 16. 113/8.0/0240-06

17. 113/9.0/0240-06

Fémek kézi és kézi kisgépes alakítása

Bevontelektródás kézi ívhegesztés

Bevontelektródás kézi ívhegesztés Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztés Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés (MÍG/MAG) Egyéb hegesztőeljárás Hegesztési feszültségek, alakváltozások Hegesztéssel kapcsolatos adminisztrációs tevékenységek

18. 113/10.0/0240-06 Hegesztett kötések vizsgálata,

oktató neve


133

minősítése 19.

-

Osztályfőnöki

Mindösszesen óra:

60

0

0

60

380

75

810

1265


Hegesztő (31 521 11 0000 00 00) LEVELEZŐ ÓRATERV A tananyagegység

összes

ti


megnevezése

igényes

azonosítója

elméleti elmélet-

sorszáma

óraszáma

Általános gépészeti munka-, 1.

113/1.0/0110-06

baleset-, tűz- és

15

25

0

40

környezetvédelmi feladatok 2.

113/1.0/0111-06

Műszaki dokumentációk

30

0

0

30

3.

113/2.0/0111-06

Geometriai mérés

5

20

0

25

4.

113/3.0/0111-06

20

0

70

90

5.

113/1.0/0239-06

Alapismeretek

30

0

0

30

6.

113/2.0/0239-06

Gázhegesztés

10

0

60

70

7.

113/3.0/0239-06

15

0

65

80

8.

113/4.0/0239-06

Hegesztés befejező műveletei

0

0

5

5

9.

113/1.0/0240-06

Termikus vágás, darabolás I.

5

0

5

10

Fémek kézi és kézi kisgépes alakítása

Bevontelektródás kézi ívhegesztés

oktató neve


134

10. 113/2.0/0240-06

Termikus vágás, darabolás II

5

0

25

30

11. 113/3.0/0240-06

Gázhegesztés

10

0

25

35

10

0

25

35

15

0

90

105

15

0

90

105

15

0

55

70

5

0

0

5

5

0

0

5

5

0

0

5

25

0

0

25

240

45

515

800

12. 113/4.0/0240-06

13. 113/5.0/0240-06

14. 113/6.0/0240-06 15. 113/7.0/0240-06 16. 113/8.0/0240-06

17. 113/9.0/0240-06

18. 113/10.0/0240-06 19.

-

Bevontelektródás kézi ívhegesztés Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztés Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés (MÍG/MAG) Egyéb hegesztőeljárás Hegesztési feszültségek, alakváltozások Hegesztéssel kapcsolatos adminisztrációs tevékenységek Hegesztett kötések vizsgálata, minősítése Osztályfőnöki

Mindösszesen óra:

Az elméletigényes gyakorlati órák a tanár szempontjából elméletnek, a tanuló szempontjából gyakorlatnak számítanak, tehát ezt az időt a képzési időből a gyakorlatra fordított időként kell figyelembe venni. Elmélet/gyakorlat aránya: 30%-70%. A levelező óraszám (800 óra) a nappali óraszámnak (2380 óra) a 34%a


135

Kályhás (31 582 13 0000 00 00) ESTI ÓRATERV A tananyagegység

1. 199/1.0/0459-06

Az építési tevékenység alapfeladatai Balesetmentes munkavégzés

összes

ti


megnevezése

igényes

azonosítója

elméleti elmélet-

sorszáma

óraszáma

10

100

0

110

25

0

0

25

20

20

0

40

2.

199/2.0/0459-06

3.

199/3.0/0459-06

4.

199/1.0/0692-06

Hőtan

20

0

0

20

5.

199/2.0/0692-06

Tüzelőanyagok

20

0

0

20

6.

199/3.0/0692-06

Tüzelőszerkezet kijelölése

0

0

15

15

7.

199/4.0/0692-06

Tüzelőszerkezet kialakítása

35

0

0

35

8.

199/5.0/0692-06

Kéménynyílás kialakítása

30

0

55

85

9.

199/6.0/0692-06

Tüzelőszerkezet beépítése

30

30

75

135

40

0

0

40

0

20

0

20

55

40

0

95

65

0

35

100

0

0

40

40

10. 199/7.0/0692-06

11. 199/8.0/0692-06 12. 199/1.0/0693-06 13. 199/2.0/0693-06

14. 199/3.0/0693-06

feltételei Anyagszükséglet meghatározása

Tüzelőszerkezet kijelölésének elmélete Tüzelőszerkezet beépítését kísérő műveletek Kályhaépítés alapjai Cserépkályha és egyéb tüzelőszerkezetek Cserépkályha burkolása, restaurálása

15. 199/4.0/0693-06

Kandalló építése

25

0

60

85

16. 199/5.0/0693-06

Kemence építése

30

0

85

115

17. 199/6.0/0693-06

Vakolás

0

0

20

20

18. 199/7.0/0693-06

Kiegészítő feladatok

20

0

0

20

19. 199/8.0/0693-06

Kihelyezett gyakorlatok

0

0

85

85

oktató neve


136

20. 199/1.0/0886-06


10

30

30

70

21.

Osztályfőnöki

60

0

0

60

495

240

500

1235

-

Mindösszesen óra:



137

Kályhás (31 582 13 0000 00 00) LEVELEZŐ ÓRATERV A tananyagegység

1. 199/1.0/0459-06


összes

ti


megnevezése

igényes

azonosítója

elméleti elmélet-

sorszáma

óraszáma

10

60

0

70

15

0

0

15

15

5

0

20

2.

199/2.0/0459-06

3.

199/3.0/0459-06

4.

199/1.0/0692-06

Hőtan

15

0

0

15

5.

199/2.0/0692-06

Tüzelőanyagok

15

0

0

15

6.

199/3.0/0692-06

Tüzelőszerkezet kijelölése

0

0

10

10

7.

199/4.0/0692-06

Tüzelőszerkezet kialakítása

20

0

0

20

8.

199/5.0/0692-06

Kéménynyílás kialakítása

20

0

35

55

9.

199/6.0/0692-06

Tüzelőszerkezet beépítése

25

10

45

80

20

0

0

20

0

10

0

10

30

25

0

55

40

0

25

65

0

0

25

25

10. 199/7.0/0692-06

11. 199/8.0/0692-06 12. 199/1.0/0693-06 13. 199/2.0/0693-06

14. 199/3.0/0693-06

feltételei Anyagszükséglet meghatározása

Tüzelőszerkezet kijelölésének elmélete Tüzelőszerkezet beépítését kísérő műveletek Kályhaépítés alapjai Cserépkályha és egyéb tüzelőszerkezetek Cserépkályha burkolása, restaurálása

15. 199/4.0/0693-06

Kandalló építése

15

0

40

55

16. 199/5.0/0693-06

Kemence építése

20

0

60

80

17. 199/6.0/0693-06

Vakolás

0

0

15

15

18. 199/7.0/0693-06

Kiegészítő feladatok

15

0

0

15

19. 199/8.0/0693-06

Kihelyezett gyakorlatok

0

0

55

55

oktató neve


138

20. 199/1.0/0886-06


10

20

20

50

21.

Osztályfőnöki

25

0

0

25

310

130

330

770

-

Mindösszesen óra:



139

Tetőfedő (31 582 17 0000 00 00) ESTI ÓRATERV A tananyagegység

1. 195/1.0/0459-06


összes


megnevezése

igényes

azonosítója

elméleti elmélet-

sorszáma

óraszáma

10

40

0

50

40

0

0

40

20

20

0

40

10

0

75

85

2.

195/2.0/0459-06

3.

195/3.0/0459-06

4.

208/1.0/0497-06

5.

208/2.0/0497-06

A tetőfedés kiegészítő elemei

35

0

0

35

6.

208/3.0/0497-06

A tetőfedés előkészítése

40

0

185

225

7.

208/4.0/0497-06

Héjazatok és fedések

65

0

0

65

8.

208/5.0/0497-06

A tetőfedés munkafolyamata

0

0

215

215

9.

208/6.0/0497-06

A munka átadása

15

0

0

15

20

0

65

85

10. 208/7.0/0497-06

feltételei Anyagszükséglet meghatározása Munkaterület átvétele és ellenőrzése

A tetőfedés során keletkezett hibák és javításuk

11. 208/8.0/0497-06

Anyagismeret

45

0

0

45

12. 208/9.0/0497-06

Gépek, berendezések

15

0

0

15

13. 208/10.0/0497-06 Szakmai számítások

30

0

0

30

14. 208/11.0/0497-06 Gerincelemek és csatlakozások

40

0

0

40

40

0

80

120

15. 208/12.0/0497-06

A nádtetőkészítés munkafolyamata

16. 208/1.0/0886-06


10

30

30

70

17.

Osztályfőnöki

60

0

0

60

495

90

650

1235

-

Mindösszesen óra:

oktató neve

Az elméletigényes gyakorlati órák a tanár szempontjából elméletnek, a tanuló szempontjából gyakorlatnak számítanak, tehát ezt az időt a képzési időből a gyakorlatra fordított időként kell figyelembe venni.

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM Elmélet/gyakorlat aránya: 40%-60%

140


141

Tetőfedő (31 582 17 0000 00 00) LEVELEZŐ ÓRATERV A tananyagegység

1. 195/1.0/0459-06


összes


megnevezése

igényes

azonosítója

elméleti elmélet-

sorszáma

óraszáma

5

25

0

30

25

0

0

25

20

15

0

35

10

0

45

55

2.

195/2.0/0459-06

3.

195/3.0/0459-06

4.

208/1.0/0497-06

5.

208/2.0/0497-06

A tetőfedés kiegészítő elemei

25

0

0

25

6.

208/3.0/0497-06

A tetőfedés előkészítése

25

0

115

140

7.

208/4.0/0497-06

Héjazatok és fedések

40

0

0

40

8.

208/5.0/0497-06

A tetőfedés munkafolyamata

0

0

125

125

9.

208/6.0/0497-06

A munka átadása

10

0

0

10

15

0

35

50

10. 208/7.0/0497-06

feltételei Anyagszükséglet meghatározása Munkaterület átvétele és ellenőrzése

A tetőfedés során keletkezett hibák és javításuk

11. 208/8.0/0497-06

Anyagismeret

30

0

0

30

12. 208/9.0/0497-06

Gépek, berendezések

10

0

0

10

13. 208/10.0/0497-06 Szakmai számítások

20

0

0

20

14. 208/11.0/0497-06 Gerincelemek és csatlakozások

25

0

0

25

20

0

55

75

15. 208/12.0/0497-06

A nádtetőkészítés munkafolyamata

16. 208/1.0/0886-06


5

25

20

50

17.

Osztályfőnöki

25

0

0

25

310

65

395

770

-

Mindösszesen óra:

oktató neve


142



143

Virágkötő, -berendező, virágkereskedő (33 215 01 0000 00 00) ESTI ÓRATERV A tananyagegység

1. 334/1.0/0001-06

összes

ti


megnevezése

igényes

azonosítója

elméleti elmélet-

sorszáma

óraszáma

Vállalkozási ismeretek

10

20

0

30

2.

334/2.0/0001-06

Vállalkozások gazdálkodása

15

20

0

35

3.

334/1.0/0002-06

Marketing ismeretek

15

40

0

55

4.

334/1.0/0003-06

Áruforgalom tervezése

10

0

0

10

5.

334/2.0/0003-06

10

0

0

10

6.

334/3.0/0003-06

Forgalom- és eredményelemzés

0

0

40

40

7.

334/4.0/0003-06

Vezetési ismeretek

10

0

0

10

8.

334/1.0/0004-06

Általános áruismeret

10

0

0

10

9.

334/2.0/0004-06

Áruforgalmi ismeretek

30

0

20

50

10. 334/3.0/0004-06

Áruforgalmi gyakorlat

0

0

60

60

11. 334/4.0/0004-06

Kommunikáció idegen nyelven

0

0

15

15

12. 334/1.0/0005-06

Üzleti levelezés

0

15

0

15

13. 334/2.0/0005-06

Jogszabályok alkalmazása

20

30

0

50

0

25

0

25

14. 334/3.0/0005-06

Az áruforgalmi tevékenység eredményessége

Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek

15. 334/1.0/0406-06

Dísznövényismeret

95

0

90

185

16. 334/1.0/0407-06

Virágkötészet

85

0

130

215

17. 334/1.0/0408-06

Térberendezés

50

0

115

165

18. 334/2.0/0408-06

Tervkészítés

20

0

0

20

19. 334/3.0/0408-06

Művészeti ismeretek

35

0

0

35

20. 334/4.0/0408-06

Műszaki és építészeti ismeretek

20

0

45

65

21. 334/5.0/0408-06

Rajz

0

0

80

80

22.

Osztályfőnöki

60

0

0

60

495

150

595

1240

-

Mindösszesen óra:

oktató neve


144


Virágkötő, -berendező, virágkereskedő (33 215 01 0000 00 00) LEVELEZŐ ÓRATERV A tananyagegység

1. 334/1.0/0001-06

összes

ti


megnevezése

igényes

azonosítója

elméleti elmélet-

sorszáma

óraszáma


10

15

0

25

2.

334/2.0/0001-06


10

15

0

25

3.

334/1.0/0002-06

Marketing ismeretek

10

25

0

35

4.

334/1.0/0003-06


10

0

0

10

5.

334/2.0/0003-06

10

0

0

10

6.

334/3.0/0003-06

Forgalom- és eredményelemzés

0

0

20

20

7.

334/4.0/0003-06

Vezetési ismeretek

10

0

0

10

8.

334/1.0/0004-06


5

0

0

5

9.

334/2.0/0004-06

Áruforgalmi ismeretek

20

0

15

35

10. 334/3.0/0004-06

Áruforgalmi gyakorlat

0

0

35

35

11. 334/4.0/0004-06


0

0

10

10

12. 334/1.0/0005-06

Üzleti levelezés

0

10

0

10

13. 334/2.0/0005-06

Jogszabályok alkalmazása

10

20

0

30

0

15

0

15

14. 334/3.0/0005-06

Az áruforgalmi tevékenység eredményessége

Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek

15. 334/1.0/0406-06

Dísznövényismeret

55

0

60

115

16. 334/1.0/0407-06

Virágkötészet

55

0

75

130

17. 334/1.0/0408-06

Térberendezés

30

0

75

105

oktató neve


145

18. 334/2.0/0408-06

Tervkészítés

15

0

0

15

19. 334/3.0/0408-06

Művészeti ismeretek

20

0

0

20

20. 334/4.0/0408-06

Műszaki és építészeti ismeretek

15

0

30

45

21. 334/5.0/0408-06

Rajz

0

0

50

50

22.

Osztályfőnöki

25

0

0

25

310

100

370

780

-

Mindösszesen óra:



146

Ács, állványozó (33 582 01 1000 00 00) ESTI ÓRATERV A tananyagegység

3.

184/3.0/0459-06

4.

184/1.0/0460-06

5.

184/2.0/0460-06

6.

184/3.0/0460-06

összes

184/2.0/0459-06

i

2.


gyakorlat i

184/1.0/0459-06

gyakorlat

1.

megnevezése

igényes

azonosítója

elméleti elmélet-

sorszáma

óraszáma

10

125

0

135

15

0

0

15

25

15

0

40

55

0

0

55

Zsaluszerkezetek elkészítése

0

0

125

125

Zsaluszerkezetek bontása

0

0

25

25

55

0

0

55

0

0

125

125

0

0

20

20

50

0

0

50

0

0

175

175

10

0

40

50

10

0

0

10

75

0

0

75

0

0

185

185

0

0

20

20

70

0

0

70

alapfeladatai Balesetmentes munkavégzés feltételei Anyagszükséglet meghatározása Zsaluszerkezetek készítésének technológiai folyamatai

Zsaluzat-rendszerek 7.

184/1.0/0461-06

készítésének technológiai folyamata

8.

184/2.0/0461-06

9.

184/3.0/0461-06

10. 184/1.0/0462-06 11. 184/2.0/0462-06

12. 184/3.0/0462-06 13. 184/4.0/0462-06 14. 184/1.0/0463-06

15. 184/2.0/0463-06

16. 184/3.0/0463-06

17. 184/1.0/0464-06

Zsaluzat-rendszerek készítése Zsaluzat-rendszerek karbantartása Hagyományos állványzatok Hagyományos állványzatok építése Hagyományos állványzatok bontása és karbantartása Tárolási előírások Cső- és keretesállványzatok szerelési technológiája Cső- és keretesállványzatok szerelése Cső- és keretesállványzatok bontása Maradó faszerkezetek építési technológiája

oktató neve

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM 18. 184/2.0/0464-06

19. 184/3.0/0464-06

Egyéb maradó faszerkezetek építési technológiája Maradó faszerkezetek elkészítése

147

30

0

0

30

0

0

450

450

20. 184/4.0/0464-06

Faipari gépek, eszközök

15

0

0

15

21. 184/5.0/0464-06

Tűzvédelem

15

0

0

15

22. 184/6.0/0464-06

Maradó faszerkezetek építése

50

0

0

50

23. 184/1.0/0886-06


20

30

30

80

24.

Osztályfőnöki

80

0

0

80

585

170

1195

1950

-

Mindösszesen óra:

Az elméletigényes gyakorlati órák a tanár szempontjából elméletnek, a tanuló szempontjából gyakorlatnak számítanak, tehát ezt az időt a képzési időből a gyakorlatra fordított időként kell figyelembe venni. Elmélet/gyakorlat aránya: 30%70%.

Ács, állványozó (33 582 01 1000 00 00) LEVELEZŐ ÓRATERV

1.

184/1.0/0459-06

2.

184/2.0/0459-06

3.

184/3.0/0459-06

Az építési tevékenység alapfeladatai Balesetmentes munkavégzés feltételei Anyagszükséglet meghatározása

összes

ti

megnevezése

igényes

azonosítója


óraszáma elméleti elmélet-

sorszáma

A tananyagegység

10

75

0

85

10

0

0

10

25

10

0

35

35

0

0

35

0

0

80

80

0

0

20

20

35

0

0

35

Zsaluszerkezetek 4.

184/1.0/0460-06

készítésének technológiai folyamatai

5.

184/2.0/0460-06

6.

184/3.0/0460-06

Zsaluszerkezetek elkészítése Zsaluszerkezetek bontása Zsaluzat-rendszerek

7.

184/1.0/0461-06

készítésének technológiai folyamata

oktató neve


8.

184/2.0/0461-06

9.

184/3.0/0461-06

10. 184/1.0/0462-06

11. 184/2.0/0462-06

Zsaluzat-rendszerek készítése Zsaluzat-rendszerek karbantartása Hagyományos állványzatok Hagyományos állványzatok építése

148

0

0

80

80

0

0

15

15

35

0

0

35

0

0

100

100

10

0

25

35

10

0

0

10

50

0

0

50

0

0

115

115

0

0

15

15

40

0

0

40

15

0

0

15

0

0

285

285

Hagyományos 12. 184/3.0/0462-06

állványzatok bontása és karbantartása

13. 184/4.0/0462-06

Tárolási előírások Cső- és

14. 184/1.0/0463-06

keretesállványzatok szerelési technológiája Cső- és

15. 184/2.0/0463-06

keretesállványzatok szerelése Cső- és

16. 184/3.0/0463-06

keretesállványzatok bontása

17. 184/1.0/0464-06

Maradó faszerkezetek építési technológiája Egyéb maradó

18. 184/2.0/0464-06

faszerkezetek építési technológiája

19. 184/3.0/0464-06

Maradó faszerkezetek elkészítése

20. 184/4.0/0464-06

Faipari gépek, eszközök

10

0

0

10

21. 184/5.0/0464-06

Tűzvédelem

10

0

0

10

30

0

0

30

10

25

15

50

22. 184/6.0/0464-06

23. 184/1.0/0886-06

Maradó faszerkezetek építése Általános vállalkozási feladatok


-

Osztályfőnöki Mindösszesen óra:

149

35

0

0

35

370

110

750

1230



150

Burkoló (33 582 03 1000 00 00) ESTI ÓRATERV A tananyagegység

3.

187/3.0/0459-06

4.

187/1.0/0468-06

5.

187/2.0/0468-06

6.

187/3.0/0468-06

7.

187/1.0/0472-06

8.

187/2.0/0472-06

9.

187/3.0/0472-06

összes

187/2.0/0459-06

i

2.


gyakorlat i

187/1.0/0459-06

gyakorlat

1.

megnevezése

igényes

azonosítója

elméleti elmélet-

sorszáma

óraszáma

10

15

40

65

10

0

0

10

10

15

0

25

25

0

40

65

40

0

105

145

25

0

100

125

25

0

215

240

Térburkolás készítése

30

0

65

95

Burkolatjavítás

0

0

25

25

10. 187/4.0/0472-06

Burkolati terv készítése

35

0

0

35

11. 187/5.0/0472-06

Építőipari gépek, berendezések

10

0

0

10

12. 187/1.0/0473-06

Padlóburkolási feladatok

0

95

0

95

13. 187/2.0/0473-06

Álmennyezetkészítési feladatok

0

95

0

95

45

0

115

160

10

0

0

10

15

0

0

15

85

0

0

85

0

0

185

185

14. 187/3.0/0473-06

15. 187/4.0/0473-06

alapfeladatai Balesetmentes munkavégzés feltételei Anyagszükséglet meghatározása Burkolati elemek előkészítése Speciális burkolatok készítési folyamata Álpadló építése Hagyományos és ragasztott hidegburkolat készítése

Szerelt homlokzatburkolási feladatok Gépek, szerszámok, berendezések Padlóburkolási,

16. 187/5.0/0473-06

álmennyezetkészítési, homlokzatburkolási feladatok

17. 187/1.0/0474-06 18. 187/2.0/0474-06

Parkettázás előkészítése Hagyományos és korszerű parkettázási munkák

19. 187/3.0/0474-06

Felületkezelés

10

0

45

55

20. 187/4.0/0474-06

Parketta javítása

10

0

0

10

oktató neve


151

21. 187/1.0/0475-06

A burkolást megelőző munkák

95

0

155

250

22. 187/1.0/0886-06


15

35

20

70

23.

Osztályfőnöki

80

0

0

80

585

255

1110

1950

-

Mindösszesen óra:



152

Burkoló (33 582 03 1000 00 00) LEVELEZŐ ÓRATERV

1.

187/1.0/0459-06

2.

187/2.0/0459-06

3.

187/3.0/0459-06

4.

187/1.0/0468-06

5.

187/2.0/0468-06

6.

187/3.0/0468-06

Az építési tevékenység alapfeladatai Balesetmentes munkavégzés feltételei Anyagszükséglet meghatározása Burkolati elemek előkészítése Speciális burkolatok készítési folyamata Álpadló építése

összes

ti

megnevezése

igényes

azonosítója



sorszáma

A tananyagegység

10

10

25

45

10

0

0

10

10

10

0

20

15

0

25

40

25

0

60

85

20

0

55

75

15

0

135

150

Hagyományos és 7.

187/1.0/0472-06

ragasztott hidegburkolat készítése

8.

187/2.0/0472-06

Térburkolás készítése

20

0

45

65

9.

187/3.0/0472-06

Burkolatjavítás

0

0

15

15

Burkolati terv készítése

25

0

0

25

10

0

0

10

0

55

0

55

0

55

0

55

25

0

70

95

10

0

0

10

10. 187/4.0/0472-06 11. 187/5.0/0472-06 12. 187/1.0/0473-06 13. 187/2.0/0473-06

Építőipari gépek, berendezések Padlóburkolási feladatok Álmennyezetkészítési feladatok Szerelt

14. 187/3.0/0473-06

homlokzatburkolási feladatok

15. 187/4.0/0473-06

Gépek, szerszámok,

oktató neve


153

berendezések Padlóburkolási, 16. 187/5.0/0473-06

álmennyezetkészítési, homlokzatburkolási

10

0

0

10

50

0

0

50

0

0

120

120

feladatok 17. 187/1.0/0474-06 18. 187/2.0/0474-06

Parkettázás előkészítése Hagyományos és korszerű parkettázási munkák

19. 187/3.0/0474-06

Felületkezelés

5

0

30

35

20. 187/4.0/0474-06

Parketta javítása

10

0

0

10

55

0

110

165

10

25

15

50

35

0

0

35

370

155

705

1230

21. 187/1.0/0475-06

22. 187/1.0/0886-06 23.

-

A burkolást megelőző munkák Általános vállalkozási feladatok Osztályfőnöki Mindösszesen óra:



154

Bútorasztalos (33 543 01 1000 00 00) ESTI ÓRATERV

1.

228/1.0/2273-06

2.

228/2.0/2273-06

A balesetmentes munkavégzés feltételei A balesetmentes munkavégzés gyakorlata

összes

ti

megnevezése

igényes

azonosítója



sorszáma

A tananyagegység

50

0

0

50

0

0

125

125

50

0

0

50

0

0

135

135

10

20

0

30

0

0

70

70

95

0

0

95

0

0

65

65

0

0

145

145

55

0

0

55

0

0

140

140

55

0

0

55

0

0

135

135

A gyártáselőkészítés és 3.

228/1.0/2274-06

minőségbiztosítás elmélete A gyártáselőkészítés és

4.

228/2.0/2274-06

minőségbiztosítás gyakorlata

5.

228/1.0/2275-06

6.

228/2.0/2275-06

7.

228/1.0/2302-06

8.

228/2.0/2302-06

9.

228/3.0/2302-06

10. 228/1.0/2303-06

Üzletszerzés, üzleti tevékenység fejlesztése Mintadarab készítése A tömörfa megmunkálás elmélete A tömörfa megmunkálás gyakorlata I. A tömörfa megmunkálás gyakorlata II. Munkatervezés, szervezési feladatok Munkatervezés,

11. 228/2.0/2303-06

szervezési feladatok gyakorlata

12. 228/1.0/2304-06 13. 228/2.0/2304-06

Alapvető szerelési munkák Alapvető szerelési

oktató neve


155

munkák gyakorlata 14. 228/1.0/1846-06

15. 228/2.0/1846-06

16. 228/1.0/1847-06

17. 228/2.0/1847-06

18. 228/1.0/1848-06

19. 228/2.0/1848-06 20.

-

Lapszerkezetű termékek gyártási lehetőségei Lapszerkezetű termékek gyártása Bútorasztalos termékek jellemző típusai Bútorasztalos termékgyártás gyakorlata Vegyes faipari termékek, tömegcikkek gyártása Vegyes faipari termékek, tömegcikkek gyártása II. Osztályfőnöki Mindösszesen óra:

80

0

0

80

0

0

215

215

80

0

0

80

0

0

245

245

30

0

0

30

0

0

70

70

80

0

0

80

585

20

1345

1950



156

Bútorasztalos (33 543 01 1000 00 00) LEVELEZŐ ÓRATERV A tananyagegység

228/2.0/2273-06

3.

228/1.0/2274-06

munkavégzés feltételei A balesetmentes munkavégzés gyakorlata A gyártáselőkészítés és minőségbiztosítás elmélete

összes

2.

A balesetmentes

ti

228/1.0/2273-06


1.

megnevezése

igényes

azonosítója

elméleti elmélet-

sorszáma

óraszáma

35

0

0

35

0

0

80

80

35

0

0

35

0

0

75

75

10

15

0

25

0

0

40

40

70

0

0

70

0

0

40

40

0

0

100

100

30

0

0

30

0

0

90

90

35

0

0

35

0

0

85

85

50

0

0

50

A gyártáselőkészítés és 4.

228/2.0/2274-06

minőségbiztosítás gyakorlata

5.

228/1.0/2275-06

6.

228/2.0/2275-06

7.

228/1.0/2302-06

8.

228/2.0/2302-06

9.

228/3.0/2302-06

10. 228/1.0/2303-06

11. 228/2.0/2303-06 12. 228/1.0/2304-06 13. 228/2.0/2304-06 14. 228/1.0/1846-06

Üzletszerzés, üzleti tevékenység fejlesztése Mintadarab készítése A tömörfa megmunkálás elmélete A tömörfa megmunkálás gyakorlata I. A tömörfa megmunkálás gyakorlata II. Munkatervezés, szervezési feladatok Munkatervezés, szervezési feladatok gyakorlata Alapvető szerelési munkák Alapvető szerelési munkák gyakorlata Lapszerkezetű termékek

oktató neve


157

gyártási lehetőségei 15. 228/2.0/1846-06

16. 228/1.0/1847-06

17. 228/2.0/1847-06

18. 228/1.0/1848-06

19. 228/2.0/1848-06 20.

-

Lapszerkezetű termékek gyártása Bútorasztalos termékek jellemző típusai Bútorasztalos termékgyártás gyakorlata Vegyes faipari termékek, tömegcikkek gyártása Vegyes faipari termékek, tömegcikkek gyártása II. Osztályfőnöki Mindösszesen óra:

0

0

130

130

50

0

0

50

0

0

155

155

20

0

0

20

0

0

50

50

35

0

0

35

370

15

845

1230



158

Cukrász (33 811 01 0000 00 00) ESTI ÓRATERV A tananyagegység

332/2.0/0536-06

3.

332/3.0/0536-06

II. Cukrászati félkész termékek Cukrászati késztermékek előállítása I.

összes

2.

Cukrászati alapismeretek

ti

332/1.0/0536-06


1.

Megnevezése

igényes

azonosítója

elméleti elmélet-

sorszáma

óraszáma

10

0

35

45

50

0

245

295

45

0

200

245

0

0

120

120

0

0

95

95

Cukrászati félkész 4.

332/4.0/0536-06

termékek csoportos gyakorlat Cukrászati késztermékek

5.

332/5.0/0536-06

6.

332/1.0/1424-06

Cukrászati alapismeretek I.

10

0

30

40

7.

332/2.0/1424-06

Élelmiszerismeret I.

15

0

0

15

8.

332/3.0/1424-06

Élelmiszervizsgálat I.

0

5

0

5

9.

332/4.0/1424-06

Élelmiszerismeret II.

30

0

0

30

10. 332/5.0/1424-06

Élelmiszervizsgálat II.

0

5

0

5

11. 332/6.0/1424-06

Élelmiszerismeret III.

25

0

0

25

12. 332/7.0/1424-06

Élelmiszervizsgálat III.

0

5

0

5

13. 332/8.0/1424-06

Élelmiszerismeret IV.

20

0

0

20

14. 332/9.0/1424-06

Élelmiszervizsgálat IV.

0

5

0

5

0

10

0

10

15

0

110

125

csoportos gyakorlat

Cukrászati nyersanyagok gépek berendezések 15. 332/10.0/1424-06 eszközök előkészítő műveletei (csoportos gyakorlat) 16. 332/1.0/1425-06

Cukrászati késztermékek előállítása II.

oktató neve


159

Cukrász (33 811 01 0000 00 00) ESTI ÓRATERV 17. 332/2.0/1425-06

Munkaszervezési feladatok ellátása

5

0

10

15

0

0

45

45

35

0

195

230

5

0

20

25

0

0

35

35

50

0

0

50

45

0

0

45

35

0

0

35

25

0

0

25

50

0

0

50

0

0

100

100

0

45

20

65

35

30

0

65

Cukrászati késztermékek 18. 332/3.0/1425-06

készítése II. (csoportos gyakorlat)

19. 332/1.0/1426-06

Cukrászati késztermékek előállítása III. Cukrászati termékek

20. 332/2.0/1426-06

minőségi és tárolási követelményei

21. 332/3.0/1426-06

Vendégekhez kapcsolódó cukrászdai feladatok Szakmai idegen nyelv a

22. 332/4.0/1426-06

cukrász szakmában (elmélet) I. Szakmai idegen nyelv a

23. 332/5.0/1426-06

cukrász szakmában (elmélet) II. Szakmai idegen nyelv a

24. 332/6.0/1426-06

cukrász szakmában (elmélet) III.

25. 332/7.0/1426-06

26. 332/8.0/1426-06

Vendéglátó gazdálkodási és vállalkozási ismeretek I. Vendéglátó gazdálkodási és vállalkozási ismeretek II. Cukrászati késztermékek

27. 332/9.0/1426-06

készítése III. (csoportos gyakorlat)

28. 332/1.0/1427-06

29. 332/2.0/1427-06

Cukrászati termelés működésének feltételei Vendéglátó gazdálkodási és vállalkozási ismeretek III.


160

Cukrász (33 811 01 0000 00 00) ESTI ÓRATERV 30.

-


80

0

0

80

585

105

1260

1950



161

Cukrász (33 811 01 0000 00 00) LEVELEZŐ ÓRATERV A tananyagegység

332/2.0/0536-06

3.

332/3.0/0536-06

II. Cukrászati félkész termékek Cukrászati késztermékek előállítása I.

összes

2.

Cukrászati alapismeretek

ti

332/1.0/0536-06


1.

Megnevezése

igényes

azonosítója

elméleti elmélet-

sorszáma

óraszáma

10

0

25

35

35

0

150

185

25

0

130

155

0

0

80

80

0

0

55

55

Cukrászati félkész 4.

332/4.0/0536-06

termékek csoportos gyakorlat Cukrászati késztermékek

5.

332/5.0/0536-06

6.

332/1.0/1424-06

Cukrászati alapismeretek I.

5

0

25

30

7.

332/2.0/1424-06

Élelmiszerismeret I.

10

0

0

10

8.

332/3.0/1424-06

Élelmiszervizsgálat I.

0

5

0

5

9.

332/4.0/1424-06

Élelmiszerismeret II.

20

0

0

20

10. 332/5.0/1424-06

Élelmiszervizsgálat II.

0

5

0

5

11. 332/6.0/1424-06

Élelmiszerismeret III.

15

0

0

15

12. 332/7.0/1424-06

Élelmiszervizsgálat III.

0

5

0

5

13. 332/8.0/1424-06

Élelmiszerismeret IV.

15

0

0

15

14. 332/9.0/1424-06

Élelmiszervizsgálat IV.

0

5

0

5

0

5

0

5

15

0

70

85

csoportos gyakorlat

Cukrászati nyersanyagok gépek berendezések 15. 332/10.0/1424-06 eszközök előkészítő műveletei (csoportos gyakorlat) 16. 332/1.0/1425-06

Cukrászati késztermékek

oktató neve


162

Cukrász (33 811 01 0000 00 00) LEVELEZŐ ÓRATERV előállítása II. 17. 332/2.0/1425-06

Munkaszervezési feladatok ellátása

5

0

5

10

0

0

30

30

20

0

120

140

5

0

10

15

0

0

20

20

30

0

0

30

30

0

0

30

25

0

0

25

15

0

0

15

30

0

0

30

0

0

55

55

0

30

15

45

Cukrászati késztermékek 18. 332/3.0/1425-06

készítése II. (csoportos gyakorlat)

19. 332/1.0/1426-06

Cukrászati késztermékek előállítása III. Cukrászati termékek

20. 332/2.0/1426-06

minőségi és tárolási követelményei

21. 332/3.0/1426-06

Vendégekhez kapcsolódó cukrászdai feladatok Szakmai idegen nyelv a

22. 332/4.0/1426-06

cukrász szakmában (elmélet) I. Szakmai idegen nyelv a

23. 332/5.0/1426-06

cukrász szakmában (elmélet) II. Szakmai idegen nyelv a

24. 332/6.0/1426-06

cukrász szakmában (elmélet) III.

25. 332/7.0/1426-06

26. 332/8.0/1426-06

Vendéglátó gazdálkodási és vállalkozási ismeretek I. Vendéglátó gazdálkodási és vállalkozási ismeretek II. Cukrászati késztermékek

27. 332/9.0/1426-06

készítése III. (csoportos gyakorlat)

28. 332/1.0/1427-06

Cukrászati termelés működésének feltételei


163

Cukrász (33 811 01 0000 00 00) LEVELEZŐ ÓRATERV 29. 332/2.0/1427-06 30.

-

Vendéglátó gazdálkodási és vállalkozási ismeretek III. Osztályfőnöki Mindösszesen óra:

25

20

0

45

35

0

0

35

370

75

790

1235



164

Dísznövénykertész (33 622 01 1000 00 00) ESTI ÓRATERV A tananyagegység

Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek

összes

ti

391/1.0/2219-06


1.

megnevezése

igényes

azonosítója

elméleti elmélet-

sorszáma

óraszáma

60

0

0

60

0

0

90

90

Vállalkozási és 2.

391/2.0/2219-06

kereskedelmi ismeretek gyakorlat

3.

391/3.0/2219-06

Informatika

0

55

0

55

4.

391/1.0/2220-06

Növénytan

25

0

0

25

5.

391/2.0/2220-06

Termesztési ismeretek

45

0

0

45

6.

391/3.0/2220-06

0

0

45

45

7.

391/4.0/2220-06

45

0

0

45

8.

391/5.0/2220-06

0

0

95

95

9.

391/1.0/2221-06

Munkavállalói ismeretek

25

0

0

25

Szabadföldi dísznövények

110

0

0

110

0

0

250

250

110

0

0

110

0

0

195

195

50

0

0

50

0

0

60

60

10. 391/1.0/2223-06 11. 391/2.0/2223-06 12. 391/1.0/2224-06 13. 391/2.0/2224-06

14. 391/3.0/2224-06

15. 391/4.0/2224-06

Termesztési ismeretek gyakorlat Műszaki ismeretek (Alapismeretek) Műszaki ismeretek (Alapismeretek) gyakorlat

Szabadföldi dísznövénytermesztés Fásszárú dísznövények Fásszárú dísznövénytermesztés Műszaki ismeretek (Dísznövénytermesztés) Műszaki ismeret (Dísznövénytermesztés)

oktató neve


165

gyakorlat 16. 391/1.0/2225-06 17. 391/2.0/2225-06

Növényházi dísznövények Növényházi dísznövénytermesztés

120

0

0

120

0

0

190

190

110

0

0

110

18. 391/1.0/2226-06

Mikroszaporítás

19. 391/2.0/2226-06

Mikroszaporítás gyakorlat

0

0

190

190

20.

Osztályfőnöki

80

0

0

80

780

55

1115

1950

-



166

Dísznövénykertész (33 622 01 1000 00 00) LEVELEZŐ ÓRATERV A tananyagegység

Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek

összes

ti

391/1.0/2219-06


1.

megnevezése

igényes

azonosítója

elméleti elmélet-

sorszáma

óraszáma

40

0

0

40

0

0

65

65

Vállalkozási és 2.

391/2.0/2219-06

kereskedelmi ismeretek gyakorlat

3.

391/3.0/2219-06

Informatika

0

30

0

30

4.

391/1.0/2220-06

Növénytan

15

0

0

15

5.

391/2.0/2220-06

Termesztési ismeretek

30

0

0

30

6.

391/3.0/2220-06

0

0

35

35

7.

391/4.0/2220-06

30

0

0

30

8.

391/5.0/2220-06

0

0

65

65

9.

391/1.0/2221-06

Munkavállalói ismeretek

15

0

0

15

Szabadföldi dísznövények

75

0

0

75

0

0

150

150

75

0

0

75

0

0

125

125

30

0

0

30

0

0

50

50

10. 391/1.0/2223-06 11. 391/2.0/2223-06 12. 391/1.0/2224-06 13. 391/2.0/2224-06

14. 391/3.0/2224-06

15. 391/4.0/2224-06

Termesztési ismeretek gyakorlat Műszaki ismeretek (Alapismeretek) Műszaki ismeretek (Alapismeretek) gyakorlat

Szabadföldi dísznövénytermesztés Fásszárú dísznövények Fásszárú dísznövénytermesztés Műszaki ismeretek (Dísznövénytermesztés) Műszaki ismeret (Dísznövénytermesztés)

oktató neve


167

gyakorlat 16. 391/1.0/2225-06 17. 391/2.0/2225-06

Növényházi dísznövények Növényházi dísznövénytermesztés

70

0

0

70

0

0

100

100

18. 391/1.0/2226-06

Mikroszaporítás

65

0

0

65

19. 391/2.0/2226-06

Mikroszaporítás gyakorlat

0

0

100

100

20.

