MEDITERRÁN BUDAPEST A KIÜLŐS VENDÉGLÁTÓHELYEK JELLEGZETESSÉGEI A FŐVÁROSBAN A STUDIO METROPOLITANA KHT. SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA 2005. október 25. A Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Kht. tanulmányt készített a főváros mediterrán jellegű, kiülős vendéglátóhelyeiről. A kávéházi, éttermi teraszokat, szabadtéri szórakozóhelyeket főként a városképre, városfejlesztésre gyakorolt hatásuk alapján vizsgálta meg. A tanulmány tapasztalatait Ongjerth Richárd, a Studio Metropolitana ügyvezetője és Bihary Gábor, a Fővárosi Közgyűlés Európai Integrációs és Külügyi Bizottságának elnöke, valamint Rusznák Imre, a Fővárosi Közgyűlés Kereskedelmi és Turisztikai Bizottságának elnöke sajtótájékoztatón mutatta be. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK Budapesten a kiülős vendéglátóhelyek térbeli elhelyezkedése, mennyiségi, minőségi mutatói, funkciói nagyon különbözőek. A város bizonyos részein, főleg a belvárosban a kiülős kávézók színvonala megfelel Európa bármely városában tapasztalt színvonalnak, ugyanakkor a társadalmi-szociális problémákkal küzdő városrészekre ez már nem jellemző. Általában elmondható, hogy a hely és környezete kölcsönösen hat egymásra. A kiülős kávézók, éttermek virágzását gyakran infrastrukturális felújítások vagy legalább egy divatos vendéglátóhely létrejötte előzi meg. A szakemberek egyöntetű véleménye, hogy Budapestnek nagy szüksége van kiülős éttermekre, kávézókra, cukrászdákra. Ezek ugyanis az idegenforgalomra, a versenyképességre, a közterület-használatra, a gazdaságra, a kultúrára, a közösségre mind pozitív hatással vannak. A TANULMÁNY CÉLJA ÉS MÓDSZERTANA A Studio Metropolitana célja a tanulmány elkészítésével az volt, hogy bemutassa a kiülős helyek általános jellemzőit és a közöttük lévő főbb különbségeket. A tanulmány középpontjában a mediterrán típusú vendéglátóhelyeknek a városképre gyakorolt hatásai, az általuk nyújtott városfejlesztési lehetőségek állnak. A tanulmányban a „kiülős helyek” elnevezést gyűjtőfogalomként használjuk, ezalatt egyaránt értünk éttermeket, cukrászdákat, kávézókat, táncos szórakozóhelyeket, vagy udvari helyiségeket, melyekben a vendégeknek lehetőségük van a szabad ég alatt helyet foglalni, étkezni, szórakozni. A kiülős helyek közül is főként a belvárosi kávézókat, éttermeket, cukrászdákat vizsgáltuk meg, ugyanis legfontosabb szempontunk, a városfejlesztés felől vizsgálódva ezek a helyek tekinthetők a jelentősebbeknek. Tanulmányunk megírása során alapvetően négyféle forrásból merítettünk: az önkormányzatok jogszabályait és az önkormányzati tisztségviselők válaszait, az üzletvezetőkkel, pincérekkel folytatott beszélgetéseket, a helyszíni terepszemléket és a kapcsolódó szakirodalmat vettük figyelembe.
A KIÜLŐS HELYEK, KÁVÉHÁZAK RÉGEN ÉS MA A mai kiülős helyek elődei a kávéházak, amelyek Budapesten már több mint három évszázada a polgári nyilvánosság alapvető intézményei. A kávéházak kezdettől fogva színterei voltak a kötetlen beszélgetéseknek, játéknak, szórakozásnak, kulináris élvezeteknek, üzleti életnek, szépirodalomnak és gyakran a politikának is. A budapesti kávéházak funkciója leginkább a bécsi minták alapján alakult ki a 19. század végén. A kávéház nem annyira a korzó kiterjesztése volt, mint a spanyol, francia vagy olasz Budapest, Madách I. tér 3. Telefon: 411-0976, Fax: 461-0270, E-mail:
[email protected], www.studiometropolitana.hu
nagyvárosokban, hanem inkább a szolid polgári életvitel kelléke. Míg a párizsi kávéházakban a székek mindig az utca felé néztek és néznek, addig a budapesti kávézókban az asztal felé, így elhatárolódnak a korzótól. A kávéház mindig is alapvetően nagyvárosi jelenség volt. Válasz mindarra, amit az urbanizált életmód negatívumának tartunk. A rohanáshoz képest nyugalmat, megállást jelent, az elidegenedéshez képest emberi kapcsolatokat. A történelmi kávéház asztalai ugyanakkor agóraként is működtek, ahol a különböző osztályok reprezentáns képviselői megosztották egymással véleményüket. Ezzel függött össze a kávéház másik legfontosabb funkciója, a kapcsolati tőke megszerzése is. A kávéházi közösségek legfontosabb összetartó ereje a politika mellett a művészet volt. A második világháború után többségében bezártak a kávéházak, a vendéglátást – az élet sok más területéhez hasonlóan – egységesítették. A rendszerváltás után azonban újra megnyílt a budapesti kávéházi kultúra újjáélesztésének