Melléklet az Integritás tanácsadó szakirány oktatói pályázatához Az Integritás tanácsadó szakirányú továbbképzés (ITSZK) tananyaga 2012-ben került kialakításra, akkor, amikor még nem volt e területnek se elfogadott szabályozása, se gyakorlata. Így az eredeti tananyag ITSZK 1.0 úgy készült, hogy még se a szakirány vezetői, se az oktatók számára nem volt tisztázott a feladat. Az 50/2013. (II. 25.) Kormányrendelet meghatározza az integritás tanácsadó feladatait és a képzést elvégző és 2013 óta kinevezett tanácsadók gyakorlatán keresztül a rendszer működésére vonatkozó tapasztalat is megismerhető. Ebben az új helyzetben született a döntés az ITSZK továbbfejlesztésére, az ITSZK 2.0 kidolgozására. Az korábbi gyakorlat kiértékelése idén nyáron kezdődött el Dr. Pallai Katalin szakfelelős irányításával, az első és második évfolyamon végzett hallgatók és e két évfolyam oktatóinak bevonásával. A továbbfejlesztést az Integritás Tudásközpont kutatásai és a terület meghatározó szakértőivel folytatott konzultációk alapozták meg. A továbbfejlesztés célja korszerű, kompetencia alapú szakmai továbbképzés kialakítása, mely középpontjában a későbbi tevékenység során alkalmazandó szakmai kompetenciák gyakorlat-központú fejlesztése áll. Az ITSZK 2.0 gerincét az un. Igazolt Szakmai Kompetenciák alkotják, amelyek az 50/2013. (II. 25.) Kormányrendeletben leírt munkaköri feladatokat fedik le. E tantárgycsoportnál a kredit megszerzésének a feltétele, hogy a hallgató bizonyítja, hogy az adott szakmai tevékenységet megbízható minőségben önállóan képes végezni. A képzés során az alapozó és rendszerező tárgyak e feladatok szakszerű elvégzéséhez nyújtanak - a szükséges mértékben - elmélettel is megalapozott szemléletet, koncepcionális eligazodást. Terv szerint a továbbfejlesztett tananyag alapján 2015 februárjában indulhat el a harmadik évfolyam, melynek tervezett hallgatói létszáma 50 fő lesz.
A tananyag kidolgozásának folyamata Az előkészítés során kialakult a módszertani megközelítés és a tananyag szerkezete. Jelen pályázat során választjuk ki az oktatókat. Az oktatók 2014. november 14-15-én oktatói műhelyen vesznek részt, ahol megismerkednek a továbbfejlesztés alapvetéseivel, megközelítésével és tartalmával, és megbeszélik az egyes tárgyak részletes tartalmát és egymáshoz illesztését. A cél, hogy a program szintű koordináció alakuljon ki, amely lefedi a szükséges ismereteket és csökkenti a szükségtelen átfedéseket. Ahol szükséges – vélhetően az Igazolt Szakmai Kompetencia tárgyak esetén - kialakulhatnak oktató-társak is. (Pl. egyetemi oktató és gyakorló tanácsadó páros.) A műhely után történik az egyes tárgyak részletese kidolgozása. 1
A tananyag szerkezete A táblák kiindulópontokat és irányokat jelölnek. Az oktatói műhely során még pontosulhatnak, és ezt követően véglegesülnek. Az egyes tárgyak rövid tartalmi leírásai a dokumentum végén függelékben szerepelnek. ALAPOZÓ ÉS RENDSZEREZŐ TÁRGYAK Értékalapú kormányzás és közigazgatás Különböző tudományok korrupció megközelítése Normasértések típusai Szervezeti vezetés, működés és kultúra Belső kontrollrendszer Nemzetközi antikorrupciós törekvések és egyezmények Integritásmenedzsment
