MEGHÍVÓ. Tisztelettel meghívjuk Önt a Képviselő-testület május 24. napján 13:00 órakor tartandó ülésére, az alábbi helyszínen:

Csárdaszállás Község Önkormányzata 5621 Csárdaszállás, Petőfi utca 17.

MEGHÍVÓ Tisztelettel meghívjuk Önt a Képviselő-testület 2016. május 24. napján 13:00 órakor tartandó ülésére, az alábbi helyszínen: Községháza ülésterem Napirend: 1. A lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 7/2001. (VIII. 31.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata II. forduló 2. Tájékoztató Csárdaszállás Községi Önkormányzat 2016. I. negyedévi költségvetésének teljesítéséről 3. Információs rendszer biztonságot szolgáló fejlesztés 4. Csárdaszállásért Közalapítvány Alapító Okiratának a módosítása. 5. Csárdaszállás Arany János utca 6. szám alatti ingatlan megvásárlása 6. Gyermekvédelmi beszámoló 2015 Kérjük, hogy az ülésen részt venni szíveskedjen. Csárdaszállás, 2016. május 20.

Petneházi Bálintné polgármester

ELŐTERJESZTÉSEK

Csárdaszállás Község Önkormányzata Képviselő-testület 2016. május 24. napján tartandó rendes üléséhez

1. napirendi pont ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2016. május 24-i ülésére Tárgy: Készítette: Előterjesztő:

A lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 7/2001. (VIII. 31.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata II. forduló Keresztesné Jáksó Éva Petneházi Bálintné polgármester

Tisztelt Képviselő-testület! A lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. LXXVIII. törvény 2. melléklete tételesen meghatározza a települési önkormányzatok számára az önkormányzati bérleti illetőleg elidegenítési rendeletének tartalmát. A hivatal elvégezte a helyi rendelet átfogó felülvizsgálatát, és a fenti lakástörvényben foglaltaknak megfelelően elkészítette a rendelet-tervezetet. A felülvizsgálat olyan fokú módosítást tart szükségesnek, mely indokolja új rendelet megalkotását, mely rendelet normaszövegét a döntési javaslatban olvashatják. Kérem a Képviselő-testületet az előterjesztés megtárgyalására, a rendelet megalkotására. Hatásvizsgálat: 1. A rendelet alkotásának társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása: a rendelet társadalmi hatása, hogy az Önkormányzat a különböző élethelyzetbe került személyek lakhatási problémáinak megoldásában tud átmeneti segítséget nyújtani, önkormányzati bérlakások bérbeadásával hozzá tud járulni a település szakember ellátottságának javításához. A rendelet gazdasági és költségvetési hatása, hogy a rendelet megteremti az Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokkal való eredményesebb gazdálkodás feltételrendszerét. 2. A rendelet alkotásának környezeti és egészségügyi következményei: Nem releváns 3. Az adminisztratív terheket befolyásoló hatása: A rendelet közvetlenül nem generál adminisztratív terheket. 4. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: A rendelet megalkotásával az önkormányzati szabályozás teljes mértékben megfelel a törvényi felhatalmazásnak és szabályozásnak. 5. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A megalkotásra kerülő rendelet többletfeladatot, többletkiadást nem eredményez, mivel az abból következő igazgatási tevékenységet a szervezetben már alkalmazott munkaerő végzi, amelynek költségeit az éves költségvetések tartalmazzák. Az önkormányzati rendeletekhez indoklási kötelezettség is társul. Az indokolásban a jogszabály előkészítőjének feladata azoknak a társadalmi, gazdasági, szakmai okoknak és céloknak a bemutatása, amelyek a szabályozást szükségesség teszik. Az indokolásban ismertetni kell a jogi szabályozás várható hatását is. A lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló /2016. (….) önkormányzati rendelet Általános indokolása A helyi rendelet megalkotásának célja a lakások és egyéb helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvénnyel (továbbiakban: Ltv.) összhangban –a polgári jog alapelveit szem előtt tartva- az Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokkal való eredményesebb gazdálkodás feltételeinek megteremtése. Részletes indokolás 1-2. § Az általános rendelkezések rögzítik a tulajdonosi, bérbeadói jogokat gyakorló és kötelezettségeket teljesítő szerveket s feladataik meghatározását. 3-6. § Az általános rendelkezések között kerültek meghatározásra a lakásbérlet létrejöttével kapcsolatos általános feltételek, melyeket bérbeadás jogcímétől függetlenül minden önkormányzati bérlakás esetében alkalmazni kell. 7-8. § Külön szakaszba kerültek a költségalapú bérlakásokra vonatkozó előírások, melyek tartalmazzák a pályázat jövedelmi és vagyoni jogosultsági feltételeit, lakásbérlet meghosszabbításának feltételeit, valamint a megszüntetésre vonatkozó szabályozást. 9-11. § A szociális helyzet alapján bérbe adható lakásokkal kapcsolatos szabályok szintén külön szakaszba kerültek, melyek tartalmazzák a pályázat jövedelmi és vagyoni jogosultsági feltételeit, lakásbérlet meghosszabbításának feltételeit, valamint a megszüntetésre vonatkozó szabályozást. 11. § A lakbér mértékének meghatározásakor rögzítésre került, hogy mind az egyedi lakásfelújítást követő, mind az évente végzett bérleti díj felülvizsgálat során a lakbérek értékállóságát biztosítani kell. 12-19. § A 5. alcím tartalmazza a bérbeadó és bérlő jogait és kötelezettségeit, az eredeti szabályozás a törvényi előírásoknak megfelelt, egy új kötelezettséget írtunk elő a bérlők részére, negyedévente kötele igazolni a lakbér és 2

közüzemi szolgáltatások díjának megfizetését. A bérbeadó és a bérlő közötti lakásfelújítással kapcsolatos megállapodások körét is a kialakult gyakorlathoz igazította a rendelet szövege. 20. § A lakbértámogatás intézményét továbbra is megtartja önkormányzatunk, pénzbeli támogatást biztosítva a szociális bérlakásban élők arra rászoruló személyek számára. 21-24. § Az önkormányzati lakások és helyiségek elidegenítésével kapcsolatos rendelkezések a jelenleg hatályos rendeletben szabályozottak szerint kerültek meghatározásra. 25. § A rendelet hatályba lépéséről rendelkezik. Döntési javaslat "A lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 7/2001. (VIII. 31.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata II. forduló" Tervezett döntéstípus: rendelet Tervezett ágazati besorolás: általános ügyek A Képviselő-testület a javaslatról minősített többséggel, nyílt szavazással dönt. Tervezet …/2016. (……..) önkormányzati rendelet a lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről Csárdaszállás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. LXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, valamint átruházott hatáskörben a Polgármester gyakorolja. (2) A Polgármester átruházott hatáskörben a) előkészíti és meghirdeti a pályázati felhívásokat az önkormányzati bérlakások bérbeadására, b) kezdeményezi a bérlakás szolgálati jellegű valamint közérdekű bérbeadását, c) rendkívüli, azonnali intézkedést igénylő életkörülmények kialakulása esetén sürgős elhelyezést igénylő esetben a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett - dönt az üres, rendelkezésre álló bérlakások pályázati eljárás lefolytatása nélküli, soron kívüli biztosításáról, d) aláírja az önkormányzat nevében a bérlakások bérlőkijelölésével kapcsolatos megállapodásokat, e) évente felülvizsgálja a lakbértámogatásban részesülők szociális és anyagi helyzetét és dönt a támogatás biztosításáról, módosításáról vagy megvonásáról, f) gyakorolja a felmondás jogát. 2. § (1) Lakásbérleti szerződés azzal a nagykorú természetes személlyel köthető, aki a (2) bekezdésben felsorolt jogcímek alapján önkormányzati bérlakásra jogosult. (2) Lakás bérbe adható a) szociális helyzet alapján, b) költségalapon, c) a rendeletben meghatározott közérdekű célok megvalósítása érdekében, d) bérleti jogviszony folytatása címén, e) lakáscsere esetén, f) elhelyezési kötelezettség jogcímén. (3) Bérbeadó a bérlővel a rendelet függeléke szerinti, az adott bérlakás típusra vonatkozó bérleti szerződést köti meg. Közérdekű célból történő bérbeadás esetén a költségalapú bérlakásra vonatkozó szerződést kell megkötni. Közérdekű célból történő bérbeadás esetén a szolgálati bérlakásra vonatkozó szerződést kell megkötni. Az 1. § (3) c) pontjában foglalt bérbeadás esetén a szociális bérlakásra vonatkozó szerződést kell megkötni. 3. § (1) A bérbeadó köteles pályázatra meghirdetni az üresen álló, illetőleg a megüresedett önkormányzati bérlakásokat, a pályázati hirdetményt a lakás megüresedésétől számított 30 napon belül, de legkésőbb negyedévenként köteles kifüggeszteni. (2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell: a) a meghirdetett lakás műszaki jellemzőit, (szobaszám, alapterület, komfortfokozat), b) a lakás épületen és településen belüli fekvését, pontos címét, c) a lakás lakbérének összegét, d) a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételeivel meghirdetett lakás esetén az elvégzendő munkák megjelölését és költségeit, e) a pályázat benyújtásának határidejét. f) szociális helyzet alapján létrejött bérleti jogviszony esetén a lakbér megfizetéséhez a rendeletben szabályozott lakbértámogatás igényelhető. (3) A bérbeadó, a benyújtott pályázatokat, a rendelet szabályainak figyelembevételével köteles elbírálni. 3

(4) Bérbeadó a pályázatot elnyert személlyel köti meg a lakásbérleti szerződést, valamint rangsort felállítva dönt két további pályázóról a nyertes pályázó visszalépése esetére. (5) A 1. § (2) bekezdés c) pontjában szabályozott sürgős elhelyezést igénylő esetben szociális bérlakás biztosítására irányuló bérleti szerződés maximum 6 hónapra köthető. (6) A rendelet alkalmazásában jövedelem, család, közeli hozzátartozó, egyedül élő, egyedül álló meghatározására a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 4. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak, azzal hogy az egy főre jutó átlagjövedelem kiszámításánál a pályázat benyújtását megelőző hat havi jövedelmet kell alapul venni. 4. § (1) Önkormányzati lakás nem lakás céljára nem adható bérbe. (2) Önkormányzati lakás albérletbe adásához hozzájárulás nem adható. 5. § (1) A bérbeadó a bérlő és a vele együttlakó házastársa közös kérelmére - a házastárs lakásba való beköltözésének időpontjától függetlenül - a bérlőtársi szerződést köteles megkötni. (2) A bérlő - a törvényben meghatározott eseteken kívül - lakásába a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása esetén befogadhatja: a) közeli hozzátartozóját (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja), b) élettársát. (3) Nem köthető meg a bérlőtársi szerződés, ha az (1) és (2) bekezdésben említett hozzátartozó, az önkormányzat területén másik beköltözhető lakással rendelkezik. (4) A bérlőnek vagy hozzátartozójának lakását akkor kell nem beköltözhetőnek tekinteni, ha az ingatlan más javára szóló haszonélvezettel terhelt, illetve műszaki állapota nem megfelelő, lakhatásra nem alkalmas, és ezt az építéshatóság igazolja. (5) A megüresedett társbérleti lakrészben új társbérlet nem létesíthető. 6. § (1) A 7-10. §-ban meghatározott szempontok érvényesülésének elősegítése céljából a pályázó köteles a maga és vele költözők a) személyazonosító adatairól, b) állandó lakcíméről, c) tartózkodási engedélyének időtartamáról, d) jövedelmi viszonyairól, e) ingó és ingatlan vagyoni helyzetéről adatot szolgáltatni. (2) Az adatok a rendeletben meghatározottak szerint az önkormányzati lakások bérletével, illetőleg elidegenítésével kapcsolatban kerülnek felhasználásra. 2. Költségalapú bérbeadás 7. § (1) A költség alapú bérlakás az az önkormányzati bérlakás, melyet a bérlakás állomány növelését szolgáló központi költségvetési előirányzatból alakított ki az önkormányzat. Költségalapon bérbe adandó lakás az 1. mellékletben található költségalapú bérlakás. (2) A költségalapú lakásra való jogosultságot a Képviselő-testület állapítja meg a 9. §-ban foglalt jogosultsági feltételek alapján. 8. § (1) A költségalapú bérlakásokra az a csárdaszállási állandó lakos pályázhat: a) aki - és a vele együtt költöző - forgalomképes lakóingatlan tulajdonnal nem rendelkezik, b) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét. (2) Sikeres pályázat esetén a lakásbérleti szerződés maximum 5 évre megállapított határozott időre köthető meg. (3) A költség alapú bérlakásra létesítendő bérleti jogviszony esetén előnyben részesítendő, aki: a) az önkormányzaton túl a településre betelepülő vállalkozások és más munkahelyek szakember ellátottságát javítja, b) azok a fiatal házasok, akik legalább 1 kiskorú gyermek neveléséről már gondoskodnak saját háztartásukban. (4) A bérbeadónak a bérlő kérelmére indult eljárás során a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül meg kell állapítania, hogy a bérlő jövedelmi, vagyoni helyzete alapján változatlanul megfelelel-e a költségalapú bérlakás bérlői jogosultsági feltételeinek. (5) A pályázati jogosultsági feltételek fennállása esetén, a bérlő kérésére, a lakásbérleti szerződést - a lejárat napján, de legkésőbb azt követő 15 napon belül - újabb határozott időtartamra, 5 évre lehet meghosszabbítani a Képviselő-testület döntése alapján. (6) Ha a bérlő jövedelmi, vagyoni helyzete alapján nem felel meg a pályázati jogosultsági feltételeknek, akkor a határozott idő lejártával bérleti jogviszonya megszűnik, s a bérlakásból a vele együtt lakó személyekkel együtt ki kell költöznie, azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az Önkormányzatnak át kell adnia. Ennek elmulasztása esetén jogcímnélküli lakáshasználóvá válik. 3. Szociális helyzet alapján történő bérbeadás 9. § (1) Szociális helyzet alapján bérbe adandó lakás az 2. mellékletben található szociális bérlakás. 4

