Méhlegel és megporzás II. Sárospataki Miklós
Növényorvos MSc szak
Méhlegel : nektár virágpor propolisz édesharmat (mézharmat)
1.A méhek gy jtik (méhlegel ) 1. nektárt méz virágport propoliszt
2. A méhek termelik 2. viaszt méhpemp t méhmérget
A nektár: magas cukortartalmú váladék (10-70%) tartalmazhat még szerves és szervetlen savakat, keményít t és fehérjét
Nektáriumok: florális
—
a virágon
napszakos m ködési maximum: de. 9-11 óra du. 14-16 óra között
extraflorális levélen, murvalevélen, stb.
Nektáriumok: florális
—
a virágon
extraflorális levélen, murvalevélen, stb.
pl.: akác, lucerna, selyemkóró, ezüstfa, napraforgó, repce, hárs
pl.: f z, meggy, cseresznye, szilva, barack, kutyatej, bükköny
a napi nektármennyiség nagyobb de rövidebb ideig termel
a napi nektármennyiség kisebb de hosszabb ideig termel
A virágpor (pollen): a portokokban els dleges fehérjeforrás a méhek számára zsírokat, olajokat, cukrokat és ásványi sókat is tartalmaz „méhkenyér”: a lépsejtekben oxigént l elzártan a pollen tejsavas erjedés, tartósítás 35 kg pollen /év/család a kés
szi és kora tavaszi virágpor ellátás különösen fontos!!
A virágpor (pollen): fehérjetartalma fontos: alacsony : f zfélék, feny k, gabonák, kukorica közepes : mogyoró, tölgyek, juharok, hársak magas : éger, repce, gyermekláncf szezonalitás: korai pollenadó növények: mogyoró, f z, veronika, éger, juharok, szil, gyermekláncf , repce kés i pollenadó növények: napraforgó, aranyvessz , tök, hóbogyó, vadrózsa, kender
A virágpor termelés: kb. egy plusz pergetés bevétele a tisztaság fontos: egyöntet szín és szennyezést l mentes kell legyen A legfontosabb virágpor termelést lehet vé tev növények: tölgy repce facélia (mézontóf ) napraforgó tök aranyvessz
(a virágnyílás sorrendjében)
Az édesharmat (mézharmat): a nektárhoz hasonló, de nem „virágtermék” szipókás rovarok (levéltetvek, pajzstetvek, kabócák) termelik
Az édesharmat (mézharmat): méze emberi fogyasztásra nagyon jó
magas ár
a méhcsalád számára kevésbé el nyös nem alkalmas téli eleségnek, mert: magas a szárazanyag tartalma sok fécesz könnyen kristályosodik és ezért gyorsabban erjedhet
A propolisz: gyantaszer növényi nedv, tömítésre illetve fert tlenítésre használják a méhek
Méhlegel és méztermelés: Vándorlás
álló méhészkedés
id és pénzigény
hosszú távon olcsóbb
macerás
egyszer bb
a méheket is bolygatja
a méhek nyugiban lehetnek
viszont folyamatos jó méhlegel biztosítható
nehezebb a folyamatosság biztosítása
Méhlegel és méztermelés: a virágzás szakaszai
Vándorlás: optimális id pont kiválasztása
Méhlegel és méztermelés: Vándorlás: optimális id pont kiválasztása, pl. akácnál
Méhlegel és méztermelés: Vándorlás: optimális id pont kiválasztása, pl. akácnál
Méhlegel és méztermelés: Álló méhészkedés terület és tervezés igény az egész szezont lefed virágzás lehet leg más szempontból is hasznos növények lehet leg shonos, nem gyom fajok
Méhlegel és méztermelés: Egy megoldási lehet ség: még finomítható
A legfontosabb méhlegel növények a virágnyílás sorrendjében: akác (Robinia pseudoacacia) mogyoró (Corylus avellana) nagylevel hárs (Tilia platyphyllos) füzek (Salix sp.) mandula (Amydalus communis) málna (Rubus idaeus) szöszös bükköny (Vicia villosa) kajszi (Armeniaca vulgaris) ezüsthárs (Tilia argentata) juharok (Acer sp.) zöld (A. negundo), korai (A. platanoides), szelídgesztenye (Castanea sativa) hegyi (A. pseudo-platanus), kislevel hárs (Tilia cordata) mezei (A. campestre) somkórók (Melilotus sp.) szilva (Prunus domestica) fehérvirágú (M. albus), sárgavirágú (M. officinalis) cseresznye (Cerasus avium) facélia (Facelia tanacetifolia) meggy (Cerasus vulgaris) káposztarepce (Brassica napus) selyemkóró (Asclepias siriaca) fehérhere (Trifolium repens) alma (Malus domestica) bíborhere (Trifolium incarnum) napraforgó (Helianthus annuus) tisztesf (Stachis annua) fehérmustár (Sinapsis alba) aranyvessz (Solidago sp.)
