M A G Y A R ORVOSOK TÁVOLI TÁJAKON PUSZTAI GABRIELLA
A 18. századból csupán néhány szórvány adat maradt fenn a medicina magyar utazó képviselő iről. Könyvek, folyóiratok, dokumentumok tanúsítják, hogy főként a 19. század közepétől m á r folyamatosan tűntek fel, s váltak ismertté a magyar orvosok nemcsak Európában, de távoli földrészeken is. Kalandra vágyás, tudományos megismerés, társadalmi, gazdasági, politikai okok vagy pusztán a segíteni akarás egyaránt ösztönözhették őket utazásra, letelepedésre a messzi idegenben. Mehettek egyénileg, vagy egyházi, állami, gazdasági szervezet küldetésé ben, mint misszionáriusok, katonaorvosok, egy-egy társaság, cég orvosai. A z új, az ismeretlen, a veszély vállalása tiszteletreméltó bátorságukról árulkodik, s a sokszor viszontagságos körül m é n y e k között elért eredményeik megérdemlik az utókor figyelmét. E z é r t fontosnak tartom kutatni és összefoglalni, hogy a magyar orvosok mely idősza kokban, s milyen okból indultak és folytattak tevékenységet az Európán kívüli földrészeken, elsősorban Afrikában, főként azonban Fekete-Afrikában. M ű k ö d é s ü k nem pusztán a gyógyí tásra terjedt k i . Idejük j e l e n t ő s részét a praktizálás mellett t ö b b e k között a t u d o m á n y o s kuta tás töltötte k i . Egyesek tehetséges szervezők voltak, egy-egy földrajzi terület, országrész egészségügyi, gyógyászati ellátásának megszervezői. T e r m é s z e t t u d o m á n y o s tevékenységük kiterjedt a botanika, a zoológia, a geográfia különböző ágaira, de neves v a d á s z o k a t is szá mon tartunk soraik között. Bizonyos törzsekről, n é p c s o p o r t o k r ó l készített leírásaik, tárgyi gyűjteményeik a néprajztudományt gazdagítják. A történészek számára hasznosak lehetnek a körülöttük lévő t á r s a d a l o m felépítésére vonatkozó megfigyeléseik, egyes társadalmi fo lyamatok, történelmi e s e m é n y e k leírása. Elsősorban azokról az orvosokról gyűjtöttem adatokat, akik hosszabb időre telepedtek le új hazájukban vagy k i e m e l k e d ő j e l e n t ő s é g ű szerepük volt egy-egy távoli ország egészség ügyében, esetenként az ott pusztító betegségek kutatásában. Csupán a fő tendenciák felvázo lására volt lehetőségem a magyar orvosok migrációjának bemutatásakor. Időben az 1960-as évek v é g é t tekintettem m u n k á m zárópontjának.* A 18. és a 19. század
vándorai
1
A 18. század első felében elképesztően k e v é s , de kitűnően képzett magyar orvosról szá molnak be a történeti források. Kevesen voltak, hiszen a Habsburg uralom alatt élő ország-
* A téma rendkívül nagy terjedelme miatt legtöbb esetben csupán példaként említettem egy-egy orvost, a teljesség igénye nélkül. Számos fontos orvos-egyéniség maradhatott ki írásomból, melyért ez úton is a kedves olvasó el nézését kérem.(a szerző) Az országban kevés volt az orvos. 1720-ban 37 orvosdoktor, 120 orvosi gyakorlatot is folytató borbélysebész praktizált. Az orvosok nagyobb része nem magyar. 1830-ban 640 orvosdoktor, 1276 sebész, 1850-ben 932 or1
ban a g a z d a s á g i helyzet, a fejlett, gazdag p o l g á r s á g hiánya nem kedvezett m e g é l h e t é s i lehe t ő s é g e i k n e k . A z orvosokat szintén a „külföld" felé irányította a magyar t u d o m á n y o s élet hiánya, a továbbtanulás lehetősége, a m e g g a z d a g o d á s r e m é n y e , vagy a személyes csalódá sok. K i á r a m l á s u k rendkívül j e l e n t ő s volt. A 18. században a diákok elsősorban N é m e t o r s z á g b a n , Hollandiában, Svájcban, esetleg F r a n c i a o r s z á g b a n , Angliában tanultak, a katolikusok Bécsben is képezhették magukat. A magyar egyetemi o r v o s k é p z é s csak 1770-ben indult meg Nagyszombaton, k é s ő b b (1775től) a kolozsvári orvos-sebészi tanintézetben. A nyugati egyetemeken sok magyar orvos tanár kapott katedrát a 18-19. században. A 18. század végétől többen indultak Oroszor s z á g b a tanulni, majd d o l g o z n i . 2
M á r a 18. században eljutottak magyar orvosok Grúziába, Brazíliába, Holland Guayanába. Reineggs Jakabot (1744-1793) //. Heraclius, a grúzok utolsó nagy királya hívta meg főváros ába, Tbiliszibe. A z uralkodó főtanácsadója lett, s három évet (1778-81) töltött Jakub bejként a király mellett. Számos reformot kezdeményezett a grúz ipar, a bányászat és az egészségügy megteremtésére. Diplomataként ő dolgozta k i az orosz-grúz államszerződést. 1786-ban már Oroszországban élt, amikor Katalin cárnő kinevezte a birodalmi orvosi kollégium tagjává, majd tudós-titkárává. Dél-Amerikában, Brazíliában négy éven át (1752-55) folytatott geológi ai, botanikai gyűjtést Jaquin Miklós József, I . Ferenc császár udvari orvosa. Balogh József (1750-1781?), Holland Guayana botanikai, zoológiai felfedezője lett 1779-ben, s úttörő mun kájával megelőzte többek között Humboldtot? Az 1820-as években ellenkező irányba, kelet felé indult el Honigberger Márton János. 1828-ban érkezett Pandzsábba (a mai Pakisztánba). A nagy tudású „patikáriust" a maharadzsa udvari gyógyszerésszé, seborvossá és mechanikussá nevezte k i . 1831-ben a kalkuttai orvosi kongresszuson közölték a veszettség kutatásával kap csolatos kiváló eredményeit. Három kórház vezetését végezte, melyből az egyik feltehetően az elsőként alapított rabkórház volt a földrészen. Példamutató volt nyitottsága, mert nemcsak az európai orvostudományt sajátította el, hanem az ősrégi indiai gyógyító eljárásokat is. 3
