2013. MÁRCIUS
A
V Á R O S
K Ö Z É R D E K Û
I N F O R M Á C I Ó S
L A P J A
Március 28-án adják át ünnepélyesen a felújított közterületet
Megfiatalodott a Dugonics tér és környéke
A Dugonics tér és környéke rekonstrukciója a 70 százalékos európai uniós támogatással megvalósult, 2 és fél milliárd forint értékû Szeged Biopolisz Park egyetemi városrész közterületeinek rehabilitációja projekt utolsó eleme volt, amelynek nyomán megfiatalodott és teljessé vált a belvárosi gyalogostengely: így a klinikáktól egészen a Szent István térig tágult ki a szegedi sétálóövezet. A projekt mintegy 730 millió forintból valósult meg. A Dugonics és az
Felére csökkent Szeged költségvetése Nagy többséggel fogadta el a közgyûlés Szeged idei, 36,5 milliárd forintos költségvetését, amelynek Botka László szerint egyetlen jó tulajdonsága van, hogy létezik. A polgármester szerint ez az utóbbi idõszak legrosszabb költségvetése, mert a Fidesz-kormány megfelezte az önkormányzat állami támogatását és a szociális kiadásokat, szétzilálta a közigazgatást, több pénzt vont el Szegedtõl, mint amennyi feladatot államosított. Három éve még több mint 70 milliárd forint volt Szeged költségvetése. Részletek a 2. oldalon
Árpád téren, valamint a környezõ utcákban összesen több mint 13 ezer négyzetméter burkolat újult meg. A Dugonics-szobor körül megnövekedett a zöld felület. A nagyáruház elõtti parkolók helyén elkészült a Kráter fantázianevû, kavics alakú mélyedést formázó szökõkút is, amely nyáron vízpárát szór majd a levegõbe, kellemesebbé téve a tér klímáját. Bõvebben a 3. oldalon
Õsszel indul a partfalberuházás 1,8 milliárd forintból õsszel elindul a szegedi belvárosi partfalberuházás az árvízi emlékmû és a Bertalan híd közötti 2 kilométeres szakaszon. Az új védmûnek 2015. március 31-éig kell elkészülnie. A 2006-os tiszai árvíz idején kiderült: az 1880-as árvízvédelmi rendszer jól szolgált eddig, de 10 méter feletti vízszintet nem bír el. Botka László polgármester elmondta: a teljes folyópart-felújításhoz is az Uniótól szeretnének pénzt nyerni a következõ, 2014-ben kezdõdõ költségvetési ciklusban. Cikkünk az 5. oldalon
2 Szegedi Tükör
2013. március
●
A Fidesz-kormány megfelezte az önkormányzat állami támogatását és a szociális kiadásokat
Nagyvárosiról kisvárosira csökkent Szeged költségvetése Nagy többséggel – 26 igen, 1 nem és 2 tartózkodás mellett – fogadta el a városi közgyûlés Szeged idei, 36,5 milliárd forint fõösszegû költségvetését, amelynek Botka László polgármester szerint egyetlen jó tulajdonsága van, hogy létezik. A polgármester szerint ez az utóbbi idõszak legrosszabb költségvetése, mert a Fidesz-kormány megfelezte az önkormányzat állami támogatását és a szociális kiadásokat, szétzilálta a közigazgatást, 1,6 milliárd forinttal több pénzt vont el Szegedtõl, mint amennyi feladatot államosított. Idén 36,5 milliárd forint a városi büdzsé fõösszege, amelynek 64 százalékát (23,3 milliárd forint) mûködésre, 36 százalékát (13,2 milliárd forint) pedig fej-
dett át Szegednek. Ennyi pénz folyt be a személyi jövedelemadó önkormányzatot illetõ részébõl, a gépjármûadóból és az illetékekbõl. Idén már csak 420 mil-
Zrt.-nek közmûadót kell fizetnie – az államnak. Eredetileg úgy volt, hogy az önkormányzat kapja meg ezt a pénzt, de a kormány módosított az elképzelésén. Ez több mint 160 millió forint mínuszt jelent Szegednek. A vízdíjak esetleges csökkentésével további pénzeket vehetnek ki a város zsebébõl, lévén, hogy a Szegedi Vízmû Zrt. nyeresége után fizet osztalékot a többségi tulajdonos városnak. A cég nyeresége 2011-ben 927 millió forint volt, és a teljes összeget kifizette osztalékként. A szociális irodának március végéig el kell költöznie a Huszár utcából a Széchenyi téri szürke házba, mert a járási kormányhivatalnak kell a hely. Ez 120 millió forintjába kerül az önkormányzatnak. A tranzakciós díj miatti bankköltség-emelkedés 150 millió forintba kerül a városnak.
Az egyenleg mínusz 1,6 milliárd Január 1-jével állami kézbe kerültek az iskolák, a járási kormányhivatal pedig átlesztésre fordítják. Három éve még több mint 70 milliárd forint volt Szeged város költségvetése. 2013-ban tehát feleannyi pénz áll rendelkezésre a város mûködtetésére, az önkormányzati cégek és intézmények üzemeltetésére, mint három éve.
lió (!) forinttal számolhat az önkormányzat. A személyi jövedelemadó korábban helyben maradó 8 százalékát, a gépjármûadó 60 százalékát, valamint a teljes illetékbevételt lenyeli a központi költségvetés.
Nulla forint a tömegközlekedésnek
Tavaly õsszel a parlament fideszes többségû önkormányzati és területfejlesztési bizottsága módosító javaslatot nyújtott be, amelyben 40-rõl 55 százalékra növelte volna a gépjármûadóból befolyt összeg önkormányzatokat megilletõ hányadát, de az indítványt leszavazta a Fidesz–KDNP. Új központi adók és díjak is sújtják Szegedet. A hulladéklerakási díj – tonnánként háromezer forintot kell fizetnie az államnak a Szegedi Környezetgazdálkodási Kft.-nek a szemétért – évente 130 millió forintjába kerül az önkormányzatnak. A többségében városi tulajdonú Szegedi Vízmû
Megfelezõdött az állami támogatás, amelybõl idén már csak 5,1 milliárd forint érkezik a városba. 2011-ben még 10,2 milliárd forint, tavaly több mint 9,3 milliárd forint állami támogatás – közoktatási, igazgatási, tömegközlekedési és szociális intézményi normatíva – folyt be a város kasszájába. Idén ez az összeg alig több mint 5,1 milliárd forint. Korábban a szegedi tömegközlekedést évi 500 millió forinttal támogatta az állam. Idén egy fillért sem kap erre a város. Az állam tavaly 4,9 milliárd forint adót enge-
kormányhivatal. Szegeden ezzel az önkormányzati rendszer átalakításának egyenlege mínusz 1,6 milliárd forint. Ennyivel több pénzt vontak el Szegedtõl, mint amennyi feladatot államosítottak. Ez hiányként jelentkezett a költségvetésben, amit a törvények szerint el kellett tüntetni, ugyanis csak nullaszaldós büdzsét fogadhatott el a testület. Szeged költségvetése az Állami Számvevõszék legutóbbi jelentése szerint stabil volt, már 2009 óta hiány nélkül fogadták el a város költségvetését. Három év alatt felére csökkentette a kormány a
önkormányzatoktól a forrásokat, akkor most nem kellene átvállalni a települések adóságát. Hiába vállalta át az állam Szeged 28 milliárd forintos adósságállományának 50 százalékát, a forráselvonások Szeged helyzetét még nehezebbé tették. Ráadásul most azok az önkormányzatok jártak jól, amelyek nagy adósságba verték magukat – például Pécs 44
Új központi sarcok
vett bizonyos feladatokat – például okmányiroda és gyámügy – a szegedi polgármesteri hivataltól. A feladattal együtt elvont források összege 7,8 milliárd forint. Közel 7 milliárd forint kiadást jelentett a városnak a pedagógusok fizetése és a szakképzõ intézmények mûködtetése, 380 millió forintot a ma már állami Waltner Károly Otthon üzemeltetése, 420 milliót pedig azok a feladatok ellátása, amelyeket átvett a járási
szociális kiadásokra fordítható összeget: míg 2010-ben 900 millió, addig az idén mindössze 450 millió forint állami támogatás jut Szegednek a szociális problémák orvoslására. Miközben soha ennyien nem kértek szociális segélyt, mint napjainkban: tavaly 15 ezer 600 szegedi család fordult kérelemmel a szociális irodához, ez a szám néhány év alatt megduplázódott, ma már minden ötödik szegedi szociális támogatásra szorul, miközben az erre fordítható keretet a kormány a felére csökkentette.
