Még akár csak tizenöt-húsz évvel ezelőtt sem hittük volna, hogy az infokommunikáció a 2010-es évekre ilyen gyökeresen átalakítja a világunkat

(Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr!) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! (AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS ÁGAZAT TÁRSADALMI GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE) Izgalmas időket élünk: egy korszakváltás kellős közepén vagyunk. Még akár csak tizenöt-húsz évvel ezelőtt sem hittük volna, hogy az infokommunikáció a 2010-es évekre ilyen gyökeresen átalakítja a világunkat. Az egyén és a társadalom életében nincs olyan terület, amely ne esne át ezen a változáson: az informatizálódás folyamatán. Manapság – ilyen vagy olyan módon – mindenki igénybe vesz infokommunikációs szolgáltatásokat, még ha nem is feltétlenül tudatosodik benne. Az informatikai és telekommunikációs eszközök a magánéletünkben és a munkavégzés során is nélkülözhetetlenné váltak. Olyannyira, hogy aki nem sajátítja el a legalapvetőbb digitális ismereteket, majdhogynem behozhatatlan hátrányba kerül szinte minden téren, így például a munkaerőpiacon is. Az IKT-iparágra a kormány nemcsak a nemzetgazdaság egyik lehetséges kitörési pontjaként tekint, hanem olyan eszközrendszerként, amely képes elősegíteni, hogy állampolgárai jobb, kényelmesebb és tartalmasabb életet éljenek. A szektor hatalmas lehetőségeket rejt az élet szinte minden területén. Képes forradalmasítani a tudományt, az oktatást, az egészségügyet, a közszolgáltatások igénybevételét, az ipari termelést vagy éppen az állam működését.

1

A vállalkozásokat új lehetőségekhez, új piacokhoz juttatja, hatékonyabb működést eredményez, az ilyen módon felszabaduló erőforrások pedig újabb fejlesztéseket és új munkahelyek létrejöttét segítik elő. Az internet térnyerése demokratizálja a kulturális javakhoz való hozzáférést és egyenlő esélyeket teremthet a tanulás, ismeretszerzés terén, földrajzi és anyagi helyzettől függetlenül. Összefoglalva: az infokommunikációs ágazat egyértelműen pozitív szerepet játszik  a gazdasági növekedésben,  a foglalkoztatottság bővülésében,  az életminőség javításában,  a vállalkozások versenyképességének növekedésében, valamint  az esélyegyenlőség megteremtésében. (AZ IKT SZEKTOR NEMZETGAZDASÁGI JELENTŐSÉGE, FONTOSABB EREDMÉNYEK) Az informatikai és távközlési ágazat nemzetgazdasági jelentőségét jól jelzi, hogy  Magyarországon az iparág a GDP 12%-át képviseli;  Az elmúlt négy évben a gazdasági ágazatok közül az infokommunikációs ágazat növekedett a legdinamikusabban, 2010 -2013. között átlagosan évente közel 4,7%-kal;  Csak a távközlési ágazat az elmúlt 3 évben közel 500 milliárd forintot ruházott be Magyarországon;  Az infokommunikációs szektorban közvetlenül foglalkoztatottak száma mintegy 150 ezer fő; 2

 A hazai IKT szektorban a vállalkozások döntő többsége magyar tulajdonú kis- és középvállalkozás, ezáltal az általuk megtermelt nyereség nem hagyja el az országot. Az IKT iparág beszállítóinak 80-90%-a KKV, közel 150 milliárd Ft értékű megrendeléssel.  A szektor éves hozzájárulása (adók, díjak formájában) a központi költségvetéshez mintegy 270 milliárd Ft. A hazai IKT-szakma világszínvonalú felkészültségét számos projekt dicséri. Hogy csak néhányat említsek az elmúlt időszakból:  Ilyen eredmény a nemzetközi viszonylatban is páratlan Wigner Adatközpont létrejötte, amelynek megvalósítására a CERN által kiírt pályázaton Magyarország végzett első helyen, 30 országot maga mögé utasítva.  De a magyar szakemberek felkészültségét bizonyítja a példátlanul rövid határidővel, magas technológiai színvonalon és költséghatékonyan megvalósított elektronikus útdíj rendszer is, amely tavaly júliusban állt üzembe.  Európai mércével mérve is egyedülálló az idén nyáron elindult Nemzeti Mobil Fizetési Rendszer is, az első olyan állami mobilfizetési megoldás, amelyre hosszú távon több innovatív készpénzkímélő megoldás fejleszthető. (NEMZETI INFOKOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIA /NIS/ 2014-20) Ezek az eredmények is egyértelművé teszik, hogy Magyarország gazdasági növekedésének egyik legfontosabb záloga az IKT-szektor további erősödése, amit a kormánynak is kiemelt ügyként kell kezelnie. Ezért a 2014-től 2020-ig tartó Európai Uniós költségvetési időszaknak egy jól előkészített programmal indulunk neki, amely szem előtt tartja a szakmai és az állami szereplők érdekeit, valamint a társadalmi igényeket egyaránt.

