Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép 7. Zöld Energia Országos Konferencia 2014. március 7.
Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár
Az előadás tartalma
I. II. III. IV. V.
Klíma és energiapolitikai keretrendszer Energiahatékonyság Megújuló energia Stratégiai terület Eredmények – jövőkép
2
I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer
Tartalomjegyzék
Légköri üvegházhatású gáz koncentráció alakulása
3
I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer
Tartalomjegyzék
A klímaváltozás következménye – extrém hőség
4
I. A világ klíma és energetikai jellemzői
A V IL Á G E N E R GIA F O GY A SZTÁ SA 2060-IG 1600
1400
Energiafogyasztás (Exajoule/év)
1200
egy éb ár-ap ály energia nap energia
1000
új biom assz a sz élenergia víz energia
800
hagy om ány os biom assz a atom energia 600
földgáz kőolaj sz én
400
200
0 1900
1910
1920
1930
1940
1950
1960
1970
1980
1990
2000
2010
2020
2030
2040
2050
2060
Év
5
I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer
Tartalomjegyzék
Klíma és energiacsomag (2008) 20-20-20 célok CÉLOK ESZKÖZÖK •Éghajlatváltozás elleni •ETS módosítása küzdelem •ESD bevezetés •EU energiabiztonság növelés •Megújuló energia •Versenyképesség •CCS •Nagy energiahatékonyság •Közlekedési CO2 •Alacsony CO2 kibocsátás VÁLLALÁSOK Energiafogyasztás 20% ÜHG kibocsátás Megújuló energia 6
I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer
Tartalomjegyzék
EU 2020 Klíma-energia célkitűzések Energiahatékonyság
2012/27/EU irányelv az energiahatékonyságról 1,5 %-os, éves energia-megtakarítási kötelezettség A központi kormányzati épületek 3%-os éves felújítása 7
I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer
Tartalomjegyzék
A klímaváltozás következménye I. fokú hőségriadós napok (Tközép > 25 °C) múltbeli alakulása a) évi átlagos száma (nap/év) az 1961-1990. évek közötti időszakban
b) idősora az 1901-2000. évek között Tg25GT
y = 0.09x + 5.56
Illesztett lineáris trend:
40 30 20
10
Forrás: ELTE Meteorológiai Tanszék
2000
1995
1990
1985
1980
1975
1970
1965
1960
1955
1950
1945
1940
1935
1930
1925
1920
1915
1910
1905
0 1900
Napok száma évente
50
8
I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer
Tartalomjegyzék
Üvegházhatású gáz kibocsátás alakulása
Forrás: Eurostat
2000 óta 15 %-kal csökkent a hazai ÜHG kibocsátás A 2005-ös szinthez képest 16 %-os csökkenést értünk el 9
I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer
Tartalomjegyzék
Energiafelhasználás alakulása
Forrás: Eurostat
A 2000-es szinten van jelenleg az energiafogyasztás A 2005-ös csúcshoz képest – 10 %-os csökkenés 10
I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer
Tartalomjegyzék
Üvegházhatású gáz kibocsátás – Energia szektor a legnagyobb kibocsátó
11
I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer
Tartalomjegyzék
kWh/m2 év
Épületeink jelenlegi helyzete – európai viszonylatban
A magyarországi épületállomány energiahatékonysága A háztartások energiafelhasználása (évente kWh/m2év) az EU átlagához viszonyítva, 2000-2007 12
I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer
Tartalomjegyzék
Hazai klíma és energiapolitikai keretrendszer • Energiastratégia 2030 – kitekintéssel 2050-re • Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv • Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia • Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv • Nemzeti Épületenergetikai Stratégia 2020 –kitekintéssel 2030-ig 13
II. Energiahatékonyság
Tartalomjegyzék
Primerenergia felhasználás, PJ
Az Energiastratégia energiatakarékossági útitervének fő komponensei
14
II. Energiahatékonyság
Tartalomjegyzék
Energiahatékonyság hazai végrehajtása II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervéről 2016-ig, kitekintéssel 2020-ra •
