MEGISMERÉS ÁLLÓKÉPESSÉG VALÓSÁG PEDAGÓGIAI PROGRAM

MEGISMERÉS ÁLLÓKÉPESSÉG VALÓSÁG PEDAGÓGIAI PROGRAM

KŐBÁNYAI MOCORGÓ ÓVODA 1101. Budapest, Kőbányai út 30.

TARTALOMJEGYZÉK I.

Bevezető

1

II.

Gyermekkép, óvodakép

4

II. 1

Gyermekkép

4

II. 2

Óvodakép

5

II.2.1. Óvodánk sajátos arculata

5

II.2.2

Értékeink

7

II.2.3

Alapelveink értékeink tükrében

8

II.2.4

Óvodánk nevelési programjának fejlesztési célrendszere

9

III.

Óvodánk nevelési feladatai

13

III.1

Egészséges életmód alakítása

13

III.2

Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása

19

III.3

Az anyanyelvi- értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

24

III.3.1 Anyanyelvi fejlesztés

24

III.3.2 Értelmi fejlesztés megvalósulása a nevelésben

27

IV.

30

Az óvodai élet megszervezése

IV. .1. Személyi feltételek

30

IV.1.1 Integrációt biztosító személyi feltételrendszer

31

IV.2

32

Az intézményben biztosított tárgyi feltételek

IV.2.1 Integrációt biztosító tárgyi feltételrendszer

32

IV.3

Nevelésünk rendszere

33

IV.3.1 Óvoda-iskola átmenet

34

IV.3.2 Az óvodai élet szervezése

35

V.

Az óvoda kapcsolatai

37

V.1

Család-óvoda

38

V.2

Szülői Szervezet

39

V.3

Fenntartó

39

V.4

Általános iskolák

40

V.5

Szakmai kapcsolatok

40

VI.

Az óvodai élet tevékenységi formái

41

VI. 1

A játék

41

VI. 2

Komplex esztétikai nevelésünk kiemelt területei

44

VI. 2.1 Vers, mese

45

VI. 2.2 Ének, zene, énekes játék

47

VI. 2.3 Rajzolás, mintázás, kézi munka

50

VI.3

Mozgás

52

VI.4

Külső világ tevékeny megismerésére nevelés

56

VI.4.1 Külső világ tevékeny megismerése környezeti tartalommal

56

VI.4.2 Külső világ tevékeny megismerése matematikai tartalommal

62

VI.5

Munka jellegű tevékenységek

VI.6

A tevékenységekben megvalósuló tanulás

VII.

Különleges gondozást igénylő gyermekek integrációja

64 66 69

VII.1. Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek

76

VII.2 Beszédhibás gyermek

77

VII.3 A testi fogyatékos gyermek

78

VII. 4 Gyengén látó

80

VII.5 Enyhén hallás sérült

80

VII.6 Beilleszkedési nehézséggel küzdő gyermek (autisztikus, hiperaktív)

81

VII.7 Kapcsolattartás az integráltan nevelhető SNI gyermekek ellátását segítő szakemberekkel és intézményekkel

82

VIII.

Óvodai esélyegyenlőség

85

IX.

Gyermekvédelem

86

Megismerés Állóképesség Valóság Óvodai Pedagógiai Program

I. Bevezető

Helyi Óvodai Programunkban világossá kívánjuk tenni pedagógiai filozófiánkat, melyek meghatározzák pedagógiai céljainkat, alapelveinket, az ebből adódó feladatainkat, tevékenységi köreinket. Mindezt a gyermekeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásával kívánjuk megvalósítani. Egyre nagyobb felelősséget jelent a nyugodt, biztonságos óvodai légkör megteremtése, a különbözőségekből adódó egyenlő hozzáférés biztosítása, különös tekintettel az SNI, a BTM, a hátrányos helyzetű és migráns gyerekekre. Óvodánkban biztosítani kívánjuk a gyermekek óvását-védését, személyiségfejlesztését, szocializációját, a befogadás, gondoskodás és a különös védelem figyelembevételével. Törekszünk arra, hogy a gyermekeknek élmény-és tapasztalatszerzésén keresztül gazdagodjon érzelemviláguk, a tevékenységekben megvalósuló tanulás során bővüljenek ismereteik, fejlődjenek alapkészségeik és kulcskompetenciáik. Mindehhez innovatív pedagógiai szemléletű, aktív óvodapedagógusokból álló nevelőtestület, jogaikkal és kötelességeikkel élni tudó szülők, és jól működő intézményi és intézményközi kapcsolatrendszer szükséges. Az európai uniós tagállamok a tudás alapú társadalom megteremtését tűzték ki célul. E célok eléréséhez a hangsúly az alapkészségek és a kulcskompetenciák fejlesztésére tevődik át, hiszen ezek révén válhat bárki képessé az egész életen át tartó tanulásra. Az óvodánkba járó gyermekek az itt szerzett tapasztalatokkal, tudással, önállósággal, önbizalommal, sikeressé válhatnak:  a közvetlen természeti és társadalmi környezetben történő, életkoruknak megfelelő eligazodásban,  kompetensekké válnak személyüket érintő döntések meghozatalában,  az óvodáskor végére képessé válnak az iskolai élet alapozó szakaszának megkezdésére.

Óvodai programunkban vállaljuk mindezek megvalósításának felelősségét.

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101 Budapest Kőbányai út 30

1


Megismerés - Állóképesség – Valóság: óvodai programunk készítésekor alapoztunk a magyar óvodapedagógia értékeire, a helyi óvodai értékekre, módszertani tapasztalatainkra, pedagógiai törekvéseinkre, kultúránkra, és a helyi sajátosságokra. A név jelentése: MEGISMERÉS Óvodapedagógus részéről A gyermek képességeinek megismerését, fejlesztését, valamint a tevékenységekben megvalósuló tanulás sokféle lehetőségének biztosítását.

gyermek részéről Megismerési vágyának kielégítését (befogadást), élmény-és érzelem világának, képességeinek és ezáltal személyiségének fejlődését

ÁLLÓKÉPESSÉG Óvodapedagógus részéről gyermek részéről A gyermek szomatikus és pszichés képessége- Növekedést, fiziológiai, erőnléti és koordiinek fejlesztését nációs képesség fejlődését VALÓSÁG Óvodapedagógus részéről Pozitív érzelmekkel átszőtt tapasztalat-és élményszerzési lehetőségek biztosítása.

gyermek részéről A világ felfedezését, és az ebben történő eligazodást

Programunk az egyes gyermeket állítja középpontba, akinek lételeme a mozgás, az aktív érdeklődés az őt körülvevő közeli és távolabbi környezet iránt. Sajátos rendszere lehetővé teszi a gyermekek eltérő igényeinek, különbözőségének figyelembevételét. Biztosítja a fejlesztésben az egyéni képességekre történő odafigyelést, valamint az egészséges életvitel, az embert körülvevő természeti és társadalmi környezethez való pozitív viszony megalapozását. A gyermekek életkori, szocio-kultúrális különbségeiből adódóan nagyobb hangsúlyt kapott programunkban a játék, a külső világ tevékeny megismerése, a mozgás, a néphagyomány-őrzés, és a komplex esztétikai nevelés, a befogadás, a különbözőségek elfogadása. 

Kielégítjük a gyermekek alapvető szükségleteit.



Biztosítjuk a kisgyermek számára a szabad játék, játékos tevékenység lehetőségét, mint az örömszerzés és a fejlesztés eszközét.



Törekszünk a tevékenységben megvalósuló tanulás élményszerűvé tételére.



A mozgásigény kielégítése az alapja nevelő munkánknak. Miközben a gyermekek mozognak, tapasztalatokat gyűjtenek, fejlődik csont- és izomrendszerük, akarati, és testi képességeik fejlődnek, mozgásuk koordinálódik, és óvodáskor végére lezárul a szenzomotoros integráció.



A természeti, társadalmi környezettel való együttélés megalapozásával a gyermekek a személyiségfejlődését és a kulcskompetenciáik kialakulását segítjük elő.


2




Koruknak, képességeiknek megfelelően a gyermekek tevékenyen résztvesznek a természetsarok, a kerti növény és állatvilág gondozásában, virágok ültetésében, ápolásában, környezetük szépítésében, óvásában.



A tevékenységekben való részvétel biztosítja a tapasztalat-és élményszerzés lehetőségét, ismeretkörük, tapasztalataik, tudásuk bővülését, a nyelvi, kommunikációs, kognitív, szociális képességek fejlődését



A természet szépségeinek felfedezése mellett, a néphagyományőrzés, az ének-zene, énekes játék, vers, mese, rajzolás, mintázás, kézi munka, mozgás teszi komplexé esztétikai nevelésünket.

Óvodai nevelésünk szintereinek és kereteinek megteremtésében törekszünk a biztonságos környezet, a nyugodt légkör kialakítására, a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítésére, a gondoskodás és a különleges védelem biztosítására.

NEVELÉSFILOZÓFIÁNK: A MI ÓVODÁNK AZ, AHOL A GYERMEKEK KÖRÜL FOROG A VILÁG!

A KŐBÁNYAI MOCORGÓ ÓVODA NEVELŐI KÖZÖSSÉGE


3


II. Gyermekkép, óvodakép

II. 1. Gyermekkép Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, a gyermeki személyiség tiszteletén, megbecsülésén alapszik. Az óvodáskor szenzitív időszak a különbözőségek elfogadásában, sajátosságunk, hogy SNI gyerekek integrált nevelését is felvállalja. Törekszünk arra, hogy az óvodánkból kikerülő gyermekek a különbözőséggel természetes módon együtt éljenek, életkori sajátosságának megfelelően empatikus, a másikra odafigyelő csoporttárs. Az inkluzív, a szabad játék elsődlegességét elismerő, az élmények feldolgozását támogató környezetben, maga is befogadó, elfogadóvá, együttműködővé válik. Meggyőződésünk, hogy a gyermekek személyiségfejlesztését hatékonyan, a különbözőség, az egyéni képességek, szükségletek, pozitív attitűdök, szokások, minták, készségek, ismeretek figyelembevételével valósíthatjuk meg. Tudatosan kerüljük a sztereotípiákat, különös tekintettel a nemi identitás kialakulására, feladatunk a nemi identitás erősítése mellett a nemi szerepek határainak tágítása. Törekszünk a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontására, ezt személyes példával kívánjuk megvalósítani. Minden gyermek egyedi, önálló individuum, ugyanakkor szociális lény. A gyermekek megismerése alapvető feladatunk. A gyermekek aktuális fejlettségi szintjét, fejlődésüknek nyomon követését az intézmény minőség irányítási programjában rögzített mérési módszerekkel valósítjuk meg. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy az óvodánkba járó gyermekeket otthonosság, derűs, befogadó légkör, érzelmi biztonság és egymás tiszteletén alapuló magatartási minta vegye körül. Kiemelten fontos, hogy óvodásainkat a felnőttekkel és társaikkal való kapcsolatok során pozitív, kedvező hatások, élmények érjék. Célunk olyan gyermekek nevelése, akik saját döntéseikben kompetensek, és emellett képesek az együttműködésre. Az egyéni képességeik kibontakoztatásával, az egyenlő hozzáférés elvének és az inkluzivitás érvényesülésével megalapozzuk az egészséges személyiségfejlődést és a többséggel történő együttélés képességét. Az óvodánkból kikerülő gyermekek legyenek életkoruknak megfelelően önállóak. Legyenek képesek konfliktusaikat agresszivitás nélkül kezelni, tudjanak kapcsolatot teremteni, együttműködni. Pozitív érzelemmel forduljanak környezetük iránt. Tudják, hogy minden élőlényre szükség van, és mindennek és mindenkinek helye van a természetben, a világban.


4


Gyermekképünk kialakításának feltételeként valljuk: „Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, Megtanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyerekek bátorítva élnek, Megtanulnak bizalommal élni. Ha a gyerekek megdicsérve élnek, Megtanulják megbecsülve érezni magukat. Ha a gyerekek méltóságban élnek, Megtanulják az igazságot. Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, Megtanulnak hinni. Ha a gyerekek hitelesen élnek, Megtanulják, mit jelent szeretni. Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, Megtanulják megkeresni a szeretetet a világon.” Dorothy Law Holtz: Egy élet a kezedben

II. 2 Óvodakép II. 2. 1 Óvodánk sajátos arculata A környezet bemutatása: a gyermekek a legközelebbi lakótelepekről érkeznek. Az óvodánk környezetében új lakások épülnek, a régi lakótelep is fiatalodik. Egyre több külföldi gyermek költözik körzetünkbe. A legtöbb szülő Magyarországon képzeli el gyermeke jövőjét. Ez tükröződik a család nevelésében is. A gyermekek már itt születtek, a nevelésüket magyar nevelőre bízzák, illetve magyar nevelési intézménybe járatják őket. A lakótelepi lakások kis alapterületűek, játszótér nincs, vagy szennyezet. Kevés az aktivitást igénylő mozgás. Az óvodánkba kerülő gyermekek mozgásigénye nagy, mozgásfejlettsége viszont különböző, sok esetben tapasztalhatjuk, hogy mozgásuk a korukhoz képest bizonytalan. Ezért a mozgáskészséget tervszerűen fejlesztjük elsősorban a feltételek biztosításával (idő, hely, eszköz) az edzés, kondicionálás, testséma, koordinációs képességfejlesztés területére figyelve. A lábstatikai betegségek megelőzése, a tartásjavítás az óvodai mozgásfejlesztés napi feladatai közé tartozik. A környezet megismerésére nevelésben: a természethez való kapcsolódás az alap. Talán sohasem volt ekkora szükség a környezettudatos magatartás kialakítására, hogy olyan gyerekeket neveljünk, akik képesek szeretni, óvni, tisztelni a természeti és társadalmi környezetet.


5


Ennek az attitűdnek a megalapozására törekszünk a külső világ tevékeny megismerésére neveléssel, a természeti ünnepek élményszerű megszervezésével, a kerti munkával. Környezettudatos magatartás kialakítása csak megfelelő tárgyi környezetben lehetséges. Hangsúlyos a felnőtt „modell” szerepe, és felelőssége. Óvodai nevelésünk komplex részeként beépítjük a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembevételével a népszokásokat, népi tevékenységeket. A kézműves technikákkal ismerkedés a kreativitást, vizuális képességeket, a népi mondókák, versek, mesék, anyanyelvi nevelésünk, a népdalok, népi gyermekjátékok zenei nevelésünk anyagát adják. A népszokások, hagyományőrzés jegyében szervezett ünnepeink során átélt tevékenységek nemcsak az érzelmi kötődés, hanem egy komplex személyiségfejlődés elősegítői is. A népi műveltség megalapozása a nemzeti érzés kialakításához, erősítéséhez ad tartalmat. A folyamatos napirend alkalmazásával elegendő idő jut a különböző tevékenységekre és azok gyakorlására, társas kapcsolatok alakítására. SNI gyermekek integrálásának lehetőségét az alapító okiratunk 2002 óta tartalmazza. A három – hétéves gyermek sajátja, hogy a megtapasztalt események, történések, közösségi és egyéni élményeik kihatnak a későbbi társadalmi szemléletük alakulására. Ezért fontos, hogy már ebben a korai, előítéletektől mentes életszakaszban megtapasztalják társaik különbözőségét. Nevelésfilozófiánkból adódóan alapvető a befogadó attitűd, hogy a más nemzetiségű, etnikumú és a sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű gyermekek együtt nevelkedjenek. Fejlesztésük is elsősorban a természetes élethelyzetekben, a csoporttal együtt élve, együtt tevékenykedve történjen. Az óvoda és környezete által nyújtott adottságok maximális kihasználására építve alakítjuk óvodánk pedagógiai arculatát. Valljuk, hogy a környezet nagyon fontos személyiségformáló erő, ezért az óvoda épületének, udvarának rendet, légkörének biztonságot, szeretetet, harmóniát kell sugároznia a gyermek számára. Az óvodán kívül is keressük és megmutatjuk a szépet, jót, hiszen a gyermek ennek ellenkezőjét is gyakran megtapasztalja, megismeri a világot olyannak, amilyen. Az óvoda udvarán nyugalom, ősfák, növények sokasága, melyek egyben az állatok élőhelyei, fogadja a belépőt. A nagy udvar egész évben biztosítja eszközeivel, területi adottságaival a levegőzés, pihenés, mozgás és a különböző tapasztalatszerző tevékenységek feltételeit. Mindezt kiegészíti a Népliget közelsége, valamint a Növény- és Állatkert egyszerű megközelíthetősége. A gyermeki tevékenységre esztétikusan kialakított hely biztosított. Sportpálya, KRESZ park, pancsoló medencék, kerti tó, konyhakert, virágoskert, tűzrakó hely, saját udvarrész homokozóval, udvari játékeszközökkel. Az udvari eszközök kiválasztásánál figyelünk, hogy változatos, különböző mozgásformát kínáló eszközök közül választhassanak a gyerekek, melyek fából, kötélből készült stabil és mobil elemekből álló szabványi előírásoknak megfelelőek legyenek. Szerepjátékhoz a feltételek adottak – pl. babaházak. Kinti étkezéshez, pihenéshez biztosít lehetőséget a fedett terasz.


6


Az óvodakert állandó gondozást, karbantartást igényel, melyben képességeinek megfelelően mindenki részt vállal, és ebben a gyerekek is aktívan részt vesznek a számukra megfelelő méretű kerti szerszámok használatával. A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy a gyerekek fejlődéséhez és a neveléshez a feltételek optimálisak. Mindezt annak a célnak a megvalósítása érdekében tesszük, alakítjuk, hogy gyermekeink az óvodáskor végére képessé váljon az iskolai élet alapozó szakaszának megkezdésére.

II. 2. 2 Értékeink

Személyes példákkal törekszünk: • • • •

a természeti értékeink megismerésére, megszerettetésére: a környezettudatos magatartás elsajátítására, növény- és állatvédelemre humanista értékek közvetítésére, erkölcsi normák kialakítására. Egymás méltóságának tiszteletben tartására, elfogadásra, bizalomra, toleranciára, empátiára magyarságtudat alakítására, az anyanyelvi kultúra és kulturális értékeink megismertetésére Elvárt személyiségjellemzők tudatos fejlesztése: esztétikus megjelenés, kommunikációs kultúra, felelősségvállaló, őszinte, lelkiismeretes, humánus, empatikus, önzetlen, megértő és megbízható, igazságos magatartás, mely önismerettel, önkontrollal párosuljon.

Az óvodapedagógusi személyiség követelményei óvodánkban: • •

• • • • •

Sajátos óvodai értékeinkkel azonosulni tudó, azokat tudatosan közvetítő együttműködő, együtt érző, segítőkész, megfontolt, a gyermekeket önmagáért szerető tudatos, határozott, rugalmas, nyitott, őszinte, kötelességtudó döntőképes, kreatív, érdeklődő, igényes, toleráns, önfejlesztő személyiség innovatív pedagógiai törekvések befogadása az intézmény dokumentumaiban meghatározottak szerinti nevelő és adminisztrációs munka a nevelőmunka hatékonyságának érdekében a módszertani szabadság biztosítása megvalósíthatósága érdekében magas fokú módszertani kultúra elérése.


7


II. 2. 3 Alapelveink – értékeink tükrében OAP alapján elvárható értékek Gyermekközpontúság, a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretetet, megbecsülés és bizalom övezi Szociális kompetenciák fejlesztése, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges személyiségjegyek fejlesztése Derűs, biztonságot adó, befogadó légkör gyermek szeretete, tiszteletben tartása, megbecsülése. A fejlődő személyiséget megillető gondoskodás és különleges védelem, az egyenlő hozzáférés megvalósításával.

Óvodánkra jellemző hozzáadott értékek Meglévő értékeink és a jól működő gyakorlat összhangjára való törekvés - komfortérzet megjelenése Mindenkinek önmagához, saját képességeihez viszonyított nevelése, fejlesztése, hogy az óvodás kor végére minden gyermek elérje az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet, és szociálisan is érettek legyenek az iskola alapozó szakaszának megkezdésére. A gyermeket önmagáért szerető, megértő, empatikus, befogadó nevelői magatartás

A másságot elfogadó inkluzív pedagógiai szemléletű nevelői közösség. Inkluzió, szükség szerinti prevenció, korrekció, kompenzáció, a hátrányok csökkentése, valamint az egyenlő bánásmód elvének megvalósítása Esztétikus, biztonságot nyújtó környezet Életkoronként és egyénenEgészséges életmódra nevelés szokásainak kialakítása, lelki ként változó testi, lelki szükegészség erősítése, egészségmegőrzés szokásainak megalaségletek kielégítése pozása, egészséges ételek megszerettetése. A harmonikus személyiségfejA gyermekekről való gondoskodás színvonalas megvalósílődés elősegítése tása szakképzett dajkák segítségével A gyermeki személyiség telA gyermeki kíváncsiság kielégítése, érdeklődésének felkeljes kibontakoztatása, érzelmi tése, motiváltságának, kreativitásának fejlesztése és a tanuláalapokon nyugvó nevelés si képességek megalapozása megvalósítása Önállóságra nevelés az öntevékenység biztosításával A gyermek egyéni képesséAz egyéni érésen alapuló fejlődés - nyomon követésével, geinek kibontakoztatása egyénre szabott fejlesztéssel, Tevékenységekben megvaló- Tapasztalatszerzésre épülő nevelési, tanulási folyamatban a suló nevelési, tanulási folyahelyi környezeti, természeti értékeink megismertetése, és mat megszerettetése, a környezettudatos életszemlélet megalapozása –sokféle tevékenységhez eszközöket biztosítunk. A szabad játék kiemelt szeA játék, mint komplex tevékenység elősegíti a testi, szociárepe, mint ami semmivel nem lis, értelmi képességek egyéni és életkor specifikus fejlődését pótolható gyermeki tevékenyLehetőség nyílik a tapasztalatszerzésre, a megélt élmények ség újra átélésére, közös élmények örömének átélésére. Az anyanyelvi nevelés kiemelt feladatainak megvalósítása kooperáció, vagy együttműködési képesség fejlesztése, toleráns viselkedési formák elsajátítása Multikulturális nevelésen Multikultúrális ismereteink bővítésével, a különbözőség elalapuló integráció lehetősége. fogadásával a migráns gyerekek befogadásával biztosítjuk az A migráns gyerekek óvodai emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. nevelésében biztosítani kell az Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101 Budapest Kőbányai út 30

8


önazonosság megőrzését

Az óvodapedagógus modell szerepe

Életvitelünkkel, személyiségünkkel, felkészültségünkkel mintát nyújtunk, értéket közvetítünk: 1. személyes példánkkal 2. munkavégzésünkkel 3. felkészültségünkkel 4. óvodavezető személye: demokratikus vezetői stílus, innovatív szemlélet, elhivatottság, gyermekszeretet, felkészültség, képzettsége, elkötelezettség a minőségi munka iránt, úgy önmaga, mint a nevelésben résztvevőkkel szemben

II. 2. 4 Óvodánk nevelési programjának fejlesztési célrendszere Célunk sokoldalú képességfejlesztéssel a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődés elősegítése. Törekszünk arra, hogy gyermekeink gazdag tapasztalatszerezési lehetőségek élményszerű átélésével, természeti és társadalmi környezetüket szerető, életet tisztelő és védő, esztétikára fogékony, az egészséges életviteli szokásokat megtartó személyiséggé váljanak. Sajátosságunk az integráció és migráció megvalósítása az óvodai nevelés keretein belül. Nevelésünk alapelvei • • • • • •

• •

• • •

•

Olyan befogadó rendszert kell kifejlesztenünk, amely tiszteletben tartja az embert, a családot, a multikulturális különbségeket. A különbözőség elfogadása az óvodapedagógus részéről, az érési szintek, életkori sajátosságok figyelembevétele az óvodai nevelés gyakorlatában. Minden gyermek (SNI, nemzeti, etnikai kisebbséghez tartózó, migráns) a csoport teljes jogú tagjaként vegyen részt az óvodai életben. Lényeges, hogy az óvodapedagógus ismerje meg és feltétel nélkül fogadja el a gyermeket. Ez alapfeltétele a biztonságot sugárzó óvodai légkör eléréséhez. Az egyéni képességek fejlesztésénél a tehetségek kibontakoztatása. A gyermeknek pozitív megerősítésre van szüksége a reális énképének, önbizalmának kialakulásához. A siker ébren tartja érdeklődését, aktivitását, így ez, a személyiségfejlődésé lényeges eleme. A gyermekek védelme érdekében olyan légkört, pedagógiai helyzetet kell teremteni, amely kizárja, hogy egy gyermek bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetbe kerüljön. A gyermek tisztelete, elfogadása, szeretete, megbecsülése A gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítése Az individuum és a közösség egymásra hatásának erősítése Tapintat, nyitottság, őszinteség, rugalmasság az együttnevelésben. Tehetséggondozás

Helyi sajátosságokból fakadó nevelési elveink Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101 Budapest Kőbányai út 30

9


•

A gyermeki személyiség fejlesztéséért felelősségvállalás elve. • Alapelv: a gyermek személyisége tevékenykedés közben fejlődik és tevékenységben ismerhető meg, fő tevékenységi köre a szabad játék. • Minden gyermekben meg kell találni az értékeset, a jó tulajdonságokat, amelyek a nevelés alapját szolgálják. • Az óvodapedagógus - gyermek kapcsolatban alapelv a gyermek elfogadása, tisztelete, szeretete, megbecsülése és gyermek iránt érzett bizalom • A család elsődleges nevelő hatásának előítélettől mentes elfogadása és tiszteletben tartása. – a különbözőség elvének érvényesítésével. • A hatékony nevelőmunka érdekében szülőkkel történő együttnevelés. • Az óvodánkban folyó nevelőmunka tervezésében a rendszerességnek, következetességnek, fokozatosságnak és folyamatosságnak kell megvalósulnia. • Prevenció alkalmazása: • tanulási zavarok megelőzése, • tehetséggondozás • gyermekvédelem, • egészségvédelem • baleset-megelőzés • egészségre káros szokások kialakulásának megelőzése • Kompenzáció: sajátos nevelést igénylő gyerekeknél. • Az élménynyújtásban, nevelési, tanulási szituációk teremtésénél érvénye süljön a fokozatosság, rendszeresség, folyamatosság • Az együttműködő magatartási formák és viselkedési módok szokássá alakítása az egységes szokás- és szabályrendszer alkalmazásával • Inkluzív nevelés. Programunk alapelvként tekinti, hogy „A fizikailag, szellemileg vagy társadalmilag hátrányos helyzetű gyermekeknek meg kell kapniuk az állapotuk és helyzetük által megkövetelt kezelést, nevelést és speciális gondozást.” (A gyermek jogai – az ENSZ által 1959-ben deklarált közlemény alapján) A speciális nevelési szükségletű gyermeket nevelő szülő joga, hogy gyermeke óvodai, iskolai neveléséhez, oktatásához a szükséges feltételeket lakóhelyén teremtsék meg. Ennek egyik lehetséges módja az óvodai inkluzív nevelés. „Az inkluzív pedagógia az, ami valódi alapját képezi annak a fajta együttélésnek, amelyben nem kisebbségekről és nem többségekről van szó, hanem emberekről, gyerekekről.” (Dr. Bakonyi Anna) Valljuk, hogy minden gyermeknek joga van a szeretetre, az emberi kapcsolatokra, a védettségre, a biztonságra, a megértésre, emberi méltóságának tiszteletben tartására, az önkifejezésre. Mindezt biztosítjuk számára annak érdekében, hogy a szocializációs folyamatban az esélyegyenlőség, az azonos hozzáférés elvei megvalósuljanak. Tehetséggondozás Részletezve az 1. SZ. MELLÉKLETBEN CÍME: TEHETSÉG PROGRAM Migráció Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101 Budapest Kőbányai út 30

10


A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, a interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. Az identitás, a gyökerekhez tartozás többnyire nagyon mély, kitörölhetetlen, ezért meghatározó az ember életvitelében. Mégis az a tapasztalat, hogy az identitás sem abszolút, megmásíthatatlan, változatlan, hanem az ember élete során, éppen az életmódja, a szocializációja által lehet képlékeny. pl. lehet valaki több nemzetiségű. Ez utóbbi sokszor nehezíti az ember életét, pont a „nem is tudom, hova tartozom” érzés miatt, ugyanakkor az is igaz, hogy mások életét pedig gazdagítani tudja ez az állapot, ha elfogadja az illető azt, hogy többfelé is lehet biztonságosan tartozni, vagy azt, hogy a kisebbséghez tartozás nem kell, hogy kisebbségi érzéssel párosuljon. „Egyik óvodásunk így vélekedik magáról: „sárga az anyám, fekete az apám, és én magyar vagyok.” (A szülők letelepedtek.) A külföldi állampolgárságú, nem magyar ajkú gyerekek együttes gondozása, nevelése számunkra azzal a hozadékkal jár, hogy gyermekeink megtanulnak eligazodni egy más ország, egy más nemzet értékei, normái, szabályai között. A magyar gyerekek nyitottakká válnak mások befogadására, elfogadására, az együttélés formáinak megélésére. Cél: az integrációt úgy kívánjuk megvalósítani, hogy a bevándorló gyerekek saját népükhöz való csoport identitását tiszteletben tartjuk. Multi-kulturális szemlélet: a multikultúrális nevelés figyelembe veszi a sokszínű, sokféle kulturális háttérrel rendelkező társadalomban megfogalmazódó eltérő igényeket, szükségleteket, a plurális értékeket. Alapelv: értékként kezeljük a gyerekek állampolgársága, anyanyelve közötti különbségeket. A kultúra őrzését, átörökítését egyetemes emberi jogként kezeljük, ebben nagy segítséget jelent a 2012-ben nyert TÁMOP-3.4.4.B-11/1 sz. pályázat, melynek fenntarthatóságát 5 évig biztosítja a fenntartó. Feladat: az integráció során arra törekszünk, hogy az óvodapedagógus, a tevékenységek megszervezésekor a csoportjába járó külföldi gyerekek országáról, olyan tudáselemeket (hagyomány, zene, szokások stb.) közvetítsen, amelyeket a magyar anyanyelvű gyerekek is megértenek, és kötni tudnak a már meglévő magyar vonatkozású ismereteikhez. A nem magyar kultúrák megismertetésével csökkenteni kívánjuk a bevándorló gyerekek testi, lelki, szociális előítéletekből származó kirekesztettség érzését. A bevándorló gyerekek értékességét egyediségükben, individualitásukban keressük. A nem magyar ajkú gyerekeknél a magyar nyelv elsajátítását óvodai nevelés tevékenységeibe integráltan segítjük, kiemelten a gondozásban, önkiszolgálásban, a játékban. A tevékenységformák végzése során a gyerekek egymásra gyakorolt hatása felerősödik. Az ajánlott, felkínált tevékenységek során a felnőtt beszédpéldát nyújt utánzási lehetőséget adva a gyerekek számára. A csoporton belül történő egyéni bánásmóddal, képességek fejlesztésével segítjük a gyermekek az integrációját, nyelvelsajátítását.


11


Magyarország értékeihez való pozitív kötődés kialakítása. Értékközvetítő munkánk során a magyar zene és hagyományok, a magyar népmese és vers bemutatásakor megteremjük a gyerekek számára azokat a helyzeteket, amelyekben pozitív élményeket, tapasztalatot szerezhetnek. A saját nemzeti identitás, anyanyelv és kultúra megőrzését támogatjuk, a lehetőségekhez képest minden befogadott kisgyerek (anyanyelvével megegyező nyelvet beszélő társsal) a saját anyanyelvét is gyakorolhatja. Részletezve a 2. SZ MELLÉKLETBEN CÍME: INTERKULTURÁLIS PEDAGÓGIAI PROGRAM A MIGRÁNS GYERMEKEKET NEVELŐ ÓVODÁK SZÁMÁRA

Romák integrációja Óvodánk körzetében nagyon kis létszámban élnek roma családok, akik már nem vallják magukat cigánynak, nem őrzik hagyományaikat. A felvett gyermek létszámból a roma gyermekek aránya nem éri el a 10%-ot. Cél az integrációban, hogy olyan életközösséget kívánunk számukra biztosítani, ahol boldog, kiegyensúlyozott, óvodás gyerekek lehetnek. Megélhetik a többséghez tartozás és az elfogadás élményét, a különbözőség tiszteletét. Feladataink: •

• • •

Amennyiben ápolja a család etnikai hagyományait, a szokásaikat megismerjük. A roma családokkal megismertetjük értékeinket, hagyományainkat, Helyes viselkedésmintákat közvetítünk a kudarc, a vélemény-különbözőség, a bírálat elviselésére, a társak előtti pozitív megerősítésekkel. A vágyak késleltetésére is megtanítjuk a gyerekeket, és a helyes étkezési, higiénés, érintkezési kultúra kialakítására törekszünk.

Fontos, hogy a szülő biztonságban érezze gyermekét az óvodánk falain belül, ezáltal megéreztetjük, hogy nem nélkülözhetik az intézményes nevelés segítségét. A gyerek elfogadása, az ingyenes étkezés, a rendszeres nevelési segély motiválja a roma szülőt, hogy igénybe vegye az intézményes nevelést. A gyermekvédelmi felelős feladatai a hátrányos helyzetű, migráns vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek esetében részletesen az óvodai esélyegyenlőségi programban található.


12


III. Óvodánk nevelési feladatai Az óvodai nevelés általános feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, személyiség fejlődésének és szocializációjának biztosítása. Ezen belül: •

az egészséges életmód alakítása,

•

az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása,

•

az anyanyelvi- értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

III. 1 Egészséges életmód alakítása •

• • •

• •

• • •

•

Programunk lényeges eleme a gyermek életkori sajátosságaiból fakadó mozgásigény kielégítése, egyéni teljesítőképességének figyelembe vétele mellett a térbeli tájékozódás, mozgáskészség tervszerű fejlesztése. A mozgás szeretetére építő életmód megalapozása. A gyermekcsoporthoz kialakított napirend és ennek rugalmas kezelése. A gyermekről egyéni és életkori sajátosságainak megfelelő gondoskodás, testápolás. Az egészséges fejlődéséhez optimális tárgyi feltételek biztosítása – környezet- esztétika és higiénia, A környezet szeretetére, védelmére, óvására való nevelés A primer prevenció szolgálja az egészségnevelésben: a betegség megelőzését, a szervezet edzését, a stressz-hatások kezeléséhez szükséges képesség kialakítását. Egészséges életmódra aktivizálás. Edzésnél a természet adta lehetőségek rendszeres kihasználása. A szervezet fejlődésének - növekedés, gyarapodás -, testi képességek kialakulásának elősegítése, valamint mozgásműveltség fejlesztése. Fontos az odafigyelés, az egyenletes terhelés a tevékenységekben. A biológiai fejlettség, életkori sajátosságok figyelembe vételével, megfelelően differenciált terheléssel fejleszthetők a gyermeki képességek. Alulterhelés, amely elmarad a megfelelő biológiai lehetőségektől, gátjává válik a teljesítmény alakulásának. A túlterhelést is kerülni kell.

Részletezve a 3. SZ. MELLÉKLETBEN CÍME: EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM


13


- Gondozás A gondozás az óvodai nevelés egyik alapvető tevékenysége, mely hozzájárul a gyermek fejlődéséhez, egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez. Megteremti a nevelési hatások kedvező érvényesülésének feltételeit. elősegíti az egész személyiségfejlődést. Nevelő hatása a gondozási műveletek önálló gyakorlásában és a képességek differenciált fejlesztésében valósul meg. Célja: a kisgyermek szükségleteinek kielégítése, testi gondozása, egészségvédelme, egészséges életmódbeli szokások kialakításának segítése. A gondozás bensőséges gyermek - felnőtt kapcsolatra épül, érzelmi töltést adva a szokások, szabályok belsővé válását segítik. Óvodánk feltételrendszere, szokásrendje maximálisan elősegíti a gyermekek életkorának megfelelő egészséges fejlődést. Elősegítjük a testi képességeik fejlődését és megalapozzuk az egészséges életvezetési és egészség-megőrzési szokásokat. Az óvodapedagógus feladatai a gondozás terén: • •

•

•

• • •

• • • •

•

Teremtse meg az egészséges óvodai környezetet. Alakítson ki nyugodt, szeretetteljes, kiegyensúlyozott légkört. Gondoskodjon a gyermek megfelelő gondozottságáról. Nyújtson segítséget - igény szerint - a gondozási tevékenységek megoldásában, a szokások kialakításához és a készségszint eléréséhez. Használja ki a gondozási tevékenységben rejlő képességfejlesztést, pl. önállóság, segítőkészség, alkalmazkodóképesség kialakításában. Az óvodapedagógus a gondozási műveletek nevelő hatásának érvényesítését segítse elő kommunikációs, ismeretnyújtó, beszélgető helyzetekkel, amelyek segítik a gyermeket a veszélyhelyzet felismerésében, a cselekvő magatartás kialakításában. A gyermek egészséges gondozása céljából működjön együtt a családdal, vegye figyelembe a családból hozott egészségügyi-, étkezési szokásokat, ízlést. Elégítse ki a gyermek alapvető fizikai - és érzelmi szükségleteit. Ösztönözze a gyermekeket abban, hogy teendőit az óvodapedagógussal együttműködve, de egyre önállóbban végezze! Kirándulások, séták alkalmával gondoskodjon a gyermekek szükségleteinek higiénikus kielégítéséről. Szűrővizsgálatok alkalmával - óvoda orvos, fogorvos - beszélje meg a prevencióval kapcsolatos teendőket. Otthonról „hozott” szokásbeli rendellenességek, egyszerűbb pszichés hibák korrekciója – pszicho-higiénés nevelés Szorgalmazza a szülőknél az egészség megóvására figyelést - szükséges kezelések elvégzését /Pl. fogorvosi kezelés, védőoltások/. A gyermek testi épségének védelme és a baleset-megelőzés szükségessé teszi a felnőtt, elsősorban az óvodapedagógus - dajka gyermekszerető partnerkapcsolat állandó kontrollját, a tevékenységekben segítést. Szervezze meg a gyerekek életritmusát (napirendjét), alakítson ki ezen alapuló szokásokat. /elegendő idő a gyermekeknek a tevékenységekhez, egyéni tempójú fejlődéshez/.


14


Tevékenységek és időtartamuk a napirendben Időtartamok Tevékenységek 6.00 – 9.00 Játék, szabadon választott tevékenységek, egyéni fejlesztések, kezdeményezések, gondozási tevékenységek, folyamatos reggeli 900-ig 9.00 – 10.30

Játék, szabadon választott tevékenységek, kezdeményezések, tevékenységekbe megvalósuló tanulás, egyéni fejlesztések, mindennapos mozgás, testápolási teendők végzése, öltözködés

10.30 – 11.50

Szabad játék, szabadon választott tevékenységek a csoportszobában, illetve a szabadban, tevékenységekbe megvalósuló tanulás, séták szervezése, egyéni fejlesztések Átöltözés, testápolási teendők elvégzése, terítés, ebédelés, teremrendezés

11.50 – 13.00

13.00 – 15.30

Pihenés–folyamatos ébredés–öltözködés, testápolási teendők végzése, folyamatos uzsonna, teremrendezés

15.30 – 18.00

Játék, szabadon választott tevékenységek, egyéni fejlesztések

A napirend folyamatosságával és rugalmasságával alkalmazkodunk a gyermekek életkoronként is eltérő szükségleteihez, életritmusához, kívánt tevékenységek megválasztásához. Állandóságot az étkezésekhez az étel csoportba kerülésének időpontja ad. A folyamatos étkeztetéssel megteremtjük az egyéni tempójú fejlődéshez a feltételeket és lehetőségeket. A napirend lehetővé teszi a kisebb csoportokban tevékenykedő gyermekek megfigyelését, fejlesztését. A gyermekekre figyelés lehetőségével az egyéni fejlesztés lehetőségeit teremtettük meg. Pedagógiai asszisztens - dajka – óvodapedagógus együttműködése a gondozásban: A nevelőmunka feltételeinek megteremtésében, gondozási feladatok ellátásában az óvodapedagógust a dajka segíti. A segítségadásban meghatározó az óvodapedagógus útmutatása. A tevékenységekben való részvételnél a dajka vegye figyelembe a gyermek életkorát és egyéni fejlettségét, egyéni képességeit. A dajka nevelőmunkában való részvétele, az egészséges életmódra nevelés szokásrendszerének kialakítása terén:  segíti az óvodapedagógust az egészségügyi szokások kialakításában, szabályok automatizálásában, az óvoda óvó-védő funkciójának teljesítése során  csoport szoba és berendezéseinek tisztántartása, rendjének megteremtése,  kulturált étkezés feltételei, és étkezés elsajátítatásában segíti a gyermeket, Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101 Budapest Kőbányai út 30

15


    

öltözőszekrény, öltöző, mosdók rendje, tisztasága, valamint a gyermekek igényeit szolgáló környezet - kialakításában való aktív részvétel az önállóságra nevelés elveinek megvalósításával segítsen a gondozásban: az étkezés, öltözködés, ruhák rendben tartása, mosdó használat, a tisztálkodás, testápolás, a gyerekekről kapott információt a felettesei felé való továbbítása, az intézményben szerzett információt szakmai titokként kezelje; a gyermekről felvilágosítást a szülőnek az óvodapedagógus adhat udvari játékok használata, játékok tisztasága.

Egészséges életmód tevékenységi területei Étkezés Étkezésre minimum 1 órás időkeretet biztosítunk. Ez lehetővé teszi, hogy a gyermek igényének, tevékenységének megfelelően üljön asztalhoz és egyéni tempóban, nyugodtan fogyaszsza el az ételt. Egymásra nem várnak. A kultúrált étkezési módok, szokások, szabályok megismerésében segítséget kapnak az óvodapedagógustól és a dajkától. Étkezésnél egyéni igényeket figyelembe veszünk. Allergia esetén külön diétás ételszállításról gondoskodik a fenntartó. A mindennapokban konyhánk tárgyi eszközökkel, segíti a közvetlen élmény- és tapasztalatszerzés, cselekedtetés feltételeinek megteremtését. Így maguk a gyermekek is tevékenyen részt vesznek az egészséges ételek készítésében, - pl. káposztasavanyítás, gyümölcs-, zöldség saláta, kompótkészítés. Óvodánk víztisztítóval rendelkezik, a nap folyamán a gyermekek részére folyamatosan tisztított vizet adunk iváshoz. Testápolás A folyamatos napirend biztosítja, hogy adott időben kevés gyermek tartózkodik a mosdóban. Így nyugodtan végezhetik a tevékenységüket, több segítséget kaphatnak dajkától, óvodapedagógustól. Lehetőség van a különböző higiénés szokásokkal érkező gyermekek egyéni szükségleteit figyelembe venni a nevelés folyamatában. Az intimitás megőrzése, a természetes viselkedés az óvodapedagógusra, dajkára vonatkoztatva egyaránt elvárt követelmény. A betegség megelőzés és az egészség megőrzés szokásainak kialakítása elsődleges feladatunk a fertőzésveszély csökkentése érdekében folyékony szappant biztosítunk a mosakodáshoz. Levegőtisztítók üzemeltetése a csoportokban. Öltözködés Az öltözködésnél az óvodapedagógus a pedagógiai asszisztens, a dajka nyújt segítséget, lehetőséget adva a gyermekeknek egymás segítésére is. Ebben az egymásra figyelő légkörben a gyermekek nyugodtak és gyorsabban önállósodnak. A gyermekek egészségének védelmére a csoportszobában a váltócipőt és váltó ruhát kérünk a szülőktől. Az egészségmegőrzés érdekében elvárásunk a családtól a napi tiszta, a szabad mozgást biztosító kényelmes ruha, udvari mozgáshoz szabadidő ruha. A délutáni pihenéshez 4 éves kortól ajánlott a pizsama.


16


Pihenés, alvás Időkeretek: • 3-4 évesek számára 2, 20 óra • 4-5 évesek számára 2 óra • 5-7 évesek számára 1 óra Nyugodt, csendes 60 perces lazító pihenés 5-8 éves korban is szükséges. Az ebéd folyamatossága és az előre előkészített fekvőhelyek lehetővé teszik a megjelölt időkeretek, egyéni alvásszükségletnek legjobban megfelelő alkalmazását. A kevesebb pihenést igénylő gyermekek, ha maguktól felébrednek, vagy 60 perc pihenés elteltével felkelhetnek. Társaik nyugodt alvását nem zavarva uzsonnához készülhetnek vagy az asztalnál óvónő által kijelölt tevékenységet végezhetnek. A több alvást igénylő gyermekek tovább alhatnak a napirendben minimálisan meghatározott időnél. Edzés A szabadlevegőn történő edzés során lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyermek állóképessége a korának megfelelő szintre fejlődjön. Az óvoda udvara évszakok függvényében biztosítja az edzéshez a feltételeket. Módunk van arra, hogy nyáron reggel 7 órakor az udvaron fogadjuk a gyermekeket. A levegőzést mozgásos játékkal, kondicionáló tevékenységekkel egybekapcsolva tesszük a gyermekek számára vonzóvá. Kedvezőtlen időjárás esetén a tornaszoba nyújt lehetőséget az intenzív mozgásra. Télen is minimálisan 1 óra levegőzés szükséges, kivétel a - 10 °C, erős szél, eső esetén. Nyáron van lehetőség a vizes edzésre – pancsolás, zuhanyozás, vizes játékok szervezésével. A napfürdőzés és vizes edzés alkalmazásakor az egyéni érzékenységre, az edzés - pihenés időarányaira külön figyelünk és árnyékos helyen az aktív pihenést szorgalmazzuk. Füves, homokos területen mezítlábas járásra biztatjuk a gyermekeket. Mozgás A mozgás jelentős szerepet tölt be az egészséges életmódra nevelésünkben. A változatos mozgáslehetőségek, melyet programunkban biztosítunk, kedvezően befolyásolja a gyermek szervezetének fejlődését. A tornaszoba, és az udvar változatos eszközei, tiszta biztonságos környezete szolgálja a gyermekek különböző mozgásigényének kielégítését. Részletesen a mozgás fejezetben. A szervezett séták, kirándulások az élmény-és tapasztalatszerzést kapcsolják össze a szabadban végzett mozgással. Az óvodapedagógus feladatai: 

 

Folyamatos megfigyeléssel kövesse nyomon a gyermek növekedését, fejlődését együttműködve a speciális szakemberekkel.  Intézményünkben a tehetséggondozási program keretében lehetőséget adunk a kiemelkedő képességű gyermekeknek szervezett keretek között történő intenzív mozgáson keresztül a tehetség kibontakoztatására. Az Óvoda és a család nevelésének összehangolása érdekében igény szerint ajánljon napirendet a szülőknek. Biztosítsa a gyermekek alapvető fizikai, érzelmi szükségleteinek kielégítését


17


      

Ösztönözze a gyermekeket abban, hogy teendőit az óvodapedagógussal együttműködve, de egyre önállóbban végezze! Gondoskodjék az egészséges, biztonságos környezeti és tárgyi feltételekről. A gyermeki tevékenységekhez kapcsolódó veszélyforrásokra hívja fel a gyermekek és dajka figyelmét. Az ehhez kapcsolódó viselkedési formákat tanítsa meg, dokumentálja ennek tényét, idejét a csoportnaplóban. Győződjön meg az elsajátítás eredményességéről. A csoportban dolgozó óvodapedagógusok, a dajkák bevonásával határozzák meg a gondozási feladatok pontos menetét, a gyakorlás és rögzítés érdekében. Az egészséges életmódra nevelés tevékenységei során, az óvodapedagógus tudatosan használja a tevékenységben megvalósuló tanulási képességek fejlesztését. Az egész nap folyamán kísérje figyelemmel a gyermekek egészségi állapotát, az ápolásra, speciális gondozásra szoruló gyerekek szüleivel tartson folyamatos és rendszeres kapcsolatot az együttnevelés érdekében.

A gyermekek tevékenységei:  A gyermek óvodába lépéstől önállóan táplálkozik, fokozatosan megtanulja a táplálkozással kapcsolatos önkiszolgálási teendőket.  A gyermek naponta többször mosakszik, fésülködik, fogat mos.  Kezdetben segítséggel, később önállóan orrot fúj.  Megtanulja kezelni a vízcsapot, WC-t.  Egyre önállóbban öltözködik, érzékeli és jelzi a hőmérsékletváltozás miatti ruha szükségletét.  Sokat mozog.  Részt vesz a szervezett mozgás tevékenységekben.  Évszaktól, időjárástól függően a lehető legtöbbet tartózkodik a szabadban.  Délután alvásigényének megfelelő ideig alszik. Fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére gondozás területén • •

• •

• • • •

• •

A testápolási szokásoknak megfelelően a gyerek teljesen önállóan, felszólítás nélkül mosakodik, fogat mos, fésülködik. Zsebkendőt önállóan használja. Testi szükségleteinek kielégítését szándékosan irányítani képes. Tisztálkodási eszközökre vigyáz, tisztántartja, helyére teszi. Önállóan öltözik, vetkőzik, ki-be gombolja ruháját, cipőjét befűzi, beköti. A ruháját esztétikusan összehajtva a szekrénybe helyezi. Ügyel saját külsejére, melyben megjelenik gondozottságra, szépre törekvés. Önállóan eldönti, hogy mennyi ételt fogyaszt, önállóan tölti a folyadékot a kancsóból. Esztétikusan terít. Készségszinten használja az evőeszközöket, kulturáltan étkezik. Étkezés közben halkan beszélgetnek. Környezetében igyekszik mindenütt rendet tartani. Társát figyelmezteti testi épségének megóvása érdekében, veszély esetén felnőtt segítségét kéri.

• Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101 Budapest Kőbányai út 30

18


Eszközjegyzék Kulturált étkezési eszközök, terítéshez, étkezéshez Tisztálkodási eszközök, Öltözőszekrény Fektetők, ágyneműk, pizsamák, Párologtató, légtisztító, víztisztító, levegő tisztítók Tornaszoba – tornaszerek Pancsoló medence, kerti zuhany, Homokozók, udvari tornaszerek III. 2 Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Szocializáció, érzelmi nevelés Célja: Gyermekeink a társas együttélés alapvető szokásrendszerének kialakításával, az emberi normák elsajátításával aktív, teljes tagjai legyenek a gyermekközösségnek, ahol megtanulnak társaikkal együttműködni és a különbözőséget elfogadni. Abban a szociális térben, amelyet az óvoda biztosít fejlődnek szociális képességeik és készségeik. A szocializáció a gyermek születésekor kezdődik családi környezetben. Óvodába lépéskor az új környezet elfogadásához az új örömforrások átélése vezethet el legtermészetesebben, amelynek alapja az érzelmi biztonság és az egyéni szükséglet kielégítése. Az óvodás gyermek mások cselekvésének eredményét megfigyelve tanul. Utánzás útján sajátít el magatartásmódokat, értékeket. A csoport hatása annál jelentősebb, minél gazdagabb lehetőséget nyújt az egyénnek a sokszínű tevékenységre, a társas együttműködésre, szerepvállalásra, élményszerzésre. A közösségben az együttes tevékenység, másokra figyelés biztosítja a közösségi magatartás fejlődését. Fokozódik a gyerekek aktivitása, önállósága, az együttműködés érdekében kölcsönös engedményekre is készek, maguk is alakítják a közösségi szokásokat. Nyitottak és képesek az adott tevékenység elvégzéséhez szükséges fegyelemre. A nevelés hatására alakul ki a tettek mind objektívebb megítélése, a gyerekek véleménye másokról és önmagukról, valamint az igényük, hogy az egyéni teljesítményeket, a közösen végrehajtott feladatokat a közösség szempontjából mérlegeljék. Az óvodapedagógus feladatai a szocializáció terén:   



Teremtsen otthonos környezetet, amely támogatja az önkifejezést és az autonómiát, lehetőséget biztosítva a gyermek egyéniségének kibontakoztatására, énkép alakítására. Az óvodapedagógus ismerje meg a gyermekek egyéni adottságait az egyéni differenciálás alkalmazása érdekében (anamnézis, rendszeres megfigyelés segítségével) Az óvodapedagógus - modell, aki kialakítja és fejleszti a közösségi szokásokat, példát mutat a különbözőség elfogadására, konfliktus kezelésére. Az óvoda valamennyi felnőtt dolgozójának magatartása legyen határozott, őszinte, szeretetteljes, elfogadó - minta értékű. Gyermek - felnőtt kapcsolatban az óvodapedagógus alapozza meg és alakítsa ki a kapcsolattartás alapvető normáit stabil szokás- szabályrendszer ki-


19






 

alakításával, a kívánt viselkedési módokat - udvariassági szokásokat, a társas élet szabályaihoz való alkalmazkodást. A gyermekek kapcsolatainak alakulását kísérje fokozott figyelemmel, megerősítéssel segítse a kapcsolatok érzelmi stabilizálását. A visszahúzódó gyermekeket közös tevékenységekbe való bevonással segítse az "együtt lenni jó" élményének megéléséhez. Ismeri és érti a felnőttek és a gyermekek metakommunikációs jelzéseit (elismerés, nem tetszés, biztatás, öröm, szomorúság, bánat) Az óvodapedagógus ismerje meg a gyermekek egyéni adottságait az egyéni differenciálás alkalmazása érdekében (anamnézis, rendszeres megfigyelés segítségével) Az óvodapedagógus - modell, aki kialakítja és fejleszti a közösségi szokásokat, példát mutat a "másság" elfogadására, konfliktus kezelésére. Az óvoda valamennyi felnőtt dolgozójának magatartása legyen határozott, őszinte, szeretetteljes, elfogadó - minta értékű. A gyermekeket közös tevékenységekbe való bevonással segítse az "együtt lenni jó" élményének megéléséhez. Elemezze, vizsgálja a gyermekek társas kapcsolatát, hogy a gyermek szocializációjához a legmegfelelőbb pedagógiai módszert tudja választani.

Dajka – pedagógia asszisztens - óvodapedagógus együttműködése a szocializációban A dajka, pedagógiai asszisztens részvétele, az adott közösség szokás- szabályrendszerének kialakításában:      

a csoport szokás-szabályrendszerével kialakított viselkedési normák erősítése, megtartása a kapcsolattartás alapvető szabályainál a különleges bánásmódot igénylő gyerekek esetében, empatikus, megértő magatartást tanúsítson, helyes viselkedési minta közvetítése az udvariassági szokások, és a segítés, tolerancia, együttérzés gyakorlásához, a társas élet szabályaihoz alkalmazkodás elősegítése. a gyermekek igényeit szolgáló biztonságos és támogató légkör kialakításában való pozitív attitűddel való részvétel. az együttes tevékenységekben a gyermekek érdeklődésére számot tartva megmaradjanak az örömforrás feltételei. Az új dolgok megértése, elfogadása, a rácsodálkozás, vagy a kellemes élmény újraélésének, ismétlésének lehetősége. A problémák megoldásával együtt járó sikerélmény.