A nagy adósok jártak jól Az adósságkonszolidáció kapcsán Botka László polgármester úgy fogalmazott, ha nem vették volna el az
milliárd, Miskolc 35,2 milliárd, Debrecen 29 milliárd, Hódmezõvásárhely 21,3 milliárd –, mert az õ hiteleikbõl nagyobb arányban, 60-70 százalékban vállalt át az állam, mint azoktól, amelyek megfontoltabbak voltak. Szeged 70 milliárd
forintos költségvetésénél 1,5-2 milliárd volt a város éves adósságszolgálata. Idén ez 36,5 milliárd forintos költségvetésnél mintegy 2,5 milliárd forint. Ebbõl kell levonni 485 milliót, ugyanis ennyit takarít meg Szeged idén az állam által átvállalt 14 milliárdos adósságkonszolidációval.
Egyetlen jó tulajdonsága, hogy van Ennek a költségvetésnek egyetlen jó tulajdonsága van, hogy létezik, mert így a Kincstár nem állítja le a város finanszírozását, az önkormányzat ki tudja fizetni a béreket és a számlákat – mondta Botka László közvetlenül azután egy sajtótájékoztatón, hogy a városi közgyûlés nagy többséggel – 26 igen, 1 nem és 2 tartózkodás mellett – elfogadta Szeged 2013-as költségvetését. A polgármester hangsúlyozta, arra törekedett, hogy létrejöjjön egyfajta kompromisszum a költségvetéssel kapcsolatban a képviselõk, frakciók között, mert ebben a közgyûlési összetételben más út nem lehetséges. Hangsúlyozta, nagyvárosiról kisvárosira csökkent Szeged költségvetése. Elhangzott, úgy született elfogadható, hiány nélküli és törvényes költségvetés, hogy például százmillió forinttal csökkent a Fidesz által tervezett elvonás, így idén nem lesznek karbantartások, felújítások a polgármesteri hivatal épületeiben.
2013. március
Szegedi Tükör 3 ●
Március 28-án adják át ünnepélyesen a felújított közterületeket
Megfiatalodott a Dugonics és az Árpád tér
Múlt és jelen Fél év alatt készült el a város új „nappalija”: a Dugonics tér. A belváros-rehabilitáció legújabb üteme döntõen uniós forrásból, mintegy 730 millió forintból valósult meg. A Dugonics tér és környéke rekonstrukciója a 70 százalékos európai uniós támogatással megvalósult, 2 és fél milliárd forint értékû Szeged Biopolisz Park egyetemi városrész közterületeinek rehabilitációja projekt utolsó eleme volt, amelynek nyomán megfiatalodott és teljessé vált a belvárosi gyalogostengely: így a klinikáktól egészen a Szent István térig tágult ki a szegedi sétálóövezet. A projekt mintegy 730 millió forintból valósult meg. A fejlesztés a Somogyi utca–Dugonics tér–Árpád tér–Toldy utca–Apáthy utca–Eötvös utca által határolt területet érintette. Az elmúlt fél év leglátványosabb munkája a teljes burkolatcsere volt. A Dugonics és az Árpád téren, valamint a környezõ utcákban összesen több mint 13 ezer négyzetméter burkolat újult meg. Nagyjából 1600 négyzetméteren készült aszfaltburkolat, a terület többi része pedig a Kárász utcához hasonló klinkertéglás burkolatot kapott. A Dugonics-szobor körül megnövekedett a zöld felület, és megszépült a 2008-ban mûszakilag teljesen felújított szökõkút környéke is, valamint teljesen új utcabútorokat és kerékpártámaszokat helyeztek el a két téren. A nagyáruház elõtti parkolók helyén elkészült a Kráter fantázianevû, kavics alakú mélyedést formázó szökõkút is, amely nyáron vízpárát szór majd a levegõbe, kellemesebbé téve a tér klímáját. Az Árpád téri Kráterben napvitorlákat is felszereltek. Az árnyékolók azért szükségesek, hogy még kellemesebbé tegyék a klímát ezen a kánikulában igencsak forró területen. Speciális, idõjárásálló vászonból készültek, alattuk pedig akár rendezvényeket is lehet majd tartani. Kevésbé látványos, de összesen kilenc térfigyelõ kamerát is felszereltek a felújított utcákon és tereken. A Móra Ferenc Múzeumtól kapott fekete-fehér fotók a Dugonics tér múltját idézik.
4 Szegedi Tükör
2013. március
●
Április 8-án és 9-én tartják az óvodai beiratkozásokat Szegeden
Szerb és német csoport a Hunyadi téri óvodában Április 8-án és 9-én tartják az óvodai beiratkozásokat Szegeden. A Szegedi Óvodák Igazgatóságának tájékoztatója szerint a felvételt elsõsorban abba az óvodába lehet kérni, amelynek körzetében a gyermek lakik, illetve a szülõk dolgoznak. Persze vannak kivételek is. Ilyen például a nemzetiségi csoportokat is mûködtetõ Hunyadi téri óvoda, ahol a három hagyományos mellett szerb és német nemzetiségi csoport is indul. – Szegeden egyedül nálunk mûködik szerb, illetve német nemzetiségi óvodai csoport. Sõt, német csoport csak itt van az egész megyében – kezdi a beszélgetést Koperecz Mária, a Hunyadi téri tagóvoda vezetõje. – Nem kell azt gondolni, hogy ezek a csoportok különlegesek lennének, csupán speciális feladatokat is ellátnak az egyébként szakirányú végzettséggel rendelkezõ pedagógus kolléganõim. Az viszont igaz, hogy nagyon népszerûek ezek a csoportok, ezért is van, hogy már hosszú évek óta teljes létszámmal, 28-30 gyerekkel foglalkozunk – mondta Koperecz Mária. – Az óvodában 1999 óta mûködik német nemzetiségi, 2007 óta pedig szerb csoport. A gyermekek elsõsorban a hagyományokon keresztül ismerik meg a né-
met és szerb kultúrát. A szokásokat ismerik meg, és ezeken keresztül ismerkednek a nyelvvel is. A verseket, meséket és dalokat többnyire mindkét nyelven hallják, sokat beszélgetünk is ezeken a nyelveken. Ez aztán a késõbbiekben nagy segítség lesz bármilyen nyelvtanulásnál. – Mi nem nyelvet oktatunk, a gyermekeket nem nyelvvizsgára készítjük fel, hanem olyan körülményeket igyekszünk teremteni, amelyben otthon is élnek a gyereket – mondta Dukic Sztantic Natálija, a szerb csoport vezetõje. – Ez azt jelenti, hogy mindkét nyelven beszélünk. Tehát magyarul és szerbül, magyarul és németül. Pont úgy, ahogy otthon is történik a család életében. Délelõtt németül mesélek, ebéd után meg
A játék mellett a szerb és német népszokásokat is megismerik az óvodások.
Városháza: megváltozott az ügyfélfogadás rendje A közigazgatás átszervezésével – a járási hivatalok kialakításával – párhuzamosan március 1-jétõl megváltozott a szegedi polgármesteri hivatal ügyfélfogadási rendje is. A költségek csökkentése érdekében 4 korábbi irodát párosával összevontak: a korábbi általános igazgatási és építési iroda igazgatási és építési irodaként mûködik tovább, az oktatási, kulturális és sportiroda, valamint a szociális, egészségügyi iroda pedig humán közszolgáltatási iroda néven mûködik március elsejétõl. Az általános ügyfélszolgálati rend a jövõben sem változik: hétfõn 8 és 15.30, szerdán 8 és 17.30 óra között várják az ügyfeleket. Több szervezeti egység az általános ügyfélfogadási rendtõl eltérõen, sûrûbben fogadja az ügyfeleket. Az igazgatási és építési iroda általános ügyfélszolgálati csoportja és az építési osztály ügyfélszolgálati csoportja a városháza szürke
épületében továbbra is hétfõn, kedden és csütörtökön reggel 8-tól délután 3 óráig, szerdán reggel 8-tól este fél 6-ig, pénteken pedig reggel 8-tól fél 1-ig fogadja az ügyfeleket. A Huszár utca 1. szám alatt az adóiroda, valamint az anyakönyvi csoport a jövõben hétfõ reggel 8-tól délután 3 óráig, szerdán 12 órától este fél 6-ig, pénteken pedig reggel 8-tól fél 12-ig fogadja az ügyfeleket. Az önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó irodája a Huszár utcából a Széchenyi tér 11. szám alá, a szürke épületbe költözött. Így a humán közszolgáltatási iroda szociális osztály ügyfélszolgálati csoportja hétfõn és kedden reggel 8-tól 15 óráig, szerdán 8-tól 11 óráig és 13-tól este fél 6-ig, pénteken pedig 8-tól 12 óra 30-ig fogadja új helyén az ügyfeleket. A munkaszüneti napok körüli – jogszabály által elõírt – munkarend változása miatt az ügyfélfogadási rend esetenként módosulhat.
