Jelentkezési lap A Tempus Közalapítvány által koordinált és az Európai Bizottság támogatásával megvalósuló Raising Awareness of Lifelong learning strategies - E&T2020 in Hungary című projekt keretében .
E-mailes beérkezési (elektronikusan csatolni kívánt dokumentáció) és postai feladási határidő: 2011. december 9. Postacím: Tempus Közalapítvány, 1438 Budapest 70. Pf. 508 Email cím:
[email protected]
!
!
#
!
$
%
&
'
(
$
"
*
*
+
,
-
.
/
!
-
)
"
1
*
0
1
,
*
+
"
-
,
0
*
)
1
2
"
)
3
4
5
6
6
/
*
$
%
7
%
1
-
,
7
4
8
9
:
6
8
,
:
;
8
!
*
4
8
9
:
6
<
8
,
:
;
%
,
!
%
(óraszám, hozzárendelt kreditérték, maximális hallgatói létszám; milyen képzés keretében valósul meg) Rádiós műsorszerkesztés I-II-III. Kommunikáció és médiatudomány BA szakos, nappali, újságíró szakirányos hallgatóknak indul a 3 éves képzés utolsó három félévében. (Levelező képzésben is indul, de ott más struktúrában dolgoznak, itt csak a nappali képzést részletezem.) SBANKM 4521 = 3 kredit SBANKM 5522 = 3 kredit SBANKM 6523 = 3 kredit óraszám: mindhárom félévben heti 2 óra, félévente 30 óra maximális hallgatói létszám: az aktuális félévben az újságíró szakirány létszáma, általában 15-20 fő, akik a Berzsenyi Rádióban - az egyetemi rádióban - 3-4 fős csoportokban dolgoznak. (lsd. később részletesen.)
!
Kérjük, részletezze a kurzus konkrét célkitűzéseit mind oktatói oldalról, mind a tantervi hálóban elfoglalt helyének tekintetében, pl. bemeneti követelmények, ráépülő kurzusok, kapcsolódás más kurzusokhoz. Nevezze meg a kurzus során tudatosan fejlesztendő személyes és szakmai kompetenciákat. A leírás során kérjük, támaszkodjon a tanulási eredmények
megközelítésre, a szakindítási dokumentumokat, amennyiben szükségét érzi, mellékletként csatolhatja. Előzmény: A kommunikáció szakos hallgatók a legelső félévben két csoportra bontva vesznek részt gyakorlati alapozáson, a fele évfolyam a Berzsenyi Rádiónál ismerkedik a rádiózás alapjaival, a másik fele évfolyam a TV-s alapozást végzi, a következő félévben cserélnek. Így a rádiózással nem a 4. félévben találkoznak először, de ekkor kezdődik meg az újságíró szakirányos hallgatók számára az a három féléven keresztül zajló munka, mely a rádiós újságírás mesterségre készíti fel őket. A kurzus csak újságíró szakirányos hallgatóknak szól, más szakirányról vagy más szakról önkéntesként lehet becsatlakozni a rádió munkájába. Bemeneti követelmény: három lezárt félév, és az újságíró szakirány választása. Infrastrukturális háttér: A Berzsenyi Rádió az egyetem rádiója, 2005-óta kisközösségi rádióengedéllyel sugároz heti 9 órában, és az interneten is fogható. A rádiót a kommunikáció szakos képzés gyakorlati bázisaként működtetjük, ott teljes egészében a hallgatók készítik a műsorokat, és nem fizetett alkalmazottak. A stúdió és a hozzá csatlakozó vágóterem teljes körű lehetőséget biztosít a rádiós tevékenységek elsajátítására, a régióban működő rádiókkal azonos vagy megközelítően azonos technikával rendelkezünk. Adás közben lehetőség van a honlapon keresztül a rádió chatbox-ában üzeneteket küldeni a műsorvezetőknek, így interaktívvá tettük a műsorainkat. Adásidő: kedden-szerdán és csütörtökön 16-19 óráig élő adás van, ekkor jönnek a hallgatók a stúdióba a műsorokat elkészíteni, ez a kurzus teljesítésének a legfontosabb része. A többi időben a honlapon keresztül lehet random módon a korábban készített műsorokat hallgatni, vagy az indulás óta folyamatosan feltöltött archívumból adott műsorokat előhívni és