Szocializáció tevékenységi területei Közvetlen környezetben: A csoportban közösen átélt élmények változtatják az adott gyermek viselkedésmódjait, lehetővé téve az önértékelés, önismeret kialakulását, a közösen végzett tevékenységekben összehasonlítási lehetőséget kínálva. A gyermek tevékenységi vágyának kielégítésével gyakorolja a felnőttekkel és társakkal a kapcsolattartás szabályait, tapasztalatot szerez a konfliktusok megoldásában. A felnőttekkel (szülő, vendég, óvoda dolgozója), csoporttársakkal való kapcsolat alapja az egymás iránti Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101 Budapest Kőbányai út 30

20


tisztelet, figyelmesség. Együttélésben fontos a segítségnyújtás gyakorlása, örömszerzés mások számára. A napi tevékenységekben gyakorolják a kudarcot elviselni, önfegyelem és türelmes viselkedés kialakulásával. Az együttélés szabályaihoz alkalmazkodó viselkedés betartását - verbális és kommunikációs helyzetekben is - segíti a csoport jelenléte. Beszélgetésekben saját és mások érzéseinek megfogalmazása, elfogadása kapcsolatok erősítését szolgálja. A csoportban a kortársi kapcsolatok alkalmat adnak a különböző játék és élethelyzetek, problémák többirányú megközelítésére, lerövidítik az ismeretek tapasztalatszerzés útját, s így segítik a rugalmas gondolkodás kialakulását. Kapcsolattartás területei: Óvodakezdés a családdal A gyermek első találkozása az óvodával és tárgyi környezetével meghatározó lehet az óvodai beilleszkedésnél. Ezért már a beiratkozás előtt egy hónappal lehetőséget biztosítunk az óvodával, óvoda dolgozóival való ismerkedésre. A családot nyitott délutánokon (várhatóan) a leendő kiscsoportos óvodapedagógus fogadja. Az óvodánk iránt érdeklődő szülők és gyermekek ismerkedhetnek a tornaszoba, csoportszoba, udvar eszközeivel. A beiratkozás alkalmával elvárjuk a gyermeket is. Kapcsolatfelvételt bemutatkozással kezdeményezzük és a gyermek számára vonzó, mozgásra ösztönző eszközt ajánlunk. A szülők az óvodánk működést meghatározó dokumentumaival ismerkedhetnek, mint a minőségirányítási program, pedagógiai program, házirend, SZSZ. A tájékoztató szülői értekezleten ismerkednek a szülők óvodánk pedagógiai, működési rendszerével, a beszoktatás szervezésével. A szülők egyéni kérdéseikre választ kapnak. Az óvodakezdéssel kapcsolatosan egyéni kéréseket is figyelembe veszünk az adott gyermek érdekében, de nem a többség kárára. A gyerekek befogadását szüleikkel közösen az óvodai nevelési év első napjától kezdjük fokozatosan, igény szerinti időtartamig. A két óvodapedagógus együtt fogadja a családokat augusztusban. Szeptember első hetében még 3 napon keresztül a kiscsoportban mindkét óvodapedagógus egész nap dolgozik (a gyermekek érkezésétől távozásig). A befogadás ideje alatt a szülőkre is odafigyelünk, hogy kialakuljon bizalmuk az óvodapedagógusok, és az óvoda felé. A családlátogatás, - környezettanulmány elkészítése - beszélgetés már az óvodapedagógussal való közvetlen ismerkedést jelenti. Óvodánkba kerülést követően a lehető legrövidebb időn belül, de minimum két hónapon belül. Hátrányos, veszélyeztetett gyermeket minden évben meglátogatunk, de ha a család nem szorul segítségre, akkor az óvodai évek alatt egy alkalommal látogatnak el az óvodapedagógusok. Nemcsak az óvoda dolgozói várják szeretettel az érkező kisgyermeket, hanem a már óvodánkba járó ovisokat is felkészítjük az újonnan érkezők fogadására. Az óvodapedagógus feladatai a gyermek óvodába fogadása esetén • A családlátogatásra alaposan készüljenek fel. Benyomásaikat rögzítsék a gyermek személyi anyagában. (HOM leltár) •

Az óvodapedagógusi páros, a pedagógiai asszisztens, a dajka egyeztessék módszereiket, az együttműködés szabályait, hogy a gyermek minél előbb, és minél biztosabban tudjon eligazodni az óvodai élet rendszerében.


21


•

Érvényesítsék a differenciált egyéni bánásmód elvét

•

Adjanak elegendő időt, helyet, eszközt, élményt a gyerek számára

•

A bölcsödéből érkezett gyerekek számára is biztosítjuk mindazokat a feltételeket, amit az otthonról jövő gyermekeknek és szüleiknek biztosítunk.

•

Legyenek a szülő problémáira nyitottak, segítsék Őket az óvodai élet szabályainak megismerésében, és az azokhoz való alkalmazkodásban.

Kapcsolattartás formái az óvoda többi csoportjával: • A már óvodások segítik a fiatalabbakat, újonnan érkezőket az óvoda megismerésében, különböző tevékenységekben való részvételben, közös ünneplésben. • Közös kirándulások, séták. • Közösen szervezett ünnepélyek, jeles napok, ajándékozás. Ünnepek: A természet változásai befolyásolják a tevékenységi formákat. Az évszakok változásai magukkal hozzák az adott időszakra jellemző tennivalókat, különösen egy-egy évszakhoz kapcsolódó ünnepre, jeles napra készülésnél. Az ünnepre készülésben átélt emberi magatartás érzelemgazdagsága nemesíti a lelket, ismeretet, életmódot alapoz (ajándékkészítés, sütés). A gyermekekben, saját hazájuk népszokásainak megismerésével erősödik a szülőföldhöz való kötődés érzése. A Mikulás, karácsony, farsang, húsvét, pünkösd kiemelt közös ünnep óvodánkban. Ünnepeink szervezésénél - a néphagyományból a tiszta érzést és gondolatokat közvetítő - népszokásokra építünk (Betlehemezés, télűzés, locsolkodás, pünkösdölés). A jeles napoknál is - a helyi lehetőségeket figyelembe véve (Márton napja, Lucázás, zöldág járás) - a népszokások szellemiségét, magyarsághoz tartozás érzését adjuk át a gyermekeknek. A szokásokhoz kapcsolódó tevékenységekből azokkal ismertetjük meg őket, amelyek számukra érdekesek és a valóság - természet változásainak - megismerését segítik. További közös ünnepek: •

társadalmi-, természeti ünnepek.

Az adott gyermekcsoportban szervezett ünnepek: •

születésnap, anyák napja, évzáró.

Óvoda - család együttműködése a szocializáció területén

Az együttnevelés fontosságát a nevelési elveink között is megfogalmaztuk. Célunk A család és az óvoda partneri kapcsolata váljék pedagógiai hatások forrásává. A családi és az óvodai élet közötti folyamatosság biztosítása


22


Alapelveink • A gyermek fejlődéséért a szülő a felelős, az óvoda ebben segítője a szülőnek. • Fontos, hogy a szülő megismerje az intézményünkben folyó nevelőmunkát, így megnyerjük támogatását, együttműködését nevelési feladataink megvalósításához, ami a gyermek fejlődésének feltétele. A család felelőssége elsődleges. Tiszteljük, elfogadjuk a szülőt, a család szokás-, szabályrendszerét, ugyanakkor elvárjuk, hogy a szülő is elfogadja az óvoda házirendjét, a csoportok szokás-szabályrendszerét. Az óvodapedagógus feladatai a kapcsolat alakítása terén: • • • • • • • • •

A családok eltérő gyermeknevelési szokásainak, igényeinek megismerése. A kapcsolatunk folyamatos bizalomra épülő, segítő, őszinte, partneri, együttműködő, a családi neveléshez visszacsatoló. Rugalmasan, az értékeinkhez, a vállalt küldetésünkhöz igazítva kezeljük a szülők elvárásait. Az óvodapedagógus közvetítse a megértő, türelmes elfogadást, az empátiát. A tudomásunkra hozott és/vagy jutott információkat bizalmasan, tapintattal kezeljük. A megszerzett bizalom megtartására törekszünk. Átmenetnek tekintjük az óvodai nevelést a családi és az iskolai nevelés között. Hátrányos környezetben élő szülőknek segítséget nyújtunk, hogy a törvényben meghatározott kötelezettségeiknek eleget tegyenek, A speciális szolgáltató intézmények és családok közötti kapcsolat kiépítését segítjük. Szülői igény esetén különböző pedagógiai szolgáltatásokat is szervezünk. A szervezésnél figyelünk arra, hogy a foglalkozások a gyermeket ne terheljék túl, hanem kiegészítsék az óvodai nevelést és az alapfeladat ellátását ne zavarják.

Kapcsolat az óvodai élet folyamatában Szülői értekezlet: évkezdetekor a nevelési célokkal, feladatokkal, óvodánk szokásrendszerével, együttműködés lehetőségeivel ismerkedés közvetlen, egymásra figyelő légkörben. A január végi szülői értekezletek témája speciális, tájékoztató szándékkal szerveződnek szakember meghívásával, pl. orvos, logopédus, tanító, iskolaigazgató. A szakmai napok rendezvényeihez kapcsolódik az év végi szülői értekezlet ahol a tanév eredményeinek megbeszélése, a nyári óvodai működés feltételeiről tájékoztatás, a szülők által felvetett problémák megvitatása zajlik - szülők átadják egymásnak nevelési tapasztalataikat, élményeiket. Faliújság: felhívások, aktuális teendőkről, programokról tájékoztatás. Számítógépen tároljuk, a gyerekek programjairól, szervezett tevékenységeikről készült fotókat, és dokumentumokat, és biztosítjuk a hozzáférést a szülők számára. Kiállítások: gyermekek esztétikus munkáiból. Fogadóóra: lehetőséget nyújt, hogy a szülő(k) - óvodapedagógus(ok) tájékoztassák a szülőt a gyermek fejlődésével kapcsolatos tapasztalatokról. Az óvodapedagógus elfogadó viselkedésével bizalmat ébreszt a szülőben, mely az együttnevelés alapja. Szülői Szervezet: tagjai közvetlen kapcsolatépítők és összekötők a szülők, óvodapedagógusok, óvodavezetés között. Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101 Budapest Kőbányai út 30

23


Részt vesznek a szülők, gyermekek részére szervezett programok előkészítésében, lebonyolításában. A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végén: •

Ragaszkodik társaihoz, felnőttekhez, óvodánkhoz. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozza nyilvánosságra.

•

A gyermeknek igényévé válik a helyes viselkedési szabályainak betartása - egymást figyelmeztetik a szabályok megszegése esetén.

•

Megtanul másokkal kapcsolatot építeni, kommunikálni és kooperálni - képessé válik arra, hogy önmagáért és másokért felelősséget érezzen. Örül a közös sikernek.

•

Aktívan részt vesz közös tevékenységekben, együttműködik másokkal, elfogadja a tennivalótól függően az alá-, fölé-, mellérendelt viszonyokat. Konfliktushelyzetben társaival egyezkedik. Kialakul konfliktust megoldó képessége.

•

Kialakul a csoport élete iránti érdeklődés - észreveszi ki, miben szorul segítségre.

•

Közösségért szívesen tevékenykedik, bízik saját képességeiben. Kezdeményező és van kitartása az akadályok legyőzéséhez. Képes kívánságait módosítani, elhalasztani.

•

Elfogadja társának különbözőségét, kapcsolatot tart vele, tiszteletben tartja

•

Ismeri és érti a felnőttek és a gyermekek metakommunikatív jelzéseit (elismerés, nem tetszés, biztatás, öröm, szomorúság, bánat)

•

Törekszik az igazmondásra, ki tudja fejezni érzelmeit

•

Ismerje szűkebb, tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja

III. 3 Az anyanyelvi- értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása III. 3. 1 Anyanyelvi fejlesztés Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az óvodai anyanyelvi-, kommunikációs nevelés a nevelőmunkánk minden területén közvetítő elemként jelen van, a nevelési cél megvalósulásának eszköze. A teljes közlésrendszert a szóhoz kötött kifejezések és a szavakon túli, egyéb jelenségek alkotják /mimika, gesztus, tekintet, empátia, hangsúly, hanglejtés, hangerő, hangszín, kongruencia/. Az anyanyelvi nevelés a közlést és a megértést célozza meg, mivel a beszéd a legfőbb eszköze az érintkezésnek, gondolkodásnak a szocializációs folyamatban. A helyes, szép beszéd mélyíti a gyermek érzelmeit, erősíti biztonságérzetét, fejleszti esztétikai érzékét, gazdagítja ismereteit, növeli tájékozottságát, előkészíti az új ismeretek befogadására. A beszédkapcsolatok kialakulásának alapja az óvodapedagógus és gyermek közötti szeretetteljes viszony, a jó csoportlégkör. Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101 Budapest Kőbányai út 30

24


Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi nevelés területén:            



  

Fejlessze anyanyelvi kultúráját úgy, hogy az legyen minta /stílus, hanglejtés, dinamika/. Mondatszerkezete legyen egyszerű - a gyermek számára jól érthető, szemléletes, változatos. Beszédhelyzetek teremtésével tegye lehetővé, hogy a gyerekek beszélhessenek örömeikről, problémáikról és azokról a dolgokról, melyek őket foglalkoztatják. A jó beszédlégkör alapja a bátor megnyilatkozásnak. Teremtsen helyzeteket, amelyekben a gyermekek kérdezhetnek, válaszoljon nekik, kérdezze vissza őket, engedje, hogy a kialakult beszédhelyzetekbe az érdeklődők bekapcsolódhassanak. Segítse az okok, következmények, kérdések, válaszok helyes megfogalmazását. Tudatosítsa a gyermekekben, hogy a feltett kérdésre többféle válasz adható, amelyek igazak, de lehet közöttük hamis is. Segítse és erősítse meg a gyerekek beszédkapcsolatait, kommunikációját, metakommunikációs jelzéseit. A beszédértés fejlesztése érdekében változatos módszereket alkalmazzon. Nyújtson anyanyelvi élményt, tapasztalatot különböző tevékenységekkel a fejlesztés érdekében /pl. bábozás, mesélés, dramatizálás, színház, kiállítások, múzeum látogatásával/. Az anyanyelv szeretetére neveljen A napi élethelyzetek gyakorlásához biztosítsa a feltételeket /pl. találkozás, emberek érzelmei, történetek eljátszása, állatok szokásai/. Az óvodapedagógus ismerje meg a gyermek családi környezetének anyanyelvi szintjét, és a fejlesztés során ebből induljon ki. A hátrányos helyzetű, ingerszegény környezetből jött gyermekeknél a nyelvi hiányosságok pótlása szeretetteljes bánásmóddal, élményszerző alkalmakkal, a környező világ felfedezésével, beszédszituációk teremtésével, anyanyelvi játékok szervezésével. Mindez a fejlesztő pedagógussal együttműködve történjen. Mérje fel a gyermek beszédkészségét, kísérje figyelemmel a gyermek fejlődését. Ismerje fel a beszédhibákat. A beszédtechnika fejlesztése, a helyes kiejtés gyakorlása logopédus irányításával, illetve vele együttműködve történjen. Kapcsolattartásban /gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek/ követelje meg az udvariasság nyelvi és nem nyelvi formáit /pl. kérem, köszönöm/, segítse elő a beszédfegyelem kialakulását. A durvaságot /udvariatlan kifejezések, csúfolódás/ utasítsa el. Ismertesse meg a családot az óvodában folyó anyanyelvi nevelés céljaival /befogadás, szülői értekezlet, egyéni beszélgetés/.

Tevékenységek A gyermek a környezetében hallott beszédhelyzetekből átveszi a szórend, a ragok, jelek, képzők, névszók, névmások, igeidők, igemódok pontos, érthető használatát. A beszélt nyelvet utánzással elsajátítja, beépíti beszédébe. Óvodás korra esik az anyanyelv intenzív fejlődése. A gyermek lakóhelyi és természeti környezetének megismerése során egyre több kifejezést, fogalmat sajátít el, bővül szókincse, mélyül a szavak jelentéstartalma. A migráns gyermekek, külön anyanyelvi fejlesztésben részesülnek, melyre egyéni fejlesztési tervek készülnek. Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101 Budapest Kőbányai út 30

25


Az összegyűjtött tapasztalatok alapján ok-okozati összefüggéseket ért meg, melyek segítik a megfelelő kapcsolat kialakulását a természeti és társadalmi környezettel. Érzelmeit verbális és metakommunikációs megnyilatkozásainak gyakorlásával egyre jobban kifejezheti, miközben személyes kapcsolatokat alakít ki társaival, felnőttekkel. Csoportos beszélgetés során módja nyílik az összefüggő beszélgetésre, gyakorolhatja az odafigyelést, az alkalmazkodást társaihoz /szerepjáték, beszélgető kör, kommunikációs játék,/. Mintákat kell kapnia, melyek átformálásával, a képzelete segítségével merőben újat tud alkotni. A gondozási feladatok ellátása, jó alkalmat teremt a párbeszéd kialakítására, a szóbeli utasítás megértésének megfigyelésére. A gyermek játékában az átélt helyzeteket cselekvéssel és utalásokkal átszőtt beszéddel kíséri. Kifejezi, mi foglalkoztatja legjobban saját személyét és a világ egészét illetően. A gyermeki munka egyik legfontosabb eleme az összehangolt, közös cselekvésen, beszédkapcsolaton alapuló együttműködésnek. Szükségessé teszi a gyerekek szóbeli kapcsolatát a társakkal, felnőttekkel /közlés, utasítás megértése/. A mozgás, a beszédcselekvést szabályozó szerepét biztosítja. A mozgások irányának, tárgyak helyének jelölésével a téri tájékozódást fejleszti. A gyermek gyakorlatot szerez abban, hogy szóbeli leírás alapján hajtson végre mozgássorokat, sajátítson el szabályjátékokat. Szóbeli utasítás nyomán cselekedjen, hangolja össze mozgását. A matematikai feladatok megoldása, a konkrét tapasztalatok elősegítik a nehéz viszonyfogalmak, névutós szerkezetek alkalmazását, melléknevek fokozásának elsajátítását. A vizuális tevékenységekben a nyelvi, a képi és formai ábrázolás gyakori, együttes alkalmazásával tapasztalatot szerez élményei, érzései többféle módon való kifejezésében. A vers, mese által az anyanyelv szépségeivel ismerkedhet. Szavak, nyelvi fordulatok, szólások, kifejezések, különféle stiláris eszközök használatával gazdagodik a gyermek kifejezőkészsége. A mesefelidézés, dramatikus- és bábjáték segíti az újra átélést, fejleszti a nyelvi emlékezetet, lehetőséget ad az összefüggő beszéd, párbeszéd gyakorlására. A zenei hangképzés a tiszta ejtés, hangsúly, hangerő a hanglejtés dallamának, a szabályos lüktetésű ritmus, a tempó és tempóváltás gyakoroltatásával az élőbeszéd érzelmeket tükröző, jelentést hordozó elemei gazdagodnak a gyermeknél.

Fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végén anyanyelvi nevelés területén:  

 



Az óvodáskor végére többnyire nyugodtan, figyelmesen képes végighallgatni a felnőtt és társai beszédét. A páros és csoportos beszédhelyzetekben megfelelő beszédfordulatokkal összefüggően beszél. A történések időbeli sorrendjét még nem mindig tudja helyesen követni. Jól használja a névmásokat, névutókat, a jövőidejű igeidőt és az igemódokat. Kialakul az anyanyelvi szabályoknak megfelelő, jól érthető, helyes hangsúlyozású, hanglejtésű, hangerejű és sebességű beszéd. Beszédét érzelmeinek megfelelő gesztussal, arcjátékkal kíséri, metakommunikációs jelzéseket használja és értelmezi. A helyzethez illő viselkedési formákkal kapcsolja össze beszédét, így teremti meg, illetve tartja fenn a kapcsolatait. Tisztán ejti a hangokat.


26




Tud egyszerű történeteket, rövid elbeszéléseket, meserészleteket elmondani.

III.3.2. Értelmi fejlesztés megvalósulása a nevelésben

Óvoda és környezete /szociális tér/ Tárgyi környezet, személyek és jelenségek ↓

↑ Motoros rendszer

Nagymozgás-fejlesztés

Finommozgás-fejlesztés

Tevékenységei: Mindennapos irányított mozgás Kötött mozgás Játéktevékenység Szabad mozgás udvaron, teremben stb. Fejlesztő pedagógus: Egyéni célzott fejlesztés 5-7 éves korban részképesség, gyengeség esetén, alapozó mozgásfejlesztés,

Térészlelés-fejlesztés

Tevékenységei: Barkácsolás, bábozás, építés, kézi tornaszerekkel tevékenység, ábrázoló tevékenységek, játék, szem-kéz koordinációfejlesztés, konstruálás stb. Fejlesztő pedagógus: Egyéni, célzott fejlesztés, tanulási zavarok megelőzése 5-7 éves korban, részképesség zavarokból adódó hátrányok kompenzálása

Anyanyelvi nev. Kommunikáció fejlesztés

Percepciós-fejlesztés

Testséma, lateralitás, dominancia, térészle- Vizuális, auditív, taktikus, kinesztetikus kelés, ritmus, tempó, egyensúlyérzék resztcsatornák fejlesztése ↓

Értelmi képességek

A legfontosabbnak tartjuk a motorikus képességet – mint ahogyan azt a fenti ábra mutatja-, mert a mozgás köti össze a gyermeket a világgal. Mozgásos közegben fejlődnek érzékszervei, térészlelése. Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101 Budapest Kőbányai út 30

27


A kommunikáció /intenzíven fejlődik óvodáskorban/ összekapcsol másokkal, a szocializáció eszköze, a gyermeket összekapcsolja a környezetben élőkkel, segíti a tárgyi környezet megismerését. A fejlesztőpedagógia óvodánkban Fejlesztőpedagógiánk a tevékenységben megvalósuló tanulás sajátos területe, melynek az integrációban is jelentős szerepe van. Cél: a gyermek tevékenységbe megvalósuló tanulását megalapozó képességeinek fejlesztése, a képességbeli hátrányok csökkentése, az iskolakezdés megkönnyítése érdekében. Óvodapedagógus feladata a fejlesztő pedagógia területén •

• • • • •

• •

A nevelési év elején a gyermek aktuális fejlettségi állapotának meghatározása az óvoda minőségirányítási programjában jóváhagyott mérőeszközökkel mérési eredménynek megfelelően a fejlesztés tervezése a gyermekre vonatkozóan meghatározni a prevenció, a korrekció, kompenzáció, vagy a tehetséggondozás szükségességét. fejlesztést végző szakemberekkel - óvodán belül – kapcsolatfelvétel igény jelzése az egyéni vagy mikro csoportos fejlesztéshez. folyamatos kapcsolattartás a fejlesztés összehangolása érdekében. építeni kell a csoport fejlesztőhatására az eredményesebb fejlesztőmunka érdekében a fejlesztő tevékenységhez megértő, segítő attitűd megteremtése a különbözőség elfogadása és elfogadtatása a mikro - és makro környezetben

Az óvodai fejlesztőpedagógus feladatai: • • • •

• • • • • •

Elsődleges feladata a prevenció, a részképesség zavarokból adódó nehézségek kompenzálása Ismerje meg az intézmény helyi nevelési rendszerét. A fejlesztő tevékenység megkezdése előtt konzultáljon az óvodapedagógusokkal, az óvodában dolgozó speciális feladatokat ellátó szakemberekkel. Ismerje meg és mérje fel a gyermekek fejlettségi szintjét. A részképesség-zavarokkal, figyelem-, viselkedészavarokkal, a későbbi tanulási tevékenységet megalapozó képességek zavaraival küzdő gyermekek aktuális fejlettségi szintjének meghatározása az óvoda minőségirányítási programjában jóváhagyott, és speciális mérőeszközökkel történik. Az eredmények ismeretében készítsen egyéni fejlesztési tervet, melynek feladatait egyéni, páros, mikro-csoportos, és csoportos formában valósítsa meg. Ismertesse a szülőkkel a mérések eredményeit és nyilatkoztassa a szülőt igényli-e gyermeke speciális fejlesztését. Kövesse nyomon a gyermekek egyéni fejlődését és azt dokumentálja. Alkalmazkodjon a csoportok napirendjéhez, egyeztesse a foglalkozások időpontjait óvodapedagógusokkal, logopédussal, pszichológussal, gyógypedagógussal, szomatopedagógussal. Biztosítson megfelelő feltételeket (hely, idő, eszköz) a fejlesztéshez. Kompetenciáját meghaladó esetekben forduljon speciális szakemberhez a gyermek megsegítése érdekében.


28


•

• •

•

•

•

A részképesség-zavarokkal, figyelem-, viselkedészavarokkal, a későbbi tanulási tevékenységet megalapozó képességek zavaraival küzdő gyermekek aktuális fejlettségi szintjének meghatározása az óvoda minőségirányítási programjában jóváhagyott, és speciális mérőeszközökkel Pozitív érzelmi kapcsolat kialakítása a gyermekekkel. Egyéni érzelmi szükségleteinek megismerése, kielégítése, mindenkori aktuális állapotának fegyelembevétele. Folyamatos kapcsolattartás a családokkal, az óvodapedagógusokkal, az intézmény vezetőjével, a logopédussal, a pszichológussal. A kölcsönös tájékoztatás, és tapasztalatcsere lehetőségének biztosítása. Szükség esetén kapcsolattartás, esetmegbeszélések a különböző szakmák (gyermekpszichológus, logopédus, stb.) és szolgáltató intézmények (Nevelési Tanácsadó, Gyermek-ideggondozó,) képviselőivel. Segítségnyújtás az óvodapedagógusoknak és a szülőknek a beiskolázás optimális időpontjának meghatározásában, a gyermek számára legmegfelelőbb iskolatípus kiválasztásában. Segíti az óvodapedagógust a gyermekcsoportban a migráns tanulók egyéni fejlesztésében.

A tevékenységek szervezésében, a módszerek megválasztásában az alábbi konkrét elvek érvényesítése: • nyugodt, biztonságot sugárzó környezet biztosítása • érzelmi és értelmi motiváltság biztosítása • terhelhetőség és mozgásigény figyelembevétele • a játék, játékosság meghatározó szerepének érvényesítése • a gyermek napirendjében szereplő egyéb tevékenységek figyelembevétele, alkalmazkodás a gyermek alapszükségleteihez. • a gyermek érési folyamatához igazított fejlesztés • érzékelés többoldalú átélésére nyíljon mód • a fejlesztő tevékenységben a mozgásfejlesztést hangsúlyozzuk A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végén: •

• • •

• • •

• •

• • • •

A 6-7 éves gyermek azonosul a kapott feladattal, irányítható, igényévé válik a sikeres feladatmegoldásra való törekvés. Érzelmi- indulati megnyilvánulásai kiegyensúlyozottá válnak Képes önmaga irányítására, alkalmazkodik társához. a szándékos ismeretelsajátítás képességével rendelkezik Aktívan és tudatosan figyel, koncentrál. Emlékképekkel, elvont fogalmakkal végez műveleteket /képszerű gondolkodás mellett/. Megérti, hogy az egész részekből áll, részekre bontható. Képes a gondolkodás terén az analízis, szintézis bizonyos műveleteire. Beszédkészsége fejlett, gondolatait el tudja mondani. Bizonyos esetekben önállóan dönt, önállóan végrehajt feladatokat. Megfigyelőképessége fejlődik. Tisztán, jól tájékozódik, irányokat a valóságban is felismeri. Emlékezete megbízható, képzelete fejlett Az óvodás gyermek értelmi fejlődésének jellemzője: a testséma, a mozgásos, percepciós tapasztalatok révén az észlelési funkciók intenzíven fejlődnek. Ez


29


• •

• •

• •

meghatározó a gyermek kíváncsiságának, az érdeklődésének felkeltésében, kreativitásának fejlesztésében és a tanulási képességek megalapozásában. Népi kultúránkkal ismerkedés során fontos, hogy hiteles mintákat kapjon és pozitív élményeket éljen át. A gyermekek eltérő tapasztalataira, egyéni és közös élményeikre, érdeklődésükre és kíváncsiságukra építve a cselekvés, tevékenység - a beszéd - és a gondolkodás egységének biztosítását tartjuk fontosnak. Figyelemfejlesztésre, kitartásra, feladattartás képességre, a jó feladat megoldására, motiváció fenntartására. Az óvodai élet élményszerűségével, élethelyzetek teremtésével, sokoldalú aktív cselekvéses tapasztalatszerzéssel érjük el a gyermek alkotókedvének, tevékenységi vágyának fenntartását. Az élő, élettelen környezeti tényezők leglényegesebb összefüggéseinek megláttatása a helyi adottságok segítségével. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. A feladatok megvalósítását az óvodapedagógushoz fűződő érzelmi kötődés és megtapasztalás, valamint a mozgásfejlesztés alapján valósítjuk meg.

A kisgyermek tanulásának alapja az utánzás. Az óvodai évek alatt az utánzási ösztön, változáson megy át. A mechanikus utánzástól a tevékenységgel és az azt megvalósító személlyel való azonosulásig. IV. Az óvodai élet megszervezése IV. 1. Személyi feltételek Az intézmény adottságai a humán erőforrás tekintetében A törvényi előírásoknak megfelelő személyi feltételekkel rendelkezünk. Az óvodában a nevelés kulcsszeplője az óvodapedagógus. Az óvodapedagógusaink valamennyien felsőfokú végzettséggel, és több éves szakmai tapasztalattal és módszertani gyakorlattal rendelkeznek. A fejlesztő munkánkhoz a fenntartó további egy főállású fejlesztőpedagógus álláshelyet biztosít, melyet egy szakirányú végzettségű, szakvizsgázott óvodapedagógus tölt be. Feladata a prevenció, a részképesség zavarokból adódó lemaradások megszüntetése, az egyéni fejlődési ütem és érés figyelembevételével történő egyéni, csoportos és mikro-csoportos fejlesztés, valamint a BTM-es gyerekek ellátása. A technikai személyzet biztosítja a tiszta esztétikus környezet kialakításához szükséges személyi feltételeket. A dajkák a gyermekek gondozási feladatainak ellátásában és a nevelőmunka hatékonyságának növelésében partnerei az óvodapedagógusoknak. A nevelés hatékonysága érdekében, kialakítjuk az óvodapedagógus és a dajka közötti együttműködés szabályait, melyet az intézmény minőségirányítási programjában rögzítünk. E szerint azonos elvek és normák szerint végezzük nevelési feladatainkat.


30


Pedagógiai asszisztens tevékenységével segíti az óvodapedagógus nevelőmunkáját, a gondozási, az egészséges nevelés feladatainak ellátásával segíti a gyermeket a mindennapi életben való boldogulásban. Az óvoda működését segíti egy óvodatitkár, és egy kerti munkás, aki az udvar folyamatos gondozásáért, tisztántartásáért felel. Óvodapszichológus Elsődleges feladata a gyermekek személyiségfejlesztése, lelki egészségvédelme, továbbá a nevelőmunka hatékonyságának segítése, szakszerű szűrővizsgálatok végzése, elemzése, mentálhigiénés, preventív feladatok és a munkájával kapcsolatos dokumentumok rendszeres vezetése. Pszichológiai ismeretek kifejtése, átadása. Továbbképzések támogatása a programunk színvonalasabb megvalósulását segíti. A felmerült igényeket (hétévenkénti kötelező képzésre figyelve) óvodánk továbbképzési programjában ütemezzük, a továbbképzési szabályzatban meghatározott szempontok alapján. Minden pályázati lehetőséget kihasználunk pedagógiai kultúránk fejlesztése érdekében. A képzéseknél nagy hangsúllyal vesszük figyelembe: • az önképzést. • Intézményen belüli konzultációs jellegű információ átadásokat. • Munkaközösségi vagy team munkába való bekapcsolódást. • Tőlünk telhető aktivitással veszünk részt a kerület szakmai életében. • Érzékenyítő programokat szervezünk a migráns gyermekek elfogadása, kultúrájuk, szokásaik jobb megismerése érdekében. Az intézményben 2 szakmai munkaközösség működik, a programunkban meghatározott színvonalas nevelőmunka érdekében. • A külső világ tevékeny megismerése elnevezésű munkaközösség. • Nevelés színterei elnevezésű munkaközösség. A nevelés hatékonysága érdekében törekszünk a magas szintű elméleti és gyakorlati felkészültség megszerzésére. A nyitottság és pedagógiai innováció fontos számunkra. A partnerek igényeit, elvárásait 2001-től mérjük. A mérési folyamatok az intézmény minőségirányítási programjában kidolgozott. IV. 1. 1 Integrációt biztosító személyi feltételrendszer A sikeres integráció feltétele a befogadó óvoda, és a támogató családi háttér. Elengedhetetlen a partneri kapcsolat a szülőkkel, hogy a szükséges vizsgálatokra (orvosi, szakértői) elvigyék gyermekeiket és folyamatos információcsere legyen az óvoda és család között, a gyerek aktuális helyzetéről, speciális szükségleteiről. Nevelőtestünk többsége a fejlesztőpedagógia, a gyógypedagógia területén, szakképzésen és továbbképzéseken vett részt, szakirányú végzettséggel rendelkezik. Önképzéssel, továbbképzéseken való részvétellel követjük a változásokat, bővítjük ismereteinket, fejlesztjük pedagógiai kultúránkat annak érdekében, hogy a gyerekek minél szakszerűbb ellátásban részesüljenek intézményünkben. A szakértői bizottság által megállapított szakvélemény szerint integráltan nevelhető gyermek óvodai nevelését, a többségi gyermekekkel együtt a csoportokban óvodapedagógusok végzik. Az SNI gyerekek fejlesztése a szakértői bizottság szakvéleményében meghatározott órakeret és szakember biztosításával történik. Segíti nevelőmunkánkat a Nevelési Tanácsadó utazó gyógypedagógusa, a Komplex Általános Iskola logopédusa. Amennyiben az óvoda nem rendelkezik az adott szakemberrel, úgy utazó speciális szakembert kérünk. E személyi feltételt a gyógypedagógiai módszertani központokkal, a kerületi szakszolgálatokkal, társintézményekkel történő együttműködés keretében biztosítjuk. Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101 Budapest Kőbányai út 30

31


Migráns gyerekek befogadásával lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyerekek megismerhessék egymás kultúráját és nyelvét. Ennek a mindennapi életbe történő megszervezése az óvodapedagógus feladata. IV. 2 Az intézményben biztosított tárgyi feltételek Az óvoda 1980-ban épült betonelemekből. Az intézmény tárgyi felszereltsége lehetővé teszi a Megismerés Állóképesség Valóság nevelési programunk színvonalas működését. 60 m2-es csoportszobákkal és ezekhez tartozó gyermeköltözőkkel, mosdókkal rendelkezik. A tágas épületben, elegendő tér van a gyermekek esztétikus, kulturált környezetének kialakításához, és a különböző tevékenységek szervezésére. Az óvodánk rendelkezik a 11/1994 MKM rendelet 7. számú mellékletének jegyzékében szereplő nevelési – oktatási intézmények számára előírt kötelező eszközeivel és felszerelésével. Az elhasználódott eszközök pótlása, karbantartás folyamatos. 1982-ben tornaszobát alakítottunk ki. 2002-ben készült el a fejlesztőszoba, mozgáskorlátozottak közlekedéséhez rámpa, fedett terasz. Fontos számunkra az óvodai környezet kialakításánál, hogy megfeleljen a gyermekek játékés mozgásigényének, az élmény és tapasztalatszerzésre, a felfedezésre, az életszerűségre, a természet közeli működésre, ahol a különböző kapcsolati és működési viszonyokat kínálatokban gazdagon élhetik meg. Nevelési törekvéseinket jól szolgálja az óvodánk aulájában elhelyezett sok növény, terrárium, csobogó, a csoportszobákban az természet sarok. A sok növény, termés, természetes anyag a termek díszei és a gyermeki tevékenységnek eszköze. Az állatok, növények folyamatos gondozása, pótlása, bővítése hozzátartozik a programunk tárgyi feltételeihez éppúgy, mint a természettudománnyal kapcsolatos könyvek, a gyermekek tevékenykedtetéséhez szükséges természetes anyagok: agyag, textil, festék, nemez, egyebek. A zöldség, gyümölcs feldolgozásához eszközök: gyümölcscentrifuga, reszelők, szeletelők aszaló gépek. Fejlesztőszoba képességfejlesztő eszközei, berendezése korszerű. Tornaszoba felszereltsége: bővítése folyamatos, különös figyelemmel a hordozható eszközökre, amelyek udvaron, csoportszobában is jól használhatók. IV. 2. 1 Integrációt biztosító tárgyi feltételrendszer Az anyanyelvi nevelés, a kognitív képességek, emlékezet, érzékelés, észlelés, mozgás (nagy mozgástól a finom-motorikáig) fejlesztéséhez szükséges eszközök, természetes bőséges tárházával rendelkezik óvodánk. A tágas, világos foglalkoztatókban az integráláshoz is adottak a fogadó csoport tárgyi és környezeti feltételei. A tárgyi eszközöket a gyerekek számára hozzáférhető módon, de a baleset megelőzés szempontjait figyelembe véve helyezzük el. Az óvoda helyiségeinek használatát úgy osztjuk be, hogy egyidejűleg teremtsen lehetőséget a nevelő munkát segítő szakemberek zavartalan fejlesztőmunkájához és a szülők fogadásá-


32


hoz, melynek nemcsak a helyiségek szabaddá tétele, hanem a folyamatos információ csere is feltétele.

IV.3. Nevelésünk rendszere

NEVELÉSI FELADAT

CÉL KAPCSOLATOK

GONDOZÁS SZOCIALIZÁCIÓ

JÁTÉK MOZGÁS

KÜLSŐ VILÁG MEGISMERÉSE

ESZTÉTIKA

VÁRHATÓ EREDMÉNYEK ÓVODÁSKOR VÉGÉN

A modellünkkel bemutatjuk, hogy a nevelésünk egységes egész. A cél elérésében, a gondoskodással segített, kiegyensúlyozott szocializációs közeg alapot ad a nevelési feladatok, tevékenységek zökkenőmentes megvalósítására. • • •

•

a komplex esztétikai nevelés, mely mese, vers, ének, zene, énekes játék, rajzolás mintázás, kézi munka területeit kapcsolja össze, a játék, melybe beépülnek a tevékenységbe ágyazott tanulás és a munka tevékenységei, a külső világ tevékeny megismerésére nevelés, melynek környezeti és matematikai tartalma van, de szorosan kapcsolódik hozzá a mozgás, a néphagyományőrzés és a külső belső programok mozgás


33


Csoportszervezési szempontjaink: A gyermek csoportok kialakítását befolyásolja a jelentkezők száma, életkora, fejlettségi szintje és a negyedik évet óvodában töltő gyermekek száma. • 4 éves kor alatti kisgyermekek kerülnek egy csoportba, mert egyéni fejlődésük nagyon különbözik, fáradékonyak, felnőtthöz való érzelmi kötődésük nagyon erős. • Lehetőség szerint az adott évben született gyermekek kerülnek egy csoportba, ugyanakkor a gyermek fejlettségi szintjét is figyelembe vesszük. • Egyedi igényeket figyelembe veszünk, ha ez a gyermekek többségének érdekeit nem sérti. • Felmenő rendszer biztosítására törekszünk. Csoportok kor szerinti megoszlása • 3-4 évesek kiscsoport • 4-5 évesek középső csoport • 5-6 évesek nagycsoport • 6-8 évesek további fejlesztésre óvodába maradó nagycsoport • Óvodai fejlesztőpedagógus és másod diplomás gyógypedagógus segítségére építve fogadunk csoportjainkba részképesség-hiányos, beilleszkedési zavarral küszködő gyermekeket. • Óvodai csoportjainkba 1-2 sajátos nevelési igényű gyermeket fogadunk. Az óvoda alapító okirata alapján lehetnek: ép értelmű gyengén látók, enyhe fokban hallás-, mozgássérültek. Fejlesztésüknél a szakértői bizottság javaslatára alapozunk, és utazó gyógypedagógus szolgálatot is igénybe veszünk. • Az óvodai gyermeklétszám a mindenkori alapító okiratban meghatározott, a közoktatási törvényben meghatározott csoportlétszámoktól történő eltérés csak OH engedélyével történik. . IV. 3. 1. Óvoda - iskola átmenet Az átmenet annál egyenletesebb, minél inkább képes az óvodapedagógus az óvoda és a család nevelőmunkáját összehangolni és kitekinteni az óvodai életet követő iskolai életre.. Az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését, az óvodában eltöltött teljes időt átfogó, fejlesztési folyamatként megvalósuló nevelési tevékenységként értelmezzük. A nevelői tevékenységünk eredménye az iskolai élet alapozó szakaszának megkezdésére való készségek, képességek kialakítása. Nevelésünkben jelen van az integráció, mely magába foglalja az egyéni differenciált fejlesztést és az inkluzív attitűdöt. Elfogadjuk, hogy a gyermek adott képességeire alapozva, fejlettségi szintjének, életkorának megfelelő ismeretet kell kapnia. A fejlődési ütem minden gyereknél más, nem nélkülözi az egyénre tervezett pedagógiai gyakorlatot, folyamatos visszacsatolást, és nyomon követést. (Intézményi Minőségirányítási Program tartalmazza a Pedagógiai dokumentáció rendszer 3.5.1 szabályozását) Az óvodapedagógusok feladata a gyerek iskolái közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlesztéséhez:


34


• • • • • • • •

• •

nevelőmunkájuk során tudatosodjék bennük, hogy ez a feladat folyamat jellegű, a gyermek óvodába fogadásával veszi kezdetét. Az életkori és egyéni sajátosságokból kiindulva, a gyerekeket megismerve oldják meg a 3–7 éves életszakasz feladatait úgy, hogy előkészítik a következő életszakaszt. Az óvodapedagógus látogassanak el az iskolába, és hospitáljanak Készítsék elő a gyerekeket az iskolai látogatásra. Látogassanak el közösen egy iskolába, egy órára. Felelősségteljesen, szakmailag kompetens módon döntsenek az egyes gyerek iskolára való alkalmassága felől. Adjanak meg minden információs segítséget a szülők számára, amennyiben úgy érzik, hogy bizonytalanok gyermekük iskolára való alkalmassága felől. Óvoda - iskola átmenetet segítő program kidolgozásában partnerek vagyunk, ha az iskola ezt a törekvést elfogadja. Meghívjuk az iskolai tanítót hospitálásra a nagycsoportba. Örömmel részt veszünk iskolai rendezvényeken, pedagógusként is, és a nagycsoportos korú gyermekekkel is.

Gyermekek iskolai beválásának nyomon követése: • Az iskolát megkezdett volt óvodásainkat meglátogatjuk az iskolában. • Minden iskolába ment gyermeket visszahívunk egy beszélgetésre az iskolakezdés sikereiről - téli vagy tavaszi szünetben. Alkalom nyílik még egy közös játékra, fényképek nézegetésére, emlékezésre. Ők, vagy a kísérő szülők elmondják az örömöket, esetleges problémákat. • Második osztály végéig követjük fejlődésüket, de amíg igényük van rá szívesen látjuk őket.

IV. 3. 2. Az óvodai élet szervezése A nevelési feladatok, tevékenységek tervezett, tudatos megvalósításához az egyéni fejlettségi szint ismerete fontos az óvodapedagógus számára. A nevelés tervezése a gyermek mérési-értékelési eredményére épül. Mérést a bemeneti és kimeneti szakaszban, év elején és év végén végzünk. A mért eredmények határozzák meg a nevelés egyéni ütemét és a fejlesztés módszereit, szakemberek bevonását (pl: logopédus, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, szomatopedagógus). A nevelési év folyamán a fejlődés folyamatos figyelemmel kísérését, - megfigyelés – az adatrögzítést, elemzést, a nevelési, fejlesztési feladatok meghatározását az adott csoport nevelői közösen végzik figyelve arra, hogy kialakuljanak azok a képességek, amelyeket a „fejlesztés várható eredményeként” jelöltünk - ezek feltételezik a sikeres iskolai élet megkezdését


35


Óvodánk heti rendje

3-4évesek 4-5 évesek KÖTETLEN, 10-15’ 10-15’ FORMÁB vers, mese-(1) AN külső világ tevékeny SZERVE megismerése – (1) vers, mese (2) ZETT ének, zene, TEVÉKENYénekes játék- (1) SÉGBEN rajzolás, mintázás, MEGVA kézimunka-(1) LÓSULÓ TANULÁ S MINDENNAPI MOZGÁS 10-15’ 10-15’ Mozgás, mozgásos Mozgás, mozgásos jáKÖTÖTT játék (1) ték (1) FORMÁB 10-15’ 10-20’ AN SZERVE ZETT, TEVÉKE NYSÉGB EN MEGVA LÓSULÓ TANULÁ S

KÖTÖTT, VAGY KÖTETLEN FORMÁBAN SZERVEZETT TEVÉKENYSÉ GBEN MEGVALÓSU LÓ TANULÁS


10-20’ Külső világ tevékeny megismerése: Környezeti tartalom (1) Matematikai tartalom (1) Rajzolás, mintázás Kézimunka (1) Ének, zene, énekes játék (1)

5-7 évesek 10-15’ vers, mese (3)

10-15’ Mozgás, mozgásos játék (2) 20-30’

15-30’ Külső világ tevékeny megismerése: Környezeti tartalom (2) Matematikai tartalom (1) Rajzolás, mintázás, kézimunka (2) Ének, zene, énekes játék (1)

36


V. Az óvoda kapcsolatai V. 1 Család - Óvoda Az óvoda, mint óvó-védő és nevelő funkcióval betöltő intézmény, sokoldalú kapcsolatot tart fenn társintézményekkel. Élő kapcsolatban vagyunk a szomszédos iskolákkal. Az integrációt felvállaló óvodaként a gyógypedagógiai intézetekkel, szakszolgálatokkal, szociális szolgáltatókkal rendszeres és folyamatos munkakapcsolatban vagyunk. (Részletezve SNI gyerekek integrálása fejezetben) Legfontosabb és legszorosabb kapcsolatunk az óvodás gyermekek családjával van. A migráns gyermekek esetében, a Pedagógiai Program és a Házirend idegen nyelvre történt lefordításával biztosítjuk a nyelvi kapcsolat kialakulását, az információ átadását lehetőségét, a partneri kapcsolat kialakítását. Óvodába lépés előtt Kapcsolattartás formái, feladatai Családlátogatás Célja a gyermekek közvetlen környezetének megismerése, családban elfoglalt helyének felmérése, tájékozódás a család nevelési elveiről, gyakorlatáról, szokásairól, a család szerkezetéről, a nevelésben résztvevők köréről. Az óvodapedagógus feladata: Az első látogatást az óvodába lépés előtt szervezze meg Alaposan készüljön fel a találkozásra, és megfelelő empátiával forduljon a gyermek és családja felé Benyomásait a gyermek egyéni lapján rögzítse. Az ismételt családlátogatások alkalmával, mélyítse tovább személyes kapcsolatait a szülőkkel. A látogatások tapasztalatait a gyermek egyéni megfigyelési lapján rögzítse Nyitott óvodai napok Célunk, hogy a szülők és gyermekeik bepillantást nyerjenek óvodánk életébe, lehetőségük legyen az ismerkedésre, együttjátszásra. A kapcsolattartás ezen formájával a bizalom elnyerését és a nyitottságot szeretnénk megvalósítani, annak érdekében, hogy a szülők is fontosnak tartsák a minél előbbi óvodai ellátást, különös tekintettel a hátrányos, halmozottan hátrányos sajátos nevelésű igényű gyermekekre. Az óvodapedagógus feladata: Nyitott óvodai napok megszervezése, változatos tevékenységek biztosítása, érzelmi kötődés alakítása. Írásos információ az óvodáról. Multikultúrális napok, érzékenyítő programok szervezése. „O.” szülői értekezlet Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101 Budapest Kőbányai út 30

37


Célja, személyes kapcsolat felvétele a szülőkkel. Óvodánk nevelési rendszerének bemutatása, tájékoztatás a mindennapi óvodai életről. Az óvodakezdéssel kapcsolatos információt átadása. Az óvodapedagógus feladata:  felkészülés, szervezés, jelek névhez történő rendelése. Óvodai élet alatt Családlátogatás célja: gyermekek közvetlen környezetének megismerése, családban elfoglalt helyének felmérése, tájékozódás a családi nevelésről, a gyermek aktuális helyzetéről, a család szerkezetéről, a gyermek a családban elfoglalt helyéről. Az óvodapedagógus feladata: Családlátogatások alkalmával, mélyítse tovább személyes kapcsolatait a szülőkkel. A látogatások tapasztalatait a gyermek egyéni megfigyelési lapján rögzíti. Befogadás célja a szülőtől való elválás megkönnyítése, a gyermek új környezetével való megismertetése, az óvodai élet megszerettetése.  Az apás – anyás befogadás folyamán a szülők is bővebb betekintést nyernek az óvoda életébe, tapasztalatokat szereznek nevelésünk rendszeréről  A szülők írásos formában kapnak tájékoztatást az óvoda Házirendjéről, óvodánk működéséről. Az óvodapedagógus feladata:  az apás – anyás befogadás feltételeinek megteremtése, a szülők és a csoport felkészítése az új gyermek fogadására. A módszerek, szokások egyeztetése a dajkákkal a minél sikeresebb befogadás érdekében. A bölcsőde óvoda átmenet megkönnyítése érdekében gondozónők és óvodapedagógusok közösen fogadják a gyermekek az óvodában  Az évközben érkező gyermek befogadása is a fentiek szerint történik. Szülői értekezlet célja: a szülők tájékoztatása. Az óvodát, a csoportot, a gyermeket, a szülőket érintő és foglalkoztató legfontosabb témák, feladatok, eredmények problémák megbeszélése. Szülői értekezlet szervezése migráns környezetben. Az óvodapedagógus feladata:  Partnerkapcsolat működtetése. A szülői értekezletek megszervezése, felkészülés az értekezlet vezetésére. A szülők tájékoztatása (nevelési célokról, feladatokról, tevékenységekről, módszerekről, eredményekről), vélemények meghallgatása, javaslataik figyelembevétele.  Igény szerint segítségnyújtás nevelési kérdésekben Mindennapi kapcsolat célja: folyamatos párbeszéd a gyermek mindennapi életéről, szükségleteiről. Az óvodapedagógus feladata:  A beszélgetésre alkalmas hely, idő, légkör megteremtése Fogadóórák célja: tájékoztatás az egyes gyermekek nevelésével, fejlődésével kapcsolatos eredményekről.


38


Az óvodapedagógus feladata:  Időpont egyeztetés.  A beszélgetés feltételeinek biztosítása.  Felkészülés a gyermek aktuális fejlettségi szintjéről Nyílt nap célja: hogy a szülők betekintést nyerhessenek napi óvodai életünkbe. Tapasztalatot szerezhessenek gyermekük közösségben elfoglalt helyéről, viselkedéséről, képességeiről. Az óvodapedagógus feladata:  a szülők fogadásával kapcsolatos feltételek megteremtése,  a csoport felkészítése,  a tapasztalatok megbeszélése a szülőkkel Közös programok célja, az óvodapedagógusok, szülők és gyermekek kapcsolatának mélyítése, a közösség alakítása, egymás szokásainak, értékrendjének megismerése, szemléletformálás, ötletek nyújtása a szabadidő hasznos eltöltéséhez  Közös programjaink : közös ünnepek (farsang, Anyák Napja, évzáró), játszó- és munkadélutánok (karácsonyi készülődés), családi hétvégék, kirándulások, múzeumlátogatások, sportnap. Az óvodapedagógus feladata: a programok megszervezése, feltételek biztosítása, partnerközpontú működés, szülői igények figyelembevétel V. 2 Szülői Szervezet      

Munkájával segíti az óvoda és a szülők kapcsolattartásának alakítását Képviseli a gyermeki és szülői jogok érvényesülését Népszerűsíti és ösztönzi a szülőtársakat a programokon való részvételre A közös programok szervezéséhez segítséget nyújt Közvetíti a szülők észrevételeit, véleményét, elképzeléseit Véleményezési és egyetértési jogát gyakorolja, javaslatot tesz

. Az együttműködés hatékonyságának növelése érdekében, rendszeresen tájékozódunk a partnereink igényéről és elégedettségéről interjú és kérdőíves formában.

V. 3 Fenntartó: Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselőtestülete  Költségvetés tervezése, elkészítése Humán Iroda Oktatási, Kulturális, Civil csoport   

Tanügyigazgatás, Normatíva elszámolás, Európai Uniós pályázatok írása Közművelődési Intézmények:


39


  

Kőbányai Szabadidő és Ifjúsági Központ Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ Törekvés Művelődési Központ

 

Szociális és Egészségügyi csoport Szociális és étkezéstérítési kedvezményekről határozat Család- és gyermekvédelem



Gyámhivatal: Gyermek és ifjúság védelem, jelzési kötelezettség gyakorlása

V. 4 Általános Iskolák Iskolai látogatás a gyerekekkel Célja a tanítókkal való ismerkedés, az iskolai életbe történő betekintés Az óvodapedagógus feladata:  Az iskolai ill. óvodai látogatás megszervezése,  a gyermekek felkészítése az iskolai látogatásra, Tanító nénik fogadása az óvodában célja a gyermek megismerése az óvodai nevelésben Az óvodapedagógus feladata  Tevékenységbe ágyazott tanulás bemutatására felkészülés  a gyermekek felkészítése a tanító nénik fogadására Közös gyermekprogramok az iskolával  Iskolai tornaszoba használata, sportversenyekre való felkészüléskor.  „Iskola kóstolgatón” való részvétel  1. 2. osztályos tanulók versmondó versenyének megszervezése az óvodában, közös zsűrizés óvodapedagógus, tanítónő  Az iskolai farsangon közös zsűrizés tanár, tanító, óvodavezető

V. 5 Szakmai kapcsolatok Kőbányai Szakmai Szolgáltató és Nevelési Tanácsadó  Óvodai szaktanácsadó  Óvodapszichológus, és utazó gyógypedagógus, heti rendszerességgel végeznek fejlesztést óvodánkban. Komplex Általános Iskola és Óvoda  Utazó logopédus heti rendszerességgel végez logopédiai fejlesztést óvodánkban Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ  Előadók hívása továbbképzések szervezése. Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101 Budapest Kőbányai út 30

40


 

Ráhangoló tréning szervezése a nevelőtestület tagjai és a szülők körében a különbözőség elfogadása érdekében. A különbözőség elfogadása, és közös élmények megélése érdekében vendégül látjuk egy-egy délelőtti közös foglalkozásra a gyerekeket és a velük foglalkozókat.

VI. Az óvodai élet tevékenységi formái VI. 1. A játék Célunk, hogy a játék a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé váljon. A játék folyamán a gyermekek éljék át a felfedezés örömét, tapasztalatokat gyűjtsenek, értékeket alapozzanak, gyakorolhassák az együtt tevékenykedés, együtt működés szokásait, szabályait társas viszonyok között. A játék alapvető tevékenysége a 3-7 éveseknek, mely belső indíttatásból fakad, önkéntes, szabadon választott és spontán jellegű, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. Növelni kívánjuk a szabad játékra fordított időt, és helyet eszközt biztosítunk a gyermekek számára, hogy élményeiket újraélhessék a szabad játék tevékenységben. A játéktevékenység örömteli cselekvés melyre jellemző a sajátos viselkedés, a játéktudat, a feszültségcsökkenés, vágyteljesülés, s ez az önmagáért való, tudatos tevékenység a gyermek számára komoly dolog! A játék legfőbb személyiségfejlesztő lehetőség az óvodás gyermek életében, hiszen minden tanulási tartalom megjelenik benne. A gyermek játékára jellemző, hogy egymástól eltérő jelenségeket foglal magába. Ezt befolyásolják élményei, környezete, a tárgyi feltételek, a társak száma, stb. A játékkal teremtjük meg adekvátan a gyermek és környezete közti együttműködést, a környezet megismerését, ezáltal szociális és értelmi képességeinek fejlődését. Az óvodás megélheti azt, amire mindenki vágyik, képzelete szabadon szárnyalhat. Lehet belőle „tűzoltó s katona”, utazhat a jövőben és múltban, érheti öröm és bánat, s mindezeket számtalanszor ismételheti. A sokféle örömforrásból származó játék során testileg erősödik, ügyesedik, lelkileg nyugodtabb kiegyensúlyozottabb lesz, tapasztalatot, ismereteket szerez. Fejlődnek önszabályozó és alkalmazkodó képességei jártasságok, készségek alakulásának eredményeként. Mindennapi életképességei fejlődnek. Pl.: cselekvésforrás, szokások, nyelvhasználat, kultúra, a különbözőség elfogadása, és tiszteletben tartása, erkölcsi tulajdonságok, viselkedés, együttműködés, kreativitás. A gyermek játékában nyomon követhető, hogyan válnak a külső késztetések a gyermek sajátjaivá, belső indítékaivá, miközben belső állapotait, vágyait, indulatait is közvetíti. Az óvodapedagógus feladatai a játék feltételeinek biztosítása terén • • • •

Biztosítson helyet, időt játékeszközöket mely lehetőséget biztosít az önkifejezésre, a megélt élmények újbóli átélésére, feldolgozására a játékon keresztül. Nyugodt, biztonságot sugárzó légkör biztosítása a játékhoz, ugyanakkor stabil szokás-szabályrendszer kialakítása az együttműködés normáinak elfogadása érdekében. Érje el a játék segítségével, hogy minden gyermek szeressen óvodába járni, mert érdekes és jó önállóan vagy társakkal együtt játszani. Ötletes, közös élmények nyújtása a mindennapi életből kiindulva a játék tartalmának fejlesztése érdekében.


