Megkérdeztük az attasékat Szentmáry Tamás Megkérdeztük az attasékat Dr. Sulyok Ferenc Megkérdeztük az attasékat Pallaga Viktória

Tartalom MAZSOLÁZÓ . . . . . . . . . . . . . 3 HÍREK, ESEMÉNYEK Kárenyhítés a mezôgazdaságban? . . . . . Borhamisítás ellen . . . . . . . . . Minôségi gépkereskedelem Axiál módra . . . . . . . . . . . . KEOP az ÖKOTECH-en . . . . . Agrárhírek Szlovákiából . . . . . Alsómocsolád – szárazáruüzem Még egy cseppnyi „Nyugat” hazánkban – a sárvári SáGa

4 4 4 5 6 7 7

Megkérdeztük az attasékat – Szentmáry Tamás . . . . . . . 17 Megkérdeztük az attasékat – Dr. Sulyok Ferenc . . . . . . . 18 Megkérdeztük az attasékat – Pallaga Viktória . . . . . . . . . 19 RIPORT Egy aprócska „Nyugat” Magyarországon – a Gyermelyi Tésztagyár . . . 21 Együtt sikeresen . . . . . . . . . . . 21 KITEKINTÉS

EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS Vigyázat, kéknyelv-betegség . . Visszavett agrárpénzek . . . . . Bírság kivetése cukor többletkészletekre . . . . . . . Kecskére a káposztát… . . . . . Rabszolgamunka Olaszországban . . . . . . . . . Kukorica és bioetanol . . . . . . . Türelmes agrárbefektetôk . . . Kiút a gyógynövénytermesztés . Magyar és francia almaút . . .

FÓRUM

8 8

Zöld forradalom – szegénység ellen . . . . . . . . 22 Bioetanol-piaci liberalizáció Amerikában? . . . . . . . . . . . 24

9 9

KÖRNYEZETVÉDELEM Mi van a döntések mögött? . . 25

10 10 11 11 12

FOGYASZTÓVÉDELEM A szalmonella elleni küzdelem új elôírásai . . . . . . . . . . . . . 13 Tiltólistán a fahéjízû gabonafalatkák . . . . . . . . . 13

KÖZLÖNY

Magyarországot rendkívül hátrányosan érintô változtatás a kukorica intervenció minôségi elôírásaiban – a magyar kormány pert indít az Európai Bíróságnál . . . . 15 Változóban az energianövények támogatási rendszere . . . . 15

2006. 11. évfolyam 10. szám

Kiadja az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Felelôs kiadó: Gulácsiné Pápay Erika Szerkesztôség címe: 1012 Budapest, Attila út 93. Postacím: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4910 Fax: 489-4976 E-mail: [email protected] Fôszerkesztô: Tamás Enikô

E lapszámunk kiemelt témája: Megkérdeztük az attasékat

BORÍTÓ 2 A magyar húsipar büszkeségei

BRÜSSZELBE JÁRUNK

A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával havonta megjelenô kiadvány.

. . . . . . . . . . . . . . 26

ARCKÉPCSARNOK Josep Borrell Fontelles, az Európai Parlament elnöke 14

Az Európai Unió Agrárgazdasága 2006. 11. évfolyam 10. szám

BELSÔ SZÍNES 1–2 Együtt sikeresen BELSÔ SZÍNES 3–4 Egy aprócska „Nyugat” Magyarországon – a Gyermelyi Tésztagyár BORÍTÓ 3 Új kikötô az ország szívében BORÍTÓ 4

Fôszerkesztô-helyettes: Siadak Balogh Beáta Szerkesztôbizottság: dr. Vajda László, Pallóné Dr. Kisérdi Imola, Schütz Nándor, Lükôné Örsi Gabriella, Román Zoltán Készült: AGROINFORM Kiadó és Nyomda Kft. 1149 Budapest, Angol u. 34. www.agroinform.com 2006/125 HU-ISSN 1416-6194 A címképterv Horváthné Fejes Ágnes munkája Címképünk Pompás ôszi táj a Bükkben (Pápai Gábor felvétele)

Könyvajánló 1

Contents NEWS, EVENTS . . . . . . . . . . 3

FORUM

Compensation in agriculture? Against counterfeit wines . . . . High quality machinery trading by Axiál . . . . . . . . . . . . . . . KEOP on the ÖKOTECH . . . . . Slovakian farmers are put in good position . . . . . . . . . . . Alsómocsolád – a new meat plant . . . . . . . . Another drop of ”West” in Hungary – the Sárvár SáGa

Attachés were asked – Szentmáry Tamás . . . . . . . 17 Attachés were asked – Sulyok Ferenc . . . . . . . . . . 18 Attachés were asked – Pallag Viktória . . . . . . . . . . 19

4 4 4 5 6

REPORT 7 7

EU AGRICULTURE AND MARKET REGULATION Be careful: Blue-tongue! . . . . Withdrawn agricultural funds Fines to the surplus sugar stocks . . . . . . . . . . . . . . . . . Cabbage for goats… . . . . . . . . Slavery in Italy . . . . . . . . . . . . Maize and bio-ethanol . . . . . . Patient agricultural investors . Herb production – an opportunity . . . . . . . . . . Hungarian and French apple route . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A drop of ”West” in Hungary – the Gyermelyi pasta plant . 21 Succeeding together . . . . . . . . 21

8 9 9 10 10

Green revolution against poverty . . . . . . . . . . . . . . . . 22 Liberation on the bio-ethanol market in the USA? . . . . . . 24 ENVIRONMENT PROTECTION Looking behind decisions . . . 25 BULLETIN . . . . . . . . . . . . . . 26

11 12

CONSUMERS PROTECTION New specifications for fighting against Salmonella . . . . . . 13 Banned cinnamon-aromatized cornflakes . . . . . . . . . . . . . 13

Main topic of the present issue is: Attachés were asked

COVER 2

PORTRAIT

Honours of the Hungarian meat industry

Josep Borrell Fontelles President of the European Parliament . . . . . . . . . . . . . 14

INNER COVER 1–2

ATTENDING BRUXELLES

INNER COVER 3–4

A change which has an extremely adverse effect on Hungary in the quality regulation of the maize intervention – the Hungarian government takes legal action in the European Court 15 Changing support system of energy plants . . . . . . . . . . . 15

A drop of ”West” in Hungary – the Gyermelyi pasta plant

2

Monthly publication, published out with the assistance and support of the Ministry of Agriculture and Rural Development. Published by the National Agricultural Library and Documentation Centre Responsible Publisher: Gulácsiné Pápay Erika

OUTLOOK 8 8

AgraEconomy of the European Union Volume 2006/11., Issue 10.

Succeeding together

Address of the Editorial Office: 1012 Budapest, Attila út 93. Postal address: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4910, Fax: 489-4976 E-mail: [email protected] Editor-in-chief: Tamás Enikô Vice Editor-in-chief: Siadak Balogh Beáta Editorial board: dr. Vajda László, Pallóné Dr. Kisérdi Imola, Schütz Nándor, Lükôné Ôrsi Gabriella, Román Zoltán Printed in: AGROINFORM Publishing and Printing Co. H-1149 Budapest, Angol u. 34. www.agroinform.com HU-ISSN 1416-6194 Cover designed by Ágnes Horváth-Fejes

COVER 3 New port in the heart of the country COVER 4

Front Cover: Beautiful autumn landscape in montain Bükk Photo: Pápai Gábor

Book commendation

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Mazsolázó

" Mintegy 130 ezer legálisan foglalkoztatott külföldi idénymunkáson kívül, akik a gyümölcs és zöldségágazatban dolgoznak, sok ezerre tehetô a fôleg Afrikából érkezett illegálisan foglalkoztatott idénymunkások száma Olaszországban. Velük nem egyszer igen kegyetlenül bánnak foglalkoztatóik, és alulfizetik ôket. (A 10. oldalon) " Illegálisan került be Magyarországra GMO rizs. Szakértôk szerint a hatóságoknak 100-1000 tételt kell megvizsgálniuk. A vizsgálati költségek tételenként meghaladják a 60 ezer forintot. (Részletek a 9. oldalon) " Vajon milyen lehetôségeik vannak a külföldre akkreditált mezôgazdasági attaséknak? Megkérdeztünk közülük néhányat. A holland és francia mezôgazdasági attasék legfontosabb feladataik közt szerepel a holland és francia élelmiszerek, zöldségek és gyümölcsök népszerûsítése. Mi a helyzet a mieinkkel? (Részletek a 17–20. oldalon) " A szalmonella elleni küzdelemben az Európai Unió egyre újabb és újabb erôfeszítéseket tesz. A szalmonellacsökkentési programot és végrehajtási tervet 2007 januárjáig kell benyújtani a tagállamoknak. A végsô cél a fertôzöttségi szint 2% alá szorítása. (Bôvebben a 13. oldalon) " Jogi képtelenség termelési ciklus közben megváltoztatni a kukorica intervenciós minôségi elôírásait. Az Európai Bizottság ezt mégis megtette, amire a közössége életében eddig nem volt példa. A magyar kormány keresetet nyújtott be az Európai Bizottsághoz. (További részletek a 11. oldalon) " Ugrásszerûen megnôtt az úgynevezett kéknyelv-betegség Belgiumban és Hollandiában. Az Állategészségügyi Világszervezet szorgalmazza a védôoltásokat. A betegség Afrikából származik, a betegséget okozó vírus alkalmazkodási képessége igen jó, vannak már „téltûrô” törzsek is. (Részletek a 8. oldalon) " Baranya, Somogy és Zala megyében a gyógynövénytermelés adhat kiutat sok munkanélkülinek nehéz helyzetébôl. (Részletek a 11. oldalon) " Új bioalmaprogram indul Franciaországban, Juliette a szépreményû almafajta. A Juliette Baráti Egyesületen keresztül biotermékekre specializálódott kereskedôket nyertek meg az ügynek. (A 12. oldalon) " Legkorábban idén decemberben, vagy 2007 januárjában vitatják meg a tagállamok a friss és feldolgozott gyümölcsökre, valamint zöldségekre vonatkozó uniós rendtartás reformját. Borreform függôben – az intervenciós kukorica minôségi paramétereinek javítását célzó bizottsági terveket nagyon diszkriminatív lenne Közép-Európában alkalmazni – errôl és sok más fontos témáról olvashatnak a Brüsszelbe járunk rovatban a 15. oldalon.


3

Hírek, események

Kárenyhítés a mezôgazdaságban? A mezôgazdasági érdekképviseletek még 2005ben kezdeményezték, hogy készüljön szabályozás az agrárkárok enyhítésére. A tervezetet közel egy évig egyeztették, amíg sikerült elfogadtatni az Unióval is. Szöllôsi Endre fôosztályvezetô (Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) elmondta, elvileg van biztosítási lehetôség a mezôgazdaságra, a probléma viszont az, hogy a biztosítás viszonylag drága, másrészt a legnagyobb és legelterjedtebb kárra – az aszálykárra – Magyarországon biztosítás nem is köthetô.

Obreczán Ferenc fôtitkár (MAGOSZ) hangsúlyozta, sajnálja, hogy az árvízkároknál nem került a javaslatba az állatállomány védelme. Hozzátette, attól tart, hogy a gazdasági megszorítások miatt nem lesz központi pénz a kárenyhítéshez. Magyar György titkár (MOSZ) eleve kevésnek tartja a kárenyhítés forrásául szolgáló elôirányzatot. Szöllôsi Endre továbbá szólt arról is, hogy a beés kifizetések rendszerét a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal alakítaná ki és mûködtetné. A minisztériumban azzal számolnak, hogy az elsô két évben a részvétel alacsonyabb lesz, de középtávon mintegy 50 ezer mezôgazdasági vállalkozó csatlakozhat az agrárkárenyhítési alaphoz. Forrás: Tv2

Borhamisítás ellen „Nem a bortermelô a hibás, hanem az a forgalmazó, aki számla nélkül akar bort vásárolni” – mondta Magda Sándor a borhamisításról tartott sajtótájékoztatóján, október végén. Évente 50–60 milliárd forint kiesés keletkezik az élelmiszeriparban, mely a borhamisítóknak és a törvényt megkerülô termelôknek tulajdonítható. Ez az összeg ugyanis a be nem fizetett jövedéki adókból és az általános forgalmi adóból származik. Borunk stabil, magyar termék, mely igazi értékkel rendelkezik – nem járható út, hogy a boltok polcain 150–200 Ft literenkénti áron jelenjen meg. A tablettából, vagy egyéb anyagokból készült italnak nincs he-

lye a boltok polcain, aki azokra boros címkét ragaszt, bûnt követ el. A jövôben az APEH és a VPOP, mint eddig is, közös erôvel lép fel a hamisítók ellen. Célpontjaik elsôsorban a kocs-

mák, élelmiszerboltok lesznek. Minden remény szerint az 50–60 milliárd forint 85%-át sikerül az ellenôrzések során „visszaszerezni”, behajtani a hamisítókon és csalókon. A borhamisítást visszaszorító új intézkedéscsomag, mely kulcsa a magyar borágazat jövôbeli sikerének, mintegy 9 milliárd forintba kerül majd. Magda Sándor szerint most még túl nagy az álborok forgalma, ez magyarázza a látszólagos túltermelést. Bár számszerûsíteni nem lehet, azért azt a szakemberek megállapították, hogy az évente kereskedelmi fogalomba kerülô bor és a regisztrált szôlôterületek nincsenek arányban. Ha sikerül megfogni a „bormaffiát”, talán a magyar termelôk is megnyugodhatnak. Prokai Dorina

Minôségi gépkereskedelem Axiál módra Beruházás beruházást követ a Dunántúlon. Október végén az Axiál Kft. átalakított és megnövelt telephelyét avatta fel Gráf József agrárminiszter Székesfehérvárott. Az 1994 óta mûködô Fejér megyei telephelyre már ráfért a bôvítés, hogy szolgáltatásaikat megfelelô környezetbe helyezhessék. Az egymillió eurós beruházással na-

4

gyobb teret kapott az alkatrész-értékesítés és a szervizelés. Az idén 15 éves jubileumát ünneplô, bajai családi vállalkozásként induló cég mára behálózta az egész országot. Jelenleg tizenhárom telephelyük mûködik, hamarosan Szombathelyen és Bajához közel nyílik újabb két kereskedés. Már


Hírek, események Kelet-Európában is nevet szerzett, leányvállalatai vannak Szlovákiában, Ukrajnában és Romániában. Az Axiál profilja a mûszaki szolgáltatás: új és használt mezôgazdasági valamint építôipari gépeket ad el, gépalkatrészek utánpótlását vállalja, a gépeket szervizeli, bérmunkát végez. Színvonalas munkájukat mutatja, hogy hazánkban a gépkereskedelmet tekintve az elsôk között van, sôt bizonyos területeken elsô, és a Figyelô TOP 200 gálán az Axiál vehette át a 2005. év legjobb vállalatának járó díjat. Vallják, hogy a jövô kulcsa a minôségi és megbízható szolgáltatás, ezért tervezik nem csupán a térbeli terjeszkedést, hanem a tevékenységük bôvítését is. Jövô januárban már mûködhet Baján az a logisztikai központ, amellyel alkatrészüzletágukat kívánják fejleszteni. Egyedülálló szolgáltatásukat – minden boltban megtalálhatók legyenek az elôzô napon kért alkatrészek – így kényelmesebbé, pontosabbá tehetik. Ugyancsak a Duna-parti városban építették fel oktatóközpontjukat, ahol – sajátos módon – a megvásárolt gépek tulajdonosainak, kezelôinek tartanak ingyenes gépkezelôi oktatást. Sikeresnek bizonyult ez a kezdeményezés, már több gazdálkodó és traktoros vett részt a képzésen. Szorosabbá kívánják tenni a partnerekkel való kapcsolatot, nemcsak az oktatással, a gépek szervizelésével, hanem az újonnan létrehozott ügyfélszolgálatukkal is, amelynek feladata, hogy tizennyolcezer partnerük kérdéseit megválaszolja, megjegyzéseit megfontolja, és tevékenységükbe beépítse. Bár a piac elég hektikus, de tudnak tervezni az ügyvezetô igazgató, Pintér Zsolt szerint. Jellemzôen a támogatásoktól függenek a gépberuházá-

sok. Idén ugyan nem volt meghirdetve gépre állami támogatás, de például a területalapú kifizetéseket, vagy a vízkárok enyhítésére kapott összegeket a gazdálkodók beruházásokra költötték. Még az Axiált is meglepte, hogy a betakarítógépek az átlagosnál kelendôbbek voltak. Úgy tûnik, hogy a gazdák szemléletében már megtörtént a váltás, a korral haladva európai szintû termelésre szeretnének

berendezkedni, amelynek alapja a korszerû géppark. Már csak az államnak kell az ilyen elhatározásokhoz segítô kezet nyújtani, amire jövôre már valószínûleg számítani is lehet. A következô hét év agrárprogramjának társadalmi vitája nyomán a pénzügyi támogatások majdnem felét a versenyképesség növelésére, így például a mûszaki színvonal javítására fogják fordítani. 2007-ben újra lehet pályázni géptámogatásra. Ezt már nem várta meg Hegedûs József székesfehérvári gazdálkodó, aki a telephely-avatáson az olasz Landini cég ajándékát kapta az általa megvásárolt, az Axiál életében az 1000., csodaszép kék színû traktor mellé. www.axial.hu KV

KEOP az ÖKOTECH-en A környezetvédelmi beruházások téma köré szervezôdtek a négy napot átívelô szakmai elôadások az idei nemzetközi környezetvédelmi és kommunális seregszemlén, az ÖKOTECH-en.