meghallgatni. A Berzsenyi Rádió működéséről, a műsorokról a honlapunkon lehet tájékozódni. Bővebben: www.berzsenyiradio.hu Történet: http://www.berzsenyiradio.hu/?page_id=1223 Rádiós műsorszerkesztés I. A félév során a hallgatók a Berzsenyi Rádió műsorainak elkészítésében és a rádiós adásokhoz kapcsolódó munkákban vesznek részt. Mindeközben megismerkednek a közösségi rádiózás alapjaival, mind történetét, mind eszmeiségét és jelenlegi helyzetét áttekintve; majd a Berzsenyi Rádió műsorstruktúráját tanulmányozzák. A félév során elkezdődik a hallgatók rádiós képzése, és már bekapcsolódnak a műsorkészítésbe is. A műsorkészítés műfajismereti és az adásmenet készítés technikája is feldolgozásra kerül, a műsorkészítést gyakorolják, kipróbálva több rádiós szituációt, a műsorvezetést, az interjúkészítést, a hír olvasást, stb. Beosztás szerint részt vesznek a Berzsenyi Rádió körüli munkákban, a félévindító rádiós értekezleten megkapják a részletes eligazítást, a kurzus teljesítésének feltételeit. A félév során tipikusan kétféle gyakorlati munkában vesznek részt: 1. A félév elejétől 2-3 fős stábokban egy-egy saját műsorelem megvalósításához kezdenek, mindeközben gyakorolják és fejlesztik a vágástechnikát, valamint alapvető stúdióbeli jártasságra tesznek szert. 2. Beosztás szerint egy-egy adásnapon segítenek a napi szerkesztőnek a folyamatok koordinálásában és arra a napra „tiszteletbeli Kudlik Júliaként” a rádió bemondói lesznek. Rádiós műsorszerkesztés II. A félév során a nappalis hallgatók a Berzsenyi Rádió műsorainak elkészítésében és a rádiós adásokhoz kapcsolódó munkákban vesznek részt az előző félévhez hasonlóan. Beosztás szerint részt vesznek a Berzsenyi Rádió körüli munkákban, a félévindító rádiós értekezleten
megkapják a részletes eligazítást, a kurzus teljesítésének feltételeit. A félév során az eddigiek mellett két új elem is szerepel: 1. Az új médiatörvény hatása a közösségi rádiózásra. című előadás meghallgatása és a törvény alapos áttanulmányozása, ez szolgálja azt, hogy a valós körülményeknek megfelelően legyenek képesek dolgozni, mint bármely más rádió az országban. 2. Az élő kitelepüléseken használt technikai eszközök megismerése, hangmérnöki alapismeretek. A Berzsenyi rádió az egyetem rendezvényeire (Gólya-tábor, Diáknapok, stb.) kitelepül és a helyszínen készülnek a műsorok, ilyen esetekben a rendezvény napjain akár napi 10-12 órás műsorfolyamot is készítünk. Rádiós műsorszerkesztés III. A félév során a hallgatók a Berzsenyi Rádió műsorainak elkészítésében és a rádiós adásokhoz kapcsolódó munkákban vesznek részt. A félév során folytatódik a hallgatók rádiós képzése, és a műsorok készítése is. Beosztás szerint részt vesznek a Berzsenyi Rádió körüli munkákban, a félévindító rádiós értekezleten megkapják a részletes eligazítást, a kurzus teljesítésének feltételeit. Ebben a félévben a hallgatók a műsorkészítés mellett a rádió körüli adminisztratív teendőkkel is megismerkednek. 1. Minden héten egy valaki van mellém beosztva „segédszerkesztőként”, aki a heti adásmenet fixálásán túl, a törvényi megfelelést is figyelheti (szöveg-zene arány betartása, zenei kvóták betartása, vállalt közszolgálati tartalmak teljesítése), valamint a pénzügyi részbe is betekintést nyer (gépek javítása, számlaforgalom), sőt a médiahatósággal folyatott esetleges levelezésekbe, jelentésekbe is betekint. Így próbáljuk elérni, hogy a rádiózásról ne csak a műsorkészítés oldaláról hanem teljes körűen alkothassanak képet.
