melyeket a késôbbiekben a MÁV Csoport átfogó utas tájékoztatási programjaihoz illeszkedô, új információs szolgáltatások kialakításához

EXPRESSZ A MÁV-START Zrt. belsô hírlevele

Hol jár a vonat? Vonatinfó elnevezéssel a MÁV-START Zrt. új on-line szolgáltatást indított, melynek segítségével a társaság honlapjára látogatók a Budapest és Hegyeshalom között közlekedô vonatok aktuális helyzetét követhetik nyomon. A nyilvános tesztelés közben az utazók részérôl megfogalmazott észrevételeket, javaslatokat a késôbbi, teljes vasúthálózatot átfogó szolgáltatások kialakításában hasznosítják a fejlesztôk. A böngészôben a vonatinfo. mav-start.hu címen elérhetô rendszer az utasok számára webes felületen nyújt gyakorlatilag valósidejû vonatinformációkat. A szolgáltatás grafikus formában, térképen jeleníti meg a Budapest-Hegyeshalom vonalon a vonatok aktuális helyzetét, állapotát, illetve jelzi, hogy az adott pillanatban a járatok a menetrendnek megfelelôen vagy késéssel közlekednek. Mindezek mellett a Vonatinfó informál az érintett állomások napi menetrendjérôl is. Rövidesen a szolgáltatás az Elvira lekérdezô rendszerén keresztül is elérhetô, így egy adott, konkrét vonat aktuális helyzetére vonatkozóan is lekérhetôk lesznek az információk. A Vonatinfó hátterét egyrészt a napi menetrend, másrészt a forgalom-irányítási és for­galom­

ellen­ôrzési rendszerekhez való közvetlen adatkapcsolat biztosítja. A mostani fejlesztés alkalmas további három, hasonló infrastruktúrával bíró vasútvonal integrálására is; a késôbbiekben a BudapestMiskolc, a Budapest-Szeged és a dél-balatoni viszonylatokon lesz elérhetô a szolgáltatás. A Vonatinfó legfontosabb célja, hogy minél gyorsabban, pontosabban jussanak el az utasokhoz a vasúti közlekedéshez kapcsolódó információk, ám ez a fejlesztés a tapasztalatszerzést, az igények alaposabb megismerését is szolgálja. Ennek érdekében, a most folyó nyilvános tesztelés keretében a fejlesztôk az eszrevetel@ mav-start.hu címre várják a Vonatinfóval – s általában az internetes utas tájékoztatással – kapcsolatos véleményeket, javaslatokat, melyeket a késôbbiekben a MÁV Csoport átfogó utas tájékoztatási programjaihoz illeszkedô, új információs szolgáltatások kialakításához fognak felhasználni. Így, a remények szerint az utazók az Interneten és mobilkommunikációs eszközökön keresztül, a legmegfelelôbb módon és a leginkább használható tartalommal tudnak tájékoztatást kapni – immár a teljes magyar vasúthálózat vonatkozásában.

2. szám 2009. február 19.

Pénztárosok Napja 2009. április 4 szombat

Közlekedési Múzeum (Városliget körút 11) A MÁV-START Zrt. vezetése tavaly közösségépítô, hagyományt teremtô szándékkal szakmai nap szervezésébe kez­dett, amelyre a vasúti személyszállítás területén dolgozó jegyvizsgáló, pénztáros és kocsivizsgáló munkatársakat invitálja. Elsô alkalommal – 2008. november 15.-én – a Jegyvizsgálók Napját szerveztük meg. Mostani programunkra a pénztáros kollégákat, illetve családtagjaikat várjuk szeretettel! A szakmai vetélkedôvel, színes programokkal, játékokkal és koncertekkel kísért rendezvényen remélhetôen mindenki jól érzi majd magát. Az érkezést és regisztrációt követôen az ünnepélyes megnyitó 2009. március 14.-én 10 óra 30 perckor kezdôdik. Ezt követi a 11 SZSZK 4-4 fôs csapatának szakmai versenye. Közben 5 darab úgynevezett élménysziget, vagy játéksziget kezdi meg mûködését, amely a rendezvény teljes idôtartama alatt nyújt majd a család minden tagjának együtt és külön-külön is tartalmas szórakozást. A déli ebédet követôen színpadi programok kezdôdnek. Bereczki Zoltán és Dolhai Attila mellett musical színészek lépnek fel. Koncertezik majd a Vasutas Nosztalgia Zenekar, és végül neves humoristák teszik feledhetetlenné a rendezvényt. Idejében jelentkezzen SZSZK ve­ ze­tõjénél, hogy részt­vevôje lehessen az eseménynek! (A mûsorváltozás jogát fenntartjuk.)

RÓLUNK

Mégis kinek az érdeke… (1.rész)

A még elégséges szolgáltatással, a sztrájkfelhívással, valamint a munkáltató, illetve az állampolgárok megfelelô, idôben történô tájékoztatásával kapcsolatos kérdések megoldását szorgalmaznák elsôsorban a munkaügyi bírák. A munkabeszüntetés jogosságának elbírálása során ôk is rendszeresen szembesülnek azokkal a problémákkal, amelyek miatt idôrôl idôre felmerül a sztrájktörvény módosításának szükségessége. De, kétharmados törvényrôl lévén szó, nehezen remélhetô a változtatás. Az is igaz, hogy a hazai bírói gyakorlat is egységesebb lehetne, ekként támogatva a munkaviszony alanyait és az érdekképviseleteket a jogszerû sztrájk alkalmazásában. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) sztrájkra vonatkozó állásfoglalásai nagymértékben segíthetik ezt a folyamatot. Nálunk a legtöbb gondot a még elégséges szolgáltatás megítélése okozza, pontosabban az, hogy annak hiányában is jogszerû lehet a sztrájk a Legfelsôbb Bíróság irányadó döntése értelmében. Némely törekvés szerint a törvény egyértelmûvé tehetné, hogy jogellenes a munkabeszüntetés, ha nincs megállapodás a még elégséges szolgáltatásban. Mások úgy vélik, hogy a megkívánt szolgáltatást nem közvetlenül a sztrájkot megelôzôen, az egyeztetések során kellene rögzíteni, hanem jóval korábban. Dr. Herczog László a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára, a Munkaügyi Közvetítô és Döntôbírói Szolgálat (MKDSZ) tagja. Lapunk a legaktuálisabb sztrájk-kérdések kapcsán kereste meg a szakembert, aki azzal a kitétellel vállalta a beszélgetést, hogy a tárgyalások vezetôjeként konkrétumokról, a VDSZSZ és a munkáltató közötti vitás kérdésekrôl elfogulatlanságának megôrzése érdekében nem nyilatkozhat. Beszélgetésünk ennek ellenére nem érdektelen… Ejtsünk szót elsôként a sztrájk-törvényrôl, illetve annak egy szakaszáról, az elégséges szolgáltatás mértékérôl. Valóban szükség lenne a jogszabály reformjára? – A sztrájktörvény szerintem nagyon helyesen mondja ki, hogy az elégséges szolgáltatásról a munkáltató és a szakszervezetek állapodjanak meg. Ennek az az oka, hogy a gazdaság más és más területein speciális körülményekre kell figyelemmel lenni az elégséges szolgáltatás