lehetősége. Az ezredfordulóra több nemzetközi színvonalú kávéházi központ is létrejött. Ide tartozik a párizsi hangulatú Liszt Ferenc téri régió, a sétálóutcává alakított Ráday utca, a Váci utca - Vörösmarty tér által felölelt terület, és kisebb jelentőségűként az Opera mögött elhelyezkedő Hajós utca említhető. A kávéházi centrumok kialakulására jellemző, hogy azt önkormányzati fejlesztések, és/vagy egy-egy sikeres vendéglátóhely működése előzi meg. A kilencvenes években az ifjúsági szórakozásformák átalakulásával párhuzamosan egyre inkább elterjedtek a kínálatukkal főként fiatalokat megcélzó szabadtéri szórakozóhelyek. Az utóbbi években az elhanyagolt udvarokban működő romkertek új típusú szabadtéri szórakozóhellyel gazdagították a vendéglátók kínálatát. Mára több szempontból is megváltoztak a kávéházak, kiülős helyek funkciói. Míg korábban a különböző társadalmi rétegből jött vendégek a különtermek, szeparék révén elkülönülhettek, addig a mai kávéházak közönsége sokkal inkább egységes, így egyre kevésbé van szükség a kávéházi tér megosztására. A történelmi kávéházak jelentős törzsvendég körrel rendelkeztek, ma az egyre erősödő kínálat következtében már ritka egy-egy fogyasztó helyhez kötöttsége. A művészet és politika dominanciáját átvették az üzleti és magánéleti párbeszédek. A régi kávéházak a beszélgetések, személyes kapcsolatok révén váltak az információszerzés színtereivé, a 21. századi ember már a modern technikát is segítségül hívja az információ megszerzéséhez. Bár a kiülős helyek általában hosszú beszélgetések színhelyei, felgyorsult világunkban egyre rövidebbé váltak, válnak a kávéházi párbeszédek. A kávéházak munkahely funkciója régen erőteljesebben volt jelen, ugyanakkor a laptopok és a WIFI elterjedése miatt ez a funkció újra jellemző lesz. Ma sok kiülős hely tartja fontosnak, hogy komplex élménycsomagot adjon látogatóinak, de a kultúra még így is kevésbé van jelen, mint a múlt kávéházaiban.
A kiülős helyek, mint szimbólumok
Közösség építés, szórakozás, társas élet, szabadidő, kulturális programok
Társadalmi tér: a közterület igényes kialakítása
Kiülős helyek szerepe A polgári életmód alkotóeleme Idegenforgalom, turizmus serkentése
2
A KIÜLŐS VENDÉGLÁTÓHELYEK JELLEMZŐI A TEREPSZEMLÉK TAPASZTALATAI ALAPJÁN Terepszemléinken összegyűjtött tapasztalatok alapján megjelöltünk néhány dimenziót, amelyek alapján különbséget tehetünk az egyes kiülős helyek között. Ezek a dimenziók egyrészt a hely használóit, használatát, másrészt önmagában a helyet jellemezhetik. Az alábbiakban röviden bemutatjuk, hogy milyen szempontok alapján tehetünk különbséget a vendéglátóhelyek között. A használókkal, használattal kapcsolatos jellemzők A fogyasztók demográfiai jellemzői, vagyis az, hogy valaki öreg/fiatal, vidéki/budapesti, férfi/nő, alacsony vagy magas iskolai végzettségű, gazdag/szegény, külföldi/magyar nagyban befolyásolja az életmódot, szórakozási jellemzőket. A fiatalokra, a férfiakra, a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőkre és a budapestiek csoportjára például jellemzőbb a vendéglátóegységek látogatása, mint az öregekre, nőkre, vidékiekre, alacsony iskolai végzettséggel rendelkezőkre. A jövedelmi viszonyok is nagyban befolyásolják az egyének lehetőségeit, az üzletvezetők többnyire meghatározott anyagi helyzetben élőket céloznak meg kínálatukkal. A munkaerő-piaci státusz a napi időbeosztáson, az életstíluson, a jövedelmi helyzeten keresztül szintén jelentősen hat a fogyasztási szokásokra. Egy külföldi budapesti időtöltése alatt jó eséllyel kipróbálja a belvárosi kávézókat, esetleg a romkocsmákat, ugyanakkor az idegenforgalmi nevezetességektől távol eső helyekre valószínűleg nem fog betérni. Így a fogyasztók nemzetisége is sokat elárulhat egy vendéglátóhelyről. Más típusú helyhasználatról beszélünk, ha valaki egyedül veszi igénybe egy hely szolgáltatásait, másról, ha kisebb társaságban és másról, ha nagy társaságban. A használók száma tehát szintén kihat a hely kialakítására, funkcióira. Következő szempont a vendéglátóhely elhelyezkedése volt. Megállapítottuk, hogy a belvárosi kiülős helyek nagy előnye, hogy gyakori a véletlen betérés: a város más részein ez szinte elképzelhetetlen, de legalábbis ritka. Ugyanakkor a belvárosi kávézóknak, éttermeknek valami speciálisat kell nyújtaniuk annak érdekében, hogy ne a mellettük lévő teraszt válasszák. Jó példa erre a Ráday utca, ahol az egymás mellett