magyarul. De természetesen legtöbbet az anyanyelven beszélgetünk. Nagyon eltérõ, hogy gyerekek maguk között hogyan kommunikálnak. Az udvaron néha bábeli zûrzavar van, amikor minden csoportunk kint van, és mindenki más nyelven beszél – mondta Dukic Sztantic Natálija. – Hozzánk többnyire német érdekeltségû családok hozzák a gyermekeiket. Lehet, hogy Németországból jöttek Szegedre dolgozni, vagy onnan költöztek haza, esetleg a nagyszülõknek volt szorosabb kötõdésük – mondta Domokos Andrea, a német csoport vezetõje. – A napirend persze ugyanaz, de mást játszunk, más zenét hallgatunk, német körjátékokat játszunk. Ezt nagyon élvezik a gyerekek. Idõnként a többi csoportból is átjönnek, és részt vesznek ezekben a játékokban. Megtanulnak néhány éneket, verset – mondta a vezetõ óvónõ. Kérdés persze, hogy amikor iskolába kerülnek, hogyan tudják hasznosítani mindezt. Szerb iskola nincs Szegeden, csak Deszken van ilyen lehetõség. A tarjánvárosi iskolában mûködik német kétnyelvû képzés, sokan mennek oda a Hunyadi téri óvodából. Persze más szegedi iskolákban is van német nyelvi osztály, ilyen szempontból jóval könnyebb helyzetben van a német csoport. A Hunyadi téri óvoda szoros kapcsolatban áll a nemzetiségi önkormányzatokkal. Sok a közös programunk, jelentõs támogatást is kapnak tõlük, rendezvényekre hívják szerepelni a gyermekeket. A közös ünnepeken is több nyelven beszélnek. Talán erre az egyik legjobb példa – mondta az óvodavezetõ –, hogy a Márton-napi töklámpás készítésének szokását a német csoportunk hozta az óvodánkba, és azóta is nagy élvezettel vesznek részt ezen a rendezvényen a gyermekek.
Közlemény óvodai beiratkozásról Értesítjük a szülõket, hogy Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának óvodáiba a 2013/2014. nevelési évre az alábbi idõpontokban lehet beíratni gyermekeiket:
2013. április 8. (hétfõ) 8-17 óra és 2013. április 9. (kedd) 8-17 óra A felvételt elsõsorban abba az óvodába lehet kérni, amelynek körzetében a gyermek lakik, illetõleg szülõje dolgozik. Csak az újonnan óvodába lépõket kell beíratni, a korábban beiratkozott gyermekek adataiban történt változásokat kérjük folyamatosan jelezni az óvodában. Az óvodák felvételi körzetérõl és a nyitva tartásról a http://www.szegedvaros.hu/ovoda linken tájékozódhatnak a szülõk. Ha az óvoda férõhelye lehetõvé teszi, a város bármely területérõl fogadhat gyermeket. Kötelezõ beíratni azt a gyermeket, aki 5. életévét 2013. december 31. napjáig betölti és még nem jár óvodába. Az 1993. évi LXXIX. törvény 24.§ (3) bekezdése értelmében „A gyermek abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdõ napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni.” Ha az 5. életévét adott évben betöltõ gyermek egy nevelési évben igazolatlanul tíz napnál többet mulaszt, az óvoda vezetõje értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, az általános szabálysértési hatóságként eljáró kormányhivatalt. A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermek szülõje, amennyiben gyermeke az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, köteles 2013. június 15-ig írásban értesíteni a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzõt. Speciális feladatokat ellátó óvodák: * Hunyadi Téri Óvoda: egy csoportjában német, egy csoportjában szerb nemzetiségi nevelés-oktatás * Tisza-parti Óvoda: felsõ légúti betegségben szenvedõ gyermekek óvodai ellátása * Klebelsberg Telepi Óvoda: mozgássérült gyermekek óvodai ellátása A sajátos nevelési igényû gyermekek integrációját végzõ óvodákról az Óvodák Igazgatósága nyújt felvilágosítást (Szeged, Sólyom u. 6., tel.: 549-363 vagy 2 0/462-95-78). Az óvodai beiratkozáshoz szükséges iratok: * a gyermek lakcímet igazoló hatósági igazolványa (lakcímkártya) * a gyermek anyakönyvi kivonata * a szülõk személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványa (amennyiben a gyermeket valamelyik szülõnél elhelyezték, a szülõi felügyeletet gyakorló szülõ) vagy más törvényes képviselõ személyazonosító igazolványa, más törvényes képviselõ esetén a gyámhivatal gyámrendelõ határozata * az óvodaérettségre vonatkozó orvosi igazolás * oltási könyv Az óvodai felvételrõl hozott döntés határnapja 2013. május 31., a döntésrõl szóló határozatot a beiratkozáskor megadott címre postázza az óvoda. A határozat ellen irányuló felülbírálati kérelmet a kézhezvételt követõ 15 napon belül kell benyújtani, Szeged Megyei Jogú Város Címzetes Fõjegyzõjéhez címezve, SZMJVÖ Óvodák Igazgatóságához (postacím: 6723 Szeged, Sólyom u. 6). Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere
Megduplázzák a virágágyások méretét a Széchenyi téren
Tavaszi nagytakarítás A város tavaszi nagytakarítását márciusban végzi a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. Három úttisztító kocsit és hat locsolókocsit is munkára fognak. A Széchenyi téren az idén megkétszerezik a virágágyások méretét. A Tisza Lajos körút és az alsó rakparti út által határolt területen kezdte február végén Szeged tavaszi nagytakarítását a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. A munkát városrészekre bontva végzik a társaság szakemberei: március utolsó hetében Móraváros és Alsóváros kerül sorra, és a tervek szerint 29-ére végeznek valamennyi városrészben. – Közúton a gépi takarítást lehetõség szerint nappal, de a fokozott forgalmú helyeken – például a Belvárosi hídon és a Tisza Lajos körúton – éjszaka végezzük, valamint a járdákon, kerékpárutakon is takarítunk. A téli síkosságmentesítési munkák során kijuttatott szóróanyagot a tavaszi nagytakarítás során takarítjuk fel – közölte Makrai
Most még könnyebben szedi fel a seprû a koszt, mint amikor a nap lesüti, szinte cementálja a burkolathoz. László. A Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetõ igazgatója hozzátette: két nagy teljesítményû úttisztító tehergépkocsival, egy középteljesítményûvel – díszburkolatok, járdák, kerékpárutak tisztítására –, hat locsolókocsival, valamint személy- és teherszállító tehergépkocsikkal végzik a feladataikat. – Most még könnyebben szedi fel a seprû a koszt, mint amikor a nap lesüti, szinte cementálja a burkolathoz. A
síkosságmentesítõ anyagokból (homok, kõzúzalék, zeolitásvány) a díszburkolatok értékesebb zúzalékát igyekszünk újrahasznosítani, de cigarettacsikkel erõsen szennyezett. A város közútjainak kezelését három szervezet látja el. A fizetõs parkolóhelyeken a Szegedi Közlekedési Kft. Parkolási Üzletág (Szepark) végzi a takarítást. Az átvezetõ állami fõútvonalak kezelése, tisztán tartása a Magyar Közút Nonprofit Zrt. feladata – fo-
galmazott az ügyvezetõ igazgató. A tavaszi munkákkal együtt befejezik az óévben már javarészt elkészült lombgyûjtést, gyepgereblyézést, nyesést, metszést is. Öt városi részlegben 70 fõ segíti kézi erõvel a munkákat. A seprõjármûvek mindig vizes permettel dolgoznak, de a nagyvárosokban gondot okozó, égéstermék eredetû, finom „szálló por” ellen a seprés és a locsolás sem hatékony. A Széchenyi téren megduplázzák a virágágyások méretét, és a fõtérre ültetett virágokat részben évelõkre cserélik. Így kevesebbet kell majd a pótlásra költeni, hiszen az évelõ növények nagyjából három évig élnek. Hamarosan a muskátlik is felkerülnek a kandeláberekre. A talajukba speciális víztartó közeget építenek be, hogy ezzel óvják õket a hõségtõl és a kiszáradástól. A tavaszi takarításhoz kapcsolódó kézi úttisztítás teljes költsége tavaly 8 millió 130 ezer forint, a gépi úttisztításé 7 millió 140 ezer forint volt. Több mint 280 tonna hulladékot szállítottak el 2012-ben.
