Kovács László
A KÖZIGAZGATÁS SZEREPE A NEMZETEK ÉS NEMZETISÉGEK NYELVE ÉS ÍRÁSA EGYENRANGÚSÁGÁNAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN, AZ IGAZGATÁSI ELJÁRÁSRA VALÓ KÜLÖNÖS TEKINTETTEL
A dolgozók és a polgárok, a társultmunka-szervezetek, az önigazga tási szervezetek és közösségek személyi és közös érdekeik, jogaik érvé nyesítésében, kötelességük teljesítésében olyan kapcsolatokat teremtenek, amelyek írásbeli és szóbeli érintkezés útján jutnak kifejezésre. A sok nemzetiségű Vajdaságban, kezdve a helyi közösségektől, a társultmun ka-szervezetektől, valamint más önigazgatási szervezetektől és közössé gektől a községeken át a tartományig és a tartományi szervekig min denütt folyamatban vau ez az érintkezés. Ebben pedig fontos szerepet játszik a nyelv, vagyis az, hogy az érintkezés milyen nyelven történik. H a a dolgozóknak és polgároknak, valamint önigazgatási szervezeteik nek lehetőségük van arra, hogy érdekeiket és jogaikat anyanyelvükön érvényesítsék, illetve hogy környezetük problémáit is így orvosolják, ak kor az ezzel kapcsolatos döntésbe is könnyebben és bátrabban beleszól nak. A nemzetek és nemzetiségek egyenrangú nyelvhasználata nem újkeletű és nem csak mai szükséglet. A jugoszláviai nemzetek és nemzeti ségek nyelvének és írásának egyenrangúsága a szocialista forradalom fontos vívmánya és szocialista önigazgatási közösségünk építésének lé nyeges elve. Soknemzetiségű közösségünkben (hazánkban és tartomá nyunkban) ez nem csak lingvisztikai kérdés, illetve nem csak az össze hasonlító nyelvtan hatáskörébe tartozik. Ez rendszerint a nemzetiségi viszonyok megnyilvánulási formája volt, és mindig e visznyok alkotó részeként szerepelt. A dolgozóknak ugyanis mint aktív döntéshozatali tényezőnek társadalmi-gazdasági és politikai helyzete szoros összefüggés ben áll a nemzetek és nemzetiségek nyelvének és írásának egyenrangú ságával is. Jelentőségénél és alkalmazásánál fogva tehát fontossá vált az egyen rangú nyelvhasználat jogszabályokkal való rendezése. A JSZSZK alkotmányának 246. szakasza megállapítja: „Jugoszlávia területén a nemzetek és nemzetiségek nyelve és írása egyenrangú. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban hivata-
los használatban v a n a nemzetek nyelve, a jelen a l k o t m á n n y a l és a szövetségi törvénnyel összhangban pedig a nemzetiségek nyelve is. A nemzetek éi- nemzetiségek nyelve és írása egyenrangúságának a hi vatalos használatban való megvalósítását azokon a területeken, amelye ken az egyes nemzetiségek élnek, törvény és a társadalmi-politikai közös ségek statútuma, v a l a m m t a társult m u n k a szervezeteinek és más önigaz gatási szervezeteknek és közösségeknek önigazgatási aktusai biztosítják, s ezek állapítják meg az egyenrangúság alkalmazásának módját és fel tételeit." A z a l k o t m á n y következetesen megállapította a nemzetek és nemzeti ségek nyelve és írása egyenrangúságának érvényesítéséhez szükséges nor m á k a t , í g y a J S Z S Z K a l k o t m á n y á n a k 214. szakasza megállapítja, hogy: „ A z eljárás nyelvének nem tudása nem gátolja a polgárok és szerve zetek jogainak és jogos érdekeinek védelmét és érvényesítését. A jelen a l k o t m á n y b a n mindenkinek biztosított joga, hogy a bíróság vagy más állami szerv előtt, v a l a m i n t megbizatásuk végzése során a polgárok jogai és kötelezettségei t á r g y á b a n h a t á r o z ó társultmunka-szer vezetek és más önigazgatási szervezet és közösség előtti eljárásban az anyanyelvét használja, és hogy ebben az eljárásban a tényekről a n y a nyelvén szerezzen t u d o m á s t . " E z t a rendelkezést még jobban kihangsúlyozza a J S Z S Z K alkotmá n y á n a k 1 7 1 . szakasza: „ A nemzetiségek tagjainak az a l k o t m á n n y a l és a törvénnyel összhangban joguk van ahhoz, hogy jogaik érvényesítése és kötelességük teljesítése során, v a l a m i n t az állami szervek és a közmegbizatást végző szervezetek előtti eljárásban a n y a n y e l v ü k e