Megoldáskeresési eljárások. 1. Hagyományos

Megoldáskeresési eljárások 1. Hagyományos • • • • • • • • •

Irodalomkutatás Szabadalomkutatás Kérdésjegyzékek Előre haladó lépések – visszalépések módszere Módszeres tagadás Természeti rendszerek analízise Ismert műszaki rendszerek vizsgálata Analógiák Mérések, modellkísérletek

GÉPÉSZETI RENDSZEREK | AXGG| Dr. Horák Péter © 2010 1 / 38

Megoldáskeresési eljárások 2. Intuitív – – – – – – – –

Brainstorming Kreatív problémamegoldás Hat kalap módszer 635-módszer Philips 66 Szinektika NCM, SCM Delphi-módszer


Megoldáskeresési eljárások 3. Diszkurzív „levezetésen alapuló módszerek” – elemzés – megbeszélés – következtetés útján vezetnek eredményhez, ezért rendszerezettséget követelnek – – – – –

Funkcióelemzés módszere Fizikai-matematikai egyenletek, törvények elemzése Morfológiai mátrix Tervezői katalógusok (Kereső sémák)


1.1 Természeti rendszerek analízise


1.1 Természeti rendszerek analízise


Megoldáskeresési eljárások „egy ötlet többet generál” – a szellemi csoportos alkotó technikák előnyei „ a team egyedi, komplex problémák intenzívebb megoldása céljából létrehozott csoport” -

A csoportmódszerek az intuíció eredményeit növelik A csoportkreativitásra a szinergia a jellemző Eredmény növelő feszültség, egészséges rivalizálás Csoportdöntést nagyobb kockázatvállalás jellemzi Hibalehetőségek jobb szűrése


2.1 Brainstorming (Osborn) „ötletroham” – csoportos ötletelés, általános megoldáskeresés • • • • • • • •

moderátor + szakértői csoport: 5 – 15 fő lehetőleg azonos hierarchiai szintről, lehetőleg különböző szakterületekről időtartam: 30 – 45 perc (hatékonyság, koncentráció) minden ötletet fel kell írni a faliívre a moderátor jegyzőkönyvet vezet – „ötletgazda” a gondolatnyilvánítás nem akadályozható minősítés, kritika tilos, csak pozitív bírálat hangozhat el kiértékelés, a kiértékelés eredményének ismételt megvitatása később

+ más szakterületek nézőpontjának megismerése - konkrét szakmai probléma megoldására nem alkalmas GÉPÉSZETI RENDSZEREK | AXGG| Dr. Horák Péter © 2010 7 / 38

2.2 Kreatív problémamegoldás (Osborn) a Brainstorming kiegészítése, kibővítése, szakmai probléma megoldására is alkalmas

Az ötletgenerálást el kell különíteni az ötletek értékelésétől! Korábbi alapgondolatának módszerbe öntése, lépései: 1. A cél meghatározása 2. A szükséges tények összegyűjtése 3. A probléma részletes meghatározása 4. Ötletgenerálás 5. Az ötletek értékelése és sorrendbe állítása 6. Tervezés és megvalósítás


2.3 A Hat kalap módszer (DeBono) a hatékonyság növelése érdekében a csoportos ötletelést hat szakaszra bontotta – „kalapok” – alattuk minden csoporttagnak azonos módon kell gondolkodnia Kék kalap – a találkozóval kapcsolatos egyeztetések (pl. napirend, témák, stb.) Zöld kalap – ötletgenerálás, (a Brainstorming-hoz hasonlóan) a kritika nem megengedett Fekete kalap – az ötletek indokolható minősítése, lehetséges pozitív és negatív következtetések Fehér kalap – az ötlet tisztázásához szükséges információ összefoglalása Piros kalap – a nem feltétlenül tényeken alapuló reakciók kifejezése (pl. érzések, hangulatok, stb.) Sárga kalap – pozitív vélemények kinyilvánítása GÉPÉSZETI RENDSZEREK | AXGG| Dr. Horák Péter © 2010 9 / 38