Összesen
SZEMÉLYES KOMPETENCIAFEJLESZTŐ TRÉNINGEK Kommunikáció és együttműködés Konfliktuskezelés és kooperatív vezetés Konszenzusépítés Összesen A három komponens összesen
ÓRA KREDIT IGAZOLT SZAKMAI KOMPETENCIÁK 6 2 Korrupciós és integritás kockázatelemzés és Integritásjelentés készítése 6 2 Kockázatkezelés és intézkedési terv készítése 6 2 Szervezetfejlesztési gyakorlat 8 4 Bejelentések kivizsgálása és bejelentővédelem 8 4 Etikai tréning 4 2 Felelősségrevonási eljárások lefolytatása 12 4 Tanácsadói kompetenciák: Tanácsadás és támogatás Belső adatvédelem Szervezeten belüli esélyegyenlőség 50 20 Összesen
ÓRA KREDIT 16
4
8
4
16 8
4 4
16 8
4 4
16
4
8 8
3 3
104
34
ÓRA KREDIT
16
2
16
2
8 40
2 6
194
60
2
Az oktatók feladatai és honoráriuma
Az oktatóknak e felhívásra kell jelentkeznie a lent megadott dokumentumok határidőn belüli megküldésével. A kiválasztott oktatók november 14-15-én kétnapos oktatói műhelyen vesznek részt, amely során az oktatók részletesen megismerkednek a továbbfejlesztés tartalmával és céljaival, és megbeszélik a tárgyak illesztését és tartalmát, és tisztázzák a módszertani kérdéseket. Az oktatáshoz tartozó jegyzet és segédanyagok kidolgozása, vagy a meglévő anyagok átdolgozása 2015. január 10-éig történik. Az Igazolt Szakmai Kompetenciák esetén pilot képzés megtartása már végzett integritás tanácsadóknak a 2014. december-2015.május közöttii időszakban egyeztetett időpontban.
A képzés- és tananyagfejlesztésben, valamint az oktatásban való közreműködés honoráriumai a közszolgálati továbbképzési rendszer minőségirányítási rendszerét szabályozó miniszteri utasításban és az NKE rektorának a tárgyban kiadott rektori utasításában meghatározott díjtételek szerint alakulnak.
Az oktatók jelentkezése Minden oktatónak - a korábbi programban oktatóknak is - e hirdetésre válaszolva jeleznie kell a programban való részvételi szándékát 2014. október 25. éjfélig az
[email protected] e-mailcímre. A jelentkezésnek a következőket kell tartalmaznia:
a függelékben szereplő táblázatból kiválasztott tárgy/tárgyak neve, amelyeket oktatni tudna egyedül, vagy más kollegákkal közösen (egy oktató több tárgy oktatására is jelentkezhet) szakmai önéletrajz (egy tárgyra jelentkező több oktató esetén minden oktatóról) integritás tanácsadók és gyakorló szakemberek esetén egy olyan jó gyakorlat rövid (2-7.000 karakter) leírása, amelynek kifejlesztésében részt vett, vagy amelyben gyakorlatot szerzett, vagy annak leírása, hogy mely szakmai kompetencia oktatásában milyen felkészültséggel és tapasztalattal venne részt kb. 2500 karakteres javaslat (koncepció) arra vonatkozóan, hogy az adott tárgy esetén a függelékben szereplő rövid tartalmi meghatározást milyen tartalommal töltené ki és milyen módszertani eszközöket alkalmazna. amennyiben az oktatóknak van integritásoktatásban, vagy fejlesztésben tapasztalata, rövid összefoglaló ezekről a tapasztalatokról, mert több jelentkező esetén ez előnyt jelenthet.
