Megvalósult program:
1. nap 2014. június 16. Ismerkedő-mesenap, papírmasé báb tervezés, készítés, kültéri vázlatkészítés, képalkotás Vendég szakember: Földi Péter, Mácsár Beáta Előkészítés: tetőtér galéria berendezése, megfelelő számú székekkel körben berendezve, névkártya kartonok, mappák, csipeszek, filctollak ceruzák kikészítése, tapétaragasztó beáztatása, újságpapírok gyűjtése, rajzeszközök bekészítése 9- 10-ig Első napunkon ismerkedéssel kezdtük. Az első egy névsor olvasás volt. Bemutatkoztak a táborvezetők, a Vitkovics ház 3 állandó munkatársa, valamint a jelenlévő aznapi segítségünk Mácsár Beáta. Elmondtuk a szabályokat, amelyek betartása a közös két hetünket keretbe foglalja, megkönnyíti ennek a sok embernek a munkáját, jó munkáját, jókedvét: 3 korosztályi csoport kialakítása, nevek felsorolása csoportonként, csoportvezető megnevezése: Kicsik (alsó tagozat) „ piktorkodó”, vezetője, pótmamája Gyöngy Csilla, középső csoport ( általános iskola fölső tagozat) , vezetője, pótpapája Koczka József, a „nagycsoport” (középiskolások) vezetője, pótmamája K. Fekete Mária Elmondtuk, hogy a csoportok főleg korosztályi csoportokban dolgoznak együtt, de a foglalkozás vezetők személye változhat, azt is elmondtuk, hogy lesz majd vegyes csoport munka is, ill., hogy együtt is dolgozik, mozog majd az egész társaság. Kértük, hogy a nagyok, ha szükségesnek látják, segítsenek minden téren a kisebbeknek, mint egy családban a testvérek. Bíztattuk az egész társaságot arra, hogy egymás csoportját látogassák a szünetekben, nézzék meg egymás munkáját, kérdezzenek egymástól, hiszen sokszor egymástól többet lehet tanulni, mint esetleg a tanári instrukcióból, bíztassák egymást. Elmondtuk a műterem használat szabályait: Minden eszköz és anyag szabadon használható a műteremből, de minden tárgyat-anyagot kitisztítva a helyére kell visszatenni. Ezzel, különben később is dolgoztunk, nehéz volt megszokni a társaság egy részének ezt a módszert, de a végére, így megtanulhatták, hogyan tartsák rendben szerszámaikat, hogyan vigyázzanak rá, hogy legközelebb is használható legyen. A felnőttek utána fiatalok következtek. Mivel elég nagy társaság volt (45 fő) ezért a bemutatkozást rövidre fogtuk: mindenki elmondta a nevét, milyen iskolába jár, mióta rajzol, vagy fest, milyen művészeti ágat szereti a legjobban, és hogyan szólítsuk. Ezután kiosztottuk a névkártyának való kis kartonokat és csipeszeket, valamint a papírmappákat, amelyekbe az elkészült vázlatokat, rajzokat, képeket lehetett gyűjteni a tábor két hete alatt. Az ismerkedős körünk közepén elhelyezetünk egy egész íves dipát is, azt kértük, hogy erre lapra mindenki írja föl, hogy mit vár ettől a tábortól, a szabadiskolától. A kikészített filctollakkal a kártyát a mappát feliratozták a gyerekek, ill. írtak egy rövid mondatot, vagy rajzot a közös kívánság papírra. Ezt a lapot egy paravánra tűztük, melyet a folyosón bármikor láthattak a gyerekek, és titokban ki is egészítették. 10-12-ig Az ismerkedés után megkezdődött a munka: A két „kisebb” csoport az első feladatra együtt maradt a tetőtérben. Itt Mácsár Bea kolleganőnk a magyar népmesék közül két mesét mondott . A mese meghallgatása után a kedvenc szereplőről készítettek vázlatrajzot a fiatalok a műhelyszobákban, hiszen itt a rajzoláshoz nagyobb a fény, úgy kellett tervezni ( ceruzával, színessel, filctolla), hogy ebből a
tervből egy térben is megformázható figurát lehessen készíteni, a szakmai munkában , tervezésben Gyöngy Csilla kolleganő volt a fiatalok segítségére. A legnagyobbak kedvenc eszközükkel ( ceruza, szén, tus, toll) a Vitkovics Ház udvarain figyeltek meg természeti, ill. épített környezetből részleteket. Az volt a feladatuk, hogy olyan részletet keressenek, amelyet délután képalkotásra fel tudnak használni. (K. Fekete Mária) 12-13-ig Ebéd a közeli Wigner kollégiumban. 