A magyar egészségügy „Európából-Európába” érkezett. Helyzetértékelés és jövőépítés
Magyar Orvosok, Gyógyszerészek és Ápolók VI. Világtalálkozója Nemzetközi Konferencia 2006. június 8-10. Debrecen
Program, Összefoglaló
1
A KONFERENCIA FŐ TÁMOGATÓI
TEVA Magyarország Rt. MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. Biotest Hungária Kft. Richter Gedeon Rt. EGIS Gyógyszergyár Nyrt.
2
Kedves vendégeink Hat évvel ezelőtt örömmel gyűltünk össze Szegeden és a millenniumi év ünnepi eseményei kapcsán jó alkalom adódott arra, hogy a Kárpát-medencében és távolabb élő kollégák, munkatársak itthon találkozzanak. Most, hogy 2 éve már az Európai Unió tagjai vagyunk, érdemes áttekinteni hazánk népességének morális, és egészségügyi helyzetét, szembesülni a néppusztító folyamatokkal és megoldást keresni, ajánlani ellenük. Ezért a program összeállításkor elsősorban népegészségügyi szempontokat, a leggyakoribb népbetegségeket igyekeztünk szem előtt tartani. Reméljük, hogy a hazai, és a világ más országából hazalátogató orvosaink, gyógyszerészeink és szakdolgozóink értékes előadásai segítenek a helyzetértékelésben és a megoldások keresésében. Debrecen, a konferencia helyszíne jól ismert régi magyar város, amely igyekszik megőrizni múltját és ápolni magyarságát. Orvostudományi Egyetemét 88 éve alapították, de a jogelődjének tartott református kollégium már a XVI. században megkezdte működését. A gyógyszerészképzés néhány éve indult, ma már külön kari képzés keretében történik. Az előadások helyszínét adó egyetem mellett a város számos egyéb kulturális és szórakozási lehetőséget kínál. Felújított főterén kellemes séta és pihenés adódik a két szökőkút környékén. Innen alig kétszáz méterre a Déry múzeum gazdag hazai archeológiai és képzőművészeti gyűjteményeket őriz. Itt látható Munkácsy Mihály méltán híres trilógiája is. A felújított Medgyessy galériában is állandó kiállítás várja a képzőművészet iránt érdeklődőket. A világhírű nagytemplom kitűnő akusztikáját zenei eseménnyel szeretnénk illusztrálni. Az egyetem közelében, a Nagyerdőn található strand és élményfürdő kellemes kikapcsolódást kínál. A város szomszédságában a Vekeri - tó környéki erdős-tavas terület és a Hortobágy síkja kirándulásokra csábítanak. A szervezők remélik, hogy a tudományos programok mellett a tervezett társadalmi és kulturális rendezvényeken lehetőség lesz kötetlen szakmai és emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására. Bízzunk abban, hogy a mindenkori politikai érdekek felett álló egészségügy résztvevői egymással összefogva többet tudnak tenni az élő nemzet jó egészségben tartásáért és a jövő nemzedéket fenyegető veszélyek elhárításáért.
Dr. Mikola István a MET elnöke
Prof. Dr. Galuska László a helyi szervezőbizottság elnöke 3
Dear Guests, It was a pleasure to meet together six years ago, and it was good to be together at home at millennium meetings in Szeged with colleagues and co-workers from the Carpathian Basin and other parts of the world. With Hungary having become a member of the European Union in the last two years, it is time once again to deal with the most serious moral, survival and health challenges of the entire Hungarian society and to examine how the Hungarian health services and medical sciences are prepared to face and solve these problems. This is the reason that public health and recent epidemics are the main topics of our program. We hope that the valuable presentations of our domestic and visiting physicians, pharmacists and technicians will help us to make correct analyses of the situation and to solve problems. Debrecen, the venue of the conference, is a historical Hungarian town that strives to maintain its Hungarian traditions and identity. The University of Debrecen was established 88 years ago, but the post-secondary educational system dates from the 16th century. Some years ago, the education of pharmacists was also begun, and now the School of Pharmacy exists as a separate faculty. Outside the university, there are numerous social events and cultural attractions in Debrecen. Newly renovated Kossuth Square, adorned with two fountains and graced with a rich variety of restaurants and pubs, is a serene spot for residents and visitors to unwind. Only 200 meters from the main square, archeological and fine art collections are housed in the Déry Museum. Also found there is the renowned Munkácsy trilogy painting. The renovated Medgyessy Museum of Fine Arts is also open to the public. The prominent centerpiece of the square is the world-famous Great Protestant Church, whose excellent acoustics are well demonstrated by various musical performances. Near to the university, the Great Forest (Nagyerdő) boasts world-class swimming pools offering excellent relaxation. Numerous forests and lakes at nearby Vekeri Lake and the plain of Hortobágy invite the visitor to venture out on fascinating excursions. The organizers hope that, in addition to benefiting from the scientific programs, participants will be able to forge new and lasting personal and professional relationships. We hope that the members of the independent health service will combine their talents to contribute to the health of the nation and to foresee and deal effectively with future challenges. Address and inquiries: Magyar Egészségügyi Társaság H-1052 Budapest Semmelweis u. 1-3. T: (36-1) 328-0394 Fax: (36-1) 328-0395, E-mail:
[email protected] 4
A KONFERENCIA VÉDNÖKEI
Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke Kósa Lajos, Debrecen Megyei Jogú Város polgármestere Nagy János, a Debreceni Egyetem rektora Fésüs László, a Debreceni Egyetem Orvos -és Egészségtudományi Centrum elnöke
A KONFERENCIA ELNÖKE
Mikola István, a Magyar Egészségügyi Társaság elnöke
A KONFERENCIA RENDEZŐI
●
Magyar Egészségügyi Társaság
●
Amerikai-Magyar Orvosszövetség (HMAA)
●
Semmelweis Társaság, Németország
●
Magyar Orvosi Kamara
•
Magyar Gyógyszerész Kamara
●
Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara
5
TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG
Elnök:
Pintér Sándor
Tagok:
Ádány Róza Balázsné Molnár Borbála Édes István Farkas Emil Kellermayer Miklós Krisztinicz Tamás Naszlady Attila Rácz Olivér Széman Péter Szutrély Péter
SZERVEZŐBIZOTTSÁG
Elnök:
Galuska László
Társelnökök: Balázsné Molnár Borbála Süveges Ildikó Tagok:
Andirkó Mónika Billoné Jenei Anna Horváth Gabriella Szabados Lajos
6
TUDOMÁNYOS INFORMÁCIÓ Pintér Sándor Szegedi Tudományegyetem, Gyermekgyógyászati Klinika 6720 Szeged, Korányi fasor 14-15. Tel.: (+36 62) 545-328 E-mail:
[email protected] SZERVEZÉSI INFORMÁCIÓ Galuska László Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum Nukleáris Medicina Tanszék 4012 Debrecen, Nagyerdei krt. 98. Postacím: 4012 Debrecen, Pf.: 63. Tel.: (+36 52) 422-870 E-mail:
[email protected] ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ EKHÓ ’94 Kft. 4032 Debrecen, Babits M. u. 8. Tel.: (+36 52) 537-537 Fax: (+36 52) 538-538 E-mail:
[email protected]
Magyar Egészségügyi Társaság 1052 Budapest, Semmelweis u. 1-3. Tel.: (+36 1) 328-0394 Fax: (+36 1) 328-0395 E-mail:
[email protected]
A KONFERENCIA HELYSZÍNE Debreceni Egyetem Orvos -és Egészségtudományi Centrum 4012 Debrecen, Nagyerdei krt. 98. A KONFERENCIA IDŐPONTJA 2006. június 8-10.
7
A KONFERENCIA FŐ TÉMÁI
● ● ● ● ●
Népegészségügyi korszakváltás Kardiovasculáris megbetegedések Daganatos megbetegedések Szenvedélybetegségek, magatartászavarok és életminőség A gyógyszeralkalmazás kérdései
TOVÁBBI TÉMÁK
● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ●
Európai unió és egészségügy Magánosítási lehetőség az egészségügyben A korszerű kemoterápia Korszerű gyógyszerellátás Molekuláris medicina és genetika A magyar gyógyszerkutatás az EU csatlakozás után Sebészet és fogászat aktuális kérdései Gyermekgyógyászat Légzőszervi megbetegedések Családorvoslás Az időskor egészségproblémái Rehabilitáció Egészségügyi szakdolgozók fóruma: minőségfejlesztés Szabadon választott témák
8
ÖSSZEFOGLALÓ PROGRAM
2006. június 8. csütörtök 0800 1800 2000
Folyamatos regisztráció MET elnökségi ülés Vendégek köszöntése, fogadás
2006. június 9. péntek 0800 - 1800 0900 - 1000 1000 - 1100 1100 - 1230 1230 - 1400 1400 - 1800 1900 2000 -
Regisztráció, információ Kiállítás megnyitása Ünnepélyes megnyitó Plenáris ülés Ebédszünet Szekció ülések Orgonahangverseny Vacsora: Kölcsey Központ
2006. június 10. szombat 0900 - 1400 1400 - 1500 1600 1900 2200 -
Szekció ülések Ebéd Kirándulás a Hortobágyra Vacsora a kirándulás helyszínén Visszautazás a szálláshelyre
2006. június 11. vasárnap 0700 - 0800
Reggeli, majd elutazás
9
REGISZTRÁCIÓ ÉS INFORMÁCIÓ
A kongresszus helyszínén: Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum, Elméleti Tömb, Aula. Minden nap 08.00-18.00-ig. A rendezvény továbbképzési pontértékének meghatározása folyamatban van!
10
Program – 2006. június 8. (csütörtök) DEOEC Elméleti Tömb
800 – 1800
Regisztráció
1800 – 1930
Magyar Egészségügyi Társaság elnökségi ülése Helye: Centrumelnöki Hivatal, Tanácsterem
2000 –
Fogadás A fogadás támogatója a TEVA Magyarország Rt. Helye: Debreceni Egyetem Központi épület aula Egyetem tér 1. (volt KLTE épület)
11
Program – 2006. június 9. (péntek) DEOEC Elméleti Tömb Nagyelőadó 800 - 1800
Regisztráció
0900 – 1000
KIÁLLÍTÁSOK MEGNYITÁSA
Pattantyús Miklós képzőművész KÖNYVBEMUTATÓ A tudat-biopszichológia alapvonalai S. Székely Attila Marosvásárhely, Románia: 1000 – 1050
MEGNYITÓ Elnök: Galuska L.
1050 – 1100
Szünet
1100 – 1240
PLENÁRIS ÜLÉS Elnökök: Forbáth P., Mikola I.
1.
Úton Európából Európába – peregrináció vagy exodus? (20’) Dux L. Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvos és Gyógyszerésztudományi Centrum Biokémiai Intézet, Szeged, Magyarország
12
Program – 2006. június 9. (péntek) DEOEC Elméleti Tömb Nagyelőadó 2.
Quo vadis, medicina? kérdések önmagunkhoz (20’) István L. Markusovszky Kórház, Szombathely, Magyarország
3.
Népegészségügyi teendők a magyar lakosság egészségi állapotának javítása érdekében (20’) Vokó Z., Ádány R. Debreceni Egyetem OEC Népegészségügyi Kar, Megelőző Orvostani Intézet, Debrecen, Magyarország
4.
A sebészet helye és lehetőségei „Európából-Európába” (20’) Farkas E. Városi Kórház, Sebészeti Osztály, Zenta, Szerbia-Montenegro
5.
Supraventricularis dysrythmiák korszerű perspektívája (20’) Forbáth P. Gy. St. Michael's & St. Joseph's Hospitals, Toronto, Canada
1240 – 1400
Ebéd „A” SZEKCIÓ
1400 – 1500
KARDIOLÓGIA Elnökök: Édes I., Sütő M.
6.
Új fejlődési irányok a kardiológiában (20’) Édes I. Debreceni Egyetem, Kardiológiai Intézet, Debrecen, Magyarország 13
Program – 2006. június 9. (péntek) DEOEC Elméleti Tömb Nagyelőadó 7.
A szívkoszorúér betegség morbiditásának és mortalitásának csökkentése Magyarországon (15’) Kerkovits G. Semmelweis Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinika, Budapest, Magyarország
8.
A szívelégtelenség nem gyógyszeres kezelésének új lehetősége (15’) Fekete V., Sütő M., Riskó S., Cjapec Sz., Cjapec G., Szávka J. Ungvári Nemzeti Egyetem, Ungvár, Ukrajna
9.
Az atherosclerosis korai felismerése és rizikószűrés Fejér megyében a mobil ér-diagnosztika (10’) Keresztury G., Mikola J., Berek P. Szent György Kórház, Székesfehérvár, Magyarország
1500 – 1530
Vita
1530 – 1600
Szünet
1600 – 1655
DAGANATOS MEGBETEGEDÉSEK Elnökök: Borbényi Z., Udvardy M.
10.
Új lehetőségek a malignus vérképzőszervi betegségek gyógyításában (20’) Borbényi Z. Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum, II. sz. Belgyógyászati Klinika, Szeged, Magyarország 14
Program – 2006. június 9. (péntek) DEOEC Elméleti Tömb Nagyelőadó 11.
Az 50. autolog perifériás haemopoetikus őssejt átültetés után a DEOEC II. Belklinikán (15’) Kiss A., Szász R., Reményi Gy., Batár P., Fazekas Gy.1, Szabó I.1, Kovács E., Szarvas M., Udvardy M. Debreceni Egyetem OEC II.sz.Belgyógyászati Klinika, Haematologiai Tanszék, Sejtterápia Klinikai Központ1, Debrecen, Magyarország
12.
Kombinált folyadékalapú citológia, HPV genotipizálás és DNS citometria szerepe a reziduális cervikális neopláziák kórlefolyásának individuális előrejelzésében (10’) Varnai A. D., Bollmann D., Bollmann M., Griefingholt H., Bankfalvi A.1, Bollmann R. Pathológiai Intézet, Bonn-Duisdorf, Németország, 1International Medical College, Münster, Németország
13.
A felületes húgyhólyagrák prognózisának differenciált meghatározása kvantitativ molekuláris vizeletcitológiával az UroVysion FISH-assay segítségével (10’) Bollmann D., Bollmann M., Varnai A-D., Heller H., Griefingholt H., Bankfalvi A.1, Bollmann R. Pathológiai Intézet, Bonn-Duisdorf, Németország, 1International Medical College, Münster, Németország
1655 – 1730
Vita
1900 –
Orgonahangverseny (Református Nagytemplom, Kossuth tér)
2000 –
Vacsora: Kölcsey Központ (Hunyadi u. 1-3.)
15
Program – 2006. június 9. (péntek) DEOEC I. sz. Belgyógyászati Klinika Tanterem „B” SZEKCIÓ 1400 – 1440
SEBÉSZET I. Elnökök: Nyáry I., Farkas E.
14.
A gamma kés stereotaxiás sugár agysebészet legújabb eredményeiről (20’) Szeifert Gy, Nyáry I. Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet, Budapest, Magyarország
15.
Minimálisan invazív módszerek a stroke megelőzésében és terápiájában (10’) Szikora I., Berentei Zs., Kulcsár Zs., Marosfői M., Nyáry I. Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet, Budapest, Magyarország
16.
Percutan vertebroplasztika osteoporoticus csigolyakompresszió és más lyticus csontfolyamatok kezelésében (10’) Kulcsár Zs., Szikora I., Berentei Zs., Marosfői M., Nyáry I. Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet, Budapest, Magyarország
1440 – 1510
Vita
1510 – 1540
Szünet
16
Program – 2006. június 9. (péntek) DEOEC I. sz. Belgyógyászati Klinika Tanterem 1540 – 1630
SEBÉSZET II. Elnökök: Fried T., Sztankay Cs.
17.
A krónikus lábfájdalmak differenciál diagnosztikája és nem sebészeti kezelése (20’) Fried T. The Welcare Center, Toronto Ontario, Canada
18.
A varicositas elektrokoagulációs kezelése (10’) Sztankay Cs. Frankfurt, Németország
19.
A „gyógyíthatatlan coxarthrosis” (10’) Békefi F.1 – BergmannA.1 – Nagy2 – Mózes M.1 – Gyarmati N.1 1 Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Közhasznú Társaság, Hévíz, 2Zala Megyei Kórház, Zalaegerszeg, Magyarország
20.
A hazai gyakorlati kutatások legfőbb nehézsége (10’) Csókay A. Szobathely, Markusovszky Kórház, Magyarország
1630 – 1700
Vita
1900 –
Orgonahangverseny (Református Nagytemplom, Kossuth tér)
2000 –
Vacsora: Kölcsey Központ (Hunyadi u. 1-3.)
17
Program – 2006. június 9. (péntek) DEOEC Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Tanterem „C” SZEKCIÓ 1400 – 1430
EURÓPAI UNIÓ ÉS EGÉSZSÉGÜGY Elnökök: Galuska L., Szutrély P.
21.
Az Európai Uniós jog és politika új fejleményeinek hatása a paciensek és egészségügyi szolgáltatások határokon átívelő mobilitására (15’) Földes M. É.1, Földes A.2 Közép-Európai Egyetem, Jogi Tanszék, Budapest, Magyarország1, Szállításügyi Minisztérium Szakkórháza, Nagyvárad, Románia2
22.
Európai uniós források az egészségügyben (15’) Billo K.1, Billoné Jenei A.2 Európai Parlament, Brüsszel1, Budapest, Magyarország2
1430 – 1440
Vita
1440 – 1535
SZEMÉSZET Elnökök: Süveges I., Csíkadalbert F.
23.
Általános betegségek szemészeti vonatkozásai időskorban (20’) Seres A. Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest, Magyarország 18
Program – 2006. június 9. (péntek) DEOEC Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Tanterem 24.
A retinopathia diabetica (RD) szemészeti kezelésének esélyei (15’) Süveges I. Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika, Budapest, Magyarország
25.
Makuladegeneráció idős korban: a megelőzés lehetőségei (10’) Papp A. Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika, Budapest, Magyarország
26.
Kezelési lehetőségek makuladegeneráció előrehaladott formáiban (10’) Pregun T. Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika, Budapest, Magyarország
1535 – 1600
Vita
1600 – 1630
Szünet
1630 – 1710
FOGÁSZAT Elnökök: Székely M, Radnai M.
27.
Az orvos – beteg interakció szerepe a fogászatban (20’) Székely M., Fazakas Z. Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem, Marosvásárhely, Románia 19
Program – 2006. június 9. (péntek) DEOEC Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Tanterem 28.
