Csárdaszállás Község Önkormányzata 5621 Csárdaszállás, Petőfi utca 17.
MEGHÍVÓ Tisztelettel meghívjuk Önt a Képviselő-testület 2014. április 17. napján 13:00 órakor tartandó ülésére, az alábbi helyszínen: Községháza emeleti nagyterem Napirend: 1. 2. 3. 4. 5. 6.
A szociális ellátások helyi szabályairól szóló 27/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata Csárdaszállás Községi Önkormányzat 2013. évi költségvetési beszámolója. Regionális Hulladéklerakó teleppel kapcsolatos peres eljárásról tájékoztató Térfigyelő kamerák elhelyezése Beszámoló az ebek ellenőrzéséről MEDICOPTER ALAPÍTVÁNY támogatási kérelme.
Kérjük, hogy az ülésen részt venni szíveskedjen. Csárdaszállás, 2014. április 10.
Petneházi Bálintné polgármester
ELŐTERJESZTÉSEK
Csárdaszállás Község Önkormányzata Képviselő-testület 2014. április 17. napján tartandó rendes üléséhez
1. napirendi pont ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2014. április 17-i ülésére Tárgy: Készítette: Előterjesztő:
A szociális ellátások helyi szabályairól szóló 27/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata Keresztesné Jáksó Éva Petneházi Bálintné polgármester
Tisztelt Képviselő-testület! A Képviselő-testület 2013. novemberében megalkotott helyi rendeletével meghatározta az önkormányzati segélyezés rendszerét. A Békés Megyei Kormányhivatal által szakmai segítségnyújtás keretében a rendelettel kapcsolatban feltárt problémákat a hivatal megvizsgálta és az alábbiak szerint javasoljuk a rendelet módosítását: - A rendelet megalkotásakor hivatalunk a már meglévő segélyezési rendszert alakította a változó törvényi szabályozáshoz, így a Sztv.-ben felsorolt elismert többletkiadások közül kiemeltük azokat, melyek eddig a segélyezési rendszerünket képezték. A Kormányhivatal álláspontja szerint a többletkiadások taxatív felsorolása szűkíti a jogosultsági feltételeket, ezért a módosítás során a rendelet normaszövegében nem kerülnek felsorolásra a törvény által elismert többletkiadások, meghivatkozzuk a Szt. erre vonatkozó rendelkezését. - „Az önkormányzati segélyben részesíthető” megfogalmazást „önkormányzati segélyben kell részesíteni” szövegre módosítottuk, így a normaszöveg megfelel a jogbiztonság követelményének. - Az önkormányzati segély maximális összegének meghatározására nincs felhatalmazása az önkormányzatnak, ezért nem határoztuk meg a segélyek maximális összegét, hanem azt a felmerülő többletkiadások és a család jövedelmétől függően kell meghatározni a konkrét egyedi ügyekben. - Az önkormányzati segélyezés megállapításának, kifizetésének, folyósításának valamint felhasználása ellenőrzésének szabályaival kiegészítettük a rendelet normaszövegét. - A Kormányhivatal megkifogásolta az önkormányzat által meghatározott méltányossági közgyógyellátás jövedelmi feltételeit: „A méltányossági közgyógyellátás esetében az önkormányzat rendeletében az egy főre számított havi családi jövedelemhatárt úgy kell szabályozni, hogy az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-ánál, egyedül élő esetén annak 200 %-ánál alacsonyabb jövedelmet jogosultsági feltételként nem lehet előírni. A rendelet szerint, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő személy esetében a 200 %-át eléri, nem jogosult az ellátásra.” A módosításban 160 %-ban illetve 210 %-ban javasoljuk a jövedelemhatárt megállapítani. A rendelet normaszövegének módosításával önkormányzatunk a Szt.-ben kapott felhatalmazás szerint határozza meg az önkormányzati segélyezés rendszerét. Előzetes hatásvizsgálat 1. A tervezett jogszabály társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása: A rendelet módosításával az önkormányzati szabályozás teljes mértékben megfelel a törvényi felhatalmazásnak és szabályozásnak. 2. Környezeti és egészségi következményei: Az önkormányzati segélyezés rendszerében több olyan segélytípus van, mely a kérelmezők egészségi állapotát, annak gyógyítását célozza meg (kórházi kezelés, gyógyszerköltség, egészségügyi szolgáltatási díjának megfizetése) 3. Adminisztratív terheket befolyásoló hatások: A rendeletben foglaltak végrehajtásának az adminisztratív terheket befolyásoló hatása nincs. 4. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: A rendelet módosításával az önkormányzati szabályozás teljes mértékben megfelel a törvényi felhatalmazásnak és szabályozásnak. 5. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, tárgyi, szervezeti és pénzügyi feltételek az Önkormányzatnál rendelkezésre állnak.