13 -16-ig A tábor ideje alatt, az alkotóházban Csikós Eszter, amatőr festőművész kiállítása volt a műhely galériánkban, ahol dolgoztak a fiatalok, ezt az ő kiállításuk elkészültéig láthatták. A délutáni munka előtt beszéltünk a kiállításon látható alkotásokról, szó esett a használt kompozícióról, színekről, a naiv festészetről. Délután minden csoport az elkészült vázlatok feldolgozásán dolgozott. A két kisebb csoport nekilátott a papírmasé figura megformálásának. Erre a legalkalmasabb az udvaron kialakított helyszínek voltak. Műanyagasztalokat, kiesebb edényekben tapétaragasztót, újságpapírokat készítettünk ki. A technika ismertetése (tömör papírmasé, labda, majd csíkozva építés) után mindenki nekilátott a munkának. A furcsa állagú ragasztó és az egyszerű papírból formálódó testek nagy derültséget okoztak. Nehéz volt az egyes testrészek összeillesztése is a kisebbeknek, de kis segítséggel nagyon karakteres, jól felismerhető figurák készültek. Közben már gondoltunk a száradás utáni festésre is. A legnagyobbak a délelőtt készült vázlatok alapján akril festékkel dolgoztak tovább. Kartont kaptak alapanyagul. Erre a délutánra láttuk vendégül Földi Péter festőművészt is, aki a középiskolások csoportjában dolgozott a fiatalokkal. Ezt mindenki nagyon élvezetesnek találta, a fiatalok és vendégünk is, aki humorával, tanácsaival, a fiatalok között keveredve beszélgetéssel belopta magát a szívükbe. Bizonyára sokáig emlékeznek erre a délutánra a gyerekek. A képek sokfélék lettek, mindenki egyénisége szerint alkotott, kihasználva a megfigyelt részletet és kiegészítve látomásaikkal, saját színeikkel. 2. nap 2014. június 17. Játéknap, családos játék-munkaforma, közösségépítés, meseírás, storyboard, akrilkép festés, hurkafabáb készítés Vendég szakember: Dr. Czövek Andrea Előkészítés: három csoport helyszín elkészítése a közös munkához rajzeszközök bekészítése, délután paletták készítése, hurkafa, ragasztók, karton és dobozlapok, egyéb díszítő elemek ( textil, fonal, termések, stb.) 9- 9.30-ig A második napot teljes egészében egy nagy közös komplex feladatnak szántuk. Ismerkedéssel kezdtük, hiszen ezen a napon is volt vendégünk, Dr. Czövek Andrea személyében, aki a napot szervezte, tervezte. A Vitkovics Ház hátsó udvarán gyűlt össze a társaság. Először elhangzottak az instrukciók, majd életkor szerint csoportosított borítékból minden ki húzott egy nevet, amelyhez tartozott egy mesenév, egy rokonsági meghatározás ( hogy a húzott mesenév kinek a fia, húga, felesége, stb.), és egy mondat, amely a kitalálandó mese egyik alapmondata volt. A családfát úgy állította össze Andrea, hogy a három rokonsági szintnek és a csoport létszámának megfelelően legyen elosztva a gyerekek. A kihúzott névvel és a rokonsági fok megjelölésével meg kellett találni a „rokonokat”, összességében a családokat. Három nagycsalád állt össze ( Munkácsy, Kassák, Macskásy vezetéknévvel), ezekben voltak ősanyák-ősapák, szülők, gyermekek, unokák ( középiskolás, általános iskolás fölső-, és alsó tagozatos gyerekek).
9.30-9.50-ig A családok , miután összeálltak, azt a feladatot kapták, hogy írjanak egy mesét, úgy, hogy a kihúzott személyre szóló lapokon szereplő mesemondatokat használják fel hozzá, és egészítsék ki kedvük, közös elképzelésük szerint. Először ehhez össze kellett illeszteni a megkapott mondatokat, sorrendbe ( a történet időrendje szerint) rakni őket. 9.50-11-ig ( egy szünettel) A történet fő szálának megfejtése után következett a mese kidolgozása, megírása, és vázlat készítése következett. Azt kértük a gyerekektől, hogy a mese megírása mellett, készítsenek storyboardot, olyan képekkel magyarázó történetszálat (forgatókönyvet), amelyet a filmek, rajzfilmek készítése előtt használnak. Az instrukció szerint úgy írják ezt meg, hogy nagyon tetsszen nekik, mert ezzel a mesével, még egész nap dolgozni fognak, egész nap csudálatos dolgok fognak történni. A csoportmunkát segítették a jelenlévő felnőttek, szakemberek és diákmentorok. 11-12.30-ig Az elkészült három mesét, ismét az udvaron összegyűlve a három nagycsalád egy-egy képviselője elmesélte, és bemutatta a képeket, storyboardokat is. 12-13-ig Ebéd a közeli Wigner kollégiumban. 13- 15.30-ig (szünettel) Délután a családok életkori csoportokra bomlottak ismét, a következő feladat megvalósítására. Andrea felolvasta azoknak a szereplőknek a nevét (legkisebbek), akiknek az a dolguk, hogy két dimenzióban ábrázolják, rajzolják meg, fessék meg a legvarázslatosabb dolgot, ami a saját meséjükben előfordul. A középső csoport (általános iskola felső tagozat) feladat volt, hogy készítsenek bábot a meséjének a főszereplőiből. A legnagyobbaknak a feladat volt, hogy fessék le az udvart, a birodalmat, ahol a meséjük játszódik. Minden gyerek ebben a feladatban önállóan, egyedül dolgozott, a saját korcsoportjában, a kikészített feladattípusnak megfelelő eszközökkel. Azok a gyerekek, akik elkészültek, az udvaron „Simon mondja”, „ Elefánt-Bűzborz- Pálmafa” játékokat játszottak. 