(2) A szociális helyzet alapján bérbe adható önkormányzati lakásra való jogosultságot a pályázó és a vele közös háztartásban együttlakó és költöző személyek jövedelmi és vagyoni viszonyainak, valamint szociális helyzetének vizsgálata alapján a Képviselő-testület állapítja meg. (3) Jövedelmi viszonyai szerint az a család (személy) tekinthető rászorulónak, akinek családjában - a vele együtt költöző családtagokat számítva - az egy főre jutó nettó átlagjövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, egyedül élő személy esetén két és félszeresét. (4) A szociális helyzet alapján - az egy főre jutó jövedelemtől függetlenül - nem adható bérlakás annak, aki a vele együtt költöző személyeket is figyelembe véve a) a pályázat benyújtásakor beköltözhető lakástulajdonnal, üdülővel, egyéb ingatlannal rendelkezik, és annak jelzálog által biztosított terhekkel csökkentett értéke meghaladja, a nyugdíjminimum ötvenszeresét, b) a szokásos használati és lakásberendezési tárgyakon túl a nyugdíjminimum ötvenszeresét meghaladó forgalomképes vagyontárggyal rendelkezik, kivéve a mozgássérült személy gépkocsi tulajdonát. (5) A rászoruló személynek bérbe adható lakásnagyság - a vele együtt költözők számától függően, valamint a rendelkezésünkre álló lakásállományokat figyelembe véve - a következő: a) két személyig: 1-2 lakószoba, b) három személy esetén: 1,5-2,5 lakószoba, c) négy személy esetén: 2-3 lakószoba, d) minden további költöző esetén: + fél szoba. 10. § (1) A rászoruló személlyel szociális alapon megkötött lakásbérleti szerződés maximum 5 évre megállapított, határozott időre szólhat. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a határozatlan idejű szerződéssel rendelkező bérlő lakáscseréjére. (2) A bérbeadónak a bérlő kérelmére indult eljárás során a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül meg kell állapítania, hogy a bérlő jövedelmi, vagyoni helyzete alapján változatlanul rászoruló személynek minősül-e. (3) Rászorultság fennállása esetén, a bérlő kérésére, a lakásbérleti szerződést - a lejárat napján, de legkésőbb azt követő 15 napon belül - újabb határozott időtartamra, 5 évre lehet meghosszabbítani a Képviselő-testület döntése alapján. (4) Ha a bérlő jövedelmi, vagyoni helyzete alapján nem minősül rászoruló személynek, akkor a határozott idő lejártával bérleti jogviszonya megszűnik, s a bérlakásból a vele együtt lakó személyekkel együtt ki kell költöznie, azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az Önkormányzatnak át kell adnia. Ennek elmulasztása esetén jogcímnélküli lakáshasználóvá válik. 4. A lakbér mértéke 11. § (1) A bérbeadó a rendelet 1. és 2. mellékletében közölt lakbérek alapján akkor köt bérleti szerződést, ha a lakbér összegét a jövőbeni bérlő elfogadja. (2) A bérleti szerződés külön kitételként tartalmazza, hogy a bérbeadó az önkormányzati rendelet módosítása esetén - a vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései alapján - jogosult a szerződés bérleti díjra vonatkozó részét egyoldalúan módosítani a következő naptári év január 01. napjával, de legalább az első módosított bérleti díjú hónapot megelőző 90 nappal. (3) Amennyiben a bérlő a módosított díjjal nem ért egyet, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) 6. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. (4) A bérlakások egyedi felújítását követően felül kell vizsgálni az adott lakás bérleti díját. Mind az egyedi lakásfelújítást követő, mind az évente végzett bérleti díj felülvizsgálat során a lakbérek értékállóságát biztosítani kell. 5. A felek jogai és kötelezettségei 12. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak arra vonatkozóan, hogy a) a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, b) a lakásban a bérlő elvégez olyan karbantartási, felújítási munkálatokat, mellyel a lakás műszaki állaga javítható, szinten tartható. (2) A létrejött megállapodásban tételesen rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, a kezdés és a befejezés időpontját és a mindkét fél által elfogadott szakértő által készített költségvetés szerinti bekerülési összeget, valamint tételes igazolt számlák alapján történő - elszámolás szabályait. (3) A bérlő ráfordításait lakbérének szüneteltetésével, vagy mérséklésével nyerheti vissza (lelakás). (4) Amennyiben a bérlő ráfordításainak teljes összegét a (3) bekezdés szerint nem tudja érvényesíteni - lejár a meghatározott időtartamú bérleti szerződése -, a fennmaradó összeget a bérbeadó a bérlő részére - a bérleti szerződés lejártát követő 8 napon belül egy összegben megtéríti. 13. § (1)A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy amennyiben a bérlőnek nem felel meg a lakásban lévő berendezés, felszerelés, burkolat, pedig egyébként az rendeltetésszerű állapotban van, a bérlő saját költségére elvégeztetheti a berendezés, felszerelés, burkolat cseréjét, felújítását, de annak költségeit a bérbeadó nem vállalja át. Az elvégzett munka végeredménye a lakás részét képezi, a lakásban marad a bérleti jogviszony megszűnését követően. (2) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakíthatja, korszerűsítheti. Bérbeadó a 5

költségeket csak akkor vállalhatja át, ha a lakás komfortfokozata ez által növekedett. Bérlő egyúttal vállalja a lakás új besorolásának megfelelő lakbér fizetését. Amennyiben a bérbeadó a korszerűsítési és átalakítási munkákhoz hozzájárult, a bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő igényt tarthat a megállapodásban foglalt értéknövelő beruházásai megtérítésére, a megállapodástól függően, de mindenképpen a bérlet megszűnésétől számított 1 éven belül, egy összegben. 14. § (1) A Bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtainak és ablakainak, valamint berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról. A lakbér rendeleti megállapítása e kötelezettség figyelembevételével történik. Ettől eltérő megállapodás esetén a Bérlő hozzájárul ahhoz, hogy lakbérét a Bérbeadó által elvégzett fenti munkák éves összegével emelten állapítsa meg az önkormányzat rendelete. (2) Kertes házban lakó bérlő köteles gondoskodni a lakáshoz tartozó melléképületnek és a kerítésnek az állag megóvásáról. Köteles az udvart, az épülethez tartozó közterületet és a járdát rendben tartani. (3) A bérlő kötelezettsége, hogy havonta igazolja a lakbér és a közüzemi szolgáltatások díjának megfizetését a befizetett számlák bemutatásával. 15. § (1) A lakás leadásakor kötelezően elvégzendő munkák az alábbiak: a) az átvételkori, vagy a bérbeadó hozzájárulása esetén a leadáskori állapotnak megfelelő falfestés, (meszelt, enyves, tapétás, stb.) b) fentiek szerinti mázolás, c) lakásberendezések kijavítása, d) lakáshoz tartozó helyiségek kiutaláskori állapotának megfelelő helyreállítása, (rendelő, gépjárműtároló és egyéb helyiségek) e) a közművek állagának, állapotának igazolás alapján történő átadása. (víz-, villany-, gázhálózat, stb. működőképes átadása) (2) A felek, akár a szerződéskötéskor, akár megszűnésekor megállapodhatnak abban, hogy a lakás visszaadásakor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, a kölcsönösen elfogadott bérlői költségtérítés fejében. (3) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egy alkalommal ellenőrzi. Az ellenőrzés időpontjáról a bérlőt legalább 8 nappal előbb, előzetesen írásban értesíteni kell. 16. § A lakást jogcím nélkül használó személy a használat első két hónapjában a rendelet szerinti lakbérnek megfelelő használati díjat, két hónap eltelte után 50 %-kal növelt összeget, ezt követően minden további eltelt két hónap után az előző díj 10 %-kal emelt összegét köteles megfizetni. 17. § Amennyiben a bérlő a szociális helyzet alapján bérbeadott bérlakás bérleti jogviszonyát cserelakás biztosítása nélkül felmondja 50.000.-Ft összegű pénzbeli térítésre tarthat igényt, ha a lakásbérleti jogviszonya legalább három évig fenn állt. 18. § (1) Önkormányzati bérlakás bérleti joga kizárólag másik lakásra cserélhető el abban az esetben, ha a lakástulajdonos vállalja a cserepartner bérlakására vonatkozó szerződési feltételeket. (2) A bérlők önkormányzati lakásuk bérleti jogát térítésmentesen elcserélhetik a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával. 19. § (1) A szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy - más jogszabályokban meghatározott kivételektől eltekintve - másik lakásban való elhelyezésére nem tarthat igényt. (2) A szociális intézményből elbocsátott személy, ha azt megelőző lakásbérleti jogviszonyáról az önkormányzat javára pénzbeli térítés ellenében mondott le, újabb bérlakás igénylése esetén csak szükséglakás igénylésére jogosult. (3) A szerződés megszűnését követő 30 napon belül a bérlő köteles a lakást kiüríteni és a lakásberendezéseket rendeltetésszerű állapotban a bérbeadónak visszaadni. 6. A lakbértámogatásra való jogosultság feltételei 20. § (1) Azt a szociális bérlakásban lakó bérlőt, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át nem haladja meg, kérelmére az önkormányzat lakbértámogatásban részesíti. (2) A lakbértámogatás havi összege: a) 2.000,-Ft, ha a lakbér mértéke a bérlő és a vele közös háztartásban élők összjövedelmének 20%-át eléri, vagy azt meghaladja. b) 1.000,-Ft, ha a lakbér mértéke a bérlő és a vele közös háztartásban élők összjövedelmének 10%-át meghaladja. (3) A megállapított lakbértámogatást az önkormányzat havonta, utólag a bérlő bankszámlájára utalja. (4) A képviselő-testület a lakbértámogatás megállapítására és folyósítására vonatkozó hatáskörét a polgármesterre átruházza.

6

7. Az önkormányzati lakások elidegenítése 21. § (1) A vételi jog gyakorlása esetén a vételár hátralékot és a Ptk.-ban meghatározott kamatait a vevők 15 év alatt havi egyenlő részletekben kötelesek megfizetni. A megvásárolt, de még ki nem fizetett lakás elidegenítéséhez az eladó abban az esetben köteles hozzájárulni, ha a jogviszonyba belépő személy az adósságot átvállalja. (2) A vételár 5 %-ának megfelelő összegű árengedményt kap az a vevő, aki vállalja a vételár teljes összegű kiegyenlítését a szerződés aláírásakor. (3) Aki a (2) bekezdésben vállalt kötelezettségének nem tett eleget, annak az (1) bekezdésben körülírt kamattal növelt összeget kell megfizetnie a teljes vételárhátralékra. (4) Aki a szerződésben vállalt kötelezettségeit megszegi, az a kedvezményeket elveszíti, és a vételárhátralék Ptk.ban meghatározott kamattal egy összegben válik esedékessé. 22. § Az a bérlő, aki az elővásárlási jog alapján vásárolja meg a bérlakását, arra a Ptk. idevonatkozó rendelkezései az irányadók. 23. § (1) Az eladási ár alapja a szakértői becslés, amelytől lefelé csak második pályáztatás (licitálás) esetén lehet eltérni, amennyiben az első eredménytelen volt. (2) Az adásvételi szerződés megkötésére, a bérbeadásra egyébként kijelölő szerv jogosult. 24. § Az önkormányzati bérlakás állomány növelését szolgáló központi költségvetési előirányzatból kialakított önkormányzati tulajdonú bérlakás a használatbavételtől számított 20 évig nem idegeníthető el. 6. Záró Rendelkezések 25. § (1) Ez a rendelet 2016. július 1. napján lép hatályba. (2) Hatályát veszti 7/2001. (VIII. 31.) önkormányzati rendelet. 1. melléklet a /2016. (…. .) önkormányzati rendelethez Költségalapú bérlakások 1

A Bérlakás címe

2 3 4 5 6 7 8 9

Dózsa Gy. u. 30. Dózsa Gy. u. 32. Dózsa Gy. u. 34. 7. Dózsa Gy. u. 38. Petőfi u.17/1 Petőfi u.17/2 Petőfi u.17/3 Petőfi u.17/4

1

A Bérlakás címe

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

Kossuth L. u. 10. Kossuth L. u. 37. Csárda u. 7. Csárda u. 9. Csárda u. 11. Csárda u. 7/2/A Csárda u. 7/2/B Jókai u. 2/A Petőfi u. 2. Dózsa Gy. u. 19/4 Falutelep köz 3. Arany J. u. 18.