2013. március
Szegedi Tükör 5 ●
Az 1880-as védmû már nem áll ellen a haragos Tiszának
Elkezdõdött a szegedi partfalberuházás 1,8 milliárd forintból idén õsszel elindul a szegedi belvárosi partfalberuházás 2 kilométer hosszan. Az új védmûnek 2015. március 31-éig kell elkészülnie. A 2006-os tiszai árvíz idején kiderült: az 1880-as árvízvédelmi rendszer jól szolgált eddig, de 10 méter feletti vízszintet nem bír el. – A 2006-os áprilisi árvíz idején a Tisza az eddigi legmagasabb vízszinten, 1009 centiméteren tetõzött: a rendkívüli helyzetben, a védekezéskor szembesültünk azzal, hogy a belvárosi partfal az elmúlt idõkben ugyan képes volt megvédeni a várost, de az elkövetkezõ évtizedekben biztosan nem – mondta Botka László polgármester februárban, a Belvárosi híd szegedi
hídfõjében tartott projektnyitó sajtótájékoztatóján. Emlékeztetett arra, 7 évvel ezelõtt átszivárgott a víz a klinikák pincéibe, és kiderült az is, hogy a partfal alatt rég elfelejtett közmûcsatornák vannak. Mivel a jövõben még magasabb vízszintekre lehet számítani, azon dolgoztak a vízügyesekkel, mérnökökkel, mit kellene tenni, hogy a város biztonságban legyen, és
Az országban a második A Tisza-parton bemutatták az új mobil partfal makettjét is. Az elemeket úgy szerelik össze vészhelyzetben 24 óra alatt, hogy elõször a nagy szilárdságú alumínium támoszlopokat állítják fel, amelyekre vízszintesen rögzítik az alumíniumgerendákat. A közöttük lévõ gumiszigetelés nem engedi, hogy akár egy csepp víz is átszivárogjon. Hasonló mobil partfallal több európai városban védekeznek, például Frankfurtban, Kölnben, Prágában, Krakkóban, és Szentendrén is ilyet szereztek be. A maximális biztonságon kívül az is mellette szól, hogy egyszeri beszerzési költsége kevesebb, mint amennyibe az egész 2006-os árvízi védekezés került.
Bajnai: Szeged példát mutatott a fejlesztésekben Bajnai Gordon volt miniszterelnök szerint Szeged példamutatóan fektette be az európai uniós forrásokat, amelybõl 220 milliárd forint érkezett a városba a most lezáruló fejlesztési ciklusban. Szeged több szempontból is példamutató lehet az országban: a városban ugyanis látszik, hogy be lehet fektetni okosan, példamutatóan az európai uniós forrásokat, hiszen a most lezáruló fejlesztési ciklusban több mint 220 milliárd forint érkezett a Tisza-parti városba – mondta Bajnai Gordon volt miniszterelnök, aki nemrégiben lakossági fórumot tartott Szegeden. A Haza és Haladás Egyesület elnöke, az Együtt 2014 társalapítója a fórumot megelõzõen tárgyalt a városházán Botka László polgármesterrel, és megállapodást kötött a Nagy Sándor vezette, a szegedi közgyûlésben háromfõs frakcióval rendelkezõ Szabad Város Egyesülettel. Bár mostanában nem született új döntés szegedi fejlesztéssel kapcsolatban – hangsúlyozta Bajnai –, a város megmutatta, hogy lehet határidõre, jól, gyorsan felhasználni az uniós forrásokat, miközben más nagyváros, mint például Debrecen, ahová szintén sok pénz érkezett, még küzd a saját villamosprojektjével. A korábbi kormányfõ hozzátette: Szeged annak is példája, miként lehet az önkormányzatokkal, Szegeddel pedig különösen ellenséges kormányzat idején a várost fejleszteni, élhetõvé tenni. A Haza és Ha-
ladás elnöke, az Együtt 2014 társalapítója szerint ugyanakkor Szegedet komoly veszély is fenyegeti. Az egyetem a városi tudásgazdaság bázisa, az, hogy a Szegedi Tudományegyetem költségvetési támogatása a Bajnai-kormány idõszakához képest reálértékben 50 százalékkal csökkent, nagyon súlyosan érinti az itt élõket, és veszélyezteti a világhírû felsõoktatási intézmény jövõjét. Úgy vélte, 2014 után Magyarországot a tudásgazdaságra kell építeni, abban, hogy Európa centrumához csatlakozzunk, az ilyen intézményeknek, mint az SZTE, meghatározó súlyuk lesz. Botka László a megbeszélés után elmondta, arról tájékoztatta Bajnai Gordont, hogy a kormány minden hangzatos ígérete ellenére mind jogilag, mind gazdaságilag leépítette az önkormányzatiságot. Szegedtõl is lényegesen több forrást vontak el, mint amennyi feladatot államosítottak, és ezt nem pótolja az adósságok átvállalása sem. Az iskolákban és más, korábban a helyi közösség által ellátott feladatoknál a napi mûködés során látszik, hogy az államosítás jelentõs minõségromlást hozott a polgármester szerint. Botka szerint a kormányváltás után fontos cél kell hogy legyen az európai normáknak megfelelõ települési autonómia helyreállítása.
hogy miként lehetne a hatalmas beruházáshoz forrásokhoz jutni. A végeredmény: sikerült 1,5 milliárd forintot nyerni az EU-tól, az összeghez a város még 318 millió forintos önrészt tesz hozzá. Az 1,8 milliárdból teljesen átépül a belvárosi partfal árvízi emlékmû és Bertalan híd közötti 2 kilométeres szakasza: a munkálatok idén októberben kezdõdnek, és 2015. március végére fejezõdnek be. A kiviteli tervre és a mobil falra kiírt közbeszerzés már lezárult – egy német cég gyártja az elemeket –, magára a kivitelezésre pedig júniusban hirdetik meg a pályázatot. Tóth László, a kiviteli tervek elkészítéséért felelõs Mélyépterv Komplex Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta: napokon belül hozzáfognak a kiviteli tervek elkészítéséhez. Botka László hangsúlyozta: ez egy árvízvédelmi beruházás, nincs benne a városszépészeti rekonstrukció. Errõl sem mondanak le: a közgyûlésen már döntöttek arról, hogy „Szeged fõutcája” kiemelt nagyberuházás lesz, a teljes folyópart-felújításhoz is az Uniótól szeretnének pénzt
Botka László polgármester a Tisza-parton mutatta be a sajtónak a mobil fal makettjét. nyerni a következõ, 2014-ben kezdõdõ költségvetési ciklusban. A beruházás legfontosabb része a belterületi szakaszon a szivárgásgátló résfal, vagyis a szigetelés építése: ez a mostani partfal tövében, a „vízoldalon” épül majd meg az árvízi emlékmûtõl a Bertalan hídig. A jelenlegi partfalhoz hasonló lesz a látvány az árvízi emlékmûtõl a Roosevelt té-
rig, valamint a Kõrösitõl a Bertalan hídig: a mellvédre lehet majd ráépíteni a 60 centi magas mobil elemeket. A közbülsõ szakaszon viszont nem lesz mellvéd, csak formatervezett korlát. A teljes Stefánia folyóparti járdáját feltöltik az eddig mért legmagasabb vízállás szintjére, kerekítve 1,10 méterre. Az ide tervezett 1,20 méter magas mobil partfal pedig árvíz ese-
tén kerül ennek a megemelt járdaszintnek a tetejére, így lesz 11 méter 30 centiméteres a védvonal. A régi partfalat a szegedi nagy árvíz után, 1880-ban kezdték el építeni, majd az 1970-es árvíz után, 1974–1979 között építették át. Míg 132 évvel ezelõtt 806, 2010-ben viszont már 1009 centiméteren tetõzött a folyó.