2

mértékét illetôen, tehát nem lehet, nem is volna szerencsés, ha nem az érintett szereplôk, hanem egy kormányhatározat próbálná meghatározni ennek a mértékét. Az elmondottak szerint tehát helyesnek tartom azt a megközelítést, hogy minden egyes szakterületen az érintett felek egyezzenek meg. A gyakorlat mégis azt mutatja, hogy évekig is eltarthat az az állapot, hogy a tárgyaló partnerek nem jutnak egyezségre. Ez mégsem lehet követendô? Miként lehetne ebbôl a csapda helyzetbôl kikerülni? – Az a kérdés tehát, hogy mi legyen akkor, ha nincs megállapodás? Ha az egyik fél nem érdekelt a megoldásban és minden javaslatra nemet mond? Szerintem ebbôl a helyzetbôl csak úgy lehetne kikerülni, ha egy új szabály garantálná az egyezség létrejöttét. Ennek egyik megoldása az lehetne, ha bevezetésre kerülne a kötelezô döntôbíráskodás. E lépés keretében több változat is elképzelhetô. Olyan rendszerben volna helyes gondolkodni,

RÓLUNK amely alapvetôen a két fél javaslatából indul ki. A döntôbíró pedig az alternatívák közül 3 nap alatt kiválasztja valamelyiket. Ennek a szabálynak az életre hívása azért volna jó, mert így a vitában állók racionális megoldásra volnának késztetve. Miért nem érezte eddig a jogalkotó szükségesnek a közbelépést? – Nyilvánvalóan kellett a tapasztalat: gyakran nem jön létre a kívánt egyezség. Márpedig ha a közszolgáltatásban ez általánossá válik, kihat az emberek életére. Az élet bizonyította, hogy szükség lenne egy ilyen szabályra. A közszolgáltatás ugyanis három szereplôt feltételez, a két vitázón kívül nem felejtkezhetünk meg a fogyasztókról, illetve azok érdekeirôl. Ez pedig alapvetô kell, hogy legyen, ugyan úgy, mint az is, hogy biztosítani kell a sztrájkhoz való jogot. A kötelezô döntôbíráskodás csak törvén�nyel valósítható meg. Érdekeltté kell tenni a feleket abban, hogy a lehetô legjobb alkuk születhessenek meg minden közszolgáltatást végzô cégnél, ha az érdekvédelmi szervezetek sztrájkot hirdetnek. Ez az alku pedig a fogyasztó érdekeinek figyelembe vételével kell, hogy megszülessen. Mennyire érzôdik a sztrájkot hirdetôk felelôssége? – Sztrájkolni nagy felelôsség, ezt a szakszervezeti vezetôk sokszor el is mondják. Mert ôk is tudják, hogy a folytonos sztrájk presztízsveszteséget okoz. Sôt, mérsékli az adott társaság versenyképességét. Azokban az ágazatokban, amelyekben például a fogyasztó választhat a szolgáltatók közül, azokban különösen igaz, hogy a vevô elpártol, mást választ, és ez akár tönkre is teheti a céget. Ennek a felelôsségét szerintem minden érdekvédô tudja, még akkor is, ha a törvényes keretek között a lehetô legnagyobb nyomást akarja is a munkálta-

tóval szemben érzékeltetni. Itt tehát nincs gond. Problémának érzem viszont azt, hogy a hatályos szabályozás semmilyen védelmet nem nyújt a vétlen félnek, a szolgáltatást igénybe vevôknek ahhoz, hogy kivédjék a sztrájk – a szakszervezetek szándéka szerint nem is rájuk irányuló – következményeit. A törvény szellemében a sztrájkot hirdetô érdekvédelmi szervezet egy úgynevezett sztrájkalapból kell, hogy fizessen azoknak a munkavállalóknak, akik a munkabeszüntetésben részt vesznek, és ezért a munkáltatótól nem kapnak bért. Ez egyben arra kényszerítette a szakszervezeteket, hogy alaposan fontolják meg a sztrájkba hívást, hiszen egy szervezet sem dúskált az anyagi javakban. Gyorsan kiürülhetett volna az a bizonyos alap. Ám az elmúlt évek alatt sok sztrájkot hirdetô jött rá arra, hogy a stratégiai munkakört betöltôk közül elég csak néhány dolgozót sztrájkba hívni. Ez nem a jogszabály szellemiségével történô visszaélés? – Tudomásul kell venni, hogy a sztrájk alapvetô alkotmányos jog. Hogy miként próbálnak a követeléseknek súlyt adni az érdekvédôk, az függ a szakmai felkészültségüktôl, az erkölcsös és felelôs gondolkodásuktól. A kívánt jogszabály elfogadása pedig azt garantálná, hogy mérséklôdjön a közszolgáltatást nyújtó cég fogyasztóit ért gazdasági és egyéb érdeksérelem. (G.P.) A téma érdekessége és aktualitása indokolttá teszi, hogy lapunk folytassa a kérdezôsködést a munkajogászok körében. Olyan jogász professzorokat igyekszünk a továbbiakban megszólaltatni, akik további izgalmas dolgokat tudnak mondani a sztrájkjogról, magáról a hazai jogszabályról, illetve az EU szabályozási gyakorlatáról. (a szerk.)

Nem sztrájkoló nép a magyar, hiszen évente 10-12 munkabeszüntetésre kerül sor, ami alacsonyabb, mint az uniós átlag. 1989 óta összesen 572 munkaügyi akcióra került sor, amelybôl ténylegesen 237 volt sztrájk. Ebbôl 132 alkalommal figyelmeztetô, 10 esetben szolidaritási akciót tartottak, 95 pedig rendes munkabeszüntetést jelentett. A tapasztalatok alapján elmondható, hogy jóval magasabb a figyelmeztetô akciók aránya, 83 százalékban a munkáltatókra kiterjedô sztrájkokról beszélhetünk, a többi esetben a kormány, a parlament a célpont. Csak tavaly 11 sztrájk volt, 2 figyelmezetô, 6 rendes, 3 szolidaritási. Mindössze két esetben, az egri kórházban volt sikeres a minimális szolgáltatásról szóló tárgyalás. (A VDSZSZ gördülô sztrájkja a meghirdetés szerint egynek számít. Az adatokat a Szociális és Munkaügyi Minisztériumból kapta lapunk.)

3

INTERJÚ

Együttmûködni Sztrájkkal kezdôdött, és sztrájkkal is végzôdött az óév. Így aztán igazat kell adni Cseh Bélának, a MÁV-START Zrt. Központi Üzemi Tanács (KÜT) elnökének. Együtt kell mûködni! Valljuk be, kemény feladat elé állította az élet a KÜT valamennyi, mind a 13 tagját. Mindannyian a helyi üzemi tanács tagjai, a dolgozók választásának eredményeként szerezték meg mandátumukat. Ráadásul egy újabb voksolás után lettek tagjai a KÜT-nek. Munkavállaló kollégáik bizalmát élvezve azok érdekeit kell, hogy képviseljék, miközben a központi üzemi tanácsban betöltött szerepüknek csak úgy tudnak megfelelni, ha törekvéseiket össze tudják egyeztetni a vállalat érdekeivel is. Látszólag antagonisztikus, kibékíthetetlen ellentétek között kell egyezségre jutni.