t és írásukat használják..." A z a l k o t m á n y n a k ezt a megoldását figyelembe véve A z államigaz gatási rendszer alapjairól, a Szövetségi Végrehajtó Tanácsról és a szö vetségi igazgatási szervekről szóló t ö r v é n y 14. szakasza az egyenrangú nyelvhasználat elvét az alábbi m ó d o n állapítja meg: „ A végrehajtó szervek és az igazgatási szervek az a l k o t m á n n y a l , il letve a törvénnyel és alapszabályukkal összhangban kötelesek érvénye síteni a Jugoszlávia nemzetei és nemzetiségei nyelvének és írásának egyenrangúságára v o n a t k o z ó elveit." Vajdaság S Z A T soknemzetiségű összetétele több nyelv egyenrangú ságának szabályozását tette szükségessé. í g y Vajdaság S Z A T alkotmá n y á n a k 5. szakasza megállapítja, hogy Vajdaságban a szerbhorvát, illetve a horvátszerb, a m a g y a r , a szlovák, a r o m á n és a ruszin nyelv és írás egyenrangú. 1
A z a l k o t m á n y o k egyidejűleg a r r a az álláspontra helyezkednek, hogy a társadalmi-politikai közösségek statútuma, a társultmunka-szervezetek és más önigazgatási szervezetek és közösségek önigazgatási általános ak tusa szintén szabályozza a nemzetek és nemzetiségek nyelvének és írá sának egyenrangúságát, s ezzel kapcsolatban a nyelvi egyenjogúság meg valósításának módját és feltételeit is.
Vajdaság S Z A T Képviselőháza 1973-ban meghozta A népek és nem zetiségek nyelvének és írásának az állami és közigazgatási szervek előtti egyenjogú használatáról szóló t ö r v é n y t . A z állami szervek, illetve v a l a mennyi környezet káderösszetételéből megállapítható, hogy nem voltak meg a feltételek a t ö r v é n y teljes alkalmazására, elsősorban a nemzetek és nemzetiségek nyelvén való eljárás folytatására, s ezért a t ö r v é n y lehe tőséget a d o t t arra, hogy a szervek az eljárást az általuk kijelölt v a l a m e lyik nyelven vezessék, de legfeljebb 3 éven át. Természetes ezekben az esetekben is biztosítani kellett a fordítást, hogy jogait a fél minél job ban érvényesíthesse. 2
3
A t ö r v é n y alapvető törekvése, hogy szabályozza a nemzetek és nem zetiségek nyelve és írása egyenrangúságának biztosítási módját az állami szervek, az önigazgatási bíróságok és a társadalmi önigazgatási ügyészek, a társultmunka-szervezetek és más önigazgatási szervezetek és közössé gek, a társadalmi szervezetek, a polgárok társulásai és a k ö z h a t a l m i szer vezetek, az önigazgatási érdekközösségek, t o v á b b á a kiemelt társadalmi érdekű tevékenységet végző társultmunka-szervezetek előtt. A t a r t o m á n y területére alakult szervek és az egész t a r t o m á n y területére v o n a t k o z ó közhatalmi szervezetek és közösségek a szerbhorvát, illetve a horvátszerb, a m a g y a r , a szlovák, a román és a ruszin nyelv egyenrangúságát, a k ö z ség területére alakult szervek és szervezetek pedig a község s t a t ú t u m á b a n egyenrangú nyelvekként megállapított nyelvek egyenrangúságát kö telesek biztosítani. A t a r t o m á n y i és a községi szervek számára a nem zeti és nemzetiségi nyelvek és írások egyenrangúságának mértéke is meg van h a t á r o z v a . E z elsősorban a felekkel való szóbeli és írásbeli érint kezésre, az eljárás-vezetésre, az általuk meghozott jogszabályok és egyéb aktusok közzétételére, a dolgozók és a polgárok érdekkörét érintő h i v a talos és egyéb k i a d v á n y o k megjelentetésére, a polgárok érdekkörébe t a r tozó adminisztráció vezetésére, a képviselő-testületi ülésanyagok előké szítésére vonatkozik. 4