Az energiahatékonyság a nemzeti energiapolitika kiemelt ügye (Energiahatékonysági irányelv átültetése)
•
2008-2016: 9% energia-megtakarítás
•
Lakossági programok
•
Energiafelhasználás csökkenés célértéke
•
Épületenergetikai Stratégia kidolgozása (NÉES)
A főbb szektorok aránya az épületek primerenergiafelhasználásán belül 2011-ben
15
II. Energiahatékonyság
Tartalomjegyzék
Az új Energiahatékonysági Irányelv átültetése •Új jogszabályi keretrendszer készül • Megújuló Energiáról és Energiahatékonyságról szóló törvény (MET) •Megújuló energia szabályozás Egységes törvényi struktúra
Nemzeti Épületenergetikai Stratégia • 4,2 milliós hazai épületállomány • Ennek körülbelül 70 %-a felújításra szorul • Az energiafelhasználás 40 %-a kötődik rossz állapotú épületekhez • Az épületek a legnagyobb hazai szén-dioxid kibocsátók 16
III. Megújuló energia
Tartalomjegyzék
Az 1969/2013. (XII.18) Korm. határozat értelmében az NCsT felülvizsgálatra kerül •
A felülvizsgálat során figyelembe vesszük: – A technológiai fejlődést; – Az energiafogyasztók teherbíró képességét; – A biomassza hasznosításának a mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre gyakorolt komplex kölcsönhatásait; – A magyar és az európai uniós szabályozási környezetet érintő változásokat; – Új finanszírozási instrumentumok bevezetésének lehetőségét. új irányvonal 1.
1.
Potenciál a megújuló alapú hőtermelésben (TÁVHŐ) Biomassza potenciál Geotermikus potenciál Decentralizált megújuló energiatermelés növelése Lakosság és KKV szektor - napelemek telepítése 17
III. Megújuló energia
Tartalomjegyzék
Tovább nő a biomassza súlya
2009
2010
2011
2012
•Zöldáram aránya csökken •Zöldhő aránya növekszik 18
III. Megújuló energia
Tartalomjegyzék
Hazai megújuló energia helyzetkép
9,6 %: 2012-ben elértük a 2016-os célkitűzést Tovább csökken az ország energiafelhasználása 19
III. Megújuló energia – úton a decentralizáció felé
Tartalomjegyzék
Biogáz területén a tervek felett teljesítünk 20
III. Megújuló energia – úton a decentralizáció felé
Tartalomjegyzék
Háztartási méretű kiserőművek terén hatalmas a fejlődés 21
III. Megújuló energia – úton a decentralizáció felé
Tartalomjegyzék
Várakozáson felüli a távhő megújuló energia részaránya és energiamennyisége 22
IV. Stratégiai terület a távhőszolgáltatás
Tartalomjegyzék
Zöld távhő koncepció Importkiváltás a hazai biomassza és geotermális energia piaci alapú hasznosításával A megújuló energia szerepe a hőtermelésben részesedése 12%-ról 32%-ra nő 350
Megújuló energia Távhő Egyéb Földgáz
300
Hő energia termelés, PJ
12% 250
12% 4%
2009 2010 2011 2012 Geotermikus energia 96 felhasználás (ktoe)
99
104 107
Forrás: MEKH, 2014
24%
200 10% 4%
150
100
32% 10% 3%
72% 62% 55%
50
0 2010
Forrás: MEKH, 2014
2020
Forrás: MEKH, 2014
2009
2010
2011
2012
Megújuló alapú távfűtés (ktoe)
58
66
75
85
2030 23
IV. Stratégiai terület a távhőszolgáltatás
Tartalomjegyzék
A távhőszolgáltatás nemzetközi áttekintése Ország Távfűtés részaránya • Ausztria Svájc 3,50% • 1950-es évek óta folyamatosan Németország 14% növekszik a távhő részaránya Magyarország 15% • 70-75 % kapcsolt energiatermelés Ausztria 21% • Bécs: a világ legnagyobb Csehország 49% távhőrendszere Dánia 50% • 22 % hulladékból származik Lengyelország 52% Izland 95% • Izland • Dánia • A világon legnagyobb • 2013-tól új építésű épületnél nem lehet távfűtés részaránya fűtőolaj vagy gáz fűtés • Legnagyobb része • 80,5 % kogenerációból származik geotermiából származik • 20 % hulladékból származik • Koppenhága • a lakások 90 %-a távhő ellátású 24
IV. Stratégiai terület a távhőszolgáltatás
Tartalomjegyzék
A távhőszolgáltatás hazai jelentősége • Összes lakásszám Magyarországon: 4 300 000 • Távfűtött lakások száma: 640 000 • Távfűtött lakások részaránya: 15 % • Összes távfűtött lakásszám Budapesten: 238 000 • Távfűtött lakások részaránya Budapesten: 30 %
