CINCÉR
A DUNA—IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG HÍRLEVELE 4. évfolyam 2. szám
Menedék a betontengerben a Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület
2008 Õsz
TARTALOM
Kiadja: Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
A TERMÉSZETVÉDELEM TÖRTÉNETÉHEZ 30 éves a Budai Tájvédelmi Körzet . . . 2 50 éve védett a Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület. . . . . . . . . . . 4
Felelõs kiadó: Füri András igazgató, Budapest, 2008 Szerkesztõ: Menráth Réka, Kézdy Pál Olvasószerkesztõ: Palkó Katalin Címlapon: A Sas-hegy madártávlatból (Fotó: Civertan Stúdió)
ESEMÉNY Volt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Élménybeszámoló a Cincér Táborról. . 8 Kaláka-szombat, Kaláka-nyár Ócsán. . 8
További fotók készítõi: Csonka Péter, Halász Antal, Kézdy Pál, Kiss Attila, Menráth Réka, Metzger Júlia, Orbán Zoltán, Papp Beáta, Selmeczi Kovács Ádám, Szabó Fruzsina, Verbõczi Gyuláné, Verõ György
ESEMÉNY Lesz VIII. Tatai Vadlúd Sokadalom . . . . . . . 9
Illusztráció: Békefi András A kiadvány környezetbarát újrahasznosított papírból készült.
LÁTOGASSON EL! Menedék a betontengerben. . . . . . . . . 10
Készült az Európai Unió LIFE-Nature alapjának támogatásával. A kiadvány ingyenes terjesztésû. Nyomdai elõkészítés: Benedek és Fiai
AKTUÁLIS I. Magyar–Szlovák Biodiverzitás Nap . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 Vándorsólyom költés a Gerecse-hegységben. . . . . . . . . . . . . . . 11 Madárvonulás-kutatás az Által-ér völgyében . . . . . . . . . . . . . . 12 Erdõátalakítások a Nagykõrösi Pusztai Tölgyesekben. . . 12 Kitüntetések. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12
Duna–Ipoly
Gerecsei TK
CINCÉR KÁZMÉR OLDALA. . . . . . . 13
Nemzeti Park
Budai TK
GödöllõiDombvidék TK
Vértesi TK Tápió–Hajta Vidéke TK Ócsai TK
OLVASTA MÁR? . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
Sárréti TK
Sárvíz-völgye TK
A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság mûködési területe
1 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
A TERMÉSZETVÉDELEM TÖRTÉNETÉHEZ A Budai-hegyek fokozódó beépülése, a természetes élõhelyek egyre gyorsuló pusztulása indokolta, hogy 1978-ban 10 528 hektáron létrehozták a Budai Tájvédelmi Körzetet
természetes állapot
A Budai-hegység a Dunántúli-középhegység legváltozatosabb felépítésû, északkeleti tagja. A hegység vetõdésekkel erõsen átjárt tömbjeit árkok, meredek oldalú szurdokok szabdalják fennsíkokra és sasbércekre. Bármennyire is beépítettnek, agyonhasználtnak tûnik e táj, éppen a sokféle kõzetnek, a gazdag formakincsnek, illetve a központi fekvésnek köszönhetõen, változatos élõvilágnak ad otthont, így hazánk egyik legfajgazdagabb területe. Az elmúlt 1 millió év során mintegy 15 nagyobb hõmérséklet-kilengés érte a Kárpát-medencét. Ezek mind az élõvilág jelentõs megváltozásával jártak. Szinte minden idõszakból maradt fenn néhány hírnök, tovább színesítve a Közép-Európa déli felére jellemzõ ökológiai kavalkádot. A Budai-hegység uralkodó növénytakarója a lombhullató erdõ. Ezek a tengerszint feletti magasságtól, a kitettségtõl és a csapadék mennyiségétõl függõen különbözõ típusú tölgyesek, míg a hûvös északi lejtõkön, és az üdébb völgyekben kisebb-nagyobb bükkösöket is láthatunk. Az erdõirtások, majd az azt követõ folyamatos legeltetés következtében nagy területen alakultak ki rétek. Ezek egy része – a legeltetés megszûnésével – becserjésedett, és lassan visszaerdõsödött. A vékony talajú, sziklakibúvásos részeken nagyarányú erdõtelepítésekkel, fõleg fekete fenyõk ültetésével szüntették meg a „kevés gazdasági hasznot hajtó” gyepeket. A meleg, száraz, sziklás oldalak irtásrétjei azonban állandósultak, értékes lejtõsztyeppekké váltak. A Budai-hegység erdõállományai igen változatosak, de aljnövényzetük csak a nehezen hozzáférhetõ, meredek vagy sziklás részeken értékes. Másutt a túltartott vadállo-
mány vagy a korábbi nagy területû végvágások miatt elszegényedett, az érzékenyebb cserjék és lágyszárúak eltûntek. Egyes fajokat a kiránduló, gombászó tömegek pusztítottak ki. A dolomitgerincek mentén összetalálkozó sziklaerdõ – bokorerdõ – és sziklagyep mozaikok különleges hangulatú élõhelyek, a Budai Tájvédelmi Körzet legértékesebb részei, ahol néhány 100 méteren belül, akár 20-30 védett növényfaj, s legalább ennyi védett állatfaj található meg egyszerre. Az ilyen területek közül három élvez fokozott védelmet: a Szénások Európa Diplomás Terület, amely a pilisi len (Linum dolomiticum) világállományát õrzi, a Budaörsi Kopárok, ahol a magyar méreggyilok (Vincetoxicum pannonicum) világállományának háromnegyede él, és a Remete-szurdok környéke. A felforrósodó déli oldalak és gerincélek aprózódó kõtörmelékein, a szinte talaj nélküli, mozgó törmelékfoltok miatt felszakadozó, nyílt dolomitsziklagyepet fõleg párnaképzõ füvek, szubmediterrán jellegû törpecserjék, félcserjék és mélyre hatoló gyökérrendszerû fészkesek, ernyõsök alkotják. Híres, fokozottan védett lakói a magyar gurgolya (Seseli leucospermum) és az István király-szegfû (Dianthus plumarius ssp. regis-stephani). Porló dolomiton vagy kisebb lejtõszög mellett, ahol a talajképzõdés feltételei jobbak, ott csökken a párnaképzõk száma, kis termetû sások és árvalányhajak uralta nyílt gyepek alakultak ki. A Budaihegység legendás hungarikuma, a pilisi len is ezekben a felnyíló dolomitgyepekben él. Az északias lejtõk kellõen meredek részein alakultak ki a zárt dolomitsziklagyepek, melyekben magashegységi fajok élnek, mint a henye boroszlán (Daphne cneorum) és a gombos varjúköröm (Phyteuma orbiculare). Az elegyes karszterdõkben a szürke bogáncs (Carduus glaucus) mellett montán-alhavasi fûfajokkal, például a lila csenkesszel (Festuca amethystina) találkozhatunk.