2
Indokolás 1-4. § Csárdaszállás Község Önkormányzata részletesen meghatározta az alkalmanként jelentkező, elismert többletkiadás miatt időszakosan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére adható önkormányzati segély jövedelmi és egyéb jogosultsági feltételeit. 5. § Csárdaszállás Község Önkormányzata meghatározta a kamatmentes kölcsön formájában nyújtott önkormányzati segély jogosultsági feltételeit. 6-7. § A segélyezés során alkalmazott fogalom meghatározásokat a Szt.-hez igazítja. Eljárási rendelkezéseket határoz meg az önkormányzati segély megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének módjáról. 8. § Csárdaszállás Község Önkormányzata meghatározta a méltányossági közgyógyellátás jövedelmi és egyéb jogosultsági feltételeit. 9. § A rendelet hatályba lépéséről rendelkezik. Fent leírtak figyelembevételével készült el a módosító rendelettervezet, melyet kérem, szíveskedjenek megvitatni, és elfogadásáról dönteni.
Döntési javaslat "A szociális ellátások helyi szabályairól szóló 27/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata " Tervezett döntéstípus: rendelet Tervezett ágazati besorolás: szociális ügyek A Képviselő-testület a javaslatról minősített többséggel, nyílt szavazással dönt.
…/2014. (…..) önkormányzati rendelet a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 27/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelet módosításáról Csárdaszállás Község Önkormányzata a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. III. törvény 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § Aszociális ellátások helyi szabályairól szóló 27/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: ÖR.) 3. §a helyébe a következő rendelkezés lép: „3. § (1) Önkormányzati segélyben kell részesíteni azokat a személyeket, akik önmaguk illetve családjuk átmeneti létfenntartásáról a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. III. törvény (továbbiakban. Szt.) 5. § (4) bekezdésében meghatározott, alkalmanként jelentkező többletkiadás miatt más módon nem tudnak gondoskodni és családjukban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, és nem rendelkeznek az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal. (2)Az Önkormányzat a betegséghez kapcsolódó alkalmanként jelentkező többletkiadások enyhítésére önkormányzati segélyt nyújt: a) a legalább 8 napot elérő vagy meghaladó kórházi kezelés esetén felmerülő költségek enyhítésére, b) a családban nevelkedő gyermeknek az egészségbiztosítási pénztár által teljes egészében nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatási díjának megfizetéséhez, c) baleset miatt felmerülő költségek enyhítéséhez. (3) Az Önkormányzat az iskoláztatáshoz kapcsolódó alkalmanként jelentkező többletkiadások enyhítésére önkormányzati segélyt nyújt: a) tanulói, hallgatói jogviszonyban álló gyermek vagy fiatal felnőtt tanévkezdési kiadásához, b) tanulói, hallgatói jogviszonyban álló gyermek vagy fiatal felnőtt tandíjának, egyéb ellátási díjának megfizetéséhez. (4) Az alkalmanként jelentkező többletkiadások enyhítéséhez az igényt a többletkiadást jelentő esemény bekövetkeztét követő harminc napon belül lehet érvényesíteni. A határnap elmulasztása jogvesztő. (5) A gyermek fogadásának előkészítéséhez valamint a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához nyújtható támogatáshoz az igényt a területi védőnő, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás elősegítése, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásokhoz nyújtható támogatáshoz az igényt a családgondozó jelzése alapján lehet érvényesíteni.” 3
2. § Az ÖR. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „4. § (1) Elismert többletkiadásként felmerülő fűtési költségek enyhítése címén önkormányzati segélyben kell részesíteni azt a személyt, aki megfelel az 3. § (1) bekezdésében foglalt jövedelemi feltételeknek. (2) A fűtési segély fűtési idényben egyszer igényelhető, ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.” 3. § Az ÖR. 5. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „5. §(1) Temetési költségek enyhítése címén önkormányzati segélyben kell részesíteni azt az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodó személyt, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át. 4. § Az ÖR. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „6. § (1) Az önkormányzati segély egyszeri alkalomra vagy meghatározott időtartamra, de legfeljebb 3 hónapra szólóan és havi rendszerességgel állapítható meg. (2) Az önkormányzati segély összegét az alkalmanként jelentkező többletkiadás és a rászoruló személy vagy család egy főre eső jövedelmének mértékére figyelemmel kell megállapítani. 5. § Az ÖR. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „7. §(1)Az önkormányzati segély pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő, kamatmentes kölcsön (a továbbiakban: kölcsön) formájában is nyújtható, ha a kérelmező az elismert többletkiadások, valamint baleset, betegség, elemi kár vagy más előre nem látható ok miatt olyan rendkívüli élethelyzetbe kerül, melyben az önkormányzati segély a gyógykezeléshez, a minden napi életvitelhez szükséges eszköz beszerzéséhez vagy a károk elhárításához szükséges. (2) A kölcsön időtartama legfeljebb 12 hónap. A kölcsön megállapításáról szóló határozatban rendelkezni kell a visszafizetés időtartamáról, feltételeiről. (3) A kölcsön megállapítása esetén a jogosulttal szerződést kell kötni, amelyben rögzíteni kell a kifizetés módját, a visszafizetés módjára vonatkozó szabályokat, valamint fel kell tüntetni a visszafizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit is. (4) A kölcsön iránti kérelem ügyében az Önkormányzat dönt. (5) A kölcsön önkormányzati segélyként történő megállapítása esetén a jogosulttal történő szerződéskötés a polgármestere hatásköre. 6. § Az ÖR. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „8. §(1)Az e rendeletben szabályozott támogatási formák kérelemre és hivatalból állapíthatók meg. Az egyes ellátások megállapítása iránti kérelmet az arra rendszeresített formanyomtatványon a szükséges mellékletek csatolásával postai úton vagy személyesen a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal Csárdaszállási Kirendeltségéhez nyújtható be. (2) Kérelmezőnek minden esetben igazolnia kell saját maga és a vele egy háztartásban élő hozzátartozó személyi adatait, vagyoni és jövedelmi viszonyait. (3) Az igazolható jövedelemmel nem rendelkező kérelmezőnek, az eljárásban érintett hozzátartozóinak büntetőjogi felelősség mellett az erre rendszeresített formanyomtatványon kell nyilatkoznia a vagyoni, jövedelmi viszonyairól. (4) A kérelemhez csatolandó jövedelemigazolások tartalmára a Szt. 10. § (2)-(5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (5) A kérelem elbírálásához, a jogosultság megállapításához szükséges igazolásokat, nyilatkozatokat, Munkaügyi Kirendeltség igazolását, orvosi igazolást, számlákat, jövedelemre vonatkozó munkáltatói, illetve pénzellátást folyósító szerv igazolásait és egyéb iratokat a kérelem beadásával egy időben kell benyújtani. (6) A rendelet alkalmazásában jövedelem, vagyon, család, közeli hozzátartozó, egyedül élő, háztartás, rendszeres pénzellátás, keresőtevékenység, aktív korú, egyedül álló meghatározására az Szt. 4. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (7) A kérelem elbírálása során a tényállás tisztázása érdekében környezettanulmány készíthető. Különösen indokolt a környezettanulmány elkészítése, ha a család rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.” 7. § Az ÖR. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „9. § (1) A készpénzben megállapított önkormányzati segélyt a határozat jogerőre emelkedését követő nyolc napon belül a Gyomaendrőd Város Önkormányzata házipénztárában veheti fel a jogosult vagy kérelmére a segély összegét pénzintézeti folyószámlájára utalják. (2) Sürgős szükség esetén - ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják - az önkormányzati segély bizonyítási eljárás nélkül az igénylő nyilatkozatai alapján kiutalható. Ilyen esetben a határozathozatalt követő nyolc napon belül helyszíni ellenőrzéssel kell meggyőződni a nyilatkozatok valódiságáról. (3) A családgondozó jelzése alapján az önkormányzati segélyt megállapító határozatokban az igénylő a) a számla vagy a befizetésről szóló igazolás utólagos bemutatására kötelezhető vagy b) arra kötelezhető, hogy az önkormányzati segély összegét a határozatban kijelölt családgondozóval együttműködve használja fel.” 8. § Az ÖR. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 4
„11. § (2) Szociálisan rászorult személynek kell tekinteni 5.000,- Ft feletti havi rendszeres gyógyszerköltség esetén azt a kérelmezőt, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 160 %-át, egyedül élő személy esetében a 210 %-át nem éri el.” 9. § Ez a rendelet 2014. május 15. napján lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti.