Mutassa be, hogyan valósítja meg a kurzus a megjelölt készség(ek) fejlesztését. (Csak azokat a készségeket fejtse ki, amelyeket belejelölt.) Ismertesse, hogy melyek azok a konkrét oktatási módszerek, munkaformák, gyakorlatok, amelyek által a kurzus hozzásegíti a hallgatókat az adott készség(ek) elsajátításához, továbbfejlesztéséhez. Kommunikáció: A rádióban minden műsorszámot a hallgatók készítenek (heti 9 óra friss, élő adás), eközben a verbális és nonverbális kifejezésmódjuk is fejlődik. Hangsúlyt fektetünk a helyes, szép magyar beszédre, a hangsúlyozásra, és a kellemes rádiós hang kialakítására. A hallgatók hetente 30 perces műsort készítenek 3-4 fős stábokban, eközben egymás közötti kommunikációra használják a közvetlen kommunikációs formán túl az e-mail és a közösségi oldalakon keresztül megvalósuló kommunikációt. A stúdióba a vendégek meghívása, a velük való kommunikáció a tisztelet és az udvariasság alapján zajlik, olykor ez is fejlesztendő terület. A fél órás műsorban jellemzően egy téma részletes bemutatása zajlik, érzékletes, figyelemfelkeltő módon, miközben folyamatosan reagálni kell a stúdióban zajló történésekre (figyelni a vendégre, közbeszólás, chatbox üzenet követése és bemondása, egymás közötti reakciók, technikus jelzései).
Szervezés: 1. A stábok a félév elején állnak össze a rádiós félévindító értekezleten, melyen minden rádiós hallgató részt vesz, az elsősök akik az előkészítő kurzust végzik, az újságíró szakirányos hallgatók és az önkéntesek is. Itt lehet a rádió műsorstruktúrájának megfelelő új ötleteket javasolni, megvitatni, új műsorok indulásáról dönteni, stábon belüli cseréket
kezdeményezni. A rádió életének ez a félévindító értekezlet a legfontosabb szervezési terepe. Az itt meghozott döntések alapján működik a rádió az adott félévben, apróbb módosítások a későbbiekben is csak a főszerkesztő engedélyével lehetségesek. 2. A stábok önmaguk szervezik az életüket, mely a csapatmunka címszó alatt kerül kifejtésre. (Pl. témaválasztás, a jövő heti adásmenet kitöltése, az interjúalany meghívása és a téma egyeztetése, a kérdések összeállítása, a honlapra kerülő tartalmak megírása, a félév elején szignálok készítése mind a csapat szervező munkája eredménye, az oktató ebben csak ajánlásokat fogalmaz meg és javaslatokat tesz az optimális időfelhasználásra.) 3. A rádiós hallgatók önszervezően is hoznak létre rendezvényeket, mint pl. Rádiós buli, jelmezes farsang. Ezen rendezvények gyakran hallgatói ötletből, hallgatói munkával valósulnak meg, míg a rádiós ballagás oktatói kezdeményezésre de hallgatói szervező segítő munkával jöhet létre minden év végén. A szervezés legjobban a két csatolt fájlban követhető nyomon: A rádiós félévindító értekezleten átbeszélt munkaterv, kiosztott anyagok: 2010-11 második félév adástükör + minden (word file) 2011-12 első félév adástükör + minden (word file)
Professzionalizmus A technikai felszereltségünk megengedi, hogy a hallgatók valós körülmények között gyakorolják a rádiós szerepeket, olyan körülmények között amivel a való életben is találkozni fognak, így elérhető hogy a hallgatónk azonnal képes egy rádió munkájába bekapcsolódni, ismeri a szakma tipikus feladatait és képes azokat hatékonyan megoldani. hírolvasás, hírek írása és szerkesztése interjú készítés telefonon, stúdióban kerekasztal beszélgetés levezetése több vendég részvételével zenei műsor készítése, stb. A kurzus teljes mértékben tudatosítja és kifejleszti a hallgatókban a precíz munkavégzés iránti igényt. A célok elérése csak precíz, rendszeres, felelősségteljes munkával valósulhat meg. Minden hallgatóban tudatosítjuk, hogy a fél órás adásért, annak megvalósulásáért, minőségéért, törvényes megfelelésért a műsor stábja a felelős. A közöttük zajló együttműködés, és mindannyiuk törekvése a minőségi műsorkészítésre szükséges a sikerhez (és persze a jó érdemjegyhez).