KÜT elnök: Cseh Béla Zoltán, Miskolc Társelnök: Schnek Zoltán, Miskolc Tagok: Czapák Terézia Bp. Nyugati, Deli Bertalan Debrecen, Dienes Zsuzsanna Szolgáltatás Felügyelet, Godinger Klára Pénzügyi Szervezet, Kálmán József Szeged, Kiss István Nyíregyháza, Kurunczi Imre Szeged, Kuti Horváth József Bp. Déli, Nagy Lajosné Szolnok, Palik József Szombathely, Varga Béla Pécs, Állandó Szakértôk: Papp Károly Attila Nyíregyháza Szôllôsi Attila Szombathely

Régi-új szerepkörében mit tart az idei esztendô legfontosabb feladatának? – A legfontosabb az, hogy létre jöjjön az újragondolt bérbesorolás, melyben figyelembe kell venni a vasútnál eltöltött idôt. Mindjárt meg is jegyzem, hogy ehhez szakértôi segédletre van szükség. Egységes üzemi megállapodások a MÁV-START-on belül már létrejöttek, kölcsönös kompromisszumok alapján. Véleményem szerint a helyi Üzemi Tanácsoknak, és a munkáltatói jogkör gyakorlóinak ez nagy segítséget jelentett. Mindkét fél törekedett a megegyezésre. Ez tette lehetôvé a létrejött megállapodásokat. Folytatni kell ezt a folyamatot, együtt kell mûködni és a konfliktusokat a tárgyaló asztalnál kell megoldani. A másik lényeges szempont, a Központi Üzemi Tanács kapcsolatrendszerének szabályozása a helyi Üzemi tanácsok felé. Az információ áramlásban vannak még hiányosságok, ezen kívánunk javítani. A KÜT-tel kötött üzemi megállapodás nagyon jó keretet biztosít erre. Nem gondolja úgy, hogy szinte a lehetetlenre vállalkoznak? A munkavállalók érdekeit képviselik, miközben részt vesznek a cég gazdasági döntéseiben. Vétó és tájékoztatási jogokkal bírnak. A dolgozókat érintô lépések kapcsán véleményeztetési kötelezettsége van a menedzsmentnek. Egymásnak

4

feszülô érdekek között kell megállapodásra jutniuk. – Szerintem éppen ez a lényeg! Meg kell állapodni. Egyoldalú lépéseket a cégvezetés amely a munkavállalók nagyobb csoportját érinti - nem tehet, mert nélkülünk semmilyen változtatás nem jöhet létre, a mi véleményünk nélkül nem születhet semmilyen intézkedés. Ez a helyzet kettôs kötelmet jelent. Nekünk a lehetô legjobb kompromisszumra kell törekedni, miközben szemünk elôtt kell tartani az egész cég, és a tulajdonos, az állam érdekeit is. Sarkítva ez azt jelenti, hogy a lehetô legkisebb érdeksérelemre törekszünk, hiszen munkavállalók ezreinek a megélhetését szeretnénk, illetve igyekszünk szavatolni. Ennek megfelelôen eddig is sok javaslatot tettünk, amelyeket a munkáltató be is épített az intézkedéseibe. Tehát konstruktív együttmûködés jött létre közöttünk. A cégvezetés hatékonyan mûködô társaság kialakítására, versenyképes személyszállító vasút mûködtetésre törekszik. Ez bizony kettôs problémát is okozhat. Létszámleépítést is, és persze fejlesztéseket is. Ezek között kell lavírozni minden egyes döntéskor. Ráadásul soha sem szabad arról sem megfeledkezni, hogy két év múlva liberalizált lehet a személyszállítás piaca. Ha nem fejlesztünk, lemaradunk, tömegesen veszít-

INTERJÚ hetik el emberek a munkájukat... – Éppen itt a lényeg, nem csak rövid távon kell a munkavállalói érdekeket figyelni. Igen, fel kell készülnünk a piaci versenyre és ehhez az emberi erôforrást is képezni kell. Motiválttá kell tenni a dolgozókat a jobb, minôségi munkára. Ennek egyik módja a pénzjuttatások révén válhat valóra. De legalább ennyire fontos, hogy kialakíthassunk egy jól látható besorolási rendszert. Mondok egy példát: a jegyvizsgálók kulcsszerepet töltenek be, ôk képviselik a céget, állandó kapcsolatban vannak az utasokkal. De elmondhatjuke, hogy éppen ezek a kollégáink a leginkább felkészültek a versenyhelyzetre? Beszélnek nyelveket? Konfliktustûrôek? Kaptak-e, kaphatnak-e olyan felkészítést, hogy valóban európai színvonalú szolgáltatást nyújthassanak? Márpedig ez érdeke a cégnek, és ugyanígy a munkavállalónak. Aki csak az egyéni érdekeit tartja szem elôtt, az máris nyelveket kezd tanulni. Aki idôben, most lép, az nem veszti el a munkáját. De ezt szeretnénk elérni vállalati szinten is. Tehát nyelvtanfolyamokat, konfliktuskezelô tréningeket szorgalmazunk. Mindezek mellett pedig az alulfinanszírozott munkatársak anyagi megbecsüléséért is kiállunk. Az érdekek ilyen módon simíthatók össze. A cél, a versenyképesség érdekében áldozatvállalást várunk el a menedzsmenttôl, és a dolgozótól is. Legyen egyértelmû a követelmény, legalább ennyire legyen világos az, hogy milyen keretek között képezhetik magukat a dolgozók, és azt is meg kell tudni mondani, hogy milyen anyagi megbecsülés jár annak, aki vállalja a tanulást. Aki alkalmazkodik a körülményekhez, a cég is, a munkavállaló is, az jól járhat. Aki nem lép, az lemarad! Világos, már csak azt kellene megértetni a kollégáival, hogy van esély egy olyan bérmegállapodásra, ami minden-

kinek jó lesz. Nélküle ugyanis mintha csak a sztrájk gördülne tovább... – Valóban nem született megállapodás már tavaly sem, az egyoldalúan bevezetett bérutasítást láttuk és véleményeztük. Azt javasoltuk, hogy a munkaügyi kapcsolatok keretében egyezzen meg az érdekképviseletekkel a menedzsment. Szerettük volna a konfliktushelyzeteket elkerülni, de nem sikerült. A MÁV Csoporton belül szerintem a START munkavállalói jelentôs bérlemaradásban vannak. Kollégáink tavaly sem kapták meg az Országos Érdekegyeztetô Tanács által elfogadott 6,5 százalékos bérfejlesztést, helyette 2,8 illetve 3 százalékos béremelés történt. Az idei 4,1 százalékos javaslat, amennyiben nem rendezôdik a tavalyi bér, további elmaradást fog eredményezni a MÁV Csoporthoz képest. Európai színvonalú vasutat, motiválatlan munkatársakkal nem tudok elképzelni. A béremelés tehát létkérdés mind a dolgozónak, mind a társaságnak. Ebben a kérdésben kell együttmûködnünk, hogy a társaságunk elôre léphessen. (G.P.)

A Központi Üzemi Tanács a MÁV-START Zrt. munkavállalói és családtagjai arcképes igazolványának 2009. évi érvényesítésével kapcsolatos utasítástervezettel kapcsolatban az alábbi álláspontot alakította ki: javasoljuk, hogy tekintettel a MÁV-START Zrt. munkavállalóinak a személyszállítás lebonyolításában a MÁV Csoporton belül betöltött kiemelt szerepére, illetve a MÁV Csoport többi tagjának munkavállalóival szemben meglévô bérszínvonal elmaradásunkra – a MÁV-START Zrt. dolgozók és családtagjaik esetében a munkáltató tekintsen el a szelvényenkénti (személyenkénti) 1.200 Ft-os érvényesítési díj megfizetésétôl, vagy vállalja át annak megfizetését.

