Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Országos Önkormányzati és Közigazgatási Konferencia 2014 Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár
Az előadás tartalma
I. II. III. IV. V.
Klíma és energiapolitikai keretrendszer Energiahatékonyság Megújuló energia Stratégiai terület Eredmények – jövőkép
2
I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer
Tartalomjegyzék
Légköri üvegházhatású gáz koncentráció alakulása
3
I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer
Tartalomjegyzék
A klímaváltozás következménye – extrém hőség
4
I. A világ klíma és energetikai jellemzői
A VILÁG ENERGIAFOGYASZTÁSA 2060-IG 1600
1400
Energiafogyasztás (Exajoule/év)
1200
egyéb ár-apály energia napenergia
1000
új biomassza szélenergia
800
vízenergia hagyományos biomassza atomenergia
600
földgáz kőolaj szén
400
200
0 1900 1910 1920
1930 1940 1950 1960 1970
1980 1990 2000 2010 2020 2030
2040 2050 2060
Év
5
I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer
Tartalomjegyzék
Klíma és energiacsomag (2008) 20-20-20 célok • • • • •
CÉLOK ESZKÖZÖK Éghajlatváltozás elleni • ETS módosítása küzdelem • ESD bevezetés EU energiabiztonság növelés • Megújuló energia Versenyképesség • CCS Nagy energiahatékonyság • Közlekedési CO2 Alacsony CO2 kibocsátás VÁLLALÁSOK
Energiafogyasztás 20% ÜHG kibocsátás Megújuló energia 6
I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer
Tartalomjegyzék
EU 2020 Klíma-energia célkitűzések Energiahatékonyság
2012/27/EU irányelv az energiahatékonyságról 1,5 %-os, éves energia-megtakarítási kötelezettség A központi kormányzati épületek 3%-os éves felújítása 7
I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer
Tartalomjegyzék
A klímaváltozás következménye I. fokú hőségriadós napok (Tközép > 25 °C) múltbeli alakulása a) évi átlagos száma (nap/év) az 1961-1990. évek közötti időszakban
b) idősora az 1901-2000. évek között Illesztett lineáris trend:
Tg25GT
y = 0.09x + 5.56
40 30 20
10
Forrás: ELTE Meteorológiai Tanszék
2000
1995
1990
1985
1980
1975
1970
1965
1960
1955
1950
1945
1940
1935
1930
1925
1920
1915
1910
1905
0
1900
Napok száma évente
50
8
I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer
Tartalomjegyzék
Üvegházhatású gáz kibocsátás alakulása Magyarország ÜHG kibocsátásának alakulása 1000 tonna CO2 ekvivalens
85000 80000 75000 70000 65000 60000 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Forrás: Eurostat
2000 óta 15 %-kal csökkent a hazai ÜHG kibocsátás A 2005-ös szinthez képest 16 %-os csökkenést értünk el 9
I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer
Tartalomjegyzék
Energiafelhasználás alakulása Magyarország végső energiafogyasztásának alakulása 18500 18000
ktoe
17500 17000 16500 16000 15500 15000 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
Forrás: Eurostat
A 2000-es szinten van jelenleg az energiafogyasztás A 2005-ös csúcshoz képest – 10 %-os csökkenés 10
I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer
Tartalomjegyzék
Üvegházhatású gáz kibocsátás – Energia szektor a legnagyobb kibocsátó
11
I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer
Tartalomjegyzék
Épületeink jelenlegi helyzete – európai viszonylatban 300 250 200
150
kWh/m2 év
100 50 0 Magyar ország
EU-27
Passzív ház
A magyarországi épületállomány energiahatékonysága A háztartások energiafelhasználása (évente kWh/m2év) az EU átlagához viszonyítva, 2000-2007 12
I. Klíma és energiapolitikai keretrendszer
Tartalomjegyzék
Hazai klíma és energiapolitikai keretrendszer • Energiastratégia 2030 – kitekintéssel 2050-re • Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv • Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia • Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv • Nemzeti Épületenergetikai Stratégia 2020 –kitekintéssel 2030-ig 13
II. Energiahatékonyság
Tartalomjegyzék
Primerenergia felhasználás, PJ
Az Energiastratégia energiatakarékossági útitervének fő komponensei
14
II. Energiahatékonyság
Tartalomjegyzék
Nemzeti Épületenergetikai Stratégia • 4,2 milliós hazai épületállomány • Ennek körülbelül 70 %-a