Jelenthet-e kockázatot koraszülésre a lokalizált parodontitisz? (10’) Radnai M.1, Gorzó I.1, Urbán E.2, Eller J.3, Novák T.4, Pál A.4 Szegedi Tudományegyetem, ÁOK, 1Fogorvostudományi Szak, 2 Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézet, 3Orvosi Informatikai Intézet, 4Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Szeged, Magyarország
29.
Ecto-mesenchymalis kölcsönhatások a humán magzati manibula osteogenetikus folyamataiban (10’) Gogolak Hrubecz E. Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Anatómia és Fejlődéstani Tanszék, Marosvásárhely, Románia
1710 – 1740
Vita
1900 –
Orgonahangverseny (Református Nagytemplom, Kossuth tér)
2000 –
Vacsora: Kölcsey Központ (Hunyadi u. 1-3)
20
Program – 2006. június 10. (szombat) DEOEC Elméleti Tömb Nagyelőadó „A” SZEKCIÓ 0900 – 1035
GYÓGYSZERÉSZET I. Elnökök: Kerpel-Fronius S., Balázsné Molnár B.
30.
A gyógyszerköltségvetés és ártámogatás gondjai az Európai Unióba történő belépés kapcsán (20’) Kerpel-Fronius S. Semmelweis Egyetem, Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet, Budapest, Magyarország
31.
Gyógyszerészi Diabetes Prevenció eredményei (15’) Samu A. Magángyógyszerészek Országos Szövetsége, Budapest, Magyarország
32.
A korszerű gyógyszerterápia helye a magyar egészségügyben (15’) Balázsné Molnár B. Országos Gyógyintézeti Központ, Budapest, Magyarország
33.
A reproduktív medicina és az ember társadalmi reprodukciójának funkciója a humántőke vagyon veszteségek csökkentésében (15’) Drávucz S. Szent István Egyetem Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet, Budapest, Magyarország
21
Program – 2006. június 10. (szombat) DEOEC Elméleti Tömb Nagyelőadó 34.
A koraszülés terápiája és a jövő perspektívái (15’) Falkay Gy. Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézet, Szeged, Magyarország
1035– 1100
Vita
1100 – 1130
Szünet
1130 – 1255
GYÓGYSZERÉSZET II. Elnökök: Falkay Gy., Trestyánszky Z.
35.
A biológiai órától a krono-kemoterápiáig (15’) Trestyánszky Zoltán DE OEC Egyetemi Gyógyszertár, Debrecen, Magyarország
36.
Ovarium daganat cytostaticus kezelését követően kialakult centrális pontin myelinolysis syndroma (10’) Sikter M., Endre F., Pápai Zs. Országos Gyógyintézeti Központ, Budapest, Magyarország
37.
Gyógyszer vagy étrendkiegészítő? Korrekt gyógynövény alkalmazás és visszaélések Magyarországon (20’) Szendrei K. Szegedi Tudományegyetem, Farmakológiai Intézet, Szeged, Magyarország
22
Program – 2006. június 10. (szombat) DEOEC Elméleti Tömb Nagyelőadó 38.
Az ARS MEDICA gyógyszerkincse (15’) Péter H. M., Péter M. Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Marosvásárhely, Románia
39.
Videofilm (10’) TEVA Magyarország Rt., Budapest, Magyarország
40.
A koszorúérbetegség primer és secunder prevenciója statin terápiával (20’) Császár A. OGYK, Budapest, Magyarország
41.
Magas CV. rizikóval rendelkező hypertóniás betegek kezelése ACE-gátlóval és Ca-csatorna blokkolóval (20’) Kékes E. OGYK, Budapest, Magyarország
1255– 1325 50
00
Vita
13 – 14
A tudományos ülés zárása
1400– 1500
Ebéd
1600–
Indulás a hortobágyi kirándulásra
1900 – 2050
Vacsora a Hortobágyon
2100–
Visszaindulás a szállásra
23
Program – 2006. június 10. (szombat) DEOEC I. sz. Belgyógyászati Klinika Tanterem „B” SZEKCIÓ 0900 – 1040
GYERMEKGYÓGYÁSZAT I. Elnökök: Oláh É., Ferencz I. M.
42.
Gyermekkori malignus betegségek megelőzése (20’) Oláh É. Debreceni Egyetem OEC ÁOK Gyermekgyógyászati Klinika, Debrecen, Magyarország
43.
A XXI. század diagnosztikus és therápiás kihívásai a klinikai genetikában (15’) László A. Szegedi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinika, Szeged, Magyarország
44.
Fluorescens in situ hibridizáció (FISH) diagnosztikus értéke gyermekkori genetikai kórképekben (10’) Ujfalusi A., Balogh E., Bognár F., Oláh É. Debreceni Egyetem OEC ÁOK Gyermekgyógyászati Klinika, Genetikai Laboratórium, Debrecen, Magyarország
45.
FragilisX okozta mentális retardáció halmozott előfordulása egy családban (10’) Szládek Gy., Bessenyei B., Balogh E., P. Szabó G., Oláh É. Debreceni Egyetem OEC ÁOK Gyermekgyógyászati Klinika, Genetikai Laboratórium, Debrecen, Magyarország
24
Program – 2006. június 10. (szombat) DEOEC I. sz. Belgyógyászati Klinika Tanterem 46.
Interleukin-10 polimorfizmus hazai Hodgkin Lymphomás betegekben (10’) Bessenyei B.1, Márka M.2, Daku Z.2, Keresztes K.2, Illés Á.2, Semsey I.2, Oláh É.1 Debreceni Egyetem OEC Gyermekgyógyászati Klinika1, III. Belgyógyászati Klinika2, Debrecen, Magyarország
47.
Eltérő patomechanizmus a serdülőkori esszenciális és obesitas-indukálta hipertóniában (15’) Baráth Á., Túri S., Németh I., Haszon I., Bereczki Cs., Monostori P. Szegedi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinika, Szeged, Magyarország
48.
A gyermekendokrinológiai gyógyszeralkalmazás hazai gondjai (15’) Péter F. Budai Gyermekkórház-Rendelőintézet KHT, Budapest, Magyarország
1040– 1110
Vita
1110 – 1140
Szünet
25
Program – 2006. június 10. (szombat) DEOEC I. sz. Belgyógyászati Klinika Tanterem 1140 – 1310
GYERMEKGYÓGYÁSZAT II. Elnökök: Pintér S., Jakab-Mokán J.
49.
Kötelező védőoltások és azok kihatása a fertőző megbetegedések előfordulására (10’) Kovács M., Szabó E. Járási kórház, Csap, Kárpátalja
50.
A gyermekegészségügy problémái Kárpátalján (10’) Jakab-Mokán J., Ljach E. Városi Gyermekrendelőintézet, Ungvár, Kárpátalja
51.
Primér immundeficienciák – diagnosztikai nehézségek Romániában (10’) Cucuruz Porcza M.1, Boeriu E.1, Ferencz I.-M.1, Cucuruz B.2 1 III-as számú Gyermekklinika, “ L.Turcanu ” Sürgősségi Klinikai Gyermekkorház Temesvár, Románia, 2 Ludwig Maximillian Universitat Munchen, Németország
52.
Vérzészavaros, glulózintoleranciás tinédzser lányok fél éves, antidiabetikummal, metforminnal történt kezelésének eredménye (10’) Lehotzky H., Földesi I., Pál A. Szegedi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Szeged, Magyarország
53.
Tartós videó-EEG monitorizálás gyermekkorban (10’) Fogarasi A., Siegler Zs. MRE Bethesda Gyermekkórháza, Budapest, Magyarország
26
Program – 2006. június 10. (szombat) DEOEC I. sz. Belgyógyászati Klinika Tanterem 54.
A széndioxid tenzió mérés jelentősége az újszülött mentésben (10’) Pintér S.1, Katona M.2, Ferdinandy Zs.1, Prónai J.1 Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítvány1, Szegedi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinika 2, Szeged, Magyarország
55.
Gastricus tonometria új szélesebb indikációs területtel alkalmazható módszere (10’) Tálosi Gy., Boda D. SZTE Gyermekgyógyászati Klinika, Szeged, Magyarország
56.
Az újszülöttek bélflórájának kialakulása (10’) Bálint P.1, Szőke I.2, Szalkanovics B.1 Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház- és Rendelőintézet, Makó1, M.J.V. Kórház Laboratórium, Szeged2, Magyarország
57.
Újszülöttmentés a Dél-magyarországi régióban (10’) Ferdinandy Zs.1, Prónai J.1, Balogh L.3, Bálint P.2, Kószó P.4, Pintér S.1 Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítvány, Szeged1, Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház- és Rendelőintézet, Makó2, Mentőszolgálat, Szeged3, Megyei Jogú Város Önkormányzata Hódmezővásárhely4, Magyarország
1310– 1340
Vita
1350 – 1400
Tudományos ülés zárása (Elméleti Tömb Nagyelőadó)
27
Program – 2006. június 10. (szombat) DEOEC I. sz. Belgyógyászati Klinika Tanterem 1400– 1500
Ebéd
1600–
Indulás a hortobágyi kirándulásra
1900 – 2050
Vacsora a Hortobágyon
2100–
Visszaindulás a szállásra
28
Program – 2006. június 10. (szombat) DEOEC Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Tanterem „C” SZEKCIÓ 0900 – 1100
ÁPOLÁS Elnökök: Billoné Jenei A., Széman R.
58.
Szakdolgozói érdekképviselet formái és lehetőségei Magyarországon (15’) Balogh Z. Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, Budapest, Magyarország
59.
Az ápolás-menedzser szerepe és felelőssége a szakma jövője érdekében, a változás menedzselése (15’) Billoné Jenei A.1, Mészáros V.2, Kriszbacher I.3 Budapest1, Bátaszék2, Pécs3, Magyarország
60.
A körzeti ápolók kompetenciájának kérdésköre (10’) Ujváriné Siket A. Debreceni Egyetem-EFK Ápolási Tanszék Nyíregyháza, Magyarország
61.
A védőnői szakma, mint „hungaricum”, válaszai a XXI. század kihívásaira (10’) Lőrinczi O. Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, Védőnői Tagozat, Budapest, Magyarország
62.
Nemzetközi együttműködés a HIV / AIDS járvány megfékezése érdekében (10’) Gaugesz É. Baja, Magyarország 29
Program – 2006. június 10. (szombat) DEOEC Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Tanterem 63.
Az átmeneti korszak gyermekei Romániában (10’) Kurkó-Fábián A. ,,Babeş-Bolyai” Tudományegyetem Kolozsvár, Románia
64.
Hospice terápia - kiemelve a bőrbetegek otthoni ellátását (10’) Fábián M., Kurkó-Fábián A. ,,Szent-Mihály’’ Caritas, ,,Babeş-Bolyai” Tudományegyetem Kolozsvár, Románia
65.
Csontfog, vasfog, „bóti fog”- az iskolafogászati rendelő szerepe és lehetőségei (10’) Széman R. Iskolafogászati rendelő, Szilágysomlyó, Románia
66.
A szívinfarktus előfordulásának szezonalitása Magyaroszágon (10’) Kriszbacher I.1, Mészáros V.3, Billoné Jenei A.4, Boncz I.2, Csoboth I. 1 Bódis J.1 PTE Egészségügyi Főiskolai Kar, Pécs1, Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Biztosításfejlesztési Főosztály2, Bátaszék,3 Budapest4, Magyarország
67.
Egészségápolás, természetes gyógymódok bevonása az otthoni szakápolásba (10’) Mészáros V.-né1, Billoné Jenei A.2, Kriszbacher I.3 Bátaszék1, Budapest2, Pécs3, Magyarország
68.
Ápolás, gondozás, gondoskodás a kárpátaljai ápolók mindennapjaiban (10’) Kovács J., Iván M., Váradi R., Béres T. Csap, Kárpátalja 30
Program – 2006. június 10. (szombat) DEOEC Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Tanterem 1100– 1120
Vita
1120 – 1140
Szünet
31
Program – 2006. június 10. (szombat) DEOEC Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Tanterem 1140 – 1320
TERÜLETI ÉS CSALÁDORVOSI ELLÁTÁS Elnökök: Széman P., Péter Á.
69.
Demográfiai változások a XX. századi Erdélyben és Szilágyságban (20’) Széman P. Tüdőgondozó, Szilágysomlyó, Románia
70.
A telepszerű körülmények között élők egészségfelmérése (10’) Kósa Zs.1, Széles Gy.2, Kardos L.2, Kósa K.2, Németh R.3, Országh S.3, Fésűs G.2, McKee M.4, Ádány R.2, Vokó Z.2 1 Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat SzabolcsSzatmár-Bereg megyei Intézete, Nyíregyháza, Magyarország, 2 Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Iskola, Debrecen, Magyarország, 3Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ, Budapest, Magyarország, 4 London School of Hygiene and Tropical Medicine, London, Anglia
71.
A családorvosi gyakorlat és civilizációs betegségek délvidéken (10’) Kasza B. Egészségház, Szabadka, Szerbia&Montenegro
72.
Felső-bácskai községben végzett lakosságcsoport-vizsgálat főbb eredményei (10’) Péter Á. "IATRIKA" Eü. Bt., Felsőszentiván, Magyarország
32
Program – 2006. június 10. (szombat) DEOEC Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Tanterem 73.
A chlamydia trachomatis infectio gyakorisága és korszerű kezelése a nőgyógyászati gyakorlatban (10’) Pataky I., Pataky N. Kecskemét, Magyarország
74.
A pajzsmirigybetegségek epidemiológiája Kárpátalján a külső környezeti jódmennyiségének függvényében (10’) Fábry Z., ** Fábry A. Ungvári Nemzeti Egyetem, Biokémiai Tanszék, Ungvár, Ukrajna, ** Debreceni Egyetem, Debrecen, Magyarország
75.
Foglalkozásegészségügyi záróvizsgálatok szénbányászok és erőműi dolgozók körében (10’) Szamos Gy. VÉRT Foglalkozásegészségügyi szolgálata Tatabánya, Oroszlány, Magyarország
76.
Gyógyturizmus bányapatak mentén (10’) Bedő K.1, Domahidi J.2 1 OGYE Marosvásárhely, Közegészségtani Tanszék, 2 Közegészségügyi Központ, Marosvásárhely, Románia
77.
Az életminőség szubjektív mérése – tíz éves a Hévízi Osteoporosis Betegklub (10’) Bergmann A., Békefi F., Mózes M., Gyarmati N. Szent András Kórház, Hévíz, Magyarország
1320– 1340
Vita
1350 – 1400
Tudományos ülés zárása (Elméleti Tömb Nagyelőadó) 33
Program – 2006. június 10. (szombat) DEOEC Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Tanterem 1400– 1500
Ebéd
1600–
Indulás a hortobágyi kirándulásra
1900 – 2050
Vacsora a Hortobágyon
2100–
Visszaindulás a szállásra
34
ELŐADÁSOK ÖSSZEFOGLALÓI
35
36
ÚTON EURÓPÁBÓL EURÓPÁBA – PEREGRINÁCIÓ VAGY EXODUS? Dux László Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvos és Gyógyszerésztudományi Centrum Biokémiai Intézet, Szeged, Magyarország
Magyar történelmünkben évszázados hagyomány volt a fiatal mesteremberek, tudósok, tanítók világjárása, a peregrináció. Az európai, vagy akár Európán kívüli korabeli „tudásközpontokban” összegyűjtött szellemi javak, élettapasztalatok, személyes barátságok hatásai ma is felismerhetőek egyetemeink, múzeumaink, könyvtáraink arculatán. A kibocsátó közeg értékválsága, meghasonlása idején a peregrináció mindíg átadja helyét az exodusnak, a visszatérés terve nélküli kivándorlásnak. XX. századi történelmünk önmagában számtalan példáját mutatja az így elvesztett emberi értékeknek, kettétört életutaknak. Klebelsberg Kunó és Magyary Zoltán közösségépítő munkája mások mellett Szent-Györgyi Albertet, Bay Zoltánt tudta a hazai kutatás, oktatás-nevelés számára megnyerni, majd az 1947 után megkeményedő diktatúra ugyanőket tudta végleg elveszíteni. A második világháború és az 1956-os forradalmat követő megtorlás több európai egyetemre is elegendő kiváló oktatót, kutatót, ígéretes hallgatót hajtott külföldre. Ezen generációk nagylelkű segítőkészsége egy újabb sikeres peregrinációs hullám külföldi befogadó közegévé vált a diktatúra hanyatlását hozó nyolcvanas években. A rendszerváltást követő lelkesedés szinte egy egész generációt hozott haza ismét Európa és a világ egyetemeiről, kutatóintézeteiből Magyarországra. Az itthon kitartók hősies helytállása és a hazatérők lendülete együtt segítette az orvosi-élettudományi kutatás, a pályázati, bírálati, előmeneteli, vagy akár az orvosképzési rendszerünk európai színvonalú megújítását az uniós csatlakozás idejére. Az emberi, közösségi kötelékek lazulása, a pályázati rendszerek anyagi és erkölcsi kiüresedése ugyanakkor immár végleges elvándorlási hullámokat látszik újból elindítani. A kutatók, oktatók mellett ebben egyre nagyobb részt foglalnak el fiatal gyakorló szakorvos kollégáink is. Hazatérésük nélkül éveken belül nemcsak az oktatás-kutatás, hanem a teljes egészségügyi ellátórendszer összeroppanása fenyeget. Ezért különösen fontos feladata ma a magyar orvosok közösségének a megfelelő munka és életfeltételek kiharcolásával, a szakmai, etikai értékek megőrzésével elérni azt, hogy a jelenlegi elvándorlás a történelem színe előtt ne exodusnak hanem peregrinációnak bizonyuljon. 1 37
QUO VADIS, MEDICINA? KÉRDÉSEK ÖNMAGUNKHOZ István Lajos Markusovszky Kórház, Szombathely, Magyarország „A századvég felment azalól, hogy a jour éljünk, mindig csak napi gondjainkkal foglalkozzunk és ez a felmentés lehetővé teszi, hogy hátra és előre tekintsünk.” (Márai Sándor: FÜVES KÖNYV) • Péter, Róma püspöke környezete hatására elhagyja székhelyét, a rábízottakat • Krisztus - újra vállára véve a keresztet és vállalva az üldöztetést - oda indul ahol szükség van rá • Péter - ott és akkor döbben rá arra • rossz tanácsokat kapott • rossz irányba megy • vissza kell fordulnia • visszatérnie küldetéséhez • a felismerés és a fordulat szükségességének drámaisága és aktualitása (SIENKIEWICZ, H.: QUO VADIS 1954)
2 38
NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TEENDŐK A MAGYAR LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK JAVÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Vokó Zoltán, Ádány Róza DE OEC Népegészségügyi Kar, Megelőző Orvostani Intézet. Debrecen, Magyarország A magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen, és jelentősen elmarad attól, ami az ország társadalmi-gazdasági fejlettsége alapján várható lenne. A születéskor várható átlagos élettartam (a 2003 évi halálozási adatok alapján) férfiak esetében 7,7 évvel, nők esetében 5,2 évvel alacsonyabb az EU15 államok átlagánál. Az országos mutatók jelentős társadalmi és térségi egyenlőtlenségeket takarnak. Az egészség problémák miatti korlátozottság esélye 2000-ben az egyéb társadalmi-gazdasági tényezők hatását kiszűrve is 56%-kal magasabb volt a legrosszabb anyagi helyzetben lévők körében a legjobb anyagi helyzetben lévőkhöz képest. A magyar lakosság kirívóan rossz egészségi állapota számos történelmi, társadalmi, gazdasági, kulturális ok bonyolult eredője, de közvetlenül és meghatározó módon a lakosság életmódjával és környezetével függ össze. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy hosszú távú, professzionálisan tervezett és irányított, a legtöbb ágazatra kiterjedő, az egész társadalom bevonásán alapuló népegészségügyi programmal a lakosság egészségi állapota jelentősen javítható. Az állam feladata az egészség alapfeltételeinek biztosítása a társadalom minden tagja számára, valamint az egyes szakmapolitikákon keresztül az egészséges életmód és környezet elősegítése. Az oktatáson és a tömegkommunikáción keresztül az állam jelentős mértékben hozzá tud járulni az egészségtudatos állampolgári magatartás kialakulásához. Jól meghatározott körben – pl. egyes daganatok szűrése – országos programok is hatékonyan szolgálják a betegségek megelőzését. A központi programokon kívül a helyi közösségek – települések, iskolák, munkahelyek, civil szervezetek – egészségfejlesztési programjai révén érhető el a széles társadalmi rétegek bevonása. E programok szakmai és anyagi támogatása, valamint koordinálása nélkülözhetetlen. A tapasztalatok alapján egyértelmű, hogy sikerek csak hosszútávon, megfelelő politikai támogatás mellett, kellő anyagi és humán erőforrás mobilizálásával érhetőek el.
