XLIV. évfolyam 4. szám | 2011. október
MEDICUS
Universalis A Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete és a Háziorvostani Szakmai Kollégium tudományos folyóirata
Ajánló
A kombinált antihypertenzív kezelés [Dr. Kékes Ede]
Szerzô bemutatja a magas vérnyomás betegség kezelésének kombinált gyógyszeres megoldási formáit. A nemzetközi tapasztalatok arra utalnak, hogy a nehezen kezelhetô, nagy kardiovascularis rizikóval rendelkezô hypertoniás betegek esetében nem elegendô egy gyógyzer adása a célérték elérése érdekében, hanem több szer együttes adására van szükség. A hazai gyakorlat is ebbe az irányba mutat. Egyre több a fix gyógyszerkombinációk alkalmazása. A tetôzést a kombinált antihypertenzív és antilipid kezelés jelenti. ››› 151
Kardiovaszkuláris megbetegedések elsôdleges és másodlagos komplex megelôzésének stratégiája és kivitelezése a háziorvos gyakorlatában [Dr. Balogh Sándor | Dr. Arnold Csaba]
Évszázadok óta a gyógyító orvos etikai kötelezettsége a betegségek megelôzése. Hippocrates által elôször írásba foglalt elvek mindmáig érvényesek, különbség csupán az, hogy a tudomány bizonyította számos betegség hajlamosító, vagy kiváltó tényezôit, amely egyben kijelölte a megoldás útjait. Korunkban a megelôzést az orvos – a háziorvos, a házi gyermekorvos – számára törvény szabályozza. Különösen fontos feladat ez hazánkban, ahol a krónikus nem fertôzô betegségek következményeként az idôelôtti megrokkanás, elhalálozás a lehetségesnél lényegesen nagyobb, és az európai átlag alatti. Ennek megváltoztatás össztársadalmi feladat, háziorvos szerepe különlegese és meghatározó. Ehhez szükséges, hogy a rendeletek végrehajthatók legyenek, egyértelmû legyen a feladat, a cél, s mindez a napi gyakorlatban, az egyes ››› 155 egyénre alkalmazva megvalósulhasson.
Méhnyakrák prevenció a XXI. században: védôoltás és/vagy szûrés? [Dr. Koiss Róbert]
A PATRICIA vizsgálat igazolta, hogy a szexuálisan aktív nôknél (korábban HPV fertôzésen átesett) is hatékony a védôoltás. A méhnyakrák elleni bivalens oltóanyag a vakcinában levô típusok mellett hatékony keresztvédettséget tud biztosítani további onkogén típusok ellen. Bizonyítást nyert, hogy a szexuálisan aktív nôknél, akik az oltási sornak megfelelôen kapták az oltást, az összes HPV-hez köthetô súlyos fokú rákmegelôzô állapottal szemben magas hatékonyságot biztosít a vakcina. Érdemes kiemelni, hogy az oltott csoportban a méhnyakon rákmegelôzô állapot miatt végzett mûtéti beavatkozások ››› 163 száma a harmadára csökkent. Tartalom
A kombinált antihypertenzív kezelés [Dr. Kékes Ede]
››› 151
[Dr. Balogh Sándor | Dr. Arnold Csaba]
Méhnyakrák prevenció a XXI. században: védôoltás és/vagy szûrés?