15.30-16-ig Az alkotások elkészülte után újra összeálltak a nagycsaládok, és a termek egy kiválasztott sarkában összeállították az elkészült háttérből, varázslatokból, bábokból a kiállítást. A kiállított helyszíneket közösen végigjártuk, és kérdéseket tettünk fel egymásnak. Nagyon izgalmas, sokszínű, mégis három összetartozó mesekiállítás született. A különböző korosztályú fiatalok is megtalálták a hangot egymással, ez lett a magja a későbbi együttműködéseknek is. 3. nap 2014. június 18. Papírdúc készítés, batikolás, az akvarell technika Vendég szakember: Mácsár Beáta Előkészítés: három csoport helyszín berendezése, egy helyszínen a papírdúc készítéshez: különböző minőségű, különböző felülettel rendelkező kartonok, textilek, fonalak, ragasztó, olló, ceruzák, vázlatpapír,
a batik készítéshez, 3-4 színű textil festék felfőzése, az udvaron való elhelyezése, öblítővíz, szárításhoz és kötözéshez madzagok , olló, kövek kikészítése, valamint előzőnap értesítettük a szülőket , gyerekeket, hogy hozzanak saját részükre egyszínű, világos pólót, az akvarelltechnikához, festékek, papírok, enyves ragasztószalag, kis szivacsok, megfelelő ecsetek, táblák kikészítése. 9- 9.30-ig Ezen a napon korosztályos csoportonként dolgoztunk a gyerekekkel. A legkisebbek kezdtek a batikolással, ebben segítségünkre az első napi segítségünk Mácsár Beáta volt. Beszéltek a kötözés technikájáról, a színek keveredéséről, a várható színhatásokról és mintákról. Ezen iránymutatások alapján, először a kötözések elkészítése, majd a kikészített textilfesték megfelelő használata következett, kezdve a világosabb színekkel, újabb színhasználat előtt, esetleg újra kötözés, más helyeken. Végül öblítés és az elkészült pólók kibontása, és jöhetett a meglepetés, a varázslat. A középső csoport, a felsősök papírdúc tervezésével kezdték a délelőttöt. Ezt a csoportot Gyöngy Csilla vezette, aki az alapvető grafikai technikákról beszélt (egyéni, sokszorosító technikák), majd, arról, hogy hogyan készül a papírdúc és később hogyan lehet nyomatokat készíteni erről. A téma a vágyott nyári élmény volt. A tervezés után jöhetett a dúckészítés is. Nyomtatás előtt is mutatósak voltak a darabok, amik készültek. A legnagyobbak az akvarell technikával foglalkoztak ezen a napon. Bár mindenki festett már vízfestékkel, profi akvarell festékkel, és papírral kevesen találkoztak, kevesen tudták, hogy hogyan kellene használni a festéket. Délelőtt megtanultuk, hogyan kell az akvarell papírt előkészíteni, és felfeszíteni festéshez. Beszéltünk arról, hogy hányféle módon, vizesen, szárazon, lavírozva használni, az akvarellfestéket, hogyan lehet kis szivaccsal, vizes és szárazabb ecsettel dolgozni, hogyan lehet a színek a festéknek megfelelően használni, hogyan számítsunk a papír fehér színére, festés közben. A lényeg ezen a napon a kísérletezés volt, a kevéssé ismert eszköz és anyag kipróbálása, egyéniség szerint. A délelőtti programban egy csendéletet figyeltünk, egy nézőpontból, több képet készítve, vagy nézőpontot változtatva több képet készítve. 12-13-ig Ebéd a közeli Wigner kollégiumban. 13- 16-ig (szünettel) Délután fordult a legkisebbek és a fölsősök csoportja. A kicsik következtek a papírdúc készítésnél, hasonló témával, és ismertetővel. Szépen sikerültek a munkák ebben a csoportban is. A fölsősök is alig várták, hogy batikoljanak, sőt a középiskolások is beszálltak ebbe a játékba. Mindenki örült a saját kezűleg készített ruháknak. A legnagyobbak délután még mindig akvarelleztek, de ezúttal az udvaron dolgoztak, nagyon sok akvarellezni való téma adódott, jó volt belemélyedni ezekbe a hangulatokba. Volt, aki több, volt, aki, csak egy témán dolgozott délután. A nap végén átnéztük az elkészült munkákat. 4. nap 2014. június 19. Papírdúc nyomtatása, tusmerítés, továbbrajzolás, papírmaséfigurák és kő festése, modell utáni rajz, tusrajz készítése a szabadban Előkészítés: három csoport helyszín berendezése, Két terem akril festékkel való festéshez előkészítése (vizes edények, ecsetek, festékes paletták)