lévő helyek kialakításánál látványosan törekednek az egyediségre A használat időpontja és hossza is jellemzi a helyet és a közönséget. Azt, hogy valaki inkább a reggeli kávék elfogyasztására, táncolásra, étkezésre vagy esti sörözésre használja a kiülős helyeket, a többi között erősen befolyásolja az egyén szociokulturális környezete, kapcsolati hálója, életkora, munkaerő-piaci státusza. Minden ember más célból használja a kiülős helyeket: van, aki egyszerűen szomjas vagy éhes, mások a társas szabadidő eltöltéséhez választják ezeket a helyeket, megint mások üzleti tárgyalásokat bonyolítanak itt. Mindegyik célnak más és más hely felel meg, így a használat céljai mentén erős különbségek figyelhetők meg a helyek kiválasztását, a fogyasztói csoportok összetételét és nagyságát illetően. A hely önmagában vett jellemzői A vendéglátóhelyeket legegyszerűbben a számokban kifejezhető jellemzők alapján különböztethetjük meg. Ezek közül az egyik a hely befogadóképessége, ami természetszerűleg befolyásolja egy üzlet lehetőségeit. Minden vendéglátóegység jellemzőihez szorosan hozzátartoznak a hely forgalmi adatai is, ebből lehet például megállapítani, hogy mekkora fogyasztói igény van az adott kiülős helyre. Az árak a vendéglátás minőségére, a berendezésre, a vendégkörre, a foglalkoztatottak száma főként a hely nagyságára vonatkozóan adhat információt. A nyitvatartási idő már önmagában is sok mindent elárul egy hely jellegéről. A cukrászdáknál például ritka az éjszakai nyitva tartás, de egy fiatalok tömegeit befogadó szabadtéri szórakozóhely (mint pl. a Buddha Beach) működése elképzelhetetlen este tizenegy órai zárással. A hely jellemzői közül a következő a kiülős tér jellege. Más és más hangulat kötődik egy utcán, egy téren, egy udvarban vagy egy kertben elhelyezkedő vendéglátóhelyhez. A városkép szempontjából az egyik legfontosabb pedig az, hogy a környezettől való különválás, vagy az azzal való egybeolvadás jellemez egy kiülős helyiséget. A belvárosban 3
főként a köztérrel egybeolvadó kávézókat, éttermeket próbálnak kialakítani, míg van, ahol az elkerített kertes helyiségek jelenléte a meghatározóbb (pl. budai hegyek). A helyek városbeli elhelyezkedését vizsgálva megállapíthatjuk, hogy azok minden városrészben más-más funkciót töltenek be. A belváros bizonyos részein a nemzetközi összehasonlítást is kiálló kávézók és éttermek működnek, jelenlétük nagymértékben és pozitívan befolyásolja, alakítja az adott városrész arculatát. A belvároson kívül sokkal inkább elszórtan és elvétve találkoztunk hasonló minőségű helyekkel. Bizonyos helyek kifejezetten az idegenforgalomra építik üzletpolitikájukat, más helyek viszont gyakorlatilag egyáltalán nem képesek megszólítani a városnézőket. A megközelíthetőség tehát igen fontos része a fogyasztói döntéseknek, nagy előnyt élveznek azok a helyek, amelyekbe „belebotlanak” az emberek, és sokszor behozhatatlan hátrányból indulnak azok, melyek nehezen megközelíthető utcákban, kevésbé pezsgő városrészekben helyezkednek el. Ugyanakkor vannak olyan éttermek, amelyek speciális és minőségi szolgáltatásaikkal, elérik azt, hogy az emberek felkeressék őket a központi városrészeken kívül is (pl. a Náncsi néni vendéglője). A hely kínálata értelemszerűen az egyik legfontosabb a vendéglátóhelyek megítélésének szempontjából. Kávéházi múltunk bemutatásakor említettük, hogy a művészet, a kultúra hangsúlyosan jelen volt ezeken a helyeken. Ma sokkal kevésbé beszélhetünk a kávézókhoz kapcsolódó kulturális eseményekről, bár a kultúrával való összefonódásra ma is vannak példák. A vendéglátóhely fontos jellemzői közé tartoznak a minőségi mutatók is. A jó kiszolgálás, egy udvarias pincér, a vendég óhajának figyelembevétele nagyban javíthatja egy hely imázsát. A külföldiek kiszolgálásánál különös hangsúllyal vetődik fel a minőség kérdése, hiszen ők magukban Párizzsal és Béccsel hasonlítják össze a pesti kávézókat. Minden hely törekszik arra, hogy kialakítson egy rá jellemző stílust. Bizonyos helyek már létező divatirányzatokhoz csatlakoznak, más helyek viszont éppen speciális arculatot építve új dologgal állnak elő. Utóbbira jó példa a Tortuga nevű étterem, ahol a belső kertben az étkező emberek lába alatt a mesterséges tóban teknősbékák úszkálnak. A fogyasztók nem csak az árak alapján döntik el, melyik helyet választják ki: mindenki megvizsgálja a pénzért kapott szolgáltatás értékét, vagyis az ár-érték arányt is.