A KÜT régi-új elnöke Cseh Béla Zoltán. Harmincegy év köti a vasúthoz, a miskolci jármûjavító‑ ban kezdte, mint jármûszerelô. Egy évvel késôbb már kocsivizsgáló gyakornok, majd kocsivizsgáló volt. Tizenhét éve szakszervezeti (VDSZSZ) tisztségviselô. Munka mellett társadalmi munkában. Közben folyamatosan tanult. Jármûszerelôként elôbb épületgépész szakmát, majd a Zsigmond Király Fôiskolán HR diplomát szerez. Legvégül a Corvinus Egyetemen munkaügyi kapcsolatok szakon végez tanulmányokat és válik szakértôvé. 2005-ben még a MÁV Zrt. KMVB(Központi Munkavédelmi Bizottság) elnöke lett. 2007. július 1-tôl megalakult a MÁV-START Zrt. és a szeptemberi választás után elnöknek választották a szavazó munkavállalók. 2008 decemberében az újabb voksoláson is bizalmat kapott, három éves mandátumot szerzett, mint a testület elnöke. 5

Interjú

Akadályok mankó nélkül Immár 11 éves a fogyatékos személyek jogáról szóló 1998. évi XXVIII. Törvény. Ugyancsak 11 esztendôvel ezelôtt fogadta el az Országgyûlés az Építésügyi törvényt és az ebben található paragrafust, amely a felújított és új építésû ingatlanok akadálymentesítésének megvalósításáról szól. Szót kell még ejteni az Országos Településrendezési és Építési Követelményekrôl szóló kormányrendeletrôl, amely szintén régóta tartalmaz az akadálymentes kialakításra vonatkozó rendelkezéseket, amelyeket legutóbb tavaly bôvítettek, pontosítottak és ezek a módosítások 2008. szeptemberben váltak hatályossá szabályozva az akadálymentesítés mikéntjét. A papírmunkán tehát már túl vagyunk, mégsem történt szinte semmi! Pontosabban, és optimistábban fogalmazva nagyon kevés elôre lépésrôl számolhatnak be a szakemberek. Dr. Kele Mária rehabilitációs szakember mégsem borúlátó, ha lassan is, de haladunk - vallja. Rehabilitációs szakember, jogász diplomával a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségében dolgozik. Mit gondol az elmúlt 11 év tapasztalatai után? A törvény rossz? Pénz nincs a szabályok betartatására? – Az 1998. évi XXVIII. jogszabály szerintem egy jó kerettörvény. A részletszabályok is úgy, ahogy rendben vannak, de akiknek ezt alkalmazniuk kellene, azok nem értenek az akadálymentesítéshez. Ugyan 2000 óta az egyetemen úgynevezett rehabilitációs szakmérnöki képzés is van, amelynek keretében minden fontos ismeret megtanulható, azonban a hatóságoknál dolgo-

zó, engedélyezési eljárásokban döntô alkalmazottak nem értenek a témához, nem is ismerik a felhasználókat, a sérülteket, akik bizony az építészek által megalkotott tervekrôl sok esetben elmondanák a véleményüket. Ma körülbelül 100 rehabilitációs mérnök lehet az országban, akik tudnának mindenki által használható épületeket tervezni, azonban nagyon kevesen veszik igénybe és foglalkoztatják ôket! Eddig sem az építôipar, sem az engedélyeztetésben fontos pozíciót elfoglaló hatóságok jellemzôen nem tartották fontosnak az akadálymentesítés szempontjait. Ez a legnagyobb gond.

Hol tartunk a nagyvilághoz képest? – Az akadálymentesítésben élen az Észak-Európai országok – fôkent Svédország – járnak. Emellett néhány Nyugat-Európai ország mondhatja magát úttörônek, rajtuk kívül azonban minden más nemzet messze lemaradt. Svédország szerintem a vezetô szerepkört tölti be, náluk már természetes, hogy akadálymentesen építkeznek, úgy tervezik az épületeket, hogy az mindenki számára egyformán használható. Ép és fogyatékossággal élô személyeknek egyaránt. Jól állnak a németek és az angolok is, de még Spanyolország is. Barcelona például büszke lehet az akadálymentes város címre. Ismereteim szerint a környezô, volt Kelet-Európai országok azonban legalább annyira le vannak maradva, mint mi. Törvény van, mégsem történik szinte semmi. Mi lehet ennek az oka? – Ha 11 éve betartanák az illetékesek a jogszabályokat, akkor már sokkal kisebb volna a probléma, de nem ez történt. 2005. január 1-el szabott ugyan határidôt a törvény, majd mindenki a fejéhez is kapott, hogy csinálni kellene valamit. Ám miután semmilyen retorzióval nem járt a mulasztás, minden szép lassan a feledés homályába veszett. Nem az lehet a baj, hogy fogyatékos embertársaink érdekérvényesítô képesség alacsony? Mekkora populációról beszélhetünk?

6

Interjú – A legutóbbi népszámlálás adatai szerint körülbelül 600 ezer ember mondta magát fogyatékossággal élônek. Hogy milyen jellegû, fokú, fogyatékosságról lehet szó, azt nem tudni, mert a kérdôív ezekre nem kért választ. Ráadásul önkéntes volt az adatszolgáltatás. Tartok tôle, hogy valójában több fogyatékossággal élô ember van. A szakemberek szerint a NyugatEurópai országokban körülbelül a populáció 10 százaléka él fogyatékossággal. Nálunk is ez lehet a helyzet. Nem kis szám, majd egy millió ember. Választást is befolyásolhat ennyi voksoló. A szövetségük mennyire elégedett az eddig történtekkel? – Mûködnek a fogyatékos szövetségeink, van törvény és néha már a csapból is ez a téma folyik. Lassan, de eredmények is születnek. A törvényalkotás szintjén már jó a helyzet, de a helyi hatóságoknál és a lakosság körében kevésbé. Szerintem a közgondolkodás megváltozására még legalább egy-két generációt várni kell. Beszéljünk végre konkrétumokról! A vasúti személyszállítást tekintve mire hívná fel a figyelmet? – Fontos lenne, hogy az akadálymentes közlekedés érdekében az egész országra kiterjedô, egységes rendszert dolgozzon ki a MÁV-START Zrt. Nem lesz könnyû, mert ahány vonatszerelvény jár, annyi a gond. Más és más a kocsik és a peronok magassága. Rendszert kellene alkotni, hogy ha a Keletiben már fel tudok szállni egy vonatra, akkor arról Debrecenben le is tudjak szállni. Ezt követôen át kellene tekinteni, hogy milyen akadálymentesítési munkákat, mennyi idô alatt lehet elvégezni. Mondjuk elôször a nagyvárosok, majd a kisebbek, végül a megállóhelyek megközelíthetôségét kellene megvalósítani. Harmadik lépésként egy kötelezô jellegû szabványt kellene teremteni. Hogy mi milyen magas, milyen széles, stb. legyen. Perontól a lépcsôig, jegykiadó automatától a személypénztárig, a WC-tôl a

kerekes székesek férôhelyéig. Elsô ötletként például elképzelhetônek látom azt, hogy elôször a büfé kocsikban legyen rögzíthetô helye kerekes széknek. Itt kerülnének kialakításra az akadálymentes toalettek is, így a mozgássérült számára a vonatokon található szolgáltatások nagy része elérhetôvé válna. Tehát egy fokozatos fejlesztés megtervezését és megvalósítását tartanám követendônek.

az egymásrautaltság okán inkább partnerséget és közremûködést szorgalmazunk. Ez mindenképpen hatékonyabbnak tûnik, mint a perlekedés. (G.P.) (következô számunkban társaságunk eddigi lépéseirôl, további terveirôl írunk)

