MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY. Társadalmi Megújulás Operatív Program

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY Társadalmi Megújulás Operatív Program Nemzetközi közreműködéssel megvalósuló alap- és célzott alapkutatási projektek támogatása c. pályázati felhívásához Új biomarkerek azonosítása különös tekintettel az idegrendszerben lerakódó vas-toxicitására és vastoxicitás kiváltotta oxidatív stresszre és innate immunreakcióra (Transzlációs vizsgálatok) Kódszám: TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV

A projekt alapadatai A pályázati felhívás kódszáma

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV

A projekt címe

Új biomarkerek azonosítása különös tekintettel az idegrendszerben lerakódó vas-toxicitására és vastoxicitás kiváltotta oxidatív stresszre és innate immunreakcióra (Transzlációs vizsgálatok)

A projektgazda neve

Pécsi Tudományegyetem

A kapcsolattartó és elérhetőségei

Dr. Kiefer Éva Telefon: 30/4655933 E-mail: [email protected]

A projekt hossza (hónap)

28 hónap

Az igényelt támogatás összege (ezer Ft)

230 000

A támogatás intenzitása (%)

100%

Az alapkutatási és célzott alapkutatási alprogram a stroke, az agysérülések, az epilepszia és a storke, mint a magyar lakosságot fokozottan sújtó betegségcsoport tématerületén célozza diagnosztikai módszerek és klinikai terápiás eljárások létrehozását. Olyan újszerű megközelítésen alapuló kutatási tervet vázolunk fel, melynek alapvetése, hogy népbetegségnek számító, az idegrendszer megbetegedésével járó kórképek közös kóreredetét és kórmechanizmusát, közös tudományos elveken alapuló diagnosztikai algoritmusát és követési/kezelési tárjuk fel. A csendes járványként is aposztrofált koponyasérülések pathomechanizmusának pontosabb ismerete, az immunrendszer és az oxidatív folyamatok állapotát meghatározó központi idegrendszeri vas-forgalom vizsgálatára alkalmas kísérleti modellek kidolgozása, valamint a vaslerakódást és következésképpen az oxido-reduktív folyamatokat befolyásoló kísérletes terápiás módszerek kidolgozása és tesztelése a kórkép klinikai kezelésében is áttörésre vezethet. A súlyos koponyasérültek ellátásában a sérülés súlyosságának és a potenciális kimenetel valamint a terápia hatékonyságának megítélésére alkalmas modell kidolgozása mellett a sérültek életkilátását és életminőségét befolyásolva jelentős társadalmi és gazdasági előnyöket biztosíthat a program megvalósítása. A középsúlyos és enyhe koponyasérülteknél a jelenleg rendelkezésünkre klinikai vizsgálóeljárásoknál érzékenyebb, a minor károsodást és a következményes átmeneti idegrendszeri tüneteket előre jelezni képes diagnosztikai módszerek és esetleges klinikai gyakorlatban alkalmazható terápiás eljárások kidolgozása a sérültek nagy száma miatt szintén jelentős társadalmi és gazdasági előnnyel jár.

2

Tartalomjegyzék 1. HELYZETÉRTÉKELÉS ........................................................................... 4 1.1. A projekt gazdasági, társadalmi és környezeti hátterének bemutatása..... 4 1.1.1. Agyérkatasztrófák (Stroke) .......................................................... 4 1.1.2. Agysérülések .............................................................................. 4 1.1.3. Epilepsziás roham, epilepszia, epilepsziával élő páciensek antiepileptikum rezisztencia, műtéti kezelés ............................................ 5 1.1.4. Sclerosis multiplex ...................................................................... 6 1.2. A projekt indokoltsága ....................................................................... 7 1.2.1. A szakterület elemzése ................................................................ 7 1.2.2. A projekt szükségességét alátámasztó probléma bemutatása ........... 9 1.2.3. Szakmapolitikai, jogi háttér ........................................................ 11 1.2.4. A projekt céljainak kapcsolódása az ÚSZT céljaihoz ....................... 12 1.2.5. A projekt kapcsolódása a hazai és térségi fejlesztéspolitikához ....... 13 2. A PROJEKT CÉLJAI ÉS TEVÉKENYSÉGEI ............................................. 15 2.1. A projekt céljainak meghatározása .................................................... 15 2.2. A fejlesztések célcsoportjai, az érintettek köre, a fejlesztések hatásterülete ........................................................................................ 17 2.3. Az elérendő célokhoz szükséges tevékenységek bemutatása ................ 18 2.4. Indikátorok .................................................................................... 26 3. A SZAKMAI ÉS PÉNZÜGYI MEGVALÓSÍTÁS RÉSZLETES ÜTEMEZÉSE . 27 3.1. A tervezett fejlesztés bemutatása ..................................................... 27 3.1.1. A megvalósulás helyszíne ........................................................... 27 3.1.2. Az előkészítéshez és a megvalósításhoz kapcsolódó feladatok meghatározása .................................................................................. 28 3.1.3. A fejlesztés hatásainak elemzése ................................................ 29 3.1.4. Pénzügyi terv ........................................................................... 34 3.1.5. Kockázatelemzés ...................................................................... 35 3.1.6. Fenntartás ............................................................................... 40 3.2. Részletes cselekvési terv ................................................................. 48 3.2.1. Az előkészítésének és megvalósításának részletes feladatai és ütemezése ........................................................................................ 51 3.3. A támogatási és finanszírozási feltételek bemutatása .......................... 53 4. A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI .................. 53 4.1. A projektgazda és partnereinek bemutatása ....................................... 53 4.1.1. A projektgazda bemutatása ........................................................ 53 4.1.2. A megvalósításban részt vevő nemzetközi és vállalkozási partnerek bemutatása ....................................................................................... 62 4.1.3. A projektgazdának és partnereinek a projekthez kapcsolódó tapasztalatának bemutatása ................................................................ 63 4.2. A megvalósítás és a fenntartás szervezete ......................................... 65 5. A NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA, KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG 69 5.1. A kommunikációs tevékenységek összefoglaló leírása .......................... 69 5.2. A célcsoportok és az érintettek kommunikációs szempontú elemzése, kommunikációs üzenetek megfogalmazása ............................................... 70 5.3. Kommunikációs eszközök azonosítása ............................................... 73 5.4. Kommunikációs ütemterv ................................................................ 75 MELLÉKLETEK: A PROJEKTBEN RÉSZTVEVŐ, MEGHATÁROZÓ SZEMÉLYEK ÖNÉLETRAJZAI ...................................................................................... 77

3

1. HELYZETÉRTÉKELÉS 1.1. A projekt gazdasági, társadalmi és környezeti hátterének bemutatása 1.1.1. Agyérkatasztrófák (Stroke) Az agyérbetegségek igen magas incidenciája, a kórképből származó jelentős mortalitás (világszerte kb. évi 5,5 millió) és rokkantság (90%-ban észlelhető funkcionális deficit) a betegségcsoportot népegészségügyi problémává teszi. A stroke a leggyakoribb olyan betegség, amely a független életvitelt lehetetlenné teszi, emellett a fejlett országokban a harmadik leggyakoribb halálok. OEP adatok szerint jelenleg Magyarországon évente kb. 40-50.000 beteg kerül kórházba stroke miatt. Hazánkban a stroke-betegek átlagosan 5–10 évvel fiatalabbak, mint a fejlett ipari országokban. A magas mortalitás mellett a gyógyulás rövidtávú kilátásai is rosszak, a beteg mindössze 10%-a tudja folytatni a korábbi normális életvitelét, a stroke után dependens (önálló életvitelében valamilyen formában segítségre szoruló) betegek aránya 32–42% között mozog. Az akut stroke kezelési lehetőségei még jelenleg is korlátozottak, a rekkurens stroke-ok aránya kiemelkedően magas. Az agyérbetegeknél jóval magasabb az ismételt stroke elszenvedésének az esélye, mint egyéb vaszkuláris szövődmények (akut myocardialis infarktus (AMI), perifériás érbetegség) kialakulása. Az elszenvedett stroke-ot követő első évben a legmagasabb az ismétlődés kockázata, ezen esetek kimenetele még kedvezőtlenebb. 1.1.2. Agysérülések A globális fejlődés eredményeként elterjedő motorizáció arányával párhuzamosan, folyamatosan emelkedik a baleset okozta agysérülés előfordulása, mely a fejlett ipari országok 40 év alatti lakossága körében a vezető halálokot képezi. WHO adatok szerint az első négy életévtizedben súlyos koponyasérülésben hal meg a legtöbb ember. Tíz éven belül várhatóan az egész világon ez lesz a három leggyakoribb halálok egyike, ugyanakkor a közvélemény, sőt, az egészségügyi ellátó rendszerek sem vesznek kellő tudomást a kórkép jelentőségéről; nem véletlen a baljós hangzatú elnevezés: „the silent epidemic”, azaz „a csöndes járvány”. A sérültek általában az aktív populációból kikerülő, munkaképes fiatalok, akiknek halála nemcsak családjukra, hanem a társadalom egészére is óriási terhet ró. Az Egyesült Államokból (USA) származó adatok szerint egy évben közel 50 milliárd USA dollárt tesznek ki a koponyasérültek ellátására fordított közvetett és közvetlen költségek, többet, mint az űrkutatási hivatal /”NASA”/ teljes évi költségvetése. A fiatal életek megmentésével megőrzött munkaképes évek ugyanakkor jól magyarázzák, miért számít a súlyos koponyasérültek korszerű ellátása az egyik leg-költséghatékonyabb orvosi tevékenységnek. A projekt sikeres megvalósítása az alábbi nyilvánvaló előnyökkel jár: 1. globális előny: 4

Olyan újszerű megközelítésen alapuló kutatási tervet vázolunk fel, melynek alapvetése, hogy népbetegségnek számító, az idegrendszer megbetegedésével járó kórképek közös kóreredetét és kórmechanizmusát, közös tudományos elveken alapuló diagnosztikai algoritmusát és követési/kezelési tárjuk fel. 2. trauma-alprogram előny: A csendes járványként is aposztrofált koponyasérülések pathomechanizmusának pontosabb ismerete, az immunrendszer és az oxidatív folyamatok állapotát meghatározó központi idegrendszeri vasforgalom vizsgálatára alkalmas kísérleti modellek kidolgozása, valamint a vaslerakódást és következésképpen az oxido-reduktív folyamatokat befolyásoló kísérletes terápiás módszerek kidolgozása és tesztelése a kórkép klinikai kezelésében is áttörésre vezethet. A súlyos koponyasérültek ellátásában a sérülés súlyosságának és a potenciális kimenetel valamint a terápia hatékonyságának megítélésére alkalmas modell kidolgozása mellett a sérültek életkilátását és életminőségét befolyásolva jelentős társadalmi és gazdasági előnyöket biztosíthat a program megvalósítása. A középsúlyos és enyhe koponyasérülteknél a jelenleg rendelkezésünkre klinikai vizsgálóeljárásoknál érzékenyebb, a minor károsodást és a következményes átmeneti idegrendszeri tüneteket előre jelezni képes diagnosztikai módszerek és esetleges klinikai gyakorlatban alkalmazható terápiás eljárások kidolgozása a sérültek nagy száma miatt szintén jelentős társadalmi és gazdasági előnnyel jár. 1.1.3. Epilepsziás roham, epilepszia, epilepsziával élő páciensek antiepileptikum rezisztencia, műtéti kezelés A neurológiai betegellátásban az epilepsziás roham az egyik leggyakoribb oka az egészségügyi ellátás igénybevételének. A hazai népesség 3-5%ának életében egyszer epilepsziás rohama zajlik (kumulatív incidencia). Egy epilepsziás roham lezajlása nem mindig jelent epilepszia betegséget, hiszen ettől függetlenül un. provokáló faktorok fennállása esetén vagy akut idegrendszeri betegségek résztüneteként is megjelenhet. Az epilepszia betegség egy olyan komplex neuro-biológiai állapot, melynek legmarkánsabb eleme a paroxizmálisan fellépő epilepsziás roham, melyet más, általában tartósan fennálló neurológiai és neurokognitív deficittünettan is kísérhet. Epilepszia betegségben az epilepsziás rohamok provokáló tényező nélkül is fellépnek, ebből adódóan ismétlődnek (illetve fennáll az ismétlődés lehetősége), hiszen a rohamok hátterében az agy egy tartósan meglévő, meghatározott un. epileptogén bántalma áll, mely alapjául szolgál egy következő roham felléptének. A páciensek életminőségét döntően rohamstátuszuk határozza meg, ugyanakkor psychoszociális helyzetük és társadalmi megítélésük is lényeges tényező. (Fisher et al., 2005) Epilepszia a lakosság 0.3-0.6%-ában fordul elő (Halász et al., 1997; Rajna et al., 1996), azaz feltételezhető, hogy Magyarorszagon 50-60.000 epilepszias beteg él. Csecsemő5

gyermekkorban és időskorban a betegség előfordulása gyakoribb (Fogarasi et al., 2003). A kórkép jelentőségét növeli, hogy a betegség tartós, több évtizeden át meghatározója a páciensek életének, továbbá, hogy a nem-rohammentes betegek élettartama 5-10 évvel megrövidülhet. A betegek 0.1-0.5%-ánál fordul elő a betegséghez közvetlenül kapcsolódó haláleset, aminek leggyakoribb okai a sérülés, a status epilepticus és a hirtelen epilepsziás halál. Az epilepsziás betegek 20-25%-a megfelelő gyógyszeres kezelés ellenére sem lesz rohammentes. A gyógyszerrezisztens epilepsziák kb. negyedénél-felénél az epilepsziáért felelõs agyi terület jól körülhatárolható, nem érint olyan régiót, melynek kimetszése súlyos hiánytüneteket vonna maga után. Ezeknél a betegeknél az epilepsziás fókusz műtéti eltávolítása gyógyulást eredményezhet. Az epidemiológiai adatokat figyelembe véve, Magyarországon kb. 5-6000-re tehető azon betegek a száma, akiknél epilepsziaműtétre lenne szükség. Ezzel szemben hazánkban eddig kb. 400 krónikus epilepsziában szenvedő betegnél történt sebészeti beavatkozás a rohamok megszüntetése céljából (Balogh et al., 1997; Halász et al., 1998; Janszky et al., 2001). Ha fokális epilepsziában két-három megfelelően választott antiepileptikum 1-2 éven belül nem hoz rohammentességet, úgy el kell indítani az ún. epilepsziasebészeti kivizsgálást, melyre speciális epilepszia-centrumok hivatottak. (Wiebe et al.) Magyarországon jelenleg két epilepszia-sebészeti központ létezik: a fővárosi és a pécsi kooperatív epilepszia-sebészeti program. Ez utóbbi program 2005 elején indult, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Idegtudományi Központja és a Pécsi Diagnosztikai Központ kooperációjaként jött létre. A pécsi program keretében műtött epilepsziás betegek 80-90%-a rohammentessé vált, mely megegyezik a nemzetközi adatokkal. 1.1.4. Sclerosis multiplex A sclerosis multiplex (SM) a leggyakoribb fiatal felnőttkorban (20-40. életév között) kezdődő, krónikus, a beteg egész életét végigkísérő, jelenleg még gyógyíthatatlan neurológiai megbetegedés, mely az esetek jelentős részében maradandó tünetek kialakulása miatt mozgáskorlátozottsághoz, az esetek egy részében kognitív teljesítmény csökkenéshez, ezek folyományaként idő előtti nyugdíjazáshoz vezet. Az SM-ben szenvedő betegek száma a Földön legalább egymillió, epidemiológiai felmérések szerint hazánkban 6-8 ezer betegre becsülhető [1]. A klinikai tüneteket elsődlegesen az axont burkoló myelin pusztulása (demyelinisatio) okozza, mely multiplex gócban, a többségében a fehérállományban alakul ki, de az utóbbi évek hangsúlyosan rámutattak az agykéreg érintettségére is. A gócokban kimutatható gyulladás összetétele, mértéke egyénenként változik, de változik a kórlefolyás során is. Végeredményként a tünetek maradandóvá válásáért axonpusztulás a felelős. A betegség etiológiája napjainkban is tisztázatlan. A betegség neuropatológiai megfigyelések szerint jól definiálható alcsoportokba sorolható. Egyesek szerint autoimmun-eredetű gyulladás az elsődleges. A 6

betegek többségében valószínűleg immun-folyamatok felelősek a központi idegrendszeri károsodásért. Más betegekben az oligodendrocyták degeneratív betegsége (apoptosisa) dominál. Mások szerint azonban primer degeneratív kórképről van szó, primer oligodendrocyta pusztulást követő myelin bomlás miatt, szekunder módon alakul ki az autoimmun gyulladás [2,3]. Van olyan nézet is,, hogy a sclerosis multiplex egyidejűleg autoimmun és degeneratív betegség, az említett folyamatok-patológiai történések dinamikája és összefüggései azonban kevéssé ismertek. A patológiailag definiálható alcsoportok in vivo felismerését célzó biomarker kutatások egyre jelentősebbek [6]. A genetikai és környezeti faktorok felelősek lehetnek a különböző patomechanizmusokért. 1.2. A projekt indokoltsága 1.2.1. A szakterület elemzése 1.2.1.1. Agyérkatasztrófák (stroke) Magyarországon a teljes halálozás 51%-áért felelősek a cardiovascularis betegségek, ezen belül az ischaemiás szívbetegségek aránya 42%, ezt a cerebrovascularis betegségek követik (27%). Az akut stroke miatt kórházba került betegek halálozási aránya az első hónapban (casefatality) az ellátó osztály típusától függően 12–18%, az első évben 25– 30%. Magyarországon - hasonlóan a többi közép-kelet európai országhoz – a stroke halálozás 1970-85 között meredekebben emelkedett, mint a cardiovascularis halálozás. Ezt követően a stroke mortalitása csökkenő tendenciát mutatott, de még mindig jelentősen magasabb, mint a fejlett országokban. A stroke miatti halálozás az elmúlt években Magyarországon a GYÓGYINFOK adatai szerint – körülbelül 185/100 000. Az országon belül is jelentősen különbözik a halálozás, Észak-Magyarországon, Zala és Somogy megyében a halálozás kétszer-háromszor akkora, mint a legkedvezőbb halálozású területeken. Szembetűnő a fiatalabb korosztályok – ezen belül főként a férfiak – viszonylag magas részvétele. Míg az Európai Unió országaiban az akut stroke betegek mortalitása az 50 év alatti korcsoportban 100 000 lakosra 8–10 beteg, addig ez a szám hazánkban nőknél 40/100 000, férfiaknál 60/100 000. 1.2.1.2. Agysérülések A WHO felmérései szerint 10 millió baleseti agysérülésből bekövetkező haláleset, vagy kórházi ápolás történik világszerte minden évben; a világon 57 millió ember szenvedett élete során legalább egyszer traumás agysérülést, s a kórkép 2020-ra várhatóan a világon a harmadik leggyakoribb halálok lesz(Langlois et al., 2006;Murray et al., 1997). A National Institute of Health (NIH) felmérése szerint az Amerikai Egyesült Államokban (USA) 1.4 millió baleseti agysérülés történik évente, melyből 50 000 halálos kimenetelű, 235 000 igényel kórházi kezelést, és 5.3 millió ember él koponyasérülésre visszavezethető tartós egészségkárosodással (Langlois et al., 2006). Követéses vizsgálatok igazolták, hogy a baleset után 1-3 évvel a normál populációhoz képest a baleseti agysérülést szenvedettek körében csaknem kétszeres esély van alkohol-abúzus kialakulására, míg 11-szeres epilepszia, 7.5-szörös halál, 1.5-szörös 7

depresszió, illetve 2.3-4.5-szörös Alzheimer kór előfordulására(Holsinger et al., 2002;Horner et al., 2005;Plassman et al., 2000). Az első hazai epidemiológiai vizsgálat 1997-ben önbevallásos kérdőíves módszerrel készült és évi 2000 súlyos koponyasérültet (a Glasgow Kóma Skála (GCS) érték 9 alatt) valószínűsített, 42%-os halálozással. Ezen adatbázis eredményeit felhasználva munkacsoportunk 2003-ban a subdurális vérzést szenvedett betegeknél regisztrált a nemzetközi adatokhoz képest közel kétszeres halálozást(Sandor et al., 2003), majd 2007-ben a hat évvel korábbi országos prospektív felmérés megdöbbentő adatait ismertettük, mely szerint a kórházi halálozás a fenti betegcsoportban meghaladja az 54%-ot, amely az évi 14 000-re becsült számú koponyasérült 9%-át kitevő súlyos eseteket tekintve közel 700 halálesetet jelent évente. Ráadásul a túlélők közül az elbocsátáskor 40% tartós vegetatív állapotú, vagy súlyos maradványtüneteket mutat, ami szintén jóval magasabb, mint a nemzetközi irodalomból ismert hasonló adatok. Az akut ellátást túlélőknek csak 45%-a gyógyul enyhe maradványtünetekkel vagy maradványtünetek nélkül. A túlélők hosszú távú életminőségét elemző vizsgálatok folyamatban vannak, de becslések szerint hazánkban közülük csak minden negyedik illeszkedhet vissza a társadalomba(Csepregi et al., 2007). A magyarországi epidemiológiai, ha úgy tetszik, járványügyi helyzet tarthatatlanságára további adatokkal szolgált az ETT- finanszírozott kutatási pályázat megvalósítása során nyert eredmények értékelése. A vizsgálatok során a fenti adatbázisban szereplő sérültek nemzetközi prognosztikai kalkulátor algoritmusok alapján becsült kimenetelét a valós kezelési eredménnyel összevetve, megállapítottuk, hogy különösen az enyhe koponyasérültek esetében a valós kezelési eredmény elmaradt a várhatótól. A kimenetelt felvételi adatok alapján becslő szakorvosok prognosztikai eredménye szintén túlbecsülte a várható kimenetelt, azaz a fejlett országokban alkalmazott kalkulátor algoritmusok jóslatát követte, szemben a valós hazai halálozással. Eredményeink megerősítették, hogy bár hazánk a fejlett országok közé sorolható, az egészségügy működésében sajnálatos módon a kimeneteli kalkulátorok a „low and middle income countries” esetében leírt torzítással működnek! A GYEMSZI adatbázisának felhasználásával elkészítettük a koponyasérültekre vonatkozó 2004-2011. közötti betegforgalmi adatok elemzését. Eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy a vizsgálat időszakban az egészségpolitikai intézkedések (szervezeti változtatások, ellátási irányelvek megalkotása, közzététele) ellenére semmilyen érdemi javulás nem állt be az ellátásban. A vizsgált hét év során elemzett több mint 7000, műtéti beavatkozáson átesett koponyasérült korai halálozása meghaladja a 30%-t, fél éves halálozása az 50%-ot, azaz minden második, koponyasérülés miatt operált magyar beteg a műtét után fél évvel halott! Ez különösen azért szembeszökő, mert a vizsgálat magában foglalta a műtétre kerülő enyhe és középsúlyos eseteket is. 8