Kinti festéshez táblák, tusok, lapok, pácok, tollak összekészítése, hurkapálcikák faragása, Délután az első műhely nyomtatásra való előkészítése, papírdúchoz (festékezett üveglapok, hengerek, papírból festékes nyomók készítése Tusmerítéshez tálak, tusok, papírok előkészítése 9- 12-ig (szünettel) Ennek a napnak az első felében az általános iskola alsó és felső tagozatos csoportja akril festéssel foglalkozott. Erre a napra már kiszáradtak a papírmasé figurák, amelyet az első napon mese alapján tervezetek és formáztak meg a gyerekek. Most kartonlapokkal (melyből hátteret, élőteret alkottak) és a kikészített kövekkel együtt, (mely „varázskő” lett) festettük a figurákat. Bár bájosak voltak a figurák, az újságpapír színe helyett az ábrázolt tollak, arcok, a környezetbe helyezett mesefigurák a festéstől keltek életre. A kő festése egy kis ráadás volt, mindenki örült neki, volt, aki beépítette a kis jelenetébe, volt, aki külön kezelte. Aki hamarabb elkészült ezzel a feladattal, csatlakozott a nagyobbak tusfestéséhez az udvaron. A középiskolás csoport délelőtt az udvaron dolgozott, felfedezte a tustechnikát. A tustechnika a látvány gyors rögzítését kívánja. Eszközként kaptak tustollat, valamint hurkapálcát megfaragva, mely alkalmas vékony és vastag vonalak húzására. Feladatként azt kapták a fiatalok, hogy megfigyelve a látványt, kiválasztva néhány részletet, rajzoljanak sokat, készítsenek sok vázlatot, kísérletezzenek az anyaggal, ismerjék fel rajzolás közben a tulajdonságait a tusnak pácnak rajzeszköznek, jegyezzék meg, hogyan keletkeztek a vonalak, figyeljék meg a véletlen kialakult vonalakat, foltokat, és legközelebb tudatosan használják úgy, ahogyan a rajzuknak, elképzelésüknek legjobban megfelel. Az óra végén a foglalkozást vezető Gyöngy Csilla segítségével, átbeszélték a megfigyelt jelenségeket, értékelték az elkészült rajzokat. 12-13-ig Ebéd a közeli Wigner kollégiumban. 13- 16-ig Délután a legnagyobbak modell utáni rajzot készítettek . Az udvaron árnyékos helyen leültetett modellünket megfigyelve, kedvenc rajzeszközzel rajzolták. Legtöbben a préselt szenet választották. Beszéltünk az emberi arányokról, és hogy hogyan lássunk neki az alakrajznak, milyen segítővonalak, szerkezeti ismeretek segítik a rajzolást. Volt olyan fiatal, aki otthonosan mozgott az alakrajz területén, de volt olyan is, akinek nagy segítség kellett az elején. Az általános iskola fölső tagozatos csoportja az előzőnap készített papírdúcok nyomtatásába kezdett. A technika és a festékkel kapcsolatos tudnivalók ismertetése után, neki lehetett látni a festékezésnek és a nyomatok készítésének. A papírból készített festékes nyomók használata nem is volt olyan nehéz, jó mókának is tűnt, a különböző színű galacsinokat használni óvatos nyomogatással a dúc befestékezésére. Egy dúcról több nyomat is készült. A befestékezett dúc is gyönyörűen mutatott, szépen sikerültek az alkotások, nagy öröm volt nézni együtt az alkotásokat a foglalkozás végén. A legikesebbek az udvaron tusmerítéssel kísérleteztek. Nagy fotóstálakat készítettünk ki, valamint különböző színű tusokat, és vékony papírokat. Zsófia a rajz szakos főiskolás segítségünk vezette ezt a foglalkozást . Kis ügyességgel több színű örvényt lehetett kelteni vékony ecset és pálcika, toll segítségével, melyet a ráejtett papírra varázsolva rögzíteni is lehetett. Sok szép merített papír született, melyet száradás után tovább lehetett gondolni. A műhelyteremben az asztaloknál, filctollal pontozással a gyerekek továbbgondolták a véletlenül kialakult formákat alakzatokat.
5. nap 2014. június 20. Papírdúc nyomtatása, a Rác templom látogatása, illusztráció-képalkotás, arckép készítés, pasztell technika Előkészítés: három csoport helyszín berendezése, Az első műhely nyomtatásra való előkészítése, papírdúchoz (festékezett üveglapok, hengerek, papírból festékes nyomók készítése A középiskolások, felsősök számára versek, idézetek nyomtatása Időpont egyeztetés a templom látogatáshoz Pasztell kréták, táblák kikészítése Farostlemezek lealapozása 9-11 –ig Délelőtt a legkisebbek kerültek sorra a papírdúc nyomtatásával. Mivel olajos festékkel dolgoztak, fontos beszélni arról is, hogy egészségük védelmében mire figyeljenek. Kaptak a nyomtatáshoz gumikesztyűt is. A középső csoport, a fölsősök a középső műhelyteremben egymással szemben ülve, egymást megfigyelve, pasztellkrétával dolgoztak. Fél íves táblát és megfelelő papírt kaptak. Beszéltünk arról, milyen szempontok szerint figyeljük, majd rögzítsük papíron a fejet. Beszéltünk a fej belső arányairól is. Ennél a feladatnál került sorra a pasztellkréta tulajdonságainak, használatának kérdése is. Feladatként a fej