3/a 39
PUBLIC HEALTH INTERVENTIONS TO IMPROVE THE HEALTH OF THE HUNGARIAN POPULÁATION Zoltán Vokó, Róza Ádány Institute of Preventive Medicine, Faculty of Public Health, Medical and Health Science Centre, University of Debrecen The health status of the Hungarian population is very unfavourable in international comparison, and it is worse than expected by the economical development of the country. Life expectancy at birth (based on mortality statistics of 2003) of Hungarian man is 7.7 years less, of Hungarian women it is 5.2 years less than the EU15 average. National epidemiological measures hide huge social and geographical inequality. The odds of disability due to health problems were 56% higher in the lowest socio-economical category compared to the highest one in 2000 after adjusting for other socio-economical factors. The ill-health of the Hungarian population is a result of complex historical, social, economical and cultural determinants, and directly related to lifestyle and environment. International experience shows that long term, professionally planned and managed, intersectorial public health programs that involve the whole population can improve the health of the population significantly. The role of the state is to provide the basic conditions of health for all citizens, and to promote healthy lifestyle and environment via healthy public policy. The state can contribute to health promotion considerably by communication campaigns and education. In well defined areas – e.g. screening for certain cancers –nationwide programs can be part of public health interventions. Besides nationwide programs mass participation can be achieved by health promotion programs of local communities (i.e. settlements, schools, workplaces, NGOs). Professional, financial support of these programs, as well as their coordination is essential. Experience shows that success can be expected only on long term, if the public health program has political support, and the necessary financial and human resources can be mobilized.
3/b 40
A SEBÉSZET HELYE ÉS LEHETŐSÉGEI „EURÓPÁBÓLEURÓPÁBA” Farkas Emil Zentai Kórház Sebészeti Osztály, Zenta, SCG A sebészet nem csak látványosságában az egyik legkiemeltebb ága az orvostudománynak, de az a felelősségében is. Sokszor elhallgatják, de a sebészek munkája nem jöhetne létre a kiserő szakmák áldott tevékenysége nélkül. Az érzéstelenítés felfedezése óta a legnagyobb jelentősége talán a minimál invazív sebészeti technikák bevezetésének van, mint a feszülésmentes sérvműtéteknek és az egynapos sebészet bevezetésének. A jövő szempontjából ez elsősorban azért fontos mert a betegek kisebb fájdalommal, gyorsabban visszatérhetnek családjukhoz munkájukhoz, rövidebb, és jelentősen gazdaságosabb a kórházi kezelés. A zentai kórház Sebészeti osztályán évente 1700-1800 műtétet végzünk el, amely betegek nem csak a kórház vonzásköréhez tartozó 120 000 lakos közül kerülnek ki. Egy kisvárosi kórház is hozzá járulhat a változások kialakításához az idejekoráni szemléletváltással, szakmai továbbképzéseken való részvétellel, és azok szervezésével, a műtéttechnika fejlesztésével. Az oktatás területén a graduális és posztgraduális képzések létrehozásával. Valamint nem utolsó sorban a közszerepvállalással a Kárpát medencén belül, és kívül. A határon túli magyar kórházak nagy szerepet vállalnak a nemzet megbecsülése és integrációja szempontjából is.
4 41
SUPRAVENTRICULARIS DYSRYTHMIÁK KORSZERŰ PERSPEKTÍVÁJA Dr. Forbáth Péter György FRCP Emeritus, University of Toronto St. Michael's & St. Joseph's Hospitals, Toronto, Canada A supraventrikularis brady-arrythmiak pacemaker kezelése közel 40 éve fordulatot nyert a kétüregű eszközök alkalmazásával. A physiologias ingerlés ("Physiological Pacing") a múltban a pitvarkamrai synchronia megtartását jelentette. Újabb statisztikák meglepetésszerűen más eredményt mutatnak. A chronotropiás elégtelenség formája és az inotropia relatív szerepe döntő a pacemaker fajtájának indikációjában. A tachyarrythmiak java része valószínűleg re-entry mechanizmussal jön létre. A re-entry pályájának ismerete döntő tényező az ablációk sikerében. Gyógyszeres terápia mind a mai napig labirynthszerű útelágazódásokon keresztül vezet eredményhez. A disrythmiak lényegében elektromos pathológiat jelentenek, ezért eljövendő terápiájának pontosabb elektrophysiologiai alapon kell nyugodnia.
5 42
ÚJ FEJLŐDÉSI IRÁNYOK A KARDIOLÓGIÁBAN Dr. Édes István Debreceni Egyetem, Kardiológiai Intézet, Debrecen, Magyarország Az utóbbi évek jelentős fejlődést hoztak a kardiológiai betegségek gyógyításában/kezelésében. A legfontosabb változások a betegségek típusa szerint röviden az alábbiakban foglalhatóak össze: 1) Szívelégtelenség: a standardkezelés (ACE gátlók, béta adrenerg receptor blokkolók, vízhajtók, digitálisz) tovább finomodott. Tisztázódott az aldoszteron antagonisták és az angiotenzin II receptor gátlók helye és szerepe a kezelésben (CHARM, EPHESOS tanulmányok). A hidralazin+nitrát kezelés hatékonyságáról is újabb adatok vannak elsősorban az afroamerikai betegcsoporton (A-HeFT tanulmány). Tovább bővült a reszinkronizációs kezelés indikációja. A jelenlegi ajánlás: optimális gyógyszeres kezelés ellenére NYHA III-IV stádiumú, 35% vagy alacsonyabb bal kamra ejekciós frakciójú, sinus ritmusban lévő, kardiális disszinkroniára utaló kiszélesedett QRS (QRS≥0,15s) esetén reszinkronizációs pacemaker kezelés javasolt. 0,12-0,15s QRS-tartamú betegnél a mechanikus aszinkronia kimutathatósága szükséges az indikációhoz. 2) Iszkémiás szívbetegség: az akut miokardialis infarktus ellátásáról szerzett nemzetközi tapasztalatok alapján az ESC 2005-ben módosította ajánlását. A változás lényege, hogy a hangsúly a trombolitikus terápia irányából az invazív kezelés (primer PCI) felé tolódott el. További fontos változás, hogy a sikeres trombolízist követően I.A indikációvá vált a 24 órán belüli koronarográfia elvégzése. Nemzetközileg folyamatosan terjed a gyógyszeres stentek használata mind az akut, mind az elektív betegekben. Magyarországon jelenleg kb. 7-10%-os penetranciával számolhatunk. További klinikai vizsgálatok folynak a saját csontvelői és egyéb szöveti őssejt kezelésekkel kapcsolatban, miokardiális infarktust követően. Magyarországon is két centrumban folynak ilyen jellegű (saját csontvelői őssejt) klinikai vizsgálatok. Robbanásszerűen változások történtek és történnek a kardiovaszkuláris betegségek kezelése terén és az új terápiás lehetőségek egyértelműen javítják a várható túlélést és az életminőséget.
6/a 43
NEW TRENDS IN CARDIOLOGY Istvan Edes, Institute of Cardiology, University of Debrecen, Hungary There are numerous new developments in the treatment of cardiovascular diseases in the recent years. Briefly, the most important changes in the treatment of the different disease entities may be summarized as follows: 1) Chronic heart failure: the standard medical therapy (ACE inhibitors, betaadrenergic blockers, diuretics and digitalis) has already been established. The recent clinical studies (CHARM, EPHESOS etc.) mainly clarified the specific role of additional drugs (aldosteron antagonists and angiotensin II receptor blockers) in the therapy. In addition, a recent clinical trial (AHeFT) revealed the effectiveness of hydralazin + nitrate therapy in an Afro-American population. The clinical indications for the resynchronization therapy have been changed. The recent guidelines suggest resynchronization therapy if the following criteria are met: 1) NYHA III-IV functional class despite the optimal drug treatment, 2) ejection fraction ≤35%, 3) sinus rhythm and 4) QRS>0.15 second. If the QRS is between 0.12 and 0.15 further data are needed to prove the asynchrony (echocardiography). 2) Ischemic heart disease: based on the recent international registries, the logistic of the treatment of the acute myocardial infarction has been modified (ESC 2005 guideline). The most important difference is that the emphasis has been shifted to the primary PCI and the systemic thrombolysis is suggested only for those patients who can not be transferred to PCI centers. Another important amendment of the recent ESC guideline is that the patients after a successful thrombolysis should be referred to PCI centers within 24 hours for coronary angiography (Level I, Grade A indication). The penetration of the drug eluting stents is internationally increasing both in acute and elective patients. The current penetration in Hungary is between 7 to 10%. A number of case series studies have been published on autogenic bone marrow or tissue stem cell therapy after myocardial infarction. Currently, in Hungary there are two centers participating in clinical studies utilizing this therapy (autogenic bone marrow stem cell). The recently developed new techniques and drugs in cardiology largely increased the survival of patients with cardiovascular diseases. This trend will obviously continue in the future and not only the survival but the quality of life of the patients will further improve. 6/b 44
A SZÍVKOSZORÚÉR BETEGSÉG MORBIDITÁSÁNAK ÉS MORTALITÁSÁNAK CSÖKKENTÉSE MAGYARORSZÁGON Kerkovits Gábor Semmelweis Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinika, Budapest, Magyarország Magyarországon évente 67 ezren halnak meg keringési betegségben. A létező legjobb egészségügyi rendszer létrehozása esetén is mindössze 10%-kal javíthatók a halálozási mutatók, viszont életmódváltással 50%-os javulás érhető el. Az Egészségügyi Minisztérium szűkös költségvetéséből mindössze 1%-ot fordít megelőzésre. A lakosság 80%-a túlsúlyos, a férfiak 33%-a, a nők 50%-a jelentősen túlsúlyos. Az összkoleszterinszint 67%-ban magas. A férfiak 35%-a és a nők 28%-a szenved nagy vérnyomásban. Rendszeres testmozgást a lakosságnak csak 50%-a végez. Egészséges táplálkozás mindössze 28%-ban figyelhető meg. A heveny szívizominfarktus halálozása területen 50%, és ennek a fele az első órában hal meg. Korai kamraremegés esetés időben elkezdett szakszerű újraélesztéssel 90%-os sikerarány érhető el. Az életmód és a szociális helyzet szerepére utal a mortalitás adatok hasonló irányú változás a volt szocialista országokban. Megfelelően megtervezett életmódváltással jelentős javulás érhető el. Az alábbiak közül hat vagy hét feltétel teljesülése esetén – naponta háromszori étkezés, minden nap reggeli, mérsékelt rendszeres testmozgás, legalább napi 7-8 óra alvás, dohányzás kerülése, normális testsúly, normális alkoholfogyasztás – egy 45 éves ember várható élettartama átlagosan 11,5 életévvel hosszabbítható meg. A népegészségügyi program keretében tudatosítani kell a betegekben, hogy ők maguk is felelősek egészségi állapotukért. Le kell szoktatni őket a dohányzásról, megőrizni az ideális testsúlyt, megfelelő diétát tartani az egészséges szívért, rendszeres testmozgást végezni. Megelőzési céllal a veszélyeztetett népességnek aszpirint és többszörösen telítetlen omega-3zsírsavat kell adni. A háziorvosok ne adjanak a nőknek hormonpótlást, gondosan szűrjék és célértékig erélyesen kezeljék a nagy vérnyomást, ellenőrizzék a lipidszinteket, megfelelően megtervezett szűrővizsgálatokat végezzenek. Végül fel kell hívni a figyelmet a lelki egyensúly fontosságára. Bizonyított tény a család egészségmegőrző szerepe. Az erőforrások megfelelő átcsoportosításával, szervezett oktatással és ismeretterjesztéssel valamint személyes példamutatással jelentősen javíthatók a morbiditási és mortalitási adatok. 7/a 45
HOW TO REDUCE CARDIOVASCULAR MORBIDITY AND MORTALITY IN HUNGARY Gábor Kerkovits Semmelweis Medical University, Clinic of Cardiovascular Surgery, Budapest, Hungary Yearly 67.000 patients die due to cardiovascular diseases in Hungary. The best health system can reduce the mortality rate only by 10 per cent, 50 per cent improvement can be achieved with lifestyle changes. The Ministry of Health spends only one per cent of its budget for prevention. 80 per cent of the population is overweight, 33 per cent of males and 50 per cent of females are severely obes. The total cholesterol level is high in 67 per cent of the population. 35 per cent of the males and 28 per cent of the females have hypertension. Only 50 per cent of the population performs exercise training regularly. Healthy nutrition can be observed only in 28 per cent. The mortality rate of acute myocardial infarction is 50 per cent in the territory, the half of them dies in the first hour. 90 per cent success rate can be achieved with adequate resuscitation in early ventricular fibrillation. In the former socialist countries the similar changes in the mortality rates draws the attention to the correlation between mortality and lifestyle. Significant improvement can be achieved with adequately planned lifestyle changes. Fulfilling at least six from the following seven conditions – nutrition three times daily, breakfast every day, regular exercise, daily 7 to 8 hors sleep, no smoking, normal bodyweight and normal alcohol consumption – the life expectancy of a 45 years old man can be prolonged with 11.5 years. The national public health program must contain proper patient education. It must help to give up smoking, to preserve the ideal bodyweight, to have healthy nutrition and to perform regular exercise. The high risk population must receive aspirin and unsaturated omega-3-fatty acid. GP-s must avoid prescribing hormone substitution to females, they must screen and treat hypertension and hyperlipidemia to the target value, and perform properly planned screenings. At you must draw the attention to mental health. The role of the family must be emphasized in the preservation of health. Proper allocation of the financial sources, well organised education and personal guide will significantly improve the cardiovascular morbidity and mortality rates. 7/b 46
A SZÍVELÉGTELENSÉG NEM GYÓGYSZERES KEZELÉSÉNEK ÚJ LEHETŐSÉGE Fekete Vladimir, Sütő Mihály, Riskó Sándor, Cjapec Szergej, Cjapec Gabriella, Szávka Júlia Ungvári Nemzeti Egyetem, Ungvár, Ukrajna Vizsgálataink teoretikus alapjának a vázizmok egy új, eddig mellőzött tulajdonságát – mikropumpafunkcióját, mint kisegítő haemodinamikai faktort, tekintjük. Ischémia eredetű NYHA II és III stádiumú 28 betegnél standart kezelés mellett (ACE-inhibitor, saluretikum, digitalis) egy speciálisan kifejlesztett electromechanikus eszközzel alacsonyfrekvenciájú (25-30 Hz) biomechanikus stimulációt - vibrációt (BMS) végeztünk az alsóvégtagok vázizmain, naponta 6 percen át 10 napig. A kontroll csoporttal összehasonlítva (26 beteg azonos gyógyszerkezeléssel) a következő eredményeket kaptuk: Szivfrekvencia, min -1 Középvérnyomás, mm Hg Utóterhelési index, N2*sec*cm-5 Vérellátási index, ml/kg*min
M±m 75,6±1,4 94,3±1,9 11,2±0,04 62,3±11,2
M±m, control 79,5±1,5 98,6±1,9 12,0±0,05 61,4±10,5
p p<0,05 p<0,05 p<0,02 p>0,05
A BMS ezen szignifikáns effektusai a szív haemodinamikai felszabadulását bizonyítják, mivel az energiaigényes központi pumpafunkciót kisegítő sínekre átviszik, alapjául szolgálhatnak egy átfogó komplex klinikai vizsgálatnak.