4
6
7
8
A z 1800-as évek elejétől sokak s z á m á r a az ígéret földjének tűnt É s z a k - A m e r i k a . A z egyedi orvosi kivándorlásokat, utazásokat politikai és gazdasági okokból t ö b b kivándorlási (1804-1860) hullám követte az ország 19-20. századi történelme során. Krajtsir Károlynak a lengyel s z a b a d s á g h a r c katonaorvosaként kellett menekülnie a vereséget k ö v e t ő e n (1831) nyugatra. K é s ő b b az Egyesült Államok első magyar származású professzora lett a virginiai egyetem. A soproni születésű, 1929-ben N e w Orleans-ba é r k e z ő Luzenber Károlyt, az Or 9
2
3
4
5
6
7
8
9
vosdoktor, 1014 sebész működött. Gortvay Gy. (1953) 66, 237. Kevés orvosunk viszont kitűnő képzettségű volt. dr. Schulthcisz E.-Tardy L. (1960) 10. Schultheisz E.-Tardy L. (1960) 7. 9. 12. 35. Oroszországot ázsiai területei miatt tartottam szükségesnek megem líteni, hiszen több magyar orvos tevékenykedett az ország ázsiai területein. Schultheisz E.-Tardy L. (1960) 103-132. Ács T. (1940) 185. 1727-ben született Hollandiában magyar szülők gyermekeként. Nagy szerepe volt Amerika geológiai, vegytani megismerésében. Az első módszeresen kutató magyar vegyész. Magyar Utazók Lexikona (1993) 32. A Honigberger gyógyító eljárással sikerült a veszett állatok marása következtében előállott halált okozó hydro phobia! kiküszöbölni, Ács T. (1947) 39. Ács T. (1947) 39; Mezey 1. (1963) 19-29. Á c s T . (1940)41-44; Dojcsák Gy. (1985) 47. Ács T. (1940)41-44; Dojcsák Gy. (1985)47.
10
vosi Társaság megalapítójaként, elnökeként tisztelhetjük. New Orleans mellesleg New York, St. Luis, Boston után a legnépszerűbb hely volt letelepedés szempontjából a magya rok számára az „ Ú j v i l á g b a n " a gyakori sárgalázjárványok ellenére. Nagy lökést jelentettek a kivándorlás szempontjából az 1848-49-es események, melyeket komoly emigrációs hullám követett a magyar h o n v é d o r v o s o k körében is. Eljutottak Észak os D é l - A m e r i k á b a , " A u s z t r á l i á b a , Indiába, de sokan Londonban találtak m e n e d é k e t . Duka Tivadar (1825-1909), Görgey titkára és segédtisztje 1854-től Indiában gyógyító katonaor vos volt. Magas színvonalú munkája, személyes b á t o r s á g a elismeréseként Dardzsilingbe helyezték, ahol a tibeti kultúrával, s Körösi Csorna Sándor munkásságának kutatásával fog lalkozott. " Észak-Amerikába, Davenportba 1850-ben érkezett dr. Langer Ignác} Ugyan csak ebben az é v b e n menekült külföldre Csapkay Lajos. Kalifornia az arany miatt vonzotta, de mint orvos gazdagodott meg, s ő építtette fel San Francisco k ö z p o n t i negyedét (Hungarian Block). 1864-től az U S A követe volt több európai országban. Honvédorvos ként szolgált, majd emigrált Kempf József. 1865-ben érkezett Ausztráliába, s néhány évig Ú j - D é l - W a l e s b e n folytatott orvosi gyakorlatot. 12
1
4
1
1
A 804 tiszti á l l o m á n y ú honvédorvos közül 31 m e n e k ü l t a m e g d ö b b e n t ő orvoshiánnyal k ü z d ő török birodalom területére. A magyar h o n v é d o r v o s o k n a k két lehetőségük volt az or szágban: Vagy felvették az iszlám vallást és beléptek a t ö r ö k hadseregbe, vagy polgári or vosként praktizáltak a nagyobb v á r o s o k b a n . 1849 őszén lépett be a török hadseregbe Gaál Gusztáv szem- és fúlorvos, és Veli bég néven lett a török főváros egyik legtekintélyesebb orvosa. A z isztambuli orvosi akadémián tanított, s a k ö z p o n t i katonai k ó r h á z főorvosává is kinevezték. Robay János (Ahmed pasa), Schneider Antal (Husszein bég), Hammerschmidt Károly (Abdullah effendi), Mustárdy János (Juszuf effendi) egyaránt szerepet játszottak a török katonai e g é s z s é g ü g y fejlesztésében. Közülük Herczegy Mór Afrikában, sőt Indiában is járt. 1868-ban s z e r z ő d ö t t a török hadsereghez, az egyiptomi hadsereg fősebészeként, az isztambuli katonai k ó r h á z főorvosaként csinált karriert. A z első magyar g y e r m e k k ó r h á z megalapítója, Schoepf Merci Ágost ( 1804-1859) ugyancsak Törökországban gyógyított mie lőtt A n g l i á b a ment. 17
18
19
'"Dojcsák Gy. (1985) 97. " Ács T. (1940) 37-40. 79. Kunz, E. F. (1985) 37. Dr. Schächter Miksa dr.: Duka Tivadar. Gyógyászat /908. 22. sz. 369-370. Ismert Davenportból egy Horonyi nevü magyar orvos is. San Franciscóban lett jó hírű doktor Szoboszlay Ede. Ugyanitt élt dr. Bak. East St. Louisban dolgozott dr. Fekete Sándor, későbbiekben a város polgármestere. Dojcsák Gy. (1985) 60., 7 7 , 78. Ács T. (1940) 37-40; Lásd még Dojcsák Gy. (1985) 75. Magyar utazók lexikona (1993) 199. Az 1848-49-es szabadságharc egészségügye és honvédorvosai. Szerk. Gazda István (2000) 403-411 ; Kapron czay Károly: Honvédorvos orvosok Világos után. OH 26 (2000) 1463-1464; Kapronczay Károly: Magyar or vosok a török birodalomban a XIX. sz. közepén. OH 10 (1980) 581-583. Kapronczay Károly: Egy elfeledett orvos, Herczegy Mór. LA M 2000. 10 (11-12): 925-927. http://vvww.lam. hu/folyóiratok/lam/00111/18.htm Gortvay Gy. (1953) 235.