Osztályfőnöki

35

0

0

35

480

30

690

1200

-



168

Festő, mázoló és tapétázó (33 582 04 1000 00 00) ESTI ÓRATERV A tananyagegység

196/2.0/0459-06

3.

196/3.0/0459-06

4.

196/1.0/0875-06

5.

összes

2.


ti

196/1.0/0459-06


1.

megnevezése

igényes

azonosítója

elméleti elmélet-

sorszáma

óraszáma

35

0

125

160

35

0

0

35

0

0

70

70

Anyagismeret

35

0

0

35

196/2.0/0875-06

Szakrajz

25

45

0

70

6.

196/3.0/0875-06

Falfelületek előkészítése

20

0

90

110

7.

196/4.0/0875-06

Falfelületek festése

30

0

155

185

8.

196/5.0/0875-06

Homlokzat festése

0

0

25

25

9.

196/6.0/0875-06

30

0

80

110

alapfeladatai Balesetmentes munkavégzés feltételei Anyagszükséglet meghatározása

Különleges festési eljárások, díszítő munkák

10. 196/1.0/0878-06

Anyagismeret

45

0

0

45

11. 196/2.0/0878-06

Mázolási munkák

35

0

165

200

12. 196/3.0/0878-06

Felújítási munkák

40

0

165

205

13. 196/1.0/0881-06

Tapéták, ragasztók

30

0

0

30

30

0

0

30

14. 196/2.0/0881-06

Tapétázási munkák előkészítése

15. 196/3.0/0881-06

Tapétázási munkák

50

0

260

310

16. 196/1.0/0882-06

Plakátragasztás

25

0

65

90

15

60

0

75

80

0

0

80

17. 196/1.0/0886-06 18.

-

Általános vállalkozási feladatok Osztályfőnöki

oktató neve


560

105

1200

169 1865



170

Festő, mázoló és tapétázó (33 582 04 1000 00 00) LEVELEZŐ ÓRATERV A tananyagegység

196/2.0/0459-06

3.

196/3.0/0459-06

4.

196/1.0/0875-06

5.

összes

2.


ti

196/1.0/0459-06


1.

megnevezése

igényes

azonosítója

elméleti elmélet-

sorszáma

óraszáma

30

0

65

95

20

0

0

20

0

0

55

55

Anyagismeret

20

0

0

20

196/2.0/0875-06

Szakrajz

20

30

0

50

6.

196/3.0/0875-06

Falfelületek előkészítése

15

0

65

80

7.

196/4.0/0875-06

Falfelületek festése

20

0

105

125

8.

196/5.0/0875-06

Homlokzat festése

0

0

25

25

9.

196/6.0/0875-06

20

0

55

75


Különleges festési eljárások, díszítő munkák

10. 196/1.0/0878-06

Anyagismeret

30

0

0

30

11. 196/2.0/0878-06

Mázolási munkák

25

0

110

135

12. 196/3.0/0878-06

Felújítási munkák

30

0

110

140

13. 196/1.0/0881-06

Tapéták, ragasztók

20

0

0

20

20

0

0

20

14. 196/2.0/0881-06

Tapétázási munkák előkészítése

15. 196/3.0/0881-06

Tapétázási munkák

35

0

165

200

16. 196/1.0/0882-06

Plakátragasztás

20

0

40

60

10

35

0

45

17. 196/1.0/0886-06


oktató neve


-


171

35

0

0

35

370

65

795

1230



172

Kárpitos (33 542 04 1000 00 00) ESTI ÓRATERV A tananyagegység

elméleti elmélet-

1.

232/1.0/1372-06

Biztonságos munkavégzés

15

10

5

30

2.

232/2.0/1372-06

Minőségbiztosítás

5

30

0

35

3.

232/3.0/1372-06

Tartószerkezet és rugózat

50

0

85

135

4.

232/4.0/1372-06

Párnázatok

45

0

135

180

5.

232/5.0/1372-06

Bevonatok

75

0

170

245

6.

232/6.0/1372-06

Díszítések, eltisztázások

5

0

40

45

7.

232/7.0/1372-06

Rögzítések

20

0

45

65

8.

232/8.0/1372-06

Csomagolás

10

0

10

20

9.

232/1.0/1373-06

Tervezés

20

140

0

160

10. 232/2.0/1373-06

Raktározás

15

0

0

15

11. 232/3.0/1373-06

Anyagválasztás

65

0

120

185

12. 232/4.0/1373-06

Javítás,felújítás

30

50

355

435

13. 232/5.0/1373-06

Munkajog

35

0

0

35

35

95

0

130

14. 232/6.0/1373-06

Gazdasági-, pénzügyi tervezés

igényes

összes

megnevezése

ti

azonosítója


sorszáma

óraszáma

15. 232/7.0/1373-06

Könyvelési adatszolgáltatás

30

75

0

105

16. 232/8.0/1373-06

Marketing

50

0

0

50

17.

Osztályfőnöki

80

0

0

80

585

400

965

1950

-

Mindösszesen óra:

oktató neve



173

Kárpitos (33 542 04 1000 00 00) LEVELEZŐ ÓRATERV A tananyagegység

elméleti elmélet-

1.

232/1.0/1372-06

Biztonságos munkavégzés

10

5

5

20

2.

232/2.0/1372-06

Minőségbiztosítás

5

20

0

25

3.

232/3.0/1372-06

Tartószerkezet és rugózat

35

0

50

85

4.

232/4.0/1372-06

Párnázatok

30

0

85

115

5.

232/5.0/1372-06

Bevonatok

50

0

100

150

6.

232/6.0/1372-06

Díszítések, eltisztázások

5

0

20

25

7.

232/7.0/1372-06

Rögzítések

10

0

30

40

8.

232/8.0/1372-06

Csomagolás

5

0

10

15

9.

232/1.0/1373-06

Tervezés

15

75

0

90

10. 232/2.0/1373-06

Raktározás

10

0

0

10

11. 232/3.0/1373-06

Anyagválasztás

45

0

80

125

12. 232/4.0/1373-06

Javítás,felújítás

20

30

235

285

13. 232/5.0/1373-06

Munkajog

20

0

0

20

25

60

0

85

14. 232/6.0/1373-06

Gazdasági-, pénzügyi tervezés

igényes

összes

megnevezése

ti

azonosítója


sorszáma

óraszáma

15. 232/7.0/1373-06

Könyvelési adatszolgáltatás

20

55

0

75

16. 232/8.0/1373-06

Marketing

30

0

0

30

17.

Osztályfőnöki

35

0

0

35

370

245

615

1230

-

Mindösszesen óra:

oktató neve



174

Kőműves (31 582 15 1000 00 00) ESTI ÓRATERV A tananyagegység

204/2.0/0459-06

3.

204/3.0/0459-06


összes

2.


ti

204/1.0/0459-06


1.

megnevezése

igényes

azonosítója

elméleti elmélet-

sorszáma

óraszáma

40

0

50

90

0

0

30

30

20

25

0

45

50

0

0

50

0

0

60

60

Zsaluszerkezetek 4.

204/1.0/0460-06

készítésének technológiai folyamatai Zsaluszerkezetek

5.

204/2.0/0460-06

6.

204/3.0/0460-06


0

0

20

20

7.

204/1.0/0462-06

Hagyományos állványzatok

25

0

0

25

8.

204/2.0/0462-06

0

0

90

90

9.

204/3.0/0462-06

10

0

15

25

elkészítése

Hagyományos állványzatok építése Hagyományos állványzatok bontása és karbantartása

10. 204/4.0/0462-06

Tárolási előírások

10

0

0

10

11. 204/1.0/0476-06

Épületszigetelés

25

0

15

40

12. 204/2.0/0476-06

Vízszigetelés

0

0

75

75

13. 204/3.0/0476-06

Hő-, hangszigetelés

40

0

25

65

14. 204/1.0/0482-06

Betontechnológia

40

0

0

40

15. 204/2.0/0482-06

Hagyományos betonozás

0

0

100

100

16. 204/3.0/0482-06

Betonvédelem

0

0

25

25

17. 204/1.0/0486-06

Falazás előkészítés

0

0

25

25

18. 204/2.0/0486-06

Szerkezetkészítés

0

0

170

170

19. 204/3.0/0486-06

Építési segédszerkezet

0

0

15

15

oktató neve


175

készítése 20. 204/4.0/0486-06

Vakolási munka

0

0

110

110

21. 204/5.0/0486-06

Rabicolás, felületburkolás

0

0

55

55

100

0

0

100

22. 204/6.0/0486-06

Anyag és technológiai ismeret

23. 204/7.0/0486-06

Minőség-ellenőrzés

0

0

15

15

24. 204/8.0/0486-06

Szoftverek

10

0

0

10

25. 204/9.0/0486-06

Gépek

10

0

0

10

26. 204/1.0/0487-06

Betontechnológia

0

0

60

60

27. 204/2.0/0487-06


0

0

65

65

28. 204/3.0/0487-06


10

0

45

55

29. 204/4.0/0487-06


10

0

0

10

30. 204/5.0/0487-06

Számítógépkezelés

0

0

30

30

31. 204/6.0/0487-06

Gépek organizációja

10

0

0

10

15

0

0

15

32. 204/7.0/0487-06

Anyagszállítás, nyilvántartás

33. 204/1.0/0698-06

Kitűzési feladatok

0

0

25

25

34. 204/2.0/0698-06

Speciális kőműves munka

30

0

155

185

35. 204/3.0/0698-06

Utómunkálatok

30

0

15

45

20

25

25

70

80

0

0

80

585

50

1315

1950

36. 204/1.0/0886-06 37.

-

Általános vállalkozási feladatok Osztályfőnöki Mindösszesen óra:

Az elméletigényes gyakorlati órák a tanár szempontjából elméletnek, a tanuló szempontjából gyakorlatnak számítanak, tehát ezt az időt a képzési időből a gyakorlatra fordított időként kell figyelembe venni. Elmélet/gyakorlat aránya: 30%70%.


176

Kőműves (31 582 15 1000 00 00) LEVELEZŐ ÓRATERV A tananyagegység

204/2.0/0459-06

3.

204/3.0/0459-06


összes

2.


ti

204/1.0/0459-06


1.

megnevezése

igényes

azonosítója

elméleti elmélet-

sorszáma

óraszáma

20

0

30

50

0

0

20

20

15

20

0

35

30

0

0

30

0

0

35

35

Zsaluszerkezetek 4.

204/1.0/0460-06

készítésének technológiai folyamatai Zsaluszerkezetek

5.

204/2.0/0460-06

6.

204/3.0/0460-06


0

0

10

10

7.

204/1.0/0462-06

Hagyományos állványzatok

15

0

0

15

8.

204/2.0/0462-06

0

0

50

50

9.

204/3.0/0462-06

10

0

10

20

elkészítése

Hagyományos állványzatok építése Hagyományos állványzatok bontása és karbantartása

10. 204/4.0/0462-06

Tárolási előírások

10

0

0

10

11. 204/1.0/0476-06

Épületszigetelés

15

0

10

25

12. 204/2.0/0476-06

Vízszigetelés

0

0

50

50

13. 204/3.0/0476-06

Hő-, hangszigetelés

20

0

15

35

14. 204/1.0/0482-06

Betontechnológia

30

0

0

30

15. 204/2.0/0482-06

Hagyományos betonozás

0

0

55

55

16. 204/3.0/0482-06

Betonvédelem

0

0

15

15

17. 204/1.0/0486-06

Falazás előkészítés

0

0

15

15

oktató neve

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM 18. 204/2.0/0486-06 19. 204/3.0/0486-06

Szerkezetkészítés Építési segédszerkezet készítése

177

0

0

100

100

0

0

10

10

20. 204/4.0/0486-06

Vakolási munka

0

0

80

80

21. 204/5.0/0486-06

Rabicolás, felületburkolás

0

0

30

30

60

0

0

60

22. 204/6.0/0486-06

Anyag és technológiai ismeret

23. 204/7.0/0486-06


0

0

10

10

24. 204/8.0/0486-06

Szoftverek

10

0

0

10

25. 204/9.0/0486-06

Gépek

10

0

0

10

26. 204/1.0/0487-06

Betontechnológia

0

0

40

40

27. 204/2.0/0487-06


0

0

40

40

28. 204/3.0/0487-06


10

0

25

35

29. 204/4.0/0487-06


10

0

0

10

30. 204/5.0/0487-06

Számítógépkezelés

0

0

30

30

31. 204/6.0/0487-06

Gépek organizációja

10

0

0

10

10

0

0

10

32. 204/7.0/0487-06

Anyagszállítás, nyilvántartás

33. 204/1.0/0698-06

Kitűzési feladatok

0

0

15

15

34. 204/2.0/0698-06

Speciális kőműves munka

20

0

100

120

35. 204/3.0/0698-06

Utómunkálatok

20

0

10

30

10

20

15

45

35

0

0

35

370

40

820

1230

36. 204/1.0/0886-06 37.

-

Általános vállalkozási feladatok Osztályfőnöki Mindösszesen óra:



178

Pincér(33 811 02 1000 00 00) ESTI ÓRATERV

1. 337/1.0/1470-06

Vendéglátó értékesítési ismeret

összes

megnevezése

igényes

azonosítója



sorszáma

A tananyagegység/szakmai tantárgy

10

0

0

10

2. 337/2.0/1470-06

Kínálat összeállítási ismeret

5

0

0

5

3. 337/3.0/1470-06

Élelmianyag ismeret

5

0

0

5

4. 337/4.0/1470-06

Étel-ital készítési ismeret

5

0

0

5

10

0

0

10

0

0

130

130

5. 337/5.0/1470-06

6. 337/10.0/1470-06

Vezetés és gazdálkodás ismeret Vendéglátó értékesítés gyakorlat

7. 337/1.0/1471-06

Pincérismeret nyitás-zárás

25

0

0

25

8. 337/2.0/1471-06

Műszaki ismeretek

10

0

0

10

10

0

0

10

9. 337/3.0/1471-06

Vezetés és gazdálkodás ismeret

10. 337/8.0/1471-06

Pincér gyakorlat nyitás-zárás

0

0

165

165

11. 337/9.0/1471-06

Műszaki gyakorlat

0

0

10

10

12. 337/1.0/1472-06

Pincérismeret kiszolgálás

60

0

0

60

13. 337/2.0/1472-06

Élelmianyag ismeret 2

55

0

0

55

14. 337/3.0/1472-06

Étel-ital készítési ismeret 2

35

0

0

35

30

0

0

30

15. 337/4.0/1472-06


16.

-

Kommunikáció*

35

0

0

35

17.

-

Idegen nyelv **

70

45

0

115

18.

-

Forma-szín-tér ***

15

0

0

15

19. 337/9.0/1472-06

Pincér gyakorlat kiszolgálás

0

0

660

660

20. 337/10.0/1472-06

Étel-ital készítés gyakorlat 1

0

0

110

110

oktató neve


179

21. 337/1.0/1473-06

Pincérismeret rendezvény

15

0

0

15

22. 337/2.0/1473-06

Pincérismeret szobaszerviz

10

0

0

10

23. 337/3.0/1473-06


30

0

0

30

24. 337/4.0/1473-06


20

0

0

20

25. 337/9.0/1473-06

Pincér gyakorlat rendezvény

0

0

80

80

26. 337/10.0/1473-06

Pincér gyakorlat szobaszerviz

0

0

100

100

27. 337/11.0/1473-06


0

0

45

45

15

0

0

15

28. 337/1.0/1474-06

Vezetés és gazdálkodás ismeret 4

29. 337/2.0/1474-06

Önfejlesztés

10

0

0

10

30.

-

Számítástechnika****

25

20

0

45

31.

-

Osztályfőnöki

80

0

0

80

65

1300

1950

Mindösszesen óra:

58 5

Az elméletigényes gyakorlati órák a tanár szempontjából elméletnek, a tanuló szempontjából gyakorlatnak számítanak, tehát ezt az időt a képzési időből a gyakorlatra fordított időként kell figyelembe venni. Elmélet/gyakorlat aránya: 30%-70%. * A Kommunikáció szakmai tantárgy a Kommunikáció (337/6.0/1470-06); Kommunikáció 2 (337/4.0/1471-06); Kommunikáció 3 (337/5.0/147206); Kommunikáció 4 (337/5.0/1473-06); Kommunikáció 5 (337/3.0/1474-06) tananyagegységek összevonásával került kialakításra. ** Az Idegen nyelv szakmai tantárgy az Idegen nyelv (337/8.0/1470-06); Idegen nyelv 2 (337/6.0/1471-06); Idegen nyelv 3 (337/7.0/1472-06); Idegen nyelv 4 (337/7.0/1473-06); Idegen nyelv 5 (337/5.0/1474-06) tananyagegységek összevonásával került kialakításra. ***A

Forma-szín-tér szakmai tantárgy a Forma-szín-tér (337/9.0/1470-06); Forma-szín-tér 2 (337/7.0/1471-06); Forma-szín-tér 3

(337/8.0/1472-06); Forma-szín-tér 4 (337/8.0/1473-06) tananyagegységek összevonásával került kialakításra. **** A Számítástechnika szakmai tantárgy a Számítástechnika (337/7.0/1470-06); Számítástechnika 2 (337/5.0/1471-06); Számítástechnika 3 (337/6.0/1472-06); Számítástechnika 4 (337/6.0/1473-06); Számítástechnika 5 (337/4.0/1474-06) tananyagegységek összevonásával került kialakításra.


180

Pincér(33 811 02 1000 00 00) LEVELEZŐ ÓRATERV A tananyagegység/szakmai tantárgy


Vendéglátó értékesítési ismeret

5

0

0

5

2. 337/2.0/1470-06

Kínálat összeállítási ismeret

5

0

0

5

3. 337/3.0/1470-06

Élelmianyag ismeret

5

0

0

5

4. 337/4.0/1470-06

Étel-ital készítési ismeret

5

0

0

5

5. 337/5.0/1470-06


10

0

0

10

0

0

85

85

337/10.0/1470-

Vendéglátó értékesítés

06

gyakorlat

összes

1. 337/1.0/1470-06

6.

azonosítója

igényes

megnevezése

elméleti elmélet-

sorszáma

óraszáma

7. 337/1.0/1471-06

Pincérismeret nyitás-zárás

15

0

0

15

8. 337/2.0/1471-06

Műszaki ismeretek

5

0

0

5

9. 337/3.0/1471-06


10

0

0

10

10. 337/8.0/1471-06

Pincér gyakorlat nyitás-zárás

0

0

110

110

11. 337/9.0/1471-06

Műszaki gyakorlat

0

0

10

10

12. 337/1.0/1472-06

Pincérismeret kiszolgálás

40

0

0

40

13. 337/2.0/1472-06


30

0

0

30

14. 337/3.0/1472-06


20

0

0

20

15. 337/4.0/1472-06


20

0

0

20

16.

-

Kommunikáció*

20

0

0

20

17.

-

Idegen nyelv **

50

20

0

70

18.

-

Forma-szín-tér ***

10

0

0

10

Pincér gyakorlat kiszolgálás

0

0

395

395


0

0

75

75

21. 337/1.0/1473-06

Pincérismeret rendezvény

10

0

0

10

22. 337/2.0/1473-06

Pincérismeret szobaszerviz

5

0

0

5

23. 337/3.0/1473-06


20

0

0

20

24. 337/4.0/1473-06


10

0

0

10

19. 337/9.0/1472-06 20.

337/10.0/147206

oktató neve

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM 25. 337/9.0/1473-06 26.

27.

337/10.0/147306 337/11.0/147306

28. 337/1.0/1474-06

181

Pincér gyakorlat rendezvény

0

0

50

50

Pincér gyakorlat szobaszerviz

0

0

65

65


0

0

35

35

10

0

0

10

Vezetés és gazdálkodás ismeret 4

29. 337/2.0/1474-06

Önfejlesztés

5

0

0

5

30.

-

Számítástechnika****

25

15

0

40

31.

-

Osztályfőnöki

35

0

0

35

35

825

1230

Mindösszesen óra:

37 0

Az elméletigényes gyakorlati órák a tanár szempontjából elméletnek, a tanuló szempontjából gyakorlatnak számítanak, tehát ezt az időt a képzési időből a gyakorlatra fordított időként kell figyelembe venni. Elmélet/gyakorlat aránya: 30%-70%. A levelező óraszám (1230 óra) a nappali óraszámnak (3640 óra) a 34%-a. * A Kommunikáció szakmai tantárgy a Kommunikáció (337/6.0/1470-06); Kommunikáció 2 (337/4.0/1471-06); Kommunikáció 3 (337/5.0/147206); Kommunikáció 4 (337/5.0/1473-06); Kommunikáció 5 (337/3.0/1474-06) tananyagegységek összevonásával került kialakításra. ** Az Idegen nyelv szakmai tantárgy az Idegen nyelv (337/8.0/1470-06); Idegen nyelv 2 (337/6.0/1471-06); Idegen nyelv 3 (337/7.0/1472-06); Idegen nyelv 4 (337/7.0/1473-06); Idegen nyelv 5 (337/5.0/1474-06) tananyagegységek összevonásával került kialakításra. ***A

Forma-szín-tér szakmai tantárgy a Forma-szín-tér (337/9.0/1470-06); Forma-szín-tér 2 (337/7.0/1471-06); Forma-szín-tér 3

(337/8.0/1472-06); Forma-szín-tér 4 (337/8.0/1473-06) tananyagegységek összevonásával került kialakításra. **** A Számítástechnika szakmai tantárgy a Számítástechnika (337/7.0/1470-06); Számítástechnika 2 (337/5.0/1471-06); Számítástechnika 3 (337/6.0/1472-06); Számítástechnika 4 (337/6.0/1473-06); Számítástechnika 5 (337/4.0/1474-06) tananyagegységek összevonásával került kialakításra.


182

Szakács (33 811 03 1000 00 00) LEVELEZŐ ÓRATERV A tananyagegység

összes

ti


megnevezése

igényes

azonosítója

elméleti elmélet-

sorszáma

óraszáma

1.

338/1.0/1428

Ételkészítési ismeretek

10

20

0

30

2.

338/2.0/1428

Élelmiszer ismeretek

10

0

0

10

3.

338/3.0/1428

Ételkészítési gyakorlat

0

0

20

20

4.

338/4.0/1428

Idegen nyelv ismert

15

0

0

15

5.

338/5.0/1428

Számítástechnika

0

0

30

30

6.

338/1.0/1429


25

0

0

25

7.

338/2.0/1429


10

0

0

10

8.

338/3.0/1429

Gazdálkodási ismeretek

15

0

0

15

9.

338/4.0/1429

Idegen nyelv ismert

0

0

25

25

10. 338/5.0/1429

Számítástechnika

0

0

30

30

11. 338/6.0/1429

Kommunikáció

15

0

0

15

12. 338/1.0/1464

Élelmiszerismeret

0

20

0

20

13. 338/2.0/1464


15

0

0

15

14. 338/3.0/1464

Ételkészítési gyakorlatok

0

20

130

150

15. 338/4.0/1464


30

0

0

30

16. 338/1.0/1465


130

0

0

130

17. 338/2.0/1465


0

10

445

455

18. 338/3.0/1465

Számítástechnika

0

0

75

75

19. 338/4.0/1465

Kommunikáció

0

0

35

35

20. 338/5.0/1465

Idegen nyelv ismerete

60

0

0

60

21.

Osztályfőnöki

35

0

0

35

-

oktató neve

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM 370

70

790

183 1230



184

Szakács (33 811 03 1000 00 00) ESTI ÓRATERV

összes

ti

megnevezése

igényes

azonosítója



sorszáma

A tananyagegység

1.

338/1.0/1428


15

20

0

35

2.

338/2.0/1428


15

0

0

15

3.

338/3.0/1428

Ételkészítési gyakorlat

0

0

25

25

4.

338/4.0/1428

Idegen nyelv ismert

15

0

0

15

5.

338/5.0/1428

Számítástechnika

0

0

50

50

6.

338/1.0/1429


25

0

0

25

7.

338/2.0/1429


20

0

0

20

8.

338/3.0/1429


20

0

0

20

9.

338/4.0/1429

Idegen nyelv ismert

0

0

30

30

10. 338/5.0/1429

Számítástechnika

0

0

45

45

11. 338/6.0/1429

Kommunikáció

15

0

0

15

12. 338/1.0/1464

Élelmiszerismeret

0

30

0

30

13. 338/2.0/1464


30

0

0

30

14. 338/3.0/1464


0

30

200

230

15. 338/4.0/1464


45

0

0

45

16. 338/1.0/1465


220

0

0

220

17. 338/2.0/1465


0

10

780

790

18. 338/3.0/1465

Számítástechnika

0

0

100

100

19. 338/4.0/1465

Kommunikáció

0

0

45

45

20. 338/5.0/1465

Idegen nyelv ismerete

85

0

0

85

21.

Osztályfőnöki

80

0

0

80

-

oktató neve

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM 585

90

1275

185 1950



186

3.10 A SZAKKÖZÉPISKOLA-HELYI TANTERVE

GAZDASÁGI INFORMATIKUS

ESTI ÓRATERV A tananyagegység

1.

168/1.0/1142-06 Informatikai alapismeretek

2.

168/2.0/1142-06

3.

összes


megnevezése

igényes

azonosítója

elméleti elmélet-

sorszáma

óraszáma

65

75

0

140

40

0

0

40

168/1.0/1143-06 Projektirányítás

55

35

0

90

4.

168/2.0/1143-06 Szoftvermenedzsment

15

20

0

35

5.

168/3.0/1143-06 Vállalkozásmenedzsment

35

30

0

65

6.

168/1.0/1155-06 Informatikai ismeretek

80

70

0

150

7.

168/2.0/1155-06 Gazdasági ismeretek

30

10

0

40

8.

168/3.0/1155-06 Programozási ismeretek

35

25

0

60

9.

168/1.0/1158-06 Menedzselési ismeretek

40

35

0

75

10.

168/2.0/1158-06 Gazdasági ismeretek

305

210

0

515

11.

-

60

0

0

60

760

510

0

1270

Munkatervezés és szervezés


Tanár



187

GAZDASÁGI INFORMATIKUS

LEVELEZŐ ÓRATERV A tananyagegység

gyakorla gyakorla ti ti összes

megnevezése


35

45

0

80

25

0

0

25

igényes

azonosítója

elméleti elmélet-

sorszáma

óraszáma

1.

168/1.0/1142-06

2.

168/2.0/1142-06

3.

168/1.0/1143-06

Projektirányítás

30

20

0

50

4.

168/2.0/1143-06

Szoftvermenedzsment

10

15

0

25

5.

168/3.0/1143-06

Vállalkozásmenedzsment

20

20

0

40

6.

168/1.0/1155-06

Informatikai ismeretek

40

25

0

65

7.

168/2.0/1155-06

Gazdasági ismeretek

20

10

0

30

8.

168/3.0/1155-06

Programozási ismeretek

20

15

0

35

9.

168/1.0/1158-06

Menedzselési ismeretek

25

20

0

45

10.

168/2.0/1158-06

Gazdasági ismeretek

185

120

0

305

11.

-

Osztályfőnöki

25

0

0

25

435

290

0

725

Munkatervezés és szervezés

Mindösszesen óra:

tanár



188


189

IDEGENNYELVI TITKÁR

ESTI ÓRATERV

1.

305/1.0/1617-06

2.

305/2.0/1617-06

3.

305/3.0/1617-06

4.

305/1.0/1618-06

5.

305/2.0/1618-06

6.

305/3.0/1618-06

7.

305/1.0/1619-06

8.

305/2.0/1619-06

9.


összes

megnevezése

igényes

azonosítója



sorszáma

A tananyagegység

45

0

110

155

0

45

30

75


0

0

10

10

Dokumentumkezelés

15

0

0

15

0

40

105

145

30

0

35

65

90

30

0

120

Titkári feladatvégzés

45

30

25

100

305/3.0/1619-06

Iratfogalmazás

15

0

0

15

10.

305/1.0/1620-06

Kommunikáció

15

0

40

55

11.

305/2.0/1620-06

Rendezvényszervezés

45

0

65

110

12.

305/1.0/1621-06

Idegen nyelvű levelezés

55

0

80

135

13.

305/2.0/1621-06

80

0

95

175

60

0

0

60

495

145

595

1235

14.

-


Számítástechnikai alkalmazások Dokumentumkészítés Gazdasági-vállalkozási ügyintézés

Szakmai kommunikáció idegen nyelven Osztályfőnöki Mindösszesen óra:

tanár

Az elméletigényes gyakorlati órák a tanár szempontjából elméletnek, a tanuló szempontjából gyakorlatnak számítanak, tehát ezt az időt a képzési időből a gyakorlatra fordított időként kell figyelembe venni. Elmélet-gyakorlat aránya: 40%-60%


190

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM IDEGENNYELVI TITKÁR

LEVELEZŐ ÓRATERV

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13. 14.

305/1.0/161706


30

0

65

95

0

25

20

45


0

0

5

5

Dokumentumkezelés

10

0

0

10

0

25

65

90

20

0

20

40

55

20

0

75


30

20

15

65

Iratfogalmazás

10

0

0

10

Kommunikáció

10

0

25

35


30

0

40

70

Idegen nyelvű levelezés

30

0

55

85

55

0

50

105

25

0

0

25

305/2.0/1617-

Számítástechnikai

06

alkalmazások

305/3.0/161706 305/1.0/161806 305/2.0/1618-


06

alkalmazások

305/3.0/161806


305/1.0/1619-

Gazdasági-vállalkozási

06

ügyintézés

305/2.0/161906 305/3.0/161906 305/1.0/162006 305/2.0/162006 305/1.0/162106 305/2.0/1621-

Szakmai kommunikáció

06

idegen nyelven -

összes

megnevezése

igényes

azonosítója



sorszáma

A tananyagegység

Osztályfőnöki

191


305

90

360

192

755

Az elméletigényes gyakorlati órák a tanár szempontjából elméletnek, a tanuló szempontjából gyakorlatnak számítanak, tehát ezt az időt a képzési időből a gyakorlatra fordított időként kell figyelembe venni. Elmélet-gyakorlat aránya: 40%-60% A levelező óraszám (755 óra) a nappali óraszámnak (2380 óra) a 32%-a.


193

IDEGENVEZETŐ

ESTI ÓRATERV A tananyagegység

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

335/1.0/144706 335/2.0/144706 335/1.0/144806 335/2.0/144806 335/1.0/144906

25

0

0

25

Adminisztráció

25

0

25

50

Általános kommunikáció

70

0

50

120

Üzleti kommunikáció

65

0

50

115

Önfejlesztés

15

0

0

15

15

0

10

25

15

0

50

65

115

0

0

115

A városnézés módszertana

80

0

0

80

A városnézés gyakorlata

0

0

175

175

45

0

0

45

Szálloda- és vendéglátóipar

45

0

0

45

Gasztronómia

15

0

15

30

Társadalomismeret

45

0

0

45

Idegenvezetői dokumentumok

06

kezelése

06

Kapcsolatfenntartás

335/1.0/1450-

Az idegenvezető általános

06

feladatai

335/2.0/145006 335/3.0/145006 335/1.0/1451-

A turizmus rendszere és

06

kapcsolatai

335/2.0/145106 335/3.0/145106

14. 335/4.0/1451-

összes

Pénzügyi tevékenységek

335/2.0/1449-

335/3.0/1449-

gyakorlat gyakorlat i i

megnevezése

igényes

azonosítója

elméleti elmélet-

sorszáma

óraszáma tanár


194

06 15.

16.

17.

18. 19.

335/5.0/145106 335/6.0/145106 335/7.0/145106 335/8.0/145106 -

Országismeret

70

0

0

70

Turizmusföldrajz

40

0

0

40

Művelődéstörténet

60

0

0

60

Idegen nyelv

70

0

0

70

Osztályfőnöki

60

0

0

60

875

0

375

1250

Mindösszesen óra:



195

IDEGENVEZETŐ


1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

335/1.0/144706 335/2.0/144706 335/1.0/144806 335/2.0/144806 335/1.0/144906

15

0

0

15

Adminisztráció

15

0

15

30


50

0

25

75


40

0

35

75

Önfejlesztés

10

0

0

10

10

0

10

20

10

0

30

40

70

0

0

70

A városnézés módszertana

50

0

0

50

A városnézés gyakorlata

0

0

110

110

30

0

0

30

Szálloda- és vendéglátóipar

30

0

0

30

Gasztronómia

10

0

10

20

Társadalomismeret

30

0

0

30

Idegenvezetői dokumentumok

06

kezelése

06

Kapcsolatfenntartás

335/1.0/1450-

Az idegenvezető általános

06

feladatai

335/2.0/145006 335/3.0/145006 335/1.0/1451-


06

kapcsolatai

335/2.0/145106 335/3.0/145106

14. 335/4.0/1451-

összes


335/2.0/1449-

335/3.0/1449-


megnevezése

igényes

azonosítója

elméleti elmélet-

sorszáma

óraszáma tanár


196

06 15.

16.

17.

18. 19.

335/5.0/145106 335/6.0/145106 335/7.0/145106 335/8.0/145106 -

Országismeret

45

0

0

45

Turizmusföldrajz

25

0

0

25

Művelődéstörténet

40

0

0

40

Idegen nyelv

45

0

0

45

Osztályfőnöki

25

0

0

25

550

0

235

785

Mindösszesen óra:



197

INFORMATIKAI HÁLOZATTELEPÍTŐ- ÉS ÜZEMELTETŐ

ESTI ÓRATERV

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13. 14.

166/1.0/1142-

Informatikai

06

alapismeretek

166/2.0/1142-

Munkatervezés és -

06

szervezés

166/1.0/114306 166/2.0/114306 166/3.0/114306 166/1.0/116806 166/2.0/116806 166/1.0/116306 166/2.0/116306 166/3.0/116306 166/4.0/116306 166/5.0/116306

összes

megnevezése

igényes

azonosítója



sorszáma

A tananyagegység

60

95

0

155

25

0

0

25

Projektirányítás

20

30

0

50

Szoftvermenedzsment

15

20

0

35

Vállalkozásmenedzsment

25

20

0

45

Hardvertechnológia

35

30

15

80

Szoftverismeretek

110

110

0

220

Hálózati alapok

20

15

0

35

LAN technológiák

125

0

0

125

Forgalomirányítók

35

70

0

105

Kapcsolók

30

50

0

80

WAN technológiák

35

55

0

90

35

45

0

80

0

75

0

75

166/6.0/1163-

Speciális hálózati

06

technológiák

166/7.0/1163-

Hálózat menedzsment

tanár


198

06 15.

-


60

0

0

60

630

615

15

1260


INFORMATIKAI HÁLÓZATTELEPÍTŐ- ÉS ÜZEMELTETŐ

LEVELEZŐ ÓRATERV

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

166/1.0/1142-

Informatikai

06

alapismeretek

166/2.0/1142-

Munkatervezés és -

06

szervezés

166/1.0/114306 166/2.0/114306

40

50

0

90

15

0

0

15

Projektirányítás

15

15

0

30

Szoftvermenedzsment

10

15

0

25

15

10

0

25

Hardvertechnológia

20

20

10

50

Szoftverismeretek

65

65

0

130

Hálózati alapok

15

10

0

25

166/3.0/1143-

Vállalkozásmenedzsme

06

nt

166/1.0/116806 166/2.0/116806 166/1.0/116306

összes

megnevezése

igényes

azonosítója



sorszáma

A tananyagegység

tanár


9.

10.

11.

12.

13.

14. 15.

166/2.0/116306 166/3.0/116306 166/4.0/116306 166/5.0/116306

LAN technológiák

75

0

0

75

Forgalomirányítók

20

40

0

60

Kapcsolók

20

30

0

50

WAN technológiák

20

35

0

55

20

30

0

50

Hálózat menedzsment

0

45

0

45

Osztályfőnöki

25

0

0

25

375

365

10

750

166/6.0/1163-

Speciális hálózati

06

technológiák

166/7.0/116306 -

Mindösszesen óra:

199



200

UTAZÁSÜGYINTÉZŐ ESTI ÓRATERV

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

340/1.0/144706 340/2.0/144706 340/1.0/144806 340/2.0/144806


25

0

0

25

Adminisztráció

20

0

20

40


20

0

20

40


20

0

20

40

30

0

5

35

Szálloda és vendéglátóipar

20

0

0

20

Gasztronómia

10

0

0

10

Idegenforgalmi földrajz

50

0

0

50

25

0

25

50

20

0

20

40

50

0

0

50

340/1.0/1458-


06

kapcsolatai

340/2.0/145806 340/3.0/145806 340/4.0/145806

összes

megnevezése

igényes

azonosítója



sorszáma

A tananyagegység

Szervezett aktív belföldi és 9.

340/5.0/1458-

nemzetközi

06

idegenforgalom tevékenységei Szervezett passzív belföldi

10.

340/6.0/1458-

és nemzetközi

06

idegenforgalom tevékenységei

11.

340/1.0/1461-

Alaptevékenységű

06

üzletágakat működtet

tanár


13.

14.

15.

16.

17. 18.

340/2.0/1461-

Nem alaptevékenységű

06


340/3.0/1461-

Értékesítést végez az utas

06

felé

340/4.0/146106

10

0

0

10

0

0

55

55

15

0

0

15

5

0

15

20

25

0

0

25

Idegen nyelv

60

0

0

60

Osztályfőnöki

20

0

0

20

Mindösszesen óra: 425

0

180

605

Banki tevékenységet végez

340/1.0/1463-

Ügyintézői tevékenységet

06

végez

340/2.0/1463-

Ügyviteli tevékenységet

06

végez

340/3.0/146306 -

201



202

UTAZÁSÜGYINTÉZŐ LEVELEZŐ ÓRATERV

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

340/1.0/144706 340/2.0/144706 340/1.0/144806 340/2.0/144806

0

0

15

Adminisztráció

10

0

20

30


15

0

10

25


15

0

10

25

20

0

5

25

Szálloda és vendéglátóipar

15

0

0

15

Gasztronómia

5

0

0

5

Idegenforgalmi földrajz

30

0

0

30

15

0

15

30

10

0

10

20

30

0

0

30

5

0

0

5

06

kapcsolatai

340/3.0/145806 340/4.0/145806 340/5.0/145806

340/6.0/145806

összes

15


06

ti


340/1.0/1458-

340/2.0/1458-

gyakorla ti

megnevezése

igényes

azonosítója

gyakorla


sorszáma

A tananyagegység

Szervezett aktív belföldi és nemzetközi idegenforgalom tevékenységei Szervezett passzív belföldi és nemzetközi idegenforgalom tevékenységei

340/1.0/1461-

Alaptevékenységű

06


340/2.0/1461-

Nem alaptevékenységű

06


tanár


14.

15.

16.

17. 18.

340/3.0/1461-

Értékesítést végez az utas

06

felé

340/4.0/146106

0

0

35

35

10

0

0

10

5

0

10

15

15

0

0

15

Idegen nyelv

40

0

0

40

Osztályfőnöki

10

0

0

10

265

0

115

380

Banki tevékenységet végez

340/1.0/1463-

Ügyintézői tevékenységet

06

végez

340/2.0/1463-

Ügyviteli tevékenységet

06

végez

340/3.0/146306 -

203

Mindösszesen óra:

Az elméletigényes gyakorlati órák a tanár szempontjából elméletnek, a tanuló szempontjából gyakorlatnak számítanak, tehát ezt az időt a képzési időből a gyakorlatra fordított időként kell figyelembe venni. Elmélet-gyakorlat aránya: 70%-30%. A levelező óraszám (380 óra) a nappali óraszámnak (1120 óra) a 34%-a.


204

ÜGYINTÉZŐ TITKÁR

ESTI ÓRATERV

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13. 14.