henye boroszlán
2 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
Visszakapaszkodva a száraz, meleg tetõkre, vagy a napos oldalakra, ha a talajképzõdés feltételei kedvezõbbek, akkor megjelennek a fás társulások, mint a molyhos tölgy és virágos kõris uralta karsztbokorerdõ. A középhegység egyik legértékesebb élõhelyén uralkodóan szubmediterrán és kontinentális élõlényeket láthatunk, amelyek a jégkorszak utáni, mainál melegebb idõszakokból maradtak fenn. A sokféle orchidea közül kiemelhetõ a szaprofita életmódú gérbics (Limodorum abortivum). A mediterrán tájak küldötte itt a vetõvirág (Sternbergia colchiciflora). A dolomitgerinceken kívül, még az erdõk helyén kialakult sztyepprétek tartogatják a legtöbb látnivalót. A különféle lenek, a szokatlan virágú pacsirtafüvek, a látványos pillangósok és a tömegesen virágzó fészkesek mellett fokozottan védett orchideákat is rejtenek ezek a rétek. Így a Budai Tájvédelmi Körzetben csak ilyen élõhelyeken található napjainkban a pók-, a méh- és a szarvasbangó (Ophrys sphegodes, O. apifera, O. cornuta). Ilyen másodlagos gyepben él a sápadt lednek (Lathyrus pallescens) is. A változatos flóra gazdag ízeltlábú-faunát tart el. A jellemzõek mellett mintegy 20 olyan fajt ismerünk, amelyek vagy endemikusak, s e területrõl írták le a tudomány számára, vagy más országokban honosak, ám hazánkban csak innét ismerik õket. A szubmediterrán hatás alatt álló gyepekben szerencsére még sok helyen elõkerül, hazánk legnagyobb rovarja, a fûrészlábú szöcske (Saga pedo). A Budaihegységben csak szórványosan elõforduló Szent Lászlótárnics a tápnövénye a ritka szürkés hangyaboglárkának (Maculinea alcon). A hûvösebb tájak küldötte a Normafa-lejtõ nevezetes lepkéje, a csíkos boglárka (Polyommatus damon), melynek hernyója a baltacímet fogyasztja. A budai erdõk rovarvilága igen gazdag. Védett cincér, futrinka és lemezescsápú fajokkal bõven találkozhatunk. Gyakran láthatjuk a molyhos tölgyesek nagy testû lepkéjét, a tölgyfaszendert (Marumba quercus) és a mozaikos élõhelyeket kedvelõ kis Apolló-lepkét (Parnassius mnemosyne). A hegység kiemelten fontos hüllõfajai a fokozottan védett pannongyík (Ablepharus kitaibelii) és a haragos sikló (Coluber caspius) is a melegebb idõszakokból „felejtõdtek” itt. A madárvilág ritkaságai már évtizedekkel ezelõtt eltûntek Budapest és agglomerációjának terjeszkedése és a védett területet érõ állandó zavarás miatt. Az érdekesebb fajok közül talán a bajszos sármány (Emberiza cia) az, amely elõbb-utóbb megjelenik valamelyik sziklás-bokorerdõs területen. A klíma megváltozása évtizedek óta érzékelhetõ a Budai-hegységben – közel 100 milliméterrel kevesebb csapadék esik, mint 30 évvel ezelõtt. A gyakori aszályok miatt eltûntek a források, a vizes élõhelyek, megfogyatkoztak az üdébb, a hûvösebb hegyvidékekre jellemzõ fajok. A zömmel magasabb részeken elterülõ Tájvédelmi Körzet és a hegylábi vízfolyások elszigetelõdtek egymástól a Budapesti agglo-
vetõvirág
méhbangó
3 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
csíkos boglárka
meráció terjeszkedése miatt, ezért a nagy testû emlõsök gyakran csak akkor jutnak vízhez, ha az ember ad nekik. A városi közparkok és más közterületek megfogyatkozása miatt egyre nagyobb a lakossági nyomás a védett területeken. A zömében illegálisan végzett technikai sportok, az ezrével megjelenõ kutyafuttatók nemcsak a természeti értékeket, de a csendre vagy éppen madárfüttyre vágyó kirándulókat is zavarják. A Budai Tájvédelmi Körzet szomszédságában közel 2,5 millió ember él, közülük félmillió rendszeresen megfordul az erdõkben, a réteken. Nemcsak a hegyeinkben otthonra lelt élõlényeknek, de a városi embernek is szüksége van az egészséges, nyugodt környezetre, az ezerarcú természet szépségeire. A természeti értékek nekünk kiszolgáltatottak, tõlünk, az általunk okozott károktól csak mi magunk tudjuk megvédeni. Próbáljuk közösen megóvni e szép természeti örökségünket, jövõnk egyik zálogát. Más nem fogja helyettünk… Halász Antal, tájegységvezetõ haragos sikló
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
4 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
Sziget a fõváros betontengerében 50 éves a Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület Hajdan, a Sas-hegy és társai, mint a hegyvidék elõretolt bástyái nyúltak bele az – akkor még létezõ – alföldi erdõtengerbe, illetve Lágymányos mocsaraiba. A sokféle élõhely változatos élõvilágnak adott otthont – évezredekkel ezelõtt, valóságos tündérkert lehetett a táj. Aztán jött az ember, akinek szintén tetszett e vidék, és rátelepült a sokoldalú természeti erõforrásokra, a korlátlannak tûnõ élelemforrásra. Több település is kialakult a hegyek lábain. Az alacsonyabb részeken szántók létesültek, feljebb gyümölcsösök, legelõk nyújtózkodtak a hegytetõkig. A történelem során itt alakult ki Magyarország fõvárosa. Ekkor szigetelõdött el a Sas-hegy a Budai-hegyektõl. A lakóövezetek elérték a hegy lábát, de mûvelésbe fogott oldalain még nem voltak állandóan lakott részek, a hegy felsõ részén még megmaradt a karszt-bokorerdõk és a sziklakibúvások gazdag élõvilága. Budapest napjainkban is fogyatkozó közparkjairól a lakosság felkényszerül a védett természeti területekre, pedig ezek a szigetek maradtak az élõvilág végsõ menedékei. Ilyen nevezetes hely a Sas-hegy is, amely emléket állít az egykori budai élõvilágnak. Egyedülálló állat- és növényvilága érdekében 1958-tól lett védett, ma a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság egyik fokozott figyelmet érdemlõ természetvédelmi területe. 267 méteres magasságával csak a meredek, sziklás lejtõinek köszönheti a „megtisztelõ” hegy kategóriát. A lankásabb hátakon és az északias lejtõkön zárt gyepeket és bokorerdõket látunk, míg a meredek, sziklás oldalakon nyílt sziklagyepeket, a mozgó kõzettörmelékben néha csak párnákat alkot a növényzet, illetve mélyen gyökerezõ, magányos pionírok dacolnak a szélsõséges viszonyokkal. Ez az élõvilág küzdelmi zónája a dolomiton, és itt találkozhatunk a legérdekesebb fajokkal is.