Az elemzés alapján a kimenetel egyértelműen összefüggést mutat az ellátott esetek számával, míg a korai valamint a késői lethalitás összevetése során észlelt, meredeken emelkedő halálozási érték (pl. a PTE KK esetében az első hét 16%-os mortalitása a hatodik hónap végére 42%) a szubakut- illetve a krónikus rehabilitáció hiányának szerepét veti fel. 1.2.1.3. Epilepszia Régóta ismert az un. vaszkuláris malformációk és az epilepszia asszociációja, különösen a cavernomáé, ill. utóbbi rezektív epilepsziasebészeti megoldással történő kezelése. (Siegel et al., 2000) A vaszkuláris malformációk epilepsziát okozó hatása multifaktoriális, fő tényezőjének a környezetükben lerakódó haemasiderint tekintik (megnövekedett szöveti vastartalommal és szabadgyök koncentrációval, neurotransmittereltéréssel, neuronalis sejtvesztéssel és gliosissal). (Kraemer et al., 1994). 1.2.1.4. Sclerosis multiplex Az elmúlt évtizedekben nagy előrelépést jelentett a parenteralis immunmoduláns kezelések bevezetése. Ezek a szerek mintegy 30%-al csökkentik a visszaesések (shubok, relapszusok) számát, és van közöttük olyan, ami bizonyítottan lassítja a neurológaiai kiesési tünetek akkumulációját (a tüneti progressziót) is. Első-vonalbeli szerként választhatók az interferon (INF) béta készítmények és az amnisavakból álló glatiramer acetat. A biotechnológiai fejlődésnek köszönhetően új kezelési stratégiák is napvilágot láttak. A humanizált monoklonális ellenanyagok előnye, hogy szelektívebben hatnak az autoimmun gyulladásra. A monoklonális ellenanyagok közül az alpha4beta1 integrin receptorhoz kötődő, T sejtek központi idegrendszeri belépését gátló – natalizumab hatásfoka a shubráta csökkentés tekintetében > 60 %, ugyan akkor alkalmazása mellett a (20-30%-ban fatalis szövődményt jelentő) progresszív multifokális encephalopathia rizikója átlagosan, 1000 kezelést kapó egyénből egy betegre becsülhető. Per os készítményként törzskönyveztek egy fingolimod szfingozin-1-foszfát receptor (S1P) modulátort. További ígéretes per os immunmodulánsok a laquinimod és BG000012 (dimethylfumarat) - III. fázisú klinikai vizsgálataik folyamatban vannak relapszáló-remittáló sclerosis multiplexben. 1.2.2. A projekt szükségességét alátámasztó probléma bemutatása 1.2.2.1. Agyérkatasztrófák (Stroke) Tekintettel a stroke okozta magas halandóságra és a betegség okozta jelentős teherre, a stroke-megelőzés, az akut ellátás és a rehabilitáció az egészségpolitikai prioritások között kell(ene), hogy szerepeljen. A stroke epidemiológiai adatainak javulása az időben megkezdett, hatékony elsődleges prevenciótól várható. Világviszonylatban a teljes lakosság mintegy 10-20%-a hypertoniás, ez az arány a szélütött betegek esetében 38-88%, hazánkban eléri a 75%-ot. A hypertonia összefüggése a strokekal szorosabb, mint a szívinfarktus kialakulásával. Tizennégy nagy randomizált vizsgálat metaanalízise alapján megállapították, hogy a 9

vérnyomás diasztolés értékének 5–6 Hgmm-es mérséklésével a stroke relatív kockázata 42%-kal csökken. A systolés vérnyomás és a stroke között még szorosabb a kapcsolat: magasabb systolés vérnyomás még normális diastolés érték mellett is nagyobb stroke kockázattal jár. Az elmúlt években bebizonyosodott, hogy az össz. koleszterin szinttel ellentétben az LDL szint emelkedésével arányosan emelkedik a cerebrovasculáris betegségek incidenciája és a cerebrovasculáris halálozás. Ez az összefüggés támasztja alá a statinok stroke prevenciós jelentőségét. A diabetes mellitus is független stroke rizikófaktor, a diabeteseseknél nagyobb arányban fordul elő halálos kimenetelű stroke. A stroke kockázata a diabetes fennállásának tartamával nő. A javuló primer és szekinder perevenció, a betegek mintegy 10%-ban alkalmazható intravénás thrombolysis terápia ellenénre stroke után az első 30 napban a betegek mintegy 30%-a meghal, a túlélők több mint 50% rokkant marad. Ezek az adatok alátámasztják, hogy a stroke kezelésében az eddigieket kiegészítő új prevenciós, és terápiás megközelítésekre van szükség. Agyi vastoxicitásra vonatkozó vizsgálatainkkal ilyen (neuroprotektív) prevenciós és terápiás lehetőségek alapjait kívánjuk megteremteni. 1.2.2.2. Agysérülések A fenti pontokban gyakorlatilag kitértünk ezen alpont megválaszolására. A kedvezményezettek köre/haszon az alábbi módon realizálódik: 1., trauma-alprogram előny: A csendes járványként is aposztrofált koponyasérülések pathomechanizmusának pontosabb ismerete, az immunrendszer és az oxidatív folyamatok állapotát meghatározó központi idegrendszeri vasforgalom vizsgálatára alkalmas kísérleti modellek kidolgozása, valamint a vaslerakódást és következésképpen az oxido-reduktív folyamatokat befolyásoló kísérletes terápiás módszerek kidolgozása és tesztelése a kórkép klinikai kezelésében is áttörésre vezethet. A súlyos koponyasérültek ellátásában a sérülés súlyosságának és a potenciális kimenetel valamint a terápia hatékonyságának megítélésére alkalmas modell kidolgozása mellett a sérültek életkilátását és életminőségét befolyásolva jelentős társadalmi és gazdasági előnyöket biztosíthat a program megvalósítása. A középsúlyos és enyhe koponyasérülteknél a jelenleg rendelkezésünkre klinikai vizsgálóeljárásoknál érzékenyebb, a minor károsodást és a következményes átmeneti idegrendszeri tüneteket előre jelezni képes diagnosztikai módszerek és esetleges klinikai gyakorlatban alkalmazható terápiás eljárások kidolgozása a sérültek nagy száma miatt szintén jelentős társadalmi és gazdasági előnnyel jár. 1.2.2.3. Epilepszia Vizsgálatunk fő célkitűzése az agy vas-anyagcseréjének, illetve ennek patológiás eltéréseinek vizsgálata antiepileptikum rezisztens, fokális 10

epilepsziás betegek esetében. A vizsgálat rezektív epilepszia sebészeti beavatkozáson átesett páciensek részletes pre-, és postoperatív klinikai adatainak valamint speciális feldolgozáson átesett hisztológiai eredményeinek összevetésén alapul. Vizsgálni kívánjuk nemcsak a vaszkularis malfomációkban, hanem más epileptogén léziókban (úgymint pl. hippocampalis sclerosisban, agyfejlődési zavarokban (kortikális diszpláziák), tumorokban) is a vastoxicitás szerepét (párhuzamokat illetve különbségeket keresve). 1.2.2.4. Sclerosis multiplex A Sclerosis multiplexben a kórlefolyás szerint alcsoportok különíthetők el. Az SM első szakaszára a betegek 60-85%-ában jellemző a hullámzás: rosszabbodások és javulások követik egymást. Az újabb és újabb rosszabbodások (klinikai epizódok, relapszusok, shubok) után általában már maradványtünetek keletkeznek. Ez a relapszusokkal és remissziókkal jellemezhető periódus néhány évtől akár 10-20 éven keresztül is tart. Kezelés nélkül a betegek kb. 40%-a 10 év után már másodlagos, krónikus progresszív stádiumba kerül, amikor a további kórlefolyás már shubok nélküli és a betegség a klinikai tünetek lassú fokozódásával súlyosbodik, melynek hátterében jelentős axonpusztulás áll. A betegek 10-15%-ában a betegség tünetei nem shubokkal, hanem kezdettől fogva alattomosan, egyenletesen, maradandóan súlyosbodnak, melyet primer, krónikus progresszív kórlefolyásként különítünk el. A progresszív-relapszáló forma (5-10%) szintén egyenletes rosszabbodással indul, de alkalmanként shubok is felismerhetők. A korábban említett , törzskönyvezett terápiák a primer- és szekunder progresszív formákban hatástalanok, tehát megközelítően a betegek fele számára nem tudunk hatékony terápiát felajánlani., mivel ezekben a fázisokban már nem az immun-mediált gyulladás, vagy aktuális oliogodendrocyta pusztulás, hanem degeneratív folyamok (elsősorban axonpusztulás, mitochondrium károsodás) dominál. Utóbbiak patomechanizmusa ismeretlen: ezekkel összefüggésben tervezzük a projekt keretében a az agyi vastoxicitás komplex szerepét vizsgálni, melynek jobb megértése újszerű neuroprotektív terápiákat alapozhat meg. 1.2.3. Szakmapolitikai, jogi háttér A tervezett kutatási és szervezeti fejlesztési program közvetlen szakmapolitikai és jogi hátterét az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről jelenti. A tervezett kutatások célja olyan diagnosztikai és terápiás eljárásokat létrehozni, melyek összhangban állnak a törvény szellemiségével és célkitűzéseivel, így társadalmi-népegészségügyi léptékben is hozzáadott értéket képviselnek. A törvény célja elősegíteni az egyén és ezáltal a lakosság egészségi állapotának javulását, mely cél elérése érdekében a tervezett kutatásokat az emberi egészség megőrzésének és helyre állításának szenteljük. 11

A törvény további célja hozzájárulni a társadalom tagjai esélyegyenlőségének megteremtéséhez az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésük során, mely célkitűzés különösen fontos az agyér katasztrófák, az agysérülések, az epilepszia és a sclerosis multiplex által sújtott betegszegmens esetében, hiszen az érintett betegségekkel élők önálló életvitele sok esetben igen korlátozott. A szakmapolitika és jogi intézményrendszer hangsúlyt ad a szolgáltatási feltételrendszernek, melynek célja, hogy minden beteg megőrizhesse emberi méltóságát és önazonosságát, önrendelkezési és minden egyéb joga csorbítatlan maradjon. A tervezett kutatási és szervezeti innovációs program szakmapolitikai és jogi hátterét jelenti a 2004. évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról. Összhangban a törvény szellemiségével, célunk a kutatási eredményeket a társadalmi közjó és a nemzetgazdaság szolgálatába állítani. A kutatási program során kiemelt célunk a régióban tevékenykedő vállalkozásokkal a legszorosabb tudományos együttműködést megvalósítani annak érdekében, hogy az elért eredmények hasznosítása elősegítse a gazdasági fejlődést. A Pécsi Tudományegyetem a Dél-dunántúli régió legfontosabb tudástermelő intézménye, mely mind társadalmi, mind gazdasági értelemben elkötelezett a régió fejlődéséért. Ezért – összhangban az innovációs törvény céljaival - kutatási programunk célja, hogy elősegítsük a vállalkozások technológiai innováción alapuló versenyképességének növekedését és a régiókban található kutatás-fejlesztési és innovációs lehetőségek minél teljesebb körű hatékony kihasználását, ösztönözzük a magas hozzáadott értéket előállító munkahelyek létrehozását, valamint előmozdítsuk a kutatás-fejlesztésben foglalkoztatottak szakmai felkészültségének javulását és társadalmi elismertségük növelését. 1.2.4. A projekt céljainak kapcsolódása az ÚSZT céljaihoz A projekt az Új Széchenyi Terv céljaihoz, kitörési pontjaihoz és prioritásaihoz teljességgel kapcsolódik. A diagnosztikai módszerek és klinikai terápiás eljárások létrehozását célzó kutatások, valamint az oktatási és szervezeti innovációs célkitűzések közvetetten az ÚSZT Egészségipari Programjával, közvetlenül pedig a Tudomány-innováció Programmal kapcsolódnak. Az alábbi táblázat a jelen kutatási és szervezeti innovációs program kapcsolódási pontjait elemzi az ÚSZT prioritási és akciótervi célkitűzéseinek fényében. ÚSZT Tudomány-innováció Program Illeszkedés a jelen prioritások és akciótervi projektjavaslattal célkitűzések A magasabb szellemi hozzáadott A kutatási és szervezeti innovációs értéket képviselő munkahelyek program során a magasabb szellemi létrehozása hozzáadott értéket képviselő munkahelyek kapnak prioritást, 12

A lakosság javítása

életminőségének

Horizontális prioritás: erőforrások fejlesztése

emberi

K+F+I szempontjából kiemelt húzóágazatok: az egészségipar fejlesztése

TÁMOP 4. prioritás: A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében

mind a kutatói, mind a kutatásmenedzseri státuszok vonatkozásában. Az agyérkatasztrófák, az agysérülések, az epilepszia és a sclerosis multiplex a lakosság széles rétegeinek életminőségét rontja, sok esetben lehetetlenné téve az önálló életvitel folytatását. Ebből adódóan a kutatások középpontjában álló diagnosztikai módszerek és klinikai terápiás eljárások közvetlenül is hozzájárulnak a lakosság életminőségének javulásához A tervezett projekt az emberi erőforrások fejlesztéséhez a kutatási és az oktatási alprogramon keresztül járul hozzá. A kutatások közvetlenül is fejlesztik a kutatói kompetenciát, valamint a szellemi tulajdon menedzsment ismeretek oktatása révén a tudománymenedzserek igen versenyképes ismerethez jutnak. A kutatási és innovációs program közvetlen hatásterülete az egészségipar, hiszen a létrehozott diagnosztikai módszerek és klinikai terápiás eljárások kedvező hatásukat ezen szegmensben fejtik ki. A projekt szervezeti innovációs alprogramja révén a Pécsi Tudományegyetem kutatásmenedzselési gyakorlata megújul, emellett előtérbe helyeződik a létrehozott szellemi tulajdon hasznosítása.

1.2.5. A projekt kapcsolódása a hazai és térségi fejlesztéspolitikához A projekt közvetlenül kapcsolódik a Semmelweis Tervhez, mint az egészségügy elsődleges fejlesztéspolitikai koncepciójához. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a jelen projekt és a Semmelweis Terv kapcsolódási pontjait.

13

Semmelweis Terv célok és Illeszkedés a jelen prioritások projektjavaslattal Az egészség társadalmi értéke és Az agyérkatasztrófák, az viszonya más értékekhez agysérülések, az epilepszia és a sclerosis multiplex felbecsülhetetlen társadalmi károkat okoz, így az említett betegségek kezelését célzó diagnosztikai és terápiás módszerek is fokozott társadalmi várakozásokkal állnak szemben. Célunk, hogy a létrehozott tudományos vívmányokat kézzel fogható társadalmi értékké alakítsuk. Hatásosság, eredményesség A jelen projekt keretében létrehozni szándékozott diagnosztikai és terápiás módszerekkel szemben mindenkori követelmény a hatásosság és az eredményesség, tekintettel arra, hogy ezek bármely hiányossága sok esetben visszafordíthatatlan következményekkel jár a betegek további életesélyeit illetőleg. Méltányosság, igazságosság Az agyérkatasztrófák, az agysérülések, az epilepszia és a sclerosis multiplex által érintett lakosság különösen kiszolgáltatott helyzetben van, hiszen esetükben az önálló életvitel folytatása korlátozott. Ebből adódóan a méltányosság és igazságosság alapvető követelményével összhangban áll a kiszolgáltatott betegszegmens érdekeit szolgáló diagnosztikai és terápiás eljárások fejlesztése. Hatékonyság A diagnosztikai és terápiás eljárások fejlesztése során figyelembe vesszük a hatékonysági szempontokat, hiszen az emberi és anyagi erőforrásokat beosztó kezelési módok több beteg ellátását teszik lehetővé, mely által a méltányosság és igazságosság követelményéhez is hozzá járulnak.

14

2. A projekt céljai és tevékenységei 2.1. A projekt céljainak meghatározása A projekt során célunk közös molekuláris patomechanizmusok és biomarkerek azonosítása az akut és krónikus (degeneratív) agykárosodásokban különös tekintettel az idegrendszerben lerakódó szabad vas-toxicitásra, a kapcsolódó oxidatív stresszre, mitochondriális károsodásra, a microglia-macrophag reakciókra, az ősi immunrendszer aktiválódására, az agyi erek vasomotor működésére, valamint ezen folyamatok komplex összefüggéseire. Kutatásai módszereink magában foglalnak speciális MRI technikákat, mint például a patológiás vaslerakódás kimutatására alkalmas „susceptibility weighted imaging (SWI)”, MR-spektroszkópia, fehérállományi léziók víz diffúziójának biexponentialis elemzése, diffúziós tenzor képalkotás, frakcionális anizotrópia érték mérése. Izotópos agyi vizsgálatok (SPECT/CT), Parkinson-kór, differenciál diagnosztikájában, stroke-ban, traumás agysérülések esetén. Szintén SPECT/CT alkalmazásával 67Ga-citrát-, 99mTc-antigranulocyta monoklonális antitest szcintigráfia krónikus gyulladásos folyamatok, 99mTc-nanocolloid szcintigráfia fagocitózis kimutatására ad iv vivo lehetőséget. A macrofág-microglia-ősi immunrendszer aktivitását jelző gyulladásos-markerek, hormonális-, oxidatív-, és nitrozatív stressz válasz (NOS, ROS, mitokondriális) összefüggések in vitro rendszerekben, állatmodellekben valamint vérből és liquorból történő vizsgálata, szintén a kutatási program része. Traumás agykárosodás, degeneratív demyelinisatio (SM), agyi erek vasreaktivitásának mérésére állatkísérletes modellekkel rendelkezünk. Vizsgáljuk a vas akkumuláció hátterében a vas háztartás szerepét (pl. a regulátor hepcidin génexpresszió mértékét és sejtélettani jelentőségét) agyi rezidens microglia sejtekben és az ősi immunitás vonatkozásában. Az állatkísérletes eredmények transzlációs kutatások alapját biztosítják melyek kivitelezéséhez a fentiek mellett human agymintákat használnánk (gyógyítási céllal eltávolított agytumor-sebészeti anyag, gyógyítási céllal eltávolított epilepsziás agyminták és néhány órás post mortem időn belül eltávolított agyminták) - ehhez szükséges etikai engedélyekkel rendelkezünk. Kutatásaink várható eredménye új biomarkerek azonosítása, melyek új típusú neuroprotektív terápiás megközelítések (gyógyszerfejlesztés) alapját adhatják, a neurodegeneratív betegségek szemléletének és patogenezisének új megközelítését nyújtják. A projekt átfogó célrendszerét az alábbi célhierarchia szemlélteti:

Stratégiai célok

Célhierarchia Az agyérkatasztrófák, az agysérülések, az epilepszia és a sclerosis multiplex által érintett lakossági szegmensek életminőségének javulása a létrehozott diagnosztikai és terápiás 15

Operatív célok

módszerek révén. A Pécsi Tudományegyetem regionális gazdasági és társadalmi beágyazódásának elősegítése a kutatások kooperációs karakterén keresztül. A Pécsi Tudományegyetem nemzetközi tudományos potenciáljának emelése a tudományos partnerségen keresztül. A kutatói és szellemi tulajdon hasznosítási kompetencia fejlesztése szervezeti innovációs program megvalósítása révén. Tartós szakmai kohéziót felmutatni képes kutatócsoport létrehozása és fenntartása Szellemi tulajdon menedzsmentben és közösségi kutatási programok menedzsmentjében jártas kutatók számának növelése Fiatal kutatók és hallgatók bevonása Vállalati kutatási kooperációk számának növelése és a találmányhasznosítás vállalati oldalának megerősítése Nemzetközi kooperációra épülő kutatási projektek számának növelése A kutatásmenedzsment és szellemi tulajdon menedzsment szervezetimódszertani alapjainak megerősítése A hasznosítás és iparjogvédelem terén kellően előkészített találmányok számának növekedése A benyújtott szabadalmi igények számának növekedése A tudástranszfer szolgáltatások módszertani alapjainak megerősítése

16

2.2. A fejlesztések célcsoportjai, az érintettek köre, a fejlesztések hatásterülete A projekt közvetlen célcsoportját alkotják az érintett betegséggel élők és hozzátartozóik. A közvetlen célcsoport életminőségét a projekt eredményei alapjaiban befolyásolhatják, hiszen a kutatások új, hatékony és biztonságos gyógyszerek és gyógyító eljárások létrehozásához járulhatnak hozzá. A projekt által érintett betegszegmens jellemzően alacsony jövedelmű, idegrendszeri betegsége miatt kiszolgáltatott (vagy akutan fellépő agykárosodása - pl. traumás agysérülés, stroke) – kiszolgáltatottá váló társadalmi csoport, így a projekt eredményei a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését is célozza. A célcsoport elérése beutalási, betegkövetési rendszereinken belül biztosított. A projekt további közvetlen célcsoportját alkotják a kutatásba kapcsolódó hazai és külföldi orvos kutatók, mely célcsoportban kiemelt figyelmet fordítunk a fiatal kutatók bevonására. A programba való bekapcsolódás révén a kutatók a további kutatási lehetőségekhez, nélkülözhetetlen ismeretekhez jutnak, bővítik tudományos-szakmai kapcsolatukat, mindeközben a legfontosabb nemzetgazdasági érdekhez, az egészség megőrzéséhez-helyreállításához járulnak hozzá. A projekt közvetett célcsoportját alkotják azon intézmények és vállalkozások, melyek a kutatási eredmények betegekhez való eljutását engedélyezéssel, gyártással, forgalmazással és társadalmi tudatformálással segítik. A közvetett célcsoporton belül ki kell emelni az egészségügyi hatósági szereplőket, gyógyszergyárakat és forgalmazókat, a szakmai szervezeteket és a betegek ellátását segítő intézményeket. A projekt által érintett betegek, betegségek nyilvántartása jogszabály által előírt nyilvántartási rendszerben történik, melynek adatai naprakésznek tekinthetők. A célcsoport szükségletei – egészségmegőrzés és helyreállítás – a projekt központi elemét képezi, valamint a projekt tervezése nem nélkülözhette a célcsoport bevonását, hiszen a projekt eredményei közvetlen módon érintik a célcsoport életminőségét, egészségügyi állapotát. Célcsoport és A célcsoport mérete érintettek köre Az agyérkatasztrófák, az agysérülések, az A célcsoport nagy és epilepszia és a egyre növekvő méretű, sclerosis multiplex által amely a kutatásokkal érintett lakosság érintett betegségek fokozott súlyára hívja fel a figyelmet Betegképviseleti szervek Hazai és nemzetközi kutatói közösség

A hatásterület jellege A hatásterület kezdetben hazai, azonban a kutatási eredmények nemzetközi hasznosítása a hatásterületet európai léptékűvé emeli

A célcsoport kis méretű, azonban fontossága fokozott

Hazai hatásterület

Közepes méretű

Nemzetközi hatásterület 17

Fiatal kutatók, hallgatók Hazai és nemzetközi vállalkozási szféra

Technológia-transzfer szervezetek Ágazati szervek

Közepes méretű Kis méretű, jelentősége a szellemi tulajdon hasznosításában azonban óriási Kis méretű

döntéshozó Kis méretű, azonban az egészségügyi ellátást alapjaiban meghatározó célcsoport Érdekképviseleti és szakpolitikai Kis méretű szervezetek Nyilvánosság biztosításának szereplői Közepes méretű

Nemzetközi hatásterület Nemzetközi hatásterület, az európai együttműködői kör különösen fontos partnerséget képvisel Nemzetközi hatásterület, európai súlyponttal Hazai hatásterület

Hazai hatásterület Nemzetközi hatásterület, melyben a hazai nyilvánossági aktivitások döntő súlyt képviselnek

2.3. Az elérendő célokhoz szükséges tevékenységek bemutatása Az akut és krónikus neurológiai betegségek a leggyakoribb betegségcsoportok közé tartoznak; ezen belül az akut agykárosodások (sroke, trauma) jelentős mértékben felelősek a korai halálozásért, rokkantságért. Egyes betegségekben zajló neurodegeneratív folyamatok szintén korai rokkantságot okoznak (pl. sclerosis multiplex), és ide tartoznak az idősödő népességet érintő leggyakoribb betegségek (pl. vascularis dementia, Alzheimer kór, egyéb demenciák), Parkinson-kór, Parkinson-plusz szindrómák, epilepszia). Az utóbbi években számos elmélet próbálta univerzálisan megközelíteni e betegségek patomechanizmusát, és sugallta közös molekuláris folyamatok lehetőségét: a neuronális fehérjék konformáció változása és a következményes toxicitás a fehérjék lokalizációjától függően (pl. prion betegségek, Huntington kór, Parkinson kór, Alzheimer dementia, stb.), a mitochondriális mechanizmusok vizsgálata is e folyamatsorba illeszthető be. Az utóbbi években a vas toxicitásának szerepe ismételten felmerült, azonban kevéssé vizsgált. A vasháztartás összefüggése a szabadgyökképzéssel, mitochondriális dysfunkciókkal és az ősi – illetve részben az adaptív – immunitással, új megközelítését nyújthatja egy közös, az akut és krónikus degeneratív idegrendszeri folyamatokat egyaránt jellemző patogenezisnek. Jelen pályázat komplex megközelítéssel, in vitro és in vivo állatkísérletes, és humán in vitro, ex vivo és postmortem vizsgálati módszerekkel kívánja jellemezni három, egymással összefüggő, de ily 18

módon nem vizsgált terület lehetséges szerepét az említett idegrendszeri betegségekben: a vas toxicitást, a mitochondrialis patológiát és az ősi immunitást. Számos korábbi kísérletes és ex vivo adatunk utal arra, hogy e mechanizmusok alapvető szerepet játszanak e betegségek kialakulásában (stroke, trauma, Parkinson kór, epilepszia, sclerosis multiplex), és feltételezhetően összefüggenek. A kollaborációs partnerek együttműködése kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy e három terület eddig nem vizsgált komplexicitásának részleteit feltárjuk, a patogenezisben azonosított molekulák biomarker szerepét elemezzük neurológiai betegségekben, illetve a feltételezett biomarkerek patogenetikai szerepét modellezzük állatkísérletekben. 1. Feladatcsoport: Projekt előkészítés

Részfeladat

Előzetes igényfelmérés, háttérelemzés, piackutatás

Megvalósíthatósági Tanulmány és kutatási terv Intézményi együttműködések körében végzett szükségletfelmérések, helyzetfeltárások

Környezeti hatásvizsgálat, egyéb szükséges háttértanulmányok Közbeszerzési eljárás

Részfeladat tevékenységei  Ágazati statisztikák elemzése  Előzetes igényfelmérés elkészítése  Célcsoporti interjúk lefolytatása és elemzése  Előzetes háttérelemzés elkészítése  Célpiacok elemzése  Előzetes piackutatás elkészítése

Határidő 2012.06.30. 2012.07.31.

A feladat elkészült

2012.03.30.

 Intézményi együttműködések elemzése  Az elemzések nyomán szükségletfelmérések elkészítése  Helyzetfeltárások készítése  A projekt környezeti hatástényezőinek azonosítása  Exetern adatok gyűjtése és elemzése  Környezeti hatásvizsgálat elkészítése  Ajánlati felhívás

2012.06.30. 2012.07.31. 2012.06.30. 2012.07.31.

2012.06.30. 2012.08.30. 2012.08.30. 2012.07.31. 2012.07.31. 2012.08.31.

2013.04.01. 19

előkészítése

elkészítése;  Műszaki specifikáció elkészítése;  Szerződés tervezetek elkészítése.

2. Feladatcsoport: Szakmai tevékenységek

2.1. Részfeladat csoport: Alapkutatási és célzott alapkutatási projektek megvalósítása Részfeladat Részfeladat Határidő tevékenységei Alapkutatási és  Stroke célzott alapkutatási alprogram programelem  Agysérülések megvalósítása alprogram  Epilepszia 2014. 12.31. alprogram  Sclerosis multiplex alprogram

2.2. Részfeladat csoport: Kutatás–fejlesztés megvalósításához szükséges humánerőforrás és szolgáltatás biztosítása Részfeladat Részfeladat tevékenységei Határidő Kutatócsoport  A kutató csoport 2012.09.30. létrehozása, kutatók megalakulása és alkalmazása, illetve kommunikáció megbízása, vállalati kereteinek biztosítása szektor kutatóinak  Feladat-felelős-határiő 2012.09.30. bevonása háló elkészítése  Szerződéses háttér 2012.10.31. kimunkálása  Vállalkozási 2012.10.31. kapcsolódási pontok részfeladatainak elosztása és a kommunikáció rendjének kialakítása Olyan kutatók és  Oktatási anyagok 2013.01.01. tudománymenedzserek elkészítése az Európai képzése, akik a hazai Uniós pályázati kutatócsoportok programok uniós K+F ismeretében, 20

pályázatokban történő sikeres részvételét tudják majd biztosítani, beleértve a pályázatok megírását, hálózatépítést és azok lebonyolítását

oktatásszervezés A pályázatok tartalmi ismereteinek elméleti és gyakorlati oktatása egy futó pályázati kiíráshoz tartozó pályázat kidolgozásán keresztül Kutatói kooperációs ismeretek átadása A kutatási asszisztencia megújítását megelőző igényfelmérés Az igények értékelése, az asszisztencia fehér foltjainak feltárása Az asszisztencia módszertanának kifejlesztése, bevezetés A munkaterv áttekintése és a fiatal kutatókhoz telepíthető részfeladatok meghatározása Feladat elosztó értekezlet tartása Feladat-felelős-határidő háló elkészítése A hallgatókhoz telepíthető részfeladatok meghatározása Hallgatók körében a program népszerűsítése Hallgatók bevonása

2013.03.01.

 Előzetes igényfelmérés, oktatásszervezés  Szellemi tulajdon menedzsment oktatási moduljainak kidolgozása, az oktatás megtartása  Projektmenedzsment oktatási moduljainak kidolgozása, az oktatás megtartása

2013.01.01.



 Kutatási asszisztencia fejlesztése





 Fiatal kutatók bevonása innovatív kutatói teamekbe



  Hallgatók bevonása innovatív kutatói teamekbe



  A létrejött eredmények hasznosításával kapcsolatos képzéseken való részvétel

2013.04.01.