A főbb szektorok aránya az épületek primerenergia-felhasználásán belül 2011-ben
felújításra szorul • Az energiafelhasználás 40 %-a kötődik rossz állapotú épületekhez • Az épületek a legnagyobb hazai
szén-dioxid kibocsátók • Első lépés: Panel III
15
III. Megújuló energia
Tartalomjegyzék
Hazai megújuló energia helyzetkép 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0%
Összesen terv
2020
2019
2018
2017
2016
2015
2014
2013
2012
2011
2010
2009
Összesen tény
9,6 %: 2012-ben elértük a 2016-os célkitűzést Tovább csökken az ország energiafelhasználása 16
III. Megújuló energia
Tartalomjegyzék
Tovább nő a biomassza súlya
•Zöldáram aránya csökken •Zöldhő aránya növekszik 17
III. Megújuló energia
Tartalomjegyzék
Hazai primer megújuló energia mix, PJ-ban Bio üzemanyagok
100
90
Biogáz
80 Napenergia (napkollektor+fotovillamos)
70 60
Egyéb szilárd hulladék (egyéb biomassza + megújuló kommunális hulladék) Tüzifa
50 40 30
Geotermikus energia
20
Szélerőművi villamosenergia
10 Vízerőművi villamos energia
0 2011
2012 18
III. Megújuló energia – úton a decentralizáció felé
Tartalomjegyzék
Biogáz Tény és Terv adatok 250
MW/GWh
200 150
100 50
0
MW GWh 2009 biogáz TÉNY 24 96 biogáz TERV
MW GWh 2010 24 112 14 85
MW GWh 2011 49 188 17 101
MW GWh 2012 50 235 21 125
Biogáz területén a tervek felett teljesítünk 19
III. Megújuló energia – úton a decentralizáció felé
Tartalomjegyzék
Beépített teljesítmény, kW
Háztartási méretű kiserőművek teljesítménye
Egyéb Földgáz Biogáz Vízenergia Szélenergia Napenergia
12000 10000 8000 6000 4000 2000 0
2008
2009
2010
2011
2012
2008 0
2009 0
2010 0
2011 0
2012 4
117
55
135
102
154
0
0
98
48
76
16
16
103
43
98
60
48
84
105
189
367
444
878
3 354
10 401
Háztartási méretű kiserőművek terén hatalmas a fejlődés 20
III. Megújuló energia – úton a decentralizáció felé
Tartalomjegyzék
RES Távfűtés 100
ktoe
80 60 40
20 0 Ebből távfűtés/távhűtés[1] TÉNY Ebből távfűtés/távhűtés[1] TERV
2009
2010
2011
2012
58
66
75
85
3
5
18
Várakozáson felüli a távhő megújuló energia részaránya és energiamennyisége 21
IV. Stratégiai terület a távhőszolgáltatás
Tartalomjegyzék
Zöld távhő koncepció Importkiváltás a hazai biomassza és geotermális energia piaci alapú hasznosításával
A megújuló energia szerepe a hőtermelésben 24% részesedése 12%-ról 32%-ra nő 350
32%
10% 4%
300
Hő energia termelés, PJ
12% 250
10% 3%
12%
62% 4%
55%
150
10% 4%
32% 10% 3%
2020 72%
Geotermikus energia 96 felhasználás (ktoe)
99
104 107
Forrás: MEKH, 2014
24%
200
100
Megújuló energia Távhő Egyéb Földgáz
2009 2010 2011 2012
2030
Megújuló energia Távhő Egyéb Földgáz
62% 55%
50
0 2010
2020
2030
Forrás: MEKH, 2014
2009
2010
2011
2012
Megújuló alapú távfűtés (ktoe)
58
66
75
85
Forrás: MEKH, 2014
22
IV. Stratégiai terület a távhőszolgáltatás
Tartalomjegyzék
A távhőszolgáltatás nemzetközi áttekintése Ország Távfűtés részaránya • Ausztria Svájc 3,50% • 1950-es évek óta folyamatosan Németország 14% növekszik a távhő részaránya Magyarország 15% • 70-75 % kapcsolt energiatermelés Ausztria 21% • Bécs: a világ legnagyobb Csehország 49% távhőrendszere Dánia 50% • 22 % hulladékból származik Lengyelország 52% Izland 95% • Izland • Dánia • A világon legnagyobb • 2013-tól új építésű épületnél nem lehet távfűtés részaránya fűtőolaj vagy gáz fűtés • Legnagyobb része • 80,5 % kogenerációból származik geotermiából származik • 20 % hulladékból származik • Koppenhága • a lakások 90 %-a távhő ellátású 23
IV. Stratégiai terület a távhőszolgáltatás
Tartalomjegyzék
A távhőszolgáltatás hazai jelentősége • Összes lakásszám Magyarországon: 4 300 000 • Távfűtött lakások száma: 640 000 • Távfűtött lakások részaránya: 15 % • Összes távfűtött lakásszám Budapesten: 238 000 • Távfűtött lakások részaránya Budapesten: 30 % • A távhőszolgáltatás klímavédelmi jelentősége: • 24 PJ primerenergia megtakarítás évente • 1,34 millió t CO2 kibocsátás megtakarítás évente 24
IV. Stratégiai terület a távhőszolgáltatás
• Távfűtés fő tüzelőanyaga – földgáz
• Versenyképes távfűtés – Megújuló energiahasznosítás • Geotermia • Biomassza • Hulladék
Tartalomjegyzék