A jégkortól a félsivatagig Az Alföld, a Dunántúli-középhegység és a Duna találkozásánál fekvõ Sas-hegy kedvezõ földrajzi helyzetét fokozza felszínformáinak sokfélesége és változatos kitettsége. Az utóbbi 50 000 év szinte minden éghajlatának élõvilágából találhatunk itt fajokat. A több százéves használat és a kis kiterjedés ellenére, a jelenlegi szárazföldi éghajlat élõvilága mellett, láthatunk itt szubmediterrán, félsivatagi, de jégkori maradványfajokat is. E maradványfajok mellett izgalmasak azok az elszigetelt kis közösségek, amelyek a folytatódó klí-
budai nyúlfarkfû
maváltozások során folyamatosan alkalmazkodni kényszerültek, az alapfajhoz képest megváltoztak, így önálló alfajjá, fajjá váltak. Ilyen fajokban különösen gazdag a Sas-hegy, és méltán tett szert európai hírnévre. A jégkorból itt rekedt, majd az évezredek során önálló fajjá vált budai nyúlfarkfû (Sesleria sadleriana), István király-szegfû (Dianthus plumarius ssp. regis-stephanii) mellett, a mainál melegebb, szárazabb klímából fennmaradt magyar gurgolyán (Seseli leucospermum) és csikófarkon (Ephedra distachya) kívül mintegy félszáz védett növényfaj fordul elõ a területen.
István király-szegfû
5 DINPI HÍRLEVÉL
csikófark
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
A Sas-hegy állatvilága Hajdanán, a hegytetõktõl a Duna partjáig lenyúló, mozaikos szerkezetû, elegyes erdõk és változatos aljnövényzetük, virágszõnyegeik bõséges táplálékkal szolgáltak az állatvilág számára. A hegylábakon, a különbözõ kitettségû oldalak változatos mikroklímájú zugain sajátos keveredését láthatjuk az alföldi és a hegyvidéki, a szubmediterrán, a kontinentális és a jégkori fajoknak. A fõváros és a környezõ települések fejlõdése következtében, a XIX. század derekára, a budai térségbõl eltûntek a zavarást nem tûrõ nagyobb vadak és csúcsragadozóik, a megnövekedett zavarás miatt, több érzékeny faj (pl. a kövirigó) eltûnt már. A megmaradt gyepterületek változatos dolomitflórája gazdag ízeltlábú-faunát tart el. A gyakori pók- és rovarfajok mellett mintegy 8-10 olyan ízeltlábú-fajt ismerünk, amelyek vagy endemikusak, s e területrõl írták le a tudomány számára, vagy más országokban honosak, ám hazánkban csak innét ismerik õket. Ilyen faj a sokáig csak innét ismert magyar bogáncscincér, a szürke darázsbogár, a kaukázusi bibircsesbogár, a ráncos gyászbogár, vagy a pusztai karimásbogár. Különösen a pókok felkutatása volt alapos: négy faj innen vált a tudomány számára ismertté. Közülük a magyar kövipókot hazánkból továbbra is csak innen ismerjük, míg a hamvaspókok közé tartozó, rejtett életmódú Altella orientalis-t pedig az egész világon sehol máshol nem találták még meg, kizárólag a Sas-hegyen él. A sziklás-mozaikos élõhelynek köszönhetõen sok gyík sütkérezik a sziklákon vagy a bokrok tövénél, és szemünk elé kerülhet egy-két rézsikló is. A hegy kiemelten fontos hüllõfaja a fokozottan védett pannongyík és a haragos sikló. Az itt fészkelõ madárvilág talán lehetne gazdagabb is, de az állandó zavarás, a kertekbõl átjáró macskák és a sok fészekrabló varjúféle miatt csak a leggyakoribb fajok láthatók a költési idõszakban. Annál több a táplálkozni idejárók száma. A város magasabb épületein fészkelõ vörös vércsék
szinte állandóan a hegyen tartózkodnak, de gyakran megfigyelhetjük az erdõkbõl belátogató karvalyokat, egy-egy héját, egerészölyvet, kabasólymot, egy kis szerencsével még a lappantyút is. A tavasz a vörösbegyek, füzikék, barátkák énekétõl hangos. A nyári forróságban csak a város moraja nyomja el a csendet. A tél közeledtével új énekek hallatszanak a cserjésekbõl: északról megérkeztek a süvöltõk, a fenyõpintyek, vidékrõl behúzódtak a tengelicek és a ritka bajszos sármányok. Ha a Sas-hegy Természetvédelmi Területen sikerül a látogatók irányításával megállítani az élõhelyek pusztulását, csökkenteni az állandó zavarást, visszaállítani az eredeti életközösségeket, akkor várhatóan emelkedni fog az itt megjelenõ, újra otthonra, menedékre lelõ fajok száma.
