Menj az emberekhez, élj közöttük , Tanulj tőlük , szeresd őket, Szolgáld őket, tervezz velük , Kezdd azzal , amit tudnak , Építs arra, amilyük van .
Egyben az egész 02|Programajánló
███
03|A
mi újságunk
|Települési Szövetségről 04|Vulkanland |Pünkösdi Civil Nap |Zalakar tanulmányút Egymásról 05|Kerka-Mura
███
███
média
Egytől egyig
06|Civilbarát
polgármester
|Dobri Jövőjéért |Horgászélet |Daloló társaság
Lélekemelő 07|Hitélet a Kerka-mentén
███
|Abba kéne már hagyni |A világ közepe
Turizmus 08|Csónaktúra
███
a Murán
|Kiscsehi-hegy |Ciklámen Hotel |Budafaluus Programiroda
Kultúra, szabadidő 09|Hajrá Tormafölde!
███
|Bázai Néptánccsoport |Soós Lajos tiszteletére
Élő hagyomány 10|Kerka-völgye
███
|Varázslat csuhéval |Kádár Szécsiszigeten |Szapáry Hagyományőrzők
Fejlesztési műhely 11|Pákai körvonalak
███
|Lovászi fejlesztések |Díszes falu, Margita
Helyi termék 12|Az utolsó ember
███
|Helyi termelők
13|Helyi
termék konferencia
|Gyüttment |A Kistermelői Rendelet
Görbe tükör 14|Miért gazdagok
███
a svájciak?
|Elosztás medve-embereknél |Viccek, helyi anekdoták, | karikatúrák, történetek
I. évfolyam, 1. szám - megjelenik negyedévente
2.
███
Egyben az egész
Tagtoborzás
Az alakuló szervezet Gyorsreagálású Önvédelmi Zónát szeretne üzemeltetnia Kerka-menti Települési Szövetséghez tartozó falvakban. A Gyepüvédők alapfeladata lenne a mentés és katasztrófa-elhárítás és a terület önvédelmének biztosítása egyéb külső veszély esetén. A tervek szerint a szervezet közúti, hegyi és
Programajánló 07. 10. 11. 11-18. 16. 17. 17. 18. 04-10. 08. 07. 14. 14-15. 20. 20. 20. 21. 28. 29. 29.
Gyermeknap Tormafölde Falunap Kerkateskánd Színházépítő tábor Szécsisziget Gitáros-zenés nap Lispeszentadorján Falunap és prószafesztivál Dobri Falunap Muraszemenye Falunap-búcsú Szentmargitfalva Média tábor Lispeszentadorján Szapáry nap Szécsisziget Falunap és régi iskolások, kollégisták találkozója Bázakerettye Falunap és búcsú Csörnyeföld Falunap és nemzetközi gyerek horgászverseny Kerkaszentkirály Búcsú Kisszemenye Szt. István napi megemlékezés Lovászi Falunap és vadászok ünnepe Lovászi Falunap Tornyiszentmiklós Szt. Bertalan Búcsú Muraszemenye Nemzetközi szalmaszobor építő verseny Kerkaszentkirály
A Települési Szövetség falvainak programjai és azok részletes leírása Rendezvénynap-tárunkban találhatók a honlapunkon:
www.kerkamente.hu Civil szervezetek és önkormányzatok figyelmébe! A honlapon lehetőség van további programok megosztására és naprakész frissítésére.
IMPRESSZUM Dél-zalai Civil Fórum Egyesület
8800 Nagykanizsa Kálvin tér 5.
vízimentő szolgálatot üzemeltet, ennek érdekében társadalmi erők, eszközök összefogásával és felhasználásával járul hozzá az emberi élet, egészség és a vagyon megóvásához. Morális alapelvünk: önzetlen segítségnyújtás minden bajba került embernek, akár helybeli, akár idelátogató vendég vagy turista. Belső működésünk alapelve: egy mindenkiért, mindenki egyért. Aki elvárja, hogy társai segítsenek rajta, annak kötelessége, hogy ő is segítsen a társain. Kizárólag tiszta tudatú, egészséges Ítélőképességű személyek vehetnek részt a szervezet munkájában, ezért olyan tagok jelentkezését várjuk, akik készek a fenti teendők felelős ellátására és nyitottak az együttműködésre, a csapatmunkára, a képzésre és a szükséges készségek gyakorlati elsajátítására.
Médiatábor felhívás! Lispeszentadorjánban augusztus 4-11-ig Médiatáborra kerül sor. Neves újságírók, filmes és rádiós szakemberek segítségével nyerhetnek betekintést a média kulisszatitkaiba a helyi érdeklődők kortól és felkészültségtől függetlenül. Az egy hetes együttlét alatt színes előadások, tanulságos terepmunka és érdekes műhelygyakorlatok egyaránt könnyítik a szakma megismerését és az első lépések megtételét. Célunk megerősíteni a régió médiatevékenységét, és megfelelően felkészíteni az utánpótlást. Az elkötelezett tanulók számára minden segítséget megadunk egy jelentős média karrier felvezetéséhez. További információ és elő-regisztráció a www.kerkamente.hu honlapon.
Jelentkezés: 93-565004, 30-3174688
Színházépítő Tábor Ötödik alkalommal, július 11-18-ig kerül megrendezésre a színház-építő tábor Szécsiszigeten. – Az idén zenés, táncos műsort szeretnénk, nem hiszem, hogy mindig a lélek sötét bugyraiban kellene turkálni. Meg kell keresni a szellemességet, a vidámságot is az életben, és erre a színház talán a legalkalmasabb. A próbák során arra törekszünk, hogy a gyerekek képességét a lehető legnagyobb mértékben felszínre hozzuk. – nyilatkozott az izgalmasnak ígérkező programról Tompagábor Kornél, a Hevesi Sándor Színház rendezője, aki Stefán Gáborral egyetemben a tábori munka irányítója.
Bázakerettyén, 14-24 éves fiatalok részére. A délelőtti foglalkozások, beszélgetések ismeretbővítésre, a délutáni kézműves, sport, kirándulás és más közösségi programok a gyakorlatba engednek bepillantani. Minden nap tábortűzzel, érdekes vetélkedőkkel, táncházzal vagy más kulturális programmal zárul.
Ha felkeltettem érdeklődésetek a tábor iránt – nézzétek meg az elmúlt évek táborairól szóló képeket, a Verbita Mis�sziósokról bővebb ismeretet is szerezhettek a www.verbita.hu honlapon, és jelentkezzetek Elly atyánál vagy Gergely atyánál a táborra. Meleg, barátságos, szeretetteljes légkörben, gyermekszerető papok, leendő papok, szerzetesek, apácák foglalkoznak a gyermekekkel. A munkatárJelentkezni Bertalics Krisztinánál lehet sak külföldről (India, Indonézia, Brazía 0620-2413583-as telefonszámon lia, Afrika) jöttek Magyarországra, a távagy emailben:
[email protected]. bor alatt kultúrájukkal, táncaikkal, énekeikkel, ételeikkel, szokásaikkal ismerMissziós Tábor Bázakerettyén kedhettek meg és nem utolsó sorban barátságot köthettek velük. Gyertek el, győződjetek meg magatok is arról, hogy több Remélem sokatokkal fogunk találkozni kultúra, másfajta népcsoportok Bázakerettyén és egy vidám élmnydús milyen jól összeférnek egy helyen! hetet tölthettek el velünk és külföldi barátainkkal. Sziasztok! Újra itt a nyár! Verbita Mis�sziós Tábor lesz 2010 július 5-10-ig Véghné E. Gariella és Végh Hajnalka Ifjú Szívvel a Kerka-Mura-mentén 2010. június 15. Megjelenik a Kerka-menti Települési Szövetség területén 5000 példányban
Felelős szerkesztő: Gyertyánági Endre Tördelés és grafika: Fórika Endre Nyomda: Veszprémi Nyomda Zrt.
Tel: +36-93-565004 +36-30-3174688 E-mail:
[email protected]
A lap kiadását a Nemzeti Civil Alapprogram támogatta
3.
███
Egyben az egész
A Mi Újságunk! A Kerka-Mura-mente című helyi újságunk első számát tartja kezében a Kedves Olvasó, amely Kerka-menti Települési Szövetséghez tartozó tizenhat településen jelenik meg. A Nemzeti Civil Alapprogram támogatása lehetővé tette ennek a tizenhat oldalas színes magazinnak a kiadását, azonban ez is kevés lett volna, ha nem jelentkeznek önkéntesek, akik elkészítik a tudósításokat, interjúkat és hozzájuk tartozó fényképeket. Rengeteg értékes anyagot kaptunk, így nem volt könnyű a szerkesztők dolga. Egyes írásokat terjedelmi okokból ki kellett hagynunk, lesz olyan, amely a következő számban jelenik meg, ésnéhány cikket pedig „átfolyattunk” az internetes felületre. újságunkbafolyamatosan jelennek meg újabbnál újabb cikkek, Mérlegelve a településeken felmerülő kommunikációs igényt és önkénteseink teherbírását, kirajzolódott lelki szemeink előtt az újság következő száma is. Optimális gyakorisággal, negyedévente jelentetjük meg: Húsvét és Pünkösd előtt, Szent István Napra és Karácsony előtt, így augusztus 10-i lapzártával várható a következő szám megjelenése. Jó gazdaként mindenek előtt arra gondoltunk, hogy a pályázat segítségével megteremtett forrást nem egyszerűen elköltjük, hanem „gyutacspénzként” használjuk fel, ezért az első lépésben a lakosság és vállalakozók köréből várjuk a következő szám megjelenéséhez a szellemi és anyagi segítséget egyaránt. A támogatások aránya egyértelműen rá fog mutatni a helyi újságunk iránti igényre, ennek fényében jelennek meg az elkövetkező számok.
pülések „feletti együtt-működési szintnek köszönhetjük, hogy megoldódtak egyes közművesítési feladatok és sikerült térségi alapon megszervezni az oktatási intézményeket, valamint a szociális és egészségügyi, részben a munkaügyi ellátórendszereket. - Milyen egyéb eredményei vannak az együttműködésnek? - Már a korai időszakban elkezdődött egy térségi szintű gondolkodás, SWOTanalízist végeztünk, megvizsgáltuk az erősségeinket és a gyengeségeinket és együttesen kerestük a kitörési pontokat, valamint jövőképet és stratégiát is alkottunk. Azóta több közös projekt támogatta ezt a tervezést, és a Szövetség is döntött arról, hogy két évente egy közös workshop (műhelygyakorlat) keretében vizsgálja a stratégia megvalósításának folyamatát, aktualizálja a terveket és megteszi szükséges korrekciókat. Tanulmányterveket és térségi stratégiát dolgoztunk ki, amelyekben komoly szakmai partnerek támogattak bennünket, mint például a Budapesti Műszaki Egyetem, a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a Zalai Falvakért Egyesület, hogy csak a legjelentősebbeket emeljem ki. A másik legfontosabb eredmény, hogy a közös munkával sok pályázati forrást tudtunk lehívni, mint a hazai, mind a határon átnyúló programok keretében.