305/1.0/161706


110

155

0

45

30

75


0

0

10

10

Dokumentumkezelés

15

0

0

15

0

40

105

145

30

0

35

65

90

30

0

120


45

30

25

100

Iratfogalmazás

15

0

0

15

Kommunikáció

15

0

40

55


45

0

65

110

Munkaügy

30

0

35

65

Szervezés

30

0

85

115

Minőségirányítási

75

0

55

130

06

alkalmazások

305/1.0/161806 305/2.0/1618-


06

alkalmazások

305/3.0/161806


305/1.0/1619-

Gazdasági-vállalkozási

06

ügyintézés

305/2.0/161906 305/3.0/161906 305/1.0/162006 305/2.0/162006 305/1.0/162306 305/2.0/162306 305/3.0/1623-

összes

0


06

ti

45

305/2.0/1617-

305/3.0/1617-

gyakorla ti

megnevezése

igényes

azonosítója

gyakorla


sorszáma

A tananyagegység

tanár

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM folyamatkezelés

06 15.

205

-


60

0

0

60

495

145

595

1235



206

ÜGYINTÉZŐ TITKÁR


305/2.0/1617-06

3.

305/3.0/1617-06

4.

305/1.0/1618-06

5.

305/2.0/1618-06

6.

305/3.0/1618-06

7.

305/1.0/1619-06

8.

305/2.0/1619-06

9.

összes

2.


ti

305/1.0/1617-06


1.

megnevezése

igényes

azonosítója

elméleti elmélet-

sorszáma

óraszáma

30

0

65

95

0

25

20

45


0

0

5

5

Dokumentumkezelés

10

0

0

10

0

25

65

90

20

0

20

40

55

20

0

75


30

20

15

65

305/3.0/1619-06

Iratfogalmazás

10

0

0

10

10.

305/1.0/1620-06

Kommunikáció

10

0

25

35

11.

305/2.0/1620-06


30

0

40

70

12.

305/1.0/1623-06

Munkaügy

20

0

20

40

13.

305/2.0/1623-06

Szervezés

20

0

55

75

14.

305/3.0/1623-06

45

0

30

75

25

0

0

25

305

90

360

755

15.

-


Számítástechnikai alkalmazások Dokumentumkészítés Gazdasági-vállalkozási ügyintézés

Minőségirányítási folyamatkezelés Osztályfőnöki Mindösszesen óra:

tanár


MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM A levelező óraszám (755 óra) a nappali óraszámnak (2380 óra) a 32%-a.

207


208

ÜZLETI KOMMUNIKÁCIÓS SZAKÜGYINTÉZŐ ESTI ÓRATERV

összes

megnevezése

igényes

azonosítója



sorszáma

A tananyagegység

tanár

Az irat és ügyvitel1.

299/1.0/1604-06

technikai berendezés

15

0

45

60

20

15

65

100

55

0

120

175

40

40

95

175

45

0

130

175

50

0

110

160

0

0

25

25

100

0

250

350

60

0

0

60

Mindösszesen óra: 385

55

840

1280

kezelése 2.

299/1.0/1605-06

3.

299/1.0/1606-06

4.

299/1.0/1607-06

5.

299/1.0/2568-06

6.

299/1.0/2569-06

7.

299/2.0/2569-06

8.

299/1.0/1595-06

9.

-

Gépírás és alkalmazott számítástechnika Ügyfél-kommunikáció Ügyfélszolgálat ismeretek Call/Contact Center ismeretek Telemarketing és értékesítés Telemarketing és értékesítés Üzleti adminisztrációs szakismeretek Osztályfőnöki



209


210

ÜZLETI KOMMUNIKÁCIÓS SZAKÜGYINTÉZŐ

LEVELEZŐ ÓRATERV

10. 299/1.0/1604-06

11. 299/1.0/1605-06

Az irat és ügyvitel-technikai berendezés kezelése Gépírás és alkalmazott számítástechnika

összes

ti

ti gyakorla

megnevezése

igényes

azonosítója

gyakorla


sorszáma

A tananyagegység

10

0

30

40

20

5

55

80

12. 299/1.0/1606-06

Ügyfél-kommunikáció

40

0

70

110

13. 299/1.0/1607-06

Ügyfélszolgálat ismeretek

25

25

55

105

30

0

75

105

14. 299/1.0/2568-06

Call/Contact Center ismeretek

15. 299/1.0/2569-06

Telemarketing és értékesítés

30

0

65

95

16. 299/2.0/2569-06

Telemarketing és értékesítés

0

0

20

20

55

0

150

205

25

0

0

25

235

30

520

785

17. 299/1.0/1595-06 18.

-

Üzleti adminisztrációs szakismeretek Osztályfőnöki Mindösszesen óra:

tanár

Az elméletigényes gyakorlati órák a tanár szempontjából elméletnek, a tanuló szempontjából gyakorlatnak számítanak, tehát ezt az időt a képzési időből a gyakorlatra fordított időként kell figyelembe venni. Elmélet-gyakorlat aránya: 30%-70% A levelező óraszám (785 óra) a nappali óraszámnak (2380 óra) a 33%-a


211

MARKETING ÉS REKLÁMÜGYINTÉZŐ LEVELEZŐ ÓRATERVE

A tananyagegység

gyakorlati gyakorlati

összes

1. 319/1.0/0061-06 Üzleti adminisztráció

5

5

5

15

2. 319/2.0/0061-06 Alkalmazott számítástechnika

10

15

0

25

25

0

0

25

30

10

0

40

5. 319/1.0/0062-06 Marketing- és PR- alapismeretek

50

10

0

60

6. 320/1.0/0063-06 Sajtókapcsolatok

5

0

5

10

7. 320/2.0/0063-06 Rendezvényszervezés

20

0

15

35

8. 320/3.0/0063-06 Vállalati promóció eszközei

20

5

0

25

azonosítója

3. 319/3.0/0061-06

4. 319/4.0/0061-06

megnevezése

Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció Szakmai kommunikáció idegen nyelven

elméleti elmélet-

igényes

sorszáma

óraszáma tanár

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM 9. 320/1.0/0066-06 Marketing-környezeti elemzés 10. 320/2.0/0066-06

11. 320/3.0/0066-06

12. 320/4.0/0066-06

13. 320/5.0/0066-06

14. 320/6.0/0066-06

15. 320/7.0/0066-06

Marketing-kommunikáció alapelemei Marketing-kommunikáció a gyakorlatban Marketing-kommunikációs eszközök (POS) Marketing-kommunikációs eszközök (Promóció) Marketing-kommunikációs eszközök (kereskedői program) Marketing-kommunikációs eszközök (DM akciók) Mindösszesen óra:

212

10

0

5

15

10

0

0

10

15

0

10

25

10

0

5

15

15

0

5

20

10

0

5

15

10

0

5

15

245

45

60

350


213

LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ LEVELEZŐ ÓRATERVE

A tananyagegység

összes


megnevezése

igényes

azonosítója

elméleti elmélet-

sorszáma

óraszáma

1.

319/1.0/0061-06

Üzleti adminisztráció

10

5

5

20

2.

319/2.0/0061-06

Alkalmazott számítástechnika

20

10

0

30

3.

319/3.0/0061-06

25

0

0

25

4.

319/4.0/0061-06

45

0

0

45

5.

319/1.0/0062-06

60

0

0

60

6.

319/1.0/0117-06

60

0

30

90

7.

319/2.0/0117-06

20

0

0

20

8.

319/1.0/0118-06

Áruterítés I.

20

0

10

30

9.

319/2.0/0118-06

Áruterítés II.

50

0

30

80

20

0

0

20

65

0

30

95

35

0

15

50

70

0

0

70

25

0

0

25

0

0

90

90

525

15

210

10. 319/1.0/0119-06

11. 319/2.0/0119-06

12. 319/1.0/0391-06

13. 319/2.0/0391-06 14. 319/3.0/0391-06 15.

Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció Szakmai kommunikáció idegen nyelven Marketing- és PR- alapismeretek Veszélyes áruk tárolásának, szállításának követelményei I. Veszélyes áruk tárolásának, szállításának követelményei II.

Az anyagbeszerző munkakör követelményei I. Az anyagbeszerző munkakör követelményei II. A Logisztikai ügyintéző speciális feladatai I. A Logisztikai ügyintéző speciális feladatai II. Szakmai idegen nyelv Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Mindösszesen óra:

75 0

tanár


214

Gyógymasszőr (52 726 01 0010 52 01) ESTI ÓRATERV

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

010/1.0/2321-

Kommunikáció beteggel,

06

munkatársakkal

010/2.0/2321-

Etikus, jogszerű

06

kommunikáció

010/3.0/232106 010/1.0/232606 010/2.0/232606 010/1.0/245006

75

0

80

20

0

0

20

Pedagógiai feladatok ellátása

15

0

0

15

Fertőtlenítés-sterilezés

5

20

0

25

Munkavédelem

15

35

0

50

A testi egészség fenntartása

25

0

0

25

20

0

0

20

0

45

0

45

Az emberi test felépítése

115

0

0

115

Klinikai ismeretek

70

0

0

70

Élettani alapismeretek

0

0

20

20

Fizikai gyógymódok

40

0

0

40

Fizikai gyógymódok,

0

0

160

160

A lelki egészség fenntartása

06

II.

06 010/1.0/239006 010/2.0/239006 010/3.0/239006 010/1.0/239106

13. 010/2.0/2391-

összes

5

010/2.0/2450-

010/3.0/2450-

ti

megnevezése

igényes

azonosítója



sorszáma

A tananyagegység

Veszélyhelyzetek elhárítása

oktató neve


14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

06

demonstráció

010/3.0/2391-

Fizikai gyógymódok,

06

gyakorlat

010/1.0/239206 010/1.0/239306 010/2.0/239306 010/3.0/239306 010/4.0/239306 010/5.0/239306 010/6.0/239306

22. -

215

0

0

205

205


5

10

40

55

Svédmasszázs

20

0

0

20

Reflexzóna masszázs

50

0

0

50

Manuális nyirokdrenázs

15

0

0

15

Passzív mozgatás

15

0

0

15

Gyakorlat

0

35

0

35

Összefüggő gyakorlat

0

0

100

100

Osztályfőnöki

60

0

0

60

495

220

525

1240

Mindösszesen óra:


Gyógymasszőr (52 726 01 0010 52 01) LEVELEZŐ ÓRATERV

ma

zá

sors

A tananyagegység azonosítója

megnevezése

óraszáma

oktató neve

1.

010/1.0/2321-06

2.

010/2.0/2321-06

3.

010/3.0/2321-06

4.

010/1.0/2326-06

5.

010/2.0/2326-06

6.

010/1.0/2450-06

7.

010/2.0/2450-06

8.

010/3.0/2450-06

9.

010/1.0/2390-06

Kommunikáció beteggel,

216 összes

ti


igényes

elméleti elmélet-


5

45

0

50

15

0

0

15

10

0

0

10

Fertőtlenítés-sterilezés

5

15

0

20

Munkavédelem

15

15

0

30

20

0

0

20

10

0

0

10

0

30

0

30

Az emberi test felépítése

70

0

0

70

10. 010/2.0/2390-06

Klinikai ismeretek

45

0

0

45

11. 010/3.0/2390-06

Élettani alapismeretek

0

0

10

10

12. 010/1.0/2391-06

Fizikai gyógymódok

30

0

0

30

0

0

100

100

0

0

135

135

13. 010/2.0/2391-06

14. 010/3.0/2391-06

munkatársakkal Etikus, jogszerű kommunikáció Pedagógiai feladatok ellátása

A testi egészség fenntartása A lelki egészség fenntartása II. Veszélyhelyzetek elhárítása

Fizikai gyógymódok, demonstráció Fizikai gyógymódok, gyakorlat

15. 010/1.0/2392-06


5

5

25

35

16. 010/1.0/2393-06

Svédmasszázs

15

0

0

15

17. 010/2.0/2393-06

Reflexzóna masszázs

30

0

0

30

18. 010/3.0/2393-06

Manuális nyirokdrenázs

10

0

0

10

19. 010/4.0/2393-06

Passzív mozgatás

10

0

0

10

20. 010/5.0/2393-06

Gyakorlat

0

20

0

20

21. 010/6.0/2393-06

Összefüggő gyakorlat

0

0

80

80

22. -

Osztályfőnöki

25

0

0

25


320

130

350

217 800



218

Gyógypedagógiai asszisztens (54 140 01 0000 00 00) ESTI ÓRATERV A tananyagegység

A pedagógiai munka feltételei, körülményei

összes

ti

027/1.0/1283-06


1.

megnevezése

igényes

azonosítója

elméleti elmélet-

sorszáma

óraszáma

10

25

0

35

10

0

35

45

100

0

35

135

25

0

15

40

60

0

0

60

35

0

0

35

70

0

0

70

0

0

35

35

0

0

35

35

60

0

0

60

0

0

40

40

Tanulók felügyelete, 2.

027/2.0/1283-06

gondozása, kézműves tevékenységek, játék

3.

027/3.0/1283-06

4.

027/4.0/1283-06

5.

027/5.0/1283-06

6.

027/1.0/1284-06

7.

027/2.0/1284-06

8.

027/3.0/1284-06

A tanulás, nevelés, fejlesztés egyéni segítése Egészségvédelem, elsősegélynyújtás Iskolai informatikai és technikai tevékenységek A gyógypedagógia általános elméleti alapjai A gyógypedagógia elméleti alapjai A gyógypedagógiai alapgyakorlatok Egyéni habilitációs és

9.

027/4.0/1284-06

rehabilitációs gyakorló foglalkozás gyerekekkel, tanulókkal, (felnőttekkel) Foglalkozáson, tanórán,

10. 027/5.0/1284-06

iskolán kívüli nevelés elméleti alapjai

11. 027/6.0/1284-06

A foglalkozáson, tanórán, iskolán kívüli nevelés

oktató neve


219

gyakorlata A fogyatékosságspecifikus 12. 027/7.0/1284-06

gondozási és önellátási

0

0

35

35

75

0

130

205

20

0

45

65

20

0

45

65

25

10

30

65

15

0

25

40

15

0

30

45

15

0

30

45

15

0

30

45

60

0

0

60

630

35

595

1260

alapgyakorlatok 13. 027/1.0/1285-06 14. 027/2.0/1285-06 15. 027/3.0/1285-06 16. 027/4.0/1285-06 17. 027/5.0/1285-06 18. 027/6.0/1285-06

Értelmi fogyatékosok segítése Látásfogyatékosok segítése Hallásfogyatékosok segítése Testi fogyatékosok segítése Beszédfogyatékosok segítése Autisták segítése A pszichés fejlődésben

19. 027/7.0/1285-06

tartósan és súlyosan akadályozottak segítése

20. 027/8.0/1285-06 21.

-

A súlyos és halmozott fogyatékosok segítése Osztályfőnöki Mindösszesen óra:



220

Gyógypedagógiai asszisztens (54 140 01 0000 00 00) LEVELEZŐ ÓRATERV A tananyagegység

A pedagógiai munka feltételei, körülményei

összes

ti

027/1.0/1283-06


1.

megnevezése

igényes

azonosítója

elméleti elmélet-

sorszáma

óraszáma

10

15

0

25

10

0

15

25

65

0

20

85

15

0

10

25

35

0

0

35

20

0

0

20

45

0

0

45

0

0

20

20

0

0

20

20

35

0

0

35

0

0

25

25

Tanulók felügyelete, 2.

027/2.0/1283-06

gondozása, kézműves tevékenységek, játék

3.

027/3.0/1283-06

4.

027/4.0/1283-06

5.

027/5.0/1283-06

6.

027/1.0/1284-06

7.

027/2.0/1284-06

8.

027/3.0/1284-06

A tanulás, nevelés, fejlesztés egyéni segítése Egészségvédelem, elsősegélynyújtás Iskolai informatikai és technikai tevékenységek A gyógypedagógia általános elméleti alapjai A gyógypedagógia elméleti alapjai A gyógypedagógiai alapgyakorlatok Egyéni habilitációs és

9.

027/4.0/1284-06

rehabilitációs gyakorló foglalkozás gyerekekkel, tanulókkal, (felnőttekkel) Foglalkozáson, tanórán,

10. 027/5.0/1284-06

iskolán kívüli nevelés elméleti alapjai

11. 027/6.0/1284-06

A foglalkozáson, tanórán, iskolán kívüli nevelés

oktató neve


221

gyakorlata A fogyatékosságspecifikus 12. 027/7.0/1284-06

gondozási és önellátási

0

0

20

20

45

0

85

130

15

0

30

45

15

0

30

45

15

5

20

40

10

0

15

25

10

0

20

30

10

0

20

30

10

0

20

30

25

0

0

25

390

20

370

780

alapgyakorlatok 13. 027/1.0/1285-06 14. 027/2.0/1285-06 15. 027/3.0/1285-06 16. 027/4.0/1285-06 17. 027/5.0/1285-06 18. 027/6.0/1285-06

Értelmi fogyatékosok segítése Látásfogyatékosok segítése Hallásfogyatékosok segítése Testi fogyatékosok segítése Beszédfogyatékosok segítése Autisták segítése A pszichés fejlődésben

19. 027/7.0/1285-06

tartósan és súlyosan akadályozottak segítése

20. 027/8.0/1285-06 -

A súlyos és halmozott fogyatékosok segítése Osztályfőnöki Mindösszesen óra:



222

Kereskedő (52 341 05 1000 00 00) ESTI ÓRATERV A tananyagegység

314/1.0/0001-06


35

10

25

70

2.

314/2.0/0001-06


65

20

0

85

3.

314/1.0/0002-06

Marketing ismeretek

50

10

40

100

4.

314/1.0/0003-06


45

0

0

45

5.

314/2.0/0003-06

35

0

0

35

6.

314/3.0/0003-06

0

75

0

75

7.

314/4.0/0003-06

Vezetési ismeretek

40

0

0

40

8.

314/1.0/0004-06


25

0

0

25

9.

314/2.0/0004-06

Áruforgalmi ismeretek I.

60

0

0

60

10. 314/3.0/0004-06

Áruforgalmi ismeretek II.

35

0

20

55

11. 314/4.0/0004-06

Áruforgalmi gyakorlat I.

0

0

30

30

12. 314/5.0/0004-06

Áruforgalmi gyakorlat II.

0

0

20

20

20

0

0

20

13. 314/6.0/0004-06

Az áruforgalmi tevékenység eredményessége Forgalom- és eredményelemzés


igényes

összes

1.

megnevezése


azonosítója

elméleti elmélet-

sorszáma

óraszáma

14. 314/1.0/0005-06

Üzleti levelezés

0

15

0

15

15. 314/2.0/0005-06

Jogszabályok alkalmazása I.

10

10

10

30

0

0

25

25

0

0

35

35

45

0

10

55

30

0

5

35

16. 314/3.0/0005-06

17. 314/4.0/0005-06

18. 314/1.0/0006-06 19. 314/2.0/0006-06

Jogszabályok alkalmazása II. Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek Bútorok és lakástextíliák áruismerete I. Bútorok és lakástextíliák

oktató neve


223

Kereskedő (52 341 05 1000 00 00) ESTI ÓRATERV áruismerete II. 20. 314/3.0/0006-06

21. 314/4.0/0006-06

22. 314/5.0/0006-06

Bútorok és lakástextíliák értékesítése idegen nyelven Bútorok és lakástextíliák eladási gyakorlata I. Bútorok és lakástextíliák eladási gyakorlata II.

30

0

15

45

0

0

15

15

0

0

10

10

0

0

5

5

0

0

10

10

30

0

20

50

35

0

0

35

35

0

0

35

0

0

15

15

0

0

15

15

0

0

10

10

0

0

5

5

20

0

20

40

45

0

0

45

Élelmiszerek és vegyiáruk 23. 314/1.0/0007-06

vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I. Élelmiszerek és vegyiáruk

24. 314/2.0/0007-06

vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata II.

25. 314/3.0/0007-06

26. 314/4.0/0007-06

27. 314/5.0/0007-06

28. 314/6.0/0007-06

29. 314/7.0/0007-06

Élelmiszerek és vegyiáruk értékesítése idegen nyelven Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete I. Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete II. Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata I. Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata II. Ruházati termékek

30. 314/1.0/0008-06

vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I. Ruházati termékek

31. 314/2.0/0008-06

vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata II.

32. 314/3.0/0008-06 33. 314/4.0/0008-06

Ruházati termékek értékesítése idegen nyelven Ruházati termékek


224

Kereskedő (52 341 05 1000 00 00) ESTI ÓRATERV áruismerete I. 34. 314/5.0/0008-06

35. 314/6.0/0008-06

36. 314/7.0/0008-06 37.

-

Ruházati termékek áruismerete II. Ruházati termékek eladási gyakorlata I. Ruházati termékek eladási gyakorlata II. Osztályfőnöki Mindösszesen óra:

30

0

0

30

0

0

10

10

0

0

10

10

60

0

0

60

780

140

380

1300


Kereskedő (52 341 05 1000 00 00) LEVELEZŐ ÓRATERV


225

Kereskedő (52 341 05 1000 00 00) LEVELEZŐ ÓRATERV

összes

megnevezése

igényes

azonosítója



sorszáma

A tananyagegység

1.

314/1.0/0001-06 Vállalkozási ismeretek

20

5

15

40

2.

314/2.0/0001-06 Vállalkozások gazdálkodása

40

10

0

50

3.

314/1.0/0002-06 Marketing ismeretek

30

5

25

60

4.

314/1.0/0003-06 Áruforgalom tervezése

30

0

0

30

5.

314/2.0/0003-06

20

0

0

20

6.

314/3.0/0003-06

0

40

0

40

7.

314/4.0/0003-06 Vezetési ismeretek

25

0

0

25

8.

314/1.0/0004-06 Általános áruismeret

15

0

0

15

9.

314/2.0/0004-06 Áruforgalmi ismeretek I.

40

0

0

40

10. 314/3.0/0004-06 Áruforgalmi ismeretek II.

20

0

15

35

11. 314/4.0/0004-06 Áruforgalmi gyakorlat I.

0

0

20

20

12. 314/5.0/0004-06 Áruforgalmi gyakorlat II.

0

0

10

10

25

0

0

25

14. 314/1.0/0005-06 Üzleti levelezés

0

10

0

10

15. 314/2.0/0005-06 Jogszabályok alkalmazása I.

10

5

10

25

16. 314/3.0/0005-06 Jogszabályok alkalmazása II.

0

0

10

10

0

0

20

20

25

0

5

30

15

0

5

20

15

0

10

25

13. 314/6.0/0004-06

17. 314/4.0/0005-06

18. 314/1.0/0006-06

19. 314/2.0/0006-06

20. 314/3.0/0006-06

Az áruforgalmi tevékenység eredményessége Forgalom- és eredményelemzés


Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek Bútorok és lakástextíliák áruismerete I. Bútorok és lakástextíliák áruismerete II. Bútorok és lakástextíliák értékesítése idegen nyelven

oktató neve


226

Kereskedő (52 341 05 1000 00 00) LEVELEZŐ ÓRATERV 21. 314/4.0/0006-06

22. 314/5.0/0006-06

Bútorok és lakástextíliák eladási gyakorlata I. Bútorok és lakástextíliák eladási gyakorlata II.

0

0

10

10

0

0

5

5

0

0

5

5

0

0

5

5

20

0

15

35

20

0

0

20

20

0

0

20

0

0

10

10

0

0

10

10

0

0

5

5

0

0

5

5

15

0

15

30

30

0

0

30

20

0

0

20

Élelmiszerek és vegyiáruk 23. 314/1.0/0007-06 vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I. Élelmiszerek és vegyiáruk 24. 314/2.0/0007-06 vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata II. 25. 314/3.0/0007-06

26. 314/4.0/0007-06

27. 314/5.0/0007-06

28. 314/6.0/0007-06

29. 314/7.0/0007-06

Élelmiszerek és vegyiáruk értékesítése idegen nyelven Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete I. Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete II. Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata I. Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata II. Ruházati termékek

30. 314/1.0/0008-06 vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I. Ruházati termékek 31. 314/2.0/0008-06 vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata II. 32. 314/3.0/0008-06

33. 314/4.0/0008-06

34. 314/5.0/0008-06

Ruházati termékek értékesítése idegen nyelven Ruházati termékek áruismerete I. Ruházati termékek áruismerete II.


227

Kereskedő (52 341 05 1000 00 00) LEVELEZŐ ÓRATERV 35. 314/6.0/0008-06

36. 314/7.0/0008-06 37.

-

Ruházati termékek eladási gyakorlata I. Ruházati termékek eladási gyakorlata II. Osztályfőnöki Mindösszesen óra:

0

0

5

5

0

0

10

10

25

0

0

25

480

75

245

800



228

Kozmetikus (52 815 01 0000 00 00) ESTI ÓRATERV A tananyagegység

1.

356/1.0/1210-06

Vállalkozási és gazdasági ismeretek

összes

ti


megnevezése

igényes

azonosítója

elméleti elmélet-

sorszáma

óraszáma

20

20

0

40

20

20

0

40

oktató neve

Munka- és 2.

356/2.0/1210-06

környezetvédelmi ismeretek

3.

356/3.0/1210-06


15

15

0

30

4.

356/4.0/1210-06

Számítástechnika

0

40

0

40

5.

356/1.0/1211-06

Biológia

25

0

0

25

6.

356/2.0/1211-06

Anyagismeret

100

0

0

100

7.

356/3.0/1211-06

Laboratóriumi gyakorlat

0

90

0

90

8.

356/4.0/1211-06

Szakmai ismeret

160

0

0

160

9.

356/5.0/1211-06

Elektrokozmetika

40

0

145

185

10. 356/6.0/1211-06

Szakmai gyakorlat

0

0

445

445

11. 356/7.0/1211-06

Idegen nyelv

0

45

0

45

12. -

Osztályfőnöki

60

0

0

60

440

230

590

1260

Mindösszesen óra:



229

Kozmetikus (52 815 01 0000 00 00) LEVELEZŐ ÓRATERV A tananyagegység

Vállalkozási és gazdasági ismeretek

összes

ti

356/1.0/1210-06


1.

megnevezése

igényes

azonosítója

elméleti elmélet-

sorszáma

óraszáma

15

10

0

25

10

15

0

25

Munka- és 2.

356/2.0/1210-06

környezetvédelmi ismeretek

3.

356/3.0/1210-06


10

10

0

20

4.

356/4.0/1210-06

Számítástechnika

0

30

0

30

5.

356/1.0/1211-06

Biológia

15

0

0

15

6.

356/2.0/1211-06

Anyagismeret

65

0

0

65

7.

356/3.0/1211-06

Laboratóriumi gyakorlat

0

60

0

60

8.

356/4.0/1211-06

Szakmai ismeret

110

0

0

110

9.

356/5.0/1211-06

Elektrokozmetika

30

0

85

115

oktató neve


230

10. 356/6.0/1211-06

Szakmai gyakorlat

0

0

280

280

11. 356/7.0/1211-06

Idegen nyelv

0

30

0

30

12. -

Osztályfőnöki

25

0

0

25

280

155

365

800

Mindösszesen óra:



231

Szociális asszisztens (54 762 01 0010 54 02) LEVELEZŐ ÓRATERV A tananyagegység

024/2.0/1356-06

3.

024/3.0/1356-06

4.

024/1.0/1361-06

5.

024/2.0/1361-06

6.

024/3.0/1361-06

7.

024/1.0/1362-06

8.

024/2.0/1362-06

9.

024/1.0/1363-06

összes

2.

Jogi, szociálpolitikai és

ti

024/1.0/1356-06


1.

megnevezése

igényes

azonosítója

elméleti elmélet-

sorszáma

óraszáma

55

10

15

80

Társadalomismeret

30

5

10

45

Pszichológiai ismeretek

50

0

120

170

90

0

0

90

20

0

0

20

60

5

50

115

10

0

50

60

15

10

0

25

Egészség és társadalom

40

0

15

55

10. 024/1.0/1368-06

A szabadidő mint érték

55

0

25

80

11. 024/2.0/1368-06

Biztonság

20

0

5

25

30

10

0

40

25

0

0

25

500

40

290

830

12. 024/1.0/1849-06 13.

-

etikai ismeretek

A szociális problémák komplexitása A feladatok megosztásának szabályai A problémamegoldás rendszere Szociális munka A szociális szakember személyiségének védelme

A szakmai ügyintézés gyakorlati ismeretei Osztályfőnöki Mindösszesen óra:

oktató neve



232

Szociális asszisztens (54 762 01 0010 54 02) ESTI ÓRATERV

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

024/1.0/1356-

Jogi, szociálpolitikai és etikai

06

ismeretek

024/2.0/135606 024/3.0/135606

15

25

125

Társadalomismeret

50

5

15

70


75

0

120

195

140

0

5

145

30

0

0

30

75

15

90

180

15

0

80

95

A szociális problémák

06

komplexitása

024/2.0/1361-

A feladatok megosztásának

06

szabályai

024/3.0/1361-

A problémamegoldás

06

rendszere

06

összes

85

024/1.0/1361-

024/1.0/1362-

ti

megnevezése

igényes

azonosítója



sorszáma

A tananyagegység

Szociális munka

oktató neve


8.

9.

10.

11.

12. 13.

024/2.0/1362-

A szociális szakember

06

személyiségének védelme

024/1.0/136306 024/1.0/136806 024/2.0/136806

20

35

0

55

Egészség és társadalom

45

0

20

65

A szabadidő mint érték

90

0

55

145

Biztonság

30

0

5

35

45

20

0

65

60

0

0

60

760

90

415

1265

024/1.0/1849-

A szakmai ügyintézés

06

gyakorlati ismeretei -

233




234

Szociális gondozó és ápoló (33 762 01 0010 33 02) ESTI ÓRATERV A tananyagegység

025/2.0/1851-06

3.

025/3.0/1851-06

4.

025/4.0/1851-06

5.

025/1.0/1865-06

6.

025/2.0/1865-06

7.

025/3.0/1865-06

8. 9.

75

20

20

115

45

0

120

165

65

20

0

85

60

45

30

135

45

0

0

45

175

0

45

220

Gondozási ismeretek

65

0

20

85

025/1.0/1866-06

Szociális munka

65

0

35

100

025/2.0/1866-06

Szociális gondozás

80

0

65

145

20

20

20

60

10

0

50

60

60

0

0

60

765

105

405

1275

10. 025/3.0/1866-06

11. 025/1.0/1867-06 12.

összes

2.

Jogi, szociápolitikai és

ti

025/1.0/1851-06


1.

megnevezése

igényes

azonosítója

elméleti elmélet-

sorszáma

óraszáma

-

etikai ismeretek Pszichológiai ismeretek Egészségügyi alapismeretek Ápolási és gondozási ismeretek Szociális alapismeretek Az idősellátás klinikai és kisklinikai alapismeretei

A szociális szakember személyiségvédelme A gondozás és ápolás adminisztrációja Osztályfőnöki Mindösszesen óra:

oktató neve



235

Szociális gondozó és ápoló (33 762 01 0010 33 02) LEVELEZŐ ÓRATERV A tananyagegység

025/2.0/1851-06

3.

025/3.0/1851-06

4.

025/4.0/1851-06

5.

025/1.0/1865-06

6.

025/2.0/1865-06

7.

025/3.0/1865-06

8. 9.

összes

2.

Jogi, szociápolitikai és

ti

025/1.0/1851-06


1.

megnevezése

igényes

azonosítója

elméleti elmélet-

sorszáma

óraszáma

55

5

10

70

30

0

120

150

40

10

0

50

50

10

20

80

30

0

0

30

110

0

25

135

Gondozási ismeretek

40

0

10

50

025/1.0/1866-06

Szociális munka

40

0

20

60

025/2.0/1866-06

Szociális gondozás

50

0

40

90

A szociális szakember

10

10

20

40

10. 025/3.0/1866-06

etikai ismeretek Pszichológiai ismeretek Egészségügyi alapismeretek Ápolási és gondozási ismeretek Szociális alapismeretek Az idősellátás klinikai és kisklinikai alapismeretei

oktató neve


236

személyiségvédelme 11. 025/1.0/1867-06 12.

-

A gondozás és ápolás adminisztrációja Osztályfőnöki Mindösszesen óra:

10

0

30

40

25

0

0

25

490

35

295

820



237

Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző (54 762 01 0010 54 03) ESTI ÓRATERV A tananyagegység

024/2.0/1356-06

3.

024/3.0/1356-06

4.

024/1.0/1357-06

5.

024/2.0/1357-06

6.

024/3.0/1357-06

7.

024/1.0/1358-06

8.

024/2.0/1358-06

9.

024/3.0/1358-06

10. 024/4.0/1358-06

11. 024/5.0/1358-06

12. 024/1.0/1359-06

13. 024/2.0/1359-06

14. 024/3.0/1359-06

összes

2.


ti

024/1.0/1356-06


1.

megnevezése

igényes

azonosítója

elméleti elmélet-

sorszáma

óraszáma

85

15

25

125

Társadalomismeret

50

5

15

70


75

0

120

195

30

15

0

45

25

55

0

80

25

20

85

130

45

0

15

60

80

15

0

95

90

10

0

100

35

0

15

50

15

20

0

35

25

0

10

35

45

10

0

55

0

0

30

30

etikai ismeretek

Közigazgatási eljárás és adminisztráció Ügyvitel és ügykezelés Az ügyintézői munka informatikai háttere Szociális munka Szociális ellátások és családtámogatások Gyermekvédelem és gyámügyi igazgatás Ügyintézés az intézményekben A szociális szakember személyiségének védelme A döntés-előkészítés szociális társadalmi alapjai A döntés-előkészítő munka statisztikai alapjai Döntés-előkészítés intézményes keretek között

oktató neve


15. 024/1.0/1360-06

Csoportokkal végzett szociális munka

238

15

0

15

30

16. 024/2.0/1360-06

Költségvetés

60

0

10

70

17.

Osztályfőnöki

60

0

0

60

760

165

340

1265

-

Mindösszesen óra:

Az elméletigényes gyakorlati órák a tanár szempontjából elméletnek, a tanuló szempontjából gyakorlatnak számítanak, tehát ezt az időt a képzési időből a gyakorlatra fordított időként kell figyelembe venni. Elmélet/gyakorlat aránya: 60%-40%. Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző (54 762 01 0010 54 03) LEVELEZŐ ÓRATERV

1.

024/1.0/1356-06

2.

024/2.0/1356-06

3.

024/3.0/1356-06

4.

024/1.0/1357-06

5.

024/2.0/1357-06

6.

024/3.0/1357-06

7.

024/1.0/1358-06

8.

024/2.0/1358-06

9.

024/3.0/1358-06


összes

ti

megnevezése

igényes

azonosítója



sorszáma

A tananyagegység

55

10

15

80

Társadalomismeret

30

5

10

45


50

0

120

170

15

10

0

25

35

15

0

50

25

5

55

85

25

0

10

35

50

5

0

55

55

5

0

60

etikai ismeretek

Közigazgatási eljárás és adminisztráció Ügyvitel és ügykezelés Az ügyintézői munka informatikai háttere Szociális munka Szociális ellátások és családtámogatások Gyermekvédelem és gyámügyi igazgatás

oktató neve


10. 024/4.0/1358-06

11. 024/5.0/1358-06

Ügyintézés az intézményekben A szociális szakember személyiségének védelme

239

20

0

10

30

10

10

0

20

15

0

5

20

35

5

0

40

0

0

20

20

10

0

10

20

A döntés-előkészítés 12. 024/1.0/1359-06

szociális társadalmi alapjai

13. 024/2.0/1359-06

A döntés-előkészítő munka statisztikai alapjai Döntés-előkészítés

14. 024/3.0/1359-06

intézményes keretek között

15. 024/1.0/1360-06

Csoportokkal végzett szociális munka

16. 024/2.0/1360-06

Költségvetés

45

0

5

50

17.

Osztályfőnöki

25

0

0

25

500

70

260

830

-

Mindösszesen óra:



240

Funkcionális taneszközjegyzék A funkcionális taneszközjegyzék a NAT-nak, az Irányelveknek és az érettségi követelményeknek az elemzésével, figyelembe vételével készült. Azokat a taneszközöket sorolja fel, amelyek felhasználása, alkalmazása a tanári és tanulói tevékenység elvégzéséhez nélkülözhetetlen. Iskolánkban a tartalmi szabályozás szintjén megfogalmazott célokat, tartalmakat követő eszközkészlet áll rendelkezésre. A korszerőség követelményeit figyelembe véve a taneszközök folyamatos fejlesztése állandó feladat. Taneszközök műveltségi területenként (a gyakorlati képzések eszközjegyzéke a szakképzések ismertetése után kerül bemutatásra): Anyanyelv és irodalom −

A tanuláshoz kapcsolódó köznapi, szaknyelvi és irodalmi szókincset tartalmazó, ismeretszerzésre, ismeretbővítésre alkalmas eszköz.

−

A helyesírási ismeretek tudatosítására és gyakorlására alkalmas tanulói munkaeszköz.

−

A helyesírási képesség mérésére, ellenőrzésére és értékelésére alkalmas tanulói munkaeszköz.

−

A társművészetek (pl. irodalom, képzőművészet, zene) kapcsolatának szemléltetésére alkalmas eszköz: pl. irodalmi művek megfilmesítése, Erkel Ferenc: Bánk bánoperafelvétel stb.

−

A tömegkommunikáció műfajait szemléltető eszköz.

−

Az olvasási, valamint a szóbeli kifejezőképesség fejlesztését segítő, visszajátszásra is alkalmas eszköz.

−

Lírai művek szemléltetésére alkalmas eszköz.

−

Dramatikai ismeretek bővítésére alkalmas színházi felvételeket tartalmazó eszköz.

Élő idegen nyelvek −

A tankönyvi feladatokat kiegészítő eszköz.

−

Egyszerű párbeszédek, leíró és elbeszélő szövegek hallás utáni értésének készségét fejlesztő (és mérő) eszközkészlet.

−

Képek, képsorok, illusztrációk, ábrák alapján történő leírás, bemutatás, egyszerű történet elmesélése képességét fejlesztő (és mérő) eszköz.

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM −

241

A rádióból, televízióból vagy egyéb autentikus idegen nyelvi forrásból származó egyszerűbb párbeszédek, leíró, elbeszélő és tájékoztató szövegek hallás utáni értésének készségét fejlesztő (és mérő) eszközkészlet.

−

Szerkesztett és autentikus szövegek magyarra fordításának készségét fejlesztő eszköz.

−

Dalok, versek, próza- és drámarészletek globális megértését fejlesztő eszköz.

−

Az érettségi vizsga témaköreihez kapcsolódó álló vagy mozgó képsorok alapján a leírás, bemutatás, jellemzés, történet elmesélése mások véleményének összefoglalása, saját vélemény elmondása képességét fejlesztő (és mérő) eszköz.

−

Irodalmi és köznyelvi (újságcikk, könyvismertetés, városkalauz, műleírás, tudományos ismeretterjesztés) autentikus szövegek megértését fejlesztő (és mérő)

-

eszköz.

−

Az érettségi követelményeknek megfelelő közlések (esszé, magánlevél) írásbeli megfogalmazásának készségét fejlesztő eszköz-

Matematika A gyakorlatban használatos számlák, betétek, kölcsönök stb. aktuális őrlapjait és egyszerűbb esetekben a végösszeg kiszámítását bemutató munkaeszköz- Másodfokú függvények grafikonjait, jellemzőit szemléltető eszköz. Szögfüggvényeket és tulajdonságaikat szemléltető eszköz. Másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldási módszereit bemutató eszköz. Különböző

testek

élvázait

szemléltető

eszköz.