KIÜLŐS HELYEK
BELÜLRŐL
– AZ ÜZLETVEZETŐKKEL KÉSZÍTETT INTERJÚK
Az üzletvezetőkkel készített interjúk során négy nagyobb vendéglátóhelyiség-típus körvonalazódott. Beszélhetünk kávéházi csomópontokban elhelyezkedő (Liszt Ferenc tér, Ráday utca) és nem kávéházi csomópontokban található kiülős helyekről, szabadtéri szórakozóhelyekről és romkertekről. Most ebből a négy típusból mutatunk be néhány jellemző példát az üzletvezetőkkel készített interjúk alapján. Kávéházi csomópontokban található kiülős helyek A Liszt Ferenc téren számos kávézó, étterem található. A kilencvenes évek első felében a máig működő Incognito volt az „első gólya”. Azóta a tér benépesült, igényes, tágas, a fizetőképes külföldi és magyar vendégeket kiszolgálni képes éttermek és kávézók nyitották meg kapuikat. A téren három éve működő Passion étterem vezetője egy éve vette át az üzlet irányítását, tevékenységét a belső tér átalakításával, illetve a terasz bővítésével kezdte. Üzletpolitikájának hatékonyságát mi sem mutatja jobban, mint hogy az elmúlt egy évben forgalmuk megnégyszereződött. Véleménye szerint több szempont is szerepet játszhat abban, hogy egy-egy hely milyen kategóriába tartozik. Lényeges a hely igényessége, a kiszolgálás minősége, az árak és a minőség harmóniája. Az étterem nem céloz meg egy bizonyos társadalmi réteget, de az üzletvezető szavaival élve: „szeretjük az igazán jó és fizetőképes vendégeket”. Jól jellemzi a téren működő helyek üzletpolitikáját a Buena Vista üzletvezetőjének a célközönségre vonatkozó kérdésünkre adott válasza is. Elmondta, hogy az elitre és külföldiekre támaszkodnak, valamint jellemzően a 25-45 év közötti értelmiségiekre, akik megtehetik, hogy betérjenek egy kávéra, italra, esetleg vacsorára is.
4
A téren található helyek hatékonyabb érdekérvényesítésük miatt megalapították a Broadway Egyesületet, mely az érdekképviseleten kívül tartja a kapcsolatot az önkormányzattal és a lakókkal, valamint kulturális programok szervezésével is vonzóbbá próbálja tenni a város e pontját. Kávéházi központként lehet említeni a IX. kerületi Ráday utcát is. A Liszt Ferenc térhez hasonlóan itt is volt egy úttörő szórakozóhely, a Párizs Texas. Ez az utóbbi évek folyamán csökkentett forgalmú utcává alakított terület jól példázza, hogy az önkormányzati döntések, infrastrukturális beruházások hogyan befolyásolhatják az adott városrész városképét. A fent említett törekvések találkoztak a piaci igényekkel, és – egy-két apróbb konfliktustól eltekintve – harmonikus együttműködés alakult ki a tulajdonosok és az önkormányzat között. Erről tanúskodik az itt található Fotocella nevű hely üzletvezetőjével készített beszélgetés, amelyből kiderül, hogy az engedélyek beszerzése nem jelentett különösebb problémát. A nyári időszakban mindig tartozik egy terasz is a kávézóhoz, aminek működtetéséhez külön engedélyek kellenek. A kávézó arculatának kialakításakor nem követtek semmilyen külföldi mintát, arra törekedtek, hogy egy fotógaléria és egy vendéglátóhely ötvözetét tudják kialakítani. Az interjúalany szerint főleg igényesség szempontjából lehet különbséget tenni a kiülős helyek között. Az igényesség lemérhető például abból, hogy papírvagy üvegpohárban kapja a vendég az italt, és az sem mindegy, hogy a teraszon fapados asztalok, egyedi bútorok, vagy, mint az ő esetükben is, reklámtextillel letakart székek vannak. E szempontok alapján magukat a középkategóriába sorolná. A Red Café vezetője elmondta, hogy mivel nyáron inkább külföldiek látogatják a kávézót, ekkor magyaros ételek is felkerülnek az étlapra. Ugyanakkor figyelembe veszik a környéken dolgozók igényeit is: őket célzó menüket is kínálnak. Ők is megpróbálják vonzóbbá tenni kávézójukat élő zenés produkcióval. Nem kávéházi csomópontokban található kiülős helyek Budapest kávéházi központjain kívül eső utcáiban található helyek is üde színfoltját képezik a közösségi tereknek, a városképnek. Ezek a helyek általában nem vonzanak a város távolabbi pontjairól vendégeket, az éppen arra járók, a környék lakói, az ott dolgozók, tanulók alkotják törzsközönségüket. Tipikusan ilyen hely a Múzeum Kávézó, amely