Csapatmunka A félév elején alakulnak a stábok, általában érkeznek újak a korábbi csapathoz, illetve ahogy a végzősök elmennek, a korábbi évfolyam kap vezető szerepet stábon belül. Egy stábon belül így találunk végzős újságíró szakirányost, kezdő újságíró szakirányost és elsős kommunikáció szakost is, ők egymást is segítik a munkájuk során, valamint az évfolyamok közötti kapcsolódási pontok is könnyen kialakulnak, mély barátságok, szövetségek kötődnek közöttük. Egy tipikus stáb 3-4 főből áll, korábbi nagy létszámú évfolyamoknál akár 5-6 fős stábok is előfordultak. A rádiós részfeladatokat egymás között osztják fel, ebbe az oktató nem szól bele (csak a feladatot hétről hétre teljesíteni kell). Ilyen tipikus részfeladatok: témaválasztás: általában egy valaki javasolja, aki ismeri a vendéget vagy a témát, de közösen döntenek, az interjúalany meghívása és a téma egyeztetése: témától függően valamelyik stábtag dolga lesz,
a jövő heti adásmenet kitöltése: egy stábtag a döntés után beírja a kérdések összeállítása: tipikusan egy másik stábtag vagy többen készítik közösen a honlapra kerülő tartalmak megírása: egy stábtag dolga, a félév elején szignálok készítése: közös munka szokott lenni. A rádiós kurzusok során a hallgatóknak meg kell tanulniuk csapatban dolgozni, együttműködni, részfeladatokra bontatni a munkát és a rájuk bízott feladatot elvégezni. A közös siker kulcsa az együttműködés, mely nagyfokú alkalmazkodó képességet is követel. Az alkalmazkodás és a „ha mindenki egyaránt rendesen végzi a dolgát, akkor lehetünk sikeresek” elv gyakorlati megvalósítása a kezdetekben nehézséget okoz, kell egy-két hét mire a stábok összeszoknak és megismerik egymást, főleg, ha különböző évfolyamról érkeztek. A stábtagok feladatai hétről hétre is változhatnak, ha valakinek éppen elfoglaltsága van akkor ő kevesebbet tesz, pl. a honlapra készíti a heti műsorról a leírást, de a következő héten lehet, hogy ő hozza a vendéget és vezeti a beszélgetést. A stáb egymás közötti kommunikációján és az együttműködésükön múlik hogyan képesek hétről-hétre koordinálni minden feladatot úgy, hogy senki ne érezze, az ő nyakába szakadt minden, míg valaki más „lazsál”. A konfliktusok elég ritkák, jelzés esetén az oktató simítja a helyzetet.