Különböző

alapfüggvények

és

transzformáltjaik grafikonját és a geometriai transzformációkkal való kapcsolatát szemléltető eszköz. Ember és társadalom Az alapvető állampolgári jogok és kötelezettségek megismertetésére és gyakorlati megvalósulásuk szemléltetésére alkalmas eszköz. Az alapvető emberi jogok megismertetésére és gyakorlati megvalósulásuk szemléltetésére alkalmas eszköz. Az emberi kapcsolatok bemutatására és szemléltetésére alkalmas eszköz. Az emberi élet nagy kérdéseinek (hit és vallás, boldogság, élet és halál stb.) megértését, feldolgozását elősegítő, ismeretbővítésre és szemléltetésre alkalmas eszköz. A magyar nép őstörténetének, vándorlásának és honfoglalásának szemléltetésére alkalmas eszköz. Az Árpád kor történelmét, nagy alakjait, forrásait, társadalmi, gazdasági és kulturális értékeit tartalmazó


242

ismeretszerzésre, ismeretbővítésre és szemléltetésre alkalmas eszköz. A magyarországi polgárosodás kezdeteit, nagy alakjait, főbb eseményeit, kulturális és művelődési örökségét tartalmazó, szemléltetésre alkalmas eszköz. A jelenkor tanulmányozására, főbb kérdéseinek feldolgozására alkalmas eszköz. Az érettségi vizsgakövetelmények elsajátítását elősegítő, rendszerezésre, összefoglalásra alkalmas eszköz. Ember és természet A mozgásjelenségek bemutatására, a mozgást jellemző mennyiségek mérésére, a mennyiségek

közötti

összefüggések

felismertetésére,

a

mozgásállapot

leírására,

a

mozgásállapotok és változásaik dinamikai leírására, a leíráshoz szükséges mennyiségek mérésére, a mechanikai kölcsönhatások megfigyelésére, kísérleti vizsgálatára, mérések kivitelezésére

alkalmas

demonstrációs

eszközkészlet.

Az

SŐ

mértékrendszert

(alapmennyiségek, mértékszámok és mértékegységek, prefixumok jelentése) és az SŐ-n kívüli engedélyezett használatú mértékegységeket bemutató eszköz. A termikus kölcsönhatások önálló megfigyelésére, mennyiségi leírására (mérésekre), kísérletek kivitelezésére alkalmas munkaeszköz. Merev testek forgómozgásának kísérleti vizsgálatára alkalmas tanulókísérleti eszköz. A mechanikai hullámok önálló megfigyelésére, a hullámok terjedési és találkozási jelenségeinek kísérleti vizsgálatára alkalmas demonstrációs eszköz és eszközkészlet. A hang, a hallás, a hangszerek empirikus vizsgálatára és mőködésüknek megértésére alkalmas demonstrációs eszköz és eszközkészlet. A fény terjedésének

megfigyelésére

és

szemléltetésére-,

a

terjedés

törvényeinek

kísérleti

felismerésére alkalmas demonstrációs eszköz és eszközkészlet. Az elektromágneses hullámok (teljes spektrumának) terjedésének, tulajdonságainak bemutatására és vizsgálatára alkalmas információhordozó. A paksi atomerőművet bemutató eszköz. A mechanikai rezonancia megfigyelésére

és

gyakorlati

felhasználására

alkalmas

tanulókísérleti

eszköz

és

információhordozó. A fizikai fénytan (elhajlás, interferencia, diszperzió, színképelemzés, polarizáció, kettős- törés) jelenségeinek megfigyelésére, kísérleti vizsgálatára alkalmas optikai és elektromosságtani (lézer-fényforrást, mikrohullámú berendezés stb.) demonstrációs eszközkészlet.

Az

elemi

részek

kimutatására,

tulajdonságainak

vizsgálatára,

az

anyagszerkezet modelljeinek kialakításához szükséges kísérleti bizonyítékok bemutatására, az anyag kettős természetének igazolására szolgáló különféle információhordozó. A leggyakoribb kőzetfajták bemutatására alkalmas eszköz.


243

Az oldatok pH-jának mérésére alkalmas egyszerű eszköz. Az anyagok összetétel szerinti csoportosítását bemutató információhordozó. Az atomok, ionok összetételét, felépítését modellező eszköz, illetve eszközkészlet. A molekulák összetételét, felépítését modellező demonstrációs eszköz, illetve eszközkészlet. A különböző kristályrácstípusokat modellező eszközsorozat. A kémiai jelrendszer (vegyjel, képlet, egyenlet) használatát gyakoroltató interaktív eszköz. A vegyjel, a rendszám, az atomtömeg adatokon kívül az atomok elektronszerkezetére vonatkozó adatokat is tartalmazó eszköz (periódusos rendszer). Az atomok periodikusan változó tulajdonságait (ionizációs energia, elektronaffinitás, elektronegativitás, méret, ionméret) bemutató eszköz, illetve eszközsorozat. A kémiai kötések típusait szemléltető demonstrációs eszköz. Az oldatok koncentrációjával kapcsolatos összefüggések begyakorlására alkalmas interaktív eszköz. A választott tankönyv ismeretanyagának begyakoroltatására szolgáló eszköz. A választott tankönyv ismeretanyagának tudását ellenőrző, értékelő, felmérő eszköz. Az ismeretek begyakorlására, alkalmazására, az érettségi vizsgára való felkészülésre alkalmas eszköz. Az állati sejt és az állati szövetek szemléltetésére, tanulmányozására alkalmas demonstrációs eszköz. Az állatokat érintő természeti vonatkozásokat bemutató, ismeretbővítésre alkalmas eszköz. A növényi sejt és a növényi szövetek szemléltetésére, tanulmányozására alkalmas demonstrációs eszköz. A társadalom egészségnevelő és betegségmegelőző tevékenységét bemutató, ismeretbővítésre alkalmas eszköz. A természetgyógyászat megismertetésére alkalmas eszköz. Az utódvállalással kapcsolatban szükséges vizsgálatokat és teendőket bemutató, ismeretszerzésre, tájékozódásra alkalmas eszköz.

A modern orvostudomány eljárásait és módszereit bemutató, szemléltetésre és ismeretbővítésre alkalmas eszköz. Földünk és környezetünk


244

Hazánk Európában és a Kárpát-medencében elfoglalt földrajzi helyzetének szemléltetésére alkalmas eszköz. A népesség, a települések és a gazdasági élet szemléltetésére alkalmas eszköz. A világatlasz bemutatására alkalmas interaktív eszköz Művészetek A vizuális nyelv sajátosságainak, összefüggéseinek megértetésére alkalmas eszköz. A művészettörténet nagy korszakait, a kor és műalkotás közötti összefüggések, képzőművészeti és más művészeti ágak kapcsolatát bemutató, az összefüggések megértetésére, műelemzés módszerének kialakítására alkalmas eszköz. A tömegkommunikáció vizuális közléseit bemutató, képességfejlesztésre alkalmas eszköz. Korunk új médiumainak megismerésére alkalmas eszköz. Az Országos Közgyűjtemények jellegzetes anyagának bemutatására alkalmas eszköz. Az egyetemes és magyar művészettörténet (iparművészet), magyar népművészet főbb jellemzői bemutatására alkalmas eszköz. A társművészetek (irodalom, színház, zene, képzőművészet, fotó) és a film kapcsolatának bemutatására alkalmas eszköz. Az egyes műsortípusok (hír, reklám, közvetítés, film, sorozat, show) szerepét és hatásmechanizmusát ábrázoló eszköz. Az interaktív médiumok használatát bemutató, ismeretszerzésre, -bővítésre alkalmas eszköz. A média közösségformálásra, emberi érintkezésre és gondolkodásra gyakorolt hatásának szemléltetésére alkalmas eszköz.

Informatika-számítástechnika A számítógép üzemeltetési rendjének szemléltetésére alkalmas eszköz. Ősmert, korszerű perifériákat (hardver eszköz) bemutató, szemléltetésre alkalmas eszköz. Számítógépes hálózati topológiákat (Internetes hálózatokat is) szemléltető eszköz. A tananyaghoz kapcsolódó programozási nyelv főbb utasításait szemléltető eszköz. A szöveg-, illetve ábraszerkesztés nyomdai és esztétikai elemeit szemléltető eszköz. Egy szöveg-, illetve ábraszerkesztő (vagy integrált ) lényeges funkcióinak gyakoroltatását

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM elősegítő eszköz. Egy korszerű táblázatkezelő lényeges funkcióinak bemutatását, szemléltetését elősegítő eszköz. A választott tankönyvhöz kapcsolódó, valamint a tananyaghoz tartozó oktatóprogramok anyagait tartalmazó munkaeszköz. Dokumentumfajták megkülönböztetését, a szaktárgyakhoz való felhasználás lehetőségeit ismertető eszköz. A szaktárgyakhoz kapcsolódó TV-műsorokról készült, ismeretbővítésre alkalmas információhordozó. A szaktárgyakhoz kapcsolódó rádióműsorokról készült információhordozó.

245


4

246

SZAKMAI PROGRAM

Az intézmény képzési profilja döntően a szakközépiskolai, illetve szakiskolai képzésre irányul Az esti tagozatos képzések a munka melletti tanulást teszik lehetővé a szociális hátrányokkal küzdő felnőttek részére.

Az iskola az elméleti képzést követően a gyakorlati helyeket: 

a munkahelyekkel kialakított együttműködési megállapodásokkal,



a tanulókkal kötött tanulmányi szerződésekkel biztosítja

A felzárkóztató szakiskolai, 7-8.osztályos képzés, iskolarendszerű esti tagozaton folyik Célja a 7-8. osztály befejezése.( tanterve, óraterve a PP mellékletében található) Az intézmény speciális feladata a Sajátos Nevelési Igényű ( SNI) tanulók integrált oktatása.( tanterve, óraterve a PP mellékletében található)

TANTERV 9-10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA Az Oktatási Minisztérium kerettanterve Célok és feladatok A szakiskola 9.-10. évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik. A 11-12. szakképzési évfolyamokon – az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott –a szakmai és vizsgakövetelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik.(Élelmiszer és vegyi áru eladó és szakács) A Mentor Gimnázium és Szakképző iskolánknak a szakiskolai képzésben nagy figyelmet kell

fordítania:

A tanulók személyiségfejlesztésére, az anyanyelv igényes használatára, a tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítására, erkölcsi tudatosságuk erősítésére.


247

 Az egészséges életmód értékeinek elfogadására, valamint a fenntartható fejlődés és fogyasztás egyensúlyát célzó szemlélet kialakítására.  A matematikai és a természettudományos kompetenciák egyéni adottságokhoz igazodó,

differenciált

fejlesztésével

hozzájárul,

az

ismeretek

mindennapi

élethelyzetekben való alkalmazásához szükséges kompetenciák fejlődéséhez. 

A digitális kompetenciák fejlesztésével járul hozzá az önálló információszerzés és – feldolgozás, a digitális kommunikáció képességének kialakulásához, a digitális eszközhasználat színvonalának fejlődéséhez.

 Nevelő-oktató tevékenységével segítse elő a diákok további boldogulását biztosító, hatékony tanulási módok kialakítását. A társadalmi-gazdasági fejlődés támasztotta igényeknek megfelelően felkészíti a tanulókat a felelős és aktív állampolgári szerepre.  A piacgazdaság keretei között működő társadalomban elengedhetetlen feladatnak tekinti a mindennapi életben fontos és alkalmazható gazdasági-pénzügyi és vállalkozói ismeretek és technikák elsajátíttatását.  A szakiskola társadalmi kötelezettsége, hogy a tanulók életpályájuk során ne a társadalom leszakadó, gyakran gondoskodásra is szoruló rétegéhez tartozzanak, hanem további tanulmányokra is képes fiatalokká, a társadalom elfogadott tagjaivá váljanak.  A szakiskolai oktatás alapvető célja tehát, hogy tanulói képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, majd szakmájukban elhelyezkedni, tudásuk, képességeik és készségeik megfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek  A hatékony és motiváló tanulási módszerek elsajátítása révén növekszik képességük a szakmai és más munkatevékenységek értő és alkotó megtanulására, a folyamatos fejlődésre, a szakmán belül további tanulásra, továbbképzésre és szükség esetén szakmaváltásra  A tanulók alapokat kapnak a munkahelyi-szakmai követelményeknek való megfeleléshez, valamint kommunikációs, idegen nyelvi és informatikai képességeik folyamatos fejlődéséhez.  A szakiskolai oktatás készítse fel tanulóit arra, hogy az iskolából a folyamatosan változó világba lépnek ahol szembesülniük kell a kultúraváltás és a globalizáció jelenségeivel, az Európai Unió kihívásaival


248

A szakiskolánkban a kerettanterv alapján meghatározott tananyagok tartalma elsősorban a szakmatanulás elkezdéséhez szükséges kompetenciafejlesztésre, az ezekhez szükséges tudás megszerzésére, képességek és készségek fejlesztésére irányul, és a tanulók minél aktívabb részvételét feltételezi. Ennek érdekében a kerettanterv lehetőséget ad az általános műveltséget megalapozó évfolyamokon is a gyakorlati oktatás megszervezésére, növelve ezzel a tanulók szakmatanulás iránti motivációját, lehetővé téve sikerélményhez jutásukat. A szakiskola első, differenciált pedagógiai eljárásokat igénylő szakaszában az új ismeretek átadása mellett vállalja az általános iskolai ismeretek rendszerezését, a hiányok pótlását, a gyengébb képességű tanulók fejlesztését A pedagógiai programban rögzítjük a differenciált, egyénhez igazodó módszerek alkalmazását és a megfelelő tanulói aktivitás mellett teljesíthető tevékenységeket, hogy elkerülhetővé váljanak az iskolai tanulási kudarcok. Átmenet lehetőségei A szakiskola 9.-10 évfolyamának befejezése után a tanulók számára lehetőséget kell biztosítani az – átvevő iskola pedagógiai programja szerint – átlépésre a gimnáziumi vagy a szakközépiskolai képzésbe. A szakiskola 10. évfolyamának befejezése után a tanulók szakképzési évfolyamra léphetnek és az átvételre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően másik szakiskola, középiskola megfelelő évfolyamán folytathatják tanulmányaikat, illetve ha a szakiskolai nevelés és oktatás középiskolai nevelést és oktatást ellátó többcélú intézményben folyik, a szakiskola tanulója a szakmai

vizsga

letételét

követően

–

a

kilencedik-tizedik

évfolyamon

folytatott

tanulmányainak beszámításával – folytathatja tanulmányait az érettségi vizsgára történő felkészülés céljából. A szakiskola 9-10. évfolyamának tantárgyi rendszere és óraszámai Éves óraszámok Tantárgy

évfolyamonként 9.

10.

Magyar nyelv és irodalom

111

111

Történelem és társadalomismeret

74

74

Idegen nyelv

111

111

Matematika

111

111

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM Informatika

249

37

37

203,5

129,5

37

37

Rajz és vizuális kultúra

18,5

18,5

Testnevelés és sport

92,5

92,5

Pályaorientáció

37

-

Gyakorlati oktatás

148

-

-

259

37

37

1017,5

1017,5

Fizika Biológia/egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene

Szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás Osztályfőnöki Kötelező óraszám a törvény alapján Megjegyzések:

A fizika, a kémia, a biológia és a földrajz óraszámait az iskola helyi tanterve határozza meg úgy, hogy ezek oktatására a két évfolyamon összesen legalább 74 órát kell fordítani.

A Nat műveltségterületeinek megjelenése a szakiskola 9-10. évfolyam tantárgyi rendszerében

A Nat műveltségi területei

Tantárgyak



Élő idegen nyelv

Idegen nyelv

Matematika

Matematika

Ember és társadalom

Történelem és társadalomismeret

Ember a természetben

Fizika Biológia és egészségtan


250

Kémia Földünk – környezetünk

Földrajz

Művészetek

Magyar nyelv és irodalom Ének-zene Rajz és vizuális kultúra

Informatika

Informatika

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Pályaorientáció Gyakorlati oktatás

Testnevelés és sport

Testnevelés és sport (tánc)

A szakiskolai tanterv szerkezete Közismereti tantárgyak A kilencedik évfolyamon a közismereti képzés elsődleges feladata a tanulási motiváció felkeltése, az alapismeretek rendszerezése, kiegészítése, stabilizálása, az alapkészségek fejlesztése. Az ismeretek és készségek továbbfejlesztése, továbbépítése a tizedik évfolyam feladata.

A közismereti kerettantervekben azoknak a funkcionális képességeknek, készségeknek és ismereteknek kell előtérbe kerülniük, amelyek a szakképzésbe belépéshez feltétlenül szükségesek. Pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás A pályaorientáció és a gyakorlati oktatás a 9. évfolyamon folyó oktatás, melynek célja a pályaválasztási döntés megalapozása, a tanuló önállóságának fejlesztése, önbizalmának növelése, érdeklődésének felkeltése, a szakképzéssel és a foglalkoztatási rendszerrel kapcsolatos információk, tapasztalatok átadása. A pályaorientáció összekapcsolja a különböző tantárgyak közös elemeit. Az oktatás tartalma elsősorban a tanulók tapasztalataira épül. A tanulók vagy tanulócsoportok aktuális problémái, igényei, az osztály, az iskola eseményei jelenthetik a kiindulást a képzési cél eléréséhez. A


251

tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások, külső szakértők meghívása elősegítik a pályaválasztás folyamatát, és hozzájárulnak a tanulók eredményes iskolai szocializációjához. A pályaorientáció és a gyakorlati oktatás integrálva is oktatható. A szakiskolákban a szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás keretében a különböző szakmacsoportok

általános

bevezetése,

készségek,

képességek

fejlesztése

folyik,

tevékenységorientált formában. A szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás célja a tapasztalatszerzés, a megalapozott pályaválasztási döntés megerősítése. Ezt a programban részt vevő tanulók helyzete, motivációs szintje elkerülhetetlenné teszi. A program nem korlátozódik a manuális munkára. A gyakorlati problémákhoz kapcsolódik, amelybe az adott foglalkozási területek igényeihez szervesen illeszkedő műveltségmodulok is integrálódnak. A szakiskolában a gyakorlati oktatást, és a szakmai alapozó gyakorlati oktatást iskolai tanműhelyben (tankertben, tanirodában) kell megszervezni. A szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás keretében egy szakmacsoport közös ismereteinek

nyújtása;

készségek,

képességek

fejlesztése

folyik,

ahol

a

tanulók

megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. Pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás időkeretei, arányai A szakiskola tizedik évfolyamán a kötelező tanórai foglalkozások legfeljebb negyven százalékában szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik. A pályaorientáció, a gyakorlati oktatás, és szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás tartalmát, követelményeit a szakképző iskolák helyi tanterveikben határozzák meg az alábbiak együttes figyelembevételével: az OKJ szakképesítések központi programjai, a pályaorientáció, a gyakorlati oktatás, és a szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás kerettantervi programjai, illetve ezek követelményei. Szakképzési évfolyamok (11.-12. évfolyam)


252

A szakképzési évfolyamokon a központi programban meghatározott feltételek szerint folyik a szakmai vizsgára való felkészítés. A szakmai képzés megkezdésének szükséges feltételeit (bemeneti kompetenciák, iskolai előképzettség, szakmai előképzettség, előírt gyakorlat, pályaalkalmassági követelmények, szakmai alkalmassági követelmények) a szakmai és vizsgakövetelmények II. pontja tartalmazza. A szakképzési évfolyamokon a szakiskola a tanulók számára szakmai elméleti oktatás mellett továbbra is biztosít időkeretet a készségfejlesztő, illetve a szakmai elméleti képzést kiegészítő közismereti képzésre, kerettantervi rendeletben meghatározottakon kívül: 1óra testnevelést, 2 óra az anyanyelvi képzést 2óra a szakmai számításokat, 1 óra az informatikát, 2 óra a tanult szakmához illeszkedő természettudományokat 2óra idegen nyelveket. A szakképzési évfolyamokon folytatott közismereti oktatáshoz készült kerettantervet a melléklet tartalmazza. (Az egyes tantárgyak oktatására fordított időkeretet, a tantárgyak tartalmát és követelményeit a tanulók igényeinek és a szakképesítések sajátosságainak megfelelően az iskola pedagógiai programjában kell szabályozni) MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9–10. évfolyam Célok és feladatok A szakiskolában a magyartanítás elsődleges célja a tág értelem vett olvasás-, írás- és beszédtanítás s mindezeken keresztül a gondolkodástanítás. Ez a feladat elválaszthatatlan az önbizalom-erősítéstől és a sikerélmény nyújtásától. E célok elérése érdekében a diákok saját, mindennapi és jobbára az elektronikus tömegkultúrából táplálkozó kultúráját is méltányolni kell, illetve kiindulási alapként szükséges bevonni az anyanyelvi és az irodalmi nevelésbe. Lehetőségként figyelembe kell venni az audiovizuális-elektronikus, digitális tömegkultúrát is, s ezt a forrást fel kell használni a személyes kifejezőképesség fejlesztésében, Az irodalom, a művészet önismereti, önmegértési és önmeghatározást elősegítő lehetőségeit kell tudatosítani.


253

Az olvasmányok kiválasztása az olvasási kedv erősítését és a kommunikációs nevelést szolgálja. Az aktív befogadás elősegítése érdekében nagy súlyt kell kapniuk a kreatív szövegértési-szövegalkotási gyakorlatoknak. A leíró nyelvtan tanítása nem különülhet el a szövegértéstől és szövegalkotástól, annak funkcionális részeként kap helyet. A szakiskolai magyartanításnak különösen szorosan kell együttműködnie a társadalom- és emberismerettel, illetve az ezzel szervesen összekapcsolódó etikai neveléssel. Kapcsolatot kell keresnie a diákok valóságos életproblémáival és kielégítetlen társadalmi szükségleteivel.

Fejlesztési követelmények A beszédkészség, szóbeli szövegek alkotásához és megértéséhez szükséges készségek fejlesztése, a kulturált nyelvi magatartás kialakítása nélkülözhetetlen a sikeres társastársadalmi beilleszkedéshez és együttműködéshez, az eredményes problémamegoldáshoz, a konfliktusok kezeléséhez. Szükség van mind az ösztönös kommunikációs ismeretek tudatossá tételére, mind a nyelvi alapképességek szintre hozására és továbbfejlesztésére. Fejlesztendő a beszédpartnerekkel való nyelvi együttműködés képessége, a különféle szóbeli és írásos műfajok

kommunikációs

technikáinak

alkalmazása,

a

kommunikációs

zavarok

felismerésének, feloldásának képessége. Szükséges gyakoroltatni a kétszemélyes, a kiscsoportos és a hivatalos-nyilvános kommunikáció módozatait: a körülményekhez, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodást; az együttműködés képességét mind a kortárs, mind a felnőtt partnerekkel, az odafigyelést mások gondolataira és érzelmeire, az udvariasság és a nyelvi illemszabályok megtartását. A szövegértés fejlesztése a többi anyanyelvi terület fejlesztésének az alapja, ezért erre különös gondot kell fordítani. Elengedhetetlenül szükséges a beszédértés tudatos fejlesztése, ennek fontos

mozzanatai

a

közvetlen

kommunikációban

és

az

elektronikus,

digitális

tömegkommunikációban szereplő beszédműfajok, szövegfajták szerkezeti sajátosságainak tudatosítása, illetve a figyelem edzése és irányítása. Az olvasás képessége erősen összetett, beleértjük az olvasástechnikát, a szó szerinti, az értelmező, a kritikai és a kreatív olvasás képességét, a pontos és kifejező felolvasást s a


254

szövegbe kódolt üzenet megfejtését, megértését. Az olvasási képességhez hozzátartozik a szöveghez kapcsolódó kérdések föltevése, valamint az olvasói válaszadás is. A szóbeli és írásos szövegalkotás képességét egyaránt fejlesztenünk kell. Önbizalom-erősítő célzattal fel kell tárni a diákokban szunnyadó, illetve az iskola falain gyakran kívül maradó történetmondási és meggyőző képességet. Erre lehet azután építeni az irodalmi elbeszélések mélyülő megértését és az írásbeli fogalmazások fejlesztését. Ehhez kapcsolódik az igényes és a helyzethez illő szóhasználat, mondat- és szövegalkotás gyakoroltatása, a mondat- és szövegfonetikai eszközök, valamint a nem verbális, pragmatikai szintű nyelvi elemek összehangolt és célszerű használatának kialakítása. Erősíteni kell az alapvető fogalmazási típusok megalkotásának képességét szóban (felszólalás, hozzászólás, köszöntő stb.) és írásban (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél). Különös gondolt kell fordítani a közéleti szövegek megalkotásának képességére szóban (állásinterjú) és írásban (önéletrajz, kérvény, pályázat stb.). A fejlesztés meghatározó területe a rendszeres szövegtömörítés, -kiegészítés és -bővítés. A

tanulási

képesség

fejlesztése

mindenekelőtt

az

ismeretfeldolgozási

technikák

megismertetését és gyakoroltatását jelenti. Ez az egész iskola együttes feladata, de természetesen kiemelt szerepet kap az anyanyelvi-irodalmi-kommunikációs nevelésben is. Idetartoznak a jegyzetelés, a könyvtári anyaggyűjtés, illetve az olyan szövegfeldolgozási technikák, mint a vázlatkészítés és a lényegkiemelés. Mindez a számítógép korában természetesen kapcsolódik össze a számítógépes szövegszerkesztés gyakoroltatásával. Külön figyelmet kell szentelni a vizuális információ értelmezésének fejlesztésére. Az alapvető könyvtárhasználati ismeretek elsajátíttatása mellett a szakiskolás diákoknak is személyes gyakorlati tapasztalatot kell szerezniük a számítógépes információforrások kezeléséről. Az anyanyelvi ismeretek nem külön, hanem integráltan szerepelnek a tananyagban. A nyelvi tudatosság nem elvont fogalmak ismeretét jelenti, hanem a nyelv megfigyelését, analizálásának képességét. Ezt az analizáló képességet azonban fejleszteni kell, elsősorban az alá-, fölé-, mellérendeltségi és a rész-egész viszonyok felismertetésével. A nyelvtani ismereteket a többi fejlesztési feladathoz és a szövegekhez, a hangtant az olvasás-írás és kiejtés fejlesztéséhez, a szófajtant és az alaktant a szóelemzési elven alapuló helyesírási esetek tanításához, a mondattant pedig a szövegértő olvasás, illetve a szövegalkotás fejlesztéséhez célszerű kapcsolni.


255

Az irodalom és az olvasó kapcsolatáról, az irodalom jelentésközvetítő szerepéről szerzett tapasztalatoknak alapvető feladata, hogy felismertessék a tanulókkal, hogy az irodalmi mű nem a valóság közvetlen lenyomata, hanem világértelmezés és teremtett világ, illetve sajátos kommunikációs forma. Epikai, lírai és drámai művek, illetve műrészletek olvasása és elemzése során a diákok ismereteket és élményeket szereznek arról, hogy az egyes műnemek, illetve műfajok sajátos kifejezésmódjának eszközeit alkalmazó alkotások hogyan járulnak hozzá az olvasó önismeretének, világértelmezésének gyarapodásához, illetve egy nemzeti kultúra

közös

utalásrendszerének

kialakulásához.

Kiemelt

fejlesztési

feladat

az

irodalomolvasás motivációjának megerősítése. Tudatosítani kell, hogy a művet mindig ketten alkotják: a szöveg és olvasója, és hogy az olvasónak mindig van bizonyos értelmezési szabadsága, de az értelemadásnak a szöveg és kontextusa által kijelölt határai vannak. A szakiskolai irodalomtanítás nemcsak műveltségközvetítésre törekszik, hanem betekintést nyújt a magyar irodalom – és kisebb mértékben a világirodalom – néhány jelentős alkotásának világába is. Kialakítja, illetve megerősíti az igényt, hogy a diák a műben érzékelje az idő (a keletkezés korának) sajátosságait, illetve fölkészíti bizonyos alapvető műfaji és stiláris vonások fölismerésére. A szövegértési és szövegalkotási képesség fejlesztésétől nem választható el az ítélőképesség, az esztétikai és erkölcsi érzékenység növelése. A tömegkultúra és a szépirodalom rendszeresen ismétlődő együttes, illetve párhuzamos tárgyalása különösen jó alkalmat teremt minderre. A szórakoztatóipari termékekben megmutatkozó leegyszerűsített értékszerkezetek és az igényes szépirodalom árnyaltabb értékvilága közötti különbségtétel egyszerre fejleszti az erkölcsi és az esztétikai érzékenységet. 9. évfolyam Belépő tevékenységformák 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartás A beszélő és a hallgató szerepének megfigyelése és gyakorlása. Az órai eszmecserékben, a vizsgált televíziós műsortípusokban és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, az eltérő vélemények saját szavakkal való újrafogalmazása, a megértés visszaigazolása.


256

A nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) megfigyelése és tudatos alkalmazása. A beszédhelyzet és a felhasznált nyelvi eszközök, megszólítási és kapcsolattartási formák viszonyának tanulmányozása, a helyzetnek megfelelő eszközök alkalmazásának gyakorlása. 2. Olvasás, írott szöveg megértése A szó szerinti, az értelmező (interpretáló), a kritikai és a kreatív olvasás fejlesztése. Szövegek, szövegrészek globális témájának megállapítása (pl. fiktív újság fiktív cikkeinek téma és műfaj szerinti azonosítása alapján rovatokba rendezés). Kép és szövegrész összekapcsolása témaazonosítás alapján. Szövegrészek (bekezdések) időrendi és/vagy logikai kapcsolatának felismerése. Jelölt

és

jelöletlen

ok-okozati

kapcsolatok

felismerése,

következtetések

keresése,

megfogalmazása. Összegző általánosításokhoz alátámasztó részletek, részletekhez összegző általánosítások (tételmondatok) keresése, azonosítása. Elbeszélő, leíró és érvelő szövegtípusok megkülönböztetése. 3. Írás, szövegalkotás Rendezett, tagolt, olvasható írásmód. Köznapi izgalmas történetek (forró helyzetek), illetve sikeres közönségfilmek, népszerű televíziós műfajok (pl. egy népszerű tévésorozat egy epizódja) cselekményének elbeszélése. A kívülállók számára homályos utalások fokozatos kibontásának, a mondatok teljesebbé tételének gyakorlása. Szövegkiegészítési, szövegtömörítési és szövegbővítési gyakorlatok. Elbeszélés, leírás, magánlevél fogalmazása. Kreatív gyakorlatok az „alkotótárs” helyzetéből, például a művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő nézőpontjából, jelenetek előadása hangnemváltással, befejezésváltozatok alkotása, más nézőpontból való történetátírás, hiányzó szövegrészek beírása, szövegrészek rendjének újraalkotása, szereplők szituációhoz kötődő, ki nem mondott gondolatainak megfogalmazása. Szerzői utasítás megfogalmazása jelenethez; színpadkép, jelmez legjellemzőbb vonásainak vázlatos leírása. 4. A tanulási képesség fejlesztése


257

Lényegkiemelés mintakövetés alapján ismeretterjesztő, illetve tankönyvi szövegekből. Meghatározott elemzési szempontok alapján adatgyűjtés a mű szövegéből az értelmezés előkészítésére vagy alátámasztására. Az összegyűjtött szövegadatok szembesítése felkínált értelmezési változatokkal. Vázlatkészítés minta alapján. Vázlat szöveggé bővítése. Tételmondat kiegészítése érvekkel, példákkal, alátámasztó részletekkel. Szövegtömörítés minta követésével, majd önállóan. Alapismeretek a könyvtárak számítógépes nyilvántartásáról, illetve a számítógépes keresőprogramokról. 5. Ismeretek az anyanyelvről Élőszóban kellő figyelem a mondatfonetikai eszközök helyes – a beszélő szándékának és az alkalomnak megfelelő – használatára. Törekvés a szöveghű és kifejező felolvasásra, szövegmondásra, versmondásra. Mások beszédében a hangzó eszközök szerepének, jelentésének megfigyelése, értelmezése. Irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásában a szavak jelentéséről, szófajáról szerzett ismeretek felhasználása. Minden írásbeli feladatban a tanult szabályok ismeretében a helyesírási hibák kijavítása, a helyesírási szótár önálló, rendszeres használata az önellenőrzésben. 6. Az irodalom és az olvasó kapcsolata; ismeretek az irodalomról Az irodalmi mű mint valóságmodell és teremtett világ – a fogalmak értelmezése példákkal. Az irodalomolvasás motivációjának megerősítése a diákok aktuális életproblémáival rokon kérdéseket felvető irodalmi művek közös értelmezésével. Annak tudatosítása, hogy a művet mindig ketten alkotják: a szöveg és olvasója. A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, az elbeszélői nézőpont és a beszédhelyzet (látókör) felismerése. Az előreutalások és késleltetések felismerése, funkciójuk megfogalmazása. A leírások funkciójának értelmezése, a jellemzés eszközeinek azonosítása. A tanult epikai műfajok (regény, novella) megkülönböztetése, illetve azonosítása. Az elbeszélő általi és a párbeszédes-színpadi történetmegjelenítés közötti különbségtétel gyakorlása.


258

A több szálon futó cselekmény szálainak szétválasztása és kapcsolódási pontjaik bemutatása (pl. népszerű közönségfilmben). Jelképes tárgyak és visszatérő motívumok felismerése. Az olvasott művek elhelyezése az időben, a megírás és a cselekmény idejének megkülönböztetése a tanult művek esetében. Néhány fontos részlet felidézése az alkotók életrajzából. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Tapasztalat szerzése az irodalom önmegértést, önértelmezést elősegítő funkciójáról. A művekben megjelenő emberi szerepek, csoportnormák és értékek felismerése és azonosítása. Az eltérő és egymással szembesülő igazságok, egyazon kérdésre adott eltérő magatartásválaszok felismerése és jellemzése. Értelmezések tételmondatainak kiemelése, alátámasztása vagy cáfolata saját érvekkel. Megjegyzés: a tantárgy integrált jellegének megfelelően az irodalmi és anyanyelvi témakörök nem válnak el egymástól, az anyanyelvi-kommunikációs fejlesztés terepe a témák és tevékenységek mentén szervezett magyaróra.

IRODALOM Témakörök

Tartalmak

Csináljunk újságot

Szövegek témájának és műfajának azonosítása – szövegértési

hozott anyagból!

gyakorlatok. Kép és szöveg, illetve szövegrész tematikus összekapcsolása.

Indítékok és

Okok és okozatok ismeretterjesztő szövegekben, 19. és 20. századi

következmények

novellákban, a diák által hozott történetekben, televíziós fikciókban.

Sikerek, kudarcok,

A népszerű tévésorozatok, lektűrök és a valóságos élethelyzetek.

életutak – történetek a Emberek és szereplőtípusok. képernyőn, az életben Hétköznapi konfliktusok a tévéfilmekben és az irodalomban. és az irodalomban

Regény és teleregény.


259

Mitől lesz érdekes a történetmondás? Kedvencek, különcök Kedvenc hírességek, állatkedvencek, sportok, hobbi, zene, film, és kedvtelések

színház, sztárok. Hősök és különcök, régi és mai időtöltések a bulvársajtóban, az irodalomban és a digitális kultúrában.

Beilleszkedés és

Iskolai történetek novellában, filmben és regényben

kívülmaradás

(regényrészletekben). Versek a magányról.

Nevetés és irodalom

Humoros, szatirikus, ironikus prózai és verses szövegek, drámai jelenetek

Klasszikusok filmen

Rész és egész, film és irodalom – a történetmondás hasonló és eltérő elemei. Egy-egy részlet kinagyítása. Melyik miben ad többet?

MAGYAR NYELV Témakörök

Tartalmak

Kétszemélyes és

Kommunikációs helyzetek; a beszélő és a hallgató szerepe. A nyelvi és

kisközösségi

a nem nyelvi kifejezőeszközök (pl. testbeszéd). Nyelvi viselkedés: „Ki,

kommunikáció

mikor, mit, hol, miért, hogyan s mely eszközök által?” Mindennapi szövegek: a bemutatkozás és a bemutatás, a névjegy, a meghívó és a meghívás, a köszönés és a megszólítás, a köszöntés. A beszélgetés illemtana.

Beszéd és beszédértés A beszéd dallama, a hangsúlyozás, a beszédtempó, a hangerő, a beszédszünet. A kifejező beszéd és a felolvasás. A kiejtési hibák és a beszédhibák javítása. Beszédművek meghallgatása, beszámolás a hallottakról. Írás

A beszéd és az írás. Érdekességek az írás történetéről és a különféle írásrendszerekről. A magyar írásrendszer főbb sajátosságai (hangjelölő


260

és betűíró), kialakulása, a helyesírás szabályozása. Az íráskép mint nem verbális kommunikáció: a tagolt és rendezett íráskép. A helyesírási szabályzat (AkH.), a helyesírási szótárak. Az alapvető helyesírási szabályok megtartása (a mondatkezdés és -zárás, a szavak különírása, a szavakban a betűk pontos és helyes sorrendű leírása). A kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány és az egyszerűsítés elve szerinti írás alapesetei. A szótani ismeretek rendszerezése és bővítése. Szövegelemzés és

A megbeszélés és a vita.

szövegalkotás

Az elbeszélés, a leírás, a jellemzés és a magánlevél. Szövegszerkesztési ismeretek: a téma megjelölése, anyaggyűjtés, az elrendezés, a kidolgozás, a címadás. A memorizálás és az előadás; a vázlatkészítés. A szövegértésben és a szövegelemzésben meghatározó jelentőségű szófaji, alaktani és mondattani ismeretek ismétlése, kibővítése.

Olvasás

Olvasástechnikai gyakorlatok (a pontos és a szintagmákat egyben tartó olvasás kialakítása, szintre hozás). A szó szerinti, az értelmező (interpretáló), a kritikai és a kreatív olvasás fejlesztése.

FogalmakAz önálló

A mohácsi vész. Az ország három részre szakadása. Az Erdélyi

magyar királyság

Fejedelemség. A török kiűzése. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca.

hanyatlása és bukása, a függetlenségi harcok Fogalmak: török hódoltság, végvári harcok, hajdúk, kuruc-labanc, trónfosztás,. Személyek: Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc. Helynevek: Mohács, Eger. Évszámok: 1526, 1541, 1703, 1711.


261

A polgári átalakulás

A mezőgazdasági és az ipari forradalom eredményei és

kora

következményei. A modern társadalmak születése. Városi és vidéki élet. A XIX. század uralkodó eszméi.

Az imperializmus kora Nagyhatalmi politika, nagyhatalmi szövetségek. Fogalmak: kapitalizmus, gőzgép, szabadverseny, munkásmozgalom, nacionalizmus, liberalizmus, konzervatizmus, szocializmus, nemzeti államok, központi hatalmak, antant, gyarmatbirodalom, monopólium. Személyek: Watt. Helynevek: Anglia, Franciaország, USA.

A modern

A reformkor. Széchenyi István és Kossuth Lajos élete, munkássága.

Magyarország

A reformkori magyar társadalom. A nemzeti kultúra születése.

megszületése a XIX. század folyamán. A polgárosodás kezdetei Magyarországon Fogalmak: reformok, örökváltság, közteherviselés, államnyelv, polgárosodás. Személyek: Széchenyi István, Kossuth Lajos, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Liszt Ferenc.

Az 1848–1849-es

Az 1848-as márciusi forradalom és a szabadságharc főbb

forradalom és

eseményei.

szabadságharc Fogalmak: sajtószabadság, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, választójog, állami függetlenség.


262

Személyek: Petőfi Sándor, Batthyány Lajos, Bem József, Görgey Artúr. Helynevek: Pákozd, Debrecen, Isaszeg, Arad. Évszámok: 1848. március 15., 1849. október 6. A polgárosodás

Kiegyezés.

kibontakozása

Gazdasági felzárkózás. Népességi és nemzetiségi viszonyok.

Magyarországon Fogalmak: kiegyezés, polgárosodás, nemzetiségi viszonyok, tőkés fejlődés, Osztrák–Magyar Monarchia, közös ügyek, dualizmus, nemzetiségi viszonyok. Személyek: Deák Ferenc, I. Ferenc József. Évszámok: 1849. október 6., 1867. Helynevek: Pest, Buda, Óbuda. Társadalmi,

A gazdasági-társadalmi és kulturális modernizáció felgyorsulása.

művelődési és

A „modern idők” az életforma változásai.

kulturális viszonyok a A hazai kulturális és tudományos élet jelentős képviselői. századfordulón

Életviszonyok a századfordulón hazánkban.