2013.03.01. 2013.05.01. 2013.09.01. 2012.09.30.

2012.09.30. 2012.09.30. 2012.09.30. 2012.09.30. 2012.09.30.

2013.03.01.

2013.04.01.

21

2.3. Részfeladat csoport: Kutatás–fejlesztési szolgáltatások fejlesztése, valamint kutatási és innovációs együttműködések kialakítása Részfeladat Részfeladat tevékenységei Határidő Nemzetközi K+F és 2013.01.01.  Partnerkapcsolati innovációs programmal szembeni együttműködés, igény rögzítése tapasztalatcsere, 2013.02.01.  Meglévő kutatási nemzetközi kapcsolatok áttekintése kapcsolat- és 2014.01.01.  Partnerkeresési program hálózatépítés FP7-es és tervezése és Horizon2020-as 2014.05.01. kivitelezése potenciális pályázó  Közös kutatási projektek szervezetekkel, megalapozása intézetekkel A felsőoktatási  A potenciális 2013.01.01. kutatóhelyek és a együttműködő vállalkozások tudományos vállalkozások körének együttműködésének rögzítése elősegítése  A szakterületi 2013.03.01. kooperáció feltételeinek kialakítása 2013.05.01.  Kutatási tervek egyeztetése 2014.01.01.  Közös kutatáshasznosítási programok megalapozása Kutatók és  Előzetes igényfelmérés a 2013.04.01. közoktatásban, közoktatásban, felnőttképzésben, felnőttképzésben, szakképzésben dolgozó szakképzésben dolgozó pedagógusok pedagógus érintettekkel együttműködésének  Kapcsolódási pontok 2013.04.01. megteremtése és felvázolása támogatása  Az együttműködés 2013.05.01. kereteinek rögzítése  Kooperációs program 2014.10.01. megvalósítása Kutatásmenedzsmenti  Kutatásmenedzsment 2013.02.01. szervezetfejlesztés igényfelmérés  Szolgáltatással le nem 2013.06.01. fedett igények feltárása  Módszertani fejlesztés 2013.12.01. végrehajtása 22

Tudástranszferszolgáltatások fejlesztése kizárólag a projekt kutatási területéhez kapcsolódóan

A projekt során létrejött tudományos eredmények hasznosíthatóságának vizsgálata

 A fejlesztés hatásainak értékelése  Tudástranszfer igényfelmérés  Szolgáltatással le nem fedett igények feltárása  Módszertani fejlesztés végrehajtása  A fejlesztés hatásainak értékelése  Iparjogvédelmi kutatás az eredmények szabadalmazási lehetőségeinek feltárására  Szabadalmi értékelés  A tudományos eredmények hasznosíthatósági elemzése

2013.12.01. 2013.02.01. 2013.05.01. 2014.01.01. 2014.01.01. 2014.05.01.

2014.07.01. 2014.09.01.

2.4. Részfeladat csoport: A kutatás–fejlesztési, valamint az innovációs tevékenységek és azok infrastruktúrájának létrehozása Részfeladat Részfeladat Határidő tevékenységei Kutatás–fejlesztési Beszerzendő 2014.06.01. célokat szolgáló eszközök tudományos eszközök és specifikálása 2014.07.31. berendezések beszerzése Közbeszerzési eljárás lefolytatása után az eszközök és berendezések beszerzése 3. Feladatcsoport: Egyéb tevékenységek

Részfeladat Részfeladat tevékenységei Projektmenedzsment  A projektmenedzsment formális felállítása, szervezeti keretek kidolgozása  szakmai és pénzügyi eljárásrend kidolgozása  Kommunikációs és beszámolási keretek kidolgozása

Határidő 2012.10.01.

2012.10.01. 2012.10.01. 23

Tájékoztatás, nyilvánosság

Könyvvizsgálat

Horizontális elvek és vállalások megvalósulását támogató tevékenységek – Fenntarthatóság

 Elszámolási keretek kidolgozása  Folyamatos projektmenedzsment 2012.10.01. biztosítása 2014.12.30. 2012.08.31.  Internetes honlap készítése, vagy a meglévő honlapon a projekthez kapcsolódó tájékoztató létrehozása és folyamatos működtetése, frissítése  Sajtóközlemény kiküldése a 2012.09.15. projekt indításáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése  A projekt helyszínén „B” típusú 2012.10.01. projekt tábla elkészítése és elhelyezése  Fotódokumentáció elkészítése 2013.07.31.  Sajtóközlemény kiküldése a projekt zárásáról és a 2014.12.15. sajtómegjelenések összegyűjtése  TÉRKÉPTÉR feltöltése a projekthez kapcsolódó 2012.12.31. tartalommal  A projekt helyszínén „D” típusú tábla elkészítése és elhelyezése 2013.05.31. 2012.09.01.  Könyvvizsgálói megbízás adása  Könyvvizsgálattal való 2012.09.01. kommunikációs és dokumentumrend kidolgozása  Könyvvizsgálat lefolytattatása 2014.12.31.  Környezettudatos 2014.12.31. menedzsment és tervezés körében a fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók arányát növeljük, a fenntartási időszak végére 200 főre  Az eszközök, termékek, alapanyagok, szolgáltatások beszerzésénél környezeti szempontokat alkalmazunk 24

 Környezettudatos menedzsment és tervezés körében környezetvédelmi/fenntartható sági megbízottat alkalmazunk  A tudásmegosztás (képzések, műhelyek, konferenciák, megbeszélések) választott körülményei környezettudatosságot tükröznek  Helyszínválasztáskor környezetbarát közlekedési (elérhetőségi) szempontokat érvényesítünk  Fenntartható fejlődést szolgáló megvalósítás és fenntartás körében a működési területen a kulturált, tiszta környezet fenntartását segítjük (7000 m2).

Horizontális elvek és vállalások megvalósulását támogató tevékenységek – esélyegyenlőség

A fenntarthatósági elvek megvalósulását támogató tevékenységeket a projekt zárását követően a fenntartott gyakorlat részévé tesszük, melytől kezdve ez szolgál tervezési bázisul a további projektek során.  Esélyegyenlőségi terv  A szervezet döntéshozói, munkavállalói vagy közönsége számára esélyegyenlőségi képzés tartása  Szervezetfejlesztés során speciális figyelmet fordítunk a nők vezette szervezetekre, illetve kifejezetten a nők igényeire specializált programokra  A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációnkban esélytudatosságot fejezünk ki, nem közvetítünk szegregációt, csökkentjük a csoportokra vonatkozó meglévő

2014.12.31.

25

előítéleteket.  Az esélyegyenlőségi célcsoportokat, azok képviselőit bevontuk a projekt tervezésébe.  A célcsoportok számára a fejlesztés eredményéhez való hozzáférést az esélyegyenlőségi célcsoportok képviselőivel egyeztetett módon segítjük Az esélyegyenlőségi elvek megvalósulását támogató tevékenységeket a projekt zárását követően a fenntartott gyakorlat részévé tesszük, melytől kezdve ez szolgál tervezési bázisul a további projektek során A kutatás szolgáltatási fejlesztések és a kutatói team-ek tartós fenntartásának szervezeti és módszertani előkészítése a projektidőszakon belül Szellemi tulajdonjoghoz kapcsolódó jogi tanácsadás igénybevétele

 Kutatói igények felmérése  További kutatási tervek felmérése  Kutatói team tartós fennmaradását biztosító közös programterv kidolgozása

 Szabadalmi bejelentést megelőző kutatói interjúk lefolytatása  A bejelentés területi és díjstratégiájának kidolgozása  Igénypontok kidolgozása  Bejelentés benyújtása

2014.01.01. 2014.03.01. 2014.07.01.

2013.01.01. 2013.06.01. 2013.06.01. 2013.09.01.

2.4. Indikátorok Kapcsol ódó cél

Indikátor megnevez ése

Stratégiai Hazai célok publikációk

Az Célért Céldátu adatforrás ék m megnevezé se Kimenet indikátorok 2014.12 Megjelent db 0 2 .31 publikáció

Mérték egység

Kiind ulási érték

26

száma Nemzetközi Stratégiai publikációk célok száma Bejelentett Stratégiai hazai célok szabadalma k száma

db

0

6

2014.12 .31

Megjelent publikáció

db

0

0

2014.12 .31

Szabadalmi bejelentés

Eredmény indikátorok Nagydoktori Stratégiai disszertáció célok k száma Stratégiai Habilitációk célok száma PhD Operatív disszertáció célok k száma

db

0

0

2014.12 .31

Megjelent disszertáció

db

0

0

2014.12 .31

Megjelent habilitáció

db

0

3

2014.12 .31

Megjelent disszertáció

Hatásindikátorok A projekt eredményei nek Operatív disszeminác célok iója hazai konferenciá kon A projekt eredményei nek Operatív disszeminác célok iója nemzetközi konferenciá kon

db

0

5

2014.12 .31

Konferencia előadás

db

0

1

2014.12 .31

Konferencia előadás

3. A szakmai és pénzügyi megvalósítás részletes ütemezése 3.1. A tervezett fejlesztés bemutatása 3.1.1. A megvalósulás helyszíne Projekt helyszín Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika Pécsi Tudományegyetem Idegsebészeti Klinika Pécsi Tudományegyetem Laboratóriumi Medicina Intézet Pécsi Tudományegyetem Központi Elektonmikroszkópos Laboratórium

Cím 7623 Pécs, Rét utca 2. 7623 Pécs, Rét utca 2. 7624 Pécs, Ifjúság út 13. 7624 Pécs, Honvéd u. 1.

27

Pécsi Tudományegyetem Igazságügyi Hemogenetikai Tanszék Pécsi Tudományegyetem Patológiai Intézet Neuropatológiai Tanszék Pécsi Tudományegyetem Nukleáris Medicina Intézet

7624 Pécs, Szigeti út 12.

7623 Pécs, Rákóczi út 2. 7623 Pécs, Rákóczi út 2.

3.1.2. Az előkészítéshez és a megvalósításhoz kapcsolódó feladatok meghatározása A projekt tervezési szakaszában felmértük mindazon feltételeket, melyek a kutatási és szervezeti innovációs program sikeres megvalósításához szükségesek. Az egyes kritériumokat és a megfelelés formáját az alábbi táblázatban foglaljuk össze: Előzetes feltétel Kivitelező szervezet tárgyi feltételei

Kivitelező feltételei

szervezet

Tervezési feladatok

Engedélyezési eljárások Marketing feladatok

Státusz A Pécsi Tudományegyetem a kutatási és szervezetfejlesztési program kivitelezéséhez szükséges tárgyi feltételekkel rendelkezik. A kutatásoknak otthont adó ingatlanok megfelelő infrastrukturális adottságokkal rendelkeznek, a tudományos eszközállomány pedig minőségében garantálja a kutatások sikeres lefolytatását. személyi A kutatásokhoz és a szervezeti innovációhoz szükséges személyi feltételek rendelkezésre állnak. A jelen kutatási és innovációs programban építési beruházást nem tervezünk, a tervezési feladatok az eszközök telepítésével összefüggésben jelentkeznek, melyek bejáratott eljárási módszertan alapján kerülnek kivitelezésre. A kutatásokhoz szükséges valamennyi engedély rendelkezésre áll. A kutatások csak részben érintkeznek marketing feladatokkal. A létrehozott eredmények nyilvánossággal való megismertetése nem a szokványos marketing csatornákon zajlanak, 28

Kommunikációs feladatok

azonban a kooperációs részfeladatok tekintetében tervezünk innovációs marketing feladatokat ellátni. E speciális marketing módszertani háttere rendelkezésünkre áll. A projekt szerves részét képezi a kommunikáció, mely jelenti a kutatási belső kommunikációt, a vállalkozási és nemzetközi kapcsolattartást, valamint a projekt nyilvánossági feladatainak ellátását. A többrétű kommunikációs feladatok ellátása bejáratott módszertan szerint történik.

3.1.3. A fejlesztés hatásainak elemzése A projekt közvetlen és közvetett hatásai a hatásváltozók tekintetében: Számszerűsíthető hatásváltozó A projekt eredményeként benyújtott (magyarországi vagy nemzetközi) szabadalmi kérelmek (szabadalom, oltalom) száma (eljárás elindítása)

A projektben közreműködő fiatal kutatók száma

A projektben közreműködő magyar

Közvetlen és közvetett hatás Közvetlen hatás: A benyújtott szabadalmak (a szabadalom megadása esetén) a projektgazda kezelésében álló szellemi tulajdon portfolió bővülésével jár, mely sikerrel hasznosítható a szabadalmi gazdálkodási kooperációkban. Közvetett hatás: A szellemi tulajdon portfolió bővülése tudományos presztízst teremt, hiszen a szabadalmak nyilvános ismertetése révén a szabadalmas ismertsége növekszik. Közvetlen hatás: A fiatal kutatók bevonásának közvetlen hatásaként a kutató csoportok korösszetétele elmozdul a fiatalabb korosztályok irányába. Közvetett hatás: A fiatal kutatók bekapcsolódása pozitív hatást gyakorol a kutatói életpálya tervezésére, hiszen a kutatási programok lezárulása után újabb tematikus projektekbe kapcsolódhatnak be. Közvetett hatás: A projektben 29

kiváló kutatók/ oktatók száma (MTA közreműködő magyar kiváló doktora, illetve azzal egyenértékű kutatók/oktatók emelik a Pécsi háttérrel bíró) Tudományegyetem szakmaitudományos elismerését. Közvetett hatás: A projektben közreműködő magyar kiváló kutatók/ oktatók ismertségük révén kedvező hatást gyakorolnak a későbbi nemzetközi kutatási programok szervezésére. A projekt során elért potenciális Közvetlen hatás: A projekt során FP7/FP8 partnerek száma elért potenciális FP7/FP8 partnerek révén megteremtődik az esély arra, hogy a létrehozott kutatócsoport több nemzetközi kutatásba kapcsolódhasson be. Közvetett hatás: A projekt során elért potenciális FP7/FP8 partnerek az egyetem további – nem kutatási jellegű – nemzetközi partnerségére is kedvező hatást gyakorolnak. A projekt támogatásával hazai és Közvetlen hatás: A projekt nemzetközi szakfolyóiratokban támogatásával hazai és nemzetközi megjelent publikációk, illetve önálló szakfolyóiratokban megjelent monográfiák száma publikációk, illetve önálló monográfiák emelik a kutatók és a Pécsi Tudományegyetem tudományos hírnevét. Közvetett hatás: A megjelent publikációk, illetve ezek nyilvános ismertetése révén további kutatási kooperációk jöhetnek létre. A projekt keretében megvalósuló Közvetlen hatás: A projekt K+F projektek száma keretében megvalósuló K+F projektek közvetlen hatása a diagnosztikai és terápiás módszerek létrehozása. Közvetett hatás: A kutatási eredmények további kutatási programokat alapoznak meg. A projektben közreműködő Közvetlen hatás: A projektben vállalkozások száma közreműködő vállalkozások az egyetemi-vállalkozási tudományos kooperáció legfontosabb építő elemei, melynek révén lehetőség nyílik a létrehozott eredmények társadalmi-gazdasági 30

hasznosítására. Közvetett hatás: A vállalkozási kooperáció közvetett hatásaként további kutatási tervek születnek, melyek megteremtik a lehetőségét a későbbi kollaborációknak.

Társadalmi és gazdasági hatásváltozó Foglalkoztatás és munkaerőpiac

Munkakörülmények

Társadalmi integráció és különleges társadalmi csoportok védelme, esélyegyenlőség

Területi kiegyenlítődés

Közvetlen és közvetett hatás Közvetlen hatás: A projekt közvetlen hatása a kutatók és tudománymenedzserek foglalkoztatása, melynek révén a munkaerőpiac a magasabb szellemi hozzáadott értékű szegmense bővül. Közvetett hatás: A projekt révén a partner vállalkozásoknál szintén kutatói és tudománymenedzseri státuszok létesülnek. Közvetlen hatás: A projekt során a kutatói munkakörülmények a modern eszköz és informatikai állomány használata, valamint a megújított kutatásmenedzsment módszertan következtében javulnak. Közvetett hatás: A kedvező hatások partnereinknél is kifejtik kedvező hatásukat, hiszen a módszertani fejlesztések eredményeit szabadon rendelkezésükre bocsátjuk. Közvetlen hatás: A projekt elsődleges kedvezményezettje az agyérkatasztrófák, az agysérülések, az epilepszia és a sclerosis multiplex által érintett lakosság, melynek életkörülményeit a projekt eredményei egyértelműen kedvezően befolyásolják. Közvetett hatás: A projektben prioritást adunk a fiatal és hölgy kutató és hallgató kollégák bekapcsolódásának. Közvetlen hatás: Az 31

Közegészségügy

A szociális ellátó-rendszerekhez történő hozzáférés

Kutatás-fejlesztés

agyérkatasztrófák, az agysérülések, az epilepszia és a sclerosis multiplex által érintett lakosság esetében a területi kiegyenlítődés hiányosságai korlátozzák az ellátáshoz való hozzáférést. A projekt közvetlen hatásaként a diagnosztikai és terápiás eljárásokhoz az érintett betegszegmensek hozzáférése javul. Közvetett hatás: A területi kiegyenlítődés közvetett hatásaként a betegekkel kapcsolatban álló hozzátartozók, betegszállítók, otthonápolási szolgáltatók terhei is csökkennek. Közvetlen hatás: Az agyérkatasztrófák, az agysérülések, az epilepszia és a sclerosis multiplex diagnózisát és terápiás gyakorlatát fejlesztő program hozzájárul a közegészségügy egy szegmensének megújulásához. Közvetett hatás: A projekt eredményeit a közegészségügy határszegmensei is sikerrel átvehetik, mely által a diszciplínák közelebb kerülhetnek egymáshoz. Közvetlen hatás: Az agyérkatasztrófák, az agysérülések, az epilepszia és a sclerosis multiplex által érintett lakosság ellátó rendszerhez való hozzáférése (részben a fent már említett területi, részben pedig további társadalmi okok miatt) különböző, több esetben korlátozott. A jelen kutatási program központi célkitűzése a hozzáférés javítása és a beteg esélyegyenlőség erősítése. Közvetett hatás: Az ellátó rendszerhez való hozzáférés javítása a betegségekkel élők hozzátartozói szempontjából is kedvező hatást gyakorol. Közvetlen hatás: A program 32

Nemzetközi kapcsolatok

kutatási jellegéből adódóan a tudományos hatások eleve közvetlen módon jelentkeznek, s a hatásváltozók javulása a kutatási szegmensben érzékelhetők leginkább. Közvetett hatás: A program a kutatás-fejlesztés határterületeire (szabadalmazás, szabadalmi portfoliógazdálkodás) is kedvező hatást gyakorol a létrehozott szellemi tulajdon révén. Közvetlen hatás: A projekt közvetlen hatásaként a kutatócsoportok nemzetközi kapcsolatainak elmélyülését, kutatási kollaborációkat és közös pályázati projekteket várunk. Közvetett hatás: A projekt révén a Pécsi Tudományegyetem további – nem kutatási jellegű – nemzetközi kapcsolatainak elmélyülését várjuk.

A program során kiemelt figyelmet fordítunk az esélyegyenlőségre, hiszen a kutatások legfontosabb célcsoportjai maguk is az esélyegyenlőségi kritériumok által leginkább érintett szegmenshez tartoznak. A Pécsi Tudományegyetem rendelkezik esélyegyenlőségi tervvel, melynek rendelkezéseit a jelen program során is követjük. A jelen kutatási programban – csakúgy, mint minden, az egyetem által folytatott kutatás során – a projekthez kapcsolódó kommunikációban esélytudatosságot fejezünk ki. A kutatási program környezeti hatásait felmértük, és megállapítottuk, hogy negatív, környezetterhelő hatással nem kell számolnunk. A környezeti elemek és rendszereik (talaj-föld, vizek, levegő, zaj-rezgés, természeti rendszerek, táji rendszerek, települési rendszerek – épített környezet) a kutatások során nem károsodnak. A környezeti hatások elemzésekor külön kiemelendő a fenntartható területhasználat, mely a kutatási célú infrastruktúra célzott használata által a jelen programban is biztosított. A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztás, tudatosítás és ellenőrzés a projekt során mindvégig jelen van, valamint az eszközök, termékek, alapanyagok és szolgáltatások beszerzésénél környezettudatos eljárást követünk.

33

3.1.4. Pénzügyi terv A módszertan bemutatása: A vizsgálat időhorizontja A jelen kiírásban igényelt támogatás mértéke A projektgazda és a tevékenység jellege A projekt majdani működtetőjének és fenntartójának személye Az amortizáció kezelésének módja Az Áfa kezelése Az infláció kezelése

2012-2014. 100% Központi költségvetési szerv Pécsi Tudományegyetem Nem releváns Az áfa az Egyetem esetében nem visszaigényelhető, így elszámolásra kerül. Az infláció várható mértéke beépítésre került.

Költségvetés:

KÖLTSÉGVETÉS Költségnem Előkészítési költség 52. Előkészítő tanulmányok (5 darab) Projekt menedzsment 526. Utazási és kiküldetési költségek menedzsment 54. Bérköltség (28 hó, projekt menedzser 300 000 Ft/hó, pénzügyi vezető 200 000 Ft/hó, pénzügyi munkatárs 78 000 Ft/hó)

Összeg (Ft) 1 600 000 500 000 16 204 724

56. Bérjárulék 4 375 276 Projekt szakmai megvalósításával összefüggő költségek 526. Utazási és kiküldetési költségek szakmai 1 000 000 54. Bérköltség 121 535 433 56. Bérjárulék 32 814 567 559. Kiküldetés napidíja 100 000 Projekt megvalósításához igénybevett szolgáltatás 513. Kutatással összefüggő anyagköltség 525. Oktatás és továbbképzés költségei 529. Kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó szakmai szolgáltatások

10 000 000 4 000 000 20 000 000

Egyéb szolgáltatások 34

529. Kötelező nyilvánossági költségek 500 000 529. Könyvvizsgálói díj 500 000 Egyéb, a projekt végrehajtásával összefüggő általános költség 513. Dokumentációs költség (fénymásolópapír, toner, irodaszer)

100 000

527. Telefon, fax, internet, postaköltség 529. Víz, gáz, elektromos áram, fűtés 531. Hatósági szolgáltatási díjak, illetékek, bankszámlaköltség

200 000 470 000 100 000

Beruházás 141. Kutatáshoz kapcsolódó eszközök 511. Kutatáshoz kapcsolódó műszerek, gépalkatrészek 513. Kutatáshoz kapcsolódó kiegészítő eszközök Költségek összesen

11 250 000 3 550 000 1 200 000

230 000 000

Cash flow terv: Cash Flow terv (adatok ezer forintban) Időszak Kiadások Támogatási bevételek 2012. I. 0 0 2012. II. (Előleg) 1 673 57 500 2012. III. 18 609 0 2012. IV. 5 332 0 2013. I. 30 736 0 2013. II. (I.kifizetési kérelem) 29 273 28 123 2013. III. 32 827 0 2013. IV. (II.kifizetési kérelem) 23 732 56 559 2014. I. 21 223 0 2014. II. (III.kifizetési kérelem) 22 059 43 282 2014. III. 23 105 0 2014. IV. (IV.kifizetési kérelem) 21 432 44 536 Összesen 230 000 230 000 3.1.5. Kockázatelemzés A kutatási és szervezeti fejlesztési program tervezésekor felmértük azon kockázati tényezőket, melyek az előkészítést, végrehajtást és fenntartást befolyásolhatják, akadályozhatják, vagy akár kizárhatják. A felmért kockázatok hatásait, a bekövetkezés valószínűségét elemeztük, valamint 35

kidolgoztuk a kockátok realizálódását megelőző feladatok körét. A projekt pénzügyi kockázatainak elemzését az egyes költség és bevételi paraméterek, valamint az ezekre ható tényezők tervezettől való eltérése felől közelítettük. A pénzügyi hatásjellegű paraméterek értékelését az alábbi táblázat tartalmazza: Kockázati hatásváltozó Értékelés Pénzügyi erőforrások rendelkezésre A projekt végrehajtásához állása szükséges pénzügyi erőforrások a projekt teljes futamideje alatt rendelkezésre állnak, melyet a Pécsi Tudományegyetem likviditásközpontú pályázati rendszere garantál. A kockázat csökkentése érdekében a támogatási kifizetési igénylések minden esetben a Gazdasági Főigazgatóság által kidolgozott módszertan alapján történnek, az előfinanszírozási igények pedig a tárgyidőszakot megelőző időszak likviditási tervében rögzítésre kerülnek. A hatásváltozó nem minősül kritikusnak. Projekt szakmai és pénzügyi A projekt pénzügyi és szakmai ütemezése ütemezése az utófinanszírozás (a pénzügyi források időbeni eltolódása) tényével számol. Az utófinanszírozási gyakorlat a Pécsi Tudományegyetem pályázati rendszerében protokolláris szinten is rögzítésre került, melynek elvét a kedvezményezett szervezeti egységek átvették és alkalmazzák. A kockázat csökkentése érdekében a csoportszintű szakmai és pénzügyi adminisztráció a legszorosabb szakmai együttműködést valósítja meg a Gazdasági Főigazgatóság projektfelelősével. A hatásváltozó nem minősül kritikusnak. Likviditási kapacitás A projekt teljes futamidejében rendelkezésre áll olyan mértékű előleg, illetve saját forrás, amely a likviditást biztosítja. A kockázat 36

Fenntartási költségek

csökkentése érdekében a pályázat megvalósítása a Gazdasági Főigazgatóság közreműködésével kidolgozott projektszintű likviditási mérleg elkészítésével történik, mely havi bontásban tartalmazza a pályázat terhére történő kötelezettségvállalásokat. A likviditási mérleg aktuális szinten tartásával elkerülhető a kifizetési igények torlódása, illetve a szakmai megvalósulás lelassulása. A hatásváltozó nem minősül kritikusnak. A projekt tervezési szakaszában felmértük azon szakmai elemeket, melyek a fenntartási időszakban költséget jelenthetnek. A fenntartási jellegű költségek a tárgyi eszközök vonatkozásában jelentkeznek, melyek hasznos élettartamában javítási, karbantartási és bővítési költségek jelentkeznek. A várható költségekre való felkészülés érdekében intézményi tartalékot képezünk a jövőbeli költségek fedezésére. A hatásváltozó nem minősül kritikusnak.