nyitás óta állandó arculattal bír, és változatlan az üzletpolitikája is. Az üzletvezető szerint ebben rejlik a kávézó népszerűségének titka, hiszen az emberek egy ismert, biztos helyet találnak, akármilyen időközönként is látogatnak ide. Az ELTE közelsége miatt a célközönség a fiatalokból, főként egyetemistákból áll, illetve a Magyar Rádió munkatársai és más művészek is gyakran térnek be egy kávéra. A Batthányi téri Angelika hat éve működik jelenlegi, kiülős formájában. A hat év alatt nem változott a jellege és az üzletpolitika sem. Üzletvezetője a vendégkör alapján sorolja a helyeket különböző kategóriákba: a polgári vendéglátást kedvelők, a nívósabb kiszolgálást, kínálatot és az éjszakai szórakozóhelyeket kedvelők. Az Angelikába üzletemberek, közéleti személyiségek és a környéken lakók járnak. A VII. kerületi Ba-bar berlini mintát követve, egy már meglévő szórakozóhely törzsközönségére alapozva alakította ki a hely jellegét. Az első osztályú étterem csak nyáron
5
teraszos. Minden héten szerveznek koncertet, általában ismert zenészekkel, de megtartják a bár éttermi funkcióját, hiszen ezzel tehetik vonzóvá a vendégek számára. Ezek a kávézók, kisebb éttermek fontosnak tartják az állandóságot, hiszen így tudják megtartani a számukra igen fontos törzsközönségüket. Fontos szerep jut e visszajáró vendégek megtartásában a magas színvonalú kiszolgálásnak, valamint az igényes és szép környezetnek, melyért áldozni is hajlandók a tulajdonosok. Szabadtéri szórakozóhelyek Ezen helyek elterjedése a kilencvenes évek végén kezdődött, de az utóbbi 2-3 évben érte el csúcspontját. Ahogy az egyik ilyen szórakozóhely, a Zöld Pardon vezetője említi: „a piac telített, már nincs több terület Budapesten, ahová ilyen jellegű helyet lehetne építeni.” Általában időszakos építményekről van szó, melyek kihasználatlan zöldterületen, üres telkeken lelnek otthonra. Természetesen itt is a megfelelő engedélyek birtokában épült, a környezetbe illeszkedő, sőt azt érdekesebbé, változatosabbá tévő építményekről beszélünk. A Zöld Pardon a belvárosi teraszos kávézókhoz, éttermekhez képest tudatosan más rétegeket céloz meg. Legfőképp a középrétegekhez tartozó 18-25 éves diákokat, fiatalokat. A Petőfi híd budai hídfőjének Zöld Pardonnal szembeni oldalán működő Cafe del Rio esztétikai kialakítása kifejezetten mediterrán jellegű. E szórakozóhely a Zöld Pardonhoz képest jóval magasabb társadalmi réteget céloz meg. A Cafe del Rio és a Zöld Pardon összehasonlításakor fontos felhívnunk a figyelmet arra, hogy esetükben nyilvánvalóan nem a Budapesten belüli elhelyezkedés, sokkal inkább a tudatos üzletpolitika határozza meg a potenciális fogyasztók táborát. A Buddha Beach 2004 nyarán nyitotta meg kapuit a Duna parton, a volt Közraktár épülete mellett. E szórakozóhely létrejötte szintén kötődik a budapesti terek megfelelő kihasználásának igényéhez. Romkertek Az előbb ismertetett szórakozóhelyekhez bizonyos szempontból hasonló, de más formában megvalósuló szabadtéri kiülős helyek az utóbbi néhány évben számtalan belvárosi házban nyílt kerthelyiségre emlékeztető udvarok. Ezek a romkertek talán a legtipikusabban budapesti szabadtéri szórakozóhelyek. Létrejöttük összefüggésbe hozható a terjedő retrólázzal, hiszen ezek az épületek jellemzően gangos, a századelőn épült bérházak. Dizájnjukban leginkább a nyugati, házfoglaló szubkultúrát idézik, talán ezért is lettek népszerűek a turisták, a Budapesten tanuló külföldi diákok körében is. Nyugaton nagyon ritka, hogy egy szórakozóhely szabadtéren, lakóházak között legyen, a Szóda tulajdonosa például csak Berlinben látott hasonlót. A berendezés a maga eklektikusságával, a nyolcvanas éveket idéző műanyag székeivel, fapadjaival erre a hullámra próbál felkapaszkodni. A Szimpla-kert vezetőjével készített interjúból kiderül, hogy már nem tervezhetnek hosszú távra, hiszen a szórakozóhelynek otthont adó épületet az önkormányzat lebontásra ítélte. A Szimpla-kert látogatóit a hagyományos szolgáltatások mellett filmek vetítésével is szórakoztatják. Ezen kívül volt itt már irodalmi est, vállalati tanácskozás, kisebb konferencia
6