A hazai távfűtés tüzelőanyag Megújuló megoszlása és hulladék; 6% Szén és olaj; 7%
Maradék hő; 6%
Földgáz; 81%
- Városi környezet-egészségügyi helyzet
javítása - Távhő zöldítés - Energiahatékonyság növelése 25
IV. Stratégiai terület a távhőszolgáltatás
Tartalomjegyzék
Geotermikus energia hasznosítási lehetősége a magyar távhőellátásban
Nagy hőigénysűrűség ÉS kedvező fúrási költségek ÉS van kiépített távhőrendszer 26
V. Eredmények - jövőkép
Tartalomjegyzék
Zöldgazdaság-fejlesztést elősegítő támogatási rendszerek Termelési támogatások
Beruházási támogatások • KEOP 2011: 33 Mrd Ft, 2012-2013: 103 Mrd Ft • NER 300: 11 Mrd Ft
• • •
• 2013-tól Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer – EU ETS III kvótabevételekből • KEHOP – az EU 2014-2020-as időszakra • vonatkozó költségvetése, az energetikai kiemelt terület
Több mint 150 Mrd Ft forrás biztosítása zöldgazdaság-fejlesztésre!
•
KÁT működik, stabil emelkedtek az átvételi árak a megújuló termelésre vonatkozóan csak kedvező változások voltak évi 20-30 Mrd Ft kifizetés (kiegyenlítő energia nélkül) HMKE kompenzáció 2012 év végére 11.000 kWp összteljesítmény H, Geo - tarifa
27
V. Eredmények - jövőkép
Tartalomjegyzék
Panel III. program • • • •
Hosszú távú, 7 éves program (2014-2020-ig) Lehetőséget biztosít 380 000 panellakás felújítására Pályázat felhívás: 2014. februártól Pénzügyi forrás: Zöld Finanszírozási Rendszer (ZFR), 2014-2020-as uniós pénzügyi forrás • Beruházás költségeinek biztosítása: • A beruházások teljes költségének 33 százaléka vissza nem térítendő támogatás • Fennmaradó költségek, önrész (saját megtakarítások, helyi önkormányzatoktól támogatásai, társasházaknak szóló államilag támogatott lakás előtakarékossági konstrukciók, Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és más kereskedelmi bankok specifikus hiteltermékei • Adminisztráció: egyszerűsített, ügyfélbarát ügyintézés • Több mint 1 millió állampolgár lakás- és életkörülményeinek javulásához, rezsiköltségeinek csökkenéséhez járulhat hozzá 28
V. Eredmények - jövőkép
Tartalomjegyzék
A KEHOP (2014-2020) tartalma energetika téren Horizontális célok
Beavatkozási irányok
Közvetlen és közvetett specifikus célok
Megújuló energiaforrások alkalmazása Erőforrás felhasználás hatékonyságának fokozása
Energetikai és energiahatékonysági fejlesztések
A megújuló energiaforrások felhasználásának növelése; A megújuló energiaforrások alkalmazására irányuló beruházások finanszírozáshoz való hozzájutásának elősegítése; A villamos energia-rendszer alkalmassá tétele a megújuló, energiahatékonysági és kibocsátáscsökkentési célok végrehajtására;
Az energiahatékonyság és az energia-megtakarítás növelése; Az energiahatékonysági fejlesztések finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása; Az energiatudatosság növelése komplex szemléletformálási programok megvalósításán keresztül;
29
V. Eredmények - jövőkép
Tartalomjegyzék
KEHOP 5. prioritástengely: Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása (tervezett struktúra) A megújuló energiaforrások felhasználásának növelése • Hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáram-termelés • A megújuló energiaforrások fokozott alkalmazását elősegítő kis kapacitású tároló rendszerek létesítése Az energiahatékonyság és az energia-megtakarítás növelése • Épületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával, illetve új közel zéró szén-dioxid kibocsátású épületek létesítése • Távhőrendszerek komplex energetikai felújítása, illetve megújuló alapra helyezése • Közvilágítás korszerűsítése • Kedvezményezettek: önkormányzatok és társulásaik, állami/önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági szervezetek • Energiamenedzsment rendszerek bevezetése a közfeladat-ellátásban A villamos energia-rendszer alkalmassá tétele a megújuló, energiahatékonysági és kibocsátáscsökkentési célok végrehajtására • Intelligens mérési (smart meter) rendszerek támogatása • Intelligens elosztó-hálózati (smart grid) körzetek kiépítésének támogatása 30
Köszönöm a figyelmet! Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár
[email protected]
31