Európában és hazánkban. A „boldog békeidők” Fogalmak: asszimiláció, kivándorlás, szociáldemokrácia. Személyek: Ady Endre, Csonka János, Eötvös Lóránd, Jedlik Ányos.

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM Állampolgári

Az alapvető emberi jogok.

ismeretek

Az alkotmány fogalma tartalmi elemei, országos és helyi döntési

263

szintek Fogalmak: alkotmány, államforma, demokrácia, diktatúra, választójog, közvetett, közvetlen választás, jobboldal, baloldal, parlament, önkormányzat.

10. évfolyam Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és -feldolgozási képesség Képi információk gyűjtése, értelmezése. Különböző forrásokból gyűjtött információk feldolgozása tanári irányítással. Az események hátterében meghúzódó szándékok felismerése korabeli újságcikkek, emlékiratok, levelek, beszédek és naplók segítségével. A fejlődés és a változás megkülönböztetése konkrét jelenségek tanulmányozásával. Feladatok megoldása több könyvtári forrás, és az internet felhasználásával. Kifejezőképesség Események, történetek elbeszélése emlékezetből élőszóban. A különböző információforrások elemzéséből levont következtetések szóbeli kifejtése. Beszámoló, kiselőadás tartása. A konkrét korokhoz kötődő történelmi, állampolgári fogalmak megkülönböztetése. Egyéni vázlatkészítés (szövegtömörítés). Kérdések önálló megfogalmazása a témával kapcsolatban. A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből, tételmondat meghatározása, szövegtömörítés, szöveg átfogalmazása adott szempont szerint. Táblázatok, ábrák használata


264

Önálló vélemény megfogalmazása társadalmi jelenségekről és személyekről. Érvek gyűjtése a vélemény alátámasztására, ellenérvek gyűjtése az ellenvélemények cáfolására.. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének meghallgatása, érvelésük összefoglalása és figyelembevétele. Tájékozódás az időben Egyetemes történelmi és magyar történelmi események szinkronitásának felismerése. Tájékozódás a térben Különböző korszakok térképeinek összehasonlítása. Egy-egy régió bemutatása térképeken.

Témakörök

Tartalmak

Az első világháború.

Az első világháború okai, indítékai, következményei A Párizs

Demokráciák és

környéki békerendszer.

diktatúrák a két

Az orosz forradalom és a bolsevik hatalomátvétel.

világháború között

A nagy gazdasági világválság. Hitler, a náci politika legfontosabb jellemzői. A sztálini diktatúra jellemzői. Az Amerikai Egyesült Államok. Fogalmak: forradalom és polgárháború, hatalomátvétel, kommunizmus, fasiszta, nemzeti szocializmus, fajelmélet, egypártrendszer, GULÁG. Személyek: Lenin, Sztálin, Hitler, Roosevelt. Helynevek: Versailles, Szovjetunió. Évszámok: 1917, 1919–1920, 1929–1933.

A második világháború A második világháború okai, indítékai.

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM okai és

A világháborús szövetségi rendszerek.

következményei

Békekötések és következményeik.

265

A megosztott világ. A kommunista diktatúrák bukása Fogalmak: totális háború, koncentrációs tábor, holocaust, háborús bűnös, atombomba, hidegháború. Személyek: Churchill. Helynevek: Sztálingrád, Normandia, Hirosima. Évszámok:1939–1945, 1990. A jelenkor és a globálisA környezet védelme. problémák

Az Észak–Dél-probléma. Terrorizmus. Városiasodás. Fogalmak: globalizáció, világgazdaság, régió, környezeti katasztrófa, urbanizáció, terrorizmus.

Az első világháborús

Forradalom és ellenforradalom.

vereség

A trianoni békeszerződés és következményei.

következményei hazánkban

Fogalmak: trianoni békeszerződés, ellenforradalom, kormányzó, konszolidáció. Személyek: Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Bethlen István. Helynevek: Trianon, Magyarország új határai.


266

Évszámok: 1918, 1919, 1920 Hazánk és a második A revízió körülményei, eredményei és következményei. világháború

Magyarország a II. világháborúban. Magyarország német megszállása. Fogalmak: területi revízió, zsidótörvények, nyilas uralom, deportálás. Személyek: Teleki Pál. Helynevek: Felvidék, Kárpátalja, Észak-Erdély, Délvidék. Évszámok: 1941, 1944. március 19., 1944. október 15.

A második világháború Háborús veszteségek, a megszállás következményei. Az következményei

újjáépítés. A párizsi békeszerződés.

hazánkban Fogalmak: koalíció, beszolgáltatás. Évszámok: 1945–47. Az 1956-os forradalom A pártállam. A forradalomhoz vezető út. Az 1956-os forradalom és és szabadságharc okai szabadságharc. A forradalom és szabadságharc leverése. A megtorlás. és következményei Fogalmak: pártállam, függetlenség, munkástanács. Személyek: Rákosi Mátyás, Nagy Imre. Évszámok: 1956. október 23.–november 4. A Kádár-korszak

A Kádár-korszak jellemzői. Az életszínvonal és az eladósodás. Társadalmi válságtünetek. A rendszerváltozás előzményei és menete. Fogalmak: rendszerváltozás.


267

Személyek: Kádár János, Antall József, Göncz Árpád. Évszámok: 1989–1990. Társadalmi ismeretek. A család jellemzői, mai problémái. Társadalmi csoportok a A család, a helyi

lakóhelyen. Az iskolai diákönkormányzat.

társadalom Fogalmak: felelősségvállalás, érzelmi biztonság, népességcsökkenés, társadalmi csoportok, beilleszkedési zavarok. Társadalmi és politikai Nemzeti, nemzetiségi csoportok. tagoltság

A romák Magyarországon.

Magyarországon

Egyházak és vallási közösségek. Pártok, képviseleti szervek, szakszervezetek, kamarák. Fogalmak: pártok, szakszervezetek, bűnözés, alkoholizmus, kábítószer-függőség, idegengyűlölet.

A helyi társadalom és Az önkormányzat feladatai. Az önkormányzatok szervezete. A demokrácia

képviselőtestület, a polgármester. A polgármesteri hivatal, a helyi közigazgatás működése. Ügyintézés a helyi hatóságoknál. Kisebbségi önkormányzatok.

Állampolgári

Az állampolgárság kritériumai, a választójog Magyarországon.

ismeretek,

A választójog gyakorlásának technikája.

a választási rendszer Fogalmak: állampolgárság, választójog, parlamenti és önkormányzati választás. Az állampolgári jogok A legfontosabb állampolgári jogok és kötelességek feldolgozása. Az és kötelességek

élethez, az emberi méltósághoz, a személyes szabadsághoz való jogok. A gyermekek jogai.


268

Fogalmak: gazdasági, szociális és kulturális jogok.

A demokratikus

Az országgyűlés.

kormányzati

A törvényhozás és a törvények végrehajtása.

rendszerek

Az ellenzék és kormánypárt. A köztársasági elnök. A miniszterelnök és a minisztériumok. Fogalmak: törvény, parlament, kormány.

Az igazságszolgáltatás A bíróságok. A polgári, peres és büntető eljárás. Az ügyészségek. Fogalmak: polgári per, büntető per, bíróság, ügyészség, védelem. A belső rend védelme A rendőrség. A bűnüldözés, a közrend és a közbiztonság védelme. A honvédelem

Közlekedésrendészet. A rendészeti szervek, a polgárőrség. Fogalmak: rendőrség, közrend, közbiztonság.

Művelődés,

A műveltség társadalmi szerepe.

egészségügy és

A közoktatás, a szakoktatás, a felsőoktatás.

szociálpolitika

Az iskolán kívüli művelődés.

hazánkban

A társadalombiztosítás. Az egészségügyi ellátás.

Fogalmak: társadalmi egyenlőtlenség, jog a tanuláshoz és a művelődéshez, egészségbiztosítás, nyugdíjbiztosítás, szociális ellátás. A munka világa

A munkaviszony fogalma. A munkáltató és munkavállaló kapcsolata. A munkaszerződés. A kollektív szerződés. A vállalkozás formái.


269

Fogalmak: munkaviszony, munkaszerződés, munkáltató, munkavállaló, érdekvédelem. Hazánk és Európa

Az Európai Unió szervezete. A NATO. Magyarország és az Európai Unió. A határon túl élő magyarság. Fogalmak: Európai Unió, NATO, útlevél, vízum, nagykövetség.

A továbbhaladás feltételei Tudjon önálló következtetéseket levonni tárgyi, szóbeli és írásos források alapján. Képes legyen különböző forrásokból gyűjtött információk összevetésére és feldolgozására tanári irányítással. Tudjon feladatokat megoldani több könyvtári forrás felhasználásával. Legyen képes a tanári magyarázat vagy egyéb előadás reprodukálására. Tudjon egy-egy témáról önálló kiselőadást tartani. Képes legyen önállóan vázlatot készíteni egy-egy megadott témából Szempontok a tanulói teljesítmény értékeléséhez Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés módjainak (a tanítás eredményességének) vizsgálata. A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt képességeket, amelyekben a diákoknak fejlődést kell elérniük. A fejlesztendő képességek rendszerezve a következők: Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk megjegyzése, megértése, fogalmak felismerése, alkalmazása szabályok ismerete és reprodukálása, események, jelenségek időben és térben való elhelyezése. Egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések megértése, egyszerűbb szöveg megalkotása, átkódolás, transzformációs képességek (kép-szöveg, szöveg- szöveg, egyszerűbb ábra szöveg, diagram, grafikon-szöveg). A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A tanulók teljesítményének osztályzattal történő értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek, szóbeli és írásbeli értékelése alapján történhet: Szóbeli és/vagy írásbeli beszámoló egy-egy résztémából. Témazáró dolgozatok írása, értékelése.

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM Kiselőadás, írásbeli vagy szóbeli beszámoló egy-egy témakörben a megadott szempontok, vagy önálló gyűjtés alapján,ennek értékelése. Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli) és ennek értékelése. Szituációs játékok (történetek, események eljátszása), vitaszituációkban való részvétel, kézműves tevékenységek stb. írásbeli, szóbeli értékelése. Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése.

270


271

IDEGEN NYELV 9–10. évfolyam

A szakiskolai nyelvtanulás a többi középiskolás nyelvtanulásához hasonlóan a korábbi tanévek anyagára, követelményeire és tapasztalatára épül. Cél, hogy a 10. évfolyam végére a diákok eljussanak az A2-B1 szintre (Alapvizsgára felkészítő program), melynek követelményei és céljai az érettségit adó középiskolák 9–10. évfolyamaira az első idegen nyelvre megfogalmazottakkal nagyjából azonosak. A szakiskola 9-10. évfolyama számára készült idegen nyelv kerettanterv, a tanulók sajtosságaihoz, nyelvi szintjének fejlettségéhez alkalmazkodva az A1-A2 nyelvi szint elérését tekinti reális kimeneti célkitűzésnek. Az általános iskolából jobb nyelvi felkészültséggel érkező, jobb nyelvi készségekkel rendelkező tanulók számára a tanterv lehetővé tesz a B1 nyelvi szint teljesítését is.

Fejlesztési követelmények Fejlődjön a tanulóban a pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. Alakuljon ki együttműködési készsége, tudjon részt venni pár- és csoportmunkában. Alakuljanak ki a tanulóban az alapvető nyelvtanulási stratégiák. Legyen képes idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakcióban sikerrel részt venni. Legyen képes a tanárral és társaival a célnyelven együttműködni a nyelvórai feladatok megoldásában. Alakuljon ki az igény a tanulóban, hogy az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokat (Internet, tévéműsorok, újságok stb.) is megpróbálja hasznosítani önálló haladása érdekében. Témalista (ajánlás) Én és a családom: bemutatkozás, a család bemutatása. Az otthon: a szűkebb környezet: a lakás bemutatása. Barátok és barátnők jellemzése. Időjárás. Étkezés: kedvenc ételek, italok.


272

Öltözködés: ruhadarabok télen és nyáron, divat. Iskola: az osztályterem tárgyai, a tanórák, tanárok. Szabadidő, szórakozás: sportok; zene. A munka világa, tervek a jövőről.

9–10. évfolyam

Tartalom A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó három nyelvre (angol, német, francia) kidolgozott kimeneti követelményeket a kerettanterv tartalmazza. Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: -

megszólítás;

-

köszönés, elköszönés;

-

bemutatkozás;

-

érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás;

-

engedélykérés és arra reagálás;

-

köszönet és arra reagálás;

-

bocsánatkérés és arra reagálás;

-

gratuláció, jókívánság és arra reagálás.

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: -

sajnálkozás;

-

öröm;

-

csodálkozás;

-

bánat;

-

bosszúság.

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: -

véleménykérés és arra reagálás;

-

egyetértés, egyet nem értés;

-

tetszés, nem tetszés;

-

kívánság, képesség, szükségesség, lehetőség.

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: -

dolgok, személyek, események megnevezése, leírása;

-

információkérés, információadás;

-

igenlő vagy nemleges válasz;

-

tudás, nem tudás;

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: -

kérés;

-

tiltás, felszólítás;

-

segítségkérés és arra reagálás;

-

javaslat és arra reagálás;

-

kínálás és arra reagálás;

-

meghívás és arra reagálás.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: -

visszakérdezés, ismétléskérés;

-

nem értés;

-

felkérés lassabb, hangosabb beszédre;

Fogalomkörök -

cselekvés, történés, létezés kifejezése,

-

birtoklás kifejezése,

-

térbeli és időbeli viszonyok,

-

mennyiségi és minőségi viszonyok,

-

modalitás,

-

esetviszonyok,

-

logikai viszonyok,

-

szövegösszetartó eszközök.

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes -

kéréseket és utasításokat követni, azokra cselekvéssel válaszolni;

273

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM -

egyszerű kérdéseket és közléseket megérteni;

-

egyszerű szöveg lényegét megérteni;

-

egyszerű szövegben számára fontos információt megérteni.

274

Beszédkészség A tanuló legyen képes -

köszönési, üdvözlési formákat alkalmazni;

-

egyszerű kérdésekre egy-két szavas választ adni;

-

személyével kapcsolatosan és a tanult témakörökben közvetlen információkat megfogalmazni;

-

megértési problémák esetén segítséget kérni;

-

környezetével kapcsolatos egyszerű kérdéseket feltenni.

Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes -

ismerős nyelvi elemekből álló 80-100 szavas szöveg lényegét megérteni;

-

ismerős nyelvi elemekből álló 80-100 szavas szövegben fontos információt megtalálni;

-

megérteni és követni egyszerű feliratokat, utasításokat.

Íráskészség A tanuló legyen képes - ismert szavakat helyesen leírni; - ismerős szavak írott alakját felismerni és elolvasni; - egyszerű nyomtatványt kitölteni.

Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez Ne az értékelésre kerüljön a hangsúly a szakiskolai nyelvtanulás során. A tanulói teljesítmények értékelésének, a szakiskolában az az elsődleges célja, hogy pozitív visszajelzést adjon, sikerélményhez juttassa tanulót, és ezen keresztül fenntartsa, adott esetben kialakítsa a nyelvtanulási motivációt.


275

A kerettantervi célok között a szakiskolában is első helyen a beszédértés és beszédkészség fejlesztése áll, a diákokat elsősorban ezekből az alapkészségből kell ösztönző formában értékelni. Alapelv továbbra is, hogy értékeléskor a gyakorlás során alkalmazott tevékenységi formákat kell alkalmazni, és a gyerekek értékelése folyamatosan történjék. Amikor olvasási készségük fejlettségének szintjét értékeljük, vegyük figyelembe, hogy a szakiskolában tanulóknál az anyanyelven is előfordulhatnak olvasási nehézségek. Ezért az órai gyakorló feladatokhoz hasonló feladattípusokat használjunk: pl. összefüggő, ismert témakörhöz kapcsolódó szöveg önálló elolvasása után rövid, a lényeg megértését ellenőrző kérdésekre kell írásban vagy szóban válaszolni. Beszédkészségük értékelésekor ismert témakörben, képek segítségével kell néhány mondatos párbeszédet folytatniuk nyelvtanárukkal vagy egy választott társukkal. Folyamatosan kapjanak ösztönző visszajelzést az előrehaladásról, és fokozatosan tudatosuljon bennük, miben és hogyan fejlődhetnek tovább. Az értékelésnek pozitívnak kell lennie: azt kell értékelni, amire képesek a diákok, nem a hiányosságokat. Csak tapintatosan törekedhetünk a hibátlan megoldásokra. A gyakorlás során használt munkaformákhoz hasonlóan a számonkérés történhet csoportban, párban vagy egyénileg. A gyengébben teljesítő diákoknak több alkalmat kell biztosítani arra, hogy fejlődésükről számot adjanak. Feltétlenül kerülni kell a hagyományos „felelés” jellegű számonkérést, mivel ez egyértelműen hozzájárul a gátlások erősödéséhez. A teljesítmények értékelésekor továbbra is fontos alapelv: a nyelvi készségeket, a használható nyelvtudást fejlesszük és értékeljük, szemben a nyelvről való ismeretekkel. A teljesítmények értékelésének és a folyamatos önfejlesztésnek elengedhetetlen feltétele, hogy a diákokat a saját tanulási szintjüket figyelembe véve tanítsuk nyelvet tanulni. Fokozatosan tudatosuljon bennük, melyik nyelvtanulási stratégiának, illetve nyelvórai tevékenységnek mi a célja, mi a várható kimenete, és az esetleges problémák hogyan orvosolhatóak. Mivel a nyelvtanulás során gyakori az egyéni különbségekből fakadó változatos teljesítmény, a diákoknak egyénre szabott stratégiákat kell alkalmazniuk, és ez külön törődést kíván a nyelvtanár részéről.

Tájékoztatásul megadjuk az Európa Tanács nyelvi szintleírásait:


276

Nyelvi szintleírások magyarázata az Európa Tanács idegen nyelv oktatásra vonatkozó ajánlásai alapján* Minden hallott vagy olvasott szöveget könnyedén megért. A különböző beszélt vagy írott forrásokból származó információkat össze tudja foglalni, összefüggően tudja felidézni az érveket és a beszámolókat. Spontán módon ki tudja fejezni magát, C2

teljesen összefüggően és pontosan, a jelentések kisebb árnyalatai között is különbséget tud tenni, még a bonyolultabb helyzetekben is. Meg tud érteni különböző fajtájú igényesebb és hosszabb szövegeket, és a rejtett jelentéstartalmakat is érzékeli. Folyamatosan és spontán módon tudja kifejezni magát, anélkül hogy túl sokszor kényszerülne arra, hogy keresse a kifejezéseket. A

C1

nyelvet rugalmasan és hatékonyan tudja használni társadalmi, továbbá a tanuláshoz és a munkához kapcsolódó célokra. Világos, jól szerkesztett, részletes szöveget tud alkotni összetettebb témában is, eközben megbízhatóan használja a szövegszerkesztési mintákat, szövegösszekötő elemeket. Meg tudja érteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét, beleértve ebbe a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket is. Olyan szintű normális interakcióra képes anyanyelvű beszélővel,

B2

folyamatosan és spontán módon, hogy az egyik félnek sem megterhelő. Világos, részletes szöveget tud alkotni különböző témákról, és képes kifejteni a véleményét valamilyen témáról úgy, hogy részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat. Megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak, és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola és a szabadidő stb. terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre

B1

történő utazás során adódik. Egyszerű, folyamatos szöveget tud alkotni olyan témában, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Le tudja írni a tapasztalatait és különböző eseményeket, álmokat, reményeket és ambíciókat, továbbá vázlatosan meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket.


277

Megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás). Az egyszerű és A2

rutinszerű nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információkat cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Le tudja írni nagyon egyszerű formában a viszonyulását valamihez, a közvetlen környezetében és olyan területeken, amelyek a legalapvetőbb szükségleteket érintik. Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni olyan

A1

kérdéseket, amelyek személyes jellegűek (pl. hogy hol lakik), amelyek olyan emberekre vonatkoznak, akiket ismer, vagy olyan dolgokra, amelyekkel rendelkezik. Képes nagyon egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan és világosan beszél és segítőkész.

*

Modern Languages: Learning, Teaching, Assessment. A Common European Framework of Reference (1996). Strasbourg, Council of Europe, 131. p.


278

Amennyiben az iskola angol, német, francia nyelvet tanít, a helyi tanterveket az alábbi kerettantervek alapján készíti el. Más nyelvek oktatása esetén ezek a kerettantervek modellként szolgálnak.

ANGOL 9–10. évfolyam a) Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Megszólítás

Excuse me.

Köszönés, elköszönés

Good morning. Hello. Goodbye. Bye. How do you do. How do you do.

Bemutatkozás

My name is … This is …

Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás

How are you? Very well, thank you. Fine, thanks. And you?

Engedélykérés és arra reagálás

May/Can I have a drink? Yes, please.

Köszönet és arra reagálás

Thanks. Thank you very much. Not at all. You are welcome.

Bocsánatkérés és arra reagálás

I am sorry. That’s all right. No problem.

Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás

Happy Birthday! Happy New Year! Congratulations! Thank you.

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Sajnálkozás

What a pity.

Öröm

Great! I am very happy.

Csodálkozás

Really?

Bánat

I feel so sad.

Bosszúság

Oh, no!


279

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Véleménykérés és arra reagálás

Do you like …? What about …? Yes, I do. No, I don’t. It’s nice.

Egyetértés, egyet nem értés

That’s right. I (don’t) agree.

Tetszés, nem tetszés

I (don’t) like it.

Kívánság, képesség, szükségesség, lehetőség

I’d like to … I can … I must … I have to go.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek, események megnevezése és

It’s … My friend is …

leírása Információkérés, információadás

Where can I find a …? It is to the left.

Igenlő vagy nemleges válasz

Yes, I can. No, I don’t.

Tudás, nem tudás

I (don’t) know. Who knows?

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés

Please, give me a coke. Can I have an ice cream, please?

Tiltás, felszólítás

Sit down! Don’t go!

Javaslat és arra reagálás

Let’s go for a walk. OK. Good idea.

Meghívás és arra reagálás

Come and see us tomorrow. Fine.

Kínálás és arra reagálás

Have a coke! Would you like a hamburger? Yes, please. No, thank you.

Segítségkérés és arra reagálás

Help! Can you help me? Of course. I’m sorry, I can’t.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok Visszakérdezés, ismétléskérés

Pardon?

Nem értés

I don’t understand.

Felkérés lassabb beszédre

Please, repeat it slowly.


280

b) Fogalomkörök Fogalomkörök

Fogalomkörök nyelvi kifejezései

Cselekvés, történés, létezés kifejezése Jelenidejűség

Present Simple

When do you get up? I don’t drink milk.

Present Continuous

Why is she crying? I’m not listening. I’m leaving.

Múltidejűség

Past Simple

And then she kissed me. Why didn’t you come yesterday?

Jövőidejűség

Going to

What are you going to do on Saturday?

Birtoklás

Past forms of have

kifejezése

I didn’t have many friends at elementary school.

Possessive adj.

My, your, his/her/its, our, their dog

Genitive ’s

Kate’s brother

Of Whose? Térbeli

Irányok,

viszonyok

helymeghatáro Prepositional

in, on, under, between, in front of,

zás

behind, …

Prepositions

Phrases Adverbs

Here, there, on the left, on the right,


Időbeli

Gyakoriság

How often?

281

Always, often, sometimes, never, once/twice a week, every day …

viszonyok Időpont

When? What time?

I always make my bed.

What’s the time?

She goes swimming twice a week. Now, in the morning Yesterday, last week, two years ago, Tomorrow, next week In 1997, in July, at 5 o’clock, on Monday It’s quarter to eight.

Időtartam

How long?+Past Simple How long were you in hospital? For two weeks.

Mennyiségi

Irregular and regular

viszonyok

plurals

Children, people, men, women …

Cardinal numbers

One, two…

Ordinal numbers

first, second…

Countable nouns

How many CDs have you got? I’ve got a lot of/few CDs.

Uncountable nouns

How much money have you got? I’ve got a lot of/little money. A cup of tea, a piece of cake

All, every Minőségi

Comparative sentences

Tom’s younger than Sue. Mary is

viszonyok

(short adjectives)

the prettiest girl.

Irregular adjectives

Good, bad …(better, worse)


282

What’s it like? What colour is it? Modalitás

Logikai

Can (ability)

I can swim.

Can/may (permission)

Can/may I open the window?

Must/needn’t

I must read it. You needn’t do it

(obligation)

now.

Have to (Past)

Did you have to be there?

Mustn’t

Children mustn’t smoke.

Linking words

And/or/but/because

Conditional I

We’ll stay at home if it rains.

Infinitive to express

I’ve been to London to visit the

purpose

Queen.

viszonyok


Szövegösszetartó

283

Névelők

A, an, the

Some+plural noun

There are some pencils in the bag.

any+plural noun

Have you got any sisters?

eszközök

I haven’t got any matchboxes. Some +singular noun

There’s some water in the vase.

Any + singular noun

There isn’t any juice in my glass.

Nominative and

I, he, they…

accusative

Me, him, them…

of personal pronouins This, that, these, those Demonstrative pronouns Somebody, anybody,nobody, Indefinite pronouns

everybody …

Reflexive pronouns

myself…


284

MATEMATIKA 9–10. évfolyam Célok és feladatok A matematikatanítás célja és ennek kapcsán feladata, hogy megalapozza a tanulók korszerű, alkalmazásra képes matematikai műveltségét, biztosítsa a többi tantárgy tanulásához szükséges matematikai ismereteket és eszközöket, amelyekkel alkalmassá válhatnak a szakképzésre. A szakiskolákban ezt a pozitív motiváció biztosításával, az ismeretek konkrét, a mindennapi gyakorlatban előforduló feladatok alkalmazásával segítjük. A kerettantervünkben figyelembe vettük a szakiskolába kerülő tanulók sajátos igényeit és lehetőségeit. Feladatunk az ő felzárkóztatásuk, az ismeretek, készségek stabilizálása és alapkészségeik fejlesztése. Fontos, hogy a tanulók képessé váljanak a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, törekedjenek önellenőrzésre, legyenek képesek a kapott eredmények reális voltának megítélésére. A matematikával való foglalkozás fejlessze a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét, alakítsa ki a problémahelyzetek megfelelő önbizalommal történő megközelítését, ismertesse meg a problémamegoldás örömét, és mutassa meg az emberi kultúrában betöltött szerepét. Célunk a megértésen alapuló gondolkodás kialakítása és fejlesztése, a valóságos szituációk és a matematikai modellek közötti kétirányú út megismertetése. A szakiskolai matematikatanítás tegye képessé a tanulókat további tanulmányok folytatására, valamint teremtsen alapokat a választott szakma elsajátításához. Az egyes témákban szerepeltetett különböző nehézségű problémák természetesen nyújtják a differenciálás lehetőségét. A fokozott szaktanári figyelem, az iskolai könyvtár és az elektronikus eszközök használatának lehetősége biztosítsák az esélyegyenlőséget.

Fejlesztési követelmények A matematikai kompetencia fejlesztése A matematikai szemlélet fejlesztése


285

A szakiskolában tanulóknál elsősorban a szemléletesen kialakított fogalmak megerősítésére kerül sor. Az alapműveletek körében a biztos műveletfogalom és a számolási készség fejlesztését a zsebszámológépek alkalmazása is segíti. A tananyag különböző fejezeteiben előforduló számításoknál is fontos a zsebszámológép biztos használata és egyéb modern technikai eszközök megismerése. Ezen eszközök használata a digitális kompetencia fejlesztése mellett a motivációs bázisnak is fontos elemei. A mindennapi élet, más tantárgyak és a szakma is megköveteli, hogy a matematika elemi fogalmait és műveleteit alkalmazzuk a feladatokban. A változó mennyiségek közötti kapcsolatok vizsgálatával fejlesztjük a függvényszemléletet. A grafikonok elemzése más tárgyak megértéséhez is nélkülözhetetlen. A jól megválasztott feladatok hozzájárulnak a természettudományos kompetencia fejlesztéséhez, megalapozzák a gazdasági kérdésekben való tájékozódás és véleményalkotás képességét. A geometriában modellek segítségével fejlesztjük a sík- és térgeometriai szemléletet, a szögfüggvények alkalmazása a gyakorlat szempontjából fontos. A tanításban tudatosan használjuk a matematikai logika elemeit. A „ha...akkor...” típusú következtetések helyes használata az élet számos területén hasznos. Gyakorlottság

a

matematikai

problémák

megoldásában,

jártasság

a

logikus

gondolkodásban A mindennapi életben, más tárgyakban, a szakmában felmerülő problémák megoldásához elengedhetetlen a szövegértő és szövegelemző képesség fejlesztése. A többféle megoldás keresése, megtalálása a különböző nézőpontok érvényesítésének képességét fejleszti. A kerület, terület, felszín, térfogat szemléletes fogalmának, számítási módjának alkalmazása más tárgyakban is nélkülözhetetlen. Egyszerű feladatok segítségével értetjük meg a biztos, a lehetetlen és a lehetséges események, továbbá a valószínűség szemléletes fogalmát, ezek a vállalkozói képesség kifejlődésének fontos elemei. Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása Fontos, hogy a mindennapi életből is szerepeltessünk állításokat, amelyek igaz vagy hamis voltát döntik el a tanulók. Ezek segítségével juttatjuk el őket sejtések és szabályszerűségek megfogalmazásához a matematikában.


286

A különböző témakörökben végzett csoportosítás, sorbarendezés, a bizonyos feltételeknek eleget tévő elemek kiválasztása fejleszti a halmazszemléletet. A feladatokhoz készített ábrák és modellek, egyszerű gráfok segítik a feladatok megértését és megoldását. Ezek felhasználásával vezetjük rá tanulóinkat a modellek alkalmazásának fontosságára. Helyes tanulási szokások fejlesztése A matematika eredményes tanulásának egyik alapfeltétele a rendszeres, folyamatos munka, ezt

kell

mindenekelőtt

biztosítani.

A

gyakorlati

számításokat

zsebszámológéppel

(számítógéppel) végzik a tanulók. El kell érnünk, hogy a becslés, kerekítés alkalmazásával reális eredményeket fogadjanak el, a feladatmegoldások helyességét más módokon is ellenőrizzék. Hozzászoktatjuk a tanulókat, hogy megoldási tervet készítsenek, és a megoldást meg is tudják fogalmazni szóban és írásban egyaránt. A lényeg kiemelésére az anyanyelv és a szaknyelv pontos használatára nagy súlyt fektetünk. Az érvelés, cáfolás, a vitakészség, a helyes kommunikáció állandó fejlesztése fontos feladatunk. A tankönyvek, feladatgyűjtemények, képletgyűjtemények, statisztikai zsebkönyv használatára meg kell tanítanunk diákjainkat. A matematikai érdekességek, a máig meg nem oldott sejtések, a nagy matematikusok életéről szóló történetek komoly motivációt jelentenek tanításunkban.

9. évfolyam Gondolkodási módszerek (3 óra + folyamatosan beépül a tananyagba) FEJLESZTÉSI

TARTALOM

FELADATOK,

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI

TEVÉKENYSÉGEK Kombinatorikus gondolkodás Egyszerű kombinatorikai fejlesztése.

feladatok Számtan, algebra (38 óra)

FEJLESZTÉSI

TARTALOM

A TOVÁBBHALADÁS


287

FELTÉTELEI

FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK A számfogalom mélyítése, a

A természetes szám, az egész

A tízes számrendszer biztos

szaknyelv használata.

szám és a racionális szám

ismerete, a számok írása,

A számok és a számegyenes

fogalma, ellentett, abszolút

olvasása, ábrázolása,

pontjainak kapcsolata.

érték, reciprok, tört, tizedes

összehasonlítása.

Az abszolútérték mint

tört. Ábrázolás a

távolság értelmezése.

számegyenesen.

Műveletfogalom mélyítése,

Alapműveletek egész

A négy alapművelet és a

kiterjesztése, a szaknyelv

számokkal és tizedes törtekkel.

műveleti sorrend ismerete és

megértése. A négy

alkalmazása véges tizedes

alapművelet a

törtekkel.

zsebszámológépen. A szöveg értelmezése,

Arány, aránypár, arányos

A szakmában, a mindennapi

megértése, a következtetési

osztás. Az egyenes és a

életben előforduló, konkrét

képesség fejlesztése.

fordított arányosság fogalma.

arányossági és

A gyakorlati életben

Arányossági feladatok.

százalékszámítási feladatok

felmerülő és a matematikát

Százalékszámítás.

megoldása.

felhasználó tantárgyakban

A szakmákban előforduló és a

felmerülő feladatok.

mindennapi életben szereplő

Az eredmények realitásának

feladatok, egyszerű

vizsgálata.

gazdaságossági számítások.

Az alapvető műveletek a

Hatványozás pozitív egész

Azonosságok alkalmazása a

zsebszámológépen.

kitevőre. Azonosságok.

10 pozitív egész kitevős

Négyzetgyökvonás

hatványaira.

zsebszámológép vagy táblázat segítségével. A mérlegelv tudatos

Elsőfokú egyenletek,

Néhány lépésben

alkalmazása.

egyenlőtlenségek, képletek

megoldható egyszerű

Értő, elemző olvasás, az

rendezése.

elsőfokú egyenletek, a

összefüggések felismerése,

Egyszerű szöveges feladatok

megoldás ellenőrzése.

modellezése. Az olvasott

egyenlettel vagy

Elsősorban a szakmához

szöveg felidézése, a tartalom következtetéssel.

kapcsolódó szöveges

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM célszerű lejegyzése.

288

feladatok megoldása. Függvények, sorozatok (16 óra)

FEJLESZTÉSI

TARTALOM


FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK Tájékozottság a koordináta-

A derékszögű koordináta-

A pont ábrázolása és a

rendszerben.

rendszer ismerete, pontok

koordináták leolvasása

ábrázolása, grafikonok

készségszinten.

készítése, jellemzése. Táblázat és grafikon készítése A függvény szemléletes konkrét függvényekhez.

fogalma, megadási módjai. Képlettel megadott függvény ábrázolása, jellemzése a grafikon alapján.

Változó mennyiségek közötti Az egyenes és a fordított kapcsolatok, szabályok

arányosság grafikonja.

x  ax ; x 

a ábrázolása x

konkrét pozitív „a” esetén.

felismerése, megfogalmazása képlettel. Geometria (20 óra) FEJLESZTÉSI

TARTALOM


FEADATOK, TEVÉKENYSÉGEK A gyakorlati élethez, a

A hosszúság, terület, térfogat,

A szabványos

természettudományi és

tömeg, idő mértékegységei,

mértékegységek ismerete,

szakmai tárgyakhoz

átváltásuk.

átváltásuk.

kapcsolódó mérések végzése,

Szögmérés (ívmérték is),

mértékegységek átváltása. A

szögfajták.

mérés a térbeli és időbeli tájékozódás eszköze.


289

A rendszerező képesség és a

A háromszögek, négyszögek

A szögösszegek alkalmazása

kommunikációs képesség

belső szögeinek összege.

egyszerű feladatokban.

fejlesztése.

A háromszög külső szögének

Geometriai alakzatok

fogalma, a külső szögek

felismerése, tulajdonságaik

összege.

vizsgálata. Osztályozás különböző tulajdonságok alapján. Képesség a tanult kerület-,

Speciális háromszögek, a

A háromszögek kerülete,

terület-, felszín- és térfogat

háromszögek osztályozása

területe.

számítási képletek

szögek szerint, kerületük,

alkalmazására.

területük. Pitagorasz tételének

Pitagorasz tételének

alkalmazása a hiányzó adat

ismerete.

kiszámítására. Az eredmények reális

A speciális négyszögek

Speciális négyszögek

voltának és pontosságának

tulajdonságai, kerületük,

tulajdonságai, kerületük,

vizsgálata.

területük.

területük.

A kör kerülete és területe. Geometriai alkotások

A kocka, a téglatest, egyenes

A kocka, a téglatest, az

létrehozása, részletek

hasáb és a henger hálója,

egyenes hasáb és az egyenes

ismeretében az egész

felszíne és térfogata.

körhenger felszíne és térfogata egyszerű gyakorlati

rekonstruálása.

feladatokban. Valószínűség, statisztika (8 óra) FEJLESZTÉSI

TARTALOM


FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK Adatok elemzése, értelmezése. Adatok gyűjtése, rendszerezése. Táblázatok és grafikonok olvasása,

Grafikonok olvasása, készítése.


290

értelmezése és készítése. Tapasztalatszerzés események Az átlag kiszámítása néhány

Az átlag kiszámítása néhány

megfigyelésében, a relatív

elem esetén.

elem esetén.

gyakoriság meghatározásában. Valószínűségi kísérletek, gyakoriság, relatív gyakoriság.

10. évfolyam Gondolkodási módszerek (6 óra + folyamatosan beépül a tananyagba) FEJLESZTÉSI

TARTALOM


FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK Konkrét halmazok és

A megismert számhalmazok.

Szemléltetés halmazábrán,

halmazműveletek segítségével Véges és végtelen halmazok.

számegyenesen,

a halmazszemlélet fejlesztése. Ponthalmazok.

koordinátarendszerben.

Halmazműveletek: unió, metszet, részhalmaz. Gyakorlottság az összes eset

Kombinatorikai feladatok: az

Néhány elem összes

rendszerezett felsorolásában,

összes eset áttekintése,

lehetséges sorrendjének

áttekintésében.

sorbarendezése és kiválasztása előállítása. néhány elem esetén. Számtan, algebra (30 óra)

FEJLESZTÉSI

TARTALOM


FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK A hatványozás fogalmának

A nulla és a negatív egész

célszerű kiterjesztése,

kitevős hatvány fogalma.

permanencia elv.

A számok normálalakja.

A zárójelek szerepe,

Algebrai egész kifejezések

A számok normálalakjának biztos ismerete.

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM felbontása, a szaknyelv értő

azonos átalakításai. Nevezetes

használata.

azonosságok, két tag négyzete,

291

két tag négyzetének különbsége, szorzattá alakítások. Függvényszemlélet az

Egyszerűbb esetekben a

Helyettesítési értékek

algebrában, a számolási

helyettesítési érték

kiszámítása.

készség fejlesztése.

kiszámítása.

Az egyenletek ellenőrzésével

Elsőfokú egyenletek, elsőfokú Elsőfokú egyenletek biztos

az önellenőrző képesség

kétismeretlenes

fejlesztése.

egyenletrendszerek.

megoldása.

Értő, elemző szövegolvasás és A mindennapi gyakorlatban gyakorlottság a szöveges

előforduló szöveges feladatok

feladatok megoldásában.

megoldása.

A gyakorlati életben fellépő

Kamatos kamat számítása.

kamatszámítási feladatok.

Nyereség, veszteség,

A gazdasági szemlélet

amortizáció kiszámítása

fejlesztése.

egyszerű esetekben. Függvények, sorozatok (11 óra)

FEJLESZTÉSI

TARTALOM


FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK A grafikus információ

Lineáris függvény, a pozitív

értelmezése. A függvények

egészeken értelmezett lineáris ábrázolása konkrét

jellemzőinek felismerése a

Függvény.

grafikonon.

Az y = ax + b egyenletű egyenes ábrázolása, konkrét a és b esetén. Az x→x2 függvény ábrázolása és jellemzése a grafikon alapján.

Lineáris függvények

esetekben.