Az ember és a hegy A Sas-hegyen az emberi tevékenységnek évezredes történelmi múltja van. A több száz éves szõlõhegyi mûvelésnek köszönhetõen még sok a kivadult gyümölcsfa, majd a közparki jelleg kialakításakor számos tájidegen fát és cserjét ültettek a hegylábi részekre, fekete fenyõt a gerincekre. A védettséget követõen, a 70-es években alakították ki a gyalogutakat, amelyek tanösvénnyé fejlesztése, kiépítése folyamatos – és persze a pusztulásuk is. Az utóbbi évtizedben – a jogszabályi tiltás ellenére – új igénybevételek jelentek meg: a kerítéseket állandóan szétvágva, a fokozottan védett értékeket eltiporva új meg új ösvényeket kitaposva, kutyafuttatók, kerékpárosok, ernyõsök, íjászok törik át magukat a bokrosokon, majd az állandó taposásuk miatt, az alapkõzetig lepusztítják, megsemmisítik az értékes gyepeket. A múlt év õszén azonban változások történtek a hegy életében. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által elnyert INTERREG pályázatnak köszönhetõen állandó õrszolgálat lett a hegyen, megújult a tanösvény, illetve akadálymentessé vált a kilátópontra vezetõ sétaút és a fogadóépület. Az élõhely-rekonstrukció jegyében megkezdõdött az orgona visszaszorítása. A fogadóépület kiállítása megújult, XXI. századivá vált. Az oktatóközpontban szakemberek fogadják majd az elõre bejelentkezett csoportokat, az alkalmi érdeklõdõk pedig a kiállítás bejárása, kisfilmek és tanösvénykalauz segítségével juthatnak ismeretekhez. Az utóbbi évtized alkalmi kutatásai már bebizonyították, hogy érdemes foglalkozni a heggyel, hiszen több, évtizedekig kihaltnak vélt, vagy a területre nézve új fajoknak kerültek elõ életerõs állományai. Remélhetõleg a hegy természeti állapotának javulásával újabb és újabb élõlények választják otthonuknak a Sas-hegyet. Halász Antal, tájegységvezetõ
pannon gyík
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
6 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
E
S
E
M
A Magyar Nemzeti Parkok Hete második alkalommal került megrendezésre. A nyitó hétvégén a margitszigeti „zöld forgatag on” vetélkedõvel, kézmûves-bemutatóval vártuk a látogatókat.
É
N
peda Õsszel is megrendezésre került akkreditált vett részt. melyen 25 lelkes miskolci óvópedagógus
Június 5-én megny itotta kapuit a nag ykõrösi Pálfája Oktatóközpon t és Tanösvény. A me gvalósításban együttmûkö dõ szervezeteket Sza bó Imre, környezetvéd elmi és vízügyi min iszter mellett Csáki Roland , a WWF Magyaror szág me gbí zot t iga zga tója , Dr. Cz ira Sza bol cs, Nagykõrös polgárme stere, valamint Füri An drás, a DINPI igazgatója kép viselte. Ebbõl az alkalo mból az „Erdõ a pus ztán” címmel meghi rdetett rajzpályázat nye rtesei kaptak dí jakat. Gratulálunk valamenn yi alkotónak!
Ócsán a „Városi Vigasság” rendezvényen az Ócsai Tájház és Turjánház vezetõje a gyerekek örömére kézmûves foglalkozást tartott. Nagy sikere volt a hazai nemzeti parkokról szóló kvíz játéknak. Aki minden kérdésre helyes választ adott, ajándékot kapott.
t 50 A Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terüle ény tanösv és s kiállítá ult megúj umát jubile éves p az átadásával ünnepeltük június 14-én. Másna meg érdeklõdõk nyílt nap keretében látogathatták a védett területet.
l alkalmából az osztrák rian Danube Festiva a Augusztusban a Hunga k a Duna–Dráva és tun vol ei dég Park ven a nemzeti park k Donau-Auen Nemzeti yne vén dez ren A Parkkal együtt. kkal, Hortobágyi Nemzeti , ahol színes programo kastély adott otthont et. dõk központja, az orth-i eklõ érd az és borkóstolóval vártuk kézmûves-bemutatóval
Sze pte mb er 27- én a Pá lfá ja Ok tat ók öz po n foglalkozásokkal, term észetismereti és nép i játéko vártuk a családi dél utánra érkezõket. A terepi progra vény-túra és a lovas fogatos pusztai tölg yes túra egyará
A XII. Erdõk Hete alkalmából mi is vendégei voltunk a nek Visegrádon, az Erdei Mûvelõdési Házban, mely id lásának 20. évét.
7 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
Y
agógus továbbképzésünk, .
ntb an kéz mû ve sokkal, elõadásokkal amok közül a tanösánt népszerû volt.
a Pilisi Parkerdõ Zrt.dén ünnepelte fennál-
V
O
L
Kellemes õszi idõ ben, családias ha ngulatban ünnep Vidéke Tájvédelm eltük a Tápió-Hajt i Körzet fennállá a sának 10. évford Matolcsy-kúriában ulóját Farmoson . Az ünnepségre kés a zíttettük el a Fedezz Tápió-Hajta Vidéke e fel… sorozat TK-t bemutató tag ját.
orról (2008. július 14–25.) Élménybeszámoló a Cincér Táb észetvédelem: ezekkel a szavakterm ség, ûves kézm Kaland, , mirõl is szólt ez a két hét. lalni efog kal tudnám leginkább össz re a Cincér Tábor a Pál-völgyi Idén elõször került megrendezés 27, a második héten 18 gyerek n héte elsõ barlang kõfejõjében. Az ramokat környezettan hallgató vett részt a táborozásban. A prog barátaimmal szerveztük. fogadta a táborozókat, de Az elsõ nap reggelén szakadó esõ tt vissza. Sikerült kifogoríto tánt õt tkez ez csupán néhány jelen legesõsebb két hetét, de és ebb nunk az utóbbi nyarak leghideg túlszárnyalta a borús ga msá vidá ekek jókedvünk és a gyer völgyi cseppkõbarlang Pálot. A idõjárás okozta szürke hangulat ltak a bátor kölykök és indu ra túrá esõ sker megismerése után kinc keresték meg a sötét ével tség kis csapatokban, elemlámpa segí i barlangban ovehegy yásMát A at. nyok ásvá barlangban elrejtett lát mászni taníszik n lába olda jtõ rallos túrán vettünk részt. A kõfe tották a gyerekeket. volt alkalmunk fölsétálni a Hétvégére a nap is kisütött, így hátizsákok segítségével gáló tvizs észe term Mátyás-hegyre, ahol távcsõvel követtük a ban, avar az megnéztük milyen állatok élnek k a ganajtúró bogarakat. madarak röptét, és nagyító alá vettü dõt szerveztünk. Jutalom télke A hét utolsó napjára csapatve tábor ideje alatt senkit A nk. eztü rend is atot programként íjász programok mellett tett emlí b elõb sem hagytunk unatkozni. Az -foglalkozások is. A szövést, minden nap voltak kézmûves ar megtanulták a gyerekek. ham t körmöcskézést, szalagszövés Szabó Fruzsina, a tábor vezetõje