A projekt tervezésekor felmértük a megvalósítás és fenntartás kockázatait. A hatékony kockázati menedzsment érdekében a kockázatok erőssége és a bekövetkezés valószínűsége ismeretében meghatároztuk a kockázatok kezelésének módját. Az alábbi táblázat a megvalósítás és fenntartás kockázatait, valamint a kezelés módját tartalmazza: Kockázati tényező Jogi szempontok

A kockázat kezelésének módja A jogi szempontú kockázatok értékelését megelőzőleg áttekintettük a jelen kutatási programot érintő jogszabályokat, az elmúlt tervezési időszak változásait, illetve a jövőben várható változásokat. A megvalósítást alapjaiban a 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról, valamint 37

Intézményi szempontok

a 2004. évi CXXXIV. évi törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról érinti. A két alapvető jogforrás változásai 2011. év végén és 2012. első negyedévében történtek, mely változások a kutatások szempontjából kezelendő kockázatot nem tartalmaznak. A későbbi kockázatok elkerülése érdekében folyamatos jogszabály követési kontrollt működtetünk, illetve a módosítási előkészítési szakaszban lévő jogszabályokat már tervezetként alaposan tanulmányozzuk, illetve a várható hatásokat a projekten átvezetjük. A tervezett kutatási program futamideje alatt várható intézményi változásokat felmértük, a lehetséges hatásokat elemeztük. A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara a déldunántúli régió egyedüli szakirányú képzőhelye, regionális szinten nem számítunk új intézmény alapítására. A tervezett kutatások kivitelezési és fenntartási ideje alatt az üzemeltetői struktúra gyökeres változása nem várható, így a program végrehajtása nagy valószínűséggel változatlan struktúrában történik. Az üzemeltetői struktúra változására a projekt menedzsment rugalmasságával készülünk fel, melynek révén a szervezeti változások a szakmai és pénzügyi feladatellátás feltételeit nem befolyásolják kedvezőtlen irányba. A kockázat minimalizálása érdekében a projekt menedzsment meghatározza a projekt azon pontjait, melyek egy esetleges strukturális változás esetén megváltoznának, s ezen pontokra változásmenedzselési tervet készít. 38

Közbeszerzés

Közigazgatási változások

Társadalmi szempontok

Szakmai szempontok

A közbeszerzési szabályok esetleges változása a projekt tervezését és kivitelezését fokozottan befolyásolja. A kockázat csökkentése érdekében a projekt menedzsmenten belül közbeszerzési kapcsolattartót jelölünk ki annak érdekében, hogy a Gazdasági Főigazgatóság közbeszerzési gyakorlatában várható változásokra a lehető leghamarabb felkészüljünk, illetve a projekt beszerzései minden tekintetben megfeleljenek a vonatkozó jogszabályoknak. A közigazgatási rendszerbeli változások hatása a kutatási projekteket is érintheti, így a kockázat csökkentési terve itt is kidolgozandó. A projekt menedzsment a kockázatok csökkentése érdekében napra készen tájékozódik a várható változásokról, elemzi a változások projektet érintő hatásait és szükség esetén módosítást eszközöl a projekt végrehajtásában. A diagnosztikai és terápiás eljárások létrehozására irányuló kutatási programok tapasztalataink szerint magas társadalmi legitimitással bírnak, a gyógyító szándékú törekvések iránt a társadalom nagy várakozásokkal tekint. A lakosság és a közvélemény negatív irányú változására nem számítunk, azonban a jelen projekttel is ki kívánjuk fejezni elkötelezettségünket a kutatási témáknak megfelelő betegségekkel érintett lakosság életminőségének javítása iránt. A jelen kutatási programot leginkább érintő stratégiák változására felkészülünk, a változások kockázatait a projekt 39

Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempontok

Abszorpciós szempontok

során mindvégig csökkenteni kívánjuk. Ennek érdekében összegyűjtöttük a regionális és országos szinten jelenleg hatályban lévő stratégiákat, megvizsgáltuk az elfogadás keltét, melynek alapján a változások előre jelezhetők (pl. a 2007-13. tervezési időszakra vonatkozó stratégiák változása egészen bizonyos, míg a 2012-es tervezési dokumentumok változatlansága valószínű). A projekt menedzsment felkészül az egyes tervezési szinteken jelentkező változások követésére és menedzselésére. A jelen projekt pénzügyi-gazdasági fenntarthatósága biztosított, az elért eredmények nem jelentenek számottevő pénzügyi terhet a fenntartási időszakban. A fenntartási időszakban jelentkező várható költségekre előzetes tervezéssel és szükség szerinti intézményi tartalékképzéssel készülünk fel. A párhuzamosan futó projektek menedzselési kockázatait az elkülönített projektmenedzsment eszközével kívánjuk csökkenteni. Ennek révén az egyes projektek valamennyi folyamata esetében gondoskodunk projekt felelős kijelöléséről, illetve alkalmazzuk a valós idejű projekt követési rendszert.

3.1.6. Fenntartás A projekt megvalósításához szükséges tárgyi és immateriális feltételek a megvalósítási és fenntartási időszakban alapvetően rendelkezésre állnak. A megvalósítás feltételeit tovább garantálja a Pécsi Tudományegyetem Science Building (TIOP 1.3.1-07/1-2F-2008-0002) fejlesztése, magas színvonalú kutatóintézeti fejlesztésként teremti meg részen az intézményi környezetet. Kutatások során mindvégig igénybe kívánjuk venni a Science Building szolgáltatásait. Külföldi együttműködő partnereink együttműködése további garanciája a projekt sikeres megvalósításának. A 40

jelen projekt keretében tervezett tevékenységeket a projekt futamidején túl is fenn kívánjuk tartani. Ennek megalapozására áttekintettük a megvalósítás személyi és tárgyi feltételeit annak érdekében, hogy az esetleges fenntartási szükségletekkel még a projekt kezdeti szakaszában számolni lehessen. Az erőforrások felmérési tapasztalata alapján kijelenthetjük, hogy a hosszú távú működtetés valamennyi feltételével rendelkezünk. A tervezett tevékenységeket a fenntartás szemszögéből is elemeztük, az alábbi táblázatban összefoglaljuk a szakmai fenntartásra vonatkozó elképzeléseinket. 1. Feladatcsoport: Projekt előkészítés Részfeladat

Előzetes igényfelmérés, háttérelemzés, piackutatás

Megvalósíthatósági Tanulmány és kutatási terv

Intézményi együttműködések körében végzett szükségletfelmérések, helyzetfeltárások

Környezeti hatásvizsgálat, egyéb szükséges háttértanulmányok

Közbeszerzési eljárás előkészítése

Fenntartási terv  A piackutatásban foglalt megállapítások beépítése a további kutatási tervekbe  Aktualizálás  Visszacsatolások elvégzése igény szerint  A megvalósíthatósági tanulmányban foglalt elemzések aktualizálása, további projektekhez való felhasználás  Visszacsatolások elvégzése igény szerint  Szükségletfelmérések aktualizálása  Helyzetfeltárások felhasználása további projektek kontextusában  Környezeti hatásvizsgálat megállapításainak összevetése más projektek környezeti elemzéseivel  Megállapítások felhasználása további projektek környezeti kapcsolati elemzéséhez  Közbeszerzési dokumentáció aktuális

Fenntartási időhorizont Projekt zárás után 2 év

Projekt zárás után 2 év

Projekt zárás után 2 év

Projekt zárás után 2 év

Vonatkozó jogszabály 41

formában való megőrzése  Ellenőrizhető dokumentáció fenntartása

szerint

2. Feladatcsoport: Szakmai tevékenységek 2.1. Részfeladat csoport: Alapkutatási és célzott alapkutatási projektek megvalósítása Részfeladat Fenntartási terv Fenntartási időhorizont Stroke, agysérülés,  Tudományos Projekt zárás után 5 év epilepszia és közlemények sclerosis multiplex közzététele a alprogramok projekt végrehajtása futamidején túl  Kutatási eredményekre alapozottan új kutatási programok indítása  Vállalkozási kollaboráció fenntartása  Szabadalmak fenntartása

2.2. Részfeladat csoport: Kutatás–fejlesztés megvalósításához szükséges humánerőforrás és szolgáltatás biztosítása Részfeladat Fenntartási terv Fenntartási időhorizont Kutatócsoport  A kutatócsoport tartós Projekt zárás létrehozása, kutatók fennállásának után 5 év alkalmazása, illetve biztosítása megbízása, vállalati  Tematikus kutatási szektor kutatóinak programok kutató bevonása csoporthoz rendelése  Vállalati kooperatív kutatások projekt időszakon túli tervezése Olyan kutatók és  K+F pályázati képzési Projekt zárás tudománymenedzserek rendszer megújítása után 5 év képzése, akik a hazai  Az elkészült oktatási 42

kutatócsoportok uniós K+F pályázatokban történő sikeres részvételét tudják majd biztosítani, beleértve a pályázatok megírását, hálózatépítést és azok lebonyolítását Kutatási asszisztencia fejlesztése

Fiatal kutatók bevonása innovatív kutatói teamekbe

Hallgatók bevonása innovatív kutatói teamekbe

A létrejött eredmények hasznosításával kapcsolatos képzéseken való részvétel

protokoll további felhasználása  Új kurzusok indítása

 Kutatási asszisztenciát megújító módszertani protokollok aktualizálása a projekt zárását követő időszakban felmerült igényekkel  Az aktualizált módszertan bevezetése  A kutatói követés rendszerének kidolgozása a kutatói életpálya modellek követelményeinek figyelembe vételével  Tematikus kutatási programok illesztése a követési rendszerhez illeszkedve  Hallgatókövetés rendszerének felhasználása a hallgatók kutatói orientálása irányában  Volt hallgató kutatók informálása az aktuális kutatási programokról  Kutatási csereprogram megalkotása a 2.3. részfeladatokkal összhangban  Képzési tapasztalatok alapján további képzéseken való részvétel  Szellemi tulajdon hasznosítási modulok hozzáférhetővé tétele a

Projekt zárás után 5 év

Projekt zárás után folyamatosan

Projekt zárás után folyamatosan

Projekt zárás után 3 évig

43

további kutatási programokban részt vevő kutatók számára

2.3. Részfeladat csoport: Kutatás–fejlesztési szolgáltatások fejlesztése, valamint kutatási és innovációs együttműködések kialakítása Részfeladat Fenntartási terv Fenntartási időhorizont Nemzetközi K+F és  A nemzetközi K+F Projekt zárás innovációs együttműködések után 5 év együttműködés, tapasztalataira tapasztalatcsere, alapozottan új nemzetközi kooperációs programok kapcsolat- és létrehozása hálózatépítés FP7-es és  A nemzetközi Horizon2020-as tapasztalatcsere potenciális pályázó fenntartható intézményi szervezetekkel, formáinak kialakítása és intézetekkel csereprogram megalapozása  Nemzetközi hálózat fenntartása  Horizon 2020 pályázati programokba való bekapcsolódás a létrehozott együttműködések mentén A felsőoktatási  Hosszú távú kutatási Projekt zárás kutatóhelyek és a tervek előkészítése után 5 év vállalkozások tudományos  A létrehozott szellemi együttműködésének tulajdon hosszú távú elősegítése kooperatív hasznosítását megalapozó vállalati együttműködések kialakítása Kutatók és Projekt zárás  Pedagógiai közoktatásban, után 5 év együttműködési felnőttképzésben, program fenntartási szakképzésben dolgozó kereteinek kidolgozása pedagógusok  A kapcsolati program együttműködésének bővítése és megteremtése és aktualizálása támogatása 44

Kutatásmenedzsmenti szervezetfejlesztés

Tudástranszferszolgáltatások fejlesztése kizárólag a projekt kutatási területéhez kapcsolódóan

A projekt során létrejött tudományos eredmények hasznosíthatóságának vizsgálata

 A létrehozott kutatásmenedzsmenti szervezetfejlesztési protokollok aktualizálása a projekt zárását kövezően felmerülő igények figyelembe vételével  A módosított módszertani protokollok gyakorlatba ültetése  A létrehozott tudástranszferszolgáltatási protokollok aktualizálása a projekt zárását kövezően felmerülő igények figyelembe vételével  A módosított módszertani protokollok gyakorlatba ültetése  A tudományos eredmények hasznosítási koncepcióinak, a hasznosítás későbbi tapasztalatainak felhasználása más találmányok tekintetében is  A hasznosíthatóságot felmérő módszertan protokoll szintű rögzítése annak érdekében, hogy a találmányértékelés egységes elvek alapján történhessen más találmányok esetében is

Projekt zárás után 5 évig

Projekt zárás után 5 évig

Projekt zárás után 5 évig

2.4. Részfeladat csoport: A kutatás–fejlesztési, valamint az innovációs tevékenységek és azok infrastruktúrájának létrehozása Részfeladat Fenntartási terv Fenntartási időhorizont Kutatás–fejlesztési  Eszközdiagnosztikai Projekt zárás után 7 45

célokat szolgáló tudományos eszközök és berendezések beszerzése

terv készítése és végrehajtása  Javítási és karbantartási terv készítése és végrehajtása  Gépidő gazdálkodás optimális szinten tartása

évig

3. Feladatcsoport: Egyéb tevékenységek Részfeladat Projektmenedzsmen t

Tájékoztatás, nyilvánosság Könyvvizsgálat

Horizontális elvek és vállalások megvalósulását támogató tevékenységek – Fenntarthatóság

Fenntartási terv  A projekt során felhalmozódó menedzsment tapasztalatot a projektmenedzsment módszertani útmutatóba integráljuk  A módszertani útmutatókkal a projektmenedzsment gyakorlatot megújítjuk, illetve a szerzett tapasztalatokat további projektek során is felhasználunk  A projektre való utalást a további nyilvánossági eseményeken is eszközöljük  Könyvvizsgálati dokumentáció aktuális formában való megőrzése  Ellenőrizhető dokumentáció fenntartása  Környezettudatos menedzsment és tervezés körében a fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók arányát növeljük, a fenntartási időszak végére 200 főre  Az eszközök, termékek, alapanyagok, szolgáltatások beszerzésénél környezeti szempontokat alkalmazunk  Környezettudatos menedzsment és tervezés

Fenntartási időhorizont Projekt zárás után folyamatosa n

Projekt zárás után 2 évig Vonatkozó jogszabály szerint Projekt zárás után folyamatosa n

46

körében környezetvédelmi/fenntartható sági megbízottat alkalmazunk  A tudásmegosztás (képzések, műhelyek, konferenciák, megbeszélések) választott körülményei környezettudatosságot tükröznek  Helyszínválasztáskor környezetbarát közlekedési (elérhetőségi) szempontokat érvényesítünk  Fenntartható fejlődést szolgáló megvalósítás és fenntartás körében a működési területen a kulturált, tiszta környezet fenntartását segítjük (7000 m2).

Horizontális elvek és vállalások megvalósulását támogató tevékenységek – esélyegyenlőség

A fenntarthatósági elvek megvalósulását támogató tevékenységeket a projekt zárását követően a fenntartott gyakorlat részévé tesszük, melytől kezdve ez szolgál tervezési bázisul a további projektek során.  Esélyegyenlőségi terv  A szervezet döntéshozói, munkavállalói vagy közönsége számára esélyegyenlőségi képzés tartása  Szervezetfejlesztés során speciális figyelmet fordítunk a nők vezette szervezetekre, illetve kifejezetten a nők igényeire specializált programokra  A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációnkban esélytudatosságot fejezünk ki, nem közvetítünk szegregációt, csökkentjük a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket.  Az esélyegyenlőségi

Projekt zárás után folyamatosa n

47

célcsoportokat, azok képviselőit bevontuk a projekt tervezésébe.  A célcsoportok számára a fejlesztés eredményéhez való hozzáférést az esélyegyenlőségi célcsoportok képviselőivel egyeztetett módon segítjük Az esélyegyenlőségi elvek megvalósulását támogató tevékenységeket a projekt zárását követően a fenntartott gyakorlat részévé tesszük, melytől kezdve ez szolgál tervezési bázisul a további projektek során A kutatási szolgáltatási fejlesztések és a kutatói team-ek tartós fenntartásának szervezeti és módszertani előkészítése a projektidőszakon belül Szellemi tulajdonjoghoz kapcsolódó jogi tanácsadás igénybevétele

Projekt zárás után 5 évig  A kutatási szolgáltatási fejlesztések módszertani protokolljának aktualizálása  A szervezeti és módszertani protokollok aktualizálása

 A projekt időszakot követően várhatók a szabadalmi bejelentések szabadalomkénti megadása, a szabadalmakat a lehetséges fenntartási időszakig fenn kívánjuk tartani

Megadást követően 20 évig

3.2. Részletes cselekvési terv Első év Makrofágok és mikroglia sejtek vasanyagcseréjének jellemzői  Sejtbankokból beszerezhető, illetve egérből általunk izolált perifériás makrofágok és az agyi mikroglia vasanyagcserére jellemző génjeinek expressziós analízise DNS microarray analízissel nyugalmi és aktivált (LPS) állapotban.  Vasterhelés (vas ammónium citrát) és vasdeficiencia (vas keláló, desferroxamin). hatása a mikroglia sejtekre in vitro körülmények között. 48

 A microarray során differenciáltan expresszálódó géneket összevetjük a jelenleg zajló mikroRNS kísérleteinkkel.  A kapott adatokat emberi mikrogliára adaptáljuk patológiai mintákon és műtét során nyert agyszöveten. Pathológiás sejt- illetve állatmodellek  Parkinson kór sejtkultúra modelljében kémiai kezelésekkel vagy protein overexpresszióval vizsgáljuk a vasanyagcserét befolyásoló gének expresszióját. Ezeket a kezeléseket vasadagolással vagy vaskelálással együtt alkalmazva vizsgáljuk meg az expressziós változásokat. A vas kezelés és a neurodegeneratív elváltozást előidéző kezelés időbeli sorrendjét is változtatjuk.  Az SM modell cuprizonnal kezelt állat corpus callosumban vizsgálnánk a vas, a VEGF, a hypoxia-inducible factoroxigenáz, TIM, cöruloplazmin és a vasháztartás génjeinek és proteinjeinek expresszióját. A CPZ fogékonyságot vizsgálnánk vassal terhelt, illetve vasdiétán tartott egerekkel. Betegek és betegektől nyert minták vizsgálata és MRI vizsgálatok  A szérum D vitamin szintek és a vasháztartás/biomarkerek korrelációja egészségesekben..  Amennyiben egészséges kontrolokban korrelációt észlelünk, megvizsgáljuk a szérum és liquor D vitamin szint és a vasháztartás korrelációját SM betegekben, a relapszáló-remittáló, szekunder progresszív, primer progresszív alcsoportokban..  A szérum/liquor D vitamin és a szérum/liquor vasháztartás biomarkerek korreláltatása mellett ezek korrelációjának vizsgálata az agyi vastartalom képalkotó vizsgálataival (MRI, SPECT) SM betegekben, a relapszáló-remittáló, szekunder progresszív, primer progresszív alcsoportokban.  Az agyi vaslerakódást vizsgáló képalkotás mellett a mélyagyi magvak és a kéreg térfogatmérése SM betegekben, és egyidejűleg a szérum/liquor D vitamin és a szérum/liquor vasháztartás biomarkerek mérése.. Második év Génmodifikáció mikroglia sejtekben  A megelőző kísérletek szignifikáns expressziós változást mutató géneket emlős expressziós vektorba klónozva overexpresszáljuk a mikrogliában.  Ugyanezen gének csendesítését is elvégezzük a mikrogliában, dicer vagy siRNS technikát alkalmazva.  Mindkét esetben DNS array analízist végzünk, a már korábban leírt kísérleti felállásban (nyugalmi és aktivált mikroglia). Mindkét kísérletcsoportban megvizsgáljuk a vasfelhalmozódást és lokalizációját konfokális mikroszkópiával.  Megvizsgáljuk, hogy a vasfelhalmozódás kivédhető-e, és milyen kezeléssel. 49

Betegek és betegektől nyert minták vizsgálata és MRI vizsgálatok  A szérum és a liquor vizsgálatát a vasháztartás proteinjeinek vonatkozásában egyidejű ősi immunitás markerekkel korreláltatva  Az azonosított biomarkerek humán adaptálása: a relapszálóremittáló, szekunder progresszív és primer progresszív alcsoportok összehasonlítása, valamint korrelációk multimodális MRI mérésekkel (fehér- és szürkeállomány, atrófia, léziós tömeg, stb.), funkcionális klinikai skálákkal és immunológiai mérésekkel.  Epilepsziás betegek műtétje (temporális lebeny, illetve extratemporális fokúszú, és tumor-indukálta epilepszia) előtt a beteg perifériás véréből PBMC szeparálás, majd monocita/makrofág izolálás, és a műtéti agyszövetből mikroglia szeparálás. Az állatkísérlethez hasonlóan, a két humán sejtpopuláció vasháztartás génjeinek/fehérjéinek összehasonlítása, illetve a szövet sejtjeinek és az izolált monocita/makrofág sejtek fehérje expressziójának összehasonlítására kvalitataív módon imaging proteomikával.  Az agyi vaslerakódást vizsgáló képalkotás mellett a mélyagyi magvak és a kéreg térfogatmérése SM betegekben, és egyidejűleg a szérum/liquor D vitamin és a szérum/liquor vasháztartás biomarkerek mérése..  In vitro, állatkísérlets, human in vivo, ex vivo és post mortem valamint az MRI vizsgálatok eredményeinek korrelációja, biopmarkerek azonosítása.

50

3.2.1. Az előkészítésének és megvalósításának részletes feladatai és ütemezése

Feladatok

1. Fcs.

2.1. Rfcs.

2. Fcs.

2.2. Rfcs.

2.3.

Előzetes igényfelmérés, háttérelemzés, piackutatás Megvalósíthatósági tanulmány és kutatást terv Szükségletfelmérések, helyzetfeltárások Egyéb háttértanulmány Környezeti hatásvizsgálat Közbeszerzési eljárás előkészítése Alapkutatás és célzott alapkutatás Kutatócsoport létrehozása, kutatók alkalmazása Kutatók és tudománymenedzserek képzése Kutatási asszisztencia fejlesztése Fiatal kutatók bevonása Hallgatók bevonása Eredmények hasznosításával kapcsolatos képzések Nemzetközi K+F és innovációs

Költségek (e Ft) 2012. 1. 2. 3. 4. Σ

Költségek (e Ft) 2013. 1. 2. 3. 4. Σ

Költségek (e Ft) 2014. 1. 2. 3. 4. Σ

Σ

300

300

0

0

300

400

400

0

0

400

300 300 300

300 300 300

0 0 0

0 0 0

300 300 300

0

0

0 0 17 17 17 17 17 17 71 17 17 17 800 800 800 800 800 800 200 800 800 800 1 1 1 1 2 2 2 500 500 000 000 000 000 0 000 000 000

1 000 500 500

2 0 000 1 1 1 000 000 000 500 500 2 0 000 0 800

2 000 2 000 0 0 2 000 800

800

17 800 71 200 160 200 0

10500

0

2 000

0 0 0

3 000 500 500

0 800

2 000 1 600

Rfcs. együttműködés Vállalkozási tudományos kooperáció Közoktatás, szakképzési kooperáció Kutatásmenedzsmenti szervezetfejlesztés Tudástranszfer-szolgáltatások fejlesztése Eredmények hasznosíthatóságának vizsgálata 2.4. Tudományos eszközök és Rfcs. berendezések beszerzése

3. Fcs.

0 200 200 200 200 800 0

100 200 1 1 2 0 000 000 000 1 1 0 500 500

2 400 100 100

Projektmenedzsment Tájékoztatás, nyilvánosság Könyvvizsgálat Horizontális vállalások Fenntartási módszertani fejlesztés Szellemi tulajdonjoghoz kapcsolódó jogi tanácsadás Költségek összesen:

0 1 600

17 5 800 100

100

500 100

1 1 0 000 600 600 5 10 1 16 0 000 000 000 000 2 2 2 2 2 9 2 2 2 400 400 400 400 400 600 400 400 400 100 100 100 100 200 100 200 200 0 100 100 1 0 0 200 1 1 0 000 400 400 30 27 32 23 22 23 24 400 000 400 700 300 100 100

100

2 400 200

500

1 300

200

400

0

2 000

0

1 500

0

1 600

0

16 000

9 600 300 200 0

21 600 500 500 100

1 200

1 200

0

1 400

22 500

230 000

52

3.3. A támogatási és finanszírozási feltételek bemutatása Társadalmi hasznosság Pénzügyi elemzés (FNPV) Cash flow Támogatási arány Résztvevő intézmények száma

Felmért és igazolt társadalmi hasznosság Közcélú program, nem releváns Semleges 100% 1, a Pécsi Tudományegyetem intézményei