292

Az abszolútérték függvény. A feladatok különböző

Egyenletek, egyenlőtlenségek

megoldási lehetőségeinek

megoldása grafikusan.

felismerése. Összefüggések felismerésével A szögfüggvények fogalma

A hegyesszögek

a függvényszemlélet

szögfüggvényeinek

(hegyes szög esetén).

fejlesztése.

felismerése. Geometria (31 óra)

FEJLESZTÉSI

TARTALOM


FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK Tájékozottság a megismert

A háromszögekkel,

Gyakorlottság a körző és

síkidomok tulajdonságaiban.

négyszögekkel, sokszögekkel, vonalzó használatában. körrel kapcsolatos fogalmak rendszerezése, és kiegészítése, egyszerű szerkesztések.

Középpontosan hasonló

A hasonlósági transzformáció, A hasonlóság gyakorlati

síkidomok, a tulajdonságok

a háromszögek

alkalmazása. Hasonlósági

hasonlóságainak alapesetei.

kapcsolatok a mindennapi

A hasonlóság alkalmazása

környezetben.

gyakorlati számítási és

alkalmazásai.

szerkesztési feladatokban. A kommunikációs készség

Körív hossza, körcikk területe.

fejlesztése. Tájékozódás a térbeli

A gúla, a forgáskúp és a gömb A felszín és térfogat

viszonyokban. Gyakorlati

felszíne és térfogata.

jellegű feladatok, felszín- és

kiszámítási módjának biztos ismerete.

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM térfogatszámításra.

A szögfüggvények

Az eredmények helyes

alkalmazása kerület-, terület-,

kerekítése.

felszín- és térfogatszámítási

293

feladatokban. Valószínűség, statisztika (8 óra)

FEJLESZTÉSI

TARTALOM


FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK A valószínűség becslése és

A valószínűség szemléletes

kiszámítása konkrét, egyszerű

fogalma.

esetekben (számítógéppel is).

Statisztikai adatok és ábrázolásuk (kördiagram, oszlopdiagram). Környezetvédelmi, népesedési adatok, árufogyasztási adatok szerepeltetése. Adathalmazok elemzése

Az átlag kiszámítása

(átlag, módusz, medián).

kisméretű adathalmazok esetén.

Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés eredményességének vizsgálata. Az iskola pedagógiai programjában meghatározott módon értékeljünk. A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt területeket, amelyekben a tanulóknak fejlődést kell elérniük. Ebben az alapvető ismeretelemek mellett olyan tanulói képességekkel összefüggő tevékenységek szerepelnek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a tanulók a következő évfolyam tananyagát sikeresen elsajátíthassák. A fejlesztendő képességek rendszerezve a következők:

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM - Megjegyzés,

reprodukció:

rendszerezése,

fogalmak

tények,

elemi

felismerése,

és

információk

megjegyzése,

alkalmazása,

szabályok

294 lejegyzése, ismerete

és

reprodukálása. - Egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések megértése, transzformációs képességek. - Ismeretek és képességek alkalmazása ismert vagy új szituációban, szóbeli (egyéni és társas) és írásbeli kommunikációs képességek továbbfejlesztése, lényegkiemelő képesség fejlesztése, mindennapos élethelyzetekben a verbális és nonverbális közlések összhangja. - Önálló véleményalkotás, értékelés jelenségekről, személyekről, problémákról. A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A tanulók tevékenységének értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek, szóbeli és írásbeli értékelése alapján történhet: - Diagnosztikus mérések (a mérések olyan információt szolgáltatnak, amelyek elemzése segítséget nyújthat a tanárnak a hiányosságok feltárásához, a hibák korrigálásához, a problémák jó megoldásának megtalálásához). - Témazáró dolgozatok, felmérések (Az összeállításánál egyik fontos szempont legyen, hogy a kitűzött feladatok megoldása beleférjen a tervezett időkeretbe. A felmérést különböző nehézségű feladatokból célszerű összeállítani. Legyen köztük az adott téma alapvető ismereteire közvetlenül épülő, valamint gyakorolt típusfeladat és olyan feladat is, amelyik megoldása megfelelő nehézségű akadály elé állítja a matematikából tehetségesebb, jól felkészült tanulókat is.) - Az írásbeli beszámolók más formái lehetnek a 10-20 perces röpdolgozatok, valamint az otthoni munkára építő házi dolgozat (kutatómunka összegezése, projekt feladat beszámolója). - A szóbeli

felelet

lehet

egy-egy probléma

megoldása, kiselőadás

tartása pl.

matematikatöténeti érdekességekről, feladatok ismertetése matematikai lapok tartalmából. (pl. ABACUS, KöMaL) Az értékelés alapelvei a következetesség, a humánum, a kölcsönös bizalom legyenek. Ezzel az értékelés is megerősítheti a pozitív motivációt. Az egyéni értékelés összegzésének összetevői: - Különféle tevékenységi formákban mutatott aktivitás, a társakkal való együttműködés képessége alapján. - Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli) és ennek értékelése.


295

- Vitaszituációkban való részvétel, vitakultúra, argumentációs képesség szintjének írásbeli, szóbeli értékelése. - Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése.


296

INFORMATIKA 9-10. évfolyam Célok és feladatok A mai információs társadalomban a számítástechnika és az IKT (információs és kommunikációs technológia) gyors fejlődésével párhuzamosan, folyamatosan nő az információs termékek és szolgáltatások gazdasága, az információ árúvá válik, és az információs szektor egyre több munkaerőt alkalmaz. Az információs társadalom igényeinek megfelelően megváltozik az iskola. Megváltozik a pedagógus szerepe is: előtérbe kerül az információk közötti eligazodást segítő, tanácsadó szerepe, az ismeretek birtokosából és átadójából a tudás navigátorává és a kompetenciák fejlesztőjévé kell válnia. Nevelnie kell a tanulókat az információs termékek és szolgáltatások kritikus, etikus és értő befogadására (fogyasztására), hogy az IKT használatával tudjanak tanulni, dolgozni, művelődni, kapcsolatot, közösséget teremteni és szórakozni. Az információs és kommunikációs kultúrát minden tanuló számára hozzáférhetővé kell tenni. Az informatikaoktatás fő célja a korábban megszerzett informatikai ismeretek rendszerezése, az informatika megismert eszközeinek, módszereinek és fogalmainak stabilizálása, illetve bővítése, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének alakítását, informatikai (digitális) kompetenciáik fejlesztését és alkalmazását a mindennapi életben. Az informatikai eszközök lehetőséget teremtenek az egyéni ütemű tanulásra is, a tehetségekkel és a lemaradókkal való speciális foglalkozásra. Az informatikaoktatás célrendszere összhangban van a Nemzeti alaptantervben is megjelenő kulcskompetenciákkal. Ezeket a célokat és feladatokat differenciáltan és az életkori sajátosságoknak megfelelően kell értelmezni. Fejleszteni kell a tanulók digitális kompetenciáját, a társadalom információs technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése, keresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje, továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten.


297

A digitális kompetencia magában foglalja az információs technológiák lehetőségeinek értését és használatukhoz szükséges képességet, készséget a szövegszerkesztés, táblázatkezelés, képszerkesztés, prezentáció, adatbázisok, adattárolás, internet-szolgáltatások, elektronikus kommunikáció terén, a személyes és társadalmi életben, a tanulásban, a munkában, a kutatásban és a szabadidőben. Az egyénnek ismernie kell az információ hitelességével, megbízhatóságával és kritikus értékelésével kapcsolatos kérdéseket, az etikai és jogi vonatkozások alapjait. A digitális kommunikáció az anyanyelvi és idegen nyelvi (szóban és írásban történő) kommunikáció kiterjesztésének tekinthető, - gyakran „digitális írástudásnak” is nevezik – amennyiben magában foglalja a multimédiás, hipermédiás kommunikációt. Az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaelemeit ki kell egészíteni a digitális médiumok rutinos használatának kompetenciáival: szövegek, táblázatok, diagramok, hangok és képek szerkesztése, értelmezése, prezentálása különféle alkalmazásokban és az interneten. A számítógépeket eredetileg nagy mennyiségű matematikai számítás gyors elvégzésére fejlesztették ki, ezért nem meglepő a matematikai és az informatikai kompetenciák rokonsága. Az informatikában fontos szerepet kap a matematikai kompetencia fejlesztése, azaz a matematikai gondolkodás és problémamegoldás fejlesztése. Mindezeken túlmenően a tevékenység-algoritmusok jelentős szerepet játszanak a számítógépes kommunikációban, az alkalmazások és az információk kezelésében is. A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázzuk, és előre jelezzük a természeti folyamatokat, illetve a rendszerek mozgását, tulajdonságait. A korszerű számítógépek és modellek alkalmazásával korábban elképzelhetetlen mennyiségű számítást lehet rövid idő alatt elvégezni. Az informatikai-számítástechnikai kompetencia itt kapcsolódik szorosan a matematikai és a természettudományos kompetenciához. A természettudományos és műszaki kompetencia magában foglalja a kételkedő, kritikus és kíváncsi attitűdöt, a megismerés és konstruálás iránti vágyat, valamint a biztonsággal és fenntarthatósággal kapcsolatos etikai kérdések iránti érdeklődést is. Ezen a ponton szintén kapcsolódik az informatikához.


298

A hatékony és önálló tanulást nagymértékben segítheti az informatika azzal, hogy új eszközöket ad a kezünkbe: általános és speciális alkalmazások, elektronikus tananyagok, ekönyvek, internetes adatbázisok, multimédia oktatóprogramok, valamint elektronikus oktatástechnikai eszközök (projektor, interaktív tábla). A hatékony és önálló tanulás fel is tételezi, hogy ismerjük és tudjuk használni a fenti eszközöket. Az informatikai eszközök, a médiainformatika és az infokommunikáció lehetőségei új tanulási technikákat kínálnak minden tantárgyban a tanórákon és az órán kívüli felkészülésben. Az informatika tantárgy egyik célja, hogy a fenti eszközöket és módszereket megismertesse a tanulókkal. Az informatika gyakorlatorientált tantárgy, ami azt is jelenti, hogy a feladatok zöme a hétköznapi élettel, a közösségi, iskolai és családi életvitellel, a munkával, alkotással és tanulással kapcsolatos. Mindez kitűnő lehetőséget teremt a szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztésére. Az IKT eszközök gyakori használata megköveteli, hogy az egyén rendelkezzen a biológiai és mentális egészség megőrzésének képességével, ugyanis a túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító és függőséget okozhat. Az internet soha nem látott mértékben lehetővé teszi más társadalmak és kultúrák megismerését és elismerését, ezzel lehetőséget nyújt az állampolgári kompetencia fejlesztésére. Az informatikaoktatás hozzájárul az állampolgári kompetencia fejlesztéséhez, mivel külön foglalkozik az informatika kultúrtörténetével és az információs társadalommal, kiemelve az informatika jogi és etikai vonatkozásait. Az informatikaoktatás elősegíti a kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia tudatos fejlesztését is. A gyakorlati feladatok megoldása során olyan készségeket és képességeket fejleszt, mint a tervezés, szervezés, irányítás, elemzés, kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, egyénileg és csapatban történő munkavégzés. Az informatikaoktatás tág lehetőségeket teremt az innovatív és kreatív problémamegoldásra. Az információs termékek alkotása, tervezése és gyártása során fontos szempont a mű, illetve a dokumentum esztétikai megjelenése és kifejezőképessége. (Gondoljunk a könyvkiadásra, a multimédiára vagy a webhelyekre.) Rohamosan fejlődik a digitális vagy digitalizált


299

műalkotások, illetve művészetek száma is. Az informatikaoktatás az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciafejlesztésének egyik korszerű eszköze. Az iskolai számítógépes hálózat, az internet és a könyvtár forrásközpontként történő felhasználásával fejleszteni kell az önműveléshez szükséges attitűdöket, képességeket és tanulási technikákat. A könyvtári informatikának fel kell készítenie a tanulókat az információk elérésére, kritikus kiválasztására, feldolgozására és közlésére. Cél az iskolai és más típusú könyvtárakban a könyvtári eszközökkel végzett tevékenységek gyakoroltatása, tudatos és biztos használói magatartás kialakítása is. Mindehhez azonban nem elég az informatika tantárgy. A tanulóknak ismerniük és használniuk kell az informatikai eszközöket a különböző órákon és a felkészülésük során is. A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Egyes kulcskompetenciák meghatározó szerepe különösen megfigyelhető az aktív állampolgárságra és demokráciára nevelés, a gazdasági nevelés, a környezettudatosságra nevelés, a tanulás tanítása, a felkészülés a felnőtt lét szerepeire kiemelt fejlesztési feladataiban. Az informatikaoktatás és nevelés részben az ismeretek szintjén, nagyrészt azonban a feladatmegoldások, problémamegoldások, alkalmazások szintjén építi be a kiemelt fejlesztési feladatokat napi gyakorlatába. Az informatikaoktatásban a differenciálás azt a célt szolgálja, hogy a tanulók érdeklődésüknek megfelelően, minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Ennek érdekében olyan differenciálást kell alkalmazni, amely optimálisan alkalmazkodik az egyének tudásához, kompetenciáihoz, olyan szervezési irányítási és értékelési módokat kell alkalmazni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak kialakulását és fejlesztését. Az egyéni és a kooperatív tanulási technikák, valamint az IKT alkalmazása erre tág teret nyújt az informatikában. Fontos, hogy a tanulóknak sikerélményük legyen az informatikaórákon, és törekedjenek ismereteik folyamatos megújítására. Cél olyan attitűd kialakítása, hogy az egyén érezze, képes tevékenyen bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba.


300

Fejlesztési követelmények A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes és más intelligens informatikai eszközökkel végzendő munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére. Legyen tisztában a számítógépes környezet alapvető ergonómiai kérdéseivel. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait. Legyen képes a számítógéppel és más intelligens informatikai eszközökkel való kommunikációra (interaktív kapcsolat tartására). Tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Szerezzen jártasságot az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Legyen képes a különböző formákban megjelenő adatokat felismerni; tudjon adatot különféle formákban megjeleníteni, szemléltetni, vizsgálni. Ismerje a legalapvetőbb szöveges-rajzostáblázatos dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. Tudja kezelni a multimédiás dokumentumok alapelemeit. Szerezzen tapasztalatokat az adatok különféle formáinak (szöveges, hangzó, képi) együttes kezelésében, tudjon adatokat megkeresni, elérni adatbázisból, számítógépes hálózatból. Tudja a (rendelkezésre álló) oktatóprogramokat használni. Legyen képes egy probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert eszközök, programok, alkalmazások és módszerek közül a megfelelőt. Legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében, az iskolában előforduló tevékenységek algoritmizálható részeit. Kísérletezzen egyszerű folyamatok számítógépes modelljeivel. A tanuló legyen jártas a hálózat alapszolgáltatásainak önálló használatában. Tudjon információt szerezni az interneten. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén: csoportos

kommunikációs

formák,

elektronikus

levelezés.

Tudja

használni

a

mobilkommunikáció lehetőségeit. Ismerje a hagyományos médiumok elektronikus megfelelőit (például elektronikus könyv, folyóirat, zene). Ismerje és használja az internetes portálokat, digitális fényképezést, a


301

multimédiát. Tudjon használni médiainformatikai eszközöket a tanulási folyamatban és a szabadidős tevékenységben. A tanuló ismerkedjen a számítástechnika történetével, a mai informatika alkalmazásaival és fejlődési irányaival. Ismerje meg és értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai kultúrájának fejlődésében. Ismerje meg az informatika társadalmi szerepét, az újonnan felmerülő pszichológiai és szociális kérdéseket. Ismerje a programok és adatok használatának jogi és etikai alapjait (szerzői jog, személyes adatok, hitelesség). Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségre káros hatásait (pl. játék-függőség, gerinc vagy a szem károsodása). Legyen tájékozott az e-kereskedelemről. Tudjon terméket és szolgáltatást interneten rendelni, illetve vásárolni. A tanuló rendszeresen használja az iskolai könyvtárat, mint információs-tanulási forrásközpontot, vegye igénybe szolgáltatásait. Alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, informatikai eszköztudását, és a megfelelő viselkedés normáit. Ismeretei bővítéséhez, tanulási feladataihoz szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár és az elektronikus könyvtár használatában. Feladatai megoldásához használja a folyóiratokat, lexikonokat, szótárakat, kézikönyveket, az ismeretterjesztő irodalmat, a különböző médiumokat, valamint az interaktív multimédiát. Tudjon különbséget tenni az alapvető dokumentumtípusok között. Ismerje a könyvtártípusokat,

a

kézikönyvtár

informálódásban

betöltött

szerepét.

Tudjon

dokumentumokat keresni a könyvtár adatbázisaiban, katalógusaiban. Tudjon forrást és információt keresni a tájékoztató eszköznek megfelelő keresési módszerek alkalmazásával. Tudjon a dokumentumokból idézni és a forrásokra hivatkozni.

9. évfolyam Fejlesztési feladatok TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Az informatikai eszközök használata

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK


302

Hardver- és

Ergonómiailag megfelelő

A számítógépterem rendjének, a

szoftverkörnyezet

számítógépes munkakörnyezet. A gépek balesetmentes használatának számítógépek felépítése. A

megismerése. A perifériák helyes

számítógép és különféle

használata. Adott informatikai

perifériáinak kezelése.

eszközök kezelésének gyakorlása.

Informatikai eszközök kezelése.

Az informatikai környezet tudatos alakítása.

Az operációs

Az operációs rendszer és a

Be- és kilépés az iskolai hálózatba.

rendszer és

segédprogramok kezelése,

A helyi rendszer, illetve a

környezete

szolgáltatásai.

számítógépes hálózat

Könyvtárszerkezet.

szolgáltatásainak használata.

Fájlműveletek.

Könyvtárszerkezet kialakítása.

A helyi számítógépes hálózat

Kiválasztott állományok másolása,

kezelése és szolgáltatásai.

mozgatása, törlése, tömörítése,

Adatbiztonság és a kártékony

kibontása.

programok.

Szoftverek, adatok etikus használata. Víruskeresés. Rendezzünk „vadászatot” kártékony programok és kéretlen levelek ellen.

Infokommunikáció

Az információ és a

A jelek sokfélesége.

Titkosírások készítése, megfejtése,

kód

Titkosírás és a kód.

kódolás.

Információátvitel: a mobiltelefon. Logikai feladatok, rejtvények megoldása. Karakterek kódolása. Számok átváltása a kettes, tízes és tizenhatos számrendszerek között kalkulátorral. A mobiltelefon korszerű szolgáltatásainak használata.


303

Kommunikáció az

Az elektronikus levelezés

Levelező program beállításainak

interneten

szolgáltatásai. Közhasznú

alkalmazása.

adatbázisok az interneten.

Böngészés és keresés az interneten.

Hasznos webhelyek.

Weboldal részletének mentése. Az

Céltudatos információkeresés az iskola irányultságának megfelelő interneten, részletes (kulcsszavas) képek és multimédiás anyagok keresés. Térképek az interneten.

keresése és felhasználása.

Multimédiás anyagok keresése és Térképek használata a világhálón. alkalmazása.

Fórumok használata.

Csoportos kommunikációs

Csevegés, telefonálás az interneten.

formák az interneten (fórum, csevegés telefonálás…). Tranzakciók az

Vásárlás, rendelés az interneten. Webáruházak keresése. Termékek és szolgáltatások

interneten

rendelése és vásárlása.

Médiainformatika

Digitális média(eszközök) az

Elektronikus könyv kezelése,

interneten.

olvasása.

E-könyvek, portálok.

Internetes portálok látogatása: tévé, rádió, újság.

Informatika-alkalmazói ismeretek

Képszerkesztés és

Képszerkesztők fontosabb

Rajzoló és képszerkesztő

grafika

szolgáltatásai. A digitális színes

alkalmazás használata. Konvertálás

képek felépítése és formátumai,

a különböző képformátumok

típusai.

között. A megfelelő rajzeszköz

A rajzolás eszközei. Képek

kiválasztása. A rajzeszközök és a

vágása és retusálása. Fények és

színek kezelése. Rajzok, ábrák

színek módosítása. Képek

készítése. Digitális fényképek

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM nyomtatása.

304

alakítása retusálása, nyomtatása. Képgaléria készítése digitális fényképekből.

Szövegszerkesztés

Egy szövegszerkesztő

Szövegbevitel, gépelés, javítás,

szolgáltatásai. Szövegbevitel,

korrektúra.

javítás, módosítás. Mentés és

Kész dokumentum mentése,

nyomtatás. Dokumentumok

nyomtatása. Konvertálás

formátumai. Karakterformázás.

formátumok között. A szöveg

Bekezdésformázás,

karakter szintű formázása.

oldalformázás. Képek,

Bekezdések formázása, igazítása,

objektumok beillesztése és

behúzása, listák. Esztétikus oldalak

formázásuk.

készítése. Képek beillesztése,

Tabulátorok, hasábok.

másolása, formázása.

Táblázatok formázása.

Tabulátorok alkalmazása a dokumentumban. Táblázatok bevitele, formázása. Meghívó, levél, kérvény, meghatalmazás, szerződés, névjegy készítése. Dokumentumok alkotása leírás és minta után vagy szabadon. Például szépen formázott dokumentumok elkészítése a szakmai irányultságnak megfelelő témában.

Multimédiás elemek A multimédia elemei: szöveg,

Hanganyagok és mozgóképek

rajz, fénykép, videó, hang,

lejátszása multimédia

animáció.

számítógéppel.

Továbbhaladás feltételei


305

A tanuló tudjon alapvető könyvtár- és állományműveleteket végezni a számítógépen. Ismerje a számítógép gyakori perifériáinak funkcióit, tudja használni azokat. Ismerje az információ és kód fogalmát. Használja a leggyakoribb helyi és távhálózati kommunikációs lehetőségeket: email,

böngészés,

keresés.

Tudjon

adatbázisban

keresni

az

interneten.

Ismerjen

szövegszerkesztőt, rajzoló-képszerkesztő alkalmazást. Használjon és ismerjen különféle formátumú

dokumentumokat.

dokumentumot

szerkeszteni.

Önállóan Tudjon

tudjon

minta

és

leírás

rajzolni,

képet

módosítani,

alapján

szöveges

dokumentumban

felhasználni.

10. évfolyam Fejlesztési feladatok TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK

Informatika-alkalmazói ismeretek

Prezentáció-készítés Prezentációs dokumentumok

Táblázatkezelés

Esztétikus, bemutató tervezése.

felépítése, sablonok.

Bemutatók, elektronikus

Szövegbevitel. Képek,

faliújságok létrehozása. Bemutatók

mozgóképek. Rajzok.

szerkesztése. Bemutatók vetítése és

Animációk. Táblázatok,

kiselőadások megtartása a szakmai

diagramok. Vetítés.

irányultságnak megfelelő témában.

A táblázatkezelők szolgáltatásai. Adatok csoportosítása, értelmezése. A táblázatok felépítése,

A feladatmegoldáshoz szükséges

alapfogalmak.

táblázatok, adattípusok tervezése.

Adattípusok és formátumok.

Adatok bevitele a táblázatba.

Hivatkozások, műveletek,

Műveletek, képletek, függvények

képletek.

alkalmazása. Táblázatok formázása,

Képletek és adatok másolása.

diagramok készítése. Tantárgyi és

Rendezés.

szakmai feladatok megoldása.

Táblázatformázás.

Adatok grafikus ábrázolása,

Különféle függvények

következtetések levonása.


306

használata. Diagramkészítés, grafikonkészítés. Adatbázisok

Alapfogalmak.

Adatok megtekintése, keresése,

Kész adatbázisok megtekintése,

lekérdezése a szakmai

használata.

irányultságnak megfelelő adatbázisban.

Infotechnológia

Algoritmizálás

Algoritmusok a gyakorlatban.

Hétköznapi tevékenységsorok,

Algoritmusok leírása általános

algoritmusok leírása. Adott

eszközzel.

gyakorlati feladat megoldásához algoritmus tervezése.

Információs társadalom

Az informatika

Információs korszakok a

fejlődéstörténete

történelemben.

A problémák megbeszélése.

Az internet és az IKT forradalma. Az információs

Az információs vagy

Az elektronikus demokrácia

társadalomról

tudástársadalom fő jellemzői.

osztály- vagy iskolaszintű

Az élethosszig tartó tanulás.

„kipróbálása”, és/vagy társadalmi

Az információ, mint termék,

méretű esélyeinek megvitatása.

szolgáltatás és áru.

Az információ és a tudás, mint érték: a társadalmi lét különböző szféráiból vett példák megbeszélése.

Etika és jog

A szoftverek csoportosítása a

Licencszerződések tanulmányozása,

felhasználói jog szerint.

szövegértése.

A szabad felhasználás köre. Adatvédelem.

Adataink védelme.

Adatok (adataink) csoportosítása az


307

Az információ

Az adatok hitelessége.

értékük és a szükséges védelem

megbízhatósága

Az internetes források

(titkosság) szerint.

megbízhatósága.

Példák felkutatása a média információinak megbízhatóságával kapcsolatban, az „elhallgatott” információ szerepe.

Könyvtári informatika

Könyvtárak és szolgáltatásaik.

A könyvtári szolgáltatások

A könyvtári médiumok,

megismerése. A dokumentumok

dokumentumok csoportosítása.

megkülönböztetése formai és

Katalógusok és tájékoztató

használati jellemzőik, információs

eszközök.

értékük alapján.

Információkeresés.

Megadott művek keresése a

Könyvtári médiumok használata könyvtár állományában. Menetrend, a tanulásban.

telefonkönyv használata. Információkeresés. Különféle könyvtári médiumok használata.

Továbbhaladás feltételei A tanuló tudjon néhány diából álló esztétikus bemutatót készíteni és levetíteni. Ismerje a táblázatkezelés

alapfogalmait,

és

feladatmegoldáshoz

tudjon

táblázatokat

tervezni,

szerkeszteni, benne képletekkel, számításokat végezni. Tudjon táblázatban műveleteket végezni, és összefüggéseket diagramon megjeleníteni. A tanuló tudjon adatbázisban információt keresni, megjeleníteni. Tudja, hogy az információs társadalom technológiája új lehetőségeket nyújt és új követelményeket támaszt a tanulás, a munka és a szabadidő terén. Ismerje a könyvtártípusokat. Ismerje a könyvtári médiumokat, dokumentumokat, és használja az iskolai könyvtár alapvető szolgáltatásait. Legyen képes tájékozódni a könyvtár tér- és állományszerkezetében. Tudjon forrásokat keresni a könyvtár katalógusaiban.


308

Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés eredményességének vizsgálata. Az iskola pedagógiai programjában meghatározott módon értékeljünk. A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt területeket, amelyekben a tanulóknak fejlődést kell elérniük. Ebben az alapvető ismeretelemek mellett olyan tanulói képességekkel összefüggő tevékenységek szerepelnek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a tanulók a következő évfolyam tananyagát sikeresen elsajátíthassák. A fejlesztendő képességek rendszerezve a következők: - Megjegyzés, rendszerezése,

reprodukció: fogalmak

tények,

elemi

felismerése,

és

információk

megjegyzése,

alkalmazása,

szabályok

lejegyzése, ismerete

és

reprodukálása. - Egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések megértése, transzformációs képességek. - Ismeretek és képességek alkalmazása ismert vagy új szituációban, szóbeli (egyéni és társas) és írásbeli kommunikációs képességek továbbfejlesztése, lényegkiemelő képesség fejlesztése, mindennapos élethelyzetekben a verbális és nonverbális közlések összhangja. - Önálló véleményalkotás, értékelés jelenségekről, személyekről, problémákról. A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A tanulók számonkérése során a hagyományos osztályozás mellett használjuk a rövidebb-hosszabb szóbeli értékelést is. A tanulást segítő diagnosztikus értékelés úgy hatékony, ha megadjuk a javítás lehetőségét, hiszen legfőbb feladatunk a tanuló informatikai kompetenciáinak fejlesztése. Ez az értékelés a tanulási folyamat irányításának eszköze, nem a tanulók rangsorolása. Ezzel szemben a végső jegynek az informatika tudásszintet kell tükröznie, nem más szaktárgyi tudást, nem a magatartást vagy egyéb szempontot. A tanulók tevékenységének értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek, szóbeli és írásbeli értékelése alapján történhet. Formái: -

Folyamatos órai ellenőrzés és értékelés, például ellenőrző kérdések, gondolkodtató kérdések formájában vagy egy-egy gyakorlati részfeladat megoldása kapcsán.

-

Szóbeli beszámoló

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM -

309

Írásbeli beszámoló egy-egy résztémából. Törekedni kell arra, hogy a feladat megoldásához más szaktárgyi tudást és készséget, vagy egyéb ismeretet csak minimális mértékben használjunk. A feladatok ne legyenek sem túl szokatlanok, sem túl bonyolultak, az órai gyakorlathoz igazodjanak, emellett adjunk olyan feladatot is, amely a tehetségesebb és gyakorlottabb tanulóknak szól. Csak azt szabad értékelni, amit a feladat egyértelműen kér (előír). A tanulónak ne kelljen kitalálnia, hogy a kérdéseken túlmenően mire vagyunk még kíváncsiak. Írásbeli munka lehet fogalmakat, ismereteket vagy a problémamegoldást ellenőrző dolgozat, nagyobb otthoni vagy könyvtári munkára építő házi dolgozat, vagy témazáró elméleti feladatlap. A tanulóknak legtöbbször gyakorlati feladatokat kell megoldaniuk az operációs rendszert és a különböző alkalmazásokat vagy a könyvtárat használva.

-

Szóbeli felelet lehet egy-egy kérdésre adott válasz, hozzászólás, kiselőadás például az informatika történetéből, beszámoló valamely összetett feladat megoldásáról.

-

Kiselőadás (például az informatika történetéből), írásbeli vagy szóbeli beszámoló egy-egy témakörben a megadott szempontok, vagy önálló gyűjtés alapján, ennek értékelése.

Az egyéni értékelés összegzésének összetevői: - Különféle tevékenységi formákban mutatott aktivitás, a társakkal való együttműködés képessége alapján. - Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli) és ennek értékelése. -

Vitaszituációkban való részvétel, vitakultúra, argumentációs képesség szintjének írásbeli, szóbeli értékelése.

-

Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése.


310

FIZIKA 9–10. évfolyam

A fizika kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya A fizika kerettanterv összhangban van a Nat-ban megfogalmazott általános értékrenddel, lehetőséget teremt, ajánlásokat fogalmaz meg a Nat által meghatározott kiemelt kompetenciák fejlesztésére. A tanterv alkalmazása során olyan oktatási struktúra alakítható ki, mely tevékenységközpontú képzést tesz lehetővé, s ezáltal a nem szaktárgyi kompetenciák fejlesztését is elősegíti. A kerettanterv tudatosan épít azokra a tanári megoldásokra, melyek a tanulók együttműködését helyezik előtérbe. Megteremti a lehetőségét mind az önállóan végzett egyéni, mind a csoportos munkának. A fizika kerettanterv rámutat az emberiség globális problémáinak forrására, azok kezelésének, elhárításának

lehetőségeire,

a

környezettudatos

magatartás

jelentőségére.

A

természettudományok sokoldalú alkalmazhatóságára mind a világ leírásában, értelmezésében és megértésében, mind a technikai fejlődésben.

A fizika kerettanterv és a kulcskompetenciák fejlesztése A szakiskolai fizika kerettanterv alapvető céljának tekinti tanulók a felnőtt életének sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztését, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést, a személyközpontú, interaktív, tevékenykedtető, kooperatív tanulásra alapozó tanulási eljárások és módszerek terjedésének elősegítését. A fizika oktatásának központi eleme a természettudományos kompetencia fejlesztése. Ennek révén a tanulók absztrakt gondolkodása, az ok-okozatiság elveit előtérbe helyező, strukturált, problémaközpontú elemzés és racionális döntés képessége fejlődik. Mindez a tanulókat védettebbé

teszi

az

áltudományokkal

szemben,

s

alkalmasabbá

a

demokratikus

intézményrendszer használatára. Az így megszerzett képességek a mindennapi gyakorlatban is használható problémaelemző és megoldó eljárásokká alakíthatók, s a tanuló a saját szakterületén sikerrel kamatoztathatók. A szakiskolában kiemelten fontos, hogy a tananyagtartalmak és tevékenységek a hétköznapi gyakorlathoz, a mindennapi élethez, a gyerekek érdeklődéséhez kötődően jelenjenek meg.


311

Jelenti ez részben az iskolában tanított szakmához való kötődést, részben pedig a gyerekeket motiváló problémák előtérbe helyezését. A fizika kerettanterv lehetőséget teremt a környezettudatos nevelés megvalósítására. Megmutatja azokat a folyamatokat, melyek során az ember megismerő tevékenysége a természeti környezet megváltoztatására vezetett, láttatja a változások okait, hatásait, bemutatja a cselekvés módozatait, a cselekvés társadalmi formáit, s ezeken belül az egyén lehetőségeit. Az anyanyelvi kompetencia fejlesztése (szövegképzés, szövegértés) a szakiskolai fizika program kiemelt része kell hogy legyen. A megfelelő szakmai intelligencia elképzelhetetlen magas anyanyelvi kompetencia nélkül. E kompetencia fejlesztésére különösen alkalmas a strukturált önálló munkára, az anyaggyűjtésre, egyszerűbb vizsgálatokra, jelenségértelmezésre épülő önálló prezentációk bemutatása. A matematikai kompetencia fejlesztésére a fizika elsődlegesen a számítási feladatok révén nyújt módot. Ugyanakkor a szakiskolában a számítások csak a legegyszerűbb arányosságokra korlátozódnak, s elsődleges céljuk annak megmutatása, hogy a jelenségek értelmezéséhez, előrejelzéséhez egyes mért (adatszerű) mennyiségek, s az azokkal végzett műveletek segítséget nyújthatnak. Természetesen a számítások körét (ahogy a választott tananyagok körét is) alapvetően befolyásolhatja a szakiskola jellege. A gyerekek ebben az életkorban már sokoldalúan használják a számítógépet. A digitális kompetencia fejlesztése elsődlegesen a digitális technika célirányos felhasználást jelenti, legyen szó internetes kereséséről, adatbázis kezelésről, szövegszerkesztők használatáról, vagy prezentációk készítéséről. A természettudományok, ezen belül a fizika alapvető sajátsága a társadalmi beágyazottság. Mindez a szakiskolában elsődlegesen annak bemutatását jelenti, hogy a természettudományos eredmények, a fejlesztés irányai, a fejlődés előnyös és hátrányos következményei társadalmi szintű döntések, társadalmi mechanizmusok révén valósulnak meg. Összességében elmondható, hogy a fizika tantárgy kapcsán fejleszthető kompetenciák túlmutatnak a tantárgyi kereteken. Ezek összehangolt fejlesztése az iskola által megválasztott megfelelő pedagógiai koncepció és az ehhez rendelt oktatási struktúra révén valósítható meg. A helyi tanterv készítése során felmerülhet a természettudományos tantárgyak integrálása, a tananyag hangsúlyainak, a kompetencia fejlesztés irányainak az adott szakiskola típusához való igazítása. Amennyiben a fizika önálló tárgyként jelenik meg a szakiskolában, akkor maximum 1,5-1,5 óra keretet biztosít tanítására a törvény. Ezt az időkeretet jól megválasztott


312

tananyagtartalmak mentén, a gyerekek tevékenykedtetésére épített óraszervezéssel, készségés képességfejlesztésre érdemes fordítani.

Célok és feladatok A szakiskolában a fizikatanítás célja kettős: egyrészt lehetőséget adunk a tanulóknak arra, hogy elsajátítsák azokat az ismereteket, amelyek egy továbbfejleszthető természettudományos műveltség alapjait képezhetik, másrészt biztosítanunk kell a később elsajátítandó szakmai ismeretek megalapozását. Törekedjünk arra, hogy a tanulók megismerjék a természeti és technikai környezetet, érezzenek felelősséget a környezet megóvásáért, és vállalják a cselekvést is ennek érdekében. A rendelkezésre álló órakeret nem teszi lehetővé a tanterv anyagának teljes mélységű feldolgozását. A szakiskola típusának megfelelő tartalmak és hangsúlyok kiválasztását az iskolára bízza a tantervben meghatározott kínálatból. A fizika tanítás célja az általános fejlesztésen túl annyi, hogy a tanulók korábbi ismereteit felelevenítsük, megszilárdítsuk, és a fenti célok figyelembevételével bővítsük, kiegészítsük azokat. Ennek során mutassuk meg a tanulóknak a fizika egyes témakörei, illetve a fizika és más természettudományok közötti összefüggéseket, kapcsolatokat. A lehetőségekhez képest kísérletekre alapozva, a jelenségek bemutatásával, a tanulók mindennapi tapasztalataira hivatkozva juttassuk el őket az összefüggések felismeréséhez, a technikai eszközök működésének megértéséhez, a matematikai formalizmust csak a legszükségesebb esetekben alkalmazva. Fejlesztési követelmények A tanulók rendelkezzenek koruknak megfelelő, általános fizikai tájékozottsággal, amely lehetővé teszi a természetről alkotott képük továbbfejlődését. → természettudományos kompetencia. Lássanak konkrét példákat a fizikai jelenségek, törvényszerűségek, összefüggések és a gyakorlati élet kapcsolatára. → természettudományos kompetencia


313

Tudják alkalmazni fizikai ismereteiket a jövendő szakmájukhoz kapcsolódó technikai, technológiai ismeretek megértésében, a problémák megoldásában. → természettudományos kompetencia Rendelkezzenek elemi szintű jártassággal a természettudományos megismerés alapvető módszereiben (megfigyelés, kísérletezés, következtetés, a tapasztalatok megfogalmazása, néhány

egyszerű

esetben

matematikai

összefüggés

felismerése,

általánosítás).

→

matematikai- és természettudományos kompetencia Legyenek képesek a megismert jelenségek leírására, a tanult fizikai alapfogalmak megfogalmazására, ismerjék és tudják használni a – különösen a mindennapi életben is gyakran előforduló – mértékegységeket. → természettudományos kompetencia Törekedjünk arra, hogy a tanulók képesek legyenek meglévő ismereteikhez kapcsolódó újabb információk önálló megszerzésére a különböző információhordozók használatával. Legyen igényük tudásuk bővítésére. → hatékony önálló tanulás

9. évfolyam Belépő tevékenységformák Egyszerű mechanikai kísérletek irányított megfigyelése, a megfigyelés szempontja szerinti lényeges és kevésbé lényeges tényezők megkülönböztetése. → természettudományos kompetencia A kísérletnek és eredményének világos szóbeli összefoglalása. → anyanyelvi- és természettudományos kompetencia Egyszerű mechanikai és elektromos mérések végrehajtása tanári irányítással. Egyszerű áramkörök összeállítása kapcsolási rajz után. A használt kísérleti eszközök szakszerű, balesetmentes használata. Az elektromos érintésvédelmi előírások ismerete. A mérési eredmények táblázatos összefoglalása, grafikus ábrázolása, a grafikon kvalitatív értelmezése. → matematikai- és természettudományos kompetencia Az általános iskolában megszerzett szakszókincs bővítése, a szakkifejezések megfelelő pontosságú használata a tanórán és a mindennapi életben. A tanult mértékegységek helyes használata. → anyanyelvi- és természettudományos kompetencia


314

A tanult fizikai jelenségek felismerése, a törvényszerűségek érvényesülése a mindennapi életben (közlekedés, sport, háztartás, technikai eszközök). Egyszerű számítások végzése a tanult fizikai összefüggések alapján (egyenes és fordított arányosság). → matematikai- és természettudományos kompetencia Tájékozódás az iskolai könyvtár fizikai vonatkozású ismerethordozóival, szaklexikonok, képlet- és táblázatgyűjtemények felhasználása konkrét adatok, ismeretek megállapítására. Ismerkedés a számítógépes világhálón a tananyaghoz kapcsolódó információkkal tanári vezetéssel. → digitális-, anyanyelvi- és természettudományos kompetencia

Témakörök

Tartalmak

Mozgások Az egyenes vonalú

Az egyenes vonalú egyenletes mozgás jellemzése. Út-idő grafikon

egyenletes mozgás

készítése és elemzése, a sebesség kiszámítása.