is. Külön érdekesség a vezeték nélküli internetes hozzáférés (WiFi), így munkanapokon és délelőtt is igen sokan megfordulnak itt, hogy egy kávé mellett végezzék munkájukat. Mivel ezeket a romos épületeket az önkormányzat többségében le kívánja bontani, a Szimpla-kert és a hozzá hasonlók minden valószínűség szerint a Nagykörúton kívülre szorulnak. Ennek egyik jó példája lehet a IX. kerületben idén nyáron megnyitott Tűzraktár, amely egy elhagyott, kihasználatlan gyárépület területén kialakított, önmagát „független kulturális központnak” nevező szórakozóhely. Külföldi mintát követve, sőt külföldi támogatással hozták létre a projektet, amelynek fontos eleme volt, hogy ne a belvárosban alakuljon meg a kulturális centrum. Az üzletvezető szerint a közeljövőben több ehhez hasonló hely jön létre. A Tűzraktár a romkocsmákkal közös gyökerekkel rendelkezik, de kulturális jelentősége sok tekintetben túlmutat az eddig létrejötteken. A Tűzraktár a Trafóval is folytat egyeztetéseket annak érdekében, hogy az általuk felölelt terület a főváros új kulturális tengelyét alkossa. A kiülős helyek viszonya az önkormányzatokkal Az önkormányzatok igen pontosan meghatározzák, hogy milyen feltételekkel kaphat engedélyt és működhet egy közterületen lévő terasz vagy szórakozóhely. Ezeket a feltételeket szigorúan ellenőrzik és betartatják, ezáltal érvényesítve a lakók érdekeit és a városképi előírások teljesülését. Az üzletvezetők tisztában vannak azzal, hogy a városképi előírások betartása az ő érdekük is, hiszen ezáltal vonzóbbá, nagyobb forgalmúvá válik a kávézójuk, éttermük. Legfőbb problémaként a körülményes, bürokratikus ügyintézést említik. Sokan problémának tartották azt is, hogy magasak a közterület-használati díjak. Az egyik V. kerületi kávézó vezetője azt is nehezményezte, hogy az egész szezonra előre ki kell fizetni a bérleti díjat, ami márciusban nagyban módosítja a hely költségvetését. Az üzletvezetők nem hallottak az önkormányzatnál létező, a kiülős helyekkel kapcsolatos koncepcióról és nem tudnak kiülős helyeket támogató önkormányzati pályázatokról. Többen említettek azonban Európai Uniós és minisztériumok által meghirdetett pályázatokat, melyeket el is nyertek. Az üzletvezetők nagyobb együttműködést várnának a lakókkal való jobb viszony kialakításában, mivel azt érzik, hogy az önkormányzat nem tájékoztatja kellően az ott élőket arról, hogy ezek a helyek mekkora bevételt jelentenek a kerületnek, és adott esetben mennyivel növeli a lakások árát egy terület ilyen irányú fejlődése. Többször felmerült továbbá problémaként a közterületek tisztasága, a rengeteg kutyapiszok, mely rontja a városképet, és problémát okoz a teraszok vendégeinek is. Az önkormányzatoknak figyelembe kell venniük mind a lakók, mind a vendéglátóhelyek érdekeit. Ugyanakkor az idegenforgalmi központban élőknek is tekintettel kell lenniük arra, hogy bizonyos városrészek turisztikai jelentősége pótolhatatlan. Ebből következően itt a lakóknak is toleránsabbnak kell lenniük a kiülős helyek működésével kapcsolatban. A szórakozóhelyekről elmondható, hogy egyre inkább törekednek a vendégek véleményének megismerésére, és sokan városképi szempontokat is figyelembe vesznek a hely berendezésekor, stílusának kialakításakor. Ez utóbbi közös érdeke az önkormányzatoknak, lakóknak, a helyeknek és a fogyasztóknak is. A kiülős helyek és a lakók viszonya A mediterrán típusú kiülős helyek egyik legnagyobb problémája megtalálni a lakókkal a közös hangot. Általános tapasztalat, hogy az egy csomópontban található vagy hasonló típusú helyek keresik egymással a kapcsolatot, érdekvédelmi szervezetet, biztonsági szolgálatot vagy közösen működtetett „csendkorlátozó” járőrszolgálatot hoznak létre, melyek a lakókkal való jó kapcsolat megőrzését is segítik. A megfelelő viszony kialakítása érdekében ezen kívül számos megoldás tapasztalható, például a lakóház közös költségeinek részbeni átvállalása, az épület felújítása, a megfelelő hangszigetelő eszközök és a konyhai szagok elszívását biztosító berendezések alkalmazása. Általános vélemény azonban, hogy a szabályozások betartása megoldást ad a felmerülő problémákra.