4. A projekt megvalósításának szervezeti keretei 4.1. A projektgazda és partnereinek bemutatása 4.1.1. A projektgazda bemutatása A projekt projektgazdája a Pécsi Tudományegyetem. A Pécsi Tudományegyetem nemcsak Pécs városa, hanem a Dél-Dunántúl regionális egyeteme is. A legnagyobb munkáltató a városban, meghatározó szerepe van a régió minden szellemi területén, művészetekben, tudományban, gyógyításban egyaránt. A projektgazda a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara, több, mint 90 éve foglalkozik orvosképzéssel. Az orvosképzés nemzetközileg elismert, a kibocsátott diplomát világszerte örömmel fogadják. Karunk minőségére hazai felmérések is rendszeresen a legjobbak közé sorolják. A 168 magyar egyetemi kar közül az PTE-ÁOK rendszeresen a legjobb 10 között van, két éve holtversenyben első helyen szerepelt. Oktatóink oktatói és tudományos eredményeik alapján széles körű hazai és nemzetközi elismerésnek örvendenek. A PTE kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiája szerint az egyetem legfontosabb célja a kutató egyetemmé válás, nemzetközi szinten is elismert kutató és innovációs központ legyen. Jelen projekt megvalósítása során felhasználjuk korábbi innovációs pályázataink eredményeit: ez a képalkotó informatika, az új mágneses rezonanciás imaging (MRI) és funkcionális MRI kiértékelési algoritmusok-programok felhasználását, a korábbi innovatív támogatások segítségével kiképzett kutatóink további alkalmazását, az elnyert akadémiai kutatóhely-pályázat adta lehetőségeket, a Klinikai és a Kísérletes Neuroimmunológiai Tanszék ősi immunitással kapcsolatos korábbi eredményeit. A Rét utcai „Neuro-tömb” intézetei (Idegsebészeti Klinika, Neurológiai Klinika) mellett a Laboratóriumi Medicina Intézet, a Központi Elektonmikroszkópos Laboratórium, az Igazságügyi Hemogenetikai Tanszék vasanyagcsere terén szerzett korábbi tapasztalataira, és a Patológiai Intézet Neuropatológiai Tanszék neuromorfológiai felkészültségére, a Nukleáris Medicina Intézet képalkotó technikájára is épül programunk. Az említett egyetemi-orvoskari oktatási-kutatási egységek együttműködése, azok munkájának a jelenlegi projektbe integrálása, kutatási produktivitásuknak és kutatási színvonaluknak a jelentős minőségi és mennyiségi javulásához vezet. Nemzetközi partnereink bekapcsolódására jelen projektben elsősorban az

idegrendszeri traumákkal, a vasanyagcserével és az innate immunitással kapcsolatos vizsgálatokkal kapcsolatban számítunk. Kutatásaink megvalósításához támaszkodni kívánunk a PTE Science Building (TIOP 1.3.107/1-2F-2008-0002) eszközeinek hasznosítása (pl. konfokális lézer scanning mikroszkóp, kisállat CT, in vivo fluorescens tomograph, flow cytometer sorter, metabolomika/proteomika). Programunk alapvetően transzlációs kutatásokat céloz; a molekuláris/immunológiai mechanizmusok és potenciális biomarkerek kölcsönös összefüggéseit is vizsgálja. Az idegrendszeri degeneratív folyamatok újszerű, átfogó megközelítése számos területen eredményez újabb kutatási irányokat, hosszú távon meghatározhatja – részben a kollaborációs kapcsolatok révén - számos új kutatási és klinikai projekt tervezését és a kutató egyetemi profil tartós produktivitását. 3 PhD címszerzést és 6 közlemény megírását tervezzük. A PTE ÁOK KK Neurológiai Klinika bemutatása: A PTE ÁOK KK Neurológiai Klinika a neurológiai betegellátás teljes spektrumát képes ellátni. Az elmúlt három évben szoros együttműködést alakított ki a Neurológiai, az Idegsebészeti Klinika és az épületben működő Pécsi Diagnosztikai Központ. Ennek eredményeként közösen kialakított diagnosztikus és terápiás protokollok szerint történik az epilepsziában, a Parkinson-kórban és egyéb mozgászavarokban, akut agyi keringészavarokban, koponyaűri vérzésekben, a neuropátiás és krónikus fájdalomban szenvedő betegek ellátása. Klinikai profiljaink, a klinika szervezeti egységei, munkacsoportjai: Klinikai Neurofiziológia és Epileptológia Intézeti Tanszék A klinikai neurofiziológia az utóbbi évtizedekben jelentős fejlődésen ment keresztül, speciális technikák alakultak ki, melyek meghaladják az általános neurológia kereteit. 2008-tól önálló, jogszabályi szinten szabályozott szakvizsgává vált. Klinikai Neurofiziológia és Epileptológia Intézeti Tanszék keretében az idetartozó vizsgáló módszerek és szakmai szubsepcialitások (EEG, EMG, kiváltott válasz, alvásfiziológia, funkcionális képalkotó eljárások) valamennyi opciója megtalálható, az országban az az Intézeti Tanszék, ahol a legtöbb klinikai neurofiziológus szakorvos dolgozik. A Pécsi Egyetem Neurológiai Klinikájának Klinikai Neurofiziológia és Epileptológia Intézeti Tanszékének és a PTE KK Idegsebészeti klinikájának kooperációjának eredményeként 2005-ben hazánk második legnagyobb epilepszia központja jött létre. A munkacsoport tagjai tudományos kutatásokat végeznek (lásd őnéletrajzok) és rendszeresen részt vesznek nemzetközi OGYI-ETT TUKEB által engedélyezett multicentrikus gyógyszerfejlesztési vizsgálatokban. Klinikai és Kísérletes Neuroimmunológia Intézeti Tanszék Az utóbbi évtizedekben a neurológián belül a neuroimmunológia jelentős fejlődésen és átalakuláson ment át. Számos új szindróma került leírásra és régi betegségek patogenezisét tisztázták. Mindemellett a biotechnológiai fejlődésnek köszönhetően új, immunológiai hátterű terápiás eljárások 54

kerültek bevezetésre, nemcsak neuroimmunológiai, hanem egyéb neurológiai kórképekben is. A kísérletes neuroimmunológia szintén jelentősen átalakult, részben genetikailag módosított állatmodelleknek köszönhetően. Magyarországon a külföldihez hasonló, klinikumba ágyazott, szorosan vett neuroimmunológiai kutatás gyakorlatilag csak a Pécsi Tudományegyetemen zajlik. Klinikai és Kísérletes Neuroimmunológia Intézeti Tanszék a hazai klinikai neuroimmunológia egyik jelentős központjává vált, melyet a hazai és nemzetközi konferenciák, országos továbbképzések szervezése jól tükröz. A munkacsoport tagjai tudományos kutatásokat végeznek (lásd őnéletrajzok) és rendszeresen részt vesznek nemzetközi OGYI-ETT TUKEB által engedélyezett multicentrikus gyógyszerfejlesztési vizsgálatokban. Stroke munkacsoport Az artériás és vénás agyi keringészavarok minden formájával és aspektusával foglalkozik, intenzív háttérrel rendelkezik. Intravénás thrombolysist rutin eljárásként végzi (múlt évben 98 thrombolysis történt). A munkacsoport rutiszerűen követi a Magyar Stroke Társság által kidolgozott az Egészségügyi közlönyben megjelent szamkmai irányelveket. A munkacsoport tagja tudományos kutatásokat végeznek (lásd önéletrajzok) és rendszeresen részt vesznek nemzetközi OGYI-ETT TUKEB által engedélyezett multicentrikus gyógyszerfejlesztési vizsgálatokban. Parkinson-kór, egyéb akarattól független mozgászavarok munkacsoport 2001. január óta 175 mély agyi sti8mulátor (115 Parkinson-kór, 45 disztónia, 10 tremor), 24 gerincvelő stimulátor 2 motor cortex stimulátor 6 sacrális idegstimulátor A munkacsoport tagja tudományos kutatásokat végeznek és rendszeresen részt vesznek nemzetközi OGYI-ETT TUKEB által engedélyezett multicentrikus gyógyszerfejlesztési vizsgálatokban. Neurológiai klinika publikációs tevékenységének Intézethez rendelt szerzők alapján 2005-2012:

áttekintő

táblázata

az

Absztrakt és egyéb folyóiratban: 3 Disszertáció: 2 Egyéb: 115 Folyóiratcikk: 438 Konferenciacikk: 59 Könyv: 2 Könyvfejezet: 27 Szabadalom: 1 Összesen: 647 Idézetek száma: 2045 Független: 1672 55

Önidézet:

373

A PTE ÁOK Neurológiai Klinika bemutatása: A Pécsi Tudományegyetem Idegsebészeti Klinikájának Neuro-Pathológiai kísérletes laboratóriumában. 2000. óta áll rendelkezésre a Virginai Egyetem technológiai Intézetéből megvásárolt Marmarou Professzor Úr által kidolgozott impact accelelatios koponyatrauma modell. A modellben kialakuló diffúz axonalis károsodás vizsgálatával munkacsoportunk számos nemzetközi folyóiratban publikált megfigyelést tett. A modellben létrejövő károsodások elemzésére immunhisztokémiai vizsgálatokat végző laboratórium, a szövettani metszetekről digitális képet alkotni képes és képelemző szoftverrel felszerelt foto-microszkópos számítógépes rendszer áll rendelkezésre. Speciális szövettani technikák (különböző ezüstözési eljárások, többek közt a neuro-pathológiai laboratóriumot több, mint 30 éven át vezető Gallyas Professzor által kidolgozott ezüstözési módszer), valamint speciális immunhisztokémiai előhívó eljárások (mikrohullámú, illetve részben saját laboratóriumunkban leírt tyramide ampflikációs rendszerek) állnak rendelkezésre. A laboratóriumban 2004. óta rendelkezésre áll az ugyancsak a Virginiai Egyetem technológiai intézetéből vásárolt, világszerte elterjedt, Dixon és munkatárasai által leírt folyadék perkussziós koponyatrauma modell, amely rágcsálókban képes részben gócos, részben elszórtan/diffúzan elhelyezkedő, részben a két sérülés típus kombinációjaként megjelenő agysérülések kiváltására. A fenti kísérletes trauma módszer esetében is, mind morfológiai, mind funkcionális vizsgálatok eredményeit közöltük. A részletezett szövettani feldolgozási módszerek mellett kollaborációs partnereinkkel (Virginiai Egyetem, illetve a PTE elektronmikroszkópos laboratóriumban) finomszerkezeti elektronmikroszkópos vizsgálatokra immun elektronmikroszkópiára is van lehetőség. Az Idegsebészeti Klinikán a kísérletes laboratóriumban ugyancsak rendelkezésre áll a koponyatraumán átesett kísérleti állatok funkcionális kimenetelének vizsgálatára alkalmas teszt battéria: T-Mase, rotarod, beam balance, beam walking vizsgálati módszerek. A neuropathológiai laboratóriummal egy fedél alatt, attól 50 m-re található a Pécsi Diagnosztikai Központ, ahol a kutatásra dedikált nagy térerejű (3T) mágneses magrezonanciás képalkotó, képelemző rendszer (3T MRI, Siemens Trilogy) áll rendelkezésre. A neuropathologiai laboratórium a kísérleti műtétetekhez elengedhetetlenül szükséges monitorozási eszközökkel (beállítható, az állat hőmérsékletét konstansan biztosító fűtőpad, rectalis és temporalis izom hőmérsékletmérő, vérnyomás és vérgáz elemző készülék, valamint pulzus-oximetria, kis- állat respirator és kis állat műtő, stereotaxiás fejrögzítő, illetve operációs rendszer, operációs mikroszkóp, 30.000/min fordulatszámú fúró, elektrokauter) rendelkezik. Az állatok tárolására alkalmas akkreditált kis-állat-házi rendszer, megfelelő szellőzéssel, légkondicionálással szintén rendelkezésre áll. A neuropathológiai laboratóriumban a pályázat 56

írásakor 2 fő állású poszt-doktor, 1 fő állású szakasszisztens, 2 állami ösztöndíjas PhD hallgató, valamint 3 egyéni felkészülő PhD hallgató dolgozik. A szövetfeldolgozáshoz immunhisztokémiára vibratomok és paraffinos metsző készülék, valamint az elektronmikroszkópos szövetfeldolgozáshoz ultramikrotóm és fagyasztott metszetek készítésére alkalmas mikrotóm is rendelkezésre is áll. Az elektronmikroszkópos blokkok beágyazására és az ultra vékony metszetek ozmifikálására alkalmas speciális elkülönített helyiség megfelelő felszerelése szintén rendelkezésre áll. A PTE ÁOK Intézeti Neuropathológiai Tanszék bemutatása: A közelmúltban alakult és indult Neuropathológiai Tanszék lefedi a neuropathológiai diagnosztikus tevékenysége szinte teljes spektrumát. Továbbá a tanszéki feladatoknak megfelelően oktatási és kutatási tevékenységet is végez.  Diagnosztikus és klinikai neuropathológia (idegszövet, perifériás ideg és izom biopsziás és postmortális agy vizsgálatok). -Neurooncológia: A intraoperatív fagyasztott és paraffinos minták vizsgálata. A hagyományos hisztokémiai festések és immunhisztokémiai módszer alkalmazásán túlmenően manapság a daganatok diagnosztikájához hozzátartozik a biológiai markerek megadása, melyeknek prognosztikai és kemosensitivitási jelentősége van. Ezen elvárásoknak megfelelően FISH módszerrel vizsgáljuk a 1p/19q kromoszóma deléció oligodendrogliomákban és az MGMT gén metilációs státuszát glioblastomákban. Továbbá tervezzük egyes szabályozó fehérjék Western blot analízisének bevezetését. -Neuromuscularis diagnosztika: a fénymikroszkópos és EM diagnosztikát kiegészítjük a betegségekhez társuló gének és fehérjék vizsgálatával speciális PCR és Western-blot módszerek alkalmazásával. -Postmortalis agy diagnosztika: a neurodegeneratív betegségek diagnosztikájának fejlesztése, további szükséges antitestek alkalmazása (IDH1-IHC)  Oktatási tevékenység, rendszeres részvétel a Pathológiai Intézetek graduális és posztgraduális oktatási feladataiban idegbetegségek témakörben (tematikus neuropathologiai, klinikopathológia) - Rezidens képzés: neurológia, idegsebész, szemészet és pathológus szakvizsgára történő felkészítés. - Graduális képzés: Új kredit pontos Klinikai-Neuropathologiai kurzus/tantárgy indul a jövő tanévtől, mely érinti a fontosabb neuropathológiai betegségeket, eseteken keresztül bemutatva azok morphológiai jellegzetességeit és sokszor komplikált klinikumát, diagnosztikus nehézségeiket. Különös hangsúlyt fektetünk a diagnosztikus lépések folyamatára és összefüggéseire. A tantárgy magába foglalja a centrális és perifériás demyelinisatios kórképek, Perifériás ideg-izom betegségek, Neurodegenerációk-Demenciák, Epilepsia, Gyulladásos kórképek és az Agydaganatok problematikáját. - Neuropathológia szakvizsga: A klinikai idegtudományok jövője 57





szempontjából is fontos, szükség van hazánkban a neuropatológiai utánpótlás biztosítására. Évek óta Neuropathológiai szakvizsga akkreditált helye közösen a Neurológiai Tömb és a Neuropathológiai Tanszék. - Jegyzet szerkesztés: A felmerülő igényeknek megfelelően, hiánypótlásként tervezem egy gyakorlati Neuropathológiai jegyzet összeállítását orvostanhallgatók és szakvizsgára készülők részére Tudományos-kutatási tevékenység folyamatos publikációk az idegtudományok területén. A több mint 10 évre visszanyúló kutatások, melyek a hisztológiailag és klinikailag progresszív gliális daganatok kialakulásának hátterében álló genetikai szabályzó mechanizmusok feltárásával foglalkozik, folytatását tervezem. Eddig oncogének és tumor suppresszor gének mutációit vizsgáltuk PCR-SSCP módszerrel, majd a genetikai instabilitás tanulmányozásával különböző modalitásokat találtunk a daganatok recidívájának során. Jelenleg folyó kutatások epigenetikus szabályozás alatt álló, metilációs gén aktivitást vizsgál. Továbbiakban tervezzem a gliómák recidívájáért felelős gének expressziós mintázatának vizsgálatát RNS alapú molekuláris módszerekkel, melynek eredményeképpen újabb biológiai markerek igazolódhatnak, valamint a recidíva mechanizmusa újabb genetikai adatokkal bővülhetne. A témán dolgozó neuro-oncológiai munkacsoport biológus, PhD hallgató és tudományos diákkörös együttes munkáját jelenti. - PhD képzés, jelenleg a munkacsoportban Dr. Kovács Bernadett egyéni felkészülő „Epigenetikus reguláció szerepe az gliomák kialakulásában recidiv daganatokon” címmel folytat vizsgálatokat. - Tudományos diákkörös: Czina Márton VI.oh Malignus gliomák epigenetikai szabályozásának vizsgálata olvadási görbe analízissel. A már kialakított széles körű neuropathológiai kollaboráció ( Idegsebészeti Klinika, Neurológiai Klinika, Központi Elektromikroszkópos Laboratórium, Oncotherápiás Intézet, Pharmacológiai Intézet, Igazságügyi-orvostani Intézet, Országos Neuropathológiai Laboratórium, Department of Neuropathology, Institute of Neurology UCL)fenntartása és további partner-kutatói kapcsolatok kiépítée. Továbbá a jelenlegi TAMOP pályázat is széles körű kollaborációra nyújt lehetőséget.

A PTE ÁOK Nukleáris Medicina Intézet bemutatása: Intézetünk Baranya megye egyetlen nukleáris medicinai munkahelye. Négy vizsgáló eszköz: 2 gammakamera, 1 SPECT (single photon emission computer tomograph) és 1 SPECT/CT (16 szeletes computer tomograph) hibrid készülék működik az Intézetben, utóbbi 2007-ben az első volt Magyarországon, így alkalmazásával nagy tapasztalatunk van. A SPECT/CT fúziós képalkotás nagy előnye, hogy egy időben és a beteg azonos pozíciójában tudjuk elkészíteni a funkcionális izotópos SPECT és morfológiai CT képet, majd azokat coregisztrálva együttesen értékeljük. Ez módszer előnyösen alkalmazható az 58

agyi vizsgálatok során is, az agy vérellátásának, vagy pl. dopamin receptor eloszlásának képi megjelenítése mellett morfológiai eltéréseket, pontos lokalizációt is ki tudunk mutatni, szükség esetén elnyelési korrekciót is tudunk alkalmazni. Nagy jelentősége van az onkológiai és kardiológiai diagnosztikában is. Diagnosztikai tevékenységünk: agyperfúziós vizsgálat, agy-szcintgráfia, pajzsmirigy-szcintigráfia, tüdő-szcintigráfia, csont-szcintigráfia, májszcintigráfia, hepatobiliáris szcintigráfia, vese-szcintigráfia, kamerarenográfia, szívizom-perfúziós vizsgálat, EKG-kapuzott kamrafal mozgás és ejekciós frakció vizsgálat, daganat-recidiva-áttét vizsgálat, adrenerg receptor szcintigráfia, szomatosztatin receptor szcintigráfia, mellékvese-kéreg vizsgálat. Radioaktív izotópokkal specifikus terápiás beavatkozásokat is végezhetünk, mivel a vivőmolekula a terápiás hatású (béta-sugárzó) izotópot is képes a célszervhez szállítani, ahol kifejti hatását. Terápiás tevékenységünk: pajzsmirigy túlműködés kezelése, pajzsmirigy daganat kezelése, fájdalmas csont áttétek palliatív kezelése. A felsorolt tevékenységeket a Nukleáris Medicina Intézet a legkorszerűbb szinten, rutinszerűen végzi.

A pályázati célokat szolgáló, a résztvevő intézeteknél meglővő eszközök, műszerek bemutatása  Buxco kisállat teljes test pletizmográf (Buxco Inc.) 1 db.  Kisállat teljes test dohányfüstexpozíciós készülél (Teage Enterprise)1 db.  Skyscan micro CT készülék 1 db.  Floreszcens molekuláris tomográf  LightCycler 1.5 PCR készülék (Roche) 2 db.  Mastercycler gradient PCR készülék (Eppendorf) 1db.  Laminar Box (BioAir) 1 db.  Luminex multiplex citokin-meghatározásra alkalmas készülék 1 db  Class II: Biohazard Safety Cabinet (Esco Labculture) 1 db.  Scientific CO2 inkubátor (Forma) 1 db.  Galaxy 48R inkubátor (New Brunswick) 1 db.  Szcintillációs Beta-számláló (Packard Tri-Carb 2800 TR) 1 db  Gamma-sugárzásmérő 1 db  gammakamera,  SPECT (single photon emission computer tomograph)  SPECT/CT (16 szeletes computer tomograph  Monokromátor (Polychrome II., Till Photonics) 1 db  Olympus BX50WI fluoreszcens mikroszkóp 1 db 59

    

                             

Digitális kamera (CCD, SensiCam PCO) 1 db Eppendorf 5804R hűtött centrifuga (Eppendorf) 1 db. Thermo-Owl HEP-1 semidry electroblotter (Owl) 1 db. CyFlow Space flow citométer (Partec) 1 db. két transzmissziós elektronmikroszkóp (JEOL JEM100 C és JEM 1200 EX-II), emellett egy scaning elektronmikroszkóppal (JEOL JSM 6300) ultramikrotomok (Leica Ultracut R és LKB Ultrotome 2088 AtheNA LUMINEX 100 (Luminex Corp.) 1 db. Multiscan RC fotométer (Labsystems Inc.) 1 db. HyperClean elszívófülke (Shandon) 1 db. Mikrotóm (Thermo Scientific) 1 db. Nikon Alphaphot YS2 mikroszkóp kamerával Olympus BX-51 mikroszkóp DP-50 kamerával képelemző szoftverrel felszerelt foto-mikroszkópos számítógépes rendszer Termosztát (Gallenkamp) 1 db. Tissue Flotation Bath vízfürdő (Medite) 1 db. Hűtőszekrény (-80 °C) (Sanyo) 1 db. Laser Doppler Blood Perfusion Scanner PIM-II (Perimed) 1 db. Physiological-Biological Temperature Controller-TMP-5b (Supertech) 1 db. Incapacitance tester (Linton Instruments) 1 db. Plethysmometer 7141 (Ugo Basile) 1 db. Dynamic Plantar Aesthesiometer 37450 (Ugo Basile) 1 db. Dynamic Plantar Aesthesiometer 37400 (Ugo Basile) 1 db. Acceler Rota-Rod (Jones&Roberts) For Rats 7750 (Ugo Basile) 1 db. SMZ1000 Intravitális Mikroszkóp (Nikon) 1db Intralux 5100 lámpa (Volpi) 1 db. Szuperfúziós készülék RIA, gamma számláló Biotech flow citométer 1 db Operációs mikroszkóp 4 db Kisállat altatógép Nikon fotómikroszkóp, fluoreszcens mikroszkóp 1 db + Retiga 2000R Fast 1394 Kamera (Qimaging) 1 db. Szövettani gépek (kriosztát, mikrotom, vibratom) Western blot berendezés (futtató, előhívó) 2 db DMT 610 M pressure myograph (Multi Wise Myograph System) Videomikroszkóp (Olympus CH 30) érkeresztmetszet követésére 60

             

Master Flex (pumparendszer) Angiometer Blood Pressure Meter (vérnyomás regisztráló rendszer) Víz keringető/melegítő pumpák (HAAKE DC10, Grant, VWRScientific Products) Eppendorf Centrifuga 5424 Sztereomikroszkóp digitális kamerával (Olympus SZX7, DCM 510) Fluorescens mikroszkóp digitális kamerával (Olympus BX51, Olympus DP12) PowerLab 4/30, 18 Sartorius digitális mérleg (0,001g) Operáló mikroszkóp (Zeiss TY 328) kis- állat respirator és kis állat műtő, stereotaxiás fejrögzítő Biotelemetriás mérőrendszer (MiniMitter) DMT pressure myograph, videomikroszkóp (Olympus) MiniMitter biotelemetriás ER-4000 rendszer szívfrekvencia monitorozással, VitalView software-rel

Jelenleg 2 TÁMOP pályázat (A Dél-Dunántúli régió egyetemi versenyképességének fejlesztése TÁMOP-4.2.1. B-10/2/KONV-2010-0002, Pályázat a doktori iskolák és szakkollégiumok támogatására – TÁMOP4.2.1.pályázat informatikai fejlesztéseket tartalmaz az ebben a pályázatban is résztvevő kutatókat érintő altéma címe: Informatikai módszerek alkalmazása az idegtudományokban. A projekt fő célkitűzése új adatfeldolgozási és képalkotási algoritmusok fejlesztése, matematikai módszerek alkalmazása, adatbányászat. A részleges átfedést egyedül a vizsgált betegségek közül a koponyatrauma és epilepszia jelenti. Jelen pályázat középpontjában azonban transzlációs biomarker kutatások állnak, melyek in vitro, kisállat és humán iv vivo ex vivo és post mortem vizsgálatokat is magukba foglalnak. A jelen pályázat központjában nem informatikai fejlesztés, hanem az agyi vastoxicitás molekuláris és celluláris cascadjainak vizsgálata áll, mely számos idegrendszeri kórfolyamatban, mint közös patomechanizmus jelenik meg. TÁMOP 4.2.2 a doktori iskolák és szakkollégiumok támogatására -) a doktor (PhD) képzést segíti képzési programok lebonyolításával, hallgatók nemzetközi tapasztalatszerzésének támogatásával illetve PhD konferenciák szervezésével. Azaz ennek a futó pályázatnak célja elkülönül a jelen projekttől, hiszen a jelen projekt középpontjában nem az postgraduális doktori képzés színvonalának javítása, hanem idegrendszeri kutatások állnak. Tekintettel az eltérő célokra kapacitásbeli probléma nem adódhat, másfajta erőforrások kellenek a projektek megvalósulásához. EU FP7-PEOPLE-2012ITN „WATERWORLD” pályázat: A molekuláris vízcsatorna aquaporin fehérjecsalád regulációs mechanizmusainak kidolgozása orvosi és biotechnológiai felhsználásra. Malária, agyödéma, hyponatremia és kongesztív szívelégtelenség betegségmodellekben vizsgálja a vízcsatorna élettani szerepét, regulációját, expresszióját, struktúra-funkció viszonyát a 10 tagú 61

kutató konzorcium. MTA Támogatott Kutatócsoport 2012-2017. „Idegrendszeri kórmechanizmusok vizsgálata nagy térerejű MR képalkotással”. A multidiszciplináris (fizikus, informatikus, biológus pszichológus, orvos) kutató-team nagy térerejű MR készülékkel a magasabb rendű és autonóm humán agyi funkciókat lokalizálja, s az agyi működés és szerkezet funkcionális logikáját vizsgálja. Az idegrendszer betegségei közül azokra a szervi-testi rendellenességekre, valamint szellemi működési zavarok alapkutatására koncentrál, amelyek mögött az agy egyre jobban azonosítható, illetve lokalizálható kórfolyamatait lehet feltárni. A molekuláris vízcsatornák, az agyi víztartalom és térfogatszabályozás, a nociceptív és neurogén fájdalom (gyulladás) pathomechanizmus, és a limbikus affektívkognitív hálózat alapvető működését és betegségei kórmechanizmusainak feltárását végzi! Az állatkísérletes modelleken nyert eredményeket az emberi agyon végzett megfigyelésekkel közvetlenül szembesíti. Mindezeket az alapkutatásokat az MR képalkotásban és jelfeldolgozásban informatikai és paradigma fejlesztésekkel valósítja meg, amelyhez nemzetközi kutatási együttműködést az Integrated Development Environment Application projektben (IDEA, Siemens) 2005 óta való részvétel biztosít, amely Pécset egyedüli hazai központként bekapcsolta a nemzetközi MR alkalmazásfejlesztő együttműködésbe. 4.1.2. A megvalósításban részt vevő nemzetközi és vállalkozási partnerek bemutatása A kutatási és szervezeti fejlesztési program során nagy hangsúlyt fektetünk a nemzetközi partnerségre. Célunk, hogy a kollaborációs kutatások nemzetközi értelemben is elismert kutatási eredményekkel záruljanak, illetve a partnerségi kapcsolatok révén a jövőben sikerrel pályázhassunk nemzetközi kutatási programfelhívásokra. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a program iránt szándéknyilatkozattal érdeklődést kifejező partnereinket és a partnerség irányait: Partneregyetem

Kapcsolattartó kutató Partnerségi területek

Virginia Commonwealth University, Department of Anatomy and Neurobioligy, Richmond, Virginia, USA John T. Povlishock A jelen pályázatban külföldi kutatóként való bekapcsolódás (szándéknyilatkozat átadásra került)

A jelen pályázatban kiemelkedő célunk a gazdasági szervezetekkel, vállalkozásokkal való együttműködés. A program tervezésekor felmértük azon feladatokat, melyeket szakmai együttműködő partnereink bevonásával kívánunk megvalósítani. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk szakmai 62

együttműködő partnereinket és az együttműködés területeit: Együttműködő partner neve Neuro Ct Pécsi Diagnosztikai Központ Kft. Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. Danubia IP Innovációs Tanácsadó Kft. Innovaid Innovációs és Gazdasági Tanácsadó Kft.