8 47
AZ ATHEROSCLEROSIS KORAI FELISMERÉSE ÉS RIZIKÓSZŰRÉS FEJÉR MEGYÉBEN A MOBIL ÉR-DIAGNOSZTIKA Dr. Keresztury Gábor, Dr. Mikola József, Dr. Berek Péter Szent György Kórház, Székesfehérvár, Magyarország A nemzetközi összehasonlításban hazánk cardiovascularis mortalitása ijesztően magas. Érthetetlen, hogy jól szervezett tüdő-, emlő-, osteoporosis-, és rákszűrések mellett miért éppen az atherosclerosis szűrését nem végzik sem Magyarországon, sem külföldön. Az arteria carotis, illetve az alsó végtagok atherosclerosisa Duplex vizsgálattal, illetve pulzustapintással egyszerűen, gyorsan, bárhol kimutatható. A betegség szisztémás jellege folytán ezen érintettség jelzi a coronariasclerosis valószínűségét is. A dohányzás, elhízás, hypertonia és hypercholesterinaemia szintén egyszerűen felderíthető rizikótényezők. Várható, hogy a korai atherosclerosisban elkezdett medikáció, illetve a rizikó-csökkentés jelentősen csökkenti a cardiovascularis mortalitást és morbiditást. Fejér megyében 13, a területet egyenletesen lefedő centrumot létesítettünk úgy, hogy a lakosok tömegközlekedéssel is, max. 10-20 km. utazással azokat jól elérjék. Ezen centrumokba szállunk ki szombatonként, a terület lakosságának előzetes értesítése után, szabad telefonbejelentkezés alapján készített beteglistával. 2003 májustól 2006 februárig 4500 lakost vizsgáltunk meg ilyen módon: anamnesisfelvétel, vérnyomásmérés, összcholesterin-meghatározás, carotis Duplex, alsó-végtagi pulzustapintás. A talált elválzosások: Hypertonia: 2053 fő (45,6%), Hypercholesterinaemia: 2258 fő (50,2%), Carotis-stenosis: 630 fő (14%) Av.-i stenosis/occlusio: 298 fő (7%). A 80% feletti carotis stenosisos beteg műtétre, az ez alatti gyógyszeres kezelésre és utánkövetési programba került. A 100 m alatti járástávolsággal panaszos alsóvégtagi érszűkületesek műtétre, az e felettiek a fenti konzervatív th.-ra és utánkövetési programba kerültek. Hypetonia és hypercholesterinaemia adekvát th.-ban részesült. Ezen betegek tevékenységünk nélkül valószínűleg nem kerültek volna kezelésre. Náluk, az irodalom szerint, a vascularis szövődmények 20-30%-os csökkenését kellett hogy elérjük.
9 48
ÚJ LEHETŐSÉGEK A MALIGNUS VÉRKÉPZŐSZERVI BETEGSÉGEK GYÓGYÍTÁSÁBAN Dr. Borbényi Zita SZTE, II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ, Szeged, Magyarország Az elmúlt évtizedben döntően megváltozott a rosszindulatú vérképzőszervi betegségek kezelhetősége és gyógyíthatósága. Ez az állítás elsősorban a myeloproliferatív betegségek közül krónikus myeloid leukémiában, a nyirokrendszer betegségei közül az agresszív lymphomákban helyénvaló. Az új kezelési módszerek a célzott, egy bizonyos, a betegség kialakulásában és fennállásásban döntő szerepet játszó molekulák (pl. tyrosine kinase gátlók myeloproliferatív betegségekben) és a monoklonális ellenanyagok alkalmazását jelentik. Ezen utóbbiak a lymphoproliferatív betegségek gyógyításában lényegesek. Önmagukban és kemoterápiával kombinálva alkalmazhatóak, főként follicularis és diffúz nagy B sejtes lymphomákban az anti CD-20 ellenanyag formájában. Az előadás tárgyalja a jelenleg lehetséges kemoimmunoterápiás kezelési formákat, a kezelés hatékonyságát, a gyógyulási esélyeket és a közeljövőben alkalmazható ígéretes szereket is. Összefoglalja a relapszusok kezelését és az autolog őssejt transzplantáció szerepét a lymphoproliferatív betegségekben.
10 49
AZ 50. AUTOLOG PERIFÉRIÁS HAEMOPOETIKUS ŐSSEJT ÁTÜLTETÉS UTÁN A DEOEC II. BELKLINIKÁN Kiss A., Szász R., Reményi Gy., Batár P., Fazekas Gy.1, Szabó I.1, Kovács E., Szarvas M., Udvardy M. DEOEC.II.sz.Belgyógyászati Klinika, Haematologiai Tanszék, Sejtterápia Klinikai Központ1, Debrecen, Magyarország Az első autolog perifériás haemopoetikus őssejt átültetés (APSCT) debreceni bevezetése óta (2003.09) az 50. átültetésig 29 hónap telt el. Megoszlás: 25 myeloma multiplex, 14 NHL, 10 Hodgkin-kór s egy leiomyosarcoma. Az első 16 hónap során még csak egy, az utolsó 13 hónapban már három, a kor követelményeinek messze megfelelő, klímatizált kórteremben történik a beavatkozás. A 25 myelomás átlagos követési ideje 10,2±7,2 hónap. Közülük négy beteg halt meg a betegség progressziója miatt. A 14 NHL-es közül a 11,2±7,8 hó követési idő alatt egy beteg hunyt el, akinek betegsége rapid progressziót mutatott. A 10 Hodgkin kóros közül egy beteg halt meg a 16. hónapban relapsus miatt. Egy beteg betegsége újult ki ezen kívül. A többiek komplett remisszióban vannak a 9,7±5,2 hónap követési idő során. Az őssejt mobilizációkat nagy dózisú Cytoxan vagy Etopozid vagy DHAP-protokoll és G-CSF adásával, a kondicionálást Alkeran (myelomában), BEAM (BCNUEtopozid-Cytosar-Melphalan) kombinációjával végezték. A bevitt őssejt mennyisége 2,45-12,5x106/ts. kg között változott. Az aplasia időtartama 6-9 nap volt. A post-transzplantációs myelodysplasiák kialakulásában az előzetes terápiáknak és a mobilizáció körülményeinek van döntő szerepük. A betegségmentes túlélést a transzplantáció előtti komplett remisszió milyensége határozza meg.
11/a 50
AFTER THE 50. AUTOLOGOUS PERIPHERIAL HAEMOPOIETIC STEM CELL TRANSPLANTATION IN THE IInd DEPARTMENT OF MEDICINE OF THE UNIVERSITY DEBRECEN Kiss A., Szász R., Reményi Gy., Batár P., Fazekas Gy.1, Szabó I.1, Kovács E., Szarvas M., Udvardy M. Haematology Chair of the IInd Department of Medicine, Cell Therapy Clinical Center of Debrecen University, Debrecen, Hungary After the first autologous peripheral stem cell transplantation (APSCT) in Debrecen (09.2003) to the 50. transplantation 29 months passed. Since then has been treated 25 myeloma multiplex- 14 NHL-, 10 Hodgkin disease-, and one leiomyosarcoma patients. In the first 16 months line occure the interventions only in one, in the latest 13 months already in three, modern, suitable, air conditioned hospital wards. The average following time of the 25 myeloma patients are 10,2±7,2 months. From this patients died 4 in consequence of the disease-progression. From the 14 NHL patients died one in the following time 11,2±7,8 months, whose disease showed a rapid progression. From the 10 Hodgkin-patients likewise one patient died in consequence of a fatal disease progression. One patient is besides in a relapse. The other eight patients are in a good complet remission, with an following time 9,7±5,2 months. The stem cell mobilisations occured with a high dose cyclophosphamid or etoposide or an application of a DHAP-protocoll and GCSF supplementation. The conditioning therapy was in myeloma multiplex: melphalan (Alkeran) treatment, and BEAM-protocoll (BCNU-EtopozidCytosar-Melphalan) in Hodgkin - and NHL. The quantity of the administered stem cell dose alternated between 2,45-12,5 x106 /body weight kg. The time of the aplasia was 6-9 days. This new form of the stem cell therapy open new perspectives in our region in the treatment of the malignant haematological diseases.
11/b 51
KOMBINÁLT FOLYADÉKALAPÚ CITOLÓGIA, HPV GENOTIPIZÁLÁS ÉS DNS CITOMETRIA SZEREPE A REZIDUÁLIS CERVIKÁLIS NEOPLÁZIÁK KÓRLEFOLYÁSÁNAK INDIVIDUÁLIS ELŐREJELZÉSÉBEN Varnai A. D., Bollmann D., Bollmann M., Griefingholt H., Bankfalvi A.1, Bollmann R. Pathológiai Intézet, Bonn-Duisdorf, Németország, 1International Medical College, Münster, Németország Cél: Annak meghatározása, hogy a pre- és postoperativ citológiai ellenőrzővizsgálat kiegészítése HPV genotipizálással és DNS citometriával javítja-e a potenciálisan progressziv reziduális méhnyak neopláziák felismerési arányát. Metodika: 209 nőbeteg preoperativ folyadék-alapú citológiai anyagát, amely a HPV által előidézett cervikális léziók egész spektrumát tartalmazta, vizsgáltuk cytomorfológiailag, PCR-alapú HPV genotipizálással és DNS citometriával. Az első kontrol citológiát és HPV genotipizálást a post-operativ 3. hónapban végeztük el, a további követéses vizsgálatokra a 6., 12., 18. és 24. hónapban került sor Eredmények: A sebészi terápia a magasfokú intraepitheliális cervikális neopláziák 95%-át és az alap HPV tipusok 90%-át távolította el. A műtét sikertelensége szignifikáns korrelációt mutatott az alap citológiai lelettel (P=0.003), az operációs anyag szövettani diagnózisával (P=0.054) és a sebészi rezekciós szegély állapotával (P=0.008). A cervikális betegség progressziója összefüggésben állt az életkorral (>35 év), az alapbetegség primer HSIL citológiai és CIN3 hisztológiai diagnózisával, pozitív sebészi rezekciós szegéllyel, perzisztáló HPV 16 fertőzéssel, valamint DNS aneuploidiával. Következtetések: A fenti szenzitiv módszerek kombinációjával hatékonyan felmérhető a cervikális neopláziák esetleges postoperativ kiújulásának vagy progressziójának a kockázata. Ez a multimodális megközelítés egyben tükrözi mai tudásunkat is a HPV-indukált cervikális betegségek pathogeneziséről.
12/a 52
A COMBINATION OF ENHANCED CYTOLOGY, HPV GENOTYPING AND DNA CYTOMETRY ENABLES INDIVIDUAL PREDICTION OF CLINICAL OUTCOME OF RESIDUAL CERVICAL DISEASES A-D. Varnai, D. Bollmann, M. Bollmann, H. Griefingholt, A. Bankfalvi1, R. Bollmann Institute of Pathology, Bonn-Duisdorf, Germany 1International Medical College, University of Münster, Germany Aims: To evaluate whether addition of pre- and post-treatment HPV genotyping complemented with DNA-ploidy measurements to cytology contribute to a better risk assessment of progressive residual cervical diseases post-surgery Methods: The same liquid-based cytology samples from 209 women exhibiting the whole spectrum of HPV-related cervical diseases were investigated by cytomorphology, PCR-based type-specific HPV genotyping and DNA cytometry pre-surgery. The first control cytology and HPV genotyping were performed at 3 months post-surgery, further follow-up was scheduled at 6, 12, 18 and 24 months. Results: The success rate of surgery was 95% in eradicating high-grade cervical disease and 90% in eliminating the baseline HPV genotype. Treatment failure was significantly correlated with baseline cytology (P=0.003), histology of the operation material (P=0.054) and resection margin status (P=0.008). Disease progression was associated with age >35 years, initial high risk intraepithelial lesion (HSIL) and cervical intraepithelial neoplasia grade 3 (CIN3), positive resection margin status, persistent p16 infection and DNA aneuploidy. Conclusions: Our results show that the combination of enhanced cytology, dynamic HPV genotyping and DNA cytometry is an efficient and biologically relevant tool for differentiating between low-worry and high worry patients for cervical disease recurrence/progression post-surgery.
12/b 53
A FELÜLETES HÚGYHÓLYAGRÁK PROGNÓZISÁNAK DIFFERENCIÁLT MEGHATÁROZÁSA KVANTITATIV MOLEKULÁRIS VIZELETCITOLÓGIÁVAL AZ UROVYSION FISH-ASSAY SEGÍTSÉGÉVEL Bollmann D., Bollmann M., Varnai A-D., Heller H., Griefingholt H., Bankfalvi A.1, Bollmann R. Pathológiai Intézet, Bonn-Duisdorf, Németország, 1International Medical College, Münster, Németország Cél: Annak meghatározása, hogy különbséget lehet-e tenni magas-kockázatú, illetve alacsony-kockázatú felületes hólyagrákok között a követéses vizeletcitólógiában multitarget in situ hibridizációval detektált kromoszómális eltérések mintája alapján. Metodika: Harmincnégy felületes húgyhólyagrákban szenvedő beteget követtünk átlagosan 29 hónapig folyadék-alapú vizeletcitológiával (ThinPrep), cisztoszkópiával és automatikus kiértékelésű UroVysion FISH teszttel (Metafer-Metacyte system). A tumorok kiújulását illetve progresszióját szövettani vizsgálattal igazoltuk. A FISH eredményeket a következőképpen csoportosítottuk: i) negativ, ii) ’alacsony-kockázatú’ FISH egyedüli 9p21 deléció esetén, illetve ha ezen kívül még egyes sejtekben (<10%) a 3., 7., és 17. kromoszómák tri- vagy tetraszómiáit találtuk együttesen vagy külön-külön, valamint iii) ’magas kockázatú FISH’ 9p21deléció és egy vagy több markerkromoszóma aneuszómiája esetén a sejtek több, mint 10%-ában. Eredmányek: Recidivát egy FISH negatív esetben (n=4), 4 alacsony-kockázatú FISH-pozitiv (n=17) és 5 magas-kockázatú FISH-pozitív (n=11) betegnél észleltünk. Tumor progresszió kizárólag magas-kockázatú FISH pozitív betegeknél történt (n=4), akiknél nagyszámú, komplex poliszómiákat találtunk. Következtetés: Az UroVysion FISH teszt segítséget nyújthat a felületes húgyhólyagrákok egyedi klinikai lefolyásának előrejelzésében, lehetővé téve ezáltal a magas-rizikójú tumoros betegek korai kezelését illetve az alacsonyrizikójú betegek tartós követését megnyújtott vizsgálati időközökkel.
13/a 54
CHROMOSOMAL PATTERNS BY THE UROVYSION FISHASSAY DIFFERENTIALLY PREDICT BLADDER CANCER RECURRENCE AND PROGRESSION IN SURVEILLANCE URINARY CYTOLOGY D. Bollmann, M. Bollmann, A-D. Varnai, H. Heller, H. Griefingholt, A. Bankfalvi1, R. Bollmann Institut für Pathologie, Bonn-Duisdorf , Germany 1International Medical College, University of Münster, Germany Aims: To determine whether it is possible to distinguish between patients with ‚low-risk’ and ‚high-risk’ superficial bladder cancer based on the chromosomal pattern detected in exfoliated urothelial cells in follow-up urinary cytology by multitarget in situ hybridisation. Methods: Thirty four consecutive patients with superficial bladder cancer were followed for recurrence for 29 months as a mean by liquid-based urinary cytology (ThinPrep), cystoscopy and UroVysion FISH test evaluated by automated signal counting (Metafer-Metacyte system). Recurrence and tumour progression were proven by histology. FISH results were classified as i) negative, ii) ’low-risk’ showing loss of 9p21 alone or accompanied by single cells (<10%) with tri- or tetrasomies of either or all chromosomes 3, 7, and 17, or iii) ’high-risk’ with loss of 9p21 and >10% aneusomy/ies for either or all marker chromosomes. Results: One of the four FISH-negative neoplasms, four of the 17 low-risk FISH-positive patients and five of the 11 high-risk FISH-positive patients developed recurrence. Tumour progression with advancement of grade or stage occurred only in patients with high-risk FISH results, showing high-frequency complex chromosomal polysomies (N=4). Conclusions: Our preliminary data strongly suggest that the UroVysion FISH test may help to individually assess the clinical behaviour of superficial bladder cancer by identifying those patients likely to progress at earlier and curable stages of disease and those with persistent or recurrent low-risk disease whose surveillance periods could be lengthened, respectively.
13/b 55
A GAMMA KÉS STEREOTAXIÁS SUGÁR AGYSEBÉSZET LEGÚJABB EREDMÉNYEIRŐL Szeifert György dr. és Nyáry István dr. Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet, Budapest, Magyarország A stereotaxiás sugársebészet célja “a kóros, vagy normális sejteket tartalmazó meghatározott céltérfogat teljes és pontos megsemmisítése egyszeri, nagydózisú sugárkezeléssel, a környező szövetek károsítása nélkül”. Ez a hatás több, egyenként kis energiájú sugárnyalábnak a célpontra való precíz fókuszálásával érhető el. A Leksell Gamma Kés® (LGK) olyan kifejezetten agysebészeti célokra kifejlesztett eszköz, amely a koponya megnyitása nélkül roncsolja el a kívánt szöveteket. Biológiai hatását egy félgömb mentén elhelyezett, a középpontba centrált, 201 db cobalt-60 izotóp forrás ionizáló gamma-sugarain keresztül fejti ki. Az eddigi sugársebészeti módszerek közül az LGK bizonyult a legprecízebbnek; 0,3 mm-es találati pontossága különösen alkalmassá teszi delikát idegsebészeti beavatkozásokra. A sugár agysebészetet eredetileg funkcionális neurológiai kórképek (gyógyszerrezisztens fájdalom) kezelésére dolgozták ki, de hamarosan agytumorok és arteriovenozus malformációk (AVM) váltak az eljárás fő célpontjává. Mióta az első egységet 1967-ben installálták Stockholmban, több mint 320.000 beteget kezeltek a módszerrel a világ jelenleg működő 229 LGK centrumában. Az eddigi klinikai tapasztalatok alapján az LGK a sugár agysebészet “arany sztenderd”-jévé vált. Az előadók bemutatják a módszer technikai részleteit, és áttekintik a sugár agysebészet fejlődését, valamint a legújabb indikációs területeit és eredményeit.