7
A vendégek véleménye A beszélgetések során hangsúlyosan került elő a vendégek véleményének megismerése és ennek módja, illetve a fogyasztói szempontok figyelembevételének eszközei. Néhány kivételtől eltekintve nem találkoztunk olyan kávézóval, étteremmel, szórakozóhellyel, amelyik valamilyen formában ne figyelte és ezek után ne vette volna figyelembe vendégei igényét. A válaszokat hasznosítva módosították a szórakozóhely belső tereit, illetve ehhez igazították a programokat.
KIÜLŐS VENDÉGLÁTÓHELYEK HIVATALI SZEMMEL – ADATGYŰJTÉS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL Az önkormányzatok tervei a kiülős helyekkel kapcsolatban A Fővárosi Önkormányzat feladata, hogy egész Budapestre vonatkozó fejlesztési irányokat dolgozzon ki. Megvizsgáltuk, hogy a Főváros koncepciója tartalmaz-e a kiülős helyekkel kapcsolatos terveket, illetve, ha tartalmaz, akkor melyek ezeknek a terveknek a legfontosabb célkitűzései. A Fővárosi Önkormányzat ezirányú terveit Budapest városfejlesztési koncepciójából, az ez évben elkészült Podmaniczky-programból és a Budapest főváros turisztikai stratégiájának erre vonatkozó részeiből ismerhetjük meg. Mindhárom tervezet kiemelten foglalkozik új közösségi terek kialakításával, melyek helyet adnak, adhatnak a kiülős helyeknek, teraszoknak, szabadtéri szórakozóhelyeknek. A koncepciók egyaránt hangsúlyozzák e helyek városképi és kulturális jelentőségét. A turizmus serkentésének vizsgálatánál kifejezetten hangsúlyos elemként jelenik meg a kávézók fejlődésének szükségessége. A Podmaniczky-program külön kiemeli a „jó helyek”, közösségi csomópontok kialakításának fontosságát. Ennek érdekében a főváros a gyalogos területek bővítését, a 4-es metróhoz kapcsolódóan a felszín rendezését, a város arculatát alapvetően meghatározó, leromlott területek (pl. Kiskörút, Moszkva tér) rehabilitációját, valamint a rakpartok vonalában minőségi közterület-fejlesztéseket tervez. A főváros tervei között szerepel a külső kerületekben kialakuló alközpontok közterületeinek minőségi fejlesztése is. A kerületi önkormányzatokkal készített interjúk alapján elmondható, hogy a döntéshozók céljai között megjelenik a kiülős helyek működésének ösztönzése, bátorítása. Az összes megkérdezett tisztségviselő hangsúlyozta ezen helyek jótékony hatását a város fejlődésének szempontjából, különösen a főépítészek körében éreztünk pozitív viszonyulást a teraszokhoz. Az általános vélekedés szerint a kiülős kávézók, éttermek működése mindenképpen hasznos az egyes kerületeknek. Célként jelenik meg a belváros minőségi „homogenizálása”, egyre több sétálóutca létrehozása, ahol számos kiülős kávézó működik. Fontos, hogy a körúton kívül is megjelenjenek a hasonló vendéglátóhelyek, amely összefügg belváros határainak kiszélesítésével, valamint a belvárosi elmaradt területek rehabilitációjával. Önkormányzati eszközök A kiülős vendéglátóhelyek működésével kapcsolatos önkormányzati célok elérésére alapvetően két eszköz áll a hivatalok rendelkezésére.