2.4 A 635 módszer (Rohrback) – általános problémákra és tipikusan koncepcióváltozatok kialakításához • 6 fős szakértői csoport • Mindenki 3 megoldást papírra vet • A mellette ülőnek 5 perc múlva továbbadja, aki újabb 3 megoldással, vagy az előző 3 továbbfejlesztésével kiegészíti • Minden papírt 5-ször adnak tovább, így mindenkihez eljut • Lehet passzolni + elmélyültebb ötletelésre ad lehetőséget - szekvenciálisan interaktív, elszigeteltebb ötletelés


2.5 A Philips 66 módszere (Philips) - a 635 módszer változata, konkrét problémára • • • •

6 fős szakértői csoportok 6 perces megbeszélése a probléma megoldására Az ötleteket megvitatják, az ötletkeresés és az ötletértékelés összekapcsolódik Ötletátadás a csoportok között A csoportok újraalakítása, újabb ötletelés


2.6 Szinektika Célja nem a sok ötlet feltárása, hanem a teljesen új ötlet keresése

• A csoportok magasan képzett alkotó személyekből állnak (5-6 fő) • A játékvezető is magasan képzett • Feladata: új irányok kijelölése, jegyzőkönyv-vezetés Menete: • A valós probléma bemutatása, a problémafelvetés vizsgálata • A problémától „elidegenedve”, más területről származó analógiák, gondolati asszociációk alapján megoldás keresése • Többször lejátszható + megfelelő szakképzettség esetén hatékony - alkalmazási területe kicsi, költséges


2.6 Szinektika

Példa: Megoldási elv fejlesztése, a szinektika felhasználásával, vesekő eltávolításra


2.7 NCM (Nominál Csoport Módszer) Konkrét, komplex feladatok megoldására, több teammel is A Brainstorming és a Delphi előnyeinek ötvözésével alakult ki Lépései: • • • •

Javaslatok Javaslatok Javaslatok Javaslatok

gyűjtése papírra (egyénileg) gyűjtése faliívre értékelése rangsorolása, súlyozása

+ viszonylag jó eredmény/idő hatékonyság - precíz szabályok, sok előkészület, költséges


2.8 Delphi-módszer „jóslat” – bizonyos hosszú távú koncepciók kidolgozására • • • • • • •

A cél minél több ötlet összegyűjtése írásban („brainwriting”) Nincs közvetlen vita – „kevésbé” csoportos módszer Kérdőívek kiküldése a problémáról szakértőknek 3 körben zajlik, újraírt kérdőívekkel Általános kérdések megvitatására, hosszú átfutási idejű fejlesztési feladatok megoldására Általános trendek, evolúciós görbék várható alakulására A kiértékelés eredménye: szenáriumok

+ megbízható eredmény, független, torzításmentes - kiválasztási, módszertani és emberi nehézségek


3. Diszkurzív megoldáskeresési módszerek Funkcióelemzés módszere A funkció pontosításán, a funkciók felosztásán keresztül újabb ötletekhez jutni. Az ötletgenerálást a módszer strukturálja.

Fizikai-matematikai egyenletek, törvények elemzése Minden szerkezet valamilyen fizikai törvény alapján működik; az egyenletek változóit kell vizsgálni, a tervezési alapelvekhez illeszteni.

Morfológiai mátrix (Zwicky) A megkívánt funkciók és a lehetséges megoldási elvek, megoldások között teremt táblázatos kapcsolatot (variációk, kombinációk).