2009 decemberével egy újabb határidôt szab a már említett akadálymentesítési törvény. Mi van akkor, ha nem tartható a dátum? – Ha a törvény elôírásai ellenére nem történt semmi, akkor perelhetôvé válik a közszolgáltató. Akár a mozgássérültek egyesülete is pert indíthat, de ezt nem tartanánk célszerû lépésnek. Nem szeretnénk és nem is tartanánk hasznosnak, hogy bírságra költsék azt a pénzt, amit az akadálymentesítésre is fordíthatnának. Így tehát, ha látjuk a törekvést, a szándékot, inkább segítünk a megvalósításban, mint pereskedünk. Nem érdekünk bíróságról bíróságra járni! Hosszadalmas és felesleges lenne. Nyernénk, de ezzel a helyzet cseppet sem javulna. Így aztán

7

Tudósítás

KÜT tréning Balatonszemesen 2008. február 4-én, Balatonszemesen tartotta a MÁV-START Zrt. Központi Üzemi Tanácsa idei felkészítô tréningjét, amelyen a testület 13 tagja vett részt. A KÜT- tagok társaságunk idei feladatairól és célkitûzéseirôl hallgattak elôadásokat. Virág Imre általános vezérigazgató-helyettes, Matéczné Németh Ágnes üzemeltetési vezérigazgató-helyettes, Lencsés Sándor a Humán Szervezet, illetve Kiss Péter Biztonsági igazgató tájékoztatóit konzultációk követték. A KÜT felkérésére a MÁV-START Zrt. Kommunikációs Igazgatóság munkatársai adtak tájékoztatást a szervezet megalakulása óta eltelt idôszak alatt végzett munkáról. Dr. Sági Zoltán kommunikációs igazgató összefoglaló elôadásában ismertette a szervezet munkáját. Mint mondta, még 2007-ben elkészítették a vállalat kommunikációs stratégiáját, amelyet mind a Társaság vezetése, mind az Igazgatósága elfogadott, és amely alapján végzi a Kommunikációs Szervezet mind máig a munkáját. A MÁV-START Zrt. egy éves születésnapjára kezdeményezték és lebonyolították a budapesti nagy pályaudvarok pénztárainak egységes arculati átalakítását, amely egyaránt elismerést aratott az utasok és az ott dolgozó munkatársak körében. A belsô kommunikációs rendszer kialakításáról szólva – amelynek

8

mûködtetésért felelôs munkatárs Dr. Lantos György – az igazgató kiemelte, hogy mennyire fontos a MÁV-START Zrt. elsô számú vezetôi számára, ezért kapott prioritást a faliújság rendszer kialakítása és a MÁV-START EXPRESSZ nevû belsô hírlevél beindítása, amely eddig 15 alkalommal jelent meg. Ez a belsô újság arra hivatott többek között, hogy tabutémák nélkül foglalkozzon a munkavállalókat érintô kérdésekkel, illetve hogy a dolgozóktól érkezô kérdésekre és problémákra választ adjon. Gaál Péter, a lap felelôs szer­kesz­ tôje elmondta, hogy az újság egy szer­kesztôbizottság felügyelete és irányítása mellett készül, a bizottság tagjai között megtalálhatók valamen�nyi szakmai terület képviselôi. E pr eszközök – lap, faliújság – célja, hogy a számítógépes munkaállomásokkal nem rendelkezô munkatársak, jegyvizsgálók, pénztárosok és kocsivizsgálók „kézzel fogható” információkat kapjanak, ha kell másfél-két órán belül. A munkatársak és a vezetés egyaránt sikeresnek értékelték a KIG által hagyományteremtô szándékkal kezdeményezett szakmai napok rendezvénysorozatot, amelynek elsô „állomása” tavaly novemberben a Jegyvizsgálók Szakmai Napja volt a KIG szervezésében, s amelyet idén április 4-én követ majd a pénztárosok, júniusban pedig a kocsivizsgálók egész napos programja. A MÁV-START Zrt. szakmai és üzleti partnereinek visszajelzése alap­ján ugyan csak sikeres rendezvényként értékelték a vezetôk a 2007. szeptemberi és a 2008. júliusi partnertalálkozót, amelynek helyszíne mindkét esetben a Közlekedési Múzeum volt. A KÜT tagjai tájékoztatást kaptak a Társaság mecenatúra és szponzorációs tevékenységérôl is.

A vállalaton belül 50-100 ezer forint összegekkel segítették a helyi, területi rendezvények sikeres lebonyolítását, a MÁV-START Zrt. különbözô sportágakban induló csapatainak egységes megjelenését, több külsô rendezvényen a részvétel megszervezését, amelyek közül az igazgató külön kiemelte a Turisztikai Sportgálán a MÁV-START-os részvételt, közel kétszáz munkatársunk képviselte társaságunkat, és amelynek szervezésében, lebonyolításában a KIG munkatársai is aktívan részt vettek. A külsô rendezvények támogatásai közül kiemelte a SzeptEmber Feszt, a Rendôr és Tûzoltó Majális városligeti rendezvényeket, a nyári menetrendet népszerûsítô balatoni Családi Bringatúra, valamint az Öbölátúszás névadói támogatását. Minden támogatásról a KIG vezetôje által irányított Szponzor Bizottság döntött, amelynek tagjai Virág Imre és Dr. Tömpe István, vezérigazgató-helyettesek vol­tak. A 2008-ban rendelkezésre álló összeg 60%-kát fordította ilyen célra a Bizottság, sok kérelmet elutasított, hiszen minden költségvetési forintot igyekezett megtartani és csak a kiemelt, a vállalat érdekeit hangsúlyozottan szolgáló programokat támogatta. A KIG feladata a protokoll ajándékok beszerzése, nyilvántartása, valamint igény szerinti biztosítása a kiemelt vezetôk részére, valamint a tavaly már sikeres és idén is várt asztali naptárak elkészíttetése is. 2008ban a MÁV Csoporton belüli év végi ajándékozás helyett a KIG egynapos bécsi kirándulást szervezett 6 Gyermekotthon 60 kis lakójának nem kis örömet szerezve ezzel. Demeter Erika tájékoztatást adott az arculati elemek kialakításáról, amely összefoglaló szakmai anyagot, az arculati kézikönyvet a Kommunikációs Igazgatóság közel egy évvel ezelôtt készített el, és amelyet mind

Tudósítás a vezetés, mind az Igazgatóság elfogadott. A névjegytôl a levélpapíron, és a szórólapokon át a hirdetésekig a társaságnak egységes a megjelenése, mind vizuálisan, mind tartalmilag. Ennek köszönhetôen minden részletében, az elektronikus és nyomtatott sajtóban is egyforma stílusban, azonos látványelemekkel jeleníthetô meg a MÁV-START Zrt. Elhangzott, hogy az Arculati Kézikönyvrôl a társaság vezérigazgatója utasításban rendelkezett (53/2008. /X.15/). Mára néhány kivételt leszámítva már szinte mindenki ezen arculati elemeket használja, és remélhetôleg a kivételek megszûnnek és a számítógépekre már az új elemek kerülnek. (Az arculati elemek leírása megtalálható a „L:\MAV-START_Arculati_kezikonyv” könyvtárban). Balogh-Fazekas Anita, a MÁVSTART Zrt. szóvivôje a sajtóval való kapcsolattartásról adott számot. A KIG 2008-ban 330 írásbeli újságírói megkeresésre válaszolt. Szóvivônk 221 telefonos, rádiós, illetve televíziós interjút adott, és 127 sajtóközleményt adott ki az igazgatóság a médiumok szerkesztôségeinek. A megjelent híreket a munkatársak folyamatosan archiválják. A napi, közvetlen kontaktus hozzájárult ahhoz, hogy mind az újságírók, mind az utazók a lehetô legrövidebb idô alatt a megfelelô mennyiségû és tartalmú információkhoz juthattak. Az újságírókkal kialakított korrekt kapcsolatnak köszönhetôen csak néhány esetben kellett helyreigazítást kérni, amelyek meg is történtek, így sajtóperre ez idáig nem került sor. A szóvivô külön kérdésre adott válaszából kiderült, hogy a 2009. évi menetrenddel kapcsolatos kommunikáció volt a „legkényesebb” téma. A Társaságunkhoz érkezett kérdésekre a Kommunikációs Szervezet a közlekedési tárcával együttmûködve adott válaszokat. Kiemelt média projektek közé tartozott a Railjet bevezetése, az Utazás Kiállítás népszerûsítése, a különbözô termékfejlesztések eredményeinek bemutatása, értve ez alatt a 3. generációs IC kocsikat, kedvezményes vásárlásra jogosító kártyákat. A KIG által szervezett leghosszabb programsorozat az e-Ticket bevezetése volt. Több, mint 3 hónapon keresztül a KIG munkatársai