Növényvédelmi szempontok, szabályok: Álló és vándorló méhészeteket egyaránt be kell jelenteni az illetékes önkormányzatnál (vándor: 72 órán belül)! Vándorolni csak érvényes állatorvosi engedéllyel szabad! A vándorló méhész letelepedéskor azonnal ki kell írja elérhet ségét, illetve figyelmeztet táblákat kell kitennie! Vándorlással kapcsolatos rendeletek: 15/1969. MÉM rendelet 16/2001. FVM rendelet 70/2003. FVM rendelet
Növényvédelmi szempontok, szabályok: Növényvédelmi kezelések: szinte mind veszélyes a méhekre els sorban persze az inszekticidek Virágzáskor való permetezés a legveszélyesebb, természetesen! mindig nagyon mérlegelni, hogy tényleg annyira fontos-e repellens hatású szerek: kérdés, mennyira használhatóak?? Az inszekticideken kívül az egyéb szerek is lehetnek veszélyesek fungicidek, akaricidek, gyomirtószerek is! A szer leírásában ellen rizni a hatást (és mindig rosszabbra számítani, mint amit írnak!!!) A szerkijuttatás el tt idejében szólni az érintett méhészeteknek!
Biotikus beporzás (zoophylia): állatok közvetítésével kerül át a pollen egyik növényr l a másikra a pollenszemek többnyire érdes-tapadós felülettel
miért mennek oda az állatok?
attraktánsok
Els dleges attraktánsok: I. Pollen: a leg sibb attraktáns lehet, már a nyitvaterm két is hasznosították táplálékként pl. bogarak nagyon nagy fehérjetartalmú táplálék
Els dleges attraktánsok: II. Nektár: evolúciósan viszonylag új, csak a virágos növényeknél valószín leg kifejezetten a megporzók odavonzására alakult ki
Els dleges attraktánsok: III. Egyéb anyagok : nem nagyon régen felismert attraktánsok pl. olajok: Scrophulariaceae, Iridaceae, Orchidaceae méhek (Anthophoridae) csalogatására: a pollenhez keverik a fészekben egyéb táplálékszemcsék, szövetdarabok IV. Egyéb attraktánsok: pl. - búvóhely (poszméh hímek) - párzótárs mimikri
Másodlagos attraktánsok: I. Illatanyagok: evolúciósan ez is új, mint a nektár de valószín leg a vizuális ingereknél régebbi II. Vizuális vonzás: szín és alak „látványpékség”: minél nagyobb, és minél elüt bb a környezett l, annál jobban észrevehet lehetnek „leszállópályák” és „nektárvezet ” mintázatok sokszor UV-ben láthatók jól
Másodlagos attraktánsok: I. Illatanyagok: evolúciósan ez is új, mint a nektár de valószín leg a vizuális ingereknél régebbi II. Vizuális vonzás: szín és alak „látványpékség”: minél nagyobb, és minél elüt bb a környezett l, annál jobban észrevehet lehetnek „leszállópályák” és „nektárvezet ” mintázatok sokszor UV-ben láthatók jól III. Egyéb: - h mérséklet - mozgás
Megporzás: Gazdasági haszna igen nagy: átlagos emberi táplálék: 15%-a méhmegporzású növény + 15% indirekt (állati takarmány) világszinten a megporzással megtermelt érték kb. 50-szerese a mézének (1991.) egyre inkább el térbe kerülnek a vadméhek
Megporzás: Háziméhekkel: még mindig ez a leggyakoribb Családszám meghatározása hektáronként: alma körte cseresznye meggy szilva kajszi szibarack málna szamóca ribiszke vöröshere lucerna