Az egyenes vonalú

A egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata.

egyenletesen változó

A sebesség változásának értelmezése, átlag- és pillanatnyi sebesség

mozgás, szabadesés

kvalitatív jellemzése. A gyorsulás fogalma. A szabadesés, a nehézségi gyorsulás.

Körmozgás

Az anyagi pont egyenletes körmozgásának kísérleti vizsgálata. A körmozgás kinematikai leírása, periódusidő.

A dinamika alapjai Mozgásállapot-

A tehetetlenség törvénye. Az erő fogalma, mértékegysége. Newton

változás és erő

II. törvénye. Hatás-ellenhatás törvénye.

Erőfajták

Nehézségi erő. Súrlódás, közegellenállás. Rugóerő. Kényszererők.

Erők együttes hatása

Az erők vektoriális összegzése, erők egyensúlya.

A

A lendületmegmaradás törvénye és alkalmazása (kísérleti példák,

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM lendületmegmaradás

mindennapi jelenségek bemutatása).

A körmozgás

Newton II. törvényének alkalmazása a körmozgásra.

dinamikai vizsgálata

A centripetális gyorsulást okozó erő felismerése mindennapi

315

jelenségekben.

Munka, energia A munka értelmezése A munka fogalmának általánosítása. és kiszámítása

Mechanikai energia-

Mozgási energia, magassági energia, rugalmas energia.

fajták Teljesítmény és

A teljesítmény és a hatásfok fogalma, kiszámítása egyszerű

hatásfok

esetekben.

Rezgések, hullámok Rezgések

A rugóra akasztott test periodikus mozgásának jellemzése. Rezgésidő, frekvencia, amplitúdó, a kitérés, a sebesség és a gyorsulás időbeli változásának kvalitatív vizsgálata. Newton II törvényének alkalmazása a rugón lévő rezgő testre. A rezgés energiaviszonyainak kvalitatív vizsgálata. A rezgést befolyásoló külső hatások következményei (csillapodás, rezonancia).

Hullámok

A hullám mint a közegben terjedő rezgésállapot, hullámhossz, periódusidő, terjedési sebesség. Hullámjelenségek kísérleti vizsgálata gumikötélen és hullámkádban. Hullámok visszaverődése és törése, elhajlás, interferencia. Állóhullámok kialakulása kötélen.


316

Elektrosztatika

Elektromos

A elektromos állapot, a töltés fogalma, töltött testek, megosztás,

alapjelenségek

vezetők, szigetelők. Töltések közti kölcsönhatás, Coulomb-törvény.

Az elektromos tér

A térerősség fogalma. A feszültség fogalma. Vezetők elektromos térben.

Egyenáramok Az egyenáram

Az egyenáram fogalma, jellemzése. Az áramerősséget befolyásoló tényezők, Ohm-törvény. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása. Érintésvédelmi szabályok.

Elektromos

Az elektromos teljesítmény fogalma. Fogyasztók teljesítménye.

teljesítmény

A továbbhaladáshoz szükséges feltételek A tanuló tudja, hogy a fizika alapvető megismerési módszere a megfigyelés, kísérletezés, mérés, és ezeket mindig valamilyen szempont szerint végezzük. Legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, az ennek során szerzett tapasztalatok elmondására. Ennek során legyen képes használni a legfontosabb tanult fogalmakat (tehetetlenség, tömeg, erő, súly, sebesség, gyorsulás, sebesség, energia, munka, teljesítmény, hatásfok, feszültség, áramerősség). Tudjon egyszerű méréseket végrehajtani, a mért adatokat a mérőeszközről leolvasni. Kész grafikonról tudjon leolvasni megadott koordináta-rendszerben összetartozó adatpárokat. Tudja az állandó és változó mennyiségeket megkülönböztetni. Tudja a tanult mértékegységeket a mindennapi életben is használt mennyiségek esetében használni. Tudjon példákat mondani a tanult jelenségekre, a tanult legfontosabb törvényszerűségek érvényesülésére a természetben, a mindennapi életben, a technikai eszközök esetében.


317

Egyszerű számításokban tudja alkalmazni az út-idő-sebesség közötti összefüggést, Ohm törvényét, a munka kiszámítására és az elektromos teljesítményre vonatkozó összefüggést. Legyen képes a tanult összefüggéseket, fizikai állandókat a képlet- és táblázatgyűjteményből megállapítani. Tudja, milyen törvények felismerése fűződik Kepler, Galilei és Newton nevéhez, és melyik történelmi korban éltek.

10. évfolyam Belépő tevékenységformák A tanult fizikai alapismeretek és gyakorlati alkalmazásaik feldolgozása kiselőadások formájában. → anyanyelvi- és természettudományos kompetencia A mechanikai hullámok közvetlenül megtapasztalható tulajdonságainak általánosítása és kiterjesztése az elektromágneses hullámok jellemzésére. A természeti jelenségek különböző fizikai megközelítésének megértetése a fény tulajdonságainak értelmezése során. Az anyag atomos szerkezetére vonatkozó kémiai ismeretek és az atomfizika kapcsolódásának bemutatása. → természettudományos kompetencia A fizikai ismeretek felhasználása a napi sajtóban felvetődő problémák megítélésében (pl. az atomreaktorok működtetésének kockázata, védekezés az egészségre káros sugárzások ellen, környezetszennyezés). → szociális és állampolgári-, valamint természettudományos kompetencia A tudomány és az áltudomány megkülönböztetésének lehetősége a napi gyakorlatban. A fizikai tapasztalatok, kísérleti tények értelmezése modellek segítségével, a modell és a valóság kapcsolatának megértése. → természettudományos kompetencia Számítógépes oktató és szimulációs programok használata tanári vezetéssel és önállóan. Digitális kompetencia

Témakörök

Tartalmak


318

Elektromágneses indukció, elektromágneses hullámok A mágneses tér

A mágneses tér kísérleti vizsgálata. A mágneses tér jellemzése. A mágneses indukció, vektor fogalma, erővonalak. Áramok mágneses tere.

Lorentz-erő

Árammal átjárt vezetők mágneses térben. Az egyenáramú motor működésének elve. Mozgó töltések mágneses térben, a Lorentz-erő fogalma.

Mozgási indukció

A mozgási indukció kísérleti vizsgálata, a jelenség magyarázata, az indukált feszültség, Lenz-törvénye. Váltakozó feszültség kísérleti előállítása, váltófeszültség, váltóáram fogalma és jellemzése – effektív teljesítmény, effektív feszültség, effektív áramerősség fogalma.

Nyugalmi indukció

A nyugalmi indukció kísérleti vizsgálata, Lenz-törvénye.

Elektromágneses

Az elektromágneses jelenségek rendszerezése. Az elektromágneses

hullámok

hullám fogalma. Az elektromágneses hullámok spektruma, elektromágneses hullámok a mindennapi életben. A fény mint elektromágneses hullám.

Fénytan

Geometriai optika

Geometriai-fénytani alapfogalmak. A tükrös fényvisszaverődés törvényei. Sík- és gömbtükrök képalkotása. A törés jelensége, a törési törvény. Fénytörés lencséken, lencsék képalkotása. Optikai eszközök.

Hullámoptika

A fény hullámtulajdonságainak kísérleti vizsgálata: elhajlás, interferencia, fénypolarizáció. A fehér fény színekre bontása.


319

Termodinamika Gázok

Állapotjelzők (hőmérséklet, térfogat, nyomás, anyagmennyiség).

állapotváltozásai

Kelvin-féle hőmérsékleti skála. Az egyesített gáztörvény. Izoterm, izobár, izochor állapotváltozások értelmezése p-V diagramon.

A hőtan I. főtétele

A belső energia, munka, hő fogalma és kölcsönös viszonya. Termikus kölcsönhatások vizsgálata, szilárd anyagok, folyadékok fajhője.

A hőtan II. főtétele

A spontán folyamatok iránya. A második főtétel kvalitatív megfogalmazása, alkalmazási példák.

Halmazállapot-

Olvadás-fagyás, forrás/párolgás – lecsapódás jellemzése.

változások

Halmazállapot-változások energetikai vizsgálata.

A hőterjedés

Hősugárzás, hővezetés, hőáramlás. Gyakorlati jelentősége.

Atomfizika

Az anyag atomos

Az anyag atomos szerkezetének bizonyítékai, az atomok mérete.

szerkezete

Az elektron mint

Az elektromosság atomos szerkezete – az elemi töltés.

részecske A fény kettős

A fény hullámtulajdonságainak összefoglalása. A fényelektromos

természete

jelenség – a fény részecske természete.

Atommodellek

A modellek kísérleti alapjai, előremutató sajátságai és hibái. Vonalas színkép, fény kisugárzása és elnyelése.


320

Kvantummechanikai atommodell. Magfizika

Az atommag

A nukleonok (proton, neutron), a nukleáris kölcsönhatás

szerkezete

jellemzése.

A radioaktivitás

Alfa-, béta- és gammabomlás jellemzése. Radioaktív sugárzás környezetünkben, a sugárvédelem alapjai. A természetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlati alkalmazásai.

Maghasadás

A maghasadás jelensége, atombomba, atomerőmű, az atomenergia felhasználásának előnyei és kockázata.

Magfúzió

A magfúzió jelensége, a csillagok energiatermelése, a hidrogénbomba.

Csillagászat

Egyetemes

A Newton-féle gravitációs törvény; a gravitációs állandó. A

tömegvonzás

heliocentrikus világkép. Bolygómozgás: Kepler-törvények. A mesterséges égitestek mozgása.

Csillagfejlődés

Galaxisok, csillagok. A csillagok születése, fejlődése és pusztulása.

A kozmológia alapjai Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás elmélet.

A továbbhaladáshoz szükséges feltételek Ismerje a váltakozó áram tulajdonságait, az effektív feszültség és áramerősség fogalmát. Tudjon példát mondani az elektromágneses hullámok egyes fajtáira, ismerjen egy-egy gyakorlati alkalmazást. Ismerje a fénytani alapjelenségeket, az egyszerű optikai eszközök működését. Tudjon konkrét példákat mondani a tanult hőtani jelenségekre. Ismerje a hőtani folyamatok energetikai viszonyait. Tudja, hogy a természetben végbemenő folyamatok egyirányúak.


321

Ismerje az anyag atomos szerkezetére utaló kísérleti tényeket, az atom és az atommag alkotórészeit. Ismerje a radioaktív sugárzás fajtáit, legfontosabb jellemzőiket, tudjon egy-egy gyakorlati alkalmazást. Tudja, mi a maghasadás és a magfúzió. Ismerje az atomerőmű működésének alapelveit, az atomenergia felhasználásának előnyeit és kockázatait. Tudja, hogy a Nap energiájának forrása a magfúzió. Ismerje és tudja példákkal illusztrálni a fizika és más természettudományok közti szoros kapcsolatot. Tudja, hogy a természet megismerése hosszú folyamat. Lássa a fizikában tanult elméleti ismeretek alkalmazását a technikában tudja, hogy a természet erőforrásai végesek, ezért különös felelősségünk van környezetünk védelmében.

Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés eredményességének vizsgálata. Az iskola pedagógiai programjában meghatározott módon értékeljünk. A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt képességeket, amelyekben a tanulóknak fejlődést kell elérniük. A fejlesztendő képességek rendszerezve a következők: - Megjegyzés, rendszerezése,

reprodukció: fogalmak

tények,

elemi

felismerése,

és

információk

megjegyzése,

alkalmazása,

szabályok

lejegyzése, ismerete

és

reprodukálása. - Egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések megértése, transzformációs képességek. - Ismeretek és képességek alkalmazása ismert vagy új szituációban, szóbeli (egyéni és társas) és írásbeli kommunikációs képességek továbbfejlesztése, lényegkiemelő képesség fejlesztése, mindennapos élethelyzetekben a verbális és nonverbális közlések összhangja. - Önálló véleményalkotás, értékelés jelenségekről, személyekről, problémákról. A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. Formái: - Folyamatos órai ellenőrzés és értékelés, például ellenőrző kérdések, gondolkodtató kérdések formájában vagy egy-egy gyakorlati részfeladat megoldása kapcsán. - Szóbeli és/vagy írásbeli beszámoló egy-egy résztémából. - Kiselőadás, írásbeli vagy szóbeli beszámoló egy-egy témakörben a megadott szempontok, vagy önálló gyűjtés alapján, ennek értékelése


322

- Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli) és ennek értékelése. Önálló kísérlet, projekt bemutatása, témához csatlakozó újságcikk értelmezése, önálló kutatómunka eredményének bemutatása - Vitaszituációkban való részvétel, vitakultúra, argumentációs képesség szintjének írásbeli, szóbeli értékelése. - Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése.


288

BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN

Bevezetés

A

szakiskola

kilencedik-tizedik

évfolyamán

az

általános

műveltséget

megalapozó

és

pályaorientációs nevelés-oktatás folyik. A szakiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. A szakiskola a képességek fejlesztését csak akkor végezheti eredményesen, ha céljaiban és követelményeiben a tanulók adottságaihoz igazodik. A szakiskola társadalmi kötelezettsége, hogy a tanulók életpályájuk során ne a társadalom leszakadó, gyakran gondoskodásra is szoruló rétegéhez tartozzanak, hanem további tanulmányokra is képes fiatalokká, a társadalom elfogadott tagjaivá váljanak. Lehetővé kell tenni a szakiskolai tanulók számára a korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolását, a piacképes szakképesítés megszerzését. A szakiskolai oktatás alapvető célja tehát, hogy a tanulók képesek legyenek elsajátítani a választott szakmát, és a megszerzett képességeik és készségeik megfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott társadalmi elvárásoknak, követelményeknek. Olyan készségek és képességek – kulcskompetenciák – elsajátíttatása a cél, amely egyrészről alkalmassá teszi a tanulókat a munka világában való helytállásra és biztosítja az egész életen át való tanulás lehetőségét, másrészről alkalmassá teszi a tanulókat a társadalomba való zökkenőmentes beilleszkedésre, a mindennapi életben elvárt viselkedési minták elsajátítására. A szakiskolában a kerettantervek alapján meghatározott tananyagok tartalma elsősorban a későbbi munkatevékenységekre, az ezekhez szükséges tudás megszerzésére, képességek és készségek fejlesztésére irányul, és a tanulók minél cselekvőbb részvételét feltételezi. Ennek érdekében a kerettanterv teret ad az általános műveltséget megalapozó elméleti ismeretek mellett a gyakorlati készségek mind nagyobb arányú kibontakoztatására, növelve ezzel a tanulók motivációját, lehetővé téve sikerélményhez jutásukat. A kerettantervnek figyelemmel kell lenni arra is, hogy a szakiskolának az új ismeretek átadása mellett vállalnia kell a tanulók általános iskolában szerzett ismereteinek rendszerezését, a hiányok pótlását, a gyengébb képességű tanulók fejlesztését, a továbbhaladáshoz szükséges szintre emelését és motiválását.

A szakiskolai biológia kerettanterv és a Nemzeti Alaptanterv viszonya


289

A szakiskolai biológia kerettantervben kifejeződő értékrendszer tükrözi a Nat-ban meghatározott közös értékeket, azonosíthatók benne a Nat-ban kiemelt kompetenciák, mindez oly módon, hogy a szakiskolákra jellemző funkció a legteljesebb mértékben megvalósulhasson.. A szakiskolai biológia kerettantervben foglaltak alkalmasak a kompetenciák fejlesztésére, meghatároznak egy egyszerű, de koherens biológiai műveltségképet, segítik a differenciált és gyakorlatorientált tanulást és útmutatásokkal szolgálnak mind a kiemelt, mind a műveltségi területhez rendelt fejlesztési feladatok teljesítéséhez. A szakiskolai biológia kerettanterv oly módon igyekszik meghatározni a tantárgy tartalmi követelményeit és fejlesztési feladatait, hogy ezzel elősegítse a szakiskolai nevelés és oktatás hozzájárulását a környezeti és gazdasági fenntarthatóság kialakulásához és a társadalom felelősségtudatának erősödéséhez. Figyelmet fordít az emberiség előtt álló közös, globális természeti-környezeti problémákra, hangsúlyozva az egyén és a kisebb és nagyobb közösségek felelősségét a veszélyek csökkentésében, elhárításában. A szakiskolai biológia kerettanterv alapvető céljának tekinti tanulók a felnőtt életének sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztését, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést, a személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulási eljárások és módszerek terjedésének elősegítését. Ezzel is csökkentve a szakiskolai tanulók szociális-társadalmi hátrányait.

A szakiskolai biológia kerettanterv és a kulcskompetenciák fejlesztése A biológia szakiskolai oktatásának – az oktatási rendszer egyik elemeként – szerepe van abban, hogy a tanulók megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a személyes boldogulásukhoz és fejlődésükhöz, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Természetesen a szakiskolai biológia kerettanterv a tantárgy jellegéből adódóan nem egyformán kínál lehetőséget minden kulcskompetencia fejlesztésére – de ha eltérő mértékben is, mindegyik kulcskompetencia fejlesztése lehetséges a tantárgy segítségével. A tantárgy oktatásának központi eleme a természettudományos kompetencia fejlesztése – elsősorban

annak

gyakorlat

közeli

aspektusában.

A

természettudományos

kompetencia

fejlesztésével a tanuló készséget és képességet szerez arra, hogy az ismeretek és módszerek


290

felhasználásával, az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjon, előrejelzéseket tegyen, s irányítsa cselekvéseit a hétköznapokban. Ugyancsak magában foglalja a természettudományos kompetencia az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség kialakítását. A


kompetencia

birtokában

a

tanuló

képes

lesz

az

alapszintű

természettudományos műveltségének felhasználására a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Képes lesz kritikusan szemlélni az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokat, és képes lesz cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A


kompetencia

egyik

speciális

területe,

fejlesztési

iránya,

a

környezettudatosságra nevelés. Ennek célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének átalakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók az iskolarendszer adott szintjének megfelelően megismerik azokat a folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Megismerik a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Bekapcsolódhatnak közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe és lehetővé válik, hogy életmódjukban a természet tisztelete, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. A biológia oktatásában a természettudományos kompetencia fejlesztése mellett kiemelt szerepet kap a nyelvi, elsősorban anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. Ennek birtokában a tanuló képes lesz a tantárgyi témákban szóban és írásban kommunikálni.


291

Képes lesz felhasználni a különféle tudományos-ismeretterjesztő szövegeket, összegyűjteni és feldolgozni belőlük a releváns információkat, és képes lesz saját gondolatait a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A szakiskolai képzésben ez a fejlesztési irány kiemelt fontossággal bír, hiszen az itt tanuló gyerekek korábbi

iskoláikból

általában

kudarcélményeket

hoznak

magukkal

a

kommunikációs

élethelyzetekről. A szakiskolai biológiaoktatás több területe alkalmas a matematikai kompetencia fejlesztésére is, hiszen ez a kompetencia lényegében egyfajta matematikai gondolkodás alkalmazásának képessége, akár a mindennapok problémáinak megoldására is. A biológiában elsősorban a matematikai kompetenciának azon területeit fejleszthetjük, amelyek a modellalkotással és a modellek alkalmazásával kapcsolatosak. Ennek értelmében a tanuló képes lesz alkalmazni az alapvető matematikai elveket és az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában. Követni tudja az érvek láncolatát, és matematikai formalizmussal is képes lesz bemutatni bizonyos biológiai kísérleti eredményeket. Megpróbálkozik azzal, hogy a magyarázatok, bizonyítások esetében a dolgok logikus okát és érvényességét keresse. A modern biológiatanítás nem nélkülözheti a digitális kompetencia meglétét sem. Ez magában foglalja az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát az ismeretek megszerzésének és továbbadásának folyamatában egyaránt. Ennek értelmében a tanuló a szakiskolai biológiaórán is képes lesz a használni az olyan főbb számítógépes alkalmazásokat, mint a szövegszerkesztés, információtárolás-kezelés, az internet. És képes lesz alapszinten művelni az elektronikus média útján történő prezentációt-kommunikációt. A szakiskolai oktatás részeként, a biológia tanulása során az ismeretszerzés folyamata nem nélkülözheti a hatékony, önálló tanulást. A tanuló tehát legyen képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Ennek feltétele, hogy a tanuló ismerje saját tanulási stratégiáit, készségeinek és tudásának erős és gyenge pontjait, valamint legyen képes a saját tanulási stratégiájának kialakítására, a motivációjának folyamatos fenntartására. Ugyancsak képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására, munkájának értékelésére és szükség esetén információ és támogatás kérésére.


292

A szakiskolai biológia tananyagnak több olyan témaköre is van, amely alkalmas a szociális és társadalmi kompetencia elmélyítésére. Ezekben megismertethetjük a tanulókkal a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételeit, bemutathatjuk a magatartás olyan formáit, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalomban. A tanuló rendelkezi fog saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel és megérti az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. Ismerni fogja az egyénnel, a csoporttal, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és az emberi kultúrával kapcsolatos biológiai-pszichológiai tényeket. Törekedjünk arra, hogy a tanulóban kialakuljon az a képesség, hogy figyelembe vegyen és megértsen különböző nézőpontokat és leküzdje előítéleteit. Ez a terület alkalmas az énkép és önismeret fejlesztésére. Segítséget ad az egyén önmagához való viszonyának alakításában, az önmegismerés, az önkontroll és az önfejlesztés igényének kialakításában. A tanulók a szakiskolában folytatják népünk kulturális örökségének a biológia tudományát jellemző részének megismerését. Tanulmányozzák a kiemelkedő magyar tudósok tevékenységét, munkásságát, megismerik a haza természeti kincseit. Megismerik az egyetemes emberi civilizáció legnagyobb hatású tudományos eredményeit. Megismerik az emberiség közös, globális problémáit, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködéseket. A természettudományos és szociális kompetencia sajátos szinergiája a testi és lelki egészség megőrzésének területe. A szakiskolai oktatás során kiemelt feladat a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelése. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Elő kell segíteni, hogy a tanulókban kialakuljon a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartás. Figyelmet kell fordítani a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésére, a szexuális kultúra és magatartás kérdéseire, a családi életre és a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre.

Célok és feladatok


293

A szakiskolában a biológia oktatása a képzés igényeinek megfelelően hasznosítható tudást közvetít. Célja, hogy biztosítsa a mindenki számára szükséges biológiai műveltség alapvető elemeit, és tegye lehetővé az ehhez kapcsolható szakmák elméleti megalapozását. A biológia tanításának – a többi tantárggyal együtt – célja, hogy kialakuljon az új ismeretek önálló megszerzésének és alkalmazásának képessége. A szakiskolai biológiatanítás az általános iskolai tudásra alapozva megismerteti a tanulókkal az élő természet legfontosabb törvényszerűségeit. Bemutatja a Föld élővilágának sokféleségét, nyilvánvalóvá teszi, hogy Földünk globális problémáinak megoldása csak a biológiai ismeretek által megalapozott válaszok által lehetséges, s ennek megvalósítása minden ember közös feladata. Célja, hogy az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolat tudatosításával növelje az élővilág fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit. Cél továbbá az is, hogy a diákok ismerjék saját testük felépítésének és működésének alapjait, az egészséges életmód szabályait. A szakiskola működésének egészébe integrálódva a biológia tantárgy célja, hogy megkönnyítse a szocializációt, a beilleszkedést a társadalmi környezetbe. Olyan természetszemlélet és biológiai tájékozottság kialakítása a cél, amely érzékelteti az élővilág változatosságát, és beláttatja a biológiai sokféleség fontosságát, rámutat az életközösségek szerveződésében felismerhető alapvető összefüggésekre. Alátámasztja az élővilág egységét és az ember helyét ebben az élővilágban. Bemutatja az emberi szervezet felépítésének és működésének lényeges sajátságait, és biztosítja az életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot. Segíti az emberek egymás közötti, valamint emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Tanulói megfigyelések és vizsgálatok szervezésével, ismeretterjesztő művek feldolgozásával megalapozza a közvetlen ismeretszerzés élményét és igényét. Csoportos tevékenységekkel elősegíti az együttműködésre vonatkozó készségek kialakulását, amelyek a legtöbb szakma gyakorlásában is lényegesek.


294

Fejlesztési követelmények Keltsük fel a tanuló érdeklődését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Tegyük képessé a tanulót biológiai jelenségek, folyamatok önálló megfigyelésére, tudjon egyszerűbb vizsgálatokat, kísérleteket segítséggel vagy önállóan elvégezni. Érjük el, hogy szerezzen gyakorlatot a taneszközök, vizsgálati eszközök, anyagok balesetmentes használatában. Tegyük képessé a tanulót, hogy ismeretszerzési tevékenységében tudja használni a nyomtatott és elektronikus információhordozókat, és értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű ismeretterjesztő kiadványok biológiával kapcsolatos információit. A különböző forrásokból szerzett ismereteit tudja összevetni. Ismertessük meg, vétessük észre a természet szépségeit, és tegyünk kísérletet a természeti szépségek beillesztésére értékrendjükbe. Tegyük képessé a lényeges és lényegtelen jellemzők elkülönítésére. Próbáljuk elérni, hogy a hasonló, illetve eltérő tulajdonságok, jellemzők alapján rendszerezni tudja a biológiai objektumokat, jelenségeket, folyamatokat. A megfigyelések alkalmával nyert adatokat legyen képes rendezni, és ezek alapján – tanári segítséggel – értelmezni a vizsgálat eredményeit. Mindehhez szerezzen jártasságot a tananyagban szereplő, mérhető mennyiségek mértékegységének és azok törtrészeinek és többszöröseinek használatában. Segítsük a tanulót, hogy ismereteit képességeinek megfelelő szinten tudja – a legfontosabb szakkifejezések helyes használatával – megfogalmazni és írásban, egyszerű vázlatrajzokon rögzíteni,

képes

legyen

a

biológiai

jelenségekkel,

folyamatokkal

kapcsolatos

ábrák

információtartalmát leolvasni, értelmezni. Tegyük képessé a tanulót arra, hogy magyarázni tudja a biológiai művelődési anyagban feldolgozott jelenségekhez, folyamatokhoz hasonlókat is, használja, alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában a biológiai művelődési anyag elsajátítása során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit. Adjunk áttekintést az emberi élet szakaszainak főbb jellemzőiről, az életfolyamatok visszafordíthatatlanságáról. Kövessünk el mindent, hogy a tanulónak legyen igénye fizikai és pszichés egészségének, egészséges – természetes és mesterséges – környezetének megőrzésére, tekintse ezeket az emberiség közös értékének. Ismertessük meg a tanulóval a szűkebb és tágabb környezetében előforduló élőlények alapvető tulajdonságait. Ismertessük meg az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést, az ember egészséges életműködését veszélyeztető anyagok káros hatásait.


295

Törekedjünk arra, hogy a tanuló értse és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet- és természetvédelem legfontosabb alapelveit, vállaljon szerepet közvetlen környezetében a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésében. Tudatosítsuk, hogy mindannyiunk napi személyes tevékenysége és munkavégzése messzemenően befolyásolja a földi élet feltételeinek megmaradását. Adjunk képet a Föld és hazánk tájainak jellegzetes növényeiről, állatairól, a biológiai művelődési anyagban szereplő méretek nagyságrendjéről. Tudatosítsuk, hogy a biológiai ismeretek fejlődése a különböző népek, országok tudósai, kutatói egymásra épülő munkájának eredménye, s ebben a munkában jelentős szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is.

Ajánlott óraszám A szakiskolai biológia kerettantervben javasolt óraszámokat determinálja, hogy a kerettantervi ajánlás a szakiskolában a négy természettudományos tantárgyra (biológia, fizika, kémia, földünk és környezetünk) közös óraszámkeretet ad meg, ráadásul olyan módon, amit nem csak egyféleképpen lehet tantárgyakra bontani. A 9. és 10. évfolyamra összesen 333 órát ad a kerettantervi ajánlás. Mivel a két évfolyam között sem egyenlő az órakeret, ezért ebben az ajánlásban csak a két évfolyamra vonatkozó javaslatot tehetünk, azzal a kiegészítéssel, hogy a konkrét órarendet a helyi tantervben kell szabályozni. A szakiskolai biológia órakeret kerettantervi ajánlása a két évfolyamra 111 óra, ami tulajdonképpen két éven át heti 1,5-1,5 órát jelent, ha egy iskola a helyi tantervében az egyenlő időbeli elosztás mellett dönt. De semmi akadálya nincs annak, hogy egy évig tanítsanak heti 3 órában biológiát, vagy két évig, de az egyik évben heti 2, a másikban pedig 1 órában. A fontos csak az, hogy a 111 órát a tananyag feldolgozására fordítsák.

9-10. évfolyam

Belépő tevékenységformák A legtipikusabb élőlények szervezeti felépítésének ismertetése ábrák, makettek segítségével. A felépítésük és életműködésük közötti összefüggések felismerése, megfogalmazása.


296

Egyszerű kísérletek elvégzése segítséggel, a tapasztalatok dokumentálása. A különféle élőlények testének, életműködéseinek lényegi összehasonlítása, a hasonlóságok és különbségek ismertetése. Az állatok és növények legfontosabb életfolyamatainak megnevezése és vázlatos ismertetése. Az életközösségek anyag- és energiaforgalmának ismertetése vázlatrajzok segítségével. A táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzőinek vázlatos ábrázolása, az ilyen ábrák értelmezése. A természet- és környezetvédelem fontosságának belátása, álláspontjának megfogalmazása. A biológiai környezet megismeréséhez rendelkezésre álló ismeretterjesztő kiadványok használata. Annak tudatosulása, hogy az ember biológiai és kulturális evolúciója során kialakult eltérések nem értékükben különböznek, a biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse, amelyhez minden embercsoport hozzájárult. Legyen nyilvánvalóan elfogadott, hogy az emberi faj rasszai értelmi és érzelmi fejlődésre való képességükben nem különböznek egymástól. Az élőlények és az élővilág állandó változásának elfogadása. Az ember legfontosabb életműködéseinek ismerete. Az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás fontosságának megértése. Az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányainak belátása. A rendszeres testmozgás szükségességének felismerése. A betegségmegelőzés, a védőoltások egyéni és közösségi-társadalmi szükségességének belátása. A testi és mentális egészségre káros anyagoktól való tartózkodás szükségességének elfogadása. Az egészséges életmódot erősítő értékek felismerése és az egészséget elősegítő magatartás elsajátítása. Az egészséget veszélyeztető tényezők felismerése.

Témakör

Tartalom Bevezetés a biológiába

Az élet jellemzői

Az élő rendszerek tulajdonságai.

Az élőlények sokfélesége

Sejtmagnélküliek és sejtmagosok. Növények, állatok, gombák. A biológiai rendszer. A mesterséges és természetes rendszer.


297

Az élővilág kialakulása, az evolúció Az evolúció alapjai és bizonyítékai

Az evolúció fogalma. A fajok kialakulása, az evolúció bizonyítékai. A növény- és állatvilág őseinek kialakulása.

Az evolúció folyamata

A szárazföldi növények megjelenése. Az állatok alkalmazkodása a szárazföldhöz . A mai ember kialakulásához vezető evolúciós út vázlata.

Az ember evolúciója

A nagyrasszok kialakulása. Az élőlények testfelépítése és életműködései Vírusok és sejtmagnélküliek

A vírusok életciklusa és jelentősége, a vírusfertőzések és megelőzésük. A baktériumok által okozott emberi megbetegedések.

Az állatok teste és életműködései

Az állatok kültakarójának típusai és szerepe. A különböző szerveződésű állatok mozgása. A környezet, a mozgás és a táplálékszerzés közötti kapcsolat. A különböző szerveződésű állatok táplálkozása. A különböző szerveződésű állatok légzése. A különböző szerveződésű állatok anyagszállítása. A kiválasztás jelentősége. A különböző szerveződésű állatok szaporodása. Az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalma, az ivadékgondozás. Az állatok életműködései szabályozásának alapelemei. Az állatok érzékelésének főbb módjai. Az állatok kommunikációja.

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM A növények teste és életműködései

298

A növényi szövetek típusai, funkciói. A növények tápanyagfelvétele, a tápanyagok szállítása és átalakítása. A fotoszintézis lényege. A növények és környezetük közötti anyagforgalom. A növények szaporodása, az ivaros és ivartalan szaporodási módok. A zárvatermők szaporodása.

A gombák teste és életműködései

A gombák testfelépítésének és életműködésének sajátosságai. A legfontosabb ehető és mérgező gombák felismerése. Az életközösségek

Az életközösségek általános

Az életközösség és a környezete.

jellemzői

Élettelen és élő környezet.

Az élettelen környezeti tényezők

A fény, a víz, a levegő és a talaj legfontosabb jellemzői.

és ezek változásai

Víz-, levegő- és talajvédelem. Az élőlények tűrőképessége.

Az élő környezeti tényezők

Populációk közötti kölcsönhatások. Táplálkozási hálózatok.

Az életközösségek anyag- és

Termelők, fogyasztók, lebontók. Létfontosságú anyagok

energia-

körforgása a természetben. Az anyagforgalom és az

forgalma

energiaáramlás összefüggése. Az emberi tevékenység következményei az anyagforgalomban.

A természetes és mesterséges

Az élővilág sokféleségének fontossága. Az ember hatása a

életközösségek

természetes életközösségekre. Környezetrombolás és környezetvédelem.

A földi élővilág jelene és jövője

A Föld globális problémái. Az emberi társadalmak hatása a környezetre. A fejlődés alternatív lehetőségei.


299

A sejtek felépítése, működése és az öröklődés alapjai

A sejtek

Szervetlen vegyületek és jelentőségük.

felépítése

Szerves vegyületek és jelentőségük. A legfontosabb sejtalkotók és funkcióik.

A sejtek anyagcsere

A felépítő és lebontó anyagcsere lényege.

folyamatai Az öröklődés sejttani alapjai

Örökletes információ a sejtben. A kromoszóma és a gén fogalma. A sejtosztódás és biológiai jelentősége.

Egy gén által meghatározott

A fenotípus és a genotípus, a homozigóta és a heterozigóta

tulajdonság öröklődése

fogalma. A domináns-recesszív öröklődés. Néhány emberi tulajdonság, betegség öröklődése.

Ivari kromoszómák részvétele

Az emberi ivar kialakulása.

az öröklődésben A genetikai ismeretek

A mutáció fogalma és következményei.

gyakorlati vonatkozásai

A genetikai kutatások jelentősége. Az ember életműködései

A szervezet általános jellemzői Az emberi szövetek típusai. Egyes életműködések szerepe az élet fenntartásában.

Az idegrendszer

Az idegsejtek felépítése és funkciója. A reflexív elve. Az idegrendszer tagolódása: a környéki és a központi idegrendszer. A központi idegrendszer részei. Az idegrendszer működésével kapcsolatos fontosabb egészségügyi ismeretek.


A keringési rendszer

300

A vér alkotói. A szív működése. A szív- és érrendszeri betegségek veszélyeztető tényezői és megelőzése.

A táplálkozás

Az emésztés lényege. Az emésztőnedvek szerepe. A bélcsatorna szakaszai és működésük. A táplálkozással kapcsolatos egészségügyi ismeretek.

A légzés

A légzőkészülék részei és működése. A légzőszervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek.

A bőr és a mozgás

A bőr felépítése. A csontok szerkezete és kapcsolódása, a csontváz fontosabb részei. Az izmok funkciója. A bőr egészségtana. A mozgásszervi betegségek és sérülések. A mindennapos testmozgás jelentősége.

A kiválasztás

A vese működésének elve, a húgyutak. A kiválasztó szervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek.

Az immunitás

Az immunrendszer funkciója. A védőoltások. A vércsoportok. Az immunrendszerrel kapcsolatos alapvető egészségügyi ismeretek.

A hormonális szabályozás

A hormonális szabályozás fogalma, az idegrendszer és a hormonrendszer együttműködése. A legfontosabb belsőelválasztású mirigyek és hormonjaik.


301

A cukorbetegség. Az érzékelés

A szem felépítése és működése. A hallószerv felépítése és működése. Az érzékszervek védelme és betegségei.

Az ember szaporodása és

Az ivarsejtek.

egyedfejlődése

A hím ivarszervek felépítése és működése. A női ivarszervek felépítése és működése, a ciklus. Az emberi szexualitás. A fogamzásgátlás, a nemi betegségek és megelőzésük. A terhesség és a szülés. Az embrionális és posztembrionális fejlődés fő jellemzői.

Általános egészségtan

Elsősegélynyújtás. Az orvosi ellátás igénybevétele, megelőzés, szűrővizsgálatok. Veszélyeztető tényezők, civilizációs ártalmak, szenvedélybetegségek. Az utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás, terhesgondozás. A terhesség megszakításának veszélyei. Az emberi viselkedés alapjai, a szülő és a gyermek kapcsolata. A lelki egészség.

A továbbhaladás feltételei A tanulók legyenek képesek a különféle élőlények életműködéseinek lényegét kiemelni és röviden megfogalmazni. Ismerjék fel, hogy hasonló életműködést többféle testfelépítés is biztosíthat. Legyenek képesek az élőlények testének szerveződési szintjeit felsorolni és megkülönböztetni. Tudjanak példát mondani az állatok és a növények életműködéseire. Tudják felsorolni az élőlényekre ható legfontosabb környezeti tényezőket.


302

A testszerveződés és az anyagcseretípus alapján tudják, hogy a növények, a gombák és az állatok miért alkotnak külön rendszertani egységet az élőlények természetes rendszerében. Tudjanak érvelni a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító magatartás ellen. Igényeljék, hogy a biológiai környezetet minél több oldalról megismerjék, használjanak ehhez ismeretterjesztő kiadványokat, elektronikus ismerethordozókat. Lássák be, hogy egyes emberi tevékenységek a földi környezetet szélsőséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, hogy azt az evolúció nem képes követni. Minderre csak az egyének és a közösségek tudatos környezetkímélő magatartása hozhat megoldást. Tudjanak az élővilág természetes rendszerében tájékozódni és tudatosuljon bennük az ember helye és szerepe a földi élővilágban. Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássa be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait.

Tudatosan tartsa távol magát a testi és mentális egészségre káros anyagoktól. Értse meg, hogy a rendszeres testmozgás az ún. civilizált embernek is alapvető szükséglete. Lássa be, hogy a védőoltások az egyéni és a közösségi-társadalmi érdekeket is szolgálják. Értse meg és fogadja el, hogy az ember szexualitása nem pusztán biológiai folyamat. Lássa be, hogy a nem kívánt terhességet meg kell előzni. Legyen képes az egészséget erősítő értékek felismerésére és az egészséget elősegítő magatartás elsajátítására. Jusson el annak az elfogadásához, hogy az élőlények és az élővilág állandóan változnak, lássa világosan, hogy az örökítő anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes, ez legyen természetvédő tevékenységének egyik mozgatója.

Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés eredményességének vizsgálata. Az iskola pedagógiai programjában meghatározott módon értékeljünk. A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt képességeket, amelyekben a tanulóknak fejlődést kell elérniük. A fejlesztendő képességek rendszerezve a következők: Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk megjegyzése, megértése, fogalmak felismerése, és alkalmazása, szabályok ismerete és reprodukálása. Egyszerűbb és bonyolultabb


303

összefüggések megértése. (Növény- és állatszervezettani és élettani jellemzők összehasonlítása. Az ember életműködései, biokémiai ismeretek, sejtbiológia, genetika, evolúcióbiológia.) - Ismeretek és képességek alkalmazása ismert vagy új szituációban (például a tanulók számára ismeretlen élőlény leírása, vagy több ilyen élőlény összehasonlítása, csoportosítása vagy egy egyszerű kísérlet elvégzése), szóbeli (egyéni és társas) és írásbeli kommunikációs képességek továbbfejlesztése, lényegkiemelő képesség fejlesztése mindennapos élethelyzetekben a verbális és nonverbális közlések összhangja. - Önálló véleményalkotás, értékelés jelenségekről, és az ismereteiknek megfelelő szinten legyenek képesek az így szerzett információk kritikus értékelésére. A felelősségvállalás attitűdjének kialakítása, magasabb rendű műveletek - analízis, szintézis. A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. Formái: - Folyamatos órai ellenőrzés és értékelés, például ellenőrző kérdések, gondolkodtató kérdések formájában

vagy

egy-egy

gyakorlati

részfeladat

megoldása

kapcsán.