A jobboldali többség leszavazta, hogy a város a kormányhoz forduljon
Készül a negyedik kiskertes felmérés Gyimesi László fideszes önkormányzati képviselõ szerint van arra jogi lehetõség, hogy a közgyûlés megemelje a szegedi kiskertek beépíthetõségi mértékét. Mózes Ervin címzetes fõjegyzõ szerint viszont addig semmit sem lehet tenni az ügyben, amíg a kormány nem módosítja a központi jogszabályokat. A szocialisták ezt szerették volna kérni a kabinettõl, de javaslatukat leszavazta a közgyûlés jobboldali többsége. Szegeden mintegy 6000 kiskertet tartanak nyilván. A mezõgazdasági övezetbe sorolt zártkertekben az érvényben lévõ jogszabályok szerint a telek 3 százalékát lehet beépíteni. A Subasán, Baktón, Tompaszigeten és más város környéki területen a kiskertek többsége átlagosan 800 négyzetméteres. Mózes Ervin címzetes fõjegyzõ hangsúlyozta: – A szegedi közgyûlés 1999-ben azt mondta e területekrõl, hogy átsorolja hétvégi házas üdülõterületté, ha kiépül a teljes közmû. Ekkor már 15 százalékos lehet a beépíthetõség. A teljes közmûhöz azonban még hiányzik a szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetõ csatorna. Subasán például mintegy 2 milliárd forintba kerülne a rendszer kiépítése, amiért ingatlanonként 1,6 millió forintot kellene fizetni. A legutóbbi városi közgyûlésen Gyimesi László fideszes önkormányzati képviselõ, városfejlesztési tanácsnok azt indítványozta, készüljön tanulmány a szegedi kiskertek beépíthetõségének növelésérõl. Elhangzott a jobboldalról, erre úgy van jogi lehetõség, hogy nem változtatnának a terület besorolásán, és nem
okozna többletköltséget a kiskerteseknek. Mózes Ervin az ülésen elmondta, hogy 1997-ben, 2008-ban és 2011-ben is készült már ilyen tanulmány, és szerinte a 10 hónap alatt 10 millió forintért elkészített negyedik felmérés is ugyanarra jutna: semmit sem lehet tenni a központi jogszabályok megváltoztatása nélkül. Jóllehet Kozma József szocialista frakcióvezetõ módosító indítványában javasolta, a szegedi közgyûlés kezdeményezze a kormánynál, hogy „a 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet módosításával a kiskertek beépíthetõsége mértékének emelését a lehetõ legmagasabb mértékben tegye lehetõvé”, a jobboldali többség elutasította a kezdeményezést. Gyimesi indítványát ugyanakkor megszavazta a jobboldali többség. Tavaly decemberben az Országgyûlés kormánypárti többsége módosította a földtörvényt, és január 31-i határidõvel kötelezõvé tette a földhasználatra vonatkozó adatszolgáltatást, illetve bejelentést. A törvény szerint ezért 6000 forint szolgáltatási, regisztrációs díjat kellett volna fizetni. A mulasztókat több tízezer forintos bírsággal sújtották volna. Ez a szegedi kiskerteseket is
Jelenleg a kiskertek 3 százalékát lehet beépíteni. érintette, akik az elsõ hírek hallatán sokkot kaptak. Az országosan nagy felháborodás hatására a kormány módosította a bejelentés határidejét április 30-ára, illetve döntött: nem kell 6000 forint regisztrációs díjat fi-
zetni, de az adatszolgáltatástól nem tekintett el. A földhivatalokban felháborodott emberek várakoztak órákat, mire a kormány eltörölte a zártkertek kötelezõ regisztrációjáról szóló rendelkezését.
6 Szegedi Tükör
2013. március
●
Hatodik alkalommal rendezték meg a szenior Ki mit tud?-ot
A taps és a színpad is gyógyít Amíg a próbákra járunk, és a fellépéseken egymásért izgulunk, addig sem azon gondolkodunk, hogy hol fáj, hol szúr, mibõl vesszük meg a gyógyszereket. Arról nem is beszélve, hogy a taps is, a színpad is gyógyít – így vallottak a szenior Ki mit tud? résztvevõi. Ha csak ennyi értelme és eredmény lenne az idén már hatodik alkalommal megrendezett szenior Ki mit tud?-nak, már elérte a célját. De azért ennél többrõl is szó van. Közel 500 résztvevõ indult az idei versenyen, amelyet hagyományosan a szegedi Senior Center és az Idõsügyi Tanács hirdetett meg nyugdíjaskluboknak, amatõr mûvészeti csoportoknak. A vetélkedõ döntõjét – már ez is hagyomány – március 15-e közeledtével tartották a Szent-Györgyi Albert Agórában. A szegedi kistérségbõl 23 produkció jutott a döntõbe. Voltak, akik most próbálták ki elõször a versenyzést, vol-
tak, akikkel már sokszor találkoztunk hasonló bemutatókon. Sokan csak most, a nyugdíjas éveikben fedezték fel magukban a tehetséget, érezték meg a siker ízét. Hogy mi ennek a versenynek a hozadéka? Tóth Károly önkormányzati képviselõ szerint fontos, hogy mindenki versenynek tekinti ezt a rendezvényt, szeretné a saját tehetségét megmutatni. Nem sztárrá vagy celebbé szeretnének õk válni, eszükben sincs ez, csupán azt szeretnék, hogy egy kisebb közösségben, csoportban, civil közösségben, mûvelõdési házak rendezvényein néha felléphessenek. Nagyon fontos ennek a já-
A szólóhangszer kategória gyõztese a tápéi Mizsei Zoltán tangóharmonikás.
Szeged biztos pont a kínaiaknak A kínaiak számára Szeged már biztos pont – mondta Ujhelyi István, aki oroszlánrészt vállalt a szegedi Konfuciusz Intézet létrejöttében. A legfiatalabb hallgató tízéves, a legidõsebb már túl van a hetvenen. Egy dolog mégis közös bennük, szeretnék megismerni a kínai nyelvet. De nem csak a nyelvtanítás az egyetlen feladat, ennél jóval többet vállal a szegedi egyetemen tavaly õsszel megnyílt Konfuciusz Intézet. Szeged kivételes helyzetben van – mondta Szentmártoni Lívia, az SZTE Konficiusz Intézet igazgatója, hiszen néhány hónap alap létrejött a megállapodás az egyetem és a Sanghaji Nemzetközi Tanulmányok Egyeteme között. – Ujhelyi István szegedi parlamenti képviselõ, az Országgyûlés alelnökének szervezõ munkája, diplomáciai és sokszor baráti kapcsolatai mindenképpen kellettek ahhoz, hogy ilyen gyorsan megnyílhasson az intézet – mondta az igazgató. Idén 6 ingyenes és 14 esti nyelvtanfolyamra várják a jelentkezõket. A bevezetõ kurzusok arra jók, hogy alapvetõ nyelvi ismeretek kapjanak a hallgatók. Az esti tanfolyamokért már fizetni kell. Itt sem csak nyelvet tanítanak, hiszen ide többségében olyan üzleti szakemberek, vállalkozók mennek, akiknek céljuk van Kínával. Ujhelyi István szerint nagy hagyománya van a kínai–magyar diplomáciának. A Kínával való magyar diplomáciai kapcsolatok 63 éves múltra tekintenek vissza. Tapasztalata szerint Szeged vezetõ üzletemberei eddig is tudták, hogy fontos együttmûködni a kontinensnyi országgal, mostantól azonban az intézmény segítségével azt is megtapasztalhatják, hogyan kell eredményesen együtt dolgozni kínai partnereikkel. Ez fordítva is igaz. Hiszen Kínában nagy tisztelettel beszélnek rólunk, és igen fontosnak gondolják Magyarország, ezen belül fõleg Szeged földrajzi elhelyezkedését. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy számukra Szeged jelenti a kaput például a Szerbiába vezetõ gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokhoz. Azt a nagyon racionális elvet követik, hogy ha egy ország szokásait, kultúráját megismerik az emberek, akkor szívesebben vásárolják meg annak az országnak a termékeit is. Ez is a kínai gazdaságpolitika része. Nemrégiben a Parlamentben járt egy kínai delegáció, és a számukra készült anyagban már szerepelt a szegedi Konfuciusz Intézet is. Vagyis a kínaiak számára Szeged már biztos pont az országban – mondta Ujhelyi István.