3
Az oktatók kiválasztása Amennyiben ugyanarra a témára több oktató jelentkezik, bizottság dönt a munka odaítéléséről. Az elméleti oktatók kiválasztásának szempontjai:
szakmai felkészültség és tapasztalat a benyújtott oktatási koncepció illeszkedése a programba tapasztalat közszolgálati integritásoktatás és fejlesztés terén oktatás-módszertani javaslat előny, ha az oktató a korábban is tanított hasonló tárgyat a képzésben
A gyakorlati oktatók és integritás tanácsadók kiválasztásának szempontjai:
szakmai felkészültség és tapasztalat a benyújtott jó gyakorlat minősége és illeszkedése az oktatási programba tapasztalat közszolgálati integritásoktatás és fejlesztés terén módszertani javaslat
4
Függelék: A tantárgyak rövid tartalmi leírásai Az itt következő leírások csak kiindulópontokat és irányokat jelölnek. Az oktatói javaslatok és műhely során még pontosulhatnak és véglegesülnek. ALAPOZÓ ÉS RENDSZEREZŐ TÁRGYAK Érték-alapú kormányzás és közigazgatás A közigazgatás és kormányzás integritásfejlesztéssel összefüggő felfogásait és olyan új megközelítéseit mutatja be, amelyek szélesebb összefüggésrendszerbe helyezik az integritásfejlesztést. Fókuszban a demokratikus értékek és az érték-alapú kormányzás áll. Hangsúlyos elemek a jó kormányzás és nyílt kormányzat koncepciók, az átláthatóság és számonkérhetőség és az ezeket szolgáló közigazgatási gyakorlat összefüggései állnak. Különböző tudományok korrupció megközelítése A különböző diszciplínák (jogi, közgazdasági, szociológiai, pszichológiai, politológia, stb.) korrupciófogalmai és megközelítéseinek összehasonlítása annak érdekében, hogy a korrupciós jelenségek sok szempontú elemzésére és átfogó megértésre tegye képessé a tanácsadót. A hivatali működés keretei között előforduló normasértések típusai A képzés során tisztázódik a társadalmi, jogi és szervezeti normák alakulásának és hatásainak folyamata, és rendszerező keretet kap a hallgató a normasértések típusainak, valamint etikai, fegyelmi, szabálysértési, munkajogi, büntetőjogi és polgári jogi következményeinek lehatárolásához. Cél, hogy a nem jogi képzettségű hallgatók is biztosan meg tudják különböztetni egyrészről az aktív és passzív cselekményeket, másrészről a bűncselekményt, a szabálysértést, valamint a fegyelmi és etikai vétségeket: ezzel saját tevékenységeik határait pontosan érzékelni tudják. Nemzetközi és hazai antikorrupciós törekvések és egyezmények Az antikorrupciós törekvések történetének rövid összefoglalója annak érdekében, hogy az integritásszemlélet helye értelmezhetővé váljon. További cél a legfontosabb érvényes nemzetközi egyezmények, monitoring rendszerek és jelentések közötti eligazodás. Szervezeti vezetés, működés és kultúra A szervezeti stratégia és irányítás rendszerének oktatása, beleértve a stratégiai és projekt ciklusokat, különös tekintettel a PDCA ciklusra. Az aktuális működési modellek és kultúra rövid elemzése arra szolgál, hogy konceptuális keretet adjon a szervezetfejlesztés megértéséhez. A hangsúly alapvetően az integritásszemlélet megvalósításához kapcsolódó szervezeti tervezés, működés, kultúra, és erőforrás menedzsment összefüggéseinek megértésén van. (köztük a HR) Belső kontrollrendszer Átfogó, strukturált kép a belső kontrollrendszer működéséről, fejlesztési lehetőségeiről és a működtetéséhez szükséges vezetői és munkatársi feladatokról. Az integritásmenedzsment helye a belső kontrolrendszerben és a két rendszer kapcsolata. Integritásirányítás és –menedzsment (két részben a program elején és végén) A képzés elején az integritásirányítási rendszer, integritásmenedzsment módszer, alapstruktúrák, elemek bevezető ismertetése történik csak az eligazodást támogató mélységben. A képzés végén szakmai összegzőt ad a tárgy azért, hogy segítsen a megtanult elemeket konzisztens rendszerbe illeszteni. A tárgy célja átfogó, gyakorlat-fókuszú integritásoktatás: a rendszer és elemei ismeretének, összeillesztésének és az integritásfejlesztés stratégiáinak oktatása hazai és nemzetközi példákat is bemutatva.