14 56
MINIMÁLISAN INVAZÍV MÓDSZEREK A STROKE MEGELŐZÉSÉBEN ÉS TERÁPIÁJÁBAN Szikora István, Berentei Zsolt, Kulcsár Zsolt, Marosfői Miklós, Nyáry István Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet, Budapest, Magyarország Célkitűzés: Az agyi vasculáris kórképek kezelésében rohamosan terjednek a minimálisan invaziv intervenciós neuroradiológiai módszerek, melyek alkalmasak agyi aneurysmák, nyaki és intracraniális érszűkületek valamint akut intracraniális érelzáródások hatékony kezelésére. Munkánk célja az e módszerek rutinszerű alkalmazásával az elmult 10 évben szezett tapasztalataink bemutatása. Módszerek és eredmények: Összesen 325 intracraniális aneurysmát kezeltünk, 26 esetben végeztünk intracraniális intraarteriális thrombolysist, 15 esetben alkalmaztunk intracraniális és 241 esetben nyaki angioplasztikát érszűkület kezelésére. Részletesen vizsgáltuk 102 subarachnoidális vérzés (SAV) miatt kezelt aneurysmabeteg sorsát. Közülük átlag 15 hónap után 67-en (72%) voltak önálló életvezetésre alkalmas állapotban (módosított Rankin skála 0-2), a halálozás 12% volt, tartós idegrendszeri károsodást okozó szövődmény 5 esetben (5%) lépett fel, az átlagos ápolási idő 14 nap volt. 192 carotis angioplasztika során ismételt stroke átlag 18 hó követés alatt 1 esetben fordult elő, számottevő restenosist 2,5%-ban találtunk, 30 napon belül szövődményt az esetek 2%-ában észleltünk. Intraarteriális thrombolysis az esetek 60%-ában volt eredményes. Intracraniális angioplasztika és stentbeültetés minden esetben eredményes volt, egy esetben járt szövődménnyel. Következtetés: A vizsgált időszakban a nemzetközi trendeknek megfelelő eredménnyel alkalmaztuk a legkorszerűbb minimálisan invaziv neuroendovasculáris technikákat. A finanszírozás hiányossági miatt e módszerek hazai alkalmazásának gyakorisága főleg a subarachnoidális vérzés kezelésében lényegesen elmarad a nemzetközi gyakorlattól.
15 57
PERCUTAN VERTEBROPLASZTIKA OSTEOPOROTICUS CSIGOLYAKOMPRESSZIÓ ÉS MÁS LYTICUS CSONTFOLYAMATOK KEZELÉSÉBEN Kulcsár Zsolt, Szikora István, Berentei Zsolt, Marosfői Miklós, Nyáry István Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet, Budapest, Magyarország Háttér: A percutan vertebroplasztika (PVP) az osteoporosisos kompressziós csigolyatörések és más lyticus csontfolyamatok kezelésében elfogadott terápiás módszer. Stabilizálja az összeroppant csigolyatestet, és az esetek jelentős részében azonnal és tartósan csökkenti a fájdalmat. Célkitűzés: A PVP fájdalomcsillapító hatásának és szövődmény-arányának értékelése. Módszer: 2002 júliusa óta osteoporosis talaján kialakult kompressziós törés miatt 105 betegnél, myleoma multiplex vagy lyticus csonttumor miatt 11, csigolyatest hemangioma miatt pedig 7 esetben végeztünk percutan vertebroplasztikát. A beavatkozás után a betegeket 6 hétig, tartós panaszosság esetén hosszabb ideig követtük. A fájdalom csökkenését a betegek által kitöltött 10 pontos vizuális skála alapján (VAS) értékeltük a beavatkozás előtt és után. Eredmények: Az osteoporosisos csigolyatöréssel rendelkező betegcsoportban a beavatkozás az esetek 75%-ában jelentős, tartós fájdalomcsökkenést eredményezett, és csak 4%-uk nem reagált a kezelésre. A myeloma multiplex okozta törések ugyancsak jól reagáltak a műtétre. A lyticus csonttumorral kezelt betegek felében sikerült tartós fájdalomcsillapítást elérni. A csigolyatest hemangiomák okozta fájdalom minden esetben csökkent a beavatkozás után. Tüneteket okozó perioperatív szövődményt 1 esetben, myopericytoma okozta súlyos csontdestrukcióval kezelt betegnél tapasztaltunk. Következtetés: A percutan vertebroplasztika erőteljes fájdalomcsillapító hatással rendelkezik. Az esetsorozatban tapasztalt fájdalomcsillapító hatás és a szövődményarány megfelel a nemzetközi gyakorlatban tapasztalt eredményeknek.
16 58
A KRÓNIKUS LÁBFÁJDALMAK DIFFERENCIÁL DIAGNOSZTIKÁJA ÉS NEM SEBÉSZETI KEZELÉSE Dr.Fried Tamas, FACSM The Welcare Center, Toronto Ontario, Canada Lábfájdalom gyakori, pedig megelőzhető és kezelhető. Legritkább esetben van szükség sebészeti beavatkozásra. Egy jól képzett “orthotist” együttműködve a kezelő orvossal általában megtudják állítani a fájdalmat. A lábfájás nem csak egy helyi probléma, rendszerint átterjed a térd és csípők területére, de nagyon gyakran jelentkezik a gerincoszlopban is. A fajdalom okozója leggyakrabban túlerőltetés, ami ínszalag gyulladásához vezet. A kezelés alapja megtalálni az egyenetlen súlyelosztást a lábfej ízületein és szalagjain és az egyensúly beállítása. Leggyakoribb problémák a hosszú vagy a kereszt ív megereszkedése, a talpszalag huzódása, a belső vagy külső boka szalag gyulladása, a saroki bursa begyulladása, az Achilles in degeneratioja, a subtalar ízület megsérülése. A tibialis posterior és a peroneal inak erőltetése, ami az úgynevezett shin splint formájában mutatkozik. A háti és néha a nyaki csigolyák is szenvednek a lábfejből eredő problémákból. Példákkal demonstráljuk a kórképet és a megoldást.
17/a 59
THE DIFFERENTIAL DIAGNOSIS OF PAINFUL FOOT AND THE NON SURGICAL TRATMENT dr Thomas Fried FACSM.The Welcare Center.Canada Pain in the feet are common,but preventable and treatable.Only rarely require surgery. The family physician with an “orthotist”are able to control the problem.Painful foot syndrome is not a local problem,it could involve the knee joints, hips and the spine too.It is usually the result of overuse, leading to tendonitis. Treatment consists of improving the balance in the weight bearing joints.. Frequent areas involved are the longitudinal and transverse arches,the plantar fascia,the ligaments of the distal tibia and fibula,the calcaneal bursa, the Achilles tendon,the subtalat joint, the tibialis posterior and peroneal tendon[shin splint]. Pain in the lumbar and cervical spine also could be the result of imbalance in weight bearing. The pathology is demonstrated and treatment is discussed.
17/b 60
A VARICOSITAS ELEKTROKOAGULÁCIÓS KEZELÉSE Sztankay Csaba Frankfurt, Németország A vegyi úton történő sklerotizálás (Polydodecanollal, jódoldattal) helyett a varicosus vénákba vezetett vékony fémkatheteren át nagy frequenciáju (diathermiás) áramot bocsátunk a beteg érbe. A kezelés folyamán: a kezelt szakasz intimája sérül a kezelt szakasz spasmusa miatt a véna kiürül A kezelés helyi érzéstelenítés segítségével fájdalommentes. 144 esetben történt alkalmazása szövődménnyel nem járt. Kisebb vénák esetében kompressziós kötés nem szükséges. Nagyobb vénák kezelésére célzott kompresszió kötés 3-4 napra szükséges lehet. A nagy vénákra kiterjedő (vena saphena magna vagy parva) törzsi varixok esetében a Crossektomia mérlegelendő a jó eredmény érdekében. A kezelés technológiáját képekben mutatom be.
18 61
A „GYÓGYÍTHATATLAN COXARTHROSIS” Békefi F.1 – BergmannA.1 – Nagy2 – Mózes M.1 – Gyarmati N.1 1Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Közhasznú Társaság, Hévíz, 2Zala Megyei Kórház, Zalaegerszeg, Magyarország 11.02-án, N.T. 59 éves férfi beteg mk. csípő és j.alsó végtag fájdalmával jelentkezik a reumatológiai szakrendelésen. A kezelés rutinszerű kiírása helyett egy intuíció szinte fölöslegesnek vélt MR vizsgálatot indikál. Az MR eredménye: csípőízületi elváltozás nem igazolható, L.I., L.V., S.I-II. csigolyatestekben a pathológiás jelváltozások metastasisnak megfelelhetnek. S.I. magasságában a gerinccsatorna szűkület is kifejezett. Belgyógyászati kivizsgálás a pr.tumort a j. tüdő alsó lebenyénél igazolja. December 1-jén már idegsebészeten hemilaminectomiából decompressiót végeznek, ill. a medencecsont felé terjedő tumor részt is eltávolítják. 12.27-én megtörténik az első irradiáció, és megkezdik a cytostoticus kezelést. A gyors diagnosztizálás éveket adhat vissza a betegnek. A szakrendelés rutinja a meg nem lévő coxarthrosist soha nem gyógyíthatta volna meg.
19/a 62
THE „INCURABLE COXARTHROSIS” Békefi1-Bergmann1-Nagy2-Mózes1-Gyarmati1 1Hévíz spa and St. András rheumatology hospital , company for public utility 2 Zala county hospital 02.11.N.T. male out-patient of 59 attended the rheumatologycal consulting hours in pain of both hips and the right lower limp Insted of prescribing routine medical examination an intuition indicates as good as a seemingly needless MR test MR test result: no hip-joints deformation shown in L.I., L.V., S.I.- II. vertebra signs of pathological changes can correspond to metastasis at the height of S.I , a stricture of the spain is definitive. A medical check-up in the department of internal medicine confirmes a pr. tumour at the lower part of the right lung 01.12. In the surgery of the neurological department the patient underwent hemilaminectomy decompression i.e. part of the tumour spreading towards the pelvic was removed too. 27.12 The first irradiation and cytostotic treatmen was applied. A rapid diagnosis can give the patient some more years. The not existing coxarthrosis could have never been cured by a routine medical examination.
19/b 63
A HAZAI GYAKORLATI KUTATÁSOK LEGFŐBB NEHÉZSÉGE Dr Csókay András Ph.D. Szobathely, Markusovszky Kórház, Magyarország A tapasztalat azt mutatja, hogy az elméleti jellegű tudományos kutatásokban a fő hátráltató tényező az anyagi erőforrások hiánya. Azokban a kutatásokban amelyek gyorsan átültethetők a gyakorlatba, belép gátlóként az emberi tényező. Így talán nem is kitalálni nehéz valami újat, hanem megcsinálni. A 2x2 ötté válik a viták során. Két megoldás mutatkozik előnyösnek: 1.elvinni külföldre és a kinti sikerek után vissza szivárogtatni. 2. Határterületi vizekre evezni és egy másik szakma segítségével, ahol igazán nem alkalmazható az eljárás, de mégis köze van hozzá valahogy elfogadtatni. Az előadásban példákkal illusztrálnánk a példátlan hazai gyakorlatot.
20 64
AZ EURÓPAI UNIÓS JOG ÉS POLITIKA ÚJ FEJLEMÉNYEINEK HATÁSA A PACIENSEK ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK HATÁROKON ÁTÍVELŐ MOBILITÁSÁRA Földes Mária Éva Ph.D. hallgató1, Földes Adalbert rendelésvezető ideggyógyász főorvos2 Közép-Európai Egyetem, Jogi Tanszék, Budapest, Magyarország1, Szállításügyi Minisztérium Szakkórháza, Nagyvárad, Románia2 Az Európai Unió egyre növekvő hatása az egészségügyi rendszerek szervezésére és a szolgáltatások igénybevételének feltételeire fontos következményekkel jár mind a páciensek és egészségügyi szolgáltatások területén dolgozók, mind pedig az egészségpolitikusok, társadalombiztosítási szakemberek és adminisztrátorok számára. Annak ellenére, hogy az egészségügyi ellátás szervezése hagyományosan a tagállamok csaknem kizárólagos illetőségébe volt sorolva, a piaci integráció elősegítését célzó Uniós intézmények egyre jobban korlátozzák az egyes államok cselekvési kompetenciáját ezen a területen. Az orvosi szolgáltatások és termékek határokon átívelő szabad választására és a betegmobilitásra vonatkozó Uniós szabályok különösen jól illusztrálják az EU hatását a tagállamok egészségügyi rendszereire. A dolgozat az európai közösségi jog és politika legújabb fejleményeit tárgyalja a határokon átívelő egészségügyi ellátás és a transznacionális páciensmobilitás terén, a bővített Európában. Különös figyelemmel az Európai Bíróság esetjoga által meghatározott szabályokra, a dolgozat azon feltételeket tárgyalja, amelyek között az Unió valamely tagállamában tartózkodási engedéllyel és egészségügyi biztosítással rendelkező személyek orvosi kezelésben részesülhetnek a többi tagállamban, a biztosító költségén. Végül pedig rámutatunk az Uniós fejlemények következményeire a 2004-ben csatlakozott közép-és kelet-európai tagállamokra nézve, különös tekintettel a magyarországi helyzetre.
21/a 65
CONSEQUENCES OF RECENT DEVELOPMENTS IN EUROPEAN UNION LAW AND POLICY FOR CROSS-BORDER MOBILITY OF PATIENTS AND HEALTH CARE SERVICES The increasing influence of the European Union on the organization, delivery and access to health care has recently become an intensely debated topic for patients, medical practitioners, health politicians, administrators, and social security experts. Although health care management and policy-making have traditionally constituted areas reserved for the almost exclusive competence of Member States, EU institutions promoting market integration have increasingly limited national authority in this field. European Union rules concerning crossborder/transnational movement of health services, goods and patients constitute a domain illustrating very well the increasing impact of the EU on health governance. This paper addresses the influence of recent European Community law and policy developments on access to cross-border health care and transnational patient mobility within the enlarged Europe. With particular focus on the rules established by the case-law of the European Court of Justice, the paper discusses the conditions under which EU residents can obtain medical treatment in other Member States, financed from public money by the country of insurance. Finally, it highlights the consequences of European-level developments for the new Member States of Central and Eastern Europe, with special attention to the Hungarian situation.
21/b 66
EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN Dr. Billo Kármen1, Billoné Jenei A.2 Európai Parlament, Brüsszel1, Budapest, Magyarország2 A 2000 márciusában, Lisszabonban ülésező Európai Tanács egy új és ambiciózus célt tűzött ki az Unió számára: az Uniót "a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává kell tenni, mely több és jobb munkahely teremtésével és nagyobb szociális kohézióval képessé válik a növekedés fenntartására”. Az Európai Unió területfejlesztési politikájának célja, hogy az EU összes régiójának fejlettségét egy szintre emelje, a legszegényebbek felzárkóztatásával, egyben az egész unió versenyképességének növelésével. Az Európai Tanács 2005 márciusában megerősítette a lisszaboni stratégia célkitűzéseit, megkövetelve, hogy az Unió mozgósítson minden közösségi forrást, ideértve a kohéziós politikát is. Az új és a régi tagállamok között tagadhatatlan az egészségügyi szakadék, előbbiek átlagosan a GDP 4,5%-át, míg az EU15-ök a GDP 8,5%-át költik az egészségügyi szektorra, és ez a szakadék a népesség egészségi állapotában is megmutatkozik. Az öregedő társadalom és népesség rossz egészségi állapota megkívánja, hogy az Unió lépéseket tegyen annak érdekében, hogy növekedjen a munkavállalók egészségesen eltöltött éveinek száma és a gazdasághoz való hozzájárulásuk minél tovább fennmaradjon. Ez közvetlen hatással bír a termelékenységre és a versenyképességre, így kapcsolódik a lisszaboni stratégiához. A másik oldalról megközelítve pedig lisszaboni stratégia megvalósulásának valós fokmérője a népesség egészségi állapota, hiszen a gazdasági hanyatlás, a társadalmi kirekesztettség és a környezetszennyezés hatásai közvetlenül megmutatkoznak rajta. Az egészségi állapot, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, a képzés és a foglalkoztatottság terén a régiók között fennálló különbségek csökkentését az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap finanszírozhatja. A strukturális alapok azonban nem pusztán finanszírozási források, hanem a beruházás által a gazdasági növekedés ösztönzésének eszközei. A 2007-13 közötti költségvetési időszakban Magyarország összesen 22.6 milliárd euró uniós forrásra jogosult, a történelmi lehetőség tehát adott a fejlesztés végrehajtásához. Ennek azonban előfeltétele, hogy az egészségügy prioritásait megfelelően tartalmazza a 2006 nyarán az Európai Bizottsághoz benyújtandó nemzeti stratégiai fejlesztési terv és a fejlesztési elképzelések ezzel összhangban, szülessenek meg. 22 67
ÁLTALÁNOS BETEGSÉGEK SZEMÉSZETI VONATKOZÁSAI IDŐSKORBAN Seres András Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest, Magyarország Az előadás célja azoknak a szemészeti betegségeknek az áttekintése, melyek időskorban a betegek látását általános betegség szövődményeként fenyegetik. Az ismertetés kiterjed a gyakori megbetegedések, mint például a diabetesz vagy a magas vérnyomás szemészeti vonzataira, említés történik továbbá a fontosabb gyógyszermellékhatásokról is. Az előadást ritka kórképek, esetek megemlítésével próbáljuk színesíteni: ezekben a kórállapotokban a diagnózis és a kezelés ritkaságuk, váratlanságuk miatt nehéz.
23/a 68
CONSEQUENCIES OF GENERAL DISORDERS IN ELDERLY András Seres Semmelweis University, Department of Ophthalmology, Budapest, Hungary The purpose of this presentation is to review the disorders, which threaten the vision in elderly as a consequence of general diseases. Methods: This review covers ophthalmologic consequences of frequent disorders like diabetes and hypertension, as well as to ophthalmologic side effects of frequently used medicines. We also include some rare cases: the diagnosis and the treatment can be quite difficult in these situations.
23/b 69
A RETINOPATHIA DIABETICA (RD) SZEMÉSZETI KEZELÉSÉNEK ESÉLYEI Süveges I. Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika, Budapest, Magyarország A retinopathia diabetica (RD) a diabetes mellitus súlyos szövődménye, amely az eseteknek mintegy 10 %-ban vaksággal végződik. A RD különböző stádiumaiban különböző szemészeti kezeléseket alkalmazhatunk. A kezdeti stádium (háttér retinopathia) nem igényel kezelést, de felhívja a figyelmet arra, hogy a patológiás folyamat a retinában elkezdődött. A preproliferativ stádiumban pancoagulatiot alkalmazhatunk laserrel, a proliferatív stádiumban pedig vitrectomiával távolíthatjuk el a proliferativ szövetet a szem belsejéből. A macula oedemája esetén fokális laser coagulatiot végezhetünk vagy lokális steroidot adhatunk, esetleg műtéttel igyekszünk a macula vizenyőjét megszüntetni. Mindezek a beavatkozások azonban csak ideig-óráig tartóztatják fel a folyamatot, még akkor is, ha a cukorháztartás rendezett. Súlyos RD-ban azonban még a nagyon jól beállított vércukorszint sem képes megelőzni a progressziót. Ezért a prevenció a legfontosabb, már a diabetes mellitus kezdetén normoglykémiára való törekvés az elsődleges gyógymód a RD kezelésében is.