B Komfort-fokozat

C m²

D Lakbér összege Ft/hó összkomfort 51,43 11.600 összkomfort 51,43 11.600 összkomfort 51,43 11.600 összkomfort 51,43 11.600 összkomfort 74,99 20.550 összkomfort 41,5 11.400 összkomfort 40,41 11.100 összkomfort 61,49 16.800 2. melléklet a /2016. (…...) önkormányzati rendelethez Szociális alapú bérlakások B C D Komfort-fokozat m² Lakbér összege Ft/hó komfortos 70 7.000 összkomfort 79,25 13.200 összkomfort 68 11.400 összkomfort 76,04 12.700 komfortos 60 6.000 komfortos 38,15 3.815 komfortos 38,15 3.815 összkomfort 37 6.200 komfortos 50 5.000 összkomfort 78 13.000 összkomfort 71,09 11.900 összkomfort 77,39 13.300 BÉRLETI SZERZŐDÉS ÖNKORMÁNYZATI BÉRLAKÁSOKRA

1. függelék

amely létrejött egyrészről Csárdaszállás Községi Önkormányzata, mint bérbeadó (5621 Csárdaszállás, Petőfi u. 17., adószám. 15725572-2-04, képviseli: Petneházi Bálintné polgármester, továbbiakban: bérbeadó), 7

másrészről Név: ………………………………………………………… (Leánykori név: ) ………………………………………………………… Szül. helye: , idő: ………………………………………………………… Anyja neve: . ………………………………………………………… mint bérlő, valamint Név: ………………………………………………………… (Leánykori név: ) ………………………………………………………… Szül. helye: , idő: ………………………………………………………… Anyja neve: . ………………………………………………………… mint bérlőtárs (továbbiakban: bérlő, bérlőtárs) között Csárdaszállás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete ……………………számú határozata alapján az alulírt napon és helyen az alábbi feltételek mellett: 1.) Szerződő felek rögzítik, hogy a bérbeadó kizárólagos tulajdonát képezi a Csárdaszállás, …………….. ( emelet/ajtó ) szám alatt található ………m² területű lakásingatlan. A lakás helyiségei: …………………………………………………………………………….. A lakáshoz tartozó kizárólagos használatú helyiségek: ………………………………………………………………………………………………….. A lakáshoz tartozó közös használatú helyiségek: ………………………………………………………………………………………………….. A lakás komfortfokozata:………………………………………………………………………. 2.) Bérbeadó bérbe adja, bérbevevő pedig bérbe veszi határozott - 5 éves - időtartamra az 1. pontban részletesen meghatározott lakásingatlant. 3.) Szerződő felek megállapodnak, hogy az 1. pont szerinti lakás bérleti díja:…… Ft/hó, mely összeget a bérlő tárgy hónap 15. napjáig köteles A Bérbeadó pénztárába készpénzben megfizetni. A bérleti díj a közüzemi és egyéb költségek viselését nem foglalja magában. 4.) A bérbeadó az önkormányzati rendelet módosítása esetén - a bérlők kiértesítését követő 90 nap elteltével jogosult a szerződés bérleti díjra vonatkozó részét egyoldalúan módosítani a következő naptári év január 01. napjával, de legalább az első módosított bérleti díjú hónapot megelőző 90 nappal.

5.) Bérlő tudomásul veszi, hogy a bérleti díjon felül a Bérlő fizeti a lakás közüzemi díjait, a közös költségeket, valamint a bérlet tartama alatt esetleg felmerülő egyéb (pl. adó) terheket. 6.) Bérlő köteles a bérlakás tekintetében a Bérbeadó kedvezményezezetti megjelölésével a Bérbeadó által megkötött biztosítás összegét megfizeti. Jelen összeget a Bérlő a bérleti díjon felül minden hónapban köteles megtéríteni. 7.) Szerződő felek rögzítik, hogy a jelen bérleti szerződés mellékletét képezi az ingatlanban található felszerelés, berendezési és egyéb ingóságok listája, melynek aláírásával bérlő azok hiánytalan átvételét elismeri. 8.) Szerződő felek megállapodnak, hogy az ingatlan birtokba bocsátásra ……. napján kerül sor. 9.) Bérleti díjfizetési kötelezettség 20…. év ……………..hó ……napjától áll fenn. 10.) Bérlő az ingatlanban bármilyen összegű és tárgyú átalakítási munkára, beruházásra csak és kizárólagosan a bérbeadó előzetes hozzájárulását követően jogosult. Az engedély nélkül elvégzett beruházások, átalakítások vonatkozásában minden kárveszélyét a bérlő köteles viselni. Az engedély nélkül végzett beruházás súlyos szerződésszegésnek minősül, melyet bérlő jelen szerződés aláírásával is elfogad és tudomásul vesz. 11.) Bérlő az 1 .pont szerinti ingatlant albérletbe nem adhatja. 12.) Bérbeadó köteles: - a bérlemény rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő átadására - az épület karbantartásáról, központi berendezéseinek állandó üzemképességéről, a közös használatra szolgáló helyiségek állagában és berendezésében keletkezett hibák megszűntetéséről gondoskodni - az életveszélyt okozó, épület állagát veszélyeztető vagy a lakás, a szomszédos lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó hibák elhárításáról haladéktalanul intézkedni, - azonnali beavatkozást nem igénylő hibák esetében az épület karbantartása vagy felújítása során eljárni, - bérlő helyett és költségére elvégeztetett munkák költségének számla és fizetési felhívás melletti érvényesítése, továbbá kieső bérleti díjjal egyező mértékű használati díj igénylése, - jogcím nélküli használat esetén a lakás kiürítésére vonatkozó eljárás haladéktalan megindítására és ezzel összefüggésben használati díj - R. 19. § -ában meghatározott összeg - érvényesítése - befogadó nyilatkozat, lakáscseréhez hozzájárulás megadása. Bérlő köteles: - a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról való gondoskodás azon időpontban és olyan módon, ahogyan azt a lakás, ill. a lakásberendezések állapota szükségessé teszi, - az általa vagy vele együtt lakó személyek magatartása miatt a lakásban vagy az épület központi berendezéseiben keletkezett hiba haladéktalan kijavítása, bérbeadói felszólítás alapján a kár megtérítése, - az épület karbantartásával kapcsolatosan elvégzendő munkák tűrése, amennyiben az nem eredményezi a lakás megsemmisülését, - negyedévente igazolja a lakbér és közüzemi szolgáltatások díjának megfizetését. 13.) Bérlővel együtt költöző (név, személyes adatok): …………………………………………………………………………………………………………………………………………………… 8

14.) A szerződést kötő feleknek tudomásuk van arról és magukra nézve kötelezőnek fogadják el, hogy: - a lakásbérleményben a bérbeadó hozzájárulása nélkül bérlő, bérlőtárs más személyt nem fogadhat be az alábbiak kivételével: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, élettárs. - beköltözött házastárs csak akkor válik bérlőtárssá, amennyiben a bérbeadóval erre vonatkozóan bérlőtársi szerződés is megkötésre kerül, - a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül nem érvényes a bérlő által kötött tartási szerződésnek a lakásbérleti jogviszony folytatására vonatkozó kikötése. 15.) Szerződő felek rögzítik, hogy a jelen bérleti szerződés a határozott időtartam elteltével megszűnik. Bérlő a szerződés megszűnésekor cserelakásra vagy más kártalanításra nem tarthat igényt. .) Felek a bérleti szerződést bármikor írásban felmondhatják. A felmondás a hónap utolsó napjára szólhat azzal, hogy a felmondási idő nem lehet kevesebb 90 napnál. 16.) Szerződő felek rögzítik, hogy bérbeadó az ingatlan azonnali hatályú felmondására jogosult a bérlő súlyos szerződésszegése esetén. Ilyen magatartás különösen ha: - a bérlemény bérlője vagy általa engedett használat során a használó olyan magatartást tanúsít, mellyel súlyosan sérti az együttélés normáit, veszélyezteti az ingatlan és berendezéseinek állagát, állapotát, értékét. - a bérlő bérbeadó engedélye nélkül arra jogosulatlan személynek enged használatot illetve ilyen személyt az ingatlanba befogad. - a bérleményt albérletbe adja. - közüzemi szolgáltatások díjának nem fizetése miatt. 17.) Bérlő az ingatlant a szerződés megszűnését követő 30 napon belül köteles kiürített, birtokba bocsátás kori állapotnak megfelelő állapotban - a rendeltetésszerű használat miatti értékcsökkenést figyelembe véve - azt visszaadni. 18.) Bérlő és bérlőtárs jelen szerződésben foglalt kötelezettségeik teljesítésével kapcsolatban bérbeadó felé egyetemleges felelősséggel tartoznak. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk., a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény és Gyomaendrőd Város Önkormányzat rendeletében foglaltak irányadóak. Gyomaendrőd, .............................................................. Bérbeadó részéről: Bérlő, bérlőtárs részéről: _____________________________ ___________________________ bérbeadó bérlő, bérlőtárs Határidők, felelősök: Határidő: azonnal

9

2. napirendi pont ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2016. május 24-i ülésére Tárgy: Készítette: Előterjesztő:

Tájékoztató Csárdaszállás Községi Önkormányzat 2016. I. negyedévi költségvetésének teljesítéséről Ugrainé Gróf Éva Petneházi Bálintné polgármester

Tisztelt Képviselő-testület! Csárdaszállás Községi Önkormányzat képviselő-testülete elfogadta 2016. évi költségvetéséről szóló 2/2016. (II.12.) önkormányzati rendeletét. A 2016. évi költségvetés módosítására nem került sor. Az Önkormányzat bevételei és kiadásai a 2016. I. negyedévi teljesítés adatai alapján az alábbiak szerint alakultak: Adatok ezer forintban Teljesítés Megnevezés 2016. terv 2016. mód Ei Teljesítés % I-III. hó Bevételek Intézményi működési bevétel 4750 4750 1981 41,7 Önkormányzati lakások lakbér bevétele 2200 2200 516 23,1 Működési célú támogatás, kölcsön államháztartáson belülről 50455 50455 15026 29,8 Működésre átvett pénzeszköz államháztartáson kívülről 80 80 0 0,0 Iparűzési adó 18000 18000 11231 62,4 Építmény adó 2600 2600 1633 62,8 Magánszemélyek kommunális adója 660 660 384 58,2 Pótlékok, birságok bevétele 100 100 16 16,0 Gépjármű adó 1300 1300 129 9,9 Szabálysértési bírság 0 0 0 0,0 Mezőőri járulék bevétele 2000 2000 2 0,1 Jövedéki adó 0 0 1 0,0 Igazgatás szolg. díj 0 0 0 0.0 Közhatalmi bevételek összesen 24660 24660 13396 54,3 Önkormányzatok működési költségvetési támogatása 6725 6725 1945 28,9 Működési bevételek összesen 88870 88870 32864 36,9 Felhalmozási bevétel, tárgyi eszköz ért. stb. 0 0 0 0,0 Felhalmozási célú támogatás, kölcsön államháztartáson belülről 0 0 0 0,0 Felhalmozási célra átvett pénzeszközök 200 200 39 19,5 Önkormányzatok felhalmozási költségvetési támogatása 0 0 0 0 Felhalmozási bevételek összesen 200 200 39 19,5 Finanszírozási bevétel-működési célú 50.903 50.903 0 0,0 Finanszírozási bevétel-felhalmozási célú 0 0 0 0 Tárgyévi bevételek összesen 139.973 139.973 32903 23,5 Kiadások Személyi juttatás 42.927 42.927 10164 23,6 Munkaadókat terhelő járulék 6.845 6.845 1612 23,5 Dologi kiadás 26.876 26.876 3219 11,9 Működési célú támogatásértékű kiadás 7600 7600 1272 16,7 Működési célú pénze. átadás államháztartáson kívülre 800 800 0 0,0 Működési célú tartalék 27018 27.018 0 0 Ellátottak pénzbeli ellátása 2030 2030 185 6,1 Működési kiadás összesen 114.096 114.096 16452 14,4 Felújítás 0 0 0 0,0 Beruházás 24819 24.819 703 2,8 Egyéb felhalmozási kiadás 800 800 0 0,0 Felhalmozási kiadás összesen 25619 25.619 703 2,7 Finanszírozási kiadások 258 258 258 100,0 Tárgyévi kiadások összesen 139.973 139.973 17.413 12,4 10