T
árt dából 2000 kis természetbúv Õsszel több mint 80 Zöld Óvo in. elye atóh látog zõ nbö DINPI külö
fogadtunk a
Kaláka-szombat, Kaláka-nyár Ócsán Június hónapban két kiállítás-megnyitóra került sor a Tájházban. Az elsõ egy állandó kiállítás, mely közel 70 db textilbabán mutatja be Ócsának és környékének, valamint hazánk nagyobb tájegységeinek viseletét. A kiállítás érdekessége a fekete menyasszonyi ruha. A második egy idõszaki kiállítás, mely az ócsai kendõviseletet mutatja be napjainkig. Nyáron is folytatódtak a tavasszal elkezdett Kalákaszombatok. Júniusban „Pityókanap”, ahol a krumpli került terítékre. Készítettünk belõle játékot, de megkóstoltuk az idei krumplit hamuban sült pogácsába gyúrva. Júliusban pedig „Szalmanapot” tartottunk. Madárijesztõt és szalmazsákot készíthettek a programon résztvevõk. Júniusban és augusztusban gyógynövény-ismereti túrát tartottunk felnõtteknek a Tájvédelmi Körzet területén , ahol nemcsak az úton-útfélen növõ gyógynövényekkel ismerkedhettek meg, hanem a terület növényritkaságait is szemügyre vehették. A nyár legsikeresebb programja a Kaláka-nyár címmel meghirdetett napközis tábor volt, amit 7-10 éves gyerekeknek tartottunk. A két hét alatt leginkább a falusi emberek hétköznapjaihoz kapcsolódó tevékenységeket, eszközöket, alapanyagokat, szokásokat ismerhettek meg a gyerekek. Volt kenyérsütés, vajköpülés, mosás-mángorlás, kukoricamorzsolás, nyomóduc-készítés a kékfestõ mintázásához, gyógynövényismeret, népiétel-készítés, valamint sok játék és kézmûvesfoglalkozás. Augusztusban az új kenyér ünnepén begyújtottuk a kemencéket, egyikben kenyeret, másikban kenyérlángost készítettünk a hozzánk látogatóknak. Nemcsak a kemence volt meleg, a nap sem volt mostoha hozzánk. A nyár meleggel és sok kedves látogatóval ajándékozott meg bennünket. Verbõczi Gyuláné, a tájház vezetõje
8 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
ESEMÉNY E S E M É N Y LESZ LESZ VIII. TATAI VADLÚD SOKADALOM
Elõadások
2008. november 28-29.
11:30 Komárom-Esztergom megye madártani értékei – Elõadó: Pénzes László 12:00 2008: a madárgyûrûzés centenáriumi éve Magyarországon – Elõadó: Karcza Zsolt 12:45 Madárbarát kert program – Elõadó: Orbán Zoltán 13:30 A Duna folyam halai – Elõadó: dr. Tóth Balázs 14:15 Life Program a pilisi len élõhelyén – Elõadó: dr. Kézdy Pál 15:00 Madárbarát kert program – Elõadó: Orbán Zoltán
Szervezõ: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Komárom-Esztergom megyei Csoportja Társszervezõ: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Védnök: Michl József, Tata város polgármestere A Tatai Vadlúd Sokadalom egész napos rendezvénysorozatával elsõsorban a távoli északi tundrák üzenetét magukkal hozó vadludakat köszöntjük. Nem hangos fesztivál ez, nem egymást érõ koncertek és kirakodóvásárok kavalkádja, mégis ünnep, igazi fesztivál ez a maga módján. Olyan fesztivál, amelyen a látványosságról és a hangulatról a sokezernyi vadlúd gondoskodik, a vendégek pedig mi, emberek vagyunk.
Program 2008. november 28. (péntek) Öreg-tó Klub Hotel 18:00 Az országos madármegfigyelõ versenyre érkezõk regisztrációja, nevezés „felnõtt” és „ifjúsági” kategóriában 20:00 A verseny megnyitója – Musicz László, Által-ér Szövetség, MME 20:05 Versenyszabályzat ismertetése – Pénzes László 20:10 A kerecsensólyom (Falco cherrug) védelme a Kárpátmedencében Life Program – Elõadó: Fidlóczky József, Bagyura János 20:50 Élõhely-védelmi és -bemutatási tevékenységek a Nagykõrõsi Pusztai Tölgyes Life Programban – Elõadó: Sipos Katalin, Verõ György 21:30 Tanzánia egy természetfotós szemével – Elõadó: Imre Tamás 2008. november 29. (szombat) Építõk parkja, tóparti madármegfigyelõ torony 6:00 Egész napos madármegfigyelõ verseny kezdete (nevezés „felnõtt” és „ifjúsági” kategóriában a helyszínen) 7:00-tól Sok ezer vadlúd kirepülésének megtekintése! – Zsoldos Árpád, a kiváló ornitológus tolmácsolásában nagykivetítõn követhetik nyomon a tavi eseményeket! 8:15 A VIII. Tatai Vadlúd Sokadalom ünnepélyes megnyitója: gyerekek verses köszöntõje, majd ünnepi beszédet mond: Michl József, Tata város polgármestere és dr. Völner Pál, a Megyei Közgyûlés elnöke 10:00 A kerecsensólyom (Falco cherrug) védelme a Kárpátmedencében Life Program – Elõadó: Fidlóczky József, Bagyura János 10.30 Sajtótájékoztató (Tatai Vadlúd Sokadalom, A kerecsensólyom (Falco cherrug) védelme a Kárpát-medencében Life Program) 11:00 Az általános iskolák számára meghirdetett verseny eredményhirdetése 15:00 – 16:30 A vadludak esti behúzásának megtekintése a tóparton, élõkép -kivetítéssel! – Narrátor: Zsoldos Árpád 18:00 Az egész napos madármegfigyelõ verseny zárása 18:30 – 20:00 Csillagászat a tóparton, rossz idõ esetén is! – Elõadó csillagász: Moczik Csaba