A képviselő-testületek és végrehajtó szerveik a nyelvi egyenrangúság megvalósításának módját a munkájukról szóló ügyrendben irányozzák elo. A nemzetek és nemzetiségek egyenrangú nyelvhasználatának külön nyomatékot ad, hogy e jog gyakorlásával a dolgozók és a polgárok ha tékonyan érvényesíthetik a l k o t m á n n y a l szavatolt egyéb jogaikat (önigaz gatási, tájékoztatási jogukat stb.) is. Ezért különösen fontos A z állam igazgatási rendszer alapjairól szóló t ö r v é n y 9. szakaszában foglalt elv, amely szerint: M u n k á j u k folyamán a közigazgatási szervek kötelesek a dolgozóknak és p o l g á r o k n a k , a társultmunka-szervezeteknek és más önigazgatási szervezeteknek és közösségeknek biztosítani jogaik és érde keik eredményes érvényesítését, feltételeket teremteni és intézkedéseket foganatosítani e jogok és érdekek minél gyorsabb és minél teljesebb ér vényesítésére, illetve a felsoroltak kötelezettségeinek teljesítésére, t o v á b bá, hogy segítséget nyújtsanak nekik e jogok gyakorlásához és védel-
méhez. A közigazgatási tevékenység ilyen koncepciójában kapja meg a nemzetek és nemzetiségek nyelvének és írásának egyenjogúsága teljes ér telmét. A dolgozók és polgárok számos jogukat, kötelezettségüket és érde küket érvényesítik az állami szervek útján, s ezt legkönnyebben a k k o r érik el, ha az általuk legjobban ismert nyelvet és írást használják. Bi zonyítják ezt pl. a következő a d a t o k is: Vajdaságban a közigazgatási szervekhez forduló dolgozók és polgárok 29°/o-a valamelyik nemzetiség nyelvét beszéli, az eljárásoknak mégis csak a 12°/o-át folytatják nem zetiségi n y e l v e n Ezek a tények tették szükségessé, hogy felmérjük a közigazgatásnak a törvényes kötelezettségek teljesítésére való felkészült ségét, mivel ezek a szervek fontos szerepet játszanak a nemzetek és nem zetiségek egyenrangú nyelvhasználatának meghonosításában. A t a r t o m á nyi kutatások arról t a n ú s k o d n a k , hogy a t ö r v é n y a nehézségek ellenére is alapjában véve realizálódik, ám a közigazgatási szervek felkészítése érdekében még számtalan intézkedést kell foganatosítani. A t a r t o m á n y i körkérdéssel felölelt 251 közigazgatási szerv különböző felkészültségi fo kon áll az egyenrangú nyelvhasználatot illetően. A z eljárásokban leg gyakoribb a m a g y a r nyelv egyenrangú használata, viszont legkevésbé készültek fel a szlovák és a ruszin nyelv alkalmazására, jóllehet a köz igazgatásban foglalkoztatott káderek nemzetiségi összetétele ezt nem aka dályozza. N y i l v á n v a l ó , hogy a szóban forgó nemzetiségek sorába tar tozó munkások nem ismerik kellőképpen a szakterminológiát. Szemlél tetésként a szervek felkészültségéről az alábbi a d a t o k a t ismertetjük: 5
Nemzetiségi nyelv
Magyar Szlovák Román Ruszin
A 251 szerv közül alkal mazza 208 Í01 66 35
Teljesen felkészült
Részben készült fel
N i n c s fel készülve
szám
%
szám
%
szám
Vo
77 14 2 3
37,0 14,0 3,0 8,6
83 46 45 18
40,0 45,5 68,0 51,4
48 41 19 14
23,0 40,6 28,0 40,0
Sok szerv ezt a kötelességét a káderek áthelyezésére v o n a t k o z ó intéz kedések alapján a k a d á l y t a l a n u l teljesítette. H a a közigazgatási szervek ben biztosítani akarjuk az egyenrangú nyelvhasználatot, a k k o r minde nekelőtt meg kell h a t á r o z n i a z o k a t a teendőket és feladatokat, amelyek ben a nyelvi egyenjogúság a mindennapi m u n k a alkotórészét képezi. V o n a t k o z i k pedig ez a közigazgatási szervek szervezeti felépítését és munkáját, továbbá a m u n k a k ö r ö k rendszerezését szabályozó aktusokra is. T a r t o m á n y u n k 251 közigazgatási szervének 4 7 % - a aktusaiba foglaita ezt a kérdést, 146 szervben pedig (58,2%) a m u n k a k ö r ö k rendszerezésé ről szóló aktus i r á n y o z z a elő a káderek összetételét. A z o n b a n csak 97
6
szerv ( 3 9 % ) rendelkezik megfelelő összetétellel. A közigazgatási szer vekben egyes m e g h a t á r o z o t t teendők és feladatok végzésére 145 szerv (57,7%) követeli meg p á l y á z a t á b a n az egyenrangú nemzetek és nemzeti ségek nyelvének ismeretét. 7
Egyes m e g h a t á r o z o t t teendők és f e l a d a t o k végzésére műszaki megol dásokat keresnek arra, hogy megkönnyítsék a felekkel a nemzetiségi nyelven való érintkezést. Kétnyelvű ű r l a p o k a t használnak. A helyzet fel mérésekor megállapítottuk, hogy 134 szerv használ kétnyelvű űrlapot, közülük 94 m a g y a r , 22 szlovák, 9—9 pedig r o m á n , illetve ruszin nyelvut.
A KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁS K Ü L Ö N
ÁTTEKINTÉSE
A z állami és közhatalmi szervek a polgárok, illetve szervezetek közötti viszonyt igazgatási-jogi viszony, illetve közigazgatási eljárás útján ala kítják ki. Ezek a viszonyok mindig az eljárás folyamán meghozott, vagy a fél kérdésére, illetve a hivatalból kiadott igazgatási aktusok alapján jönnek létre. Ezekkel az igazgatási-jogi aktusokkal a viszonyokat kény szerítő (imperatív) n o r m á k útján szabályozzák, ami jellemzője is azok n a k a viszonyoknak, amelyekben az egyik (itt kötelező) alany állami szerv. Mindez megköveteli, hogy a polgárok joga és kötelessége érvé nyesítésének biztosítása céljából külön eljárást (közigazgatási eljárást) állapítsunk meg, ameiy lehetővé teszi a polgárok védelmét. A t u d o m á n y , v a l a m i n t a tételes jogszabály-gyakorlat ebből a célból m á r jelentős hoz zájárulását adta. A közigazgatási eljárásban ebből a célból fontos elve ket á l l a p í t o t t u n k meg, melyeknek a tételes jogszabályokban való meg valósítása olyan viszonyokat hoz létre a közigazgatási eljárásban, ame lyek az eljárási jogon túlmenően a dolgozók és a polgárok, t o v á b b á a társultmunka-szervezeiek és más a l a n y o k számára az állami szervekkel való kapcsolataikban jogaik tényleges érvényesítését teszik lehetővé. A z egyik alapelv, amelyet a közigazgatási eljárásban A közigazgatási eljárásról szóló törvény bevezetése (1956) ó t a érvényesítenek, a nyelv használati jog elve. Ennek az elvnek érvényesítésére azonban teljes fi gyelmet a J S Z S Z K és Vajdaság S Z A T 1974. évi a l k o t m á n y á n a k meg hozatalával fordítottunk. Vajdaságban ennek az alapelvnek szélesebb körű jelentése van, ez pedig a lakosság soknemzetiségű összetételéből ered. Ez az alapelv pedig valamennyi közigazgatási szervet arra kötelez, hogy az eljárás nyelvének megállapításakor a felek nyelvtudása, azaz az eljárás nyelvére v o n a t k o z ó n y i l a t k o z a t u k legyen i r á n y a d ó . Vajdaságban abból kell kiindulni, hogy a szerbhorvát, illetve horvátszerb, a magyar, a szlovák, a román és a ruszin nyelv és írás egyenrangú (Vajdaság S Z A T a l k o t m á n y á n a k 5. szakasza, A népek és nemzetiségek nyelvének és írá sának az állami és a közhatalmi szervek előtti egyenjogú használatát biz-
rosító törvény 2. szakasza). Ehhez hozzá kell adni még néhány nyelv egyenrangúságának lehetőségét, amit a községi s t a t ú t u m o k állapítanak meg. (Ezzel a joggal élt és ezt a szükségletet vette figyelembe Fehér templom a cseh nyelv és Pancsova a macedón nyelv esetében.) Ebből a szempontból az a n y a n y e l v használata a közigazgatási eljá rásban más elveknek a gyakorlati érvényesítéséhez is hozzájárul. P é l d a ként említem, hogy a közigazgatási eljárásról szóló t ö r v é n y egyik a l a p elve „a polgárok jogai védelmének és a jogi érdekek védelmének eive". f£z az alapelv pedig csak az egyenrangú nyelvhasználattal k a p o t t teljes értelmet. Ugyanis ha az eljárásvezető szerv gondoskodik róla, hogy a polgár éljen a jogaival, a k k o r a fél számára lehetővé teszi, hogy minél könnyebben védelmezze jogát. I t t nemcsak a törvényesség biztosítására gondolunk (ami az eljárásnak szintén fontos alapelve), hanem a r r a :s, hogy a fél a tényállás megállapításakor nyilatkozzon a jogok és köte lességek megoldása szempontjából jelentős összes fontos elemről. E z t a fél azon a nyelven