12
13
14
15
16
17
IX
A 19. századvégétől
az első
világháborúig
A 19. század utolsó évtizedeiben és az első világháború kitöréséig tartó időszakban az egyedi esetek mellett j e l e n t ő s kivándorlási hullám indult meg Észak-Amerika f e l é , mely nek elsősorban g a z d a s á g i okai voltak. A z emigránsok közé sorolható többek k ö z ö t t az a 69 orvos, aki az Egyesült Államokban talált új hazára 1900 és 1913 között. De említésre mél tó karriert futottak be n é h á n y a n K o n s t a n t i n á p o l y b a n , és M e x i k ó b a n is. 20
21
22
1855-ben indult É s z a k - A m e r i k á b a Nendtvich Károly orvos, vegyész. Tapasztalatairól k é t k ö t e t e s művében s z á m o l t be. New Y o r k Mount Sinai Hospitaljában egy pesti szárma zású alorvos dr. Moskovitz József'tűnt fel a 19. század utolsó éveiben. 1879-ben ment Ame r i k á b a dr. Mogyoróssy Árpád orvos-tanár, jelentős közéleti tevékenységet fejtett k i (Max Thorek) 1897-ben érkezett Chica Clevelandben, Philadelphiában. Török Maximilián g ó b a s sikeres sebészprofesszorként, kórházalapítóként e m l é k e z ü n k n e v é r e . 23
24
25
Oroszhegyi Szabó Józsa (1822-70) Konstantinápolyban praktizált, Naphegyi Gábor (1824-1884) M e x i k ó b a n Santa Ana e l n ö k titkáraként, tanácsadójaként élt, s k é s ő b b San F r a n c i s c ó b a n g y ó g y í t o t t . Gerster Árpád (1848-1923) 1874-ben költözött az USA-ba, ahol N e w Yorkban k i e m e l k e d ő e n sikeres sebészi karriert futott b e . Kaposi Mór (1837-1902) b á r nem telepedett le m á s földrészen - volt az első a magyar orvos-kutatók között, aki tró pusi betegségekkel foglalkozott. A B é c s b e n dolgozó b ő r g y ó g y á s z az 1870-es é v e k b e n veze tett expedíciót az á l o m k ó r kutatására S z o m á l i á b a . Ez az út segítette elő a K a p o s i - s z a r k ó m a leírását 1872-ben, mellyel az A I D S ( b á r akkor nem így n e v e z t é k ) kórtana m e g i s m e r ö i n e k előfutára lett. 26
27
28
A monarchia katonaorvosai közül Szenger Ede az osztrák katonai expedícióval érkezett M e x i k ó b a (1865), s t ö b b mint tízévi praktizálás mellett elvégezte Mexikó orvosföldrajzi l e í r á s á t . Ugyancsak katonaorvosként szolgált Posewitz Tivadar Holland Kelet-Indiában (1879-1884.), m i k ö z b e n Borneo és a Maláj-szigetvilág geológiai kutatásában pótolhatatlan é r d e m e k e t szerzett/ Bozóky Dezső sorhajóorvos 1909-11 között jutott el D é l - és KeletÁ z s i a o r s z á g a i b a . ' A monarchia két hosszabb expedíciója is magyar orvost vitt magával. Schwarz Ede (1831-1862) a több mint két éves (1857-59) Novara-expedíció hajóorvosa ként utazott a flotta fregattján a Föld körül. Hazatérve feldolgozta az út egészségügyi és 29
0
1
2 0
2 1
2 2
2 3
2 4
2 3
2 6
2 7
2 5
2 9
3 0
j l
Ács T. (1947) 99-110. Vasváry Ö. (1988) 228-234. Az Egyesült Államok, Kanada, Latin-Amerika mellett csak kisebb számban telepedtek meg magyarok a világ egyéb helyein. Lásd Puskás Julianna, Szántó Miklós munkáit az irodalomjegyzék alapján. Puskás.!. (1982)457. Kapronczay K. (2004) 279. Magyar utazók lexikona (1993) 282. Langer Róbert: Egy amerikai sikertörténet: Max Thorek (1880-1960), a nemzetközi sebészkollégium magyar származású alapítója. Orvosi Hetilap 144. évf. 2003. 10. sz. 483-484. Mint katonaorvos teljesített szolgálatot. Kapronczay K. (2004) 279. Magyar utazók lexikona (1993) 281. Ács T. (1940) 79.; Langer Róbert: Amerika egyik vezető sebésze: Gerster Árpád (1848-1923). Orvosi Hetilap 144. évf. 14. sz. 671-672. Honti J. (2000) 17-20. Ács T. (1944)30. Magyar utazók lexikona (1993) 309. Magyar utazók lexikona (1993) 65.