Egész napos programok Cincér és TÉA játszóház: Kreatív környezeti nevelési sátor Madár- és természetvédelmi filmek vetítése a nagysátorban 9:00–16:00 óra között Madármegfigyelés „teleszkóp bokrokban” Madárgyûrûzési bemutató MME Bolt és Madárbarát kert stand tanácsadással VIP sátor, találkozási lehetõség természetvédelmi szakemberekkel Természetvédelmi tanácsadás Teleszkópok és kézi távcsövek tesztelési lehetõsége Természetvédelmi könyvek, kiadványok és madárfestmények vásárlási lehetõsége Edzõtábor Energiahatékonyság Kiállítás és Vásár a megújuló energiák és az energiahatékony építkezés, felújítás jegyében. Öreg-tó Klub Hotel 20:00 Az egész napos madármegfigyelõ verseny eredményhirdetése – dr. Magyar Gábor, a WWF Magyarország igazgatója 20:20 A Duna folyam halai – Elõadó: dr. Tóth Balázs 20:45 Life Program a pilisi len élõhelyén – Elõadó: dr. Kézdy Pál 21:15 Malajzia madárvilága – Elõadó: Bodor Gábor 21:45 Madarak Dél-Békésben – Elõadó: Bozó László 22:15 A vékonycsõrû póling nyomában. A felfedezetlen Krímfélsziget – Elõadó: Barkóczi Csaba – A változtatás jogát a szervezõk fenntartják! –
A RENDEZVÉNY LÉTREHOZÁSÁBAN SEGÍTSÉGÜNKRE VOLTAK Fõ támogatók Tata város önkormányzata, DINPI, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Old Lake Holding ZRt., Swarovski Magyarország Támogatók TopFoto – topfoto.hu, Tatai Kistérségi Többcélú Társulás, Remondis Oroszlány Zrt., Mogyi Kft., Észak-dunántúli Vízmû Zrt., Természetes Életmód Alapítvány, TOI TOI Kft., Öreg-tó Klub Hotel, Tatai Mezõgazdasági ZRt., Tatai Városgazda Kht., birding.hu, Fiwi-Hût Kft., Kókay Szabolcs, Nagy Gyula, Zsoldos Márton, Know-How Audit Kft., Dömsödi Ferenc, London, UK, Gaidosch Tamás, Budapest, Imre Tamás, Nagy Gábor, Birding World Magazine, MÉDIAPARTNERÜNK A MADÁRTÁVLAT MAGAZIN További információ Csonka Péter
[email protected]; www.mme-komarom.hu
9 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
Látogasson el! Menedék a betontengerben Új kiállítás a Budai Sas-hegy Természetvédelmi Területen A kiállítás címe arra utal, hogy a Sas-hegy menedéke, élõ múzeuma Buda õsi flórájának és faunájának, menedéke a városi életmódhoz alkalmazkodott állatoknak, amelyek itt találnak táplálkozó-, szaporodó- vagy rejtekhelyet, és menedék nekünk, városlakóknak, akik egy órára kiszabadulhatunk a forgalomból.
Film a sas-hegyi borról és a hegyoldal fölött körözõ vörös vércsékrõl, nyitogatható ablakokban Teve-szikla, piros hím bikapók és levedlett haragossikló-bõr. Virágnaptár és kirakós játék. A „menedékházban” pannongyík-szobor és csikófark-festmény. Aki ennyibõl még nem ért mindent, jöjjön, és nézze meg a kiállítást! De addig is ott a www.sas-hegy.hu honlap, amelynek Tudástárában a sas-hegyi madarak éneke is hallható. A Sas-hegy tanösvényt márciustól októberig szakmai vezetéssel látogathatják meg, a kilátóba önállóan is fel lehet menni. A tanösvény vezetõfüzet nem csak magyarul, hanem angol, német és szlovák nyelven is kapható a fogadóépületben. Gadó György Pál
37 budapesti középiskola a Csapody Vera-emlékversenyen Október 3-án 37 budapesti középiskola diákjai lepték el a Sas-hegyet. A Fõvárosi Önkormányzat és a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által szervezett Csapody Vera-emlékversenyen részt vevõ ötfõs csapatok Budapest természeti értékeibõl és a természetvédelem kérdéseibõl készültek fel. A tíz legjobb csapat jutott tovább a Föld Napjára tervezett döntõbe. Az Arany János Gimnáziumban írásbeli feladatokban, növényés állatfotók, valamint különbözõ állatfajok által kiadott hangok felismerésében mérték össze tudásukat. Kiderült, hogy nem is olyan könnyû a barna varangy és a szarvasbika hangját megkülönböztetni. A Sas-hegy tanösvényen kilenc állomás várta õket. Egy ragadozó madár meghatározásához távcsövet, a dolomit és a mészkõ elkülönítéséhez sósavat kaptak segítségül. (Csak emlékeztetõül: utóbbi pezseg, ha rácseppentjük.) Kézdy Pál, osztályvezetõ
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
10 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
AKTUÁLIS Vándorsólyom költés a Gerecsehegységben
Haris (Crex crex) kakas a drégelypalánki Kis-szigetnél
I. Magyar–Szlovák Biodiverzitás Nap Drégelypalánk – Ipel’ské Predmostie (Ipolyhídvég) 2008. június 20–22. Egyedülálló faunisztikai felméréscsokor helyszíne volt június közepén az Ipoly-völgy, ahol a Sugárkankalin Egyesület és az Ipe¾ská Únia szervezett egységbe közel 50 kutatót, akik négy hazai múzeumból, illetve több magyar és szlovák intézetbõl és egyetemrõl érkezve két napon át vizsgálták a terület flóráját és faunáját a Duna–Ipoly Nemzeti Park Börzsönyi Tájegység munkatársainak terepi segítségével. E jeles kezdeményezés alapját az ENSZ közgyûlésének határozata adja, amely minden év május 22-ét – a biológiai sokféleség megõrzésérõl szóló egyezmény aláírásának idõpontját – jelölte ki a Biodiverzitás Napjává. Az, hogy ezen a napon ne csak különbözõ belsõ helyszíneken rendezett „megemlékezések” legyenek a Föld biológiai sokszínûségérõl, hanem terepi programok révén ismertessék meg az érdeklõdõ közönséggel egy adott terület élõ természeti értékekeit, két amerikai zoológus ötlete volt. Ennek nyomán az elsõ ilyen jellegû hazai kezdeményezések a Dunántúlon (Gyûrûfûn és Porván) kerültek megvalósításra. A cél egy-egy jól körülhatárolható területrõl minél több faj leírása, s ezen keresztül a sokféleség bemutatása. Az idei év volt az elsõ, amely egy határon átnyúló területet – jelesül a középsõ Ipoly-völgy néhány négyzetkilométeres szakaszát – volt hivatott felmérni, Drégelypalánk és Ipolyhídvég térségében. A teljes „eredménylistára” természetesen még egy ideig várni kell, mivel pl. a számos gerinctelen taxon meghatározása a gyûjtött anyagból lassú folyamat. Ugyanakkor a gerincescsoportok felmérési eredménye rendelkezésre áll: példának okáért a madarak osztályából a közös bejárásokat végzõ magyarszlovák szakemberek 74 fajt észleltek, köztük olyan világszerte veszélyeztetett és ritka fajokat, mint a haris (Crex crex) vagy a magas fokú nemzetközi védettséget élvezõ darázsölyv (Pernis apivorus). Selmeczi Kovács Ádám õrkerület-vezetõ – Börzsönyi Tájegység