Határidők, felelősök: Határidő: azonnal
5
2. napirendi pont 2. NAPIRENDI PONT A Képviselő-testület 2014. április 17-i ülésére Tárgy:
Csárdaszállás Községi Önkormányzat 2013. évi költségvetési beszámolója.
6
3. napirendi pont ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2014. április 17-i ülésére Tárgy: Készítette: Előterjesztő:
Regionális Hulladéklerakó teleppel kapcsolatos peres eljárásról tájékoztató Pardi László Petneházi Bálintné polgármester
Tisztelt Képviselő-testület! A Regionális Hulladéklerakó Teleppel kapcsolatban jelenleg csak a Remondis Kft-val szemben jogalap nélküli gazdagodás megtérítése iránt indított per van folyamatban. A per fejleményeiről a Dr. Soós Tibor ügyvéd által megküldött tájékoztatók alapján az alábbi beszámolót állítottuk össze: A Gyomaendrődi Hulladéklerakó Telep 2004-ben 9 település társulásával (Gyomaendrőd, Szarvas, Kondoros, Hunya, Csárdaszállás, Kardos, Kétsoprony, Csabacsűd, Örménykút) és Gyomaendrőd Város gesztorságával valósult meg. Közbeszerzési eljárás eredményeként 2005 októbere és 2010 májusa között a hulladéklerakó telepet a REMONDIS Kft üzemeltette. A közbeszerzési eljárásban vesztes fél, az A.S.A. Kft az eljárásban hozott döntést megtámadta. A Legfelsőbb Bíróság 2009 novemberében a hulladéklerakó telep üzemeltetésére a REMONDIS Kft-val kötött, 10 évre szóló szerződést érvénytelennek nyilvánította, azonban 6 hónapig hatályában fenntartotta, annak érdekében, hogy a felek el tudjanak számolni egymással. A felek álláspontja legnagyobb mértékben a II. depónia bekerülési költsége vonatkozásában tér el. Az önkormányzatok szerint a REMONDIS Kft köteles lett volna az általa beszállított hulladékmennyiséggel arányosan alapot képezni a II. depónia építési költségeinek fedezetére, figyelemmel az üzemeltetési szerződésben foglaltakra. A REMONDIS Kft ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy az építési költségre ezután kívántak alapot képezni, mert az I. depónia megtelése véleményük szerint csak 2015-re várható, vagy még később, valamint az új depóniaépítés helyett töltés magasítással is meg lehet oldani a hulladékok elhelyezését. A peren kívüli megegyezés érdekében a tulajdonos önkormányzatok felhatalmazása alapján 2011. március 31-én Gyomaendrőd Város Önkormányzata, mint gesztor megbízta a Smid és Reichert Ügyvédi Irodát (8000 Székesfehérvár, Koronázó tér 1.) az elszámolás előremozdításával. A 2011. júniusi egyeztető tárgyalás során az álláspontok nem közeledtek, ezért a tulajdonos önkormányzatok úgy döntöttek, hogy jogalap nélküli gazdagodás megtérítése iránt pert indítanak a Remondis Kft. ellen. A jogi képviselettel Dr. Soós Tibor ügyvédet (Budapest, Hűvösvölgyi út 81.) bízták meg. 2011 decemberében történt még egy peren kívüli megegyezésre törekvő kísérlet, amely nem vezetett eredményre. Az ügyvéd úr a keresetlevelet elkészítette és 2012. március 27-én benyújtotta a teljesítés helye szerint illetékes Gyulai Törvényszékhez. A Gyulai Törvényszék arra való hivatkozással, hogy az alperes székhelye Budapesten van, áttette az ügyet a Fővárosi Törvényszékhez, mely döntést a tulajdonos önkormányzatok többsége elfogadta, így az eljárás a Fővárosi Törvényszéken zajlik. 2013. február 6-án lezajlott az első tárgyalás. A tárgyaláson a Remondis ellenkérelmet nyújtott be. Az Önkormányzatok által vitatott jogalap nélküli gazdagodás tekintetében a rekultivációs költségek megfizetésére vonatkozó igényünk jogalapját a Remondis Kft elismeri, azonban annak mértékét a saját számításaikkal kívánják alátámasztani. A II. depónia kérdéskörében sem a keresetünk igényünk jogalapját, sem a pénz visszafizetési igényünket nem fogadják el, mivel álláspontjuk alapján az Ő díjkalkulációjukban ilyen alapot nem képeztek. A tárgyaláson további ütközőpontnak minősültek azok a Remondis Kft által felvetett igények melyek az ún. jövedelem kiesés okozta sérelmek és a szerződésük időelőtti megszűnésé miatti jövedelem kiesés megtérítését célozták meg. A következő tárgyalásra2013. június 17-én került sor a Fővárosi Törvényszék előtt. Az alperes bejelentette, hogy cégnevet változtattak: most a cég neve: Kun Hulladék Kft.