Október 10–13. között tartották a Budapesti Vásárközpontban, tíz ország 250 vállalata mutatkozott be. Francia, svájci, német, angol és cseh környezetvédelmi technológiákkal is-

merkedhettek az érdeklôdôk, többek között. Magyar részrôl tájékoztatót szervezett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, amely a Környezeti és Energetikai Operatív Programon (KEOP) belül a környezetvédelmi és energetikai fejlesztésekre helyezte a hangsúlyt.

5

Hírek, események Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) általános stratégiai és horizontális céljairól beszélt Bajnai Gordon kormánybiztos. Az elôbbi két legfontosabb stratégiai cél a foglalkoztatás bôvítése, a foglalkoztathatóság fejlesztése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. A horizontális politikákhoz tartozik a fenntarthatóság (környezeti, makrogazdasági, társadalmi szinten) és a kohézió (területi és társadalmi összetartozás) megteremtése. A környezeti és energetikai fejlesztési célok többsége azonos uniós kötelezettségeinkkel, amelyek az ivóvízminôség javításáról, a szennyvízkezelés megoldásáról és a hulladékgazdálkodás fejlesztésérôl szólnak. A programhoz tartozó fejlesztendô területek még az árvízvédelem, a természetvédelem, a megújuló energiaforrások használata, az energiatakarékosság és a környezettudatos szemlélet kialakítása. A fejlesztések eredményességének és hatékonyságának megállapítására mérôszámokat, indikátorokat kívánnak alkalmazni. Az ÚMFT operatív programjainak, így a KEOP-nak részletes

társadalmi vitája november végéig tart, miután a parlament, a Nemzeti Fejlesztési Tanács és a kormány megvizsgálta és elfogadta, és ezek után kerül az Európai Bizottsághoz. Konkrét akciótervek alapján majd januártól megindulhatnak a pénzek. 2007tôl hét évünk van a felzárkózásra, ezt az idôszakot jól ki kell használni, hiszen 2013 után már csak magunkra számíthatunk a fejlesztést tekintve. Dr. Szerdahelyi György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium tanácsosa ismertette a kidolgozás alatt álló 2006-os Magyar Energiapolitikát. Fôbb pontjai között szerepel az Európai Unió energiapolitikájával való összhang megteremtése, az energiaimport-függôség csökkentése, az energiaellátás biztosítása, az energiahordozók drágulásának kivédése, az energiatakarékos szemlélet kialakítása, a megújuló energiák kiaknázása és az éghajlatváltozás kezelése. Véleménye szerint az alternatív energiaforrások közül a geotermikus és a biomasszából származó energiának van egyértelmûen jövôje országunkban.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára, Tátrai Miklós a KEOP részletes céljait és a megvalósításukra fordítandó összegeket sorolta fel. A fôbb prioritások az ivóvízminôség- és az árvízvédelem, valamint a hulladékgazdálkodás. A program költségvetésének majdnem a felét vizeink megfelelô kezelése teszi ki, és csupán hat százalékát fordítják a megújuló energiaforrásokra, a tervek szerint. A Miniszterelnöki Hivatal környezet- és energiaügyekért felelôs munkatársa, Németh Imre az alternatív energiatermelés mellett lobbizott, hiszen általa egy új vidéki iparág megteremtésére van esély. Az Európai Unióban a megújuló energiaforrások használatát 2012-ig 12 százalékra kell növelni. Magyarországon ma ez az érték 3,6%, amelyet nekünk is növelnünk kell. A biomassza-termelés, a biogáz felhasználása és a mezôgazdasági melléktermékek begyûjtése és hasznosítása lehet a jövô zöldenergia-termelésének kulcsa. KV

Agrárhírek Szlovákiából 2007-re a szlovákiai gazdák az EU-15-ök gazdáinak adott közvetlen földalapú támogatások 70%-át kapják meg Miroslav Jurena agrárminiszter szerint. Ez összességében 1,5 milliárd koronát tesz ki 2007-ben. A támogatás 40%-a EU-forrás, a fennmaradó 30% pedig nemzeti kiegészítés. A miniszter azt is elmondta, hogy a prioritások között szerepel az eddigieknél is szigorúbb élelmiszerbiztonsági rendszer ellenôrzése, ami a teljes vertikumra érvényes a szántóföldtôl az asztalig. A 2007–13 évi uniós változásokkal és priorításokkal összhangban északi szomszédunknál is tervezik a vidékfejlesztési stratégia újraértékelését, a versenyképesség növelését mind az élelmiszerekre, mind pedig a növénytermesztésre vonatkozóan, csakúgy, mint a megújuló energiafelhasználás növelését.

6

A restitúciós (kárpótlási) törvénynek megfelelôen felgyorsítják a nem nevesített földterületek beazonosítását és megújítják ezen földek regisztrációját az új helyzetnek megfelelôen. -tForrás: AgraFood East Europe 2006/288. sz


Hírek, események

Alsómocsolád – szárazáruüzem A PICK SZEGED Zrt. és a Délhús Zrt. szárazáruinak és fôtt-szárított termékeinek kapacitásbôvítése szükségessé tette az alsómocsoládi szárazáruüzem fejlesztését. A 2004 decemberében átadott üzem szárazáru-érlelô kapacitását a jelentôsen megnövekedett szárazárugyártással rendelkezô vállalatcsoport kinôtte, így 2006. januárban megindult az új üzemegység fejlesztése. A hozzávetôleg 3,5 milliárd forintos, saját erôbôl történô beruházással – mellyel Közép-Európa

legnagyobb szárazáru-gyártási kapacitása jött létre – 70 százalékos kapacitásbôvítés valósul meg Alsómocsoládon. A gyár teljes területe így 8,5 hektárra terjed ki. Az új üzem közel 10.000 tonna gyártási kapacitása lehetôvé teszi, hogy a cégcsoport a szegedi termeléssel együtt még jobban ki tudja használni a bel- és külföldi piacok kínálta lehetôségeket. KV Forrás: www.pick.hu

Még egy cseppnyi „Nyugat” hazánkban – a sárvári SáGa Új gyárat avatott Gráf József agrárminiszter a SáGa Foods Élelmiszeripari Zrt. telephelyén is, egy héttel a Gyermelyi Tésztagyár új egységének átadása után. Sárváron nagy az öröm dr. Dénes Tibor, a város polgármesterének szavai szerint, hiszen újabb munkahelyeket teremt az elkészült üzem, szám szerint 112-t. Több mint 2000 dolgozójával a SáGa a környék legnagyobb foglalkoztatói közé tartozik. Tullner Attila, a gyár vezérigazgató-helyettese röviden ismertette a SáGa történetét, jelenét, jövôbeli terveit. A baromfifeldolgozás Sárváron nyolcvan évre nyúlik vissza. A Sárvári Baromfifeldolgozó Vállalat 1992-ben részvénytársasággá alakult, amit egy évre rá a brit Bernard Matthews csoport megvásárolt, majd 1996-ban a másik sárvári húsipari céggel, a SáGa Szárnyas Finomságok Kft.-vel egyesült, és létrejött a jelenlegi vállalat, ami ma Magyarország egyik legjelentôsebb élelmi-


szeripari cége. A vállalat a termelési folyamat teljes vertikumát lefedi: a takarmánykeveréstôl és a keltetéstôl a csomagolásig. Jelenleg tizennégy saját baromfiteleppel rendelkezik és hetvenöt beszállítóval

hosszú távú szerzôdésben áll. A SáGa tavaly közel 34 milliárd forintos árbevételt ért el, és 20 000 tonna árut exportált. Országunk legnagyobb baromfitermék-exportôrének külföldi piacai Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Ausztria, Szlovénia és Szlovákia. Magyarországon piacvezetô a panírozott termékeket tekintve, piaci

részesedése 27,6%. A fôtt termékek közül különösen a virslinek van nagy sikere, részesedése 32%, köszönhetôen a 2000-ben bevezetett Füstlinek. A párizsi piacának közel harmadát is a SáGa birtokolja. Ám ez mind nem elég a cég vezetésének, a jövôben tovább szeretnék növelni piaci részesedésüket, illetve új termékeket kívánnak bevezetni. Ezeket a célokat szem elôtt tartva épült meg az új üzem, amelyet részben az AVOP-ból finanszíroztak, és összesen 2 milliárd forintba került. A beruházás a becslések szerint másfél-két év alatt fog megtérülni. Az új üzemben Európában egyedülálló technológiájú virsligyártó- és csomagoló gyártósort, valamint hûtéstechnológiai és hûtéstechnikai rendszereket helyeztek el. A megnövelt kapacitással a belföldi értékesítést öt év alatt 40 százalékkal szeretnék növelni, emellett az exportértékesítésben is bôvülést várnak. http://www.saga.hu/ KV

7

EU Agrárium és Piacszabályozás

Vigyázat, kéknyelv-betegség

Belgiumban és Hollandiában ugrásszerûen megnôtt október második felétôl a szarvasmarhákat és a juhokat megtámadó úgynevezett kéknyelv-betegség (Bluetongue) gyakorisága, amelynek kórokozója, úgy tûnik, képes alkalmazkodni a hidegebb észak-európai idôjáráshoz – jelentette az Állategészségügyi Világszervezet, amely felhívta a figyelmet a védôoltás szükségességére. Az esetek

Visszavett agrárpénzek Összesen 317,3 millió eurónyi, szabálytalanul felhasznált agrártámogatást követel vissza az Európai Bizottság az öt legnagyobb tagállamtól. Az októberi döntés alapján az összeg 98 százalékát Olaszországnak kell visszafizetnie. Brüsszel azért lépett a cselekvés útjára az ügyben, mert az öt érintett tagállam nemzeti hatóságai túlságosan sokat késlekedtek a szabálytalanul felhasznált támogatások visszaszerzésével. Pedig a közös agrárpolitika keretében kiutalt összegek esetében a tagállamok illetékes hatóságai nemcsak a kifizetésekért, hanem a felhasználás szabályszerû voltának ellenôrzéséért és a jogtalanul elköltött összegek visszaszerzéséért is felelôsek – emlékeztet a Bizottság, arra is felhívva a figyelmet, hogy rajta magán pedig az kérhetô számon, hogy a tagállamok visszaszerezzék az ilyen támogatásokat. Az összesen 317,3 millió eurót kitevô visszafizetési kötelezettség még az 1999 elôtti idôszakra nyúlik vissza: Olaszország: 310,8 millió euró, Spanyolország: 2,4 millió euró, Nagy-Britannia: 2,0 millió euró, Franciaország: 1,3 millió euró Németország: 0,6 millió euró.

8

száma Belgiumban 300-ról 460-ra, míg a hollandiai esetek száma 200-ról 317-re nôtt október 25-re. Új megbetegedéseket figyeltek meg Németországban, Franciaországban és Bulgáriában, de vannak sajtóhírek lengyelországi megbetegedésekrôl is. Jelentések szólnak arról is, hogy szeptember vége óta a betegség agresszívebben támadott, és nôtt a halálos kimenetelû esetek száma is. Ugyanakkor szakértôk és uniós tisztségviselôk optimisták a tekintetben, hogy a tél elejére megszûnnek a további fertôzések. Már a tehenek is mutatják a betegség klinikai tüneteit, ami korábban nem volt jellemzô, nôtt továbbá a halálozási arány a birkáknál. Noha a betegség Afrikából származik, a megbetegedéseket okozó új törzsek hihetetlenül jól alkalmazkodnak a hidegebb klímához, ezért is hívta fel a figyelmet az Állategészségügyi Világszervezet, hogy újra erôsítsék az egyes országok az állategészségügyi felügyeletet, különösen ott, ahol a betegség korábban már felütötte a fejét. A Holland Farmerek Szervezete figyelmeztetett: hogy a vírus képes túlélni a telet, – még a hosszan tartó telet is – Európa nagy részén. T.E. Forrás: Agra Facts

A szabálytalanul felhasznált és behajthatatlannak bizonyult támogatások terhét általában a közösségi költségvetés viseli. Az említett öt tagállam azonban a konkrét esetben a Bizottság szerint nem járt el az elvárható gondossággal és ezért kívánja rájuk terhelni a vissza nem szerzett támogatások pénzügyi terhét Brüsszel. „Nagyon keményen dolgozunk azon, hogy a lehetô legjobb ellenôrzést gyakoroljuk az agrártámogatások felett. (…) Azt gondolom, ez a mostani döntés egyértelmû jelzés, mennyire vesszük komolyan megbízásunkat. Továbbra is ragaszkodni fogunk a lehetô legmagasabb standardok betartásához” – szögezte le indoklásképpen Mariann Fischer Boel mezôgazdasági fôbiztos. Az EU pénzügyi érdekeinek védelmérôl van szó – fûzte hozzá Siim Kallas, többek között a csalások elleni fellépésért is felelôs bizottsági tag, a testület alelnöke. A Bizottság július végén már 161,9 millió euró agrártámogatást visszafizetésére kötelezett több tagállamot, mert vagy nem megfelelô ellenôrzés mellett használták fel a pénzt, vagy nem az uniós normának megfelelôen. Ennek több mint 50%-a Franciaországot érintette (86 millió euró), Spanyolországra pedig 33,4 millió visszatérítés hárult. Olaszország, Görögország, Portugália, Írország és Nagy-Britannia is a megbüntetett országok között volt. S.N. Forrás: Európai Bizottság



Bírság kivetése cukor többletkészletekre EU Bizottság öt új tagállamot 2004. május 1. elôtt, a belépés elôtti idôszakban felhalmozott és a piacról el nem távolított cukor többlet készletek miatt pénzbírság megfizetésére kötelezett. Errôl szóló határozata a Hivatalos Lap L 314-es számában, 2006. november 15-én jelent meg. Az érintett tagállamok és a bírság nagysága a következô:

Észtország: 45 686 268 euró Ciprus: 19 991 489 euró Lettország: 4 418 577 euró Málta: 1 224 774 euró Szlovákia: 4 209 786 euró A Bizottság indoklásában kiemelte, hogy eltekintve a spekulációs üzletek megakadályozásának kötelezettségétôl, a készletek hirtelen megnövekedése megzavarja a piaci egyensúlyt. A cukor intervenciós kész-

letek megnövekedése egyértelmû jelzés volt arra vonatkozóan, hogy spekulatív céllal felhalmozott készletek zavart idéztek elô a piacon. A bírsággal sújtott tagországok vitatják a rájuk kivetett büntetés jogosságát. Nem kizárt, hogy az Európai Bírósághoz fordulnak a határozat hatályon kívül helyezése érdekében. SN Forrás: Európai Bizottság

Kecskére a káposztát… Sokba fognak kerülni azok az ellenôrzô vizsgálatok, amelyek fényt derítenek arra, hogy került-e Magyarországra abból a genetikailag módosított, az USA-ból származó rizsbôl, amelynek forgalomba hozatalát sem az Amerikai Egyesült Államokban, sem az Európai Unóban nem engedélyezték – mondta Süth Miklós országos fôállatorvos az MTI-nek. A fôállatorvos szerint tételenként mintegy 60 ezer forintért lehet majd elvégezni a vizsgálatokat. A hatóság által elrendelt vizsgálatot államilag finanszírozzák ugyan, de az unió szabályozása értelmében felelôsséget visel az áruért maga a forgalmazó is – utalt a felelôsség kérdésére Süth Miklós. Így a hatóság vizsgálni fogja annak körülményeit, hogy a szóban forgó árut behozó importôr felelôs-e a helyzet kialakulásáért. Amennyiben felelôssége megállapítható, úgy a vizsgálati költségek is az adott céget terhelik. Mindehhez Süth Miklós hozzátette: jelenleg még keresik annak forrását, milyen pénzekbôl is lehet majd a vizsgálat költségeit fedezni. Magyarországon még nem áll rendelkezésre az a vizsgálati módszer, amellyel ki lehet mutatni a génmódosítást a rizsben. Jelenleg szakemberek keresik azt a génszakaszt, amelynek segítségével azonosítani lehet a szóban forgó rizsfajtát. Az USA élelmiszerellenôrzô hatósága és az Európai Unió Bizottsága egyeztetést folytat az ügyben. Amerikai szakemberek már rendelkezésre bocsátottak az Európai Unió központi laboratóriumának egy módszert. Süth Miklós úgy becsülte, hogy


a módszert rövid idôn belül kifejleszthetik a szakértôk. Vajon várható-e, hogy amerikai szakértôk által javasolt vizsgálati módszerek kimutatják az USAból származó GMO rizsfajtát? (A szerk.) Ezt követôen bocsátják majd az eljárást az unióban a tagállamok rendelkezésére. Ezután kezdôdhetnek meg Magyarországon is a vizsgálatok. A magyar szakértôk arra számítanak, hogy mintegy 1.000 tétel rizs vizsgálatát kell elvégezniük. Arról még a szakértôk nem tudnak semmit, hogy a GMOrizs elfogyasztása okozhat-e humán- vagy állategészségügyi problémát, illetve a génmódosítás milyen hatással van a környezetre. Azt sem tudják egyelôre, hogy a génmódosított rizs miként kerülhetett közforgalomba. Az országos fôállatorvos utalt arra: az állategészségügyi és élelmiszerellenôrzô hatóság szakemberei most mérik fel a magyarországi helyzetet. Vizsgálják, hány cégen – importôrön, élelmiszer- és takarmányfeldolgozó vállalkozáson – keresztül kerülhetett az országba GMO-rizs. A 2006. augusztus 24-e után érkezett, az USAból származó rizsszállítmányokat csak eredeti amerikai analitikai vizsgálati igazolással lehet Magyarországon forgalomba hozni. Amennyiben ilyen igazolása nincs a cégnek, áruját zárolják mindaddig, amíg az uniós teszttel nem igazolható a GMOmentesség. Forrás: MTI