Amennyiben úgy ítéli meg, hogy Ön számára értékes egy saját helyi újság, amelyben megmutatkozhatunk önmaguk és a világ előtt, fogadja bizalommal a terjesztőket, támogassa a Kerka-Mura-menti Ízelítőket és ne zárkózzon el a személyes kapcsolatfelvételtől. „Fogj tollat és írj, hogyha van erőd Haladni, merre más még nem haladt; Ha nincs: ragadj ekét vagy kaptafát, S vágd a földhöz silány dorombodat!” - Hogyan képzeled a Szövetség jövőjét? Gyertyánági Endre, főszerkesztő Anima Egyesület
Számtalan áthallás
Petőfi Sándor
Dávid István a Kerka-menti Települési Szövetségről
- Van egy közös jövőképünk és emellett erősnek érzem a Szövetséget, tele van „hétpróbás polgármesterekkel”, akik már sok mindent megéltek és minden felmerülő problémát képesek voltak kezelni. Ez egy olyan csapat, ahol „egymást fogják” az emberek és a közösségi elv érvényesül. A településvezetők ugyanakkor „notórius álláshalmozók” is, sok mindent kell bevállalniuk a megélhetésük miatt és ehhez számos egyéb – közösségekben, civil szervezetekben végzet – feladat is járul, ezért jó lenne, ha kialakulna egy „árnyékszervezet”, amely az irodai munkát segítené.
- Hogyan jött létre a Kerka-menti Települések Szövetsége?
- Mi volt az együttműködés alapja a korai időkben?
- 1994-ben alakult, Lovászi akkori polgármestere, Tóth Sándor kezdeményezte. Az elsődleges cél egy politikától független, a térségen átívelő, a Kerkamente sajátosságait figyelembe vevő szerveződés létrehozása volt. Jelenleg 16 település tartozik a Szövetséghez a Muraszemenye-BázakerettyePáka által határolt három-szögben. Tornyiszentmiklós, Bázakerettye, Páka „megfigyelő státuszban vannak, mindegyikük kinyilvánította együttműködési szándékát, de még nincs hivatalos döntés a képviselő-testületek részéről a csatlakozásról. Mi a magunk részéről ezt nem is sürgetjük, mert az egyik legfontosabb jellemzője a Szövetségnek az önkéntesség, vagyis minden település a szabad akaratából dönthet a részvételről, és akkor dönt, ha erre megérett a helyzet.
- Az önkéntesség és az egymásrautaltság voltak a legfontosabb szervezőerők, ez teremtette meg az érdekszövetséget. A Szövetség egy „funkcionális kistérség”, kohéziós erejét mutatja, hogy a későbbi átszervezések – pl. a statiszti- Milyen hatással van a kai kistérségek létrehozása – politikai erőtér az együttműután is fennmaradt. A Szövetködésre? séget azért hoztuk létre, hogy olyan feladatokat oldjon meg, - Nem befolyásolja a Szövetamelyet az egyes falvak nem séget. Irányvonalakat ad, a tudnak önállóan megoldani. napi feladatokat pedig nekünk Hamar rájöttünk, hogy vannak kell megoldani. Fejlesztési olyan források, amelyek csak ügyekben érdemi vitát szeegyüttesen érhetők el, ezért retnénk nyílt szereplőkkel együtt kell pályázni. és őszinte együttműködést, A közös, térségi projektek kivitelezése amely véleményem szerint nem zárja ki is egy olyan feladat, amelyet a kistelepü- a másik fél egyéb meggyőződéseinek lések – megfelelő apparátus hiányában – tiszteletben tartását. nem tudnak önállóan elvégezni. A teleGyertyánági Endre
4.
███
www.kerkamente.hu
Egyben az egész
Május 23-án került megrendezésre második alkalommal a
Pünkösdi Civil Nap Lispeszentadorjánban, az Anima Egyesület önálló kezdeményezéseként. Célja a falu ünnepének megrendezése mellett egy térségi szintű civil nap indítása volt a Kerka-menti régió falvainak és civil szervezeteinek bevonásával. Színvonalas műsorok, önfeledt szórakozás és a kulináris élvezetek biztosítása mellett a tavalyi és idei rendezvény legfontosabb értékének tekintjük, hogy a műsort a környező falvak adták össze. A lebonyolításához természetbeli támogatást nyújtottak a helyi önkormányzat, néhány magánszemély és a fellépők. Köszönet nekik, minden kézművesnek, suskapiacosnak, a lovasnak, birkásnak és íjásznak, hogy felejthetetlenné tették a rendezvényt és mindazoknak, akik megtiszteltek bennünket jelenlétükkel.
A kerkaszetkirályi LEADER Iroda – lengyel és horvát résztvevők mellett – egy tíz fős magyar csapattal képviseltette magát a Vulkanland Fejlesztési Ügynökség által vezetett nemzetközi programban. Vulkanland, amely Stájerország dél-keleti csücskében található, hasonló problémákkal küzdöttek tizenöt évvel ezelőtt mint a mi térségünk. Kihaló, elpusztuló falvak, elvándorló ifjúság, egyre csökkenő munkalehetőségek, stb. Amit viszont nem mindenki ismer, hogy hogyan lehet ebből kimászni. Mára Vulkanlandba egyre jobban áramlanak a fiatalok, van munkalehetőség, sőt jobban virágzik a terület mint tizenöt éve. Azért megyek oda amilyen gyakran csak tudok, hogy megértsem miért van ez, és hogyan tudom ezt a mi területünkön is megvalósítani. A legutóbbi auersbachi konferencia a turizmus szemszögéből közelített.
A LABANCOK JOBBAN CSINÁLJÁK A baracklét az egyik szomszédja, a kifliket a helyi pék hozza. Teljesen ledöbbentett, milyen mélyen bele tudott áramolni ez a fajta tudatosság a mindennapjaikba. Kezdtem úgy érezni, hogy egy lépéssel közelebb kerültem a megoldáshoz: a fenti elveket a mindennapok részévé kell tenni. A hazafele úton ahogy néztem a gyönyörű Kerka-Mura-menti vidéket, mélyen beláttam ennek igazát. Már csak a saját helyi termékekkel kapcsolatos hozzáállásunkon kell változtatni, hogy el is higgyük önmagunkat és az értékeinket. Szűcs Zsac Zsolt, alias Buga Jakab.
Helyi kis szállókban aludtunk és reggeliztünk. Beszélgettem a tulajdonossal, hogyan látja a helyzetet. Azt mondta, hogy mindenképpen a napi szintű helyi termék fogyasztás a kulcs. Kérdeztem, hogy a reggeliből mi a helyi termék? Mondta, hogy a tej, a vaj, és a sajt mind friss, a saját tehenészetéből van. Árkusné Hifner Ágnes szervező A sonka és a felvágott saját disznóból.
A MINTAADÓ
A Zalai Dombság Turizmusáért Közhasznú Egyesület tanulmányutat szervezett a Zalakar Kistérségi Fejlesztési Társulás településeire, amelyet a bázakerettyei polgármesteri hivatal is támogatott. A mikrorégiós szerepkörét építő kerettyei Önkormányzat meghívta a Körjegyzőséghez kapcso„A beszélgetésnek van a legtöbb lódó települések polgármestereit és civil értelme.”-ezen szavakkal kezdi mondanvezetőit is. Iványi László szavaival: dóját Guitprechtné Molnár Erzsébet, aki 20 éve a helyi vidékfejlesztés „Nem lehet ma egy telemotorja és emellett társadalmi megpülésben gondolkodni, bízással a Zalai Falvak Egyesületének főleg nem a turizmust az elnöke is. Az általa vezetett fejlesztő illetően.” szervezetnek egy „gyutacs és élesztő” Zalaszentgróton egy komplex vidékfej- szerepet tulajdonít, amely egy mozgatólesztési centrum épült ki, amely helyet ad katalizáló tevékenység. a kistérségnek, a LEADER Irodának és számos civil szervezetnek, amelyek közül - Hogyan sikerül a térségben keresztülnéhány megyei hatókörrel működik. vinni az innovációkat?
ZALAKAR
- Soha nem kerüljük meg a települési döntéshozatalt, olyan kommunikációt alakítottunk ki, amelyben a polgármesterek mellett, megszólítjuk a képviselőtestületi tagokat és a jegyzőket is. Észrevettük azt is, hogy az utóbbi időben a települések „elkényelmesedtek” és mindent tőlünk várnak. Ezért kiemelt feladat, hogy a helyi kezdeményezéseket gerjesszük és elkövetünk mindent, hogy a mi kezdeményezéseinkkel kapcsolatban minden települési szereplő képbe kerüljön. Olyan programokat dolgoztunk ki, amelyek megtanítják a civil szervezetek vezetőit és a vállalkozókat, hogyan álljanak a saját lábukra.
„Egy térség jövője azon múlik, hogyan tudja a humán kapacitásait kezelni.”
– összegzi Molnár Erzsébet.
mondandóját
A gazdagon szervezett program keretében meglátogattuk a városi standfürdőt, majd Dötkre utaztunk, ahol a Tájházat és az Ökológiai Központot mutatták be. Az ebédet a Savanyú Jóska hajdani betyár által is látogatott Csicseri Csárdában töltöttük el és a program zárásaként egy hegyi pince áldásait élveztük a dötki szőlőhegyen. Gyertyánági Endre
5.
███
www.kerkamente.hu
Egymásról
Helyi internetes média
Az Anima Egyesület támogatásával lehetőségünk nyílt egy honlap létrehozására, amely segíti a társulás településeit közös céljaik megvalósításában. Az nyomtatásban megjelenő újságok és a kerkamente.hu nem egymást ismétlik, hanem kölcsönösen hivatkozzák és erősítik egymást. A www.kerkamente.hu portál lehetőséget nyújt önkormányzatoknak, magánszemélyeknek, civil szervezeteknek, vállalkozásoknak az aktív közéleti szereplésre, ötletadásra, tájékoztatásra, véleménycserére, együttműködésre, valamint teret ad a térségi fejlődéshez szükséges kölcsönös tájékoztatásnak, a konstruktív párbeszédnek, az értékes erőforrások, a helyi termékek és a hiteles emberek nyilvánosságra kerülésének. Bazsika Krisztián webmester üzenete: A közösségi honlap működéséhez egy aktív közösség kell! Nem elég, csak elol-
vasni a honlapon levő információkat! Arra van szükség, hogy minél többen elkezdjék a honlapon folyó kommunikációt, híreket, képeket, információt helyezzenek el az oldalon, vagy bekapcsolódjanak a fórumokon folyó beszélgetésekbe.