Morfológiai mátrix


Diszkurzív megoldáskeresési módszerek Tervezői katalógusok ismert, bevált megoldások gyűjteménye; megkülönböztethető: Komplexitás szerint: • Áttekintő katalógus • Részlet katalógus

Tartalom szerint: • Általános ismeret katalógus • Művelet katalógus • Megoldás katalógus


Követelmények: - Átfogó ismereteket tartalmazzon - Továbbfejleszthető legyen - Áttekinthető legyen - Rendszer szinten integrálható legyen - Lehetőleg cégtől független legyen, - Alkalmazható legyen hagyományos és számítógéppel támogatott tervezés esetén.


Tervezői katalógus


Az Inventív Problémamegoldás Elmélete (TRIZ)

alapgondolata azon a felismerésen nyugszik, hogy:

• az absztrakt probléma megfogalmazás és megoldás minden műszaki tudományterületen ismétlődik, • a műszaki fejlődés lefolyása minden műszaki tudományterületen hasonló jellegű,

• igazi innovációt a hagyományos megoldásokon kívüli tudományos ismeretek szolgáltatnak.


TRIZ megoldási eljárásának alapja (Altshuller)

TRIZ általános probléma elemzés, kivetités adott specifikus probléma

TRIZ alkalmazása: • alapvetö elvek • mérnöki paraméterek • alapvetö megoldások • más adatbázis segitségével

TRIZ specifikus megoldas analóg transzformáció adott probléma specifikus megoldása


Az Inventív Problémamegoldás Elmélete (TRIZ)


alapvetö elvek

TRIZ korlátozott Megoldási Mezöje

40 megoldási mezö

76

alapvetö megoldások

magas minőségű megoldás

39

alacsonyabb minőségű megoldás GÉPÉSZETI RENDSZEREK | AXGG| Dr. Horák Péter © 2010 24 / 38

Értékelési, kiválasztási módszerek Értékelési módszerek csoportosítása: 1. Ordinális (kvalitatív) eljárások 1.1 Többségi módszer 1.2 Rangsor összegzési szabály 1.3 Copeland módszer 1.4 Datum módszer 1.5 Értékprofil 1.6 Lexikográfiai szabály 2. Kardinális (kvantitatív) eljárások 2.1 Egyszerű pontozásos értékelés (összegzett értékfüggvény) 2.2 Súlyozott pontozásos értékelés (súlyozott célok módszere, használati érték elemzés) 2.3 Műszaki-gazdasági értékelés (VDI 2225 szerint)


1.1 Többségi módszer C1

C2

C3

A1 - A2

A2

A1

A1

A2 - A3

A2

A3

A2

A1 - A3

A1

A3

A1

C5

C6

A többségi szabály szerint

A1

A2

V(A1)  V(A2)

A3

A3

A2

V(A2) = V(A3)

A3

A3

A3

V(A3)  (A1)

C4

Két változat közül az az értékesebb, amely a nagyobb számú kritérium tekintetében értékesebb. Ha kettőnél több alternatíva van, akkor mindegyiket össze kell hasonlítani minden másikkal.

Vigyázat! Arrow-féle szavazási paradoxon!


1.2 Rangsor összegzési szabály C1: (Forint) xi1

ár

ei1

C2: élettartam (év) xi20 ei2 eij

A1

80 000

1

4

3

4

A2

80 500

2

8

2

4

A3

120 000

3

8,5

1

4

A rangsorösszegzési szabály szerint az egyes változatok rangsorának a megállapítása a rangsorolási jellemző értékek összeadásaival történik. Ennek értelmében az az alternatíva lesz a legjobb, amelyhez a legkisebb összeg tartozik. A rangsor összegzési szabály nem veszi figyelembe a tulajdonságok közötti különbségek abszolút értékét


1.3 Értékelési módszerek - Copeland-módszer Páros összehasonlítás az adott értékelési kritérium alapján

A1 A1

A2

-1

A3

1

A2

A3



Rangsorolás

1

-1

0

2

0

-1

3

1

1

0

Adott értékelési kritériumra az alternatívák páros összehasonlítása. Több kritérium esetén több ilyen táblázat szükséges.