megfigyelése mellett azt is adtuk a fiataloknak, hogy a háttérben, olyan elképzelt hátteret alkossanak, amely valamilyen módon jellemzi a modellt, így a teljes lap kitöltése nem okozott nehézséget, érdekes feladat lett ez is. A legnagyobbak idézeteket kaptak. Ezek mély gondolatokat, bonyolult „képeket” tartalmaztak. ( József Attila, Wiliam Butler Yeats, R. M. Rilke, Dante, Rilke). A délelőttöt arra szántuk, hogy egy nyugodt sarokba elvonulva gondolják át a verseket, rajzoljanak, akár több vázlatot is. Ezeket a rajzi és egyéb gondolatokat egymással és a tanárokkal megosztották, ha kérdésük volt föltehették. Ezen a délelőttön meglátogatott minket egy Egerben tartózkodó lengyel középiskolás csoport, akik szintén alkotótáborban voltak itt, Krakkóból rajzosok és fotósok. Kaptak tust és papírokat, vázlatozáshoz, így ők is egy rövid időre csatlakoztak a mi szabadiskolánkhoz. Amíg a fiatalok alkottak, ismerkedtek, addig a felnőttek (a magyar és lengyel táborvezetők, valamint az Egri Polgármesteri Hivatal munkatársa) egymás programjába tekinthettek be, és megállapodtak, abban, hogy a következő nyáron lehetőséget teremtenek arra, hogy magyar középiskolás fiatalok elutazhassanak Lengyelországba. 11-12-ig A lengyel csoporttal kiegészített szabadiskola ezen a délelőttön tudta meglátogatni az alkotóházunk ( a templom a volt plébánia épülete) fölött található Rác templomot. A Rácz templom különleges, misztikus hatása lenyűgözte a fiatalokat, és körülötte található templomkert és az onnan látható panoráma, szintén izgalmas látnivaló volt. A templom gondnoka elmesélte a fiataloknak a templom történetét, működését és felhívta a figyelmet a templomban található jellegzetes görög katolikus templomokban található elemekre. Különleges élmény volt. 12-13-ig Ebéd a közeli Wigner kollégiumban. 13- 16-ig Délután a középiskolások nagy része elkezdte feldolgozni a versekre komponált képét. A feldolgozás akril festékkel, nagyméretű lealapozott farostlemezre készült. Megbeszéltük a fiatalokkal, hogy erre az alkotásra szánjanak időt, az akril festék alkalmas arra, hogy többször
is akár át lehessen dolgozni. Mivel ez az utolsó nap a héten a hétvége is alkalmas lehet ülepedésre, gondolkodásra. A felsősök délután szintén idézeteket kaptak, kicsit „könnyebbeket” ( Nemes Nagy Ágnes, Kosztolányi Dezső), amelyek játékos, színes képek alkotására ösztönözték Őket. A délelőtt tanult pasztell technikákat gyakorolhatták itt is. A legkisebbek délután egymást megfigyelve arcképeket alkottak a felsősök délelőtti munkájához hasonlóan, pasztellkrétával. Az első hét végére, összeszokott a csapat, kezdett fölengedni a fiatalokban élő „magányos alkotó”, örömmel osztották meg egymással gondolataikat, dicsérték, bíztatták egymást, még az életkori különbséget sem vették figyelembe, néha meg az életkorukból adódó különbségek miatt kerültek közelebb egymáshoz. A kicsiknek néha segítségre volt szükségük, a nagyok meg rácsodálkoztak a kisebbek őszinte és tiszta ötleteire, képeire. 6. nap 2014. június 23. Üvegfestés, mintázás, akril kép festése Előkészítés: csoport helyszínek berendezése, Papírlapok vázlatozáshoz, grafit és színes ceruza kikészítése Üvegek, levegőre száradó gyurma kikészítése Akrilfestékek, nagy kartonok, dobozok kikészítése akrilfestéshez A hetet újraindítottuk, egy udvari beszélgetéssel, játékkal. A legnagyobbak egész nap a pénteken kapott feladattal dolgoztak. A hétvégén alaklom volt átgondolni az elkezdett munkákat. Volt olyan fiatal, aki új képbe kezdett, vagy idézet, vagy saját belső világa szerint. Öröm volt nézni Őket, ahogyan a képekbe feledkezve dolgoztak, volt olyan, aki ontotta a képeket egymás után ilyen nagy felületben. Szükséges volt számukra újabb és újabb kartonokat hozni, hogy feshessnek. Volt, aki lassabban, elgondolkodva alkotott. A nap folyamán folyamatosan beszélgettünk velük, de igyekeztünk meghagyni mindenki saját elképzelését, „stílusát”, működési módját. Ezen a napon sort kerítettünk arra is, hogy baji Zoltán performer tetőtérben nyílt kiállítását megtekintsük, beszéljünk róla. A Tetőtér Galériánkban 23-tól Baji Miklós Zoltán performer tárlata volt látható, ezt természetesen csak a legnagyobbakkal néztük meg, mert a művész performanszairól készült képek és alkotások nyerseségük, erőteljes nemiségük miatt érzékenyebb felnőtteknek is felkavaró lehet. De a nagyobbaknak jó alkalom volt arra, hogy