Memento Örömmel nyugtázhatom, hogy számomra ez a 33 órás matematika verseny, melyet Sőrés Ágnes matematika tanár emberfeletti erővel és odaadással szervezett meg, illetve vezetett le, mély nyomot hagyott tudásra szomjazó kiszáradt agytekervényeimben. A matematika építőköveit felhasználva a tudás várát építettük. Úgy érzem, számunkra ez a verseny herkulesi erőfeszítést vett igénybe, de bizton állíthatom, hogy ez a megmérettetés csak a javunkra válhat. Azt kívánom minden embernek, aki meg akarja magát mérettetni, hogy egy hasonló rendezvénybe vágjon bele, hisz a mérleg nyelve csak felé billenhet. Főleg akkor, ha olyan tanárok segítik a tudás labirintusában, mint akikkel a Budakalász Gimnázium Rákoshegyi Tagintézményében sikerült megismerkednem. Csak így tovább, Cukorborsók!! Littmann Károly Ezúton küldöm a verset, mit irtunk, ennyire telt mit agyunkkal bírtunk. a bordó csapat verse írta: bordó1; bordó 2; bordó3 Vers mely íródott ama sok agynak elzsibbadása végett Eljött a versenynek nagy napja, Izgul Sőrésnek apraja s nagyja. Matekol nagy gőzzel ki csak bírja, A tét nagy,a tanár átengedi vagy megbuktatja. Mi bírjuk az iramot, fáradtan, ülve. Míg a tanárok tudásunktól el vannak hűlve. Értjük mi a matekot, kenjük s vágjuk. Csak rá ne jöjjenek, hogy mennyire utáljuk. Eme pár sor csak vigasságból készült, Mert látjuk Feri arcát ahogy leépült. Igencsak odalett szegénynek feje nagyon, S közben látván többeket, akár egy vert sereg a havon. Nincs messze a vége, ki bírja, az állja, Nagy lesz a jutalma, bújhat majd az ágyba. Kiknek tetszett eme rímek sora, Csak nézzen a falra oda. Ott látja a győztes szint, a bordót, Guríthatják az elsőnek járó boroshordót. Íródott: Krisztus születésének kétezer-tizenegyedik évében, s annak október havának tizenhatodik hajnalán. Bordó csapat
A férjem jelentkezett a 33 órás rekordkísérletre, de mivel nem tudott részt venni rajta én vállaltam helyette. Nem igazán bíztam a kitartásomban, nem hittem benne, hogy megcsinálom, de ahogy teltek az órák, egyre biztosabb voltam benne, hogy mégis sikerülhet. Ezt a tanárnő ötletesebbnél ötletesebb feladatainak és a felrázó, megmozgató matek feladatainak köszönhetem. Nem utolsó sorban barátságok kötődtek és nagyon sokat nevettünk a saját, és mások mulatságos, sokszor abszurd viselkedésén, amit néha a fáradtság hozott ki belőlünk. Szerintem mindenki büszke lehet magára, aki ott volt és főleg a tanárnőre lehetünk büszkék, mert nem semmi, amit véghezvitt. Rép Pálné (Krisztina) Ez a verseny egy nagyon jó csapatépítő tréning volt. Mind testi, mind szellemi kihívásnak tartottam. Eleinte könnyebben múlt az idő, ám ahogy teltek az órák, úgy kezdett lankadni a figyelem és a testi fáradtság jelei is kiültek rajtunk. A tanárnő kitartó és szuper volt. Nagyon gondolkozom, hogy ha lenne több óra, akkor jelentkeznék rá. Saját kitartásomon is meglepődtem, hogy végig tudtam csinálni. De most már nagyon örülök, hogy ennek a csodálatos dolognak én is a szereplője lehettem. Tóth Istvánné (Rép Ági) Számomra ez egy kihívás volt. Nem tudtam, mire vállalkozom, de kellemesen csalódtam, mert nagyon jó volt a társaság és a tanárnő pezsgése. Örülök, hogy itt lehettem és legközelebb is szívesen vállalkoznék rá. Hallgas Eszter