az ország több tucat pontján szerveztek helyi sajtótájékoztatókat és bemutatókat roadshow keretében, valamint vettek részt a fiatal felnôttek által látogatott olyan tömegrendezvényeken, mint pld. a Balaton Sound (Zamárdi), Balatone (Zánka), Szigetfesztivál (Budapest), Szegedi Ifjúsági napok, Repülônapok (Kecskemét), EFOTT (Dunaújváros), Kolbászfesztivál (Békéscsaba), Rendôrnap és Tûzoltónap (Bp. Városliget), Virágkarnevál (Debrecen). A marketing területet is támogatták sajtótevékenységgel, hiszen a reklámfelület vásárlással milliókat takarított meg a vállalat a sajtóban, a KIG által megjelentetett tudósításokkal, pr tartalmú cikkekkel. A tavalyi év eredményeként könyvelhetô el, hogy az újságok, rádiók és televíziók szinte kivétel nélkül megelégedve nyilatkoztak a kommunikációs szervezet tájékoztató munkájáról. Az igazgató úr megjegyezte, hogy köszönet illeti azokat a nélkülözhetetlen szakértô munkatársakat, akik a napi munkájuk mellett a konkrét problémák és kérdések kapcsán válaszaikkal hozzá járultak a sikeres kommunikációhoz. A sajtóval való kapcsolattartás rendjét, amely vonatkozik a dolgozók nyilatkozataira is, az 52/2008. (X.11) számú vezérigazgatói utasítás szabályozza. Gál Attila, a MÁV-START honlapjának felelôs szerkesztôje társaságunk weblapjának kialakításáról, annak üzemeltetésérôl adott tájékoztatást. Mint kiderült, internetes portálunk egyszerre több feladatot is el kell, hogy ellásson. Huszonnégy órás folyamatos mûködésben tizenöt perces pontossággal ad tájékoztatást a havaria eseményekrôl, lehetôvé teszi az internetes jegyvásárlást, megteremti a társaság átlátható mûködését, nyilvánossá teszi a gazdálkodást, szól az akadálymentesítésrôl, bemutatja a MÁV-START Zrt. jármûparkját és természetesen nagyon sok üzleti jellegû információt is közöl, akciók, szolgáltatások tekintetében. Gál Attila által vezetett szerkesztôbizottság munkáját – amelyben aktívan részt vesznek a szakterületek kijelölt munkatársai is –, az 55/2008. (XI.14) számú vezérigazgatói utasítás szabályozza. Portálunk a Magyar Tartalomipari Szövetség szakmai versenyén több száz hasonló honlap között a saját

kategóriájában 3. helyezést szerzte meg tavaly decemberben. Az idei további fejlesztések eredményeként nem tûnik irreálisnak, hogy egy újabb szakmai megmérettetés esetén további sikereket érjen el a MÁVSTART honlapja, amelyet az utóbbi hónapokban televíziós mûsorok és újságcikkek egyaránt sikeresnek minôsítettek. A KÜT elnöke a testület és a vállalat munkavállalóinak nevében megköszönte a kommunikációs szervezet munkáját, felajánlotta együttmûködését és támogatását annak hangsúlyozásával, hogy mind a külsô, mind a belsô kommunikációs munkát sikeresnek és eredményesnek ítéli meg. Elhangzitt az is, hogy a KIG által elkészített pr film, valamint a megjelentetett pr kiadványok nagyon hasznosnak bizonyultak. A KÜT tagjai jelezték, hogy nagy várakozással tekintenek a következô Szakmai Napok eseményei elé. A nagysikerû Jegyvizsgálók Szakmai Napja után hasonló rendezvényt várnak a Kommunikációs Igazgatóságtól. Egybehangzóan köszönetét tolmácsolta a testület a budapesti Télapó Ünnepség és az évzáró rendezvény megszervezése kapcsán is.

9

riport

Vasutas volt a Kövesdi Vasember „Sok van mi csodálatos, de az embernél nincs csodálatosabb.” (Szophoklész) Mezôkövesden él a 34 esztendôs Bajzát László, aki legutóbb azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy január 11-én, a helyi, befagyott kavicsos tóban jégalatti úszásra vállalkozott. A fiatalember számára nem különösebben megterhelô ez a próba, hiszen fizikai teljesítményének határait immár több mint 11 éve feszegeti. Futott a naptól perzselt Észak-Afrikai Szaharában, a jordániai Vörös Sivatagban, rendszeres résztvevôje a Bécs-Budapest Szuper Maratoni, az Arad-Békéscsaba közti futóversenynek és a Kékestetôi csúcsfutásnak. A Balatont eddig 27 alkalommal úszta át, de nincs olyan hazai folyó, amelyben valamilyen verseny kapcsán ne úszott volna. Az Adriai tengeren is versenyt versenyre nyert, nem is csoda, hiszen aki a Boszporuszt is átúszta… Bajzát László eredeti szakmája bútorasztalos, ám elôbb a honvédségnél volt kiképzô rajparancsnok. Külföldi szolgálatra készült éppen, de családi okok miatt nem, hogy nem utazott el, de még le is szerelt. Idôs szülei közelében kívánt maradni.

10

Így lett vasutas. Döntését mindössze az alapozta meg, hogy közel legyen a családhoz. Így aztán a mezôkövesdi állomáson szolgált 11 évig. Váltókezelô és raktárnok volt 2007 júniusáig. – Az igazat megvallva a kezdetekkor nem szerettem a vasutas létet. Ha bementem a forgalomirányító központba, minden idegennek tûnt, és nem is nagyon érdekelt. Viszont nagyon jó volt a kollektíva, kedvelték egymást az emberek és mindenki mindenkinek segített. Az állomás festésétôl a baleseti helyszínelésig, minden munkát elvégeztem. Állandó pörgés jellemezte a szolgálataimat. Észre sem vettem, hogy 11 éve a MÁV-nál dolgozom. Szerintem el se jöttem volna, ha nincs a létszámleépítés. Elsô lépésként a takarítónôt küldték el, aki 12 órában dolgozott. Helyette jött egy vállalkozó és napi 4 órában takarított a beosztottja, nem is csoda, hogy ma minden koszos. Aztán megszûnt a kisárú szál­lítás, az árúfuvarozás, elvették a tolatóvonatokat, stb. Engem például Füzesabonyba vezényeltek volna át tolatásvezetônek, de nem mentem. Helyben kellett maradnom, sajnos apám akkorra már elhunyt, az édesanyám mellett kellett maradnom. Végül közös megegyezéssel eljöttem a vasúttól. Tûzoltó lettem. A váltókezelô Mezôkövesden kezdett extrém sportokkal foglalkozni. Elôbb a futás, késôbb az úszás, majd a kerékpározás is a szenvedélyévé vált. Igazi Ironman, hihetetlen távokat teljesít futva, úszva, kerékpározva. Saját teljesítményének korlátait feszegeti a sivatagi futástól a jégalatti úszásig. Sôt, mára már a Tó, Tenger, Folyó Nyíltvízi Úszó Klub elnöke, a miskolci Neptun Speciális Mentôcsapat búvá-