MILYEN MÉDIÁT AKARUNK? 1. Lehetőséget ad az információk közlésére,
cseréjére, a kölcsönös egymásra hatásra és a hozzáférhetőségre, 2. partnernek tekinti a befogadót, kíváncsi a véleményére és arra törekszik, hogy szélesítse a véleménynyilvánítás lehetőségeit, 3. tudatosan vállalja helyi jellegét és meghatározottságát, kihasználja a lokális kötődést, Kerka-Mura-menti Ízelítők segíti fejlődését, 4. nyitott az emberek és problémáik iránt és 2009 decemberétől havonta megjemindig az itt élők alapvető érdekeinek lenik az Ízelítők című helyi kétoldalas közelében marad, kiadvány. Térségi információkat, 5. programokat, alternatívákat nyújt az egyéni programokat közöl, a Kerka-Muraés közösségi tennivalókra, 6. felmutatja a helyi értékeket, embereket, mente tizenhat településén. 7. hozzájárul a közösségi kultúrát ápolásához, Fő célja, hogy a környező falvak pozitív hozzáállást, pozitív gondolkodást emberei megismerjék egymást fölfeés cselekvőerőt kelt dezzék értékeiket, beinduljon a helyi 8. megtanít figyelni egymásra, és segíti az termelés és a hozzá kapcsolódó elfogadást. kereskedelem. A következő számot július közepétől lehet megtalálni a régió intézményeiben, hirdetőtáblákon és vendéglátó helyeken.
Kis ember nagy energiával
Ha a térségben elhangzik Simon Ernő neve, a helyi tájékoztatás első embereként említik, és mint mindenki barátja. Találkozásunkkor erre a kettősségre próbáltam fényt deríteni; sikerrel. Polgármesterek, civil szervezetek, vállalkozók, plébánosok, polgárok mind elismerik példaértékű tevékenységét és elsők között keresik meg, ha a térséggel kapcsolatos információra van szükség.
Gyanta Banda
„Tudom, nincs olyan amit nem lehetne jobban csinálni, megszállott vagyok; munkám felemészti szabadidőmet, nincs kimagasló jövedelmem, de jól érzem magam, otthon vagyok.”
A zenekar 2008 óta működik Iklódbördőcén, zenész múltjuk viszont ennél régebbi. Két lány és három fiú alkotta csapat minden tagja diák, jelentős sikereket értek el különböző minősítő versenyeken. A sikerek további munkára sarkallják őket, Márk a brácsa és a tekerőlant mellé most tanulja a négy húros brácsán való játékot. A zenélés mellett igyekeznek a népi hagyományokat is életben tartani. A banda tagjai valamennyien néptáncolnak. A zenekar brácsását, Horváth Márkot kérdeztem: – A mai fiatalok hogy állnak a népzenéhez mint műfajhoz? – Egyre inkább kezdenek felé fordulni. Sokat kell hallgatni a népzenét, hogy igazán meg lehessen érteni. Egészen más hatása van, mint az egyéb zenéknek. Eredeti, nem átdolgozott népzenét igyekszünk játszani. Felkérésből sincs hiány, átlagosan havonta egyszer, nyáron még gyakrabban szerepelünk rendezvényeken, falunapokon vagy éppen táncházban húzzuk akár reggelig is a talpalávalót.
Ez az a gondolat amely felbecsülhetetlen értékkel ruházza fel tevékenységét és alátámasztja a televízió jelmondatát: Az Összefogás Televíziója. Az „összefogás” magyarázataként Molnár László, Páka polgármesterének támogatását emeli ki és az önkormányzatok, a kábelszolgáltató, és a műsorszolgáltatók korrekt, mondhatni baráti kapcsolatát. Fórika Endre
Legutóbb májusban a Pünkösdi Civil Napon szerepeltek Lispeszentadorjánban. Köszönjük, hogy a műsorukkal hozzájárultak a rendezvény színvonalához. Halápi Szabina
Simon Ernő 1982-ben végzett a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán. Világítástechnika volt a fő érdeklődési köre, amelyet több budapesti színház keretén belül önképzési céllal művelt. A Lenti TV-vel elsők között valósították meg a műsorszórást a 30 kilóméteres körzetben. 2003 és 2008 között a keszthelyi televízióban betöltött szerepe mellett négy településen segítette a helyi televíziókat, tevékenységei kiterjedtek a művelődési ház és az önkormányzat területére is, közkedvelt személyiséggé vált a térségben. A Kerka Régió TV első adása 2007 márciusában ment le, eleinte Csömödér, Iklódbördőce, Ortaháza és Páka településeken. Az összefogott települések száma azóta 11-re bővült, és további fejlesztések vannak tervben. Közel 2000 háztartást lát el 24 órában közérdekű információval és heti két óra, színesen szerkesztett magazin műsorral. Ernő titkos vágya beteljesüléseként beszél a falutévék regionális hálózatáról. A Lenti TV-vel való szakítás szakmailag és erkölcsileg egyaránt megviselte, de a példamutatás és a bizonyítási vágy erőt adott, hogy újra talpra álljon. Mindezt végigcsinálni elkötelezetten és hivatástudattal lehet, az ő szavaival élve,
6.
███
Egytől egyig
Dobri Jövőjéért
A 2008-as Szép Zalában Születtem Hagyományőrző pályázaton még Baráti Kör néven vettünk részt. Harmadik helyezést értünk el, és a nyereményünket arra használtuk fel, hogy alapítsunk egy új civil szervezetet, a Dobri Jövőjéért Egyesületet. A kis lélekszámú falunkból sokan csatlakoztak hozzánk, a faluból elszármazottakat is sikerült megnyernünk. Célunk Dobri Község kulturális életének felvirágoztatása, hagyományőrző programok, sportés kulturális rendezvények szervezése, az idegenforgalom fejlesztése. 2009. július 25-én kerül megrendezésre a Falunapunk, aminek a Prószafesztivál nevet adtuk. A régi paraszti eledelként ismert prószával jellegzetesebbé tettük e rendezvényt. Idén 2010.
július 17-én szervezzük a Falunapot és Prószafesztivált, amire mindenkit szeretettel várunk. Minden év szeptemberében kerül sor a falu búcsújára. 2009ben festménykiállítást szerveztünk Várhalmi Károly és Kondákor Ferenc képeiből. Felelevenítettünk egy régi hagyományt, amire már csak nagyon kevesen emlékeztek. Régen és, így ma is a Téli Spartakiád nevet viselte/viseli. Farsangkor Kisze-báb égetést és farsangi bált rendeztünk. Nagy örömünkre nem csak a helybeliek vettek részt a rendezvényen, hanem a környező települések és a határon túliak is. Februárban utolsó rendezvényünk a Borverseny volt. Több, mint 53 fajta bort hoztak a környékről, amit a zsűri és a boros gazdák zsűriztek. Végh Hajnalka és Véghné Elmont Gabriella
Daloló társaság 1997 telén pár lelkes fiatal ös�szefogott, hogy a régen működő Pávakörhöz hasonlóan létrehozzon egy daloló társaságot, amely színesebbé teszi Tornyiszentmiklós életét. Így alakult meg 1998-ban a Kulturális Egyesület. 2003-ban nagyszabású ünnepség keretében vette fel az egyesület Kerti Sándor, helyi költő, tanító nevét. Ekkor már nemcsak énekükkel, hanem színdarabok előadásával, versmondással is gazdagították a település kulturális életét. Gyakran felléptek a környező településeken is, valamint Szlovéniában és Erdélyben. - Hogyan változott a KSKE arculata az utóbbi időben? – kérdeztem az elnök asszonytól. - Sokasodtak fellépéseink a környező településeken, kiteljesedett részvételünk az egyházi ünnepeken. Jótékonysági tevékenységet is folytatunk. Karácsonyi koncertjeink teljes bevé-
telét a helyi templom felújítására fordítjuk. Ennek kapcsán adott nagysikerű koncertet falunkban Havasi Balázs zongoraművész. Felvállaltuk a Helytörténeti Gyűjtemény gondozását is. Nagy sikerként értékeljük, hogy első megmérettetésünkön még ez évben ezüst minősítést értünk el Szepetneken, amit idén sikerült megvédenünk. Ez Porédos Zsolt kórusvezető munkáját dicséri. - Milyen jövőbeni tervek vannak? - Fő célunk, hogy mindenki magáénak érezze az egyesületet a faluban, hisz amit teszünk, azt az itt élő emberekért, a faluért tesszük. Amatőr szinten, saját kedvtelésünkre dalolunk, ha fellépéseink során pozitív elismerést kapunk arra is ösztökél bennünket, hogy egyre jobbak legyünk. Szeretném megköszönni a falu lakóinak a segítséget, támogatást, valamint mindazok érdeklődését, akik részt vettek rendezvényeinken. Aranyosné Fehér Hajnalka
Egy civilbarát polgármester
www.kerkamente.hu
Czupi József, Lispeszentadorján polgármestere egy innovatív és karizmatikus személyiség, nem véletlen, hogy a rendszerváltás óta folyamatosan élvezi a település lakóinak bizalmát. A helyiek tudják, hogy mindenben lehet számítani rá. Bár váltóműszakban dolgozik munkahelyén, azt általa felvállalt „mellékállású” polgármesterség is teljes embert kíván, ezen kívül a háztáji gazdaságot is üzemelteti, beleértve az új telepítésű szőlőbirtokot a Lispei-hegyen. Igyekszik bevonni a településre olyan kapacitásokat, amelyek megalapozhatják a térség további fejlesztését. Így került sor a Happy Bike „betelepítésére”, és az Anima Egyesület közérdekű használatra megkapta a volt Körjegyzőség épületét. - Mire vagy leginkább büszke a falu fejlesztésében? - Hogy csak a legújabbakat említsem, az IKSZT pályázaton, 47 milliót fordíthatunk a lispei faluház felújítására és bővítésére, korszerűsítésére. Emellett egy tizenhatmilliós projektrészünk van egy térségi felnőttképzési programban, amelynek keretében oktatótermet rendeztünk be, valamint hat milliós beruházással készül a közös turisztikai projekt keretében a Lispei-hegy csúcsára tervezett kilátó. - Milyen a jövőképed a településre és a térségre vonatkozóan? - Alapvetően egy szemléletváltozásra van szükség, hogy az emberek rájöjjenek, hogy mások nem oldják meg a problémáikat helyettük. Az lenne a legfontosabb, hogy a „családi öngondoskodás” elinduljon. A gazdálkodásba, a földbe és tudásba kellene befektetni, hogy újra feléledjen a vidék, újra induljon a földművelés és állattartás és kiépüljenek a feldolgozó kapacitások. - A helyi termékekben látod a kitörési lehetőséget? - Mi másban lehetne? Ha valakinek nincs kielgítő munkája, fel kell tenni a kérdést: Mit lehet még csinálni? Ha ezeket a termékeket veszed meg, legalább tudod, mit eszel. Ugyanilyen lehetőség a kézműves hagyományok felélesztése, vagy a házi készítésű ételek készítése. Ezeket a termékeket kellene eladni, és össze kellene fogni az embereknek a kistelepülések fejlődése érdekében. Gyertyánági Endre
Horgászmajális a Maróci-tónál Engedve a szíves invitálásnak leültem a horgászok asztalához, gulyás és jó bor társaságában Fülöp Miklós, a Társult Önkormányzatok Horgászegyesületének elnöke visszatekintett a kezdetekre: - A Maróci-tavat 1999-ben telepítettük be először a kerettyei önkormányzat támogatásával. Az utóbbi években bővítettük a fajtaválasztékot: amur, süllő, busa, csuka, kárász, keszeg és compó is fogható. A tó a legjobb horgászvizek közé tartozik a térségben, amelyet a folyamatos extenzív állománynövelésnek, -pótlásnak és a jól megszervezett védelemnek és ellenőrzésnek köszönhetünk. Simonyai Imre alelnököt kérdezem az egyesület programjairól:
- Minden évben megrendezzük a május 1-i horgászversenyt, de már két alkalommal nagyobb térségi rendezvényre is sor került. Jelenleg több horvát és szlovén egyesülettel állunk kapcsolatban, amelyek nagyobb részt a „Mura összeköt” című projekt keretében szövődtek. Amikor a horgászverseny eredményeiről érdeklődöm újra Fülöp Miklós veszi át a szót: - Ma 4 kg felett lehetett nyerni, de a halállományunk mennyiségét mutatja, hogy nemrégiben egy csapat 420 kilót(!) fogott ki. Már majdnem fájt szívünk, hogy ennyi halat elvisznek. Egyre oldottabbá vált a hangulat és hamarosan szent meggyűződésünkké vált, hogy ez a létező világok legjobbika, amelyet Isten ide, a Maróci-tó mellé teremtett.