Minden nagyon jó volt. A hangulat, a szervezés az ételek, de egyben fárasztó is volt. Voltak, akik munkából jöttek, nekik nehezebb volt teljesíteni. Sajnos többen feladták. A fiataloknak (nyolcadik, kilencedikeseknek) minden elismerésem! Béres Zoltán Köszönöm, hogy itt lehettem! Szenzációs és életre szóló élmény volt. Egyszer valami nagyot csináltunk együtt.Különösen örülök, hogy nem én lettem a citromdíjas „Jövőre ugyanitt” Bulissa György (Migyurink) Féltem a 33 órától, de tudtam, hogy érdekes lesz. Nagyon jó csapatépítő tréning volt, sok barátság szövődött itt. Sok új anyag tárult elénk, ugyanakkor kihívás is volt számomra. Fáradtak voltunk, de a verseny ébren tartott mindenkit. Dongó Péterné (Anita)
Ezt a rekordkísérletet azért választottam, mert kihívás volt számomra ez a reáltantárgy. Hogy 33 órán át tényleg lehet matematikával foglalkozni, illetve fent lehet-e maradni ennyi időn keresztül. Fantasztikus érzés egy ilyen rekordban részt venni és egy kicsit megtornáztatni az agyam. Nem gondolom, hogy nehéz, inkább elhatározás kérdése az egész. Köszönöm az iskola igazgatójának, a szponzoroknak, hogy megvalósult ez a rekord. Soha nem gondoltam volna, hogy én matematikával ennyi időt fogok tölteni. Várom a következő kihívást bármelyik tantárgyból! Kocsis Ferenc
Igazi csapatépítő tréning volt. A 33 órás matek rekordon nem elsősorban a matematika szeretete miatt vettem részt, ezt rólam nem lehet elmondani. Sokkal inkább kalandvágyból, mert tudtam, hogy a tanárnő személyisége és a társaság garantálja a jó hangulatot. Az sem volt kérdéses, hogy kibírjuk-e 33 órán keresztül. Új ismeretségek, új barátságok kötődtek. Nem bántam meg, hogy jelentkeztem és részt vettem benne. Örök életre szóló élmény volt! Köszönöm Papp Miklós U.i. A matematika megértéséhez 33 óra nem elég Nem értem, mi ebben a különleges. Az ember könnyedén eltölt sok időt olyan tevékenységgel, amelyet szeret. A matematika egy olyan művészet, amely felpörget, amely a problémák felvetésével nem hagy nyugodni. A matematika tulajdonképpen sport is – az elme sportja. Ez a 33 óra volt a félmaraton. Várom, hogy egyszer részt vehessek egy maratonon is, mondjuk egy 64 órás rekord formájában. Jó volt, kár, hogy egy kicsit rövid. A megismert emberek nagyon szimpatikusak, megfizethetetlen élmény marad a társaságuk. A viták, kisebb harcok plusz ízt adtak az eseményhez. Jövőre? Károly György Tamás facebook: A tanárnő nélkül nem sikerült volna. Ő tartotta bennünk a lelket és azok a feladatok, amiket gondosan összeválogatott nekünk, hogy ne aludjunk el! Ha unalmas lett volna, tuti elalszunk! Minden elismerésem a világ legjobb CUKORBORSÓ tanárnőjének! Köszönjük tanárnő, hogy részt vehettünk egy nem mindennapi dologban! Nagyon jól éreztem magam, rengeteg tapasztalatot szereztem a kitartás fogalmáról. Mókás vidám és igen kitartó társaság gyűlt össze. Amikor pilledt valaki a másik bökdöste, támogatta, hogy ne adja fel. Arról nem is beszélve, hogy az én csapatom nyert, ami nagyon kellemes! . Ennyit még életemben nem tréningeztem az agyam. A kimerültségtől párszor fel akartam adni, de a tanárnő iránti tiszteletből nem tettem. Nem bánom, mert nyomot hagytam a világban. Balázs Tímea
Fantasztikus kisugárzású, eszméletlen energiákat áramoltató tanárnővel hihetetlenül nagy élményben volt részem. Köszönöm! Ráduly Judit