41


• •

• •

• • • • •

•

A játékfajták minőségének, tartalmának gazdagítása során vegye figyelembe a gyermek életkorát és egyéni sajátosságait. Az óvodapedagógus ne irányítsa a játékot, de biztosítsa a párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek lehetőségét, igazodva a gyermekek egyéni szükségletéhez. Legyen tapintatos, elfogadó, segítő, empatikus, bánásmódja személyes. Fontos a személyes kontaktus naponkénti kialakítása, a játék megfelelő segítése, megfigyelése a gyermek megismerése érdekében. Szükség esetén játsszon kettes interakcióban a gyermekekkel - a mintaadás, szabályjáték megismertetése, valamint a gyermek érzelmi kötődéseinek formálása, vagy segítségadás céljából a nehezen beilleszkedő gyermek esetében. A személyes együttműködésben figyeljen a gyermeki szabadságra, önállóságra, a játék önkéntességére. Teremtsen lehetőségeket, helyzeteket, adjon ötleteket, anyagokat, eszközöket a sokszínű, tartalmas játék kialakulásához. A szűkebb és tágabb környezetből szerzett gyermeki élmények és tapasztalatok, elképzelések feldolgozását biztosítsa a szabad játékban. Legyen elegendő hely, idő és eszköz a mozgásos játékra csoportszobában, szabadban egyaránt. A játékhoz szükséges eszközök biztosításával bővítse a játék tartalmát, az eszközök biztosítása során az egyéni igényekre. A gyermek otthoni játékfeltételeit ismerje az óvodapedagógus. Kísérelje meg felébreszteni a szülő igényét a gyermekükkel való együttjátszásra, a gyermek érzelmi fejlődése érdekében. Kérje a pszichológus, logopédus, gyógypedagógus segítségét a fejlesztő játékok kiválasztásában, amelyek a gyermek speciális fejlesztését, illetve a prevenciót szolgálja.

Játék tevékenységek A játékok sokfélesége az óvodás gyermek ismereteinek egyik forrása. A játék ad keretet az ismereti, tapasztalati élményanyagnak, amelyet a gyermek saját környezetéből, érdeklődésköréből emel ki. A meglévő tapasztalatok, élmények sorába illesztett új információk rendezése, feldolgozása közben fejlődnek képességei, készségei, formálódnak tulajdonságai. A gyermek, játék közben feladatot is kap, ad és old meg. Gyakorolja, hogyan lehet valamit elkészíteni, szívesen barkácsol szimbolikus szerepjátékához eszközöket, vagy készít, pl. termésbábot. Miközben odafigyel arra, amit csinál, megtanulja a teljesítményét másokéval összehasonlítani, a társával együttműködni, önmagát és másokat értékelni. Kialakul feladattudata, fejlődik a kezdeményező-, szervező- és az alkotóképessége. A játék a valósággal az élmény szintjén találkozik. Ezek az élmények idéződnek fel a szimbolikus szerepjátékban. A vállalt szerepeken keresztül ábrázolja a gyermek a valóság számára lényeges mozzanatait, vagy elképzelt szituációkat. A környezet benyomásait egyénien szubjektív módon jeleníti meg: eljátszhatja valós élményeit, vagy ahogyan szeretné azokat megélni (terápiás jelleg). Már a legkisebbek játékában megfigyelhető a „mintha” helyzetek. A gyakorlójáték szintjén az ismétlésekben képességeit gyakorolja /mozgás, eszközök rakosgatása, játék anyagokkal, hangokkal, szavakkal/. E játék során válik biztossá a látás, fogás, a dobás, gyűrés, gurítás, öntözés, szórás stb. készsége. Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101 Budapest Kőbányai út 30

42


Az élmények gyarapodásával változik játékának eszköze, a manipulációt felváltja a szerepvállalás. A „nagyoknál” domináns érzelemmel telített játékká válik a szerepek eljátszása. Ezt elősegíti a társakkal való egyeztetési képességek fejlődése. A szabályok betartása is megfelelő viselkedést igényel. A helyes magatartás gyakorlásához nyújt lehetőséget a szabályjáték. A kudarctűréssel, mértéktartással együtt alakul az eredményességre törekvés, a felelősség és közösségtudat. A csoportszobában megtalálja a gyermek a különböző játékra ösztönző azonosulást segítő kellékek „kincses ládáját”, valamint a többféle állandó és variálható vagy elkülönített „kuckót”. Mindezek biztosítják a gyermeknek, hogy válogasson, mérlegeljen, mit, hol és hogyan kíván játszani és döntsön a számára legvonzóbb tevékenység mellett. A szabadjáték: önként vállalt, szabad, örömteli, vágykielégítő tevékenység, amelynek célja a játékban önmagában van. A szabad játékban élmények, tapasztalatok, belső feszültségek, külső hatások, vágyak tükröződnek, indulatok, érzelmek irányítják. A gyermek szabad játék során fedezi fel, ismeri meg környezetét, ismeri fel önmaga lehetőségeit, korlátait, miközben kielégíti felfedező hajlamát, kíváncsiságát, tevékenységi vágyát. Az óvodapedagógus a gyermekek játékának kibontakozását segíti elő feltételteremtő tevékenységével és játékával, amely közvetlen vagy közvetett megnyilvánulásokban realizálódik. Fontos, hogy óvodánkban a szabad játék lehetősége legyen túlsúlyban. A szabadban az önálló szabad mozgás mellett sokféle, sokirányú mozgásos szerepjátékot, szabályjátékot (népi, dalos körjátékot) sport- és versenyjátékot, gyakorló- és építőjátékot is játszhat, mely nem pótolható jól megszervezett csoportszobai játékkal. Az óvodánk udvarán folyó játékok érdekesek és izgalmasak a gyermek számára, hiszen adott az idő, a tér és az eszköz. Valamennyi csoportnak biztosítva van külön terület, így jó feltételek között, tartalmas játéknak kell kialakulnia. Minden évszakban sokféle tevékenységet biztosítására van lehetőség. Kezdeményezett játék, amelyet az óvodapedagógus saját elképzelései alapján indít el, de a gyermekek viszik és alakítják tovább, akár az irányítást is átveszik A közösen alakított játék fontos, mert az óvónő alkalmazkodik az adott helyzethez és a gyermekek igényeihez. Az ötletek, javaslatok a gyermek megnyilvánulásaihoz való igazításával mintát nyújt, követésre késztet. Fejlesztő játék, játékos jelleggel ugyan, de feladatot, problémát old meg, a gyermeknek szabad választási lehetősége van. Cél a fejlesztés. A különböző képességfejlesztő játékok belső tartalmukkal, és struktúrájukkal, szabályaikkal hatnak a gyermekekre az óvodapedagógus/fejlesztőpedagógus irányításával, segítségével. Egyénre szabottan, célzottan, tudatosan differenciáltan alkalmazható.

A fejlesztő játék során figyelembe vesszük: • • • •

Milyen képességeket akarunk fejleszteni, vagy megerősíteni. A képességet melyik módszervariációval tudjuk legoptimálisabban fejleszteni. A gyermekek ötleteit felhasználva hogyan tudunk újabb elképzeléseket kibontakoztatni, további fejlesztő szabályokat meghatározni. Melyek azok a játékos helyzetek, melyek legjobban igazodnak az adott játszó csoporthoz úgy, hogy ne zavarjuk a többi gyermek elmélyült játékát.

A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végén, a játék területén:


43


•

• • • • •

• •

• •

Képessé válnak az együttjátszással kapcsolatos elemi szabályok kitalálására, betartására. Szívesen játszik egyedül, vagy társakkal. Önállóan választja ki, vagy készíti el a játékeszközöket, szervezi meg játékát. Megegyeznek a játékszerek használatában, a cselekvéseket összehangolják. Elvállalja a számára kevésbé vonzó szerepeket is, képes alá- és fölérendelt viszonyban is működni. Megértik és elfogadják egymás elgondolásait, napokig egyazon játéktémában képesek együttjátszani. Saját elgondolás alapján bábozik, dramatizál. Igényesebbé válik alkotásaival szemben /bonyolult építményeket épít/. Egyéni ötleteit megvalósítja. A nagyobb ügyességet, szellemi erőfeszítést igénylő szabályjátékban vesz részt, képes a normák betartására.

Eszköz jegyzék Helyet kapnak a polcokon a kirándulások, séták során összegyűjtött tárgyak, termések, félkész játékok éppúgy, mint az értelem-, képességfejlesztő-, társas- és konstruáló játékok, amivel a gyermek egyénileg vagy társaival játszhat, kibontakoztathatja elképzeléseit. Minden csoportban a létszámhoz alkalmazkodó mennyiségben különböző anyagú, méretű eszközök. Kincses láda –szerepjátékhoz Játéksarkok felszereléssel – csoportot látogató gyermekek életkora, óvodapedagógus feltétel teremtésének függvényében. Pl.: babaszoba, babakonyha, építőjátékok, közlekedési játékeszközök, orvos, mozgásos eszközök, fodrászos, bábok, üzlet.

VI. 2 Komplex esztétikai nevelésünk kiemelt területei: • • •

Vers, mese, Ének, zene, énekes játékok Rajzolás, mintázás, kézi munka

A komplex esztétikai nevelésben a környezeti élmények és a tudatos nevelői ráhatás következtében a gyermek esztétikai tevékenységek iránti spontán vonzódása egyre szándékosabbá válik. Nevelésünk épít a tevékenységformák gazdagításánál a gyermek közvetlen természeti és társadalmi környezetéből szerzett ismereteire, élményeire, a tárgyi és szellemi népművészetre. A gyermeket közvetlen környezetében állandó ingerhatás éri, szüksége van segítségre, hogy felismerje az őt körülvevő világ szépségeit, valódi esztétikai értékeket. Fontos, hogy kialakuljanak az esztétikai élmény befogadásához, átérzéséhez szükséges képességek, helyes esztétikai ítéletek, s ezzel az esztétikai ízlés. Az esztétikai élmény az egész személyiségre hat, az érzékelés révén fenntartja a gyermek érdeklődését, intellektuális érzelmeit, s újszerű, sajátos megoldásokra ösztönzi. A gyermeket az általa létrehozott dolgokhoz mindig erősebb érzelmi szálak fűzik, ezért szívesen gyakorolja és újraéli élményeit az esztétikai tevékenységekben, s ez által érzelmei tartósabbá, emlékképei pontosabbá válnak és megalapozódik alkotóképessége. Így az esztétikai Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101 Budapest Kőbányai út 30

44


tevékenységek lehetőséget nyújtanak a gyermeki személyiség sokszínű kibontakoztatására, egyéni, új alkotások létrehozására, tehetség gondozására. Az egyéni érzelmeket, gondolatokat kifejező alkotások sokfélesége segíti a gyermeket a különbözőség elfogadásában, tiszteletében. VI. 2. 1 Vers, mese Cél: az irodalom megszerettetése, a vers, mese iránti érdeklődés igényének megalapozása, anyanyelvi nevelés feladatainak játékos megvalósítása, az anyanyelv szépségének átadása, ápolása. Az óvodában a vers, mese segíti a magyar kultúra és műveltség megalapozását, miközben erkölcsi, esztétikai értéket közvetít, hozzájárul a gyermek világképének kialakulásához. A mesék, versek, mondókák, bábozás, dramatizálás, - mint élmény, felkelti a gyermek érdeklődését. Létszükséglet is az otthoni nevelés kiegészítéséhez, illetve az audiovizuális és feldolgozatlan „képmesék” ellensúlyozásaként. A gyermek az ismételt óvodai mesék által átélheti a szükséges pozitív és negatív élményeit, olyan helyzeteket ismer meg, amelyek megértésére más eszközökkel ebben az életkorban még nincs mód, segíti önmaga megismerésében. A mondókáknak fontos szerepük van a felnőtt-gyerek, gyerek-gyerek közti kapcsolat kialakulásában. Az irodalom ismereteket is közvetít, - a legtágabb értelemben tanít – bővíti szókincsét, képzeletét gazdagítja, a találós kérdések fejlesztik asszociációs képességét, a néphagyományok, népszokások, a népi kultúrával való találkozást segíti.

Az óvodapedagógus feladatai vers, mese megszerettetésében: • •

•

• •

•

•

•

A vershallgatás, mesehangulat kialakításához a feltételek megteremtése /mesesarok, könyvespolc, könyvek, paraván, bábok, dramatizáláshoz szükséges eszközök/. Igényes irodalmi anyag válogatása - életkornak megfelelően. A mesék válogatásakor kiemelt szerepet kell kapjon a tiszta forrásból történő igényes repertoár kiválasztása, a népmesék és a mai történeteket tükröző mesét, elbeszélések, igaz történetek, megfelelő aránya. Részesüljön a gyerek irodalmi élményben. Az élmény reprodukálásának elősegítésére biztosítson a gyermek életkorának, a testi fejlettségének megfelelő méretű bábokat. Teremtsen lehetőséget, hogy a gyerek is mesélhessen. Különféle anyagokat kínáljon, mint textíliák, ruhaneműk, kellékek, termények, különböző papírok stb. a dramatikus játékokhoz, bábkészítéshez, a gyermek önálló „előadásához”. Az óvodapedagógus ismerje meg a gyermek, irodalmi érdeklődését /minősítés nélkül/, tolerálja a gyermek sajátos irodalmi ízlésvilágát, engedje be a csoportszobába az otthonról hozott könyveket, újságokat, segítse a gyermeket azok feldolgozásában. A gyermekkel való együttlétben figyelje a mondókázásra, mesélésre, verselésre kínálkozó alkalmakat és azokhoz kapcsolódjon odaillő irodalmi anyaggal. Ehhez ismerjen sok mesét, verset, mondókát. Az óvodapedagógusok közössége jeles napok alkalmával közös bábozással vagy dramatikus népszokások bemutatásával mélyítsék az ünnep hangulatát


45


• • •

•

Az óvodapedagógus gondosan készítse elő, szervezze meg a jeles napokra, ünnepekre való felkészülést. Rendelkezzen néprajzi ismeretekkel az általa szervezett, vezetett népszokások, néphagyományok területén. Az óvodapedagógus változatos módon – hiteles előadásmódban, nyelvi és metakommunikációs eszközökkel egyaránt - éreztesse a mű hangulatát. Emlékezetből meséljen, amely nélkülözhetetlen az irodalmi élmény nyújtásához. Szülők számára mutasson be, ajánljon értékes gyermekirodalmi kiadványokat, nevelési szakkönyveket /szükség esetén az óvodai könyvtár igénybevételének felkínálása/.

Tevékenységek A népi mondóka ritmusával mozgásra motiválja a gyermeket, ezáltal segíti a mozgáskoordinálást, a térérzékelés alakulását, a test és érzékszervek megismerését, a ritmusérzék fejlődését. Mondókázás közben a gyermek vidám hangulatba kerül. Az óvónővel, vagy egymással való együttjátszásban mélyülnek az érzelmi kapcsolatok: lovagoltatók, tapsoltatók, simogatók stb. Minél kisebb a gyermek, annál több mondókás játékot igényel, ezt követi az állathangutánzó és felelgetős mesemondókák, halmozó és láncmesék, versek, verses mesék, majd fokozatosan hosszabbodó, bonyolódó prózai mesék. Ebben a fejlődési vonalban a gyermek számára fontos az ismétlések gyakorisága, az élmények újraélésének, énerősítő hatásának felhasználása. A gyermeknek nagy örömet szerez a meséhez, mondókához, vershez kapcsolódó játék. Szerepjátékának témája gyakran kapcsolódik az irodalmi élményhez - királyok, tündérek, állatok stb. A játékban az élmény és gyakorlás hatására fejlődik nyelvi kifejezőképessége, egyre gazdagabb szókinccsel, egyre magasabb dramatikusjáték szinten adja vissza élményeit. A nagyobb gyermeket motiválja a mesélés, bábozás; megpróbálkozik új mesék kitalálásával, megkezdett mese befejezésével, már ismert mesék átalakításával. A mesék cselekményét szívesen fejezi ki mímetikus játékkal, mozgással, dramatikus játékkal. • A mesekuckó eszközei, kellékei, az óvodai képes- és mesekönyvek a szabad gyermeki választást, önálló kezdeményezést biztosítják. • A mesék, versek, közmondások tartalma kapcsolódik a környezet jelenségeihez, természethez, társadalomhoz, mindennapi eseményekhez. Átfogja a hétköznapokat, ünnepnapokat; hagyományt, szokást alakít, színesebbé teszi a gyermek lelkivilágát, életkörülményeit. • A gyermeknek a mese- és vershallgatás lelki szükséglet, ezért fontos, hogy mindennap kapcsolatba kerüljön az irodalommal. • Az irodalmi tevékenység magában foglalja a manuális foglalkozás lehetőségét is. A gyermek megjelenítheti az átélt irodalmi, vagy kitalált mesét változatos módon, különféle eszközök készítése segítségével. • A vers, mese mint szokásalakító, személyiségformáló tevékenység, pl. az írott információs anyag állandó helyen tárolása, könyvek, mesefüzetek, gyermekújságok, ismeretterjesztő lexikonok és újságok nézegetése. • A könyv, mint a tudás, élmények hordozója: a könyvek tiszteletére, szeretetére nevel, valamint arra, hogy a könyv forrás az ismeretek megszerzéséhez. • A színházlátogatáskor a helyhez illő megjelenést, magatartást ismeri meg a gyermek. • Múzeumok: múzeumi foglalkozások tervezésével és lebonyolításával /Skanzen, Történeti Múzeum, Nemzeti Múzeum/ néprajzi, történelmi, nemzeti ismeretek irodalmi élményekkel való összekapcsolását jelenti. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végén: Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101 Budapest Kőbányai út 30

46


• •

• • • •

•

Várja, kéri a mesemondást, maga is segít a mesemondás, hallgatás feltételeinek kialakításában. Figyelmesen, csendben végighallgatja a mesét, s viselkedésén, tekintetén látszik a belső képek készítésének jelei. Folytatásos mesék, verses mesék, verses regények szálait össze tudja kötni, maga is kitalál meséket, történeteket. A gyermek számára a mesélés, bábozás, dramatizálás kedvelt tevékenység. Megjegyez 10-14 mondókát, 6-8 verset, 15-20 mesét. A mesében elhangzottakról beszélget, a szereplők érdekes szokásait, furcsa vagy érdekes hangzású neveket megjegyzi, a mesetémájú játékokban egymást is így szólítják. A meséskönyvek képeit önállóan, hosszan nézegeti, a képek alapján felismeri kedvelt meséit, vigyáz a könyvekre.

Eszközjegyzék Könyv, verses és meséskönyvek Síkbábok, kesztyűbábok, botbábok, maszkok, Mese gyűjtemények, képes könyvek (nagyméretű bábok) Diafilmek, magnókazetták, CD, DVD (mesék, versek).

VI. 2. 2 Ének, zene, énekes játék Cél: zenei érdeklődés felébresztése és a zenei anyanyelv, ízlés megalapozása, a ritmusérzék fejlesztése A zenei anyanyelv érzelmek hordozója, anyanyelvi nevelésünk egyik alapköve. Az éneklés, mondókázás során elhangzó rigmusok, kifejezések, rímek, ismétlések a nyelvünk kifejező erejét, szépségét érzékeltetik. A zenei nevelés alapja a közös éneklés, mellyel a zenei ízlés formálódik. Ehhez kapcsolódik a szép természetes mozgás, amellyel a gyermek a dalokat, mondókákat kíséri Az óvodába lépéskor az ismerkedésben, érzelmi biztonság kialakításában segítséget nyújtanak az éneklés, ölbeli játékok. A zenei anyagot elsősorban a magyar népi gyermekdalok, énekes játékok adják. Óvodapedagógus feladata a zenei nevelés terén • • • • •

• •

Az óvodapedagógus alakítson ki nagy teret a énekes játékok térformáihoz, teremtse meg a felfokozott érzelmi hangulatot a zenei tapasztalatszerzés során. Mutassa meg a környezet, a természet hangjainak különbségeit, esztétikáját. Alakítson ki állandó helyet a hangszerek, a játékok kellékeinek tárolására. Készítsen „nótafát”, melyen egy szimbólum jelzi az ismert játékokat, dalokat. Szervezzen rövid, játékos hagyományőrző bemutatókat az óvoda más csoportjaiban, vagy velük közösen az ünnepekhez kapcsolódóan: Lucázás, szüreti mulatság, betlehemezés, farsangi alakoskodás, télűzés, pünkösdölés stb. Ismertesse meg a gyermekeket népi mondókákkal, dalokkal, énekes játékokkal, egyszerű térformákkal és táncos mozdulatokkal. Fejlessze a gyermekek zenei hallását, formaérzékét, zenei emlékezetét, ritmusérzékét, mozgáskultúráját; szoktassa őket szép, tiszta éneklésre, keltse fel zenei alkotó-


47


•

•

kedvüket. A zenei képességfejlesztés során érvényesítse az egyéni differenciálás elvét. Igényesen válassza meg a zenei nevelés és a zenehallgatás dallamanyagát. Erősítse a gyermekekben - példaadással is - a zene, zenélés, szép mozgás iránti igényt.

Tevékenységek Népi mondókák, népi játékok, népdalok ölbeli játékok, énekes játékok, gyermek néptánc megismerése. Mondókás játékok: cirógatós, tapsoltatók, lovagolhatók, csúfolók, kiszámolók, páros fordulók stb. A népi dalos játékok: hívogatók, esővárók, játékra hívogatók, leánykérős, kifordulós, ludas-, kapus-, sorjátékok stb. A gyermekek által ismert zenei anyag felidézését motiválja tárgy, eszköz, esemény. Az énekes játékokat improvizálhatnak, vagy a meglévő szabályok betartásával játsszák. Ezek a játékok teret adnak - páros, kisebb csoportos formában - a gyermeki érzelem kifejezéséhez. A társak érintése az egymásra figyelés, összetartozás érzését erősíti, míg az egyöntetű mozgás esztétikai élményt nyújt. Mondókázás, éneklés, zenélés és mozgások megjelenése a gyermek tevékenységében történhet gyermek és óvodapedagógus kezdeményezése alapján kötetlen formában. A jóízű játékok, az énekes népi játékok és igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások közben alakulnak zenei képességeik, ismernek meg zenei alapfogalmakat. Énekelnek, mondókát mondanak halkan-hangosan, gyorsabban-lassabban mozgással is érzékeltetve. Különböző mozdulatokkal - járás, tapsolás, ütögetés, bábok táncoltatása - kísérik az egyenletes lüktetést, ritmust. A kötött szervezésű énekes-mozgásos játékok, egyöntetű mozgás kialakítására, esztétikus térformára - kettős kör, csigavonal, hullámvonal - szerepcserére, tempóváltásra, egyéb szabályokra épülő élmény dús játékok, melyeket zavarás nélkül addig játsszák a gyermekek, amíg a tevékenységet érdeklődéssel, örömmel végzik. A nagyobb gyermekek már szívesen játszanak bonyolultabb szabályokhoz kötött hidas, kapus, sorgyarapító-fogyó stb. játékokat. A különböző hangszínek (magas-mély) felismerése, megkülönböztetése: zörejhangok, pl. közeledő-távolodó járművek, madarak, társak hangja stb., melyek a gyermek környezetében megtapasztalhatók, a hallásfejlesztést jól szolgálják. A dallamjátszó és ritmushangszerekkel ismerkedés, improvizálás mindig izgalmas játék a gyermeknek. Rövid dallam- és ritmusmotívumok improvizálása, ritmikus mozdulatok utánzása, egyszerű táncmozdulatok megismerése, dalok felismerése játékról, dallam- vagy ritmusmotívumról, szívesen végzett tevékenységei a gyermeknek. A zenehallgatás élménye nemcsak zenei tevékenységekhez kapcsolódik, mivel más tevékenységekben is fontos az esztétikai élmény nyújtása. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a gyerekek különböző etnikai, nemzetiségi hovatartozását. A zenehallgatási élmény elsősorban az óvodapedagógus énekes előadása, vagy hangszeres játéka. Alkalmanként hallgatnak gépi zenét, hangversenydarabot. Évszaki ünnepek hagyományainak megismerése, gyakorlása csoportos és egyéni szereplésekhez nyújtanak lehetőséget, emellett a gyermek mozgáskultúráját gazdagítják. Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101 Budapest Kőbányai út 30

48


A mondókák, dalok ritmusának kiemeléséhez eszközöket, hangszereket használnak, melyeket ők is készítenek természetes anyagokból, termésekből: csörgők, pengetők, sípok. A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végén: • • •

• • • • •

• •

• • • • • •

Biztonsággal énekel 6-7 hangterjedelmű, pentaton karakterű, népi (15) és komponált (4) gyermekdalokat tisztán, szép kiejtéssel, egyénileg és csoportosan is. Ismer magyar népi mondókákat (7) ezeket a magyar nyelv és beszéd sajátosságai, ritmusa szerint mondja. Ismer, és szívesen játszik énekes gyermekjátékokat. Tud halkan és hangosan énekelni, beszélni, járni. Tud magasabb és mélyebb hangon énekelni, közben azt a térben kézzel jelezni. Érzékeny a természet és a környezet hangjaira, figyeli és megkülönbözteti a hangszínek eltéréseit zörejen és beszédhangon egyaránt. Megkülönbözteti és kiemeli az egyenletes lüktetést és a ritmust. Tud a normál tempónál gyorsabban, lassabban énekelni, beszélni, mondókázni, mozogni. Ismer néhány dallamjátszó és ritmushangszer megszólaltatásának módját, egyszerű zenei tevékenységek során alkalmazni tudja. Felismer mondókákat, dalokat, énekes játékokat sajátos dallam-, vagy ritmusmotívumról /kezdő, belső, záró motívum /, tartalomról, játékszabályról, eszközről stb. Tapsol, dúdol, illetve improvizál rövid ritmus-, dallammotívumokat, alkalmazza, kérdés-felelet játékot játszik társaival. Alkalmazza a dallambújtatást. Szépen megformál egyszerű táncos mozdulatokat motívumnyi ismétlődő szakaszokkal. Egyöntetűen körbejár egyenes testtartással, egyszerű térformákat alakít ki. Élvezettel hallgatja a zenét, megfogalmazza gondolatait a zene által keltett hangulatairól. Ismer népszokásokhoz, ünnepekhez kapcsolódó dalokat, játékokat, a hozzájuk kötődő hagyományokat.

Eszközjegyzék: Szoknyák, Blúzok Kötények, Nadrágok, Mellények, Kalapok XK - 1, - 2, - 3 - as ütőhangszer készlet Dob, Fa, láma és cserépdob Köcsögduda, Fém csörgő Háromszög, Cintányér (kis és középméretű) Csettegő, Ütőfa, Fa reszelő, Rumbatök Karkötő csörgő, Asztali csősor,Xilofon Száncsengő (kis, közép és nagy méret) Metronómok, Agogó, Guiró Kalimba, Sekere, Szisztrum Magnókazetták, CD lemezek, könyvek


49


VI. 2. 3 Rajzolás, mintázás, kézi munka Cél: Az ábrázolás különböző fajtáival történő megismerkedés, különböző technikák, anyagok megismerése, alkalmazása. Igény kialakítása az alkotásra, az esztétikai élmények befogadására. Az alkotás örömének megélése és a belső képek gazdagodásának elősegítése, Az ábrázoló tevékenység önmagában is komplex nevelési terület. Magába foglalja a tapasztalatszerzést - vizuális befogadást - a sokféle anyagból, változatos technikával a gyermek fantáziájától, érzelmi beállítottságától, finommotorikus fejlettségétől függő képi vagy plasztikus megjelenítést. A képi-plasztikai kifejezőképesség birtokába jutva kialakul a gyermekben a képolvasási, komponáló, térbeli tájékozódó- és rendezőképesség. A gyermek a rajzolás, mintázás, kézi munka során hasznosítja a többi nevelési területen szerzett tapasztalatait, élményeit. Emlékképe és képzelete alapján megalkotott munkáját öszszehasonlítja a valósággal, s egyre biztosabb technikai tudással törekszik az esztétikus alkotásra. A gyermek által létrehozott „alkotás” tehát információt hordoz fejlettségéről, ismereteiről, személyiségéről. A kisebbeket elsősorban a tevékenység öröme vonzza. Később az önkifejezés, esztétikai érzék erősödésével, a megfigyelés pontosabbá válásával fejlődik a gyermek formavilága, színérzékelése, gondolkodása, gazdagodik érzelemvilága, nő önismerete, önbizalma. A természet színeire, formáira való rácsodálkozással, a művészi rajzok, festmények, szobrok, épületek, népi alkotások nézegetésével a szép iránti vonzódást és értékelő-képesség alakulását segíti az építő, ábrázoló, alkotó tevékenység. Az óvodapedagógus feladatai rajzolás, mintázás, kézi munka megszervezése terén: 



    

Az óvodapedagógus alakítson ki állandó helyet – az ábrázoló tevékenység eszközei, anyagai számára - a csoportszoba kevésbé mozgalmas területén, nyugodt körülményeket és az állandó hozzáférési lehetőségét biztosítva a gyermekeknek. Az ábrázoló sarokban tegye a gyermekek számára elérhetővé a változatos tevékenykedéshez szükséges eszközöket: rajzolás, festés, vágás, ragasztás, mintázás, népi kismesterségek eszközeit: textileket, fonalakat, szövőkereteket, agyagot, stb. Alakítson ki állandó helyet a gyermekek műveinek kiállítására, használja fel azokat a környezet díszítésében. Az évszaknak megfelelően esztétikusan – a gyermeket is bevonva -, díszítse a csoportszobát természetes anyagok felhasználásával, pl. évszakfa. Ismertesse meg a gyerekeket a különböző anyagok, eszközök, technikák alkalmazásával a képi és térbeli megjelenítés módjával. Tartassa be azokat a szabályoknak, melyek fontosak az egészségvédelem és a biztos eszközhasználat szempontjából. A témát és technikát ne határozzon meg, csak az eszközhasználatot tanítsa meg, támaszkodjon egyéni és életkori sajátosságaira, élményeire, ismereteire.


50


   

Keltse fel a gyermekben a manuális tevékenység vágyát; fejlessze a vizuális élmények befogadásához és a változatos képi-plasztikai megjelenítéshez szükséges képességeket. Fejlessze kreativitásukat, bátorítsa őket önálló és közös alkotásra. Gyűjtse, elemezze a gyermekmunkákat a fejlesztés meghatározása érdekében. Ösztönözze a szülőket, hogy otthon is adjanak lehetőséget a gyermeknek ábrázoló tevékenységekre, munkáját őrizzék, becsüljék meg.

Tevékenységek: A gyermek ábrázoló tevékenységében való cselekvéses részvétele kölcsönhatásban van a mozgásfejlődésével. A rajzolás korai szakaszában a mozgás eredményeként létrejövő színes vonalak jelentik a mozgásos játékot, amely azonban a kézügyesség fejlődése és a rajzolás szándékának kibontakozása szempontjából nagyon jelentős. Szívesen rajzol a gyermek - különböző méretű területen - különböző eszközökkel (zsírkréta, ujjfesték, filc, ceruza stb.). Emberábrázolása is egyre kifejezőbbé válik, megjelenik az egyszerű mozgás jelzése. A gyermeket vonzza a szín, a festés technikája, a színváltás, oldás, keverés, önálló próbálkozás a szín által motivált alkotókedv, fantázia kiélése fontos számára (többféle festékkel). A formaalkotás legkönnyebb módja a kicsik számára a mintázás, agyag (gyurma) gyurkálása, hengerítése, ütögetése, gömbölyítés, sodrás stb. önmagában is öröm. A gyermek érdeklődésének megfelelően vesz részt a plasztikai alakításban, megismerve az anyagok alakíthatóságát. Gyakorlással a plasztikai alkotása is egyre finomabb kidolgozásúvá válik a forma és főbb tagoltság egyéni érzékeltetésével. Az elkészített figurákat felhasználja játékában, téri megjelenítésben. Téri kompozíciókat készít, dekorál a természetben közösen gyűjtött anyagokból is (fa, ágak, kavics, levelek stb.). A különféle anyagokból egyénileg vagy közösen többféle technikával készítenek a játékukhoz kellékeket, képi montázst. Sokszínű tevékenységet jelent a kézimunka is, amely során tépés, ragasztás, papírhajtogatás stb. technikával ismerkedik a gyermek. Jeles napi, ünnepi készülődés során az egyéni ajándékkészítés mellett a közös tevékenységek is hangsúlyt kapnak, pl. mézeskalácssütés, adventi koszorúkészítés, Luca napi búzavetés stb. Népi kismesterségeket gyakorolja a gyermek ismereteihez, fejlettségéhez mérten az alaptechnikák megismerésével (fonás, szövés, textilfestés, sodrás stb.). Környezetünk alakításában, díszítésében az aktualitásoknak megfelelően vesznek részt (évszakfa). Az építés során találkoznak a gyermekek különböző formájú, anyagú tárgyakkal, kreatívan felhasználják a különböző méretű, formájú berendezési tárgyakat, maguk gyűjtötte, készítette eszközöket. Építkeznek homokból, sárból az udvaron. E tevékenységek során tapasztalatokat szereznek az egymásra rakott formák egyensúlyi viszonyairól, az alátámasztási, lefedési lehetőségekről, tárgyak térbeli helyzetéről, a formák egymáshoz rendelésének egyszerűbb, bonyolultabb viszonyairól. A tárlatlátogatások (múzeumok), művészeti tárgyú albumok, könyvek nézegetése a gyermeknek esztétikai élményt nyújt. Megismeri az ember, alkotó tudásának, képzelőerejének, érzésvilágának képi, téri megjelenítését. Hagyja rácsodálkozni a gyermeket egy-egy képre, műalkotásra, természeti jelenségre.


51


A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végén: •

• •

• • •

• • • •

Élményei, elképzelései megjelenítésében többnyire biztonsággal használja a képi-plasztikai kifejezés változatos eszközeit, az alapvető technikai fogásokat (rajzolás, festés, vágás, tépés, ragasztás, hajtogatás, konstruálás, barkácsolás, mintázás stb.). Rajzaiban megjelenik az eseményábrázolás, próbálkozik egyszerűbb mozgások, elemi térviszonylatok megjelenítésével. A formaábrázolásban képes felismerni, kiemelni a jellemző jegyeket. Festésnél törekszik apróbb részletek megjelenítésére, műveiben érvényesíti kedvelt színeit. Megfigyelései, elképzelései alapján mintáz meg formákat. Önállóan és közösen szerkesztenek képet különböző technikákkal, készítenek makettet, bábot, játékeszközöket. Önállóan, illetve irányítással alkalmazza a magyar népi kultúrából átvett egyszerűbb technikákat. Épít ötletes, stabil építményeket, részt vesz az őt körülvevő tér berendezésében. Észreveszi a szépet, megfogalmazza az arról alkotott gondolatait. Megjelenik az esztétikum iránti igénye környezetét és saját munkáját illetően. Aktívan részt vesz a környezetalakító, szépítő, díszítő munkában

Eszközjegyzék:  Gipszkiöntő, Szivacshenger, Formanyomó  Cikk - cakk olló, ollók, ecsetek, rajzlapok, rajz eszközök,  festékek többféle bázisú, színű,  Szövőkeret, ragasztópisztoly, Festékadagolók  Korongozógép, agyag, üveg, csempe, nemez  Égetőkemence, lyukasztók, formázók, , VI. 3. Mozgás Cél: A természetes mozgásokkal, a gyermek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok szervezésével segítjük a fizikai érést, a pszicho-motoros készségek és képességek kialakítását, formálását, valamint a mozgás szervezésével fejlesztjük testi képességeiket, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség. Törekszünk a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások kialakítására. Óvodai mozgásfejlesztésünk fontos szerepet játszik a gyermek egészségének megóvásában, szervezete biológiai egyensúlyának fenntartásában, a gyermeki szervezet növekedésére és az egyes szervek teljesítőképességének emelkedésére. Hatására fontos személyiségtulajdonságok alakulnak és erősödnek meg a gyermekekben, mint a fegyelmezettség, kitartás, együttműködés, bátorság. A rendszeres mozgás hozzájárul az egész szervezet teherbíró képességének növekedéséhez. A gyermek mozgástapasztalatainak bővítésével fejlődnek testi képességei, mint az erő, ügyesség, gyorsaság és állóképesség, valamint erősödik a szép mozgás, szabadlevegőn tartózkodás iránti vonzalma. A mozgáskultúra fejlesztés segíti a térben és időben való tájékozódást, helyzetfelismerő-, döntő-, cselekvő-, feladatmegoldó-, alkalmazkodóképességének fejlődését. Az óvodáskor a természetes hely- helyzetváltoztató és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza. Sokszínű, válto-


52


zatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal segítjük elő. A mozgással biztosítjuk az értelmi fejlődés kedvező hatását. A mozgásos játékokkal, tevékenységekkel, a mozgásos feladatok rendszeres alkalmazásával kedvező hatást váltunk ki a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére. Ezzel elősegítjük a gyermeki szervezet teherbíró képességének optimális fejlődését. Az egészséges életmódra nevelésre, illetve a gondozásra kiemelt hatással lesz a helyes testtartás elsajátítása, az izomegyensúly fejlesztése. A komplex testmozgásokat beépítjük az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének: • Pozitív énkép • Önkontroll • Érzelemszabályozás • Szabálykövető, társas viselkedés • Együttműködés • Kommunikáció • Problémamegoldó gondolkodás fejlődésére. Kiegészítjük az irányított mozgásos tevékenységeket a spontán, szabadjáték keretein elül végzett mozgásos tevékenységekkel. Az egészségfejlesztő testmozgásokra az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk. Kiemelt figyelmet fordítva a szabad levegőn való mozgás kihasználására. A gyors és lassú, halk és hangos beszéd a nyelvi kifejezőképességet, beszédértést fejleszti. A testrészek megnevezésekor a gyermek megismeri saját testét, annak részeit, funkcióit. A kézi szerek használatával fejlődik a finom-motorika, mely lehetővé teszi, hogy a gyermek bánni tudjon az egyéb tevékenységekben alkalmazott eszközökkel, amelyek különböző irányú képességeket fejlesztenek. A fejlődő gyermeknek természetes szükséglete, hogy fokozatosan és rendszeresen kielégüljön mozgásigénye a pszichikus funkciók fejlődésének érdekében is. A gyermek harmonikus fejlődéséhez semmi mással nem pótolható hatékonysággal járul hozzá a testnevelési játék, melyekben koncentráltan megtalálhatók mindazok a pszichoszomatikus képességek, melyek hatékony fejlesztői a gyermek személyiségének. Az új közegben, a vízben való játék a biztonságos, harmonikus mozgás kialakításának legjobb eszköze. Pancsoló medencékben történik a vízhez szoktatás. A gyermek mozgáskultúrájának vízben való fejlesztése elősegíti az állóképesség, edzettség az értelmi képességek, mint a gondolkodás, figyelem, összpontosítás, találékonyság, kombinatív képességek, továbbá az érzelmi, akarati és szociális képességek fejlődését.

Az óvodapedagógus feladata a mozgásfejlesztés területén: • • • •

Teremtse meg a feltételeket a tornához, a nagy és kismozgás végzéséhez épületben, szabadban egyaránt. Biztosítsa az eszközöket a különböző mozgásformákhoz, szervezze a gyermekek tornáját úgy, hogy a legoptimálisabb terhelést biztosítsa a nap folyamán többször. Szervezze és irányítsa a mindennapi tornát, mozgások játékot úgy, hogy örömöt jelentsen a gyermek számára. Építse be a mindennapi tornába a prevenciót: lábstatikai betegségek megelőzése, tartásjavítás, egyensúlyérzék fejlesztést.


53


• • • • • • • • • • •

A mozgás szervezésénél vegye figyelembe a gyermekek állóképességének és a terhelhetőségének határait, egyéni és életkori sajátosságokat a kis és nagymozgások gyakorlásának lehetőségeit. Kísérje figyelemmel a gyermek mozgásállapotát (mérés). Tervszerű és rendszeres mozgás biztosításával segítse elő a vázizomzat arányos erősítését, a szervek, szervrendszerek funkcióinak javítását, fejlessze a gyermek testi- és a koordinációs képességeit. A mozgáson keresztül segítse elő az értelmi struktúrák és a szociális képességek fejlesztését. A mozgásgyakorlatok elsajátíttatásának folyamatában építsen a gyermek mozgástapasztalatára, játékos kedvére. Biztosítsa a gyermek természetes mozgáskedvének megőrzését mozgásos játékok alkalmazásával. Az időjárástól függően kora tavasztól késő őszig szabadban szervezze a foglalkozásokat, ügyelve a gyermek megfelelő öltözékére. Alakítsa ki azokat az alapvető szabályokat, melyek lehetővé teszik a baleset megelőzését és megteremtik, hogy a különböző mozgásigényű (tempójú) gyermekek egymás zavarása nélkül végezhetik mozgásos tevékenységüket. A mozgás megszerettetésében működjön együtt a családdal, hogy a szülő is minél több mozgási lehetőséget biztosítson a gyermek számára. A családdal ismertesse meg a lábtorna alapgyakorlatait és ösztönözze őket ezek otthoni gyakoroltatására. Teremtsen lehetőséget a gyermekek számára szervezett sporttevékenységek végzésére, pl. sportvetélkedő.

A mozgás nevelés tevékenységi területei: Szabadidőben szervezett mozgás, mozgásos játékok A szabad mozgástevékenységben már készségszinten használt mozgásokat a gyermek képességeinek megfelelően alakítja, kombinálja új mozgásokat kitalálva, melyet begyakorol teljesítőképességének határait kipróbálva. A csoporttárs mozgását érdeklődéssel figyeli, utánozza, mely a koordinációs, kondicionális képességeinek fejlődését sajátos módon segíti elő. A mobil mozgásra motiváló eszközök, énkép, oldaliság, tükörkép megfigyelése, megerősítése. A mozgáspontosítás érdekében nagyméretű tükör van a csoportszobákban. Az udvar stabil, mobil eszközei a mozgás legváltozatosabb formáinak kipróbálására, gyakorlására ösztönzik a gyermeket, ezáltal természetes mozgásigénye sokrétűen kielégül. A mozgásos szabályjátékok nyújtotta mozgásban szívesen részt vesz, melyeket óvodapedagógus vagy gyermek kezdeményez. Szívesen méri össze erejét társaival. A játékoknak fontos szerepük van a gyerekek küzdőszellemének, a kudarctűrő képességének, a kisebbek önértékelésének, szociális képességének fejlődésében. Mindennapi mozgás, mozgásos játék Az óvodapedagógus által szervezett, irányított 8-25 percig - a gyermekek fejlettségétől függően - tartó mozgástevékenység, mely a felfrissülést, fokozatosságot, ismétlés rendszerességét és a harmonikus fejlesztést teremti meg a gyermek számára. Megalapozza a gyermeknél a mindennap rendszeresen mozogni jó és szükségletes szemléletet. Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101 Budapest Kőbányai út 30

54


Központban a mozgásos játékok állnak, mely a gyermek aktív pihenésének egyik formája, többször ismétlődő időarányaiban is a leghangsúlyosabb tevékenység. Ez kiegészül még néhány gimnasztikai gyakorlattal, egyéni tempónak és képességeknek megfelelő mozgásgyakorlással, melynek eredményeképpen a gyermek egyre szebben, pontosabban végzi a gyakorlatokat. A gyermek látja a bemutatott mozgásokat, hallja a tevékenység pontos meghatározását, elvégzi a feladatot, képet adva mozgásos képességének fejlettségéről. Kötött formában szervezett mozgás, mozgásos játék A gyermek örömmel vesz részt jó hangulatú, pozitív élményt biztosító mozgástevékenységben, mely újabb cselekvésre készteti, így a mozgás állandó igényévé, szokásává válik. A kisebb gyermeknél a mozgásban a szerep ad értelmet a cselekvéshez. A természetes mozgásokra épülő nagymozgás fejlődésénél a saját mozgásának örömteli átélését segíti a szerep, pl.: kutyát utánozva boldogan mászik. A nagyobb gyermeknél már nem a szerep, hanem a játék a mozgást motiváló erő. Fizikai ereje, gyorsasága növekszik, a változó környezethez alkalmazkodik, amikor különböző terepeken futó-, fogó-, labdajátékokat, versenyjátékokat játszik. Nő a gyermek testi ereje különböző ugrások, (távol és magas, helyből és nekifutásból) dobások, gimnasztikai gyakorlatok végzésével. A gyermek állóképessége növekszik a különböző irányú futások, hosszabb ideig tartó kúszások, csúszások, mászások végzésekor, melyeket talajon, különböző tornaszereken tárgyak alatt, felett végez, valamint a talajtorna egyszerű elemeinek gyakorlásakor. A gyermek a mozgást irányító szavakat mozgás utánzásával - a mozgás és a szavak kapcsolatát - cselekvés közben érti meg. A gyermeknél a testrészek és funkcióinak pontos megnevezésével különböző testhelyzetekben, testrészek és tárgyak viszonylatában végzett mozgásokkal kialakul a testfogalom. A testrészek ismeretével a test személyi zónájának, oldaliságnak begyakorlását segíti a kar jelölésére szolgáló gumiszalag, mely a gyakorlatoknál, pl. karkörzés bal kézzel a test előtt, mellett, labdagurítás test körül jobb, majd bal kézzel stb. biztos tájékozódási pont saját testen. A tér a téri irányok, formák bemozgásával bővül a gyermek térről való ismerete, koordinációs képessége fejlődik. Ehhez kapcsolódó mozgástevékenységek, pl. átbújások, támaszgyakorlatok, talicskázás, csúszás, kúszás, járások, futások különböző irányban, dobások különböző helyen lévő célba. Egyensúlyozás gyakorlását tornaszereken való mozgással, biciklizéssel, hintázással, forgással, egyensúlyozó járással keskeny felületen, testhelyzetváltozások emelt felületen végzi. A gyakorlás eredményeként különböző mozgástevékenységeket egyre pontosabban, igényesebben végzi a gyermek, ezáltal az egyszerű gimnasztikai gyakorlatokat, mozgásos feladatokat (zenére, akusztikai jelre) ritmustartással valósítja meg. Járás, szökdelés, gyors futás, futójátékok különböző feladattal, irányváltoztatások hallható jelre való végzése stb. közben egyre gyorsabb, egyre ügyesebb a gyermek, a feladatok megvalósításakor a reakcióideje rövidül. Szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztése, pl. célba ugrás, dobás, labdagyakorlatok, ugróiskola, függeszkedések, lábtorna mozgásos gyakorlatokkal. A kézi szerek természetes fogásával - markolás, lengetés, ujjakkal továbbítás és a különböző fogásmódok elsajátításával koordinálódik mozgása. A gyermek a mozgásban való részvételével, fizikai aktivitásával felkészül a szellemi aktivitásra, ugyanis a mozgásos feladatok kivitelezésére fordított összpontosítás, erőfeszítés hatására fokozatosan képessé válik az irányított tanulásra. Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101 Budapest Kőbányai út 30

55


Fejlesztés várható eredményei óvodáskor végén: • • • •

• • • •

•

A gyermek szeret mozogni, kitartó a mozgásos játékokban. Szívesen részt vesz egyéni - csoportos, sor- és váltóverseny játékokban. Igyekszik a szabályokat betartani. Nagymozgása, finommotorikája, egyensúlyérzéke jól fejlett A tornaeszközöket, kézi szereket biztosan és helyesen használja. Az utasításokat megérti és betartja. Testsémája kialakult, tud térben tájékozódni. Ismeri az irányokat, a jobb és bal oldalt megkülönbözteti, dominanciája kialakult Természetes járást és futást, különböző ütemtartással végzi. Óvodáskor végére lezárul a szenzomotoros integráció

Eszközjegyzék                     

Bordásfal, Tornazsámoly, Gyűrűhinta Greiswald tornakészlet, Tornaszőnyeg (szivacsok ) Bady Roll hengerek, Trambulin, Ayres terápiás eszközök Kosárlabda palánk, pingpong asztal és ütők Karikák-átmérőjük különböző Gólyalábak, Gördeszka, forgók, tölcsér, Lengő teke, Lépegetők, függeszkedők, Egyensúlyozó gerenda, Domború és homorú talperősítők Tornapadok, fa körlap egyensúlyozáshoz Labdák különböző méretűek, Maroklabda Tüsilabda, Medicin labda Füles ugráló labda, fízió labdák Kendők, Babzsákok Váltóbot, Kerülő bója műanyagból Alagutak, Ejtőernyő Heveder, Ugráló kötelek Gumiszalag, Szalagok, botok, Húzókötél, Görkorcsolya, gördeszka, Roller, Kerékpárok, autók, talicskák Udvari tornaszerek: vár, csúszda, rúgósjátékok, egyensúlyozó játékok.

VI. 4. A külső világ tevékeny megismerésére nevelés VI. 4. 1 Külső világ tevékeny megismerése környezeti tartalommal Cél: számunkra a környezettudatos magatartás megalapozása, a gyermeket körülvevő természeti és társadalmi környezet megismerésére, óvására, megbecsülésére és pozitív érzelmi viszony kialakítására való nevelést jelenti. A mindent tudni akaró óvodás a legfogékonyabb az őt körülvevő világ történéseire, a környezet változásaira. Mint mindenhez ebben a korban érzelemmel viszonyul. A családban szerzett első tapasztalatok indítják el a valós világ megismerésének útján a gyereket. Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101 Budapest Kőbányai út 30

56


Ezeket az élményeket, tapasztalatokat, kell bővíteni illetve a meglévőket mélyíteni, rendezni. Ebből adódóan a környezetismereti témák lineárisan bővülnek, és koncentrikusan mélyülnek az óvodában töltött évek alatt. A környezet megismerése áthatja a gyermek életét, az óvodai tevékenység egészét, témakörei nevelésünk egységes alapját adják. A külső világ tevékeny megismerésére nevelés meghatározó a gyermek képességeinek fejlesztésében, elsősorban a tapasztalat, megfigyelés, emlékezet, felidézés, megértés, újraalkotás, egyszóval a gondolkodási műveletek területein. Képessé válnak elemi problémák felismerésére és megoldására. Fejlődik a gondolatok tevékenységgel és verbálisan történő kifejezésének képessége. Közös tevékenységekben növekszik türelmük, erősödik akaratuk, önfegyelmük. Felébred bennük a felfedezés, tudás öröme, a különbözőzés elfogadása. Kialakulnak a kulturált élet szokásai, az elfogadott viselkedési formák, az érzelmi és erkölcsi normák. Mindezek nélkülözhetetlenek a biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz, elfogadáshoz, aktív kapcsolathoz, melyek megalapozzák a gyermek érzelmi kötődését, erre épül a szülőföld szeretete. Az érzelmi kötődésen keresztül jut el a gyermek környezete megbecsüléséhez és védelméhez is. Sokféle tevékenységben munkája eredményeként megtapasztalja a környezetre hatást, a változás létrehozását. A sokoldalú megfigyelés alapján jut el érzelmi alapokon, hogy az élőlényeket szeretni, óvnivédeni kell. Pedagógiai asszisztens - dajka – óvodapedagógus együttműködése a nevelésben: A pedagógiai asszisztens, dajka nevelőmunkában való részvétele, a környezeti nevelésben: • Természetsarokban növények, állatok gondozásánál mintaadás, • csoportszoba rendje, tisztasága, napi tevékenységek során • tevékenységekben segítés • csoportkísérés - csoportos közlekedés • kerti munka - tevékenységekben segítés • udvar rendje

Az óvodapedagógus feladata a külső világ tevékeny megismerésére nevelésben: • • • • • • •

Teremtse meg spontán vagy szervezett formában a környezeti, valamint matematikai tartalom megismerésének lehetőségét, feltételeit. Teremtsen olyan környezeti feltételeket, melyek között a gyerek minél több élményt-, tapasztalatot szerezhet, megélheti a felfedezés örömét, érzelmi viszonyba kerül az őt körülvevő világgal. Biztosítsa a feltételeket ahhoz, hogy a játékban feldolgozhassa a gyermek azokat az élményeket, amelyek rá hatást gyakoroltak. Használja ki, keresse a környezet nyújtotta lehetőségeket (óvodaudvar, Népliget, természetsarok stb.) a gyermek élményeinek bővítésére, minél több vidám tevékenység biztosításával. A környezeti megfigyelések nagy részét a szabadban szervezze meg. Vonja be a szülőket is a környezeti nevelés munkájába, pl. környezetvédelmi akciók, természetvédő tevékenységek szervezése. Ismerje meg a gyermek családi környezetét, szokásait, a szülők igényétől függően működjön együtt a családdal, kínáljon ötleteket.


57


•

• • • • •

A környezeti téma feldolgozásának mélységénél vegye figyelembe a helyi sajátosságokat, a gyermekek fejlettségi szintjét, építsen a meglévő ismeretekre. Tegye lehetővé, hogy képességei szerint kapcsolódjon be a gyermek az adott téma feldolgozásába. Segítse a környezetbarát, életet tisztelő, természetvédő szemlélet kialakítását a természet szépségeinek megláttatásával, saját példájával. Biztosítsa az óvoda udvaráról vagy óvodán kívüli környezetből a gyűjtőmunka során felhalmozott természetes anyagok, termések különböző tevékenységekben történő felhasználását (pl. díszítés). Természetsarok kialakításával biztosítsa a növények, állatok gondozását. Teremtse meg az élőlények fejlődésének megfigyeléséhez a feltételeket. Udvarunkon a kert gondozás feltételeinek megteremtésével tegye lehetővé a folyamatos tevékenykedtetést, megfigyelést. Feladata az óvodai személyi, tárgyi, természeti környezet esztétikájának alakítása, mentálhigiénés környezet megteremtése.

Tevékenységek területei: A környezetismereti tevékenységek és eszközei az óvodai élet minden napján jelen vannak, biztosítva a folyamatosságot, a környezetre figyelő magatartás, tapasztalás és kíváncsiság ébrentartását. Ember - természet - környezetvédelem területén: Élőlények és azok természetes környezetének megfigyeléséhez, a szervezett tanuláshoz, óvodánk udvara, Népliget, kirándulások, séták, múzeumok látogatása, csoportszobai élősarok biztosítanak terepet, mint tapasztalásban erősítő tényezők. Az élőlények egymásközti és környezetükkel való kapcsolatait figyeli meg a gyermek udvarunk élőhelyeinek felfedezésekor, pl. járda repedéseiben élő rovarokat, bokor, avar alatti élővilágot, a szarka fészkét, esetleg fészeképítést. Pázsitos részen vadvirágok nyílnak, összehasonlíthatják, díszíthetik vele a homokvárat. A kerti tó vízi életközössége megfigyelésre ad lehetőséget. Nyári melegben itt fürdőznek a madarak. Tavasszal a meder kitakarítását megfigyelik, esetleg segítenek. A víz csodálatos változásairól, különböző halmazállapotairól szerez tapasztalatokat a gyermek (hó, jég, dér .) az évszakok változásainak megfigyelésekor. Az élővilág környezetváltozásainak megfigyelésénél az évszakok mindig jelen vannak kiemelt helyen, vagy háttér témaként. A természet színeinek megfigyelése esztétikai élményt nyújt. Évelő virágágyásban, sziklakertben márciustól novemberig sokféle kerti virág nyílik. Talpig fehérbe öltöznek a gyümölcsfák - cseresznye, meggy, mandula. Megfigyelik a gyümölcsök érését, majd segítenek a szüretelésben, a felhasználásban. A háttérben a kerítés előtt zárt lombú hársfák alatt fehérszirmú jázminbokor, távolabb mogyoróbokor, aranyveszsző, különböző fenyőfélék, cserjék, díszfák, között tanösvény segíti a tájékozódást, megismerést. Kertünk gyógynövényei az eltérő tapintásuk, illatuk - bazsalikom, citromfű, borsmenta, körömvirág stb. a több érzékszervvel való tapasztalást biztosítják - szedést, szárítást, illatzsákok készítését. A veteményes kert gondozásában kedve, érdeklődése alapján kapcsolódik be a gyermek veteményezéstől a betakarításig - minden tevékenységbe. Az óvoda udvarán az évszakok adta feladatok olyan környezet átalakító munkatevékenységekre adnak lehetőséget, melyek során megtapasztalja a gyermek az idő múlását, az emberi Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101 Budapest Kőbányai út 30

58


munka (saját munkája) környezetre gyakorolt hatását - kertészkedés, udvargondozás, madáretető-készítés. A munkajellegű tevékenységek folyamatosságának, fontosságának érzése közben erősödik a gyermekekben az egymáshoz, a környezethez való pozitív viszony, egyre jobban vigyáznak élőre, élettelenre egyaránt. A csoportszobák természetsarkai különösen sok folyamatos tevékenységre adnak lehetőséget. Hajtat, rügyeztet, csíráztat, nyomon követi a kinti-benti hőmérsékletet (hideg-meleg,) napfényt, mesterséges fényt, sötétet, fényviszonyokat, növények fejlődését. A magok vetése, növények ültetése során közvetlen tapasztalatot szerez a gyermek a földről, mely táptalaj, fenntartja a növényi- állati életet. A természetsarok az évszakokkal együtt változik, folyamatos gondozást igényel. Bővül újabb növényekkel vagy kicserélődnek a termések, egyéb gyűjtemények, eszközök változnak (tükör, nagyító, távcső, könyvek). Óvják, védik környezetüket, vigyáznak tisztaságára. A környezeti tevékenységek során a gyermekek társas kapcsolata kiteljesedik. Vállalják a „mi fánk, mi halunk, mi virágunk ”, mely erősíti az egymáshoz, természethez való pozitív viszonyulást az együttgondozás élményében. Tudatosul bennük, hogy nincs káros élőlény,- csak az emberek minősítenek, (nem szeretem állatok)- a táplálékláncban minden élőlényre szükség van, és mindenkinek helye van a világban.