3

A Nemzeti Infokommunikációs Stratégiát 2014 februárjában fogadta el a Kormány, és a 2014-2020-as időszakra vonatkozó legfontosabb célkitűzéseket foglalja össze, összhangban az Európai Unió infokommunikációs szakpolitikájával. A stratégia szolgál majd sorvezetőül, hogyan osszuk el azt az összesen mintegy 243 milliárd forintnyi forrást, amely a GINOP-ban rendelkezésre áll Magyarország számára infokommunikációs fejlesztésekre. (I. PILLÉR: DIGITÁLIS INFRASTRUKTÚRA) A legfontosabb cél, amely minden további fejlődési irány kiindulópontja, hogy a szolgáltatókkal együttműködve 2018-ig minden háztartás számára váljon elérhetővé a másodpercenkénti 30 megabites sávszélességű internetelérés. Ezt az Európai Unió 2020-as határidővel írja elő, a kormány azonban ambiciózus vállalást tett e téren, nevezetesen, hogy Magyarország a tervek szerint már két évvel korábban teljesíti ennek feltételeit. Ehhez először is  elkészítjük a szélessávú infrastruktúra nyilvántartását,  megtisztítjuk a jogszabályi környezetet a fölösleges bürokratikus akadályoktól, továbbá  visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatások formájában biztosítjuk a pénzügyi eszközöket. (II. PILLÉR: DIGITÁLIS KOMPETENCIÁK) A hálózat fejlesztése önmagában persze csupán az infrastrukturális kereteket adja meg, ahhoz, hogy ehhez növekvő felhasználó igény is párosuljon, szükség van a digitális kompetenciák fejlesztésére.

4

Itt elsődleges célunk, hogy szűkítsük a szakadékot a lakosság internethasználó része és a digitálisan írástudatlan állampolgárok között. Célunk többek között, hogy  a felnőtt lakosság körében a digitálisan írástudatlanok aránya 2016-ra 40% alá, 2020-ra pedig 30% alá csökkenjen,  2016-ra a rendszeres internethasználat mutatója érje el a 75 %ot,  2016-ra a mikro- és kisvállalkozások 90%-a, 2020-ra pedig 99%-a rendelkezzen internet-hozzáféréssel, valamint hogy  minőségi és mennyiség szempontból is jelentősen javuljon az iskolai informatikai oktatás. Nagyon sikeres volt a tavaly novemberben indított, az állam és a versenyszféra által közösen finanszírozott első Digitális Közösség program. Az Európai Unióban is egyedülálló, kísérleti program keretében Miskolcon és környékén 17 ezer pályázó kapott használatra laptopot, amelyhez rendkívül kedvezményes mobilinternet-hozzáférést is biztosítottunk és ingyenes képzéseket szerveztünk. Az eddigi tapasztalatok alapján elkötelezettek vagyunk a program folytatása mellett, hiszen így a leginkább rászorulóknak segíthetünk abban, hogy megtegyék az első lépést a digitális tudás megszerzéséhez. A legtöbb munkakörben a számítógépes ismeretek mára nélkülözhetetlenné váltak, és ez az idő előre haladtával egyre inkább így lesz, ezért a foglalkoztatottság növelésében kulcsszerepet játszik, hogy minél többen rendelkezzenek versenyképes digitális készségekkel.

5

A távoli munkavégzés lehetősége ráadásul a fogyatékkal élők, a gyermeküket otthon nevelő szülők és az elmaradottabb régiókban elők számára is esélyt adhatnak, hogy bekapcsolódjanak a munka világába. (III. PILLÉR: DIGITÁLIS GAZDASÁG) A vállalkozások esetében az informatizáltság mértéke az egyik legfontosabb versenyképesség-növelő tényező. Ezért a szűkebben értelmezett IKT szektor fejlesztése mellett nagy figyelmet kell fordítanunk az elektronikus szolgáltatások és a vállalaton belüli informatikai rendszerek fejlesztésére, illetve a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység ösztönzésére egyaránt. Ehhez elsősorban kiváló szakemberek kellenek, akiket a hazai munkaerőpiaci környezet képes itthon tartani. 2020-ig terjedő célkitűzésünk, hogy a felsőfokú IKT-képzésben résztvevők száma legalább 100%-kal növekedjen, hogy meg tudjunk felelni a piac elvárásainak. (IV. PILLÉRE: DIGITÁLIS ÁLLAM) Az infokommunikáció az állam működését is nagyban képes tehermentesíteni, és lényegesen megkönnyíti az állami szervek és az állampolgárok párbeszédét. A szolgáltató állam gondolatát szem előtt tartva tovább kívánjuk bővíteni az elektronikusan igénybe vehető szolgáltatások körét és folytatjuk a kormányzati informatika konszolidációját is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Meggyőződésem, hogy az IKT-iparág jelenti az egyik nagy esélyt Magyarország számára az elkövetkező években. 6

Fontos, hogy ezt az esélyt minél több vállalkozás és magánszemély felismerje. A szakma jelen lévő szereplőivel közösen olyan országot építünk, amely végre szinkronba kerülhet a világ technológiai és gazdasági trendjeivel. Egy olyan Magyarországot, amely képes megvetni a lábát a digitális korszakban, nem szalad az események után, hanem lépést tart velük, sőt: elébe megy a jövőnek. Erre való törekvésünket jelzi az is, hogy Magyarország elindult, és kifejezetten jó eséllyel van versenyben a Nemzetközi Távközlési Egyesület1 soron következő, éves telekommunikációs világtalálkozója, az ITU Telecom World 2015 megrendezési jogáért . Az esemény rendkívüli jelentőséggel bír, mivel az infokommunikációs szakterület egyik legnagyobb érdeklődéssel övezett, világméretű rendezvénye. A szektor fejlődésére gyakorolt kedvező hatása mellett vállalkozásélénkítő jelentősége is kiemelten fontos, mivel az esemény módot adhat arra is, hogy  a magyar vállalkozások bemutatkozhassanak egy igen széles nemzetközi fórum előtt, és  kapcsolatokat alakíthassanak ki a világ vezető informatikai cégeivel. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A elmúlt percekben ismertetett célok megvalósításában kérem az iparági szereplők partneri támogatását.

1 International Telecommunication Union, a továbbiakban: ITU 7