• A távhőszolgáltatás klímavédelmi jelentősége: • 24 PJ primerenergia megtakarítás évente • 1,34 millió t CO2 kibocsátás megtakarítás évente 25
IV. Stratégiai terület a távhőszolgáltatás
Tartalomjegyzék
• Távfűtés fő tüzelőanyaga – földgáz
• Versenyképes távfűtés – Megújuló energiahasznosítás • Geotermia • Biomassza • Hulladék
- Városi környezet-egészségügyi helyzet
javítása - Távhő zöldítés - Energiahatékonyság növelése 26
IV. Stratégiai terület a távhőszolgáltatás
Tartalomjegyzék
Geotermikus energia hasznosítási lehetősége a magyar távhőellátásban
Nagy hőigénysűrűség ÉS kedvező fúrási költségek ÉS van kiépített távhőrendszer 27
V. Eredmények - jövőkép
Tartalomjegyzék
Zöldgazdaság-fejlesztést elősegítő támogatási rendszerek Beruházási támogatások • KEOP 2011: 33 Mrd Ft, 2012-2013: 103 Mrd Ft • NER 300: 11 Mrd Ft
Termelési támogatások KÁT
•működik, stabil •emelkedtek az átvételi árak •a megújuló termelésre vonatkozóan csak • 2013-tól Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer kedvező változások voltak – EU ETS III kvótabevételekből • KEHOP – az EU 2014-2020-as időszakra •évi 20-30 Mrd Ft kifizetés (kiegyenlítő vonatkozó költségvetése, az energetikai kiemelt energia nélkül) terület HMKE kompenzáció •2012 év végére 11.000 kWp Több mint 150 Mrd Ft forrás biztosítása összteljesítmény zöldgazdaság-fejlesztésre! H - tarifa
28
V. Eredmények - jövőkép
Tartalomjegyzék
A KEHOP átfogó célja A KEHOP átfogó célja, hogy a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek – hosszú távú változásokat is figyelembe vevő – védelmével összhangban valósuljon meg.
29
V. Eredmények - jövőkép
Tartalomjegyzék
A KEHOP (2014-2020) tartalma energetika téren Horizontális célok
Beavatkozási irányok
Közvetlen és közvetett specifikus célok •
Megújuló energiaforrások alkalmazása Erőforrás felhasználás hatékonyságának fokozása
• •
•
Energetikai és energiahatékonysági fejlesztések
• •
A megújuló energiaforrások felhasználásának növelése; A megújuló energiaforrások alkalmazására irányuló beruházások finanszírozáshoz való hozzájutásának elősegítése; A villamos energia-rendszer alkalmassá tétele a megújuló, energiahatékonysági és kibocsátáscsökkentési célok végrehajtására; Az energiahatékonyság és az energia-megtakarítás növelése; Az energiahatékonysági fejlesztések finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása; Az energiatudatosság növelése komplex szemléletformálási programok megvalósításán keresztül;
30
V. Eredmények - jövőkép
Tartalomjegyzék
KEHOP 5. prioritástengely: Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása (tervezett struktúra) A megújuló energiaforrások felhasználásának növelése •Hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáram-termelés •A megújuló energiaforrások fokozott alkalmazását elősegítő kis kapacitású tároló rendszerek létesítése Az energiahatékonyság és az energia-megtakarítás növelése •Épületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával, illetve új közel zéró szén-dioxid kibocsátású épületek létesítése •Távhőrendszerek komplex energetikai felújítása, illetve megújuló alapra helyezése •Közvilágítás korszerűsítése • Kedvezményezettek: önkormányzatok és társulásaik, állami/önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági szervezetek •Energiamenedzsment rendszerek bevezetése a közfeladat-ellátásban A villamos energia-rendszer alkalmassá tétele a megújuló, energiahatékonysági és kibocsátáscsökkentési célok végrehajtására •Intelligens mérési (smart meter) rendszerek támogatása •Intelligens elosztó-hálózati (smart grid) körzetek kiépítésének támogatása 31
Köszönöm a figyelmet! Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár
[email protected]
32