(1211 Budapest, Szállító u. 6.sz.), Éles nézetkülönbség alakult ki az alperessel is és a tárgyalásvezető bíróval is abban a vonatkozásban, hogy · egyrészt az Önkormányzatok milyen jogelvi alapon kérik annak az ártalmatlanítási díjnak az alapján a rekultivációs összeget és a Depónia II. megépítésének költségei időarányosan megatakarított részét, amikor annak jelentős díjköltségét a lakosság közvetlen, egyedi szerződései alapján fizette meg a Remondisnak, márpedig jogalap nélkül gazdagodni csak valakinek a kárára lehet, s ilyen vonatkozásban az Önkormányzatokat nem érhette kár, vagy legfeljebb csak kismértékű, ha döntően a lakosság fizetett ártalmatlanítási díjat; · másrészt és az előbbiekből adódóan az ÁFA az önkormányzati köztisztasági stb. nyereségérdekelt gazdasági társaságok részéről a számlák kifizetése után az államtól visszaigényelhető volt, azaz az Önkormányzati 7
hivatalok és az az egy-két intézmény, amelyek ezt nem tehették meg, de amelyeknek a szemétmennyisége egyébként sem lehet túl nagy, voltak csupán azok, amelyek ÁFA-t nem igényelhettek vissza, azaz sem a rekultivációs összeg, sem a Depónia II. igényünk ÁFA-tartalma nem látszik tarthatónak. A Törvényszék mindkét Felet abba az irányba próbálta „vezetni”, hogy kössünk valamilyen egyezséget, mert egyébként véget érhetetlen szakértői-ellenszakértői küzdelem kezdődi, jelentős költségekkel és sosem lesz vége ennek a pernek. Változatlanul jelentősen eltér a Felek véleménye abban a kérdésben is, hogy a Remondis szerint az ún. jövedelem kiesés éppen-hogy Őket sújtotta azáltal, hogy az Önkormányzatok nem fizették ki azt a különbözetet, amelyet a 2010. első öt hónapjára eső kisebb kapacitás-igénybevétellel okoztak. Mindezek ellenére a Remondis jogi képviselője a tárgyalás végén előadta, hogy részükről új cégvezetés állt fel, akik szerint elképzelhető egy egyezség. A Törvényszék a következő tárgyalási napot 2013. november 11-re tűzte ki. Az első kérdéskör a Depónia II-höz kapcsolódóan arra vonatkozott, hogy a Remondis utód KUN Hulladék Kft. (Alperes) arra hivatkozik hosszú ideje, hogy olyan minimális volt a bevétele ezen tevékenység kapcsán, hogy az ún. tisztes haszon sem volt elérhető, ezért a Szerződéstől függetlenül is teljesen irreális a részünkről, a felperesi oldalon igényelt, a jövőben megépítésre kerülő Depónia II-nek vagy az azt pótló hulladék-feldolgozó, technikai eszközvásárlások megtérítése iránti pénzügyi követelés. A Törvényszék indítványunkra igazságügyi könyvszakértő munkavégzését rendelte el, s mivel ez nem állami illeték, hanem szakértői díj, ennek megfizetése alól az önkormányzatok sem mentesültek. A másik kérdéskör az az alperesi indítvány volt, amely szerint a szolnoki székhelyű, ma is Remondis Kft-ként szereplő cég, foglalkoztat egy Papp László nevű urat. Az Alperes azonban most azzal állt elő, hogy ez az úr a Depónia II-vel kapcsolatos kérdéskörben ügydöntő tanúvallomásra képes, mert az Alperes állítása szerint a Szerződés III.8. és IV.8. pontjai szerinti díjkalkulációt Papp úr mindig egyeztette a tisztségviselőkkel. A képviselőnk változatlanul azt az álláspontot képviselte, hogy a díjmegállapítás alapja az induló évben az a közbeszerzési eljárás volt, amelyet az Alperes a saját maga által végzett kalkulációja eredményeként megszületett szolgáltatási díjátalány-ajánlatával nyert meg. A következő tárgyalásra 2014. március 26-án került sor, melyről tájékoztatást a későbbiekben adunk. A tárgyalást megelőzően jelent meg a Cégközlönyben, hogy a Magyar Állam 4.4 milliárd forintért megvásárolta a REMONDIS cégcsoportot, s benne a KUN Hulladék Kft.