9


Rabszolgamunka Olaszországban Szinte rabszolgasorsra vannak vetve a fôleg Észak-Afrikából származó, illegálisan foglalkoztatott idénymunkások DélOlaszországban. A kormányzati szervek intenzív ellenôrzésbe fogtak. Az ellenôrzések kiterjednek az idénymunkások embertelen életkörülményeire, közölte nemrégiben az Espasso címû olasz lap. Fôleg Apulia körzetében, DélOlaszországban a friss fogyasztásra és konzervipari célokra szánt paradicsomültetvényeken tapasztaltak anomáliákat. A hetilap beszámolt kegyetlenkedésekrôl is az embertelen munka- és életkörülményeken kívül. Utóbbiak alulmúlják mind az olasz, mind a nemzetközi normákat. Ezek a szeren-

csétlen emberek kiszolgáltatottak, alulfizetettek és piszkos putrikban laknak. Ha panaszkodnak, halálra verik ôket, az olasz hetilap riportja szerint. Legtöbbjük Afrikából érkezik, de Romániából és Bulgáriából, a leendô EU tagországokból is érkeznek. A riport szerint alvilági figurák toborozzák ôket, a fônök olasz, a csapat külföldi… A rabszolgasorban tartott külföldiek számát csupán DélOlaszországban több mint 5000 fôre becsülik. Olaszországban összességében mintegy 130 ezer legálisan foglalkoztatott idénymunkás dolgozik elsôsorban a gyümölcs- és zöldségágazatban, de másutt is. Ôk olyan alantas munkákat is elvállalnak, ame-

lyekre olaszok nem hajlandók. A termelôi szervezetek nyomást gyakorolnak a kormányra, hogy adjanak ki újabb munkavállalási engedélyeket, mivel erre égetô szükség van Olaszországban. Ugyanakkor felszólítják a kormányt, hogy lépjen föl hathatósan az illegális bevándorlás megakadályozására. Mintegy 10 „munkatábort” ellenôriztek, egyikük sem felelt meg a hatályos munkatörvényeknek. Úgy hírlik, a vidék jövedelmének mintegy 40%-a illegális munkából származik. Évente 10 milliárd euró illegális, nem adózott jövedelem keletkezik a fekete-munkából. Tamás Enikô Forrás: Fruit and Vegetable Markets

Kukorica és bioetanol 2010-re meg kell dupláznunk a jelenlegi kukoricatermô területet, ha az új bioetanol-program beindul. Plusz 1271 millió hektár kukorica vetésére lesz szükség a tervezett program teljesítéséhez, a kukoricatermô terület gyakorlatilag megduplázódik, és ez azt jelenti, hogy 6,7 millió tonna kukoricával többet takarítunk be majd, vagyis a növekedés 86%-os lesz az elkövetkezô 4 évben. Rövid távon a kukoricafölösleget az intervenciós készletek szívják föl. 5,1 millió tonna kukoricafölösleg van jelenleg az EU-raktárakban Magyarországon. A bioetanol-gyártást a magyar kormány igen határozottan támogatja. Az azonban továbbra is bizonytalan, hogy az új bioetanol-üzemek hol épülnek meg, mikor lépnek mûködésbe. Ez számos tényezôtôl függ, az olaj árától, a jövôbeli magyar kormányzat és az EU szándékai-

10

tól, a beruházásoktól, a piac fejlôdésétôl, mind a kukorica takarmányként, mind élelmiszerként való felhasználása igényétôl. -tForrás: AgraFood East Europe



Türelmes agrárbefektetôk Azok a befektetôk, akik villámgyorsan akarnak nálunk profitot realizálni, akár ne is jöjjenek Magyarországra – jelentette ki Gráf József agrárminiszter nemrégiben. Nekünk szükségünk van olyan tôkére, ami nem azonnal akar profitot, hanem hosszú távú beruházásokban és felújításokban gondolkodik. A földmûvelésügyi kormányzat szeretné, ha a magyar

mezôgazdaság nem menne el az extenzív gabonatermesztés

irányába, aminek következményeként Magyarország termeli meg az Európai Unió gabonafeleslegének felét. A több haszonnal kecsegtetô bioüzemanyag és az állattenyésztés növelése lehet az útja a hazai gabonafelesleg fölszívásának. A szarvasmarhatenyésztés növelése csak kb. 25 évvel késôbb kecsegtet profittal. Az agrárminiszter szerint a mezôgazdaságban nem lehet 35–40%-os profitot realizálni, csak körülbelül 1,5%-osat. -t-

Kiút a gyógynövénytermesztés Mintegy 100 álláskeresô részvételével indult Baranya, Somogy és Zala megyében gyógynövénygyûjtésre épülô régiós komplex foglalkoztatási program, amely akár négyszáz családnak adhat megélhetést azon hátrányos helyzetû térségekben, ahol nincs egyéb munkalehetôség, valamint saját tôke hiánya miatt más tevékenységbe nem tudnak belekezdeni az ott élôk. A Baranya Megyei Munkaügyi Központ irányításával, a Baranya Megyei Önkormányzat, a Pécsi Tudományegyetem, a Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont, a DDRFÜ Kht. részvételével zajló programhoz megfigyelôként kapcsolódik az Eszéki Munkaügyi Központ is. A SzlovéniaMagyarország-Horvátország Szomszédsági Program keretében megvalósuló projekthez 87 millió forint európai uniós és hazai támogatást nyert el a munkaerôpiaci szervezet által vezetett konzorcium. Az elsô lépcsôben a részt vevôk képzésére kerül sor, melynek keretében megismerkednek a térségben fellelhetô gyógynövényekkel, azok termesztésével, gyûjtésük és feldolgozásuk módjaival, valamint a felvásárlási lehetôségekkel. Mint Janovics László, a Baranya Megyei Munkaügyi Központ igazgató-helyettese elmondta, a közel 90 millió forintos költségvetéssel indítják el a határ menti térségek gazdaságfejlesztésére, az ott élô emberek munkahelyteremtésének, megélhetésének elôsegítésére irányuló programot, amelynek része a gyógynövénygyûjtô hálózat ki-


alakítására irányuló projekt. Az elôzetesen elvégzett felmérések szerint a programban részt vevô térségekben a legjobb alternatív jövedelemszerzési, munkahelyteremtési lehetôségeket az agrárintegrációs programok adhatják. A horvát határ menti régiók hasonló adottságokkal rendelkeznek, hasonló problémákkal küzdenek, ezért is hasznos számukra a programhoz történô csatlakozás. Kitért arra is az igazgatóhelyettes, hogy az elnyert pályázati pénzbôl egy, a gyógynövény gyûjtését és feldolgozását segítô szakértôi, tanácsadói hálózat létrehozása is a tervek között szerepel, valamint a gyógynövények hatóanyagtartalmát elemzô készüléket vásárolnak, ezzel is segítve az alapanyagok piacra jutását. Az elsôdleges cél egy olyan önfenntartó gyógynövénybegyûjtô, -termelô és -felvásárló ágazat kiépítése, amely munkát, megélhetési lehetôséget nyújt a hátrányos gazdasági térségekben élôknek. A program sikerének záloga a Baranyában mûködô, évente milliárdos forgalmat lebonyolító gyógynövény-feldolgozó üzem, amelyik egyik fô felvásárlója lesz a programban résztvevôk által termelt és begyûjtött gyógynövényeknek. Emellett az elsô lépcsôben megyénként egy-egy agrármérnök legalább húsz felvásárlóhelybôl álló hálózatot hoz létre. Az elôzetes becslések szerint mintegy 400 gyûjtô kapcsolódik be a programba. Szalay Kornélia

11


Magyar és francia almaút Magyarországon jelenleg mintegy ötszázezer tonna alma terem évente – ami másfél évtizeddel ezelôtt meghaladta az egymillió tonnát – almaexportunk szinte a nullára csökkent. A kivitel az utóbbi egy-két évben újraindult. Jelenleg évi 5000-7000 tonna – az importtal megegyezô mennyiség – megy külpiacra, ez is elsôsorban a balti államokba, valamint Oroszország egyes területeire. A magyar almatermesztés visszaesésének eredendô oka – meghatározó módon – az orosz piac elvesztése volt. Ennek hátterében egyrészt finanszírozási, másrészt minôségi problémák álltak. A jövôben pedig csak fajtaváltással, az eladható fajtaválaszték kialakításával maradhatnak meg a piacon a hazai gazdálkodók. Magyarországon az almaültetvények nagy része elöregedett. Ezeket folyamatosan fel kell újítani, a Jonatánt fel kell váltani eladható fajtákkal, mint például a Jonagolddal, vagy akár a Goldennel. Az országban mind nagyobb területen hoznak létre intenzív almaültetvényeket, amelyeken korszerû fajtákat termelnek a legújabb technológiák – csepegtetô öntözés, fagykár ellen permetfüggöny alkalmazása – felhasználásával. Több termelô összefogásával hûtôházakat építenek. Az alma felvásárlási ára tonnánként hatvanezer forint körül mozog, azonban a szakemberek véleménye szerint ahhoz, hogy megérje vele foglalkozni, ennek el kellene érni a százezer forintot. Ehhez azonban arra is szükség lenne, hogy az étkezési alma aránya a léalmáénál lényegesen nagyobb legyen, jelenleg ugyanis a megtermelt mennyiség mintegy 50 százaléka ipari felhasználásra megy. Franciaországban is lényeges változásokon megy át az almatermesztés. Az elmúlt néhány évben indították útjára a Juliette fantázianevet viselô bioalma-termesztési rendszert, amelyhez az

12

alanyokat Amerikából szerzik be, és a biotermesztésre három év alatt teszik alkalmassá. A gyümölcsöt ezen idô alatt nem szedik le, azonban a negyedik évben kiváló minôségû termést exportálhatnak, egyedi csomagolásban. Az almaszedés színkód alapján történik, a növényvédelem is természetes módon zajlik. Jelenleg Fran-

ciaországban termesztik, de már vannak kísérleti ültetvények Olaszországban és Spanyolországban is. Az értékesítési hálózat központja szintén Franciaországban van, a Juliette Barátai Egyesületen keresztül a biotermékekre specializálódott kereskedôket célozták meg elsôsorban, valamint a szôlô- és gyümölcstermesztéssel foglalkozó cégeket. Emellett a feldolgozók is fontos szerepet töltenek be a Juliette piacra juttatásában, amelybôl már gyümölcslevet is készítenek. A Juliette alma megismertetésére az Ízek Hete rendezvénysorozat keretében – a betakarítása idején – nyílt napot tartottak, amelyekre iskolai osztályokat is meghívnak. (Franciaországban a kormány tudatosan segíti a munkahelyteremtô kertészeti vállalkozásokat a piacra jutásban. A szerk.) Sz.K.


Fogyasztóvédelem

A szalmonella elleni küzdelem új elôírásai Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) felmérése szerint az Európai Unióban átlagosan 20,3%-os a tojótyúkállományok Salmonella enteritidis és Salmonella typhimurium fertôzöttsége. Ez az érték a tagállamok átlagaiból alakult ki, ami azt jelenti, hogy a 0%-os elôfordulástól kezdve egészen 62,5%-os fertôzöttségi szintig változtak az adatok. A Salmonella alfajok elôfordulása még ennél is magasabb értéket mutat, átlagosan 30,7%-ot. Kicsit hamis képét fest egyegy témáról minden statisztika, nehéz a problémát általánosan kezelni, mindenesetre örvendetes törekvés, hogy az Unió újabb és újabb erôfeszítéseket tesz az élelmiszerbiztonság megôrzésére. Így van ez szalmonella-ügyben is, ahol a fogyasztók védelme érdekében a nyár folyamán újabb rendeletek születtek. Az augusztusban elfogadott 2160/2003 zoonózisokról szóló rendelet meghatározza, hogy a tagállamoknak minimálisan milyen ütemben kell csökkenteniük a szalmonella-fertôzöttség szintjét a tojótyúkállományokban. Azokban az országokban,

ahol az elôzô évben 10% alatti volt az elôfordulás, 10%-os, ahol 10-19% volt, ott 20%-os, ahol 20–39% volt, ott 30%-os és ahol magasabb volt a fertôzöttségi szint 40%-nál, ott 40%-os csökkentést ír elô 2008-ig. Minderre a szalmonella-csökkentési prog-

ramra 2007 elejéig kell benyújtani a tagállamoknak a végrehajtási terveket. Végsô célként az Unió azt tûzte ki, hogy a fertôzöttségi szintet 2% alá szorítja rövid idôn belül. A zoonózisokról szóló rendelet azt is elôre vetíti, hogy 2010-tôl a szalmonellával fertôzött állományból származó

tojásokat tilos lesz étkezési tojásként értékesíteni, és feldolgozni is csak speciális sterilizálási eljárást követôen lehet. Szintén elfogadta Bizottság a szárnyasok szalmonella fertôzöttségének kimutatására szolgáló módszerekre és az ellenôrzésre vonatkozó rendeletet, amely többek között tartalmazza a kötelezô vakcinázásra vonatkozó elôírásokat is. A kötelezô oltásokra azokban a tagállamokban kerülne sor, amelyekben a szalmonella elterjedésének gyakorisága 2008 után is eléri, vagy meghaladja a 10%-ot. Természetesen az oltási program uniós szinten ellenôrzött és szabályozott lesz, valamint a nemzeti hatóságnak lehetôsége lesz a gazdaságok felmentésére a kötelezô vakcinázás alól, amennyiben azok teljesítették az elôírásokat. A rendeletek 2006. augusztus elsejétôl léptek hatályba és ezt követôen a nemzeti hatóságoknak 6 hónap áll a rendelkezésükre, hogy kidolgozzák és jóváhagyásra benyújtsák a Bizottsághoz a nemzeti ellenôrzési program terveiket. B.B. Forrás: europa.eu

Tiltólistán a fahéjízû gabonafalatkák A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenôrzô Szolgálata az EU gyorsriasztási rendszerén keresztül arról értesült, hogy Magyarországon is forgalomba került az a gabonapehely, amelyben a német hatóság a gyártónál a megengedett határértéknél magasabb kumarin-szintet mutatott ki. A termék neve: Little Man Zimtinos Cinnamon-Breakfast ropogós, fahéjízû gabonafalatkák 500 g, minôségmegôrzési ideje: 2007. 10. 21. Az élelmiszert Magyarországon a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt. forgalmazta.


A kifogásolt termékbôl a Lidl logisztikai központjaiban és üzleteiben lévô készletet (1116 kg) zárolta, annak forgalmazását az Állategészségügyi Szolgálat megtiltotta, a termék visszahívását elrendelte. Megtiltotta továbbá – minôség megôrzési idôtôl függetlenül – a „Little Man Zimtinos Cinnamon-Breakfast ropogós fahéjízû gabonafalatkák” forgalmazását az ország egész területén mindaddig, amíg a forgalmazó hitelt érdemlôen nem bizonyítja, hogy a termék a fogyasztók számára élelmiszer-biztonsági kockázatot nem okoz. FVM Sajtóiroda

13

Arcképcsarnok

Josep Borrell Fontelles az Európai Parlament elnöke 1947-ben született a katalóniai Pyrenees kisvárosban. 10 éves korában már a szülôk pékségében dolgozott, érettségijét is esti iskolában szerezte meg. Két gyermek édesapja. Spanyol, francia, angol és katalán nyelven beszél. Iskolái: Légügyi mérnöki diplomát szerez a madridi mûszaki egyetemen. Közgazdasági doktori fokozatot szerez az Universidad Complutense-n, Madridban. Párizsban mesterfokozatot szerez energiagazdaságtanból, majd a kaliforniai Stanford egyetemen mesteri fokozatot kap alkalmazott matematika tárgykörében. Az Universidad Complutense Gazdaságtudományi karán professzori fokozatot szerez Gazdasági elemzés szakon. A Coimbra egyetem jogi karán Honoris Causa kitüntetésben részesül. Szakmai életútja: 1972–1981: a Compañía Española de Petróleos cégnél mérnökként, szakszervezeti képviselôként dolgozott. 1979: Spanyolország elsô demokratikus választásain tanácsossá nevezték ki. 1979–1982: a madridi regionális kormány pénzügyi vezetôje. 1982–1984: az elsô González-kormány költségvetésének fôtitkára 1984–1991: pénzügyminiszter 1986–2004: Barcelonai kongresszus tagja 1998-ban az elsôdleges választásokon nyert a spanyol szocialista munkáspárt (PSOE), így annak élén indult a miniszterelnöki poszt megszerzéséért. 1994–2004: az Európai Ügyek Parlamenti Bizottságának elnöke 2002–2003: az Európai Konvenció tagja 1974-ben, az USÁ-ból való visszatérése után csatlakozott a szocialista párthoz (PSOE), melyben a következô posztokat töltötte be: 1992–2004: a Catalunya szocialista párt vezetôje 1997–2000: a PSOE szövetségi vezetôje 2004: az Európai Parlament elnöke Mit gondol Josep Borrell Fontelles? „Az európai képviselôk ma tanulják, mit jelent egymás mellett élni és közösen dolgozni,