Problémamegoldás: Minden héten előfordulnak problémák: a tipikus az, amikor a vendég nem érkezik meg a stúdióba, vagy késik, vagy az utolsó pillanatban lemondta a szereplést. A legtöbb stresszt ez a probléma okozza a hallgatóknak, amikor a legjobban eltervezett adás is összeomolhat rajtuk kívülálló okok miatt. Az évek során már rendelkezünk (az oktató és a régebb óta rádiózó diákok) egyfajta problémamegoldó rutinnal, amit azonban a kurzust teljesítő új hallgatóknak át kell adnunk, meg kell mutatnunk a rádióban hatásos megoldásokat, amit aztán a gyakorlat során majd ők is képesek lesznek gyakorolni, alkalmazni. Pl. ha nem jön a vendég: Ilyenkor vagy egy korábban elkészített „konzerv” (így hívják a szakmában) műsor megy adásba, vagy rögtönöznek, ha az adásban a vendég kis időt szerepelt volna, akkor megpróbálják kitölteni stúdióbeszélgetéssel esetleg egy zeneszámmal többet játszanak le. Értelemszerűen a különböző megoldási módokat az éppen fennálló helyzetnek megfelelően választják ki, képessé kell válniuk a pillanatot gyorsan értékelni és hatékony döntést hozni a legváratlanabb helyzetben is (pl. amikor a számítógép elszáll és csak a mikrofon előtt ülők hangját tudjuk adásba adni). A legtöbb oktatói segítség ebben a probléma megoldásban szükséges. Hiszen általában bíznak abban, hogy a jól tervezett műsor gond nélkül lemegy, és kevéssé gondolnak arra, hogy az esetlegesen várható problémákra előre fel lehet készülni, pl. arra ösztönzöm őket, hogy egy-két tartalék műsor mindig legyen a számítógépen, ami vészhelyzetben bejátszható.
,
!
Mutassa be a kurzust a fejlesztett kompetenciák munkaerőpiacon való alkalmazhatósága és a korszerűség szempontjából. Részletezze, hogy a hallgatók milyen segítséget kapnak a kurzus elméleti tananyaga gyakorlatban való adaptálhatóságának értelmezésében. Amennyiben releváns, térjen ki a szakmai kapcsolódás lehetőségeire, pl. bevont külső partnerek, szakmai gyakorlat stb. A munkaerőpiac a rádiósoktól teljes alkalmasságot vár el. Legyen képes az rádiós újságíró szakma minden munkafeladatát elvégezni, bármely feladatban állja meg a helyét akár hírekről
akár vitaműsor vezetéséről vagy kívánságműsor vezetéséről van szó, önállóan dolgozni a stúdióban, lássa át a szakma törvényi és gazdasági hátterét. A három egymásra épülő kurzus képes arra, hogy a hallgatókban kialakítsa ezt a készséget és van idő arra, hogy a szakmai gyakorlati trükkjeit elsajátítsa. Hangsúlyozom azonban, hogy ez a kurzus csak egy része a kommunikáció és média szakos hallgatók képzésének, és nem rádiós szakról van szó, ahol az egész képzés a rádiós ismeretek elsajátítására koncentrálna. Ugyanakkor ez a három kurzus azt jelent, hogy az tőlünk kikerülő újságíró szakirányos fiatal három féléven keresztül heti fél órás műsort készített a lehető legnagyobb szakmai önállóság és felelősség közepette egy olyan kisközösségi rádióban mely adásait sugározza és az interneten is hallgathatóvá teszi. Vagyis nem laborgyakorlatról van szó, hanem egy működő rádióról, amelynek minden törvényi előírást be kell tartania a műsorok és a működés tekintetében. Így a legnagyobb mértékben képesek vagyunk a munkaerőpiacra és az életre felkészíteni hallgatóinkat. Külső partnerként a Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron megyékben működő rádiókat említem, ahol a hallgatóink utolsó éves korukban minimum két hetes külső gyakorlaton vesznek részt, de jellemző az is, hogy a nyári szünetet ott töltik, vagy már a tanulmányaik alatt dolgoznak ezekben a rádiókban. Az elmúlt években a teljesség igénye nélkül az alábbi rádiókban dolgoztak (dolgoznak) helyezkedtek el végzős hallgatóink: Nyugat Rádió, Szombathely (közműsor-szolgáltató rádió) Rádió Szombathely (kereskedelmi rádió) Stúdió Rádió (Zalaegerszeg) Katolikus Rádió, Szombathely Hallgatóink önkéntesként dolgoztak: Rádió Cell, Triangulum Rádió (kisközösségi rádiókban) illetve a Berzsenyi Rádióban, hiszen bármely évfolyamról van lehetőség önkéntesként csatlakozni a rádióhoz.