Az élettér fogalmának kialakítása fontos. A gyermek megfigyeli, hol él, hol érzi jól magát növény, állat, ahol nem szabad bántani, életterét korlátozni. Évszakonként kirándulást szervezünk távolabbi helyre - erdőbe. Az erdő a természet eleven varázslata, harmóniája magában hordozza nevelőértékét, az élmény meghatározó. A környezet és természetvédelem fontosságát hangsúlyozzák a jeles napok - Állatok, Madarak, Fák, Víz, Föld napja. Új tevékenységekkel nemcsak a gyermekek, hanem a szülők figyelmét is a környezetvédelemre irányítjuk ezeken a jeles napokon. A játékos tevékenységek pozitív érzelmi viszonyulás kialakulását segítik elő: a szimulációs, dramatikus, mímetikus, bábjátékok. A természetben lejátszódó folyamatok eredményeinek gyors létrehozását, átélését teszik lehetővé, pl. fák lombhullása, mag kikelése stb.

Ember - társadalom - környezetkultúra: Szerep- és szimulációs játékokban jeleníti meg a gyermek a család életét, feladatait pl. gyermekgondozást. Szívesen beszélget családjáról, a családban betöltött szerepéről, családtagok feladatáról, munkájáról, pl. kistestvér születik, ünnepek a családban stb. Óvodánkban ismerkedik az óvodapedagógus, a fejlesztőpedagógus, a logopédus, a gyógypedagógus, a szomato-pedagógus, kertész, dajka, óvodatitkár, orvos, a védőnő, a postás, az ételszállító, a szemétszállító munkájával. Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101 Budapest Kőbányai út 30

59


A közvetlen kapcsolatban természetes számára, hogy megfigyeli kinek mi a feladata, sőt be is kapcsolódik tevékenységükbe, pl. kertrendezés, salátakészítés, borsófejtés, takarítóeszközök előkészítése, iratok bevitele az irodába, orvosi vizsgálatkor kisebb. Ismerkedik a gyógyszer használatával, betegellátással. Játékában szívesen jeleníti meg, vagy beszélget különböző felnőttek foglalkozásairól, melyekről az óvoda környezetében gyűjtött tapasztalatokat, pl. vasutas, kereskedő, piaci árus, asztalos, benzinkutas, könyvtáros. Nagycsoportosok ellátogatnak az iskolába. Spontán és szervezett tapasztalatszerzés során ismeri meg testrészeit, gyakorolja azok tisztántartását, érzékszervek funkcióit. Az „Én” képi alakulása meghatározó a gyermek önmagáról szerzett ismereteinek rendszerében. A testséma ismerete fontos mérőpontja a gyermek fejlettségének. Séták, kirándulások alkalmával gyakorolják a gyalogos közlekedés szabályait, a balesetek elkerülését, tömegközlekedési eszközön való utazást és viselkedési szabályokat - repülőtér, vasútállomás, metró-, hajóállomás. Az óvodai KRESZ-parkban a közlekedési szabályok betartásával biciklizik, autózik a gyermek. Az óvodából kilépve, vagy az óvoda udvarából is megfigyelheti a forgalomirányító lámpa, rendőr jelzéseit, közlekedési eszközöket. Megismerkednek hazánk népszokásaival az évszakok változásaival, ünnepekhez fűződő eseményekkel, pl. Márton napját ősszel, Luca napját, a karácsonyt megelőző készülődésben Adventet. Tavasszal a „meleg hozó” napokat, a megújulás ünnepét (Húsvét). A környezetkultúra alakítás fontos része a környezet tisztántartására (épületben, udvaron). Gyakorolja a takarékos magatartási szokásokat anyaggal, energiával. Takarékosan bánik a folyóvízzel, nem pazarolja. Udvarunk legtávolabbi részén található a komposztáló; fák lombja, levágott fű, növényi maradványok kerülnek a gyermekek részvételével a komposztálóba. Rendszeresen részt vesz papírgyűjtési akcióban, de megismerkedhet csoportszobai tevékenység keretében a papír újrafelhasználhatóságával. Télen a hó eltakarítása során az utakat homokkal, faforgáccsal szórjuk fel a csúszás megakadályozása céljából. Ember - környezetesztétika - óvoda: Intézményünk dolgozóinak és az óvodánkat látogató gyermekek közérzetét, hangulatát, magatartását egyaránt befolyásolja a kialakított kultúrált, esztétikus környezet. Ennek sikerességét az mutatja meg, hogy a kialakított élettérben mennyire érzi magát otthonosan a gyermek, felnőtt egyaránt. A környezet, az esztétikum - filozófiát is közvetít: érzelmi viszonyulást a szűkebb, tágabb környezet iránt /Havas Péter ismérvei/. A természet szeretetét, az élet nagyszerűségének, szépségének tiszteletét. Gyönyörködést a növényekben, állatokban, a természet csodáiban. Az élőlények ismeretét, gondozásának felemelő és felelősségteljes érzését. Személyi, tárgyi környezetesztétika: Napjainkban sokfelől különböző látvány, stimuláció ingerli a gyermekeket, ezért különösen fontos az esztétikus, harmonikus, megnyugtató környezet kialakítása.


60


Óvodánk építészeti adottsága a tágas csoportszobák, amelyek teret nyújtanak a gyermek egyéni, intim és csoportos megnyilvánulásaira egyaránt. Így a megfelelő nagyságú tér az agresszió elkerülését is lehetővé teszi. A szobák kialakításában is a természetesség, harmonikusság megteremtése a cél. Természetes alapanyagú díszítés, játékok, ezekhez illő tárolók /fa, pamut, papír, nemez, agyag, veszsző/ kiválasztása. Udvar: gondozottsága, tisztasága, sok növény, virágoskert, sziklakert, gyümölcsfák, fa tornaszerek, pihenőpark kerti tóval biztosítják a megnyugtató esztétikus környezetet. Személyi esztétika - példaadás - esztétikus megjelenés - lehetőleg esztétikus munkaruhában. A különböző tevékenységekhez megfelelő öltözködés, pl. mozgásfoglalkozáshoz nadrág. Környezet esztétikumának megteremtése: Óvodánk központi helyisége: az aula, ahol jól tükröződnek az intézmény célkitűzései. Megtalálhatóak itt a különféle hazai és trópusi jellegű virágok és dísznövények Itt figyelhető meg a mesterséges tavacska: növényekkel, halakkal betelepítve. Továbbá itt élnek az óvoda fogadott állatkái. A gyermekek az óvodába lépve ide futnak először megnézve kedvenceiket, és hazamenetelkor is tőlük búcsúznak hosszasan. Az aula a szülők találkozó-beszélgető színtere. Itt található a Szülősarok, tájékoztatás az óvoda életéről: jeles napokról, népszokásokról, a gyermekek alkotásai, a rendezvényeken elért helyezések, oklevelek, serlegek - amelyekre büszkék vagyunk, fényképek a gyermekek életéről, élményeiről, ismeretterjesztő újságok valamint aktuális hirdetések az óvoda működésével, gyermekek életével kapcsolatban. Az élősarok, szülősarok kialakításánál is a természetes, környezetbarát anyagokat választottuk elsődlegesen: nádkerítés, vessző-paraván, gyékény felhasználásával.

Mentálhigiénés környezet esztétikuma - környezetegészség: A városi gyermekek egészségvédelme kiemelt jelentőségű. Ezért óvodánk - víztisztító-berendezés által - kínálja a szennyeződés nélküli ivóvizet, a nap bármely szakaszában. Télen hagyományos párologtatás lehetősége mellett aromalámpácskákat is használunk a légzés könnyítésére, a párásításra. A tanév során folyamatosan Vitamin-napokkal bővítjük a gyermekek étrendjét. Az időjárás figyelembevételével - fokozottan nyáron - a szabadban való tartózkodás során ügyelünk a káros háttérsugárzás elkerülésére. Lelki egyensúly, harmónia, stressz nélküli környezet biztosítása. Az egyéniség elismerése, a különbözőség tolerálása: fogyatékos gyermekek integrálása, segítése, más etnikumú, nemzetiségű gyermekek befogadása a csoportba, társas helyzetek formálása, fejlesztése.


61


VI. 4. 2. A külső világ tevékeny megismerése matematikai tartalommal Cél: a mindennapok tevékenységei során a matematikai tapasztalatokon keresztül szerzett ismeretek rendezésével a gyermekek képességeinek fejlesztése. A matematikai nevelés tartalma szoros kapcsolatban van a környezet megismerésére neveléssel, mivel a gyermek számára az őt körülvevő környezet jelenségei, tárgyai mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér- és síkbeli viszonyai a napi szituációkban megfigyelhetők. Tevékenység közben a gyermek többször megéli a felfedezés, rátalálás, érdekességek felismerése, a tudás örömét. A matematikai problémák megoldása, igazság megtalálása motiválja a gyermeket problémamegoldó, matematikai megismerő, tapasztalatszerző tevékenységre. Ezáltal fejlődnek értelmi, akarati képessége, gondolkodása. Az óvodapedagógus feladatai a matematikai nevelés terén: •

• •

•

Olyan eszközök, tevékenységek biztosítása, amely felkelti a gyermek érdeklődését a környező valóság megismerésére, lehetővé teszi számára a matematikai ismeretek tapasztalat útján történő megszerzését. Az óvónő építsen a gyermek kíváncsiságára, ötleteire, érdeklődésére a matematikai tartalmú ismeretek nyújtásakor. Fejlessze egyénre szabott feladatokkal a gyermek megismerő tevékenységét, problémamegoldó képességét. Vegye figyelembe a családi matematikai fejlesztés eltéréseit (gyakori a korai fejlesztés). Biztosítsa a természetes környezetben valóságos tárgyakon a matematikai tartalmú szemléltetést, megfigyelést, melyek a gyermeket beszélgetésre, kérdések feltevésére ösztönzi.

Tevékenységek: Az óvodába lépés pillanatától fontos a gyermek érdeklődésén alapuló életszerű helyzetekben a tér, mennyiség, forma azonosságainak, különbségeinek, egymás közötti összefüggéseinek megfigyelése, megértése. Erre építünk, amikor a matematikai tanulást 3-5 éves korig spontán lehetőségek kihasználására és kötetlen kezdeményezések formájában a környezetismereti tevékenységbe integrálva valósítjuk meg, elsősorban a matematika iránti érdeklődés felkeltése, tapasztalatszerzés lehetőségének biztosításával. A környezet megfigyelése, tevékenységek, gyakorlati problémafelvetés, feladatmegoldás során matematikai fogalmakkal, ismeretekkel találkozik a gyermek, pl. megfigyelik a különbséget növények, fák, építmények nagysága - magasság, szélesség, hosszúság - kiterjedése között. A levelek, virágok, kavicsok színe, formái, azok sorakoztatása, párosítása a sorszámok, tőszámok megismerésére, több, kevesebb, ugyanannyi létrehozására ad lehetőséget. Szétválogatást saját szempontja alapján végezheti. Termések gyűjtése, szüretelés alkalmával szereznek tapasztalatokat mennyiségi, alaki, nagyságbeli fogalmakról Építés, játék során megismerkedik a geometriai formákkal. Térbeli, síkbeli viszonyokat, irányokat, helyzeteket gyakorolják sétákon, mozgásos játékokban. Tükör előtt megfigyeli mozgását, egymás tükörképét utánozhatja. Méréseket végezzen virágfüzér-, gyöngysor fűzése, saláták készítése, folyadék töltése stb. alkalmával. Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101 Budapest Kőbányai út 30

62


A környezetismereti tevékenységekbe nem integrálható matematikai ismeretek szervezett foglalkozáson kerülnek feldolgozásra 5-7 éves korig. Segítve a megszerzett tapasztalatok rendezését, sokoldalú összefüggések feltárását, újabb tapasztalatok megszerzését, részképességek, gondolkodási műveletek gyakorlását, szokások elsajátítását. A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végén: •

• • • • • • • • •

Az óvodáskor végére a gyermek matematikai jellegű tapasztalataiból következtetéseket von le, elemi matematikai ismeretekkel rendelkezik Fejlődik problémamegoldó képessége. Képesek az igaz, hamis állítás megkülönböztetésére. Szívesen vállalkozik problémák megoldására. Képes tulajdonságok szerinti válogatás folytatására, sorba rendezés kiegészítésére, saját szempontú válogatás végzésére. Érti és követi az irányokat, relációs szavakat. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat, fejlődik tér-, sík és mennyiségszemlélete. Mennyiségeket, alakzatokat önállóan is össze tud mérni, helyes megállapításokat tesz. Számfogalma 10-es számkörben kialakult, képes számlépcsőt építeni, lebontani, érti az eggyel több, eggyel kevesebb logikáját. Eszközökkel műveleteket végez, elemeket szín, forma, nagyság szerint elrendezi, létrehoz többet, kevesebbet, ugyanannyit hozzáadással, elvevéssel

Eszközjegyzék Érzékelő és érzékelést fejlesztő játékok Házkészlet (város, falu, fa, műanyag mágneses készlet) Falusi élet (fa emberek, állatok, munkaeszközök) Fából készült összerakható erdő Állatok, madarak, rovarok (szemléltető képek) Emberek, munkaeszközök (fóliás szemléltető képek) Emberek, állatok, növények, közlekedés világa Földgömbök, Halli-galli, Magnókazetták, diák(közlekedés, háziállatok) Aszalógép, Kukoricapattogtató Kenyérsütő gép, gyümölcs centrifuga, turmixgép Szeletelők, reszelők, vágódeszkák5 Memória ház, memória kártya Coloráma, Állat dominó, Cikázó golyók Filc kalendárium, testrészek-filckirakó Érzékelésfejlesztő formák, Tetrisz Társasjáték, Szivacs kirakó, Írás előkészítők Mikroszkóp, nagyítók, távcső, kerti szerszámok Mini-matt Mértani testek Logikai játék Rúd készlet Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101 Budapest Kőbányai út 30

63


, VI. 5. Munka jellegű tevékenységek Cél: Az önmagáért és másokért végzett munka a kötelességalakítás egyik formája, és lehetőség a saját és mások elismerésére. A munka jelentős szerepet játszik a gyermek személyiségfejlődésében. A gyermeki munka megszerettetésén keresztül, olyan készségek, képességek kialakítása a célunk, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatait, szociális és együttműködő képességeit, feladattudatát, önállóságát. A munka, és az elvégzéséért járó elismerés örömet nyújt a gyermekek számára, és aktivitásra készteti őket. A mindennapi munka jellegtű tevékenységekben az önálló döntési helyzetek, képességek gyakorlásának lehetőségei elősegítik az önállósodást, egyre magasabb fokú együttműködést, a valóság megfigyelését éppúgy, mint a személyiségfejlesztést, alapja a pozitív élmények átélése. Ez az a terület, ahol az erőfeszítés és az eredmény kapcsolata közvetlenül belátható a gyermek számára. Kezdetben az óvodapedagógus vagy a dadus néni segítségével, később önállóan végeznek a gyermekek munkajellegű tevékenységet. Az óvodapedagógus feladata munka jellegű tevékenység szervezésében : •

• • •

• •

• • • • •

• •

Teremtse meg a gyermekek önálló munkavégzésének lehetőségét (légkör, hely, időmunka eszköz, ha szükséges a feladat pontos meghatározása, szokások kialakítása, fokozatos bevezetés) Tanítsa meg a gyermekeket a munkaeszközök biztonságos használatára, célszerű munkafogásokra, a feladat elvégzésére Teremtse meg minden korcsoportban az életkori sajátosságoknak megfelelő önálló munka jellegű tevékenykedés lehetőségét. Ismertesse meg a gyermekkel az eszközöket, azok használatát, alakítsa ki a munkafogásokat, szokásokat. Alakítsa ki a munkavégzéshez szükséges szociális képességeket, kitartás, önállóság, felelősség, kötelességtudat. Ösztönözze a gyermekeket az önálló tevékenykedésre, az önkiszolgálásban éppúgy, mint a társaiért végzett munkában. Rendszeres és folyamatos munka jellegű tevékenység érdekében hangolja össze a munka irányítását a dajkával, aki segíti a szokások és szabályok kialakítását ezen a területen. Támogassa önállóságukat, szükségleteikből fakadó önkiszolgáló, valamint másokért végzett munkájukban, Kísérje figyelemmel a feladat elvégzését értékelje az a pozitívumok kiemelésével. Segítse örömteli élmények biztosításával a gyermekek próbálkozásait, a túlvédés és aktivitásuk fékezésének elkerülésével. A munkajellegű tevékenység szervezésénél vegye figyelembe a gyermekek fejlettségét és gondoskodjon arról, hogy képességeik-hez mérten minden gyermeknek legyen feladata. Gondozza a gyermekekkel együtt a teremben és az udvaron a növényeket és állatokat. A kert, udvar, csoportszoba rendben tartása is legyen közös tevékenység.


64


• •

Készítsen eszközöket, ha erre szükség van, és ebbe vonja be az óvodásokat is. Ismertesse meg a munka jelentőségét, az alkotás szépségét a gyermekekkel.

Tevékenységi területek Önkiszolgáló munka: Az óvodai életet végigkísérik a gyermek saját személyével, szükségleteinek kielégítésével kapcsolatos munkák, melyek fontos eszközei az önállóság, önfegyelem, kitartás és feladattudat fejlesztésének. Pl. étkezés, öltözködés, testápolás. Élő környezet megismeréséhez kapcsolódó munka jellegű tevékenység: Óvodapedagógus segítségével, irányításával végzik a gyermekek a lehetőségeknek megfelelően, rendszeresen és folyamatosan. Csoportszobai élősarokban növény-, állatgondozás, növények ültetése, hajtatása, csíráztatás, akvárium, terrárium rendben tartása, állatok etetése. Udvaron évszak változásainak megfelelően: hó eltakarítás, avargyűjtés, komposztálás, betakarítás a konyhakertből, gyümölcsszüretelés. A termés feldolgozásában tevékeny részvétel salátakészítés, meggymagozás az ebédhez. Megbízatások: Önálló vállalkozások, kérések alapján közösségért végzi a gyermek. Társainak, kisebbnek segítés. Csoporthagyományokhoz kapcsolódó munkák pl. előkészületek az ünnepekre, ajándék, kellékek készítése, sütés, díszítés, takarítás. Naposi munka: 5-8 éves óvodások önállóan végzik, elsősorban az terítéssel, teremrendezéssel, felelősi munkával kapcsolatos feladatok ellátását jelenti. Esztétikus terítés, ételek tálalása, asztalról leszedés, morzsafelsöprés, a környezet rendjének megteremtése. Eszközök kiosztása, elrakodás egy-egy eszköz és anyag igényes tevékenység után. A csoportban kialakult hagyomány alapján választják a napost. A naposi munkához pozitív érzelmek társuljanak, a napos értékelése, dicsérete, felelősségének hangsúlyozása minden esetben történjen meg az egész közösség, csoport előtt, a hibákat kettes interakcióban segítő szándékkal beszéljük meg a naposi munkát végző gyermekekkel. A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végén: • •

• • • • • •

• • • • •

Szívesen vállal megbízásokat. Örül, ha teljesíti a vállalt feladatot. Megbecsüli a munka eredményét. Szívesen vállalkozik a közösség számára hasznos feladatok végzésére. Munkája során alkalmazkodni tud társához. Tiszteli a felnőtt munkáját. Betartja a balesetvédelmi, higiéniai szabályokat. Örömmel végzi a növényekkel, állatokkal kapcsolatos tevékenységet, óvja, védi azokat. Igénye a tiszta, esztétikus környezet, törekedik megőrzésére, és aktívan vesz részt kialakításában. Igényévé válik a rendszeretet. Mások munkáját tiszteletben tartja. Munkavégzése megbízható, pontos. Munkatempója önmagához viszonyítva megfelelő. Biztonságosan használja a munkaeszközöket.


65


• • • • •

Naposi teendőit önállóan végzi. A terem és az udvar rendezésében aktívan részt vesz. Elvégzi a rábízott feladatokat. Szívesen segít társainak és a felnőtteknek. Vigyáz környezete rendjére.

Eszközjegyzék: •

• •

• • • • • •

Törölköző, fogkefe, fésű, szappan. Asztalterítő, edények evőeszközök A gyermek méreteinek megfelelő kerti szerszámok, talicska, hókotró lapát, öntöző kanna. Kötény, napos tábla. Tál, letörlő kendő. A gyermek méreteinek megfelelő „takarító szett” Vágódeszka, tompa végű kés, tál. Befőttes üveg, aszaló. Barkácsoláshoz gyermek méreteinek megfelelő szerszám készlet .

VI. 6. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Cél: megteremteni annak a lehetőségét, hogy a gyermek a játékon, a művészeteken, az alkotómunkán, saját tevékenységén keresztül szerezhesse meg azokat az élményeket, amelyek megnyitják, és ébren tartják benne a vágyat a környező világ megismerésére, a tanulás örömének átélésére. Fontos a tevékenységben megvalósuló tanulásban, hogy játékos legyen, jelentsen örömet a gyermek számára, aki utánozhatja a felnőttet, kipróbálhatja önmagát, következmény nélkül javíthat, ismételhet, felfedezhet, szabadon választhat és fantáziája is teret kap. Ez vezet a belső indíttatásból fakadó tanulás, a tudni akarás igényének kialakulásához. Játék és tanulás elválaszthatatlanok egymástól. Minden játék tartalmaz tanulást és a játék a legmegfelelőbb terep az eredményes tanuláshoz. Azonosak a gyökerei a játéknak és a tanulásnak, mivel mindkettő a gyermek tevékenységvágyára, játékos beállítódására, kíváncsiságára, motorikusságára, eredményre, önállóságra törekvésére, önkifejezés igényére épül. A játékot tudatosan felhasználjuk az értelmi, érzelmi, szociális, önszabályozó és alkalmazkodó funkciók fejlődése érdekében. Irányított játék többféleképpen lehet jelen a tevékenységben megvalósuló tanulási folyamatban, így az óvodapedagógus által kezdeményezett irányított játék formájában is. Ezekben a játékokban az óvodapedagógus részéről tanulási cél, pedagógiai szándék is megfogalmazódik, jellegük a szervezett tanulás jegyeit hordozzák magukon. Az óvodában a nevelési folyamat egészét tekintve a tanulást nem elegendő a játékkal való összefüggésein keresztül értelmezni, mivel az óvodai élet valamennyi helyzete alkalmas arra, hogy spontán, vagy irányított módon tanuljon a kisgyermek. Az óvodapedagógus az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez segíti hozzá a gyermeket. A tanulás is része a nevelési folyamat egészének.


66


Az iskolai tanulásra való alkalmasság, az írás olvasás elsajátításához szükséges képességek kialakítása megköveteli, hogy az indirekt /játékban történő/ képességfejlesztés mellett a feladathelyzet elfogadására, a megkezdett feladat befejezésére, kudarc elviselésére neveljük a gyermekeket. Óvodáskor végére a feladathelyzetben is megfelelően kell működni a gyermek képességeinek, szerzett ismereteinek, személyiségjegyeinek. Az óvodapedagógus feladata a tevékenységben megvalósuló tanulás területén: • Az óvodapedagógus teremtsen feltételeket az ismeretek bővítéséhez, tapasztalatok szerzéséhez és a fejlesztéshez • Szervezzen olyan eseményeket, élményeket, történéseket, ahol a gyermek tapasztalhat, felfedezhet, kutathat, vizsgálódhat. A jelenség megfigyelésére a természetes környezet a legalkalmasabb, ezért az óvónő minél több tevékenységet szervezzen a szabadban /pl. kert- és állatgondozás, gyümölcsszedés, palántázás…/ • Elégítse ki a gyermek megismerési vágyát, kíváncsiságát. • Motiválja a gyermekeket az új dolgok felfedezésére • Kínáljon lehetőséget és eszközöket, tevékenységeket a gyermek egyéni érdeklődésére és cselekvésére, előzetes tudására, tapasztalataira építve tárgyak, jelenségek sokoldalú megismeréséhez. Cselekvésre, szemléletes helyzetekben szerzett konkrét tapasztalatokra építsen. • Következetes nevelői magatartást tanúsítson az óvodapedagógus a tevékenységben megvalósuló tanulás szervezésében, értékelésében. • A gyermek önértékelésének fejlesztése legyen az óvodapedagógus és a gyermek kölcsönös, egymásra ható tevékenysége a tanulás segítségével. Alkalmazza a konkrét cselekedetet kiemelő, árnyalt értékelést. Kerülje a tárgyi jutalmazást. • Tartsa szem előtt az élmény- és tapasztalatszerzés követelményeit, amely a játék motívumaira épül - önkéntes, kényszer nélküli gyakorlást, felfedezést, kipróbálást tartalmaz és a gyermek önállósága érvényesül. • Ismerje, mérje fel az adott gyermek képességszintjét, esetleges részképességek hiányát és a felmérés eredménye alapján tervezze meg a személyiségfejlesztést. • A képességbeli különbségeket, a fejlődés eltérő ütemét vegye figyelembe a tanulás szervezésénél. • Széles körben alkalmazza a differenciálás leghatékonyabb formáját: az egyéni és mikro csoportos fejlesztést Tevékenységek: Nevelőtestületünk a tanulásnál azt a szemléletet fogadja el, hogy a játékban történő képességfejlesztésen kívül, mely lehet spontán, vagy kezdeményezett helyzet, a tevékenységben megvalósuló szervezett tanulási folyamatra is szükség van, melyek a probléma és feladatmegoldás lehetőségét adják a gyermeknek. Az utánzáson alapuló tanulást, a játékban megvalósuló tanulással, valamint szervezett - kötelező és kötetlen - a gyermek érdeklődésére, felnőtthöz kötődésre alapozó tanulási formákkal kiegészítve valósítjuk meg /együttes tevékenységek/. Az óvodapedagógus által kezdeményezett tanulási tevékenységek a játékidőben zajlanak, az elmélyült játékot nem zavarva. A kötöttségre is az oldott légkör és játékosság kell, hogy jellemző legyen. Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101 Budapest Kőbányai út 30

67


A kötött szervezésű irányított tevékenységekben megvalósuló tanulást napi rendszerességgel szervezzük a második félévben a 5-7 éves korú gyermekeknek. A kötött és kötetlen tanulási formában az egyéni és mikro csoportos szervezeti forma dominál. A gyermekek saját eszközeikkel egyénileg, vagy csoportban oldják meg a feladatot, amelyben érvényesül a megfigyelés, megértés, a felidézés mint az ismeretszerzés alapja. A kötött formában szervezett tevékenykedtetés egyszerre kezdődik és fejeződik be a gyermekek számára. Az óvodapedagógusra és egymásra figyelve a csoport együtt tevékenykedik /ének-zene, énekes játék, mozgás, séta, kirándulás/ Lehetséges tanulási formák a játékban Spontán játék során − spontán játék –belső késztetés − utánzás, próbálkozás, modellkövetés − kíváncsiság ébred benne − tapasztalatokat szerez, érzéseket, hangulatokat raktároz el Játékba integrált tanulás: fejlesztő játék − spontán belső késztetés, érdeklődés − játékként éli meg Irányított játékra épülő tanulás - kezdeményezés − szándékos tanulás - belső késztetés − tanulásként éli meg − elmélyed, koncentrál a cselekvésre − a gyermek tudatosan vállal feladatot Játékos tanulás: kötött formában szervezett: − érdeklődésre épülő, később szándékos tanulás, tapasztalatszerzés − fejlesztés − iskolai élet alapozó szakaszának megkezdésére való alkalmasság

− felnőtt irányítás, befolyása nélküli − utánozható, pozitív példa nyújtása −

külső motiváció: tudatos befolyásolás, kihasználjuk a lehetőségeket − kérdésekkel elősegítjük az érdeklődés megjelenését − Külső késztetés, és az irányítás alapelve a gyermekek játékos beállítódásának és a játék dominanciájának figyelembe vétele, játékos hangulat fenntartása. Játékos helyzetből kiindulva biztosítjuk a tanulás feltételeit − mikrocsoportos alkalmazás gyakori − külső késztetés − játékos módszerek alkalmazása − fejlesztő pedagógia

A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végén: • Érdeklődik környezete tárgyai, jelenségei és ezek összefüggései iránt • Az egyszerű feladatokat megérti • Elemi ok-okozati összefüggéseket felismer • Szándékos figyelemre képes • Feladatvégzésre motivált • Feladatai végrehajtásában kitartó • Képes a már elsajátított ismeretek szándékos felidézésére • Kivárásra képes • Munkatempója, feladattartása, figyelme életkorának megfelelő • A feladathelyzetből adódó szokásokat betartja


68


A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE • A gyermek belső érése, valamint családi nevelés és óvodai nevelés folyamataként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. • A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. • Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához. • A hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése. • A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el az iskolaérettséghez szükséges fejlettség. • A kiemelkedő figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumait tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

VII. Különleges gondozást igénylő gyermekek integrációja . A programunkban megfogalmazott nevelési és fejlesztési tartalmak minden gyermek számára szükségesek. A különleges gondozást igénylő gyermekek esetében szintén a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszünk. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. Célunk, hogy a nevelési programunkban meghatározott alapelvek célok és feladatok összhangba kerüljenek a különleges gondozást igénylő gyerekek speciális szükségleteivel. A sajátos nevelési igényű kisgyermek is váljon alkalmassá a képességeinek megfelelő iskolai élet megkezdésére. Ennek biztosítását szolgálja, hogy •

az elvárásokat a gyermek fejlődési üteméhez igazítjuk,(fogyatékosság jellege, súlyosságának mértéke alapján)

•

fejlesztésüket a számukra megfelelő területeken valósítjuk meg,

•

a fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer és eszközrendszert minden esetben a gyermek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg,

•

a fejlesztés minden esetben az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének figyelembe vételével, egyéni fejlesztési terv alapján valósul meg, a gyermek fogyatékossági típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár, terapeuta közreműködésével,

•

ügyelünk rá, hogy a nevelés, a fejlesztés a gyermeket ne terhelje túl


69


A különleges gondozást igénylő gyermekek sérülés specifikus fejlesztésének elvei és feladatai: •

a testi, érzékszervi, értelmi fogyatékosságból, az autizmusból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása

•

a meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében,

•

a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása

•

a szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása,

•

az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése

A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a különleges gondozást igénylő gyermekek számára: •

sérülés specifikus módszerek, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása,

•

egyéni szükségletekhez igazodóan speciális segédeszközök használata, a segédeszközök elfogadtatása, azok következetes használatára és megóvására nevelés,

•

a kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével,

•

annak felismerése, hogy a különleges gondozási igényű kisgyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes,

•

rugalmas szervezeti keretek kialakítása a különleges gondozást igénylő gyermekek egyéni foglalkozásainak megvalósításához,

•

az óvodai pedagógusai, pedagógiai munkát segítő alkalmazottai és a szülők megfelelő tájékoztatása a különleges gondozást igénylő gyermek befogadásáról, az együttműködés lehetőségeiről a sérült gyermek családjával.

Alapelveink: • a sajátos nevelési igényű gyermekek saját csoportjukban az egészségesekkel együtt nevelkedjenek, egyben fejlesztésük is a természetes élethelyzetekben, a csoporttal együtt élve, több irányból történjen. • A különleges gondozást igénylő gyermekeknek joga, hogy a társadalom teljes jogú tagja legyen, és szüksége van arra, hogy, tudása, képessége szolgálja a közösséget, amelyben él. • a gyermek optimális növekedése, fejlődése érdekében a lehető legkorábban megelőző támogatást kapjon; • segítjük a család és a szakember egyenrangú együttműködését, a gyermek gondozása, nevelése érdekében a programok megvalósítását • az óvodánkat látogató minden szülő- ismerje meg, legyen tudatában annak, hogy az eltérő képességű emberek mindannyian hozzájárulnak saját közösségük életéhez. • A sajátos nevelési igényű kisgyereknek joga van sajátosságaihoz, az azokkal való teljes élethez, amely speciális életmóddal jár együtt. • Önmagának is kell cselekednie az önállóság eléréséért. A pedagógus a szükséges feltételek megteremtésében segít.


70


Integráció feladatai Megismerés Állóképesség Valóság Pedagógiai Programunkban felvállaltuk az inkluzív nevelés (az ép és a speciális szükségletű gyermekek teljes integrációban való együttnevelését) keretében a sajátos nevelési igényű gyermekeknél az érzelmi intelligencia megalapozását, a kompetenciakésztetés kialakítását, az értelmi intelligencia és a mozgásfejlesztést a fejleszthetőség figyelembe vételével. A szociális integráció, a más és más ember belenövése, társadalmi lénnyé válása az összes sajátosságaival. Az integratív folyamat láncszerű összekapcsolódása biztosítja az integráció szükségességének norma és értékként való beépülését a társadalmi tudatba. • •

•

•

az egyén pszichés szintje – mely biztosítja a saját személyiségvonásainak belátását, mások megértését, elfogadását. a különböző személyek közötti kölcsönös ráhatás szintje – ez biztosítja a személy számára az azonosság mellett az individuum érzését, a személyiség feladása nélküli alkalmazkodást, az egyezségek és kölcsönös közeledések folyamatát a tanulás valamint az intézményi nevelés szintje – a megvalósulás alapja a pedagógus és a nevelést segítők részéről a cél – és feladatrendszer tudatos, pozitív irányú felvállalását jelenti. Ennek alapja az egyén pszichés szintjén megvalósult integráció, jól funkcionáló személyközi kapcsolatot biztosító kölcsönösség. a kulturális normák és értékek szintje – az integráció cél –, feladatrendszer és eszköz is egyben, a cél az integrációval, mint eszközzel érhető el.

Minden óvodáskorú gyermek esetében feladat a prevenció és a korrekció, de a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében kiemelt hangsúlyt kap és kiegészülnek a kompenzáció elvével. A speciális nevelési szükségletű gyermekek fejlődési üteme eltérő, fejlettségi szintjük egyenetlen. A szakemberek, gyógypedagógus általi, csoporton kívül is zajló megfelelő rásegítés, korrekció, terápia, a speciális fejlesztés, és a csoportban történő fejlődés, fejlesztési párhuzamossága és kölcsönhatása segíti a kompenzációs lehetőségeket, erősíti a ráhatást. Prevenció: A nevelés, fejlesztés során fontos feladat a gyermek állapotromlásának megelőzése, az estleges rendellenességek kialakulásának megakadályozása. Ennek érdekében az életkornak megfelelő szinten a gyermeknek ismernie kell a számára káros testhelyzeteket és tevékenységeket is. A megelőzés nem csupán a testi állapot romlására kell, hogy vonatkozzon, hanem az egész személyiségre együttesen. Feladat a másodlagos személyiség- vagy viselkedészavarok kialakulásának megelőzése is. Korrekció: E feladat megvalósítása során arra törekszünk, hogy mind a testi, mind pedig a személyiségben bekövetkezett, károsodásokból adódó problémákat a lehető legmagasabb szinten javítsuk, befolyásoljuk, kiküszöböljük. Arra kell törekedni, hogy a sérült funkciókat mindig egyidejűleg korrigáljuk, mivel mindegyik hatással van a másik területre is. Természetesen a súlypont mindig a legfőbb hiányosság korrekcióján van. Kompenzáció: A sérült, kiesett funkciókat – amelyeket biztosan nem lehet korrigálni – más tevékenységekkel igyekszünk helyettesíteni. Például kéz helyett lábbal végzett manipuláció, különböző technikai segédeszközök igénybe vétele. Bizonyos esetekben teljes kompenzációt lehet elérni, más esetekben meg kell elégednünk a funkció részleges pótlásával. Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101 Budapest Kőbányai út 30

71


Óvodapedagógus feladata • Maximálisan járuljon hozzá a gyermek komfortérzésének biztosításához lelki és testi vonatkozásában egyaránt, • Legyen tudatában annak, hogy az egészséges életmód kialakítása, gyakorlása az egészséges testi, szellemi fejlődés biztosítéka • Készítse fel az egészséges gyermekeket arra, hogy vegyék figyelembe, fogadják el, hogy a különleges nevelési igényű társaiknak esetleg más, speciális feltételek szükségesek az egészséges életmód kialakításához, eléréséhez. • A sajátos nevelési igényű kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését, eredményeit, erényeit, sikeres próbálkozásait értékelő, különbözőségét elfogadó környezet megteremtése. • Vegye figyelembe, hogy a fogyatékos gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg. Terhelhetőségét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága befolyásolja. Értelemszerűen minden fejlesztést az adott gyermek fejlettségi szintjéhez mérnek, s arra építenek, amit már tud. • Kiemelkedő teljesítményre is képes lehet, ennek felismerése és gondozása kiemelt feladatot jelent. • Segédeszközök használatánál, a segédeszközök elfogadtatása, az azok következetes használatára és megőrzésére nevelés folyamatos feladat. Ennek érdekében a napirend során mindig csak annyi segítséget kapjon a gyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni. • A különleges gondozási igényből adódó feladatok végrehajtásánál törekedni kell arra, hogy a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével bővüljenek a kompenzációs lehetőségek. Ennek érdekében specifikus módszerek alkalmazása szükséges. • Figyelni kell a fokozatosságra, egymásutániságra, fontossági sorrendre. • Fontos, hogy az ügyetlen próbálkozást is értékeljék, jutalmazzák. Meghatározó pozitív megerősítés, de gyakran maga a feladat elvégzése is jutalomértékű a gyermek számára. • Figyelembe veszi az óvodapedagógus, hogy a gyermek spontán tanulása is sérült, ezért tudatosan törekedjen a tanulási helyzetek kiépítésére. • Olyan környezetet teremtsen, amely differenciált, tud figyelni a sérült gyermek speciális szükségleteire. • Együttműködni a munkáját segítő gyógypedagógussal, fejlesztőpedagógussal, logopédussal, orvossal, pszichológussal. • A feladatorientált fejlesztés során az óvodapedagógus kompetenciájánál fogva nem speciálisan az adott tünetre, tünet együttesre dolgozza ki a feladatokat. A differenciálási szintekre és a képességfajtákra vonatkozó ajánlásokat variálja az adott kisgyerek fejlettségi szintjéhez, állapotához és fejlesztési tervéhez igazítva, figyelembe véve a segítő szakkompetencia (pszichiáter, pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, gyógytornász, fejlesztőpedagógus) útmutatásait.

Fejlesztőpedagógus feladata


72


A fenti feladatok megvalósításában a fejlesztőpedagógus aktívan részt vesz, mivel egyéni vagy mikro csoportos formában rendszeresen végez fejlesztést, mely a nevelést és a gondozást sem nélkülözi a korosztályi tényezők miatt: • A gyermek egyéni érzelmi szükségleteinek megismerése, ezek kielégítésének segítése. • csoportos és egyéni megfigyeléseket végez a gyerekek természetes közegében, • alkalmaz speciális méréseket a nyert adatok összehasonlító elemzése alapján, határolja le a fejlődés szintjétől való lemaradás tényét, a gyenge teljesítmény mögött fellelhető funkció zavart, azonosítsa a lemaradás helyét és mértékét, tervezze az adekvát fejlesztési eljárásokat! • A tehetséggondozás, felzárkóztatás, a helyes viselkedés szokásainak alakítása, a preventív nevelőmunka, melyet a gyermek adottságaira építve egyéni differenciált fejlesztéssel, neveléssel valósít meg. •

• • •

•

•

A felmérés eredményeinek figyelembe vételével segíti a csoportban dolgozó óvodapedagógus fejlesztő munkáját, a tanulási zavarok megelőzésében, a hátrányokkal érkező gyermekek prevenciós és korrekciós nevelésében. Egyéni és mikro-csoportos felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokat tervez, szervez és vezet. a testület tagjaként együttműködik az óvodapedagógusokkal, kapcsolatot tart a logopédussal, pszichológussal, gyógypedagógussal, a különleges bánásmódot igénylő gyermek esetében szak- gyógypedagógus irányításával végzi a fejlesztést, Megismerés Állóképesség Valóság- óvodai program tükrében írásban elkészíti a nevelési, fejlesztési terveit. A foglalkozásokról feljegyzéseket, összefoglalókat készít. Szakmai kompetenciáját meghaladó esetekben szakvizsgálatot kezdeményez, melyre elkészíti a pedagógiai szakvéleményt.

Pedagógiai asszisztens és a dajka A sajátos igényű gyermek óvodai nevelésének sajátossága, hogy az egész napos tevékenységben a különleges gondozási igény kielégítését a dajka kiemelten segíti. A segítő funkció betöltésére az óvodapedagógusnak kell felkészíteni a dajkát. Az óvodapedagógus útmutatásai alapján a gyakorlatban érvényesítenie kell az egyéni bánásmód elvét. Differenciálnia kell a módszerek alkalmazásakor. Segítő jelenlétével annyi segítséget kell nyújtania a gyerekek számára, amennyi feltétlenül szükséges feladataik önálló elvégzéséhez. Az óv, dajka tevékenysége arra irányul, hogy a gyermek önmaga ellátására is képes legyen, megtanulja önkiszolgálásának elemeit, és öntevékenyen vegyen részt a gondozási feladatokban. Szervezeti és időkeretek Felvétel: Az érzékszervi fogyatékosságnál a mozgás és látás sérültsége szembeötlő, de a hallás, (ha nincs hallókészülék) és értelmi sérülés kiszűrésénél, már a szülő őszinte tájékoztatására van szükségünk. A beiratkozáskor az óvodavezető munkáját a leendő kiscsoportos óvodapedagógus segíti – igény szerint. Különleges bánásmódot igénylő gyermeket óvodánkba akkor tudunk fogadni, ha rendelkezik a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményével. Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101 Budapest Kőbányai út 30

73


A szakvéleményének tartalmaznia kell: a fogyatékosság tényét, és annak megállapítását, hogy a gyermek a többi gyermekkel együtt – integráltan – részt tud venni az óvodai nevelésben. Az óvodai nevelés során az integráció, amely az egymás mellett éléssel, a sajátosságok megőrzésével, ám egymáshoz alkalmazkodással kezeli a különbségeket, illetve fogadja el azokat. Szülő vagy a szülő egyetértésével az óvoda kezdeményezi a gyermeknél, a szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatát. Szülő – Pedagógus kapcsolat az integrációban Befogadás célja: a befogadás idő végére rendelkezzen a sajátos nevelési igényű gyermek annyi önállósággal, hogy az egészséges gyerekekkel együtt tudjon kis segítséggel tevékenykedni, a felnőtt és társai közeledését f fogadja el, a többségi csoporthoz tartozó gyerekek fogadják el társaik különbözőségét A családból érkező gyermekek először kerülnek olyan helyzetbe, amikor a vágy és a cselekvés, a szándék és a végrehajtás közé akadályok ékelődnek. A szülő és pedagógus türelmes kivárása, egyszerű gesztussal megerősített beszéde segíthet az első időben. Ha a gyermek tapasztalja, hogy nem örökre szakították ki a megszokott környezetből, és számára élményhordozó az első óvodai nap, könnyebben beilleszkedik. Megtanul alkalmazkodni, vágyait késleltetni, a szituáció ismétlődésével lassan tájékozódni az új helyzetben, megtanulja "elviselni" társait, majd fokozatosan közelít a számára szimpatikusabbak felé, mindig érezve, hogy a szeretett, biztonságot adó felnőtt közelében van. A befogadás egyénenként változhat. Az óvodában való tartózkodási időt 1/4 óráról fokozatosan növelve 2 órára, szintén személyi függő. Arra szolgál, hogy fokozatos legyen az átmenet, de feltétlenül örömszerző a gyermek számára. A családban addig csak felnőttek között élő, permanens anyai foglalkozást igénylő gyermek fokozatosan szokja meg az új környezetet. • Kommunikációjuk olyan szintű legyen, hogy társaikkal és a felnőttekkel kapcsolatot tudjanak teremteni, szükségleteiket tudják jelezni. • Azok a mozgássérült gyermekek tudnak normál környezetben jól fejlődni és oda beilleszkedni, akik legalább segédeszközzel képesek a helyváltoztatásra, kézfunkciójuk pedig fejlett annyira, hogy elemi szinten, kis segítséggel ellássák magukat. • Beszédbeli lemaradás esetén azok a gyerekek nyernek felvételt elsősorban, akik számára elegendő a heti 1-2-szeri logopédiai kezelés • Anyás beszoktatásnál napi 2 órát tölthet a fogyatékos gyermek, szülővel a fogadó csoportban, annak érdekében, hogy felmérjük fejleszthető-e az adott környezetben és feltételek mellett. • Türelmes, de határozott követeléssel érjük el, ha a szülők is segítenek ebben, hogy fokozatosan fogadja el az életében bekövetkezett változást a gyermek. • Az adott csoportban, óvodai nevelésben való 2 hónapos részt vétel után, ha az integrálást nem tudtuk megvalósítani. A szülővel egyeztetünk és megpróbáljuk a közös döntést meghozni -a szülői partnerségtől függően-, hogy a gyermek további óvodai nevelése, fejlesztése intézményünkben folytatódik, vagy közösen kérjük a Szakértői Bizottság újbóli vizsgálatot, az elhelyezés felülvizsgálatára. Család-óvoda kapcsolattartása a gyermek érdekében •

A családközpontú gondoskodásnak a gyermek és a környezet szükségleteit figyelembe véve a szülőben a kilátástalanság helyett a fejlesztő beállítódást kell kialakítania.


74


• • •

Az együttműködés akkor lehet hatékony, ha a segítséget nem erőszakolja rá a családra, de ha kérik, azonnal segít a szakember. A családlátogatás alapján az óvónő (szakember) ismeri a szülők igényét, a család életkörülményeit, lehetőségeit; Az óvónő partnerként kezeli a szülőt; ha azt igyekszik segíteni, hogy az anya helyesen és hatékonyan értelmezze gyermeke viselkedését, reálisan ismerje gyermeke állapotát, fejlesztésének lehetőségeit, korlátait.

Sajátos nevelési igényű gyermekek jellemzői, mely fejlesztésünk hangsúlyos területét képezi: •

• • •

• • •

• •

• •

• •

taktilis (tapintásos) elhárítás: a gyermek nem szívesen vesz kézbe bizonyos tárgyakat, különösen, ha azok pl. túl puhák, szőrös, érdes, síkos tapintásúak, nehezen tűri el, hogy a keze piszkos legyen a festéktől, ragasztótól; bizonytalan, zavart mozgásos észlelés; egyensúlyzavarok (éretlen mozgás, a lépcsőn járás nehézsége); az auditív észlelés zavarai: az auditív differenciáló képesség gyengesége, kódolási gyengeség, hangazonosítási nehézségek, rövid idejű hallási emlékezet; a vizuális észlelés zavarai: formaészlelési, térészlelési zavarok; kommunikációs és szociális zavar, az alak-háttér felismerés zavarai, függetlenül az (akusztikus, vizuális, mozgásos) inger minőségétől (nem veszi észre a feliratokat az utcán); az izomtónus zavarai: hypertónus, hypotónus, változó izomtónus; testséma zavarok - a testtájak azonosításának nehézsége; dispraxia - a finommozgások kivitelezésének, összerendezésének zavarai; az oldaliság zavarai: kialakulatlan kezesség, téri tájékozódási nehézség; nem tudatos együttmozgások (kézen, arcon, homlokon. szájon); a mozgásos magatartás zavarai: hiperaktivitás, túlzott, fokozott nyugtalanság, mozgásos gátoltság.

Speciális fejlesztés A program arra épít, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek mintaként tekintik és érzelmileg kötődnek ép kortársaikhoz. Ez részükre spontán létrejövő húzóerőt jelent. Énképük és önértékelésük pozitív irányba fejlődik, csökken a függőségi beállítódásuk, nem hatalmaskodik el rajtuk a sérültség tudata. Az óvodás kor a szocializáció első színtere, amely először határozza meg a gyermek helyét társai között, ez fokozottan igaz a különleges bánásmódot igénylő gyerekek esetében, ezért fontos a befogadás, a pozitív visszajelzés a gyermek számára. A fejlesztést minden esetben a fejleszthetőséget tükröző szakértői bizottság fejlesztési iránymutatása alapján, és a gyógypedagógiai- orvosi- pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni. Értelemszerűen minden fejlesztést az adott gyermek fejlettségi szintjéhez igazítunk, s arra építünk, amit már tud. A társas kapcsolatok során a gyermekekben kialakul a másság természetesnek tekintése, valamint a másik pozitív tulajdonságainak értékelése. Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101 Budapest Kőbányai út 30

75


Az ép gyermekeknél a gyermeki előítélet mentességre építünk. Ezzel a későbbi társadalmi integrálódás, a természetes elfogadó attitűd kialakulásának alapjait célozzuk meg, valamint azt, hogy megtanulják a segítségnyújtás és az elvárások helyes arányát. Az óvodában a felnőtt végzi el a kisgyermek helyett azokat a gondozási műveleteket, részműveleteket, amelyet a gyermek életkora vagy fogyatékossága miatt még nem tud megvalósítani. Az a gyermek, aki korai életszakasztól kellő alkalmat és segítséget kap, hagyják és elismerik próbálkozásait, felnőttként is természetesen tesz azért, hogy önmaga és környezete élete jobb legyen. A fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd-és nyelvi készségek fejlesztését, az egyes fogyatékossági típusnak megfelelően más-más terület kap nagyobb hangsúlyt. A mozgás fejlesztő hatása az ép gyermekek esetében is vitathatatlan. Eredményességét az integrációs nevelés során elősegíti a fejlesztőpedagógus jelenléte, valamint a gazdag eszköztár megléte is. A cél érdekében törekedni kell a mozgásos tapasztalatszerzés belülről jövő igényének kialakítására, az akadályozottság, hátrány leküzdésének késztetésére, a pozitív személyiségjegyek, képességek kibontakoztatására. Minden kisgyermek mozgásfejlődése az érés és tanulás egységében valósul meg. Mozgásmintákból épülnek fel a motoros készségek, a sok-sok gyakorlással, ismétléssel lesznek pontosak, célszerűek. Hatékonyan mozdítja elő a szervezet érését, integratív funkcióinak, belső erőtartalékainak kibontakoztatását. A mozgás a gyermek természetes reakciója, természetes aktivitása. Benne komoly motivációs erő rejlik, mely könnyebbé teszi az ismeretek átélését. A saját testből, illetve a külvilágból származó ingerek felvétele direkt kontaktus útján (tapintás, szaglás, ízlelés, egyensúlyérzékelés, proprioceptív ingerfelvétel) illetve indirekt módon (látás, hallás) történik. A mozgás szervezi meg a szenzoros impulzus mintákat, egyben örömforrás, amely a test működését kíséri, biztosítja a gyermek motiváltságát. A gyermek a számára nyújtott ingerekre egyre magasabban szervezett viselkedéssel válaszol, a taktilis, vesztibuláris rendszere fejlődik, mozgása koordinált lesz. Első lépés a passzív mozgásindítás (passzív tornáztatás). Eleinte sok ringató, gurítós játékot játszanak, amely a feszültség oldását segíti és az érzelmi nevelés szempontjából is nagy jelentőségű. Ezután a gyermeki mozgásfejlődés állomásainak megfelelő alapmozgások kialakítására, gyakorlására térnek át, majd az alapmozgásokból állítanak össze mozgássorokat. Ezekkel párhuzamosan sok gesztussal kísért mondókát tanulnak. Integrálásban várható sajátos nevelési igény jellemzői A károsodás miatt egyénileg is sok eltérést mutat. a testi fogyatékos gyermek. Óvodai nevelése során kiemelt feladat a speciális, egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, megtanítása. Ezek segítségével a tágabb és szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése, és ily módon az életkornak megfelelő tapasztalatok megszereztetése. VII. 1. Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek A tapasztalt szakember is nehéz helyzetben van az éppen három évet betöltött gyermeknél az enyhe értelmi fogyatékosság megállapításában, ha szülő nem tájékoztat erről. Ugyanis a Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101 Budapest Kőbányai út 30

76


gyermek testi fejlettségében az eltérés nem vagy csak igen kis mértékben tér el az ép társaiktól. Az értelmi fogyatékosság fennállása esetén a gyermek szembetűnő vonása a bizonytalan, ügyetlen, kevésbé harmonikus mozgás. Járása általában széles alapú, a kezek együttmozgása hiányzik. Az ingerre való reagálás pontatlan. Míg a problémamentesen fejlődő gyermek egyenletes tempóban nagyobb lépcsőfokokon jut el a célig, addig az enyhe értelmi képességeiben akadályozott gyermek sok kisebb, alacsonyabb lépcsőfok megmászásával, kis lépésekkel, sok-sok gyakorlás után közelíti meg a célt, saját lehetőségeinek csúcsát. az ún. praktikus képességek minél teljesebb kibontakoztatása. Enyhefokban értelmi képességeiben akadályozott gyermek fejlesztése: Nagymozgások, motoros funkciók fejlesztése, lateralitás, téri tájékozódás. Beszédfejlesztés: passzív és aktív szókincs, artikuláció fejlesztése. Kognitív fejlesztés: figyelem, emlékezet, problémamegoldás, gondolkodás, testséma, percepció.

Szocializáció Enyhe fokban értelmi képességeiben akadályozott gyermek fejlesztésében meghatározó az ép intellektusú óvodás korúakkal történő együttnevelés az óvodában. A spontán tanulást, a társakkal történő együttműködést, a kommunikáció fejlődését segíti a számtalan élmény és minta, amelyeket a gyermek a kortárscsoportban megél. Óvodapedagógus, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus közös feladatai • Szükséges, hogy a már kialakult szokásokat mindig, minden körülmények között azonos módon várják el a gyermektől. A szokások keletkezésekor a tudatosságnak, a szükségesség belátásának a cselekvés akarásának is lényeges szerepe van, megkönynyíti, meggyorsítja a szokásfejlődés folyamatát. • A fejlesztőmunkánkban kiemelt szerepe van az önállóságra nevelésnek. • Az óvodába kerüléskor e terület fejlesztése nagyobb időkeretet kap, mint az értelmi nevelés, a későbbiekben az arány megfordul. Megfelelő időt, teret, sok-sok próbálkozást kell biztosítani a fokozatosság elvét szem előtt tartva a gyermekeknél. • Mivel értelmi képességeiben akadályozott gyermekek spontán tanulása is sérült, indokolt, hogy a többségi óvodáktól eltérően kötött, tehát az egész csoport számára kötelező foglalkozások, illetve mikro csoportos, egyéni fejlesztő foglalkozások váltsák egymást. Szülő – pedagógus A szülőkkel való együttműködés eredményeképpen az egész ébren töltött idő, különösen a természetes élethelyzetek kihasználódnak a fejlesztésre, az intenzív, jól strukturált és a meglévő töredékkészségek használatát is elváró, egyénileg motiváló, speciálisan a gyermek szükségleteihez alkalmazkodó módon.

VII. 2. Beszédhibás gyermek


77


A beszédhibás gyermekek intenzív megsegítésének, többirányú kezelésének, differenciált beiskolázásának problémája az utóbbi időszakban egyre hangsúlyosabb kérdésként vetődik fel. Ismeretes, hogy a beszéd, amely úgynevezett „vivő-funkció” a gyermekkorban befolyásolja az intellektuális funkciók, a gondolkodás, az emlékezet, a figyelem fejlődését, az akaratlagos tevékenység és a szocializációs folyamatok alakulását. A gyógypedagógiai-pszichológiai vizsgálati tapasztalatok bizonyítják, hogy a súlyos beszédhibás gyermekek között szép számmal vannak olyanok, akiknél a biológiai érés, a pszichikus funkciók fejlődése, a képességek kialakulása lassúbb ütemű. Az egyenetlen fejlődés velejárója, hogy az azonos életkorúak között – a veleszületett képességek, környezeti hatások eredőjeként modellként szolgáló társak motiváló ereje.