ra. Önkéntesként személykereséskor, árvízi mentéskor vállal feladatot. Életmentô. Görögországban egy fuldokló kislányt hozott ki a tengerbôl. A Balatonból egy német turistát, a rekecei víztározóból egy 40 év körüli asszonyt mentett ki. Boldog ember, bár ma is nosztalgiával gondol vissza a vasutas évekre. – Szeretem az embereket, jó volt vasutasként köztük dolgozni. Megtapasztaltam a vasutasok ös�szetartozásának élményét. Meg fog lepôdni, de erôsebbnek érzem, mint a tûzoltókét. Valamennyi baráti kapcsolatom ma is a vasúthoz köt. De szomorú is vagyok, látom, hogy mivé válik a MÁV. Egyre kevesebb a rutinos vasutas, magukra maradtak a kisállomások szolgálattevôi, akik állandó rettegésben töltik a szolgálatot. Friss vizsgával a zsebükben, egyedül kell mindent megoldaniuk. Nincs senki, akitôl kérdezzenek. Másfél éve jöttem el, de szemmel is jól látható, hogy a félelemtôl miként megy tönkre a magára hagyott kolléga. Váltani nem tud, vidéken nincs más munka. Ráadásul a fizetése sem rossz, a helyi viszonyokhoz képest semmiképp sem. Én most tûzoltóként kevesebbet keresek, mint korábban a vasútnál. Fôként azzal, hogy az új helyemen nem ismerik a béren kívüli juttatások rendszerét. Ez a vasútnál nagyon jó dolog volt! Bajzát László ezúttal tehát a jég alatti úszással hívta fel magára a figyelmet. Fürdônadrágban, úszószemüvegben, búvárok biztosítása mellett, egyetlen levegôvétellel elmerült és léktôl-lékig teljesítette a kimért távot, amihez több mint 40 másodpercig kellett az észveszejtô hideg vízben úsznia. Legközelebbi terve pedig az, hogy a Gibraltári szorost ússza át. Nyáron! (Gaál)

RÓLUNK / KÜLFÖLD

Hírek Megjöttek a Desirok A MÁV-START nyolc használt Desiro motorkocsit bérel Görögországból. Az elsô négy jármû január 19-én, míg a másik négy két nappal késôbb érkezett hazánkba. Mindkét szerelvény a MÁV-GÉPÉSZET szolnoki jármûjavítójába került, ahol átalakításokat végeznek rajtuk. Ezek a következôk: a kimozduló lépcsõk beépítése, és az ehhez szükséges szoftver telepítése. A motorkocsikból kikerül az INDUSI német rendszerû vonatbefolyásoló berendezés. Helyettük a MÁV EVM-120-as berendezést szerelik be, valamint a Deuta KWR6 sebességmérôt, a MÁV-nál rendszeresített EADS ZFM21 vonali rádiókészüléket és a visszapillantó tükröket. A külsô és belsô feliratokat is meg kell változtatni a hazai igényeknek és betûkaraktereknek megfelelôen. Szükséges a hazai utas tájékoztató rendszernek megfelelô szoftver letöltése is. Az új jövevények számára nem szükséges a típusengedély megszerzése, elegendô az egyszeri üzembe állítási hatósági vizsga. A megújult és MÁV-színûre festett Desirókkal elôször április – május környékén, elsôsorban az esztergomi vonalon találkozhat az utazóközönség. Szervezett kirándulások arcképes igazolvánnyal Megjelent az Explorer Vasutas Világjáró Klub idei programterve. Legújabb programjaik között szerepel a Salzburg – Svájc strapatúra, csakúgy, mint az észak-itáliai körút, melynek keretében Innsbruckba, Firenzébe, Milánóba és Sienába is ellátogathatnak az érdeklôdôk. A Skandináv körút keretében a salzburgi, hamburgi, kölni valamint koppenhágai nevezetességek mellett Helsingör várát is meglátogatják. Néhány az idei nyári ajánlatok közül: erdélyországi gyógyüdülés, a neuschwansteini fellegvár, az Észak-Olasz Riviéra, Szicília és Bulgária.

Információ: minden kedden és szombaton 9–14 h-ig a 06/ 27-51es vasúti telefonon, napközben a 06 30 386-61-06-os mobilon. A részletes programajánló le­ tölthetô a www.evvk.hu oldalról. Egy százalék a Gyermekvasútnak Kedves Kollégák! A Gyermekvasutasokért Alapítvány köszönettel fogadja a 2008. évi személyi jövedelemadójából felajánlható 1%-ot. Adószámuk: 18075144-2-42. A befolyó pénzt a gyermekvasutasok képzésére, szabadidôs programjaira, nyári hûvösvölgyi táborozására fordítják. Tisztelt Vasutas Kollégák! Mindössze 1% figyelmet kérünk! Amennyiben szívesen jár a koncertjeinkre, és szívükön viselik zenekarunk sorsát, kérjük, ne feledkezzenek meg rólunk 2009-ben sem! A MÁV Szimfonikusok Zenekari Alapítvány immár tíz éve jogosult az egyszázalékos adományok gyûjtésére. Az elmúlt években Önöknek mindössze egy percet kellett szánniuk arra az idejükbôl, hogy kitöltsék a rendelkezô nyilatkozatot alapítványunk javára, mi pedig ennek köszönhetôen új hangszereket tudtunk vásárolni, mint például egy B-trombitát, egy A-B klarinétot, egy oboát és 3 trombitát. Zenekarunk minden tagja nevében ezúton mondunk hálás köszönetet mindazoknak, akik az elmúlt évek során zenekari alapítványunk javára ajánlották fel személyi jövedelemadójuk egy százalékát. Kérjük, tegyék ugyanezt a jövôben is! Adóbevallásának elkészítésénél a rendelkezô nyilatkozaton a kedvezményezetthez, kérjük, ezt írja: MÁV Szimfonikusok Zenekar. Alapítványi adószám: 18056721-2-42 Köszönjük! MÁV Szimfonikus Zenekar.