14

megismerni egymást, összevetni különbözô kultúrákat, megérteni azok másságát. E nemes tevékenységre hívom fel valamennyi európai polgártársamat is.” – hangzik az elnök köszöntôje az Európai Parlament honlapján. A 2004 júniusában megválasztott elnök célja, hogy a sokszínû, kultúrájában nagyban eltérô 25 tagállamot közelítse egymáshoz, intézményes kereteken belül, mégis azok segítségével. Nagy jelentôséget tulajdonít mindannak a 732 képviselônek, aki hazáját, értékeit képviseli a parlament falain belül és kívül is. Az elnök elsô helyen említi a környezet- és fogyasztóvédelmet, munkakörülmények javítását, melyek valóban fontos területei mind a 25 tagállamnak. Európánk jövôje ugyanis nagyrészt a parlament, valamint az azt segítô apparátusok munkájára hagyatkozik. „Mindannyiunknak el kell gondolkoznunk azon, miért vagyunk együtt, miként feleljünk meg a polgárok elvárásainak, milyen célt tûzzünk magunk elé, és milyen eszközökkel érhetjük el azokat.” A világ folytonosan átalakulóban van, Josep Borrell Fontelles, az Európai Parlament elnöke hisz Európa kiemelkedô szerepében, szerinte Európa szerepe nélkülözhetetlen globalizált világunkban. Prokai Dorina Forrás: www.europa.eu


Brüsszelbe járunk

Magyarországot rendkívül hátrányosan érintô változtatás a kukorica intervenció minôségi elôírásaiban – a Magyar Kormány pert indít az Európai Bíróságnál A Európai Bizottság Magyarország legmagasabb szintû tiltakozása ellenére október 18-i határozatával* Magyarországot rendkívül hátrányosan érintô módon változtatta meg a kukorica intervenció minôségi elôírásait. A határozat elôírásait 2006. november 1-tôl, az induló új intervenciós idôszak kezdetétôl kell alkalmazni. A hektolitersúly elôírás, annak is igen magas értékének (73kg/hl) bevezetése következtében a magyar kukorica akár több mint 50%-a nem képes megfelelni az intervenciós felvásárlási követelményeknek. A kukorica intervenciós készlet több mint 80%-a magyar termelésbôl származik, így a Bizottság módosító határozata az új intervenciós rendszer egyértelmûen a hazai kukoricatermelôket sújtja. * A Bizottság 1572/2006/EK rendelete (2006. október 18.) a gabonafélék intervenciós hivatalok által történô átvételére vonatkozó eljárások létrehozásáról, valamint a gabona minôségének meghatározására szolgáló elemzési módszerek megállapításáról szóló 824/2000/EK rendelet módosításáról – Hivatalos Lap, L 290, 2006.október 20., 29. oldal

A magyar kormány kezdettôl fogva tiltakozott az ellen, hogy a bizottság évközben módosítsa az eddigi szabályokat. Ez a termelôk szempontjából elfogadhatatlan, egyoldalúan hátrányos. A Bizottság elutasította azt a magyar javaslatot, hogy egy évvel halassza el a módosítás bevezetését, alkalmat adva így a termelôknek, hogy az új követelménynek megfelelô fajtaváltással meg tudjanak felelni. A Bizottság döntését vélhetôen az motiválta, hogy mindenáron gátat szabjon a kukorica intervenciós készletek további növekedésének. A magyar kormány november 15-i ülésén úgy döntött, hogy keresetet nyújt be az Európai Bírósághoz a határozat megsemmisítésére, amelyet a Külügyminisztérium november végén nyújt be. Az FVM szerint a rendeletben foglaltak lényegében jogi nonszenszt jelentenek, mivel a feltételeket egy termelési ciklus közben változtatta meg az unió. Erre a közösség életében még nem volt példa. A magyar szakértôk véleménye szerint ez a tény is alátámaszthatja azt, hogy mindenképpen jogorvoslatot kell kérni az Európai Unió bíróságától. S.N.

Változóban az energianövények támogatási rendszere A Bizottság szeptember 22-i javaslata szerint 1,5 millió hektárról 2 millió hektárra növekedne a támogatható terület nagysága, valamint lehetôvé válna az energianövény-támogatásra benyújtott területek nemzeti támogatáskiegészítése az évelô növények telepítési költségeinek 50%-áig. Mindezeken túl a Bizottság tervezetében az egyszerûsített területalapú támogatási rendszer (SAPS) két évvel – vagyis 2010-ig – való meghosszabbítása is szerepel az újonnan csatlakozott tagállamok számára. „Az energianövények támogatási rendszere sikeresnek indult. Úgy igazságos, ha minden


tagállam számára lehetôséget adunk a támogatás kihasználására. Az egyszerûsített területalapú támogatási rendszer (SAPS) meghosszabbítására pedig azért kerülhet sor, mert ez egy nagyon egyszerû és hatékony módja a gazdálkodók támogatásának, a 2004-ben csatlakozott 10 állam közül 8-ban mûködik. Szeretnék minél többet tenni a KAP igazgatásának egyszerûsítése érdekében.” – nyilatkozta Mariann Fischer Boel fôbiztos a bizottsági javaslatok kapcsán. Jelenleg a 10 „új” tagállamból csak Málta és Szlovénia kaphat energianövény-támogatást a fokozatos bevezetés mértéké-

ben, míg a többi 8 ország (Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia) az energianövények után fizethetô támogatások körébôl ki van zárva. A mostani bizottsági javaslat az energianövényekre vonatkozó támogatási rendszer felülvizsgálata eredményeként született meg, melyben arra a következtetésre jutottak, hogy 2007-tôl kezdôdôen azonos feltételek mellett valamennyi tagállamra kiterjesztenék ezt a támogatási rendszert. Az energianövények termesztésének ösztönzése több okból is célszerû. Egyrészrôl a bioetanol- és bio-

15

Brüsszelbe járunk dízel-elôállítás terén nagymértékû fejlesztéseket tervez az Unió, amihez alapanyagra van szükség. Így Európa csökkenti függôségét a fosszilis tüzelôanyagok importjától, mérsékli az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, és új piacok nyílnak a mezôgazdasági vállalkozók számára. Mindez azt eredményezi, hogy az uniós gazdálkodók élelmiszertermelés helyett energianövények termelését is választhatják, persze amennyiben támogatásokkal is javul(hat) az ágazat jövedelmezôsége. A SAPS alkalmazásának meghosszabbítását úgy képzelné el a Bizottság, hogy 2008 után további 2 évig fenntartható lenne a rendszer, de csak abban az esetben kapnának egyszerûsített közvetlen támogatást a gazdálkodók, ha betartják a kölcsönös megfelelés szabályait.

ban létezik, a második csak a tagállamok egy részében, fôként Hollandiában, Dániában és Spanyolországban alakult ki. Viszont ezek a különbségek a fogyasztói piacokon nem jelennek meg, hiszen mindkét esetben „borjúhús“ kereskedelmi elnevezéssel kerülnek forgalomba a termékek. Általában nincs uta-

Mi is az a „borjúhús“?

lás arra, hogy mivel takarmányozták az állatot, sem arra, hogy levágáskor hány hónapos volt, márpedig ezek a tényezôk jelentôsen befolyásolják a hús jellemzôit. Ezek a hiányosságok azonban piaci zavarokat okoznak, mivel a kétféle rendszerbôl származó hús kilogrammonkénti ára között akár 2–2,5 eurós különbség is lehet, így ez alapot adhat a fogyasztókkal szembeni visszaélésekre. A bizottsági javaslat két kategóriát különítene el a 0–8 hónapos és a 8–12 hónapos állatok húsára vonatkozóan. Ennek eredményeképpen az elsô kategóriába tartozó hús kereskedelmi megnevezése „borjúhús”. A második kategóriába tartozó hús megnevezése „marhahús”. Valamint elôírná az állatok vágási korának kötelezô jellegû feltüntetését a termékeken. Természetesen a tisztességes verseny érdekében helyénvaló, hogy a rendelet hatálya a har-

Még ha oly egyszerûnek tûnik is a kérdés, nem lehetünk biztosak a válaszban. A piac átláthatóságának javítása céljából hosszú konzultációt követôen a Bizottság megjelentette javaslatát a „borjúhús” kereskedelmi megnevezés használatának pontosítására vonatkozóan. A fogalom tisztázására azért van szükség, mert az Unió tagállamaiban különbözô termelési rendszerek léteznek a legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarha húsának termelése és értékesítése szempontjából. Az egyik rendszerben az állatokat elsôsorban tejjel és tejtermékekkel takarmányozzák, és nyolc hónapos koruk elôtt levágják. A másik rendszerben az állatokat szinte kizárólag gabonafélékkel – fôként kukoricával – etetik, takarmányfélékkel kiegészítve, és leghamarabb tíz hónaposan vágják le. Míg az elsô rendszer majdnem valamennyi tagállam-

16

madik országokból húsra is kiterjedjen.

behozott

Megszületett a 2006-os közvetlen kifizetések árfolyama Szeptember 29-én az Európai Központi Bank hivatalosan is közzétette a 2006-os közvetlen kifizetésekre vonatkozó euróárfolyamokat az eurózónán kívüli tagállamok számára. Ez Magyarország esetében 273 forint = 1 eurót jelent. Késnek a reformok Egyre világosabban látszik, hogy legkorábban decemberben vagy januárban kezdôdhet meg a friss és feldolgozott gyümölcsökre, valamint zöldségekre vonatkozó uniós rendtartás reformjának vitája. A késlekedés oka – szakértôk szerint –, hogy még folyik a részletes hatásvizsgálatok kidolgozása. Valószínûleg minderre azért van szükség, mert nemrégiben született meg az Európai Bíróság döntése, miszerint az elégtelen hatásvizsgálatok miatt a 2004-es gyapotreformot érvénytelennek nyilvánította. Mindezzel egyidôben Mariann Fischer Boel fôbiztos nyilvánvalóvá tette, hogy a borreformra vonatkozó rendelettervezetet mind addig nem fogja publikálni a Bizottság, amíg nem kapja meg az Európai Parlament véleményét. A tervezetrôl az EiP januári plenáris ülésén fognak tárgyalni a képviselôk. Következésképpen a tervezet jövô év márciusában vagy áprilisában jelenhet meg, de korábbi tapasztalatok alapján ez akár májusig, a francia választások utánra is tolódhat. Ez pedig a uniós döntéshozatali eljárásrend ismeretében annyit jelent, hogy a miniszterek tanácsa elé a borreform csak 2007 második felében, azaz a portugál elnökség alatt kerülhet. Siadak Balogh Beáta


Fórum

Megkérdeztük az attasékat – Szentmáry Tamás – Önnek, mint a Magyar Köztársaság Spanyolországba akkreditált mezôgazdasági attaséjának milyen alkalma, lehetôsége nyílik a magyar élelmiszeripari termékek, mezôgazdasági termények népszerûsítésére? Egyik kiemelt tevékenységemnek tekintem a magyar élelmiszeripari termékek népszerûsítését, a hazai vállalatok spanyolországi megjelenésének elôsegítését. A magyar élelmiszeriparnak jelentôs értékesítési lehetôségei lennének Spanyolországban. Továbbra is problémát jelent, hogy a spanyol cégek sok esetben eredménytelenül keresik a magyar élelmiszeripari termékeket. A madridi és a barcelonai külgazdasági attaséval, valamint a Magyar Turizmus Rt. madridi képviselôjével közösen természetesen minden lehetséges fórumon próbáljuk népszerûsíteni a magyar termékeket. A különbözô szakmai kiállítások mellett komoly lehetôséget kínálnak a spanyol szaksajtóban megjelenô a magyar élelmiszeripart bemutató cikkek. – Volt-e olyan, a közelmúltban történt esemény, amely során népszerûsíteni tudta hazája értékeit? 2006 I. félévében rendezett kiemelkedô spanyol szakvásárok közül az ALIMENTARIA és a VINOBLE érdemel külön említést, hiszen mindkettô jelentôs magyar részvétel mellett zajlott.

ALIMENTARIA Jelentôségét tekintve mára a világon a második számú ALIMENTARIA-kiállítás. 2006-ban március 6-10. között Barcelonában rendezték meg. Az eseményen látogatást tett Gráf József miniszter úr is, és felkereste a 115 ezer m2 kiállítási területen megrendezett eseményen részt vevô hat magyar standot. Miniszter úr valamennyi hazai kiállítónál személyesen tájékozódott az eddigi tapasztalatokról, valamint a kétoldalú üzleti lehetôségekrôl. Az elôzô, 2004-ben rendezett Alimentaria kiállításon nem volt magyar kiállító. A tíz új tagország közül, a kiállító cégek számát tekintve hazánk idén Lengyelország mögött a második helyet foglalta el. A magyar kiállítók többségének


várakozásai szerint az Alimentaria erôs alapot ad a spanyolországi megjelenéshez, illetve a további terjeszkedéshez. Az eseményen 5.000 kiállító cég vett részt, ebbôl 1.500 külföldrôl érkezett. Összesen a világ 155 országából keresték fel az Alimentaria-t, a látogatók 67%-a az Unió tagországaiból érkezett. A szervezôk kifejezett célja, hogy 2008-ra – az Anuga-t megelôzve – az Alimentaria a világ legnagyobb élelmiszeripari kiállítása legyen.

VINOBLE Jerez de la Fronterában (Andalúzia) rendezték meg 2006. május 28-31. között a nemes borok sorrendben ötödik nemzetközi kiállítását. A világon egyedülálló, kizárólag nemes borok részvételével zajló eseményt kétévente rendezik meg. A 2006-os esemény – nem kis erôfeszítésnek köszönhetôen – figyelemreméltó magyar részvétel mellett zajlott, hiszen három tokaji pincészet képviselte a tokaji borvidéket. A szervezôk és a saját tapasztalatok alapján egyértelmûen sikeres volt a három tokaji pincészet részvétele. A kiállítás négy napja alatt a két leglátogatottabb stand a három magyar pincészeté volt, errôl spanyol napilapok is beszámoltak. A spanyol nemzeti TV csatorna (TVE) hetente egy alkalommal jelentkezô mezôgazdasági mûsora a Vinoble-rôl készült részletes tudósításában is külön szólt a tokaji borokról. A három pincészet által tartott két borkóstolón a nemzetközi szaksajtó krémje is részt vett. Ez a magyar résztvevôk szerint hosszú távon hatalmas lehetôséget kínál a tokaji borok külpiaci értékesítésére. – Milyen magyar élelmiszeripari termékek iránt érdeklôdnek a spanyolok? A spanyol ízlésvilág igen közel áll a magyarhoz. A spanyol fogyasztók elôszeretettel alkalmazzák a pirospaprikát, a fûszereket, esetenként a csípôs ízeket. Spanyolországban sokan ismerik a tokaji és általában a minôségi magyar borokat, a magyar libamájat és a magyar szalámit. Adott tehát a 44 milliós fogyasztói piac, hogy ezen termékekkel megjelenjünk. Az elmúlt idôszakban sertéshús kivitelünk a hazai árualap-problémák miatt csökkent. Spanyol részrôl fennáll a magyar sertéshús iránti igény, így a termelési-értékesítési háttér rendezôdése esetén – természetesen megfelelô árszint és minôség mellett – nincs akadálya a magyar kivitel fellendülésének.