Óvodapedagógus és logopédus feladata Az óvodapedagógus és logopédus jól kiegészíti egymást, kompetencia határokat betartva, tevékenykednek. Hangsúlyt kap a nyelvi kommunikáció megindítása, a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése, a beszédértés, a szókincsfejlesztés, a szintaktikai elemek nyelvhasználatba építése, a beszédérthetőség folyamatos javítása. Szülők – pedagógus – logopédus A gyermekeket körülvevő környezet minden elemében a nyelvi kommunikáció szituatív alkalmazása, szükség esetén a beszédértést és a konkrét megnyilvánulást segítő egyéb eszközrendszerek használata, valamint a családi szociális háttér bekapcsolása a kommunikáció-fejlesztés rendszerébe. A három évesen óvodánkba kerülő megkésett beszédű gyermeket a logopédus javaslatára beszédvizsgáló szakértői bizottság szakvéleményét kérjük. A szakvélemény függvényében döntünk a gyerek speciális igényeinek megfelelő ellátásban részesüljön VII. 3. A testi fogyatékos gyermek A mozgáskorlátozott gyermeknél a mozgás szervrendszer veleszületett, vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció. A különleges gondozási igényt meghatározza a károsodás keletkezésének ideje, formája, mértéke és területe. A jelentősen eltérő kóreredet – végredukciós fejlődési rendellenességek és szerzett, petyhüdt bénulást okozó kórformák, a korai agykárosodás utáni mozgás-rendellenességek, egyéb, maradandó mozgásállapot-változást, mozgáskorlátozottságot okozó kórformák. A mozgáskorlátozottak fejlődése A mozgás-szervrendszer bármely részének sérülése különböző tartási és mozgási elváltozást eredményez. Amennyiben ez az elváltozás tartós vagy maradandó, akkor megváltoztathatja a gyermek motoros és szenzoros képességeit, befolyásolhatja szocializációját. A mozgáskorlátozottság, különösen, ha veleszületett vagy a korai életkorban szerzett károsodásoknál kihathat a gyermek pszichoszomatikus fejlődésére, cselekvéses tapasztalatszerzésére. Befolyásolhatja az életkori normáknak megfelelő képességek kialakulását, megváltoztathatja a motoros tevékenységet. Következtében átalakulhat a külvilágról való informáKőbányai Mocorgó Óvoda 1101 Budapest Kőbányai út 30

78


ció, nehezítetté válhat a kommunikáció. A másoktól való függőség izolációt eredményezhet, módosítva a szocializáció folyamatát Mozgáskorlátozott gyermekek esetében a személyiségfejlődés a mozgásállapot függvényében módosulhat. Bizonyos szenzoros és motoros alapfunkciók tökéletlenül, hiányosan működnek, amelyek megváltozott testsémát, majd ennek következtében a világ megismerésének bizonyos mértékű megváltozását okozzák. Átalakul a külvilágról való információ felvétel, a mozgásos tapasztalatszerzés akadályozott, nehezebb, így hiányosabb ismeretekkel rendelkezik a körülötte levő dolgokról. Nehezítetté válik a kommunikáció, amely izoláltsághoz, elszigeteltséghez vezethet a csoporton belül. Ez részint a beszédbeli zavarokból ered, részint pedig a nonverbális kommunikációs eszközök nem megfelelő használatából. Ezek miatt megváltozik a környezethez való alkalmazkodás képessége is. Mivel állandó segítségre szorul, a környezetével kialakuló kapcsolat felborulhat, nem tud folyamatos kölcsönösséget fenntartani, hanem eltolódik a „csak kapok” irányába. Nehézzé válhat a gyermek szocializációja. Mindezek következményeként önbizalma, önértékelése csökkenhet, a gyermek paszszívvá, motiválatlanná válhat így társaival nem tud egészséges kapcsolatot kialakítani. A fentiek alapján a mozgáskárosodás nem tekinthető csupán a mozgás elszigetelt károsodásának, további elsődleges, vagy másodlagos következményekkel is számolni kell. Mindezek nem maradnak hatástalanok, befolyásolják a gyermek értelmi kibontakozását és érzelmi, valamint akarati életének fejlődését. A mozgáskorlátozottság akadályozza a gyermeket életkorának megfelelő tevékenykedésében. A MOZGÁSKÁROSODÁS HATÁSA A SZEMÉLYISÉGRE ELSŐDLEGES MÁSODLAGOS Fizikai felépítése, megjelenése változik Testsémája megváltozik Mozgásos, cselekvési, akarati funkciók- Életvezetési nehézségek ban hátráltatott Észlelési kör beszűkül Kevesebb élmény Elesik a mozgásos játékok fejlesztő ha- Gyermekközösségből kívül reked tásától Kommunikációs problémák Izoláltság Állandó segítségre szorul Nehezített szocializáció Kézfunkció, manipuláció gyengesége Önkiszolgálás, önkifejezés, mindennapi tevékenységek nehezítettek Az integrálhatóság feltétele az önellátás esélyeivel arányos. Az integráció minden esetben a sérülés mértékéből, a tünetek súlyosságától függ. A károsodás után lehetséges állapot rendkívül különböző. A teljes kiszolgálást igénylő, csak fekvő gyermeket nem tudunk fogadni. Óvodapedagógus, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus közös feladatai • A segédeszközök helyes használatának segítése, elfogadtatása, mellyel a járást, mozgást elsajátítják. A gyermekek mozgása bizonytalanabb, könnyebben eleshetnek, a balesetveszély miatt tehát fokozottabb odafigyelést igényelnek. Ezek a gyermekek általában jól beilleszthetők a csoportba. A kompenzációs eszközöket és módszereket hamar elsajátítják, ezek segítségével szinte teljesen önállóvá tudnak válni. Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101 Budapest Kőbányai út 30

79


• • •

Az elsajátított mozgásminták rögzítése, a szükséges korrekciós helyzetek alkalmaztatása a napirend egészét átszövő feladat. A gyermek interperszonális kapcsolatainak figyelemmel kísérése, a barátkozások elősegítése, az izoláció kiküszöbölése. Az óvodában biztosítani kell – az akadálymentes közlekedést, a megfelelő mozgás-és életteret (épületbe bejutáshoz rámpa, kapaszkodó), mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét.

VII. 4 Gyengén látó A gyengén látó gyermekek főleg látásuk útján tájékozódnak a világban, de az ép látásúakhoz képest sokkal közelebbről, kisebb térben tudják használni látásukat. Nevelésük speciális optikai eszközök segítségével a vizuális megismerés útján történik, de jelentős szerep jut a fejlesztésben a perceptuo-motoros működésnek, különös tekintettel az akusztikus és taktilis észlelésre. Óvodapedagógus, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus közös feladatai • Minden látássérült gyermek esetében segíteni kell a közös játékban részvételt, a közösséghez való alkalmazkodást, a viselkedési formák megtanulását és gyakorlását, a közösség előtti bátor szereplést, mert e tevékenységeket a látási kontroll hiányosságai akadályozzák. • Fontos kialakítani a gyermeknél, hogy bizonytalan helyzetben segítséget kérjenek, akár a segítség módját is el tudják mondani. • Kiemelt hangsúlyt kap az önkiszolgálás megtanítása, a tárgyak és helyük megismertetése, a rendszeretet, a higiéné- különösen a szem – és a kéz tisztántartása. Az óvodai nevelés során mindig figyelembe kell venni a látássérült gyermek fizikai terhelhetőségének korlátait, különös tekintettel a szembetegségre. • a látásnevelés, a látásmaradvány használatának megtanítása, a távoli és a közeli környezetben, a nagymozgás fejlesztése, (térbeli tájékozódás a látás felhasználásával, mozgáskoordináció, mozgásbiztonság), • a finommozgás fejlesztése (a kézügyesség fejlesztése, az írás előkészítése), • a látás-mozgáskoordináció fejlesztése. • A gyengén látó gyermek gondolkodás és beszédfejlődését a látásos élmények hiányossága jelentősen befolyásolja, ezért különösen fontos a környezet vizuális megismertetése. VII. 5. Enyhén hallás sérült Az enyhén hallássérült (nagyothalló) kisgyermek hallására épített kommunikációja megindul. A nyelvi és pszicho-szociális fejlettség kedvező esetben olyan szintű lehet az óvodáskor kezdetére, hogy a fogyatékos kisgyermekek egy része további speciális segítséggel halló társaikkal együtt részesülnek az óvodai nevelésben. A fejlesztés eredményességét döntően meghatározza, hogy a gyermek az óvodába lépés időszakában milyen beszédmegértési, beszéd készenléti állapotban van, ami nagymértékben függ a hallásállapottól, a beszéd kialakulását egyenként is nagymértékben eltérő módon befolyásoló egyéb tényezőktől (mentális állapot, stb.).


80


A nagyothalló óvodáskorú gyermek beszédfejlődése késve, általában spontán, esetenként azonban csak speciális segítséggel indul meg. Hallását tekintve általában képes az emberi beszédhang valamint a környezet hangjainak korlátozott felfogására, differenciálására. A beszédhangok helyes ejtése a hallás károsodása következtében a kisgyermekkorban rendkívül nehezen alakul ki, mivel minden hallássérülés a spontán beszéd akadályozottságát vonja maga után. Óvodapedagógus, fejlesztőpedagógus, logopédus, szurdo-pedagógus közös feladatai: • •

• • •

•

•

• • • • •

Az anyanyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése szituatív alkalmazását. Tekintettel arra, hogy a helyes ejtés a természetes beszéd megértésének legfontosabb eleme, már az óvodás korban szükséges a lehető legteljesebb mértékben korrigálni. A helyes hangzóejtés az alaphang fejlesztéséhez hasonlóan folyamatos munkát, nehezebb esetekben esetleg többszöri újrakezdést igényel. A gyermek egésznapi tevékenységét áthatja, állandó kommunikációs lehetőséget teremt. A játék érzelmi töltete, kiváló teret biztosít a nyelvi fejlesztés számára ezért a pedagógus segítő, szervező, irányító tevékenysége a “ kötött foglalkozásokon “ erőteljesebb hatású A nagyothalló gyermek számára a nyelvi akadályozottság miatt a mozgásos tevékenység különösen fontos megnyilvánulási forma, önérvényesítő lehetőség. Az óvodai foglalkozások minden területét átható mozgásfejlesztés megvalósítjuk a tanulási képességeket meghatározó funkciók fejlesztését; a potenciális tanulási zavarok megelőzését is. A hallássérült gyermek hallásfigyelmének folyamatos és állandó fejlesztését A nonverbális kommunikáció és a verbális kifejezőkészség fejlesztését A óvodás korú gyermekek személyiségének sokoldalú, harmonikus kialakítását A gyermek hallás és beszéd állapotának folyamatos fejlesztése, alakítása, korrigálása. A környezet hangjainak egyre differenciáltabb felfogására és feldolgozására való nevelés A nagyothalló gyermekek interperszonális kapcsolatainak érzelmi-nyelvi fejlesztése.

VII. 6. Beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermek A kisgyermeknél a korán elkészült diagnózist követő habilitációs terápiája megelőzheti a kóros viselkedés kialakulását, enyhítheti a fejlődés devianciáját. Óvodába lépéskor már rendelkezzen beszéddel, és alapvető szükségletet kielégíteni tudó elemi készségekkel (szobatisztaság, rágás, evés, önkiszolgálás). A fentiek hiánya esetén a magas csoport létszám és megfelelő gondozói személyzet hiánya miatt nem tudjuk az integrálást felvállalni. Óvodapedagógus, fejlesztőpedagógus, pszichológus közös feladatai:


81


A tevékenységben felkelteni és fenntartani a gyermek motiválását, jelentsen számára sikerélményt. Fontos, hogy az ügyetlen próbálkozást is értékeljék, jutalmazzák. Gyakran maga a feladat elvégzése is jutalomértékű a gyermeknek. Az önállóságra nevelés, helyes viselkedés kialakítása. Mindez talán. a legfontosabb az elfogadás szempontjából, mert azzal lehet elmenni nyaralni, barátokhoz, színházba stb., aki birtokában van a társadalom által elvárt viselkedési formáknak. Ez talán fontosabb, mint az, hogy ismeri-e a színeket, vagy tud-e számolni. A csoportban dolgozó óvónők rendszeres eset megbeszélésen team munkában keresik a lehető legjobb megoldást egy-egy gyermek esetében. Ez a team gyakran kiegészül a gyermekkel foglalkozó gyógypedagógussal, fejlesztőpedagógussal, pszichológussal. Mérések: a szakértői bizottság véleménye és fejlesztési javaslatára és a gyermekkel foglakozó gyógypedagógus, pszichológus javaslata - orvosi vizsgálati leletek alapján készíti el az óvónő a gyermek fejlesztési tervét. Dokumentálás az egyéni fejlődés, fejlesztés anyagban. A biztonságos tárgyi környezetet a sérülés-specifikus szempontok figyelembevételével a csoportszobában, a gyermekek által is látogatott helyiségekben, területen egyaránt biztosítjuk. A fejlesztés speciális eszközei az óvoda és a fejlesztést végző szakember számára a gyermekek sérültségéhez megfelelően alakulnak.

VII. 7. Az autizmus spektrumzavarával élő gyermek Az autista gyermekek esetében eltérések, sérülések, minőségi károsodások mutatkoznak meg a szociális fejlődésben, a speciális kognitív képességekben, amely a személyiség fejlődésének egészét áthatja. Az inkluzív nevelés azért nehezített, mert a tünetek széles skálán mozognak. Az autizmus spektrum zavarok megállapítása vagy kizárása szakértői és rehabilitációs tevékenység. Ebből adódóan inkluzív nevelésben, azok a gyermekek részesülhetnek, akiket az országos szakértői és rehabilitációs bizottság megvizsgált, és szakértői véleményben „integráltan nevelhetőnek” minősít. A szakértői véleményben rögzített, a gyermek fejlesztéséhez szükséges fejlesztési időt és szakembert, a befogadó intézményben biztosítani kell. Cél: A szociális, kommunikációs és gondolkodási készségek hiányának speciális módszerekkel történő kompenzálása és a meglévő készségek fejlesztése. Feladat: A jellegzetes gondolkodási nehézségek, a rugalmatlanság miatt, kiemelt feladat az elsajátított viselkedési formák alkalmazásának, általánosításának tanítása. A pontos keretek és szabályok ismertetése, tudatosítása, betartatása. Speciális módszerek, eljárások, eszközök a fejlesztésében: A nevelés, fejlesztés tervezése a mért szociális alkalmazkodás, intelligencia szint, és a kommunikációs színvonal alapján történik, az egyenetlen képesség-és készségprofil folyamatos követésével. A vizuális terület előtérbe helyeződik a nehezített kommunikáció miatt. Speciális segédeszközök, augmentatív kommunikációt segítő eszközrendszer kialakítása szükséges. Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101 Budapest Kőbányai út 30

82


Empatikus nevelői magatartás, és az átlagtól eltérő gyermeki viselkedés és magatartás elfogadása és elfogadtatása a csoportba járó gyerekekkel, és szülőkkel. Óvodapedagógus, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus közös feladatai: Fontos, hogy az alapképzés mellett az autista gyermek neveléséhez szükséges kompetenciákat megszerezzék az óvodapedagógusok és a fejlesztőpedagógus: Szakirányú végzettség. Autizmus-specifikus módszerek megismerése, alkalmazása. Vizuálisan segített kommunikáció a nevelést ellátók és a gyermek között. (vizuális információhordozók, hívókép, folyamattábla alkalmazása) Speciális, adekvát, következetes és állandó követelmény támasztás a gyermek felé. Speciális, egyéni, motivációs és jutalmazási rendszer kialakítása. Az ön- esetleg köz- veszélyes viselkedés kezelése. A taníthatóság és a csoportba való beilleszkedés kialakítása. Ingerszegény környezet biztosítása. Állandóság, kiszámíthatóság biztosítása, időben, térben, eszközben: • napirendben időt hagyni egy tevékenység abbahagyásához, a változást előrevetíteni, • térben a csoportszobában kialakítani egy védett sarkot „kuckósítás”, elkülönített helyet, speciális teret, amit csak Ő használ, • eszközben, ami a gyermek számára nyugalmat biztosít, és megkönnyíti a kommunikációt, ez minden autisztikus gyermeknél más és más lehet. Hely biztosítása elkülönítésre antiszociális viselkedés, fokozott ingerlékenység esetén. Az óvodán kívüli környezethez való adaptív viselkedés kialakítása. A fejlesztés várható eredménye óvodáskor végén: • •

• •

•

A fogyatékosság mértékétől függően legyen önálló, alapvető szükségleteinek kielégítésében. Az együtt nevelkedés a speciális nevelési szükségletű gyermeknél lehetővé teszi, hogy megtanuljon élni és alkalmazkodni az épek környezetében, tapasztalatok útján felmérheti saját lehetőségeit, környezete toleráns magatartását. az óvodai nevelés során a fogyatékos gyermeknél is a nevelési programunkban meghatározott célkitűzéseknek megvalósítására törekszünk, Használja a számára javasolt segédeszközöket (hallókészülék, szemüveg), legyen türelmes a beszédszervek esetleges anatómiai elváltozásainak korrekciója (fogszabályozás) során. A szakértői bizottság véleménye, a gyermekkel foglalkozó pedagógus és a szülő véleménye alapján kezdi meg a gyermek tanulmányait.

A biztonságos tárgyi környezetet a sérülés-specifikus szempontok figyelembevételével a csoportszobában, a gyermekek által is látogatott helyiségekben, területen egyaránt biztosítjuk. A fejlesztés speciális eszközei az óvoda és a fejlesztést végző szakember számára a gyermekek sérültségéhez megfelelően alakulnak. Eszközjegyzék


83


A fejlesztés speciális eszközei az óvoda és a fejlesztést végző szakember számára a különleges gondozás igénylő gyermekek esetében is biztosított. Kommunikációt segítő eszközök: • -emberi érzelmet kifejező arcokat bemutató tábla, nagy méretű textil dobókocka, kártya, • -kommunikációs tábla, képek • -grafikus ábrák, piktogrammok, • -Bliss jelképek, • -elektronikus eszközök, üzenethordozók • -audióvizuális eszközök Kognitív képességek fejlesztése: /Vizuális és auditív észlelés, emlékezés, figyelem, koncentráció, logikai műveletek, problémalátás és problémamegoldás, taktilis érzékelés/ -memória játékok, - Logico készlet, - demonstrációs táblák - ravensburger játékok, - varázs-zsák, - puzzle játékok, - fa kirakó számlépcső, - színes karikák, - pötyi kirakó, - bohóc kártya - betűkártya, - számkártya, - gyöngyök, - betűkirakó, - fa mozaik, - hangszerek,

- bábok - memória-ház - hangzó,- és súlydobozok, - érzékelésfejlesztő formák, - íráselőkészítők, - fahenger összerakó, - toronyépítő, - állatdominó, - számdominó, - Montessori cilinder, - érzékelést fejlesztő játékok, - auditív memória játék, - testrészek – filckirakó, - logikai készletek, - minimat készlet, - térmértani formák,

Motoros és orientációs képességek fejlesztése: / izomtónus, egyensúlytartás, egyensúly-érzékelés, nagy-és finommozgások, térbeli tájékozódás/ -

-

-

különböző méretű és anyagú labdák, tornabot, karika, babzsák, kendő, ugrókötél, medicin labda, Body roll, Body ball, trambulin,

- ejtőernyő, - tornapad, - bordásfal, - zsámoly, - talajszőnyeg, - Greiswald tornaszerek, - egyensúlyérzék fejlesztők - gymnasztikball, - billenő hinta, tornaszerek, - csésze.

VII. 8. Kapcsolattartás az integráltan nevelhető SNI gyermekek ellátását segítő szakemberekkel és intézményekkel Szakszolgáltató megnevezése Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101 Budapest Kőbányai út 30

SNI meg-

A gyerek fejlesztését ellátó 84


Nevelési Tanácsadó és Pedagógiai Szolgáltató Központ X. kerület Fővárosi 3. sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Diákotthona Komplex Általános Iskola és óvoda Szakszolgáltató Intézet X. kerület.

nevezése SNI b BTM

szakember Mozgás fejlesztés a nevelési tanácsadóban

SNI a

Utazó gyógypedagógus

SNI a

Szomato-pedagógus

SNI a

Tiflopedagógus

SNI b

Logopédus, autista gyermekekkel foglalkozó gyógypedagógus

VIII. Óvodai esélyegyenlőség Az intézmény biztonságos és egészséges feltételek közötti működése során a fizikai feltételek biztosítása mellett, azzal egyenrangú feladatként kezeljük a mentálhigiénés kérdéseket. Kihatással van az óvodai környezet kialakításától az óvodai élet egészére. Ennek érdekében a nevelők együttműködnek. A segítésben résztvevők részére is előírás az etikai normák betartása, személyi jogok védelme. Egészségnevelés területei: Különösen gondozás Szomatikus nevelés: 1) Higiénés nevelés: a) személyi higiéné b) Környezet higiéné c) A betegségek megelőzésére nevelés d) Testnevelés, testedzés e) Baleset megelőzésére nevelés, f) biztonságos óvodai programok kialakítása. 2) Pszichohigiénés nevelés a) Egészséges életvezetés b) Stressz elhárítás c) Az esetleges erőszakos magatartás elhárítása d) Érzelmi nevelés 3) Szociohigiénés nevelés a) Kedvező társas miliő megteremtése b) Kommunikációs érintkezési zavarok c) Szerep feszültségek oldása d) Egészségpropaganda e) Társadalmi izoláció megelőzése Az egészség megőrzésével kapcsolatos pedagógusi feladatokat, tevékenységeket a gondozási rész tartalmazza. Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101 Budapest Kőbányai út 30

85


Az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka Egészségügyi szűrővizsgálatok (a gyermek fejlődésének nyomon követése, regisztrálása, szükség esetén szakorvosi - fogászat, szemészet, fülészet, ortopédia - vizsgálatának) kezdeményezése, megszervezése.

Egységes nyilvántartási rendszer A gyerekek fejlődésének nyomon követése érdekében egységes nyilvántartási rendszert dolgozunk ki, melyet az intézmény minőségirányítási programjában eljárásrend formájában rögzítünk. Ennek a dokumentumnak tartalmaznia kell a szakértői szakvélemény számát, keltét, érvényességét, a kötelezően ismételt vizsgálatok dokumentumait, fejlesztési terveket, egyéni fejlesztési lapokat. Nyilvántartjuk a szakértői vizsgálatban meghatározott rehabilitációs órakeretet, a gyermekek speciális szükségleteiből adódó szakpedagógus konkrét megnevezését. A Működési Szabályzatban rögzítjük a nyilvántartás meglétét, helyét, tárolását és a betekintés szabályait, az adatkezelési törvény és a gyermeki jogok figyelembevételével. Az óvodai belső szabályzatként kidolgoztuk a „Tűz-, Munkavédelmi, Katasztrófavédelmi és a Biztonságos óvoda szabályzatokat”, melyek célja a óvó-védő funkció előtérbe helyezése. A balesetmegelőző szokás-, szabályrendszer kidolgozása, esetleges veszélyhelyzetekben való tevékenységek számbavétele – a vonatkozó törvényi szabályozások betartása. IX. Gyermekvédelem A gyermekvédelmi munkánkat a Megismerés Állóképesség Valóság óvodai programunkra épülve valósítjuk meg. Célunk: a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése, a veszélyezettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyezettség megszüntetésében segítségnyújtás, együttműködés a segítő szakemberek és a szociális ellátórendszer munkatársaival. A kedvezőtlen szociális, gazdasági, családi elvárások, az érték és normaválság, az egyre több családban érzékelhető életvezetési problémák miatt növekszik a feszültségszint és csökken a feszültségtűrő képesség, ami otthon érezteti hatását és leggyakrabban a gyermekek magatartásában jelenik meg. Ez a hatás megjelenik az óvodában is, a gyermeki viselkedés és kapcsolattartás formájában. Óvodánk a gyermekvédelem első legfontosabb jelzőrendszere,- mely óvó-védő funkciót lát el. A gyermekvédelem az óvoda és a család szoros kapcsolatára épül. Gyermekvédelmi munkák megvalósítása során is törekszünk a különbözőség elfogadtatására, a segítőkészség, empátia fejlesztésére. Hátrányos helyzet leggyakoribb okai: Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101 Budapest Kőbányai út 30

86


Kedvezőtlen szociális tényezők. Rossz anyagi háttér, alacsony iskolai végzettség, munkanélküliség kedvezőtlen családi háttér, családok szerkezete, nevelési gyakorlat, elhanyagoló szülői magatartás A gyermekvédelemért az óvodavezető felel. A gyermekvédelmi tevékenységet a gyermekvédelmi felelős hangolja össze. Az óvodavezető gyermekvédelmi feladatai: •

• •

• •

a családok kezdeményezésére segíti a kapcsot felvételt a szakszolgáltatást nyújtó intézményekkel, az ott dolgozó szakemberekkel Együttműködik a segítő feladatot ellátó intézményekkel, hatósággal. Anyagi nehézséggel küzdő családokat tájékoztatja honnan kaphatnak segítséget. /szociális támogatások, segélyek, étkezési kedvezmény, rendszeres nevelési segély A gyermekek védelmében intézkedéseket kezdeményez Jelzési kötelezettségével él.

A gyermekvédelmi felelős feladata: •

Kísérje figyelemmel a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályváltozásokat. Egyeztessen és működjön együtt az óvodavetetővel.

• • •

Koordinálja gyermekvédelmi rendszerünkben az érdekeltek együttműködését Közvetítse az óvodapedagógusoktól kapott információkat az óvodavezető felé. Segítse az óvodapedagógusok a HH, HHH okok feltárásában, intézkedés kezdeményezésében. Az adminisztrációs feladatok ellátása. Kövesse nyomon a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek életében történő változásokat és fejlődésüket. Veszélyhelyzetben lévő gyermekek esetében tegyen javaslatot a további teendőkre. Képviselje a hátrányos és veszély helyzetben lévő gyermek érdekeit a segítő szakemberekkel való együttműködésben. Tegye nyilvánossá fogadóóráját és a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények elérhetőségét hirdetmény formájában.

•

• • • • •

Óvodapedagógus feladata: • •

•

Minden pedagógus kötelessége, hogy figyeljen oda a családban jelentkező gondokra, problémákra, melyeket a gyermek viselkedésében történt változás is jelez. Az óvodapedagógus megértéssel fogadja a hozzá bizalommal forduló szülőt. Szükséges, hogy személyisége biztonságot, megértést nyújtson krízishelyzetekben. A megértő hozzáállás segíti a szülőket problémáik megfogalmazásában, felismerésében, változtatási igényük felkeltésében, szülői kompetencia erősítésében, otthonteremtésben, belső nyugalom megtalálásában, értékek átgondolásában, óvodai értékek elfogadtatásában. Problémák felismerése, okok keresése, segítségnyújtás, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében való közreműködés és


87


• • • • • • • •

együttműködés a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel. A gyermek és a családi háttér megismerése A hátrányos gyermekek esetében szorgalmazza a rendszeres óvodába járást a gondozás, szükségletek kielégítése a leszakadás megelőzése érdekében Megteremti a feltételt a családok szocializációs különbségeiből adódó hátrányok kompenzálására A hátrányok leküzdése érdekében a fokozott odafigyelés és egyéni foglalkozások megszervezése. Év végi mérésnél kimutatható a hozzáadott érték, mely a gyermek fejlődését tükrözi. Javaslattétel az iskolakezdésre a megfelelő időben, normál, esetleg integrált iskolai környezetbe történő beiskolázásra. Kapcsolattartás a fejlesztést végző szakemberekkel, család gondozóval Jelzési kötelezettségével él, az óvodavezető és a gyermekvédelmi felelős felé

Segítő intézmények: Nevelési Tanácsadó Családsegítő Szolgálat Szabálysértési Főosztály Humán Iroda, Oktatási, Kulturális, Civil csoport Gyermekjóléti Szolgálat Gyámhatóság Nevelő családok: Gyermekmentő Egyesületek Utcai gondozóhálózat Gyermekek Átmeneti Otthona: szociális munkások Komplex Általános Iskola és Óvoda EGYMI


88

1. számú függelék

SZAKIRODALOM − Balázsné Szűcs Judit: Miből lesz a cserebogár? Bp. Alex typo kiadó 1992 − Dr. Benedek István: Óvodavezetés másképpen? OKKER Oktatási Iroda 1997 − Berei Mária, Bernolák Dóra, Holcsikné Brummer Mária: „Mozgáskorlátozottak Óvodai Integrációja Program” - OKI által minősítve 1998 − Bíró Antalné: Pszichológiától pedagógiáig Alex-typo Bp. − Fábián Károlyné (szerkesztő): Alternatív óvodapedagógiai törekvések Magyarországon II. Magyar Óvodapedagógiai Egyesület 1995. − Fábián Katalin: Tevékenységközpontú óvodai nevelési program Miskolc 1996. − Forrai Katalin: Ének az óvodában Bp. Editio Musica, 1994. − Dr. Gósy Mária: A beszédnevelés és a beszédmegértés fejlesztése l994 Bp − Kissné Haffner Éva, Szabó Borbála, Wagner Pálné: „Add A Kezed!” (középsúlyos értelmi fogyatékos óvodások programja) - OKI által minősítve 1998 − Kontra Sarolta, Papp Gvuláné, Dr. Sári Jánosné, Urbánné Deres Judit, Vinczéné Bíró Etelka: „Mondom – Hallom” óvodai program nagyothalló gyermekeknek - OKI által minősítve 1998 − Dr. Kuti István és dr. Kuti Istvánné: Körlánc – Környezeti nevelés az óvodában. Kecskemét 1995 − Mérei Ferenc - V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan Bp. Gondolat 1978 − Patócs Béláné: Mozgásműveltség fejlesztő óvodai nevelési program. - OKI által minősítve 1998 − Pereszlényi Éva - Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Játék - Mozgás – Kommunikáció Óvodai program 1996. Kiadó: Alcius BT Budapest 1996. − Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában. - Bp. Alesc - typo 1992. − Porkolábné Dr. Balogh Katalin -Dr. Páli Judit - Pintér Éva - Szaitzné Gregorits Anna: Komplex prevenciós óvodai program - OKI által minősítve 1997. − Dékány Judit: Mit gondolsz? Analógia Logop. GMK. − Dékány Judit: Mit gondolsz? Összefüggés Logop. GMK.


− Sinai Miklós utcai óvoda nevelőtestülete (szerzők) Napról-napra a mi kalendáriumunk 2. átdolgozott kiadás - Pedellus Bt. Debrecen 1992 − Székely Lajos: Az óvodai egészségnevelés elmélete és gyakorlata / Az Óvodai Egészségnevelés Kiskönyvtára 2003 − Dr. Tótszöllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában Bp. FER-CO KFT és a Váci Ofszet KFT 1994 − Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában Bp. Zeneműkiadó 1982 − Villányi Györgyné: Játék a matematika Tárogató Kiadó Budapest 1993 −

Zilahi Józsefné - Stöckert Károlyné - Dr. Ráczné Dr. Főző Klára: Óvodai nevelés játékkal, mesével Óvodai program - OKI által minősítve 1997. Sopron 1997. − Zsámboki Károlyné - Horváthné Szigligeti Adél: Matematika kézzel, fejjel, szívvel Fabula Humán Szolgáltató Bt. Budapest 1996 Folyóiratok Óvodai nevelés − Pethő Ágnes: Az óvodai nevelőmunka szabályozása - 1996. 8. szám − Zsoldos Z. Julianna: Az óvodai nevelés országos alapprogramjának humanista üzenete 1997. június 6. Szám Iskolaszolga − Balla Árpád: „A pedagógiai programok elfogadásának előkészítése” (38-48. oldal) Közoktatási szolgáltató kiadvány 1996. november − Dr. Szűdi János: „ A közoktatás átalakulása, reformja” (44-65. oldal) Közoktatási szolgáltató kiadvány 1997. május-június − Dr. Szűdi János: A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX és az 1996. évi LXII törvények Közoktatási szolgáltató kiadvány 1996. szeptember-októberi szám − Óvodai nevelés országos alapprogramja - a Kormány 255/2009. (XI.20.) számú kormányrendelete. 1 § A Kormány a közoktatásról szól módosított-1993. évi LXXIX. Törvény 94§-a (3.) bekezdés a pontjában foglalt felhatalmazás alapján mellékletként kiadott alapprogram − 23/1997. (IV.4.) MKM rendelet a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve. − 32/1997. (IX. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve. − A 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a „Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve” kiadásáról rendelkezett. Az 1. számú melléklete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveit tartalmazza. − 4/2010. (I.19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról.


− 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Óvodai élet − Makai Éva: A gyermeki jogok és az óvoda Óvodai élet 1997. V. évfolyam 4. szám Egyéb kiadványok − A gyermekek alapvető jogainak és szükségleteinek chartája Collectif I.C.E.M.Perspectives d ′Education populaire Maspero Paris, 1979. 63-65. p. (magyar fordítás) − Óvodavezetők kézikönyve III-VI. kötet - Okker Oktatási Iroda 1996. − Tanulmányok a kisgyermek neveléséről Magyar Pedagógiai Társaság Kisgyermeknevelési Szakosztálya -

Kompetencia alapú óvodai program csomag. Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1 központi program keretében a SuliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus továbbképzési Közhasznú társaság közreműködésével. Az óvodai nevelési programunkban részlegesen adaptáljuk. Kompetencia alapú óvodai program csomagból: Labáth Ferencné Óvoda –iskola átmenet Pedagógiai koncepció 1. Kovács Erika Átmenetek II. Az óvoda –iskola átmenet problémaköre a program fejlesztés tükrében Dr. Bakonyi Anna: Differenciálás, inkluzív pedagógia, integrációs nevelés (Pedagógiai koncepció 2.) Tóth Anikó szempontok az értelmi és/vagy érzékszervi sérült gyermekek óvodai integrációjához Labáth Ferencné: Roma integráció Labáth Ferencné: 4.7 A migrációs populáció integrációja

Érvényességi rendelkezések Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30.

Alapító okirat a Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a 2012. május 29.-én hozott határozatával hagyta jóvá Nyilvántartási száma: K/35845/2012/II Fenntartó: Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat 1102 Budapest Szent László tér 29. pedagógiai programjának érvényességi ideje a A Megismerés Állóképesség Valóság fenntartó egyetértése után határozatlan idejű. − A MÁV óvodai program módosítására az Óvodai nevelés országos alapprogramjának- a Kormány 362/2012. (XII.17.) számú kormányrendelete és a 2011. évi CXC. Törvény – a nemzeti köznevelésről módosítása miatt került sor. A MÁV Pedagógiai Program módosítását követően a fejlesztés alapja a nevelőtestület nevelőmunkájának korszerűsítése, hatékonyságának növelése, az innováció erősítése. Döntés előkészítésben részt vettek: a Szülői Szervezet, intézményi munkaközösségek. Nevelőtestület. Eljárásai: Nevelőtestületi értekezlet, szakmai munkaközösségi team munkák, megbeszélések után írásbeli beterjesztéssel. A Nevelőtestület 2013. 08. 29.-én 100%-os arányban elfogadta a Pedagógiai Program módosítását és erről megalkotta az 5/2013/I sz. határozatát. A Szülői Szervezet a Pedagógiai Program módosítását 2013. 08. 30.-án véleményezte.

Budapest, 2013. 08. 30.

Révész Istvánné Óvodavezető

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101 Budapest Kőbányai út 30.

MÁV Óvodai Pedagógiai Program módosítását:

Elfogadta: a Kőbányai Mocorgó Óvoda Nevelőtestülete Jóváhagyta: Révész Istvánné óvodavezető Egyetértését nyilvánította:

Fenntartó képviselője

Véleményezte: a Kőbányai Mocorgó Óvoda Szülői Szervezete

Másolatot kaptak: Humán Iroda: Oktatási, Kulturális, Civil Csoport Óvodai irattár

Irattári hivatkozási szám:

320/2013/I

Mellékletek: 1. sz. Tehetség Program 2. sz. Interkulturális Pedagógiai Program a migráns gyermekeket nevelő óvodák számára 3. sz. Egészségnevelési Program

Érvényességi rendelkezések Jegyzőkönyv Nevelőtestületi értekezletről Szülői Szervezet véleménye Kőbányai Egészségügyi Szolgálat véleménye az Egészségfejlesztési Programról

1. sz melléklet

TEHETSÉGGONDOZÓ KOMPLEX PROGRAM Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30.

„ A tehetség is a természet azon értékei közé tartozik, amely gondozást kíván. Nem kapálást, nyírást, permetezést, csak dús termőtalajt, odafigyelést és szabadságot a növekedéshez.” Gyarmathy Éva

Tehetséggondozó Komplex Program 1. sz melléklet

Tartalomjegyzék: Tehetséggondozás

3.old.

1. Bevezető

3.old.

2. A tehetség fogalma

3.old.

Czeizel- féle tehetségmodell

3.old.

Speciális mentális adottságok

4.old.

Kreativitási adottságok

4.old.

Motiváció

4.old.

3. Az óvodai tehetséggondozás célja

4.old.

4. Az óvodai tehetséggondozás feladatai

4.old.

5. A tehetséggondozás rendszere/ folyamata óvodánkban

5.old.

5/a. Tehetségazonosítás

5.old.

5/b. Tehetséggondozás

5.old.

Megvalósítás kerete

6 old.

Személyi és tárgyi feltételek

6.old.

5/c. Nyomon követés, dokumentálás

7.old.

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30.

2

Tehetséggondozó Komplex Program 1. sz melléklet 5/d. Együttműködés

7.old.

Az óvodapedagógus feladatai

7.old.

A fejlesztőpedagógus feladata

8.old.

Az óvodapszichológus feladata

8.old.

Mellékletek 1. sz. melléklet: műhelyek, műhelyvezetők 2. sz. melléklet: tulajdonságlista

10.old. 11.old.

3. sz. melléklet: tehetséggondozási egyéni lap

12.old.

4. sz. melléklet: szociális terület

13.old.

5. sz. melléklet: zenei terület

14.old.

6. sz. melléklet: képzőművészeti terület

15.old.

7. sz. melléklet: matematikai terület

16.old.

8. sz. melléklet: szülői kérdőív

17.old.

9. sz. melléklet: szülői vélemény

18.old.


3


Tehetséggondozás 1. Bevezető A tehetséggondozás fontossága az oktatás mellett társadalmi szinten is egyre inkább előtérbe került az utóbbi években. A tehetséges gyermekek gondozása a kiemelkedő képességeik és sajátos jellemzőik miatt különleges bánásmódot igényelnek a környezetüktől. A korai tehetséggondozás nagymértékben csökkenti a tehetségek elkallódását. Minél korábban kerül felismerése és gondozásra a tehetség, annál valószínűbb, hogy képes lesz majd felnőttkorban kiteljesedni, ezáltal az egész társadalom hasznára válni. Óvodánkra jellemző helyi sajátosságok, a gyermekek szociokulturális sokszínűsége, összetétele kihatással van a tehetség gondozás folyamatára is. A Köznevelési törvény alapján, a tehetséggondozás minden nevelési intézmény és pedagógus feladata, amelyben szükséges a segítő szakembereknek és a szülőknek is együttműködni. 2. A tehetség fogalma „Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létre hozni." (Harsányi István) A tehetség fogalmát egyre differenciáltabban fogalmazzák meg a kutatók. Nevelőtestületünk a Czeizel féle 2x4+1 faktoros elméletet vette alapul a helyi tehetséggondozó program kialakításához. E szerint az örökletes, belső adottságok, mint általános, speciális, kreativitási, motivációs adottságok, a megfelelő környezeti hatások segítségével válhatnak megvalósult tehetséggé (talentummá). Az egyénen belüli és a környezeti tényezők mellett egy plusz- úgynevezett „sors” vagy „szerencse” faktor arra utal, hogy a kiszámíthatatlannak is nagy szerepe van a tehetség kiteljesedésében. Czeizel-féle tehetségmodell


4


Speciális mentális adottságok (Átlag feletti képességek): • • • • • • • •

magas szintű elvont gondolkodás, fogalomalkotás, kombinációkészség, jó memória és beszédkészség, kiváló matematikai logika, térbeli viszonyok átlátása, speciális képességek (pl.: zenei, pszichomotoros stb.), alkalmazkodóképesség, új helyzetben hamar feltalálja magát, kritikus, független gondolkodás, gyors, pontos, szelektív információfeldolgozás, a lényeges és a lényegtelen dolgok megkülönböztetésének képessége.

Kreativitási adottságok (Kreativitás): • • • • • •

gördülékeny, rugalmas és eredeti gondolkodás, ötletgazdagság, szokatlan feladat - és helyzetmegoldások, az új, különös, akár irracionális gondolatok, alkotások, tevékenységek iránti fogékonyság, kíváncsiság, merészség, szellemi játékosság, kockázatvállalás, nonkonformizmus, a bizonytalan helyzetek toleranciája, humorérzék.

Motiváció: • • • • • • •

elmélyült érdeklődés, lelkesedés képessége, bizonyos témákban meglepő mennyiségű ismeret, kitartás, állhatatosság, önállóság, gyakran makacsság, belső motiváció, érdeklődés - vezéreltség, önbizalom, én-erő, hit saját képességükben, magas célok kitűzése az adott témában, területen. önkritika, változó reakció mások kritikájára.

3. Az óvodai tehetséggondozás célja: Minél több, kiemelkedő képességű gyermek felismerése, szakszerű, komplex (egyaránt fejlesztve az erős és gyenge oldal) tehetséggondozás megvalósítása, ehhez megfelelő környezet megteremtése. Ezen kívül minden gyermek erős oldalának feltérképezése, keressük azt, amiben a legjobb, legügyesebb. Az erős oldalra építve fejlesztjük a lemaradó területeket. 4. Az óvodai tehetséggondozás feladata:


5

Tehetséggondozó Komplex Program 1. sz melléklet A folyamatos, rendszerszerű tehetségazonosításon alapuló tehetség kibontakoztatás, komplex, korszerű módszerek alkalmazásával. A szülők tájékoztatása, támogatása a család szerepéről, feladatáról a tehetséggondozásban.

5. A tehetséggondozás rendszere/folyamata óvodánkba A szakszerű tehetséggondozásban mindig együtt van jelen az erős oldalak fejlesztése és a gyenge oldalak kiegyenlítése. Az óvodai élet során keressük és vegyük észre a különlegeset, az eltérőt, a másságot, a szokatlant. Különösen az intenzív érdeklődést, a különlegesen nagy örömöt, tartós figyelmet, az elmélyedés bármely jelét. A szakszerű tehetséggondozás megvalósításához szükséges az óvodapedagógusok tájékozódása és felkészülése a tehetségpedagógiai ismeretekből. A tehetséggondozási rendszer elemei: 5/ a. Tehetségazonosítás A tehetség azonosítása a tehetséggondozás legkritikusabb pontja, a tehetségvesztés elkerülésében nagy szerepet játszik. Az azonosítás során azokat az általános és speciális területen kiemelkedő képességű gyermekeket keressük, akikben a tehetség összetevők minél nagyobb mértékben vannak jelen, azonban, ha már egy kiemelkedő tulajdonságot észreveszünk, figyelemmel kísérjük, támogatjuk az érintett gyermeket. Minden gyermekre úgy tekintünk, mint potenciális tehetségre, mert nem bejósolható, hogy a tehetség mikor, milyen hatások révén, milyen módon jelenik meg. Az azonosítási eljárásunk folyamatjellegű és rendszerszemléletű. Az óvodapedagógusok folyamatosan, de 5 éves kortól, évente kétszer végeznek csoportjukban tehetségazonosítást, tulajdonságlista alapján, a megfigyelés módszerével. Az objektivitás érdekében, szükség szerint az óvodapszichológus is közreműködik az azonosításban. Az óvodai mérési rendszer elemeit (fejlődés nyomon követése, szociometria), pl. a fejlesztőpedagógus által végzett MSSST vizsgálat eredményeit, a szülők véleményét is felhasználjuk a gyermek megismeréséhez az identifikáció során. A minél több szempontú információszerzés által törekszünk a kiválasztásnál az objektivitásra és a gyermek minél jobb megismerésére, képességének feltérképezésére. A kerületi Pedagógiai Szolgáltató Központ, Tehetségpont által készített tehetségazonosító protokoll felhasználásával állítottuk össze azonosítási eszköz és folyamatrendszerünket, amely nevelési programunk mellékletében megtalálható. 5/ b. Tehetséggondozás Az óvodai tehetséggondozás elsősorban az alapozásra irányul, minél több játék és tevékenységi lehetőséget, élményt nyújtani a gyermekek számára. Formája, a gyermekcsoportokban és műhelyekben végzett gazdagítás, egyéni differenciált fejlesztés. A gazdagítás a tehetségfejlesztő munka alapeszköze: ennek keretében a tehetségígéreteknek adottságaikkal összhangban folyamatosan többet nyújtunk tehetségük kibontakoztatásához, biztosítjuk a gyermekek részére, azokat a kereteket, amelyek lehetővé teszik az egyéni tempóban való haladást. A korszerű tehetséggondozás szemlélete szerint, a gondozás során hangsúlyt fektetünk az erős oldal mellett a gyenge terültek fejlesztésére is.


6

Tehetséggondozó Komplex Program 1. sz melléklet Az egyéni képességek szerinti fejlesztés leghatékonyabb módszere a differenciálás, amely irányulhat: kínálunk a - a téma mélységében történő gazdagítására: ennek során több lehetőséget tehetséges gyerekeknek tudásuk és képességeik fejlesztésére,

- a tartalmi gazdagításra: amikor a feldolgozásra kerülő témát, tevékenységet a gyermekek érdeklődése, képességszintje szerint tervezzük meg, - a feldolgozási képességekre: gazdagítása elsősorban a kreatív és kritikus gondolkodás fejlesztését jelenti felfedező, kutató, komplex, problémahelyzetet jelentő tevékenység közben, - a tempóra: a gazdagítás a tehetséges gyerekek átlagosnál gyorsabb munkájára épül, kiegészítő elemeket is bevonhatunk a fejlesztő folyamatban.

A megvalósítás kerete: Csoportban Az azonosítás során kiszűrt, általános képességeikben kiemelkedő, tehetséges gyermekeket (2 fő) egyéni fejlesztési terv alapján, a differenciálás módszerével fejlesszük. A fejlődés nyomon követésének dokumentumában rögzítjük a tehetségígéretet mutató gyermek erős és gyenge oldalának fejlődését. A projektalapú tanulásszervezés kiváló lehetőséget biztosít a tehetséget mutató gyermek érdeklődésének és képességeinek megfelelő problémahelyzetek megoldására, tevékenységek gyakorlására. Tehetséggondozó műhelyben Óvodánkban a speciális (pl.: zenei, logikai-matematikai, vizuális, nyelvi, szociális, mozgás) területén kiemelkedő gyermekek tehetséggondozását tehetséggondozó műhelyekben valósítjuk meg. Biztosítjuk számukra a megfelelő feltételeket (pl.: egyéni figyelmet) tehetségük kibontakoztatására komplex, kis csoportos, korszerű, változatos, kreativitást fejlesztő játékok, feladatok alkalmazásával. A műhelyeket megfelelően felkészült, motivált óvodapedagógus vezeti heti rendszerességgel. A tehetséggondozó tevékenységről dokumentációt vezet (részletesen a mellékletben). Személyi és tárgyi feltételek: A tehetséggondozó team tagjai -

Óvodavezető

-

Óvodapedagógusok

-

Fejlesztő pedagógus

-

Óvodapszichológus


7

Tehetséggondozó Komplex Program 1. sz melléklet A tehetségkoordinátor összehangolja, szakszerűen támogatja a tehetséggondozás feladatait. A tárgyi feltételekről az óvodavezetés és a műhelyvezetők gondoskodnak.

5/ c. Nyomon követés, dokumentálás A tehetséggondozásba vont gyermekekről adatbázist készítünk, amelyben az igazán kiemelkedő gyermekek fejlesztése során elért eredményeket, a kapcsolattartáshoz szükséges, szülővel egyeztetett adatokat rögzítjük. Így a tehetséget mutató gyermek tehetségútját figyelemmel kísérhetjük. A műhely vezető évente egyszer telefonon érdeklődik a gyermek felől annak szüleinél. Az óvoda-iskola átmenet kapcsán a tanítónőkkel folytatott szakmai megbeszélés során tájékoztatást adunk a tehetséges gyermekekről is. 5/ d. Együttműködés A tehetséggondozás csapatmunka, közös felelősséggel jár. Az óvodában dolgozó segítő szakemberek (fejlesztőpedagógus, óvodai pszichológus, logopédus) szükség szerint bekapcsolódnak ebbe a folyamatba. A szülők bevonása, folyamatos tájékoztatása, támogatása, a sikeres tehetséggondozás egyik kulcs feladata. A tapintatos, empatikus kommunikáció az érintett és a csoport többi szülője felé is szükséges. Az egyéni konzultáció, a fogadóóra a legalkalmasabb kapcsolattartási forma, melynek keretén belül, tájékoztatást és egyéni segítségnyújtást adunk.

Az óvodapedagógus feladatai: -

szülők tájékoztatása az intézményi tehetséggondozó programról, a szűrésekről, beleegyező nyilatkozatok kérése

-

kiemelkedő általános és speciális képességek megfigyelése, rögzítése a fejlődési lapokban

-

szülők megkérdezése gyermekük erős és gyenge oldaláról

-

célzott beszélgetés a gyerekekkel

-

szülők tájékoztatása a gyermekek kiemelkedő képességeiről

-

a pedagógiai megfigyelések és az MSSST eredményeinek összevetése, konzultáció

-

egyéni fejlesztési programok megtervezése, otthoni gazdagító lehetőségek

-

a kiemelkedő speciális képességet mutató gyermekek esetében programszerű egyéni fejlesztés, óvodán kívüli lehetőségek keresése, pl. rajzpályázat, sportverseny, stb.

-

az óvodai tehetségszűrésekről, és fejlesztésekről készült adatbázis (tehetségútlevél) átadása a tanítóknak


8


A fejlesztőpedagógus feladatai: -

MSSST mérés alapján a kimagasló rész-, vagy általános képességek rögzítése

-

megfigyelések végzése

-

az azonosított gyermekeknél az erős és gyenge oldalak fejlesztése

-

szociálisan elmaradott tehetséges gyermekek fejlesztése

Az óvodapszichológus feladatai: -

pszichológiai tesztek felvétele a korábbi megfigyelések alapján kimagasló képességeket mutató gyermekek esetében

-

segítséget nyújt a gyakran problémás szociális kompetenciák, önértékelési zavarok rendezésében


9


Mellékletek


10


1.sz. melléklet

Műhelyek 1. Labdavarázs Műhelyvezető: Tóthné Nagy Ildikó 2. Táblajátékok Műhelyvezető: Jancsó Zsanett 3. Kézműves Műhelyvezető: Fülöpné Debreczeni Csilla 4. Zene, népi játékok, tánc Műhelyvezető: Drahosné Nagy Ildikó 5. Migráns – magyar nyelvi fejlesztés Műhelyvezető: Borsányi Csabáné fejlesztő pedagógus


11


2. sz. melléklet Tulajdonságlista Alkalmazás időpontja: Kitöltötte: Tulajdonságok

Akire/akikre a leginkább jellemző (gyermekek jele, neve)

szeretné tudni, hogyan működnek a dolgok kérdései szokatlanok élénk a képzelete összefüggéseket talál ott is, ahol más nem ha valamit a fejébe vesz, azt meg is teszi kitartóan megragad az őt érdeklő feladatoknál kíváncsi, érdeklődő kritikus önmagával és másokkal óvodai tevékenységekben aktív szabadidejében (amikor nem foglalkoztatják) aktívan foglalja el magát fontos számára, hogy jól teljesítsen (maximalizmus) sok energiája van (mozgékony, kevés az alvási igénye) szeret új dolgokat megtanulni önállóan alkot véleményt jó az emlékezete ismeretei valamely területen kiemelkedőek (divergens gondolkodás) ismeretei sok területről származnak (konvergens gondolkodás)) szókincse gazdag jó tervező és szervező gyorsan észrevesz dolgokat térben jól tájékozódik jól tesz különbséget dolgok között jól hasonlít össze dolgokat elvont fogalmakat használ logikusan gondolkodik megérti problémák, helyzetek lényegét kreatív (gondolatai és/vagy alkotásai) jó a humorérzéke ismeretlen helyzetben feltalálja magát érdeklődik a betűk iránt, esetleg már magától meg tanult olvasni foglalkoztatja az élet, halál kérdése


12


3.sz. melléklet

TEHETSÉGGONDOZÁS Gyermek neve: Megfigyelések, szempontok: Erős oldal Gyenge oldal Melyik terület, téma vagy tevékenység iránt érdeklődik leginkább: Kreativitás- mennyire és miben jellemző rá: Motiváltság- mennyire kíváncsi, érdeklődő, aktív, lelkes, elmélyült: Feljegyzés dátuma: Aláírás:


13

Tehetséggondozó Komplex Program 1. sz melléklet 4.sz. melléklet

A szociális területen tehetséget mutató gyermek a következő jegyek alapján azonosítható be: Alkalmazás időpontja: Kitöltötte: Tulajdonságok


bátran alakít kapcsolatokat, esetleg kezdeményező érzéseit szavakba tudja foglalni igazságérzete nagyon fejlett hatékony az együttműködésben mások megértésére törekszik fejlett vezetői készségekkel rendelkezik ügyes a szervezésben jól kommunikál van önbizalma tud bocsánatot kérni, ha valakit megbántott figyelembe veszi mások érzéseit vita esetén megoldást keres segít másoknak közös feladat megoldáskor vannak ötletei vitában reagál a másik véleményére tud másoktól eltérő módon választani, dönteni tud kedveset mondani (dicsérni, vigasztalni) másoknak sérelmezi, ha valaki nem tart be egy megállapodást képes a konfliktusait valamilyen szinten megoldani


14

Tehetséggondozó Komplex Program 1. sz melléklet 5.sz. melléklet Alkalmazás időpontja: Kitöltötte: A zenei tehetségek a következők jegyek alapján azonosítható be: Tulajdonságok


jó hallása van, könnyen azonosít hangokat, akkordokat különösen érzékeny a hangokra szeret zenét hallgatni korán, akár már két éves kora előtt tud dallamokat énekelni jó ritmusérzéke van saját dallamot talál ki a hangerősséget hatásosan tudja változtatni (érzi a zene érzelmi hatását) énekel, vagy hangszeren jártszik rendszeresen könnyen átalakít egy dallamot, variációkat talál ki könnyen emlékszik a dallamokra kitartóan és nagy koncentrációval foglalkozik a zenével családjában van zenész, vagy zenerajongó már kétéves kora előtt tud dallamokat énekelni.

A képzőművészeti tehetség a következő jegyek alapján azonosítható be:


15

Tehetséggondozó Komplex Program 1. sz melléklet 6. sz. melléklet Kitöltés időpontja: Kitöltötte: Tulajdonságok


sok időt tölt rajzolással korán, akár már 2 éves korában felismerhető alakot rajzolt munkájában újszerű elem is megmutatkozik kreatív az eszközök, technikák alkalmazásában vizuális feladatokban kiváló szereti magát rajzban kifejezni képekben gondolkodik változásokat jól észreveszi a képen kiváló a vizuális emlékezete sok részletet ábrázol rajza realisztikus ügyesen másol jó a vizuális memóriája színek használata

A matematikai tehetség a következő jegyek alapján azonosítható be:


16


Alkalmazás időpontja: Kitöltötte:

Tulajdonságok


logikus matematikai gondolkodás matematikai műveletek logikus alkalmazása matematikai műveleteket kreatívan old meg ismeri a számjegyeket számviszonyok felismerése, megkülönböztetése számrelációk felismerése geometriai tulajdonságok felismerése tér és időbeni relációk felismerése kiemelkedően jó vizuális képzelet jellemzi. könnyen fordít a gondolkodásán kiváló emlékezete van számokra, formákra, stb kitartás és feladat-elkötelezettség a problémamegoldásban.

Szülői kérdőív Jól emlékszik-e az eseményekre (pl. családi nyaralás)? Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30.

17


Tartós-e az érdeklődése? Melyen elmerül-e a játéktevékenységben? Kreatív-e (játékban, rajzban, gyurmázásnál)? Speciális tehetségterületekre irányuló kérdések Nyelvi tehetség: Tapasztalta-e, hogy gyermeke szókincse bővebb, mint kortársaié? Jól emlékszik-e a dalokra, versekre? Sok verset tud fejből? Szívesen szaval? Ismeri-e a betűket? Mikor vették észre először? Tud-e olvasni? Hány éves korában kezdet? Matematikai tehetség: Tapasztalt-e gyermeke részéről kiemelkedő emlékezeti teljesítményt számokra? Szívesen foglalkozik otthon gyermeke matematikai, logikai problémákkal, rejtvényekkel? Tapasztalt-e a számok iránti érdeklődést? Szívesen játszik puzzle-lal? Képzőművészeti tehetség: Milyen idős volt gyermeke, amikor felismerhető alakokat tudott rajzolni? Szeret-e fényképeket, festményeket másolni? Ügyes ebben? Szeret rajzolni? Szívesen rajzol szabadidejében? Szeret kézművesedni? Jól tud visszaemlékezni gyermeke képekre? Az elkészült alkotásokat megőrzi? Zenei tehetség: Egészen kicsi korában érdeklődött a különböző hangok, zörejek iránt? Van zenész a családban? Esetleg előbb tanult meg énekelni, mint beszélni? Kitartó a gyakorlásban? (ha játszik valamilyen hangszeren) Milyenkorú volt, amikor dallamokat tudott énekelni? Könnyen felismer dallamokat? Jó a ritmusérzéke? Otthon foglalkozik szabadidejében a zenével? Könnyen emlékszik dallamokra? Szívesen hallgat komolyzenét? Esetleg maga is szerez zenét?