0
Milyen módon valósul meg a hallgatók és az oktató együttműködése a kurzus során? Milyen tanulásszervezési, értékelési, konzultációs vagy egyéb eszközökkel biztosítják a hallgatók tudásának és készségeinek folyamatos fejlesztését? Mutassa be a számonkérés és értékelés formáit és az alkalmazott visszacsatolási módokat. A kurzus során a hallgatók a kurzusvezető oktatóval (egyben a rádió főszerkesztője is), dolgoznak, aki a stúdióba kb. adás előtt egy órával érkezik, így lehetőség van a hírolvasók által írt hírek áttekintésére, javítására, valamint a hirtelen adódó problémák megoldására (nem jön a vendég.) Az oktató a stúdióban az élő adások során mindig jelen van. Így alkalom nyílik az azonnali visszajelzésre (jó illetve helytelen megoldások esetén a dicséretre illetve a korrigálásra), erre a zeneszámok sugárzása alatt nyílik mód, ilyenkor lehet beszélni a stúdióban beszélgetni anélkül, hogy az antennán kimenne. (Mikrofonok beigazítása, helyes testtartás, nyelvhelyességi hibák javítása, beszédtechnikai problémák jelzése, javaslat a javításra) Az egyes stábok a műsor elhangzása után is kapnak szóbeli visszajelzést, lehetőség nyílik önértékelésre, hogy mennyiben sikerült a kívánt célt elérniük, hogy látják miben voltak jók, ha valami nem sikerült, mi volt az oka, hogyan lehet ezt a jövő hétre már javítani. Lehetőség van az oktatót a fogadóóráján az irodában vagy az adások előtt és után a vágóteremben személyesen megkeresni és egyeztetni a munkákat vagy csak egy jót beszélgetni a rádiós dolgokról. Gyakori az e-mailes megkeresés a hallgatók részéről, akár hétvégén is.
Az oktató, a technikus és a hallgatók egy közös levelezőrendszer tagjai, ahol az általános szervezési feladatokon kívül meg lehet osztani az információkat amiből műsor készülhet (pl. városi rendezvények, hírlevelek, sajtótájékoztató meghívók), illetve a hallgatók jelezhetik, hogy ki melyik témán dolgozik, azt más stáb ne dolgozza fel. Hatékony, a közös munkát megkönnyítő megoldás.
-
Itt részletezheti, azokat a szempontokat, amelyeket a kurzus jó gyakorlatként való bemutatása során lényegesnek tart. Pl. nemzetközi relevancia, idegennyelvi készségek fejlesztése, egyéb. Díjak, eredmények: A kurzus hallgatói közül öten nyertek országos helyezést a rádió megmérettetéseken. http://www.berzsenyiradio.hu/?page_id=443 2006. DUE országos diákújságíró pályázat III. helyezés 2008. DUE országos diákmédia pályázat II. és III. helyezés 2010. DUE országos diákmédia pályázat III. helyezés és 2008-ban én kaptam a DUE-tól az „év felkészítő tanára” címet. Nemzetközi konferencián szerepelt a Berzsenyi Rádió mint „best practice”. 2009. nov. 5-7. Salzburg: Civilmedia 09: Social & Technological Innovation in Open-Access Media. Az előadásom címe: Berzsenyi Radio: the voice of university Hazai konferenciák: 2011. nov. 8. NYME-BTK Összhang: tudomány, tanítás, tehetség. Tudományos konferencia a Magyar Tudomány Napja alkalmából. Az előadásom címe: „Ahol a hallgató hallható” – a rádiós újságíró képzés gyakorlati tapasztalatai egyetemünkön 2006. szept. 8-9. BME-GTK, Értékek és normák interdiszciplináris megközelítésben: Kommunikáció, média és értékek szekció. Az előadásom címe: Vasi civilek az éterben – két modell értékű kísérlet a közösségi rádiózás tapasztalataival 2005. május 26-28. PTE és BME, Tavaszi Konferencia : Sajtó, média, internet szekció. Az előadásom címe: Egy kisközösségi rádió első félévének tapasztalatai: Berzsenyi Rádió Publikáció a képzésről és a Berzsenyi Rádió elemzése SWOT analízissel 2005-ben és 2010ben: Velics Gabriella: Civilek a mikrofon mögött. In: Civil Szemle, 2011. 26/27. szám p.42-58.