a látogatás előtt beszéljünk a performanszról is. 9- 10-ig A két „kisebb” csoport az első és második műhelyszobában kezdte a munkát. Elmeséltük a gyerekeknek, a következő napi feladatot, amely a kedvenc állat, ill. élőlény ábrázolása volt. Kértük Őket, hogy tervezéskor vegyék figyelembe, hogy, az élőlény levegőre szilárduló gyurma, az ábrázolt környezet befőttes üveg, így mikor készen lesz mindkettő, belehelyezhető a környezetébe az élőlény. Arra kértük őket, hogy gondolják végig az állat kinézetét, testfelépítését, mintázatát, színét is, valamint ábrázolják, azt is külön, hogy milyen környezetben él. Először tervet készítettek, az ábrázolásnak megfelelően, az élőlényhez egy kisebb, környezethez egy hosszabb ( az üveg palástját jelképező) papírlapon. 10.30-12-ig A tervezés után, jöhetett a megvalósítás, volt, aki a mintázással kezdte, volt, aki az üveg kontúrozásával. Az üveg kontúr festés száradása után , a színekkel való kitöltés következett. Ez arra serkentette a gyerekeket, hogy figyeljenek oda az üvegfesték viselkedésére, hogy hogyan tartsák az üveget, ezt a domború felületet. A figurák kifestésére egy kicsit még várni
kellett, de művek elkészülte után, az ablakba tettük őket, és mikor átragyogott rajtuk a nap, már látszott, milyen szép, kedves munkák születtek. 12-13-ig Ebéd a közeli Wigner kollégiumban. 13-16 óráig (szünettel) Délután az általános iskolások a legkedvesebb állatukat témájának feldolgozását folytatták, akril festékkel, kartonlapra. Ehhez készítettek vázlatot, majd szétszóródva, kedvük szerint a teremben, vagy az udvaron dolgoztak tovább. 7. nap 2014. június 24. Kroki, Hímesdeszka, Vitkovics Mihály emlékezete, monotípia, szabadiskola össz-kép tervezés Vendég szakember: Mácsár Beáta Előkészítés: csoport helyszínek berendezése, Délelőtt: Krokihoz bakok kikészítés az udvarra, a színpad elé, tusok, pálcikák, tollak, vázlatpapírok, kis táblák kikészítése Hímesdeszkához: falapok feldarabolása, csiszolópapír, gyöngyök, textilek, fonalak, ragasztók, drótok Vitkovics Mihály emlékszoba asztalokkal, székekkel való berendezése, papírok, ceruzák, tollak bekészítése Délután: Hímesdeszkához: falapok feldarabolása, csiszolópapír, gyöngyök, textilek, fonalak, ragasztók, drótok Monotípiához:üveglapok befestékezése, gumikesztyűk, papírok, rajzeszközök kikészítése Tervezéshez papírok, ceruzák bekészítése (udvar, majd eső miatt Vitkovics szoba) Ezen a napon a csoportokat 6 ill. 5 helyszínen foglalkoztattuk, délelőtt is, és délután is 3-3 helyszínt rendeztünk be a 3 csoport részére, háromnegyed-egy óra állt rendelkezésre. A helyszíneket forgó rend szerint váltották a gyerekek, mindenki minden helyszínen megfordult így egyszer. (9-10-ig, 1011-ig, 11-12-ig, délután 13-14, 14-15, 15-16-ig). A foglalkozásokhoz életkori csoportok szerint osztottuk be a gyerekeket. Reggel, érkezéskor ezt közösen megbeszéltük az udvaron. Megbeszéltük azt is, hogy melyik helyszínen ki kezd és, hogy fontos, hogy időben váltsuk egymást. 9-12-ig: Helyszínek délelőtt: Kroki: Az udvaron rendeztük be ezt a helyszínt, úgy, hogy a színpad előtt félkörben helyeztük el a bakokat. A csoportból felváltva kerültek ki a modellek, akik a színpadon állva, vagy ülve néhány percig egy mozdulatot tartottak. A többiek tussal készítettek vázlatrajzokat. Fontos volt, hogy a mozdulat lényegét, a karakterét figyeljék meg és rögzítsék. Beszéltünk az emberi arányokról, a tus használatáról is, valamint a krokizás lényegéről. A foglalkozás végén a legkisebbek is”belejöttek” ebbe a nem könnyű feladatba, sikerült egy mozdulatról is néha több krokit készíteni. Hímesdeszka: Ezt a helyszínt délelőtt és délután is megtartottuk, mert ehhez a munkához több időre és a két foglalkozás között ülepedésre volt szükség. Hímesdeszkának azt neveztük el, amikor egy falapra , mely különböző formájú lehet, festéssel, különböző tárgyak ragasztásával, festésével olyan alkotást készítünk, amely valamilyen üzenetet gondolatot közöl. Itt azt kértük a gyerekektől,hogy valamilyen szép üzenetet fogalmazzanak meg ezen a munkán keresztül. Először a falappal való ismerkedés, majd megmunkálása, csiszolás, majd egy kis elmélyedés, vázlatozás következett,mely rögtön a falapra is készülhetett. A feldolgozás során először lehetett különböző tárgyak ragasztásával, vagy festéssel alapot adni a munkának, majd igény szerint ragasztással, festéssel folytatni.