1.4 Datum-módszer (vonatkoztatási változat módszere)

Koncepció Kritérium A B C D E F + S

1 + + + 3 3 0

2 S + + 2 3 1

3 + + + + S 4 1 1

4 S + 1 4 1

5 + S S S + 2 1 3

6 S + + 2 3 1

7 D A T U M

8 + + S S + 3 1 2

9 + S + 2 3 1

10 + + + + 4 2 0

11 + S + S 2 2 2


1.5 Értékprofil (Harris) -2

-1

+1

+2

Pénzügyi szempontok

A beruházás megtérülése (adózás előtt) Becsült éves forgalom A következő fix tőkekifizetési idő A tervezett értékesítési forgalom elérési időpontja

Kutatási és fejlesztési kilátások

Termelési és műszaki szempontok A vállalat kívánt mérete Nyersanyagok Berendezések Az eljárás ismertségi foka

A kutatási beruházások megtérülési ideje A fejlesztési beruházások megtérülési ideje Kutatási know-how Szabadalmi helyzet

A piacszervezéssel és a termékkel kapcsolatos kérdések Hasonlóság a jelenlegi gyártósorokhoz Hatás a jelenlegi termékekre Értékesíthetőség a jelenlegi fogyasztóknak A potenciális fogyasztók száma A jelenlegi piaci helyzet értékelése A piac stabilitása Piaci tendenciák Vevő szolgálat

Piacfejlesztési követelmények Propagandakívánalmak A termék versenyképessége A termék előnyei A termék élettartama Ciklikus és szezonális kívánalmak

Az egyes változatok erős és gyenge pontjainak a grafikus ábrázolása. Az ábrázolásnak ez a módja hasznos eszköz a fejlesztési projektek (az új üzleti tevékenységgel kapcsolatos elgondolások) értékeléséhez, de felhasználható a termékfejlesztés későbbi fázisaiban is az értékeléshez és a döntéshez.


1.6 Lexikográfiai-szabály A kritériumokat a relatív fontosságuk szerint rangsorolják. Az alternatívákat a legfontosabb kritérium alapján értékelik, és azt a változatot tekintik a legjobbnak, amely a legjobban kielégíti ezt, tekintet nélkül arra, hogy az adott változat egyéb tulajdonságai mennyire jók vagy rosszak. Csak akkor veszik figyelembe a döntés során a fontossági sorrendben második kritériumot, ha a legfontosabb kritérium tekintetében egy vagy több alternatíva egyformának bizonyult. Ekkor megállapítják, hogy a számításba jövő alternatívák közül melyik elégíti ki ezt a legjobban. Ha még ezután is maradnak azonos értékű változatok, akkor következik a harmadik kritérium stb.


2.2 Súlyozott pontozásos értékelés C1

j A1 A2 A3

C2

C3

C4

C5

Önkölt- Kényele Töme Állítható Illeszkeség m g -ság dés a belső részhez 20 40 12 5 15 8 6 9 1 6 9 4 7 1 2 3 9 3 8 8

C6 Átlagos élettartam

8 3 8 6

jeij 627 523 664


Értékelési kritériumrendszer felállítása


2.2 Súlyozó tényezők

A súlyozó tényezők meghatározása GÉPÉSZETI RENDSZEREK | AXGG| Dr. Horák Péter © 2010 34 / 38

2.2 Használati érték elemzés


2.2 Értékprofil két változat összehasonlítására a használati érték elemzésnél


2.3 Műszaki-gazdasági értékelés (VDI 2225 irányelv) Műszaki érték:

 1e1  2 e2 ... i ei  Xj    1     ...   e i  max  j  1 2

Gazdasági érték:

 ideális költségcél  Yj    tényleges költség   Összérték (hiperbolikus): X j  Yj


Az alkalmazott pontozási skálák összehasonlítása


Megoldáskeresési eljárások. 1. Hagyományos

Recommend Documents