17

Fórum Megítélésünk szerint a magyar cégeknek sok esetben aktívabban kellene foglalkozniuk a spanyol piaccal, kihasználva a magyar élelmiszeripari termékek iránti érdeklôdést. A magyar húskészítmények (szalámi, kolbász) iránt is érdeklôdést tapasztalunk. Az elmúlt idôszak megkereséseit figyelembe véve megítélésünk szerint az alábbi termékek esetében is jó lehetôséget kínál a spanyol piac: méz, édesipari termékek, likôrök, ásványvizek, libamáj, napraforgó (-olaj, -mag), gyógynövények, gomba. Munkám során a magyar termékek népszerûsítése mellett fontosnak tartom, hogy a spanyolországi megjelenésben érdekelt hazai cégek tájékoztatást kapjanak a különbözô spanyolországi eseményekrôl, lehetôségekrôl. A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hivatalos honlapján, a www.fvm.hu a Külhoni Hírlevél menüpontnál olvashatóak az említett tájékoztatások, illetve beszámolók. Itt az érdeklôdôk a következô egy évben sorra kerülô legjelentôsebb szakkiállításokkal és vásárokkal kapcsolatban is tájékozódhatnak. Reményeim szerint az elmúlt hónapok kedvezô tapasztalatai alapján mód nyílhat arra az elkövetkezendô idôszakban, hogy a magyar termékek spanyolországi közösségi megjelenéséhez támogatást nyújtson az FVM Agrármarketing Centrum Kht. A lehetôségek kapcsán külön kell szólni a kétoldalú agrárkereskedelemrôl. A teljes agrártermék-forgalom túlnyomó részét reprezentáló élelmiszer, ital, dohány árufôcsoportra vonatkoztatott adatok alapján egy meglehetôsen dinamikusan bôvülô, az EU-n belül az egyik leglendületesebben növekvô agrárpiac képe bontakozik ki. A Spanyolországba irányuló magyar export 2005-ben 82%-kal – az EU-15-ök esetében 14,1%kal – nôtt, ami párját ritkítja, és amelynek következtében a deficites agrár-külkereskedelmi mérleg ezen a piacon pozitívumot hozott. A tavalyi importadatokat nézve az EU-15-ök viszonylatában tapasztalt 20%-os emelkedéshez viszonyítva a 6,5 százalékos növekedés is pozitívnak tekinthetô. Az ez év eleji folyamatok még erôteljesebb exporttevékenységrôl tájékoztatnak. Közel megháromszorozódó export és 15%-kal csökkenô import jellemzi a kétoldalú kereskedelmi forgalmat. – Attasé Úr, köszönöm a tájékoztatást. Tamás Enikô

18

Megkérdeztük az attasékat – Dr. Sulyok Ferenc – Ön 2006. augusztusáig látta el a mezôgazdasági attasé teendôit Berlinben. Visszapillantva az elmúlt idôszakra, hogyan látja, milyen lehetôségei vannak az attasénak, hazája élelmiszeripari termékeinek népszerûsítésére? – A mezôgazdasági attasé szerteágazó feladatai között fontos helyet kap a fogadó országban a magyar mezô- és élelmiszergazdaságról szakszerû, objektív információkkal hozzájárulni a szakmai területeken tevékenykedôk, de a szélesebb közvélemény körében is a jobb tájékozottsághoz. Ehhez a munkához tartozik a kiváló minôségû magyar élelmiszerek, termékspecialitások népszerûsítése is. Az augusztus végén befejezôdött külszolgálatom alatt számos elôadás tartására, vagy sajtóinterjú adására vonatkozó megkeresést kaptam. Ezek során természetesen mindig kitértem az agrárkereskedelem, az élelmiszerexport jelentôségére, felhívtam a figyelmet a hagyományos magyar élelmiszerekre. Tekintettel arra, hogy Németország a magyar mezôgazdasági és élelmiszeripari termékek legfontosabb felvevôpiaca, a központi agrármarketing tevékenység is erôteljesen erre a relációra koncentrál. Az elmúlt évekre visszatekintve, szorosan együttmûködtem az AMC-vel, a németországi szakkiállításokon és más szakmai rendezvényeken, mint például közremûködés üzletember-találkozók szervezésében, áruházi, ill. élelmiszerkereskedelmi láncokban tartott értékesítésösztönzô akciókban. Tevékeny közremûködôje voltam számos nagykövetségi rendezvénynek is. Így ott többször szerveztünk az AMC-vel közösen, vagy önállóan olyan eseményeket, amelyek kiváló lehetôséget teremtettek termékeink népszerûsítésére. Megemlítem a Nemzetközi Zöld Hét keretében két alkalommal is tartott „Magyar Est” miniszteri fogadást, amelyeken a német élelmiszergazdaság és annak kapcsolódó területeinek, politikusok, a sajtó és számos külföldi nagykövetség jóval több, mint 100 vezetô képviselôje jelent meg. Megemlítem, hogy nem egyszer került sor tokaji borok bemutatójára, de tartottunk önálló és kulturális eseménnyel összekötött borkóstolókat Somló, Szekszárd és Villány borvidékekrôl. Volt olyan gazdasági fórum, ahol például a Dél-Alföld régió mutatkozott be az ottani étel- és italspecialitá-


Fórum sokkal. A rendezvényekre meghívást kaptak a kereskedelem és a vendéglátóipar területének képviselôi, potenciális vevôk is. Az utóbbi egy évben, nyilvánvalóan forráshiány miatt, sajnálatos módon nagyon visszaesett az AMC németországi aktivitása az értékesítésösztönzési akciók tekintetében, ami természetesen visszahat az attasé kapcsolatos tevékenységére, illetôleg lehetôségeire is. Megemlítem még, hogy két évvel ezelôtt a nagykövetségi irodahelyiségemben felállítottunk élelmiszerek bemutatására alkalmas három üveges vitrint. A hozzám érkezô vendégek, tárgyalópartnerek annak révén is találkozhattak a magyar élelmiszerkínálat egy szeletével. A partnereimet alkalmanként természetesen válogatott magyar borokkal ajándékoztam meg. Megjegyzem, hogy a Berlinben tevékenykedô külföldi mezôgazdasági attasék körében hagyomány, hogy Karácsony elôtt kisebb nemzeti bemutatóval és kóstolóval egybekötött fogadás keretében látják vendégül a szövetségi szakminisztérium, a Bundestag szakbizottság, a tartományi képviseletek, valamint a legfontosabb ágazati szövetségek vezetôit, vezetô tisztségviselôit. A jól bevezetett, és számos prominens személyiség részvételével tartott, legalább 200 fôs eseményen eddig minden évben szerény módon, de magam is hozzájárultam a magyar termékek népszerûsítéséhez.

csak a borokból, vagy a sajtokból, de sok más termékcsoportból imponálóan nagy a francia választék. A rendkívül szoros német-francia politikai és gazdasági kapcsolatot jól jellemzi az is, hogy a mezôgazdasági és élelmiszeripari exportot tekintve Franciaország Németország harmadik, az importban pedig második legnagyobb partnere. Mind a kivitel, mind a behozatal kereken tízszerese a magyar-német kétoldalú forgalomnak. Önmagáért beszél az az egyetlen számadat, hogy Franciaország a múlt évben 4,41 Mrd € értékben szállított agrártermékeket a német piacra.

– Ön szerint milyen lehetôségei vannak a francia mezôgazdasági attasénak saját hazája élelmiszereinek népszerûsítésére.

– Mint Párizsba akkreditált mezôgazdasági attasénak a magyar mezôgazdasági és élelmiszeripari termékek közvetlen népszerûsítése nem tartozik a feladataim közé, de amennyiben erre bármiféle lehetôség adódik, természetesen a lehetô leghatékonyabban próbálok élni vele. Igyekszem felhívni a hazai illetékesek figyelmét azokra a rendezvényekre, elsôsorban olyan kiállításokra és vásárokra, amelyek kitûnô alkalmat teremthetnek nemcsak a magyar termékek bemutatása, de kóstoltatására is, amelyek a nagyközönség számára nyitottak, mint pl. a minden év februárjában megrendezésre kerülô Nemzetközi Mezôgazdasági Szakkiállítás, a SIA. Tekintettel arra, hogy a fogyasztók a látogatók soraiból kerülnek ki, elengedhetetlen a velük való közvetlen kapcsolatteremtés. Így egyfajta piackutatást is lehet végezni. Ez esetben nemcsak a kimondottam mezôgazdasági és élelmiszeripari kiállításokra gondolok. A Magyar Turisztikai Rt-vel, illetve a Magyar Befektetési és Kereskedelmi Rt-vel összefogva egyéb, Magyarországot bemutató rendezvényeken is szerepelhetnének a magyar gasztronómiai

– A francia mezôgazdasági attasénak Németországban könnyebb a helyzete és nagyobbak a lehetôségei. A berlini nagykövetségükön Mezôgazdasági Osztály mûködik, három érdemi munkatárssal. Nyilvánvalóan az egymás közötti munkamegosztás lehetôvé teszi, hogy több idô jusson a francia élelmiszerek népszerûsítésére. Mint ismeretes, Franciaország egy óriási, nagy anyagi forrással rendelkezô, SOPEXA elnevezésû központi agrármarketing szervezettel rendelkezik. Hazánkkal összehasonlítva, nagyságrendbeli különbség jelentkezik, ami megmutatkozik egy-egy nagy nemzetközi kiállításon a két ország megjelenésében, annak méreteiben, de még inkább minôségében jelentkezô szembetûnô eltérésben is. A francia agrárszektornak nem kell hatalmas erôfeszítéseket tenni azért, hogy a termékeit megismertessék a német piacon. Míg magyar élelmiszert még a nagy üzletek kínálatában is alig lehet felfedezni, addig nem


– Köszönöm a tájékoztatást. Tamás Enikô

Megkérdeztük az attasékat – Pallaga Viktória – Önnek, mint a Magyar Köztársaság Franciaországba akkreditált mezôgazdasági attaséjának milyen alkalma, lehetôsége nyílik a magyar élelmiszeripari termékek, mezôgazdasági termények népszerûsítésére?

19

Fórum különlegességek, hiszen ezek hazánk kultúrájának szerves részét képezik. Igyekszem figyelemmel kísérni a francia piacon található magyar termékek eredetét is, hiszen egy-két hamisítvány igen nagymértékben ronthat a magyar gasztronómiáról alkotott pozitív képen. A közelmúltban pl. hamisított borokra bukkantunk, amelyekbôl már haza is küldtünk bevizsgálás céljából egy-két palacknyit. Sajnos, amíg az illetékes hatóságoktól nem kapunk hivatalos vizsgálati eredményt, addig nem tudunk fellépni a hamisítók ellen. Szerencsére már francia oldalról is érkezik egy-egy magyar termékek kóstoltatására vonatkozó megkeresés. Ez esetben a lehetô leghatékonyabb módon igyekszünk segítséget nyújtani az esemény szervezéshez és a lebonyolításhoz. Mindezeken túl a szakmai és egyéb kapcsolatok is kitûnô alkalmat teremtenek arra, hogy beszéljek a magyar termékekrôl, illetve kóstoltathassam azokat. – Volt-e olyan, a közelmúltban történt esemény, amelynek során népszerûsíteni tudta hazája értékeit? – 2006 júliusában részt vettem a “Fuzelier” Szalámi Lovagrend rendezvényén, amelynek tagjai közé választottak. A Lovagrend mintegy 50 éve mûködik, és a francia társadalom valamennyi rétegébôl vannak tagjai. A szervezetnek külföldi tagjai is vannak. Francia kérésre rövid tájékoztatást adtam mintegy 120 embernek a magyar gasztronómiáról és turizmusról. Az AMC Kht. aktív közremûködésének köszönhetôen a szóbeli tájékoztatást magyar szalámi és pálinka, illetve Unicum kóstoltatásával tehettem színesebbé. Valamennyi bemutatott termék nagy sikert aratott. A francia fogyasztókról köztudott, hogy nem nagyon kedvelik az erôsen fûszerezett szalámikat, de a kóstolt szalámi elnyerte tetszésüket. A magyar szalámikat, még a legcsípôsebb fajtát is, élvezettel fogyasztották, és készítési módjaik iránt is nagy érdeklôdést tanúsítottak. A szeszesitalokat illetôen elmondható, hogy a szilvapálinka valamivel nagyobb sikert aratott, mint az Unicum, de a szalámikhoz hasonlóan, ezektôl sem idegenkedtek a franciák, sôt többen is jelezték vásárlási szándékukat. A fenti tapasztalatok alapján is megjegyzendô, hogy a magyar élelmiszeripari termékek népszerûsítése érdekében a jövôben mindenképpen hasznos lenne a szóban forgó rendezvények adta lehetôségek jobb kihasználása.

20

Mindezen túl, mint a francia Mezôgazdasági Minisztérium röplabdacsapatának egyetlen oszlopos külföldi tagját, azzal a kéréssel kerestek meg a többiek, hogy részükre évadnyitásként szervezzek vacsorát valamely Párizsban mûködô magyar étteremben. Szívesen mondtam igent erre a felkérésre. Bár megjegyzem, hogy igazán jó magyar étterem nem található Párizsban. Szükség lenne rá! – Ön szerint milyen lehetôségeket nem használunk ki mi magyarok? – Véleményem szerint érdemes lenne a nagyobb francia üzletláncok által kínált lehetôségek felkutatása is. Szomorú tény, hogy a világ különlegességeit bemutató polcokon Thaiföldtôl kezdve az USA-ig mindenki jelen van, kivéve Magyarországot. Az Auchan és a Cora több mint 15 éve jelen van Magyarországon. Az ô beszerzési központjaikon keresztül esetleg Franciaországba is el lehetne juttatni a magyar termékeket. Érdemes lenne a nagyobb regionális szintû szakkiállításokra is odafigyelni (pl. Lyon, Bordeaux), ahol esetleg Magyarország díszvendégként is szerepelhetne. Franciaország nagy ország, és nem feltétlenül utazik fel mindenki csak azért Párizsba, hogy megnézzen egy szakkiállítást. Véleményem szerint vidéken sokkal könnyebben lehetne a helyi szakmai szervezetekkel (pl. agrárkamarák) karöltve egy-egy, a magyar mezôgazdasági és élelmiszeripari termékek népszerûsítését célzó eseményt kivitelezni. Lengyel példa alapján a párizsi nagybani piacon, a Rungis-en is lehetne magyar napot/napokat szervezni. Miért nem tesszük? Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a fentiekben leírtak megvalósítása a magyar élelmiszeripari szakma és adminisztráció határozott szándéka és támogatása nélkül nem mûködik. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a francia társadalom érdeklôdik a magyar termékek iránt, de mind a mai napig szinte csak a tokaji bort és a magyar libamájat ismerik. Jó lenne bebizonyítani azt, hogy ezek mellett még számos ínycsiklandó finomság van Magyarországon. Ehhez, mint mezôgazdasági attasé, bárkinek bármikor nagyon szívesen megadok minden tôlem telhetô segítséget. – Attasé Asszony, köszönöm az interjút. Tamás Enikô


Riport

Egy aprócska „Nyugat” Magyarországon – a Gyermelyi Tésztagyár Igaz, hogy Gyermely a Dunántúlon van – bár inkább a keleti végén, mint a nyugatin –, de az ott mûködô tésztagyár miatt akár Nyugat-Európában is lehetne. Nem is a viszonylag nagy, korszerû technikájú, gördülékenyen mûködô, jobbára automatizált üzem miatt, hanem az irányítók vezetési stílusa, szakmai hozzáállása, elhivatottsága miatt. Idén szeptember 29-én ünnepelték a tésztagyár fennállásának 35. évfordulóját. A születésnap megújulást is hozott: befejezôdött egy négyéves beruházási folyamat, amelynek eredménye az európai csúcstechnológiájú új gyártócsarnok lett. Az ünneplés azonban nemcsak a mostani vezetôknek, dolgozóknak szólt, hanem az elôdöknek is. 1953-ban a gyermelyi gazdáknak is be kellett lépniük a téeszbe. A 12 alapító gazdálkodó Petôfi Szövetkezete mind jobban erôsödött, a jó gazda gondosságával minden évben beforgatták jövedelmüket a közösbe, újítottak, beruháztak. Kezdetben általános mezôgazdasági szövetkezetként mûködött: szántóföldi termesztéssel, sertés- és marhatartással foglalkoztak, majd 1962-ben átálltak tojótyúkok tartására. 1970-ben a politikai vezetés egy tésztagyár megépítését határozta el, hogy a felhalmozódott gabona- és tojásfelesleget az országban tartsa (addig Szabadkára hordták ki) és hasznosítsa. A gyermelyi szövetkezet erre pályázott, amit el is nyert. Tojás és gabona itt is volt, már csak a gyár hiányzott, ami hamarosan megépült, és 1971-tôl meg is kezdte mûködését. 1987-tôl részvénytársasági formában mûködik, folyamatos technikai-technológiai fejlesztések történnek, a tésztagyár termékeinek piaci helyzete

Zala megyében, Alsónemesapátin él egy házaspár. Mindketten a föld elkötelezettjei, Németh Éva édesapjának segít a szabadföldi töktermesztésben, férje, Németh Zsolt pedig méhészként próbál alapot teremteni közös családi életükhöz. Fiatalok, boldogok, és úgy tûnik, jól csinálják a vállalkozásukat. Vásárokon a legkülönfélébb termékekkel jelennek meg, portékájuk nemcsak a szemnek szól, kóstolni is lehet.


megerôsödött, 35%-os részesedésével hazánk vezetô tésztagyártójává vált. A mai Gyermely ZRT. a teljes agrárvertikumot felöleli: a fô profil a tészta, és újabban a lisztelôállítás, valamint a tojástermelés, az ezeket kiszolgáló vagy hasznosító további ágazatok a brojlertartás, a gabonatermelés, a szántóföldi növénytermesztés és a péküzem. 2002-ben indult el a gyermelyi tésztagyár teljes átépítését szolgáló beruházás, amelynek eredményeképpen a kapacitás húsz százalékkal növekedett. Megújították az irodákat és a szociális blokkot, felépítették a kazánház és a hôközpont épületét. 2004-ben megépült a lisztsiló és egy korszerû, számítógép által vezérelt lisztkeverô. A liszttároló kapacitását ötszörösére növelték. Az új gyártócsarnokban egy szálasáru- és két apróárugépsor kapott helyett, összkapacitásuk 5000 kg/óra, de szükség esetén még üzembe helyezhetô egy 1700 kg/h melegüzemi tartalék. Korszerûsítették a teljes csomagolórendszert, valamint a készáru befogadására egy automata magasraktár épült, amely biztosítja a biztonságos tárolást, illetve a gyors és pontos kiszolgálást. A tésztagyár átépítésére fordított 4 milliárd forintot 2/3–1/3 arányban saját erôbôl, illetve beruházási hitelbôl finanszírozta a vállalat. A tésztagyár vezetôinek, Bokros Zsigmond elnök-vezérigazgatónak és Tóth Béla igazgatónak, valamint az új gyártóüzem tervezôinek és fôbb kivitelezôinek elôadásai után Gráf József, agrárminiszter adta át Közép-Európa immár egyik legnagyobb új üzemét. www.gyermelyi.hu Kripner Vera

Együtt sikeresen Németh Zsoltot kérdeztem munkájukról. „Tökmagolaj elôállításával és méhészkedéssel foglalkozunk. Az elôbbit apósommal karöltve, ô már régóta gazdálkodik. Ôstermelô, földjét a kárpótlás idején vásárolta, ma mintegy 70 ha-on termesztünk tököt. A tököt magolajnak, mint a régió jellegzetes ételízesítôjének dolgozzuk fel. Korábban

héjas, jelenleg héjatlan tökmagot állítunk elô. Területeink a szlovén határszélen fekszenek. Nagyon ízletes salátákhoz. Mivel más beltartalmi értékekkel rendelkezik, mint a napraforgó, így rántott étel sütésére nem alkalmas, hevítve az olaj elveszti „jótékony hatását”. A tökmagolaj sok telítetlen zsírsavat tartalmaz, mely erôsíti az immunrendszert, segít a koleszterint egyensúlyban tartani, lassítja a szervezet érelmeszesedési folyamatait. A hölgyek

21

Riport – Kitekintés örömére pedig még a zsírszövetek lebontásában is szerepet játszik. Nemcsak az olajat mint végterméket értékesítjük. Az ütési melléktermék a tökmagpogácsa, mely préselés után 2–3% olajtartalommal még rendelkezik. Ez jól használható, hiszen aki szereti a tökmagot, az ismeri jellegzetes, kellemes ízét. Ez a tört, durva szemcséjû zúzalék jól ízesíti a pizzát, a pogácsa tetejére szórható. Ha nem kedveljük, kutyáink ételébe morzsolva fényes szôrt kölcsönöz. (Zsolt receptje: 1 l tej + 2–3 tojás + tökmagzúzalék, ízlés szerint.) Az olaj préselésére egy újfajta hidraulikus gépet használunk, mely egy egyszerûen függôlegesen mozgó asztallaphoz tartozó henger. Az ebbe szórt tökmag a hengerben emelkedik, felülrôl pedig 350 bar nyomással „ütjük” ki az olajat. A végtermék a hidegen sajtolt olaj. A „maradék” szárazanyag az a kb. 40 cm átmérôjû henger, melyet 4-5 cm-es szeletekre vágva használhatunk újra.