téknak a közösségteremtõ ereje is. Itt minden produkció mögött nagyon sok önkéntes munka áll – a szakmai felkészülés, a próbák, a versenyek lebonyolítása, de akár a fellépõruhák elkészítése is sokak közös munkája. A közös munka a siker közös élményét hozza. Ezek mind erõsítik a közösség összetartó erejét. Azt mondják, hogy a közös örömnek gyógyító ereje van. Vagyis a kulturális prevenciónak épp olyan nagy szerepe lehet, mint az egészségügyinek, ezért is kell áldozni az ilyen programokra, hiszen így is lehet a nyugdíjasok élethelyzetén javítani. – Szeretünk zenélni, táncolni. Az ilyen fellépésen mi legalább olyan jól szórakozunk, mint a közönség – mondja Tóth L. Ferenc, az Apátfalvi Hagyományõrzõk zenekarának szaxofonosa. – Hetente kétszer próbálunk, sok munka van egy-egy lakodalmas mûsorszám összeállításában, de mindannyian nagy örömmel csináljuk. Az meg, hogy most mi nyertük a néptánc kategória elsõ díját, külön öröm, igazolja, hogy érdemes a hagyományõrzéssel foglalkoznunk. A szólóhangszer kategória gyõztese a tápéi Mizsei Zoltán tangóharmonikás. – 1960-ban vettem elõször a nyakamba a harmonikát, azóta játszom. Sajnos egyre kevesebben vagyunk, de ez a hangszer nem vesztett népszerûségébõl. A közönség nagyon szereti hallgatni. Tápén
létrehoztuk a harmonikabarátok körét, és most indítunk a Heller Ödön Mûvelõdési Házban egy harmonikaszakkört is. Sokszor hívnak lakodalmakba, rendezvényekre, ennek a hangszernek az a különlegessége, hogy ez egy egyszemélyes zenekar, hiszen ezen minden van, ritmus, basszus, harmónia. Én egyedül kiteszek egy egész együttest – mondja Mizsei Zoltán. Boros Gyula, az önkormányzat idõsügyi referense elmondta, annak idején azért hirdette meg az elsõ nyugdíjas Ki mit tud?-ot, mert a sok-sok csoport, mûvészeti kör szinte kínálta, hogy valamilyen közös rendezvényen is megmutathassa magát, vetélkedhessen más együttesekkel. Ezek
A döntõ közönsége az Agórában. ni verseny. A legidõsebb fellépõnk 92 éves volt. Megkönnyeztük, olyan megható volt. Sok-sok kiváló produkciót láttunk. Az Idõsügyi Tanács különdíját a
Díjazottak Ének, népdal kategória: I. Tápéi Török József Hagyományõrzõ Együttes, II. Üllési Estike Népdalkör, III. Zsombói Bokréta Népdalkör. Vers, próza, színjátszás kategória: I. Csapó Jánosné, Apátfalva, II. Batári Ferencné, III. Szentmihályi Nyugdíjas Egyesület. Botka László polgármester különdíja: Gyimesiné dr. Dudás Irén. Szólóhangszer kategória: I. Mizsei Zoltán, Tápé, II. Gyuris János, III. Antal Ferencné. Néptánc, társastánc kategória: I. Apátfalvi Hagyományõrzõ Csoport, II. Tápéi Török József Hagyományõrzõ Együttes, III. Sándorfalvi Kalamajka Tánccsoport – az Idõsügyi Tanács különdíja is. a versenyek a nyugdíjasszervezeteknek programot, komoly feladatokat adnak. – Igazi ünnepnapja volt a szenior kultúrának, a közösségteremtésnek a mosta-
Sándorfalvi Kalamajka Tánccsoport kapta, Botka László polgármester különdíját pedig Gyimesiné Dudás Irén versmondó érdemelte ki. A vers-próza-szín-
játszás kategória gyõztese az apátfalvi Csapó Jánosné lett – mondta Boros Gyula. – Ha hiszi, ha nem, én általános iskolás koromban mondtam utoljára verset – meséli a gyõztes a díjátadás után. – Rengeteget dolgoztunk, családot neveltem, nem volt se idõ, se lehetõség ilyesmire. Pedig mindig szerettem volna színpadon szerepelni. Nemhogy színészkedni, még tanulni sem volt nagyon lehetõségem. Aztán nyugdíjas lettem, most már jobban a magam ura vagyok. Most Arany János-balladát mondtam, az Ágnes asszonyt. Magam választottam. Szeretem ezeket a mély érzelmû verseket. Higygye el, engem nem hallgatott meg senki, nem is készített fel, csak úgy magamban mondogattam. Mégis megnyertem ezt a versenyt. Tudja, imádtam ott a színpadon állni, nézni a társaimat, hallani a tapsukat! Jövõre is jövök! – mondta Csapó Jánosné.
A polgármester konyhájában tüsténkedett Botka László Konyhát nyitott a polgármester is a Toros Pálinkafesztiválon. Botka László a böllérverseny délelõttjén frissen sült hurkával, kolbásszal kínálta a szegedieket. Ínycsiklandó illatok, gyilkos pálinkák és vidám hangulat várta azokat, akik részt vettek a 4. Toros Pálinkafesztivál bölléreknek hirdetett versenyén a Széchenyi téren. – Úgy egy órája lehetünk kint, mert egy liter pálinka hiányzik – gondolkodtak el az idõn a Dorozsmai malackák csapatának tagjai. A versenyre 11 csapat nevezett. A dorozsmaiakat Ábrahám József vezette, aki elárulta, titkos fegyverük a házi sütõtökpálinka és persze az összeszokott csapat. A legtöbb környékbeli fõzõversenyen évek óta részt vesznek. A versenyzõk reggel 7 órától Sági Szilárddal pálinkás malacbúcsúztató tartottak, fél 8-kor pedig megkapták a feldolgozandó sertéseket is. A Polgármester Konyhájának csapatában maga fûszerezte, gyúrta és töltötte a kolbászt Botka László. – Ad-
A Polgármester Konyhájának csapatában Botka László maga fûszerezte, gyúrta és töltötte a kolbászt. dig vigyék, amíg meleg – tette a remek falatokat késõbb az éhesek tányérjába a polgármester. A Fidesz brigádjához kissé késve érkezett a böllér,
addig a korán kiosztott fél disznót az asztaluknál õrizték Gyimesi Lászlóék. Rutinosnak számítottak a Pick Gyöngyszemei, itt az érdeklõdõk megismerkedhettek a
sonkakötözés rejtelmeivel, az éhesek frissen készült hagymás sült vért kóstolhattak. Kora délelõttre átható kolbászillat lengte be a teret, a tetõfokára hágott a böllérnap. Tisza Pista Csapatánál ismertük meg a legérdekesebb szerszámot, szalagfûrésszel csontozták a disznókat. Kora délután láttunk olyan tányért, amelybe bélszínes káposztát tettek. A csapatot azonban nem találtuk meg, ahol a kuriózumot mi is megkóstolhattuk volna. Ekkorra a Fidesz asztalánál is belehúztak, behozták a lemaradást, majd addig kínáltak mindenkit káposztás pörkölttel, amíg ki nem ürült a hatalmas bogrács. Délután megrendezték a TorosOlimpiát, a nevezõk különbözõ versenyszámokban mérhették össze tudásukat. Ettek kolbászt hátra tett kézzel, hagymát egyensúlyoztak a homlokukon, megnézték, ki tud többet guggolni egy fél disznóval a nyakában. A böllérek versenyét a zsûri döntése nyomán a Kormányhivatal csapata nyerte meg. Másodiknak a Polgármester Konyhája futott be, harmadik a Tápéi Hagyományõrzõk lettek.
2013. március
Szegedi Tükör 7 ●
A nõk világa, francia muzsika és színház Ez egy olyan fotókiállítás, amely a nõket nem az elnyomott, szexista szemszögbõl mutatja be. A különlegessége abból származik, hogy a belsõ szépséget tudja kifejezni a fotókon keresztül... – ajánlotta egy ismeretlen az interneten Csõsz Géza kiállítását. A szegedi fotós képeit április 2-áig lehet megnézni az EDF DÉMÁSZ Galériában a Frankofónia Fesztiválon, amelyen fellép a modern rockzenét játszó francia Accordzéâm együttes, és elõadják Diderot A paradox komédiája címû mûvét a Pinceszínházban. A Francia Intézet képviseletében Cécile Zanotti, a szegedi önkormányzat nevében Tóth Károly önkormányzati képviselõ, a közgyûlés kulturális bizottságának tagja, valamint Csernus Sándor, az Alliance Française Szegedi Francia Kulturális Egyesület elnöke és Eric Blin tiszteletbeli francia konzul, az Alliance Française Szegedi Francia
Kulturális Egyesület igazgatója nyitotta meg március elején a Belvárosi moziban a Frankofónia Fesztivált. Az április elejéig tartó rendezvényen több szegedi helyszínen, számos programmal várják a francia nyelv és kultúra iránt érdeklõdõket. Eric Blin szerint hasznos és nem olyan nehéz a francia nyelv, mint sokan gondolják. A tiszte-
Csõsz Géza: Szerda délután.