antropológiai vizsgálatainak eredményeit. Képes Gyula (1847-1924) az O s z t r á k - M a g y a r Északi-sarki e x p e d í c i ó (1872-73) tagja volt, a Tegethoff h a j ó o r v o s a / A z első magyar or vos tudósítását Afrikáról Gáspár Ferenc (1861-1923) tollából olvashatjuk. A monarchia hadihajóin utazva számtalan é r d e k e s leírást közölt Ázsiáról, Afrikáról, D é l - A m e r i k á r ó l , valamint a világ egészségügyi helyzetéről. Tudósításai a K o n g ó torkolatvidékéröl A f r i k a m e g i s m e r é s é n e k forrásai közé tartoznak." 2
13
A két világháború
között
A z első világháborút, Trianont követően ismét m e g n ö v e k e d e t t a M a g y a r o r s z á g r ó l , főleg pedig az elcsatolt területekről kivándorlók száma. A z Egyesült Á l l a m o k mellett céliránnyá vált Kanada, Latin-Amerika, Ausztrália, sőt a K ö z e l - K e l e t , India, Kína, Egyiptom, Afrika i s . A m u n k a n é l k ü l i s é g mértékére j e l l e m z ő volt, hogy 1920 és 1925 között száz magyar orvos vándorolt k i , s számosan gyarmati szolgálatba szegődtek. M é g Budapest sem tudta eltartani 2600 o r v o s á t / Számtalan, Egyesült Államokba kivándorló orvosunk közül itt csupán kettőt szeretnék megemlíteni. Chicagóban 1924-ben telepedett le a későbbi ideg- és elmegyógyász professzor, Gonda Viktor.* 1935-ben érkezett Clevelandbe György Pál (1893-1976), a pennsylvaniai egyetem későbbi professzora, aki az emberi táplálkozás terén végzett kutatásokat, s három vitamin (ribiflavin, piridoxin, biotin) előállításával írta be nevét a tudománytörténetbe. j4
5
6
37
A századforduló évei, az első és második v i l á g h á b o r ú előkészítése a gyannatok gazda sági erőforrásainak nagyobb kiaknázását hozta m a g á v a l . Bányák nyíltak, ültetvények léte sültek, s óriási m é r e t ű vasútépítések indultak meg az afrikai, ázsiai földrészen. Hét évig élt Iránban Deák Lajosa Újlaki Pál S z u m á t r á n , Csillag Gyula Jáván, Szumátrán g y ó g y í t o t t . A z ugyancsak orvoshiánnyal k ü z d ő Barazíliában hét évet töltött Incze Antal. Rio Grande do Sulban élő magyar orvosok száma 1935-ben 21 v o l t . 39
40
4]
42
A szerencselovagok, tudós utazók, hazájukból száműzöttek, gyarmati tisztviselők után Afrikában is megjelentek a mérnökök, s más szakemberek mellett a kereskedelmi és bank társaságok képviselői. A z európai kolóniák száma m e g n ő t t . De nemcsak a bánya- és épí-
J
Nagy Miklós Mihály: Tengerre magyar - haditengerészek. A Monarchia hadihajói világ körüli utakon. Földgömb 2004. 1. sz. X X I I . évf. 60-67.; Magyar Életrajzi Lexikon. Akadémia K., Bp. 1981. Magyar utazók lexikona (1993) 133-134. ~' Az. 1921-es, 24-es, 27-es Perccntium Limit törvény és módosításai miatt az Egyesült Államok mellett kénytele nek voltak más letelepedési célokat is választani a kivándorlók. Szántó (1970) 105. Szántó (1970) 109. ~ ' Kiss László: Rózsahegytől Chicagóig: Gonda Viktor (1889-1959) - egy méltatlanul elfeledett amerikai magyar orvos. Orvosi Hetilap 2005. 146. évf. 18. sz. 853-855. Emed Alexander dr.: Magyar orvosok Amerikában. Orvosi Hetilap 2004. 145. évf. 38. sz. 1968-1971. Deák Lajos: Egy orvos benyomásai 7 éves iráni (perzsiai) tartózkodás után. Orvosi Hetilap 1936. 24. sz. 80. évf. 570-571. Újlaki Pál: A sárgalázról. Gyógyászat 1934. 1. sz. 71. évf. 4-7. Csillag Gyula: A beriberi kórképe és gyógyítása. Orvosi Hetilap 1931. 35. sz. 75. évf. 891-892. Incze A. (1937) Kovács Sándor: Magár orvosok Rio Grande do Sulban. Orvosi Hetilap 1935. dec. 28. 52. sz. 1379. Lásd még Szabó Pál: Brazília. Szikra. Bp. 1956. 3 3
4
3 5
,f
j 7
, s
3 9
4 0
4 1
4 2
t é s z m é r n ö k ö k kaptak munkalehetőséget. A z építkezéseken a bennszülöttek ezreit foglalkoz tatták, kitűnő talajt biztosítva ezzel a j á r v á n y o k , fertőző betegségek gyors terjedésének. A b e n n s z ü l ö t t m u n k á s o k és a kinn élő európaiak gyógyítására a k ü l ö n b ö z ő társaságok vagy az állam orvosokat, á p o l ó k a t alkalmazott. Fuszek Rudolf (Afrikában megszakítással 1909-41) Kamerunban dolgozott egy vasútépítő vállalkozásnál, majd 1913-tól Libériában élt, s a Nyugat-Afrikai K ö z t á r s a s á g egészségügyi minisztériumát vezette tíz évig. A Néprajzi M ú zeumnak a d o m á n y o z o t t maszkgyüjteménye egyedülálló Európában. Mészáros Kálmán ^Af r i k á b a n 1924-38) a „Négus", I . Hailé Szelasszié etióp császár családjának udvari orvosa volt, mint k é s ő b b Sáska László is (Afrikában 1933-78). M é s z á r o s doktor vadásztrófeáiból a T e r m é s z e t t u d o m á n y i M ú z e u m állattárában láthatunk néhányat. Sáska doktor 1937 után T a n g a n y i k á b a n telepedett le, s haláláig gyógyított, vadászott, botanikával foglalkozott. Thanhoffer Lajos (Afrikában 1936-39, 1946-?) Belga K o n g ó egyik kórházának vezetését látta el a harmincas években. Scheiíz László (Afrikában 1936-39, 1948-63) egy a r a n y b á n y a t á r s a s á g h o z szerződött 1936-ban, s 1953-ban Katanga egészségügyi minisztere mellett fog lalt el államtitkári, tanácsadói posztot. 1936-ban kilenc Belga K o n g ó b a n élő magyar orvos ról tudunk. K ö z ü l ü k Molnár Antal 1927-től évtizedekig gyógyított az országban. "' 4
Afrika, mint célállomás előtérbe kerülését j e l e n t ő s e n befolyásolta Albert Schweitzer missziós m u n k á j a (Afrikában 1913-65). A magyaroknak különleges szerepe volt a lambarénéi (Gabon) kórház fejlesztésében, mivel igazgatót is adtak az intézménynek. Az 1930-60 közötti években többször vezette a kórházat Győrkovács László. Hosszabb ideig élt L a m b a r é n é b e n Friedmann Richárd és Pérczi Imre sebész. * Márton Kálmán bőr gyógyász 1950-től 1975-ig dolgozott Afrikában. 1964-ben Schweitzer munkatársa volt fele ségével, dr. Ecsi Edittel L a m b a r é n é b e n . 1965-1969-ben az algíri egyetemen, majd 1970-75ben a guineai fővárosi egyetemen Conakryban bőrgyógyászatot tanított. 44