2-3 2-4 4-5 4-5 4 3 4 1-2 1-2 4-5 2-3 4-8
szöszösbükköny bíborhere repce mustár napraforgó olajlen uborka görögdinnye sárgadinnye spárgatök f szerpaprika vöröshagyma
2-3 3 3 2-3 2-3 1-3 2-3 1-2 1-2 3-4 4 3-4
Megporzás: A fentiek átlagos számok, és közvetlenül a növények közelébe telepítve érvényesek. A telepítés távolságával a családszámot növelni kell: 500 m 1000 m 1500 m 2000 m
25% 66% 100% 250%
Megporzás:
A mézel méh megporzásától függ fontosabb kultúrnövények: 1. Alma (Malus domestica) 2. Körte (Pyrus communis) 3. Meggy (Cerasus vulgaris) 4. Napraforgó (HeIianthus annuus) 5. Fehér mustár (Sinapsis alba) 6. Tökfélék (Cucurbitaceae)
Megporzás: Mézel - és vadméhek megporzásától függ kultúrnövények: 1. Vöröshere (Trifolium pratense) 2. Fehérhere(Trifolium repens) 3. Baltacim (Onobrychis viciaefoIia) 4. Szarvaskerep (Lotus corniculatus ) 5. Szöszös és pannonbükköny (Vicia villosa és V. pannonica) 6. Lóbab (Vicia faba) 7. Fehér és sárgavirágú somkóró (Melilotus albus és M. oflicinalis 8. Vöröshagyma (Allium cepa)
Megporzás: Vadméhek megporzásától függ kultúrák: Lucerna (Medicago sativa) Rovarmegporzástól mérsékelten függ kultúrák: 1. Mák (Papaver somniferum) 2. Málna (Rubus idaeus) 3. Fekete ribiszke (Ribes nigrum) 4. Szamóca (Fragaria moschata) Rovarmegporzástól alig függ , de méhekt l er sen látogatott Öszi káposztarepce (Brassica napus)
Megporzás: Rovarlátogatástól nem függ , méhek által gyengén látogatott kultúrák: 1. Cseresznye (Cerasus avium) 2. Szilva (Prunus domestica) 3. szibarack (Persica vulgaris) 4. Kajszi (Armeniaca vulgaris) 5. Bab (Phaseolus vulgaris) 6. Dohány (Nicotiana tabacum) 7. Paprika (Capsicum annuum) 8. Piros ribiszke (Ribes rubrum) 9. Len (Linum usitatissimum)
Méhek (Apoidea): A kersztbeporzáshoz: csak a még száraz pollenszemek biztosítva legyen a másik növényr l átkerülés
A megporzás jelent sége: Ökoszisztéma szolgáltatások: nevezhetjük természeti er forrásoknak is, de ez a trendi konzervatív becslés szerint évente 33 trillió dollár haszon Megporzással kapcsolatos becslések: - a virágos növények legalább 67 %-a rovarmegporzást igényel (Kearns and Inouye 1997) - egyes becslések szerint 90 % az állatbeporzás a mai növényvilágban (Kearns et al. 1998) - megporzó szervezetek: csak a méhek 25-30 000 faj az összes megporzó szervezet: kb. 300 000 faj A megporzás gazdasági jelent sége: sokféle becslés, háziméh + vadméhek átlagos emberi táplálék: 15% direkt + 15% indirekt módon rovarmegporzás függ (O’Toole 1993) Néhány számadat: - kb. 20-40 milliárd dollárnyi érték a gazdasági növények megporzásából (csak az USA) valószín leg még egyszer ennyi a vadméhek általi megporzásból - kb. 112 milliárd dollár érték a megporzásból világszerte
A megporzási krízis:
Einstein (???): ha a méhek elt nnek, az emberi fajnak négy éve van hátra a kipusztulásig.