Csárdaszállás Községi Önkormányzat a 2016. évi költségvetés bevételének előirányzatát a 2016. I. negyedéves időszakában 23,5 %-ban teljesítette, mely az időarányoshoz képest 1,4 %-kal alacsonyabb, kiadásait 15,4 %-ban, az időarányostól 12,6 %-kal alacsonyabb szinten teljesítette. Az Önkormányzat bevételeinek alakulása: Az Önkormányzat működésének bevétele 36,9 %-ban teljesült. Az Önkormányzat működésének költségvetési támogatása 28,9 %-os szinten realizálódott. 2016. évben az Önkormányzatnak a település üzemeltetési kiadásokhoz kapcsolódó állami támogatása csökkentett összegű. Az Önkormányzat segélyezéshez kapcsolódó szociális támogatásban nem részesült a 2015. évi adóerő-képesség 1 főre jutó összege miatt. A kulturális feladathoz kapcsolódó állami támogatás, a falugondnoki szolgálat illetve a gyermekétkeztetéshez kapcsolódó szociális támogatás 28,0 %-a került átutalásra az önkormányzat számlájára A települési önkormányzat közhatalmi bevételei 54,3 %-ban teljesültek. A mezőőri járulék teljesítése a 2015. évről áthúzódó bevételeket tartalmazza, a 2016. évi fizetési kötelezettség teljesítését a rendelet 2016. II. félévében szeptember 15-ig írja elő. Adóbevételek teljesülése: Az adóbevételek teljesülését az alábbi táblázat mutatja be: Éves módosított terv ezer I-III. hó bevétele ezer Teljesülés %- Eltérés az időarányos tervtől, ezer Adónem Ft Ft a Ft Építményadó 2.600 1.633 62,8 333 Kommun. adó 660 384 58,2 54 Iparűzési adó 18.000 11.231 62,4 2.231 Gépjárműadó 1.300 129 9,9 521 Pótlék és 100 16 16,0 -34 bírság Összesen: 22.660 13.393 59,1 2.063 A helyi adóbevételek vonatkozásában a tervezett bevétel időarányos összege 50%-os, ugyanis 2016. március 16.-ig kellett teljesítenie az adózóknak a 2016. I. félévre eső adókötelezettségüket. Az adóbevételek a tervezetthez képest 59,1 %-ban teljesültek, mely 2.063 ezer forinttal több, mint az időarányos tervezett éves bevétel. Gépjárműadóban az adószámlán lévő egyenleg 2016. március 31.-én 1.965 ezer Ft, melynek 40 %-a szintén önkormányzatunkat illeti. A ténylegesen realizálódott bevétel 40 %-a 786 ezer Ft összegben 2016. április 8-án lett átvezetve az önkormányzat számlájára. Így gépjárműadónál a tényleges teljesülés 915 ezer Ft, ami 70,4 %-os teljesülést jelent. A hátralékok alakulását az alábbi táblázat szemlélteti: ezer Ft Nyitó hátralék Nyitó hátralékból még Folyó évi hátralék Összes hátralék Adónem 2016.01.01. fennáll 2016.03.31. keletkezése 2016.03.31. 2016.03.31. Építményadó 7.294 7.292 3.727 11.019 Kommunális 1.022 959 309 1.268 adó Iparűzési adó 30.920 28.922 1.863 30.785 Gépjárműadó 1.602 1.546 748 2.294 Pótlék 33.836 33.823 321 34.144 Bírság 6.476 6.476 0 6.476 Összesen: 81.150 79.018 6.968 85.986 Június végéig 4.836 ezer Ft-tal nőtt a 2016. év elején fennálló adóhátralék összege. A hátralékos adótartozások jelentős részét képezik a csőd- és felszámolási eljárás alá került vállalkozások tartozásai 71.884 ezer Ft összegben. 2016. I. negyedév végén 83,6 % volt, ezen vállalkozások tartozásainak aránya az összes hátralékon belül. Ezt főleg egy felszámolás alá került vállalkozás hátraléka okozza. Ezeknek a tartozásoknak a behajtására adóhatóságunknak már nincs lehetősége, azokból megtérülésre csak a felszámolási eljárás során van reményünk. A fennmaradó 14.102 ezer Ft összegű hátralék adóhatóságunk által behajtható, rendszeres behajtási cselekmény útján jelentősen csökkenthető. Az Önkormányzat saját működési bevételei 35,9 %-ban teljesültek. A Start munkaprogram keretében megtermelt mezőgazdasági késztermékek értékesítésének bevétele 11,6 %-ban teljesült. Az önkormányzat bérleti díj bevétele 60,7 %-ban, az önkormányzati lakások lakbérbevétele 23,4 %-ban, időarányos szinten alakult. A működési célú támogatás értékű bevétel 29,8 %-ban teljesült. A mezőőri szolgálat működésére nyújtott támogatás időarányosan alakult. Az Önkormányzatnak 2015. évi gazdálkodása során 50.903 ezer Ft összegű költségvetési maradványa keletkezett, mely összeg a település 2016. év költségvetési pozícióját pozitívan befolyásolja. Az önkormányzat maradványa a 2016. évi költségvetésében részben tartalékként szerepel, illetve 2016. évi tervezett fejlesztési kiadás saját erejét képezi. 2016. I. negyedévben felhasználás nem történt. Az Önkormányzat kiadásainak alakulása: 11

Az Önkormányzat kiadásai a tervezetthez képest 12,4 %-ban, a működési kiadások 14,4 %-ban, a tervezett felhalmozási kiadások 2,7 %-ban teljesültek. A működési kiadásokon belül a személyi juttatás 23,6 %-ban került kifizetésre. A munkaadókat terhelő járulék 23,5 %-ban teljesült. A közfoglalkoztatás keretében a munkáltatót 50%os járulékkedvezmény illeti meg továbbra is. A dologi kiadások tervezett előirányzatából 11,9 %-a lett felhasználva. A működési célú támogatásértékű kiadás 16,7 %-ban teljesült. Ezen kiadás egyrészt a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal felé 1260 ezer Ft összegű - Csárdaszállást érintő - általános működési kiadás 2015. évi elszámolásához kapcsolódó kiegészítés átutalása, másrészt a 2015. évi egyes jövedelempótló támogatások kifizetéséhez kapcsolódó kiegészítő támogatás elszámolásából adódó 12 ezer Ft összegű állami költségvetés részére történő visszafizetés. Az önkormányzatnak a közfoglalkozás 4 program keretében 34 fő foglalkoztatására volt lehetősége a 2015. évben kezdődő programok 2016. február 29.-ig áthúzódó feladatai megvalósításában. A közfoglalkoztatási mintaprogram keretében 18 fő mezőgazdasági tevékenységet végzett. A hosszabb időtartamú közfoglalkozásban 4 fő vett részt. A kistérségi startmunka belvíz programjában 6 fő foglalkozására, a kistérségi startmunka közút programjában szintén 6 fő foglalkozására került sor. A foglalkoztatás támogatása 100%-ban történik (kivéve a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás, amely 80%-os), nem igényel önkormányzati saját erőt. A fejlesztési kiadások 2,7 %-ban teljesültek 703 ezer Ft összegben. A felújításra nem került sor. A fejlesztési kiadások 703 ezer Ft összegben merültek fel. A Kisezüst út terv felülvizsgálata 650 ezer Ft + 27 % ÁFA összegben került kifizetésre, illetve 53 ezer Ft összegben falitükröt vásárolt az önkormányzat a Művelődési Házba. Csárdaszállás Község Önkormányzatának 2016. évi gazdálkodása rendezett, bevételei folyamatosan biztosítják az önkormányzat működéséhez szükséges forrást Az Önkormányzat 2016. március 31.-én 70.814 ezer Ft pénzeszközzel rendelkezett. Kérem a tisztelt Képviselő-testületet a település költségvetésének 2016. I. negyedévi teljesítéséről szóló beszámolót tárgyalja meg és a döntési javaslatot fogadja el.

Döntési javaslat "Tájékoztató Csárdaszállás Községi Önkormányzat 2016. I. negyedévi költségvetésének teljesítéséről" Tervezett döntéstípus: határozat Tervezett ágazati besorolás: költségvetés A Képviselő-testület a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt. Csárdaszállás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a település 2016. évi költségvetésének I. negyedévi teljesítéséről készült tájékoztatót elfogadja. Határidők, felelősök: Határidő: azonnal

12

3. napirendi pont ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2016. május 24-i ülésére Tárgy: Készítette: Előterjesztő: Véleményező bizottság:

Információs rendszer biztonságot szolgáló fejlesztés Megyeri László Petneházi Bálintné polgármester Ügyrendi és Pénzügyi Ellenőrző Bizottság

Tisztelt Képviselő-testület! Toldi Balázs Gyomaendrőd Város Polgármestere levélben keresett meg, hogy Gyomaendrőd Város Önkormányzata önerőből fejleszti Gyomaendrődön az önkormányzat hivatali informatikai rendszerét. A fejlesztést többek között az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvényben előírt biztonsági követelményeknek való megfelelés is szükségessé tette. A központi kiszolgáló korszerűsítése mellett tervezik az internet felőli védelmet is megerősíteni az úgynevezett „tűzfal” védelem kiépítésével. Az internet felőli védelem kiépítésénél most lehetőségünk van társulnunk a saját hivatalunk védelmének megteremtése érdekében. Ha mi is csatlakozunk a a fejlesztési folyamathoz, akkor egy közös hivatal szintű védelmi vonalat tudunk úgy megvalósítani, hogy az egyes hivatali rendszerek úgy kerülnek megvédésre a külső támadásoktól, hogy azok logikailag egy közös védelmi vonal mögött fognak elhelyezkedni. Ehhez az szükséges, hogy Csárdaszálláson is letelepítésre kerüljenek azok a műszaki berendezések, amelyek egymással és a Polarnet Kft. internet szolgáltatói központjában elhelyezendő biztonsági berendezéssel egy zárt védelmi rendszert alkothassanak. Ezek az eszközök a tűzfal szolgáltatás mellett biztosítani tudják azt a titkosított kommunikációs csatornát is, amelyen keresztül a községi munkaállomások nagy biztonsággal tudnak felcsatlakozni a gyomaendrődi kiszolgáló számítógépre a közösen használt programok és adatok elérése érdekében. A gyomaendrődi fejlesztést természetesen Gyomaendrőd Város Önkormányzata finanszírozza. Amennyiben mi is csatlakozni kívánunk a közös tűzfal védelmi rendszer kiépítéséhez, akkor a központi elem bennünket érintő költségeit és a nálunk elhelyezésre kerülő eszközöket kell megfinanszíroznunk. A közös információs rendszer biztonsági beruházás során az internet szolgáltatói oldal központi berendezésének reánk eső részét, valamint a csárdaszállási hivatalban elhelyezésre kerülő berendezés és szoftverei mellett az internet kijárat védelmének és a belső vonalak védelmének üzembe helyezése költségeivel kell számolni. A reánk eső költségek összege nettó 290.000.- forintra tervezhető. Ezen túl évente ~20.000.- forint szoftverfrissítési díjjal is számolni kell. Javaslom, hogy csatlakozzunk az információs rendszer biztonságot célzó beruházáshoz és a 2016. évi tartalék terhére irányozzunk elő 400 ezer forint keretösszeget. Döntéshozói vélemények Ügyrendi és Pénzügyi Ellenőrző Bizottság Döntési javaslat "Információs rendszer biztonságot szolgáló fejlesztés" Tervezett döntéstípus: határozat Tervezett ágazati besorolás: beruházás A Képviselő-testület a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt. Csárdaszállás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete csatlakozik Gyomaendrőd Önkormányzatának a közös önkormányzati hivatal egységes információs rendszer biztonságot célzó, külső határvédelmi rendszer védelmét megvalósító beruházásához. A csárdaszállási hivatali kirendeltség védelmi rendszerének fejlesztéshez a 2016. évi tartalék terhére 400.000.- forint keretösszeget irányoz elő. Határidők, felelősök: Határidő: azonnal

13

4. napirendi pont ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2016. május 24-i ülésére Tárgy: Készítette: Előterjesztő:

Csárdaszállásért Közalapítvány Alapító Okiratának a módosítása. Tímár Teréz Petneházi Bálintné polgármester