43
7
5
47
Külön é r d e m e s m e g e m l é k e z n i a misszionáriusok, missziós orvosok gyógyító tevékeny ségéről. A j e z s u i t á k , ferencesek, bencések missziós küldöttei - ha nem is mindig doktori végzettséggel - m e g h a t á r o z ó szerepet játszottak az egészségügyi kultúra k i a l a k í t á s á b a n . J a p á n , I n d i a ^ Brazília és K í n a Tajvan, Fülöp-szigetek, Ausztrália, V i e t n á m mellett Afrikában is t e v é k e n y k e d t e k magyar misszionáriusok. Bettelheim Bernát orvos misszionárius a J a p á n h o z tartozó Okinawa (akkor Kína) szigetén 1846-tól megfeszített munkát végzett a betegek gyógyításában, a lakosság felvilágosításában az e g é s z s é g e s élet48
49
4 4
4 5
4 6
4 7
4 S
4 9
5 0
5 1
5 2
0
51
52
Schcitz László levelei Belga Kongóból családtagjainak 1936-39. Kubassek János: Sáska László tudományos munkássága Afrikában. Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 8 (1990) 15-20. 1934-ben már Schweitzer mellett dolgozott és szabadsága után 1938-ban visszatért ismét Gabonba. Noszik, B (1979)289., 294. Noszik, B. (1979) 329., 336. Friedmann Richárd egy náci koncentrációs táborban veszítette el családját, s ezt követően ment Lambarénébe. Dr. Marék A. (1976), továbbá: dr. Baksai László közlése. Magyar Orvoséletrajzi Lexikon. (2004) 254. Lásd pl.: P. Limp Ferenc írta 1731-ben Paraguayból, hogy betegségek idején a papok egyúttal orvosok, be tegápolók és szakácsok is voltak. Pinzger F. (1931). 38. Dr. Könnyű L. (1990) 33-36. A Jézustársaság és a világmisszió. (1942) 29. Krywald O.-Szajkó J.-Szarvas M.-Bérezi G. 1. k. (1935) 255. Puskely M . (1990) 49-52.
5
1
módról, a higiéniáról. " 1880-ban küldték m i s s z i ó s munkára Ürge Ignácot Kínába. Tsofupaóban k ó r h á z a t és templomot é p í t e t t . Jezsuita misszionáriusok szintén gyógyítottak K í nában az 1920-as, 30-as években. A tamingi m i s s z i ó t egészen 1949-ig, m e g s z ű n é s é i g ma gyarok v e z e t t é k A magyar jezsuita rendtartomány egyetlen külmissziója volt, ahol tanítot tak és g y ó g y í t o t t a k is. A 40-es é v e k b e n Kékessy Imre missziós orvos dolgozott itt. M i s s z i ó s nővérként élt Új-Guineában 1927-től Molnár Mária. Évente két-háromezer beteget kezelt. 1938-tól 1973-ig összesen 13 Annunciata nővér került Pará államba, Brazíliába, a C o l ó n i a do Prata lepratelepre. Domotrovitsch József s z a l é z i á n u s atya A n a n i n d e u á b a n iskolát és nővérképzőt létesített. 34
55
6
57
58
Menyhárt László botanikus a 19. század végén végzett megfigyeléseket az afrikai n ö v é nyek gyógyító hatásáról a Zambezi Misszió boromai állomásán, majd Z u m b ó b a n (18909 7 ) . A s z á z a d f o r d u l ó után megemelkedett a k i k ü l d ö t t szakemberek száma. Magyar miszsziós orvosok képzésére és kiközvetítésére alakult 1926-ban Budatétényben egy intézet Koch Róbert igazgatása alatt. T ö b b e k között Afrikában, Belga K o n g ó b a n kerestek m u n kahelyet a levizsgázott hallgatóknak. 39
60
61
A második
világháború
és hatása
A második v i l á g h á b o r ú előtti é v e k b e n , s a háború alatt a fasizmus, majd a szovjet csapatok elől nyugatra m e n e k ü l ő k között sok száz magyar orvos volt. A háborút követő évek p o l i t i k a i fordulata (1948) szintén ösztönözte a kivándorlást. N e h é z sors várt rájuk azokban az o r s z á gokban, ahol diplomájukat nem fogadták el. A z USA-ban még mindig érvényben v o l t a kvótarendszer, Kanada, Latin-Amerika, Ausztrália, N y u g a t - E u r ó p a országai is a k a d á l y o z t á k a tömeges b e v á n d o r l á s t . T ö b b s é g ü k nem akart á p o l ó k é n t dolgozni, ezért az eddig periférián lévő földrajzi területek valamelyikén telepedtek le. Gömöri Györgyöt (1904-1957) 1938-ban c h i c a g ó i kollégái hívták meg az Egyesült Á l lamokba. K é p z e t t sebész volt, de t u d o m á n y o s m u n k á j á v a l a hisztokémia területét forradal masította, kutatásaival új korszakot nyitott az enzimek v i z s g á l a t á b a n . Nádas Sándor (1913-2000) az első zsidótörvényt követően döntött hazája elhagyása mellet. 1939-ben lé pett Amerika földjére. Nagyrészt neki köszönhető, hogy 1957-ben a kardiológiát ö n á l l ó szakmának ismerte el az Amerikai G y e r m e k g y ó g y á s z a t i Akadémia. Tervei alapján épült fel az első gyermekkardiológiai kórház Bostonban. 62
6j
x
' Dr. Könnyű László: Bettelheim Bernát, a civilizáció magyar úttörője Okinawa szigetén. Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1990. 8. sz. 33-36.; Magyar utazók lexikona (1993) 55-56. Magyar utazók lexikona (1993) 400. Krywald O.-Szajkó J.-Szarvas M.-Bérczi G. 1. k. (1935) 255. Ezután mentek át Tajvanra, a Fülöp-szigetekre, Ausztráliába, Vietnámba. Magyar utazók lexikona (1993) 277-78. Az Annunciata női szerzetesrendet dr. Boda János (1871-1933) alapította Magyarországon. A rendbe belépők nek fogadalmat kellett tenniük, hogy életüket a betegek ápolásának szentelik. A Rio Negró-i terület (Brazília) apostoli vikáriusa, Podália püspöke volt. Krizsán L. (1985) 39-44; Magyarok Zambezi őscrdeiben. (1929) 13-48. Koch Róbert két levele a kalocsai érseknek 1926. dec. 2., 1926. dec. 29. Albert Schweitzer, A. (1935) Előszó. Emed Alexander dr.: Magyar orvosok Amerikában. Orvosi Hetilap 2004. 145. évf. 38. sz. 1968-1971. Emed Alexander dr.: Magyar orvosok Amerikában. Orvosi Hetilap 2004. 145. évf. 38. sz. 1968-1971.