7.
███
www.kerkamente.hu
Lélekemelő
H a K ei r tk aé - m le net é nt
Az itteni vallásosságot nagyban befolyásolja az az ősi szokás, hogy csak a plébánia központjában épült templom, ahová a környék bejárt. Az elkényelmesedő emberek miatt a század végén próbáltak meg minden faluban legalább egy misézőhelyet kialakítani. Ezen múlt a mai vallásosságon is látszik. Jobbára az emberek csak vasárnap járnak szentmisére. Viszont több faluban vannak még mindig imacsoportok, akik maguk szerint összejárnak közös imádságra éneklésre, pap nélkül is megtartják a májusi litániát az októberi rózsafüzér-ájtatosságot, vagy a nagyböjti keresztútjárást. Fontosak a falusi és a hegyi búcsúk, ami lehetőséget adnak a szentmisén való részvételre és a közös imádságra, majd szórakozni is lehet. Sokan még ma is ragaszkodnak az új sírok megáldásához, bár ezek a szokások az öregek kihalásával letűnőben vannak. Mindegyik falu elöregszik, sorban állnak az üres és eladó házak. Nagyon nehéz fiatalokat, gyerekeket összefogni, öbb faluban laknak, nehéz és körülményes a közlekedés, és emellett megjelent a vallási közömbösség is. Ma sokan lusták a lelkükért valamit tenni, áldozatot hozni. Megelégszenek a materia kiszolgálásával. Vasárnap Tesco, Pláza jövés-menés, vagy egyszerű pihenés. Bár a jelen néha elkeserítőnek látszik, a jövő mégis lehet bíztató. Ahogy minden ember legalább egyszer az életében rádöbben arra nemcsak test, hanem lélek is van, megérzi a lélek fontosságát is, ugyanígy van az emberisséggel is. Rádöbben a lélek éltető erejére, és ismét fontos lesz
számára a vallás és a hit. Ehhez kell egy megdöbbentő élmény vagy trauma, ami kimozdítja mostani kerékvágásból. Az egyház feladata,hogy tudassa: Isten mindenkit magának akar, senkit el nem utasít, az egyház, a templom ajtaja mindenki előtt nyitva áll. Isten a reménység istene, ezért sohasem adjuk fel a reményt, ha most kicsit reménytelennek tűnik is. Isten már nagyon sokszor bizonyított, érdemes benne remélni. A nagy közösségen belül kisebb, egymással rendszeresen találkozó csoportok kellenek, például házasközösség, ifjúsági hittan, nyugdíjasklub és persze a hagyományos imacsoportok is. Ezeknek szükségük van találkozási helyre, ami nem lehet a templom, az az istentisztelet helye. A plébániaközpontban, Pákán ezért építettünk közösségi termet. Minden helyen kellene egy ilyen lehetőség, vagy legalább Lispeszentadorjánban és Bázakerettyén. Így gondot okoz jelenleg a külső falvakban a csoportok működtetése, fenntartása, de nem adjuk fel, keressük a megoldást. Azt reméljük, hogy mindenhol megalakulnak ezek az alapsejtek, amelyek kiinduló pontjai lesznek a Kerka-menti vallási életnek és a megújulásunknak. Kiss László pákai plébános atya elmélkedése
Az eredeti írást rövidítenünk kellett, az értékes gondolatok hiánytalanul olvashatók www.kerkamente.hu oldalon, valamint egyházi rendezvényekről készült galériák is láthatók.
„Kiscsehi a világ közepe,minden Kiscsehi körül forog. Nem lesz soha az életben ilyen máshol a világon.” – fogalmaz Süle Béla polgármester úr, aki egy népi mesélő is lehetne, annak alapján, ahogy meghúzza az ívet – gyakran egy mondaton belül – a halálos komolyságtól az önfeledt tréfáig. „Még tíz év és Kiscsehi egy rezervátum lesz, ahová csak útlevéllel lehet belépni. Bizonyos normákat mindenképpen be kell tartani, például nem lehet eldobálni a szemetet.” – körvonalazza terveit. Kérdésemre kifejti, hogy Kiscsehi valóban a mikrorégió középső települése földrajzilag is, és lelkiekben egy „mikrokozmosz”. A rezervátum pedig nem a kitömött vadak és helybeliek panoptikuma, hanem egy olyan támogatott környezet, amelyben megőrződnek a helyi adottságok. Itt található pl. a zalai szarvasok továbbörökíthető génállományának túlnyomó többsége. „Hagyni kell visszaállni a régi világot, vissza kell állítani a hagyományos állattenyésztést és erdőgazdálkodást” – hogy mennyire komolyan beszél megemlíti, hogy családi gazdaságot hoz lére marhatenyésztésre, már meg is vettek erre a célra húsz vemhes üszőt. Kiscsehi egy olyan jövőt képzel el magának, ahol az emberek megtalálják a munkájukat a helyi gazdaságban és megélnek gazdálkodásból, a turizmusból és a szállásadásból. Süle Béla már 12 éve polgármester, ez idő alatt sokat változott a falu, több mint 200 millió forint beruházás valósult meg, közutat, hegyi utat, ravatalozót építettek, felújították az öregek otthonát és a kultúrházat és felépült a falu szállodája. Határozott véleménye van a magyar vidékfejlesztésről: „A vízfejeket ki kell bökni, nem működik, hogy Pesten mondják meg nekünk, hogy mit kell csinálni.” Jelenleg még realista, a jövőt nézve viszont bizakodó a települések közötti együttműködéseket illetően. „Jelenleg még nincs együttműködés, mindenki irigy a másikra, az érdemi munkához felül kell kerekedni a pitiáner ügyeken.” – summázza ezzel kapcsolatos véleményét.
A Világ Közepe
ABBA KÉNE MÁR HAGYN!
„Kimondhatatlanul utálom és megvetem a már-már rituális magyar panaszkultúrát, amelynek párja nincsen, valóságos hungaricum, és amelyben az önsajnálat, az önlebecsülés, az önostorozás és az önsorsrontó acsarkodás elválaszthatatlan a könnyes-narcisztikus önszeretettől, a kompenzatorikus nagyzolási tébolytól, a küldetéstudattól és hamis összeborulásoktól. Az Önigazolásnak-önfelmentésnek, felelősségáthárításnak és szabadságtól-menekülésnek ebből a rémes, nyúlós-ragacsos mixtúrájából aztán jut mindenkinek, akinek szüksége van rá, és jut mindenhová, ahová kell - politikába, művészetbe, mindennapi életbe. Világos, hogy gazdasági és zsarnoksági mutatók állásától szinte független rossz magyar közérzetnek, az „élhetetlen ország”-hangulatnak fontos összetevője ez az örökölt és újratermelt infantilis panaszkultúra. De épp ezért, nincs az az esélyteremtő szociálpolitika, tényleges gazdasági növekedés, jövedelmi és kulturális kiegyenlítődés, életszínvonal-emelkedés, életminőség-javulás, amely elegendő lenne vis�szaszorításához és valamilyen más, a felnőtt - persze játszani is tudó - emberhez méltó közkultúra kialakításához.” Szilágyi Ákos
8.