››› 155
[Dr. Koiss Róbert]
››› 163
Kardiovaszkuláris megbetegedések elsôdleges és másodlagos komplex megelôzésének stratégiája és kivitelezése a háziorvos gyakorlatában
A Fluval P H1N1 pandémiás influenza vakcina várandós nôk körében végzett biztonságossági utókövetésének eredményei [Dr. Szilágyi Imre | Dr. Csergôffy Gyula | Prof. Dr. Tóth Zoltán | Dr. Kozma Brigitta]
A Medicus Universalis elolvasható a www.medicusuniversalis.hu honlapon
››› 167
A Fluval P H1N1 pandémiás influenza vakcina várandós nôk körében végzett biztonságossági utókövetésének eredményei [Dr. Szilágyi Imre1 | Dr. Csergôffy Gyula1 | Prof. Dr. Tóth Zoltán2 | Dr. Kozma Brigitta3] 1
Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház, Szülészeti és Nôgyógyászati Osztály Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Szülészeti és Nôgyógyászati Klinika 3 Omninvest Kft. 2
Absztrakt Az A(H1N1)v influenza pandémia közegészségügyi kihívás elé állította mind a hazai mind a nemzetközi hatóságokat. A várandós nôk különösen veszélyeztettek a szövôdményes influenza fertôzés kapcsán. A járvány megfékezésére jelenleg a leghatékonyabb módszer a tömeges méretû védôoltás. Az Omninvest Kft. kifejlesztette a Fluval P H1N1 monovalens influenza vakcinát, és az engedélyezést követô Kockázatkezelési Terv részeként megvalósított egy, a várandósok körében végzett adatgyûjtést. Az adatgyûjtés célja az volt, hogy a Fluval P H1N1 pandémiás influenza oltás alkalmazását követôen feltárják és értékeljék a várandós nôk terhességének lefolyását, kimenetelét, s összehasonlítsák a kedvezôtlen események elôfordulását az oltott és nem oltott terhesek körében. Az eredmények nem derítettek fényt olyan adatra, amely kedvezôtlenül befolyásolná a Fluval P H1N1 pandémiás oltás biztonsági profilját. A várandós nôk oltása a Fluval P H1N1 pandémiás vakcinával az utókövetés tapasztalatai alapján biztonságos.
Elôzmények 2009 áprilisában izolálták az Amerikai Egyesült Államokban és Mexikóban az új, pandémiás potenciállal rendelkezô influenza A(H1N1) vírust. A WHO 2009 júniusában 6-os riasztási fokozatot rendelt el. Influenzajárványok esetén a terhes nôk 4–7-szer gyakrabban igényelnek kórházi kezelést, szorulnak intenzív osztályos ellátásra, gépi lélegeztetésre, és magasabb a halálozásuk, mint az átlagos népességé. Ez az arány a H1N1 pandémia alatt 9–10-szeresnek bizonyult1. A súlyos lefolyást fôként két tényezô magyarázza: • A terhesség alatt mind kifejezettebbé váló fiziológiás hemodinamikai változások megterhelik a keringést és a légzô rendszert, növelik a tüdôben az intersticiális ödéma képzôdés kockázatát.2 • A terhesség során végbemenô fiziológiás immunológiai változások hatására az immunválasz Th2 irányú polarizációja jellemzô, így a rövid lappangási idejû
vírusfertôzésekben, kezdetben az antitestek és citotoxikus T limfociták hiányában csak a nem specifikus védekezés állja útját a vírusinváziónak.2 Az influenza fertôzés megelôzése azért is fontos a várandósok számára, mert a betegséggel járó magas láz károsíthatja a fejlôdô magzatot.3 Jelenleg a leghatékonyabb módszer a járvány – vagyis a vírus által okozott megbetegedés, illetve annak súlyos, akár halálos szövôdményeinek – megelôzésére a védôoltás. Az Omninvest Kft. – az Egészségügyi Világszervezet és az Európai Gyógyszerügynökség által vakcina elôállítására kijelölt A/California/07/2009(H1N1)-szerû NYMC X-179A vírustörzs felhasználásával – kifejlesztette a Fluval P H1N1 monovalens influenza vakcinát. Az engedélyezést követôen a gyártó a Kockázatkezelési Terv4 részeként megvalósította a terhes nôk körében végzett adatgyûjtést.