Hasonló rendezvényben nem vettem még részt, nagyon fárasztó volt, 33 órát matekozni nem semmi, de jól teltek az órák, jó volt a társaság, a hangulat, és Söczy néni is nagyon jó fej volt. 8 óránként kaptunk kaját, az nagyon finom volt. Nagyon örülök, hogy nyertem, meg is lepődtem, értékes ajándékokat kaptam: személyre szabott öltönyt, fejhallgatót, mozijegyet. Ha lesz máskor rekordkísérlet, örömmel veszek részt. Szigethy Ádám (14 éves) Mi nagyon jól éreztük magunkat, nem bántuk meg, hogy elmentünk és végigcsináltuk. Hasznos is volt, sokat tanultunk. Örülünk, hogy a részesei lehettünk, büszkeséggel tölt el, hogy résztvevői vagyunk egy rekordnak. Éljenek az EROsaim! Bóka Nannamária (Albertirsai tagintézményből) Tisztán emlékszem arra a napra, mikor Széles Tamás felvett ebbe az iskolába tanítani. Akkor világosan megfogalmazta a velem szemben támasztott elvárásait. Ezek között szerepelt a tanulókkal szemben tanúsított humánum, szeretet, valamint az érdekes órák tartása. Nem kellett soká magyaráznia, hiszen évek óta koptatom az esti vagy a levelező tagozatok ,,katedráit". Már kezdő tanárként rájöttem, hogy este hétkor nem mindenkit kötnek le a ,,gondoltam egy számot..." kezdetű feladatok. Felnőttek között igazán be tudom mutatni, mennyire ott van életünk minden területén a matematika. Hiszem, hogy sokkal hatékonyabban tudom átadni az ismereteket mosolygós, vicces, … néha pikáns példákon keresztül. Ezt a stílust nevezik tanítványaim ERO-mateknak. A hétköznapi órákon is viccelődünk és TÉNYLEG hétköznapi témákra építem a kérdéseimet. A rekord ötlete diákjaimé volt. Ha a nappalisok igen, ők miért ne próbálnák ki magukat? És valóban. Egy ilyen örömteli, hasznos erőpróba lehetőségét mindenki megérdemli. Van, aki él vele, van, aki nem. Nyilvánvaló, hogy a rekorder lét is csak lemondások árán valósítható meg. A hétvégén mindannyian megloptuk magunkat (némi alvással vagy a forma1-gyel), megloptuk a családot (a jelenlétünkkel), megloptuk a hétvégi munkát (talán pár ezer forinttal), de adtunk valami különlegeset magunknak és egymásnak. Sok esetben a családnak is. Néhány diákom saját gyermekével együtt érkezett. Ráadásul már bennünk van a tudat, hogy képesek vagyunk extra teljesítményre akár kedvtelésből is. A Balatont egyedül ússza át az ember és csak saját elhatározásán múlik, hogy megteszi vagy feladja. Itt közös volt az érdek, ettől volt közösségformáló a program. Személy szerint sosem tapasztalt segítséget kaptam a két iskolaigazgatótól, Széles Tamástól és Kuli Ferenctől, akik a rekorderek vélt és valós kívánságait igyekeztek maradéktalanul kielégíteni! Köszönet nekik, köszönet a szponzoroknak és elismerés a bátor rekordereknek! Sőrés Ágnes (Söczy tanárnő)
„Homo ludens” Az ókorban úgy tartották, hogy az embert három szempont különbözteti meg az állatvilágtól: 1. „homo sapiens”, vagyis értelmes, ami alatt Arisztotelész szerint az értendő, hogy az ember tud a halálról a saját, személyes elmúlásáról; 2. „homo religiosus”, tud a végtelen fogalmáról, azaz képes vallásos lenni, és a 3. „homo ludens”, azaz a játékos ember, a játékot, a kalandot önmagáért keresi, teszi, nem pedig valamilyen életösztön begyakorlása céljából. A 33 órás rekordkísérlet ezen szempontok alapján mélyen emberi vállalkozás. Nagy kaland, játék, a kaland a játék élményéért. A mai világban ami sokszor a létharcról, a pénz mindenfelettiségéről szól, oázis egy ilyen esemény. Akik pedig ebben részt vesznek, egy pillanatra – ami most 33 óra – kiszakadtak a profán világból, a hétköznapokból és a hétköznapiságból és itt 33 órára egy másik világot teremtettek. A reneszánsz, polihisztor mester Leonardo da Vincitől emlegetik azt a mondást, hogy „művészetek nélkül lehet élni, de minek”. Leonardo után szabadon: játék, kaland nélkül lehet élni, de minek? Köszönöm mindannyiuknak ezt az élményt. A tanárnőnek pedig a „perfectus ludus”-t, a tökéletes tanítást. Széles Tamás (Tagintézmény-vezető)