Szülői vélemény Gyermek neve: Életkora Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30.

18

Tehetséggondozó Komplex Program 1. sz melléklet 9.sz melléklet

A szülő ismeri legjobban gyermekét, ezért kérjük, igyekezzen minél pontosabb képet adni róla, ezzel segítve a vele való munkánkat. Kérjük, jellemezze gyermekét, a megfelelő fokozatot jelentő szám bekarikázásával. 5-nagyon jellemző, 4-jobban jellemző, mint egy tipikus gyerekre, 3- annyira jellemző, mint más gyerekre, 2- kevésbé jellemző rá, mint egy tipikus gyerekre, 1-egyáltalán nem jellemző Nagy szókincse van. Gyorsan gondolkodik. Könnyen visszaemlékezik. Szeretné tudni, hogyan működnek a dolgok. Korán kezdett olvasni. Környezetében tájékozott. Sokat kérdez. Élénk a képzelete. Kíváncsi, sok minden érdekli. Összefüggéseket talál ott is, ahol más nem. Jó humora van. Makacs, önfejű. Kitartóan megragad az őt érdeklő feladatoknál. Sokat foglalkoztatják felnőtt kérdések (pl. halál) Ha valamit a fejébe vesz, azt meg is csinálja. Van valamilyen érdeklődési területe, amelyre nagy energiát fordít. Visszahúzódó, félénk. Erős igazságérzete van. Impulzív, először cselekszik, azután gondolkodik. Cselekedeteiben önálló. Szereti a nehéz feladatokat.


19

5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4

3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

5 5 5 5 5

4 4 4 4 4

3 3 3 3 3

2 2 2 2 2

1 1 1 1 1

2. sz. melléklet

Kőbányai Mocorgó Óvoda

INTERKULTURÁLIS PEDAGÓGIAI PROGRAM A MIGRÁNS GYERMEKEKET NEVELŐ ÓVODÁK SZÁMÁRA 1101 Budapest, Kőbányai út 30. 2013.

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet

INTERKULTURÁLIS PEDAGÓGIAI PROGRAM A MIGRÁNS GYERMEKEKET NEVELŐ ÓVODÁK SZÁMÁRA

ÖSSZEÁLLÍTOTTÁK BÁLINT MÁRIA, ÓVODA

TANÁCSADÓ SZAK PSZICHOLÓGUS , KŐBÁNYAI MOCORGÓ

BARNÁNÉ LIKOVSZKY MÁRTA, ÓVO

DA PEDAGÓGIAI SZAKÉRTŐ

BORSÁNYI CSABÁNÉ, ÓVO DA PEDAGÓGUS, FEJLESZTŐPEDAGÓGUS MOCORGÓ ÓVODA

, KŐBÁNYAI

CSEREKLYE ERZSÉBET, INTERKULTURÁLIS PEDAGÓGIAI SZAKÉRTŐ, TANÁRSEGÉD, ELTE PPK HORVÁTHNÉ KISS ANDREA, ÓVO DA PEDAGÓGUS, FEJLESZTŐ PEDAGÓGUS KŐBÁNYAI RECE-FICE ÓVODA KERCSULA ENIKŐ, PSZICHOLÓGUS

,

, KŐBÁNYAI RECE-FICE ÓVODA

A dokumentum összeállításakor azt az alapelvet tartottuk szem előtt, hogy az interkulturális pedagógiai program a helyi pedagógiai programot egészíti ki, ezért az abban szereplő általános alapelveket, jogokat, célokat és feladatokat nem említjük újra, elsősorban terjedelmi okokból, de azok minden intézményben természetesen az interkulturális pedagógiai programra is érvényesek. Az általunk ajánlott segédanyagokat a saját óvodai pedagógiai program mellékleteként javasoljuk rögzíteni, olyan dokumentumokként, amelyek igény és indokoltság esetén nevelőtestületi döntés alapján felhasználhatók

1


TARTALOMJEGYZÉK Összeállították........................................................................................................................................................... 1 Bálint Mária, tanácsadó szakpszichológus, Kőbányai Mocorgó óvoda................................................ 1 Barnáné Likovszky Márta, óvodapedagógiai szakértő.............................................................................. 1 Borsányi Csabáné, óvodapedagógus, fejlesztőpedagógus, Kőbányai Mocorgó óvoda................... 1 Csereklye Erzsébet, interkulturális pedagógiai szakértő, tanársegéd, ELTE PPK........................... 1 Horváthné Kiss Andrea, óvodapedagógus, fejlesztő pedagógus, Kőbányai Rece-fice Óvoda..... 1 Kercsula Enikő, pszichológus, Kőbányai Rece-fice Óvoda........................................................................ 1

Migráns gyermekek a kőbányai óvodákban........................................................................... 3 A migráns gyermekek főbb típusai..................................................................................................... 3 A nemzetközi migrációban részt vevő gyermekek demográfiai jellemzői......................................... 3 A nemzetközi migrációban részt vevő gyerekek óvodai felvételéhez szükséges jogcímek és az azokat igazoló dokumentumok:......................................................................................................................... 3 A nemzetközi migrációban részt vevő gyermekek a kőbányai óvodákban............................. 4 A migránsok óvodaválasztását motiváló tényezők...................................................................................... 4 Az interkulturális pedagógiai program bevezetését indokló tényezők................................... 4 A migráns gyermekek megjelenésével kapcsolatos változások................................................. 4 Az interkulturális program bevezetését támogató szakmai közeg....................................................... 4 Az intrekulturális pedagógiai program kialakításának jogi alapja....................................................... 4 Az interkulturális pedagógiai program bevezetésének céljai................................................................. 4

Interkulturális program az óvodában...................................................................................... 5 Az ismerkedési, beilleszkedési szakasz............................................................................................. 5 Az ismerkedési-beilleszkedési szakasz csoportszintű önelemzési/önértékelési szempontjai. 5 Az ismerkedési szakasz összegző értékelését segítő szempontok a személyi dossziékban, személyiséglapokon................................................................................................................................................ 5 Az ismerkedési szakaszt követő szülői értékelés......................................................................................... 5 A beilleszkedés, befogadás segítése.................................................................................................................. 6 A nevelés – fejlesztés szakasza............................................................................................................. 7 Eszközök a migráns gyermekek kompetenciáinak megismeréséhez.................................................. 7 A migráns gyermekek fejlesztésének kiemelt fontosságú területei egyéni szinten....................... 7 A migráns gyermekeket is befogadó óvodai csoportok fejlesztésének kiemelt fontosságú területei ....................................................................................................................................................................... 7 A személyiség fejlődésének nyomokövetése, értékelése............................................................. 9 A gyermeki fejlődés nyomon követésének ajánlott mérföldkövei - ajánlások migráns gyermekek nevelésével foglalkozó óvodák számára.................................................................................. 9

Az egyes óvodai szakemberek a migránsok jelenlétéhez kapcsolódó feladatai, intézményi jó gyakorlatok felhasználásával........................................................................ 10 Az óvópedagógus feladatai................................................................................................................................. 10 A fejlesztő pedagógus feladatai........................................................................................................................ 10 Az óvodapszichológus feladatai....................................................................................................................... 10

A migráns-barát óvodai nevelés és környezet intézményi szintű önértékelésének javasolt megközelítési szempontjai (összeállította: Barnáné Likovszky Márta).......................................................................... 11

2

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet Az ismerkedési-beilleszkedési szakasz intézményszintű önértékelésének javasolt megközelítési szempontjai................................................................................................................. 12 A gyermeki fejlődés féléves időkeretben való értékeléséhez ajánlott szempontok, amelyek felhasználásával az önértékelés megvalósítható egyéni, csoportonkénti és óvodai szinten egyaránt....................................................................................................................... 13 A fejlődés áttekintése 5 éves korban.............................................................................................................. 13 Döntés a beiskolázásról 6–7 éves korban.................................................................................................... 13 Utánkövetés:............................................................................................................................................................ 14

Módszertani segédletek.............................................................................................................. 15 Az ismerkedési-beilleszkedési szakasz segédletei............................................................ 16 Megfigyelési szempontok az óvodában (össszeállította Bálint Mária).................................. 16 Szempontok a nyelvismeret megfigyeléséhez............................................................................................ 16 Szempontok a szociális kompetenciák megfigyeléséhez....................................................................... 25 Szempontok a tanulási és a fejlődési szinttel járó kompetenciák megfigyeléséhez.................... 29 Ajánlott mérések ....................................................................................................................................................................................... 46 Óvodában használható nonverbális tesztek gyűjteménye (összeállította: Kercsula Enikő) ..................................................................................................................................................................... 46 Módszertani segédlet migráns gyermekek magyar nyelvi kompetenciáinak (szókincs, szövegértés) megismeréséhez (kidolgozta: Horváthné Kiss Andrea)................................... 47 Aktív és passzív szókincs vizsgálata............................................................................................................... 47 Mondatalkotás-vizsgálat..................................................................................................................................... 57

A nevelés fejlesztési szakasz segédlete.................................................................................. 69 Egyéni fejlesztési terv minta (kidolgozta: Barnáné Likovszky Márta).......................................................................................... 69 Egyéni fejlesztési feladatok – tervezési sablon pedagógusok, segítő szakemberek részére................................................................................................. 70 Fogadóórai tájékoztató lap egyéni fejlődés bemutatásához szülők számára....................................................................................................................................................... 71 Módszertani segédlet migráns gyermekek magyar nyelvi kompetenciáinak fejlesztéséhez – beszédszervek ügyesítése (összeállította: Borsányi Csabáné)................. 72 Arcizomerősítő gyakorlatok.............................................................................................................................. 72 Ajak-, áll- és légzőgyakorlatok.......................................................................................................................... 72 Nyelvgyakorlatok................................................................................................................................................... 73 Kommunikációs kompetenciáit fejlesztő játékok (összeállította: Horváthné Kiss Andrea)......................................................................................... 74 Tárgyképek megnevezése és főfogalom alárendezése............................................................................ 74 Színek, egyszerű formák felismerése, megnevezése................................................................................ 74 Testrészek megnevezése, felismerése........................................................................................................... 75 Irányok (tájékozódás síkban, térben)............................................................................................................ 76 Migráns gyermekek magyar nyelvi ismereteinek fejlesztése: nyelvi ismereteket bővítő Játékok (összeállította Borsányi Csabáné)..................................................................................... 77 Pedagógiai helyzetteremtés a migráns gyermekek befogadásának segítésére, helyzetük megismerésére (kidolgozta: Barnáné Likovszky Márta).......................................................................................... 88

3

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet Pedagógiai helyzetteremtés szituációs játékokkal................................................................................... 88 Pedagógiai helyzetteremtés történetekkel.................................................................................................. 88

A személyiség fejlődésének értékelése - segédlet.............................................................. 89 Az értékelés ajánlott megközelítése és módszerei...................................................................... 89 Segédlet a migráns gyermekek szüleinek tájékoztatásához.................................................... 89 Tájékoztató lap szülők számára........................................................................................................ 90

4

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet MIGRÁNS GYERMEKEK A KŐBÁNYAI ÓVODÁKBAN

A MIGRÁNS GYERMEKEK FŐBB TÍPUSAI •

A nemzetközi migrációban részt vevő, Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országokból érkező gyermekek, akik a jelen interkulturális program elsődleges célcsoportja. Ezek a gyerekek lehetnek olyan migránsok, akiknek szülei egy jobb élet reményében, az utazást gondosan megtervezve, előkészítve indultak el, de lehetnek azok is, akiknek menekülnie kellett, veszélyes környezet vagy politikai, etnikai, vallási üldöztetés miatt.

•

Az Európai Unió valamely tagállamából érkező gyermekek: érvényes, személyazonosságot tanúsító okmánnyal (útlevéllel, személyi igazolvánnyal) rendelkeznek; szüleik munkavállalás vagy egyéb ok miatt tartózkodnak huzamosabb ideig Magyarországon. A lakóhelyváltás - amit gyakran kényszerűségként élnek meg a gyerekek – lelki és szociális terheket jelent, beilleszkedési nehézségekkel társulhat.

•

Országon belüli migrációban részt vevő gyermekek – bár a gyermek állampolgársága magyar, a lakóhely elhagyása és az új lakóhelyre való beilleszkedés hasonló – elsősorban lelki és szociális – megterhelést jelenthet, mint a nemzetközi migráció, sok esetben ideértve a lakóhelyek nyelvhasználati jellemzői közti különbségeket.

•

Társadalmi rétegek és kulturális csoportok közti migrációban részt vevő gyermekek – a migráció ez esetben nem feltétlenül jár lakóhelyváltással, azonban az óvodai közösség szociokulturális jellemzői nagyban eltérhetnek a családétól, ezért hasonló fejlődési-fejlesztési folyamatnak kell végbemennie, mint az egyéb migráns gyermekek esetében.

A NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓBAN RÉSZT VEVŐ GYERMEKEK DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐI A Budapest X. kerületi óvodákba számos, nem magyar állampolgár, és magyar állampolgársággal rendelkező, de nem magyar anyanyelvű gyermek is jár. Származási helyüket tekintve legnagyobb számban a távol-keleti, elsősorban kínai és vietnami gyermekek vannak jelen, de a kőbányai óvodákba járnak a Közel-Keletről, Afrikából, és a környező országokból érkező gyermekek is, ez utóbbi csoport tagjai legnagyobb számban Romániából, Erdélyből érkeznek.

A NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓBAN RÉSZT VEVŐ GYEREKEK ÓVODAI FELVÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES JOGCÍMEK ÉS AZ AZOKAT IGAZOLÓ DOKUMENTUMOK: •

személyi igazolvány és elismerési határozat, melyet a Bevándorlási és Menekült - okmánytípus: Állampolgársági Hivatal állít ki.

•

Menedékes - okmánytípus: személyi igazolvány és elismerési határozat, melyet a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal állít ki.

•

Oltalmazott – okmánytípus: személyi igazolvány és elismerési határozat, melyet a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal állít ki.

•

Letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár - okmánytípus: letelepedési engedély vagy személyi igazolvány.

5

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet •

Három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgár - okmánytípus: tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum; nemzeti vízum; munkavállalási vízum.

•

Tartózkodási kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár kártya családtag részére.

•

Bevándorlási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár - okmánytípus: tartózkodási engedély vagy személyi igazolvány; bevándorlási engedély.

•

Tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár - okmánytípus: tartózkodási engedély vagy személyi igazolvány.

– okmánytípus: tartózkodási

A NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓBAN RÉSZT VEVŐ GYERMEKEK A KŐBÁNYAI ÓVODÁKBAN A migráció, és elsősorban a munkavállaláshoz kapcsolódó migráció, mindig is jellemző volt a kerületre. A kőbányai óvodákban a 2000-es évek elején jelentek meg először nagyobb számban migráns gyermekek. Számuk az elmúlt mintegy másfél évtizedben dinamikusan nőtt, egyes intézményekben a migráns hátterű gyermekek aránya a 30%-ot is meghaladja.

A MIGRÁNSOK ÓVODAVÁLASZTÁSÁT MOTIVÁLÓ TÉNYEZŐK  A szülők munkahelyéhez közeli intézmények : a migráns, főként a munkavállalási céllal érkező migráns szülők gyakran nagyon magas óraszámban dolgoznak, ezért fontos számukra, hogy a gyermekük olyan intézményt látogasson, amelyet könnyen tudnak megközelíteni. Mivel rendkívül korán kezdik a napi munkát, és ugyanilyen későn fejezik be, gyakran létfontosságú, hogy a munkahely közelében legyen a gyermeket befogadó intézmény.  Az intézmény beiratkozási körzetében sok migráns lakó : a migráns szülők igyekeznek a munkavégzés helyéhez közel letelepedni. Ez elsősorban olyankor válik különösen érzékelhetővé, amikor az etnikai csoportok tagjai hasonló munkavégzési formákat választanak. Jellegzetesen ilyenek a kínai és vietnami piacok környékei.  Közlekedési csomópontban elhelyezkedő intézmények : a időhatékonysága elsődleges szempont az intézmények kiválasztásánál.

megközelítés

egyszerűsége

és

 A migránsok által jól ismert intézmény ek: Jellemző folyamat, hogy a migráns csoportok tagjai egy-egy intézményt preferálnak. Ennek a választásnak legfőbb oka az, hogy a migránsok már ismerik az intézmény működését, szabályait, elvárásait, ezek kommunikálásában egymás segítségére is lehetnek. Az intézmény számára is segítséget jelenhet, ha a már korábban oda járó gyermekek szülei vállalják az ilyen típusú információk közvetítését az újonnan érkező szülők számára.

6

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet AZ INTERKULTURÁLIS PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETÉSÉT INDOKLÓ TÉNYEZŐK A MIGRÁNS GYERMEKEK MEGJELENÉSÉVEL KAPCSOLATOS VÁLTOZÁSOK

•

A migráns gyermekek intézménybe lépése nem követi a tanév megszokott rendjét.

•

A migráció, és különösen a menekülés olyan pszichés és szomatikus hatásokat okozhat, amelyek kiemelt figyelmet, különös bánásmódot igényelhetnek.

•

Az érkező migráns gyerekek fejlettsége a nyelvi és kulturális különbségek miatt nehezen mérhető.

•

A migráns gyermekek kulturális mássága sok olyan helyzetet hoz létre, amelyre az intézmények nem készültek, nem is készülhettek fel. Ilyenek: -

A magyar nyelvtudás hiánya a gyermek és a szülők esetében is.

-

A származási és a befogadó ország oktatási-nevelési rendszerének különbözőségeiből fakadó nehézségek.

-

A migráns gyermekek magyartól eltérő anyanyelve (pl. vietnami, ukrán, stb.) intézményes fejlesztési lehetőségének hiánya és az ebből fakadó hátrányok kezelése.

-

A migráció során megélt nehézségek, esetleges traumák, valamint a gyakori környezetváltozás hatásai (pl. hazautazás) és ezek kezelése: 

Új szociális és nyelvi közegbe való beilleszkedés nehézsége.



Baráti, rokoni kapcsolatok megszakadásával járó érzelmi problémák.



A saját kultúrájától eltérő szokásokhoz való alkalmazkodás. •

Mindezek a hatások a gyermeki viselkedésben a következő megjelenési formákban jelentkezhetnek: o

Szorongás

o

Magatartási problémák (verekedés, elzárkózás, szabályok figyelmen kívül hagyása, stb.)

o

Egyéb tünetek (bepisilés, tic, részleges némaság, gyakori betegség, stb.)

Tehát a megjelenő társadalmi és kulturális sokféleség a nevelési és fejlesztési feladatok átgondolását igényli, a helyi pedagógiai programoknak fontos reflektálniuk a gyermekek kulturális és társadalmi hátterére is.

AZ INTERKULTURÁLIS PROGRAM BEVEZETÉSÉT TÁMOGATÓ SZAKMAI KÖZEG •

A migráns gyermekek nevelését támogató pedagógiai program szorosan csatlakozik a TÁMOP-3.4.1.B11/1-2012-0009 számú, „Kőbányai befogadó közösségek – interkulturális nevelés” című pályázati programhoz.

•

A pedagógiai program kidolgozását olyan intézményekben kezdtük el, melyek nagy számú migráns gyermek nevelésével, fejlesztésével foglalkoznak és vezetőik, pedagógusaik, a pedagógiai munkát segítő szakembereik és egyéb munkatársaik innovatív szemléletűek, készek nevelési feladataik, gyakorlatuk újragondolására, és az interkulturális program adaptálására.

7


AZ INTREKULTURÁLIS PEDAGÓGIAI PROGRAM KIALAKÍTÁSÁNAK JOGI ALAPJA Az intrekulturális pedagógiai program kialakításának jogi alapját az oktatási miniszter “ A külföldi állampolgár gyermekek, tanulók interkulturális pedagógiai rendszer szerinti óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása irányelvének kiadásáról” című, a Magyar Közlöny XLVIII. Évfolyam 24. számában megjelent közleménye jelenti.

AZ INTERKULTURÁLIS PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETÉSÉNEK CÉLJAI •

Az interkulturális pedagógiai program kialakításában részt vevő intézmények társadalmi sokféleséghez, és kiemelten a migráns gyermekek befogadásához, neveléséhez kapcsolódó tapasztalatainak rendszerezése és hozzáférhetővé tétele.

•

Hozzájárulás - a társadalmi sokféleség reprezentációival, különösen a migráns gyermekekkel végzett -, nevelőmunkára való tudatos felkészülés intézményspecifikus jellegének, a környezeti igényekre való reflektálás változatos módszertani kultúrájának biztosításához.

•

Az eddig kialakított jó gyakorlatok megerősítése mellett a hiányosságok felismerése és kiküszöbölése, az esetleges téves eljárások korrekciója.

8

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet INTERKULTURÁLIS PROGRAM AZ ÓVODÁBAN Az óvodai interkulturális program kialakítása során két fókuszból vizsgálódtunk. A program egyrészt reflektál a migráns gyermekek különleges szükségleteire, és ismereteire, másrészt foglalkozik a teljes óvodai közösség számára hasznosítható, a migráns gyermekek és szülők megjelenésével az óvoda kultúráját újraformáló tapasztalatokkal. Az óvodai nevelés magyar nyelvű és a magyar kultúrára épül, de fontos a magyartól eltérő nyelvek és kultúrák megjelenítése is az óvodai nevelőmunka során. Fontos tehát, hogy a nevelőtestületek készüljenek fel a migráns gyermekek nevelésére, ne egyes óvodapedagógusok változásokra való reagálási módja, innovációs hajlama döntse el a befogadás eredményességét. Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy az óvodapedagógusok előzetes továbbképzése mellett sem elegendő a csoporton belüli differenciált fejlesztés megvalósítása, ha nagy számban érkeznek migráns gyermekek az óvodába. Ilyen helyzetben arányosan növelni szükséges a segítő szakemberek óraszámát, (fejlesztő pedagógus, pszichológus, logopédus), hogy a migránsok beilleszkedésének segítésére, egyéni és mikrocsoportos fejlesztésére legyen elegendő órakeretük. Nagyon jó gyakorlat, hogy a Kőbánya Önkormányzata óvodái számára függetlenített fejlesztő pedagógusokat biztosít, akik munkájukkal hatékonyan támogatják a csoportokban folyó nevelőmunkát. Az interkulturális program megfogalmazásakor óvodai nevelésről három egységben gondolkodunk: 1) Az ismerkedési, beilleszkedési szakasz 2) A nevelés és fejlesztés időszaka 3) A személyiség fejlődésének értékelése

AZ ISMERKEDÉSI, BEILLESZKEDÉSI SZAKASZ

Az óvoda a másodlagos szocializáció színhelye. Az itt szerzett első élmények hosszútávon befolyásolhatják a gyermekek közösségi kapcsolatait és felnőttek iránti bizalmát, a család és az óvoda interakcióinak minőségét. Ez kiemelten fontossá teszi ezt a nevelési szakaszt. Az egyéni bánásmód és differenciált fejlesztés, adaptiv nevelés alapját képező együttműködő óvoda-család kapcsolatot ebben az időszakban kezdjük el építeni, ezért kiemelten lényeges, hogy a gyermekek (és családjuk) beilleszkedésének támogatása az óvodai nevelési gyakorlat legtudatosabban átgondolt és folyamatosan fejlesztett elemei közé tartozzon. Az óvodába érkezést közvetlenül követő időszakot ismerkedési szakasznak nevezzük, amivel kifejezzük, hogy:

9

•

Ebben az időszakban nem csak a migráns gyermekek, de szüleik is ismerkednek az óvoda intézményével, és ezen túl feltehetőleg a magyar társadalom számos más intézményével és szabályával. Esetükben tehát nem feltételezhetjük, hogy az általános tudnivalóknak birtokában lennének.

•

A migráns gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus nemcsak a gyermeket segíti abban, hogy egyéni tempójában alkalmazkodjon az óvodához, hanem ő maga, és rajta keresztül az intézmény

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet működése is alkalmazkodik a gyermekhez (pl. tudja, ki szereti a reggeli babusgatást, ki akar egyedül megbirkózni a bánatával, ki tekinti őt az elválás fájdalmában átmenetileg ellenségnek, vagy ha szükséges, utazó gyógypedagógust igényel fejlesztéséhez, esetenként felveszi a kapcsolatot tehetséggondozó szakemberrel, stb.). A minél zökkenőmentesebb beilleszkedést, anyától való fokozatos elválást megsegíti az anyás, szülős ismerkedés felkínálása, feltételeinek biztosítása. Az óvodával való ismerkedési szakasz előkészítése, a gyermekek anyás beilleszkedésének felkínálása, a szülőkkel való párbeszéd következetes kezdeményezése az óvoda gyermekközpontú működésének egyik kiemelkedően fontos állomása. Nem elég arra gondolnunk, mi fog történni, amikor új gyermeket fogadunk az óvodában, milyen bevált, jól működő módszereink vannak a családtól való elválás segítésére, a családok bizalmának megnyerésére, hanem például arra is gondolnunk kell, hogy pedagógiai programunkat minél többen megismerjék, elolvassák, minél többet halljanak és olvassanak róla, vagy arra, hogyan fogadjuk az óvodánk iránt érdeklődő, óvodaválasztás előtt álló szülőket, mit jeleznek számunkra a beiratkozási adatok, mit tehetünk óvodánk imázsának javítása, vagy karbantartása érdekében a mindennapokban, vagy konkrétan az ismerkedési szakaszban. Speciális terület a migráns családok, gyermekek fogadása is, amelynek sikerességét nem bízhatjuk egyes pedagógusok attitűdjére, rugalmasságára, szakmai helytállására. Óvodai szinten kidolgozott kiegészítő programra van szükség.

AZ ISMERKEDÉSI-BEILLESZKEDÉSI SZAKASZ CSOPORTSZINTŰ ÖNELEMZÉSI/ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTJAI •

Az új szülők hány százaléka élt az anyás beilleszkedés lehetőségével?

•

Szükség van-e ezen a területen hatékonyabb meggyőzésre?

•

Milyen eredményei vannak a két óvónő és a dajka folyamatos jelenlétének az ismerkedési szakasz kritikus időszakában?

•

Mely módszerekkel érünk el leggyakrabban eredményeket az ismerkedési időszakban, melyekkel lehetne gazdagítani programunkat?

•

A vegyes csoportokban sikerül-e figyelembe venni az adódó nevelési helyzetek megoldása során mindhárom korosztály szükségleteit és érdekeit?

•

Homogén csoportban sikerül-e a fokozatosságot érvényesíteni?

•

Milyen tapasztalataink vannak a napi kapcsolattartás módszerének alkalmazásával?

•

A családokkal történő interakciók során kezdettől figyelünk-e a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű családok megnyerésére?

KIEGÉSZÍTÉS MIGRÁNS GYERMEKEKET RENDSZERESEN FOGADÓ ÓVODÁK SZÁMÁRA

10

•

Tájékozottak vagyunk-e a migráns gyermek családi hátterét, családban elfoglalt helyét illetően?

•

Érte-e a gyermeket olyan trauma a migráció során, amelynek feldolgozásához pszichológus segítségére van szükség?

•

Sikerült-e megnyernünk a gyermekeket, hogy segítsék migráns társukat, társaikat a nyelvi nehézségek leküzdésében, a számukra idegen környezet megismerésében?

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet AZ ISMERKEDÉSI SZAKASZ ÖSSZEGZŐ ÉRTÉKELÉSÉT SEGÍTŐ SZEMPONTOK A SZEMÉLYI DOSSZIÉKBAN, SZEMÉLYISÉGLAPOKON •

Az anyától, a családtól való elválás folyamatának jellemzői.

•

A gyermek érzelmi biztonságának alakulása.

•

A gyermek kedvenc játékai, otthonról hozott jellegzetes szokásai.

•

A családdal való együttműködés tapasztalatai (családlátogatás, anamnézis felvétel, anyás beilleszkedés, napi kapcsolattartás stb.)

•

A gyermek személyiségének erősségei, várható társas pozíciói.

•

Beszédének tartalmi, formai jellemzői, kedves mondásai.

•

A fejlődés akadályainak mérlegelése: döntés arról, van-e szükség speciális szakemberek együttműködésének igénylésére, gyermekvédelmi támogatásra (természetesen vannak esetek, amikor előbb döntünk a gyermekvédelmi támogatásról, vagy kezdettől speciális szakemberrel együtt segítjük a beilleszkedést).

KIEGÉSZÍTÉS MIGRÁNS GYERMEKEKET RENDSZERESEN FOGADÓ ÓVODÁK SZÁMÁRA: •

A nyelvi nehézségek ellenére hogyan alakult a család - óvoda kapcsolat?

•

A nyelvi nehézségek és az idegen környezet mennyire befolyásolták a migráns gyermek beilleszkedését?

•

Súlyosbítja-e trauma a gyermek helyzetét?

AZ ISMERKEDÉSI SZAKASZT KÖVETŐ SZÜLŐI ÉRTÉKELÉS Az ismerkedési szakasz után tartandó fogadóórákon érdemes interjú kérdésekkel tájékozódnunk arról, hogy az egyes családok/szülők esetében mely módszereink segítették legjobban a beilleszkedést, mely módszereink nem váltak be. Kérdések lehetnek: •

Olvasta-e az óvoda nevelési programját? Mit hallott, olvasott róla?

•

Milyen élményei vannak a beiratkozásról?

•

Elégséges tájékoztatást kapott-e ahhoz, hogy segíteni tudja gyermekének óvodai beilleszkedését?

•

Hogy érezte magát az első szülői értekezleten?

•

Véleménye szerint a csoportos óvónők/dajka hogyan segítették gyermekének óvodai beilleszkedését?

•

A csoportban együtt töltött első napokban hogyan érezték magukat?

•

Volt-e valami, ami zavarta Önt és/vagy gyermekét az ismerkedési szakaszban?

•

Véleménye szerint jól érzi-e magát gyermeke az óvodában? Beszél otthon óvodai élményeiről?

KIEGÉSZÍTÉS MIGRÁNS GYERMEKEKET RENDSZERESEN FOGADÓ ÓVODÁK SZÁMÁRA:

11


Szükség van-e a migráns szülők számra önálló Szülői Szervezet működtetésére?

A BEILLESZKEDÉS, BEFOGADÁS SEGÍTÉSE A beilleszkedés és befogadás folyamatát segíti, ha tudatosan építjük fel ennek folyamatát. Ennek kiváló eszközei lehetnek a következő megoldások: •

A társadalmi sokféleség iránti pozitív attitűdöket támogató kezdeményezések óvodás gyermekek és szüleik számára, így pl. drámajátékok, tréningfeladatok használata. (Szülők számára szülői értekezleteken használhatjuk pl. a Kompasz kézikönyv és a Képzők könyve gyűjtemény feladatait.)

•

Magyar szülők befogadó készségének, migráns szülők bekapcsolódási készségének javítása, közös programok szervezésével.

•

A szülő számára hozzáférhető nyelven elkészített dokumentációs csomag átadása, amely tartalmazza a házirendet, az óvoda szokásrendjét. -

-

•

12

Fontos elem a gyermek jogi képviseletének tisztázása. Mivel kulturálisan eltérő, hogy ki milyen jogokat gyakorolhat, a szülőkkel ismertetni kell a magyar szabályozást, ideértve a dada/bébiszitter korlátozott jogait (nem vehet igénybe orvosi ellátást, nem jogosult a gyermek hiányzásának igazolására, stb.).

A migráns családok gyakran alkalmaznak bébiszittert, akinek feladata az intézmény és a család közti közvetítés is. A szülő-gyermek kapcsolat kultúránként változik, ezért az óvodának is rugalmasabbnak kell lennie a szülőktől elvárt magatartás tekintetében.Ugyanakkor kiemelten fontos tisztázni, hogy a bébiszitter/dada nem a gyermek gondviselője, nem jogosult képviseletére. -

Fontos tisztázni, hogy kik azok a magyar nyelvet is értő kontakt személyek, akikkel az óvoda felveheti a kapcsolatot szükség esetén.

-

Kiemelkedő fontosságú a beiratkozáskor a Gyerekvédelmi Törvény alapvető pontjainak tisztázása: pl. a fizikai bántamazás nem megengedett.

A fogadásra felkészülés további elemei lehetnek: -

Étkezési szokások egyeztetése a konyhai dolgozókkal is.

-

Öltözködési szokások megismerése és ismertetése a csoporttal.

-

A származási kultúra egyes elemeinek bevonása az óvodai tevékenységekbe (zene, képek, játékok, stb.).


A NEVELÉS – FEJLESZTÉS SZAKASZA

ESZKÖZÖK A MIGRÁNS GYERMEKEK KOMPETENCIÁINAK MEGISMERÉSÉHEZ A gyermekek képességeinek megismeréséhez és a fejlesztést igénylő területek azonosításához mindenképpen ajánljuk a jelen dokumentumban szereplő gyermeki megismerési rendszer bemeneti mérésének alkalmazását. A bemeneti felmérés időzítése a nyelvi nehézségek és a beilleszkedés változó időigényessége miatt nem eshet egybe az intézménybe kerüléssel, így türelmi időt javasolunk, amely a beilleszkedésre és a nyelv alapjainak elsajátítására, illetve gyakorlására szolgál. •

A migráns gyerekek megfigyelését, felmérését egyrészt az érkezés idejéhez, beilleszkedésükhöz, másrészt nyelvi kompetenciáikhoz kell igazítani, ezért a gyermeki fejlődés nyomon követését esetükben egyéni ütemezéssel célszerű végezni.

•

A 3 és 4,5 éves kor között óvodába érkező migráns gyermekek esetében a magyar nyelvi kompetenciákat soron kívül kell vizsgálni az érkezést követően, amikor megnyílik a gyermek, az egyéb szempontú megfigyelés pedig a beilleszkedési szakaszra vonatkozó megfigyelési szempontok alapján történik.

•

4,5 évesnél idősebben érkező gyerekek magyar nyelvi kompetenciáinak mérése az érkezést követő első lehetséges időpontban történjen. A gyermekek teljeskörű felmérése 5 éves korban történhet, de legkorábban 3 hónappal az érkezés után érdemes elvégezni.

A migráns gyermekek fejlődésének megfigyelése, mérése után az egyéni fejlesztési feladatok megtervezésében – ugyanúgy, mint a többi gyermek esetében – elsősorban a gyermek önmagához mért erősségeinek, illetve tehetségcsírájának további erősítését segítő feladatokra koncentrálunk. Emellett a lemaradások közül kiválasztjuk azt az egy, legfeljebb két tényezőt , ami a gyermek fejlődésének legfőbb akadálya. Ehhez tervezünk feladatokat a csoporton belüli differenciált fejlesztéshez, illetve rögzítjük a speciális szakemberekkel, szülőkkel való együttműködés, munkamegosztás lehetőségeit, kb. féléves időtartamonként (lásd: segédanyagok).

A MIGRÁNS GYERMEKEK FEJLESZTÉSÉNEK KIEMELT FONTOSSÁGÚ TERÜLETEI EGYÉNI SZINTEN •

A motiváció és a kognitív képességek fejlesztése.

•

A migrációs nehézségek, traumák kezelése, a komplex identitásformák kialakításának segítése és a jövőképek gondozása.

•

A magyar nyelvi készségek és a magyar kultúrában honos kommunikációs készségek (metakommunikáció, szokásrendek) fejlesztése. Fontos megoldandó feladat a magyar nyelvi készségek fejlesztésére való lehetőség kialakítása, ideértve annak kereteit, financiális hátterét, támogatórendszerét.

•

A nem magyar anyanyelvű gyermekek anyanyelvi fejlődésének, a származási kultúrához való erős kötődésének támogatása.

•

Migráns gyermekek szociális készségeinek fejlesztése -

13

Magyar kulturához kötődő, kulturálisan elvárt kompetenciák fejlesztése:

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet 

az óvodai szokás- és szabályrendszer megismerése,



a kulturális szokások és szabályok megismerése.

MAGYAR NYELVI FEJLESZTÉS ÉS A KULTURÁLIS ISMERETEK BŐVÍTÉSE Feladathelyzetben a magyarul már jól beszélő migráns gyermekek sem mindig értik a nyelvi instrukciókat. Ezért javasoljuk: •

A migráns gyerekeknek az óvoda nyelvét és szokásrendszerét ismertető egyéni/ mikrocsoportos foglalkozások bevezetését heti 3-5 órában, fejlesztő szakemberekkel

•

Az 5 éves korban alkalmazott képességmérő teszt (MSSST) nyelvi kompetenciákat igénylő részeire felkészítő foglalkozások elérhetővé tételét a migráns gyermekek számára.

•

Magyar, mint idegen nyelv fejlesztési lehetőségének megteremtését, és az ehhez szükséges módszertani ismeretek bővítését/kidolgozását.

•

Nagy segítséget jelenthet a logopédusok bevonása a nyelv tanításába, valamint a magyar nyelvi készségeket fejlesztő segédanyagok használata – főként a fejlesztőpedagógusok szakmai tapasztalatára alapozva.

A MIGRÁNS GYERMEKEK ET IS BEFOGADÓ ÓVODAI CSOPORTOK FEJLESZTÉSÉNEK KIEMELT FONTOSSÁGÚ TERÜLETEI Csoportszinten a migráns gyermekek jelenléte természetes terepet biztosít és kiváló lehetőségeket teremt a más kultúrákkal való ismerkedésre, a nyitott és befogadó attitűd megalapozására, az előíteletesség megelőzésére. Ezt jelentheti a különböző kultúrkörök ünnepeinek megismerését, változatos étkezési, öltözködési, viselkedési szokások megjelenítését, bátorítást az idegen nyelvekkel való ismerkedésre (üdvözlések, udvariassági formulák), stb. Fontos továbbá a magyar nyelvi és a társas kompetenciák fejlesztése, csakúgy mint a migráns gyermekek nyelvi, kulturális ismereteinek átadása a kortársak számára.

A KÜLFÖLDI GYEREKEK ANYANYELVÉNEK ÉS KULTÚRÁJÁNAK BEILLESZTÉSE AZ ÓVODA KULTÚRÁJÁBA •

Migráns hét szervezése: a szülők bevonásával ismerkedés az adott nemzet ünnepeivel, öltözködésével, ételeivel; kiállítás szervezése.

•

A migránsok származási kultúrájához kötődő tárgyak beszerzése és velük kapcsolatos tevékenységkezdeményezések ötleteinek összegyűjtése.

•

Kínai és vietnami ünnepek naptárának elkészítése és használata.

•

Kínai, vietnami dalok tanulása a csoportban, eredeti nyelven (felvétel esetleg szülő segítségével is).

•

Magyar gyermekdalok, mondókák, versek lefordítása a származási nyelvre.

•

A magyartól eltérő étkezési szokások megjelenítése az óvodában.

•

A származási kultúra látható elemeinek megjelenítése, mint viseletek, zene, mozgásformák, játékok, stb.

•

Magyar VS anyakönyi név: a pedagógus próbálja megtanulni a gyermek a szülők által is használt nevét. A gyermek legyen részese annak a döntési folyamatnak, amelyben kiválasztják, hogyan szólítják őt a

14

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet közösségben. A gyermek választását és esetleges későbbi, változtatási szándékát a pedagógus tartsa tiszteletben és segítse.

15


A BEFOGADÓ KÖZÖSSÉG FEJLESZTÉSÉNEK KIEMELT FONTOSSÁGÚ TERÜLETEI •

A magyar nyelvi készségek fejlesztését motiváló, segítő közeg kialakítása.

•

A nem nyelvi alapú kommunikációs képességek és szociális készségek fejlesztése.

•

Szociális készségek fejlesztése, például: -

szülők és pedagógusok érzékenyítése a társadalmi sokféleség, a migráció és annak hatásai iránt,

-

a kapcsolatteremtő készségek fejlesztése,

-

a kortársak, szülők és a munkatársak együttműködésre, mentori feladatokra való felkészítése.

•

A migránsok kultúrájánák integrálása az óvoda intézményi kultúrájába és fejlesztő tevékenységeibe.

•

Multikulturális tartalmak integrálása az óvoda szakmai programjába, ideértve a toleranciára-, kooperációra nevelést, a kultúrák és társadalmi viszonyok, szerkezetek sokféleségének megismerését, valamint az emberi, és gyermeki jogokkal kapcsolatos tanulást.

AZ ÖNKÉNTES KORTÁRS MENTORPROGRAM KIALAKÍTÁSA Az önkéntes kortárs mentor program a migráns gyermekeket fogadó óvodában úgy működik, mint a vegyes csoportokban az új gyermekek, a kiscsoportosok fogadása. A nagyobbakat előkészítjük arra, hogy mire számíthatnak (reggeli sírás, félénkség stb.) és megkérjük őket, hogy segítsenek a kicsiknek az óvodával való ismerkedésben, a játékok megmutatásában, vagy éppen valamilyen tevékenység elvégzésében. A legtöbb nagycsoportos komolyan veszi a feladatot, és ha odafigyelésüket a kicsikre megerősítjük, a segítőkészség, empátia, a különbözőségek elfogadása kibontakozik a csoportban. Migráns gyermekek esetén a felkészítő beszélgetéseken a nyelvhasználati nehézségekre kell helyeznünk a hangsúlyt, ha a gyermek és családja nem beszél magyarul. Azt is megértik a gyermekek, milyen nehéz a tágabb családtól, nagyszülőktől, barátoktól való elválás, egy másik országban való letelepedés. Ha a csoportban vannak jól szocializált, empatikus nagycsoportosok, elképzelhető, hogy naposi rendszerben, vagy hosszabb távra egyénenként vállalják, hogy segítenek egy-egy más országból érkező gyermeket. Nevelőtestületi döntést érdemes hozni arról, hogy közös támogatásra kérjük a nagyobb gyerekeket a kiscsoportosok befogadásához hasonlóan, vagy egyéni “felelősi” rendszert alakítunk ki, amelyben a migráns kisgyermek is tudja, ki az ő legfőbb segítője az óvodapedagógusok és a dajka mellett. Az önkéntes kortárs mentor program tehát két változatban működhet az óvodában: •

Közös segítés – rendszeres visszajelzés a pozitív megnyilvánulásokról.

•

Egyéni felelősi rendszer – az életkornak megfelelő felnőtti támogatással (milyen helyzetben, mire lehet szükség, mi az ami jól sikerült, mit lehetne még tenni).

MIGRÁNS GYERMEKEK SZÜLEINEK BEVONÁSA AZ ÓVODA KÖZÖSSÉGÉBE •

Két vagy többnyelvű tájékoztató feliratok elkészítése a szülők segítségével.

•

Piktogrammok használata az óvodai tájékozódás elősegítéséhez szülők számára is, valamint a nem-verbális kommunikáció kiterjedt alkalmazása.

•

A származási nyelven és magyarul is jól beszélő mentor szülő keresése migráns szülők számára.

16


A tolmácsolásra képes szülők bevonása az óvoda életébe, szoros együttműködés kialakítása, esetleg közvetítői szerepkör létrehozása (pl. migráns szülői szervezet, munkaközösség).

•

Ünnepekkel, hagyományokkal, étkezési szokásokkal való ismerkedés szülők bevonásával (pl. kínai újév megünneplése).

•

Magyar nyelvű játszó- és munkadélutánok szülők bevonásával.

•

Korcsolyázás, úszás, óvodai kirándulások szervezésekor –gyermekek kísérése, migráns szülők bevonásával.

•

Gyermeknapi rendezvény – családi versenyek szervezése – migránsokra jellemző kulturális szokásokkal bővítve.

•

Szülői értekezlet/konzultációs alkalmak:

17

-

Szülői értekezlet után fontos lehetőséget biztosítani az ott elhangzottak kiscsoportos megvitatására anyanyelven

-

Amennyiben lehetséges, nagy segítség a tolmács igénybevétele a szülői értekezleten. A tolmácsok az óvodával kapcsolatban álló szülők közül is kikerülhetnek, így alkalmat teremtünk az ismerkedésre és a tapasztalatok megosztására.

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet A SZEMÉLYISÉG FEJLŐDÉSÉNEK NYOMOKÖVETÉSE, ÉRTÉKELÉSE Az óvodáskorú migráns gyermekek fejlődésének értékeléséhez a kezdeti megfigyelési szempontok és a kompetenciák felméréséhez használt eszközök újbóli felvételét javasoljuk az óvodapedagógus által megfelelőnek tartott időpontban. Javasoljuk az első felvétel és megfigyelés fél évvel későbbi megismétlését, majd évenként két ismételt felmérést. A megfigyelés a csoporton belül, de felmérés a csoporton kívül történik, az erre fordított időkeretet a munkadőből kell kijelölni. A gyermek megfigyelése és felmérése alapján készült értékelést rögzíteni kell a gyermek személyi anyagában, a módszertani segédletben található, a szülőnek szóló tájékoztatással együtt.

A GYERMEKI FEJLŐDÉS NYOMON KÖVETÉSÉNEK AJÁNLOTT MÉRFÖLDKÖVEI AJÁNLÁSOK MIGRÁNS GYERMEKEK NEVELÉSÉVEL FOGLALKOZÓ ÓVODÁK SZÁMÁRA Mérföldkőnek tekintjük azokat a konkrét határidővel, időtartammal megjelölhető pontokat, amikorra minden egyes gyermek személyiségfejlődését elemezni, értékelni, dokumentálni szükséges a törvényi előírásoknak megfelelően, az intézmény által meghatározott módon, a pedagógiai programmal koherens szempontrendszer alapján. A mérföldkövek mentén a nevelőtestület elemezni, értékelni, az óvodavezető pedig ellenőrizni tudja az egyéni bánásmód és differenciált fejlesztés tervezésének, gyakorlatának tudatosságát az egyes csoportok/gyermekek esetében. Az egyéni bánásmód és differenciált fejlesztés mérföldkövei: •

Az óvodával való ismerkedés, a beilleszkedés szakasza

•

Félévenkénti megfigyelési eredmények a fejlődésről, a fejlesztési eredményekről (saját pedagógiai programhoz illesztett szempontrendszer alapján, a törvényi előírásoknak megfelelő területeken))

•

Migráns gyermekek esetében szükséges a nyelvi fejlődés mérésére – kiegészítés a szokásos szempontrendszerhez

•

A fejlődés áttekintése 5 éves korban

•

Döntés a beiskolázásról 6-7 éves korban

•

Utánkövetés

Minden megfigyelés, mérés után, vagyis nevelési évenként minimum 2 alkalommal megtervezzük a csoporton belül végezhető egyéni fejlesztési feladatokat, valamint a speciális szakemberekkel és a szülőkkel való együttműködés, munkamegosztás módját. A mérésekhez ajánlott eszközöket a jelen ajánlás melléklete tartalmazza.

18


AZ EGYES ÓVODAI SZAKEMBEREK A MIGRÁNSOK JELENLÉTÉHEZ KAPCSOLÓDÓ FELADATAI, INTÉZMÉNYI JÓ GYAKORLATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL AZ ÓVÓPEDAGÓGUS FELADATAI •

Az óvodába belépő gyermekeknél minden esetben megtörténik egy képességszint megismerés, amit az óvodapedagógusok a megfigyelés módszerével végeznek, így nyelvi területen is . Migráns gyermekek esetében a nyelvi kompetenciák azonosítása és azok változásainak nyomon követése különös figyelmet igényel.

•

A hazájukban hosszabb időt töltő gyermekeknél nem ritka, hogy mire visszajönnek, elfelejtik a magyar nyelvet. Ilyenkor a nyelvi felmérést és fejlesztést szinte elölről kell kezdeni.

•

A migráns családok mozgékonyak, sokat, sokszor meghatározatlan időre utaznak. A migráns gyermekkel és a csoportban lévő többi gyermekkel is fel kell dolgozni a nem pontosan tervezett, hosszú távú utazások és az esetleges vissza nem térés problematikáját, akár pszichológusi segítséggel is. Ennek folyamata az alábbi: -

Az óvopedagógus észleli a problémát, majd:



Ha kizárólag nyelvi problémáról van szó, játékos módszerekkel, gyakori beszélgetés kezdeményezésével, a kortárs kapcsolatok, barátságok támogatásával, a csoport minél több tevékenységébe történő bevonással segíthet.



Komolyabb probléma esetén (lassúbb a nyelvelsajátítás, lemaradás tapasztalható másterületeken is, rövid idő áll rendelkezésre iskolakezdésig) a fejlesztő pedagógus segíthet a nyelvi és más kompetenciák fejlesztésében.



Ha egyéb pszichés probléma is fennáll, a pszichológus konzultál a szülővel és gyermekkel is (tolmács igénybevétele ajánlott). A konzultáció után speciális pszichológiai foglalkozás a gyermek részére (3-4 alkalom).

A FEJLESZTŐ PEDAGÓGUS FELADATAI •

Ha a migráns gyermeknek feladathelyzetekben akár nyelvi, akár egyéb szocializációs nehézségei vannak, javasolt a feladatok utasításainak megértését segítő foglalkozások tartása, a fejlesztő pedagógus segítségével.

•

A nyelvi képességek erősen befolyásolják az általában 5 éves korban elvégzett képességméréseken elért eredményeket. Ezért, ha a gyermek a képességmérés előtt kb. fél évvel még jelentős nyelvi hátránnyal küzd, javasoljuk a fejlesztő pedagógus bevonását a nyelvi kompetenciák fejlesztésébe.

•

Az öt éves korban végzett MSSST tanulási képességeket előrejelző vizsgálatnál a nyelvi képességek gyengesége megmutatkozik, ilyenkor a magyarul kevéssé beszélő migráns gyermek szintén bekerülhet a fejlesztőpedagógus által végzett képességfejlesztésbe:

19

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet -

•

A tesztfelvételek nem mindig mutatnak valós képességszintet, mert a nyelvi korlátok gátolják a feladatmegértést, ezért lehet, hogy nem a képesség gyenge, csak nem érti a gyermek a feladatot. Ezért javasolt a tesztek eredményeit az óvópedagógus megfigyelési tapasztalataival összevetni.

A fejlesztőpedagógus sok nyelvelsajátítást segítő játékot alkalmaz, ezek közül többet jól lehet csoportban is használni. Ilyen feladatleírásokat a mellékletben is találhatnak.

AZ ÓVODAPSZICHOLÓGUS FELADATAI •

A pszichológusok a pedagógusoktól érkező jelzések alapján, valamint a csoportokban végzett hospitálások alapján, ha szükséges, célzottan kezdenek el dolgozni migráns gyermekekkel, családokkal.

•

Előforduló problémák: bántalmazás, teljesítményszorongás, mutizmus, viselkedési problémák, stb. A tünetek előfodulási esélye kultúránként, családonként is eltérő lehet. -

pl.: tapasztalataink szerint a kínai emberek kevésbé szocializálódtak az érzelmi segítségkérésre , ezért ennek önálló indítványozásra a pedagógusok és a pszichológusok nem számíthatnak.

•

A gyakori utazások, lakóhelyváltások, valamint az egyes kultúrák közötti nagy különbségek, gyors változások miatt kialakuló kultúrsokk is befolyásolhatja a gyermek fejlődését. Ezeket a problémákat ugyancsak a pedagógus észleli, aki ismeri a családok életvitelét is. A pedagógus jelzését követően a pszichológus konzultál a szülővel és a gyermekkel, ha szükséges, tolmács bevonásával. Az adaptáció megkönnyítése érdekében egyéni, vagy csoportos foglalkozásokba vonja be a gyermeket.

•

A migráns gyermekek értelmi képességeinek felméréséhez, amennyiben szükséges, non-verbális teszteket végeztet el a gyermekkel. Rendszeresen konzultál az óvoda fejlesztőpedagógusával az MSSST teszt eredményeiről, ha kell, ő végzi el a mérést.

20


A MIGRÁNS-BARÁT ÓVODAI NEVELÉS ÉS KÖRNYEZET INTÉZMÉNYI SZINTŰ ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK JAVASOLT MEGKÖZELÍTÉSI SZEMPONTJAI (ÖSSZEÁLLÍTOTTA: BARNÁNÉ LIKOVSZKY MÁRTA) •

Van-e átgondolt tervünk a beiratkozást megelőző időszakban már óvodákat látogató családok tájékoztatására?

•

A beiratkozás előkészítésével sikerül-e hivatalos aktus helyett az első találkozás élményét biztosítanunk akkor is, ha bizonyos időszakokban többen érkeznek egyszerre?

•

Vannak-e ajánlataink a beiratkozástól az óvodába lépésig az ismerkedést elősegítő programokra?

•

Az óvodaválasztóknak készített tájékoztatónk felhívja-e a figyelmet az ismerkedési szakasz megkönnyítését támogató módszereinkre, a családdal való együttműködés fontosságára?

•

A családlátogatás módszere mennyire elfogadott a szülők körében?

•

Alapvető módszernek tekintjük-e a családlátogatást az óvoda-család együttműködésben?

•

Az előkészítő szülői értekezleten foglalkozunk-e programunk bemutatásával, azon belül kiemelten a beilleszkedési szakasz kérdéskörével? Van-e stratégiánk programunk tartalmának folyamatos közvetítésére? Készült-e írásos tájékoztató a szülők számára a fontos információk átadásának megkönnyítésére?

•

Az óvoda gyermekközössége hogyan kapcsolódik be az új gyermekek fogadásába?

•

Milyen tapasztalataink vannak a szülőknek kiadott anamnézis lapok kitöltésével kapcsolatban?

•

Vannak-e tapasztalataink az anamnézis óvodai felvételéről?

•

Vannak-e módszereink a szülők elvárásainak és elégedettségének megismerésére?

KIEGÉSZÍTÉS MIGRÁNS GYERMEKEKET RENDSZERESEN FOGADÓ ÓVODÁK SZÁMÁRA:

21

•

A házirend, a szokás, szabályrendszer és a helyi program rövidített változatának fordítása rendelkezésre áll-e a kérdéses idegen nyelven/ nyelveken?

•

Tudunk-e tolmácsot biztosítani az első szülői értekezletre?

•

Ismerjük-e a migráns gyermekek beilleszkedését segítő mentor programot? Ha igen, milyen tapasztalataink vannak?

•

Elkészültek-e azok a piktogramok, jelzések, amelyek segítik a magyarul nem beszélő szülők, gyermekek tájékozódását az óvodában?

•

Mennyire vagyunk tájékozottak az adott ország kultúrájával, nevelési kultúrájával kapcsolatosan? Van-e tapasztalatunk, segítségünk, hogy támogassuk a migráns gyermek identitásának megőrzését, illetve növeljük csoportunk nyitottságát más kultúrák iránt?

•

Van-e lehetőség a nyelvelsajátítási folyamat szakszerű segítésére, különös tekintettel az iskola előtt 1-2 évvel érkező gyermekekre?


Van-e lehetőség megfelelő óraszámban pszichológus, fejlesztő pedagógus, logopédus igénybe vételére a migráns gyermekek beilleszkedésének és további fejlődésének segítésére?

AZ ISMERKEDÉSI SZAKASZ BEVÁLÁSÁNAK LEHETSÉGES SIKERKRITÉRIUMAI •

Az ismerkedési szakasz óvodai szintű előkészítésének szabályozása.

•

Az ismerkedési szakasz beválását segítő módszerek folyamatos frissítése.

•

Az ismerkedési szakasz eredményességét vizsgáló megfigyelési, önértékelési szempontok, interjú kérdések következetes használata.

•

Az anyás beilleszkedést felvállalók arányának növelése x %-ről, y %-ra.

•

A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermekek szüleivel való interakciók számának növelése, a kapcsolattartási formák bővítése (konkrétan megjelölve).

•

Az ismerkedési szakasz végétől számított egy hónapon belül felvesszük a kapcsolatot a szükséges speciális szakemberekkel, kijelöljük a szakember csoport feladatait, megtesszük a szükséges gyermekvédelmi lépéseket, ha szükséges.

•

A beilleszkedés második hónapja után a gyermekek x %-a szívesen jár óvodába.

•

A szülők x %-a eljön fogadóórára, hogy beszélgethessünk a gyermek fejlődésének-fejlesztésének tapasztalatairól.