███
Vendégváró
Csak egy folyó választ el A magyar-horvát-szlovén hármasha-tárnál és a Kerka torkolatánál elhelyezkedő Muraszemenye négy településrészével jeleníti meg és foglalja össze térségünkben a Muravidéki táj jellegzetességeit. Polgármestere Stefanec Mária, aki aktívan és lendületesen támogatja a helyi közösség boldogulását. - Milyen aktuális terveket dolgoztatok ki a falu fejlesztésére? - Az önkormányzat bevétel-kiesése erőteljes visszalépést jelent, így a tervezett fejlesztések pályázati forrásból nyert pénzből valósulhatnak meg. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal IKSZT pályázatán ifjúsági közösségi ház kialakítására nyertünk összeget és a közbiztonság érdekében kamerarendszer kerül kiépítésre. - A határ közelsége milyen lehetőségeket nyújt? - Testvéri kapcsolat alakult ki Muraszemenye és Dekanovec között. Közös tervek, pályázatok is szerepelnek a jövőkép kialakításában. Például a Murán való átjutás, hiszen csak egy folyó választ el minket. Négy ország részvételével már hagyományként rendezik meg a „Ladikkal a Murán” vízitúrát, melyhez Magyarország is kapcsolódott. Murektól Dekanovecig két napos túrán ismerkedhetünk meg az országok kultúrájával, gasztronómiai szokásaival. - Hogyan zajlik a túra? - Kiépített kikötőknél várják a csónakokat, ebéddel vacsorával kínálják az érkezőket. Kulturális és zenés műsorok színesítik a programot. Az idén már 8. alkalommal indulhatnak el a csónakosok július 10-11-én Murektól. - Milyen elképzeléseik, terveik vannak? - Elsősorban munkahelyek teremtésére van szükség. Rengeteg a megvalósításra váró feladat, önkormányzati utak felújítása, tornaterem létesítése, műemlékeink megvédése, falusi turizmus kiépítése, az ifjúság megtartása. Bánfalvi Edina
www.kerkamente.hu
- Idén március elején vettem át a Ciklámen irányítását. Nem gondoltam, hogy ennyire nehéz helyzetben van az intézmény, gyakorlatilag a nulláról kellett indulni. Az épület teljes felújításon esett át, elkészült egy kitűnően felszerelt 30 fős konferenciaterem, amely oktatási funkciókat is képes betölteni. Emellett a kommunikációt és a marketinget is fel kellett Rokon lelkek építeni. Kell egy olyan színvonalas hely, ami itt Aki Kiscsehiben jár, annak érdemes a falu helyben összerántja az embereket. közepén a harangláb mellett befordulni és A hotelban nyolc helyi alkalmazott dolgozik és körülnézni a szőlőhegyen. Aki járt már itt ked- két tanulót foglalkoztatunk. A legjobb tájjelleves vendégként, vagy akinek itt van birtoka gű ételeket, mint pl. a szarvaspörköltet, döméltán mondhatja, hogy a környéken egyedöllét vagy krumpliprószát kínáljuk és szeretdülálló látványt jut gondozott portáival és nénk megmutatni a vendégeinknek a nemfenséges panorámájával. Jó időben el lehet zetközi konyha nagy remekeit is. látni akár a Varasdi hegységig is, de KiscseCsillának nem ez az egyetlen vállalkozása, hire és Lispeszentadorjánra is szép a kilátás. menedzseri és tréneri hírnevét a Direktinfó A szőlőhegy a faluból gyalog egy kellemes Követeléskezelő Kft. alapozta meg, amely térsétával, de akár autóval is könnyen megköze- ségünk egyik jelentős helyi foglalkozatója. líthető. Ilyentájt, tavasszal, de főleg hétvégén Személyében egy határozott, ambíciózus, inbiztosan lehet találkozni a pince és a szőlő novatív embert ismertem meg pozitív jövőkörül szorgoskodó gazdákkal. képpel, aki megmutatja, hogy egy kis telepüA szőlőhegy iránt érzett szeretetének és lésen is érdemes vállalkozni. elkötelezettségének okait Nedelkó János szőBudafaluus Programiroda lő és pincetulajdonos, egyben a helyi Borbarát Egyesület osztja meg velünk: Szalai Gézáné, a Budafaluus Programiroda, - Ha valaki körülnéz ezen a hegyen, jól láthatja, hogy milyen közel vannak egymáshoz a és egyben a bázakerettyei Azalea Vendégház vezetőjével beszélgetek. pincék, elég hangosabban szólni és a szom- Mi inspirálta az iroda megnyitását? széd máris meghallja. A másik ok, ami mi- Az iroda léte egy üzenet minden turizmusatt jó ide feljönni, hogy többnyire „rokon lelban érdekelt vállalkozó számára, hogy mutaskek” vagyunk, van téma mindig egy kis besa be szolgáltatását, tanuljon meg kiajánlani, szélgetésre, borozgatásra. Jellemző az is, hogy a tulajdonos távolban él, de a gyökerek mert együtt színesebb és gazdagabb kínálatot tudunk nyújtani. miatt mégis visszajár és fontosnak érzi gon- Milyen programokat kínálnak? dozni az örökséget. Henczné Csesztergi Katalin - A Budafai Arborétum kezelői vagyunk, kezdeményezői és egyben létrehozói a Egy hely, ami összerántja Lispeszentadorjáni Olajtörténeti Kismúzeumaz embereket nak. A tervünk megvalósítása ipartörténe„Ha szeretne egy végtelen erdőség széti kutatómunkával is járt, amelyben férjem, lén madárcsicsergésben, tiszta levegőn feléb- Szalai Géza jeleskedett. A múzeum szakmai redni, reggel az erdőben őzek, mókusok köanyagát végül Buda Ernő gyémántdiplomás zött sétálni, csomagoljon! Ha párjával szeret- olajmérnök állította össze, amelynek unikuma ne egy romantikus hétvégét, üldögélhetnek a még, hogy színhelyét egy működő tankálloközeli tó partján, vagy sétálhatnak az arboré- máson engedélyezte a MOL. tumban, mi gondoskodunk a kényelmükről és Az erdei kisvasút kínálta lehetőségeket is kiaz ellátásukról.” – olvasható a bázakerettyei használjuk, és szállítást biztosítunk a bortuCiklámen új honlapján. Csatlós Csillát kérde- rizmus szerelmeseinek a Letenyei Borszövetzem a vállalkozás eddigi útjáról: séggel együttműködve. - Mit kell tudnunk az Azalea Vendégházról? - Üzemeltetünk Kerettyén egy 10+10 férőhelyes szálláshelyet, vidéki hangulatú füves udvarral, kellemes erkélyekkel, valamint közösségi tér és pingpongasztal is rendelkezésre áll. - Hogy ítéli meg a turizmus helyzetét térségünkben? - Évről-évre nő az ide látogató csoportok száma. Emellett számos problémával is küzdünk, elsősorban a marketing területén, ezért nagyon fontos, hogy kölcsönösen ajánljuk egymást. Fontos a szlovén és horvát együttműködés is. A jövőbeni továbblépés lehetőségét a tematikusan összeállított programokban látom, ahol a vendég úgy jár be egy adott útvonalat, hogy a szállásadók egymásnak adják. Mindenekelőtt összefogásra és az önálló arculat kialakítására van szükség. Gy. Endre
9.
███
www.kerkamente.hu
Kultúra, szabadidő
Hajrá Tormafölde! A Sportegyesületet 1927-ben alapították kisebb-nagyobb megszakításokkal 1984-ig működött. 1999-ben 15 évi szünet után újra lett a településnek labdarugó csapata. Kezdetben a Lenti városkörnyéki bajnokságban indultunk, 2005-ben már Megyei I. osztályú csapattal rendelkeztünk. A serdülő csapatot Pákai Sportegyesülettel közösen Tormafölde néven működtetjük. Az egyesületünk 60 igazolt játékossal rendelkezik, 3-4 helyi, a többiek Lentiből és környékéről járnak hozzánk futballozni. Azon szerencsések közé tartozunk, akik el tudták érni azt, hogy minden évben olyan csapat kovácsolódott össze, akik a sikerért dolgoztak és az bizonyítja legjobban, hogy ritkán igazol el tőlünk játékos. Hétvégi mérkőzésre heti 3 edzéssel készülnek a fiúk. A Csapat legnagyobb támogatója az Önkormányzat. Reméljük, hogy a hamarosan befejeződő bajnokság után is tud indulni a csapat a megye legjobbjai között és az anyagi feltételeket biztosítani tudjuk.
Mikrorégiós központ új szerepben Bázakerettyén évről évre mozgalmasabb az idegenforgalmi szezon, az önkormányzat és a civil szervezetek színvonalas rendezvényekkel igyekeznek növelni a környék turisztikai vonzerejét. Iványi László polgármestert kérdeztük az idei programkínálatról:
találkozóját, melyre sokan jelezték részvételi szándékukat. Ugyanekkorra hívjuk össze a kerettyei kollégistákat is. Mindkét program mutatja Bázakerettye valóságos erőterét és térségi szerepét, amelyet szeretnénk a továbbiakban is fenntartani és erősíteni. Emellett a szokásos színes programfolyam várja az érdeklődőket, ahol olyan neves előadó művészek is fellépnek, mint Koós János színművész, Bödőcs Tibor humorista. Másnap a bázai búcsúval folytatódik a rendezvény. Mindkét helyszínen bál zárja a napi műsorok sorát.
- A nyári időszak a strandfürdő nyitásával kezdődött május 28-án. A felkészülési időszakban számos fejlesztést és felújítási munkát végeztünk el. Május 2829-30-án került megrendezésre a 45. Olajos Teke Kupa és 4. Lukvár Ferenc Emlékverseny. Május 29-én, a helyi általános iskola szervezésében változatos - Mi lesz a szezon záró programja? és sokszínű gyermeknapi programokkal - Az augusztus 20-i hagyományos vártuk a családokat, és az idén először rendezvényünk, ahol Szent István kiráifjúsági néptánc fesztivált is szerveztünk. lyunk tiszteletére tartunk ünnepi műsort, szabadtéri misével egybekötve. - Az idénynyitón érezhetően a sport és a kulturális programok állnak a - Kik segítik az önkormányzat munkáját? középpontban. Jellemző lesz ez az - Valójában az önkormányzat csak Horváth Anita egész nyárra? koordinálja a munkát, ám a képvise- Célunk, hogy főként az aktív csalá- lő testület nagy része napi szinten dokat csábítsuk. Ennek szellemében részt vesz a szervezésben. A feladatok Június utolsó hétvégéjén negyedik alka- nagy részét a településen működő cilommal kerül megrendezésre a Kerettye vil szervezetek végzik, a Zalai Dombság Termál Kupa kispályás labdarúgó torna Turizmusáért egyesület, a Bázakerettye Iskolánkban 4 éve folyik néptánc és családi nap. Ez a régió legnagyobb és Térsége Bányász Művelődési Egyeoktatás Kiss Norbert táncpedagógus szabadtéri tornájává nőtte ki magát, az sület, a Bázakerettye Sportegyesület és irányításával. Nagyjából 20 fővel kezdtük a munkát, ma több mint 50 gyermek idén 24 csapat 240 labdarúgója küzd a az Olajipari Nyugdíjas Klub Egyesület. táncol és az óvodások közt is biztosított- győzelemért. Emellett a kétnapos ren- Emellett sok segítséget kapunk a lakosdezvény programjai nem csak nekik, ságtól és a helyi vállalkozóktól is. nak látszik az utánpótlás. hanem családtagjaiknak is garantálták a Iskolai műsoraink, községi ünnepélyeBővebb információ www.bazakerttye.hu ink rendszeres szereplői a néptáncosok. tartalmas időtöltést. Horváth Zoltán és Salamon Gábor - A nyár legjelentősebb bázakerettyei A környező települések kulturális renrendezvényének az augusztus 14-i faludezvényein is gyakoriak fellépéseik, de nap ígérkezik a csoportból többen a megyén kívül is Emlékhely - Valóban. Első alkalommal rendezzük többször szerepelnek. Negyedéves növendékeink számos elismerést tudnak meg a Bázakerettyéről elszármazottak magukénak, szólóban pedig országos eredménnyel is büszkélkedhetünk. LegVariációk egy témára utóbb május 14-én, pénteken, Nagykanizsán a Zalai Gyermek Művészeti FeszMájus 30-án Május- Hosszú évtizedek óta tivál megyei döntőjében mutatták meg fát állítottunk, immár hagyományos máMikó Ildikó tudásukat. sokadszorra. Évek jusfa állítás történt óta hagyomány a idén is. A felajánlott községben. Kora dél- állat főzése délután után birkapörkölt ké- kezdődik, 6 óra táján szítésével kezdődött összeverődik a csaa program. Markos pat, hogy traktorozlegények fát hoztak zanak az erdőre, hol traktoron, majd a kiválasztott májusfelállították a réten. fának valót kivágják, Ezután elfogyasz- s behozzák a faluba. tották a pörköltet és Ott lekérgezik, díszí- Soós Lajos a Mura- és a Kerka-menti vidék hajnalig szórakoztak. tik, beállítják a helyi- népművészetének nagy hatású egyénisége re, s hatalmas öröm- volt, mintegy hidat képezve a régi dunántúünnep kezdődik a li pásztorfaragók és a múlt század közepén friss birkapörkölt fo- fellépett népi iparművészek között. Minden gyasztásával. Eltefaragótechnika biztos kezű alkalmazója volt. lik a május, majd jú- Műveinek egy részéből Lentiben kiállítás nius elején kitáncol- nyílt. A csörnyeföldi községi könyvtárat és ják a helyéből, mely teleházat munkássága iránti tiszteletből hajnalig tartó bálhoz „Soós Lajos Községi Könyvtárnak” nevezték vezet. Tisztelettel, el, ahol összegyűjtött alkotásaiból állandó Sziasztok! Molnárné Brigi kiállítást tartanak fenn.