Módszerek Az utókövetés célja Az adatgyûjtés célja a Fluval P oltás alkalmazását követôen a várandós nôk terhessége lefolyásának és kimenetelének feltérképezése és értékelése volt. Az elsôdleges cél az elôre meghatározott kedvezôtlen terhességi kimenetelek felderítése és értékelése volt az oltott csoportban. A másodlagos cél a kedvezôtlen események elôfordulásának összehasonlítása az oltott és nem oltott várandósok között, és azok oltással való összefüggésének kiértékelése. Résztvevôk Az utókövetés a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Szülészeti és Nôgyógyászati Osztályán zajlott. Retrospektív, összehasonlító, megfigyeléses, beavatkozással nem járó adatgyûjtés történt 2009 novembere és 2010 októbere között. A célcsoportok az alábbiak voltak: • nôk, akiket terhességük alatt oltottak Fluval P vakcinával,
[ MEDICUS |
UNIVERSALIS XLIV/2011 ]
167
• nôk, akik a Fluval P vakcinával történt oltást követô három hónapon belül estek teherbe, • nôk, akiket nem oltottak Fluval P vakcinával, és az adatgyûjtés idôszakában kerültek felvételre az osztályra szülés vagy abortusz miatt. Korcsoportok: • 18 év alattiak, • 18–29 év közöttiek, • 30–44 év közöttiek, • 45 év felettiek. Minden olyan nô adatai bekerültek az adatgyûjtésbe, akiket az adatgyûjtés idôszakában vettek fel a kórház szülészeti és nôgyógyászati osztályára szülés vagy abortusz miatt, valamint akiknek megelôzô kórtörténeti adatai rendelkezésre álltak. Az anonimitást tiszteletben tartva rögzítették a nôk születési dátumát, a Fluval P influenza oltás dátumát, a terhesség korát, az adott és a korábbi terhességgel kapcsolatos információkat. Amennyiben lehetôség volt, dokumentálták az anamnézisben szereplô, influenza fertôzés tekintetében kockázatnövelô állapotokat: tüdô asztma, krónikus obstruktív tüdôbetegség, immunszuprimált állapot, szív-, érrendszeri betegség, szívelégtelenség, aktív rosszindulatú daganat, krónikus neurológiai betegség, illetve az egyidejûleg szedett gyógyszerek listáját. Amennyiben a kórtörténetben szerepelt oltást követô nemkívánatos esemény és/vagy különös figyelmet igénylô nem kívánatos esemény (AESI: anafilaxiás sokk, GuillainBarré szindróma, enkefalopátia, neuritisz, demielinizáció, konvulzió, enkefalitisz, Bell-féle bénulás, hatástalan oltás), az is rögzítésre került. Oltóanyag A 6 µgHA/0,5 ml hatóanyag tartalmú, alumínium foszfát géllel adjuvált, tojásban szaporított teljes elölt vírust tartalmazó monovalens pandémiás vakcina (Fluval P) hasonló technológiával készült, mint az Omninvest által gyártott szezonális (Fluval AB)5 és prepandémiás (Fluval H5N1) vakcina. A fejlesztéshez kiindulási alapként a Fluval H5N1 monovalens prepandémiás, 6 µgHA/0.5 ml H5N1 tartalmú vakcina szolgált, annak aktív hatóanyagát a pandémiás H1N1 törzsre cserélték. A kandidáns reasszortáns vírustörzset (A/California/07/2009(H1N1)-szerû NYMC X179A) klasszikus reasszortálási technológiával fejlesztette ki a New York-i Medical College (New York, USA) az A/California/07/2009(H1N1) vírusból. A vírustörzset az atlantai központú amerikai Betegségmegelôzési és Járványügyi Központ (CDC) bocsátotta rendelkezésre. A Fluval P vakcina magyarországi engedélyezése6 a pandémiás vakcinák engedélyezésére vonatkozó uniós ajánlások szerint zajlott7. Eszerint a pandémiás influenzát okozó H1N1-es vírus elleni vakcinát egy ún. mock-up vakcina (modell vakcina) engedélyét felhasználva engedélyezte az Országos Gyógyszerészeti Intézet.