KIEGÉSZÍTÉS MIGRÁNS GYERMEKEKET RENDSZERESEN FOGADÓ ÓVODÁK SZÁMÁRA: •

Az óvoda támogatja a migráns családokat a beilleszkedési nehézségek leküzdésében – megtapasztalhatják, hogy gyermekeik minden segítséget megkapnak, hogy minél előbb jól érezzék magukat az óvodában.

•

Az óvodában van lehetőség a migráns gyermekek magyar nyelvtanulásának szakszerű támogatására (különös tekintettel a 4-5 éves korban érkező gyermekekre).

•

Az óvodában van lehetőség megfelelő óraszámban pszichológus, fejlesztő, pedagógus igénybe vételére.

Az óvodai ismerkedési, beilleszkedési szakasz értékelése, vagyis a helyi pedagógiai program alapelvei, céljai, feladatrendszere és a gyakorlat, a működés összehasonlítása, a partnerek visszajelzéseinek elemzése jelentős szerepet játszik a folyamatos fejlesztés prioritásainak, illetve az áttörés (teljes átalakítás) szükségességének meghatározásában. A migráns gyermekek fontos jellemzője, hogy gyakran év közben érkeznek az óvodába, és/vagy hosszabb távollét után újból vissza kell őket szoktatni – az ismerkedési, beilleszkedési szakaszt esetükben egyénileg kell értékelni.

22


AZ ISMERKEDÉSI-BEILLESZKEDÉSI SZAKASZ INTÉZMÉNYSZINTŰ ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK JAVASOLT MEGKÖZELÍTÉSI SZEMPONTJAI • •

• •

• • •

• • • •

Van-e átgondolt tervünk a beiratkozást megelőző időszakban már óvodákat látogató családok tájékoztatására? A beiratkozás előkészítésével sikerül-e hivatalos aktus helyett az első találkozás élményét biztosítanunk akkor is, ha bizonyos időszakokban többen érkeznek egyszerre? Vannak-e ajánlataink a beiratkozástól az óvodába lépésig az ismerkedést elősegítő programokra? Az óvodaválasztóknak készített tájékoztatónk felhívja-e a figyelmet az ismerkedési szakasz megkönnyítését támogató módszereinkre, a családdal való együttműködés fontosságára? A családlátogatás módszere mennyire elfogadott a szülők körében? Alapvető módszernek tekintjük-e a családlátogatást az óvoda-család együttműködésben? Az előkészítő szülői értekezleten foglalkozunk-e programunk bemutatásával, azon belül kiemelten a beilleszkedési szakasz kérdéskörével? Van-e stratégiánk programunk tartalmának folyamatos közvetítésére? Készült-e írásos tájékoztató a szülők számára a fontos információk átadásának megkönnyítésére? Az óvoda gyermekközössége hogyan kapcsolódik be az új gyermekek fogadásába? Milyen tapasztalataink vannak a szülőknek kiadott anamnézis lapok kitöltésével kapcsolatban? Vannak-e tapasztalataink az anamnézis óvodai felvételéről? Vannak-e módszereink a szülők elvárásainak és elégedettségének megismerésére?

KIEGÉSZÍTÉS MIGRÁNS GYERMEKEKET RENDSZERESEN FOGADÓ ÓVODÁK SZÁMÁRA: • • • • •

• •

23

A házirend, a szokás, szabályrendszer és a helyi program rövidített változatának fordítása rendelkezésre áll-e a kérdéses idegen nyelven/ nyelveken? Tudunk-e tolmácsot biztosítani az első szülői értekezletre? Ismerjük-e a migráns gyermekek beilleszkedését segítő szülői és kortárs mentor programot? Ha igen, milyen tapasztalataink vannak? Elkészültek-e azok a piktogramok, jelzések, amelyek segítik a magyarul nem beszélő szülők, gyermekek tájékozódását óvodánkban? Mennyire vagyunk tájékozottak az adott ország kultúrájával, nevelési kultúrájával kapcsolatosan? Van-e tapasztalatunk, segítségünk, hogy támogassuk a migráns gyermek identitásának megőrzését, illetve növeljük csoportunk nyitottságát más kultúrák iránt? Van-e lehetőség a nyelvelsajátítási folyamat szakszerű segítésére? Van-e lehetőség megfelelő óraszámban pszichológus, fejlesztő pedagógus, logopédus igénybe vételére a migráns gyermekek beilleszkedésének és további fejlődésének segítésére?

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet A GYERMEKI FEJLŐDÉS FÉLÉVES IDŐKERETBEN VALÓ ÉRTÉKELÉSÉHEZ AJÁNLOTT SZEMPONTOK, AMELYEK FELHASZNÁLÁSÁVAL AZ ÖNÉRTÉKELÉS MEGVALÓSÍTHATÓ EGYÉNI, CSOPORTONKÉNTI ÉS ÓVODAI SZINTEN EGYARÁNT. • • • • •

Jól láttuk-e az ismerkedési szakasz összegzésekor a gyermek egyéni szükségleteit, a megtervezett feladatok jól szolgálták-e a gyermek fejlődését? Ha speciális szakemberekkel dolgozunk együtt, milyen a munkamegosztás, milyen az együttműködés hatásfoka? A családdal való kapcsolat szinten tartásában vagy fejlesztésében milyen eredményeink vannak? Milyen biztosítékokat látunk arra, hogy a gyermek az óvodáskor végére várható fejlődési jellemzőket el fogja érni? Mely területeken van szüksége differenciált segítségre?

LEHETSÉGES SIKERKRITÉRIUMOK: • • •

A félévre kijelölt fejlesztési feladat elvégzése. A segítő szakemberekkel való együttműködés, munkamegosztás megszervezése. A családdal való együttműködésről nehézségek esetén sem mondunk le, törekszünk a folyamatos interakcióra, segítő kapcsolatra.

A FEJLŐDÉS ÁTTEKINTÉSE 5 ÉVES KORBAN

Cél: A differenciált nevelőmunka eddigi eredményeinek értékelése annak érdekében, hogy szükséges esetben elegendő idő legyen az átlagostól eltérő iskola előkészítésre, (csoporton belüli vagy csoporton kívüli kiscsoportos illetve egyéni fejlesztésre). • Azon gyermekek esetében, akiknél 5 éves korig semmilyen diagnosztikai módszer alkalmazását nem tartottuk szükségesnek, mert fejlődésüket megfigyelési módszerek és a mindennapi tapasztalat alapján elemeztük, • 5 éves korban érdemes óvodapedagógus által használható diagnosztikai eljárással kontrollálni gyermekismeretünket (pl. DIFER vizsgálat rövidített változata, SINDELAR vizsgálat, Gósy Mária GMP vizsgálata, MSSST vizsgálat, és/vagy önállóan kialakított és rögzített szempontok szerinti megfigyelések különböző feladathelyzetekben). Indoklás: • A csoporton belüli megfigyelések mellett érdemes tapasztalatokat szereznünk a gyermek egyéni feladathelyzetben való viselkedéséről is. Vannak gyermekek, akik csoportban, vannak akik egyénileg teljesítenek jobban. • A nagy és a finommozgások, valamint az észlelési funkciók fejlettségének standardizált vizsgálata elősegíti, hogy ne maradjanak rejtve olyan részképesség kiesések, amelyeket óvodás korban az intelligencia elfedhet, de iskoláskorban tanulási zavarokat okozhatnak. • A vizsgálat előtt a várt teljesítményszintek rögzítésével és a vizsgálati eredmények összehasonlításával önellenőrzést végezhetünk.

24


A vizsgálatok nemcsak a különböző lemaradásokra való felfigyelést, a tanulási zavarok megelőzését, hanem a tehetséges gyermekek felfedezését is segíthetik. • A speciális szakemberekkel együtt fejlesztett gyermekek esetében adatokat kapunk az elmaradás mértékéről, majd, félév év múlva a fejlesztés eredményeiről. ÖNELEMZÉSI SZEMPONT: • •

A vizsgálat, megfigyelés mivel járult hozzá a gyermek alaposabb megismeréséhez? Ha a vizsgálati eredmény és a várt teljesítmény eltérő, fontos konzultálni

DÖNTÉS A BEISKOLÁZÁSRÓL 6–7 ÉVES KORBAN

Ha a már eddig tárgyalt gyermeki fejlődést nyomon követő mérföldkövek szükségességét elfogadjuk és nevelési gyakorlatunkba beépítve alkalmazzuk, akkor adott gyermek beiskolázásról hozott döntésünk megalapozott lesz és nem éri váratlanul a szülőket. Migráns gyermekek esetében az egyik fő kérdés, meddig akar, vagy tud a család hazánkban maradni, mennyire fontos számukra a gyermek iskolai előmenetele, van-e interkulturális programmal dolgozó iskola elérhető közelségben. JAVASLATOK A DÖNTÉS ELŐKÉSZÍTÉSÉRE •

A gyermeki fejlettség elemzése, értékelése az óvodáskor végére elérendő fejlődési jellemzők és az önmagához viszonyított fejlődés figyelembe vételével. Az összegzést a törvényi előírásoknak megfelelően az iskolakészültség kiemelten fontos területein végezzük el: önkiszolgálás szintje, egészségi állapot, mozgás-észlelés jellemzői, érzelmi fejlődés-szocializáció, értelmi fejlődés, azaz a testi-lelki-szociális fejlettség alapprogramban meghatározott mutatói. • Segítő megoldások keresése az óvoda/iskola átmenet megkönnyítésére Alkalmazott eljárások lehetnek: konzultáció a leendő elsős tanítónőkkel, az óvoda-iskola kapcsolatának folyamatos fejlesztése, kölcsönös hospitálások szervezése, stb. • Felkészülés a fogadóórára: A szülők tájékoztatása a gyermek nevelésében, fejlesztésében elért közös eredményekről. A gyermekre vonatkozó konkrét tanácsokkal az iskolaválasztás segítése pl. tehetség szerinti tagozat ajánlás (zene, testnevelés) vagy a nevelési tanácsadó javaslatának megfelelő döntés támogatása, a tanulási képességvizsgáló diagnózisának megfelelő legjobb megoldás megtalálása stb.

25


UTÁNKÖVETÉS:

Gyermek

Várt iskolai teljesítmény

Visszajelzés az iskolából

névsor

jó

vártnak megfelelő

átlagos

gyenge

eltérő

1. 2. 3. 4. Az eltérések okainak elemzése, értékelése:

Gyermek

Várt iskolai magatartás

Visszajelzés az iskolából

névsor

jó

vártnak megfelelő

átlagos

gyenge

1. 2. 3. 4. Az eltérések okainak elemzése, értékelése:

26

eltérő


MÓDSZERTANI SEGÉDLETEK Ebben a szakaszban az Interkulturális Pedagógiai Program ajánlás készítői által kidolgozott segédanyagok találhatók. Ezek az eszközök választhatóak, előzetes nevelőtestületi döntés alapján az egyéni szükségletek, igények és lehetőségek szerint kell a gyermekkel foglalkozó óvopedagógusnak kiválasztania, hogy mely eszközöket használja, melyeket nem. Bizonyos eszközöket csak ahhoz megfelelő képesítéssel rendelkező szakember használhat, például ilyenek a csak pszichológusok által felvehető tesztek. Az ajánlott eszközök alábbi felsorolásban zárójelben megjelöljük, hogy kinek ajánljuk az egyes eszközök használatát. a) Segédlet migráns gyermekek nyelvi kompetenciájának, műveltségterületekhez kötődő kompetenciáinak felméréséhez

kulcskompetenciáinak

és

a.

Szempontok a nyelvismeret megfigyeléséhez (a gyermekkel a legtöbb időt töltő pedagógus).

b.

Szempontok a szociális kompetenciák megfigyeléséhez (a gyermekkel a legtöbb időt töltő pedagógus).

c.

Szempontok a tanulási és a fejlődési szinttel járó kompetenciák gyermekkel a legtöbb időt töltő pedagógus).

d.

Óvodában használható nonverbális tesztek gyűjteménye (pszichológus).

e.

Módszertani segédlet migráns gyermekek magyar nyelvi kompetenciáinak (szókincs, szövegértés) megismeréséhez

megfigyeléséhez (a

e.i. Aktív és passzív szókincs vizsgálata (a gyermekkel a legtöbb időt töltő pedagógus vagy fejlesztő pedagógus) e.ii. Mondatértés-vizsgálat (a gyermekkel a legtöbb időt töltő pedagógus vagy fejlesztő pedagógus) b) Segédletek migráns gyermekek nyelvi kompetenciájának, műveltségterületekhez kötődő kompetenciáinak fejlesztéséhez

kulcskompetenciájának

a.

Módszertani segédlet migráns gyermekek magyar nyelvi kompetenciáinak fejlesztéséhez – Beszédszervek ügyesítése (a gyermekkel a legtöbb időt töltő pedagógus).

b.

Migráns gyermekek kommunikációs kompetenciáit fejlesztő játékok legtöbb időt töltő pedagógus).

c.

Pedagógiai helyzetteremtés a migráns gyermekek befogadásának megismerésére (a gyermekkel a csoportban foglalkozó pedagógus).

(a gyermekkel a

segítésére , helyzetük

c) Segédlet migráns gyermekek fejlődésének / teljesítményének értékeléséhez (a megfigyelést végző pedagógus, ill. az egyes méréseket végző szakember).

27

és

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet AZ ISMERKEDÉSI-BEILLESZKEDÉSI SZAKASZ SEGÉDLETEI

1

MEGFIGYELÉSI SZEMPONTOK AZ ÓVODÁBAN (ÖSSSZEÁLLÍTOTTA BÁLINT MÁRIA)

SZEMPONTOK A

NYELVISMERET MEGFIGYELÉSÉHEZ

MAGYAR NYELVI KÉPESSÉGEK

Fejlettségi Részképesség szintek terület rendszere

Év Hónap

BESZÉD Beszédstílus Hangerő a) Halk b) Hangos c) Megfelelő Beszédtempó a) Gyors b) Lassú c) Megfelelő BESZÉDÉRTÉS Szavak szintjén (passzív szókincs) 1

28


a) Néhány szót ért. b) Részben érti a szavakat. c) A szavak többségét érti.

d) A szavak többségét megérti és a kevésbé ismert szavak közül is megért néhányat.

e) A szavakat megérti, a kevésbé ismert szavak közül is sokat megért (pl. elvont fogalmak). Mondatmegértés a) Néhány mondatot ért. b) Kevés mondatot ért. c) A mondatokat részben érti meg. d) A mondatok többségét megérti.

e) Megérti a bonyolultabb, összetettebb mondatokat is. Minden mondatot ért. KIFEJEZŐKÉPESSÉG Aktív szókincs Általános szókincs a) Nem beszél, beszédét aktív

29

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet szókincs nem jellemzi.

b) Aktív, általános szókincsének szegényessége beszédét akadályozza, szókincse többnyire hiányos.

c) Aktív, általános szókincse részben hiányos. d) Aktív, általános szókincse átlagos.

e) Aktív, általános szókincse gazdag (árnyalt). KOMMUNIKÁCIÓS KAPCSOLATTEREMTŐ ÉS KAPCSOLATTARTÓ KÉPESSÉG Kommunikációs viszony Gyermek - gyermek viszonylatában – CSAK SAJÁT ANYANYELVI KÖRNYEZETÉBEN(olyan társaival, akik beszélik anyanyelvét)

a) Közömbös, elutasító, passzív, egyáltalán nem veszi fel a kapcsolatot.

b) Nehezen nyílik meg, de később felveszi a kapcsolatot.

c) Fecsegő, mindig, mindenkivel, idegennel is, minden helyzetben sokat beszél, nincs beszédfegyelme. d) Természetes dialógusra képes,

30


beszédfegyelme többnyire jó.

SZEMPONTOK A

SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁK

MEGFIGYELÉSÉHEZ

ÉRZELMI - AKARATI KÉPESSÉGEK, SZOCIALIZÁCIÓS KÉPESSÉGEK ÉRZELEM

Részképesség terület

Fejlettségi szintek

Év Hónap

Alapvető érzelmi állapot közömbös labilis szorongó-félénk-gátlásos lehangolt heves-indulatos kiegyensúlyozott-vidám AKARAT Akadályok, nehézségek leküzdésének módja (frusztrációs tolerancia)

a) Feladja (nem kezdi el a tevékenységet) b) Elkezdi a tevékenységet, segítséget

31

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet kér, nem viszi végig.

c) A felnőtt konkrét, gyakorlati segítségével viszi végig a tevékenységet ( együtt kezdik el).

d) A tevékenység végigviteléhez időnkénti megerősítés, illetve szóbeli segítség szükséges. e) Önállóan viszi végig a tevékenységet. Késleltetés

a) Szükségleteit, vágyait nem képes késleltetni.

b) Szükségleteit, vágyait rövid ideig (1-2 mp) képes késlelteni.

c) Szükségleteit, vágyait hosszabb ideig (3-4 mp) képes késleltetni.

d) Szükségleteit, vágyait hosszú ideig (56 mp) képes késleltetni.

e) Szükségleteit, vágyait a megadott jelig képes késleltetni (8mp). Kudarc esetén mutatkozó érzelmi megnyilvánulás a) Nem mer belevágni a feladatba.

32


b) Rövid ideig, néhányszor próbálkozik, a kudarcot heves indulati kitörések kísérik, vagy elsírja magát.

c) Viszonylag hosszú ideig, többször próbálkozik, a kudarcot heves indulati kitörések kísérik.

d) Türelmes, többször próbálkozik, de rövid idő után feladja (max. 4-5 perc).

e) Türelmes, hosszú ideig, többször próbálkozik. ÖNISMERET, ÉNKÉP, ÖNÉRVÉNYESÍTÉS Önbizalom a) Önbizalom kevés b) Önbizalma túlzott.

c) Egészséges önbizalommal rendelkezik. Az önérvényesítés módja a) Nem jellemzi önérvényesítés.

b) Negatív önérvényesítési mód, pl.: sírás, duzzogás, dac, agresszivitás, árulkodás jellemzi.

33

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet c) Pozitív önérvényesítési mód jellemzi. TÁRSAS KAPCSOLATOK A gyermek viszonya a közösséghez

a) Nincs kapcsolata a mikrocsoporttal, egyedül tevékenykedik.

b) A mikrocsoporthoz kötődik, de periférián helyezkedik el.

c) A mikrocsoportban túlzottan alárendeli magát, vagy erőszakos.

d) A mikrocsoportban alkalmazkodó, engedelmeskedő.

e) A mikrocsoportban jól megragadható szerepe van (vezető, ötletadó, szervező). TEVÉKENYSÉGEKHEZ VALÓ VISZONY A SZERVEZETT TEVÉKENYSÉG ESETÉN Kezdeményezőképesség

a) Nem kezdeményez tevékenységet, a szervezett tevékenységben nem vesz részt. b) Bekapcsolódik egy más által szervezett tevékenységbe, de nem viszi végig, kilép a tevékenységből.

34


c) Nem kezdeményez tevékenységet, de a más altal kezdeményezett tevékenységhez szívesen társul, végig a tevékenységbe marad.

d) Saját ötlete alapján kezdeményez tevékenységet, és egyedül, vagy 1-2 gyermekkel viszi végig.

e) Saját ötlete alapján kezdeményez tevékenységet, és megosztja másokkal. Segítség igénylése

a) Nem igényli, nem kéri akkor sem, ha szüksége lenne rá. b) Csak felnőttől kéri. c) Csak társtól kéri. d) Rendszeresen kéri felnőttől és társtól. e) Alkalmanként kéri felnőttől és társtól. Segítség nyújtása a) Nem képes, vagy alig képes segíteni. b) Kérésre néha segít, néha nem. c) Kérésre segít.

35

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet d) Kérés nélkül segít a felnőtteknek. e) Kérés nélkül segít társainak is. Alkalmazkodó képesség

a) Nem képes alkalmazkodásra, társaival indulatos.

b) Nem képes az alkalmazkodásra, de nem indulatos.

c) Csak 1-2 gyermekhez képes alkalmazkodni.

d) Több gyermekhez képes alkalmazkodni.

e) Minden gyermekhez képes alkalmazkodni.

36


SZEMPONTOK A TANULÁSI ÉS A FEJLŐDÉSI SZINTTEL JÁRÓ KOMPETENCIÁK MEGFIGYELÉSÉHEZ

ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZÓDÁS Az óvoda épületében jól tájékozódik Időben jól tájékozódik – tudja a napszakokat, a várható napirendi pontokat MOZGÁSFEJLETTSÉG, TESTNEVELÉS Ujjak ritmikus ökölbe zárása Ujjak széttárása Fűzés Páros lábon szökdelés Szökdelés egy lábon Labda dobás, elkapás Egyensúlyozás egy lábon Hüvelykujj érintése a többi ujjhoz Ujjak azonosítása csukott szemmel Ujjak kisujjal kezdődő

37

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet tenyérbe zárása Nagymozgása koordinált, különböző irányú és tempójú járásra, futásra képe Nagymozgása koordinált, különböző irányú és tempójú járásra, futásra képes Tud néhány mozgásos játékot irányítás nélkül játszani A begyakorolt mozgásformákat változatos módon alkalmazza Szeret mozogni, kitartó a mozgásos játékokban A szabályokat betartja MUNKÁHOZ VALÓ VISZONY Önként vállal feladatokat a közösség érdekében A munka során alkalmazkodik társaihoz Betartja a baleset-védelmi és higiénai szabályokat

38

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet Önállóan végzi az élősarok gondozását Igényli maga körül a rendet, annak kialakításában részt vesz Tiszteletben tartja mások munkáját Önálló kertimunkát végez Önállóan, kreatívan barkácsol, játékeszközt készít …stb Önkiszolgáló tevékenységében önálló Ismeri a munka menetét, az eszközök használatát JÁTÉK Képes az együttjátszás elemi szabályainak betartására Megegyezik társaival a játékszerek használatában Elvállalja a számára kevésbé vonzó szerepeket is Játéka tartós, elmélyült, olykor napokig tartó Igényes alkotásaival szemben Egy-egy témában új szabályt talál ki Tartós együttműködésre képes Elfogadja, megérti mások elgondolásait Játékához önállóan készít eszközöket Kialakult nála a küzdeni, nyerni

39

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet akarás GONDOLKODÁSI STRATÉGIA Cselekvéses játékot játszik Érti a szerepcsere lényegét Képpel, kártyával kategorizál Stratégia-játékban vállalkozó szerepet tölt be Képes emlékezeti tevékenysége hatékony szervezésére TESTÁPOLÁS Önállóan, a szokásoknak megfelelően tisztálkodik Önállóan, a szokásoknak megfelelően mos fogat Fogápolási eszközeit tisztán tartja A mosdó-használat sorrendjét betartja Önállóan fésülködik Önállóan használja a WC-papírt Megfelelő-en használja a zsebkendőt Önállóan használja a körömkefét Önállóan törli le a szivaccsal a karját, lábát Igénye van a tisztaságra Részt vesz a mosdó tisztántartásában ÖLTÖZKÖDÉS

40


Önállóan, a szokásoknak megfelelően tisztálkodik Ruháit megfelelő sorrendben veszi fel és le A gombokat önállóan gombolja be és ki Önállóan zippzárazza a ruháját Cipőjét befűzi és beköti Szól, ha melege van, vagy fázik Ruháit rendben tartja ÉTKEZÉS Önállóan étkezik Önállóan önti a folyadékot Megfelelő mennyiségű ételt szed Helyesen használja az evőeszközöket Esztétikusan terít Rendet hagy maga után az asztalon A használt edényeket a megfelelő helyre rakja ZENEI KÉSZSÉGEK Élvezettel hallgatja a zenét. Tud a normál tempónál gyorsabban, lassabban énekelni, mozogni

41

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet Megkülönbözteti és kiemeli az egyenletes lüktetést és a ritmust Tapsol, dúdol rövid ritmus-, és dallammotívumo-kat Dallam-bújtatásra képes Felismeri a dalokat motívumairól, tartalmáról, eszközeiről A különböző mozgásokat, táncmozdulatokat társaival együtt, egyöntetűen, esztétikusan végzi VIZUÁLIS KÉPESSÉGEK Helyesen fogja a ceruzát Vonalvezetése határozott Különböző technikákkal, fantázia dúsan alkot Egyszerű mozgást, eseményt megjelenít Rajza kidolgozott Bonyolult formákat is pontosan vág Ötletes, stabil építményeket épít Esztétikusan alkot Díszítő motívumokat, sormintákat talál ki Emberábrázolás életkori szintjének megfelelő SZÖVEGÉRTÉSI ÉS ALKOTÁSI KÉPESSÉGEK Igényli a mesét

42

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet Szívesen nézegeti a könyveket Élvezi a versmondást, mesemondást, ezekkel ő maga is próbálkozik A könyvekre vigyáz BIZTONSÁGI SZABÁLYOK TARTÁSA Idegenek közeledését visszautasítja Az útviszonyoknak megfelelően, társaira figyelve közlekedik A tűt, ollót, stb. helyesen használja A tornaszerek használatakor betartja az óvónő utasításait A rollert, kismotort a kijelölt helyen használja Ismeri az alkohol és a dohányzás káros hatásait A medencében ügyel saját és társai testi épségére El tudja különíteni a veszélyes anyagokat (gyógy-szer, vegyszer) Vészhelyzetben fegyelmezetten követi az óvónő utasításait ÉRTELMI KÉPESSÉGEK Csoportosít szín szerint Csoportosít forma szerint Csoportosít méret szerint Hasonlóságokat felismer

43

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet Időbeli relációk (képről) Ok, okozati viszony (képekről) Összpontosításra képes Főfogalom-alkotásra képes – vizuális ingerek esetén Felismeri az összetartozó dolgokat Analizálásra képes – képek, tárgyak részekre szedése Szintetizálásra képes – képek, tárgyak összeállítása

44


AJÁNLOTT MÉRÉSEK

AZ ÉRTELMI KÉPESSÉGEK MEGISMERÉSÉHEZ 5 éves kor után kerül sor az MSSST teszt felvételére, amely nyelvi, mozgásos és perceptuális-vizuális képességeket vizsgál. Amennyiben ez a nyelvi nehézségek miatt nem lehetséges, a következő megfigyelési szempontok alkalmazása javasolható (zárójelben a tesztek felvételét végző szakember): • •

•

•

Nyelvi képességméréshez – lsd. fenti szempontok (óvodapedagógus) Mozgáskészségek felméréséhez o nagymozgásokhoz lsd. fenti szempontok (óvodapedagógus) o finommotorikus képességek felméréséhez  Emberrajz teszt (pszichológus)  Bender A teszt (pszichológus)  Sematikus ábramásolás az iskolaérettségi tesztsorból (pszichológus) A perceptuális-vizuális képességek, a logikai, analógiás készségek méréséhez o Színes Raven IQ teszt (pszichológus) o Pieron figyelemteszt (pszichológus) o Snyder-Owens-féle nonverbális IQ teszt (pszichológus) o Frostig teszt (pszichológus) o KIM teszt az iskolaérettségi tesztsorból (pszichológus) Kreativitás méréséhez o TCI (pszichológus) o Torrance tesztek (pszichológus)

ÓVODÁBAN HASZNÁLHATÓ NONVERBÁLIS TESZTEK GYŰJTEMÉNYE (ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KERCSULA ENIKŐ) A tesztek felvételére pszichológus jogosult.

Frostig-teszt Marianne Frostig dolgozta ki és publikálta 1963-ban ezt a mérőeszközt. A vizuális percepció területét vizsgáló teszt, amely képesség zavara később tanulási nehézségeket okozhat. Ennek feltérképezésére alkották meg ezt a tesztet. A tesztre épülő Frostig-terápia eredményesen alkalmazható az ezen a területen elmaradással küzdő gyermekek esetében. A teszt nyolc különböző területet vizsgál, amelyek a következők: szem és kéz koordináció, másolás, alak-háttér állandóság, alakkonstancia, térbeli helyzet, térbeli összefüggések, vizuo-motoros sebesség, vizuális zártság. 4 éves kortól alkalmazható, felvételi ideje körülbelül 35-60 perc, vizsgálati személytől függően. Referencia: Lányiné Engelmayer Ágnes: Képességzavarok diagnosztikája pszichológiában, Akadémiai Kiadó, Bp.

és

terápiája

a

gyógypedagógiai

Gerebenné Várbíró Katalin: A Frostig-terápia hatása a pszichikus képességek fejlődésére a tanulási zavar jeleit mutató gyermekeknél.

45


Raven teszt John C. Raven publikálta ezt a nonverbális megfigyelőképességet, világos gondolkodást és logikai képességeket mérő tesztet. Összetett információkon alapuló következtetési képességet vizsgál. Három változata van, a gyermekeknél, 6 éves kortól az úgynevezett „színes Raven” alkalmazható. A teszt felvétele során a feladatok egyre nehezednek, mintegy rávezeti a vizsgált személyt a megoldásra. Összesen 3 tesztsor 12 táblája alkotja, felvételi ideje körülbelül háromnegyed óra. Referencia: Rózsa, S. (2006). Raven Progresszív Mátrixok. Kézikönyv. OS Hungary Kft. Rózsa, S., Nagybányai, N. O., Oláh, A. (2006). A pszichológiai mérés alapjai (www.mek.oszk.hu/05500/05536/05536.pdf)

Wartegg-teszt Ehrig Wartegg publikálta 1939-ben. Ez a mérőeszköz a projektív rajztesztek közé tartozó képkiegészítő eljárás. Ingerként az egésznek csak egy része szerepel. Ezek a részek pszichológiai jelentéssel rendelkeznek, más és más felszólító jellegük van. Ezzel párhuzamosan minden vizsgálati személyből más és más megoldást hív elő a teszt. Más eljárásokkal együtt alkalmazva képet adhat a vizsgálati személy személyiségstruktúrájáról. Referencia: Kreácsik J. (2005). A Wartegg-teszt bemutatása és iskolai alkalmazásának lehetőségei. Iskolapszichológia 6. ELTE PPK

SON-teszt Snijders-Oomen holland pszichológus eredetileg hallássérültek vizsgálatára dolgotza ki ezt az intelligenciatesztet. Kultúrafüggetlen nonverbális mérőeszköz, amelyet két paralel tesztsor alkot P és Q). Négy alskálát összesen nyolc feladat alkot, tesztsoronként egy. Az alskálák a következők: Formaészlelés, Közvetlen emlékezet, Elemi kombinatív készség, Absztrakciós képesség. Felvételi ideje körülbelül egy óra, 2,5 és 7 éves korú gyermekeknél alkalmazható (idősebb gyerekeknél az úgynevezett SSON változat alkalmazható).

Piéron-teszt Toulouse és Piéron által először 1911-ben publikált mérőeszköz, amelyet két alkalommal is ádolgoztak. Figyelmi képességet vizsgáló teszt, gyermek és felnőtt változata is van. A teljesítményt a vizsgált személy által átnézett ingermennyiség és a személy hibáinak aránya adja. Egyszerűen és gyorsan alkalmazható teszt, tesztfelvételi idő 5 perc (időkorlátos).

Goodenough rajzteszt Florence L. Goodenough publikálta 1926-ban ezt a rajtesztet, amellyel az emberalak ábrázolás minőségét vizsgálta. A szerző úgy vélte, a rajz színvonala összefüggést mutat a gyermek kognitív képességével, illetve a rajz színvonalának vizsgálatával feltárul a gyermek szenzo-motoros tevékenységének fejlettsége, az élmények, ismeretek, képességek integrációjának foka és minősége. A rajz a gyermek egész személyiségének kifejezése, ezért nem elegendő a mechanikus kiértékelés, hanem figyelni kell a rajz üzenetére is. Az értékelési szempontok a következők: részletezettség, komplexitás, arányok, motoros koordináció. 3 éves kortól alkalmazható.

46


Torrance-teszt Ellis Paul Torrance 1974-ben publikálta az általa kidolgozott kreativitás tesztet. Ez a teszt verbális és nonverbális, figurális feladatokat is tartalmaz. A nonverbális feladatokat három rajz-kiegészítési teszt alkotja. A megoldásokat a következő szempontok alapján értékelik: fluencia (folyékonyság), flexibilitás (rugalmasság), originalitás (eredetiség), elaboráció (kidolgozottság).

Bender-teszt A Bender második változatát 1979-ben publikálta Brannigan és Decker. A Bender-teszttel a vizsgálati személy vizuo-motoros koordinációját tudjuk felmérni. Alkalmas neuropszichológiai deficitek azonosítására is. A vizuo-motoros koordináció érettsége együtt fejlődik a nyelvi készségekkel, illetve az intelligencia egyes területeivel. Felhasználása sokrétű lehet, alkalmazható szűrőtesztként is. A teszt tíz ábrát tartalmaz, értékelése egy ötpontos skálán történik, a tesztinger illetve a vizsgálati személy ábrái közötti eltérések alapján. Rövid idő alatt felvehető, 4 éves kortól alkalmazható. Referencia: Kotta, I. (2005). A Bender-próba értelmezési lehetőségei a gyerekkori érzelmi zavarok feltárásában. Erdélyi Pszichológiai Szemle, 6(3), 191-2008.

47

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet MÓDSZERTANI SEGÉDLET MIGRÁNS GYERMEKEK MAGYAR NYELVI KOMPETENCIÁINAK (SZÓKINCS, SZÖVEGÉRTÉS) MEGISMERÉSÉHEZ (KIDOLGOZTA: HORVÁTHNÉ KISS ANDREA) AKTÍV ÉS PASSZÍV SZÓKINCS VIZSGÁLATA A mérés menete: A méréshez egy 100 képet tartalmazó képanyagot használunk, mely 75 névszót és 25 igét tartalmaz. A mellékelt értékelőlapot két példányban kell kinyomtatni, külön a passzív szókincs, és külön az aktív szókincs vizsgálatához. Passzív szókincs vizsgálata: A pedagógus mondja a szót, a gyerek azonosítja és megmutatja a hozzá illő képet. Utasítás: „Mutasd meg azt, amit mondok!”

Aktív szókincs vizsgálata: A pedagógus mutatja a képet, a gyerek nevezi meg. Kérdés: ”Mi ez?”, „Mit csinál?”

ÉRTÉKELÉS: A válaszokat az értékelő táblázatokban jelöli a pedagógus, aszerint, hogy a gyermek ismeri a szót, segítséggel ismeri fel, vagy nem ismeri. Az ismert szó 1 pontot ér, a segítséggel felismert/kimondott szó 0,5 pontot, ha a gyermek nem ismeri a szót, akkor 0 pontot kap. A méréshez két értékelő lapra lesz szükségünk. Egyet az aktív és egyet a passzív szókincs méréséhez használunk. Az eredményt a pontok és az életkor alapján számíthatjuk ki az értékelő táblázat segítségével. ÉRTÉKELŐ TÁBLÁZATOK:

PASSZÍV SZÓKINCS ÉRTÉKELÉSÉHEZ: ÉLETKOR

FEJLETT SZÓKINCS

FEJLETLEN SZÓKINCS

ÁTLAG

3 éves

60 fölött

25 alatt

25-60 között

4 éves

70 fölött

35 alatt

35-70 között

48

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet 5 éves

85 fölött

50 alatt

50-85 között

6 éves

90 fölött

60 alatt

60-90 között

AKTÍV SZÓKINCS ÉRTÉKELÉSÉHEZ: ÉLETKOR

FEJLETT SZÓKINCS

FEJLETLEN SZÓKINCS

ÁTLAG

3 éves

50 fölött

20 alatt

20-50 között

4 éves

60 fölött

30 alatt

30-60 között

5 éves

75 fölött

45 alatt

45-75 között

6 éves

90 fölött

55 alatt

55-90 között

Értékelő lapok:

49


NÉVSZÓK Fogalmi kategória

Kifejezések

Nem ismeri

segítséggel felismeri

GYÜMÖLCSÖK

alma körte eper szőlő szilva

ZÖLDSÉGEK

répa paradicsom borsó saláta paprika

ÁLLATOK

kutya macska nyúl egér ló

RUHA

nadrág pulóver kabát cipő

50

Jól ismeri

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet sapka KONYHAI ESZKÖZÖK

tányér

pohár kanál kés villa KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖK

autó

vonat villamos busz repülő BÚTOROK

asztal szék pad ágy szekrény

FÜRDŐSZOBAI ESZKÖZÖK

fésű

fogkefe mosdó WC

51

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet fürdőkád IRÁNYOK

föl le alatt fölött mellett

SZINEK

piros kék zöld sárga fekete

TESTRÉSZEK

szem száj fül kéz láb

FOGLALKOZÁSOK

orvos óvónéni szakács kertész fodrász

ÓVODAI ESZK.

52

ceruza

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet ecset olló labda NAPSZAKOK

reggel dél este

SZABÁLYOK SZÓKINCSE

tilos

szabad kérem TERMÉSZET

fa virág gomba nap felhő

IGÉK Kifejezések ül áll eszik iszik

53

nem ismeri

segítséggel felismeri

jól ismeri

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet alszik sír nevet megy simogat mosogat főz fut telefonál mos rajzol játszik biciklizik hintázik labdázik söpör fogat mos mosakszik locsol kalapál cipőfűzőt köt

54

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet NÉVSZÓK KÉPANYAGA

IGÉK KÉPANYAGA

55


56


MONDATALKOTÁS-VIZSGÁLAT A mérés menete: A méréshez egy 100 képet tartalmazó képanyagot használunk, mely 75 névszót és 25 igét tartalmaz. A pedagógus névszók minden kategóriájából kiválaszt 1-1 képet, az igék közül pedig 3 képet, majd megkéri a gyermeket, hogy a szóval kapcsolatosan alkosson egy mondatot. Utasítás: “Mondj valamit erről a képről!” A megfigyelés alapján a megfelelő kategóriát jelöljük az értékelő lapon, majd összesítjük az értékelési táblában. A vizsgálatot fél évente ismételve vezessük az alábbi értékelési táblát, a gyermek személyi anyagához csatolva, így lehetővé válik nyelvi fejlődésének nyomonkövetése. Értékelési tábla: Felvétel időpontja

nem képes mondatot alkotni

segítséggel képes mondatot alkotni

képes mondatot alkotni

év/hó/nap

20/

20/

20/

év/hó/nap

20/

20/

20/

év/hó/nap

20/

20/

20/

év/hó/nap

20/

20/

20/

év/hó/nap

20/

20/

20/

év/hó/nap

20/

20/

20/

Értékelő lap:

57


NÉVSZÓK Fogalmi kategória

GYÜMÖLCSÖK

Kifejezések

alma körte eper szőlő szilva

ZÖLDSÉGEK

répa paradicsom borsó saláta paprika

ÁLLATOK

kutya macska nyúl egér ló

RUHA

nadrág pulóver kabát cipő

58




Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet sapka KONYHAI ESZKÖZÖK

tányér

pohár kanál kés villa KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖK

autó

vonat villamos busz repülő BÚTOROK

asztal szék pad ágy szekrény

FÜRDŐSZOBAI ESZKÖZÖK

fésű

fogkefe mosdó WC

59

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet fürdőkád IRÁNYOK

föl le alatt fölött mellett

SZINEK

piros kék zöld sárga fekete

TESTRÉSZEK

szem száj fül kéz láb

FOGLALKOZÁSOK

orvos óvónéni szakács kertész fodrász

ÓVODAI

60

ceruza

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet ESZKÖZÖK ecset olló labda NAPSZAKOK

reggel dél este

SZABÁLYOK SZÓKINCSE

tilos

szabad kérem TERMÉSZET

fa virág gomba nap felhő

IGÉK Kifejezések

ül áll eszik

61




Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet iszik alszik sír nevet megy simogat mosogat főz fut telefonál mos rajzol játszik biciklizik hintázik labdázik söpör fogat mos mosakszik locsol kalapál cipőfűzőt köt

62


63


64

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet Mondatértés-vizsgálat Feladat: „Mutasd meg amit mondok!” / „Melyik képen van amit mondtam?” Segédeszközök: A méréshez 20 képet használunk . Értékelés: 8-10 mondat megértése: kiváló 5-7 mondat megértése: jó 5 mondatnál kevesebb megértése: gyenge

Mondatok: 1. Helyek meghatározása 1. a.

A cica fut az egér után.

b.

Az egér fut a cica után.

2. Színek, tárgyak 1. a.

A fiú piros nadrágban van.

b.

A kislány kék szoknyában van.

3. Helyek meghatározása 2. a.

A fán piros alma van.

b.

A fa alatt piros alma van.

4. Cselekvések 1. a.

A néni kiflit eszik.

b.

A néni kiflit ad a kisfiúnak.

5. Cselekvések 2.

65

a.

A fiú mesét olvas.

b.

Az anyuka mesét olvas a fiúnak.

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet 6. Helyek meghatározása 3. a.

A kutya a házában fekszik.

b.

A kutya a háza előtt fekszik.

7. Színek, tárgyak 2. a.

A vázában piros tulipánok vannak.

b.

A vázában piros és sárga tulipánok vannak.


A kisfiú játszik.

b.

A gyerekek játszanak.


A gyerek virágot szed.

b.

A néni meggyet szed.


A kislány elfújja a gyertyákat.

b.

Akislány felfújja a lufit.

Képanyag a mondatértés vizsgálatához:

66

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet A NEVELÉS FEJLESZTÉSI SZAKASZ SEGÉDLETE

EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERV MINTA (KIDOLGOZTA: BARNÁNÉ LIKOVSZKY MÁRTA) A migráns gyermekek fejlődésének megfigyelése, mérése után az egyéni fejlesztési feladatok megtervezésében – ugyanúgy, mint a többi gyermek esetében – elsősorban a gyermek önmagához mért erősségeinek, illetve tehetségcsírájának további erősítését segítő feladatokra koncentrálunk. Emellett a lemaradások közül kiválasztjuk azt, ami a gyermek fejlődésének legfőbb akadálya, és arra tervezünk feladatokat, csoporton belüli differenciált fejlesztésre, illetve speciális szakemberekkel, szülőkkel való együttműködésre kb. féléves időtartamra.

67

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet EGYÉNI FEJLESZTÉSI FELADATOK – TERVEZÉSI SABLON PEDAGÓGUSOK, SEGÍTŐ SZAKEMBEREK RÉSZÉRE

A gyermek önmagához mért erősségei/tehetségcsírái:

Fejlesztési lehetőségek, feladatok csoporton belül óvodapedagógussal:

Változások a fejlesztendő területeken, további javaslatok:

Fejlesztési lehetőségek, feladatok speciális szakemberrel:

A személyiségfejlődést legjobban akadályozó terület:

Fejlesztési lehetőségek, feladatok csoporton belül óvodapedagógussal:

Fejlesztési lehetőségek, feladatok speciális szakemberrel:

68

Változások a fejlesztendő területeken, további javaslatok:

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet speciális szakember(ek) aláírása

69

óvodapedagógus(ok) aláírása

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet FOGADÓÓRAI TÁJÉKOZTATÓ LAP EGYÉNI FEJLŐDÉS BEMUTATÁSÁHOZ SZÜLŐK SZÁMÁRA

A gyermek önmagához mért erősségei/tehetségcsírái:

Fejlesztési lehetőségek, feladatok (csoporton belül, ill. spec. szakemberrel)

A személyiségfejlődést legjobban akadályozó terüet:

Fejlesztési lehetőségek, feladatok (csoporton belül, ill. spec. szakemberrel)

A gyermeki fejlődés egyéb megfigyelési, mérési tapasztalatai (a saját óvodai szempontrendszer alapján):

A szülők otthoni tapasztalatai, véleményük a gyermek fejlődéséről, esetleges nevelési kérdéseik:

Megállapodás, javaslatok, kérések:

A következő értékelés dátuma2: ______________________ szülő(k) aláírása

speciális szakember(ek) aláírásapedagógus(ok) aláírása

2Javasoljuk a fejlesztési feladatok félévenkénti frissítését

70

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet MÓDSZERTANI SEGÉDLET MIGRÁNS GYERMEKEK MAGYAR NYELVI KOMPETENCIÁINAK FEJLESZTÉSÉHEZ – BESZÉDSZERVEK ÜGYESÍTÉSE (ÖSSZEÁLLÍTOTTA: BORSÁNYI CSABÁNÉ)

ARCIZOMERŐSÍTŐ GYAKORLATOK FELADAT NEVE

KOR–

FEJLESZTÉSI CÉL

CSOPORT

SZÜKSÉGES

A FELADAT RÖVID LEÍRÁSA

ESZKÖZÖK

Arcjáték

3-6 év

Mimikai izmok erősítése, finommozgás fejlesztése

Érzelmeket kifejező kártyacsomag

Arckifejezések utánzása, pl. durcás, vidám, csodálkozó, haragos,

Arcjáték

3-6 év


Halacskák beszédének utánzása, ásítás, puszi dobás, csámcsogás, erőlködés

Arc masszírozása

3-6 év


Erőteljes mozdulatokkal, ujjheggyel masszírozd az arcodat körkörös mozdulatokkal

Pofonocskák

3-6 év


Kis távolságból pofozgasd végig az arcod

Hörcsög

3-6 év


Vegyél egy nagy levegőt és fújd fel a szájüregedet, mint egy hörcsög és tologasd a levegőt jobbra, balra, fel, le, végül szép lassan engedd ki

3-6 év


Pislogás lassan, gyorsan

3-6 év

Mimikai izmok erősítése, finommozgás

Kacsintás jobb szemmel, majd ballal

Pislogás

Kacsintás

71

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet fejlesztése

AJAK-, ÁLL- ÉS LÉGZŐGYAKORLATOK FELADAT NEVE

KOR–

FEJLESZTÉSI CÉL

CSOPORT Mosolygunk, csücsörítünk

3-6 év

SZÜKSÉGES


ESZKÖZÖK Ajakmozgás ügyesítése

Ajakpattintás, csettintés ajkak váltakozó beharapása, alsó-felső egyszerű nyitás – zárás, kerekítés - terpesztés

Hangutánzás

3-6 év

Ajakmozgás ügyesítése

Pólyás baba sírása: oá-oá, állatok hangja: iá-iá motor: brrr-brrr, harang: bimm-bamm.

Öblögetés

A gyerekek felfújják az arcukat, csukott szájjal mozgatják a levegőt jobbról balra ill. vissza

Fúvógyakorlatok

3-6 év

Helyes beszédlégzés előkészítése

A gyerekek felfújják az arcukat, mint a lufit és az arcukra csapva kipukkasztják azt, először egyszerre engedik ki a levegőt, később szakaszosan

Fúvógyakorlatok

3-6 év


A gyerekek párba állnak, egyikük a falevél, lefekszik a földre, társa fújja, és neki arra kell gurulnia, amerre a szél fújja

Fúvógyakorlatok

4-6 év


tükör

Folyamatosan és szakaszosan kifújt levegő érzékelése tenyérrel, tükörrel

Fúvógyakorlatok

4-6 év


gyertya

A gyertya lángját kell lobogtatni a kifújt levegő erősségének szabályozásával

72

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet Fúvógyakorlatok

4-6 év


ping-pong labda forgó

Ping-pong labda fújása kijelölt pályán pl. asztalon, épített labirintusban, ki a gyorsabb, forgó hajtása, szappanbuborék fújás, pálcikára kötött pillangó röptetése

Fütyülés

5-6 év


Röptetés

3-6 év


Hasi légzés

3-6 év


Lufizás

5-6 év


Fúvógyakorlatok

4-6 év


A gyerekek papírszeletet tesznek a szájuk elé, beszívják a levegőt és bent tartják, ezzel a papírdarabot megtartják a szájuk előtt, majd olyan lassan fújják ki a levegőt, hogy a papír ne essen le

Légzőgyakorlatok

5-6 év


A gyerekek felhúzzák az órát (beszívják a levegőt) és indul is az óra tik-tak, tik-tak, az a nyertes, akinek újabb levegővétel nélkül a legtovább jár az órája

Zizi evés

4-6 év


Tányérban zizit teszek az asztalra, a gyereknek az ajkaival egyenként kell felszedegetnie

73

A beszívott levegőt csücsörített szájon át fújják ki, kinek ad hangot papírdarab

A gyerekek tenyerébe egy papírdarabot helyezünk, amit nagy belégzés után erős kifújással elrepítenek, A gyerekek a földön fekszenek, kezük a hasukon, beszívják a levegőt, emelkedik a hasuk, majd kifújják a levegőt, süllyed a hasuk, lassan, gyorsan

lufi

Minden gyerek kap egy felfújt lufit, az a feladatuk, hogy a szájukból kifújt levegővel megakadályozzák, hogy a lufi leessen a földre

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet Ropi evés

4-6 év


4-6 év

Állmozgás ügyesítése

3-6 év


pálcika

Bajusz megtartása a felső ajkakkal

3-6 év


szívószál

Pálcika megtartása ajakkal, mozgatása le, fel

4-6 év


Állmozgás

Ügyeskedj!

Ügyeskedj!

Nyuszi

74

ropi

Tedd hátra a kezed és ropogtasd el a ropit úgy, hogy a szádat ügyesen mozgatva húzd mindig beljebb a következő falatot Állremegtetés, vacog a fogunk a hidegben

Nyuszi száj kialakítása, ajkak mozgatása le, fel

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet NYELVGYAKORLATOK FELADAT NEVE

KOR–

FEJLESZTÉSI CÉL

CSOPORT

SZÜKSÉGES


ESZKÖZÖK

3-6 év

A nyelv izmainak feszítése, lazítása

Ajkak érintése széles – laza nyelvvel majd hegyes, feszes nyelvvel váltakozva fent - lent: pl. legyen olyan a nyelved, mint a lihegő kiskutyáé

3-6 év


A gyerek testrészeinek érintésére mozog a bohóc nyelve, megnyomja az orrát, előbújik, meghúzza a jobb fülét, a jobb szájzugba szalad, bal fülre a bal szájzugba, az áll meghúzásával visszatér a szájba

3-6 év


Kidugott nyelvük hegyét fölfelé kunkorítva húzzák vissza a szájukba

3-6 év


Lenyalják a tejfölt a szájukról, nyelvükkel körkörös mozgást végeznek

3-6 év


Nyelvheggyel egyenként megérintik a fogaikat

3-6 év


Tegyétek a hátsó fogatok mögé a nyelveteket és vezessétek körbe a fogaitokon mintha fogat akarnátok mosni, majd elől és a fogatok tetején is

Ügyeskedj!

3-6 év


Nyújtsátok ki a nyelveteket és legyen széles és keskeny szakállatok, majd bajuszotok

Harangozás

3-6 év


A nyelv hintáztatása jobbra, balra, le, fel

Ügyeskedj!

Bohóc

Fagyi nyalás

Cicák

Fogak számolása

Fogmosás

75

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet Hintáztatás

4-6 év


Támasszátok meg a nyelveteket az alsó fogsorotok mögött, most így hintázzon a nyelvetek előre, hátra

Gombóc

4-6 év


Csukott szájjal nyomjátok a nyelveteket balra, majd jobbra, mintha egy gombóc lenne a szátokban, mozgassátok egyik oldalról a másikra

Rágógumi

4-6 év

A nyelv izmainak tornáztatása, mozgásának tudatosítása

Csukott szájjal tegyétek a nyelveteket a fogaitok közé és óvatosan rágjátok, mint a rágógumit, mozgassátok egyik oldalról a másikra

Lovacskázás

4-6 év

A nyelv izmainak tornáztatása, mozgásának tudatosítása

Csettintsetek a nyelvetekkel, közben mozgassátok a szátokat, csücsörít, széthúz váltakozva

76

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet KOMMUNIKÁCIÓS KOMPETENCIÁIT FEJLESZTŐ JÁTÉKOK (ÖSSZEÁLLÍTOTTA: HORVÁTHNÉ KISS ANDREA)

A játékok célja a szókincs bővítése, a kifejező képesség és a beszéd értés javítása A játékok a szűkebb és tágabb környezetében való eligazodást is segítik.

TÁRGYKÉPEK MEGNEVEZÉSE ÉS FŐFOGALOM ALÁRENDEZÉSE gyümölcsök,zöldségek,állatok,közlekedési eszközök,ruhák, konyhai eszközök, és egyéb használati tárgyak képeit A szókincsbővítést segítik az alábbi játéktípusok: •

kakukktojás játék

•

szólánc játékok

•

“Lexi” társasjáték: a dobokockán 6 főfogalom szimbóluma található, a játékot játszó gyermek akkor léphet tovább, ha tudott mondani a dobott főfogalomhoz tartozó szót.

•

ellentétpárok dominó

•

szinonímák

SZÍNEK, EGYSZERŰ FORMÁK FELISMERÉSE, MEGNEVEZÉSE •

77

Színesre festett tészta fűzése


forma mátrix: a) A játékosnak ki kell választania a játék vezetője által megnevezett színű formát és el kell helyeznie a „mátrixban”, b) később a játék vezetője mutatja a kártyát és a játékos megmondja,hogy milyen színű és milyen formájú ábrát lát.

TESTRÉSZEK MEGNEVEZÉSE, FELISMERÉSE a. A játék vezetője mondja a testrész nevét, a játékos mutatja magán, vagy társán. b. „Hová szállt a pillangó?”- A játékos mondja a játék vezetője által megérintett testrész nevét c. képek,kirakók

78

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet IRÁNYOK (TÁJÉKOZÓDÁS SÍKBAN, •

TÉRBEN)

Tájékozódás térben: a) A játékvezető instrukciója: „mi van előtted, mögötted, jobbra, balra,?” b) „Hol van a pl. szekrény?”

•

Tájékozódás síkban: o

Eszköz: „nyilas mátrix” – föl,le,jobbra,balra irányok+ színek

a) A játkvezető instrukciója: “Keresd meg a pl. lefelé mutató piros nyilat!” b) A játékvezető mutatja a kártyát és a játékos mondja,hogy milyen irányba mutat és milyen színű a nyíl.

79

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet MIGRÁNS GYERMEKEK MAGYAR NYELVI ISMERETEINEK FEJLESZTÉSE: NYELVI ISMERETEKET BŐVÍTŐ JÁTÉKOK (ÖSSZEÁLLÍTOTTA BORSÁNYI CSABÁNÉ)

FELADAT NEVE

Tárgyat, személyt jelölő szó azonosítása

Rokon értelmű fogalom azonosítása

KOR-CSOPORT

3-6 év

5-6 év

NYELVI SZINT

A1

A1

Mi ez? Tárgy megnevezése

3-6 év

A1

Mi lehet ez? Ki lehet ez? Tárgy, személy felismerése, megnevezése

80

5-6 év

A1

FEJLESZTÉSI CÉL

Passzív szókincs fejlesztése


Aktív szókincs fejlesztése


SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK


képek

Megnevezek egy tárgyat (személyt), a gyermeknek meg kell mutatnia, hogy hol található a képen

képek

Nem magát a szót mondom, hanem egy rokon értelmű fogalmat, a gyermeknek meg kell mutatnia a képen (zsemlebuci)

használati eszközök, képek

Rámutatok egy tárgyra, a gyermeknek meg kell neveznie

képek

A tárgy, személy fogalmi jegyeit mondom, ki kell találni, hogy mire vagy kire gondolok (először képek vannak az asztalon, azok közül választok, később képek nélkül játszunk)

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet FELADAT NEVE

KOR-CSOPORT

NYELVI SZINT

Párkereső Tárgy felismerése, megnevezése

5-6 év

A1

Ellentétpárok felismerése, megnevezése

5-6 év

A1

Rész - egész felismerése, megnevezése

4-6 év

A1

Memória játékok Párok megtalálása, megnevezése

81

4-6 év

A1

FEJLESZTÉSI CÉL

Figyelem, aktív szókincs fejlesztése






kártya

2 kártya van egymás mellett, mind a két kártyán 10 db tárgy képe, ezek közül egy mind a két kártyán megtalálható, meg kell találni a párt és meg kell nevezni, az nyer, aki a legtöbbször elsőnek nevezte meg a párt

kártya

A kártyákat szétszórom az asztalon, minél több párt kell gyűjteni, de csak az tarthatja meg, aki meg tudja nevezni az ellentétpárokat, az nyer, aki a legtöbbet gyűjtötte

kártya

A kártyákat szétszórom az asztalon, meg kell találni a párokat és meg is kell nevezni őket

memória játékok

A képeket lefordítva teszem az asztalra, a gyerekek két képet fordíthatnak meg, megnevezik őket, ha párt találnak, akkor megtarthatják, az nyer, akinek több párja van.