Megelégelték a berliniek a városi vasút késéseit Sajtóértesülések szerint a késések miatt az elmúlt hetekben annyi panasz érkezett a vasút gazdájához, a berlini szenátushoz, hogy a fôvárosi honatyák kemény lépésre szánták el magukat: ötmillió eurós pénzbüntetést szabtak ki az S-Bahnra. A tavalyi késedelmekért járó pénzbüntetést a társaságnak napokon belül be kell fizetnie a szenátus kasszájába, s mindennek súlyát növeli, hogy hasonló rendelkezésre évek óta nem került sor. Ráadásul a képviselôk - mégpedig pártállástól függetlenül, teljesen egyhangúlag - figyelmeztették az S-Bahn anyavállalatát, a német vasutat, a Deutsche Bahnt, hogy felmondják a vasúttal kötött, az S-Bahn mûködtetésére szóló szerzôdést, ha a Deutsche Bahn nem teremt rendet saját háza táján. Azaz nem gondoskodik arról, hogy a városi vasút ismét a lehetô legpontosabban közlekedjen. A jelenlegi szerzôdés 2017-ig szól, úgyhogy esetleges felmondása a Deutsche Bahnt felettébb érzékenyen érinthetné. A berlini városi vasút 2008-ban katasztrofális évet zárt. A késések a korábbihoz képest legkevesebb 25 százalékkal növekedtek, s a járatkimaradások, valamint járatritkítások szintén minden korábbinál gyakoribbá váltak. Értesülések szerint ennek fô okát az elavult technikai berendezések jelentették, de a mulasztásokhoz hozzájárult az alkalmazottak túlterheltsége is. Mindezzel párhuzamosan pedig rosszabbodott a szolgáltatás minôsége. A késések, illetve fennakadások mellett zsúfolásig telt, takarítatlan, piszkos vasutak jellemezték az évet. Az S-Bahn ügyvezetô igazgatója elsô állásfoglalásában bocsánatot kért a hiányosságokért. Azt állította, hogy a vállalat rendkívüli körülmények áldozata lett, de saját maga is hibázott. Az igazgató nem vitatta a büntetés jogosságát.

11

RÓLUNK

Hírek Nemzetközi menetjegyek utazási irodák útján A MÁV-START Zrt. az utas kiszolgálás javítása, új utazási célcsoportok elérése érdekében külsôs partnerekkel kötött, illetve köt napjainkban is együttmûködési megállapodást. A vasúti menetjegy-értékesítése kiterjedhet bel­földi-, illetve nemzetközi forgalomra egyaránt. Az utóbbi évek tapasztalatai nagyon pozitívak. Sok utas vásárolja meg menet­ jegyét ezen a jegyértékesítési csatornán keresztül is. A szerzô­ déskötésékre ügynöki és viszont­ eladói konstrukcióban van lehetô­ ség. Jelenleg a legelterjedtebb az ügynöki konstrukció, ahol a partner a MÁV-START Zrt. nevében árusítja a menetjegyeket. Az ehhez szükséges humán, illetve technikai feltételek viszont sajnos nem mindig a legkedvezôbbek a partnerek számára. E nehézségek kiküszöbölésére dolgozott ki az Értékesítési Koordinációs Szervezet egy újfajta nemzetközi menetjegyeladásra vonatkozó viszonteladói konstrukciót. Lényege, hogy nem kell a szerzôdô félnek saját pénztárossal, drága pénztárgépekkel rendelkeznie, a nála jelentkezô nemzetközi menetjegy-igényeket egy kijelölt MÁV-START nemzetközi pénztártól vásárolhatja meg és adhatja tovább utasa részére. Bevezetése 2008. december elején, az I. Vasúti Utazási Fórumon történt meg. 2009. január végéig 4 utazási irodával köttetett ilyen típusú megállapodás. Reméljük, hogy ez az új konstrukció felkelti majd még több utazási iroda érdeklôdését, és így tovább tudjuk a vasúti utazást népszerûsíteni. Havibérlet vásárlás cégek részére átutalással Bizonyára mindenki szembesült azzal, hogy nagytételben

sokkal nehézkesebb termékeket megvásárolni. Ráadásul problémát okozhat, ha a fizetendô összeget készpénzben kell kiegyenlítenünk, illetve az, hogy nem mindenhol áll rendelkezésre bankkártyás fizetési lehetôség. Úgy, ahogy ez a magánszemélyek, úgy a cégek életét is megnehezíti. A vasúti menetjegyek, rendszeres utazásra szolgáló bérletek sem vonhatók ki ebbôl a körbôl. Ráadásul a legtöbb dolgozónak, a költségtérítésének elszámolásához szükséges általában a menetjegye, bérlete mellé készpénzfizetési számla is, aminek kiadása a személypénztárainknál megnöveli az utas-kiszolgálási idôt, a cégeknél pedig a belsô adminisztratív rendszert terheli. E problémák enyhítésére azonban van mód! A nagytételben menetjegyet, bérletet váltó cégeknek nem kell mást tenniük, mint a MÁV-START Zrt. Értékesítési Szervezetéhez eljuttatni igényüket. Ezután szerzôdést köthetnek átutalással történô menetjegy- és bérletvásárlásra. BB bérlet 2009. január 1-jétôl új bérlettel lehet utazni a fôvárosban. A Budapest-bérlet az egyik legfontosabb lépés a tarifaközösség fokozatos kialakításában. Ezzel megvalósul az általános európai gyakorlat, amely Budapestre vonatkoztatva azt jelenti, hogy a város határain belül a BKV jármûvei, a MÁVSTART elôvárosi vonatai és a VOLÁNBUSZ elôvárosi járatai is ugyanazzal a bérlettel vehetôk igénybe. A bérlet valamennyi BKV pénztár mellett megvásárolható a VOLÁNBUSZ és a MÁV-START kijelölt pénztáraiban is. Nagy Péter, értékesítési koordinátor

Kalandtúra A MÁV Zrt. a sajtó képviselôit egy bemutatóra hívta, hogy a sajtó munkatársai bepillanthassanak a forgalomirányítás mûködésébe. Az érdeklôdôk az országos Üzemirányító Központban, majd azt követôen a Keleti pályaudvar forgalomirányító központjában ismerkedhettek meg a vasutas szakma legfelelôsebb munkájával. Kavalecz Imre, a MÁV Zrt. Kom­ munikációs Igazgatóság sajtó­fô­ nöke elmondta, az a cél vezette a MÁV Zrt. kommunikációs szakembereit, hogy a vasúti „szakíróknak” minôsülô újságírók tájékoztassák a publikumot, hogy a vasúttársaság miként szervezi, bonyolítja a napi 3200 vonat közlekedését. A MÁV Zrt. felépítését, egységeit Csontos Endre igazgató ismertette. A megjelentek, az írott és az elektronikus médiumok képviselôi felvilágosítást kaptak az operatív üzemirányítástól kezdve a hálózati fôüzem irányításig minden egység mûködésérôl. A beszámolók után körbe vezettek mindenkit a különbözô munkaterületeken. Összehangolt munkát láthatott minden „tollforgató”. Kiderült, hogy GPS nyomkövetôvel van ellátva minden dízelmozdony, és tavasz végéig a villanymozdonyokba is szeretnék beszerelni ezt a rendszert. Egy rövid vasúti szerelvén�nyel (egy mozdony, egy kocsi) a Keleti pályaudvarra utazott a tájékoztató valamennyi vendége, akik a Keleti pályaudvar „irányítótornyában” zajló munkát vették szemügyre. Ispán László állomásfônök tájékoztatójából az is kiderült, hogy a Keleti pályaudvaron 24 óra alatt 410 vonat közlekedik. A Keleti pályaudvar tehát Kelet-Európa elosztó központjává vált a vasúti közlekedésben.

MÁV-START EXPRESSZ, a MÁV-START Zrt. belsô hírlevele. Kiadja a MÁV-START Kommunikációs Igazgatósága. Felelôs kiadó: Dr. Sági Zoltán, • Felelôs szerkesztô: Gaál Péter, • Cím: MÁV-START Zrt., 1087 Budapest, Kerepesi út 3. Telefon: +36 1 511 16-67. E-mail: [email protected]; • Nyomdai elôkészítés: Artcentrum Nyomda: RealPrint • Megjelenik 3200 példányban. A MÁV-START EXPRESSZ korábbi és aktuális lapszáma a L:\MÁV-START_EXPRESSZ-könyvtárból letölthetô.