168
[ MEDICUS |
UNIVERSALIS XLIV/2011 ]
A pandémiás H1N1-es vírus beazonosítását követôen a hazai gyártó is megkapta a járványt okozó új vírustörzset és áttért a modell vakcináról a pandémiás oltóanyag kifejlesztésére, amihez a modell vakcinához végzett vizsgálatok tapasztalatait is felhasználta. Az engedélyezési eljárás folyamán az OGYI által már forgalomba hozatalra engedélyezett H5N1-es vírustörzset tartalmazó Fluval P prepandémiás monovalens influenza vakcina engedélyének módosítására – úgynevezett törzsváltásra – került sor a vakcinába beépített vírustörzs megváltoztatása miatt. A sikeres klinikai vizsgálatokat8 követôen az Országos Gyógyszerészeti Intézet 2009. szeptember 28-án adta ki a már pandémiás monovalens H1N1-es influenza elleni oltóanyagot tartalmazó Fluval P vakcina forgalomba hozatali engedélyét. A forgalomba hozatali engedély 2009. október 15-én módosult a 12–18 éves serdülôkre és a 3–12 éves gyermekekre vonatkozó alkalmazás kiegészítésével, majd november 2-án a 12–36 hónapos kisgyermekekkel kapcsolatos elôírással. 2009 szeptemberében Európában elôször Magyarországon, majd októbertôl Európa más országaiban is megkezdôdött a lakosság – ezen belül a várandós nôk – immunizálása9. Adatfeldolgozás A centrumban 1804 várandós nô utókövetését végezték, közülük 706 nô kapott az utókövetést megelôzôen Fluval P védôoltást, így 1098 nô szerepelt a nem oltott csoportban. A terhesek többsége a 30–44 éves korcsoportba tartozott (974 fô), valamivel kevesebben voltak a 18–29 évesek (804 fô), a legkevesebben voltak a 18 évnél fiatalabbak és a 45 évnél idôsebbek (21, illetve 5 fô) (1. táblázat). 1. táblázat. Az oltott és nem oltott nôk életkor szerinti megoszlása Korcsoport <18 év
Oltott
Nem oltott
Összesen
9
12
21
18–29 év
312
492
804
30–44 év
385
589
974
0
5
5
Összesen
706
1098
1804
≥45 év
A 706 Fluval P vakcinával oltott várandóst terhességük különbözô idôszakában oltották. Többségük, 29,18% (206 fô), a második trimeszterben, 25,07%-uk (177 fô) a harmadik trimeszterben, 21,95% (155 fô) az elsô trimeszterben, a legkevesebben, 14,02% (99 fô) terhességük elôtt került oltásra. 69 várandós esetében (9,77%) nem volt ismert a vakcinálás pontos idôpontja (2. táblázat). Az átlagos terhességi kor az oltás idején 16,6 hét volt.
Magzati halál esetén:
2. táblázat. Az oltás idôpontja terhességi kor szerint Terhességi kor
Összesen
Terhességet megelôzôen
Elôfordulás
99
14,02%
Elsô trimeszter (0–13. hét)
155
21,95%
Második trimeszter (14–27. hét)
206
29,18%
Harmadik trimeszter (>27. hét)
177
25,07%
69
9,77%
706
100%
Nem ismert Összesen
• befejezetlen és abbamaradt spontán vetélés, • méhen belüli magzati elhalás, • terhesség mûvi megszakítása magzati fejlôdési rend-
Értékelés Az adatok értékelését a nem kívánatos események és az elôre meghatározott nem kívánatos terhességi kimenetelek elôfordulásának gyakoriságát alapul véve végeztük, összehasonlítva az oltást kapott és nem oltott csoportot. Az események kódolása a Medicinal Dictionary for Regulatory Activities (MedDRA) nemzetközi orvosi nevezékszótár alapján történt. A nemkívánatos események elôfordulása a System Organ Class (SOC) és a Preferred Term (PT) szerint került összefoglalásra. A függetlenség vizsgálatot khi-négyzet próba segítségével hajtottuk végre. A vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsuk, vajon a két kategorikus változó (oltás, esemény) között van-e összefüggés. A null-hipotézis az volt, hogy a Fluval P vakcinával történô oltás nincs hatással a különbözô események gyakoriságára. A khi-négyzet kritikus értéke 1 szabadságfok esetén 0,05 szignifikancia szintnél 3,84 volt. Az adatok értékelése során az alábbi események elôfordulási gyakoriságát határoztuk meg, ahol lehetett, 95%-os konfidencia intervallummal (95% CI): Elôre meghatározott kedvezôtlen terhességi kimenetelek: Élve szülés esetén: • koraszülés, • túlhordás, • méhen belüli magzati fejlôdési rendellenesség, • magzati retardáció.