Csonka Péter terület-felügyelõ, Gerecsei Tájegység
Vándorsólyom fióka
11 DINPI HÍRLEVÉL
Hazánk egyik legõsibb kerecsensólyom által lakott fészkelõhelyén – ahol terepnaplók adatai és szóbeli közlések alapján 1907 óta volt költés – a terepi szakemberek érdekes váltást figyelhettek meg az elmúlt években. A területen 2005-ben költött a kerecsensólyom utoljára sikeresen, majd a vándorsólyom rendszertelen megjelenése egyre rendszeresebbé vált. 2006 õszétõl már párban is felbukkantak, de esetenként 3 példány is portyázott a hegyek felett. 2008 februárjában fészkelõ helyet foglalt a pár, majd márciusban tojást rakott a tojó, és június elsõ napjaiban 2 fiatal sólyom hagyta el a fészket lábukon a könnyebb terepi azonosításhoz egyedi, piros alapon fehér karaktert viselõ színes gyûrûvel. Meglepõ, de bizonyítottan elsõ alkalommal költött vándorsólyom abban a hegységben, ahol korábban 4 pár kerecsensólyom is fészkelt egyidõben! Eljött újra a vándorsólymok ideje…
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
Felnõtté vált a madárvonulás-kutatás az Által-ér völgyében A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület KomáromEsztergom megyei Csoportjának közös szervezésében tizennyolcadik alkalommal került megrendezésre a Hopp Ferenc Madarász Tábor a naszályi Ferencmajori-halastavak területén. A madárvonulás-kutatás mellett a megyei fiatalok szemléletformálása és a természetvédõ utánpótlás kinevelése a tábor fõ célja, mely munkában közel 60 fõ vett részt augusztus 10–30. között. A madártani kutatás szakmai munkája 228 méter hálóhosszon folyt. Összesen 63 madárfaj 2556 egyedét jelöltük. Jelentõs eredmény 674 barátposzáta, 121 kerti poszáta és 10 nagy fülemüle hálóba kerülése, továbbá egy német gyûrûs cserregõ nádiposzáta és egy lengyel gyûrûs bütykös hattyú megkerülése.. A rendszeres terepi felmérésekkel kiegészítve az adatsorokat összesen 143 madárfaj jelenlétét rögzítettük. A tavak feltöltött állapotban voltak a három hét folyamán, így a madártani változatosság nem volt olyan nagy, de a kis kárókatona, törpegém, vörös gém, cigányréce és a parlagi sas rendszeres jelenléte a tavak madártani jelentõségét erõsítette.
Erdõátalakítások a Nagykõrösi Pusztai Tölgyesek Natura 2000 területen Az õsz folyamán elkezdõdtek az erdészeti munkák a Nagykõrösi Pusztai Tölgyesek Natura 2000 területen. Az EU LIFE pályázata által támogatott természetvédelmi kezelés során elsõsorban akác-, késeimeggy- és erdeifenyõkitermelés zajlik, ezt követi az õshonos fafajok ültetése az akácosok és fenyvesek helyére. Információ: www.pusztaitolgyesek.hu Verõ György, ökológiai referens
Csonka Péter, terület-felügyelõ, Gerecsei Tájegység
Madárgyûrûzés
Kitüntetéseket kaptak kollégáink Dobos Antalnak, az Erdészeti, Vadászati és Õrszolgálati osztály vezetõjének az erdõk és a természetvédelem ügyéért végzett 35 éves áldozatkész munkáját 2008. augusztus 20-án a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjével ismerték el. Kiss Péter õrkerület vezetõ kiváló õrszolgálati munkájáért 2008. október 23-án Miniszteri Elismerõ Oklevelet kapott.
Erdõátalakítás Nagykõrös mellett
12 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
CINCÉR KÁZMÉR OLDALA A helyes megoldást beküldõk között Sas-hegy tanösvényfüzetet és a Sas-hegy kiállításra és tanösvényre belépõt sorsolunk ki. Kérjük, hogy a megfejtést nyílt levelezõlapon küldjétek be, nevetek és címetek feltüntetésével. A nyertesek nevét a következõ számban közöljük. Címünk: Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság; 1525 Bp., Pf. 86. Beküldési határidõ:2008. december 4.
Elõzõ számunk helyes megfejtése: 1–C, 2–E, 3–A vagy B, 4–F, 5–A vagy B, 6–D Nagy-Szénás és Jági tanösvényfüzetet nyert: Vona Letícia – Budapest, Schmotzer Alíz – Budapest, Mátrai Márk – Dunakeszi
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
1. Ennek a Sas-hegyen is élõ pókfajnak a hímje feltûnõen szép, élénkpiros potrohát négy fekete pötty díszíti. A nõstény a hímnél jóval nagyobb, egyszínû fekete. 2. A Sas-hegy egyik jellegzetes élõhelye (növénytársulása), amelynek uralkodó fafajai a virágos kõris és a molyhos tölgy. 3. A budai dolomitsziklagyep fõ gyepalkotója ez a jégkorszaki maradványfaj. 4. Ez a rovarvilág egyik legügyesebb ragadozója, a növények közt megbújva várja áldozatát, majd egy gyors mozdulattal fogólábaival megragadja. 5. A Sas-hegy fõ kõzete. 6. Így hívjuk az olyan fajokat, amelyek hazánkban õshonos, önálló fajjá váltak a törzsfejlõdés során. 7. Ez a tájidegen növényfaj jelentõs területeket elfoglalt a Sas-hegyen. A ma folyó élõhely-rekonstrukció során jelentõsen sikerül visszaszorítani. 8. A Sas-hegy déli oldalain maradt fenn ez a melegidõszaki növényfaj. Magyar …… 9. Ennek köszönhetõ a Sas-hegyen például a Beethovenszikla kialakulása, mert a föld mélyébõl oldott kovasavat hozott magával, amely átitatva a kõzetet keménnyé tette, így a kõzet jobban ellen tudott állni az eróziónak. 10. A Sas-hegyen csak porzós, a Gellért-hegyen csak termõs példányok élnek ebbõl a nyitvatermõ növényfajból.
S Z Y
S Z
H CS
13 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
LIFE + projekt-
OLVASTA MÁR?
nyertes lett a hazai rákosiviperavédelmi program
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén található tanösvényeinkhez készült Cincér-füzetek sorozat újabb három taggal bõvült.