5 4
5 5
5 6
5 7
3X
5 9
6 0
6 1
6 2
5 3
M é g közvetlenül a háború előtt utazott el, s Brazíliában állapodott meg Lénárd Sándor ( 1 9 1 8 - 1 9 7 2 ) , az Albert Schvveitzerhez hasonlóan kiváló író, zenész, orvos. Haláláig g y ó gyította, ahogy ő nevezte, „a világ v é g é n " a k ö r n y é k lakosait, az ő s e r d ő indiánjait. Argen tína adott otthont Theész Jánosnak ( 1 9 1 0 - 1 9 9 8 ) az orvosnak, könyvkiadónak, az a r g e n t í nai magyarság v e z e t ő a l a k j á n a k . A zsidóüldözések elöl menekült 1939-ben T ö r ö k o r s z á g ba, és dolgozott az isztambuli egyetemen mint professzor Péterfi Tibor? Szent-Györgyi Albert (1893-1986) orvos, b i o k é m i k u s 1937-ben kapott orvosi Nobel-díjat, s 1947-től az Egyesült Á l l a m o k b a n dolgozott. Nógrády György ( 1 9 1 9 - ) a Húsvét-sziget első magyar t u d o m á n y o s kutatójaként ismert. Duzár József Venezuelában a caracasi gyermekklinika igazgatója lett. Boda János (1924-?) orvos r e k o r d i d ő t töltött el az Antarktiszon (1958 és 1963 között kétszer járt ott), s az egyetlen magyar nevet a „ M o u n t Bodá"-t (Boda hegy) adta a déli-sarki kontinensnek. Csordás István orvosbiológiai kutatómunkát végzett (195759) egy ausztrál állomáson az Antarktikán, s Ausztráliában telepedett le. 64
65
66
67
69
70
71
72
73
Széles József a háború után ismét Belga K o n g ó b a n dolgozott , a legrégebben itt é l ő ma gyarok egyike aki, aki m é g 1926-ban érkezett K o n g ó gyarmatra, s 1960-ban a katangai el n ö k h á z i o r v o s á n a k megtisztelő feladatait látta el. A kongói U e l é b e n éltek: Rigler Richárd, Molnár Antal, Forró Mihály. Rigler Richárd egy aranybánya társaság vezető orvosa lett az 1940-es évek v é g é n . Stanleyville-ben kezelte betegeit Müller Tibor fogorvos. Katanga fővá rosa, Elisabethville adott otthont a kiváló szívspecialistának, Kolosy Mártonnak. Deák La jos majdnem h ú s z évig folytatott j ó hírű praxist a városban. 1960-ban, a kongói p o l g á r h á b o Sándor. rú idején gyógyított Luluabourgban (Kasai t a r t o m á n y ) Fodor 74
75
Pápua Ú j - G u i n e á b a n az 1950-es évek elején 15 magyar orvos fordult m e g . Becker András az e g é s z szigetországra kiterjedő tuberkulózis elleni k a m p á n y t vitte sikerre. Haszler Károly sebészt P á p u a és Új-Guinea egészségügyi miniszterének helyettesévé n e v e z t é k k i , ezáltal lehetősége nyílt modern, haladó t ö r v é n y e k kidolgozására. Dr. Róth Lajos kutatási eredménye világviszonylatban is ismertté tette n e v é t egy fertőző bélbetegség (enteritis necrotisans) felfedezése nyomán.
14
Lénárd S. (1973) 17-176. Nálunk Völgy a világ végén címmel jelent meg könyve. Kubassek J. (2001) 2. k. 137-138. ' 1947-48 fordulóján Brüsszelből nemcsak Belga Kongó felé hagyták cl Európát a magyar orvosok, de Venezuela is kiemelt úti cél volt. 1948-ban indult oda pl. dr. Zsögön Lajos. " Namal, Arin - Honti József: „Mein Vaterland ruft mich' Antritt, Dienst und Abschied des ungarischen Wissen schaftlers Prof. Dr. Tibor Péterfi (1883-1953) an der Universität Istambul. Comm. de Hist. Artis Med. 188-189 2004.85-99. Kapronczay K. (2004). 371. '"Balázs D. (1993) 65., 114. " Kapronczay K. (2004) 81. Dr. Balázs Dénes dr.: Magyar utazók Ausztráliában. Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1990. 8. sz. 37-41. (1990)41. ' 1947-48 fordulóján Belgiumból nemcsak Belga Kongó felé hagyták el Európát a magyar orvosok, de Venezuela is kiemelt úti cél volt. Scheitz László levelei Belga Kongóból családtagjainak I960.; Köves T. (1962) 159-167. Kászoni D. (1990) 59.; Lásd még Haszler, Charles: The New Australian Doctors in New Guinea. Papua and NG. Medical Journal 1967. jún. vol. 10. 2. sz. 35-41. ,5
, 6
7
s
59
12
3
74
, s
1
A szocialista
rendszer
A z ún. fejlődő országokkal szorosabbá váló d i p l o m á c i a i , kereskedelmi kapcsolatok n y o m á n - főként a gyarmatok függetlenné válását k ö v e t ő e n - Magyarország jelentős segítséget nyúj tott egyes o r s z á g o k egészségügyi szervezetének kiépítésében, az orvosi ellátás k i a l a k í t á s á ban. ( K ó r h á z a k , gyógyszergyárak létrehozása, orvosok, gyógyszerészek, kórházi s z e m é l y z e t biztosítása, képzése.) A technikai fejlődés a k ö z l e k e d é s oly m é r v ű gyorsulását hozta m a g á val, hogy c s u p á n órák kérdése volt mondjuk az Egyenlítő vidékéről eljutni Budapestre. Idő ben k ö z e l e b b kerültek h o z z á n k a fekete földrész országai, s térben a trópusi b e t e g s é g e k , miáltal s ü r g e t ő b b é vált kutatásuk is. A z orvosi emigrációnak újabb jelentős lökést az 1950-es évek nyomasztó l é g k ö r e és az 1956-os forradalom adott. Nyugat-Európa, az Egyesült Á l l a m o k , Kanada ismét s z á m o s tehetséges magyar orvossal gyarapodott. 76
77