ellenesség miatt. A null-hipotézis az volt, hogy a Fluval P pandémiás oltás nincs hatással sem az anyai, sem a magzati kedvezôtlen események gyakoriságára. Az oltott és nem oltott csoportban megjelent események elôfordulási gyakorisága arányának mérésére a relatív kockázatot (RR) használtuk: 1. 1 az RR értéke, ha nincs különbség a két csoport között, 2. <1 az RR értéke, ha alacsonyabb a gyakoriság az oltott, mint a nem oltott csoportban, 3. >1 az RR értéke, amikor magasabb a gyakoriság az oltott, mint a nem oltott csoportban. 3. táblázat. Átlagos terhességi kor (hét) a szülés (kivétel: abortusz) idején korcsoportok szerint Korcsoport
Oltott
Nem oltott
<18 év
37,6
35,7
18–29 év
38,9
38,1
30–44 év
38,8
35,7
–
33,8
Összesen
38,8
36,8
≥45 év
Eredmények • Szülés idôpontja A különbözô korcsoportok vizsgálata alapján a szülés idôpontját tekintve az oltott és nem oltott terhesek csoportja között nem igazolódott szignifikáns különbség (3. táblázat).
• Koraszülés és terminus túllépés Az oltott és nem oltott csoportban a koraszülés elôfordulási gyakorisága 13,60%, illetve 19,13%, az érett szülésé 82,15%, illetve 62,75% volt. Terminus túllépés csak a nem oltott várandósok között fordult elô 0,18%-ban (4. táblázat).
4. táblázat. Koraszülés és túlhordás Terhességi kor a szülés idején (hét) Koraszülés (≤38) Érett szülés (39–41) Túlhordás (≥42) * ** *** ****
Oltott
Nem oltott Elôfordulás Esetszám (95% CI)
Esetszám
Elôfordulás (95% CI)
96
13,60% (11,15–16,35)
210
580
82,15% (79,13–84,91)
689
0
0,00% (0,00–0,52)
2
P
RR
19,13% (16,84–21,58)
0,002*
0,711**
62,75% (59,81–65,62)
<0,0001*
1,3***
0,18% (0,02–0,66)
NÉ****
NÉ****
szignifikáns az esemény elôfordulása ritkább az oltott, mint a nem oltott csoportban az esemény elôfordulása gyakoribb az oltott, mint a nem oltott csoportban nem értelmezhetô
[ MEDICUS |
UNIVERSALIS XLIV/2011 ]
169
• Méhen belüli magzati retardáció Az adatgyûjtési idôszakban csak késôi típusú proporcionális magzati retardáció fordult elô, ezért az értékelésben csak azon oltott nôk adatai szerepelnek, akiket a várandósság 24. hetét követôen oltottak. 5. táblázat. Kis születési súly/méhen belüli fejlôdési retardáció Oltott Elôfordulás Esetszám (95% CI) 26/232
11,21 (7,38–15,86)
Nem oltott Elôfordulás Esetszám (95% CI) 85/1098
P
összefüggés a Fluval P pandémiás vakcinával csak azon oltott nôk között jöhetett szóba, akiket terhességük elôtt, vagy az elsô trimeszterben oltottak. A magzati fejlôdési rendellenességek elôfordulási gyakoriságának különbsége az oltott és nem oltott csoport között egyik rendellenesség esetén sem volt szignifikáns (6. táblázat).
• Spontán vetélések
RR
A spontán vetélések (befejezetlen és abbamaradt abortusz) az oltott terhes nôk körében 1,42%-ban, illetve 1,56%ban, a nem oltott nôk között 9,02%-ban, illetve 13,57%-ban fordult elô, a különbség szignifikáns (7. táblázat).
7,74 0,1183* 1,61** (6,23–9,48)
* nem szignifikáns ** az esemény elôfordulása gyakoribb az oltott, mint a nem oltott csoportban
• Méhen belüli magzati elhalás
Az újszülöttek méhen belüli retardációja az oltott csoportban gyakrabban, 11,21%-ban, míg a nem oltottak körében 7,74%-ban fordult elô. A különbség nem bizonyult szignifikánsnak (5. táblázat).
Méhen belüli magzati elhalás az oltott terhesek csoportjában két esetben (0,28%), a nem oltott csoportban hét esetben (0,64%) történt (8. táblázat).