Az elmúlt hónapok érdekes eseményeket tartogattak a Rákosiviperavédelmi központnak. A LIFE program lezárult, rekord számú kisvipera született az utolsó idõszakban; a szakemberek most készülõdnek a LIFE + program beindítására. A sikeres és példa értékû projektnek köszönhetõen egyre nagyobb a nemzetközi- és a hazai érdeklõdés a központ és az ott dolgozók tevékenysége, tudása, tapasztalata iránt. Ékes példája ennek az új nyertes pályázat, a LIFE + program, mely lehetõvé teszi az eddigi kutatások és munkák folytatását, fejlesztését. A program 2009. januárjában indul útjára. További információ: www.rakosivipera.hu; www.mme.hu
Hajta természetismereti túra 2007, 28 oldal, A5 A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Tápió-vidék Természeti Értékeiért Közalapítvány együttmûködésében valósult meg ez a tanösvényfüzet. A 8 km-es túra három tanösvényt fûz fel: a Nõszirom tanösvény a homokbuckák és a láprétek élõvilágát, a Sóvirág tanösvény a szikesek különlegességeit, míg a Kékbegy tanösvény a nádasokat mutatja be.
Kedvezményes téli barlanglátogatás
Az Ipolytól Drégelyvárig 2007, 34 oldal, A5 Ez a tanösvényfüzet két tanösvényen kalauzol végig: az Ipoly-folyó ártéri világának egy részletét mutatja be a Páskom-legelõ tanösvény, míg az Apródok útja tanösvény Drégely vár története mellett az õshonos és tájidegen erdõk életébe enged bepillantást. A kiadvány utolsó részében a Duna és az Ipoly árterének növény- és állatvilágával ismerkedhetünk meg. Ez a tanösvényfüzet szlovák nyelven is megjelent.
Legalább 10 fõs nyugdíjas- vagy diákcsoportok tagjai a Pálvölgyi- és a Szemlõhegyi-barlangba a kedvezményes jegyárból további 20% kedvezményt kapnak. A kedvezmény november 15.-tõl február 28.-ig vehetõ igénybe.
BARLANGI MIKULÁS
Pálfája tanösvény 2008, 26 oldal, A5 Az ország pusztai tölgyeseinek utolsó hirmondóit õrzõ nagykõrösi erdõkbe kalauzol ez a tanösvényfüzet. Az itt található különleges életközösséget és az itt folyó természetvédelmi munkát 10 állomáson keresztül mutatja be. A terepen megszerzett tudásunkat próbára tehetjük a tanösvényfüzet végén található társasjáték segítségével.
December 4-7. között minden nap kötélen ereszkedik a Szemlõ-hegyi-barlangba a Mikulás. Részvétel csak elõzetes bejelentkezéssel Balázs Andreánál (Tel.: 20/263-1872)
Támogatóink Visegrádi Bobpálya
MOL
14 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
Duna–Ipoly Nemzeti Park Ig. 1021 Budapest, Hûvösvölgyi út 52. Tel.: 1/391-4610, fax: 1/200-1168 e-mail:
[email protected] Internet: www.dinpi.hu Zöld-Pont Iroda Metzger Júlia, Tel.: 1/391-4632 Nyitva tartás: H, SZ, P 10.00-14.00 óráig
Tájegység irodák Duna–Ipoly Nemzeti Park Börzsönyi Természetvédelmi Tájegység 2669 Ipolyvece, Major; Tel.: 30/663-4642 Pilisi TTE 2509 Esztergom, Strázsa-hegy, Tel/fax: 33/435-015 Gerecsei TTE 2890 Tata, Baji út 12. Tel.: 34/487-265 Budai TTE 1025 Budapest, Szépvölgyi út 162. Tel.: 1/325-5722 Vértesi és Mezõföldi TTE 8000 Székesfehérvár, Tolnai út 1. Tel.: 22/510-523 Gödöllõi TTE 2100 Gödöllõ, Rózsa u. 40. Tel.: 28/422-876 Dél-Pest megyei TTE Tápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi Körzet 2760 Nagykáta, Egreskátai u. 11/A. Tel.: 29/441-262 Ócsai Tájvédelmi Körzet 2364 Ócsa, Lõrinc u. 1. Tel.: 29/378-478
BEMUTATÓHELYEK Alcsúti Arborétum Látogatható az év minden napján (nem viharos kirándulóidõben) reggel 10:00 órától naplementéig. Csoportok bejelentkezés esetén korábban is érkezhetnek. Cím: Alcsúti Arborétum, 8087 Alcsútdoboz Tel.:20/424-8995 E-mail:
[email protected] Internet: www.alcsutiarboretum.hu
Sas-hegyi Látogatóközpont Látogatható: március 1-tõl Információ: Gadó György Pál, tel.: 30/408-4370 Cím: Bp. XI. ker. Tájék u. 26. E-mail:
[email protected]
Pál-völgyi-barlang Látogatható: egész évben, hétfõ kivételével mindennap 10.00-16.00. Túrák minden óra 15 perckor indulnak. Nagyobb csoportoknak érdemes elõre bejelentkezni. Cím: 1021 Budapest, Szépvölgyi út 162. Tel.: 1/325-9505 e-mail:
[email protected] Szemlõ-hegyi-barlang Látogatható: egész évben, kedd kivételével mindennap 10.00-16.00. Túrák egész órakor indulnak. Nagyobb csoportoknak érdemes elõre bejelentkezni. Cím: 1021 Budapest, Pusztaszeri út 35. Tel.: 1/325-6001; e-mail:
[email protected]
Királyréti Erdei Iskola Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Cím: Szokolya, Királyrét; Tel.: 27/585-625 e-mail:
[email protected]
Szénások Európa Diplomás Terület Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Cím: 2084 Pilisszentiván, Bányász utca 17. Tel.: Menráth Réka, 30/6634-669, 26/366-129 e-mail:
[email protected] Internet: www.szenas.hu
Esztergomi Bemutatóközpont Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Cím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Tel.: Dr. Jankainé Németh Szilvia, 30/6634-614 E-mail:
[email protected]
Nagykáta Egreskátai major, Hajta-túra (Tápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi Körzet) Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Tel.: Vidra Tamás, 30/6634-650
Ócsai Tájház és Turján Ház Látogatható: február 1-jétõl november 30-ig, K-Szo 9.00-16.00 óráig, vasárnap és ünnepnapokon 10.00-17.00 óráig. Cím: Ócsa, Dr. Békési Panyik A. u. 4-6. Tel.: Verbõczi Gyuláné, Erika 30/4943-368 e-mail:
[email protected] www.ocsa.tajhaz.hu