Française amatõr fotográfusoknak hirdetett fotóversenyének szegedi fordulóját a zsûri döntése alapján Csõsz Géza nyerte meg A család fodrásza és Szerda délután címû alkotásával. Azóta már a budapestiek és a párizsiak is láthatták a szegedi fotós képeit. Csõsz fotóiról úgy nyilatkozott az egyik zsûritag, hogy „munkája szakít a sztereotípiákkal, az érzéki, az erotikával fûtött vagy az elnyomott nõ képével. A felvételek eltérnek a gyönyörû reklámfotóktól is, sokkal inkább a hétköznapokat ábrázolják, ahol összemosódik az álom és valóság”. Csõsz Géza egy rövid interjúban a generációk kö-
Csõsz Géza: A család fodrásza. zötti összetartás fontosságát emelte ki, amely szerinte nem csak Magyarországon aktuális téma. Elmondta,
képeivel a szerepek idõvel bekövetkezõ felcserélõdését és a nõi szeretetet akarta kifejezni.
A modern rockzenét játszó francia Accordzéâm együttes.
Scarlettet Vágó Zsuzsi, Rhett Butlert Szabó P. Szilveszter alakítja a Dóm téren
Bánk bán a kisszínházban
Musicalsztárokkal jön az Elfújta a szél
A Szegedi Nemzeti Színház társulata a nemzeti ünnepen, március 15-én mutatta be a kisszínházban Katona József Bánk bánját. Nemzeti drámánkat legutóbb 44 éve játszotta a szegedi teátrum, most Bodolay Géza rendezésében, az Erdélybõl érkezett vendégmûvész, Nagy Csongor Zsolt címszereplésével láthatja a közönség. Melinda szerepében tért vissza Gidró Katalin, aki kislánya megszületése óta elõször lépett színpadra. Gertrudis királyné szerepét Szabó Gabi alakítja.
Magyar–szerb kultúrcsempészet Közelíteni egymáshoz a szerb és a magyar kultúrát, segíteni a határátlépéssel kapcsolatos félelmek leküzdését – ezek is céljai a Kulturális utazások Szeged és Szabadka régiójában címû projektnek. A programokat a DEAK Kooperációs Nonprofit Zrt. a szabadkai Városi Könyvtárral együttmûködve valósítja meg a Magyarország–Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttmûködési Programban, 81 ezer eurós támogatással. Irodalmi KIŠ-ernyõ címmel kétnyelvû irodalmi tanácskozást tartanak Danilo Kiš Menetrendjérõl Szabadkán, buszos kirándulással egybekötve májusban. Tolnai Ottó Kossuth-díjas író is volt korábban a sín-
letbeli konzul hangsúlyozta, érdemes franciául tanulni, hiszen a világ egyharmada frankofón. Elmondta, Magyarországon Franciaország a harmadik legnagyobb befektetõ, 400 francia cég mintegy 70 ezer magyar embert foglalkoztat. Eric Blin elmondta, az önkéntes programban segítenek azoknak, akik 3–12 hónapig szeretnének tanulni, dolgozni Franciaországban. Az Alliance Française-ben nyelvtanfolyamokkal várják az érdeklõdõket, amely után vizsgát is tehetnek Szegeden. A fesztivál keretében március 26-án a modern rockzenét játszó francia Accordzéâm együttes ad koncertet a Rock Klubban. Március 27-én pedig Denis Diderot születésének 300. évfordulója alkalmából rendeznek konferenciát a Szegedi Tudományegyetemen. Ugyanezen a napon a francia la Virgule társulat elõadásában, Jean-Marc Chotteau átiratában és rendezésében láthatják Diderot A paradox komédiája címû mûvét a Pinceszínházban. Április 2-áig lehet megnézni Csõsz Géza Planete Femmes (A nõk világa) címû fotókiállítását az EDF DÉMÁSZ Klauzál téri galériájában. Tavaly a párizsi Fondation Alliance
buszos kirándulások résztvevõje. Fõleg a fõiskolás, egyetemista korosztályt célozza meg a Szeged–Szabadka Kultúrcsempész Sínbusz Fesztivál, amelyet idén októberben rendeznek meg. Mikola Gyöngyi szakmai koordinátor elmondta, mintegy 20 író felolvasásait hallgathatják meg különleges helyszíneken, vonaton, határállomásokon. Koncertek, színházi performance-ok is színesítik a 2008-ban indult fesztivált. A Symposion címû folyóirat különszámot jelentet meg a sínbuszos fesztivál alkalmával. A projekt zárórendezvényét, a Kosztolányi–Csáth szimpóziumot januárban rendezik meg Palicson.
A mûfaj legnépszerûbb sztárjaival mutatják be július 26-án a Szegedi Szabadtéri Játékok színpadán Gerard Presgurvic Elfújta a szél címû musicaljét. A hazai premier a Budapesti Operettszínházzal közösen készül, a „széles vásznú” produkcióban Vágó Zsuzsit, Szabó P. Szilvesztert, Janza Katát és Bíró Esztert is láthatja a publikum. Magyarországon elõször a Szegedi Szabadtéri Játékokon láthatja a közönség a Rómeó és Júliával világhírûvé vált francia komponista, Gerard Presgurvic Elfújta a szél címû musicaljét. A július 26-án, 27-én, augusztus 2-án és 3-án mûsorra tûzött szuperprodukciót Somogyi Szilárd állítja színpadra a Dóm téren. Az elõadás mûvészeti vezetõje – a koprodukciós partner, a Budapesti Operettszínház fõigazgatója –, Kerényi Miklós Gábor a teátrumában megtartott márciusi sajtótájékoztatón elárulta: Presgurvic szabad kezet adott az alkotók számára, úgy formálják az alapanyagot, ahogyan jónak látják. Kero rögtön megérezte a darabban rejlõ óriási siker lehetõségét, hiszen a legendás hõsnõ, a regénybõl és a filmváltozatból is jól ismert Scarlett O’Hara nevére mindenki rögtön felkapta a fejét. Kesselyák Gergely karmester, a szabadtéri mûvészeti vezetõje szerint Sze-
A produkció fõszereplõi a budapesti sajtótájékoztatón. gednek különlegesen erõs a kulturális kisugárzása, amelyben nagy szerepe van a fesztiválnak. A musical mûfajjal sok alkotó és énekes került kapcsolatba a Dóm téren, sokakat indítottak el a pályán a szegedi elõadások. Az Elfújta a szél szereplõinek is azt kívánta: a Miss Saigon, az Elisabeth, a Valahol Európában és a Nyomorultak fõszereplõihez hasonlóan szép karriert érjenek el. Többfordulós castingon, több mint 500 jelentkezõ kö-
zül választotta ki a rendezõ a musicalprodukció szereplõit. A közönségkedvenc sztárok mellett szerepet kaptak ifjú tehetségek is. Rhett Butlerként Szabó P. Szilvesztert, Scarlett O’Haraként Vágó Zsuzsit, Gérald O’Haraként Szomor Györgyöt, Belle Watling kurtizánként Janza Katát láthatja a publikum. Kerényi Mikós Máté alakítja a Forradalmárt, Bíró Eszter Melanie-t, Nádasi Veronika Mammyt, Brasch Bence Frank Kennedyt, Veréb Ta-
más Ashley-t. Második szereposztásban Gubik Petra is bemutatkozik Scarlettként. Somogyi Szilárd nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy a hatalmas szegedi színpadon is kipróbálhatja magát rendezõként. Úgy fogalmazott, a mesterfogásokat a korábbi Dóm téri produkciók próbái alatt már elleste Kerótól. Elmondta: színes, széles vásznú produkciót láthatnak majd a nézõk, látványos effektekre, csatajelenetekre lehet számítani.