A bázakerettyei iskola néptánccsoportja
Soós Lajos
bácsi tiszteletére
www.kerkamente.hu
10. █ █ █ Élő hagyomány
Varázslat Csuhéval
Kis falu Nagy reményekkel
Már egészen kis korától érdekelte a kézművesség Kelemen Ilonát, amelynek gyökerét édesanyja és nagymamája ültette el benne. Majd főként az iparművészet foglalkoztatta, így fordult a csuhébaba-készítés irányába. Szeretné továbbadni a tudományát, ezért a Zsálek Ferenc, Kerkateskánd polgárkörnyékbeli és itt táborozó gyerekeket oktatja. mestere a gyakorlat embere, szenvedélyes mezőgazdasági vállalkozót, nem könnyű kimozdítani és elvonni az anyaföld munkálataitól. Az idén július 11-én megrendezett falunapunkra meghívjuk Máhomfát, mellyel focimeccset játszunk. Reggel 6-tól másnap hajnalig tartó rendezvényen a horgászversenytől kezdve a közös főzésig a Vadásztársaság által felajánlott hússal, jobbnál-jobb program várja a közönséget. - Csuhébabáim az alapanyag jelenkori alFontos mérföldkövek közé tartozik, kalmazásai, modern kézművestermékek, hogy a településen élők társadalamelyek ősi hagyományokból táplálkoznak, mi munkával végezték el a Faluház fels a szó igazi értelmében a természet ajándé- újítását. 1800-as évek végén iskolát kai. Tavaly a Szapáry Napra készítettünk kiál- épített az 1934-ben egyesült, akkor lítást. A kiállításon a csuhébabák mellett a ha- még két különálló falu, Kerkatótfalu, és gyományos paraszti élethez nélkülözhetetKerkateskánd. Az épületet 3 éve felújílen tárgyak is helyet kaptak, bemutatva egy tották, ebben az otthonos, barátságos hajdanvolt világot, a falusi élet mozzanatait, környezetben szolgál a Teleház, és a amit a község lakói adtak össze. Mozgókönyvtár. Bertalics Krisztina Példaértékű ma a település hulladékgazdálkodása, mindenki annyi szemétdíjat fizet az önkormányzatnak, amennyit Kádármester Szécsiszigeten elvisznek tőle! A magas önrésszel dacolA Szécsiszigeti Önkormányzat tőszomszéd- va Lentivel és Szécsiszigettel közösen kiságában, egy kis műhelyben egy élet munká- építették a szennyvízcsatorna hálózatot, ja rétegződött egymásra, hordók, abroncsok mely a lovászi szennyvíztelepre van kötés fűrészpor-lepte eszközök, valamifajta kirá- ve. Az új Sólyomvári György tervezte lyi rendetlenségben. A régi mesterség minden temetőt gondos kezek alakították. rekvizituma megtalálható és a mesterség Szécsiszigettel közösen az elsők „címereként” az udvaron glédában áll a felközött vezették be a falugondnoki szolgálatot és öt évvel ezelőtt Máhomfával közösen beköttették a gázt. Az idei IKSZT pályázat keretén belül sikerül felújítani a Faluházat, melybe átköltözik a Teleház és a Mozgókönyvtár, friss környezetben szolgál tovább a sport szoba, közösségi alkalmakra nagy termek állnak rendelkezésre. Emellett hamarosan felújításra kerül a buszmegálló, méltó környezetbe kerül a falu két forrása és a központban elhelyezkedő játszótér. dolgozásra váró szárított faanyag. Molnárné Varga Brigitta összefoglalója Pöszér József kádármester 1968 óta folytatja a családi tradíciót. A kis családi műhely folyamatosan dolgozott a 60-70-es években, 7-8 hordót készítettek hetente. Az igények viszont 1980-tól folyamatosan csökkentek. Az emberek a pincék felszámolása után nagy tömegben jutottak használt hordókhoz, így a A Szapáry Hagyományőrző Kulturális leggyakoribb teendő a hordójavítás. és Turisztikai Egyesület Szécsisziget köz„Odáig jutottunk, hogy jó ha évi(!) 7-8 új séghez és az egykor itt élő nemesi csahordó készülhet, többre nincs igény.” ládhoz fűződő hagyományokat éleszti újjá Addig „csináltatásson”, míg talál egy jó és tartja életben. Szapáry napi rendezvémestert a környéken. Ugyanitt különböző nyen évről-évre több értékes programmal, méretű virágedények is kaphatók. A mester szórakozási lehetőséggel, gasztronómielérhető a 92-376117 és 30-6833797 teleai ínyencségekkel várják a vendégeket a fonszámokon is. Szapáry-család egykori birtokán.
Szécsiszigeti Hagyományőrzők
A Kerka-völgye Baráti Kör Egyesület két művészeti csoport életre hívásában is részes volt. A Mixolíd Kamarakórus 2003 óta dolgozik, a legkülönfélébb dalok előadásával, bármerre járnak, rendre sikereket érnek el. A Lovászi Faluszínház egy évvel később verbuválódott. Számtalan előadáson vannak túl, az önkormányzat támogatásának köszönhetően nem csak szűkebb pátriájukban mutatkozhattak be, de Zsámbékon, Adácson, Érden is. Jánosi Ferencet, az egyesület elnökét kérdeztem: - Hogy kezdtél helyi történetek gyűjtésébe? - Gyerekkoromat meghatározták azok az idős emberek, akik sokat meséltek a múltról. Később lejegyeztem a történeteket, amikor szükség volt arra, hogy egy-egy pályázat vagy kiadvány anyagába beépüljenek. - Milyen munkák kerültek ki az íróasztal fiókból? - Az Olajipari Múzeumnak készült az első, később az 50 éves Lovászi Bányász Sportegyesületről adtunk ki egy könyvet, majd ez volt alapja a 10 évvel később elkészült Hajrá bányász!!! című munkámnak is. Közben két kalendárium is napvilágot látott Lovásziban. Elkészült az 56-os események helyi összefoglalója is. Korábban - hosszú évekig - az Olajmunkás című olajipari újságnak is krónikása voltam. A múlt évben jött ki a nyomdából Szekszárdi Sándor Frontnaplója, amit szintén java részt én szerkesztettem és írtam. - Most min dolgozol? - Folyamatosan gyűjtöm most is az olajipari emlékeket, történeteket, a közel 1 km-es lakossági óvóhely történetét. A helytörténet és a néprajz az egyik szívügyem, ami nem ismer határokat, így a Vas megyei Pankasz általános iskolájával közösen készítünk egy multimédiás DVD-t, amelyen hallható lesz Avas Kálmánné, az Őrség egykori krónikásának 26 évvel ezelőtti hangfelvétele is. Az egyéb néprajzi interjúk mellett több száz fénykép és videofelvétel is látható majd.
Jánosi Zsuzsanna
www.kerkamente.hu
11. █ █ █ Fejlesztési műhely
Molnár László, Páka polgármesterének a faluért és a régióért folytatott tevékenységét sokan ismerik; munkásságát a Város- és Faluvédők Szövetsége 2009-ben Podmaniczky-díjjal ismerte el. Helytörténeti és hagyományőrzésről szóló publikációk, dömeföldi tájház, civil ház létesítése, és a térségi kommunikációt szervező Kerka Régió Televízió, hogy csak a jelentősebbeket említsem. A 80-as évek elejétől a község a közintézmények és infrastruktúra terén jelentősen megerősödött. Két étterem és több szálláslehetőség szolgálja ki a helybelieket és az idelátogatókat. Jelenleg a falusi turizmus kapacitása eléri a hetven főt. Folyamatos a kommunikáció a vendéglátók és az egyesületek között, az együttműködéseknek köszönhetően több pályázatból finanszírozott fejlesztést sikerült megvalósítani, és több program még kivitelezés alatt van. Kihasználva a környék adottságait, nagy lépésekben fejlődik a turizmus és látványosan javult a falukép. A szolgáltatások bővítése hozadékaként fejlődik a háttéripar, növekszik az igény a fejlődést kiszolgáló vállalkozásokra. Ma már egyre többen keresik fel a falut és elvárásokat felülmúló eredményeket
Pákai körvonalak hozott az internetes jelenlét is. Továbbra is célunk megismertetni az emberekkel értékeinket, növelni az idegenforgalmat, munkahelyeket teremteni. Ezt hivatott szolgálni a tájház, az Öveges ház, a templom, a kápolna és a hozzá kapcsolódó rendezvények, a prés, a közkedvelt turistautak, sátorhelyek, és a kerékpáros turistaút is. Jelentősen megerősödött a civil szervezetek jelenléte, ezért hamarosan átadásra kerül egy önkormányzat által biztosított civil ház. Kérdésemre, hogy mi a falu fejlődésének legfontosabb akadálya, a választ Molnár László így foglalta össze: „A felsőoktatási intézményekben tanulók számára sajnálatos módon nem tudunk megfelelő erőforrásokat biztosítani, így tudásukkal és munkásságukkal nem a község közös jövőjét építik. Folyamatosan arra ösztönzöm a gazdasági szereplőket, hogy ne adománnyal, hanem foglalkoztatási lehetőséggel támogassák a régiót.” Fórika Endre riportja
Díszes falu „Azért jöttem e vidékre, mert mindig is vonzott a kertes ház, a szabad élet; majd nyaralásból letelepedés lett.” – indítja a beszélgetést Molnár Jánosné Erzsébet, aki már 20. éve Szentmargitfalva polgármestere. Mint hivatalsegéd, kisbíróként kezdte, majd a rendszerváltás után felkérték a kistelepülés vezetésére. Sok tapasztalat volt a hátuk mögött, nem akartak más községhez csatlakozni, így elvállalta a megbízást. A település méreteihez képest jelentős előrelépéseket tettek: megtörtént az utak portalanítása, egészséges ivóvízellátás, felújított ravatalozó, kultúrház, emlékmű park és állami támogatásból pihenő park valósult meg. A faluban 102 fő él 59 háztartásban. Mint egy nagy család, mindenki ismer mindenkit és példaértékűen összetartanak, nincsenek különösebb viszályok, egyetértésben, elfogadással élnek. Az idelátogató megtapasztalhatja a magyar mesékből ismert őszinte vendégszeretetet. „Célom elősegíteni, hogy kedvet kapjanak a civilek, aktivistákra van szükség. Ki kell törni a bezártságból, jobban össze kell kovácsolni a falut, társulnunk kell, remélve, hogy külső szellemi erőforrásokat kapunk. Pozitívan akarom látni a dolgokat. Nem tudok mást adni mint a táj szépségét, a csendet és nyugalmat. Harcolni fogok az iskolákért, az óvodákért, a jegyzõségért.” Fórika Endre