tudja legjobban kifejteni, amelyiket állandóan hasz nál, illetve amelyiket a legjobban érti. í g y a közigazgatási eljárásnak egy másik fontos elve is érvényesül, éspedig „ a z anyagi igazság elve". A szerv ugyanis a végzés szempontjából jelentős tényeket a fél teljes közreműködésével állapítja meg, ezt viszont csak az eljárásban szereplő nyelvek egyenrangúságával éri el. H a mindehhez hozzáadjuk, hogy az eljárásban szereplő nyelvek egyenrangúsága nélkül nehezen képzelhető el még néhány alapelv, mint például: a j á r a t l a n fél kisegítési elvének, a fél meghallgatása elvének érvényesítése, a k k o r érthető, hogy a t a r t o mányi közigazgatási eljárásban milyen nagyjelentőségű az egyenrangú nyelvhasználat. A közigazgatási eljárásról szóló törvény rendelkezései alapjában véve" biztosították a nemzetek és nemzetiségek nyelvének egyenrangúságát. Így A közigazgatási eljárásról szóló t ö r v é n y 15. szakasza megállapítja, hogy: 1) A közigazgatási eljárást a J S Z S Z K , a köztársaságok és az autonóm t a r t o m á n y o k a l k o t m á n y á v a l , továbbá a törvénnyel, a községi statútum mal, az önigazgatási szervezetek és közösségek alapszabályával összhang ban meghozott önigazgatási általános a k t u s o k n a k megfelelően Jugoszlá via nemzeteinek és nemzetiségeinek nyelvén kell folytatni. 2) A h a z á n k területén élő nemzetekhez és nemzetiségekhez t a r t o z ó polgároknak a törvénnyel, és a községi alapszabállyal összhangban meg hozott önigazgatási általános aktusok értelmében minden eljárásban jo guk van anyanyelvüket használni. H a az eljárást nem a fél anyanyelvén vezetik, a szerv köteles számára lehetővé tenni, hogy az eljárás folya m a t á t anyanyelvén kövesse. A szerv kioktatja a felet, illetve az eljárás más részvevőjét az eljárásban való nyelvhasználatról, a jegyzőkönyvben pedig fel kell venni, hogy a felet, illetve az eljárás más részvevőjét e jogáról k i o k t a t t á k , és a kioktatás alapján a d o t t n y i l a t k o z a t á t a jegyző könyvben fel kell jegyezni. Fontos megjegyezni, hogy A népek és nemzetiségek nyelve és írása
9
e g y e n r a n g ú s á g á n a k . . . biztosítási módjáról szóló t ö r v é n y 9. szakaszát A közigazgatási eljárásról szóló törvény dolgozza fel részletesen. E z a törvény nemcsak a félnek a nyelvek egyenrangúságáról való kioktatását állapítja meg, h a n e m azt is, hogy a fél n y i l a t k o z a t á t kell kérni arról, hogy melyik (egyenrangú) nyelven kívánja az eljárás vezetését. A jegy zőkönyvben nemcsak azt állapítják meg, hogy a felet k i o k t a t t á k arról a jogáról, hogy használhatja anyanyelvét, hanem az előzetesen ismertetett módon megállapított eljárási nyelvet is. I t t figyelembe kell venni a v a j dasági lehetőségeket, mert a g y a k o r l a t b a n megtörténhet, hogy az eljárás részvevői h á r o m vagy több nyelv mellett nyilatkoznak. A t ö r v é n y ezt úgy oldja meg, hogy az eljárás nyelveként azt a nyelvet veszi, amely mellett a felek többsége nyilatkozott. H a nem t u d n a k egyetértésre jutni, a k k o r a nyelvet a szerv állapítja meg. I t t jegyezzük meg, hogy a z o k n a k a személyeknek, akiknek anyanyelve nem használható az eljárás nyelve ként, az eljárásban való részvételt tolmács útján biztosítják. A g y a k o r latban t a l á l k o z u n k ilyen megoldásokkal, mivel a 44 község közül csak 4 ( O p o v a , Pecinci, R u m a és Sremska Mitrovica) nem rendelkezik egyen rangú nyelvekkel. K é t nyelv egyenrangú 21 község területén, éspedig: 17 községben a szerbhorvát és a m a g y a r , 3 községben a szerbhorvát és a szlovák, és 1 községben a szerbhorvát és a ruszin nyelv. H á r o m nyelv egyenrangú 12, négy nyelv pedig 6 község területén, egy községünkben pedig öt nyelv egyenrangú. A z egyenrangúsági modalitás k ü l ö n b ö z ő . 8