8 Szegedi Tükör
2013. március
●
Pick Szeged: élesedik a küzdelem A Pick Szeged férfi kézilabdacsapata továbbra is három fronton harcol: a magyar bajnokságban, a magyar kupában és a nemzetközi porondon, a Bajnokok Ligájában. A csapat kerete is alakul, a vezetõk már a jövõt tervezik. A nyáron alaposan megerõsödött MKB Veszprém lett az alapszakaszban az elsõ a férfi kézilabda NB I-ben, a Pick Szeged pedig a második. A két magyar élcsapat kiemelkedett a mezõnybõl, nem volt kérdés, hogy idén sem tudja majd megszorítani egyetlen csapat sem. Az õszi szegedi gyõzelem után (ekkor 31–24-re gyõzött a Pick a Veszprém ellen) sok-sok Tisza-parti drukker reménykedett, hogy sikerül az élen végeznie Skaliczki László csapatának, de a tatabányai döntetlennel (30–30) erre már kevés esélye maradt a kétszeres magyar bajnoknak. A veszprémi meccsen simán nyert a 20-szoros magyar bajnok. Érdekes lesz a lebonyolítás. A negyeddöntõben pihen a Veszprém és a Pick. A Csurgó a Gyöngyössel, a Tatabánya pedig az FTC-PLER-rel csatázik az elõdöntõbe jutásért. A párharc két gyõzelemig tart. A Pick a csurgói párharc gyõztesét kapja, és ez a csata is két sikerig tart. A Szeged van kedvezõbb helyzetben, az elsõ meccset hazai pályán vívja majd. A finálé is két sikerig tart. Télen kiderült, a világhírû spanyol szakember, Juan Carlos Pastor lesz a kétszeres magyar bajnok, a Pick Szeged mestere. Nemrégiben három magyar válogatott játékossal, Vadkerti Attilával, Zubai Szabolccsal és Ancsin Gáborral hosszabbított a klub. Az is biztos, hogy Mikler, Tatai, Larholm, Sulc, Blazevic, Balogh és Kekezovics is marad, hiszen még érvényes szerzõdésük van. Az új játékosokat keresi a Pick menedzsmentje. Mezei Richárd, a Pick Kézilabda Zrt. vezérigazgatója elmondta, április végére teljes lehet a Pick Szeged 2013–2014-es kerete. A magyar kupában is a legjobb 4 között van a Pick. Kedvezõ volt a sorsolása, az elõdöntõben az NB I/B-s Balassagyarmat csapatát kapta ellenfélül, így jóformán már a fináléban van. A másik ágon a címvédõ MKB Veszprém a Csurgóval csatázik. A Final Four házigazdája minden bizonnyal Pécs lesz, a mk-döntõt április 13-án és 14-én rendezik. A Bajnokok Ligájában a legjobb 16 közé jutott a Pick Szeged. Két év után sikerült ismét kiharcolni a továbbjutást a csoportból, ami mindenképpen nagy eredmény. A nyolcaddöntõben a kilencszeres lengyel bajnok Kielce együttesét kapta ellenfélül a csapat.
Vadkerti Attilával (labdával a kezében) már szerzõdést hosszabbított a Pick Szeged.
Minden sorozatban remekel az A-Híd Szeged
Ilyen csapat nincs is!
Vincze Balázs együttese az OB I-ben 21 mérkõzésen 20 gyõzelmet aratott, és egyszer döntetlent játszott. A bajnokságot veretlenül vezeti, a Bajnokok Ligájában fél lábbal már a legjobb nyolc között jár – az A-Híd Szeged VE kupagyõztes férfi vízilabdacsapata menetel a tökéletes szezon felé. A férfi vízilabda OB I-ben 21 mérkõzést tudott le az alapszakaszból a gárda. Ezeken húsz gyõzelmet aratott, egyszer pedig döntetlent játszott – könnyû tehát rájönni, hogy hazai porondon még veretlenek a 2012–2013-as szezonban. Az utóbbi idõszakban a Debrecent (11–6), a Pécset (13–6) és a BVSC-t (14–10) könnyedén gyõzték le, és a három rangadójukat is
megnyerték Molnár Tamásék: elõbb idegenben nyertek magabiztosan a Szolnok ellen 7–5-re (már 7–2-re is vezettek), majd a Vasas ellen a Komjádi uszodában arattak fölényes, 11–7-es sikert. Talán ilyen könnyedén még soha nem gyõzte le a szegedi csapat a sokszoros bajnok angyalföldieket. Két nappal ezután a Honvéd ellen igencsak megszenvedett a csa-
pat, ám így is sikerült 7–6-ra megnyerni az összecsapást az újszegedi sportuszodában. Az alapszakaszból öt mérkõzés van hátra, ezek közül csak a ZF-Eger elleni idegenbeli fellépés számít nehéz feladatnak, a Szentes, az FTC, az EKF-Egerfood és a juniorválogatott ellen is kötelezõ a siker. Utána pedig jöhet a rájátszás. A Bajnokok Ligájában viszont már lezárult a csoportkör, a Szeged pedig elsõ helyen jutott be a nyolcaddöntõbe. Joseph Kayesék a csoportban megelõzték a
szerb Partizan Beogradot, a török Galatasarayt, a romániai Nagyváradot és a német Spandaut is. Sõt, mivel a nyolcaddöntõ elsõ meccsét is megrendezték már, az is kiderült, hogy a francia Montpellier sem jelentett túl nehéz feladatot a Vincze-csapatnak: az idegenbeli meccset 9–6-ra nyerte a Szeged, így fél lábbal már a legjobb nyolc között jár. Nemrégiben a LEN-kupa-döntõs szerb Kragujevac ellen három edzõmeccset is játszott az A-Híd, ezzel is készülve a további feladatokra.
Szegedi kajakosok-kenusok – három földrészen Az EDF DÉMÁSZ-Szeged VE kajakosai és kenusai szerte a világban edzõtáboroznak. Két földrészen nincs különítményük: Közép-Amerika, Ausztrália és Európa mellett Ázsia és Afrika nem volt célállomása a Tisza-partiaknak.
Kárász Anna Ausztráliában készül az idei feladatokra.
Az EDF DÉMÁSZ-Szeged kajakosai a spanyolországi Sevillát választották a felkészülés helyszínének. Hüvös Viktor és csapata – tagjai: Sík Márton, Bozsik Gábor, Petrovics Máté, Császár Gergely – akár szerencsés is lehet, mert a helyszíni hírek alapján az elõzetesen vártakkal ellentétben nincs nagy tumultus Sevillában. Vécsi Viktor tanítványai, hála a klubnak és a támogatóknak, egzotikusabb helyszínt választhattak, hiszen a szegedi kenusok, így az olimpiai bajnok Vajda Attila, Fürdök Gábor, Horváth Attila és Bozsik Attila Kubában dolgozik.
A nõi kajakosok két szegedi élversenyzõje kétfelé utazott: Kárász Anna Ausztráliában, Horváth Alexandra pedig a londoni olimpia hõse, Kozák Danuta társaságában az olaszországi Sabaudiában készül az idei feladatokra. Horvátországban, Plocéban is van szegedi különítmény: a fiatal kenusok, Szabó Gábor és Forgó Christopher, valamint a kajakosok, Tóth Attila Tas, Hasanovics Dávid, illetve négy tehetséges ifista, Birkás Balázs, Fekete Martin, Bán Bence és Nagy Vendel délnyugati szomszédunknál szedi össze a versenyszezonhoz szükséges erõt. Ami a fiatalokat kivéve – akik már itthon vannak – mindenkire igaz: nagyjából egyszerre, március végén és április elején térnek haza, majd itthon folytatják a munkát. Nagy visszatérõ a jelen-
leg Portugáliában lévõ Douchev-Janics Natasa is, aki kijelentette: nem Szerbia, hanem mégis Magyarország színeiben kívánja folytatni a pályafutását. A lehetõséget mindenesetre megkapja a szövetségtõl, azt viszont még nem tudni, mely klubba igazol – valószínûleg nem az EDF DÉMÁSZ-Szegedbe. Aki pedig kíváncsi a hazai és a szegedi kajakosok-
ra, kenusokra, idén is bõven lesz alkalma találkozni velük. A Maty-éren ugyanis több olyan eseményt rendeznek, amely a felnõtteknél válogatónak minõsül az Európa- (helyszín: Portugália, Montemor'o'Velho) és a világbajnokság (Németország, Duisburg) elõtt, az utánpótlásnak pedig szintén fontos felkészülési vagy tétre menõ állomás a hazai és nemzetközi viadalok elõtt.
Hírek a városról, a polgármesterrõl még: www.szeged.hu; www.szegedvaros.hu; a Facebookon: www.facebook.com/drbotkalaszlo
SZERKESZTI A SZERKESZTÕ BIZOTTSÁG. KIADJA A LAPCOM KFT. DÉLMAGYARORSZÁG KIADÓ KIADÓIGAZGATÓ: KÓTI ZOLTÁN ALAPÍTÓ: SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA ISSN: 1589-4282