• Mûvi terhesség megszakítás
• Veleszületett magzati fejlôdési rendellenességek Veleszületett magzati fejlôdési rendellenesség az elsô trimeszterben alakul ki, így idôbeli és ez által ok-okozati
Az oltott várandós nôk között nem végeztek mûvi terhesség megszakítást magzati fejlôdési rendellenesség miatt. A nem oltott csoportban hat alkalommal végeztek idô elôtti terhesség megszakítást az alábbi okok miatt (9. táblázat).
6. táblázat. Magzati fejlôdési rendellenességek Oltott
Terhességi kor a szülés idején (hét)
Esetszám
Lenôtt nyelv
1/231
Pitvari sövény hiány Veleszületett ivarszervi rendellenesség Veleszületett szívbillentyû betegség Rejtett heréjûség
1/231 1/231 1/231 1/231
Vízsérv
1/231
Hipospadiázis
2/231
Megkettôzött vese Egyszeres köldök artéria Számfeletti emlôbimbó
2/231
Összenôtt ujj
1/231
Kamrai sövény hiány
1/231
1/231
1/231
Elôfordulás (95% CI) 0,43% (0,01–2,39) 0,43% (0,01–2,39) 0,43% (0,01–2,39) 0,43% (0,01–2,39) 0,43% (0,01–2,39) 0,43% (0,01–2,39) 0,87% (0,11–3,09) 0,43% (0,01–2,39) 0,87% (0,11–3,09) 0,43% (0,01–2,39) 0,43% (0,01–2,39) 0,43% (0,01–2,39)
Nem oltott Elôfordulás Esetszám (95% CI) 12/1098 2/1098 2/1098 1/1098 6/1098 7/1098 3/1098 1/1098 3/1098 4/1098 3/1098 6/1098
1,09% (0,57–1,90) 0,18% (0,02–0,66) 0,18% (0,02–0,66) 0,09% (0,00–0,51) 0,55% (0,20–1,19) 0,64% (0,26–1,31) 0,27% (0,06–0,80) 0,09% (0,00–0,51) 027% (0,06–0,80) 0,36% (0,10–0,93) 0,27% (0,06–0,80) 0,55% (0,20–1,19)
P
RR
0,3537*
0,40**
0,4666*
2,38***
0,4666*
2,38***
0,2238*
4,75***
0,8231*
0,79**
0,7184*
0,68**
0,1809*
3,17***
0,2238*
4,75***
0,1809*
3,17***
0,8875*
1,19***
0,6892*
1,58***
0,8231*
0,79**
* nem szignifikáns – ** az esemény elôfordulása ritkább az oltott, mint a nem oltott csoportban – *** az esemény elôfordulása gyakoribb az oltott, mint a nem oltott csoportban
170
[ MEDICUS |
UNIVERSALIS XLIV/2011 ]
7. táblázat. Spontán vetélés Oltott
Nem oltott Elôfordulás Esetszám (95% CI)
Esetszám
Elôfordulás (95% CI)
Befejezetlen abortusz
10/706
1,42% (0,68–2,59)
99/1098
Abbamardt abortusz
11/706
1,56% (0,78–2,77)
149/1098
PT
P
RR
9,02% (7,39–10,87)
<0,0001*
0,16**
13,57% (11,60–15,74)
<0,0001*
0,11**
P
RR
0,2965*
0,44**
* szignifikáns – ** az esemény elôfordulása ritkább az oltott, mint a nem oltott csoportban
8. táblázat. Magzati halál Oltott PT Méhen belüli elhalás
Esetszám
Elôfordulás (95% CI)
2/706
0,28% (0,03–1,02)
Nem oltott Elôfordulás Esetszám (95% CI) 7/1098
0,64% (0,26–1,31)
* nem szignifikáns – ** az esemény elôfordulása ritkább az oltott, mint a nem oltott csoportban
9. táblázat. Mûvi vetélés magzati rendellenesség miatt Terhességi idô (hét)
Terhesség megszakítás oka
21
21-es triszómia
20
Vízfejûség
20
Fallot tetralógia
16
Tanatofor diszplázia
12
Sziámi ikrek
21
Down szindróma
Következtetések A várandós nôk oltása Fluval P H1N1 pandémiás vakcinával az adatok értékelése alapján biztonságos. A teljes vírus vakcina alkalmazása várandósok körében a más típusú influenza vakcinákhoz hasonlóan biztonságos. Az elôre meghatározott terhességi kimenetelek közül a méhen belüli fejlôdési rendellenességek az oltott csoportban fordultak elô gyakrabban, de a különbség nem szignifikáns. Koraszülés (p=0,002), spontán vetélés (p<0,0001), méhen belüli magzati elhalás (p=0,2965) vagy súlyos magzati rendellenesség miatt végzett terhesség megszakítás szignifikánsan ritkábban fordult elô az oltott csoportban. Terminus túllépés szintén ritkább volt az oltottak körében, az eltérés nem szignifikáns. A magzati fejlôdési rendellenességek esetén nem találtak szignifikáns eltérést az oltott és nem oltott csoport között. Ez esetben a nagy mintaszám és az alacsony pozitív esetszám miatt a statisztikai próbák eredményei nem relevánsak. A fenti retrospektív adatgyûjtés során a szülést, illetve abortuszt követô kórházi megfigyelés befejeztéig nem derült fény olyan eredményre, mely kedvezôtlenül befolyásolná a Fluval P H1N1 pandémiás oltás biztonsági profilját.