N á l u n k leggyakoribb a m a g y a r nyelv egyenrangúsága, 34 községben, ezután a szlovák nyeiv, 16 községben, majd a román nyelv, 11 község ben, t o v á b b á a ruszin, 6 községben, s végül 1 községben a cseh és 1 községben a macedón nyelv. Meg kell jegyezni, hogy az eljárás nyelvének megállapításával k a p csolatos tennivalók elmulasztása bizonyos következményekkel jár. A J u goszláv Legfelsőbb Bíróság 1967. X I . 8-i kibővített ülésén elfogadott 1/67. szám alatti elvi álláspont szerint a szervek kötelesek az eljárásban íészvevők figyelmét felhívni az a n y a n y e l v ü k használatára v o n a t k o z ó al k o t m á n y o s joguk érvényesítésére, és azt jegyzőkönyvbe foglalni. E n n e k a cselekménynek elmulasztása az eljárási szabály megszegését jelenti. H a tehát a fél az eljárásban kérte anyanyelvének használatát, a szerv köteles tolmácsot biztosítani számára. E n n e k elmulasztása az eljárási sza bályok abszolút megszegését jelenti. Ezek az elvi álláspontok a korábbi időszakra v o n a t k o z n a k . Ebből és a Vajdaság területén élő nemzetek és nemzetiségek nyelve és írása egyeníangúságának alkalmazása során elért eredményekből kiindulva az el járás nyelvével kapcsolatos mulasztásokra is rá kell m u t a t n i , és nem csak a fordító biztosítására, ami A nyelvek egyenrangúsága biztosítá sának módjáról szóló t ö r v é n y 9., 10., 1 1 . , 12. és 13. szakaszából ered. A közigazgatási eljárásról szóló t ö r v é n y a 170. szakaszban megálla pítja a fél azon jogát, hogy b e a d v á n y á t azokon a nemzeti és nemzetiségi nyelveken is benyújthatja, amelyek az a l k o t m á n y o k , a törvények és a 9
s t a t ú t u m o k alapján egyenrangúak. E z t a kérdést a nyelvek és írások egyenrangúságáról szóló t a r t o m á n y i t ö r v é n y szintén szabályozza. í g y a 10. szakasz megoldása szerint az eljárás nyelvét az eljárás kezdeti sza kaszán a b e a d v á n y nyelve alapján állapítják meg addig, amíg az el járás folyamán nem á l l a p í t a n a k meg másik (egyenrangú) nyelvet. A közigazgatási eljárásról szóló t ö r v é n y 249. szakaszának 1 1 . pontja az eljárás felújításának feltételeként állapítja meg: „ h a az eljárásban részvevő személy számára nem a d t á k meg azt a lehetőséget, hogy A k ö z igazgatási eljárásról szóló t ö r v é n y 15. szakaszában megállapított felté telekkel anyanyelvét használja". A rendkívüli jogorvoslat ilyen széles körűen megállapított iehetősége a nyelv kérdésének és egyenrangúságá nak jelentőségét domborítja ki. A z egyenrangúság biztosításáról szóló t ö r v é n y Vajdaság S Z A T te rületén lehetőséget ad arra, hogy A közigazgatási eljárásról szóló törvény rendelkezéseit a mi körülményeink között következetesen a l k a l m a z z u k . Ez egyes kérdések részletesebb szabályozását tette szükségessé. Csak né h á n y a t említek meg közülük. A 10. szakasz megállapítja, hogy a hiva talból indított eljárást is az egyenrangú nyelveken kell megindítani, a h o gyan azt az a l k o t m á n y és a községi s t a t ú t u m meghatározta. A 1 3 . sza kasz a másodfokú eljárásra is rendelkezésbe foglalja ezt a kötelezettséget éspedig, hogy azon a nyelven kell vezetni, amelyiken az elsőfokú eljárás folyt. 9