A térségi fejlesztések motorja Pál Zoltán, Kerkaszentkirály polgármestere mindig több volt, mint egy kis falu felelős vezetője. Korán felismerte, hogy a kis falvak csak akkor juthatnak előbbre, ha összefognak. Több éven keresztül megyegyűlésben is képviselte térségünk érdekeit és regionális szervező képessége is több ízben megmutatkozott. Az utóbbi évek munkájának kiemelkedő eredményeként megalakította és sikeresen üzemelteti a LEADER-térséget, amelynek irodája Kerkaszentkirályon működik. Kerkaszentkirályra egyfajta mintatelepülésre lehet tekinteni. Amikor a kistérségek megalakítása mozgalom lett, elsők között menetelt, hogy a 22 új kistérség között létrejöjjön a Kerka-menti Települések Szövetsége. A korai együttműködés legfontosabb eredményének látja, hogy elkészülhettek a települések rendezési tervei, erdőfejlesztési terv és környezetvédelmi programok is kialakításra kerültek. Szakértői támaszt a korai időkben elsősorban a Zalai Falvak Egyesületétől és Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési
Fejlesztési tervek
Lovásziban Interjú Léránt Ferenccel, Lovászi polgármesterével
- Milyen fejlesztések valósultak meg a közelmúltban a településen? - Jelentős útburkolat-felújítási munkálatokra került sor, a lakosság utak és járdák minőségével kapcsolatos észrevételeit nagyrészt sikerült orvosolni. Lehetőség nyílt az urnahelyes temetkezésre, felújítottuk a ravatalozót, és pihenőpadokat helyeztünk ki. Új buszvárókat telepítettünk, emlékműveket újítottunk fel. Létrejött egy új park és a virágosítási program is folytatódik. - Milyen intézményi fejlesztések történtek? - Lovászi ma már mikrotérségi központi szerepet lát el, mely érvényes az oktatási, szociális területekre és közhivatalokra is. Ez egy stabil, a kistérségen túlmutató egységet jelent. - Milyen további elképzelések fogalmazódtak meg a település fejlődéséért? - A helyi légópince turisztikai hasznosításán fáradozunk. A temető bővítése is szükségszerű. A művelődési ház belső és külső felújítását, valamint villamos- és fűtés-rekonstrukcióját is szorgalmazzuk. A település elöregedését megállítandó, javítani kívánjuk ifjúságmegtartó képességét. A pályázatokon való intenzív részvétel segítségével igyekszünk megvalósítani célkitűzéseinket. Mátesz Katalin Alapítványtól kapott, amely szervezetekkel azóta is folyamatosan együttműködik. atáron átnyúló programok közül ki kell emelni még a Phare CBC idejében született „Le a Kerkán a Murára” és a „Határ menti párbeszédkörök” című projekteket. Emellett a térség ismertségét növelő PR-anyagok, prospektus és egy kisfilm is készült. A határon átnyúló kapcsolatok az utóbbi évben az osztrákokkal is felerősödtek, az általa vezetett Zala Zöld Szíve Leader Szövetség horvát és lengyel partnerekkel karöltve működik közre a dél-stájerországi Vulkanland nemzetközi projektjében. Az általa szervezett, jelenleg futó programok közül ki kell emelni a 160 millió forint összköltséggel megvalósuló turisztikai fejlesztési programot, amelyben a Kerka-menti Települési Szövetség falvai szinte maradéktalanul bevonásra kerültek. Az IKSZT pályázatok megírásában több településen is részt vett, amelynek eredményeként Kerkaszentkirályon 52 milliós, Lispeszentadorjánban 56, Muraszemenyén 40, Iklódbördöcén pedig 50 milliós beruházások valósulhatnak meg. Gyertyánági Endre
www.kerkamente.hu
12. █ █ █ Helyi termék
Az Utolsó Ember
Sava-Borsfa
Szabó István és Németh Krisztina Kistolmácson élnek és Borsfán üzemeltetik élelmiszer-tartósító üzemüket, a Sava-Borsfát, amelynek térségünkre is kiható jelentősége van. Azt üzeni minden itt élő fiatal számára, hogy lehet és érdemes vállalkozni. Az üzem szenvedélyből, István megvalósult álmaként épült meg 2008 szeptember negyedikére. Mindig is érdekelte, hogy lehet valamit megmenteni, télire eltenni úgy, hogy az még mindig ugyanolyan legyen, mintha akkor jött volna a fáról vagy a földről. Ez az érdeklődés, és a szükség, hogy asszonyának biztos munkahelyet teremtsen vezetett a kisüzemig. Egy kisvállalkozásnak nem könnyű az irdatlan haszonkulccsal dolgozó kereskedők mellett lábon maradni, de nekik sikerült. Ez egyrészt köszönhető annak az energiának amit István és Krisztina belefektetett, másrészt a vásárló rétegnek akik ezt értékelik és a terméküket vásárolják. A borsfai kisüzemben négyen dolgoznak részmunkaidőben. A Sava-Borsfa büszke arra amit csinál, Így hívja magát Káli János a érdemes első kézből megtapasztalni, kerkaszentkirályi „végeken”. Mint me- hiszen ez a büszkeség és szenvedély zőgazdasági vállalkozó a falu határától minden üvegben benne van. szlovén határig terjedő részt műveli, ez a csücsök, a „senki földje” csak Bedő Cserép az övé. A faluvégen él több generációs családjával, kicsit elkülönülve itt épíBedő Sándor muraszemenyei tette fel farmját, ahol több állattartás- tetőcserép gyártónak már nagyapra és mezőgazdasági gépek elhelyezé- ja is betoncserepet gyártott 1930-ban. sére alkalmas épületet emelt. Biocsirke Már gyerekkorában kitanulta a tenyésztése mintagazdaság. szakmát,1995-ben ő is elkezdett a Büszkén mutatja a korszerűen felszerelt családi vállakozásban dolgozni. panoráma ablakos „csirkeólat”, ahová Akkoriban még formákkal dolgoztak, nem léphetünk be cipőben: kézzel, egy nap maximum háromszáz - A csirkék természetes körülmények cserepet tudtak készíteni. Sándor a között nőnek, nem kapnak semmifaj- gépsort szép lassan fejlesztve elérte, ta gyógyszert és kemikáliát, még arra hogy ma akár kétezer-ötszáz cserepet is ügyelünk, hogy természetes fényben is tud gyártani naponta. éljenek. Az állatok nincsenek kennelekbe Aztán bejöttek az országba a multik zárva, így szabadon mozoghatnak egy jó futballpályányi területen. A csirketenyésztést egy svájci megrendelőnek végezzük, aki az állatokat négy hetes korukban tovább szállítja zömében lengyel tenyésztőknek. Sajnos ez a kitűnő helyi termék nem jut el hozzánk, a csirkéket a svájci megrendelő hazaszállítja és ott értékesíti, itthon nem tudjuk megfizetni a kilónkénti 1500 forintos árat. Káli János nem csak földrajzilag számít „utolsó embernek”, a térségünkben élő gazdálkodó egyre fogyadozó típusát testesíti meg. Az olyan „nyakas” ősbivaly gazdáét, aki tudja, hogy mit jelent saját erejéből dolgozni és a munkájáért felelősséget vállalni. Nagy szükségünk van erre a jelenlétre és mintaadásra. Gazdálkodásához további sikereket kívánunk. Gyertyánági Endre
és nehéz helyzetbe hozták a kisvállalkozásokat. Egyetlen módja maradt az életben maradásra, ha kereskedők nélkül, közvetlenül ad el. Jelenleg magánemberek, építőipari vállalkozók, tetőfedők veszik a helyi alapanyagból és helyi munkaerővel készített terméket. Mivel nincs ott a tüzépeken, az emberek többsége nem is tud létezéséről. Két féle marketingje van: az egyik a kerítésére kihelyezett tábla, a másik a „szájpropaganda”. Jelen írás ez útóbbihoz járul hozzá. Amikor legközelebb cserepet indul venni, gondolja át a Kedves Olvasó ezt a lehetőséget is. Szilveszter Gabriella
Park Vendéglő Páka A Park Vendéglő az egyik legnagyobb és legismertebb vendéglátó egység Pákán és környékén. Vajnai Ferencnét, az étterem vezetőjét kérdezem a vállalkozás mútjáról. - 1987 óta itt dolgozom. Az étterem hosszú időn keresztül az ÁFÉSZ tulajdonában volt, 2000-ben vásároltuk meg. Fő profilunk az „ebédeltetés”, rendezvényekre is kiszállítunk és vállaljuk lakodalmak, névnapok, egyéb rendezvények megrendezését is. - Milyen települések tartoznak az ellátási körükbe és milyen nyitva tartással üzemelnek? -Zebecke, Kissziget, Lővér, Csömödér, Tormafölde, Kányavár, Maróc és Lispeszentadorján. Hétfőtől csütörtökig 7:30-22:00 óráig, péntekszombaton 24:00 óráig, vasárnap pedig 23:00 óráig vagyunk nyitva. - Mi a ház specialítása? - Ez vendégfüggő, próbálunk minden igényt kielégíteni. De azért javasolok valamit a kedves olvasónak, ha valami igazán finomat szeretnének enni: „Sertésszelet Park módra”. Natúr karajból készül fűszeresen sütve, húsos raguval és paprikás-lecsós szósszal, általában hasábburgonyával tálaljuk.
www.kerkamente.hu
13. █ █ █ Helyi termék
A fenntarthatóság előőrsei
Gyüttment vagyok, Budáról jöttem Marócba. Ebből a néző-
pontból fogok mesélni az itteni életemről. Ezeket a problémákat láttam, és ezt a megoldást találtam rá. Ezen a vidéken rengeteg gazda(g)ságot látok, amelynek vannak materiális megnyilvánulásai: a föld, a fa, a vizek, a vadak, a gombák stb, és van nem anyagi megnyilvánulása, mint az itt élő emberek tapasztalata és tudása. Lehetőségünk lenne rá, hogy mindenki jólétben éljen, hiszen az értékek megvannak hozzá, mégsincs „jól-lét”, mert ezek az értékek nem tudnak áramolni az itt élők között. Lehet, hogy ez valakinek természetes, de számomra ez érthetetlen. Hiába vannak meg a különböző javak, mégsem jutnak hozzá az itt élők, ha nincs meg hozzá a pénz. Ha nincs pénz fára, meg lehet fagyni, hiába lakik erdő közepén. Ha nincs pénze, nem tudja megvenni az alapvető élelmiszereket, hiába termelnek a területen bőséggel.
Egy helyi termék konferenciáról
Attól féltem, hogy ez a konferencia is olyan lesz mint a többi, de ahogy egyre jobban belemélyültünk, úgy jöttem rá, hogy ez más. Egyrészt a kávé nem volt ingyen, másrészt olyan emberek jöttek el akik csináltak valamit. Tetteken kívül még egy dolog volt közös ezekben az emberekben: a gondolkodásmód. Senki sem beszélt lemondóan erről az országról, nem ennek szentelték idejüket, helyette működő megoldásokat hoztak létre. Egy jelenlévő hölgy mesélte: A településünkön nem akarták felvásárolni a ribizlit és elhatározta, tesz valamit ennek érdekében. Nem várt tovább külső segítségért, hanem tett. Vitt haza annyi ribizlit amennyi csak befért a kocsijába, majd gépészmérnök férjével létrehoztak egy mozgatható gyümölcsszörp gyárat.