Önkormányzati eszközök
Infrastrukturális és kulturális fejlesztések
Követelmények (előírás a teraszengedély megadásához)
8
Egyfelől rendeletekben különböző követelményekhez köthetik a teraszengedélyek megadását. Ezek a követelmények a következő preferenciákkal, témákkal állnak összefüggésben: pénzügyi bevételek (a közterület-használati díj meghatározása), a lakók nyugalma (zajszint-szabályozás, megfelelő szellőzőrendszer kiépítésének követelménye, nyitvatartási idő), a közlekedés zavartalan biztosítása (pl. mennyit foglalhatnak el a járdából) és esztétikai követelmények. Másfelől infrastrukturális fejlesztésekkel, közösségformáló programokkal élénkíthetik a befektetni kívánó üzletemberek étterem- és bártulajdonosok, egyszóval a piac ilyen irányú vállalkozó kedvét. Erre lehet példa a sétálóutcák kialakítása igényes díszburkolattal, de ide tartozhat a lakóépületek felújítása, az úthálózat fejlesztése, a kulturális rendezvények támogatása is.
A TANULMÁNY TAPASZTALATAINAK ÖSSZEGZÉSE Egy-egy terasz, kiülős vendéglátóhely létrejöttéből számos előnye származik az önkormányzatoknak, a lakóknak és ezáltal a fejlődő Budapestnek. Az így kialakuló találkozási pontok, agórák fontos szerepet tölthetnek be a főváros életében. Egyértelmű, hogy a kiülős helyek igényessége, fajtái, elterjedtsége összefügg a városi fizikai, társadalmi és kulturális környezettel. Várostervezők, várospolitikusok, Budapesttel foglalkozó szervezetek vezetői egyetértenek abban, hogy a városnak nagy szüksége van kiülős éttermekre, kávézókra, cukrászdákra. Szerintük ezek a helyek ugyanis az idegenforgalomra, a versenyképességre, a közterület-használatra, a gazdaságra, a kultúrára, a közösségre mind pozitív hatással vannak. Az önkormányzatoknak nagy szerepe van a kedvező folyamatok elindításában, a kávéházi csomópontok létrejöttében. Az önkormányzatoknál készített interjúkból kiderült, hogy szinte kivétel nélkül kívánatos célnak tartják, hogy minél több kiülős hely működjön Budapesten, bár természetesen a különböző adottságokkal rendelkező kerületekben eltérő súllyal jelenik meg ez a szempont. A főváros részéről differenciált közterület-fejlesztési politikára és a kerületekkel összehangolt együttműködésre van szükség, hogy több hasonló hely jöhessen létre. Az önkormányzatok tehát tudatában vannak annak, hogy a teraszok kialakításának ösztönzésével különösebb anyagi ráfordítás nélkül tehetik széppé, vonzóvá kerületük egyegy pontját, így könnyebben jutva bevételekhez, mind az odalátogató turisták kiadásai, mind a vendéglátóhelyek által fizetett összegek révén. A lakók lakókörnyezetük szépülésére számíthatnak a teraszok megnyitásával. A köztisztaság javulása is e helyek létrejöttének hozadéka lehet, hiszen az amúgy is felmerülő jogos igényt minden szereplő fontos szempontnak tartja. Mindebből jól látszik, hogy az egész társadalom profitálhat a kiülős vendéglátóhelyek működéséből. A felsorolt előnyök ellenére a lakók és a teraszok között tapasztalható számos konfliktusról értesültünk. Az önkormányzatoknak tehát a teraszok számának növelése és a lakók igényei között kell megtalálniuk az egészséges egyensúlyt. Ehhez alapvetően két eszköz áll a rendelkezésükre. Egyrészt rendeleti úton szabályozzák a működés feltételeit, másrészt felújításokkal, infrastrukturális fejlesztésekkel megfelelő környezetet biztosíthatnak a piaci befektetők számára. Érdekes önkormányzati feladat lenne, például, olyan bevásárló utcák fejlesztése, ahol a kiülős helyek mellett más kiskereskedelmi üzletek is helyet kapnának. Fontos szempont a belváros határának kiszélesítése, kiülős helyek, agórák létrehozása Budapest egykor önálló külső városrészeinek, és nagy lakótelepeinek központjában. (pl. Csepel, Pestlőrinc, Rákoskeresztúr, Rákospalota). A főváros elkészült, de még el nem fogadott kiskereskedelmi stratégiával rendelkezik, amely hangsúlyt fektet a kiülős vendéglátóhelyek, üzletutcák létrejöttére. Ezzel összefüggésben készült el a VITAL CITIES nevű INTERREG projekt, amely esettanulmányszerűen dolgoz ki hasonló kísérleti terveket a Belső- Ferencváros és a békásmegyeri lakótelep területére.
9
