Mentálhigiénés segítő kapcsolat dr. Grezsa Ferenc KRE- BTK Pszichológiai Intézet
Segítő hivatás • „foglalkozás, szakma” versus hivatás • szolgáltatás versus szolgálat
Szakmaetika • „értékközvetítés" kérdése (hatás / beavatkozás)
• kapcsolati etika (határok? felelősség?)
Segítő hivatások Hivatásos segítők • Szociális munkás • Orvos, védőnő, nővér, pszicho-terapeuta, pszichiáter, klinikai pszichológus • Lelkipásztor, hitoktató, pasztorál-pszichológus • Tanító, tanár, pszicho-pedagógus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, óvónő, iskolapszichológus • Művelődésszervező EÜ / OKT-NEV.ÜGY / SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS / HITÉLET / KÖZMŰVELŐDÉS
Segítő hivatás: sajátosságok • • • • • •
önkontroll önreflexió szupervízió kollegiális konzultáció esetmegbeszélés „peer-csoport”
Segítő kapcsolat: munkafeltételek 1 (Bagdy)
KÜLSŐ FELTÉTELEK • Társas környezet (család, szomszédság, lakosság) pszichológiai kultúrája, hozzáállása • Szervezeti keretek: intézmény, team, illeszkedés, „segítő közösség” • Kooperációs modellek: bifokális modell, miliőkultúra modell, stb.
Segítő kapcsolat: munkafeltételek 2 (Bagdy)
BELSŐ FELTÉTELEK
• Önkéntesség, motiváltság, spontán igény, szocializáltság
• Ha nincs: szocializálás a lélektani munkára • Mentális tényezők: rapport készség,
együttműködési készség, "szenvedésnyomás"
Segítő kapcsolat: munkafeltételek 3 (Bagdy)
Kapcsolati feltételek 1 Első találkozás kapcsolatfelvétel szcénikus információk szimpátia és kiváltott érzések kérdése kölcsönösség bizalmi tényezők kapcsolati munkaszövetség
Segítő kapcsolat: munkafeltételek 4 (Bagdy)
Kapcsolati feltételek (2) „Lélektani tér” Objektív tényezők Keretek és szabályok A segítő vállalásai A „szerződéskötés”: próbaidő? időhatárok? szakaszolás? elmaradás? „Munkaszövetség” (Greenson) „Terápiás erőtér” (Strupp) „Segítő kapcsolati alaphangulat” (Hermann J.)
A személyiség „self” elmélete 1 (C. Rogers)
Énkép (individuális / szociális) • az észlelések, érzések, viszonyulások és értékek szervezett mintázata, melyet az egyén kizárólag sajátjaként tekint (egyediség) Én – ideál Organizmus • a teljes személy, a külvilágra adott reakciók összessége. Alapvető indítéka, hajtóereje az önmegvalósításra, a fejlődésre való törekvés
A személyiség „self” elmélete 2 (C. Rogers)
Fejlődés • egyre nagyobb szabadság az önkifejezésben Kongruencia • az énkép és az organizmus összhangja A pozitív elfogadás (szeretve lenni, megértve lenni) szükséglete Elhárító mechanizmus • a szeretet megtartására irányuló törekvés
Aszimmetria a kapcsolatokban: lélektani, társadalmi háttértényezők • etológia, darwinizmus, szociál-darwinizmus • hatalomvágy (Adler) • a biztonság átélése: a helyzet fölötti kontroll / másfelől önátadás révén • a hatalom elvesztése: tehetetlenség, szégyen, bizonytalanság (szenvedélybetegek)
• kulturális meghatározók: pl. szerepkötelezettségek (vö: klasszikus betegszerep) • a „tudás”-sal, a „tudománnyal” kapcsolatos meggyőződések, hiedelmek, a „tudás” reformációja
Kapcsolati aszimmetria: tanácsadás / terápia A kliens motívumai • Szenvedésnyomás • Rászorultság • Szükséglet A segítő motívumai • többlet-tudás • szakmai / jogi / kulturális stb. legitimáció • segítőkészség + nárcisztikus szükségletek • „sikeres” segítő kapcsolatok → szakmai előmenetel, szakmai önkép
Segítő kapcsolati aszimmetria feloldása • A segítő maga is személyként van jelen – saját érzelmi szükségleteivel együtt. • A segítő egyben „kliens” is. • A segítő nem csak „ad”, hanem „kap” is. Intimitás, „találkozás” – encounter (szerephatárok, mechanikus szerep-kötelezettségek feloldódnak) Szimmetria a (felismert) érzelmi szükségletekben – szimmetria a segítő kapcsolatban
A segítő kérdései önmagához (Rogers, részlet)
• • •
•
Tudok-e megbízható (= kiszámíthatóan önmagam) lenni? (Megbízhatóság = hitelesség) Ki tudom-e fejezni önmagamat pontosan úgy, amilyen valójában vagyok? Megengedhetem-e magamnak, hogy pozitívan érezzek a másik személy iránt és hogy e pozitív érzéseket ki is mutassam számára? Megengedhetem-e magamnak, hogy teljesen azonosuljak a másik személy érzésvilágával, értelmezéseivel, és a világot úgy lássam, ahogyan ő?