A kisüzem egy utánfutón van, és a helyszínre megy feldolgozni a gyümölcsöt. De ez csak egy tízperces kiselőadás volt. Ezután Markóc polgármestere volt soron. Amit hallottam nagyon tetszett. A polgármestertől megkérdeztem, mivel tudta megváltoztatni az emberek gondolkodásmódját? Mivel győzte meg őket, hogy tényleg lehet tenni valamit? Megkaptam a választ: „Példamutatással. Amikor annyi gyümölcsfát telepítettünk a faluba, hogy mindenkinek jutott, már komolyan vettek. Nem tudom, hogy máshol működik-e, de javaslom kipróbálni.” Annyira megérintett, hogy Marócon is nekifogtam gyümölcsfákat ültetni. Elhangzott egy tanulságos mondat Sztolyka Zoltántól, Rozsály polgármesterétől amikor a válságról, és a politikai helyzetről kérdezték: „Mi tesszük tovább a dolgunkat. Azok ott fenn meg csináljanak amit akarnak.” Ezt a hozzáállást érdemes megszívelni. Szűcs Zsac Zsolt
Maróci „Suttogó” Mitől függ, hogy van-e valakinek pénze, vagy nincs? Úgy tűnik, nem attól, mennyi értéket tud előállítani, nem attól, mennyire értékes a munkaereje. Már évek óta keresem a választ, de nem tudom mitől függ, hogy van-e valakinek itt pénze, vagy nincs. Hol tud valaki dolgozni közmunkában, hol nem; illetve dolgozni mindig tud, csak vagy megfizetik, vagy nem. Olyan ez, mintha kívülről valamilyen varázspálca irányítana mindent, semmi köze a tényleges gazdasághoz. Úgy gondolom, a pénznek egyetlen szerepe van: elősegíteni az értékek áramlását. Úgy látom, a jelenlegi pénzrendszer ezt nem teszi, ezért logikus, hogy csináljunk egy újat. Kis kutatás után rájöttem két dologra: az egyik, hogy nem én vagyok az első, akinek ez eszébe jutott, a másik, hogy ez nem is olyan nehéz. A világon több, mint kétezer alternatív pénz létezik már. Társaimmal együtt mi is létrehoztuk a „saját” pénzünket, amelynek a Suska nevet adtuk, és ezzel adunk-veszünk minden számunkra fontosat, a saját munkánkkal teremtjük a pénzünket. Ez a pénz segíti elő legjobban az értékek áramlását. Aki még többet szeretne tudni, a www. suska.hu weboldalon talál információt, vagy hívhatja a 30-9318753-as telefonszámot. Zsigmond Kata
Kámán Szabolcs fakitermelő vállalkozó, a környező települések erdeiben dolgozik főleg Marócból szerződtetett munkásokkal. Jelenleg még van szabad kapacitása, így szívesen vállal új megrendeléseket is. Szabolcs egy sokoldalú vállalkozó, egyúttal családjával vezeti a „világ végén” – vagy tán a közepén? – utolsó mohikánként megmaradt maróci kis boltot. Néhány évvel ezelőtt megvalósíthatta gyermekkori álmát és belefogott a lótenyésztésbe. Jelenleg nyolc lovat tart, amelybúl két jószágot megcsodálhattunk a Pünkösdi Civil Napon Lispeszentadorjánban. Tervezett szolgáltatásairól kérdezem Szabolcsot: - Maróci portámon lehetőség van lovas oktatásra, lovaglásra, sőt kisebb táborok szervezésére is. Igény szerint a környéken lovas túrákat is tartunk. Aki keréken gurulva szeretne a környékkel ismerkedni, annak a lovas kocsikázást tudom ajánlani. Akinek fakitermelésre van szüksége vagy felejthetetlen élménnyel szeretne gazdagodni az ország talán legérintetlenebb erdővidékén, az keresse Kámán Szabolcsot a 30-3299368 számon. Remélem, hogy egy igazi suttogóként fenti terveit a lovakkal is megbeszélte. Balázs Zsolt
Május 15-től hatályos kistermelői rendelet 2010. április 30-án tették közzé a közlönyben is az új 52/2010 (IV.30) FVM jelű módosult kistermelői rendeletet. A főbb tartalmi változások: Alaptermékek (Pl.: alma, krumpli, tej...) és feldolgozott kistermelői termékek (sajt, lekvár, kolbász...) értékesíthető végső fogyasztónak és bekerülhetnek boltokba és vendéglátó egységekbe a megyében és a szomszédos megyékben, valamint Budapesteni régióban. Alaptermék végső fogyasztónak változatlanul országosan értékesíthető. Házhozszállítás is lehet. Kistermelői nyers hús értékesíthető nyers hús a gazdaságból, vagy házhozszállítással a régión belül fogyasztónak, és régión belül a kiskereskedelmi és vendéglátó egységnek. Kistermelői előállítás és értékesítés kategóriájába a méz mellett a méhészeti termékek bele tartoznak. Kistermelői élelmiszer értékesítését a kistermelőn kívül a vele egy háztartásban élők is végezhetik. A gyártmánylap helyett adatlap van, ezt falusi vendégasztal szolgáltatónak nem kell vezetni.
14. █ █ █ Időtöltés
Borovics Vendégház
2002.évtől áll a vendégek rendelkezésére a vendégház,amely gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt kellemes időtöltést kínál. A birtok megközelítőleg 47 hektár, amely Csörnyeföldön, a Zsófia-hegyen terül el. Nem bánja meg, aki egyszer rászánja magát és ellátogat erre a hangulatos vendéglátó helyre, ahol a természetközeli állattartást is meg lehet figyelni: lovakat, kecskéket és mangalicákat. Emellett finom, ízletes zalai ételek készülnek és családias vendéglátásra számíthat a betérő, lehetőség van akár három fogásos étkezésre is. Előzetes egyeztetéssel csoportokat is fogadnak.
Fa Ede Elosztás medve-emberéknél – Százat nekem! – Egyet neked. Ez így trendi. Ne légy kekec. Úgysem enyém lesz ez, komám: van sógorom, ipam, apám, mind vagyonért brummog-dörmög. – Ne meressz hát fogat-körmöt!… Kinek vitázni van kedve: dühös csikasz, nem is medve: Egyet neked Százat nekem. – Vagy a nyakad kitekerem!…
Elérhetőségek: Borovics József 30-9370718,
[email protected]
Kérem döljenek szorosan egymásra, megvizsgálom magukat.
Védett növényünk.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
10. 11. 12. 13. 14. A megfejtéseket az
[email protected] email címre, vagy Lispeszentadorján, Jókai út 4 alatti civil irodába kell eljuttatni. Minden helyes megfejtő meglepetés ajándékot kap..
1. Verébalakúak rendjébe tartozó védett madarunk. 2. Rőtvad 3. Lápi ..., természetvédelmi szempontból a Balaton egyik legértékesebb tagja 4. „Armoracia rusticana”-földe 5. Élénksárga boglárkafélénk 6. Párosujjú patás, lapátszerű aganccsal 7. Európa legkisebb cinegéje 8. Nyugat-Magyarország 9. Kerecsen-„madár” 10. „A megfejtés” 11. A Keszthelyi-hegység és Zalai-dombság mint közigazgatási egység. 12. Növénynedvekkel táplálkozó szárazföldi „Énekes” rovarunk 13. Ízületi gyulladás 14. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park címernövénye
15. █ █ █ Görbe tükör
Mitől Gazdag Svájc?
Svájcba emigrált magyar tanárnő fia szájából hallottam, hogy amikor a mamát befogadta a helyi iskola, azzal tüntette ki az igazgató, hogy ő intézhette az iskola számára szükséges eszközök beszerzését. Persze bizonyítani akart, és összeállította a listát, amit izgatottan vitt a bemutatásra. Az igazgató vetett rá egy pillantást, majd elmondta, az úgy rossz, ahogy van, lehet újraírni. Az értetlen arcot látva, jóindulatúan elmagyarázta: – Először meg kell nézni, hogy a városban gyártják-e ezt a cikket, ha igen, meg kell venni, mert az a legolcsóbb, hiszen a város lakóinak munkát biztosítunk és a későbbi minőségi problémák kizártak. Ha nem gyártják, meg kell nézni, hogy a tartományban készítenek-e ilyesmit, mert ez a második legolcsóbb, minőség vitára itt sem kell számítani. Amennyiben a tartományban nem készül, megnézzük, hogy Svájc területén előállítják-e a terméket. Felmerül a kérdés: mi a teendő akkor, ha nem gyártják Svájcban? – Ekkor hátra kell dőlni és behunyt szemmel, (esetleg egy rövid szunyókálás után) kipihent állapotban azon elgondolkodni, hogy egyáltalán szükségünk van erre a sz*rra?
Kerka-Mura-menti Látnivalók jegyzet
Páka templom (eredeti freskókkal), középkori vár alapfalai, Öveges Iklódbördõce József szülõháza, kisvasút, Hód tanösvény, Mároki kápolna Háromszenteki kápolna Páka és Iklódbördõce között Szécsisziget Southfork Ranch Andrássy kastély, római katolikus templom, vízimalom Kiscsehi (az utolsó eredeti vízimalom!), Szõlõshegy, harangláb, tó, bivalyrezervátum focipálya, emlékmû, faludíszek Lovászi Bázakerettye, „Az olajipar Fa harangláb és út menti bölcsõje”, kultúrház, kereszt a Kútfej községrészben, termálfürdõ, fõgyûjtõ, erdei felújított templom, felújított kisvasút, gazolin telep, iskola, szent család szobor a temetõ erdei iskola, ezerlovas, mellett, olajipari emlékhelyek, bagolyerdõ, vendégházak, Szt. Hubertus szobor, strand templom, régi munkásházak, pontházak, szõlõshegy, Tormafölde Vétyemi õsbükkös, motorcross Lispeszentadorján hõsök emlékmûve, zárda romok, pálya kultúrház, Szt. Adorján Tornyiszentmiklós templom, turista ház 1774- ben épült barokk templom, 1848-as emlékmû, Maróc I. Világháborús emlékmû, szõlõshegy, templom , kápolna Mi a depressziós nő és a transzvesztita életfilozófiája? Depi vagyok öngyi leszek; Peti vagyok Gyöngyi leszek. *** Mennyi a pálinka és az aszpirin összege? 11, ugyanis a pálinka üt az aszpirin meg hat és ugye üt meg hat az 11. *** - Miért szeretnek a horgászok a temetőbe járni? - Mert sok a hal ott. *** - Mi a kannibálok kedvenc sütije? - A térdkalács *** - Hogy szól a kannibál leánykérés? - Légy az eleségem. *** - Hogy fog kinézni Tarzan ha nekimegy a fának? - Torzan. *** - Hogy hívják az anktartiszi énekesmadarat? - Frigó
Csak semmi ellenállás kisasszony! Tegyen a szatyorba fél kiló kenyeret és tíz deka párizsit!
kõkereszt, Kossuth emléktábla, Nepumuki Szt. János szobra, II. világháborús emlékhely, Szt. Miklós faszobor, vadászkastély, millecentenáriumi emlékmû, Csörnyeföld mûemlék jellegû templom Muraszemenye 70ha-s horgásztó, XIV. századi gótikus templom Kerkaszentkirály templom, mûvelõdési ház Dobri 173 éves felújított templom, I. és II. világháborúban elesett hõsök emlékmûve Kerkateskánd harangláb, tehenészet, lovasudvar Szentmargitfalva a Kerka mentén a legszebben díszített település, pihenõpark, érintetlen környezet, vendégszeretõ emberek
SODOKU
Használd a kitöltéshez a számokat 1-9-ig. Soronként és oszloponként mind a kilenc különböző számnak szerepelnie kell. Minden vastag vonallal határolt négyzetben egy szám csak egyszer fordulhat elő.