Nagyon régen is voltak már gondok a megporzással: füge és a fügedarázs esete, újabban: trifolium fajok megporzása Új-Zélandon (Bombus-ok) lucerna megporzása az USA-ban (Megachile rotundata) Túlnyomórészt áttelepítések, de újabban már más is: pl. lucerna és a Nomia melanderi az USA-ban magtermesztés: 1000 kg/ha kisparcellákban 15 kg/ha nagy, monokultúrás parcellákban „bee beds”, illetve kisebb parcellák
A megporzási krízis: A vadméhekkel foglalkozó ökológusok már egy ideje kongatják a harangokat: Kearns, Inouye and Waser (1998): a megporzó rendszerek szétzilálódása világszerte fontosabb okok: - él hely feldarabolódás - a területhasználat megváltozása (intenzifikáció) - mez gazdasági területek intenzívebb használata - peszticidek és egyéb kemikáliák - idegenhonos, invazív fajok Ugyanakkor nagyon keveset tudunk a megporzókról: - az Európában termesztett növények 1/3-ának megporzásáról alig tudunk valamit - a világon található méhfajok kevesebb, mint 2/3-a került eddig leírásra A tudományos életen kívül nem nagy visszhang; „csak” vadméhek, van nekünk sok tenyésztett háziméhünk a gazdasági kár nem volt elég nagy és kézzelfogható
A megporzási krízis: És akkor jöttek a nagy pofonok!! A háziméhek már korábban is számos kártev vel küzdöttek, a Varroa atka már évtizedek óta komoly probléma! Kis kaptárbogár (Aethina tumida): Afrikai illet ség faj, bekerült az USA-ba és Ausztráliába Az USA-ban 1998-2000 között mintegy 20 000 méhcsalád
A megporzási krízis: Az igazi nagy döbbenet: kaptárelhagyás colony collapse disorder (CCD) 2007-ben 800 000 család 2008-ban több, mint 1 000 000 El ször 2006 szén: Florida: 400 családos méhészetb l 40 család maradt meg
A megporzási krízis:
A megporzási krízis: CCD tünetek: A kifejlett méhek hirtelen elt nnek, vagy csak nagyon kis létszámban maradnak meg a kaptárban, és hullák nincsenek. - néhány hét vagy nap alatt - olyan helyeken, ahol egyébként aktívak a méhek A lépek épek, lárvák, pollen, méz marad Alig van rablás, vagy moly illetve egyéb kártev fert zés Korábbi leírások: 1896 (Howard) 1930 (Burnside) 1915 Disappearing Disease magától elmúlt Legnagyobb károk (50-90%) a nagy, vándorló, „ipari” méhészetekben
A megporzási krízis: CCD lehetséges okok: Sok találgatás és megalapozottabb lehet ségek: mobiltelefon, GM növények, kemikáliák, környezeti stressz, genetikai diverzitás hiánya stb. Ami kizárható: - légcs atka - az atkák, és egyéb kártev k ellen használt kemikáliák - a méhek illetve az anyák eredete Mostanában a legvalószín bbnek t n : neonikotinoid peszticidek (imidakloprid)
A megporzási krízis: CCD, Miért pont a neonikotinoidok - a környezeti szennyez anyagok kutatási proritást élveznek - viszonylag új peszticidek (imidacloprid 1991), és mostanra széles körben használtak - nagyrészük er sen toxikus - egyes fungicidekkel szinergizálnak
még er sebb toxicitás
Szubletális hatásaik (Desneux et al. 2007): - gyengül az olfaktórikus memória - motoros aktivitás változás - navigációs zavarok - táplálkozási viselkedés változás De használják ket Európában is, ahol sokkal kevesebb a CCD el fordulása: jó volna tudni, mik az arányok!!!
A megporzási krízis: CCD; saját vélemény: már nem csak saját vélemény US Colony Collapse Disorder Steering Committee 2009. október Valószín leg többfaktoros a dolog A peszticidek mellet fontos lehet a stressz az amerikai méhészet nagyságrendekkel intenzívebb, mint az európai nagy távolságú vándorlások (Florida – Kalifornia; Florida – Wisconsin)
A megporzási krízis: Valódi probléma-e, vagy csak felfújták? (Ghazoul 2005, TREE) nincs annyira nagy gáz: - sok termesztett növény nem igényli a rovarmegporzást - nem annyira specifikusak a növények - nem csökken talán olyan mértékben a diverzitás de is kiemeli, hogy - a természetközeli területek nagyon fontosak lehetnek - a diverzitás fenntartása fontos - nem szabad csak a háziméhre hagyatkozni a termesztett növények beporzásánál A háziméh beporzástól való túlzott függés lehet a legf bb oka egy megporzási krízisnek! (bár szerintem ez is inkább az USA-ra vonatkoztatható)
Saját vélemény… !
?