Együttműködési terület Magrezonanciás vizsgálatok Szabadalmi ügyvitel

képalkotó

Iparjogvédelmi előkészítési tevékenység K+F pályázati és innováció menedzsment oktatás, tudástranszfer szolgáltatási módszertani fejlesztés

4.1.3. A projektgazdának és partnereinek a projekthez kapcsolódó tapasztalatának bemutatása A projektgazda számos hazai és külföldi pályázati részvételével tudja bizonyítja szakmai ill. menedzsment területén felkészültségét és kompetenciáit. Ezek közül, a teljesség igénye nélkül a következő pályázatokat emeljük ki: Projekt megnevezése

Science, Please! PTE Science Building létrehozása, Egyetemi informatikai infrastruktúrafejlesztés 3T-Technologia- és tudástranszfer feltételeinek kialakítása a Dél-dunántúli Régió egyetemi tudásbázisaiban Szolgáltatásfejlesztés a Pécsi Tudományegyetemen SP! IKT – Science, Please! Innovatív Kutatói Team létrehozása a Pécsi Tudományegyetemen

A A projekt Támogatott Támogatott megvalósítás összes projekt projekt időpontja költsége esetén esetén (Ft) program pályázati neve azonosító szám 2008. 6 948 513 10.01185 2012.06.30.

2009.09.012011.12.31. 2009.11.152012.05.14. 2009.07.012011.08.31.

TIOP

TIOP-1.3.107/1-2F2008-0002

548 768 640

TÁMOP

TÁMOP4.2.1-08/12008-0004

293 032 000

TÁMOP

719 043 920

TÁMOP

TÁMOP 4.1.1-08/12009-0009 TÁMOP4.2.2-08/12008-0011

63

MEDIPOLISZ DélDunántúli Innovációs Egyetemi Tudásközpont az Életminőséget Javító 2005.06.30 2007.12.31 Gyógyszerek és Gyógyító Eljárások Fejlesztésére A Pécsi Tudományegyetem kutatási kiválósági területeinek komplex infrastrukturális fejlesztése Tudományos képzés műhelyeinek támogatása a Pécsi Tudományegyetemen A Dél-dunántúli régió egyetemi versenyképességének fejlesztése

770 000 000

2011.03.01- 1 547 183 2012.11.30. 303

2011.08.01.2013.07.31.

864 133 839

2011.05.01- 2 341 855 2013.04.30. 447

Pázmány RETPéter 008/2005 Program

TIOP

TIOP-1.3.110/1-20100008

TÁMOP

TÁMOP4.2.2/B10/1-20100029

TÁMOP

TÁMOP4.2.1.B10/2/KONV2010-0002

A kutatások szervezeti kompetenciáját regionális egyetemi tudásközpont (RET) - MEDIPOLISZ Dél-Dunántúli Innovációs Egyetemi Tudásközpont az Életminőséget Javító Gyógyszerek és Gyógyító Eljárások Fejlesztésére – valamint a PTE ÁOK doktori iskolai hálózata is erősíti. A projekt személyi összetételét az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Projektben résztvevők száma Projektben résztvevő fiatal kutatók száma Projektben résztvevő MTA doktori címmel rendelkező kutatók

31 fő 7 fő

Dr. Komoly Sámuel Dr. Dóczi Tamás Dr. Illés Zsolt Dr. Janszky József Dr. Koller Ákos Dr. Miseta Attila Dr. Seress László Projektben résztvevő nők száma 13 fő Projektben felsőfokú végzettséggel 31 fő 64

rendelkezők száma A projektben résztvevő meghatározó szereplők megvalósíthatósági tanulmány mellékletként tartalmazza.

önéletrajzait

a

4.2. A megvalósítás és a fenntartás szervezete A projekt szakmai vezetője Prof. Dr. Komoly Sámuel, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvosi Kar Neurológiai Klinika igazgatója. A megvalósítás és a fenntartás feladatait a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvosi Karának Pályázati Irodája látja el. A projekt menedzsment feladatait Dr. Kiefer Éva, a Pályázati Iroda vezetője koordinálja. A jelenleg rendelkezésre álló kapacitás a projekt menedzseléséhez szükséges személyi állománnyal rendelkezik, így jogász, közgazdász és természettudományos végzettségű kollégák segítik a hatékony szervezeti menedzsmentet. A munkavállalói státuszú, projektben közreműködő kollégák javadalmazása a Pécsi Tudományegyetem bérrendszere alapján történik, figyelemmel a takarékos bérgazdálkodás és az értéket pénzért elv mindenkori teljesülésére. A szakmai feladatellátás összefogásában, iparjogvédelemben, üzleti tervezésben, kommunikációs feladatok ellátásában, egyes technológiai innovációs szolgáltatások nyújtásában és regionális gazdaságszervezési feladatokban a Pályázati Iroda munkatársai több éves tapasztalattal rendelkeznek. A megvalósítás és fenntartás elvei a következők: 1. Zárt rendszerű pénzügyi nyilvántartási rendszer alkalmazása; 2. A projekt előrehaladásának valós idejű nyomon követése, a projekt monitoring személyi feltételeinek előteremtése; 3. Projekt monitoring, pénzügyi elszámolás standard dokumentumainak kidolgozása. 4. Szervezeti és működési menedzsment feladatok kezdeti rögzítése. A megvalósítás és fenntartás szervezeti ábrája:

65

A projekt menedzselése zárt rendszerű pénzügyi nyilvántartási rendszer alkalmazásával történik. A zárt rendszerű pénzügyi nyilvántartási rendszer lényege, hogy a projekt során ellátandó feladatok reál és pénzügyi mozgásai egymással párhuzamosan, a projekt minden szakaszában egyértelműen azonosítható módon történnek. A zárt pénzügyi elszámolásra azért van szükség, mert a projekt átfogó jellegű, a felsőoktatás egyéb feladatellátásával szoros összefüggésben áll, így a párhuzamosságok elkerülése érdekében szükség van egy következetes projekt elszámolási rendszer kidolgozására. A zárt rendszerű pénzügyi nyilvántartási rendszer működtetését a Pályázati Iroda koordinálja. A zárt rendszerű pénzügyi nyilvántartási rendszer az alábbi elemekre épül: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

a pénzügyi folyamatok rögzítési módjának meghatározása; az egyes szakmai folyamatok, eredmények nyilvántartási módszertanának kialakítása, pénzügyi ellenőrzés módszertanának kidolgozása; az éveken áthúzódó program költségelhatárolási kereteinek meghatározása; a program költségviszonyainak rögzítését lehetővé tevő nyilvántartás kidolgozása; a kalkuláció bizonylati körének meghatározása, a bizonylatok feldolgozási útjának meghatározása; a kalkulációk zárási dátumainak meghatározása, a kalkuláció adatainak egyeztetési és ellenőrzési rendszerének kialakítása; költségellenőrzés módszertanának kialakítása, költségelemzés 66

8.

módszertannak kidolgozása, az évközi és év végi összesítések, zárások elkészítésének módszertanának kialakítása, a pénzügyi beszámoló készítésének rendjének kialakítása figyelemmel az elszámolási időpontokra.

A projekt nyomon követése a valós idejű nyomon követés gyakorlata alapján történik. A projekt valós idejű pénzügyi nyomon követését a Pályázati Iroda koordinálja. A monitoring szervezet havonta, csoportonként nyomon követi az egyes csoportok által végzett munkát. Ennek eszköze az egyes csoportoknál lefolytatott interjú, melyet a Pályázati Iroda munkatársai folytatnak le. Az interjúkat követően a Pályázati Iroda munkatársai a tapasztalatokat összesítik. A valós idejű nyomon követés során szerzett információk a pénzügyi előrehaladást visszacsatolással segítik, jelzést adnak az esetleges tervmódosítási irányokról. A Pályázati Iroda a szerzett információkat további projektek generálására is használja. A csoportinterjúk lefolytatásához, a pénzügyi adatszolgáltatáshoz csoportonként kapcsolattartót jelölnek ki a csoportok vezetői. A havi csoportszintű adatszolgáltatás dokumentumai a Pályázati Iroda által összesítésre kerülnek, negyedéves, féléves, éves jelentések készülnek adataikból. A havi jelentések a projekt előrehaladást építik fel, emellett a tervezett munkaóra ráfordítás és költségfelhasználás tényadatai folyamatosan nyomon követhetők. A havi projekt előrehaladás űrlapjaival az időszakos jelentések űrlapjai formátumukban megegyeznek, adattartalmuk kumulált értékeket tartalmaz. A kumulált jelentések munkaóra és költségvetületei számítógépes adatfeldolgozással készülnek, a szakmai előrehaladás aktuális lépései a munkaterv és a megelőző heti jelentések egybevetésével készülnek. A pénzügyi elszámolás standard dokumentumainak elkészítéséről a Pályázati Iroda gondoskodik. A projekt során kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy a munka minden szakaszában egyértelmű legyen, hogy az a terveknek, az előirányzott céloknak megfelelően zajlik. A nyomon követés során a tényleges folyamatokat a Pályázati Iroda összehasonlítja a tervekben leírtakkal, különös hangsúlyt fektetve az eredményekre, az erőforrásokra és a tevékenységekre:

67

A monitoring rendszer kiépítését és működtetését feladatelven tervezzük. Ennek alapján a programot felosztjuk alapvető feladatcsoportokra, majd meghatározzuk a feladat ellátásában részt vevő csoportot. A menedzsment teljesítményértékelésével el kell érni, hogy az alábbi prioritások egyidejűleg teljesüljenek: 1. 2. 3. 4. 5.

szervezeti hatékonyság; kiegyensúlyozott pénzügyi-elszámolási mutatók; szabályozott működési folyamatok; folyamatos tudományos aktivitás; folyamatos gazdasági aktivitás.

Pénzügyi elszámolásért felelős csoport eredménycéljai: 1. A központi adminisztráció kiépített és stabil, az ügyvitel rendezett; 2. A pénzügyi folyamatok rögzítése összhangban áll a számviteli szabályokkal; 3. A belső ellenőrzési, értékelési rendszer működőképes, a gyűjtött adatok hasznos információval szolgálnak; 4. Az egyes szerződések megfelelően tükrözik a Szegedi Tudományegyetem és a Kecskeméti Főiskola érdekeit; 5. A kontrolling rendszer a könyvelés információit megfelelően alkalmazza; 68

6. Az informatikai rendszer stabil; 7. Szellemi tulajdon szabályok rögzítésre kerültek és összhangban vannak az egyetemi és főiskolai szellemi tulajdon menedzselési szabályzatokkal. Az egyes csoportok szintjén eltérő eredménycélok dominálnak, ugyanakkor az eredménycélok projekt sikerességéhez egyaránt hozzájárulnak. A fenti eredménycélok a menedzsment hatékonyság-javítását célzó változók, s nem egyenlők a teljes projekt szintjén rögzített tudományos indikátorokkal. A projekt menedzsment tagjainak önéletrajzát a jelen pályázathoz mellékletként csatoljuk. 5. A nyilvánosság biztosítása, kommunikációs tevékenység 5.1. A kommunikációs tevékenységek összefoglaló leírása A tudomány és társadalom viszonyrendszerében a tudomány eredményeinek folyamatos kommunikációja alapvető igény mind a kutatásokat közvetve vagy akár közvetlenül támogató közösség, mind a tudományos eredményeket létrehozó kutatói társadalom részéről. Ebben a tudománykommunikációs viszonyrendszerben a tudományos eredmény, siker mellett maga a tudományról folytatott kommunikáció is mint önálló érték jelenik meg. Jelen pályázat marketing-kommunikációs terve is ezen érték minél teljesebb körű felmutatására törekszik. A tudományos tartalmak kommunikálása révén a társadalom széles rétegei tehetők fogékonnyá a kutatók által elért tudományos eredmények, tartalmak iránt helyi, regionális és országos szinten egyaránt. E széles réteg éppúgy tartalmazza a döntéshozókat, mint a véleményformálókat, a gazdasági élet meghatározó szereplőit, vagy a tudományos témák iránt érdeklődő nagyközönség tagjait. A tudományos eredmények és azok kommunikációja iránt országos és nemzetközi szinten, valamint helyi és regionális szinten részben azonos, részben különböző kommunikációs eszközök igénybe vételével kelthető fel az érdeklődés:  Helyi és regionális szinten a fogékonyság elérhető és növelhető a kutató szakemberek által elért eredmények, folyamatban lévő kutatások tartalmi elemeire való rávilágítással, valamint a tudományos tevékenység lokális gazdaság-élénkítő, továbbá közösségteremtő és identitás-meghatározó elemeinek a hangsúlyozásával.  Országos szinten a kommunikációnak elsősorban tartalmi elemekre, országos gazdasági hatásaira, valamint a tudományos eredmények magyar vonatkozásaira, jellegére kell koncentrálnia.  Nemzetközi kitekintésben elsősorban az elért eredmények globális hasznosíthatóságára, valamint interdiszciplinaritására kell felhívni a figyelmet. A pályázatban foglalt tudományos eredmények kommunikációja folyamatos, azaz a pályázat teljes időtartamára vonatkozó támogatást igényel. A 69

tudományos eredmények iránt megteremtett érdeklődés és igény fenntartása ugyanis állandó és folyamatos feladatot, kihívást jelent. Fontos e folyamatos jelenlét megteremtése során hangsúlyozni a tudományos kutatás logikájából fakadó lépcsőfokokat, azaz:  a pályázat bevezető szakaszában a koncepciók, hipotézisek bemutatását;  a pályázat középső fázisában a részeredmények egymásra épülését;  a pályázat lezáró szakaszában pedig az eredmények összegzését, tudományos, társadalmi és gazdasági hasznosulását, a visszajelzések, kritikák bemutatását és a továbblépés, a folytatás lehetőségeinek közzétételét. Az alábbi táblázat a projekt keretében tervezett kommunikációs feladatokat foglalja össze: Projekt időszak A projekt előkészítő szakasza

A projekt megvalósítási szakasza

A projekt megvalósítását követő szakasz

Kommunikációs feladat Internetes honlap készítése, vagy a meglévő honlapon a projekthez kapcsolódó tájékoztató létrehozása és folyamatos működtetése, frissítése Sajtóközlemény kiküldése a projekt indításáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése A projekt helyszínén „B” típusú projekt tábla elkészítése és elhelyezése Fotódokumentáció elkészítése Sajtóközlemény kiküldése a projekt zárásáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése TÉRKÉPTÉR feltöltése a projekthez kapcsolódó tartalommal A projekt helyszínén „D” típusú tábla elkészítése és elhelyezése

5.2. A célcsoportok és az érintettek kommunikációs szempontú elemzése, kommunikációs üzenetek megfogalmazása A célcsoportok és a kommunikációs formák elemzése során abból indultunk ki, hogy az érintettek kommunikációs igényei között számos eltérés adódik. Ennek oka, hogy a téma szerinti kutatások különböző érdekelti csoportokat érintenek. Az agyérkatasztrófák, az agysérülések, az epilepszia és a sclerosis multiplex által érintett lakosság kommunikációs igényei eltérnek például a nemzetközi kutatói partnerek igényeitől, ezért a kommunikációs formákat célcsoportok szerint szegmentálni kell. 70

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a célcsoportokat, valamint az esetükben releváns kommunikációs üzeneteket és formák jellegét. Célcsoport Agyérkatasztrófák, az agysérülések, az epilepszia és a sclerosis multiplex által érintett lakosság

Betegképviseleti szervek

Hazai és nemzetközi kutatói közösség

Fiatal hallgatók

kutatók,

Kommunikációs Kommunikációs üzenet formajelleg Az adott betegségekkel élő lakosság életminősége Televízió, rádió és számottevően javulhat, egyéb ha megfelelő időben, tömegkommunikációs szakszerű diagnosztikai eszközök és terápiás eljáráshoz jutnak. A betegképviseleti szervek a projekt eredményeinek célcsoporthoz juttatásában komoly Specializált segítséggel bírnak, formajelleg, a ezért a legfontosabb kétoldalú üzenet a partnerség egyeztetésekre komoly nyújtása részükre szerep hárul annak érdekében, hogy a diagnosztikai és terápiás eljárások a betegek legszélesebb köréhez eljussanak. A hazai és nemzetközi kutatói közösség Internet alapú kutatói számára fórumok megfogalmazandó alkalmazhatók, melyek üzenet a kutatási mind a kutatók, mind a program magas futó kutatási tudományos programok információit presztízse, mely nyitott tartalmazzák további tudományos partnerségre. A fiatal kutatók számára Belső, egyetemi megfogalmazandó kommunikációs formák legfontosabb üzenet, használata javasolt, hogy a kutatási melyek között a programba való hallgatói intranetes bekapcsolódás egy felület előnyt élvez fontos lépés lehet a kutatói életpálya 71

fenntartható alakításában. Hazai és nemzetközi A hazai és nemzetközi vállalkozási szféra vállalkozási szféra számára megfogalmazandó Specializált legfontosabb üzenet a kommunikációs kutatási programok formák, mint például gazdasági technológiai fenntarthatósága, mely brókerrendezvények és a kutatási eredmények szabadalmi portfolió szabadalmazása és a napok szabadalmak hasznosítására alapozható. Technológia-transzfer A technológia-transzfer szervezetek szervezetek felé A hazai és nemzetközi megfogalmazandó technológia-transzfer üzenet a kutatási oldalak megfelelő eredmények kommunikációs formát hasznosíthatósága és jelentenek, de a transzferálhatósága, technológiai akár spin-off brókerrendezvények e vállalkozási, akár szegmensben is licencia ügyletek sikerrel alkalmazhatók keretében. Ágazati döntéshozó Az ágazati döntéshozók szervek felé megfogalmazandó Elsősorban szakmai üzenet a kutatási egyeztetések és program által érintett fórumok jelentik a betegségek fontossága kommunikáció és a fokozott lehetőségeit, illetve a társadalmi érdek a projekt eredményeinek megfelelő diagnosztikai döntéshozók elé tárása és terápiás kiadványok és módszerekkel brosúrák formájában szemben. Érdekképviseleti és Az érdekképviseleti és szakpolitikai szakpolitikai szervezetek szervezetek felé megfogalmazandó Kétoldalú egyeztetések üzenet a partnerség és szakmai egyeztetési biztosítása a kutatási fórumok program által érintett betegségek diagnosztikai és terápiás folyamatába 72

Nyilvánosság biztosításának szereplői

való bekapcsolódásra annak érdekében, hogy a betegek az érdekeiknek leginkább megfelelő egészségügyi szolgáltatásban részesüljenek. A nyilvánosság biztosításának szereplői számára szánt üzenet felhívja a figyelmet az agyérkatasztrófák, az agysérülések, az epilepszia és a sclerosis multiplex által érintett lakosság problémáira annak érdekében, hogy a nyilvánossági szakma segítsen az említett betegséggel élők iránti társadalmi szolidaritás megerősítésében.

Sajtótájékoztatók, sajtóközlemények és internetes elérési eszközök

5.3. Kommunikációs eszközök azonosítása Mivel minden közvetlen célcsoport számára olyan üzenetet fogalmazunk meg, amely kifejezetten számára szól, s a pályázatban foglalt kutatási eredmény mint „termék” elismertségét és megismerhetőségét javítja, ezért a kommunikációs eszközök azonosítása is ezen kommunikációs célok mentén történik. A projekt kommunikációs eszközeit azonosítottuk, majd elemeztük abból a célból, hogy a célcsoportok a leginkább hatékony módon tájékozódhassanak az elért eredményekről. Az alábbi táblázat a lehetséges kommunikációs elemeket és azok hatékonysági értékelését tartalmazza: Kommunikációs formák Nyomtatott sajtó

Értékelés A nyomtatott sajtó az eredmények közzétételének hagyományosan bevált formája. A sajtótermékek között kiemelt szerepet szánunk a lakosság széles köréhez eljutó orgánumoknak is, mely mellett természetesen a szaksajtóval is szoros kapcsolatot tartunk. A sajtó részére sajtóközleményeket 73

Szórólap, brosúra

Televíziós és rádió reklám

Internetes sajtó megjelenés

Projekt honlap

Internetes banner

Sajtóesemény

Lakossági fórum

juttatunk el, melyekben közérthető formában nyújtunk tájékoztatást a projekt indításáról, illetve zárásáról. A szórólap, brosúra a jelen projektben kevésbé funkcionális tájékoztatási forma, hiszen a szélesebb tájékoztatási célcsoportok elérésére nem alkalmas, ezért legfeljebb más kommunikációs formák kiegészítéseként javasolható. A televíziós és rádió reklám széles elérést biztosít a projekt elért eredményiről, azonban költséghatékonysági szempontból nem optimális kommunikációs eszköz. Az internetes sajtó megjelenés széles közönséghez képes eljutni, költséghatékony és sokféle változatban előállítható kommunikációs forma. A jelen projekt során prioritást élveznek az internet alapú tájékoztatási formák. A projekt honlap hasznos tájékoztató felület, mely hatékony módon képes megjeleníteni az elért eredményeket, valamint a megjelent tartalom naprakész módon menedzselhető. A projekt során mindenképpen tervezzük önálló honlap létrehozását, feltöltését és folyamatos aktualizálását. Az internetes banner a projekt honlappal együtt képes kifejteni hatását, növeli a honlap látogatását, ezért igen hasznos kapcsolódó kommunikációs forma. A sajtóesemények abban az esetben képesek megfelelő eredményt elérni, amennyiben a sajtó részére közérthető sajtóközlemény kerül kidolgozásra. A lakossági fórumok a jelen projekt esetében betegfórumokat jelenthetnek, azonban az ellátó 74

Közvetlen telefonos kampány

Közvetlen levélkampány

Személyes kapcsolattartás

Ügyfélszolgálat

Szponzorált események

orvosok közvetlen kapcsolatban állnak a betegekkel, ezért a felmerült kérdések megválaszolása közvetlen módon történhet. A jelen projekt szempontjából kevés relevanciával bír a telefonos kampány, mely igen költség intenzív kommunikációs forma Közvetlen levélkampányt hagyományos formában nem tervezünk, az elért eredmények hírlevél formájában azonban megjelennek, mely e-mailes formában széles kör részére kiküldésre kerül. A személyes kapcsolattartás az ellátó orvosokon keresztül megvalósul, illetve a betegkövetési rendszeren keresztül a betegellátásból kikerült pácienseinkkel is további kapcsolatot tartunk fent. A projekt keretében külön ügyfélszolgálatra nincs szükség, a klinikai ügyfélszolgálat valamennyi funkciót ellát a kapcsolattartásban. A jelen projektben nem tervezünk szponzorált eseményeket, a nyilvánosság sokkal költséghatékonyabb formáival képesek vagyunk az elvárt társadalmi hatást elérni.

5.4. Kommunikációs ütemterv Időpont

Feladat Cél Internetes honlap, Tájékozta vagy a tás meglévő biztosítás 2012.10. honlapon a a az 30. projekthez előkészít kapcsolódó ő tájékoztató szakaszb létrehozása an és

Célcsoport

Valamennyi célcsoport

Eszköz

Szereplők

Tartalomfejles PTE ÁOK ztés, Pályázati webdesign és Iroda, informatika Informatika

75

2012.09. 30.

2012.12. 31.

2013.02. 28.

2014.10. 31.

2014.10. 31.

2014.10. 31.

folyamatos működtetés e, frissítése Sajtóközlem ény kiküldése a projekt indításáról és a sajtómegjel enések összegyűjté se A projekt helyszínén „B” típusú projekt tábla elkészítése és elhelyezése Fotódokume ntáció elkészítése Sajtóközlem ény kiküldése a projekt zárásáról és a sajtómegjel enések összegyűjté se TÉRKÉPTÉR feltöltése a projekthez kapcsolódó tartalommal A projekt helyszínén „D” típusú tábla elkészítése és elhelyezése

Tájékozta tás a projekt indításár ól

Nyilvánosság biztosításának szereplői

Tájékoztatási eszközök

PTE ÁOK Pályázati Iroda

Vizuális tájékozta tás

Valamennyi célcsoport

Vizuális tartalomfejles ztés

PTE ÁOK Pályázati Iroda

Vizuális tájékozta tás

Valamennyi célcsoport

Vizuális tartalomfejles ztés

PTE ÁOK Pályázati Iroda

Tájékozta Nyilvánosság tás a biztosításának projekt szereplői zárásáról

Tájékoztatási eszközök

PTE ÁOK Pályázati Iroda

Átfogó tájékozta tás

Valamennyi célcsoport

Vizuális tartalomfejles ztés

PTE ÁOK Pályázati Iroda

Vizuális tájékozta tás

Valamennyi célcsoport

Vizuális tartalomfejles ztés

PTE ÁOK Pályázati Iroda

76

Mellékletek: önéletrajzai

A

projektben

résztvevő,

meghatározó

személyek

Europass Önéletrajz

Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Cím(ek)

Dóczi / Tamás Péter 3. Kaptató utca, 7631. Pécs, Magyarország

Telefonszám(ok)

+3672535932

Fax(ok)

+3672535931

E-mail(ek) Állampolgárság Születési dátum

Mobil:

+36309467261

[email protected] magyar 1949.08.25.