Az olajütô kisüzem engedélyezéséhez szükséges papírokat is megszerezte, a termelés a HACCP rendszernek megfelelôen mûködik. A színvonalnak köszönhetôen eddig még nem igényeltek EU támogatást. Németh Zsolt a tökmagolajkészítés mellett jelenleg 150 méhcsaláddal méhészkedik, melyet vissza nem térítendô támogatásos pályázattal háromszázasra szeretne bôvíteni. Zsolt vándorméhész, 10–12 fajta méhet tart. Mézeit a következô növények virágporaiból kapja: repce, akác, gyümölcsvirágok, gesztenye, selyemkóró, hárs, napraforgó, aranyvesszô és pohánka. Emellett édesharmatból is készül méz. A propolisz magyar nevén méhszurok, vagy méhgyanta a méhek ragasztóanyaga, ezt használják kaptárjaik kis réseinek betapasztására. A növények, rügyek ragadós anyagaiból, nektárjaiból gyûjtik össze ezt a speciális anyagot, mely igen hasznos az ember számára.

Németh Zsolt a jótékony hatású propoliszból tinktúrát készít, emellett propoliszkrémet is forgalmaz. Gyógyító és fertôtlenítô hatása van. A tinktúra gyulladásos megbetegedések kezelésére alkalmas, torokgyulladás, légcsôhurut, gyomorbántalmak hatékony ellenszere. Az oldat állítólag még a fog fájdalmán is enyhít és a daganatos megbetegedésekre is jótékonyan hat. Értékes illóolajból, B1, B2, B6 vitaminokból áll, emellett C- és E-vitamin is megtalálható benne ásványi anyagok és aminosavak mellett. Van, aki érzékeny propoliszra, így annak nem ajánlott sem a tinktúra, sem a krém használata. Németh Zsolték a mézet piros és hagyományos színû dióval gazdagítják, így árulják a vásárokon. Szorgos munkájuk eredményeként igazi különlegességeket árulnak, melyekkel az ország több pontján kézmûves vásárok alkalmával találkozhatunk. Prokai Dorina

Zöld forradalom – szegénység ellen ezôgazdasági beruházások az élelmiszerbiztonság érdekében – az egész világon”, ez volt a mottója a 26. Élelmezési Világnapnak, amelyet Magyarországon a Mezôgazdasági Múzeumban ünnepeltek októberben. A FAO-ünnepség egyik oka a budapesti székhelyû Közép-Kelet-Európai Alregionális Irodának a 10 éves és a központi szervezetnek a 61 éves októberi évfordulója. Az öröm másik oka pedig az volt, hogy sikerült az éhezést és a szegénységet valamelyest csökkenteni. Az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Célok megvalósulását elemzô jelentése alapján 1990-ben több mint 1,2 milliárd ember, a fejlôdô világban élôk 28%-a élt kevesebb, mint napi egy dollárból. Ez az arány mára 19%-ra csökkent. Nagyaranyú fejlôdés ment végbe Ázsiában, kisebb mértékû Latin-Amerikában és a Karib-tenger térségében. Az ENSZ-jelentés szerint a FÁK országaiban és Európában 4%-ról 3%-ra csökkent az éhezés – ismertette Maria Kadleckova, az Iroda vezetôje.

„M

22

Nem csupán az ünneplésre volt alkalom, hiszen a szegénység mértékét tekintve nem történt számottevô változás Nyugat-Ázsiában és ÉszakAmerikában. Dél-Kelet-Európában és a FÁK országaiban romlottak a mutatók. Az éhezôk aránya pedig aggasztó az Európai Unióhoz csatlakozott kelet-közép -európai országokban, ahol átlagosan a lakosság 24,6 százaléka él napi 4 dollár 30 centnél (kb. 925 forintnál) kevesebbôl, és számít szegénynek az EU-normák szerint. Az alultápláltak létszáma ezekben az országokban 1,5–2 millióra tehetô. Köztük sok gyerek sem jut hozzá a szükséges táplálék-kalóriához. Alultápláltságról akkor beszélünk, ha a napi szükséges energiabevitel nem éri el az optimális 2600–3000 kalóriát. Az alultápláltság komplex értelemben a szükséges tápanyagok, vitaminok, ásványi anyagok hiányát is jelenti. Ezért az elegendô élelem csak az elsô lépés: a megfelelô minôségû és összetételû élelem a végsô cél. A fejlôdô országokban


Riport – Kitekintés sok esetben alacsony az A-vitamin, vas és jód bevitele, ami a nôk és gyermekek esetében súlyos gondot okoz. Ami hazánkat illeti, a FAO évek óta 250 ezernél kevesebb alultápláltról ír, de a legfrissebb jelentésében megjegyezte: „Magyarországon mélyült az egyenlôtlenség az élelemhez való hozzájutás tekintetében”. Föld népessége növekszik. Tíz évvel ezelôtt 800 millióan éheztek a világon, mára az éhezôk száma 854 millióra emelkedett. Tehát jócskán van sírásra is ok, de van lehetôség a cselekvésre is, ha az ENSZ Élelmezésügyi és Mezôgazdasági Szervezete (FAO) valóban szeretné céljait megvalósítani, azaz 2015-ig mind a szegények, mind az éhezôk számát a felére kívánja csökkenteni a világban. A FAO fôigazgatója, dr. Jacques Diouf egy Második Zöld Forradalmat javasol, amellyel több élelmiszert lehetne termelni, megôrizve a környezeti forrásokat és a biodiverzitást. A „forradalom” alapját képeznék a mezôgazdaságot fejlesztô beruházások. Az agrárium, különösen az ipari országokban nem tartozik a politikai prioritások közé. Az elmúlt 15–20 évben a mezôgazdasági fejlesztési támogatások összege 9 milliárd dollárról 5 milliárdra csökkent. Pedig számos tanulmány bizonyítja, hogy a szegénység és az éhezés leküzdésének leghatékonyabb módja a mezôgazdaság fejlesztése. A befektetések származhatnak köz- és magántôkébôl, de a legfôbb befektetôk maguk a gazdálkodók és az agrárvállalatok, agrárvállalkozások. Ám ezek a befektetôk sok problémával szembesülnek: hitelek hiánya, bizonytalan földhasználati tényezôk, rossz szállítási feltételek, alacsony termelôi árak és fejletlen kapcsolatrendszerek, rossz infrastruktúra, kedvezôtlen jogi feltételek. A világ éhezôinek 70%-a vidéken él. Az adósságok elengedése, amelyet a G-8 államok 2005-ös határozata megerôsített, a szektorba irányuló nemzeti pénzforrások növekedését eredményezte. A vidéki élet minôségének javítása érdekében támogatni kell azokat a kezdeményezéseket, amelyek a két évtizede csökkenô közbefektetések tendenciáját visszafordítják. Ennek egyik eszköze a Globális Vidékfejlesztési Donor Program. Ez 26 fejlesztési donor ügynökség konzorciuma, amelyet a FAO a Német Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szövetségi Minisztériummal együtt irányít. A program a donor segélyek hatékonyságának növelését célozza, és a Millenniumi Fejlesztési Célok megvalósítására törekszik. agyarországnak hatalmas lehetôsége adódott, hiszen jelentôs pénzügyi források állnak most rendelkezésére. Az 1250 és az EU-tól várható 1500 milliárd forintot nagyon célirányosan kell

A

M


felhasználni; átgondolt befektetésekre, logisztikai fejlesztésekre – mondta Gráf József, agrárminiszter. Legfôbb cél a versenyképesség növelése az eszközellátottság javításával, az alapanyagok feldolgozottságának növelése, a szakmai képzés erôsítése és az élelmiszer-biztonság növelése. Hazánkban a piacok megújítása, az állattenyésztés fejlesztése, a zöldség-gyümölcs ágazat korszerûsítése, a baromfitermékek és a hungarikumok jobb értékesítése a feladat a jövôben, míg a FAO céljait úgy tudjuk segíteni, hogy az EU engedélyével az intervenciós gabona egy részét feldolgozva a szegényeknek adjuk. Az elmúlt két évben 600 tonna jutott a rászorulóknak. Corvinus Egyetem tanára, dr. Csáki Csaba a szegénység és az éhezés növekedését tényekkel támasztotta alá. A világ mezôgazdaságának évi átlagos növekedése 3%-os, az egy fôre jutó fogyasztás is nô, de csak a fejlett országokban. A fejlôdô országok agrárkereskedelmében növekvô deficit tapasztalható, Afrikában az agrártermelésben nincs érdemi változás. Jelentôs befektetések vannak, de csak a fejlett régiókban. Holott az agrárágazatnak új kihívásoknak kell megfelelni, amelyekre fejlesztésekkel, befektetésekkel kell válaszolni. Tudatosítani kell, majd megoldani a jelen kor problémáit: elöregedô termelôk, környezeti károk növekedése, kereskedelmi liberalizáció térnyerése, átalakuló kereslet, a nemzeti agrárpolitika helyett a globális szemlélet elterjedése, a kis- és nagyüzemek közötti különbségek. Meg kell érteni, mi zajlik a világban, és ahhoz kell alkalmazkodni, ennek fényében lehet csak fejleszteni, támogatni. A mai irány a piacra és a jövedelemcélú termelésre mutat. Dr. Romány Pál, az MTA tagja szerint szükség lenne egy második zöld forradalomra, amelyben Magyarországnak is aktívan részt kellene vennie. Ehhez viszont elengedhetetlen lenne a közgondolkodás átalakítása, a pontos és felkészült tömegtájékoztatás megteremtése, az agrároktatás korszerûsítése és az agrárszakemberek megbecsülése. Egyfajta programozott mezôgazdaság kialakítását szorgalmazta, amelyet a fejlôdô országokban is megvalósíthatnak képzett szakemberek segítségével. rendezvény egyik szervezôje, a MÉTE (Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület) képviseletében dr. Biacs Péter az élelmiszeripari beruházások fontosságáról beszélt. Manapság az élelmiszerek harmada beszennyezôdhetne, és így fogyasztásra alkalmatlanná válna, ha nem ügyelnének kellôképp a biztonságukra. A kereskedôknek óriási a felelôsségük, és hogy a bizton-

A

A

23

Kitekintés ságot szavatolni tudják a feldolgozóipari korszerûsítések mellett csomagolóipari és logisztikai fejlesztésekre kell beruházniuk. A kor nagy kihívása a szupermarketek ellátása áruval, ennek a módszerét a termelôknek meg kell tanulniuk. Másik kihívás a fogyasztók „lehetôleg” egészséges termékekkel való ellátása. Meg kell akadályozni a „minôségi éhezés” és a túltápláltság terjedését. 30 évvel ezelôtt a magyarok élelmiszerfo-

gyasztása 600 kg/fô volt, ma ez az érték 100 kgmal több. Bôven van tehát feladat a fejlettebb országok élelmezésének korszerûsítésében is. rendezvény végén a FAO kitüntetéseit vehették át az élelmiszergazdaságban tevékenykedô, a mezôgazdaság fejlesztéséért tevô magyar szakemberek. Kripner Vera Forrás: www.fao.org

A

Bioetanol-piaci liberalizáció Amerikában? Az amerikai adminisztráció fô döntéshozatali szervei, mint a Kongresszus és a Fehér Ház, a szárnyaló kôolajárak letörése érdekében az etanolimport elôtti akadályok megszüntetését fontolgatja. A bioetanol vámmentes importjának esetleges engedélyezése azonban heves reakciókat váltott ki a gabonatermelésre specializálódott farmerek körében. A tervezett kormányzati lépés a braziloknak és más külföldi bioetanolgyártóknak hoz hasznot, állítják az amerikai termelôi érdekszövetségek. Szerintük a tervezett kormányzati lépés fájdalmas következményekkel járhat, fôként a kukoricatermelôk számára, és visszavetheti az energiafüggôség csökkentése érdekében megindult pozitív folyamat lendületét. A gallononként (4,6 liter) mintegy fél dolláros vámköltség felszámolása úgymond „olajat öntene a tûzre”, vélik a termelôk. A már eddig is nagy elánnal bôvülô bioetanolimport vámmentessé tétele a behozatal megugrását eredményezné. Az is igaz viszont, hogy a meglehetôsen szûkös hazai kí-

24

nálat is hozzájárult a kôolajszármazékok amerikai piaci árainak emelkedéséhez. Hozzá kell azonban tenni, hogy a hazai gyártás felfutásának komoly akadálya, hogy a súlyosan környezet-, illetve talajvízszennyezô hatású MTBE (alternatív

hajtóanyag kiegészítô adalékanyag) használatát a hatóságok betiltották. Az energiafüggôség fojtogató jelenléte napjaink égetô valósága a foszilis energiaszükséglet szempontjából rendkívül kitett amerikai gazdaság számára. Nem a véletlen mûve, hogy a fejlett ipari nagyhatalmak közül egyedül az USA nem volt hajlandó az ún. Kiotói Egyezményt aláírni, mely az üvegházhatású gázok kibocsátásának radikális csökkentését írná elô a Föld országai számára. Az energiaéhség áldozatául

válhat az amerikai kukoricatermelôk reménybeli üzlete, ugyanis az energia-lobbi az elnökkel együtt sürgeti az importvámok eltörlését, a bioetanol-piac teljes liberalizálását. Mindaddig, amíg az USA ennek a rendkívül alacsony etanoltartalmú hajtóanyagnak a használatát preferálja, az amerikai farmerek bánatára a brazilok tölthetik be a kôolajfüggôség csökkentése nyomán keletkezett piaci rést. A bioetanol piaci liberalizációjának ötlete Európában sem ismeretlen fogalom. A tömegközlekedés korszerûsítésben komoly eredményeket felmutató svédek már jó ideje, jószerivel a 80-as évekre visszanyúlóan importálnak Brazíliából bioetanolt. A városi buszok, vagy a SAAB egyes speciális motorral ellátott termékeihez szükséges bioetanolszükséglet beszerzése egy piaci akadályokat leépítô EUban költségmegtakarítást eredményezne, ezért nem lehetetlen, hogy amennyiben a kôolaj ára tartósan magas marad, úgy az unión belül is elôtérbe kerülhetnek ezek a költségcsökkentés vezérelte megfontolások. Összeállította: Szabó Jenô Forrás: Financial Times