-t. A Kft. alapállása most már arra koncentrálódik, hogy mivel a Kft. közvetlenül nem került az Önkormányzatokkal pénzügyi kapcsolatba, mert a lakosság a helyi közüzemi cégeknek fizetett, s azok utalták át MINDIG a Kft.-nek az ártalmatlanítási díjat, ezért a Kft. az Önkormányzatokkal szemben- pénzügyi jogviszony híján – nem marasztalható el jogalap nélküli gazdagodásért. A tárgyaláson meghallgatásra került Papp László, aki állítása szerint egyszerre volt elfogulatlan tanú és a REMONDIS Magyarország egyik vezető munkatársa, s aki ugyancsak a Depónia II. kérdésben adta elő azt az álláspontot, amit a REMONDIS képvisel, hogy annak megépítésére csak akkor kellet volna sort keríteniük, ha a hét évi üzemeltetés alatt már látszik is, hogy az eredeti méretű hulladéktároló meg fog telni a szerződés 10 éves lejártáig, bár Ő 12 évre „emlékezett”. Előadta azt is, hogy szerinte a szerződés úgy értelmezendő, hogy addig az ártalmatlanítási díj NEM tartalmazta azt az összegrészt, amely alapján a Kft.-nek ilyen Alapot képeznie kellett volna. Mivel a hulladéktároló Gyomaendrőd közigazgatási területén fekszik, ezért a Törvényszék elfogadta, hogy tanúként meghallgatásra kerüljön a legközelebbi tárgyaláson Várfi András polgármester úr is, mint aki a munkavégzés jelentős része alatt és különösen a szerződés megszüntetése utáni egyeztető tárgyalásokon a „Kilencek” képviseletében összefoglalta az önkormányzati álláspontot. Szakértőt egyelőre nem rendelt ki a Törvényszék, mivel a tárgyalás végén az alperesi képviselő bejelentette, hogy 2014. április 01. napjától megszűnt a képviseleti megbízatása, s az új jogi képviselőt az MNV fogja kijelölni, de a következő tárgyalás – elvi - időpontját 2014. június 23. napján 13.30. órát kitűzte. Döntési javaslat "Beszámoló elfogadása" 8
Tervezett döntéstípus: határozat Tervezett ágazati besorolás: település üzemeltetés A Képviselő-testület a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt. Csárdaszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Regionális Hulladéklerakóval kapcsolatos peres eljárásról szóló beszámolót elfogadja. Határidők, felelősök: Határidő: 2014. 04. 17. Felelős: Petneházi Bálintné Hivatali felelős: Pardi László
9
4. napirendi pont ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2014. április 17-i ülésére Tárgy: Készítette: Előterjesztő: Véleményező bizottság:
Térfigyelő kamerák elhelyezése Dr. Csorba Csaba jegyző Petneházi Bálintné polgármester Ügyrendi és Pénzügyi Ellenőrző Bizottság
Csárdaszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Csárdaszállás település közbiztonsági helyzetének javítása, a bűncselekmények és a szabálysértések megelőzése, visszaszorítása és felderítése érdekében, valamint a bűncselekmények elkövetésével okozott károk minél nagyobb arányú megtérülésének biztosítása céljából térfigyelő kamerák elhelyezésének szükségességéről dönt. A térfigyelő kamerák a felújított liget területére kerülnek kihelyezésre. Csárdaszállás Község Önkormányzata Képviselő-testülete a rendőrség javaslata alapján a következő helyet jelöli ki a 4 db. térfigyelő kamera elhelyezésére: Csárdaszállás liget területe. Csárdaszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete vállalja az üzemeltetés során felmerült, és az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő ingatlanokat érintő villamos energia költségek megfizetését (esetleges oszlopbérleti díjat). Csárdaszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete felhatalmazza polgármesterét a szükséges jognyilatkozatok megtételére.