Információ: Dr. Kozma Brigitta E-mail:
[email protected] Irodalom 1. European Centre for Disease Prevention and Control. Pandemic H1N1 2009. ECDC interim risk assessment. 25 September 2009 [cited 15 October 2009]. Available from: http://ecdc.europa.eu/en/healthtopics/Documents/0908_Influenza_AH1N1_ Risk_Assessment.pdf 2. Lintner – Pajor: Szülészet-nôgyógyászat, Springer Hungarica Kiadó Kft., 1995. 3. John M. Graham, JR. Matthew J. Edwards and Marshall J. Edwards Teratogen Update: Gestational Effects of Maternal Hyperthermia Due to Febrile Illnesses and Resultant Patterns of Defects in Humans. Teratology 58:209–221 (1998) Available online: http://www.teratology.org/updates/58pg209.pdf 4. EMEA/359381/2009 - CHMP Recommendations for the Pharmacovigilance Plan as part of the Risk Management Plan to be submitted with the Marketing Authorisation Application for a Pandemic Influenza Vaccine 5. Zoltan Vajo, Lajos Kosa, Istvan Szilvasy, Zsuzsanna Pauliny, Kalman Bartha, Ildiko Visontay, Mate Jankovics, Agnes Kis, Istvan Jankovics. Yearly licensing studies from 1997 to 2007 of the inactivated whole virus seasonal influenza vaccine Fluval – a useful approach to pandemic vaccine development even in less well developed countries? Influenza and Other Respiratory Viruses, 2, 221–228, DOI:10.1111/j.1750-2659.2008.00055.x www.blackwellpublishing.com/influenza 6. Engedélyezési eljárás. www.ogyi.hu/engedelyezesi_eljaras/ 7. Johansen K, Nicoll A, Ciancio BC, Kramarz P. Pandemic influenza A(H1N1) 2009 vaccines in the European Union. Euro Surveill. 2009;14(41):pii=19361. Available online: http://www.eurosurveillance.org/ViewArticle.aspx?ArticleId=19361 8. Zoltan Vajo, Ferenc Tamas, Laszlo Sinka, Istvan Jankovics. Safety and immunogenicity of a 2009 pandemic influenza AH1N1 vaccine when administered alone or simultaneously with the seasonal influenza vaccine for the 2009–10 influenza season: a multicentre, randomised controlled trial. Lancet. 2010 Jan 2; 375(9708):49-55. Published Online December 16, 2009 DOI:10.1016/S0140- 6736(09)62039-0. Available online: http://download.thelancet.com/flatcontentassets/H1N1-flu/immu nity/immunity-18.pdf 9. Hanquet G, et al. Lessons learnt from pandemic A(H1N1) 2009 influenza vaccination. Highlights of a European workshop in Brussels (22 March 2010). Vaccine (2010), doi:10.1016/j.vaccine.2010.10.079
[ MEDICUS |
UNIVERSALIS XLIV/2011 ]
171