Szakmai tapasztalat Időtartam 1992- POTE Idegsebészeti Klinika tanszékvezetô professzor 1990-1992 főorvos, Universitätsspital Zürich, Neurochirurugische Klinik; Privatdozent, Universitat Zürich 1984-1990 SZOTE Idegsebészeti Klinika, adjunktus 1980-1981 MTA SzBK „ITC” hallgató, SzBK vendégkutató 1979-1980 SZOTE II. sz. Sebészeti Klinika, tanársegéd 1978-1979 Clinical Registrar in Neurosurgery, National Hospital for Nervous Diseases, Queen Square, London, UK. 1973-1977 SZOTE II. sz. Sebészeti Klinika, gyakornok Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe

Egyetemi tanár / Klinika igazgató Idegsebészet: gyógyítás, oktatás, kutatás Pécsi Tudományegyetem

Tanulmányok Időtartam Végzettség / képesítés Főbb tárgyak / gyakorlati képzés

1967-1973 1971-1972

SzOTE, általános orvosi diploma (1973) Vendéghallgató: matematika (JATE)

Általános orvosi diploma Sebész szakorvos Idegsebész szakorvos

77

Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa

Szegedi orvostudomány Egyetem

Egyéni készségek és kompetenciák Anyanyelv(ek) Egyéb nyelv(ek)

magyar angol, német

Önértékelés Európai szint (*) angol német

Szövegértés Hallás utáni értés

Beszéd

Olvasás

Társalgás

Írás

Folyamatos beszéd

C1

C1

C1

C1

C1

C1

C1

C1

C1

C1

(*) Közös Európai Referenciakeret (KER) szintjei

Szervezési készségek és kompetenciák

Számítógép-felhasználói készségek és kompetenciák

Egyéb készségek és kompetenciák Járművezetői engedély(ek)

80 fős klinika igazgatója 17 éve

MS office, Power Point, Photoshop alapvető ismerete

kajak segédedzői diploma

igen

78

Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Cím(ek)

Balás István Alsómakár dülő 17, Pécs, H-7635, HUNGARY

Telefonszám(ok) Fax(ok) E-mail(ek) Állampolgárság Születési dátum Neme

Mobil:

+36304113347

+36 72 535-931 [email protected] magyar 1959.06.25. férfi

Szakmai tapasztalat Időtartam l984-88. Ideggyógyász gyakornok, POTE Idegsebészeti Klinika l988. Idegsebész tanársegéd POTE Idegsebészeti Klinika l992. Idegsebész szakorvos, POTE Idegsebészeti Klinika 1999-2000. PhD. önálló felkészülő 2001. egyetemi adjunktus 2009. egyetemi docens Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat

Egyetemi docens Funkcionális idegsebészeti ellátás felelőse PTE ÁOK KK Idegsebészeti Klinika egészségügy

79

Tanulmányok 1990. Bonni Idegsebészeti Klinika, Intervencionalis neuroradiologiai beavatkozások, valamint perioperatív vizsgálatok tanulmányozása az epilepsia sebészetben. 1993 Epilepsia sebészet, tanulmányozása a Bonni Idegsebészeti Klinikán Soros Ösztöndíj 1993. Szeptember Nemzetközi Idegsebész Továbbképző Brugge (EANS kurzus) 1994. Szeptember EANS kurzus, Ismir /Törökország/ 1994. November stereotaxiás functionális műtétek tanulmányozása, Zürich /Svájc/ 1996. Szeptember EANS kurzus, Alborg /Dánia/ 1997. Szeptember EANS kurzus, és vizsga, Southampton Anglia/ 2000. Május, Funkcionális idegsebészeti tanulmányút, Atlanta (USA), Emory University 2002. Szeptember, Mély agyi stimuláció mozgászavarok kezelésére, Leuven (Belgium) 2002. December, Neuromoduláció krónikus fájdalom kezelésére, St. Niklaas (Belgium) 2004. Január, Krónikus fájdalom modern kezelése, Brüsszel (Belgium) 2007. Február, Motor cortex stimuláció krónikus fájdalom kezelésére, Párizs (Franciaország) 2010. Január, Sacralis ideg stimuláció vegetatív zavarok kezelésére, Innsbruck, Ausztia Postgraduális képzés: 1995-96 (1 év) , általános idegsebészeti registrar, gamma-knife radiosurgery. Sheffield /Anglia/

Végzettség / képesítés l984. Általános orvos l988. Ideggyógyász szakorvos l992. Idegsebész szakorvos

Egyéni készségek és Agyi erek morphologiai vizsgálata kompetenciák Polarizációs optikai eljárások alkalmazása a humán agydaganatok diagnózisában. Agyi traumák, kísérletes, morphologiai vizsgálata. Regionális agyi vérkeringés vizsgálata Lézer-doppler módszerrel. Stereotaxiás és neuromodulációs functionális idegsebészeti beavatkozások elektrofiziológiája, krónikus fájdalom, mozgászavarok, epilepszia, vegetatív zavarok, pszihokirurgia kórképek idegsebészeti kezelése.

80

Anyanyelv(ek)

Magyar

Egyéb nyelv(ek) angol állami középfokú nyelvvizsga, 1986 német (szakmai egyetemi nyelvvizsga, 1998 alapfokú állami nyelvvizsgaként hitelesítve Önértékelés Európai szint (*)

Szövegértés Hallás utáni értés

Beszéd

Olvasás

Társalgás

Nyelv

angol

angol

angol

Nyelv

német

német

német

Írás

Folyamatos beszéd angol

angol

(*) Közös Európai Referenciakeret (KER) szintjei

Társas készségek és 1986- Magyar Idegsebészeti Társaság kompetenciák 1989- Magyar Orvosi Kamara 1986- Magyar Ideg- Elmegyógyász Társaság 1996- Magyar Fájdalom Társaság (Titkár) 1999- Magyar Tudományos Parkinson Társaság (vezetőségi tag) 2007- Magyar Tudományos Gerinctársaság 2009- Movement Disorders Society 2010. International Association for the Study of Pain Szervezési készségek és Kongresszus szervezője: kompetenciák I. Neurostimulációs Szimpózium, Pécs 2008 II. Neurostimulációs Szimpózium, Pécs 2010 III. Neurostimulációs Szimpózium, Pécs 2012 Magyar Fájdalom Társaság Kongresszus szervezése: 2009, Budapest 2010, Pécs Közép és kelet-európai tréningkurzusok szervezése: „Mély agyi pacemaker beültetés” 2010, Pécs 2011, Pécs 2012, Pécs

81

Europass Önéletrajz

Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Cím(ek)

András, Büki Napsugár u.19. Szederkény, H-7751, HUNGARY

Telefonszám(ok) Fax(ok) E-mail(ek) Állampolgárság Születési dátum Neme

Mobil:

+36304113349

+36 72 535-931 [email protected] magyar 1966.02.01. férfi

Szakmai tapasztalat Időtartam intézeti orvos, POTE Anatomiai Intézet, (1990.10.01.-1992.05.15.) Idegsebész gyakornok 1992-1996 Idegsebész szakorvos, egyetemi tanársegéd 1996-2000 Egyetemi adjunktus 2000-2006 Egyetemi docens 2006Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat

Egyetemi docens általános igazgató helyettes, neurotraumatologiai ellátás felelőse PTE ÁOK KK Idegsebészeti Klinika egészségügy

Tanulmányok

82

Végzettség / képesítés 1990. Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar, sz.:69-23/1990.; 4.45 szigorlati átlag, "Cum laude" 1996. EANS Written Exam, (Európai Idegsebészeti Társaság, írásbeli szakvizsga), sikeres vizsga 1996.10.29. Idegsebészet, (állami szakvizsga), jeles #955/1996 1996-2000, Gratz, Würzburg, Amsterdam: Európai Gyermekidegsebészeti kurzusok (ESPN) teljesítése 2011.04.21. Klinikai Onkológia Szakvizsga (állami szakvizsga), jeles #236/2011

Egyéni készségek és kompetenciák Anyanyelv(ek)

Magyar

Egyéb nyelv(ek) angol (állami középfokú nyelvvizsga, sz.:Å004529/1988.okt.12.) (Cambridge First Certificate,sz.:92CHU0080021/92.dec) orosz (jeles egyetemi záróvizsga, 1986. dec. 11., alapfokú állami nyelvvizsgaként hitelesítve:1998. 08.31.) Önértékelés Európai szint (*)

Szövegértés Hallás utáni értés

Beszéd

Olvasás

Társalgás angol

Nyelv

angol

angol

Nyelv

orosz

orosz

Írás

Folyamatos beszéd angol

angol

(*) Közös Európai Referenciakeret (KER) szintjei

Társas készségek és 1991Magyar Anatomus Társaság kompetenciák 1995Magyar Idegsebészeti Társaság, (titkár:2002-, újraválasztva 2006, 2010) 1995Magyar Orvosi Kamara 1995Magyar Neuroszonológiai Társaság 2000-2010 Magyar Neurotraumatologiai Társaság (alapító elnökségi tag: 2000-, titkár:2005-) 2005Magyar Neuroonkológiai Társaság, alapító tag 2002International Society for Neurochemistry 2003European Association of Neurosurgical Societies Individual Membership 2003National Neurotrauma Society (USA) 2005Idegsebészeti Szakmai Kollégium választott tagja 2007-2011 European Association of Neurosurgical Societies Training Committee tag 2011European Association of Neurosurgical Societies Treasurer

83

Szervezési készségek és Kongresszus szervezője: kompetenciák EANS Winter Meeting Budapest 2004. február Európai Kísérletes Sebészeti Társaság szatellita szimpóziuma: Central Nervous System Injury Szeged 2003. május 1st Pannonian Symposium on CNS Injury Pécs 2000. augusztus 2ndPannonian Symposium on CNS Injury Pécs 2003. május 3rd Pannonian Symposium on CNS Injury Pécs 2006. május 4th Pannonian Symposium on CNS Injury Pécs 2008. szeptember 5th Pannonian Symposium on CNS Injury Pécs.2010. május A MIT 17.kongresszusa Pécs 2006. május Neurotrauma Fórum 2008. szeptember… Kongresszusi program-committee-tag: EANS Training Course Trondheim 2008. február EANS Training Course Antwerp 2008. szeptember EANS Training Course Prague 2009. február EANS Training Course Opatija 2009. szeptember EANS Training Course Padua 2010. február EANS Training Course Halkidiki 2010. szeptember EANS Training Course Tallin 2011. február

84

Europass Önéletrajz

Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Cím(ek)

József, Janszky Rét u 2. Pécs, H-7624, HUNGARY

Telefonszám(ok)

+36 72 535-900

Fax(ok)

+36 72 535-911

E-mail(ek) Állampolgárság Születési dátum Neme

[email protected] Magyar 1969.01.15. férfi

Szakmai tapasztalat

85

Időtartam 1993- 2002

orvos, szakorvos Neurológiai „A” Osztály és Epilepszia Centrum,

OPNI, HIETE (2000-től Semmelweis Egyetem), Neurológiai Tanszék, Budapest 1998- 2002

részlegvezető, Videó-EEG Részleg, OPNI és HIETE (később Semmelweis Egyetem), Neurológiai Tanszék, Budapest

2001- 2002

részlegvezető, Epilepszia Ambuláns Rendelés és EEG laboratórium, Főv Önkormányzat Uzsoki utcai, Kórháza, Budapest

2002-2004

adjunktus, „A” Neurológiai Osztály és Epilepszia Centrum, OPNI és HIETE (később Semmelweis Egyetem), Neurológiai (később Vaszkuláris Neurológiai) Tanszék, Budapest

2004-2006

részlegvezető egyetemi adjunktus, Klinikai Neurofiziológiai Részleg, Neurológia Klinika, Pécsi Tudományegyetem

2006-

részlegvezető egyetemi docens, Epilepszia Centrum és Klinikai Neurofiziológiai Részleg, Neurológia Klinika, Pécsi Tudományegyetem

2010-

részlegvezető egyetemi tanár, Epilepszia Centrum és Klinikai Neurofiziológiai Részleg, Neurológia Klinika, Pécsi Tudományegyetem

2011-

tanszékvezető egyetemi tanár, Intézeti Klinikai Neurofiziológiai és Epileptológiai Tanszék, Neurológia Klinika, Pécsi Tudományegyetem

Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat

Egyetemi tanár tanszékvezető egyetemi tanár, Intézeti Klinikai Neurofiziológiai és Epileptológiai Tanszék, Neurológia Klinika, Pécsi Tudományegyetem, epieleptológiai ellátás felelőse PTE ÁOK KK Neurológiai Klinika Egészségügy

Tanulmányok

86

Végzettség / képesítés 1993: M.D. summa cum laude (Semmelweis Egyetem, Budapest) 2000: Neurológus szakorvos (Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem, Budapest) 2001: Ph.D., summa cum laude (Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola, Semmelweis Egyetem, Budapest) 2002: Klinikai elektrofiziológia szakképesítés (Magyar EEG és Klinikai Neurofiziológiai Társaság) 2007: Epileptológus specialista (Magyar Epilepszia Liga) 2008: Habilitáció (Pécsi Tudományegyetem ÁOK) 2008: Klinikai Neurofiziológus Szakorvos (Egészségügyi Min) 2011: MTA doktora 1998-1999

vendégorvos Epilepsziasebészeti Kivizsgáló Osztály és EEG Részleg, Epilepszia Centrum Bethel, Bielefeld, Németország (13 hónap)

2002-2004

postdoc tudományos munkatárs, Epilepszia Centrum Bethel, Bielefeld, Németország (24 hónap, Humboldt Alapítvány)

2003

vendégorvos Epilepsziasebészeti Kivizsgáló, Epilepszia Centrum Bethel, Bielefeld, Németország (4 hónap)

Egyéni készségek és kompetenciák Anyanyelv(ek)

Magyar

Egyéb nyelv(ek) angol (állami középfokú nyelvvizsga, orosz német Önértékelés Európai szint (*) Nyelv Nyelv

Szövegértés Hallás utáni értés

Beszéd

Írás

Olvasás

Társalgás

Folyamatos beszéd

angol

angol

angol

angol

angol

német

német

német

német

német

orosz

orosz

orosz

orosz

orosz

(*) Közös Európai Referenciakeret (KER) szintjei

87

Társas készségek és 1995- Nemzetközi Epilepszia Ellenes Liga (ILAE) kompetenciák 1995- Magyar Epilepszia Liga 1997- alapító tag, Magyar Alvástársaság 2004- Magyar EEG és Klinikai Neurofiziológiai Társaság 2004- Tudományos Bizottság tagja, Magyar Epilepszia Liga 2005- MTA Pécsi Területi Bizottság Konzervatív Orvosi Tudományok Munkabizottság 2007- elnökségi tag, Magyar Epilepszia Liga 2007- választott elnök, Magyar Epilepszia Liga 2008- titkár, MTA Pécsi Területi Bizottság, Elméleti Orvosi Tudományok Munkabizottság 2008- MTA Köztestület 2008- MTA Fiatal Kutatók Testületének meghívott tagja 2008- elnök, Klinikai Neurofiziológiai Szakképzési Grémium, Pécsi Tudományegyetem 2011- MTA Kliniaki Idegtudományok Bizottsága választott tagja 2011- ILAE (Nemzetközi Epilepsziaellenes Liga) Task Force on Guidelines (Irányelveket Kidolgozó Bizottság választott tagja)

Szervezési készségek és Kongresszus szervezője: kompetenciák - Tudományos Tanácsadó Bizottság tagja: Fiatal Neurológusok Fóruma, Vác, 1997 - Tudományos Tanácsadó Bizottság (Scientific Advisory Committe) tagja: 6th European Congress of Epileptology, Bécs, 2004. május 30–június 3 - Tudományos Szervező Bizottság tagja: Magyar Epilepszia Liga 8. Konferenciája Pécs, 2006. május 25-27. - Tudományos Szervező Bizottság tagja: Magyar Klinikai Neurofiziológiai Társaság 43. Kongresszusa, Pécs 2007.máj. 17-19. - Nemzetközi Szervezőbizottság Elnöke: International Epilepsy Congress, Budapest, 2009. június 28-július 2.

88

Europass Önéletrajz

Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Cím(ek)

DR. KOLLER Ákos 7624, Pécs, Szigeti út 12.

Telefonszám(ok)

+36-72-536-246

Fax(ok)

+36-72-536-247

E-mail(ek) Állampolgárság Születési dátum Neme

Mobil:

+36-30-338-4496

[email protected] magyar 1951. 02.03. férfi

Szakmai tapasztalat

89

2010-jelen

tudományos dékánhelyettes Pécsi Tudományegyetem, ÁOK

2008-jelen

intézetvezető egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, ÁOK, Kórélettani és Gerontológiai Intézet

2006-2008

dékánhelyettes, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar

1996-2007

egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Kórélettani Intézet, Budapest

1988-jelen

vendégprofesszor, New York-i Orvosi Egyetem, Élettani Intézet, Valhalla, USA

1987-1992

docens, Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Klinikai Kísérleti Kutató és II. számú Élettani Intézet, Budapest kutató, Arizonai Egyetem, Élettani Intézet, Tucson AZ, USA

1982-1985 kutató, Pennsylvaniai Egyetem, Cerebrovascularis Kutató Központ, Philadelphia, PA, USA 1982-1982 tanársegéd, majd adjunktus, Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Klinikai Kísérleti Kutató és II. számú Élettani Intézet, Budapest 1982-1987 központi gyakornok, Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Klinikai Kísérleti Kutató és II. számú Élettani Intézet, Budapest 1976–1981

Foglalkozás / beosztás A munkáltató neve és címe

egyetemi tanár, intézetigazgató, dékánhelyettes PTE ÁOK Kórélettani és Gerontológiai Intézet, 7624 Pécs, Szigeti út 12

Tanulmányok 1998 MTA Doktora, Magyar Tudományos Akadémia 1996 Habilitáció, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, Szeged 1995

PhD, Magyar Tudományos Akadémia Doktori Tanácsa

1969-1975 általános orvos, Semmelweis Orvostudományi Egyetem, ÁOK, Budapest Kutatási témák A hemodinamikai erők, a lokális faktorok és szöveti anyagcsere szerepe a mikroerek (agyi, koronária, vázizom) ellenállásának szabályozásában. Az endotél és simaizom diszfunkció, a mikrovaszkuláris oxidatív stressz és gyulladási mechanizmusok szerepe a szöveti betegségek kialakulásában. A fizikai terhelés, a hipertónia, a diabetes mellitus, az elhízás és az öregedés mikrovaszkuláris hatásai a funkció és molekuláris mechanizmusok szintjén. Tudományos közlemények, Scientometriai adatok:

IF: 548.539 Összes idézet: 5832 Független idézettség: 4682 Hirsh index:43/37

90

Díjak 1997-2000

Széchenyi Professzori Ösztöndíj: Széchenyi Professzori Ösztöndíj Kuratóriuma, Budapest

2002

„Huzella Tivadar Emlékérem és Jutalomdíj” Semmelweis Egyetem Tanácsa. Cím: A mikrovaszkuláris endothelium kórélettana magasvérnyomásban és anyagcsere betegségekben.

2004

European Microcirculation Award. Cím: High intraluminal pressure upregulates arterial NAD(P)H oxidase and rennin angiotensin system via protein kinase C. „Gömöri Pál Alapítvány” kitüntetettje, Magyar Hypertonia Társaság

2009 2010

Award for Outstanding Service to the The American Physiologyical Society, Cardiovascular Section.

Tartós együttműködés: 1987Dept. of Physiology, New York Medical College, Valhalla, USA 2009SP7, EU, Marie Curie Initial Training Network on “Small Artery Remodelling (SmArt)” 10 partner 7 EU országból 2011University Josip Juraj Strossmayer, Osijek, vendégprofesszor Anyanyelv(ek)

Egyéb nyelv(ek)

magyar

magas szintű angol nyelvi kommunikáció és íráskészség

Számítógép-felhasználói számítógépes programok (World, készségek és kompetenciák felhasználói szintű ismerete

Járművezetői engedély(ek)

Excell,

Power

Point,

internethasználat)

B kategóriás jogosítvány

91

Europass Önéletrajz

Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Cím(ek)

Samuel, KOMOLY 7623, Pécs Rét. u. 2. állandó: 1146 Budapest, Hermina u. 29.

Telefonszám(ok)

+36 72 535-911

Fax(ok)

+36 72 535-911

E-mail(ek) Állampolgárság Születési dátum Neme

Mobil:

+3630640 6682

[email protected] magyar 1952. szept. 03. férfi

Szakmai tapasztalat

Időtartam 1977-1993: Semmelweis OTE Neurológiai Klinika (Gyakornok, Tanársegéd Adjunktus) 1993. szeptember 1. – 2004. június 30. :Osztályvezető főorvos, Jahn Ferenc Délpesti Kórház, Neurológiai Osztály 1997. március 4-től az osztályt a Népjóléti Miniszter Neuroimmunológiai Nemzeti Központtá jelölte ki (sz. 30.171/2/97) 2002. január 1. – 2004. június 30.: Tudományos Igazgató, Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, osztályvezető főorvosi beosztás megtartásával 2004. július 01.-: PTE Neurológiai Klinika igazgatója (2004. jul. 01-docensként, 2004. szeptember 01-től professzori rangban Foglalkozás / beosztás tanszékvezető egyetemi tanár, MTA doktora ((MTA 3775, 1999 május 21.)

Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat

Neurológiai klinika igazgatása, a neurológiai tantárgy-felelős, magyar angol és német nyelvű oktatásban tevőleges részvétel és az oktatás szervezése PTE ÁOK KK Neurológiai Klinika egészségügy

92

Tanulmányok

Végzettség / képesítés    

Általános orvos 1977 Neurológia 1981 Neuropatológia 1994. (honoris causa) Agyérbetegségek specialistája 2002. (Magyar Stroke Társaság)

Egyéni készségek és kompetenciák Anyanyelv(ek)

Magyar

Egyéb nyelv(ek) angol Önértékelés Európai szint (*)

(állami középfokú nyelvvizsga) Szövegértés

Hallás utáni értés

Beszéd

Olvasás

Társalgás angol

Nyelv

angol

angol

Nyelv

német

német

Írás

Folyamatos beszéd angol

angol

93

Társas készségek és Magyar Neuropatológiai Társaság elnöke 2000-2002 április kompetenciák Magyar Gerincgyógyászati Társaság elnöke 2001-2003 Magyarországi Fájdalom Társaság elnöke 2009-2011 Magyar Ideg-és Elmegyógyászati Társaság elnöke 2009Neurológiai Szakmai Kollégium titkára 2995-2004 Neurológiai Szakmai Kollégium elnöke 2004-2009 International Federation of Neuropathology 1981 World Federation of Neurology 1985European Neurological Society 2000International Advisory Board of International Federation of Multiple Sclerosis Societies 1997-2000 European Federation of Neurological Societies, member of the „Scientist Panel on Demyelinating diseases” 1995-2000 MTA Orvosi Tudományok Osztálya Klinikai Idegtudományi Bizottság tagja (20022005 közötti időszakra szóló felkérés) MTA Orvosi Tudományok Osztálya III. sz. Doktori Bizottság tagja (2005-2008, 2008-2011, 2011-2014) MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága, Konzervatív Orvosi Tudományok Munkabizottság elnöke (2005-2008 közötti időszakra felkérés) Az MTA Közgyűlés, választott doktor képviselő 2007-2010, 2010-2013 MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj kuratóriuma 5. sz. Szakértői Kollégium tagja 2007-2010. Konzervatív Orvostudományi Szakzsűri tagja 1996-2000 Ember- és Idegtudományi Szakzsűri tagja (felkérés időtartama 2003. július 1.- 2006. június 30) Élettudományi Kollégium tagja (felkérés időtartama 2003. július 1.- 2006. június 30) Klinikai Orvostudományok zsűri tagja 2011. febr. 01-2014. jan 31 időszakra felkérés (EIK 591/2011) PTE OEKK Klinikai Bizottság elnöke 2006-2008 PTE AOK Doktori Tanács Tagja 2007PTE AOK Klinikai Idegtudományi Doktori Program vezetője 2006PTE AOK Klinika Orvostudományok Doktori Iskola elnöke MAB akkreditáció érvényessége 2014. XII. 31 (.http://www.doktori.hu/index.php?menuid=191&di_ID=111) PTE AOK Klinikai, minőségbiztosítási és adatvédelmi dékánhelyettes 2008. október 13-2010. szept. 18-ig szóló megbízás PTE Szenátus tagja 2010-

94

Szervezési készségek és Kongresszus szervezője: Neuroscience in Central Europe, Workshop I, Budapest kompetenciák April 26-29, 1993 (szervezőbizottság tagja) Magyar Ideg-és Elmegyógyászati Társaság Ifjúsági felelőseként a Fiatal Neurológusok Fórumának szervezése (1986. Szombathely Dr. Garzuly Ferenccel, 1987. Vác Dr. Katona Ágnessel, 1999. Nyíregyháza Dr. Diószeghy Péterrel) 4th International Congress of Worldwide Hungarian Medical Academy Budapest, 1997. August 27-29 (szervezőbizottság titkára) 1998. ECTRIMS scientific advisory board tagja Symposium on „Prion diseases 2000”, Budapest, March 10 (főszervező, Magyar Neuropatológiai Társaság elnökeként) Magyar Gerincgyógyászati Társaság Tudományos Ülése Bükfürdő, 2003. december 6-7 (a társaság elnökeként) Gyakoribb lett-e a sclerosis multiplex (miniszimpózium Pálffy György tiszteletére) Pécs, 2004. szeptember 14. Magyar Idegtudományi Társaság Szervező- és programbizottsági tag 2009. EMERGING ROLE OF ANTIBODIES IN CLINICAL NEUROIMMUNOLOGY 25–26 March, 2011, Pécs – Hungary (Dr. Illés Zsolttal közösen) European Federation of Neurological Societies (EFNS) 16. kongresszusa (szervezőbizottság tagja)

95

Dr. Miseta Attila (részletes szakmai önéletrajz) Születési hely, idő:

Kaposvár, 1960. 01. 26.

Családi állapot:

Nős, három gyermek

Munkahely/beosztás:

POTE, később PTE Általános Orvostudományi Kar, Laboratóriumi Medicina Intézetének munkatársa vagyok 1984-től folyamatosan, jelenleg egyetemi tanár, igazgatóhelyettes. 2004 szeptemberétől a Dél-Dunántúli Régi Szakfelügyelő Főorvosa vagyok a Laboratóriumi Diagnosztika területén 2006.09.19. óta az ÁOK Gazdálkodási és Diákjóléti Dékánhelyettese vagyok. 2010. óta az Általános Orvosi Kar dékánja

Végzettség:

Általános orvos 1984. (diploma szám: 69/91-1984., POTE)

Szakképesítés: A klinikai laboratóriumi vizsgálatok szakorvosa 1999. (diploma szám: 2310/1999.) Dr. Med. Habil.

(PTE, ÁOK 2000)

Tudományos fokozatok:   Előző munkahelyek, tanulmányutak:

Ph.D. 1995.09.18. (diploma szám: 117-18/1996, POTE); az Orvostudományok Doktora (MTA Doktora) 2004. (A.SZ. 4318). Jelenlegi munkahelyemen az egyetem befejezése (1984) óta folyamatos a munkaviszonyom.