3
1. Tematika és szakirodalom lista 2. A hallgatók számára kiosztott tájékoztató anyagok (elektronikus formátumú is megfelelő, pl. kurzusmail) 3. A kurzus hallgatók általi értékelése (amennyiben rendelkezésre áll). A hallgatók véleményének bemutatására bármilyen elektronikus vagy web 2.0 alkalmazást ajánlott csatolni (a jelentkezési lapba linkek beszúrhatók). 4. Csatolható minden olyan anyag, amellyel a kurzus gyakorlat orientáltságát kívánják alátámasztani (pl. oktatási segédanyagok, lehetőség szerint elektronikus formában, audiovizuális anyagok, stb.)
5. Ajánlások (pl. tanszéki, vállalati vagy más partner által írt, stb.) A mellékletek felsorolása (az összes papír alapú és elektronikus dokumentáció, pl. linkek) Tematikák: Rádiós műsorszerkesztés I. word file Rádiós műsorszerkesztés II. word file Rádiós műsorszerkesztés III. word file Szakirodalom lista rádiós újságíróknak. word file Tájékoztató anyag: A rádiós félévindító értekezleten átbeszélt munkaterv, kiosztott anyagok: 2010-11 második félév adástükör + minden word file 2011-12 első félév adástükör + minden word file A hallgatók véleményének bemutatása: Velics Gabriella: Civilek a mikrofon mögött. In: Civil Szemle, 2011. 26/27. szám p.42-58. a tanulmányt word file-ban csatolom, ez tartalmazza a hallgatók visszajelzéseit a 2005 és 2010-ben végzett SWOT analízis alapján. A rádió: Honlapja elérhető: www.berzsenyiradio.hu A rádió története: http://www.berzsenyiradio.hu/?page_id=1223 Díjaink: http://www.berzsenyiradio.hu/?page_id=443 Rólunk írták, sajtómegjelenések: http://www.berzsenyiradio.hu/?page_id=286 Ajánlások: tanszéki ajánlás: pdf file és papír alapon is küldöm.
8
!
Jelentkező hozzájárul, hogy személyes adatait a Tempus Közalapítvány az 1992. évi LXIII. törvényben rögzített módon a felhívás és díjkiosztás lebonyolítása céljából és az ahhoz szükséges mértékben és időtartamig kezelje, illetve az ellenőrzésre felkért harmadik személy részére átadja. A jelentkezés elektronikus úton történik. Minden a jelentkezési lapon feltüntetet személyes adat az alábbiak figyelembevételével kerül feldolgozásra - az Európai Parlament és az Európai Tanács 45/2001 sz. rendelete a magánszemélyek védelméről az Európai Unió intézményei és testületei által kezelt személyes adatok, valamint a személyes adatok szabad áramlásának vonatkozásában. A jelentkező hozzájárul, hogy az általa benyújtott adatlap értékelése érdekében a Tempus Közalapítvány az általa megadott adatokat (beleértve a személyes adatokat is) kezelje.