9
U t a l n i szeretnék még a 12. szakasz rendelkezésére, amely a több nyel ven folyó eljárásra vonatkozik. Ilyenkor a jegyzőkönyvet az eljárás nyelvén kell vezetni, az eljárásban részvevők n y i l a t k o z a t á t és vallomá sát az eljárás egyik nyelvéről le kell fordítani az eljárás másik nyelvére, a h a t á r o z a t o k a t és az eljárás folyamán meghozott egyéb i r a t o k a t pedig az eljárás nyelvén kell készíteni. 9
A t ö r v é n y eddigi gyakorlati alkalmazásából megállapítható, hogy az előirányzott tennivalókat tiszteletben tartják, de az egyes szervek maga tartása különböző. Szabály az, hogy az eljárás nyelvét a felek n y i l a t k o zata alapján állapítják meg, ez a t a r t o m á n y területén 166 szervről m o n d ható el ( 6 6 , 1 4 % ) . Tolmácsot 178 szervben (70,9%) biztosítanak, h a a felek nyilatkozata szerint a tárgyalást tolmács útján kívánják követni. A jegyzőkönyvet 90 szervben (36%) vezetik az eljárás nyelvén. A z el járásban részvevők n y i l a t k o z a t á t és vallomását az eljárás másik nyelvére 59 szervben ( 2 3 , 5 % ) fordítják. Ezek az a d a t o k azt bizonyítják, hogy a nemzetek és nemzetiségek nyelve és írása egyenrangúságának a köz igazgatási eljárásban való alkalmazása terén jelentős eredményeket ér t ü n k el. V a n n a k azonban olyan környeztek, ahol a szervek még most sincsenek felkészülve törvényes kötelezettségeik teljesítésére. Ezekben ká derpolitikai intézkedésekkel (a m u n k a k ö r ö k megállapítása, megfelelő be töltésük, káderképzés stb.) kell a helyzetet megváltoztatni. A nemzetek és nemzetiségek nyelvének és írásának egyenrangúsága szempontjából a közigazgatási eljárás jelentősége kapcsán említést ér-
demlő a d a t o k , hogy 1977-ben a községi szervekben 678 487 ügy tárgy került a felek kérésére m u n k á b a , közülük 629 122-t z á r t a k le. A z 1978. év háromnegyedében 537 328 ilyen ügytárgy volt, ebből 501 650-et zár t a k le. N o h a az ü g y t á r g y a k alakulásáról szóló a d a t o k nem térnek ki a r r a is, hogy h á n y ügytárgyról h a t á r o z t a k nemzetiségi nyelven, illetve az egyen rangú nyelveken, közvetve mégis tudomásunk van erről. A közigazgatási eljárásra v o n a t k o z ó statisztikai a d a t o k a t ki kellene egészíteni az egyen rangú nyelveken tárgyalt ü g y t á r g y a k számáról szóló a d a t o k k a l . Ezt az illetékes szervek is felhasználják, és ezek alapján fel tudják majd mérni az intézkedések foganatosításának szükségességét. Jóllehet a közigazgatási szervek leggyakrabban a közigazgatási eljárás, illetve a felekkel való szóbeli és írásbeli érintkezés útján realizálják a nemzetek és nemzetiségek nyelvének és írásának egyenrangúságát, nem szabad azért figyelmen kívül hagyni a többi területeket sem, ahol a nyelvek egyenrangúsága érvényesülhet. A hivatalos és egyéb k i a d v á n y o k kiadása, a jogszabályok kidolgozása, majd közzététele, v a l a m i n t a kép viselő-testületi ülésanyagok kidolgozása olyan teendők, amelyek az igaz gatástól nagy erőfeszítéseket és felkészültséget követelnek. Ebből a célból a községek nagy része fordítószolgálatot szervezett. A községi képviselő testület ülésére készülő anyagot 26 község jelenteti meg az egyenrangú nyelveken. A z egyenrangú nyelveken 18 község jelentet meg hivatalos lapot, 23 