24/a 70
CHANCE OF OPHTHALMOLOGICAL TREATMENT IN DIABETIC RETINOPATHY Süveges I. Diabetic retinopathy (DR) is a serious complication of diabetes mellitus which in 10 % of cases can be ended with blindness. In different stages of DR different therapies can be used. In early stage (background retinopathy) no ophthalmological treatment is necessary but call attention to the pathological process in retina. In preproliferative stage a laser pancoagulation can be used, in proliferative stage a vitrectomy can be carried out to remove the fibrovascular proliferation from the bulb. In cases of macular oedema a focal laser coagulation or intraocular steroid injection can be done. All these treatments can stop the progression of the DR for a short time when normoglycemia exists. For advanced retinopathy, however, even the most rigorous control of blood glucose may not prevent progression. For this reason the most important is the prevention, also in the treatment of DR most important factor is glucose control already from the beginning of the disease.
24/b 71
MAKULADEGENERÁCIÓ IDŐS KORBAN: A MEGELŐZÉS LEHETŐSÉGEI Papp András Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika, Budapest, Magyarország Az időskori makuladegeneráció a fejlett országokban a vakság egyik vezető oka. Az előadás célja a betegség pathogenezisének és rizikótényezőinek ismertetése valamint a betegség megelőzési lehetőségeinek bemutatása.
25/a 72
AGE - RELATED MACULAR DEGENERATION: THE POSSIBILITIES OF PREVENTION Papp András Semmelweis University, Dept. of Ophthalmology, Budapest, Hungary Age–related macular degeneration is one of the leading causes of blindness in the developed countries. The aim of the presentation is to demonstrate the pathogenesis, risk factors and the prevention strategies of the disease.
25/b 73
KEZELÉSI LEHETŐSÉGEK MAKULADEGENERÁCIÓ ELŐREHALADOTT FORMÁIBAN Pregun Tamás Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika, Budapest, Magyarország A fejlett országokban a 60 év feletti lakosság körében az időskori macula degeneráció a visszafordíthatatlan, súlyos látásromlás leggyakoribb oka. A betegség subretinalis érújdonképződéssel járó, a látást leginkább fenyegető formái két éven belül a centrális látás elvesztéséhez vezetnek. Az előadás a subretinalis érújdonképződések hagyományos lézeres kezelési módja mellett bemutatja a photodynamiás therápiával szerzett tapasztalatokat, valamint a betegség sebészi kezelésének lehetőségeit. A szerző elemzi a legújabb therápiás stratégia, az angiogenesis gyógyszeres
26/a 74
THERAPEUTIC OPTIONS IN ADVANCED STAGES OF AGERELATED MACULAR DEGENERATION Pregun Tamás Department of Ophthalmology Semmelweis University, Budapest, Hungary Age-related macular degeneration is the leading cause of severe, irreversible loss of vision in people 60 years of age and older in the developed countries. Subretinal neovascularisation is the most agressive form of the disease usually leading to loss of central vision within two years in the affected patients. Besides traditional laser photocoagulation, experiencies with photodynamic therapy and surgical treatment of the disease will be demonstrated. Modalities of new therapeutic strategy using antiangiogenic agents via blocking activity of vascular endothelial growth factor(VEGF) will be also discussed.
26/b 75
AZ ORVOS – BETEG INTERAKCIÓ SZEREPE A FOGÁSZATBAN Székely Melinda, Fazakas Zita Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem, Marosvásárhely, Románia Bevezetés: A személyközpontú megközelítés hozzájárult az orvos-beteg kapcsolat huszadik századi újraértelmezéséhez. Ennek ellenére előfordulhat, hogy a fogorvos nem veszi figyelembe a páciens érzelmi állapotát, szégyenérzetét, bűntudatát, vagy félelmét, mert csak a fizikai funkciózavar diagnosztizálására és kezelésére összpontosít. Célkitűzés: A fogorvos-páciens interakció kutatása egy viszonylag kisebb romániai magyar populáción. Anyag és módszer: A felmérésben a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem elsőéves hallgatói vettek részt: 146 fő (102 nő és 44 férfi). Jelen tanulmány a nemzetközi irodalomban használt DBS (Dental Beliefs Survey) kérdőíves felmérésen alapszik, amit a hallgatók névtelenül töltöttek ki. A kérdőív a beteg szubjektív véleményét méri a fogorvos magatartásával és fogászati kezeléssel kapcsolatban. A mérőskálával nyert adatok számítógépes programmal dolgoztuk fel. Eredmények: A fogorvostanhallgatók csoportjában találtuk a legalacsonyabb DBS skála értéket 33,71±7,96. Az orvostanhallgatók (44±9,55) valamint a gyógyszerész hallgatók (40,47±10,95) szignifikánsan magasabb (P<0,001) értéket mutattak, ami az elégedetlenségüket tükrözi. Jelen vizsgálatban a nemek közötti eltérés nem szignifikáns. Következtetések: A páciensek elégedettségét, amely meghatározója lehet az orvosválasztásnak, jelentős részben a megfelelő kommunikáció és a fogorvos empátiás magatartása határozza meg. Kedvezőbb eredményeink a fogorvostanhallgatók esetében, a pályaválasztást is befolyásoló, pozitív fogászati élmények hatását tükrözi. A hatékony orvos-beteg interakciót az erdélyi fogászati ellátás körülményei között elsősorban a fogorvosok túlterheltsége és a páciensek kezelésére fordítható idő korlátozottsága zavarja meg.
27/a 76
THE ROLE OF DOCTOR-PATIENT INTERACTION IN DENTISTRY Székely Melinda, Fazakas Zita University of Medicine and Pharmacy, Targu-Mures, Romania. Introduction: The person centred approach has been contributed to the reconsideration of the doctor-patient relationship of the 20th century. Although it may happen that the dentist does not take into consideration the patient’s emotional state, feeling of shame, sense of guilt or fear, because the focus is oriented only upon the diagnosis of physical dysfunction and the treatment. Aim: To study the doctor-patient interaction on a relatively small Hungarian population from Romania. Material and method: The survey included 1st year students of the University of Medicine and Pharmacy of Targu-Mures: 146 subject (102 female and 44 male). This study is based on the DBS (Dental Beliefs Survey) questionnaire, used in the international literature, which have been completed anonymously by the students. The questionnaire measures the patient’s subjective opinion regarding the dentist’s behaviour and the dental treatment. The obtained data were processed by computer programme. Results: We found the lowest DBS values for dental students 33,71±7,96. Medical students (44±9,55) and pharmacy students (40,47±10,95) presented significantly higher values (p<0,001), which show their discomfort. In present survey the difference between genders is insignificant. Conclusion: The patients’ satisfaction, which can determine the choice of the dentist, is obtained mostly through the appropriate communication and emphatic behaviour of the dentist. Our favourable results in case of dental students reflects their positive dental experience, which has probably influenced their choice of carrier. The efficient doctor-patient interaction, in the circumstances of the Transylvanian dental care, is disturbed by the crowded schedule of dentists and the limited time which can be spent with a patient.
27/b 77
JELENTHET-E KOCKÁZATOT KORASZÜLÉSRE A LOKALIZÁLT PARODONTITISZ? Radnai Márta1, Gorzó1 István, Urbán Edit2, Eller József3, Novák Tibor4, Pál Attila4 Szegedi Tudományegyetem, ÁOK, 1Fogorvostudományi Szak, 2Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézet, 3Orvosi Informatikai Intézet, 4Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Szeged, Magyarország Az utóbbi években számos tanulmány mutatott összefüggést a fogágybetegség és a koraszülés között. Vizsgálatunk célja volt kideríteni, kimutatható-e összefüggés az anya kezdeti lokalizált fogágybetegsége és a koraszülés között Magyarországon. Anyag és módszer: Az eset-kontroll vizsgálatba 161 egészséges nőt (átlagos életkor 27,6 év) vontunk be, és a szülés adatait összevetettük a parodontológiai állapottal. Koraszülésnek tekintettük az esetet, ha a terhesség alatt fenyegető koraszülés lépett fel, a szülés a 37. hét előtt történt, és/vagy az újszülött súlya kisebb volt 2500gramnál. A kontrolcsoportba kerültek azok, akik a 37. hét után szültek és az újszülött súlya nagyobb volt 2500 grammnál. Részletes parodontológiai státuszt vettünk fel a szülést követő három napon belül. Megvizsgáltuk a plakk mennyiségét, a fogkő előfordulását, szondázási mélységet, és a szondázásra fellépő ínyvérzés gyakoriságát. Korai lokalizált fogágybetegségnek tekintettük azt az állapotot, amikor legalább egy helyen ≥4mm szondázási mélység fordult elő és a fogak ≥50%-a mellett vérzés jelentkezett szondázásra. Eredmények: Az anya fogágybetegsége és a koraszülés között szignifikáns összefüggést találtunk. Az újszülöttek átlagos súlya a parodontitisz csoportban (2834,5 gramm) szignifikánsan kisebb volt (p=0,004), mint a kontrollok (3180,3gram) esetében. Regressziós analízis alapján a korai fogágybetegség fennállása esetében a koraszülés esélye 3,2-szer nagyobb, mint amikor a fogágy egészséges. Megbeszélés: A vizsgálat alapján további bizonyítékot találtunk, hogy az anya terhesség alatti fogágybetegsége és a koraszülés lehetséges összefüggésére.
28/a 78
MAY THE LOCALIZED PERIODONTITIS BE A RISK FACTOR FOR PRETERM BIRTH? Radnai, Márta1, Gorzó, István1, Urbán, Edit2, Eller, József3, Novák, Tibor4, Pál, Attila4 1Department of Dentistry and Oral Surgery, 2Institute of Clinical Microbiology and Diagnostic, 3Department of Medical Informatics, 4Department of Obstetrics and Gynaecology, Faculty of Medicine, University of Szeged, Hungary Recently a great number of publications described a relationship between periodontitis and preterm birth. The aim of the present study was to examine if there might be an association between initial localized periodontitis of the pregnant women and preterm birth in Hungary. Material and Methods: In total 161 healthy women (mean age 27.6ys) were included in this case-control study, whose periodontal status was compared with the data of delivery. Preterm birth was defined if the patient had a threatening premature labor during pregnancy, or spontaneous preterm labor (before 37th weeks), and/or if the weight of the newborn was less then 2500g. In the control group women had delivery after 37th gestational week and the weight of the newborn was ≥2500g. Detailed periodontal status was taken, including plaque index, calculus frequency, probing depth, bleeding on probing, within three days after delivery. Initial localized periodontitis was defined, if the patient had ≥4mm probing depth at least at one site and bleeding on probing occurred at ≥50% of the teeth. Results: A significant association was found between the weight of the newborns and the periodontitis of the mother. Weight of the newborns in the periodontitis group (2834.5g) was significantly less (p = 0.004) than in the group of mothers without periodontitis (3180.3g). According to the result of the multivariate logistic regression mothers with early periodontitis had 3.32 x greater odds of preterm delivery or low birth weight, than did women with healthy periodontitis. Conclusion: The results of the study gave a further evidence, that the already the localized periodontitis of the pregnant woman may be a risk factor for preterm birth.
28/b 79
ECTO-MESENCHYMALIS KÖLCSÖNHATÁSOK A HUMÁN MAGZATI MANIBULA OSTEOGENETIKUS FOLYAMATAIBAN Gogolak Hrubecz Edit Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Anatómia és Fejlődéstani Tanszék, Marosvásárhely, Románia A mandibula fejlődése a magzati korban szakaszosan bekövetkező (lépcsőszerűen haladó) epithelio-mezenchymalis kölcsönhatások egyik meggyőző példája. Az elemi szájüreg (a stomodeum) ectodermalis eredetű hámja a mesenchyma inductiv hatására átalakul, egyrészt a fogléc származékaivá másrészt nyálmirigyek alkotó elemeivé differenciálódik. A mandibula a magzati branchiogen (kopoltyúívből származó) koponyához tartozik, a Meckel porc (Mp) körül csontosodik desmalis alapon, az állkapocs mezodermalis vázaként fennmarad a késői magzati korban is. Hat vetélt 15-26 cm vertex-calx distantiajú humán magzat ioncserélő gyantával (EDTA) decalcinált koponyáján készített frontalis sorozatmetszeteit klasszikus (HE, orcein ezüstimpregnació, trichrom) és immunhisztokémiai (vimentin, citokeratin) módszerekkel feldolgoztuk. A többrétegű, többszörösen redőzött hám alatti szivacsos csontszövetben laza szerkezetű mezenchymába burkolt ér-idegköteg 15 cm vertex-calx distantiajú magzatnál figyelhető meg. Az örlőfogak fogtelepei, zománcszervei medialis és lateralis irányba tolják a Mp maradványait. A Mp rostos (argirofil, orceinofil), perichondralis köpenye szerepet játszik a mandibula osteogenézisében valamint a Mp szomszédságában található sublingualis és submandibularis mirigyacinusok differenciálódásában. A Mp distalis darabjai a medianvonalban ossicula mentaliak formájában fennmaradnak (26 cm vertex-calx distantiajú magzat). A Mp hosszantartó jelenléte a késői magzati korban (16-25 gestaciós hét periódusában) a mandibula osteogenetikus folyamataiban és a hozzátársuló másodlagos histogenezisében mint a fogképződés és a nyálmirigyek morfogenezise elsődleges inductiv tényező.
29 80
A GYÓGYSZERKÖLTSÉGVETÉS ÉS ÁRTÁMOGATÁS GONDJAI AZ EURÓPAI UNIÓBA TÖRTÉNŐ BELÉPÉS KAPCSÁN Dr. Kerpel-Fronius Sándor Semmelweis Egyetem, Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet, Budapest, Magyarország Az EU-ban a gyógyszerek forgalombahozatali engedélyezése részletesen szabályozott. Csak olyan gyógyszerek kerülhetnek az EU piacára, melyek ezeknek a feltételeknek maradéktalanul eleget tesznek. Az egységesített eljárás biztosítja a lakosok biztonságát és az áruk szabad áramlását az EU-n belül. Ezzel szemben a gyógyszerek árképzésének és ártámogatásának szabályozása nemzeti hatáskörben marad, az ún. transzparencia direktíva csak az alkalmazott eljárás átláthatóságát és időbeni lefutását szabályozza. Ha a forgalmazó egy gyógyszert az ország piacára kíván helyezni, akkor a fenti direktívák értelmében forgalombahozatali engedélyt kell adni, amennyiben a gyógyszer haszonkockázat aránya, minősége és dokumentációja megfelel az előírásoknak, továbbá záros határidőn belül döntést kell hozni a gyógyszer áráról, és esetleges támogatásának mértékéről. Az újonnan belépő országokban e két direktíva kötelező alkalmazása alapjaiban alakítja át az orvos gyógyszeralkalmazási lehetőségeit. Számos olyan olcsó, hazai gyártású gyógyszert kell kivonni a forgalomból, melyek nem tesznek eleget a követelményeknek. Ezzel párhuzamosan gyorsan bővül azon drágább gyógyszerek köre, melyeket a külföldi cégek hoznak fogalomba a belépő állam korábban zártabb piacán. E két folyamat együttes hatása robbanásszerűen megemeli az ország gyógyszerkiadásait. A gyógyszeralkalmazás korábbi centralizált korlátozó módszerei nem használhatók tovább, a gyógyszerfelhasználás szabályozása áttevődik a gyógyszeripar, a köztes felhasználó orvos és gyógyszerész, valamint a végső felhasználó beteg oldalára. A számos szabályozó mechanizmus sokszor meggondolatlan együttes alkalmazása súlyos korlátozást és rengeteg bizonytalanságot jelent a gyakorló orvos számára, melyeket figyelembe kell vennie a betegek gyógyszerelésének kialakításakor. Sok esetben a korlátozások gyakorlatilag lehetetlené teszik a bizonyíték alapú gyógyszerterápia kialakítását. Az előadás során az orvosokat érintő szabályozó módszereket és ezek hatásait kívánja a szerző gyakorlati példákon bemutatni és elemezni.
30 81
GYÓGYSZERÉSZI DIABETES PREVENCIÓ EREDMÉNYEI Samu Antal Magángyógyszerészek Országos Szövetsége, Budapest, Magyarország Hosszú előkészítő munka után a nemzetközi gyógyszerészi kognitív szolgáltatások gyakorlatában már polgárjogot nyert – elsősorban a jelentős betegpopulációt érintő krónikus megbetegedésekre fókuszálva – gyógyszerészi prevenciós (edukációs) tevékenység indult 2005. november 14-én Magyarországon a diabetes gondozás területén. Az előadás az egy éves modell-kísérlet első harmada – több mint 10.000 vércukormérés – adatainak feldolgozásával tájékoztatást ad a program elindítása óta eltelt időszak történéseiről, az aktuális helyzetről és a közeljövő feladatairól.
31 82
A KORSZERŰ GYÓGYSZERTERÁPIA HELYE A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYBEN Balázsné Dr. Molnár Borbála intézeti vezető főgyógyszerész Országos Gyógyintézeti Központ, Budapest, Magyarország A gyógyszerkészítmények speciális engedéllyel rendelkező készítmények, hiszen a kormány garanciát vállal a minőségért, azaz a minőségi ellátásért, mely magában foglalja az engedélyezést, a gyártást és a felhasználást. A minőség biztosítása állami garancia révén valósul meg, mely védi a beteget, az orvost és a gyógyszerészt. Ez az egész világon így működik, Magyarországon is. A gyógyszerkészítmények közforgalmú és kórházi gyógyszertárakból juthatnak a betegekhez, illetve a klinikumba. Ezen kívül az állam határozza meg a készítmények árait - kivéve az OTC készítményeknél, melyeket a piac szabályoz - és a támogatott készítményeknél a támogatást. A korszerű gyógyszerellátás szerves része az egészségügyi rendszernek. Az előadásban kitérek az új gyógyszerek, innovatív gyógyszerkészítmények piacra kerülésére, az informatika szerepére a 21. században, valamint a nagy kihívásra a humángenom kérdésére, valamint a gyógyszerészek feladataira: - Aktív közreműködés a gyógyszeres terápiában. - A gyógyszerek hatékonyságának és költséghatékonyságának értékelése. - Gyógyszerelési problémák felismerése és megoldása. - Hatékony kommunikáció az orvosokkal és az egészségügyi személyzettel. - Az orvosi és a technikai-tudományos irodalomban való jártasság. - A gyógyszerészeti információs rendszerek ismerete. - Hatékony válaszadás a felmerülő kérdésekre. - Cselekvő közreműködés a betegek hatékony gyógyszerelésében. - A gyógyszerek biztonságos és gazdaságos alkalmazása. - Klinikai gyógyszervizsgálatokban való részvétel, azok koordinálása. A gyógyszerészek mind a fekvőbeteg gyógyintézetekben, mind az alapellátásban aktív részesei a betegek gyógyításának a gyógyszerellátás területén. Legfontosabb tényező azonban az egészséges életmódra nevelés, a prevenció, a korszerű diagnosztika és korszerű terápia összhangja. Mindehhez a gyógyszerész információadással és a gyógyszerészi szerep felértékelődésével járul hozzá a 21. században.