Környezetvédelem

Mi van a döntések mögött? Az Egyesült Államoknak nem sikerült elérnie az Európai Uniónál, hogy feloldja a génmódosított élelmiszerekre és növényekre vonatkozó szigorú szabályozást. A WTO 2006. május 9-én hozta meg az üggyel kapcsolatos végsô döntését. Adrian Bebb, a Föld Barátai Európa géntechnológia-kampányfelelôse szerint „Ez nem jelent gyôzelmet sem az Egyesült Államok, sem a biotechnológiai cégek számára. Minden országnak megvan a joga a génmódosított élelmiszerek és növények forgalmazásának felfüggesztéséhez vagy betiltásához. Európa a hibát nem ott követte el, hogy élt ezzel a jogával. A hiba a végrehajtás módjában volt. Az egész világon erôteljes ellenérzésekkel viseltetnek a génmódosított termékek iránt, és sem az Egyesült Államok, sem a WTO nem akadályozhatja meg az egyes országokat abban, hogy megvédjék lakosaikat és környezetüket a génmódosított termékek veszélyeivel szemben”. A WTO május 9-én este elküldte végsô döntését a vitában résztvevô feleknek. Noha a döntést hivatalosan nem hozzák nyilvánosságra ôszig, mind a sajtóértesülések, mind az Európai Bizottság megerôsítette, hogy a végsô döntés alapvetôen megegyezik azzal az elôzetes döntéssel, amelyrôl a Föld Barátai Európa februárban szerzett tudomást kiszivárgott információk alapján. A WTO elôzetes döntésében elutasította az USA kifogásait. Elutasította, hogy döntést hozzon az EU szigorú, a génmódosított élelmiszerekre és növényekre vonatkozó szabályozása ellen; elutasította, hogy döntsön arról, vajon a génmódosított élelmiszerek biztonságosak, vagy eltérnek-e a hagyományos élelmiszerektôl, elutasította az Egyesült Államok állítását, miszerint a moratórium


törvényellenes, és nem kérdôjelezte meg az egyes országok ahhoz való jogát, hogy betiltsák a génmódosított élelmiszereket vagy növényeket. Azonban elítélte – értelmezési problémákra hivatkozva – a génmódosított szervezetek engedélyezésére vonatkozó négyéves és 2004- ben feloldott európai moratóriumot, mivel az a kereskedelmi szabályokat megsértette, miáltal “indokolatlan késedelmet” okozott. Ennek ellenére a WTO nem javasolt semmilyen intézkedést az EU ellen, és megállapította, hogy a moratórium – figyelembe véve a speciális körülményeket – elfogadható volt. A WTO szerint az egyes országok génmódosított termékekre vonatkozó tiltása szintén megsértette a kereskedelmi szabályokat, de csak azért, mert a kockázatbecslés nem tett eleget a WTO által elôírt követelményeknek. A Föld Barátai Európa felkérte az illetékeseket annak alapos kivizsgálására, hogy a jövôben mi módon rendezhetôk a hasonló jellegû kereskedelmi viták. Egy pártatlanabb és jóval áttekinthetôbb testület szerepe lenne kívánatos, amely figyelembe veszi a nemzetközi környezetvédelmi szerzôdéseket; ilyen testületek például az Állandó Választott Bíróság (Permanent Court of Arbitration) vagy a Nemzetközi Bíróság (International Court of Justice). Sonja Meister, a Föld Barátai Európa kereskedelmi kampányfelelôse szerint „A WTO meghozott döntése ellenére sem a megfelelô testület a kereskedelmi viták rendezéséhez. A WTO fennállásának hosszú ideje alatt a vállalati érdekeket szigorúan elôtérbe helyezte a környezetvédelmi szempontokkal, a közösség biztonságával és a demokráciával szemben. Itt az ideje, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatos

vitás ügyeket elvonják a WTO hatáskörébôl.” 2003 májusában az Egyesült Államok, Argentína és Kanada keresetet nyújtott be a WTO-nál Európa ellen, amiért az nem volt hajlandó elfogadni a génmódosított élelmiszerekre és növényekre vonatkozó megengedôbb szabályozást. Az európai álláspont szerint számos olyan génmódosított növény van, amelyet nem szabadna termeszteni, mivel a környezetre gyakorolt hatásuk ismeretlen, és az sem tisztázott, vajon a génmódosított élelmiszerek fogyasztása okoz-e daganatos megbetegedéseket, allergiát, vagy egyéb egészségkárosodást. A Föld Barátai Európa meggyôzôdése szerint a WTO nem a megfelelô fórum a környezetvédelemmel kapcsolatos viták rendezésére, mivel elfogult az ipari szektor irányában, egyértelmû a kereskedelmet támogató elkötelezettsége, továbbá döntéseit az áttekinthetôség hiánya jellemzi. A mostani ügy kapcsán sem vett figyelembe olyan nemzetközi környezetvédelmi törvényeket, mint a Biológiai Sokféleség Egyezmény, vagy a biológiai biztonságról szóló Cartagenai Jegyzôkönyv. Mindezeken felül, figyelmen kívül hagyott minden, a civilek által benyújtott beadványt, és az ülések megtartására is titkokban került sor. Ez év februárjában kizárólag a vitás felek kaphatták kézhez a WTO végsô döntésének elôzetes változatát, ami lehetôvé tette az Egyesült Államoknak, hogy elterjessze a médiában: a vitás kérdés az ô javára dôlt el, annak ellenére, hogy az ügy végkimenetele meglehetôsen eltérô volt attól, amit Amerika állított. A környezetvédô szervezet továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy a hasonló jellegû vitákat az iparbarát WTO mellôzésével kell rendezni. Fordította: Nikl Ágnes Forrás: Föld Barátai Európa közlemény

25

Közlöny

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelenô rendelkezések Az alábbiakban felsorolt EU rendelkezéseket az Official Journal L sorozatának 2006 júniusában és augusztusában megjelent számaiból válogattuk. A lista a teljesség igénye nélkül szelektálva közli a mezôgazdasággal és élelmiszeriparral foglalkozó rendelkezéseket. Az Európai Unió teljes magyar nyelvû joganyaga elérhetô az Európai Unió Hivatalos Lapjának magyar nyelvû kiadásában. Élelmiszer

Tej, tejtermékek

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/52/EK irányelve (2006. július 5.) a színezékeken és édesítôszereken kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagokról szóló 95/2/EK irányelv és az élelmiszerekben felhasználandó édesítôszerekrôl szóló 94/35/EK irányelv módosításáról.

A Bizottság 926/2006/EK rendelete (2006. június 22.) a tejre és tejtermékekre vonatkozó behozatali szabályok és a vámkontingensek megnyitása tekintetében az 1255/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2535/2001/EK rendelet módosításáról.

Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L204, 2006. július 26. 10. oldal Baromfi, tojás A Tanács 1028/2006/EK rendelete (2006. június 19.) a tojásra vonatkozó forgalmazási elôírásokról. Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L186, 2006. július 7. 1. oldal A Tanács 1029/2006/EK rendelete (2006. június 19.) a baromfira vonatkozó egyes forgalmazási elôírásokról szóló 1906/90/EGK rendelet módosításáról. Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L186, 2006. július 7. 6. oldal A Bizottság 1010/2006/EK rendelete (2006. július 3.) egyes tagállamok tojás- és baromfiágazatában végrehajtott bizonyos rendkívüli piactámogatási intézkedésekrôl. Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L180, 2006. július 4. 33. oldal Cukor A Bizottság 950/2006/EK rendelete (2006. június 28.) a 2006/2007., a 2007/2008. és a 2008/2009. gazdasági évre a bizonyos vámkontingensek és kedvezményes megállapodások szerinti cukorágazati termékek behozatalára és finomítására vonatkozó részletes alkalmazási szabályok megállapításáról. Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L178, 2006. július 1. 1. oldal A Bizottság 951/2006/EK rendelete (2006. június 30.) a cukorágazatban harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében a 318/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról. Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L178, 2006. július 1. 24. oldal

Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L170, 2006. június 23. 8. oldal A Bizottság 943/2006/EK rendelete (2006. június 26.) az iskolai tanulók tejjel és egyes tejtermékekkel való ellátására irányuló közösségi támogatás tekintetében az 1255/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazásával kapcsolatos szabályok megállapításáról szóló 2707/2000/EK rendelet módosításáról. Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L173, 2006. június 27. 9. oldal Halászat A Tanács 805/2006/EK rendelete (2006. április 25.) az Európai Közösség és a Mikronéziai Szövetségi Államok között létrejött, a Mikronéziai Szövetségi Államokban folytatott halászatról szóló partnerségi megállapodás megkötésérôl. Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L151, 2006. június 6. 1. oldal Az Európai Közösség és a Mikronéziai Szövetségi Államok között létrejött, a Mikronéziai Szövetségi Államok partjainál folytatott halászatról szóló partnerségi megállapodás. Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L151, 2006. június 6. 3. oldal A Bizottság 837/2006/EK rendelete (2006. június 6.) a Spanyolország lobogója alatt a IIa. (közösségi vizek), IV. és VI. (közösségi és nemzetközi vizek) ICESövezetben közlekedô hajóknak a grönlandi laposhalra vonatkozó halászati tilalmáról. Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L152, 2006. június 7. 9. oldal A Bizottság 2006/392/EK határozata (2006. május 30.) a tagállamok halászati ágazatának 2006-os ellenôrzési, felügyeleti és megfigyelési programjaihoz való közösségi pénzügyi hozzájárulásról. Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L152, 2006. június 7. 22. oldal

A Bizottság 952/2006/EK rendelete (2006. június 29.) a cukor belsô piaca és a kvótarendszer irányítása tekintetében a 318/2006/EK tanácsi rendelet alkalmazásának részletes szabályairól. Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L178, 2006. július 1. 39. oldal

26

A Bizottság 846/2006/EK rendelete (2006. június 7.) a Portugália lobogója alatt az I. és II. ICES-övezetben (norvég vizek) közlekedô hajóknak a tôkehalra vonatkozó halászati tilalmáról. Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L156, 2006. június 9. 6. oldal


Közlöny A Bizottság 847/2006/EK rendelete (2006. június 8.) az egyes elkészített vagy konzervált halakra vonatkozó közösségi vámkontingensek megnyitásáról és kezelésérôl. Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L156, 2006. június 9. 8. oldal

(közösségi és nemzetközi vizek) közlekedô hajóknak a villás tôkehalra vonatkozó halászati tilalmáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L183, 2006. július 5. 13. oldal

A Tanács 861/2006/EK rendelete (2006. május 22.) a közös halászati politika végrehajtására és a tengerjogra vonatkozó közösségi pénzügyi intézkedések létrehozásáról.

A Bizottság 1020/2006/EK rendelete (2006. július 4.) a Spanyolország lobogója alatt a VI. és VII. ICES-övezetben (közösségi és nemzetközi vizek) közlekedô hajóknak a kék menyhalra vonatkozó halászati tilalmáról

Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L160, 2006. június 14. 1. oldal

Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L183, 2006. július 5. 15. oldal

A Bizottság 864/2006/EK rendelete (2006. június 13.) a Franciaország lobogója alatt a III., IV., V., VI., VII., VIII., IX., X. és XII. ICES-övezetben (közösségi és nemzetközi vizek) közlekedô hajóknak a tízujjú halfélékre vonatkozó halászati tilalmáról.

A Bizottság 1042/2006/EK rendelete (2006. július 7.) a halászati erôforrások közös halászati politika alapján történô védelmérôl és fenntartható kiaknázásáról szóló 2371/2002/EK rendelet 28. cikkének (3) és (4) bekezdése végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L160, 2006. június 14. 17. oldal A Bizottság 867/2006/EK rendelete (2006. június 13.) a IIId. ICES-övezetben található 25–27., 28.2., 29. és 32. alterületen a Németország lobogója alatt közlekedô hajóknak a heringre vonatkozó halászati tilalmáról. Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L163, 2006. június 15. 3. oldal A Bizottság 898/2006/EK rendelete (2006. június 19.) az 51/2006/EK tanácsi rendeletnek a homoki angolna IIa. (közösségi vizek), IIIa. és IV. (közösségi vizek) ICES-övezetben folytatott halászatára vonatkozó fogási és halászati erôkifejtési korlátozások tekintetében történô módosításáról. Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L167, 2006. június 20. 16. oldal A Tanács 941/2006/EK rendelete (2006. június 1.) a kék puha tôkehal és a hering vonatkozásában az 51/2006/EK rendelet módosításáról. Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L173, 2006. június 27. 1. oldal A Bizottság 946/2006/EK rendelete (2006. június 23.) a Németország lobogója alatt a IIIb., c. és d. (közösségi vizek) ICES-övezetben közlekedô hajóknak a sprattra vonatkozó halászati tilalmáról. Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L173, 2006. június 27. 13. oldal A Bizottság 2006/461/EK határozata (2006. június 26.) az Egyesült Királyság számára a VIIe. ICES-körzetben halászattal eltölthetô többletnapok biztosításáról (az értesítés a C(2006) 2438. számú dokumentummal történt). Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L180, 2006. július 4. 25. oldal A Bizottság 1019/2006/EK rendelete (2006. július 4.) a Franciaország lobogója alatt a VIII., és IX., ICES-övezetben


Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L187, 2006. július 8. 14. oldal A Bizottság 1091/2006/EK rendelete (2006. július 13.) az Egyesült Királyság és Dánia kivételével a tagállamok lobogója alatt a IIa. (közösségi vizek), IIIa. és IV. (közösségi vizek) ICES-övezetben közlekedô hajóknak a homoki angolnára vonatkozó halászati tilalmáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L195, 2006. július 15. 9. oldal A Tanács 2006/496/EK határozata (2006. július 6.) az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodásnak az Európai Közösség nevében történô aláírásáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L196, 2006. július 18. 14. oldal Az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodás (SIOFA) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L196, 2006. július 18. 15. oldal A Bizottság 1115/2006/EK rendelete (2006. július 20.) az egyes friss vagy fagyasztott halféleségekre vonatkozó közös forgalmazási elôírások alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló 3703/85/EGK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L199, 2006. július 21. 6. oldal A Bizottság 1116/2006/EK rendelete (2006. július 20.) a VIII. ICES-alterületen a szardella halászatának megtiltásáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L199, 2006. július 21. 8. oldal A Tanács 1124/2006/EK rendelete (2006. július 11.) az Európai Gazdasági Közösség és São Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaság kormánya között létrejött, a São Tomé és Príncipe partjainál történô halászatról

27

Közlöny szóló megállapodásban elôírt halászati lehetôségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzôkönyv 2005. június 1. és 2006. május 31. közötti idôszakra történô meghosszabbításáról levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötésérôl Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L200, 2006. július 22. 1. oldal A Bizottság 1125/2006/EK rendelete (2006. július 21.) egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L200, 2006. július 22. 3. oldal A Tanács határozata (2006. július 11.) az Európai Gazdasági Közösség és a Bissau-guineai Köztársaság kormánya között létrejött, a Bissau-Guinea partjainál folytatott halászatról szóló megállapodásban elôírt halászati lehetôségek és pénzügyi ellentételezés megállapításáról szóló jegyzôkönyv 2006. június 16. és 2007. június 15. közötti idôszakra történô meghosszabbításáról levélváltás formájában megkötött megállapodásnak az Európai Közösség nevében történô aláírásáról és átmeneti alkalmazásáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L200, 2006. július 22. 7. oldal Megállapodás levélváltás formájában a Bissau-Guinea partjainál folytatott halászat kapcsán az európai gazdasági közösség és a Bissau-guineai Köztársaság kormánya közötti megállapodásban elôírt, a halászati lehetôségek és a pénzügyi ellentételezés megállapításáról szóló jegyzôkönyv 2006. június 16. és 2007. június 15. közötti idôszakra történô meghosszabbításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L200, 2006. július 22. 9. oldal Támogatások, vámok A Bizottság 835/2006/EK rendelete (2006. június 6.) a lengyel intervenciós hivatal birtokában lévô közönséges búzának a közösségi piacon történô viszonteladására vonatkozó folyamatos pályázati felhívás megnyitásáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L152, 2006. június 7. 3. oldal A Bizottság 836/2006/EK rendelete (2006. június 6.) a német intervenciós hivatal birtokában lévô közönséges búzának a közösségi piacon történô viszonteladására vonatkozó folyamatos pályázati felhívás megnyitásáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L152, 2006. június 7. 6. oldal

A Bizottság 905/2006/EK rendelete (2006. június 20.) a lengyel intervenciós hivatal birtokában lévô közönséges búzának a közösségi piacon történô viszonteladására vonatkozó folyamatos pályázati felhívás tárgyát képezô mennyiség tekintetében a 835/2006/EK bizottsági rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L168, 2006. június 21. 3. oldal A Bizottság 906/2006/EK rendelete (2006. június 20.) a német intervenciós hivatal birtokában lévô közönséges búzának a közösségi piacon történô viszonteladására vonatkozó folyamatos pályázati felhívás megnyitásáról szóló 836/2006/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L168, 2006. június 21. 4. oldal Bizottság 915/2006/EK rendelete (2006. június 21.) a mezôgazdasági termékek intervenciós készleteinek felmérésére és monitoringjára vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 2148/96/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L169, 2006. június 22. 10. oldal A Bizottság 883/2006/EK rendelete (2006. június 21.) az 1290/2005/EK tanácsi rendeletnek az EMGA és az EMVA keretében a kifizetô ügynökségek számlavezetésére, a kiadásigazoló és a bevételi nyilatkozatokra, valamint a kiadások visszatérítési feltételeire vonatkozó részletes alkalmazási szabályairól Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L171, 2006. június 23. 1. oldal A Bizottság 884/2006/EK rendelete (2006. június 21.) az 1290/2005/EK rendelet részletes alkalmazási szabályainak a közraktározás formájában megvalósuló intervenciós intézkedések Európai Mezôgazdasági Garanciaalap (EMGA) általi finanszírozása és a tagállamok kifizetô ügynökségei által végrehajtott közraktározási mûveletek könyvelése tekintetében történô megállapításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L171, 2006. június 35. 1. oldal A Bizottság 885/2006/EK rendelete (2006. június 21.) az 1290/2005/EK tanácsi rendeletnek a kifizetô ügynökségek és más testületek akkreditációja és az EMGA és az EMVA számláinak elszámolása tekintetében történô alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L171, 2006. június 23. 90. oldal

A Bizottság 2006/410/EK határozata (2006. május 24.) az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 10. cikkének (2) bekezdése, 143d. és 143e. cikke alapján az EMGA, illetve az EMVA-kiadások számára rendelkezésre bocsátott összegek meghatározásáról

A Bizottság 935/2006/EK rendelete (2006. június 23.) az árpa egyes harmadik országokba történô kivitelével kapcsolatos export-visszatérítésre vonatkozó pályázati felhívás kibocsátásáról



28


Közlöny A Bizottság 936/2006/EK rendelete (2006. június 23.) a közönséges búza egyes harmadik országokba történô kivitelével kapcsolatos export-visszatérítésre vonatkozó pályázati felhívás kibocsátásáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L172, 2006. június 24. 6. oldal