Tisztelt Képviselő-testület! Csárdaszállásért Közalapítvány Alapító Okiratának felülvizsgálata szükségessé vált a PTK. rendelkezései miatt. Dr. Varga Imre ügyvéd urat kértük fel az Alapító Okirat felülvizsgálatára és a módosításának előkészítésére. Az alapító okirat módosításának tervezete valamint a módosítást követő egységes szerkezetű szövegjavaslata is elkészült Dr. Varga Imre ügyvéd által. Az alapító a közalapítvány alapító okiratát az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelően az alábbiak szerint módosítja. 1. Az alapító okirat bevezetésében és 3. pontjában az alapító megnevezése „Csárdaszállás Községi Önkormányzat"-ra módosul, valamint e pont kiegészül a következő rendelkezéssel: „Az alapító az Alapítványt határozatlan időtartamra létesítette." 2. Az alapító okirat 6. pontjának első mondata kiegészül az alábbi szöveggel: „…készpénz, értéket megtestesítő dolog, vagyon értékű jog vagy tevékenysége felajánlásával. " Kiegészül továbbá a 6. pont az alábbi rendelkezéssel: „Az alapítványhoz csatlakozó alapítói jogokat nem gyakorol." 3. Az alapító okirat 7. és 9. pontjában a kuratóriumra mint kezelő szervre való utalás „ügyvezető" szervre módosul. 4. Az alapítóokirat 8. pontja az alábbiak szerint módosul: Az Alapítvány megszűnése esetén az alapítványi vagyon – de legfeljebb az alapító által az alapítványnak juttatott vagyon – az alapítóra (illetve jogutódjára) száll vissza, amelyet az köteles az Alapítvány céljához hasonló célra fordítani és erről a nyilvánosságot tájékoztatni. 5. Az alapító okirat 9. pontja kiegészül az alábbi rendelkezésekkel: „A kuratórium tagjai a tevékenységüket díjazás nélkül végzik, de a közalapítvány érdekében kifejtett tevékenységük kapcsán felmerült költségeik megtérítésére igényt tarthatnak. A kuratórium tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a kuratórium tagja jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A kuratórium tagja ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet a kuratórium tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. A kuratórium tagja az ügyvezetési tevékenysége során a közalapítványnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a közalapítvánnyal szemben. Ha a kuratórium tagja e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a kuratórium tagja a közalapítvánnyal egyetemlegesen felel. A kuratóriumi tagság megszűnhet: a) visszahívással; b) lemondással; c) a kuratóriumi tag halálával; d) a kuratóriumi tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; e) a kuratóriumi taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. A kuratórium tagjait az alapítványi cél megvalósításának közvetlen veszélyeztetése esetén az alapító hívhatja vissza. A kuratóriumi tag tisztségéről bármikor, indokolás nélkül, írásban lemondhat. Az írásbeli lemondást az alapítóknak kell benyújtani, illetve megküldeni." 6. Az alapító okirat 10. pontja kiegészül az alábbi rendelkezésekkel: „A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a kuratóriumi tagokra vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a kuratórium tagja. A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A 14

felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak. A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a kuratóriumi tagság megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a kuratórium elnökéhez intézi." 7. Az alapító okirat 11. pontja kiegészül az alábbi rendelkezésekkel: „…, ideértve az alapítvány munkavállalóival szemben a munkáltatói jogok gyakorlását. A képviseleti jogot a kuratórium elnöke (akadályoztatása esetén az alelnöke) önállóan, általános terjedelemben gyakorolja." 8. Az alapító okirat 12. pontja törlésre kerül. 9. Az alapító okirat 13. pontjából törlésre kerül a „Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt." szövegrész, valamint e pont kiegészül az alábbi rendelkezésekkel: A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1. § 1. pontjában felsoroltak) a határozat alapján kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. Nem minősül előnynek a közalapítvány cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás. 10. Az alapító okirat 14. pontjából törlésre kerül a „Szavazategyenlőség esetén a Felügyelő Bizottság elnöke dönt." szövegrész. 11. Az alapító okirat 16. pontjának utolsó szava az „összehívni" szóra módosul. 12. Az alapító okirat 19. pontja kiegészül az alábbi szövegrésszel: „…, mely azonban nem veszélyeztetheti az Alapítvány célját". 13. Az alapító okirat 20. pontjának első mondata az alábbiak szerint egészül ki: Az Alapítványi célokat az Alapítvány közvetlenül vagy más, pályázat útján kiválasztott személyek bevonásával valósítja meg. 14. Az alapító okirat 25. pontja törlésre kerül. 15. Az alapító okirat 26. pontjából törlésre kerül a „személy jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásról szóló 1996. évi CXXXVI. törvény 4. § (2) bekezdés g.) pontja alapján" szövegrész. Az alapító okirat módosítás az alapító 2016. május 25. napján kelt határozata alapján készült, az alapító okirat jelen módosítással nem érintett részei változatlanul hatályban maradnak. Kérem a tisztelt Képviselő-testülettől az előterjesztés megtárgyalását és a döntési javaslatok elfogadását. 1. döntési javaslat "Alapító Okirat módosítása" Tervezett döntéstípus: határozat Tervezett ágazati besorolás: ügyrendi, napirendi kérdések A Képviselő-testület a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt. Csárdaszállás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Csárdaszállásért Közalapítvány alapító okiratának a módosítását az alábbiak szerint fogadja el: 1. Az alapító okirat bevezetésében és 3. pontjában az alapító megnevezése „Csárdaszállás Községi Önkormányzat"-ra módosul, valamint e pont kiegészül a következő rendelkezéssel: „Az alapító az Alapítványt határozatlan időtartamra létesítette." 2. Az alapító okirat 6. pontjának első mondata kiegészül az alábbi szöveggel: „…készpénz, értéket megtestesítő dolog, vagyon értékű jog vagy tevékenysége felajánlásával. " Kiegészül továbbá a 6. pont az alábbi rendelkezéssel: „Az alapítványhoz csatlakozó alapítói jogokat nem gyakorol." 3. Az alapító okirat 7. és 9. pontjában a kuratóriumra mint kezelő szervre való utalás „ügyvezető" szervre módosul. 4. Az alapítóokirat 8. pontja az alábbiak szerint módosul: Az Alapítvány megszűnése esetén az alapítványi vagyon – de legfeljebb az alapító által az alapítványnak juttatott vagyon – az alapítóra (illetve jogutódjára) száll vissza, amelyet az köteles az Alapítvány céljához hasonló célra fordítani és erről a nyilvánosságot tájékoztatni. 5. Az alapító okirat 9. pontja kiegészül az alábbi rendelkezésekkel: „A kuratórium tagjai a tevékenységüket díjazás nélkül végzik, de a közalapítvány érdekében kifejtett tevékenységük kapcsán felmerült költségeik megtérítésére igényt tarthatnak. A kuratórium tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a kuratórium tagja jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető 15

tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A kuratórium tagja ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet a kuratórium tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. A kuratórium tagja az ügyvezetési tevékenysége során a közalapítványnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a közalapítvánnyal szemben. Ha a kuratórium tagja e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a kuratórium tagja a közalapítvánnyal egyetemlegesen felel. A kuratóriumi tagság megszűnhet: a) visszahívással; b) lemondással; c) a kuratóriumi tag halálával; d) a kuratóriumi tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; e) a kuratóriumi taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. A kuratórium tagjait az alapítványi cél megvalósításának közvetlen veszélyeztetése esetén az alapító hívhatja vissza. A kuratóriumi tag tisztségéről bármikor, indokolás nélkül, írásban lemondhat. Az írásbeli lemondást az alapítóknak kell benyújtani, illetve megküldeni." 6. Az alapító okirat 10. pontja kiegészül az alábbi rendelkezésekkel: „A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a kuratóriumi tagokra vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a kuratórium tagja. A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak. A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a kuratóriumi tagság megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a kuratórium elnökéhez intézi." 7. Az alapító okirat 11. pontja kiegészül az alábbi rendelkezésekkel: „…, ideértve az alapítvány munkavállalóival szemben a munkáltatói jogok gyakorlását. A képviseleti jogot a kuratórium elnöke (akadályoztatása esetén az alelnöke) önállóan, általános terjedelemben gyakorolja." 8. Az alapító okirat 12. pontja törlésre kerül. 9. Az alapító okirat 13. pontjából törlésre kerül a „Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt." szövegrész, valamint e pont kiegészül az alábbi rendelkezésekkel: A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1. § 1. pontjában felsoroltak) a határozat alapján kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. Nem minősül előnynek a közalapítvány cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás. 10. Az alapító okirat 14. pontjából törlésre kerül a „Szavazategyenlőség esetén a Felügyelő Bizottság elnöke dönt." szövegrész. 11. Az alapító okirat 16. pontjának utolsó szava az „összehívni" szóra módosul. 12. Az alapító okirat 19. pontja kiegészül az alábbi szövegrésszel: „…, mely azonban nem veszélyeztetheti az Alapítvány célját". 13. Az alapító okirat 20. pontjának első mondata az alábbiak szerint egészül ki: Az Alapítványi célokat az Alapítvány közvetlenül vagy más, pályázat útján kiválasztott személyek bevonásával valósítja meg. 14. Az alapító okirat 25. pontja törlésre kerül. 15. Az alapító okirat 26. pontjából törlésre kerül a „személy jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásról szóló 1996. évi CXXXVI. törvény 4. § (2) bekezdés g.) pontja alapján" szövegrész. Az alapító okirat módosítás az alapító 2016. május 24. napján kelt határozata alapján készült, az alapító okirat jelen 16

módosítással nem érintett részei változatlanul hatályban maradnak. Határidők, felelősök: Határidő: azonnal 2. döntési javaslat "Alapító Okirat egységes szerkezetben" Tervezett döntéstípus: határozat Tervezett ágazati besorolás: ügyrendi, napirendi kérdések A Képviselő-testület a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt. Csárdaszállás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Csárdaszállásért Közalapítvány egységes szerkezetbe foglalt Alapító Ookiratát az alábbiak szerint fogadja el: Csárdaszállásért Közalapítvány Alapító Okirata (egységes szerkezetben) Csárdaszállás Községi Önkormányzat a Köz java érdekében szabad elhatározásból az alábbi alapítványt teszi: I. Alapvető rendelkezések 1.) Az Alapítvány neve: CSÁRDASZÁLLÁSÉRT KÖZALAPÍTVÁNY (Továbbiakban a rövidített neve: Alapítvány) 2.) Az Alapítvány székhelye: Csárdaszállás Petőfi utca 17. 3.) Az Alapítványt tevő (alapító): Csárdaszállás Községi Önkormányzat Az alapító az Alapítványt határozatlan időtartamra létesítette. 4.)Az Alapítvány céljára rendelt vagyon 50.000,- Ft azaz Ötvenezer forint, melyet az Alapító bocsájt rendelkezésre. A vagyon felhasználásának módjáról az alapító okirat III. fejezete rendelkezik. 5.) Az Alapítvány célja: hogy Csárdaszállás Község lakosainak érdekében elősegítse és szolgálja az egészségügyi, szociális, kulturális, oktatási, a sport, vallási, és hitéleti az öregekkel, hátrányos helyzetűekkel, a kisebbségekkel kapcsolatos valamint tudományos, kutatási, környezet és természetvédelmi, műemlékvédelmi, gyermek és ifjúságvédelmi, közrend és közbiztonság védelmi feladatok ellátását és az ellátások színvonalának emelését. 6.) A Közalapítvány nyitott, ahhoz bárki szabadon csatlakozhat készpénz, értéket megtestesítő dolog, vagyon értékű jog vagy tevékenysége felajánlásával. A kuratórium visszautasítja a csatlakozást, ha a támogató feltételhez köti. Vissza kell utasítani a csatlakozást, ha az Alapítvány céljával ellentétes az Alapítványnak rossz hírét keltheti, vagy egyébként az Alapítványra nézve hátrányos. Az alapítványhoz csatlakozó alapítói jogokat nem gyakorol. 7.) Az Alapítvány ügyvezető szerve a kuratórium, ellenőrző szerve a Felügyelő Bizottság. 8.) Az Alapítvány megszűnése esetén az alapítványi vagyon – de legfeljebb az alapító által az alapítványnak juttatott vagyon – az alapítóra (illetve jogutódjára) száll vissza, amelyet az köteles az Alapítvány céljához hasonló célra fordítani és erről a nyilvánosságot tájékoztatni. II. Az Alapítvány szervezete (szervei) 9.) Az Alapítvány ügyvezető szerve az öt tagú Kuratórium, amely az alábbi személyekből áll: név: Makai Zsigmond Csárdaszállás, Mártírok útja 5. elnök dr, Farkas János Békéscsaba, Móricz Zsigmond 17. alelnök Makai Gyuláné Csárdaszállás, Mártírok útja 2/4. tag Ladó Balázs Mezőberény, Mátyás Kir. 61. tag Geszti Sándorné Csárdaszállás, Mártírok útja 40. tag A kuratórium tagjai a tevékenységüket díjazás nélkül végzik, de a közalapítvány érdekében kifejtett tevékenységük kapcsán felmerült költségeik megtérítésére igényt tarthatnak. A kuratórium tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a kuratórium tagja jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A kuratórium tagja ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet a kuratórium tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól 17

jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. A kuratórium tagja az ügyvezetési tevékenysége során a közalapítványnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a közalapítvánnyal szemben. Ha a kuratórium tagja e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a kuratórium tagja a közalapítvánnyal egyetemlegesen felel. A kuratóriumi tagság megszűnhet: a) visszahívással; b) lemondással; c) a kuratóriumi tag halálával; d) a kuratóriumi tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; e) a kuratóriumi taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. A kuratórium tagjait az alapítványi cél megvalósításának közvetlen veszélyeztetése esetén az alapító hívhatja vissza. A kuratóriumi tag tisztségéről bármikor, indokolás nélkül, írásban lemondhat. Az írásbeli lemondást az alapítóknak kell benyújtani, illetve megküldeni. 10.) Az Alapítvány ellenőrző szerve a három fős Felügyelő Bizottság melynek tagjai a következők: név:

id. Békési Endre Kovács Antalné Petneházi Bálintné

Csárdaszállás, Dózsa György 15/2. Csárdaszállás, Kossuth utca 19. Csárdaszállás, Kossuth utca 34.