Döntési javaslat "Térfigyelő kamerák elhelyezése" Tervezett döntéstípus: határozat Tervezett ágazati besorolás: település üzemeltetés A Képviselő-testület a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.
Csárdaszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Csárdaszállás település közbiztonsági helyzetének javítása, a bűncselekmények és a szabálysértések megelőzése, visszaszorítása és felderítése érdekében, valamint a bűncselekmények elkövetésével okozott károk minél nagyobb arányú megtérülésének biztosítása céljából térfigyelő kamerák elhelyezésének szükségességéről dönt. A térfigyelő kamerák a felújított liget területére kerülnek kihelyezésre. Csárdaszállás Község Önkormányzata Képviselő-testülete a rendőrség javaslata alapján a következő helyet jelöli ki a 4 db. térfigyelő kamera elhelyezésére: Csárdaszállás liget területe. Csárdaszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete vállalja az üzemeltetés során felmerült, és az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő ingatlanokat érintő villamos energia költségek megfizetését (esetleges oszlopbérleti díjat). Csárdaszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete felhatalmazza polgármesterét a szükséges jognyilatkozatok megtételére.
Határidők, felelősök: Határidő: 2014. 05. 30. Felelős: Petneházi Bálintné 10
Hivatali felelős: Dr. Csorba Csaba
11
5. napirendi pont ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2014. április 17-i ülésére Tárgy: Készítette: Előterjesztő:
Beszámoló az ebek ellenőrzéséről Pardi László Petneházi Bálintné polgármester
Tisztelt képviselő-testület! 2013. január 1-től hatályos a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendelet módosítása, amely előírja, hogy a négy hónaposnál idősebb ebek csak elektronikus transzponderrel (chippel) megjelölve tarthatók és a négy hónaposnál idősebb chippel nem jelölt ebről a jegyzőnek és a szolgáltató állatorvosnak jelentést kell tennie a járási állat-egészségügyi hivatal felé. A kötelezettség teljesítése érdekében jogosultságot kapott Csárdaszállás Önkormányzata is a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által működtetett országos elektronikus ebadatbázishoz való hozzáféréshez. Az adatbázis alapján a település területén 2014. január és február hónapban végeztük el az ebek transzponderrel történő ellátottságának ellenőrzését. Az ellenőrzésre Szőke Lajos mezőőr kapott megbízást, az ellenőrzés során minden fellelhető ebet megvizsgáltunk. Azon ingatlanoknál, ahol kutya volt és rendben volt a kutya transzponderrel való ellátása és oltása, ott nem volt szükség intézkedésre. Ha az ebtulajdonos nem tartózkodott otthon az ellenőrzés során értesítést hagyott a mezőőr, hogy bejelentési kötelezettségének tegyen eleget a csárdaszállási hivatalnál Csárdaszálláson összesen 134 db kutya van, melyek transzponderrel el vannak látva, valamint oltással is rendelkeznek. A transzponderrel el nem látott kutyák esetében a felvett jegyzőkönyv másolatával megkerestük a Békés Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság Dévaványai Kerületi Állategészségügyi és Élelmiszer-Ellenőrző Hivatalnál Dr. Laczó Pál kerületi főállatorvost. Döntési javaslat "Beszámoló elfogadása" Tervezett döntéstípus: határozat Tervezett ágazati besorolás: település üzemeltetés A Képviselő-testület a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt. Csárdaszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az ebek ellenőrzéséről szóló beszámolót elfogadja. Határidők, felelősök: Határidő: 2014. 04. 17. Felelős: Petneházi Bálintné Hivatali felelős: Pardi László
12
6. napirendi pont 6. NAPIRENDI PONT A Képviselő-testület 2014. április 17-i ülésére Tárgy:
MEDICOPTER ALAPÍTVÁNY támogatási kérelme.
13