A felragasztott tárgyaknak is lehetett a mondanivalót kiegészítő jelentősége, de lehetett csak a felületjátékot kihasználni velük (pl. sárgaborsóval gyöngysort alkotni). Mindenki élvezte ezt a „játékot”. Vitkovics Mihály emlékezete: Ezen a helyszínen a fiatalok Házunk névadójával ismerkedhettek meg az emlékére kialakított szobában. Megfigyelték a kiállított tárgyakat, meghallgatták élettörténetét és a történelmi környezetről is beszéltek. Két állatmesét is meghallgattak Vitkovics műveiből. A beszélgetés után (élményeik rögzítésére, későbbi felhasználására) rövid vázlatot készítettek az elhangzottak és a megfigyelt tárgyak, képek alapján. 12-13-ig Ebéd a közeli Wigner kollégiumban. 13-16-ig: Helyszínek délután: Délután is megmaradt a forgórendszer. Egy helyszínt meghagytunk, a fent említett hímesdeszkát, és két új helyszínt rendeztünk be délutánra. Monotípia: Egy újabb grafikai eljárással ismerkedhettek meg a fiatalok. A kikészített, különböző színnel befestékezett üveglapokon kedvük szerint kísérletezhettek. Felhívtuk a figyelmet a festék és oldószer használatra a biztonságos kezelésre is. Szabadiskola össz-kép tervezés: Délután olyan vázlat készítésébe fogtunk, amely így a tábor vége felé élenyeiket dolgozza fel. Megbeszéltük, hogy egy nagyméretű préselt lemezre egy közös nagy képet készítünk azokból az élményekből, amelyet a tábor során éltek meg. Lehetett ez magáról a házról, a megismert névadó költőről, műveiről, vagy akár a született, megerősödött barátságokról, vagy bármelyik alkotást felidézve, amelyet itt alkottak. A nagy felületet annyi részre osztottuk, amennyien a táborban vannak, így kb. egy A4-es felület jutna egy gyerekre. Nem volt meghatározva, hogy ki melyik részre kerülne, viszont lehetőséget adtunk, hogy akár kis csoportok összefogjanak és már a tervezésnél is együtt gondolkodjanak. Lehetőséget adtunk arra is, hogy a felosztott helyet, területet szabadabban kezeljék, tehát lehetett a megadott téglalap formátumtól eltérni, de egymás munkáját menet közben (festés közben) figyelembe kell venni. Örömmel vettek részt a fiatalok ebben a munkában, és valóban volt egy-két összetartozó csapat, aki együtt tervezett, izgalommal vártuk a közös kép festését. 8. nap 2014. június 25. Kirándulás Almárba, a táj, növények, állatok megfigyelése, színvázlatok készítése akvarellel, pasztellkrétával, növények, állatok szerkezetes, és tusos vázlatrajza Vendég szakember: Mácsár Beáta Előkészítés: előzőnap a csoportokkal kirándulás megbeszélése, tájékoztató kiosztása a fiatalok, szülők részére, reggel a jegyek árának beszedése, a közös fizetéshez A kirándulóhelyre a szükséges eszközöket és az ebédhez való élelmiszereket autóval vittük ki. Reggel a csoport az egri vasút állomáson találkozott, hogy vonattal utazzon a közeli kirándulóhelyre. A rövid vonatút is érdekes élmény volt. Az egri Almár a Bükkbe vezető út elején található, itt találkozik a laposabb rész a hegyekkel. Kedvelt kirándulóhely, és üdülőterület, megáll itt a busz, a kisvonat. Van egy olyan pihenőhely, nem messze a megállóktól, ahol több szinten, el lehet helyezkedni, tűzrakó hely, patak, kis híd és az erdőben sétaút, tanösvény vezet, változatos növény- és rovarvilág figyelhető meg. Megérkezés után Mácsár Beáta, tapasztalt túravesztőként elvezette a fiatalokat, megmutatta nekik a könnyen elérhető területeket, és beszélt a területről és élővilágáról, az itt vezető túraútvonalakról. A csoport egy középső szinten a tűzrakó hely közelében helyezkedett el. Innen lehetett kiindulni, itt lehetett az eszközöket váltani, az elkészült munkákat lerakni. A fiatalok feladata az volt, hogy készítsenek színvázlatokat, és élőlényekről vázlatrajzokat a kedvenc eszközükkel. (színes anyagok közül, akvarell és pasztell, grafikai eszközök közül ceruzát, tollakat,
tusokat vittünk ki.) Elindítottunk egy játékot is: Aki a legtöbb felismerhető állatot rajzolja le díjat (csokit) kap. A fiatalok élvezték a gyönyörű környezetet. Mindenki a saját tempójában dolgozott. Itt lehetett egyik vázlatot készíteni a másik után, ahogyan elbűvölt a látvány, egy gyönyörű részlet mellett üldögélni sokáig, egy kicsit elmélázni is a látványokon, lehettet egy kicsit szaladgálni, labdázni, tollasozni, játszani, a fűben ülve egy kicsit semmit se csinálni…. A mentor tanárok, szakemberek, segítők a nap folyamán folyamatosan tartották a kapcsolatot a gyerekekkel, beszélgetve a munkákról és az éppen szóba kerülő témákról. Az ebéd is, ezen a napon kinn készült, szalonnát sütöttünk és zöldségekkel fogyasztottuk. A nap végén kihirdettük a legtöbb három állatrajzot készítő díját, és busszal mentünk vissza Egerbe. 9. nap 2014. június 26. Teregetés, paszpartuzás, papírmozaik készítés, közös kép festése, kiállítás építés, kiállítás megnyitó Vendég szakember: Herczeg István Előkészítés: paszpartu kartonok feldarabolása, sztenderd méretű ablakok kivágása, színes papír készítése ( akrilfestékkel, átmenetekkel), csoport helyszínek berendezése, Vitkovics szobában papírmozaik, kartonok, ragasztók bekészítése, az udvaron a nagy közös képhez szánt préselt lemez felosztása, akrilfestékek, ecsetek, paletták kikészítése, teregetés 9-12-ig (szünetekkel) A nap első feladata volt a gyerekek számára, hogy érkezésük után a saját munkáikat egy helyen terítsék ki a termekbe, a folyosóra. Majd forgó rendszerben dolgoztunk tovább három helyszínen. Teregetés: Mindhárom csoporttal külön-külön átnéztük minden ember munkáját, különkülön, kicsit beszéltünk az összhatásról, az elért fejlődésről, és arról, hogy ki melyik - melyik munkáját szeretné kiállítva látni. A közösen kiválasztott kiállításra szánt munkákat félre tettük. Papírmozaik készítés: Az elkészített festett színes papírokból, tépéssel mozaikkészítés volt a feladat. A tépéssel előállított papírdarabkák, érdekes széllel rendelkeznek,melyet ki lehet használni komponáláskor. Közös kép festése: A két nappal korábban készített vázlatok alapján hozzá lehetett látni a közös kép festésének az udvaron. Érdekes volt látni a nagy felületen a vázlatok megjelenését, a különböző élmények hatását, a barátságokat. Itt összehangoltan, együtt kellett működni, hogy elférjenek és mindenki megtalálja a saját helyét a nagy alkotásban. 12-13-ig Ebéd a közeli Wigner kollégiumban. Délután a szabadiskola csoportjai közül egy a kiállítás megvalósításával foglalkozott. A többi csoport a saját munkák befejezésével, a közös kép festésével, vagy játékkal volt elfoglalva. 13-14-ig Először a legnagyobbakat kértük, hogy a paszpartuzásban segítsenek. Az előre elkészített, kivágott ablakokba, megfelelő képeket illesztettünk, a fiatalok, pedig rögzítették őket a hátoldalon. A sok ügyes kéz gyorsan elkészült. Közel 60 lapot állítottunk így össze. 14-15-ig A második körben a középső csoport tagjait kértük, hogy legyenek a segítségünkre. Az elkészült lapokat elrendeztük a termekben, a folyosón, majd a megfelelő helyekre felraktuk őket. Ők is nagyon ügyesek voltak, hamar elkészült a kiállítás. 15-16-ig Már csak az utolsó simítások voltak hátra. Ebben mindenki kivette a részét. Az udvaron is elrendeztük a nagy méretű képeket, körben a falak mentén. Székeket rendeztünk a színpad elé a közönség részére. A színpadra asztalt és székeket helyeztünk a megnyitóhoz. Asztalt terítettünk gyümölcslével, vízzel, pogácsával, sütivel a megnyitón résztvevőknek.