A Tanács 963/2006/EK rendelete (2006. június 27.) az egyes ipari, mezôgazdasági és halászati termékek tekintetében a közös vámtarifában rögzített autonóm vámtételek ideiglenes felfüggesztésérôl szóló 1255/96/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L176, 2006. június 30. 3. oldal

A Bizottság 937/2006/EK rendelete (2006. június 23.) az Amerikai Egyesült Államokból származó kukoricasikérre vonatkozó 2006. évi közösségi vámkontingens megnyitásáról és kezelésérôl

A Bizottság 965/2006/EK rendelete (2006. június 29.) a rizs és a törmelékrizs behozatalára vonatkozó egyes vámkontingensek megnyitásáról és kezelésérôl szóló 327/98/EK rendelet módosításáról



A Bizottság 865/2006/EK rendelete (2006. május 4.) a vadon élô állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemrôl szóló 338/97/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L166, 2006. június 19. 1. oldal A Bizottság 899/2006/EK rendelete (2006. június 19.) a gabonaágazatra vonatkozó egyes közösségi vámkontingensek és vámplafonok megnyitására és kezelésére vonatkozó 2133/2001/EK rendeletnek a 230910 KN-kód alá tartozó bizonyos kutya- és macskaeledelre vonatkozó közösségi vámkontingens megnyitása tekintetében történô módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L167, 2006. június 20. 18. oldal A Bizottság 908/2006/EK rendelete (2006. június 20.) a közösségi reprezentatív sertéshúspiacok listájának megállapításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L168, 2006. június 21. 11. oldal A Bizottság 909/2006/EK rendelete (2006. június 20.) a közösségi mezôgazdasági számlarendszerrôl szóló 138/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. és II. mellékletének módosításáról (1) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L168, 2006. június 21. 14. oldal

A Bizottság 966/2006/EK rendelete (2006. június 29.) a 08030019 KN-kód alá tartozó, AKCS-országokból származó banán behozatalára vonatkozó vámkontingensnek a 2006. március 1-tôl december 31-ig terjedô idôszakra történô megnyitásáról és kezelésérôl szóló 219/2006/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L176, 2006. június 30. 21. oldal A Bizottság 967/2006/EK rendelete (2006. június 29.) a kvótán felüli cukortermelésre vonatkozóan a 318/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L176, 2006. június 30. 22. oldal A Bizottság 968/2006/EK rendelete (2006. június 27.) a Közösségen belül a cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer megállapításáról szóló 320/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L176, 2006. június 30. 32. oldal A Bizottság 969/2006/EK rendelete (2006. június 29.) a harmadik országokból származó kukorica behozatalára vonatkozó közösségi vámkontingens megnyitásáról és kezelésérôl Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L176, 2006. június 30. 33. oldal A Bizottság 970/2006/EK rendelete (2006. június 29.) a harmadik országokból származó árpa behozatalára vonatkozó közösségi vámkontingens megnyitásáról és kezelésérôl szóló 2305/2003/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L176, 2006. június 30. 49. oldal

A Tanács 953/2006/EK rendelete (2006. június 19.) az 1673/2000/EK rendeletnek a rostlen és a rostkender feldolgozási támogatása tekintetében, valamint az 1782/2003/EK rendeletnek az egységes támogatási rendszer keretében támogatható kender tekintetében történô módosításáról

A Bizottság 971/2006/EK rendelete (2006. június 29.) a harmadik országokból származó, a kiválótól eltérô minôségû közönséges búzára vonatkozó közösségi vámkontingensek megnyitásáról és kezelésérôl szóló 2375/2002/EK rendelet módosításáról



A Tanács 962/2006/EK rendelete (2006. június 27.) az egyes mezôgazdasági és ipari termékekre vonatkozóan autonóm közösségi vámkontingensek megnyitásáról és kezelésérôl szóló 2505/96/EK rendelet módosításáról

A Bizottság 972/2006/EK rendelete (2006. június 29.) a basmati rizs behozatalára alkalmazandó egyedi szabályok megállapításáról és az eredetmeghatározással kapcsolatos átmeneti ellenôrzési rendszerrôl




29

Közlöny A Bizottság 973/2006/EK rendelete (2006. június 29.) az egyes zöldség- és gyümölcsfélékre, valamint feldolgozott zöldség- és gyümölcstermékekre vonatkozó, a GATT alapján kötelezô közösségi vámkvóták 1996-tól történô megnyitásáról és kezelésének szabályozásáról szóló 1831/96/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L176, 2006. június 30. 63. oldal A Bizottság 974/2006/EK rendelete (2006. június 29.) az egyes friss gyümölcs- és zöldségfélék piacán rögzített árak bejelentése tekintetében a 2200/96/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 877/2004/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L176, 2006. június 30. 68. oldal A Bizottság 975/2006/EK rendelete (2006. június 29.) az egyes vajfélékre nyújtott export-visszatérítésekre vonatkozó folyamatos pályázati felhívás megnyitásáról szóló 581/2004/EK rendelet és a sovány tejporra nyújtott export-visszatérítésekre vonatkozó folyamatos pályázati felhívás megnyitásáról szóló 582/2004/EK rendelet módosításáról

kozó 2006. évi közösségi vámkontingensek megnyitásáról szóló 2185/2005/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L188, 2006. július 11. 3. oldal A Bizottság 1052/2006/EK rendelete (2006. július 11.) a csatlakozni szándékozó közép- és kelet-európai országok elôcsatlakozási mezôgazdasági és vidékfejlesztési intézkedéseinek az elôcsatlakozási idôszakban történô közösségi támogatásáról (Sapard) szóló 1268/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló 2222/2000/EK rendelet módosításáról (1) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L189, 2006. július 12. 3. oldal A Bizottság 1088/2006/EK rendelete (2006. július 14.) a lengyel intervenciós hivatal birtokában lévô kukoricának a közösségi piacon történô viszonteladására vonatkozó folyamatos pályázati felhívás tárgyát képezô mennyiség tekintetében az 1164/2005/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L195, 2006. július 15. 4. oldal

A Bizottság 976/2006/EK rendelete (2006. június 29.) a németországi sertéshúspiacra vonatkozó rendkívüli támogatási intézkedések elfogadásáról

A Tanács 2006/493/EK határozata (2006. június 19.) a 2007. január 1-je és 2013. december 31-e közötti idôszakra vonatkozó közösségi vidékfejlesztési támogatás összege, annak éves bontása, valamint a konvergencia-célkitûzés alapján jogosult régiókban összpontosítandó legkisebb összeg meghatározásáról



A Bizottság 1022/2006/EK rendelete (2006. július 5.) a mezôgazdasági termékek belsô piacon történô megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekrôl szóló 2826/2005/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 1071/2005/EK rendelet módosításáról

A Bizottság 1105/2006/EK rendelete (2006. július 18.) a szárított takarmányokra vonatkozó támogatási összegeknek a 2005/2006. gazdasági év tekintetében történô rögzítésérôl


A Bizottság 1117/2006/EK rendelete (2006. július 20.) a vágási támogatásnak és a kiegészítô kifizetéseknek az állatok levágását elôíró hollandiai állat-egészségügyi intézkedések keretében történô folyósításáról


A Bizottság 1023/2006/EK rendelete (2006. július 5.) a Bolgár Köztársaságból származó egyes gabonatermékekre vonatkozó, közösségi vámkontingensek formájában nyújtott engedmények tekintetében a 2003/286/EK tanácsi határozat részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról, illetve a 2809/2000/EK rendelet módosításáról szóló 958/2003/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L184, 2006. július 6. 5. oldal


Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L199, 2006. július 21. 9. oldal A Bizottság 1134/2006/EK rendelete (2006. július 25.) az 1782/2003/EK tanácsi rendeletben meghatározott egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 795/2004/EK rendelet módosításáról és helyesbítésérôl Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L203, 2006. július 26. 4. oldal

A Bizottság 1024/2006/EK rendelete (2006. július 5.) a Romániából származó egyes gabonatermékekre vonatkozó, közösségi vámkontingensek formájában nyújtott engedmények tekintetében a 2003/18/EK tanácsi határozat részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról, illetve a 2809/2000/EK rendelet módosításáról szóló 573/2003/EK rendelet módosításáról

A Bizottság 1138/2006/EK rendelete (2006. július 26.) a 990/2006/EK rendeletnek a tagállamok intervenciós hivatalai birtokában lévô gabonafélék kivitelére irányuló folyamatos pályázati felhívás tárgyát képezô mennyiség tekintetében történô módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L205, 2006. július 27. 15. oldal

Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L184, 2006. július 6. 7. oldal Bizottság 1048/2006/EK rendelete (2006. július 10.) a juhokra, kecskékre, valamint a juh- és kecskehúsra vonat-

30

A Bizottság 1156/2006/EK rendelete (2006. július 28.) az 1782/2003/EK tanácsi rendeletben elôírt, az egységes támogatási rendszer részleges vagy szabad választáson


Közlöny alapuló végrehajtása, a területalapú egységes támogatási rendszer éves pénzügyi keretei, valamint az elkülönített cukortámogatási rendszer legnagyobb összegei esetében a költségvetés felsô határainak 2006-ra történô megállapításáról és az említett rendelet módosításáról

A Bizottság 2006/463/EK határozata (2006. június 27.) a 79/542/EGK tanácsi határozat II. mellékletének a friss hús Botswanából történô behozatalára vonatkozó módosításáról (az értesítés a C(2006) 2880. számú dokumentummal történt) (1)



A Bizottság 1157/2006/EK rendelete (2006. július 28.) a húságazat támogatási rendszerének a legkülsôbb régiókra vonatkozó alkalmazási szabályairól szóló 188/2005/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L208, 2006. július 29. 15. oldal

A Bizottság 1043/2006/EK rendelete (2006. július 7.) a tényleges olívaolaj-termelésnek és az egységnyi termelési támogatásnak a 2004/2005. gazdasági évre történô meghatározásáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L187, 2006. július 8. 18. oldal

Egyéb A Bizottság 852/2006/EK rendelete (2006. június 9.) az Unió legkülsô régiói részére egyedi mezôgazdasági intézkedések megállapításáról szóló 247/2006/EK tanácsi rendelet egyes részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 793/2006/EK rendelet módosításáról

A Bizottság 1044/2006/EK rendelete (2006. július 7.) az olívaolajra vonatkozó forgalmazási elôírásokról szóló 1019/2002/EK rendelet módosításáról

Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L158, 2006. június 10. 9. oldal A Bizottság 2006/406/EK ajánlása (2006. június 7.) a 76/768/EGK tanácsi irányelv szerint az állatkísérletek hiányára vonatkozó tájékoztatók használatáról szóló iránymutatások létrehozásáról (1)

A Bizottság 2006/472/EK határozata (2006. július 4.) a 2006. évre vonatkozóan a Közösségi Dohányalap által a 2182/2002/EK rendelet 13. és 14. cikkében említett intézkedések finanszírozására szánt források tagállamok közötti végleges felosztásáról (az értesítés a C(2006) 3030. számú dokumentummal történt)



A Bizottság 863/2006/EK rendelete (2006. június 13.) az AKCS-jegyzôkönyv és az indiai megállapodás alapján behozandó nádcukorra vonatkozó szállítási kötelezettségek mennyiségeinek a 2005–2006-os szállítási idôszakra vonatkozó kiigazításáról

A Bizottság 1100/2006/EK rendelete (2006. július 17.) a 2006/2007-es, a 2007/2008-as és a 2008/2009-es gazdasági évre vonatkozóan a legkevésbé fejlett országokból származó, finomításra szánt nyers nádcukor vámkontingenseinek megnyitására és kezelésére vonatkozó részletes szabályok, valamint a legkevésbé fejlett országokból származó, az 1701 vámtarifaszám alá tartozó termékek behozatalára alkalmazandó részletes szabályok megállapításáról

Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L160, 2006. június 14. 14. oldal A Bizottság 871/2006/EK rendelete (2006. június 15.) a 2005/2006-os gazdasági évre vonatkozóan a tisztítatlan gyapot ténylegesen termelt mennyiségének, valamint az irányár ebbôl származó csökkentésének rögzítésérôl Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L164, 2006. június 16. 3. oldal A Bizottság 945/2006/EK rendelete (2006. június 26.) a gabonafélék és a rizs behozatali és kiviteli engedélyei rendszerének alkalmazására vonatkozó különös részletes szabályok megállapításáról szóló 1342/2003/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L173, 2006. június 27. 12. oldal A Bizottság 956/2006/EK rendelete (2006. június 28.) a bizonyos ökológiai termelésû mezôgazdasági termékek közösségi forgalmazásánál kötelezô származási helyként megjelölt harmadik országok jegyzéke tekintetében a 94/92/EGK rendelet módosításáról (1) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L175, 2006. június 29. 41. oldal A Bizottság 958/2006/EK rendelete (2006. június 28.) a fehér cukorra alkalmazandó export-visszatérítéseknek a 2006/2007-es gazdasági év vonatkozásában történô megállapítására irányuló folyamatos pályázati felhívásról Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L175, 2006. június 29. 49. oldal



Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L196, 2006. július 18. 3. oldal A Bizottság 1118/2006/EK rendelete (2006. július 20.) a vámkontingens keretében importált új-zélandi vajra vonatkozó importengedélyek kiadásának felfüggesztésérôl Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L199, 2006. július 21. 11. oldal A Bizottság 1128/2006/EK rendelete (2006. július 24.) a piacra vitelnek a hasított sertések átlagára kialakításához figyelembe veendô szakaszáról (Kodifikált változat) Hivatalos Lap, 49. évfolyam, L201, 2006. július 25. 6. oldal Készítette: Román Zoltán, EU információs koordinátor Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Agrár -vidékfejlesztési Fôosztály Az itt felsorolt jogszabályokról érdeklôdni lehet a 301-4055-ös telefonon és a [email protected] email címen. További jogszabályok megtekinthetôk a www.europa.eu.int/eur-lex oldalon.

31

Tájékoztató Az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ

EURÓPAI UNIÓ GYÛJTEMÉNYE • A gyûjteményt az Országos Mezôgazdasági Könyvtár olvasói használhatják. • A szabad polcokon elhelyezett mintegy 1500 könyv- és 50-féle folyóirat-állomány helyben olvasható. Egyes anyagrészekrôl olvasóinknak igény szerint fénymásolatot készítünk a szerzôi jogvédelmi szabályok figyelembevételével. • Az Európai Unió statisztikai és jogi CD-ROM adatbázisainak használatához szükség esetén térítésmentesen segítséget nyújtunk. Az adatbázisok anyagának nyomtatása, ill. adathordozóra mentése azonban térítésköteles.

Megjelent a 2005-ös MAGYAR MEZÔGAZDASÁGI BIBLIOGRÁFIA A CD-n megjelent bibliográfia teljes áttekintést ad a hazai mezôgazdaságnak és határterületeinek szakirodalmáról. Mintegy 200 folyóirat feldolgozásával készül, évente több ezer bibliográfiai tételt tartalmaz. A mezôgazdaság szakterületei szerint rendezett, katalogizált kiadvány használatát külön tárgy- és névmutató könnyíti meg. A Word-formátumban feldolgozott címanyag egészben és részenként is kinyomtatható, ill. saját publikációk, tudományos dolgozatok, szakdolgozatok és pályázatok irodalomjegyzékébe tetszôleges válogatással közvetlenül átmásolható (átemelhetô). Segíti továbbá a könyvtárban való célirányos tájékozódást is; elôzetes (otthoni) használatával már elôre tervezhetô, hogy a könyvtárban melyik szakanyagot kérjük ki. Megrendelhetô telefonon: 06-1-489-4910 és e-mail-en: a [email protected]

AGRÁRKÖNYVTÁRI HÍRVILÁG Könyvtárunk koordinációs központi feladatából következôen rendszeres tájékoztatást adunk szakmai munkánkról, tudományos tevékenységünkrôl, szolgáltatásainkról, terveinkrôl, rendezvényeinkrôl a hazai és nemzetközi eseményekrôl az agrárágazat könyvtárosai és az érdeklôdôk számára. Megjelenik negyedévente, térítésmentesen. Megrendelhetô telefonon: 06-1-489-4960 és e-mail-en: [email protected]

SZAKIRODALMI SZOLGÁLTATÓHÁZ Szaklapok és folyóiratok, magyar és idegen nyelvû szakkönyvek, tankönyvek, elektronikus adathordozók és dokumentumok értékesítése a hazai szakkönyvkiadók teljes választékával. A Szolgáltatóházban mûködik az elsô hazai mezôgazdasági szakkönyv-antikvárium.

BUDAI TELEHÁZ Szolgáltatásainkból: számítógép-használat, nyomtatás, fénymásolás, faxolási lehetôség, CD-írás, szkennelés és Internet-használat. Számítógépes programok használata: szövegszerkesztés, táblázatkészítés, adatbázis-kezelés stb. Internetes könyváruház. Telefon/fax: 06-1-489-4974, e-mail: [email protected], honlapunk: www.budaitelehaz.gportal.hu

ORSZÁGOS MEZÔGAZDASÁGI KÖNYVTÁR ÉS DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT 1012 Budapest, Attila út 93. • 1253 Budapest 13, Pf.: 15 • Telefon: 06-1-489-4900 Pénzforgalmi jelzôszám: MNB 10032000-01494532

32


Megkérdeztük az attasékat Szentmáry Tamás Megkérdeztük az attasékat Dr. Sulyok Ferenc Megkérdeztük az attasékat Pallaga Viktória

Recommend Documents