32 83
A REPRODUKTÍV MEDICINA ÉS AZ EMBER TÁRSADALMI REPRODUKCIÓJÁNAK FUNKCIÓJA A HUMÁNTŐKE VAGYON VESZTESÉGEK CSÖKKENTÉSÉBEN Prof. Dr. Drávucz Sándor CSc. MBA Szent István Egyetem Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet, Budapest, Magyarország Az ember biológiai reprodukciója szigorúan szabályozott mikro- és makro környezetet igényel. A biológiai reprodukció kontinuitása az ember társadalmi reprodukciójában, környezeti feltételeinek szabályozottságában jelenik meg. Az utóbbi szabályozottsága komparativitásában alacsonyabb fokú, az emberi tőkebefektetések, morbiditás és mortalitás okozta veszteségei jelentősek, Magyarországon rendkívül magasak. A biológiai és a társadalmi reprodukció interdiszciplinaritásban, rendszerszemléletű intervencióban megfogalmazott és szervezett beavatkozást igényel ahhoz, hogy a populáció biológia reprodukciójára fordított erőfeszítések a lazán szabályozott, inadaptív társadalmi organizációban, az ökológiailag károsodott természeti környezetben ne vesszenek kárba. A reprodukció mindkét fázisban a társadalom humántőke vagyonának potenciális, később de facto veszteségei, tetemesek és kvantifikálhatók. A korszerű, a primer és secunder prevenciót összekapcsoló szemlélettel lehet csak eredményesen és hatékonyan beavatkozni az emberi tőke megóvásának folyamatába. Több évtizedes kutatómunka eredményei azt mutatják, hogy a biológiai és a társadalmi reprodukció olyan szervezett, összehangolt beavatkozást igényel, amely nélkül a társadalom humántőke vagyonának veszteségei hosszútávon sem mérsékelhetőek, jóllehet a piaci viszonyokban a gazdasági növekedés elsődleges feltétele a humántőke vagyon megóvása és fejlesztése.
33 84
A KORASZÜLÉS TERÁPIÁJA ÉS A JÖVŐ PERSPEKTÍVÁI Falkay György Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézet, Szeged, Magyarország A 37. terhességi hét előtt bekövetkező ritmusos méh összehúzódás kialakulását korai fájástevékenységnek, amennyiben ez a magzat megszületését eredményezi, koraszülésnek nevezzük. Gyakorisága 6-16 %, mely népegészségügyi jelentőséggel bír. Az újszülött halálozás 60-80 %-a a koraszülöttek közül kerül ki. Az alkalmazott gyógyszeres terápia (tokolízis) ellenére az epidemiológiai paraméterek nem javulnak. Az eddiginél hatásosabb gyógyszer(ek) kifejlesztése a kísérletes reprodukciós farmakológiai kutatások nagy kihívása. A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerhatástani Intézetében folyó preklinikai kutatások célja a terhes uterusz kontraktilitását szabályozó mechanizmusok feltárása és az erre épülő új potenciális tokolitikumok kifejlesztése. A vázolt népegészségügyi probléma megoldását szolgálhatják legújabb kutatási eredményeink.
34 85
A BIOLÓGIAI ÓRÁTÓL A KRONO-KEMOTERÁPIÁIG Trestyánszky Zoltán DE OEC Egyetemi Gyógyszertár, Debrecen, Magyarország Az élettani, biofizikai és biokémiai változások napi ritmusokat mutatnak, amelyek szinkronban vannak az egyén alvási, illetve aktivitási ciklusával. A megfigyelt ritmusok általában két csoportba sorolhatóak. Az első csoportba tartoznak azok a ritmusok, amelyeknek csúcsa nappalra esik, és az egyén aktivitási fázisával függnek össze; a testhőmérséklet, a mentális és a fizikai, a gyomor-bélrendszeri tevékenységek, a vérnyomás és a szívfrekvencia, továbbá az adrenalin (epinefrin) termelése. A második csoport, amelyben a ritmusok csúcsa az éjjeli alvás idejére esik, több hormon termelését foglalja magában ilyen pl. a növekedési hormon, a kortizol és a melatonin. A circadian ritmus szabályozásának a központja emlősökben a hypotalamus suprachiosmaticus magvaiban található, mely mintegy pacemaker működik. A biológiai óra elősegíti a szervezet ergotóp tevékenységeit (aktív fázis) és elválasztja azokat a trofotróp (inaktív) tevékenységektől. A kronofarmakológia, kronokinetika, kronofarmakodinámia, illetve a kronesztézia területén elért eredményeket a kronoterápia ültetheti át a mindennapi orvosi gyakorlatba. A kronoterápia célkitűzése az, hogy a beteg szervezetébe a gyógyszereket olyan időpontban juttassuk be, amikor azok hatása a legkedvezőbb, kinetikája optimális és mellékhatásai a legcsekélyebbek. Ezek a törekvések különös jelentőséggel bírnak az onkológia területén az egyes tumorok kemoterápiájának megtervezése, illetve kivitelezése során. Bizonyítottnak tekinthető, hogy a legtöbb széles körben alkalmazott citosztatikummal szemben kronotolerancia figyelhető meg, s várható, hogy a kronofarmakológia eredményei a kronoterápia által megerősítést nyernek. Különösen biztatóak az eredmények a platina-, illetve a fluoro-pirimidin származékok esetében , de az újabb vegyületekkel (docetaxel, vinorelbin, irinotecan, TNF-alfa) is folynak humán vizsgálatok, melyekről előadásomban kívánok rövid áttekintést nyújtani.
35 86
OVARIUM DAGANAT CYTOSTATICUS KEZELÉSÉT KÖVETŐEN KIALAKULT CENTRÁLIS PONTIN MYELINOLYSIS SYNDROMA Sikter Márta1, Ender Ferenc2, Pápai Zsuzsanna1 1Országos Gyógyintézeti Központ Onkológiai Osztály, 2Országos Gyógyintézeti Központ Sebészeti Osztály, Budapest, Magyarország Bevezetés: N.M.-né 58 éves nőbeteg távolabbi anamnaesisében hypertonia betegség miatti kezelés szerepel. Étkezést követő hasi panaszok miatti kivizsgálás carcinosis peritonei lehetőségét vetette fel. Beteganyag és módszerek: Carcinosis peritonei, ascites miatt UH vezérelt biopsia történt peritoneumon levő nodulusból, szövettani eredmény bizonytalansága miatt Intézetünk sebészeti osztályán exploratiot végeztek. Műtét során kiterjedt carcinosisnak megfelelő elváltozást találtak, szövettani mintavétel a nyagycsepleszből történt. Szövetten: immunfenotipus alapján ovarialis eredet valószínű. Osztályunkra történő átvételekor fizikális státuszából kiemelhető: med.lap. hege, hasban kevés ascites kopogtatható, duodenalis tápszonda. Szövettani lelet alapján CAP protokoll szerinti kezelést kapott, friss műtéti statusra való tekintettel csökkent dózisban (800 mg CPA, 80 mg epiADM, 80 mg DDP). Mobilizálásra, tápszonda megszüntetés miatt Sebészeti osztáylon történt observatio. Kezelést követő 18. napon pancytopenia alakult ki, leukopeniája 2 a 48 ME Neupogen hatására rendeződött, mérsékelt anaemia és thrombopenia pótlást nem igényelt. Kezelését követő 21. napon került osztályunkra ismét felvételre, amikor a berteg somnolens volt, labor paraméterei között hyponatraemiát észleltünk (Na: 126 mmol/l). Neurológiai statusára való tekintettel neurológus konzílium történt: met. Cerebri ill. acut vascularis történés lehetősége merült fel a beteg állapotának hátterében. Felvételét követő 3. napra se Na szintjét rendeztük. Acut koponya CT vizsgálat negatív eredményt adott, MRI vizsgálat a felmerült meningitis carcinoma lehetőségét nem támasztotta alá. Infectologus konzílium történt meningitis illetve encephalitis gyanúja miatt. Lumbal punctiora már nem került sor, mivel a beteg exitált. Boncolás során tumort kimutatni nem tudtak. Encephalitis gyanúja miatt agy boncolást kérték az OPNI-ban. Szövettani lelet: Centralis pontin myelinolysis, ez a kórkép akkor jön létre, ha a betegnél súlyos hyponatraemia áll fenn, és ezt az állapotot túl gyorsan korrigálják, a thalamusban, hypothalamusban és az agytörzsben subependimálisan látott súlyos idegsejtpusztulás, melyet glisosi kísér, inkább toxicus ártalom következményének látszik. Következtetés: A betegnél létrejött neurológiai tünetegyüttes felhívja a figyelmet a hyponatraemia illetve ennek lassú korrekciójának fontosságára, valamint az alkalmazott platina kezelés neurológiai toxicitására. Jelen esetben e két körülmény együttes fennállása vezethetett a beteg halálához.
36 87
GYÓGYSZER VAGY ÉTRENDKIEGÉSZÍTŐ? KORREKT GYÓGYNÖVÉNY ALKALMAZÁS ÉS VISSZAÉLÉSEK MAGYARORSZÁGON Szendrei Kálmán Szegedi Tudományegyetem, Farmakognóziai Intézet, Szeged, Magyarország A közvetlenül vagy közvetve a természetből származó gyógyszermolekulák száma és szerepe a korszerű terápiában ma is jelentős. Egyre nő azoknak a gyógynövényekből előállított koncentrátumoknak a választéka is Magyarországon, amelyeket szintén gyógyszerként regisztrálnak és elsősorban külföldi gyártóktól származnak. Ezen kívül többszáz gyógynövény tea és iparilag feldolgozott készítmény került forgalomba az elmúlt húsz évben az ugynevezett gyógyhatású készítmény kategóriában. Ezeknek a termékeknek a forgalma világviszonylatban is és nálunk is folyamatosan növekszik; egyes gyógynövény-készítményeké messze meghaladja az átlagos gyógyszer-forgalom növekedését. A világ gazdaságilag fejlett országaiban végzett piacelemzések mindenütt folyamatosan növekvő tendenciát jeleznek a fejlett lakosság körében. Különösen az úgynevezett civilizációs, életmód- és életkorfüggő kórképekben magas (országtól és kórképtől függően 20-60%) azoknak a betegeknek az aránya, akik különböző kiegészítő (complementary), vagy helyettesítő (alternatív) terápiás eszközökhöz, gyógyeljárásokhoz folyamodnak az orvos tudtával, vagy anélkül. Hazai felmérések és személyes tapasztalat alapján biztosnak tűnik, hogy a helyzet nálunk is hasonló. A korábban már idejétmúltnak tekintett szájról-szájra való gyógyszerterjesztés új reneszánszát éli, jelentős kétes értékű szerepet vállal ebben a mai média minden ága. A „100%osan biztos, és teljesen ártalmatlan, mert természetes szerek” száma, választéka folyamatosan emelkedik és ma már olyan alkalmazásokra is kiterjed, amelyek szigorúan orvosi és gyógyszerészi közreműködést igényelnének. Újabb gondokat okoznak az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatban tapasztalható szakszerűtlenségek, visszaélések.
37 88
AZ ARS MEDICA GYÓGYSZERKINCSE Péter H. Mária, Péter Mihály Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Románia Lencsés György (1530-1593) Ars Medica néven ismert orvosló könyve a XVI.századi erdélyi kódex irodalom egyik kimagasló értékű alkotása. A marosvásárhelyi Teleki Téka őrzi mind az eredeti (1577 k), mind a XVIII.századi (1757) másolati példányt. Ez az első magyar nyelvű munka, amely korának tudományos színvonalán az emberi test egészének betegségeit és azok gyógykezelését ismerteti. A 940 oldalas kézirat 6 részre tagolódik. A legterjedelmesebb az I.rész, amely az Emberi testnek betegségeiről való orvosságok címet viseli. A felsorolt tüneteket, tünetcsoportokat okai, jelei, orvosságok, eledelek, tanulságok rendszerben mutatja be. Latinul csak a diagnózisokat ismerteti. A második rész a Testnek ékesítésére való orvosságok kérdésével foglalkozik. A harmadik rész címe: Forróságokról avagy hideg lelésről valók. Ebben a fejezetben a lázas állapotokról, a fertőző betegségekről és kezelésükről van szó. A negyedik és az ötödik részben felsorolt betegségek a „kézzel való gyógyítás” hatáskörébe tartoznak. Ezeket a Dagadásokról és annak sebeiról valók, illetve Fegyver avagy egyéb mia leth sebekről. És csiontbeli nyavalyákról címen tárgyalja. A hatodik rész Mérges Állatoknak megh marásáról, és egyéb mérges dolgoknak ártalmi ellen címen növényi, állati és ásványi eredetű mérgezésekkel és azok ellenszereivel foglakozik.Egy adott betegség vagy tünet kezelésére több orvosságot ír elő. Az ajánlott orvosságok nagy része növényi, de gyakran állati vagy ásványi eredetű. Több mint 1100 növényt ajánl a különböző tünetek kezelésére. Az ásványi anyagokat rendszerint növényi komponensekhez keverve javasolja. Az állati eredetűek gyakran vívőanyagként is szerepelnek. Ajánlott orvosságai hasznos, közömbös és káros csoportokba sorolhatók. Kora szokásainak megfelelően dominál a polipragmasia. Az Ars Medica mintegy 360 évig elfeledve lappangott, majd Gulyás György (1873-1948) a Teleki Téka őre hívta fel e munkára Varjas Béla (1911-1985) figyelmét, akinek betűhű átírásában, alapos bevezető tanulmánnyal az Erdélyi Tudományos Intézet Kolozsvárt 1943-ban adta ki. Elektronikusan 1993-ban és 2000-ben Szabó T. Attila adta ki. Az egyetemes magyar tudománytörténet, az orvos- és gyógyszerészettörténet, az orvos-botanika és a nyelvtörténet szempontjából az Ars Medica felbecsülhetelen értékű mű. 38 89
VIDEOFILM TEVA Magyarország Rt., Budapest, Magyarország
39 90
A KOSZORÚÉRBETEGSÉG PRIMER ÉS SECUNDER PREVENCIÓJA STATIN TERÁPIÁVAL Prof. Dr. Császár Albert OGYK, Budapest, Magyarország
40 91
MAGAS CV. RIZIKÓVAL RENDELKEZŐ HYPERTÓNIÁS BETEGEK KEZELÉSE ACE-GÁTLÓVAL ÉS CA-CSATORNA BLOKKOLÓVAL Prof. Dr. Kékes Ede OGYK, Budapest, Magyarország
41 92
GYERMEKKORI MALIGNUS BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE Oláh Éva Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Gyermekklinika A gyermekkori rosszindulatú betegségek incidenciája: 15-16/100 000 14 év alatti gyermek. Jóllehet a betegségek abszolút száma nem nagy, azok második helyen állnak a balesetek mögött a haláloki statisztikában. A terápiás eredmények jelentős javulása ellenére a betegek 25-30%-át terápiával dacoló alapfolyamat vagy a terápia súlyos toxikus mellékhatásai miatt ugyanis ma is elveszítjük. Ezért a korszerű orvostudomány célja a prevenció: a daganatos morbiditás és mortalitás csökkentése, a túlélők számának növelése és a túlélők életminőségének javítása. Mindez a daganatok elsődleges, másodlagos és harmadlagos prevenciójával érhető el. Az elsődleges megelőzés lényege a betegséghez vezető patogenetikai történések megakadályozása: a betegségért, vagy a betegségre való hajlamért felelős genetikai eltérések korai kimutatása, a provokáló káros környezeti tényezők (karcinogének) eliminálása és a kemoprevenció. Az emelkedett tumorkockázattal járó örökletes betegségek között az egy génpár által meghatározott betegségekre, a konstitúcionális kromoszómaeltérésekre, az örökölt tumor szuppresszor génmutációkra, a kromoszóma törékenységgel járó szindrómákra és immundeficienciákra kell figyelmet fordítanunk. A gyermekek örökletes rákhajlamának kimutatása etikai gondokat is felvet. A rákkeltő környezeti tényezők között a peszticidek, az irradiáció, az ionizáló sugárzás, jódhiány, UV sugárzás, a H.pylori infekció és vírusinfekciók (EBV, hepatitis B és C), valamint a táplálkozás és diéta szerepét kell kiemelnünk. A kemoprevenció (antioxidásnok, hormonok, retinsav alkalmazása stb.) is egyre kiterjedtebb alkalmazást nyer a primer prevencióban. A szekunder prevenciót, a betegség korai stádiumban való felismerését, a kibontakozás megakadályozását a szűrővizsgálatok és a korai diagnózis szolgálja. Ez mindennapi gyermekgyógyászati gyógyító munkánk része: az alapos fizikális vizsgálat s a nem specifikus tünetek helyes értékelése teszi lehetővé, hogy minden beteg időben specialistához jusson. Az ily módon időben beindított adekvát kezelés már a tercier prevenció, a progresszió megakadályozásának eszköze.