Következtetések (Rogers)
– Nem képzelhető el végleges „igen” válasz - de lehet és kell törekedni e felé.
– Képességem a fejlődést elősegítő kapcsolatok kialakítására annak is jele, hogy személyiségem mennyire fejlett, érett.
A segítő teendője: képességei, személyisége folyamatos fejlesztése
Spiritualitás
Szakralitás
Segítő kapcsolat
SZERETET (híd)
„… lelki változást, fejlődést igazán csak a szeretet tud kiváltani bennünk.” (Buda Béla)
A hatékony segítő hat tulajdonsága 1 (Patterson, Eisenberg, 1983)
• Intellektuális kompetencia – jó elméleti felkészültség, szüntelen önképzés
• Energia: testi – lelki – kapcsolati működések
energizáltsága • Hajlékonyság, rugalmasság – a kliens problémája határozza meg a teendőket, nem a segítő "mihez értése" (módszertani jártassága)
A hatékony segítő hat tulajdonsága 2 (Patterson, Eisenberg, 1983)
• A „nem módszer specifikus” humán segítő tényezők nyújtani tudása – együttérzés, támogatás, megerősítés, személyesség, odaforduló figyelem, „jelenlét", légkör, biztonság nyújtás, együttgondolkodás stb.
• Jóindulatú alap attitűd • Önismeret – az intra - interperszonális személyi(ségi) valamint módszertani technikai kompetencia egyensúlya / "személyesség" – személyiség és tudományosság felkészültség egyensúlya/
A segítő képességei 1 „Keret” jellegű képességek • differenciált beszédkészség • az idővel való bánni tudás • egyértelmű és érthető kommunikáció • a tér és idő keretek tartása
Általános személyiség-jellemzők • empátia • feltétel nélküli elfogadás • kongruencia (hitelesség)
A segítő képességei 2 A szakmai szerephez fűződő képességek • „holding” („konténer”) funkció – szorongás és hiperaktivitás nélkül elbírni a kliens szorongását, sírását, agresszióját, illetve a csendet
• az „itt és most”-ban jelentkező stresszek kezelése • a személyes és szakmai kompetencia határok felismerése • a kliens által rávetített szerep tudatosítása és elviselése • „én üzenetek” megfogalmazása
A segítő képességei 3 • a saját érzelmi ambivalencia, illetve kognitív disszonancia felismerése és elviselése • saját előítéletek felismerése és kezelése
• az „itt és most” helyzet pontos átélése, kezelése • az ellenállással való bánni tudás • az indulatáttétel és viszont indulatáttétel felismerése és kezelése • a saját nárcisztikus szükségletek felismerése és kezelése
Segítő kapcsolati rendszerek közös jellemzői 1 (Hermann Imre)
• Katarzis (Arisztotelész) • Időtényező: inkubáció (várakozás, váratás, előkészület „bemosakodás”) • Imagináció, álom (Aszklepiosz-i orvoslás) • Szuggesztív hatások (éber és hipnoid) • Megváltozott tudatállapotok • Kommunikációs rítusok – „ut aliquid fieri videtur” (lássák, hogy valami történik) – „néha gyógyítani, gyakran enyhíteni, mindig vigasztalni” (XVII. sz. francia mondás)
Segítő kapcsolati rendszerek közös jellemzői 2 (Hermann Imre)
• „Kapcsolati” törvényszerűségek – szociál-pszichológiai fundamentum a találkozás, „Hallo effektus”, promotív tényezők, szerepek, kapcsolat, kontrolljáték, ellenállás, stb.
• Szimpátia, empátia, érzelmek, érzelmi szintek, kölcsönhatások, cirkularitás • Kommunikáció lélektani törvényszerűségek – verbális szint, nem verbális szint, „meta-kommunikáció” stb.
• Tanulás-lélektani összetevők
Hogyan kell meghallgatni és figyelni? (1)
A valóság mindig ott van a személyben, megfigyelhető, „csak” észre kell venni. Ennek akadályai: • Érzelmi belehangolódás (empátia) hiánya • Szubjektivitás, elfogultságok, előítéletek • Az elmondottak értelmére fókuszálás, a pszichológiai jelentés elhanyagolása. (A jó megfigyeléshez, meghallgatáshoz szükséges a figyelem pozitív irányítása.) • A közvetlen (tudattalan) kifejezési módok elhanyagolása: mimika, testtartás, elhelyezkedés, hangszín, nem verbális közlési csatornák
Hogyan kell meghallgatni és figyelni? (2) • Fontos az önmegfigyelés – mit vált ki belőlünk a kliens?
• A kapcsolat kibontakozásának megfigyelése • A megértő meghallgatás nagy nehézségekbe ütközik – pl. közélet, ismerőssel való vita