elnök alelnök tag

A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a kuratóriumi tagokra vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a kuratórium tagja. A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak. A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a kuratóriumi tagság megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a kuratórium elnökéhez intézi. 11.) Az Alapítványt a kuratórium elnöke (az elnök akadályoztatása esetén alelnöke) képviseli, ideértve az alapítvány munkavállalóival szemben a munkáltatói jogok gyakorlását. A képviseleti jogot a kuratórium elnöke (akadályoztatása esetén az alelnöke) önállóan, általános terjedelemben gyakorolja. 12.) [1] III. Az Alapítvány működése 13.) Az Alapítványi vagyont a Kuratórium kezeli. A Kuratórium határozatképes, ha tagjainak több mint a fele az ülésen megjelent, döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. [2] A Kuratóriumot a Kuratórium elnöke hívja össze és vezeti annak ülését. A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1. § 1. pontjában felsoroltak) a határozat alapján kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. Nem minősül előnynek a közalapítvány cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás. 14.) Az Alapítványi vagyon kezelésének jogszerűségét és célszerű felhasználást a Felügyelő Bizottság ellenőrzi. A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha a tagjainak több mint a fele az ülésen megjelent, döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. [3] A Felügyelő Bizottságot a Felügyelő Bizottság elnöke hívja össze és vezeti annak ülését. 15.) A Kuratóriumot illetve a Felügyelő Bizottságot össze kell hívni, ha azt legalább 2 tagja írásban érdemben kéri. Az összehívás az elnök akadályoztatása esetén az alelnök, amennyiben az alelnök is akadályoztatott – az összehívást írásban kérő – két tag feladata. A Kuratóriumot össze kell hívni a Felügyelő Bizottság, a Felügyelő 18

Bizottságot a Kuratórium javaslatára. 16.) Az ülést (rendkívüli sürgősség kivételével) az azt megelőző 10. napon kiküldött írott meghívóval kell összehívni. 17.) A Kuratórium (illetve a felügyelő Bizottság) évente legalább kétszer ülésezik, egyszer az előző évi tevékenységről szóló éves beszámoló és a tárgy évi pályázati kiírás valamint további legalább egy alkalommal a pályázat(ok) elbírálása céljából. Ezen kívül más lényeges okból a Kuratórium (illetve a Felügyelő Bizottság) szükség szerint ülésezik. 18.) A Kuratórium elé csak a Felügyelő Bizottság véleményével ellátott anyag kerülhet. Az anyagok előkészítése a Kuratórium elnökének a feladata. 19) A Kuratórium az alapítvány céljának megvalósítása érdekében az alapítvány teljes vagyonát felhasználhatja. Törekedni kell azonban arra, hogy az Alapító Okiratban letett vagyon lehetőség szerint gyarapodjon. Ennek érdekében az Alapítvány vállalkozási tevékenységet is folytat, mely azonban nem veszélyeztetheti az Alapítvány célját. 20.) Az Alapítványi célokat az Alapítvány közvetlenül vagy más, pályázat útján kiválasztott személyek bevonásával valósítja meg. Azonos célú pályázatok során elsősorban azt kell támogatni, aki a kívánt célt összességében a leghatékonyabban tudja elérni. 21.) Az Alapítvány által meghirdetett pályázatokat a Csárdaszállás Község Önkormányzata hivatalos hirdető táblájára a kiíráskor legalább 10 napon keresztül ki kell függeszteni. Hasonlóképpen kell eljárni az elbírált pályázatok – legalább a pályázó megnevezését, a pályázat célját és a támogatás összegét tartalmazó – eredményhirdetésével, valamint az alapítvány éves beszámolójával is. 22.) Az átadott alapítványi pénzeszközök célnak megfelelő felhasználásáról az Alapítvány a támogatott beszámoltatásával vagy más egyéb módon győződhet meg. E vizsgálat kötelező, ha az átadott összeg (vagyoni érték) a 15 e Ft-ot meghaladja. A pénzeszközök (egyéb vagyon) átadása a felhasználási kötöttséget is tartalmazó megállapodásban történhet. 23.) Az Alapítvány pénzeszközei (bankszámlája) felett két kuratóriumi tag együttesen, a kuratórium döntésének megfelelően jogosult rendelkezni. A két tag egyikének a Kuratórium elnökének – akadályoztatása esetén – alelnökének kell lennie. Mindkettőjük akadályoztatása esetén a Kuratórium elnöke jelöli ki az egyik aláírót. 24.) A kuratórium és a Felügyelő Bizottság végzett munkájáról Csárdaszállás Községi Önkormányzat Képviselőtestületének évente beszámol. 25.) [4] 26.) A [5] „Csárdaszállásért" Közalapítvány pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Csárdaszállás, 2016. május 25. Csárdaszállás Községi Önkormányzat alapító képviseli: Petneházi Bálintné polgármester Alulírott jogi képviselő igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján hatályos tartalmának. Jelen egységes szerkezetű okiratban a módosításnak megfelelő változtatásokat félkövér dőlt betű jelzi. Ellenjegyzem: __________________________ dr. Varga Imre ügyvéd 5600 Békéscsaba, Kinizsi u. 13.

[1] Rendelkezések törölve [2] Rendelkezések törölve [3] Rendelkezések törölve [4] Rendelkezések törölve [5] Rendelkezések törölve Határidők, felelősök: Határidő: azonnal

19

5. napirendi pont ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2016. május 24-i ülésére Tárgy: Készítette: Előterjesztő:

Csárdaszállás Arany János utca 6. szám alatti ingatlan megvásárlása Tímár Teréz Petneházi Bálintné polgármester

Tisztelt Képviselő-testület! A Képviselő-testület 2016. április 21. napján tárgyalta a Csárdaszállás, Arany János utca 6. szám alatti ingatlan megvásárlását. Az értékbecslés alapján a képviselő-testület a 33/2016. (IV. 21. ) Csárdaszállás Kt. határozatában legfeljebb bruttó 4,4 millió Ft. ajánlatot tett a Csárdaszállás, Arany János utca 6. szám alatti ingatlan tulajdonosainak a lakóingatlan megvásárlására. Az ingatlan tulajdonosok az ajánlatot elfogadták és az Dr. Baukó Márton ügyvéd elkészítette az adásvételi szerződéstervezetét, mely az előterjesztés mellékletét képezi. Kérem a Tisztelt Képviselő-testülettől az előterjesztés megtárgyalását és a döntési javaslat elfogadását. Döntési javaslat "Ingatlan vásárlás" Tervezett döntéstípus: határozat Tervezett ágazati besorolás: ügyrendi, napirendi kérdések A Képviselő-testület a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt. Csárdaszállás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete megvásárolja a Csárdaszállás, Arany János utca 6. szám alatti ingatlant Bokor Jánosné (ln: Gulyás Julianna, született: Köröstarcsa, 1938.12.21., személyi azonosító jel:2 3812215857, adóazonosító jel: 8262861671, an.: Tóth Julianna , személyi igazolvány száma : AN 536669 , lakcím igazolvány száma: 299172 UL ) 5650 Mezőberény, Puskin u. 1. sz. alatti lakos, és Békési Géza (születési nevén Békési Géza,született: Miskolc, 1959. 08. 12., személyi azonosító jel:1 590812 0556, adóazonosító jel: 8338252549 an.: Koszta Éva személyi igazolvány száma : 816657 LA , lakcím igazolvány száma: 252719 VL) 5621 Csárdaszállás Arany János u. 6. sz. alatti ingatlant az eladóktól bruttó 4.4 millió forint vételárért. Az önkormányzat az ingatlant üres állapotban 2016. június 15. napján veszi birtokba. A Képviselő-testület felhatalmazza a Petneházi Bálintné polgármestert, adásvételi szerződés megkötésére és aláírására. Határidők, felelősök: Határidő: azonnal

20

Ügyszám:8694 Ügyintéző:Dr.Baukó Márton

ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS

Mely létrejött egyrészről BOKOR JÁNOSNÉ születési nevén GULYÁS JULIANNA /született: Köröstarcsán, 1938.12.21.napján , személyi azonositó jele: 2 3812215857, adóazonositó jele: 8262861671 , an.: Tóth Julianna , személyi igazolványának a száma : AN 536669 , lakcím igazolványának a száma: 299172 UL / 5650 Mezőberény, Puskin u. 1. sz. alatti lakos, és BÉKÉSI GÉZA születési nevén BÉKÉSI GÉZA /született: Miskolcon, 1959.08.12. napján , személyi azonositó jele: 1 590812 0556, adóazonositó jele: 8338252549 an.: Koszta Éva személyi igazolványának a száma : 816657 LA , lakcím igazolványának a száma: 252719 VL / 5621 Csárdaszállás Arany János u. 6. sz. alatti lakos, magyar állampolgár eladók, másrészről CSÁRDASZÁLLÁS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA - Csárdaszállás Petőfi u 17 sz - (statisztikai számjele:15725572-8411-321-04 , adóazonosító jele: 15725572-2-04 ), mint bejegyzett, és jogszerűen működő magyarországi jogi személy vevő között, az alulirott napon és helyen, az alábbi feltételek mellett. Felek kölcsönösen és egybehangzóan megállapitják, hogy a csárdaszállási 130 hrszámú, 1501 m2 alapterületü, kivett lakóház udvar, megjelölésű ,Csárdaszállás Arany János u. 6. sz. alatti belterületi házas ingatlan egyenlő arányban fent írt eladók kizárólagos tulajdonát képezi, akként, hogy az ingatlan Békési Géza tulajdonában álló ½ részét Bokor Jánosné özvegyi joga terheli, egyebekben az ingatlan pedig eladók közlése szerint adóhátralék, teher, per és igénymentes. A fentiek lerögzitése után eladók adóhátralék, teher, per , és igénymentesen, minden törvényes tartozékával együtt eladják, vevő megveszi az eladók kizárólagos tulajdonát képező fent körülirt Csárdaszállás Arany János u. 6. sz. alatti belterületi házas ingatlant 4.400.000 Ft, azaz Négymilliónégyszázezer Forint kölcsönösen kialkudott vételárért, amely vételár eladók részére közöttük tulajdoni részarényaik szerint megosztva már kifizetésre is került, amely összeg átvételét eladók jelen szerződés aláírásával is elismerik és nyugtatják. Eladók már most feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulásukat adják ahhoz, hogy vevő tulajdonjogát a vett ingatlanra adásvétel jogcímén az ingatlannyilvántartásban is bejegyeztethesse. Míg Bokor Jánosné külön is hozzájárul ahhoz, és kéri is a földhivataltól , hogy bejegyzett özvegyi joga az ügylet kapcsán az ingatlannyilvántartásból törlésre kerüljön. Felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy vevő a vett ingatlan birtokába és használatába legkésőbb 2016. 06. 15. napjáig beléphet, amiértis eladók kötelezettséget vállalnak arra, hogy az ingatlant ezen időpontig jelenlegi állapotának megfelelő állapotban , és kitakarítottan törvényes tartozékaival együtt vevő birtokába rendben átadják. Felek vállalják, hogy a birtokátadás megtörténtéről kölcsönösen aláirt feljegyzést készitenek, amelyben rögzitik, hogy a birtokátadás rendben megtörtént, és amely iratban rögzitik a közüzemi mérőórák állását, amely majd az egymás közötti elszámolást alapjául szolgál. Eladók vállalják, hogy a leolvasott állásig az addig esetlegesen még ki nem egyenlitett közmü tartozásaikat a leolvasást követő 8 napon belül kiegyenlitik. A vétel tárgyát képező ingatlannal kapcsolatos adókat és közterheket, illetőleg az ahhoz fűződő közüzemi dijakat és rezsi kiadásokat vevő birtokbalépésétől számitottan lesz köteles majd viselni, miként a birtokátadással száll át vevőre az úgynevezett kárveszély viselési kötelezettség is. A vétel az ingatlan jelenlegi, vevő által ismert, és jól megtekintett állapotában jött létre, a vételár pedig ezen állapotra figyelemmel került kialkudásra. Eladók szavatosságot vállalnak a vétel tárgyát képező ingatlan adóhátralék, teher per és igénymentességéért. Felek kijelentik, hogy tudomással birnak a 176/2008 (VI. 30.) Korm. sz. rendelet előirásairól, amiértis eladók vevő részére jelen szerződés aláírásával egyidejűleg az ingatlan energetikai jellemzőit tanúsítandó energetikai tanúsítványt adtak át, aminek a száma:________________. Felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a jelen szerződéssel kapcsolatos dijakat és költségeket, valamint a szerződés kapcsán kiszabásra kerülő illetékeket vevő viseli. Ekörben felek rögzítik, hogy vevő az illeték törvény 5. §. /1/ bek. b.) pontja alapjánilletékmentességet élvez Felek kölcsönösen megbizzák és meghatalmazzák Dr.Baukó Márton ügyvédet - iroda:Mezőberény, Kossuth tér l3 – hogy a jelen szerződéssel kapcsolatos eljárásokban őket minden hatóság előtt, beleértve ebbe az esetleges földhivatali hiánypótlási eljárást is, a helyettük történő aláirásra is kiterjedő teljes jogkörrel képviselje Felek egyben megbizzuk, és meghatalmazzuk ügyintéző ügyvédet arra is, hogy a B400 számú adó nyomtatványt helyettünk kitöltse, és aláirja. Ugyanakkor felek jelen meghatalmazása nem terjed ki az ezt követő illetékhivatali eljárásra adott meghatalmazásra, amiértis vevő kéri, hogy az illetékhivatal határozatát közvetlenül a saját részére postázza. Csárdaszállás Önkormányzata a szerződés megkötését a _________________számú képviselőtestületi határozatával rendelte el, a szerződést pedig vevő képviseletében Petneházi Bálintné POLGÁRMESTER irta alá. Felek jelen szerződést, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, azzal irták alá, hogy az okiratba egyéb kikötés, vagy feltétel felvételét nem kivánják. Mezőberény, 2016.05._______napján . A fentirt időpontban ellenjegyzem: Eladók:

Bokor Jánosné, úgyis, mint özvegyi jogosult

Békési Géza

Vevő képviseletében Petneházi Bálintné polgármester:

___________________________

Tényvázlat: Alulirott,de a tuloldalon személyi adatokkal is megjelölt megbizók megbizást adunk Dr.Baukó Márton ügyvédnek a túloldali , illetőleg jelen szerződésünk megszerkesztésére, valamint az azzal kapcsolatos földhivatali és illetékhivatali eljárások lebonyolitására. A jelen szerződés az akaratunkkal mindenben megegyezik, az egyben jelen tényvázlat részét is képezi, annak eredetijét rendben alá is irtuk. Jelen szerződésünk adóügyi vonatkozásairól, valamint az illetékkiszabás szabályairól és az illeték várható mértékéről adott ügyvédi felvilágositást megértettük. Szerződő felek azonosítását a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. Tv. előírásainak megfelelően okiratkészítő ügyvéd elvégezte. Szerződő felek kijelentik, hogy a szerződésben szereplő személyi adataik a valóságnak megfelelnek, és azok maradéktalan szerződésbe foglalásához hozzájárulásukat aláírásukkal megadják., egyben kijelentik, hogy eladók a saját nevükben járnak el, míg vevőt a polgármester képviseli. Felek hozzájárulnak ahhoz is, hogy irataikat ügyintéző ügyvéd lemásolja, illetőleg azokat jelen ügyben kezelje. Felek jelen tényvázlatot egyben mint ügyvédi átvilágítást igazoló azonosító lapot is aláírják. Vevő vállalom , hogy ügyintéző részére a szerződés elkészitésével, továbbá a földhivatali és illetékhivatali eljárással kapcsolatban megfizetek 8 nap alatt 50.000 Ft munkadijat amely összeg magában foglalja a tulajdoni lap kiváltásának költségeit, a telefon és postai költségeket, valamint az egyéb szükséges készkioadásokat is. A munkadíj mefizetéséről a számlát vevő képviselőjeként ügyintéző ügyvédtől átvettem. Mezőberény, Kmf:

6. napirendi pont ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2016. május 24-i ülésére Tárgy: Készítette: Előterjesztő:

Gyermekvédelmi beszámoló 2015 Tímár Teréz Petneházi Bálintné polgármester

isztelt Képviselő-testület! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 96.§ (6) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31. napjáig – a külön jogszabályban meghatározott tartalommal - átfogó értékelést készít, amelyet a Képviselő-testület megtárgyal. Az értékelést meg kell küldeni a Békés Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának (továbbiakban: Hivatal). A Hivatal az értékelés kézhezvételétől számított harminc napon belül javaslattal élhet a helyi önkormányzat felé. A helyi önkormányzat hatvan napon belül érdemben megvizsgálja a Hivatal javaslatait és állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatja. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 10. számú melléklete meghatározza az átfogó értékelés tartalmi követelményeit, melynek megfelelően készült el a beszámoló. A beszámoló az előterjesztés mellékletében olvasható. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést szíveskedjen megtárgyalni és azt a határozati javaslat szerint elfogadni.

Döntési javaslat "Gyermekvédelmi beszámoló 2015" Tervezett döntéstípus: határozat Tervezett ágazati besorolás: szociális ügyek A Képviselő-testület a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.

Csárdaszállás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 96.§ (6) és a 104.§ (5) bekezdése alapján elfogadja a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2015. évi ellátásáról szóló átfogó értékelést. Határidők, felelősök: Határidő: azonnal

21

Átfogó értékelés a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról2015 I. A település demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira: Településünkön a születések száma az előző négy évben az alábbiakban alakult: 2012 3

2013 2

2014 7

2015 3

KSH adatok - állandó lakosságszám alapján

A 0-18 éves korosztály a következőképpen oszlik meg: 0-18 éves korosztály 0-3 éves korig: 4-6 éves korig: 7-14 éves korig 15-18 éves korig

2011

2012

2013

2015

18 12 37 27

18 10 35 22

16 8 36 19

13 15 37 17

KSH adatok - állandó lakosságszám alapján

II. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A támogatás feltételeit a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (továbbiakban: Gyvt), továbbá a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (továbbiakban: Gyer) szabályozza. A Gyvt. 18. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében a hatáskört a gyámhatóság gyakorolja. A feltételek fennállása esetén a gyámhatóság 1 év időtartamra megállapítja a gyermek, vagy nappali oktatás munkarendje szerint középfokú, illetve felsőfokú tanulmányokat folytató fiatal felnőtt (maximum 25 éves korig) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre (továbbiakban: kedvezmény) való jogosultságát.

Abban az esetben állapítható meg a gyermek, vagy fiatal felnőtt kedvezményre való jogosultsága, amennyiben: a) a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg – 2015. évi szabályozás szerint -: aa) családban nevelkedő gyermek esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át (2015. évben 37.050,- Ft) ab) illetve az alábbi esetekben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át (2015. évben 39.900,- Ft) - ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy - ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy - ha a nagykorúvá vált gyermek nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be b) az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg, a Gyvt-ben meghatározott értékhatárt. A kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a Gyvt-ben, másrészt egyéb jogszabályokban meghatározott kedvezmények igénybevételére. Ezek közül a legjelentősebb az évi két alkalommal, augusztus és november hónapban folyósított pénzbeli támogatás, a gyermekétkeztetés normatív kedvezménye és a tankönyvtámogatás. A pénzbeli támogatás összege alkalmanként és gyermekenként 2012-2015. évben egyaránt 5.800,- Ft volt, fedezetét 100 %-ban a központi költségvetés biztosította. Jogszabályi változás, hogy 2012. októberétől a pénzbeli támogatást felváltotta a természetbeni támogatás, melyet Erzsébet utalvány formájában kaptak a támogatásra jogosult személyek. Az alábbi táblázatban 2012. és 2015. évek vonatkozásában mutatjuk be a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult családok és gyermekek számát, az évente kifizetésre kerülő pénzbeli/természetbeni támogatás összegét: év

2012 2013 2014 2015

családok száma

jogosultak száma

(tárgy év december 31-i adat - fő)

(tárgy év december 31-i adat - fő)

25 26 27 16

59 66 53 35

ebből nagykorú pénzbeli ellátás/természetbeni tanulók száma

támogatás összege/év (Ft)

6 8 4 4

695600 649600 592.000 469.800

A csökkenés oka elsősorban az, hogy a nagykorú tanulók számára a jogosultsági feltételek szigorodtak, továbbá, hogy a közfoglalkoztatott személyek esetében nem alkalmazható a szociális törvényben rögzített szabály, mely szerint a közfoglalkoztatási bérből jövedelemként 22.800.-Ft/hó összeg vehető figyelembe pénzbeli és természetbeni támogatások megállapításánál. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetében a tényleges közfoglalkoztatási bérrel kell számolni.

2015. év folyamán egy esetben sem került elutasításra a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása iránti kérelem. Az alábbi táblázatban mutatjuk be a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszámának alakulását 2014 és 2015 évben:

hátrányos helyzetű

2014.12.31. 3

2015.12.31 1

halmozottan hátrányos helyzetű

12

5

A hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszámának csökkenése a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek létszámának csökkenéséből adódik.

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény2012-2015. évi ügyiratforgalma: 2012 42 94

Főszámon iktatott ügyirat alszámon iktatott ügyirat

2013 35 157

2014 42 143

2015 21 84

Az elmúlt év folyamán jogorvoslati eljárás nem történt. Óvodáztatási támogatás A Gyvt. 2009. január 01. napjával vezette be az óvodáztatási támogatást. A települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll, a gyermek óvodai beíratását követően pénzbeli támogatást folyósít. A pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek felett a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, illetve ha mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. A pénzbeli támogatás összege, amennyiben a gyermek óvodai beíratására 2009. január 01. napját követően került sor, 2010. évben gyermekenként első alkalommal húszezer forint, ezt követőn esetenként és gyermekenként tízezer forint. 2010. évet követően az összeg emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt. 2011. évben a támogatás összege nem változott. 2013. év szeptember 1. napjától a jogalkotó megváltoztatta a hátrányos-, illetve halmozottan hátrányos helyzet megállapításának jogosultsági feltételeit. Ez a változás az alábbiakban érintette az óvodáztatási támogatás szabályozását. 2013. szeptember 1-től azon halmozottan hátrányos helyzetű gyermek után igényelhető a támogatás, aki legkésőbb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig, amelyben az ötödik életévét betölti, megkezdi az óvodai nevelésben való tényleges részvételt és a kérelem benyújtását megelőző időszakban legalább két hónapon keresztül rendszeresen jár óvodába. 2015. augusztus 31. napjával a Gyvt. megszüntette ezt a támogatási formát, mivel 2015. szeptember 1. napjától a jogszabály szerinti - a gyermekek 3 éves korában beálló - kötelező óvodáztatás lépett hatályba. Az alábbi táblázatban 2012. 2013. 2014. 2015. évek vonatkozásában mutatjuk be az óvodáztatási támogatásra jogosult családok és gyermekek számát, az évente kifizetésre kerülő pénzbeli/természetbeni támogatás összegét: év 2012

családok száma 3

gyermekek száma 5

pénzbeli ellátás/természetbeni támogatás összege/év (Ft)

100000

2013 2014 2015

3 3 2

5 5 2

50000 60.000 20.000

2012. évben, 2013. évben, 2014. évben 2015. évben egy szülő kérelme sem került elutasításra. A támogatás fedezetét 100 %- ban a központi költségvetés biztosította. Óvodáztatási támogatás 2012-2015. évi ügyiratforgalma: Főszámon iktatott ügyirat alszámon iktatott ügyirat

2012 3 9

2013 3 7

2014 3 8

2015 2 2

Az elmúlt év folyamán jogorvoslati eljárás nem történt. Nyári gyermekétkeztetés. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló, többször módosított 1997. évi XXXI. törvény, valamint a települési önkormányzat részére szociális nyári gyermekétkeztetés céljából nyújtott támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályairól szóló a maygarország 2015. évi központi költségvetéről szóló 2014. évi C. törvény 3. mlléklet 1.3. pontja szabályozva lehetőséget és pénzügyi fedezetet (a felhasznált összeg 100%-a visszaigényelhető az állami normatívából) adott a településeknek nyári szociális gyermekétkeztetésre. A nyári szociális étkeztetést az önkormányzat meleg étel formájában biztosította a Mezőberényi Tópart Vendéglővel kötött szerződés alapján. . Az alábbi táblázatban 2012-2015. évekre vonatkozóan mutatjuk nyári gyermekétkeztetésben részesülő gyermekek létszámát, a kifizetett támogatást: év 2012 2013 2014 2015

támogatás/év (Ft)

támogatásban részesült gyermekek létszáma (fő) 26 23 23 26

61.760 546.800 546.800 606.320

Nyári gyermekétkeztetés ügyiratforgalma: 2012

2013

2014

2015

Főszámon iktatott ügyirat: alszámon iktatott ügyirat

18

12

14

17

21

17

21

27

Az elmúlt év folyamán jogorvoslati eljárás nem történt, külső szerv által végzett ellenőrzésre nem került sor. Gyermekétkeztetés megoldásának módjai, kedvezményben részesülőkre vonatkozó statisztikai adatok Az ingyenes gyermekétkeztetés szabályai 2015. szeptember 1. napjával módosultak, a 100 %-os kedvezményre való jogosultság kibővült: - azon gyermekek körére, akik olyan családban élnek, melyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-át, - nevelésbe vett gyermekre továbbá - az utógondozói ellátásban részesülő tanulóra. Valamint egyes jogcímek esetében nőtt a kedvezmény összege is: 50 %-ról 100 %-ra. Az alábbi táblázatban mutatjuk be a gyermekétkeztetés kedvezményének változását:

rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek 3 vagy több gyermek szülői nyilatkozat alapján jövedelemhatár alatt nevelésbe vették fogyatékos gyermekek nappali intézményben rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben óvodai részesülő nevelésben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek részesülő 3 vagy több gyermek gyermekek szülői nyilatkozat alapján jövedelemhatár alatt nevelésbe vették fogyatékos gyermekek nappali intézményben rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 1-8. részesülő évfolyamon nevelésbe vették tanulók fogyatékos gyermekek nappali intézményben 3 vagy több gyermek tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek nevelésbe vettek 1-8. utógondozói ellátásban részesül évfolyamon rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben felül részesülő tanulók 3 vagy több gyermek tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek

2015.01.01. 2015.09.01. kedvezmény %-a 100 100 50 50

100 100 50 50

100 100

100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100

50

100 100 50 50 100 100 50

50 50

50 50

100 50 50

Csárdaszálláson a 0-14 éves korosztályt tekintve az étkezési térítési díjkedvezményben részesülők megoszlása jogcímenként: 2012. évben Teljes összegű tér. díjat fizet fő

Tartós beteg, 50 % kedv. fő

3 vagy többgyermekes család 50 % kedv. fő

Bölcsőde

0

0

0

0

0

Óvoda

3

0

0

0

8

Ált. iskola

1

0

0

1

20

Középiskola

0

0

0

0

0

Település összesen

4

0

0

1

28

Teljes összegű tér. díjat fizet fő

Tartós beteg, 50 % kedv. fő

3 vagy többgyermekes család 50 % kedv. fő

Bölcsőde

0

0

0

0

0

Óvoda

3

0

0

0

8

Ált. iskola

4

0

0

0

20

Középiskola

0

0

0

0

0

Település összesen

7

0

0

0

28

Teljes összegű tér. díjat fizet fő

Tartós beteg, 50 % kedv. fö

3 vagy többgyermekes család 50 % kedv. fö

Bölcsőde

0

0

0

0

0

Óvoda

4

0

0

0

10

Ált. iskola

3

0

0

2

21

Középiskola

0

0

0

0

0

Település összesen

7

0

0

2

31

Étkezést biztosító intézmény

Gyermekvédelmi kedvezményben részesül 50 % kedv. 100 % kedv. fő fő

2013. évben

Étkezést biztosító intézmény

Gyermekvédelmi kedvezményben részesül 50 % kedv. 100 % kedv. fő fő

2014. évben

Étkezést biztosító intézmény

Gyermekvédelmi kedvezményben részesül 50 % kedv. 100 % kedv. fő fő

2015. évben Étkezést biztosító intézmény

Teljes összegű tér. díjat fizet (%)

Tartós beteg*

3 vagy többgyermekes család*

(%) (%)

Gyermekvédelmi kedvezményben részesül 50 % kedv. (%)

100 % kedv. (%)

Szülői nyilatkozat alapján 100 % kedv. (%)

Nevelésbe vették 100 %

Bölcsőde

0

0

0

0

0

0

0

Óvoda

2

0

1

0

7

2

0

Ált. iskola

7

0

3

0

25

0

0

Középiskola

0

0

0

0

0

0

0

Település összesen

9

0

1

0

7

2

0

*Bölcsőde és óvoda esetében a kedvezmény összege 50 %, 2015. 09.01. napjától 100 %. Általános és középiskola esetében a kedvezmény összege 50 %.

III. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása: A fenntartó által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása: A gyermekjóléti szolgálat biztosításának módja, működésének tapasztalatai: Gyomaendrőd Város Önkormányzata 1998. január 1-vel indította be a gyermekjóléti szolgáltatást az akkori Városi Családsegítő Központban. Az intézmény látta el a családsegítés, a nevelési tanácsadás és a logopédiai intézet feladatait is. 2006. szeptember 1-től az intézmény a Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya intézményi társulás fenntartásába került Térségi Humánsegítő Szolgálat néven. A gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása ebben az integrált intézményben történt 2012. december 31-ig. 2013. január 1-től az intézmény szétvált, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat beintegrálásra került a Térségi Szociális Gondozási Központba.

A gyermekjóléti szolgálat feladatait a 2015-ös évben 3 fő családgondozó végezte, akik Gyomaendrődön, Hunyán és Csárdaszálláson látták el feladatukat. A három településen összesen 102 család 189 gyermekét gondozzuk. Bár a gondozott gyermekek száma csökkent, a családok száma nőtt, így a gondozási tevékenység több családot érint. 2015. évben nagy számban voltak jelen a családokban a szülők közötti súlyos konfliktusok. Alapellátás keretében Védelembe vétel Ideiglenes hatállyal Átmenti nevelt gondozott keretében gondozott elhelyezett 125 31 0 33 Új gondozási esetként ebben az évben 12 gyermek került a gyermekjóléti szolgálat látókörébe, többnyire a jelzőrendszer által küldött jelzések alapján. 2015–ben összesen 529 jelzés érkezett intézményünkhöz, kb. 15%-kal több, mint tavaly. Ezek jelzőrendszeri tagok szerinti megoszlását az alábbi ábra mutatja.

57

Egészségügyi szolgáltató 26

170

Szociális szolgálat Köznevelési intézmény Rendőrség Pártfogó 159

62 2

53

Állampolgár Önkormányzat, jegyző, gyámhivatal

A jelzőrendszer működtetésére továbbra is különösen nagy hangsúlyt fektetünk, erre a 2016. január 1-től hatályba lépő jogszabályok is kiemelt figyelmet fordítanak. Rendszeres esetkonferenciák mellett aktuális kérdésekben szakmaközi megbeszéléseket szervezünk (pl. iskolai hiányzás, jogszabályi változások stb.) A jelzőrendszer tagjai általában eljönnek a megbeszélésekre, illetve alkalmanként javasolnak is témákat. A családjukból kiemelt gyermekek szüleinek gondozása folyamatosan történik. Cél, hogy a szülő képessé váljon arra, hogy gyermekét újra nevelje. Fontos, hogy addig is rendszeres legyen a kapcsolattartás a szülő és a gyermek között, hogy a kötődés megmaradjon. Az általunk gondozott kiskorúak vonatkozásában a legtöbb esetben anyagi, illetve gyermeknevelési problémák merültek fel. Az általunk ellátott gyermekek szülei továbbra is nagy számban vesznek részt közmunka programban, ezzel bevételeik emelkednek. A már említett problémák mellett nagy számban jelentkeznek a családi konfliktusok, melyek több esetben voltak súlyosnak mondhatók, ezek egy részében szerepük van a szenvedélybetegségeknek, többek között az alkoholizmusnak, valamint egyre több esetben érkezett jelzés drogfogyasztásról is, mely leginkább a szegényebb rétegeket érinti.

Családion belüli bántalmazás 4%

Ellátott gyermekek a fő probléma szerint Fogyatékosság, retardáció 5%

Szülői elhanyagolás 10%

Szenvedélybetegs ég 6%

Anyagi 15%

Gyermeknevelési 21% Életviteli 11% Beilleszkedési 6% Családi konfliktus 16%

Magatartászavar, teljesítményzavar 6%

2015-ben 2 bántalmazott gyermeket tartottunk nyilván, az egyik kislányt fizikailag, míg a másikat szexuálisan bántalmazták, mindketten családon belül szenvedték el az erőszakot. Az elhanyagolt gyermekek száma ebben az évben a következőképpen alakult: 36 esetben merült fel fizikai elhanyagolás, 39 esetben pedig lelki elhanyagolás. Ebben az évben 1 bűncselekményt elkövetett kiskorúról érkezett jelzés, szabálysértést 7 kiskorú követett el, mely jelentős emelkedés az elmúlt évhez képest. Hunya: Hunyán 2015-ben összesen 4 család 11 gyermekét gondoztuk. Alapellátásban 3 gyermeket, védelembe vétel keretében 5 gyermeket, nevelésbe vétel keretében pedig 3 gyermeket gondozunk. A gondozott családoknál felmerült probléma az alacsony jövedelem, a munkanélküliség, a szülők között lévő konfliktus és az alkoholfogyasztás. A közmunkaprogramban több szülő vesz részt, ez valamelyest enyhít a családok anyagi problémáján. Rendszeres kapcsolatot tartunk a település óvónőjével és a védőnővel is. Csárdaszállás A csárdaszállási gondozottjaink száma 2015-ös évben 12 fő volt (5 család). Ebből 1 gyermeket védelembe vétel keretében (deviáns magatartásforma miatt), 11 gyermeket pedig alapellátás keretein belül gondoztuk (elégtelen lakáskörülmények, családon belüli konfliktus, iskolai beilleszkedési-, magatartási problémák miatt.) A 2015-ös év folyamán 2 családban következett be olyan pozitív változás, ami a veszélyeztetettség jelentős csökkenéséhez vezetett, így 4 gyermek (2 család) gondozási esete lezárásra került. A gondozottak száma 2015. december 31-én 7 fő. Ebből 1 kiskorút védelembe vétel keretében, 6 gyermeket pedig alapellátás keretében gondozunk. Munkatársunk folyamatosan kapcsolatot tart a településen megtalálható jelzőrendszeri tagokkal, akik az intézményünk által szervezett szakmaközi megbeszéléseken is részt vesznek.

Gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása A gyermekek átmeneti gondozására településünk Kiss Péterné helyettes szülővel kötött együttműködési megállapodást. 2015-ben nem került gyermek a helyettes szülőhöz.

Gyermekjóléti szolgálat ellenőrzése 2015-ben, megállapítások bemutatása 2015. szeptemberében történt a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál ellenőrzés, ahol mindent rendben talált az ellenőrző hatóság.

További tervek 2016. január 1-től jelentősen megváltozott az intézményünk tevékenységi köre és ellátási területe. Család-és Gyermekjóléti Központként ellátási területünk kiterjed a járás minden településére. A szervezeti átalakulás megtörtént, a feladatok végzése folyamatos, a színvonal emelése érdekében rendszeresen szakmai napokon, továbbképzéseken veszünk részt. Idén a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően elkészítettük az éves cselekvési tervünket, melyben kiemelt szerepet szánunk a prevenciós programoknak. Csoportok indítását tervezzük pénzkezelési és gyermeknevelési témakörökben, valamint drogprevenciós órákat a helyi iskolákban. 2015-ben a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat koordinálásával megalakult a Gyomaendrődi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, mely még tavaly sikeresen pályázott. A projekt keretében 2016-ban felmérésre került a településen tanuló 7-14. évfolyamos diákok szociológiai háttere illetve drogokkal kapcsolatos attitűdje is. Ez a tanulmány megfelelő szakmai hátteret ad nemcsak a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, hanem intézményünk tevékenységei számára is. Folyamatosan vizsgáljuk a kliensek részéről jelentkező újabb igényeket Nagy hangsúlyt helyezünk a prevencióra, ezáltal megelőzve a veszélyeztetettség kialakulását a családokban. Jelzés esetén a legrövidebb időn belül megvizsgáljuk a jelzés tartalmát és megtesszük a szükséges intézkedéseket. Célunk, hogy nőjön a jól funkcionáló családok száma. Figyelemmel kísérjük a pályázati lehetőségeket, hogy szolgáltatási palettánkat tovább tudjuk bővíteni. Meglátásunk szerint az intézmény betölti azt a szerepet, amit a jogszabályok és a szakmai módszertani elvek irányoznak elő. A város lakosai – a gyermeket nevelő családok - bizalommal fordulnak hozzánk, hiszen széles körben ismertek a lakosok alapvető biztonságát, jólétét segítő szolgáltatásaink.

VI. A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása, valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása: A megelőzés eszközeként említhetjük a rendőrség programját, amelyet az általános iskolások részére tartanak. Ennek legfontosabb eleme az, hogy a gyermekek ne féljenek tanáraikhoz, illetve a rendőrséghez fordulni, ha családjukban problémák jelentkeznek. A családon belüli erőszak megelőzésénél fontos a probléma korai feltárása. Fontos, hogy a gyermekek tisztában legyenek azzal, hogy sérelmükre elkövetett erőszakos cselekmények esetén kihez forduljanak segítségért. Csárdaszállás Mezőberény 5. számú körzetébe tartozik. Csárdaszállás településre heti egy alkalommal jár ki a védőnő, gyermekorvos és fogorvos és a házorvos pedig hét minden munka napján jár ki Mezőberényből.

Az Önkormányzat a konkrét esetek kapcsán szükség szerint a gyermekjóléti szolgálat bevonásával megszervezi az esetmegbeszéléseket, melyekre a rendőrség kapcsolattartóit is meghívja. A gyakorlatban kialakult jelzőrendszer működik.Amennyiben a kiskorú veszélyeztetése vagy egyéb, a kiskorút hátrányosan érintő és a rendőrség hatáskörébe tartozó jogsértő cselekmények elkövetésével kapcsolatos információ jut az Önkormányzat tudomására haladéktalanul értesíti az illetékes rendőrhatóságot. VII. A települési önkormányzat és a civil szervezetek, alapítványok közötti együttműködés keretében a következő feladatok, szolgáltatások ellátásában az alábbi szervezetek vesznek részt (alapellátás, szakellátás, szabadidős programok, drogprevenció, stb): Szabadidős programok eltöltésében részt vállaló civil szervezet: Csárdaszállási Szabadidősport Klub, az alábbi három szakosztályával: erőemelő szakosztály asztalitenisz szakosztály Kulturális szabadidős programok szervezésében részt vállaló civil szervezet: Az önkormányzat és a civil szervezetek között az együttműködés jónak mondható. Az Önkormányzat a lehetőségéhez mérten anyagi támogatást biztosít számukra a feladataik ellátásához, működéséhez. Összegzés: Gyermekvédelmi területen az állami feladatok ellátása jelentősen megnövekedett, jelentős feladatot kapott az állami intézményrendszer. Teljes körű, átfogó kitekintésre ez a beszámoló mindezek miatt nem alkalmas.