16-tól Elérkezett az összegzés ideje. Megnyitónk kedves vendége Gryllus Dániel volt, aki két kedves dalt adott elő, ezzel még jobb hangulatot teremtve. A kiállítást Herczeg István nyitotta meg. Bíztatta a gyerekeket és szüleiket a további munkára és értékelte a sok szép munkát, amely ezalatt a pár nap alatt született. A megnyitó után a vendégek szülők közelebbről megnézték az alkotásokat,és alkalom volt egy kis pogácsázás mellett az élményekről beszélgetni.
10. nap 2014. június 27. Játéknap, családos játék-munkaforma, Közös kép (társasjáték tábla) festése, együtt, vagy megbeszélt beosztott feladatok alapján, társasjátékbábok tervezése, festése, szabálykártyák tervezése, rajzolása, színezése Vendég szakember: Herczeg István, Dr. Czövek Andrea Előkészítés: csoport helyszínek berendezése három azonos eszközökkel berendezett termet készítettünk, vázlat lapokkal, ceruzákkal, színesekkel, akril festékkel, ragasztóval, nagyméretű , egészíves lap bekészítésével 9-9.15-ig Az utolsó napot is egy teljes egészében egy nagy közös komplex feladatnak szántuk. Ezen a napon is Dr. Czövek Andrea volt vendégünk, , aki a napot szervezte, tervezte. A Vitkovics Ház hátsó udvarán gyűlt össze a társaság. Először elhangzottak az instrukciók, majd egy kalapból mindenki húzott egy lapocskát, amelyen egy ábra volt ( vakondok/élet a föld alatt, álmos napocska/éjszakai állatok és teknős/élet a görög tengerparton). A kihúzott jelnek megfelelően mindenkinek meg kellett találnia a csoportját. Három vegyes életkorú „család” állt így össze. 9.15-9.25-ig Az összeállt csoportok feladata az volt, hogy készítsenek egy társasjátékot. Minden csoport megkapta az instrukciókat, a lapon szerepelt a játék témája, és szerencsekártya szövegek. A csoportokba kiosztott instrukció szerint meg kellett tervezni a társasjátékot (meghatározni mi legyen a start és a cél, milyen szimbólum jelölje a meglepetéskártyát, milyen mezők szerepeljenek még a játékban, megtervezni a játék tábláját). Először ceruza vázlatot kellett készíteni. 9.25-10.30-ig Szünet, játék 11-12-ig Elkezdődött a társasjáték megvalósítása a tervek alapján. A megvalósításhoz is kaptak szempontokat a gyerekek (csoport alakítás a feladatok megosztása érdekében, készítsenek a játék témájához illő bábukat, készítsék el a meglepetéskártyákat, fessék meg a játék tábláját.) 12-13-ig Ebéd a Wigner Kollégiumban. 13-15-ig Ebéd után folytatódott a játék elkészítése az instrukciók szerint. Már készítés közben látszódott, hogy milyen különböző módon képzelhető el egy közös munka szervezése, milyen különböző módon gondolkodnak a témákról, és azok megjelenítéséről a gyerekek. 15-15.30-ig A játékok bemutatása, a játékok kipróbálása. A nap végén megnézték egymás munkáját, és ki is lehetett próbálni a játékokat. Működött! Nem csak szép, esztétikus, jól komponált képek, kártyák születtek, de kiderült, hogy használható a gyakorlatban is. Nagyszerű munka volt ez az utolsó napon,
úgy gondoljuk ezen a szép utolsó napon keresztül, szép emlékkel távoztak a szabadiskolából a fiatalok. 15.30-16-ig Elérkezett az elpakolás, búcsúzás ideje. A nem kiállításon szereplő munkákat hazavihették a fiatalok, és megegyeztünk, hogy a kiállított munkákért is kiállításbontás után visszajöhetnek.