Szervezett fonnában többféle lehetőség kínálkozott az orvosoknak a kiutazásra p l . az Egészségügyi Világszervezet (1946-ban alakult az ENSZ-ben) közvetítésével. A z UNESCO, a Magyar Külügyminisztérium szintén küldött ki orvosokat. Ringethann Béla professzor G h á n á b a n (Accra 1964-71) a T u d o m á n y o s Akadémia Közegészségtani Intézeté nek t u d o m á n y o s főmunkatársa lett, az o r v o s t u d o m á n y i egyetem klinikai-kémiai t a n s z é k é t hozta létre s vezette. Tóth György az algériai N a g y - K a b í l i a (mintegy fél M a g y a r o r s z á g n y i terület) c s e c s e m ő és gyermektanácsadásának megszervezőjeként vált ismertté ( 1 9 6 7 - 6 9 . ) . Láng Béla o r v o s - g y ó g y s z e r é s z 1970-ben N i g é r i á b a n dolgozott s z a k é r t ő k é n t . Dobi Sándor (1936-) a Szt. László K ó r h á z Trópusi B e t e g s é g e k Osztályának főorvosa a biafrai h á b o r ú (67-70) után tragikus körülmények között dolgozott a nigériai Port Harcourtban. 78
79
80
81
Munkám időbeli lezárásának az 1960-as évek végét tekintem, de fontosnak tartom megem líteni a magyar orvosok nagyszámú külföldre közvetítésével foglalkozó kft., a TESCO (Nem zetközi Műszaki Tudományos Együttműködési Iroda) szerepét. Közvetítésével 1968-tól szá zával kerültek Afrikába is magyar egészségügyi dolgozók. A szakembereket a fogadó orszá gokban egyénileg foglalkoztatták. A z 1970-es évektől Algériában 6-8 kórházat látott el a TESCO orvosi személyzettel. Észak-Jemenben egy kórház szakembereit, Líbiában két nagy egészségügyi létesítmény szakorvosi és asszisztensi, technikai állományát biztosították. 82
G A B R I E L L A PUSZTAI M A museologist H-5440 Kunszentmárton Kerüliteház u. 8. HUNGARY 7 6
7 7
7 8
7 y
R 0
8 1
1(2
Zoltán J. (2001) 52-53. Dr. Halász Iván trófeagyüjteménye az USÁ-ból került a Természettudományi Múzeumba. Zoltán J. (2001) 48. Sokan utaztak Ausztráliába és Latin-Amerikába is. Szántó (1970) 164. Kapronczay K. (2004) 308.; Ringelhann Béla: Egy orvosi egyetem megindulása az afrikai Ghánában. Orvosi Hetilap 1999. 140 (2), 85-87. Tóth György személyes közlése. Kapronczay K. (2004) 230. Az ibók 1967-ben független Biafrai Köztársaságnak kiáltották ki Kelet-Nigériát. Lépésük véres pol gárháborúhoz vezetett, mely Biafra 1970-es kapitulációjával zárult. TESCO szolgáltatta adatok 1996. május 7.
ZUSAMMENFASSUNG Neben den sparsam erhalten geblieben und noch unaufgeschlüsselten Dokumen und Daten zeigt die Verfasserin, dass doch zahlreiche M ö g l i c h k e i t e n vorhanden sind, die eine Nachforschung w ü n s c h e n , welche die Liste der bisher bekannten Namen von solchen u n garischen Ärzten ergänzen, die i m Ausland praktizierten. Obwohl in Ungarn des 18. Jahr hunderts der Ä r z t e m a n g e l d e r m a ß e n enorm war, dass nicht ein jedes Komitat über einen fachgerecht ausgebildeten Doktor der Medizin verfügte, finden sich doch Doktoren, die ihre Heiltätigkeit i m nahen und weiten Ausland ausübten, und sich auch in der Organisation des Gesundheitswesens ihrer neuen Heimat betätigten, Ruhm und Anerkennung sammelten. Sie waren es, die auch auf dem Gebiet der Botanik, Zoologie, Geographie bewandert waren, und auch auf diesen Fachgebieten bahnbrechende Leistungen hervorbrachten. In chronologischer Reihenfolge werden jene Persönlichkeiten aufgezählt, die in fast allen Ländern Europas, aber auch in Afrika - besonders in Schwarz-Afrika -, Süd-, M i t t e l und West-Amerika, in Asien, Australien und a u f den Inseln der Pazifikregion arbeiteten. Ihre Zahl steigt besonders nach dem Freiheitskampf von 1848/49, nach dem F r i e d e n s s c h l u ß von Trianon (1920), der vielen Ä r z t e n die Heimat raubte, und nach 1956. Die Zahl der i m Ausland lebenden und wirkenden ungarischen Ä r z t e darf auf mehrere Hundert gelegt wer den. Der untersuchte Zeitabschnitt reicht vom 18. Jahrhundert angefangen bis 1960, weitere Forschungen sind wünschenswert.
IRODALOM Á C S Tivadar: Akik elvándoroltak. Budapest, (Bp.) 1940. Á C S Tivadar: Magyarok idegenben. Bp., 1947. Á C S Tivadar: Magyarok Latin-Amerikában. Bp., Officina, 1944. G O R T V A Y G y ö r g y : Az újabbkori magyar orvosi művelődés és egészségügy
története.
I.
Bp., A k a d é m i a i Kiadó, 1953. B A L Á Z S D é n e s : A Húsvét-sziget fogságában. É r d , saját kiadás, 1993. B A L Á Z S D é n e s : Magyar utazók Ausztráliában, Óceániában és a sarkvidékeken. Bp., Nemzeti T a n k ö n y v k i a d ó , 1995. D O B Ó , Nicolas: Százezer berber orvosa voltam. Bp., Kozmosz, 1968. D O J C S Á K G y ő z ő : Amerikai magyar történetek. Bp., Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó, 1985. G A Z D A István (szerk.): Az 1848-49-es szabadságharc egészségügye és honvédorvosai. Piliscsaba, Magyar Tudománytörténeti Intézet, 2000. H O N T I József: Kaposi M ó r (1837-1902). I n : Híres magyar orvosok. Bp., Galenus, 2000. 17-20. INCZE Antal: Rio Grande - Trieszt. Bp., Franklin Társulat, [1937]. K A P R O N C Z A Y Károly: Magyar Orvoséletrajzi Lexikon. Bp., Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 2004. K R I Z S Á N L á s z l ó dr: Magyar vadászutazók a nagyvilágban. Bp., Terra Print, 1998. K R Y W A L D O t t ó - S Z A J K Ó J ó z s e f - S Z A R V A S M i k l ó s - B É R C Z I Gizella: Magyar jezsuiták Kínába. I . Bp., a szerző kiadása, 1935.