(Amelyek

megválaszolásakor az is kiderül, hogy a tanulóknak helyes képzetei alakultak-e ki, jól használják-e a biológiai szakkifejezéseket, értik-e az összefüggéseket.) - Szóbeli és/vagy írásbeli beszámoló egy-egy résztémából. Sztenderdizált feladatsorokból összeállított feladatlapok, ismeretek megállapításához készített tesztek. - Kiselőadás, írásbeli vagy szóbeli beszámoló egy-egy témakörben a megadott szempontok, vagy önálló gyűjtés alapján, ennek értékelése - Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli) és ennek értékelése. Vizsgálómódszerek gyakorlati alkalmazásában való jártasságot bizonyító tevékenységek. -

Vitaszituációkban való részvétel, vitakultúra, argumentációs képesség szintjének írásbeli, szóbeli értékelése.

-

Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése.

KÉMIA 9–10. évfolyam

Célok és feladatok A szakiskolák tanulóinak is szükségük van a mindennapi életben való boldoguláshoz a természettudományos műveltségre, a természettudományos kulcskompetenciára, ezen belül kémiai ismeretekre. Természetesen ez a tudás nem az elméleti alapok elmélyítését, hanem a felhasználás szintjét jelenti. A kémia tantárgy keretében a szakiskolákban is fejleszthető – ha kisebb mértékben is - a matematikai

kulcskompetencia

(egyszerű

számítások:

moláris

tömeg,

oldatok

tömegszázalékos összetétele), a digitális kompetencia (a digitális tananyagbázis használata), az idegennyelvi kompetencia (szakkifejezések használata). Az önálló tanulás (speciális, a kémia tantárgyra jellemző tanulásmódszertan), az anyanyelvi kommunikáció (lényegkiemelés, a nyelvi, helyesírási szabályok betartása), a kezdeményezőkészség, a szociális kompetencia (drámapedagógiai és kooperatív csoport módszerek alkalmazása), esztétikai érzék fejlesztésére (kísérletek, modellek, ábrák, prezentációk) ebben az iskolatípusban is lehetőség van. A tanítás során alkalmazzunk differenciálást. A legjobbak kapjanak lehetőséget arra, hogy ismereteik továbbfejleszthetők legyenek, viszont a gyengébbektől nem kell elvárni a számukra nehezen elsajátítható ismereteket, első sorban a természettudományos nevelésre kell koncentrálni. Készüljön minimális követelményrendszer, amelyet a tanulók előre megtudnak és, amelyet minden tanulónak teljesítenie kell. Az év elején ismételjük át azokat az általános iskolában megtanult alapvető ismeretek, amelyeket a későbbiek során is rendszeresen használunk

majd. Az

új

ismereteket

is

felhasználjuk a tanulók képességeinek,

tájékozottságának, felelősségtudatának, munkamoráljának fejlesztésére. A szakiskolába járó diákoknak is meg kell tanulniuk az anyagokkal, energiával való takarékos, fegyelmezett, gondos és körültekintő bánásmódot, a vészhelyzetek elkerülését, illetve a vészhelyzetekben a helyes magatartást. Alkalmazzuk és alkalmaztassuk a 2000. évi XXV. törvény előírásait a „kémiai biztonságról”. Elsődleges cél és feladat az általános iskolában megtanult és az új tananyagként megtanult ismeretek begyakorlása, rendszerezése, stabilizálása, az alapkészségek fejlesztése, ugyanakkor kívánatos a gyakorlati élettel


305

kapcsolatos kémiai folyamatok ismerete. Tudatosítanunk kell a diákokban önmaguk és embertársaik egészsége iránti felelősséget, az egészségvédelem fontosságát.

Fejlesztési követelmények A kémia tantárgynak meghatározó szerepe van a kiemelt fejlesztési feladatok közül a környezettudatosságra és a testi és lelki egészségre nevelésben. A további kiemelt fejlesztési feladatok kialakításában is szerepet játszik. drámapedagógia

segítségével

a

kémiaórákon

Így pl. a kooperatív csoportmunka, a az

énkép

és

önismeret,

az

aktív

állampolgárságra, demokráciára, egyéni és csoportos felelősségvállalásra és a felnőttlét szerepeire történő nevelés fejleszthető tovább. A diákok átélik az együtt végzett munka örömét. Gyakorlatot szereznek a konfliktusok, sikerek, kudarcok kezelésében. Néhány hazai, európai, Európán kívüli tudós kiemelkedő eredményeinek bemutatásával a hon- és népismeret, az európai azonosságtudat és egyetemes kultúra tudatosítható. A látványos, szép kísérletekkel, színes modellekkel esztétikai érzékük fejleszthető. Megfelelő, a mindennapi élethez kapcsolódó problémafeladatokkal (pl. hogyan csökkenthető a gázszámla?) gazdasági nevelést végezhetünk. A szakiskolai kémiatanítás során a tanulókban olyan kémiai tájékozottság alakul ki, amely a többi természettudományos tárgy anyagával együtt korszerű természetszemléletet alakít ki. A tanulókban tudatosulnia kell annak, hogy a jelenségek megfigyelése alapján a természet törvényei megismerhetőek. A korábban észlelt és megmagyarázott jelenségek ismeretében értelmezzenek önállóan új jelenségeket. Gyűjtsenek ismereteket szakkönyvekből, folyóiratokból, a napi sajtóból és az elektronikus médiából és beszéljék meg közösen ezeket. Buzdítsuk őket arra, hogy életük hátra lévő részében is törekedjenek a tudomány újdonságainak megismerésére, népszerűsítő tudományos lapok olvasására, honlapok betöltéséere, tv. csatornák keresésére. A számítástechnikában elsajátított ismereteiket alkalmazzák az információszerzés, -feldolgozás és -átadás folyamán. A szakiskolában a tanulók végezzenek egyszerűen végrehajtható kísérleteket, megfigyeléseket a tanár szóbeli vagy írásbeli útmutatása alapján. Megbeszélés után rögzítsék a látottakat. Fejtsék ki a bemutatott vagy elvégzett kísérletek és a tanult ismeretek kapcsolatát. Ismerjék és alkalmazzák a tűz- és balesetvédelmi szabályokat.


306

Alkossanak önálló véleményt a kémia mindennapi életünket érintő problémáiról (környezeti, élettani

hatások,

ezek

mindennapi

kezelése,

háztartási

felhasználásuk

előnye

és

veszélyessége). Végezzenek igen egyszerű, a mindennapokat érintő számítási feladatokat (keverékek, oldatok összetétele stb.). Vegyék számba a háztartásban és a ház körül gyakran előforduló, egészségre ártalmas szerves és szervetlen anyagokat. Ismerjék ezek hatásait az élő rendszerekre és a környezetre, és tájékozódjanak szakszerű használatukról a mellékelt tanácsok, utasítások alapján. Hívjuk fel a figyelmüket a környezettudatos, kritikus fogyasztás, a fenntartható fejlődés jelentőségére. Tájékoztassuk diákjainkat fogyasztóvédelmi kérdésekről is. Szerezzenek információt arról, hol vannak lakóhelyükhöz közel gyűjtőhelyek, ahol háztartási veszélyes hulladékokat és az újrahasznosítható anyagokat átveszik. Szerezzenek információkat és alakítsanak ki önálló véleményt a szenvedélybetegségek kémiai vetületeiről, az oxigén- és nitrogéntartalmú vegyületek narkotikus és egészségkárosító hatásairól, személyiségre és társadalomra irányuló veszélyeiről. Legyenek felkészítve a mindennapokban

használt

vegyszerek

(gyógyszerek,

növényvédőszerek,

háztartási

vegyszerek stb.) helyes használatára. A tantárgy integrált tanításra alkalmas. Ebben az esetben a természettudományos tanároknak együttműködve kell megtervezniük a tantervet. Nem kerülhet hátrányba egyik tantárgy sem.

Belépő tevékenységformák Gyakorlatszerzés a mindennapi mérésekben. A mindennapokban is használatos mérések végzése. A matematikai kulcskompetencia fejlezstése. Önálló véleményalkotás a kémia mindennapi életünket érintő problémáiról (környezeti, élettani

hatások,

veszélyessége).

ezek

mindennapi

Kooperatív

kezelése,

csoportmunka,

háztartási

projektmunka,

felhasználások számítógépes

előnye

és

ismeretek,

drámapedagógia alkalmazása. Ezek kapcsán az anyanyelvi, idegennyelvi, a szociális és állampolgári kompetencia, a kezdeményezőkészség és vállalkozói kombetencia, valamint az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség alkalmazása. A hétköznapi anyagokról elsajátított ismeretek szakszerű felhasználása a mindennapi munka során. A keverékek szétválasztására alkalmas műveletek végzése.


307

A konyhai műveletek és a kertművelés során szükséges egyszerű számítások végzése az oldatkészítéssel kapcsolatban. A víz és a szerves oldószerek közötti különbség felismerése, ezek egészségre és környezetre való hatásainak figyelembevétele a felhasználás során. Az ivóvíz megbecsülésének és a víztakarékosság szokásának kialakítása. Annak mérlegelése, hogy a kémiai reakciók energiaváltozással járnak, és a hirtelen felszabaduló reakcióhő veszélyt okozhat. Tudatosítsuk, hogy az energiahordozók nem állnak korlátlanul az emberiség rendelkezésére. Beszéljük meg ennek az egyénre és a társadalomra vonatkoztatott vetületét is. Kooperatív csoportmunka, projektmunka, számítógépes ismeretek, drámapedagógia alkalmazása. Ezek kapcsán az anyanyelvi, idegennyelvi, a szociális és állampolgári kompetencia, a kezdeményezőkészség és vállalkozói kombetencia, valamint az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség alkalmazása. Az égés feltételeinek és a tűzoltás módjainak ismerete (elektromos tűz, olaj vagy benzin okozta tűz oltása stb.). Tömény és híg oldatok használatának előnyei és hátrányai. A pH-érték és a kémhatás kapcsolatának felismerése és hasznosítása a mindennapi gyakorlatban. A vízlágyítás szükségességének és lehetőségeinek ismerete és alkalmazása példákon. Használati utasítások értelmezése (mosószerek, növényvédő szerek). A fémedények használatakor annak figyelembevétele, hogy egyes fajtái reakcióba léphetnek ételeinkkel. A megismert kémiai fogalmak szabatos és tudatos megfogalmazása írásban és szóban. A fémes és a nemfémes elemek, az egyszerű és az összetett anyagok megkülönböztetése tulajdonságaik alapján. A fizikai és kémiai változások megkülönböztetése. A megújuló és a nem megújuló energiaforrások közötti különbségek ismerete, az egyes energiaforrások

előnyeinek és

hátrányainak

kifejtése, a környezetvédelem és

az

energiatakarékosság szempontjai. A csomagolóanyagok, műanyagok használata során felmerülő problémák. A helyes magatartás kialakítása. Az egészséges életet veszélyeztető élvezeti cikkek (alkohol, kávé, kábítószerek), és a helyes magatartás ezekkel az anyagokkal kapcsolatban. Helyes gyógyszerhasználat.


308

A növényvédőszerek használati utasítás szerinti biztonságos kezelése, a felhasznált mennyiség ésszerű csökkentése a környezet megóvása érdekében. A háztartási veszélyes hulladékok felismerése és biztonságos kezelése. Kooperatív csoportmunka, projektmunka, számítógépes ismeretek, drámapedagógia alkalmazása. Ezek kapcsán az anyanyelvi, idegennyelvi, a szociális és állampolgári kompetencia, a kezdeményezőkészség és vállalkozói kombetencia, valamint az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség alkalmazása. A hulladékok újrahasznosítási lehetőségeinek bemutatása. Egyéni felelősség a lehetőségek kihasználásában. A megismert kémiai fogalmak szabatos és tudatos használata írásban és szóban. A legfontosabb építőanyagok tulajdonságainak bemutatása. Tápanyagaink főbb típusainak felismerése és besorolása a szerves vegyületek csoportjaiba. (A témakörök nem feltétlenül jelentenek tanítási témaköröket. A bennük szereplő ismeretek más logikai sorrendben is elképzelhetők, illetve felépíthetők.) Témakörök

Tartalmak

Az eddig tanultak

Anyagszerkezet

ismétlése

Kémiai jelrendszer, tájékozódás a periódusos rendszerben. Fémek Fontos fémek (alumínium, vas, réz, arany). Nemfémek Nem fémes elemek (szén, oxigén, hidrogén, klór, nitrogén).

Vegyületek Vegyületek (víz, szén-dioxid, szén-monoxid, kén-dioxid, savak, lúgok). Oldatok, oldhatóság,

Oldatkészítés, hígítás, keverék szétválasztása (szűrés, bepárlás). Hab,

kolloidok

majonéz, kocsonya készítése és összetételének megbeszélése. A matematikai kompetencia fejlesztése.

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA – PEDAGÓGIAI PROGRAM Kémiai reakciók a

Anyagok fizikai és kémiai tulajdonságai és változásai.

háztartásban

Reakciósebesség, reakcióhő, katalizátor.

309

Sav-bázis reakciók Savak és lúgok kimutatása (szódabikarbóna, szappan, mosó- és mosogatószerek, vízlágyítás, ecet, sósav, indikátor hatású növények), fémek reakciója savval (ételeinkkel).

Redoxi-reakciók Lassú és gyors égés, rozsdásodás, emésztés, fémek oldása savakban, fertőtlenítőszerek, fehérítőszerek (hypo, hidrogén-peroxid). Környezeti és háztartási anyagok Energiaforrásaink

Megújuló energiaforrások (víz-, szél-, nap-, geotermikus energia). Nem megújuló energiaforrások (szén, kőolaj és földgáz), ezek környezeti kárai. Kooperatív csoportmunka, projektmunka,

Építkezésnél használt

számítógépes ismeretek, drámapedagógia alkalmazása. Ezek kapcsán

anyagok

az anyanyelvi, idegennyelvi, a szociális és állampolgári kompetencia, a kezdeményezőkészség és vállalkozói kombetencia,

Műanyagok

valamint az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség

Növényvédő szerek

alkalmazása. Mészkő, égetett mész, mészoltás, gipsz, cement, festékek és oldószereik, üveg.

Polietilén, PVC, gumi, teflon. Használati utasítások elemzése. Az élő szervezetet

Szénhidrátok: szőlőcukor, répacukor, fotoszintézis, keményítő,

felépítő anyagok,

cellulóz. Fehérjék: felépítésük, tulajdonságainak változása fizikai,

tápanyagaink

kémiai hatásokra. Zsírok, olajok: összetétel, romlás. Vitaminok: vízben, zsírban oldódás, élettani hatás. Nyomelemek: élettani hatásuk. Alkohol: erjedés, oxidáció, zsíroldás, hatásuk a szervezetre.


310

Élvezeti szerek, gyógyszerek. Karbonsavak: ecetsav, tejsav. Kooperatív csoportmunka, projektmunka, számítógépes ismeretek, drámapedagógia alkalmazása. Ezek kapcsán az anyanyelvi, idegennyelvi, a szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőkészség és vállalkozói kombetencia, valamint az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség alkalmazása. Egészség- és

Levegőben: szén-monoxid, kén-dioxid, nitrogén-oxidok, savas eső,

környezet-károsító

üvegházhatás, szmog, ózonlyuk. Vízben: ivóvízszennyezés,

anyagok

eutrofizáció. Talajban: nitrátosodás, nehézfémek feldúsulása. Szenvedélybetegséget okozó vegyületek: drogok, alkohol, nikotin.

Hulladékok, hulladék- Növényi, állati eredetű konyhai hulladék, nem veszélyes, nem kezelés

lebomló hulladékok. Veszélyes hulladékok: akkumulátor, szárazelem, fáradtolaj, festékek, hígítók, gyógyszerek. Kooperatív csoportmunka, projektmunka, számítógépes ismeretek, drámapedagógia alkalmazása. Ezek kapcsán az anyanyelvi, idegennyelvi, a szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőkészség és vállalkozói kombetencia, valamint az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség alkalmazása.

A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes megkülönböztetni a fémes és nemfémes elemeket, az egyszerű és összetett anyagokat, vegyületeket. Tudja megkülönböztetni a fizikai és kémiai változásokat. Legyen képes olyan oldatkészítési számításokat végezni, amelyekre szüksége lesz szakmai tanulmányai, valamint konyhai műveletek és kertművelés során. Tudja balesetmentesen kezelni a háztartásban előforduló sav-bázis- és redoxifolyamatokat Legyen tisztában a tűzvédelmi szabályokkal. Legyen képes különbséget tenni a megújuló és nem megújuló energiaforrások között. Ismerje a tananyagban szereplő, háztartásban előforduló szerves anyagok tulajdonságait, legyen felkészítve szakszerű, balesetmentes használatukra. Legyen képes besorolni tápanyagainkat a szerves vegyületek csoportjaiba. Ismerje ezeknek a csoportoknak a tulajdonságait és hatásukat


311

az élő szervezetre. Használja fel a tanultakat a mindennapi élettel kapcsolatos feladatokban. Legyen tájékozott az egészségkárosító anyagok, hatások vonatkozásában. Tudja, hogy az életben felmerülő, számára problémát okozó döntések előtt honnan kaphat segítséget. Alakuljon ki egyéni, családjával kapcsolatos és a közösséget érintő egészségügyi, környezetet érintő problémákban felelősségtudata.

Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés eredményességének vizsgálata. Az iskola pedagógiai programjában meghatározott módon értékeljünk. A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt képességeket, amelyekben a tanulóknak fejlődést kell elérniük. A fejlesztendő képességek rendszerezve a következők: - Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk megjegyzése, megértése, fogalmak felismerése, és alkalmazása, szabályok ismerete és reprodukálása. Egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések megértése. -

Ismeretek és képességek alkalmazása ismert vagy új szituációban.

-

Szóbeli (egyéni és társas) és írásbeli kommunikációs képességek továbbfejlesztése, lényegkiemelő képesség fejlesztése mindennapos élethelyzetekben a verbális és nonverbális közlések összhangja.

- Önálló véleményalkotás, értékelés jelenségekről, és az ismereteiknek megfelelő szinten legyenek képesek az így szerzett információk kritikus értékelésére. A felelősségvállalás attitűdjének kialakítása, magasabb rendű műveletek - analízis, szintézis. A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. Formái: - Folyamatos órai ellenőrzés és értékelés, például ellenőrző kérdések, gondolkodtató kérdések formájában vagy egy-egy gyakorlati részfeladat megoldása kapcsán. - Szóbeli és/vagy írásbeli beszámoló egy-egy résztémából - Kiselőadás, kísérlet bemutatás, írásbeli vagy szóbeli beszámoló egy-egy témakörben a megadott szempontok, vagy önálló gyűjtés alapján, ennek értékelése - Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli) és ennek értékelése.


312

- Vitaszituációkban való részvétel, vitakultúra, argumentációs képesség szintjének írásbeli, szóbeli értékelése. - Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése.


313

FÖLDRAJZ 9-10. évfolyam

A földünk és környezetünk tantárgy kerettanterve és a Nemzeti alaptanterv viszonya A szakiskolai földrajz kerettanterv szemlélete és értékrendje tükrözi a Nat szellemiségét. Összhangban van az abban meghatározott fejlesztési feladatokkal és nevelési-oktatási célokkal. Megfogalmazása során mindvégig szem előtt tartotta a kiemelt fejlesztési feladatok, illetve a kulcskompetenciák fejlesztése terén megfogalmazott célok teljesítését. A szakiskolai földrajz kerettanterv szerepe a kulcskompetenciák fejlesztésében és a kiemelt fejlesztési célok teljesítésében A földrajzoktatás a műveltségi terület tartalmi elemeinek feldolgozása, a szűkebb és tágabb környezetünkről megszerzett ismeretek bővítése mellett nagymértékben hozzájárul a tanulók képességeinek fejlődéséhez. A különféle szóbeli és írásbeli ismeretközvetítő, illetve értékelési módszerek alkalmazásával segíti az anyanyelvi kommunikáció fejlődését. Az Európai Unió, valamint a világ természeti és társadalmi-gazdasági sajátosságainak bemutatásával hozzájárul az eltérő kultúrák megismerése iránti igény, a nyitott és befogadó magatartás, illetve szemléletmód kialakulásához. Mindezt úgy valósítja meg, hogy közben elősegíti a természeti és a kulturális értékek iránti tisztelet, illetve a következő nemzedékek számára történő megőrzésük iránti igény kialakulását. Ezzel hozzájárul a felelős és tudatos környezeti magatartás fejlődéséhez. A más anyanyelvű országok és kultúrák megismerése elősegítheti a tanulókban az adott célnyelven történő kommunikáció igényének kialakulását, ez pedig megkönnyítheti az idegen nyelvi kommunikáció fejlődését. A természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti folyamatokban megfigyelhető kölcsönhatások feltárásával a földrajzoktatás hozzájárul a természettudományi szemlélet és gondolkodásmód kialakulásához. Szüntelenül változó és globalizálódó világunk természeti, környezeti és társadalmi-gazdasági folyamatainak megismeréséhez és megértéséhez elengedhetetlen a folyamatos tájékozódás és információszerzés, valamint a nyitott gondolkodás. Ezért a megnevezett tartalmi elemek elsajátítása elképzelhetetlen a tanulók egyre önállóbbá váló információszerző tevékenysége nélkül. Így a tanítási-tanulási folyamatban nagy hangsúlyt kap az információszerzés és -feldolgozás képességének


314

fejlesztése, különös tekintettel a digitális világ nyújtotta lehetőségek hasznosítására. A tanítási-tanulási folyamat kiemelt célja a folyamatos önképzés iránti igény, valamint az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása. Hazánk és a világ társadalomföldrajzi jellemzőinek bemutatásával a tantárgy oktatása elősegíti a szociális és állampolgári kompetencia fejlődését. Napjaink társadalmi-gazdasági folyamatainak megismertetése nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók a gazdasági élet eseményeiben eligazodó aktív, kreatív, a változásokhoz alkalmazkodó és vállalkozóképes állampolgárrá válhassanak.

A földrajzoktatás célja és feladata szakiskolában A földrajz tantárgy megismerteti a tanulókkal az ember életteréül szolgáló Földet, a természet és a társadalom főbb sajátosságait, kölcsönhatásait. Tananyaga

komplex

és

szemléletformáló,

hiszen

a

természettudományok,

a

társadalomtudományok, illetve egyéb környezettudományok szempontjai szerint vizsgálja a környezeti jelenségeket és folyamatokat. A szakiskolák tananyaga az általános természeti és társadalmi-gazdasági

folyamatok

térbeli

és

időbeli

változásainak

vizsgálatával,

a

kölcsönhatások feltárásával és a tanultak alkalmazásával valósítja meg szemléletformáló szerepét. A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók megértsék a természeti környezet társadalomra gyakorolt hatásait és azok időbeli változásait. Lássák, hogy a társadalom működése visszahat a természeti környezetre, és annak kedvező, illetve kedvezőtlen változásait idézi elő. Ez tudatos környezeti magatartást, az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást kíván. A tantárgy a hazai és az európai természeti, társadalmi, kulturális és tudományos értékek megismertetésén keresztül járuljon hozzá a hazához való kötődés, a reális alapokon nyugvó nemzet- és Európa-tudat kialakulásához. Segítse elő a különböző társadalmi csoportok, nemzetiségek, népek életformája, kultúrája, értékei iránti érdeklődés és tisztelet kialakulását. Célja továbbá, hogy megismertesse az egyre növekvő társadalmi igények kielégítéséért folyó termelőtevékenységet. Megértesse a termelés és a fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátait, következményeit, a Föld globális problémáit. Ráébressze a tanulókat cselekedeteik környezeti következményeire, és felismertesse lehetőségeiket, tennivalóikat a környezetükért. A szakiskolai földrajzoktatás az életkori sajátosságoknak és a szakirányú képzés igényeinek figyelembevételével továbbfejleszti és elmélyíti a tanulók alapozó szakaszban megszerzett tudását és képességeit. A tanulásnak olyan fejlesztési, illetve a tanulás tanulását segítő


315

stratégiákra kell épülnie, amelyek figyelembe veszik a tanulók eltérő ismeret- és képességszintjéből adódó sajátosságait, illetve eltérő ismeret-felhasználói igényeit és a differenciált oktatás elveinek alkalmazásával fejleszti tovább a földrajzi kompetenciákat az egyén képességeinek, adottságainak megfelelői ütemben. A földrajz tantárgy komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók eligazodását a munka világában. Lehetővé teszi számukra, hogy a későbbiek során bekapcsolódjanak a tovább- és átképzésbe, illetve késesek legyenek ismereteik és képességeik folyamatos bővítésére. Hozzájárul ahhoz, hogy az iskolából kilépő diákok jó szakemberekké váljanak, biztonsággal eligazodjanak a globálizálódó világ társadalmi-gazdasági és környezeti folyamataiban, és képesek legyenek felelős döntéshozatalra állampolgári szerepeik gyakorlása során.

Fejlesztési követelmények A tananyag feldolgozása során el kell érni, hogy a tanulók ismerjék meg a legfontosabb földi képződményeket, természeti jelenségeket, folyamatokat és összefüggéseket. Értsék a természeti feltételek és a társadalmi-gazdasági jellemzők közötti kapcsolatokat. Vegyék észre, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él; a földi rendszer működését kedvezőtlenül befolyásoló társadalmi és egyéni cselekedetek visszahatnak az ember életére. A tanulók ismerjék a választott szakmájukkal kapcsolatos természetföldrajzi és társadalmigazdasági tényeket és folyamatokat. Legyenek képesek arra, hogy ismereteiket felhasználják a mindennapi élet szempontjából fontos döntések meghozatalában. Rendelkezzenek valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről. Legyenek képesek különböző földrajzi adatsorok és mutatószámok alapján tendenciák megfogalmazására. Legyenek képesek gazdasági-pénzügyi ismereteik birtokában a kezdeményező, kreatív, vállalkozó állampolgár szerepének betöltésére. Legyen képesek földrajzi kompetenciáik szintjének reális értékelésére. Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy későbbi életük folyamán önállóan tovább gyarapítsák földrajzi-környezeti ismereteiket és képességeiket. Legyenek birtokában a földrajzi ismeretek elsajátítást segítő hatékony tanulási módszereknek. Váljanak alkalmassá a nemzeti, az európai és az egyetemes természeti és kulturális értékek befogadására, legyenek képesek felismerni az azokban rejlő esztétikai értéket.


316

A tanulók legyenek képesek a másokkal együtt végzendő közös munkára, együttműködésre a földrajzi ismeretszerzés és az ismeretek alkalmazása során. Tudják használni a különböző információhordozókat (tematikus és különböző méretarányú térképek, ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, statisztikai kiadványok, lexikonok, CD-ROM, internet). Legyenek képesek a digitális kompetenciák alkalmazására a földrajzi tartalmú információk megszerzésében és feldolgozásában. Tapasztalataikat, véleményüket szabatosan fogalmazzák meg a szakkifejezések megfelelő használatával. A földrajzoktatásra fordítandó időkeret a szakiskolában A tantárgy oktatására 9-10. évfolyamon összesen 74 óra áll rendelkezésre. Az óraszámok évfolyamok közötti felhasználásának módjáról, arányáról az intézmény a lehetőségek, a sajátos helyi igények figyelembe vételével önállóan dönthet, amelyet a pedagógiai programjában is rögzít.

Belépő tevékenységek Természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági tényeket bemutató tematikus térképek elemzése. Kontúrtérképes feladatok irányított megoldása. Természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági adatok grafikus ábrázolása. Az egyes geoszférák jellemző folyamatainak magyarázata ábrák, képek és videofilmrészletek alapján. Felszínfejlődési folyamatok és felszínformák felismerése képek és ábrák alapján. A középhőmérséklet, a hőingadozás és a legfontosabb vízrajzi jellemzők számítása, következtetések levonása az adatokból. Egyszerű, a mindennapi életben felhasználható gazdasági-pénzügyi számítások megoldása. A világ népesedési folyamatainak jellemzése, bemutatása korfák és statisztikai adatok alapján. Időjárás-jelentés értelmezése. A gazdasági ágazatok szerepét, jelentőségét bemutató statisztikai adatok, diagramok összehasonlító elemzése. A településtípusok és a településhálózat jellemző vonásainak bemutatása térképek, alaprajzok, leírások alapján.


317

Információk gyűjtése megadott szempontok alapján az egyes témákhoz kapcsolódóan nyomtatott információhordozókból, illetve megfelelő internetes honlapok felhasználásával. Adatok gyűjtése egyéni vagy csoportmunkában a sajtóból, a híradásokból a földi szférák szennyezettségéről és azok környezeti következményeiről, a természeti környezet fokozatos átalakításáról. Sajtó-, tv- és internet-figyelő: az egyes témákhoz kapcsolódó aktualitások gyűjtése, pl. természeti jelenségekről, hazai és uniós társadalmi-gazdasági történésekről, regionális és globális környezeti problémákról, a környezet állapotát veszélyeztető folyamatokról, az emberi tevékenység következtében károsodott tájak, térségek helyreállításáról. Rendszerező vázlat készítése. Az információk rövid összefoglalása, ismertetése. Egyes témákhoz kapcsolódóan rövid kiselőadás, prezentáció készítése tanári irányítással. Terméklisták összeállítása, poszter kiállítás szervezése a különböző multinacionális cégek hazánkban is kapható termékeiből. Leírások gyűjtése és elemzése a természeti, illetve környezeti katasztrófákról, az elhárítás és a károk mérséklésének lehetőségeiről, a környezet fokozatos átalakításáról, a természeti feltételek szerepének átértékelődéséről. Szituációs játék, helyzetgyakorlat egy esetleges természeti vagy környezeti katasztrófa idején történő helyes magatartásforma bemutatására. Természeti, társadalmi-gazdasági, környezeti témákhoz kapcsolódóan poszterek, tablók, terméklisták készítése csoportmunkában. Szituációs játék például ipari park létesítéséről, multinacionális vállalatok terjeszkedéséről, vállalkozás alapításáról. Fotókiállítás szervezése saját készítésű fényképekből természeti értékeink bemutatására. Projekt feladat: Egyszerű természetföldrajzi megfigyelések (időjárás, vízrajz, talaj stb.) tervezése és kivitelezése. Az adatok feldolgozása. Következtetések megfogalmazása a mérések alapján. Projekt feladat: Egy geoszféra környezeti problémáinak bemutatása. Megoldási lehetőségek megfogalmazása és érvekkel történő alátámasztása Projekt feladat: Az Európai Unió bővítésének és az együttműködés különböző területeinek bemutatása poszter vagy prezentáció formájában. Projekt feladat: Tőzsdefigyelő – egy adott időszak vagy egy tevékenységi körhöz tartozó vállalatokra jellemző tőzsdei folyamatok vizsgálata.


318

Projekt feladat: Alapíts vállalkozást! Mire, miért, hogyan? Projekt feladat: Szolgáltatások: régen és ma, faluban és nagyvárosban, a fejlődő és a fejlett világban. Látogatás a Budapesti Értéktőzsdén. Látogatás egy termelő üzemben (Audi, Suzuki, élelmiszeripari üzem stb.) vagy szolgáltató intézményben (pl. elektromos művek, távfűtő művek, szennyvíztisztító). Látogatás egy ipari parkban.

Témakörök

Tartalmak

Tájékozódás a

A térkép

térképen és a

A térképi ábrázolás módszerei, a tematikus térképek. A térképi

világegyetemben

információk felhasználása a mindennapi életben. Helymeghatározás, mérés, számítás térkép segítségével. A Föld mint égitest. A Föld helye a Naprendszerben. A Föld mozgásai és azok következményei. A napi és az évi időszámítás.

A Föld gömbhéjai

A kőzetburok földrajza A Föld gömbhéjas szerkezete. A lemeztektonikai folyamatok következményei. Az ásványi nyersanyagok keletkezési feltételei, tulajdonságaik, hasznosításuk. A belső és külső erők szerepe a felszín fejlődésében. Jellegzetes felszínformák. A légkör földrajza A légkör összetétele, szerkezete. A légkör alapfolyamatai: felmelegedés, csapadékképződés, légmozgások. Az időjárás-változások hatása a mindennapi életre.


A vízburok földrajza Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzői, jelentőségük. A szárazföld vizeinek típusai és gazdasági jelentőségük. A vízgazdálkodás. A víz mint erőforrás. A földi szférák környezeti problémái A földrajzi

Földrajzi övezetesség

övezetesség

A szoláris és a valódi éghajlati övezetesség. Az övezetek, övek kialakulása, az éghajlatok jellemzői. A vízszintes és a függőleges övezetesség rendszere. A természetföldrajzi övezetesség hatása a gazdasági életre.

Népesség- és

A Föld népessége.

településföldrajz

A népességszám változása. A népesség összetétele, eloszlása. A népesség térbeli mozgásai. A települések fajtái A településtípusok és jellemzőik.

A gazdasági élet

A gazdaság ágazatai

jellemzői

A gazdasági szektorok jellemzői, szerepük változásai. A gazdasági ágazatok fő telepítő tényezői és azok jelentősége.

A világgazdaság

Gazdasági fejlettség A gazdasági fejlettség földrajzi különbségei: a fejlett és a fejlődő országok jellemzői. A gazdasági növekedés, a gazdasági fejlettség mutatói. A világgazdaság jellemző folyamatai A globalizáció pozitív és negatív következményei. A nemzetközi szervezetek szerepe a világ társadalmi-gazdasági életének alakításában.

319


320

A pénz szerepe napjaink gazdasági folyamataiban: banki, tőzsdei folyamatok, vállalkozások. Hazánk helye és szerepe a nemzetközi, kiemelten az európai társadalmi-gazdasági folyamatokban. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás hatása a társadalmi-gazdasági fejlődésre. Globális problémák A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei. A környezeti válság kialakulása, a válság leküzdésének lehetőségei. Az egyén felelőssége és szerepe a környezeti problémák kialakulásában, illetve mérséklésében.

A tananyag feldolgozásához szükséges példákat elsősorban Magyarország és Európa területéről kell megnevezni. A szakiskolában az alapozó képzésben tanult topográfiai fogalmak tartalmi bővítésére és felhasználására van szükség.

A továbbhaladás feltételei A tanuló tudjon egyszerű tájékozódási és mérési feladatokat elvégezni a térképen és a térkép segítségével. Legyen képes egyszerű számítási feladatok megoldására pl.: középhőmérséklet, valuta átváltás, kamat. Mutassa be az egyes szférák főbb folyamatainak hatását a mindennapi életre. Ismertesse a földi szférákat veszélyeztető, környezetkárosító folyamatokat. Magyarázza meg a természeti környezet és a társadalmi-gazdasági folyamatok közötti alapvető összefüggéseket. Tudja megnevezni és jellemezni a gazdasági élet legfontosabb ágait, ágazatait, szerepük és jelentőségük változását. Jellemezze a világ különböző térségeiben és a Magyarországon végbemenő főbb gazdasági folyamatokat. Mutassa be az egyes térségek, régiók szerepének változását statisztikai mutatók, tematikus térképek információi alapján. Ismerje a piacgazdaság működésének az egyén életvitelét is befolyásoló sajátosságait. Legyen képes nyomtatott és elektronikus forrásokból a témákhoz kapcsolódó információk gyűjtésére, rendszerezésére és értelmezésére. Legyen képes ábrákból, képekről, diagramokról


321

információk leolvasására, illetve azok értelmezésére. Tudja az egyes témákhoz kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismereteit röviden összefoglalni szóban, illetve írásban. Legyen képes a témákhoz kapcsolódóan érveken alapuló önálló vélemény megfogalmazására.

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztési elvei

Pedagógiai értelemben az integráció a sajátos nevelési igényűek „ép” kortársi közösségben történő nevelése. Az integrációhoz szükséges az a befogadó közösség, aminek kialakulásához már gyermekkorban el kell kezdeni a másság megismertetését, megtanítani az ifjúságot, az azzal kapcsolatos toleranciára, a szükséges segítségadó természetességére. A sajátos nevelési igényű tanuló,gondozásában a legfontosabb szerep az osztályfőnök tanáré, ill. az SNI-s gyerekekkel foglalkozó pedagógusé és a pedagógiai munkát segítő gyógypedagógiai segítőé. Az SNI-s tanulók inkluzív nevelése az iskola pedagógusait az osztályfőnökeit a következőre kötelezi: Eszközök, módszerek: -egyéni képességekhez, adottságokhoz igazodó tanulás-támogatás megszervezése - tanulási szokások tudatos alakítása, korrekciója - felzárkóztató foglalkozások megszervezése-tartása -tantárgyi korrepetálások megszervezése- tantestület tagjainak bevonásával - problémamegoldó képességek fejlesztése- személyes foglalkozások keretében - továbbtanulás szorgalmazása, irányítása - pályaorientációs tevékenységben segítségnyújtás - az osztályfőnökök pontosan tájékozódjanak ezen tanulók szociális helyzetéről, életvezetési gondjaikról, a családi nevelés jellemzőiről -ifjuságvédelmi felelős és a tanárok szoros kapcsolata egymással - (tanulmányi előmenetel,hiányzások, programok stb.) -a gyakorlati helyel való folyamatos kapcsolattartás


322

- ezen tanulók bevonása a közös szabadidő programok szervezésébe, lebonyolításába, kulturális alkalmak, szereplés), szakköri tevékenység – - a diákjóléti juttatás lehetőségeinek kihasználása (szociális helyzet, tanulmányi munka, egyéb) - kapcsolatfelvétel a tanulók lakóhelye szerinti polgármesteri hivatallal, gyermekjóléti szolgálattal (szociális hátrány-segítségnyújtás) Cél : megfelelő pedagógiai környezet biztosításával, a társas együttélés formáinak kialakítása. A következő időszakban – esetlegesen elhelyezendő SNI tanulók „sérülésének” fajtája és az Alapító

Okiratban

tevékenységünket

rögzített

kritériumok

határozzák

meg

ezen

tanulókkal

való


5

323

MELLÉKLETEK

A törvényi héttér módosulása alapján 1. Az iskolánk 2012. december 31-ig kell felülvizsgálja a pedagógiai programját a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek, illetve a kerettantervnek való megfelelőség szempontjából. [97.§ (14)-(15)] 2. Intézményünk fenntartója 2013. január 1-ig a felülvizsgálja az intézmény alapító okiratát 97.§ (4)]

2012. szeptember 1-jétől - „A 27. § (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelésoktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni.” [97.§ (6)] A pedagógiai munka szakaszai Nkt .5. § (1) A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka szakaszai a következők: a) az óvodai nevelés szakasza, b) az alapfokú nevelés-oktatás szakasza, c) a középfokú nevelés-oktatás szakasza, amely a – a hat és nyolc évfolyammal működő gimnázium kivételével – kilencedik évfolyamon kezdődik, és szakiskolában a tizenegyedik, középiskolában a tizenkettedik évfolyam végén fejeződik be (a továbbiakban a b)–c) pont alattiak együtt: az iskolai nevelés-oktatás szakasza), d) az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza, amely – ha e törvény másképp nem rendelkezik – az alapfokú nevelés-oktatás szakasza után kezdődik, és a szakképző iskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamon fejeződik be.


324


325


326


327


328


329


330


331


332


333


334


335

MENTOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

Recommend Documents