KOR-CSOPORT

NYELVI SZINT

Képes dominó Tárgy megnevezése

5-6 év

A1

3-6 év

A1

Képes lottó tárgyak megnevezése

Mi ez? Tárgyak megnevezése

Forma- és színfelismerés, megnevezés

Azonosságok és különbségek megfogalmazás a

82

3-6 év

3-6 év

5-6 év

A1

A1

A1

FEJLESZTÉSI CÉL








képes dominók

A dominó szabályai, meg kell nevezni, hogy milyen formákat keresünk, és mit teszünk le.

képes lottó

Képek azonosítása, megnevezése.

rakosgató foglalkoztató játék

Tárgyak azonosítása többféle szempontból, tárgykép, körvonal, árnykép megtalálása, párosítása, megnevezése.

Coloráma társasjáték

2 dobókockával dobunk, az egyiken a szín, másikon a forma, azonosítani kell, a megfelelő színű formát, meg kell nevezni és elhelyezni a játéklapon.

Differix, bohóc, maci kártyák

Képek elemzése, különbségek, azonosságok felfedezése és megfogalmazás a.


Fogalomrendsz eresítések

Fogalomrendsz eresítések

Cselekvést jelölő szó azonosítása

Mit csinál?

Cselekvések felismerése

83

KOR-CSOPORT

5-6 év

5-6 év

3-6 év

3-6 év

5-6 év

NYELVI SZINT

A1

A1

A1

A1

A1

FEJLESZTÉSI CÉL



szék

fejlesztése



A gyerekek körben ülnek, gyümölcsök, zöldségek, közlekedési eszközök stb. nevét kapják, (3-4 féle) aki a nevét hallja annak helyet kell cserélnie valamelyik társával, ha a gyűjtőfogalmat mondjuk, mindenki megváltoztatja a helyét. Kakukktojás játék – egy fogalomkörbe tartozó dolgok közé egy másik fogalomrendsze rbe tartozó dolgot keverünk, ki kell találni, hogy melyik nem illik a többi közé. Eleinte képekkel, később képek nélkül.

Aktív szókincs

Passzívszókincs


képek

Megnevezek egy cselekvést a gyereknek meg kell mutatnia a képen.

összetett képek

Képolvasás vagy társak mozgásának megnevezése.

képek

Napirend – időrendi elrendezés, napszakokhoz kapcsolódó tevékenységek megnevezése.


Hogy történt?

Mi lehet ez?

Ki lehet ez?

Milyen?

Testrészek, érzékszervek nevét jelölő szó azonosítása

Testrészek megnevezése

84

KOR-CSOPORT

5-6 év

4-6 év

4-6 év

4-6 év

3-6 év

NYELVI SZINT

A1, A2, B1

A1

A1

A1

A1

FEJLESZTÉSI CÉL



A1


eseményképek

Esemény mozzanatainak időrendi elrendezése, történet elmesélése.

képek

fejlesztése


Passzív szókincs


A tárgy fogalmi jegyeit mondom, ki kell találni, hogy mire gondolok (először képek vannak az asztalon, később képek nélkül játszunk).

Személy fogalmi jegyeit mondom, ki kell találni, hogy kire gondolok a jelenlévő gyerekek közül, aki kitalálja, az mondja a következő feladványt.

Aktív szókincs

fejlesztése

3-6 év


tárgyak, képek

Tárgyak jellemző jegyeinek felsorolása. Testrészek nevét mondom, a gyereknek magán vagy egy társán meg kell mutatni. Megérintem a testrészt, gyereknek meg kell nevezni.


KOR-CSOPORT

Helyezd el!

NYELVI SZINT

A1

FEJLESZTÉSI CÉL

Passzív szókincs


plüssállat

Utasítások követése, maci elhelyezése különböző helyeken a szobában.

plüssállat

A gyerekeknek meg kell határozni a maci helyét.

fejlesztése

Hol van?

5-6 év

A1


A1


Gyerekek irányítása, hogy hol helyezkedjenek el – állj az asztal mellé, a társad elé, mögé, jobb oldalára, bal oldalára.

A1


Mutasd meg, hogy ki áll XY előtt, mögött, mellett, stb.

A1


A gyereknek saját térbeli helyzetét kell meghatározni.


Síkbeli helyzet megtalálása, mellette, jobbra-balra, alsó-felső pl. rajzolj a meghatározott helyre vagy helyezz el valamit.

Állj oda, ahová mondom! Térbeli helyzetet jelölő szó

5-6 év

azonosítása

Térbeli helyzetet jelölő szó azonosítása

Hol állsz?

Síkban való tájékozódáshoz használt szavak azonosítása


85

4-6 év

4-6 év

5-6 év

5-6 év


A1

A1


feladatlapok, mini-matt állatkák, ceruzák

feladatlapok, apró állatkák, ceruzák

Rajzolj a sor elejére egy napot, a sor végére egy házat vagy tegyél a sor elejére egy nyuszit, a sor végére egy kacsát.



Síkbeli helyzet megmutatása

KOR-CSOPORT

4-6 év

4-6 év

NYELVI SZINT

A1

A1

FEJLESZTÉSI CÉL





feladatlapok

Tegyél egy tyúkot az első sor 2. helyére, a harmadik oszlop 3. helyére egy halat ,vagy rajzolj karikát, háromszöget.

feladatlapok

A feladatlapon előre rajzolt formák vannak, mutasd meg, mi van a nap alatt, mi van a jobb oldalán, mi van felette, stb.

feladatlapok

U. az a feladatlap, mond meg, mi van a nap alatt, mi van a jobboldalán, mi van felette, stb.

Síkbeli helyzet meghatározása 4-6 év

Mit hallasz?,

Mit hallasz?

3-6 év

3-6 év

A1

A1

A1



Kinyitom az ablakot, a környezet hangjainak felismerése, megnevezése.


Ide hallgass! – CD, az élet hangjainak felismerése, megnevezése.

CD

Zajok, zörejek felismerése, megnevezése. Minek a hangját hallod, mit csinálok?

86

4-6 év

A1


különböző használati eszközök

A gyerekeknek bekötött szemmel kell felismerni a papírgyűrés, ceruza leejtés, kulcscsörgés hangját.


Súgott szavak felismerése

Szavak meghallása

Mit mond a kisrobot?

Mit mond a kisrobot?

Szótagolás

Kinek a nevét mondom?

87

KOR-CSOPORT

4-6 év

5-6 év

5-6 év

5-6 év

5-6 év

4-6 év

NYELVI SZINT

A1

A1

A1

A1

A1

A1

FEJLESZTÉSI CÉL




Hírvivő - súgott szavak, majd rövid mondatok meghallása, továbbadása, hangos kimondása, a mondat hossza fokozatosan bővüljön.


Suttogva mondok ismert szavakat, a gyerekeknek hangosan ki kell mondaniuk, az nyer, aki elsőnek jól mondja ki a szót.


Mit mond a kisrobot? -szótagolt szavak megértése.


Szavak, mondatok szótagolása, először lassan, majd gyorsan.


Ismert szavak, pl. saját név, gyümölcsök neveinek szótagolása, a szótagok tapsolása.


Szavak felismerése szájmozgásról, először a gyerekek nevét mondom, majd gyümölcsök, zöldségek stb. neveit, eleinte képek segíthetik a felismerést.

képek


Honnan hallod?

Nyuszi pajtás, hogy vagy?

Kommunikációs helyzetek


88

KOR-CSOPORT

NYELVI SZINT

5-6 év

5-6 év

5-6 év

5-6 év

A1, A2, B1

A1, A2, B1

A1, A2, B1

FEJLESZTÉSI CÉL



Hallási észlelés

A hang irányának beazonosítása – erre csörög a dió, alvó kutya – a gyerekek körben ülnek a földön, a kutya a kör közepén alszik, előtte van a csont, valaki elindul a körből, hogy megszerezze, ha a kutya meghallja a közeledőt, arra mutat, ahonnan a zajt hallotta, a társnak vissza kell ülni, ha megszerzi a csontot, ő lesz a kutya.


A gyerekek körben ülnek és sorban kérdezik egymást, mindenkinek mesélnie kell, arról, hogy hogyan érzi magát és meg is kell indokolnia, hogy miért.


Telefonos játék, valakit fel kell hívni meghatározott ügyben - a gyerekek improvizálnak, kitalált szituációk.


Kitalált történetek eljátszása – a gyerekek elosztják a szerepeket, improvizálnak.



Egyszer volt, hol nem volt?

Melyiket hallod?

KOR-CSOPORT

NYELVI SZINT

5-6 év

A1, A2, B1

5-6 év

A1, A2, B1

5-6 év

A1

FEJLESZTÉSI CÉL




képek

Történetek kitalálása meghatározott szavakkal – 6 db dobókocka (személyek, tárgyak) dobnak a gyerekek, a történetben szerepelnie kell a kidobott szavaknak.


Egy gyerek elkezd egy mesét, mond egy mondatot, társa megismétli az elhangzott mondatot és hozzáfűzi a sajátját stb.


Hangok differenciálása, a gyerekeket két csoportra osztom, az egyik csoport a görög, a másik a török, ha a saját nevüket hallják, meg kell hajolniuk, aki rosszkor hajol meg, az kiesik.

Szógyűjtések

5-6 év

A1, A2, B1


Meghatározott kezdőhanggal szavakat gyűjtünk.

Szólánc

3-6 év

A1, A2, B1


Szógyűjtés az elhangzott szó utolsó hangjával.

A1


Boltos játék – először vásárlási lista képekből, majd a listát csak szóban közlöm és meg kell jegyezni és fel kell idézni.

Mit vegyek?

89

5-6 év


Mit láttál?

Mi történt?

Saját név meghallása

KOR-CSOPORT

5-6 év

5-6 év

5-6 év

NYELVI SZINT

A1

Zeneszó mellett történet mondása, a történetre kell figyelni és minél több információt megjegyezni, felidézni.


Gyerekek körben állnak, mindenkinek van egy babzsákja, neveket sorolok, ha valaki a saját nevét hallja, akkor feldobja és elkapja a babzsákját, nehezítésként lehet lassan és gyorsan sorolni a neveket, u.ezt lehet játszani különböző fogalomkörbe tartozó nevekkel is. A szobában kiindulópont és cél kijelölése, ha a gyerek a saját nevét hallja, akkor egyet lép előre, ha elmulasztja, akkor visszafelé lép egyet, az nyer, aki először beér a célba, nehezíthetjük, hogy a barátja nevére is figyelnie kell és arra is léphet, u.ezt lehet játszani különböző fogalomkörbe tartozó nevekkel is.

A1


Mit jelent?

5-6 év

A1, A2, B1


90

5-6 év

Nagyméretű színes, mozgalmas képet mutatok a gyerekeknek 1-2 percig, a képet lefordítom és kérdéseket teszek fel a képpel kapcsolatban illetve igaz és hamis állításokat fogalmazok meg, az nyer, aki a legtöbb jó választ adja.


A1

Hallgass meg és csináld!



5-6 év

5-6 év


A1

Név – út játék

Csináld!

FEJLESZTÉSI CÉL

Összetett képek

Igekötők megváltoztatása az igék előtt, jelentésük megmagyarázása.

A1


Lassú, folyamatos feladatadás, a gyerekeknek folyamatosan végezniük kell a feladatokat, lépj előre kettőt, tapsolj egyet, fordulj balra, stb. Először 2, majd 3-4 elem, még bővíthető.

A1


2 – 3 – 4 elemből álló feladatot mondok, a gyereknek meg kell jegyeznie az utasításokat, meg kell ismételnie és végre is kell hajtania.


Mi van a hátizsákban?.-

KOR-CSOPORT

5-6 év

NYELVI SZINT

FEJLESZTÉSI CÉL



A1


Kirándulni indulunk, elővesszük a hátizsákot és elkezdünk pakolni, az első gyerek azt mondja, én teszek a hátizsákba egy almát, a következő azt, hogy a hátizsákban van egy alma én teszek bele egy esernyőt, stb. Elrejtett mondat - foglalkozás elején megegyezünk egy mondatban, ami ha elhangzik, akkor pl. tapsolni kell, a foglalkozás során.

Mikor hallod?

5-6 év

A1


Mikor hallod?

5-6 év

A1


Egy bizonyos szó meghallása mesében. A foglalkozás elején megegyezünk egy szabályban (mozgásos feladathoz kapcsolódik), hogy mit nem szabad csinálni, a feladatok között szerepel az a bizonyos feladat is, amit a gyakorlatok során nem szabad végrehajtani, az nyer, aki nem végzi el.

Jegyezd meg!

5-6 év

A1


Tudod-e?

5-6 év

A1


Foglalkoztat ó füzet

A beszédkészség, a megfelelő nyelvi rendezettség fejlesztését szolgálják.

Mit gondolsz?

5-6 év

A1


Foglalkoztat ó füzet

A figyelem-, az emlékezet-, a gondolkodás-, és beszédfejlesztő játékok.

Okos(koc)ka

5-6 év

A1


Fejlesztő kockajáték család

Varázsdoboz

4-14 év

A1


CD

91

Akusztikus észlelés és anyanyelvi játékok. Játékos beszédoktató és gyakorló program gyerekeknek.

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet PEDAGÓGIAI HELYZETTEREMTÉS A MIGRÁNS GYERMEKEK BEFOGADÁSÁNAK SEGÍTÉSÉRE, HELYZETÜK MEGISMERÉSÉRE (KIDOLGOZTA: BARNÁNÉ LIKOVSZKY MÁRTA) A megfigyelni kívánt jelenséget, cselekvést, állásfoglalást kiváltó szituációt mi hozzuk létre, vitaalkalmakat, konfliktusszituációt teremtünk a gyermekek attitűdjének, esetlegesen alakuló előítéleteinek, helyzettel kapcsolatos tájékozottságának, érdeklődésének megismerése érdekében. Teremthetünk egyéni állásfoglalást megismerő helyzeteket és csoportos beszélgetéseket.

PEDAGÓGIAI HELYZETTEREMTÉS SZITUÁCIÓS JÁTÉKOKKAL KÖNYVTÁRLÁTOGATÁS Eszközök: Saját jelű kölcsönző kártyák, különféle mesekönyvek, természeti könyvek, illetve más népek kultúráját, saját népi hagyományainkat bemutató könyvek. Instrukció: Vegye el mindenki a kölcsönző jegyét. Elmegyünk a könyvtárba, én leszek a könyvtáros. Ha már választottatok valamit, kérem a kártyátokat, hogy feljegyezzem rá a könyv, vagy újság címét, amit választottatok. Akinek már felírtam, leülhet nézegetni a választott könyvet. Elemzés: Milyen arányban motiváltak a gyermekek a már csoportjukba járó migráns gyermekek befogadásakor megismert, más népek kultúráját bemutató könyvekhez? Alakulnak-e ki beszélgetések a közösen átélt élményekről?

A GYERMEKEK BÁBOZÁSÁHOZ AJÁNLOTT HELYZET BEMUTATÁS, TOVÁBBI SZABAD FELDOLGOZÁSRA Eszközök: állat bábok Bábozásra ajánlott helyzet, mese: Az állat óvodában Zsiráf Zsuzsi kitalálta, hogy rajzoljanak szép virágokat, és adják oda holnap az Afrikából érkező Elefánt kislánynak, akiről mesélt az óvó néni. Kutya Karcsi azt mondja, hogy ő inkább autót rajzol neki. Cica Cili kitalálja, hogy vágják is ki a virágokat. Oroszlán Ottó megkérdezi, mi lesz a jele új csoporttársuknak, csinálni szeretne neki egy nyakláncot. Marci Maci megkérdi, hogy fogunk vele beszélni? Ki, melyik állattal szeretne bábozni? Más állatok is jöhetnek az állat óvodába. Akinek van ötlete, folytassa a bábozást. Elemzés: A más országból érkező gyermekek fogadásával kapcsolatos élmények hogyan jelennek meg a bábozásban? A tapasztalatok megbeszélése a kollégákkal.

TEMATIKUS BÁBJELENET BEMUTATÁSA Eszközök: gyerek és felnőtt bábok, (lehetőleg kínai gyermek arcú báb is) paraván. Bábjelenet: Évi és Kati játszanak, nevetgélnek. Megjön az új kínai kislány, de csak nézi a reggelizőket, nem megy oda, pedig éhes, és a dadus néni is hívja. Évi és Kati észreveszik, kedvesen megterítenek neki, és elkísérik a mosdóba kezet mosni. Az óvó néni és a dadus néni nagyon megdicséri őket. A jelenet után megkérdezzük, miért kapott dicséretet Évi és Kati? Ti észre szoktátok-e venni, ha valakinek segítségre van szüksége?

92


Elemzés: Hányan kapcsolódnak be a beszélgetésbe? Felismerik a helyzet erkölcsi tartalmát? Kik tudnak példákat sorolni?

BÁBJELENET ISMERT MESÉBŐL Eszközök: két kislány báb, kék és piros masnival. Bábjelenet: A Pöttyös Panni című Szepes Mária könyvből Panni és az orosz kislány barátkozásának eljátszása, a másik nyelvével való ismerkedés, öröm bemutatása. A jelenet után megkérdezzük: Miért jó, ha más országból érkező barátaink is vannak? Elemzés: Hányan kapcsolódnak be a beszélgetésbe? Tudnak-e releváns érveket mondani? Hogyan jelennek meg a csoportban átélt élmények?

PEDAGÓGIAI HELYZETTEREMTÉS TÖRTÉNETEKKEL TÉMA: ÚJ, MAGYARUL NEM BESZÉLŐ GYERMEK FOGADÁSA AZ ÓVODÁBAN Eszközök: Gyermekek névsora a válasz bejelöléséhez, illetve beírásához, toll. Reggel, a gyermekek fogadásakor tesszük fel mindenkinek egyénenként a kérdést, és fülbesúgással kérjük a választ. Történet: Egy óvodában jártam, ahol az óvó néni azt mondta a gyermekeknek, hogy a jövő héten új kisgyermek érkezik hozzájuk Japánból, aki még sohasem volt a mi hazánkban, Magyarországon, és nem beszél magyarul. Megkérdezte, tudnának- e neki segíteni, hogy jól érezze magát náluk, hogy megértsék, mit szeretne? Mit gondolsz, mit válaszoltak a gyerekek? Tudnak segíteni, vagy nem? Van ötleted, hogyan segítettek? Elemzés: Hányan válaszolnak igennel? Milyen javaslatok merülnek fel? A javaslat és az adott gyermek viselkedése migráns gyermekkel mennyire van szinkronban?

TÉMA: KAPCSOLATFELVÉTEL A MIGRÁNS GYERMEKKEL Eszközök: Csoportnapló az utólagos tapasztalat bejegyzéshez Történet: Az egyik óvodába érkezett egy másik országból egy kisgyerek, aki szomorú volt és nem játszott, csak ült és pityergett. Az óvó nénik vigasztalták, de hiába. A gyermekek közben játszottak. Marci odaült mellé a legós dobozzal, és megmutatta, mit épít. A kisfiú elmosolyodott. Az óvó néni megsimogatta mindkettőjüket. Mit gondoltok, miért? Miért ült Marci az új kisfiú mellé? Elemzés: Hányan kapcsolódnak be a beszélgetésbe. Kik ismerik fel a helyzet lényegét?

93

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet TÉMA: CSÚFOLÓDÁS Eszközök: Csoportnapló az utólagos tapasztalat bejegyzéshez Történet: Az egyik óvodában egy gyerek csúfolni kezdte Afrikából érkezett csoporttársát, a barna bőre miatt. Az óvó néni magához hívta. Mit gondoltok, mit mondott neki? Miért? És mit mondanánk az Afrikából származó kisfiúnak? Elemzés: Hányan kapcsolódnak be a beszélgetésbe? Kik ismerik fel a helyzet lényegét? Előjönnek-e más előítéletek?

TÉMA: TÖBBFÉLEKÉPPEN LEHET ÜNNEPELNI Eszközök: Csoportnapló az utólagos tapasztalat bejegyzéshez Történet: A csoport karácsonyra készülődött. Dalokat, verseket tanultak, meséket hallgattak, díszítették a csoportszobát. Az egyik nap a vietnami gyerekek is elénekeltek egy dalt, ami az ő hazájukban szokás a Holdújévkor énekelni, és képeket hoztak a tavalyi ünnepségről. A gyerekek megkérték az óvó nénit, hogy készítsenek olyan díszeket is, ami Vietnamban szokás. Észrevették, hogy vietnami társaik örülnek ennek. Mit gondoltok, miért? Elemzés: Hányan kapcsolódnak be a beszélgetésbe? Kik ismerik fel a helyzet lényegét?

94


A SZEMÉLYISÉG FEJLŐDÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE - SEGÉDLET AZ ÉRTÉKELÉS AJÁNLOTT MEGKÖZELÍTÉSE ÉS MÓDSZEREI Az óvodáskorú migráns gyermekek fejlődésének értékeléséhez a kezdeti megfigyelési szempontok és a kompetenciák felméréséhez használt eszközök újbóli felvételét javasoljuk az óvodapedagógus által megfelelőnek tartott időpontban. Javasoljuk az első felvétel és megfigyelés fél évvel későbbi megismétlését, majd évenként két ismételt felmérést. A megfigyelés a csoporton belül, de felmérés a csoporton kívül történik, az erre fordított időkeretet a munkadőből kell kijelölni. A gyermek megfigyelése és felmérése alapján készült értékelést rögzíteni kell a gyermek személyi anyagában, az alábbi, a szülőnek szóló tájékoztatással együtt. 3

SEGÉDLET A MIGRÁNS GYERMEKEK SZÜLEINEK TÁJÉKOZTATÁSÁHOZ A megfigyelt és mért szempontokról, kompetenciákról az alábbi táblázat alapján javasoljuk tájékoztatni a szülőt, a gyermek önmagához és társaihoz viszonyított változásairól. A táblázatban foglaltak a szülő anyanyelvén szerepeljenek, ha megoldható. A felsorolást természetesen ki kell egészíteni egy rövid, pár mondatos általános jellemzéssel, amely tartalma pozitív és előremutató kell, hogy legyen. A táblázat esetén is törekedjünk arra, hogy az értékelést el is tudjuk magyarázni a szülőnek, ne csak a minősítést ismerje meg, hanem, hogy mi áll annak hátterében. Az értékelést fogadóóra keretében lehet ismertetni a szülővel, amennyiben szükséges, tolmács segítségével.

3

95

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet TÁJÉKOZTATÓ LAP SZÜLŐK SZÁMÁRA A kompetenciák részletes megfigyelési és mérési szempontjait lásd fent (megfigyelési szempontok, mérések) Megfigyelt vagy felmért kompetencia

A gyermek önmagához képest

A gyermek saját korosztályához képest

javult Passzív szókincs Aktív szókincs Mondatértés Mondatalkotás Kommunikációs és kapcsolatteremtő képesség Óvodai szabályok ismerete és betartása Önállóság Késleltetés Kudarctűrés Önismeret, önbizalom Társas kapcsolatok Kezdeményezőkézség Alkalmazkodóképesség Általános tájékozódás Mozgásfejlettség Munkához való viszony

96

stagnál

romlott

fejlett

átlagos

gyenge

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30. 2.sz. melléklet Gondolkodási stratégia Testápolás Öltözködési szokások Étkezési szokások Zenei készségek Vizuális képességek Biztonsági szabályok tartása Logikai és kategorizálási képességek

Rövid jellemzés minta: Kedves Szülők! Liu nagyon érdeklődő, kedves kisfiú. Megérkezése óta nagyon sokat fejlődött az óvodai szabályok megismerésében és betartásában. Egyre több magyar szót ért, de beszéde még bátortalan. Emiatt még nehezen teremt kapcsolatot a többiekkel, de látjuk, hogy törekszik rá. Csak így tovább!

Bp. 201………………….

szülő(k) aláírása

97

pedagógus(ok) aláírása

3. sz. melléklet

Kőbányai Mocorgó Óvoda

Egészségnevelési Program

1101 Budapest, Kőbányai út 30. 2013. Készítette: Nevelőtestület Véleményezte: Kőbányai Egészségügyi Szolgálat Kőbányai Mocorgó Óvoda Szülői Szervezete

Tartalomjegyzék

Az egészség és az egészségnevelés fogalma Jogszabályi háttér Helyzetelemzés, hagyományaink, személyi feltételek Specialitások Cél, Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 1. Szomatikus nevelés feladatai 1/1. A személyi higiénia fejlesztése Preventív egészségvédelem, szűrések gyakorisága 1/2. Környezeti higiénia fejlesztése 1/3. Az egészséges táplálkozás megkedveltetése 1/4. Alvásigény kielégítése 1/5 Egészséges öltözködés 1/6. Rendszeres mozgás biztosítása Mozgásszükséglet kielégítése 2. A pszichohigiénés nevelés feladatai 2/1. A beilleszkedési képesség gyakorlása 2/2. Az alkalmazkodóképesség fejlesztése 2/3. Önismeret és önértékelés 3. A szociális egészség fejlesztési feladatai 3/1. Esélyegyenlőség biztosítása 3/2. Az integráló nevelés követelményeinek teljesítése 3/2/1. Sajátos nevelési igényűek egészségfejlesztése 3/2/2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyerek 3/2/3. Kiemelten tehetséges gyermek 3/2/4.Migráns gyermek 3/2/5. Szociális hátrányú gyermek 4. A dohányzás megelőzése 5. Az egészséges neveléshez kapcsolódó programok 6. Alkalmazott módszerek 7. Mérés, értékelés Ajánlott irodalom

2. oldal 2. oldal 2. oldal 3. oldal 3. oldal 4. oldal 4. oldal 4. oldal 4. oldal 5. oldal 5. oldal 5. oldal 6. oldal 6. oldal 7. oldal 7. oldal 7. oldal 7. oldal 8. oldal 8. oldal 8. oldal 8. oldal 9. oldal 9. oldal 10. oldal 11. oldal 12. oldal 12. oldal 12. oldal 13. oldal 14. oldal

Egészségnevelési Program 3. sz melléklet Egészségnevelési Program Az élet és az egészség az embernek semmi mással nem pótolható, alapvető értéke, nélküle sem egyéni, sem társadalmi lét, sem kultúra nem valósítható meg. Az egészség, a testi, valamint a lelki és társkapcsolati jólétet, az aktív alkalmazkodó- és teljesítőképességet foglalja magában, azaz: az egészség nem azonosítható a betegség hiányával, csak folyamatos önkontroll segítségével és az életmódot befolyásoló külső körülmények megfelelő változtatásával képes fenntartani. Az egészségvédő és egészségfejlesztő magatartás elérésének feltétele azoknak az alapképességeknek az elsajátítása, amelyek az egészséget védik, fejlesztik (ha kell, korrigálják). Az egészség védelme és karbantartása tanítható, fejleszthető, óvodánkban ez kiemelt nevelési terület. Az Egészségnevelési Program készítéséhez figyelembe vett legfontosabb jogszabályok: 2012. évi CXXIV. Törvény a nemzeti köznevelésről szóló CXC. Törvény módosításáról. 363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelet. Az óvodai nevelés alapprogramja. 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet. A gyerekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI–es törvény 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 32/2012. (X. 08.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. Helyzetelemzés: A gyermek az egészséges életmódra vonatkozó ismereteit és magatartásmintáját a családból illetve bölcsödéből hozza magával. Mivel a családok különböző kultúrával rendelkeznek, ezért a gyermekek egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretei is eltérőek. Ezeket az ismereteket az óvoda megerősíti, formálja, rendszerezi, újabbakkal bővíti, kiegészíti. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében minden gyermek számára lehetővé tesszük az egészséges életmódra való felkészítést, az egészséges életvitel megalapozását. Hagyományaink Lakóhelyünk földrajzi helyzete, adottságai révén nevelő-oktató munkánkban több éve fontos minőségelem a környezeti és egészséges életmódra nevelés. Környezetünk megismerésének és óvásának igényét, óvodai hagyományait tudatosan alakítjuk a gyermekekben a foglalkozásokon és a rendszeres környezetvédelmi tevékenykedtetés során is. A külső-belső környezetünk alakításának hagyományai (faültetés, virágos környezet, élősarok) a, Víz, Föld napi és Madarak, Fák, Állatok Világnapi programokba való bekapcsolódás egész éves Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30

2

Egészségnevelési Program 3. sz melléklet tevékenykedtetést jelent a gyermekek számára. Óvodásaink testi- lelki fejlődésének megalapozására a családdal szorosan együttműködve szervezzük az egészségnevelő és prevenciós munkánkat. A mozgás és a sport megszerettetése is központi feladatunk. Kapcsolódó dokumentumok: PP, Házirend Személyi feltételek: • • • • • • • • • •

Óvodapedagógus Pszichológus Utazó gyógypedagógus Gyermekvédelmi felelős Védőnő Óvodai gyermekorvos Fogorvos Gyermekjóléti szolgálat Nevelési tanácsadó Szakértői bizottság

Kapcsolódó dokumentumok: SZMSZ, PP

Specialitások: Óvodánkban sajátos nevelési igényű gyermekeket integrálunk, emellett migráns gyermekek nevelését is ellátjuk. Kapcsolódó dokumentumok: Alapító Okirat, PP Cél: Az egészséges életmódra való felkészítés, alapképességek, szokások elsajátíttatása, amelyek az egészséget védik, fejlesztik és megalapozzák az egészséges életvitelt. Tudatosodjon gyermekeinkben, hogy az egészség érték- tenni kell érte. Értsék meg az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságát. Alakuljon ki gyermekeinkben az egészséges életmód utáni igény. Alakuljanak ki gyermekeinkben a társas környezetükre és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek. Alakítsuk ki gyermekeinkben a szűkebb és tágabb környezetért felelős, aktív, együttműködésre alapozott magatartásformákat, életvitelt, a jövőre, a fenntarthatóságra irányuló személyes attitűdöket. Óvodánk teljes alkalmazotti köre ezen célok megvalósításán dolgozik. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok: 1. Az egészséges életmód alakítása (szomatikus nevelés) 2. Az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása (pszichikus fejlesztés) 3. A szocializáció megvalósítása és az érzelmi nevelés (pszicho-szociális fejlesztés). Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30

3

Egészségnevelési Program 3. sz melléklet 1. Szomatikus nevelés feladatai: A szomatikus nevelés körében mindennapos óvodai feladat, a személyi higiénére nevelés (a testápolás, a ruházat, a helyes táplálkozás, a kulturált étkezés gyakorlása), az óvoda környezeti tisztaságának megóvása, a fertőző betegségek és tartási rendellenességek megelőzése, testedzés, a mozgáskultúra megalapozása, rendszeres mozgás illetve a mozgásigény kielégítése. Nevelőmunkákban a megelőző szemlélet dominál. 1/1. A személyi higiénia fejlesztése • • • • • • • • • • •

Tisztálkodás igényének kialakítása. Saját személyi felszerelés használata. Helyes fogápolási technika elsajátítása A ruházat tisztántartásának igényének kialakítása. Az időjárásnak, évszaknak, napszaknak megfelelő öltözködési szokás kialakítása. Váltó cipő, váltóruha használata. Az egészséges életmód elemi ismereteinek és helyes szokásainak megismertetése és gyakorlása. A gyakori fertőző betegségek megelőzésének, terjedésük megakadályozásának elemi szabályainak betartatása. Gyermekorvosi vizsgálat Tisztasági szűrés Fogorvosi szűrés és tájékoztatás.

Preventív egészségvédelem Szűrések gyakorisága: • A bejövő, kimenő állapot felmérése: o 3 éves és a 6 éves státusz vizsgálat. • Fogorvosi szűrés évente. • Tisztasági szűrés negyedévente illetve szükség szerint. • Látás, hallás vizsgálat 6 éves korban. Kapcsolódó dokumentumok: PP, Házirend 1/2. Környezeti higiénia fejlesztése • Az óvoda tisztaságának megóvása, szépítése, virágosítása • A csoportszobák szellőztetése • Az ivóvíz higiéniáját, • Helyes fűtés és világítás • Az óvoda udvarának tisztántartása, gondozása • A helyiségek, mellékhelyiségek takarítása • Játékok, foglalkozási eszközök higiéniája, rendben tartása • A természet megvédése, a hulladékkezelése (komposztálás), • Az energiával való takarékoskodás Kapcsolódó dokumentumok: SZMSZ, PP Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30

4

Egészségnevelési Program 3. sz melléklet 1/3. Az egészséges táplálkozás megkedveltetése Kisgyermekkorban a táplálkozás a fejlődés alapfeltétele. Anatómiai- biológiai sajátosságaik mások, mint a felnőtteké, ezért más összetételű ételekre van szükségük. A mennyiségileg és minőségileg helyes, egészséges táplálkozás az egészséges élet alapja. A gyermek táplálkozási szokásait a családjában sajátítja el. Ezek a szokások sokfélék, ezért feladatunk, hogy a helyes táplálkozási szokásokat megerősítsük, és továbbiakat alakítsunk ki. Az egészséges táplálkozási szokások kialakításánál különösen figyelünk: • • • • • •

a táplálkozások időritmusára kellő mennyiségű víz fogyasztására az alapos rágásra, melyre biztosítjuk a megfelelő időt az étkezések nyugodt, derűs légkörére az étkezés örömét fokozó esztétikus terítésre, környezetre, testi ápoltságra, kultúrált beszédszokások alakítására esztétikus étkezési felszerelések biztosítására, melyeket a gyermekek egyéni fejlettségüknek megfelelően használnak

Óvodásaink szokásait kialakító, egészséges táplálkozásra való nevelésen keresztül szeretnénk hatni a családokra, ezzel is hozzájárulva szemléletformálásukhoz • Az óvoda háromszori étkezést biztosít a gyermekek részére. • El kell érni, hogy az étkezést biztosító konyha az életkornak és a gyermekélelmezési normáknak megfelelően állítsa össze az étrendet. Nagyon ritkán szerepeljen az étlapon zsíros étel, erősen fűszerezett hús, legyen több zöldség és gyümölcs • Táplálékallergiás gyermekek számára diétás étkezés biztosítása • Gyümölcs, zöldség napok szervezése • Új ízekkel való ismerkedés • A gyerekek gyümölcssalátát, szőlőlevet készítenek • Felhívjuk a szülők figyelmét olyan kiadványokra, szakkönyvekre, melyek hozzájárulnak a korszerű, egészségesebb táplálkozás igényének kialakításához 1/4. Alvásigény kielégítése A gyermeknek szüksége van arra, hogy saját ritmusának megfelelően éljen és pihenjen. • • • • •

Egyéni szükségletek kielégítése (tovább alvás, reggeli lepihenés) Rugalmas napirend Nyugodt, csendes körülmények biztosítása az elalváshoz, alváshoz Toleráns magatartás a nem alvók részéről, óvodapedagógus mintája Folyamatos ébredés biztosítása

Kapcsolódó dokumentumok: PP, csoport nevelési terve, házirend 1/5. Egészséges öltözködés Az öltözködésénél figyelni kell arra, hogy

Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30

5

• • • • •

Egészségnevelési Program 3. sz melléklet az időjáráshoz alkalmazkodjon a gyermek komfort érzetének megfeleljen biztosítsa a bőr szellőzését mozgásban ne akadályozza réteges, ízléses,a tevékenységnek megfelelő és az alkalomhoz illő legyen.

Fontos a ruhák tárolása: felsőruházat, alsóneműk szortírozása, megfelelő elhelyezése. Ez száraz, tiszta helyen, összehajtogatva, ill. fogason tartva történjen. A ruházat tisztántartásánál fontos a mosás, és a megfelelő hőmérsékletű vasalás, a szennyes ruhák elkülönítése. 1/6. Rendszeres mozgás biztosítása A mozgás alapvető életjelenség és alapvető szükséglet. Az egész életre, a világra jellemző dolog. Átszövi az ember teljes életét, környezetét. Mozgás nélkül nincs élet. A mozgás a gyermek egyik legtermészetesebb megnyilvánulási formája. A gyermek a legtöbb mozgástapasztalatát életének kezdeti szakaszában szerzi meg, majd folyamatosan, az óvodába kerülve szervezett keretek között jut maradandó mozgásélményekhez, ami segíti őt az egészséges testkultúra kibontakozásában. Komoly gondot okozhat, ha a gyermek életmódja mozgásszegény, beszűkült mozgástérben él (kis lakás, tévézés, számítógépezés), nem jut elegendő mozgástapasztalathoz. Óvodánkban változatos lehetőségeket biztosítunk a mozgásos tapasztalatszerzésre. • Az egész nap folyamán szabad vagy szervezett formában megteremtjük gyermekeink számára a mozgásos alkalmakat, mind az épületen belül, mind a szabad levegőn. • Megfelelő időt és eszközt biztosítunk, a szabad levegőn való szabad és szervezett játékhoz, munkajellegű tevékenységekhez • Megfelelő szokás és szabályrendszert alakítunk ki a balesetek megelőzése érdekében • A kialakított ösztönző, pozitív légkörben a gyermekek bátran és biztonsággal mozoghatnak. • Nagyon fontos, hogy az általános munkavédelmi szabályokat megismertessük, begyakoroltassuk és folyamatosan ellenőrizzük. • Nagy odafigyelést kíván a napozás és a vízzel való edzés lehetőségének balesetmentes kialakítása is. • Közegészségügyi ellenőrzést kívánnak a homokozók, pancsolók • Mászókákat, hintákat balesetvédelmi szempontból kell ellenőrizni A mozgásszükséglet kielégítése a következő módokon valósul meg: • Játékos tevékenységben • Szabad mozgási lehetőségekben (előnyben részesítjük a szabad levegőn való mozgást) • Mindennapi testnevelésben (a mozgáskultúra megalapozása, a motoros képességek fejlesztése) • Testnevelési foglalkozáson (játékos testnevelés, az alábbi mozgásgyakorlatokkal: járás, futás, ugrás, labda gyakorlatok, támasz gyakorlatok és függések, a gyermekek edzettségének növelése, és egy életen át tartó sporttevékenység megalapozása) Kapcsolódó dokumentumok: PP, Házirend, csoportok napirendje, heti rendje Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30

6

Egészségnevelési Program 3. sz melléklet 2. A pszicho-higiénés nevelés feladatai: A lelki egészség fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges készségek és képességek kiművelését ölei fel. Főbb területei: • az egészséges napirend gyakorlása, készséggé alakítása • a hibás viselkedési módok kezelése (leszerelése) • a stressz hatások kompenzációja • a magatartások érzelmi vezérlésére való készség • a gyermekektől érkező segítségkérések, az ún. „segélykiáltások” megértése és megoldása 2/1. A beilleszkedési képesség gyakorlása Az óvodai nevelés kiemelt feladata a gyermekek beilleszkedési képességének (csoportba történő integrációjának) elősegítése. Különösen fontos a halmozottan hátrányos helyzetű, a migráns és a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében. A beilleszkedés megvalósítását segíti a társkapcsolatok erősítése, az együttműködés fokozása személyesen, illetve a csoportos tevékenységek során. Ehhez szükséges személyiségfejlesztő tevékenységek: • A másik személy megismerése, elfogadása, • Az együttműködés szorgalmazása. • Kedvező társalgási kapcsolat kialakítása • Más gyermekközösségekkel kapcsolattartás, barátkozás. • Az empátia és a bizalom erősítése másokkal szemben. 2/2. Az alkalmazkodóképesség fejlesztése Az egészség tiszta, harmonikus környezetet igényel, amelyben a fizikai, pszichikus, szociális és esztétikai tényezők egyensúlyt tartanak. Az alkalmazkodás a szociális-kulturális normák és formák iránti elvárásokat, a harmonikus személyközi kapcsolatokat és az önmegvalósításra vonatkozó képességet és készséget fejezi ki • • • • •

Egészségvédő, balesetmegelőző, szabálykövető magatartás Változó természeti és kulturális feltételekhez való alkalmazkodás Az emberi kapcsolatok tiszteletben tartása, udvarias (segítőkész ) viselkedés Napirend, együttműködési program elfogadása és sikerében való részvétel (saját) betegség esetén a gyógyulás érdekében szükséges viselkedési mód elfogadása

2/3. Önismeret és önértékelés Az egészségvédelem szempontjából szükséges, hogy már az óvodás korú gyermek is rendelkezzen bizonyos fokú önismerettel, önellenőrző képességgel. • Jelezze testi, lelki szükségleteit (éhes, szomjas, melege van, szomorú) • Fogadja el az egészségi ellenőrző vizsgálatokat, az ápolást Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30

7

• •

Egészségnevelési Program 3. sz melléklet Életkori szintjének megfelelően legyen tisztában az egészségvédelmi, baleset megelőzési szabályokkal Kerülje a számára veszélyes helyzeteket, a tiltott tevékenységeket

Kapcsolódó dokumentumok: PP, Biztonságos Óvoda Szabályzat, házirend 3. A szociális egészség fejlesztési feladatai: Az óvoda a család mellett a kisgyermek első szervezett közössége, amely szociális nevelő funkciója körében a társas-társadalmi életének beszabályozását is elvégzi. E nevelési feladat a gyermeket a közösségbe való befogadásra, egyenértékű emberként való elfogadásra készíti elő, és szeretetteljes együttműködésben való részvételre szoktatja. Az óvodában elsajátított szociokulturális nevelő hatások a gyermek későbbi életében is éreztetik hatásukat. • • • • • •

Kiegyensúlyozott légkör, a harmonikus csoportmiliő biztosítása Az együttműködés során keletkezett feszültségek feloldása Baráti kapcsolatok, együttjátszó gyermekcsoportok kialakulásának támogatása A másság különbözőségeinek elfogadására nevelés A gyermek-gyermek, gyermek-felnőtt közti kommunikáció elősegítése Az együttműködés, az egymáshoz való alkalmazkodás képességének kialakítása

Kapcsolódó dokumentumok: PP, csoport nevelési terve, házirend 3/1. Esélyegyenlőség biztosítása Az esélyegyenlőség és a másság elfogadása azt az emberi jogot testesíti meg, hogy minden embert (származásra, nemre, nemzetiségre, vallásra, testi-lelki sérülésre, fogyatkozásra tekintet nélkül) ugyanazok a jogok és lehetőségek illetik meg az életben való érvényesülés folyamatában. Az esélyegyenlőség magában foglalja a másság elfogadását. A fogyatkozással élő gyermekek életmódja, teljesítőképessége, érzelmi beállítottsága, érzékenysége egyéni jellegű, ezért minden gyermek egyéni bánásmódra tart igényt. Az óvónő és az egész óvodai közösség alapfeladata a másság elfogadtatása a gyermekközösséggel. Kapcsolódó dokumentumok: PP 3/2. Az integráló nevelés követelményeinek teljesítése Kiemelt figyelmet igénylő gyermek: •

Különleges bánásmódot igénylő gyermek o o o o

Sajátos nevelési igényű gyermek Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek Kiemelten tehetséges gyermek Migráns

•

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek 3/2/1. Sajátos nevelési igényű gyermek: Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30

8

Egészségnevelési Program 3. sz melléklet Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd A sajátos igényű gyermekek gondozása-nevelése speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós fejlesztő, rehabilitációs, gyógyító célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi nélkülözhetetlenné. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése • • • • •

Különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesül attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították, illetve óvodánkba felvételt nyert A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint biztosítjuk A fejlesztést a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor végzi A fejlesztést egyéni fejlesztési terv alapján végzik Az enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű gyermeket két főként, a mozgásszervi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos gyermeket három főként kell figyelembe venni az óvodai csoport létszámának számításánál

3/2/2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek: Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek nevelése • • •

Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás nevelési tanácsadás, óvodai nevelés keretében valósítható meg. A megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint biztosítjuk

3/2/3. Kiemelten tehetséges gyermek A tehetség fogalma: Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létre hozni." (Harsányi István) Cél: Kőbányai Mocorgó Óvoda 1101. Budapest Kőbányai út 30

9

Egészségnevelési Program 3. sz melléklet Az egyes gyermekek kiemelkedő képességeinek felismerése, kibontakozási feltételeinek megteremtése. Feladat A tehetség kibontakoztatása rendszerszerű, komplex, korszerű módszerek alkalmazásával. Óvodánkban a speciális (pl.: zenei, logikai-matematikai, vizuális, nyelvi, szociális, mozgás) területén kiemelkedő gyermekek tehetséggondozását tehetséggondozó műhelyekben valósítjuk meg. Biztosítjuk számukra a megfelelő feltételeket (pl.: egyéni figyelmet) tehetségük kibontakoztatására komplex, kis csoportos, korszerű, változatos, kreativitást fejlesztő játékok, feladatok alkalmazásával. A műhelyeket megfelelően felkészült, motivált óvodapedagógus vezeti heti rendszerességgel. A tehetséggondozó tevékenységről dokumentációt vezet. A tehetséggondozás csoportmunka, közös felelősséggel jár. Az óvodában dolgozó segítő szakemberek (fejlesztőpedagógus, óvodai pszichológus, logopédus) szükség szerint bekapcsolódnak ebbe a folyamatba. A szülőkkel való kapcsolattartást is fontosnak tartjuk. Ennek formája a fogadóóra, melynek keretén belül, tájékoztatást és egyéni segítségnyújtást adunk. 3/2/4. Migráns gyermek Óvodánkban mind nagyobb számban vannak jelen, nem magyar anyanyelvű gyermekek Ez új feladat elé állít bennünket, hiszen sok gyermek, és szüleik nem értik a magyar nyelvet. A sikeres integráció érdekében részt vettünk egy interkulturális pályázatban, melynek eredményeként interkulturális óvodai programot és módszertani segédleteket készítettünk a migráns gyermekek sikeres befogadásához, fejlesztéséhez. A sajátos nevelési igény okai • • • •

A családi szocializáció, a kulturális minta eltér a magyarországitól Nyelvi, kommunikációs (szövegértési) problémák Tanulási tapasztalataik, tudásuk eltér a magyar közoktatásban követelményektől Hátrányos megkülönböztetés, előítélet

érvényes

Migráns gyermekek nevelése • • • • • • • •

Reális énképpel és önismerettel, egészséges identitással rendelkező nyitott, érdeklődő gyermekek nevelése, fejlesztése Az anyanyelv és a kultúra megbecsülésére és ápolására, illetve mások anyanyelvének és kultúrájának megismerésére, megértésére ösztönzés A sikeres szocializációhoz szükséges magyarnyelv-tudás megszerzésének segítése Magyarország kultúrájának megismertetése Magyarország, mint befogadó ország értékeihez való pozitív kötődés kialakítása Segítjük őket saját anyanyelvük és kultúrájuk megőrzésében Pszichológusi segítséget biztosítunk számukra, hiszen beilleszkedésüket pszichés traumák nehezíthetik Szociális, nyelvi, kommunikációs fejlesztésük egyéni fejlesztési terv alapján történik


10

Egészségnevelési Program 3. sz melléklet Kapcsolódó dokumentumok: PP, Tehetségprogram, Interkulturális óvodai program 3/2/5. Szociális hátrányú gyermek A társadalmi beilleszkedés és az eredményes személyiségfejlesztés szempontjából meghatározó jelentőségű a nemzetiségi, a mélyszegénységben élő, rossz családi körülmények között nevelkedő gyermekek óvodai integrált nevelése. A sajátos nevelési igény okai • • • • • • •

A családi szocializáció, a kulturális minta eltér az átlagtól Nyelvi kommunikációs (szövegértési) hátrányok Hátrányos megkülönböztetés, előítélet Magas arányú a szülők munkanélkülisége, vele együtt a család szegénysége Jelentős arányú a szenvedélybetegek száma A családok egészségi állapota az átlagosnál rosszabb Gyakori a gyermekek óvodai nevelésből való kimaradása, megszakítása

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai „megelőző” egészségneveléséhez szükség lehet a gyermekvédelmi szakhálózat (jogi, pedagógiai, egészségfejlesztő) segítségére, akikkel az óvodavezető tartja a kapcsolatot. A gyermekbántalmazás és agresszió megelőzése A gyermekvédelem a gyermek jogainak érvényesítéséhez, a szülők kötelességeinek teljesítéséhez, a veszélyeztetés megelőzéséhez nyújt jogi hátteret. A gyermek jogainak érvényesítése (ellátása, gondozása, nevelése) elsődlegesen a családra tartozik, ebből az óvodai nevelés kompetenciakörébe a személyiség fejlesztése, a veszélyeztetettség megelőzése, a gyermekvédő szolgáltatást nyújtókkal való (megelőző, ellenőrző, gyámhatósági) kapcsolat tartozik. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése során feladatunk • • • • • • • • • • • • • •

A befogadás, a társkapcsolatok alakításának elősegítése A családból az óvodai közösségbe való átmenet megkönnyítése Az óvodai napirend (szokásrend) megismertetése, elfogadtatása Közösségi tapasztalatszerzés, normatartás segítése A gyermek játszótársként való elfogadtatása Az alapvető önkiszolgálási szokások kialakítása az egészséges életvitel szabályainak gyakoroltatása Szükségletek jelzésének, a jelzés fogadásának megtanítása a közösségben Kommunikációs és társkapcsolati készség gyakoroltatása, fejlesztése Önálló problémamegoldó készség kialakítása Alapmozgások kialakítása Az egészséget támogató családi környezet segítő támogatása, megvalósítása Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció A sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése


11

•

Egészségnevelési Program 3. sz melléklet A káros szenvedélyek (alkohol- és drogfogyasztás, dohányzás) megelőzésére szolgáló meggyőző ismeretterjesztés

4. A dohányzás megelőzése Megelőző intézkedés: tilos az óvoda egész területén a dohányzás. Induljon mozgalom a kisgyermekek otthoni dohányzásmentes környezete érdekében. Kapcsolódó dokumentumok: SZMSZ, IMIP 5. Az egészségneveléshez kapcsolódó programok Szülői faliújság készítése • életvezetési tanácsok - egészséges életmód, táplálkozás, sport • programokról való tájékoztatás Nyers étkezés világnapja (október 10.) • •

saláta készítése a gyerekekkel közösen nyers zöldségek, gyümölcsök fogyasztása

Egészség Világnapja (április 07.) • • •

tablókészítés csoportonként más- más témában (mozgás, betegség-egészség, egészséges táplálkozás helyes fogmosás gyakorlása nyers zöldség, gyümölcsfogyasztás (salátakészítés)

A kihívás napja (május 22. ) • • • •

közös bemelegítő torna (zenés torna) sorversenyek labdajátékok tréfás, mozgásos vetélkedők

6. Alkalmazott módszerek • • • • • • • • •

Szerepjáték, drámapedagógiai módszerek Csoportos témafeldolgozás Gyűjtőmunka, kiselőadás Elméleti ismeretek gyakorlatban való alkalmazása (fogmosás, elsősegélynyújtás) Bemutatók (pl. egészséges ételek) Versenyek, vetélkedők Előadások, információközlés Művészeti tevékenységek óvónői PÉLDAMUTATÁS


12

Egészségnevelési Program 3. sz melléklet 7. Mérés, értékelés A tervezett programok sikerességének, folyamatosságának, egymásra épültségének biztosítása érdekében célszerű évenként egyszer egy átfogó értékelést végezni. Az értékelés eredményeit, a tapasztalatokat és az esetleges új információkat figyelembe véve újabb célkitűzéseket kell tenni, és új végrehajtási tervet kell készíteni. Cél a jól bevált eszközök, módszerek, programok fenntartása, a kevésbé beváltak javítása, esetleg elhagyása, illetve az igények figyelembe vételével újabbak beépítése, indítása. Alkalmazható módszerek: • PDCA ciklus (tervezz, csináld, ellenőrizd, értékeld, cselekedj) • Swot – elemzés 1 (erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek) • Swot – elemzés 2 (lehetőségek, veszélyek, erős pontok, gyenge pontok) • Swot – elemzés 3 (tevékenységek) o lehetővé teszik-e az erősségek, hogy éljünk a lehetőségekkel o lehetővé teszik-e az erősségek, hogy elhárítsuk a veszélyeket o akadályozzák-e a gyengeségek, hogy éljünk a lehetőségekkel o akadályozzák-e a gyengeségek, hogy a veszélyeket elhárítsuk • SMART elv (célkitűzés – Specific, Measurable, Achievable, Relevant, Timely) o Specifikus – tömören, egyértelműen megfogalmazott o Mérhető – minőség, eredményesség, hatékonyság o Alkalmazható – megvalósítható o Releváns – időszerű, kapcsolódik a tervekhez o Időben meghatározott – adott határidőre, meghatározott időtartam alatt kell megvalósítani • Kérdőív – (névtelen, önkéntes - adatkezelés, adatok nyilvánossága, fontos a hatályos jogszabályok betartása) o Környezet – tisztaság, higiénia, változás az eü. program bevezetése óta o A PP és az egészségprogram összhangja o Család és óvoda kapcsolata – szülők bevonása a eü. programokba o Partneri viszony külső szervekkel – orvos, védőnő, családsegítő


13

Egészségnevelési Program 3. sz melléklet Székely L.: EGÉSZSÉGNEVELÉS - Utak a mához. PÁPAI, Bp. 1979. 497 old. Székely L.: EGÉSZSÉGNEVELÉS - A MÚLTBÓL ELŐRE TEKINTVE; PÁPAI, Bp. 1995, 561 old. Székely L.: EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS - EGÉSZSÉG-PEDAGÓGIA (védőnői, óvónői főiskolai tankönyv), EGÉSZS. ÓVODÁK. Bp. 2002.. 416 old. Székely Lajos: Az óvodai egészségnevelés elmélete és gyakorlata. Egészségesebb Óvodák NH. 2004. Bp. 1 190 old. Székely Lajos: Egészségfejlesztés - Egészségpedagógia (az óvodáskorú gyermekek nevelői részére). Főiskolai jegyzet. Egészségesebb Óvodák NH. 1999. Bp. 1 416 old. Bukovicsné Nagy Judit: Egészségmegőrzés társadalmi programja az óvodákban. Óvodai Élet. 2003/2. 12-17. 1 5 old. Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja. ESzCsM. 2002. Bp. 1 15 Simon Tamás: Az egészséges életmód szabályai. Egészségnevelés. 1998. 236. 1 Székely Lajos: Egészségfejlesztési minőségbiztosítás az óvodában. Bp. XVII. Eü. Szolgálat, 2003. Bp. 1 -90 old. Székely - Szeles: Dohányzásmentes magatartásra nevelés alternatív programjai az óvodában. Egészségesebb Óvodák NH. 2003. Bp. 1 20 old. Székely Lajos: Egészségfejlesztés, egészségnevelés. Tanári kézikönyv, 2003. Bp. XVII.ker. egészségügyi Szolgálat, Bp. 1 70 old. Székely Lajos: Egészségnevelő dajka. 2003. Bp.XVII. ker. Egészségügyi Szolgálat, Bp. 1238. old. Egészségpedagógia. Budapest. Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata. Bukovicsné, N. J. 2002. Alternatív óvodai nevelési programok a dohányzásmentes magatartás alakítására. In: Székely, L. ─ Szeles, V.: Dohányzásmentes magatartásra nevelés alternatív programjai óvodában. Budapest. XVII. ker. Egészségnevelés. 7─40. Bukovicsné, N. J. 2001. Bemutatkozik az Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata. Budapest. Raabe Tanácsadó és Kiadó, Bukovicsné, N. J. 2005. Hét éve az óvodák szolgálatára (Az Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata munkájáról). Óvodai Élet 1: 36─38. Bukovicsné, N. J. 2009/a. Óvodapedagógiai ajánlások a „Mozogni jó” mozgalom tapasztalataiból. EON és ÖM Sport Államtitkárság. Budapest. Bukovicsné, N. J. 2009/b. Sportstratégia óvodában és iskolában. Budapest. EON és ÖM Sport Államtitkárság


14

Egészségnevelési Program 3. sz melléklet Ajánlott irodalom Gál, S., Gyarmati, Z. 2000. Programterv az óvodai testneveléshez. Szarvas. Tessedik Sámuel Főiskola. Győri, P. 2002. Sokmozgásos testnevelési játékprogram (STJ) hatása az óvodások személyiségfejlődésére. (In: Győri. P. Óvodások biológiai fejlődése és fizikai aktivitása. Veszprém. Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány. 266. „Közös kincsünk a gyermek” Nemzeti Csecsemő- és Gyermek-egészségügyi Program (2005). Budapest. Egészségügyi Minisztérium. 19─21. Simon, T., Székely, L., Vergeer, F. 2007; 2008. Az ’egészség’ fogalmának újraértelmezése. Egészségfejlesztés 4: 37─50. és 5: 36─47. Székely, L., Szél, É., Szeles, V., Kispéter, L. 2002. Védőnői módszertan. Budapest. Semmelweis Egyetem EFK Székely, L. 2003. Az óvodai egészségnevelés elmélete és gyakorlata. Budapest. Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata Székely, L. 2005. Egészségpedagógia. Budapest. Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata. Székely, L. 2008. Gyermek-egészségügyi nevelőprogram. Budapest. Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata


15

MEGISMERÉS ÁLLÓKÉPESSÉG VALÓSÁG PEDAGÓGIAI PROGRAM

Recommend Documents