K U B A S S E K János. Jeles
világjárók
nyomdokain,
I - I I . Bp., D é n e s Natur M ű h e l y Kiadó,
2001. K U N Z E. F. :The Hungarians Magyar utazók, földrajzi
in Australia.
felfedezők.
Melbourne, 1985.
Bp., T a n k ö n y v k i a d ó , 1973.
B A L Á Z S D é n e s (szerk.): Magyar utazók lexikona. Magyarok
Zambezi őserdeiben.
Bp., Panoráma, 1993.
A Zambezi magyar misszió története.
M A R É K Antal dr.: így élt Albert Schweitzer. M E Z E Y István: Kelet magyar vándorai. N O S Z I K , Borisz: Albert Schweitzer, P U S K Á S Julianna: Kivándorló
Bp., 1929.
Bp., M ó r a K ö n y v k i a d ó , 1976. 163.
Bp., M ó r a Könyvkiadó, 1963.
Bp., Kossuth K i a d ó , 1979.
magyarok
az Egyesült
Államokban
1880-1940.
Bp., Aka
démia K i a d ó , 1982. P U S K E L Y M á r i a : Szerzetesek.
Bp., Zrínyi N y o m d a Kiadója, 1990.
S C H W E I T Z E R , Albert: Orvos az őserdőben. SCHULTHEISZ jából. SZABÓ
Bp., Franklin-Társulat, 1935. Előszó.
E m i l - T A R D Y Lajos: Fejezetek
az orosz-magyar
orvosi kapcsolatok
múlt
Bp., Medicina K i a d ó , 1960. László:
Magyar múlt Dél-Amerikában
S Z Á N T Ó M i k l ó s : Magyarok
a nagyvilágban.
(1519-1900),
Bp., E u r ó p a Kiadó, 1982.
Bp., Kossuth Kiadó, 1970.
V A S V Á R Y Ö d ö n : Magyar Amerika.
Szeged, 1988. 228-234.
Z O L T Á N J á n o s : Medicina
Vadászó orvosok.
venantes.
Bp., Professio
Kiadó,
2001.
Folyóiratok B A L Á Z S D é n e s dr.: Magyar u t a z ó k Ausztráliában. In: Földrajzi
Múzeumi
Tanulmányok,
1990. 8. sz. 37-41. D E Á K Lajos: Egy orvos b e n y o m á s a i 7 éves iráni (perzsiai) tartózkodás után. In: Hetilap,
Orvosi
(80) 1936. 24. sz. 570-571.
C S I L L A G Gyula: A beriberi k ó r k é p e és gyógyítása. In: Orvosi Hetilap,
(75) 1931. 35. sz.
891-892. K A P R O N C Z A Y Károly:Egy elfeledett orvos, Herczegy Mór. In: LAM,
2000; 10 (11-12):
925-927. http://www.Iam.hu/folyoiratok/lam/00111/18.htm KAPRONCZAY
Károly
dr.
Honvédorvos-sorsok
Világos
után.
In: Orvosi
Hetilap,
http://www.vitalitas.hU/oh/0026/6.htm, 2002.03.27. K A P R O N C Z A Y Károly dr.: Magyar orvosok a t ö r ö k birodalomban a X I X . század k ö z e p é n . In: Orvosi Hetilap
1980. 121. évf. 10. szám 581-583.
K Á S Z O N I D é n e s : Magyar orvosok a pápuák földjén. In: Földrajzi
Múzeumi
Tanulmányok
1990. 8. sz. 58-61. KISS László dr.: Rózsahegytől Chicagóig: Gonda V i k t o r (1889-1959) - egy méltatlanul elfeledett amerikai magyar orvos. In: Orvosi Hetilap
2005. 146. évf. 18. sz. 853-855.
K O V Á C S Sándor: Magyar orvosok Rio Grande do Sulban. In: Orvosi 28. 52. sz.
Hetilap.
1935.
dec.
1379.
K Ö N N Y Ű László dr.: Bettelheim Bernát, a civilizáció magyar úttörője Okinawa szigetén. In: Földrajzi
Múzeumi
Tanulmányok
1990. 8. sz. 33-36.
K R I Z S Á N László: Menyhárth László t u d o m á n y o s m ű k ö d é s e a Zambezi mentén. In: rajzi Múzeumi
Tanulmányok,
1. szám, 1985. 39-44.
Föld
K R I Z S Á N László: Menyhárth László tudományos m ű k ö d é s e a Zambezi mentén. In: Föld rajzi Múzeumi Tanulmányok, 1. szám, 1985. 39-44. N A G Y M I K L Ó S M i h á l y : Tengerre magyar - haditengerészek. A Monarchia hadihajói v i l á g körüli utakon. I n : Földgömb 2004. 1. sz. X X I I . évf. 60-67. P I N Z G E R Ferenc S. J.: Magasztos e s z m é k útján. B p . „Katolikus M i s s z i ó k " kiadása, 1931. 38. S C H Ä T E R M i k s a dr.: Duka Tivadar. I n : Gyógyászat 1908. 22. sz. 369-370. Ú J L A K I Pál: A sárgalázról. In: Gyógyászat 1934. 1. sz. 7 1 . évf. 4-7. Egyéb V á m o s Péter: Magyar jezsuiták Kínában. Internet file://A:\misszió.htm Koch Róbert k é t levele a kalocsai érseknek, 1926. dec. 4, 1926. dec. 29. A Scheitz, Fuszek, Mészáros család személyes közlései, családi adattára. Dobi Sándor, T ó t h György, Poczik Miklós, Axmann Á g n e s , Baksai László orvosok s z e m é lyes közlései.