5
IGAZOLT SZAKMAI (TANÁCSADÓI) KOMPETENCIÁK Korrupciós és integritás kockázatelemzés és Integritásjelentés készítése A hallgató tud korrekt korrupciós és integritáskockázat elemzést végezni konkrét (létező) szervezetre, és bizonyította, hogy el tud készíteni egy a szabályoknak megfelelő és magas színvonalú integritásjelentést. Kockázatkezelés és intézkedési terv készítése A hallgató bizonyította, hogy tud megoldási javaslatokat kidolgozni a korrupciós és integritáskockázatok kezelésére és el tud készíteni egy a szabályoknak megfelelő és magas színvonalú intézkedési tervet. Szervezetfejlesztési gyakorlat A hallgató képes arra, hogy a szervezeti vezetőjével és érintett munkatársaival együttműködve egy-egy feltárt kockázat kezelésére alkalmas stratégiát, illetve cselekvési tervet dolgozzon ki és döntés-előkészítő anyag formájában a vezető elé tárja. Bejelentések kivizsgálása és bejelentő védelem A hallgató képes a bejelentések szabályszerű fogadására, a bejelentések kivizsgálására és a bejelentők védelmének megvalósítására. Képes az e folyamatokra vonatkozó szabályozás szakszerű és értelmes alkalmazására. Etikai tréning A hallgató képes a szervezeti működéshez kapcsolódó, az adott szervezet kultúráját erősítő tréningek tervezésére és vezetésére és az etikai konfliktusok és dilemmák kezelésére alkalmas módszerek átadására. Felelősségrevonási eljárások lefolytatása A hallgató képes azonosítani, hogy az adott ügy mely eljárás körébe tartozik-e és képes az folyamat szakszerű és értelmes levezetésére. Tanácsadói kompetenciák: Tanácsadás és támogatás A hallgató alapvetően tisztában van azokkal a pszichológiai alapokkal, amelyek képessé teszik a személyes tanácsadás és támogatás szükségességének és lehetőségének felismerésére és a konstruktív tanácsadásra, és megszerzett olyan alapvető technikákat, amelyeket e folyamatok alatt alkalmaznia szükséges. Belső adatvédelem A belső adatvédelmi felelősi szerephez tartozó feladatok elvégzésére képes a hallgató. Szervezeten belüli esélyegyenlőség A képes az esélyegyenlőségi felelős munkakörének szakszerű betöltésére.
6
SZEMÉLYES KOMPETENCIAFEJLESZTŐ TRÉNINGEK Kommunikáció és együttműködés A hallgató interakciós helyzetekben tapasztalatokat szerzett saját ösztönös és kontrolált reakcióiról, kommunikációs és együttműködési kompetenciáiról, azok korlátairól és fejlesztési lehetőségeiről. Megismerkedett olyan technikákkal, amelyek egyes helyzetekben segíthetik kommunikációját, kollegákkal és vezetővel való együttműködését, együttműködő munkafolyamat kezdeményezését. Konfliktuskezelés és kooperatív vezetés A hallgató elemzett tapasztalatot szerzett konfliktusdinamikák kialakulásáról, ezekben saját reakcióiról és potenciális szerepeiről. Megértette a versengő, behódoló és együttműködő megoldási módok különbségeit és a tárgyalási helyzetben az értékteremtés lehetőségeit. Megértette a kooperatív folyamatok szervezeti jelentőségét, és azokat a szervezeti kultúra és vezetési feltételeket, amelyek lehetővé teszik a munkatársak felelősségvállalását és az együttműködő szervezeti viszonyrendszert. Konszenzusépítés A hallgató képes megoldható komplex problémák és nehéz helyzetek esetén olyan folyamat tervezésére, indítására és levezetésére, amely eredményét el tudják fogadni és magukénak érzik érintettek, és képes az eredmények alapján olyan döntés-előkészítő anyagot készíteni, amelyet az érintettek támogatnak.
7