községben pedig közlönyt a d n a k ki nemzetiségi nyelven. N y i l v á n v a l ó , hogy Vajdaságban a nyelvi egyenrangúság gyakorlata az igaz gatási szervek mindennapi aktivitásának részévé válik. A felsorolt intézkedéseken kívül külön kérdés a káderek többnyelvű m u n k á r a való felkészítése. Ezt a káderképzési rendszerrel, illetve a to vábbképzéssel oldjuk meg. A z eddigi tapasztalatok, az alkotmányos és törvényes n o r m á k kidol gozása a közigazgatási eljárásról szóló t a r t o m á n y i törvények szerint biz tosítani fogják, hogy a h a z á n k területén élő nemzetek és nemzetiségek nyelvének és írásának egyenrangúságát érintő kérdések valamennyi szerv mindennapi tevékenységét képezzék, a dolgozók és polgárok jogainak gyakorlása céljából. Űjvidék, 1978 decembere
Jegyzetek 1
Vajdaság
SZAT
száma
területén
1 952 533,
letve
21,7%
3,7%
szlovák,
az
1 9 7 1 . évi n é p s z á m l á l á s
ebből
magyar,
1 089 132, 138 5 6 1 ,
illetve
illetve
52 987, illetve 2 , 7 %
7,1%
román,
alapján
55,8%
a
szerb,
horvát,
lakosság 423 866,
72 759,
20 109, illetve
ié:il
illetve
1,3%
ru-
szi,
36 416,
illetve
1,8%
crnagorai,
16 527
macedón
3 7 4 5 b o l g á r , 3 0 8 6 a l b á n , 2 7 7 1 c s e h és 3 7 0 2 m á s 1976. év végén V a j d a s á g
a törvény
módosí alábbiak
nemzetek
Képviselőháza
és n e m z e t i s é g e k
n a k egye: m e g h a t á r o z o t t való
meghozta
nyelve
és í r á s a
egyenrangúságá
szervekben, szervezetekben
biztosítása módjáról
szóló
és
közösségekben
törvény.
A t ö r v é n y m ó d o s í t á s á r ó l és k i e g é s z í t é s é r ő l s z ó l ó t ö r v é n y b e n e z a
A
szlovén,
t á s á r ó l s z ó l ó t ö r v é n y t , e k k o r m ó d o s u l t a t ö r v é n y c í m e is a z szerint: A
SZAT
4639
nemzetiségű.
elmaradt,
mivel
feltételek
a
községi
az a vélemény
törvény
statútumokban
állapították
zavartalan
a
meg:
vált uralkodóvá,
felsorolt
Pancsován
hogy
kedvezmény
megvannak
a
végrehajtására.
nyelveken a
kívül
macedón,
egyenrangú
nyelvként
Fehértemplomban
a
cseh
E z a százalék emelkedhet, ellenben e z egész sor tényezőtől függ, így a
felek
nyelvet. számától, ő
élhet,
akik
az eljárás
de nem
köteles
nyelvére
hathatnak,
élni a n y e l v v e l
a
fél
akaratától,
kapcsolatos
mert
állásfoglalás
jo
gával. Teljesen 7 k ö z s é g k é s z ü l t fel, a s z e r v e k t ú l n y o m ó r é s z e 2 0 k ö z s é g b e n fel, c s a k n é h á n y s z e r v Felvételi
iroda,
polgárok
pénzügyi
három
kérdéseivel
osztályok
igazgatási eljárá: A
nyelv
13 községben
egyes
szerbhorvát,
gyar, szlovák
foglalkozó
szolgálatai,
a
ségben;
esetében
magyar,
a
következő
román
4
4 községben; szerbhorvát,
nyelv nemzetek
találkozunk:
szerbhorvát,
magyar,
nyelv —
A
szolgálat,
igazgatóság,
a
köz
modalitásokkal
községben;
talál
szerbhorvát,
magyar, ruszin 2
szerbhorvát,
magyar,
és s z e r b h o r v á t , r o m á n ,
román,
cseh
magyar,
szlovák,
ruszin
1 községben;
román, 2
szlovák
községben;
Pancsova
területén
a szerbhorvát, a magyar, a macedón, a román
ma
községben;
1 községben. A négy egyenrangú nyelv esetében az alábbi
litásokkal vát,
(anyakönyvi)
földmérési
szerbhorvát, szlovák, ruszin 1 községben vák
készült
fel.
stb.
egyenrangúsága
kozunk:
készült
és a
szlo moda
3
köz
szerbhor pedig
5
szlovák
egyenrangú. és n e m z e t i s é g e k
határozott
nyelve
szervekben,
tása módjáról
szóló
és í r á s a
szervezetekben
törvény.
egyenrangúságának és k ö z ö s s é g e k b e n
egyes való
meg
biztosí