Fontosabb tanulmányutak: Post-doctoral fellow: Department of Biochemistry, University of Mississippi Medical Center, Jackson, USA 1988 02.-1990. 08. Vendégkutató: Department of Pathology, University of Aberdeen, Aberdeen, Scotland, UK. A British Council, Európai Unió, Wellcome Foundation, és a Royal Society támogatásaival, évente 1-3 hónap. 1991-1994. években. Vendégprofesszor: Department of Microbology, The University of Alabama at Birmingham 1995 10.-1998 08. Elismerések:        

Tudományos munka:

Kiemelt Rektori I. helyezett pályamunka 1983. Miniszteri díjban részesül TDK vezetői tevékenységéért (Mestertanár) 1991. EEC-Go West ösztöndíj 1993. Royal Society ösztöndíj 1994. British Council támogatás 1991. Holub díj 2001. Békési ösztöndíj 2000-2001. Markusovszky Lajos díj (Orvosi Hetilap, Az közleményéért 2004.)

év

legkiemelkedőbb

Közlemények impakt faktora: 156.060 Független idézettség: 536

96

Jelenlegi fő témája a hangulatstabilizáló gyógyszerek molekuláris farmakológiája. 1. Az ionviszonyok és sejt anyagcsere forgalom összefüggései, különös tekintettel a glükóz és más hexózok metabolizmusára és a kalcium háztartásra. Kísérleti modell: vörösvértestek, limfociták, Saccharomyces cerevisiae. Fontosabb eredmények: különböző emlős vörösvérsejteken megállapította, hogy a szöveti ATP-szint szoros összefüggésbe hozható a sejten belüli K+/Na+ hányadossal, ugyanakkor az anyagcsere turnover nem. Más szavakkal: azok a sejttípusok, melyekben az ATPszint magas, viszonylag magas K+/Na+ hányadost tartanak fenn. Hozzájárul a különböző emlősfajokban megfigyelhető K+/Na+ polimorfizmusok jobb megértéséhez. Alapvető megfigyeléseket tesz a kalciumhomeosztázis, a kalciumionok által közvetített jelátvitel és a foszfoglükomutáz enzim működése közötti általunk felfedezett kapcsolat kutatásában. 2. Detergensek hatásmechanizmusai, különös tekintettel a nemionos detergensek hatásaira vörösvértesteken. Különösen a detergensszerkezet, - fiziko-kémiai tulajdonságok és az ionok membránpermeabilitásának megváltozása területén értünk el jelentős eredményeket. Így pl. leírtuk, hogy a hidrofób-hidrofil részek aránya, valamint a kettős kötés jelenléte vagy hiánya a detergens molekulákban miként befolyásolja a membrán permeabilitást. Leírtuk azt is, hogy a sejtmembrán ion-permabilitása elsősorban a belső hidrofób réteg tulajdonságaitól függ. 3. Az élő sejt szerveződésének fiziko-kémiai vonatkozásai, különös tekintettel a víz, K+, Na+, Ca2+, Mg2+ kölcsönhatásaira a sejtfehérjékkel. Kísérleti modell: szemlencse, vörösvértestek, patkány májsejtek. Vizsgáljuk az intracelluláris és sejtfelszíni fehérjék, valamint a lipidek szerepét az ionegyensúlyokban. 4. Aminosavszintézis és kompartmentalizáció, elméleti genetika: génanalízis matematikai modelljei, a genetikai kód szerkezete, evolúciókutatás. Oktatás:

1. Graduális oktatás: részvétel (gyakorlat és szeminárium vezetés) a graduális képzésben 1985-től az Élettan tantárgy keretén belül, 1991-től az önálló Klinikai Biokémia tantárgy keretén belül a magyar és angol nyelvű programokban is. 1999-től tantermi előadásokban veszek részt magyar és angol nyelven. 2000-től részt veszek az Orvosdiagnosztikai Laboratóriumi Analitikusok főiskolai oktatásában. “A molekuláris biológiai adatelemzés alapjai” címmel, speciálkollégiumot tartok. 2. Tudományos diákkör: A tudományos diákköri munka az a tevékenység, ahol az oktató és tanítvány a klinikumban és az elméleti intézetekben is igazán közel kerülhet egymáshoz, s megvalósulhat a legmagasabb szintű tapasztalatcsere.  1991-ben Tudományos Diákköri tevékenységért Miniszteri díj  2002-2003-ban a PTE ÁOK TDK Elnök  Jelenleg Hallgatói Dékánhelyettesi minőségben végzem a TDK felügyeletét  Témavezetésemmel több, mint harminc TDK hallgató végzett eredményes tevékenységet. 3. Poszt-graduális oktatás: Dr. Bogner Péter munkatársam 1996ban, Dr. Csutora Péter munkatársam 2001-ben, Dr. Kellermayer Richárd 2005-ben, Dr. Szigeti Réka 2006-ban, Dr. Nagy Tamás 2007-ben védte meg a Ph.D. tézisét. Jelenleg Dr. Tőkés Fűzesi Margit és Dr. Rideg Orsolya és Dr. Frank Dorottya PhD témavezetője vagyok. Vizsgázatóként, vizsgaelnökként, opponensként számos PhD védési eljárásban vettem, veszek részt.

97

A rezidens oktatásban a laboratóriumi szakmán belül folymamatos a részvételem. Laboratóriumi orvosi tevékenység:

1986-tól részt veszek a laboratórium rutinmunkájának rotációs rendszerű felügyeletében. Azaz ettől az időponttól az összes olyan jogkört, amely a laboratóriumi rutin napi működtetéséhez szükséges, gyakorlom. Később, a 90-es évek elejétől egyre inkább a laboratórium irányításával kapcsolatos teendőket van alkalmam gyakorolni, amennyiben előbb kutató, majd rutin molekuláris biológiai laboratóriumot indítottunk be a KKI-n belül. Pályázati tevékenységem eredményeként (lásd később), több mint 330 millió Ft értékű műszer került a laboratóriumba. Mint regionális szakfelügyelőnek lehetőségem volt a környző kórházak és járobteg laboratóriumok vezetési szerkezetében jelntős változásokat eszközölni, melynek eredményeként Komló, Szigetvár, Dombóvár, Barcs és Kaposvár laboratóriumainak az irányításában volt rezidenseink fontos szerepet játszanak. Legfontosabb külföldi partnerek - kollaborációk: 

   

Prof. Dr. Ivan L. Cameron, Department of Cellular Physiology and Structural Anatomy, University of Texas Health Science Center at San Antonio (Jelenleg a Nemzetközi Sejtélettani Társaság tiszteletbeli elnöke), Prof. Dr. David M. Bedwell, Department of Microbiology, The University of Alabama at Birmingham, Prof. Dr. Lawrence I. Slobin, Department of Biochemistry, The University of Mississippi Medical Center, Jackson. Dr. Denys N. Wheatley, Department of Pathology, University of Aberdeedn UK., Dr. Repa Imre, KE, Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézet,

Tudományos - közéleti tevékenység:                  

A Magyar Biokémiai Egyesület tagja, A Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság tagja, A Magyar Humángenetikai Társaság tagja A PTE ÁOK, Tudományos Bizottság titkára 2002- 2003. A PTE Tudományos Diákkör elnöke 2002-2003. A PTE ÁOK K+F Bizottságának tagja 2003A PTE OEKK Klinikai Bizottságának a tagja 2005A PTE ÁOK Gazdasági Bizottságának az elnöke 2006Editor: Theoretical Biology and Medical Modelling Journal of Biochemical and Biophysical Methods 2006-ig Reviewer: Physiological Chemistry and Physics and Medical NMR, Cell Biology International, Journal of Cellular Physiology, The Journal of Biological Chemistry, Theoretical Biology and Medical Modelling, Journal of Biochemical and Biophysical Methods, FEMS Microbiology Letters, Biophysical Journal

Pályázatok: Jelenleg is futó pályázatok:

 

Gyógyszerrezisztencia előrejelzésérre alkalmas in vitro diagnosztikai tesztrendszerek fejlesztése, 2008-2012, NKTH IVDMDQ08, Miseta A, 80.649MFt Halak mint preklinikai állatmodellek alkalmazása a human daganatpathológiai és onkogenetikai kutatásban. 2005-2010 KPI, GVOP 3.1.1. Magyary István, Szekeres György, Miseta Attila 41.5 MFt.

98



RET2 (Pázmány Péter) pályázat. Szolcsányi János, Kovács L. Gábor, Miseta Attila és mások. A Laboratóriumi Diagnosztika fejlesztésére várhatóan 279 MFt áll majd rendelkezésünkre.



EEC-Go West, Royal Society, British Council, 3 OTKA pályázat, 1 ETT pályázat, 1 FEFA pályázat témavezetője, OMFB Műszerpályázat nyertese. Kb. 47 MFt értéket reprezentáló pályázatok Számos OTKA és ETT pályázat résztvevője Dr. Kellermayer Miklóssal, Dr. Bogner Péterrel, Dr. Matolcsy Andrással, Dr. Németh Péterrel, Dr. Bellyei Árpáddal. A MEDIPOLISZ (RET-2) pályázat 2.2. és 2.5. alprojektjeinek a vezetője: mintegy 97.5MFt A kálcium ionokhoz kötött jelátviteli mechanizmusok molekuláris biológiai vizsgálatai cukorbetegségben, 2001-2005, OTKA T 038144, Miseta Attila 4.6MFt A glükóz foszforiláció zavarainak a szerepe az időskori cukorbetegségben, ETT50166, Miseta Attila 1.5 MFt Molekuláris Biológiai Méréstechnika Fejlesztése Atherosclerosisra és Gyógyszerrezisztenciára Hajlamosító Öröklött Genetikai Tényezők Kimutatására KPI, GVOP 3.2.1 Miseta Attila, 46.5 MFt (Műszerek) A kálcium influx faktor metabolizmusa és szerepe a diabétesz szövődményeként megfigyelhető T-sejt zavarokban OTKA Csutora Péter 1,5 MFt.

Korábbi pályázatok:

     

99

Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Cím(ek)

Endre, Pál Pécs, Alkotmány u. 44, H-7624, HUNGARY

Telefonszám(ok)

+36 72 533-128

Fax(ok)

+36 72 535-911

E-mail(ek) Állampolgárság Születési dátum Neme

Mobil:

+3630-4766275

[email protected] magyar 1967.05.30. férfi

Szakmai tapasztalat Időtartam 1991-1996 1996-tól 1996-2002 1998-2000 2002-2005 2005-2010 20102011Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat

Klinikai orvos, POTE Neurológiai Klinika Neuropatológiai Labor munkatársa Egyetemi tanársegéd, POTE Neurológiai Klinika Visitor scientist, National Institute of Neuroscience, Tokyo, Japan Egyetemi adjunktus, PTE Neurológiai Klinika Főorvos, Baranya Megyei Kórház, Neurológia Egyetemi adjunktus, PTE KK Neurológiai Klinika, Pécs Neuropatológiai tanszék, PTE Patológiai Intézet

Egyetemi adjunktus Klinikai betegellátás (acut , általános és neuromuscularis szakambulancia) Neuropathológiai labor munkatársa PhD témavezető, PhD kurzus vezető, Szakdolgozat témavezető PTE ÁOK KK Neurológiai Klinika egészségügy

Tanulmányok

Végzettség / képesítés 1973 – 1981 1981 - 1985 1985 - 1991 1991 1996 2001 2009 2010

Általános iskola, Batyk - Zalabér Középiskola, Zalaegerszeg, Zrínyi Miklós Gimnázium Általános orvosi egyetem, Pécsi Orvostudományi Egyetem Záró államvizsga, Általános orvos, summa cum laude Neurológiai szakvizsga, Pécsi Tudományegyetem Ph.D. fokozat megszerzése, Pécsi Tudományegyetem Neuropatológiai szakvizsga, SE, Budapest Habilitáció, Pécsi Tudományegyetem

100

Egyéni készségek és kompetenciák Anyanyelv(ek)

Magyar

Egyéb nyelv(ek) 1987 Orosz szakmai nyelvvizsga 1994 Angol középfokú nyelvvizsga Önértékelés Európai szint (*)

Szövegértés Hallás utáni értés

Nyelv

angol

Beszéd

Olvasás

Társalgás

angol

angol

Írás

Folyamatos beszéd angol

angol

Nyelv (*) Közös Európai Referenciakeret (KER) szintjei

Társas készségek és kompetenciák

1992

Magyar Ideg és Elmeorvosok társasága

1996

Magyar Stroke Társaság

1996

Magyar Neurosonológiai Társaság

1997

Magyar Klinikai Neurogenetikai Társaság

2006

Magyar Neuropathológiai Társaság

Szervezési készségek és Kongresszus szervezője: kompetenciák Danube Symposium szervezése (2000)

101

Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Cím(ek)

Dr Seress László Pécs, 7624, Báthory u. 13.

Telefonszám(ok)

36-72 536060

Fax(ok)

36 72 536510

E-mail(ek) Állampolgárság Születési dátum Neme Betölteni kívánt munkakör / foglalkozási terület

Mobil:

nincs

[email protected] magyar 1947. március 5 férfi Pályázat résztvevő

Szakmai tapasztalat Időtartam

Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök

A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat

2001-egyetemi tanár 1997-2001 egyetemi docens 1987-1997 egyetemi adjunktus 1971-1987 egyetemi tanársegéd egyetemi tanár, egységvezető egyetemi oktatás (Élettan és Elektronmikroszkópia) intézet vezetés, menedzselés (ÁOK Központi EM Labor) PTE Habilitációs és Habitusvizsgáló Bizottságban a Kar képviselője ÁOK Tudományos Bizottság Elnöke PTE ÁOK Orvostudomány, neurobiológia

Tanulmányok Időtartam Végzettség / képesítés

1965-1971 Orvostudományi Egyetem orvosi diploma 15-152/1971

Főbb tárgyak / gyakorlati képzés

Élettan, Neurobiológia, Neuroanatómia, Sejtbiológia

Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa

Pécsi orvostudományi Egyetem

Országos / nemzetközi besorolás

Orvos, 1971, MTA doktora 2001

102

Egyéni készségek és kompetenciák Anyanyelv(ek) Egyéb nyelv(ek)

Magyar angol, német, japán, orosz

Önértékelés Európai szint (*)

Szövegértés Hallás utáni értés

Olvasás

Beszéd Társalgás

Írás

Folyamatos beszéd

angol

Mesterfok Mesterfokú Mesterfokú Mesterfokú Mesterfokú ú C2 C2 C2 C2 C2 felhasználó felhasználó felhasználó felhasználó felhasznál ó

német

Mesterfok Mesterfokú Mesterfokú Mesterfokú Mesterfokú ú C1 C1 C1 C1 C1 felhasználó felhasználó felhasználó felhasználó felhasznál ó

japán

Alapszint Alapszintű Alapszintű Alapszintű Alapszintű ű A2 A2 A2 A2 A2 felhasználó felhasználó felhasználó felhasználó felhasznál ó

orosz

Alapszint Alapszintű Alapszintű Alapszintű Alapszintű ű A2 A2 A2 A2 A2 felhasználó felhasználó felhasználó felhasználó felhasznál ó (*) Közös Európai Referenciakeret (KER) szintjei

Társas készségek és kompetenciák

Szervezési készségek és kompetenciák Műszaki készségek és kompetenciák

külfüldi tartózkodásom során elsajátított jó alkalmazkodási készség multikulturális környezethez; jó kommunikációs készségek, amelyeket egyetemi oktatói munkám során szereztem -

Intézetvezetés 14 éve, tudományszervezés, pályázatok 20 éve

szövettani feldolgozásra használt eszközök működtetése, használata (vibratom, kriosztát, szánka, ultramikrotom) - szövettani minták vizsgálatára használt eszközök működtetése és használata (fény-, transzmissziós és scanning elektronmikroszkóp, konfokális lézer scanning mikroszkóp) - Elektrotechnikus (szakmunkás bizonyitvány) -

Számítógép-felhasználói - a Microsoft Office™ eszközök (Word, Excel és PowerPoint) megfelelő ismerete készségek és kompetenciák

103

Europass Önéletrajz

Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) László, Szapáry Cím(ek) Telefonszám(ok) Fax(ok) E-mail(ek) Állampolgárság Születési dátum Neme

Holló dülő 1,Pécs H-7635, HUNGARY Mobil: +36203508815 +36 72 535-911 [email protected] Magyar 1968.06.16. Férfi

Szakmai tapasztalat Időtartam klinikai orvos, PTE Neurológiai Klinika, (1993.10.01.-1997.) Neurológus szakorvos, egyetemi tanársegéd 1997-2004 Egyetemi adjunktus 2004Egyetemi docensi pályázat elbírálás alatt 2012Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat

Egyetemi adjunktus stroke profilvezető, Neuro-Intenzív Osztály vezetője, stroke ellátás felelőse, ambulanciák felelőse PTE ÁOK KK Neurológiai Klinika Egészségügy

Tanulmányok

Végzettség / képesítés 1993. Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar, sz.:695.00 szigorlati átlag, "Summa Cum laude" 1997.10.29. Neurológiai (állami szakvizsga), jeles 1179/1997 2004 Az Agyérbetegségek specialistája 2005 Neurosonológiai jártasság megszerzése

148/1993.;

104

Egyéni készségek és kompetenciák Anyanyelv(ek)

Magyar

Egyéb nyelv(ek) német (állami felsőfokú nyelvizsga) N0 080818/1987 angol (szakmaii középfokú nyelvvizsga, 1616/2001 orosz (állami középfokú nyelvizsga.) A 014348/1988 Önértékelés Európai szint (*)

Szövegértés Hallás utáni értés

Beszéd

Olvasás

Társalgás

Írás

Folyamatos beszéd

német

német

német

német

német

Nyelv

angol

angol

angol

angol

angol

Nyelv

orosz

Orosz

(*) Közös Európai Referenciakeret (KER) szintjei

Társas készségek és 1997- Magyar Ideg és Elmeorvosok Társasága kompetenciák 1997- Magyar Fejfájás Társaság 1997- Magyar Stroke Társaság (2005-től Vezetőségi tag, 2008-tól a Társaság Titkára) 1999- Magyar Neurosológiai Társaság (2005-től Vezetőségi tag) 2000- Magyar Haemorheológiai társaság 2009- ESZME (Egyesület a Stroke Megelőzéséért) Elnöke 2011- MTA klinikai idegtudományok bizottságának tagja

Szervezési készségek és 2007 Magyar Neurosonológiai Társaság Továbbképző Kongresszusának kompetenciák szervezése 2009 IX. Magyar Stroke Kongresszus pécsi megszervezése

105

Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Cím(ek)

Dr. Zámbó Katalin 7635. Pécs, Bálicsi út 77.

Telefonszám(ok)

+36-72-536029

Fax(ok)

+36-72-536367

E-mail(ek) Állampolgárság Születési dátum Neme

Mobil: +36-30-2988746

[email protected] magyar 1953.03.10. nő

Betölteni kívánt munkakör / foglalkozási terület Szakmai tapasztalat Időtartam Foglalkozás / beosztás

Főbb tevékenységek és feladatkörök

A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat

2005Intézetvezető egyetemi tanár 1998-2004. Laboratóriumvezető egyetemi docens 1990-1998. Egyetemi adjunktus 1982-1990. Egyetemi tanársegéd 1979-1982. Klinikai orvos 1977-1979. Tudományos ösztöndíjas (POTE Gyógyszertani Inézet) Nukleáris medicinai vizsgálatok és radioterápiás beavatkozások végzése. Planáris, tomográfiás (SPECT) és hibrid (SPECT/CT) készülékek kezelése. Betegellátás, eredmények értékelése, tudományos munka, oktatás, munkaszervezés, intézetvezetés. Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ. 7623. Pécs, Rákóczi út 2. Orvostudomány, betegellátás.

Tanulmányok

106

Időtartam Végzettség / képesítés

2004. Habilitáció 1996. Az orvostudomány kandidátusa, PhD fokozat 1984. Izotópdiagnosztika szakvizsga 1982. Klinikai laboratóriumi vizsgálatok szakvizsga 1973-1977. Pécsi Orvostudományi Egyetem 1971-1973. Semmelweis Orvostudományi Egyetem 1968-1971. Budapest, ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Iskola

Főbb tárgyak / gyakorlati képzés

Orvostudományi egyetemi oktatás tantárgyai

Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa

Pécsi Tudományegyetem

Országos / nemzetközi besorolás Egyéni készségek és kompetenciák Anyanyelv(ek)

Magyar

Egyéb nyelv(ek) Önértékelés Európai szint (*)

Szövegértés Hallás utáni értés

Olvasás

Beszéd Társalgás

Írás

Folyamatos beszéd

Angol

önálló önálló önálló önálló önálló B1 nyelvhasznál B1 nyelvhasznál B1 nyelvhasznál B1 nyelvhasznál B1 nyelvhasz ó ó ó ó náló

Német

alapfokú alapfokú alapfokú alapfokú alapfokú A2 nyelvhasznál A2 nyelvhasznál A2 nyelvhasznál A2 nyelvhasznál A2 nyelvhasz ó ó ó ó náló (*) Közös Európai Referenciakeret (KER) szintjei

Társas készségek és kompetenciák Szervezési készségek és kompetenciák

Csapatszellem, kommunikációs készség, alkalmazkodás. Vezetői munkám során szereztem. Intézetvezetés, betegellátás szervezése, tudományos kutatás szervezése. Vezetői munkám során szereztem.

Műszaki készségek és kompetenciák Számítógép-felhasználói készségek és kompetenciák

Microsoft Office eszközök ismerete, alkalmazása. Munkám során szereztem.

107

Egyéb készségek és kompetenciák Járművezetői engedély(ek)

Társasági és tudományos összejövetelek szervezése. Munka és szabadidős tevékenység során szereztem. B kategória

108

Europass Önéletrajz

Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Cím(ek) Telefonszám(ok)

Dr. Szolcsányiné Dr. Kiefer Éva 7624 Pécs Ifjúság u. 3.b. 06 72 536071

Mobil:

+3630 4655933

Fax(ok) E-mail(ek) Állampolgárság Születési dátum Neme Munkakör

[email protected] magyar Pécs 1962. 03. 21. nő Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Pályázati és Innovációs Irodavezető / Európa jogi szakjogász Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Pályázati és Innovációs Irodavezető NEURO CT Pécsi Diagnosztikai Központ Kft. K+F vezető, pályázati vezető Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Dél – Dunántúli Regionális Egyetemi Tudásközpont Technológia Transzfer Irodavezető Igazságügyi Minisztérium Harkány Város Önkormányzata Jegyző Harkány Nagyközségi Közös Tanács VB. titkár

109

Tanulmányok

Európai Innovációs menedzser (2009) Középfokú Iparjogvédelmi szakképesítés ( 20089 IP 4 INNO Innovációmarketing Magyar Szabadalmi Hivatal (2008) Európa jogi szakjogász oklevél (2006) Egységes jogi szakvizsga (1993) Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kar – jogász (1986) Pécsi Nagy Lajos Gimnázium kémia tagozat – érettségi (1980) Gyárvárosi Általános Iskola – német tagozat (1976)

Anyanyelv(ek)

magyar

Egyéb nyelv(ek) Szövegértés Hallás utáni értés

Képzések

menedzseri

Projekt tapasztalatok

Beszéd

Olvasás

Társalgás

Írás

Folyamatos beszéd

német

német

német

német

német

angol

angol

angol

angol

angol

Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar graduális és posztgraduális oktatás a Szellemi Alkotások joga az orvos és gyógyszerész tudományokban címmel. Pályázatok menedzselése, Iparjogvédelmi tanácsadás, PAT LIB Központ PTE AOK képviselete, projekt menedzseri feladatok az alábbiakban nevezett pályázatok és projektekben

110

Szervezési készségek és kompetenciák

Jó kommunikatív készség; Jó alkalmazkodási készség multikultúrális környezetben is; Jó együttműködési készség és kollegalitási viszony kialakítása; Jó csapatépítő és –összetartó szellem;

Szakmai tapasztat

INNOCSEKK 2005 INNODD-321: Magmágneses rezonanciás képalkotó rendszer (MRI) fejlesztése IDEA fejlesztői környezet beszerzésével. Támogatás: 24 M Ft GOP-2007-1.3.1/1-2008-0079 Idegrendszeri betegségek megelőzésében, diagnózisában és optimális kezelésében alkalmazott mágneses rezonanciás képalkotáson alapuló kutatási program megvalósítása Támogatás: 35 M Ft GOP-2007-1.1.1/1-2008-0072 Hatékony és biztonságos gyakorlat megalkotása funkcionális MRI segítségével Támogatás: 50.7 M Ft NKTH-2008-INNODIAG Látható fájdalomkutatásban és kezelésben Támogatás: 323 M Ft

fájdalom-Új

fMRI

fájdalomcsillapítási

módszerek

a

PTE ÁOK Kutatási Alap MRI módszerek fejlesztése 2009-2011 Támogatás: 2 M Ft EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmusok, Grant HU 0114 – „Save what can be saved” – Applied neurological research using high-field magnetic resonance imaging. Támogatás: 420 M Ft. CAPSATAB Szabadalmi eljárás alatt álló új gyógyszer illetve gyógyszerkombinációk humán Fázis I. vizsgálata és gyártásra való előkészítése. REG_DD_KFI Támogatás:31 M Ft. Az innovációs szolgáltatási módszertan fejlesztése a MEDIPOLISZ Dél-Dunántúli Regionális Egyetemi Tudásközpontban REG_DD_KOMP_09_MEDIKOMP Támogatás: 16 M Ft. Baross Gábor Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Program Nagy felbontású 3T ízületi MR diagnosztika kialakítása mozgásszervi betegségek és rehabilitációjuk vizsgálatára Támogatás: 16 M Ft TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0002 versenyképességének fejlesztése Támogatás: 310 M Ft

Dél-dunántúli

régió

egyetemi

TÁMOP -4.2.2/B-10/1-2010-0029 Tudományos képzés Műhelyeinek támogatása a Pécsi Tudományegyetemen Támogatás:864 M Ft

Pécsi Klinikai Idegtudományi Képalkotó Kutatócsoport: „Idegrendszeri kórmechanizmusok vizsgálata nagy térerejű MR képalkotással”kutatására akadémiai kutatócsoport

111

Számítógép-felhasználói készségek és kompetenciák

- a Microsoft Office™ eszközök (Word, Excel és PowerPoint) megfelelő ismerete - grafikai alkalmazások (Abobe PhotoShop™) alapszintű ismerete

Járművezetői engedély(ek)

B. kategória

112