42 93
A XXI. SZÁZAD DIAGNOSZTIKUS ÉS THERÁPIÁS KIHÍVÁSAI A KLINIKAI GENETIKÁBAN Prof. Dr. László Aranka Szegedi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinika, Szeged, Magyarország Kifejlesztett diagnosztikus módszerek: quantitatív aminosav analyzeres analysis MS/MS mass tandem spectrometria: (35 kórkép diagnosisa: a rövid-, közép-és hosszúláncú zsírsavak beta-oxidációs defektusok metabolitjainak acylcarnitin formái , aminoaciduriák , organikus aciduriák metabolit kimutatása Túri S, Karg E. Saját esetek rövid bemutatása: MSUD defektus, fumáraciduria, MCAD (C8-C10) (középláncú acyl-CoA-dehydrogenase defektus) 3 eset Rövid-, és közép- és hosszúláncú zsírsavak quantitatív analysise VLCFA (igen hosszúláncú zsírsavak defektusai: chondrodysplasia punctata Molekuláris genetikai mutatios analysis: G1PUT=galactose-1-PO4 uridyl – transferase génben Q188R(főmutatio), K381, Duarte varians N314D, G1391A Galactokinase (GK) founder mutatio detektálása roma populatioban (P28T=prolin-treonincsere a 28-as kodonban) Kalaydjieva L, László A., és mtsai.Lipidosisok: Gaucher kór glucocerebrosid beta-glucosidase, génlocus chrom. 1q21. (N370S, L444P, 84GG, IVS2+1 (intronalis mutatio), PCR/SSCP analysis eredmények: 74%-ban N370S főmutatio, 20%-ban N370S/L444P, 6%-ban 54 del. Fabry kór(alpha-galactosidase defectus). D266Y, Arg220Stop MPS II. Hunter kór, (XLR) 4 családban mol. genet. dg. 16, másik MPS családban a hemizygota fiúbetegben 22 irregularis aminosav insertio S. Bunge, A. Gál, (Hamburg, Hum. Genet. Inst.), László A. Microarray diagnosztikus chippek: myopathiákra, Dupuytren contracturára stb., Enziminfusios therápiás lehetőségek: MPS1 Hurler, MPS6 MaroteauxLamy kór, glycogenosis II. típus = Pompe kór, lipidosisok : Gaucher és Fabry kór Csontvelő transplantatio lipidosisokban (MPS, Mucolipidosis, heredodegeneratív idegrendszeri kórképekben. Substratum szintézis gátlása (Gaucher): Zavesca Praenatalis enzym és mol.genet. dg. Preventív jelleggel az adott családokban. Gén therápia elve, vektorok kérdése, DNS szakaszok, Knock-out (génkiütött) állatmodellekben MPS, ML, lipidosisokban és leukodystrophiákban. Humán gén therápiás kísérletek cystás fibrosisban (nasalis nyálkahártyába történő gén particulum átvitel). Kulcsszavak: enzymopathiák, biokémiai- és molekuláris genetikai dg, therápia
43 94
FLUORESCENS IN SITU HIBRIDIZÁCIÓ (FISH) DIAGNOSZTIKUS ÉRTÉKE GYERMEKKORI GENETIKAI KÓRKÉPEKBEN Ujfalusi Anikó, Balogh Erzsébet, Bessenyei Beáta, Oláh Éva DE OEC Gyermekklinika, Genetikai Laboratórium, Debrecen, Magyarország Az öröklött és a szerzett genetikai megbetegedések diagnosztikájának alapja a hagyományos sávtechnikával végzett citogenetikai vizsgálat. A módszer alkalmazásának korlátja, hogy osztódó sejteket igényel és csak 5-8 Mb-nál nagyobb kromoszóma átrendeződéseket lehet kimutatni. Fluorescens in situ hibridizáció (FISH) során fluorochrommal jelzett DNS próbákkal jelöljük meg a kromoszómákat vagy azok egyes részeit. A klinikai diagnosztikában három típusú próba - repetitív szekvencia, lókuszspecifikus, teljes kromoszóma festő használata terjedt el. A módszer segítségével nemcsak metafázisú, hanem interfázisú sejtek is könnyen és gyorsan vizsgálhatók. A FISH bevezetésével lehetővé vált a citogenetikai diagnózisok pontosítása, a konvencionális sávtechnikával nem azonosítható számbeli és szerkezeti kromoszóma átrendeződések identifikálása, kis mértékű mosaicismus/chimerismus és új, eddig nem ismert (rejtett) kromoszóma eltérések kimutatása. A hagyományos citogenetika a FISH módszerrel kiegészítve mind az öröklött, mind a szerzett megbetegedések egyre nagyobb részében segít felismerni a genetikai eltéréseket. Ezáltal lehetővé válik a veleszületett fejlődési rendellenességek korai, pontos diagnosztizálása, a genotípus-fenotípus összefüggésének megismerése és az ismétlődés megelőzése. A malignus megbetegségekben a genetikai eltérések kimutatása segítséget nyújt a diagnózis megerősítésében, a prognózis előrejelzésében és a terápia megválasztásában. A szerzők az interfázisú FISH és a legújabb „citogenetikai vizsgálómódszer”, a multicolor-FISH (M-FISH) alkalmazásának gyakorlati jelentőségét mutatják be gyermekkori genetikai kórképekben.
44 95
FRAGILISX OKOZTA MENTÁLIS RETARDÁCIÓ HALMOZOTT ELŐFORDULÁSA EGY CSALÁDBAN Szládek Györgyi, Bessenyei Beáta, P. Szabó Gabriella, Balogh Erzsébet, Oláh Éva DE OEC, Gyermekklinika, Genetikai Laboratórium, Debrecen, Magyarország A Fragilis X szindróma a leggyakoribb öröklődő, mentális retardációval járó kórkép. Születéskori incidenciája: fiúknál 1/4000, lányoknál 1/6000. A betegség hátterében az FMR1 (Fragile X Menthal Retardation) gén sérülése áll. A gén 5’ nem kódoló régiójában a CGG triplet expanziója, vagy ritkább esetben a kódoló szakaszban létrejövő mutáció, deléció következtében csökkent mennyiségben vagy egyáltalán nem képződik fmr1 fehérje, amelynek fontos szerepe van az agy korai fejlődésében. A CGG tripletszám normál esetben 2055 között van, 55-200 ismétlődés premutációt, míg 200 feletti tripletszám fullmutációt jelent. A szindróma diagnosztizálására molekuláris genetikai módszert (Southern blot chemilumineszcens detektálással) alkalmazunk laboratóriumunkban, melynek segítségével megbízhatóan lehet kimutatni a preés fullmutációt is. Az előadásban a Fragilis X szindróma családi halmozódását mutatjuk be. A genetikai szakrendelésen megjelent gravidának első terhességéből mentálisan retardált lánygyermeke született, ezért genetikai tanácsot kért, várható-e a betegség megismétlődése. A családi anamnézis felvétele során kiderült, hogy három nővérének nyolc gyermeke közül öt értelmi fogyatékos. Az FMR1 gén vizsgálatát tíz családtagban végeztük el, két-két esetben normál tripletszámot, illetve premutációt, hat esetben fullmutációt mutattunk ki. A gravida magzatának prenatális vizsgálata egészséges fiúgyermeket igazolt. A hasonló tripletszámot mutató (fullmutáns) családtagok fenotípusos jellemzőit összevetve igen nagy eltéréseket figyeltünk meg. A fullmutáns férfiak és nők összehasonlításakor a nők esetében észlelt enyhébb fenotípusos tünetek hátterében a normál X kromoszóma jelenléte állhat. Nőbetegek eltérő fenotípusát az X inaktiválódásának eltolódása magyarázhatja.
45 96
INTERLEUKIN-10 POLIMORFIZMUS HAZAI HODGKIN LYMPHOMÁS BETEGEKBEN Bessenyei Beáta1, Márka Marietta2, Daku Zoltánné2, Keresztes Katalin2, Illés Árpád2, Semsey Imre2, Oláh Éva1 1DEOEC Gyermekklinika Debrecen, 2DEOEC III. Belklinika, Debrecen, Magyarország A Hodgkin lymphomára (HL) jellemző malignus sejtek a Reed-Sternberg sejtek, melyeket a nyirokcsomókban reaktív T-sejtek vesznek körül. Mindkét sejttípusról kimutatták, elsősorban az Epstein-Barr vírus (EBV) pozitív esetekben, hogy interleukin 10 (IL-10) molekulákat termelnek. Az IL-10 választ az EBV LMP1 fehérjéi indukálják. A HL-ás betegekben a diagnóziskor mért magas IL-10 szint kedvezőtlen prognózist jelent. Az IL-10 gén promóterében három polimorf régió (SNP) található. A -1082 pozicióban lévő SNP (G/A allél) összefüggést mutat az IL-10 szinttel, a G allél esetén több IL-10 termelődik. Munkánk során azt vizsgáltuk, hogy van-e összefüggés az IL-10 genotípusok és a HL kialakulása között, valamint tapasztalható-e különbség az EBV+ és - lymphoma csoportok között a polimorfizmus tekintetében. 126 HLás betegben vizsgáltuk az IL-10 polimorfizmust restrikciós fragment hosszpolimorfizmus (RFLP) módszerrel. A betegek szérumából IL-10 szintet mértünk ELISA technikával. Az EBV-t paraffinba ágyazott mintákból mutattuk ki polimeráz láncreakcióval. A genotípus és allél gyakoriság tekintetében nem volt különbség a HL-ás betegek és a kontrollcsoport között. A szérum IL-10 szint azonban szignifikánsan magasabb volt az AA és a GA genotípusú betegekben. A kontrollcsoport esetén ez a GG genotípushoz volt köthető. Az EBV+ és - csoport között a genotípusok gyakoriságában szignifikáns különbség nem volt. Az IL-10 szint az EBV- betegekben volt magasabb, ami a GA genotípushoz volt köthető. Eredményeink alapján a vizsgált IL-10 polimorfizmus nem jelent fogékonysági tényezőt a HL kialakulásában, a magasabb IL-10 szint létrejöttében más faktorok játszanak szerepet.
46 97
ELTÉRŐ PATOMECHANIZMUS A SERDÜLŐKORI ESSZENCIÁLIS ÉS OBESITAS-INDUKÁLTA HIPERTÓNIÁBAN Baráth Ákos, Túri Sándor, Németh Ilona Haszon Ibolya, Bereczki Csaba, Monostori Péter Szegedi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinika, Szeged, Magyarország Az esszenciális hipertónia juvenilis formája a felnőttkori esszenciális magasvérnyomás betegség korai állomása, ami már fiatal felnőttekben cardiovascularis szövődményeket okozhat. Vizsgálatainkat obes és hipertóniás gyermekeken végeztük. A betegcsoportjaink közötti biokémiai eltéréseket tanulmányoztuk angiotenzin konvertáló enzim gátló kezelés előtt és után, és ezek alapján próbáltunk a különbségekre rávilágítani. Eredményeink alapján elégtelen antioxidáns állapotot, endothel diszfunkciót találtunk mindhárom, az obes, hipertóniás és obes-hipertóniás csoportunkban. A hipertóniás csoportban angiotenzin konvertáló enzim gátló kezelés előtt az angiotenzin konvertáló enzim aktivitás, a plazma malondialdehid koncentráció és a malondialdehid/nitrogén-monoxid oxidációs végtermékeinek hányadosa magasabb volt a kontrollhoz viszonyítva. Az endotelin-1 koncentráció, a plazma leptin és leptin receptor koncentráció normális volt, míg a xantin-oxidáz aktivitás és a plazma nitrogén-monoxid oxidációs végtermékeinek koncentrációja alacsonyabb volt a kontroll csoporthoz képest. A kezelés hatására az angiotenzin konvertáló enzim aktivitás csökkent ebben a csoportban. Az obes-hipertóniás csoportban kezelés előtt a plazma endotelin-1, és leptin koncentráció, a xantin-oxidáz aktivitás, a plazma malondialdehid koncentráció és a malondialdehid/nitrogén-monoxid oxidációs végtermékeinek hányadosa emelkedést mutatott, míg az angiotenzin konvertáló enzim aktivitás ebben a csoportban normális volt. Csökkenés volt tapasztalható a plazma leptin receptor és nitrogén-monoxid oxidációs végtermékeinek koncentrációjában. Kezelés hatására az nitrogén-monoxid oxidációs végtermékeinek szintje, malondialdehid/nitrogén-monoxid oxidációs végtermékeinek hányadosa és az xantin-oxidáz aktivitás normális lett, míg az angiotenzin konvertáló enzim aktivitás csökkent a kezelés előtti állapothoz képest. Az obes-hipertóniában a leptin és a nitrogén-monoxid mellett az endotelin-1 és a xantin-oxidáz aktivitás, az esszenciális hipertóniában az nitrogén-monoxid mellett az angiotenzin konvertáló enzim aktivitás szerepe kiemelendő a pathomechanizmusban.
47 98
A GYERMEKENDOKRINOLÓGIAI GYÓGYSZERALKALMAZÁS HAZAI GONDJAI Péter Ferenc dr Budai Gyermekkórház-Rendelőintézet KHT, Budapest, Magyarország Az utóbbi időben több korábban éveken át eredményesen alkalmazott kezelési mód vált lehetetlenné illetve igen költséges volta ellenére térítéskötelessé ami ellehetetleníti a korszerű gyógyító munkát.- Ezek közül a növekedési zavar bizonyos eseteiben sikeresen alkalmazott oxandrolon csak átmenetileg volt elérhetetlen; OGYI engedéllyel, teljes térítés mellett (elfogadható áron) újra beszerezhetővé vált a legutóbbi időben.- A hím nemi hormon pótlás parenterális testosteron készítménnyel megoldatlan. Az ellátási zavar – új fejlesztés miatt (havonkénti helyett 3-havonta adandó injekció) – nemzetközi jelenség volt ugyan, de a 18 éven aluliak további kezelésére külföldön megtalálták a módot; hazai megoldás hiányában e betegcsoportban adekvát hormonpótlás itthon jelenleg nem végezhető.- A Gonadotropin Releasing Hormon analóg pubertás praecox speciális eseteiben is jól bevált és évek óta az OEP által is támogatott adása minimálisra szűkült, mert az illetékesek döntése alapján 2005 tavasza óta csak teljes térítés esetén kaphatják a betegek. Egy évi kezelés jelenleg mintegy fél millió Ft, ami a rászorulók családjának nagy többsége által éveken át nem vállalható. Az ő korszerű gyógyíthatóságuk így megszűnt.- Gyermek- és serdülő korban ritka a súlyos exophthalmus, de jelentkezésekor a nagy-adagú steroid kezelés többnyire nem végezhető mellékhatásai és eredménytelensége miatt. Ilyenkor az i.v. immunglobulin adás segíthet. Esetünkben az OEP két illetékes szakmai fórum vezetőjének írásbeli támogatása és saját ígéretük ellenére a több millió Ft-os beavatkozást nem térítette meg – mindent megmagyarázóan – írásba adva, hogy az OEP számára „Semmilyen szakmai grémium javaslata nem fogadható el”. Ezen állásfoglalás után meg kell kérdőjelezni az OEP rövidítés közepén az „E” létjogosultságát.
48 99
KÖTELEZŐ VÉDŐOLTÁSOK ÉS AZOK KIHATÁSA A FERTŐZŐ MEGBETEGEDÉSEK ELŐFORDULÁSÁRA Kovács Mária, Szabó Erika Járási kórház, Csap, Kárpátalja 1. 2. 3. 4.
Az Ungvári járás demográfiai jellemzése Kötelező védőoltások naptára Ukrajna immunprevenciós programja 2005-2007-re Az utóbbi 10 év kötelező védőoltásainak kihatása a fertőző megbetegedések előfordulására
49 100
A GYERMEKEGÉSZSÉGÜGY PROBLÉMÁI KÁRPÁTALJÁN Dr. Jakab-Mokán Jolán, Dr. Ljach Erzsébet Városi Gyermekrendelőintézet, Ungvár, Kárpátalja Az újszülöttek egészsége – perinatális problémák, amelyek az újszülöttek megbetegedésének 2005-ben a 30 %-át tette ki. E probléma alakulása 2000 – 2005-ben, diagnosztikai, gyógykezelési és rehabilitációs lehetőségei a megyében az ungvári gyermekkórház és gyermek rendelőintézet munkájának bemutatása ezen témakörben.
50 101
PRIMÉR IMMUNDEFICIENCIÁK – DIAGNOSZTIKAI NEHÉZSÉGEK ROMÁNIÁBAN Cucuruz Porcza Mária1, Boeriu Estera1, Ferencz Ildikó-Melinda1 Cucuruz Beatrix2 1 III-as számú Gyermekklinika, “ L.Turcanu ” Sürgősségi Klinikai Gyermekkorház Temesvár, Románia, 2 Ludwig Maximillian Universitat Munchen, Németország A primér immundeficienciák a specifikus vagy nem specifikus immunrendszer genetikailag, kvantitatív vagy funkcionálisan meghatározott betegségei. Az Egészségügyi Világszervezet jelenleg több mint 80 primér immundeficiencia formát ismer el. A tanulmány felméri a 25 éven át összegyűjtött beteganyagot és megáll néhány esetnél, ahol a primér immundeficiencia formájának diagnózisa nem lehetséges azon kivizsgálási körülmények között amelyekhez hozzáférésünk van. A tárgyalt esetek a következőek: variábilis immundeficiencia, a gammaglobulinémia, krónikus muco-cutan candidiasis, súlyos kombinált immundeficiencia, ataxia teleangiectasia. Az eseteket a következő algoritmus szerint értékeltük: lehetséges diagnózis = a betegség klinikailag dokumentált, vannak laboratóriumi jellegzetességei, de nincs meghatározva immunológiailag és⁄vagy genetikailag; valószínű diagnózis = a betegségnek jellemzői hiányosságai vannak, különösen genetikai szempontból; végleges diagnózis = a betegség immunológiailag és genetikailag tisztán meghatározott és az elkövetkező 20 évben ezen betegségek 98 %-a hasonlóan lesz leírva. Ezen kritériumoknak megfelelően, a tárgyalt esetek nagy része a lehetséges diagnózis kategóriába sorolható (6 eset), kevesebb (3 eset) a valószínű diagnózis kategóriába. Következtetésként, fontos lenne ezen esetek kompetens immunológiai központokban való diagnosztizálása és, ezen cél érdekében, Románia csatlakozása az Immundeficienciák Európai Szövetségéhez.
51/a 102
PRIMARY IMMUNODEFICIENCIES- DIAGNOSIS DIFFICULTIES INROMANIA Cucuruz Porcza Mária1, Boeriu Estera1, Ferencz Ildikó-Melinda1 Cucuruz Beatrix2 1 Pediatric Clinic no.III,Emergency Hospital for Children “L.Turcanui”Timisoara,Romania 2 Ludwig Maximillian Universitat Munchen, Germany Primary immunodeficiencies are genetically, quantitative or functional diseases of the specific or unspecific immune system. WHO today recognizes over eighty forms of primary immunodeficiencies. The present study analyses the material compiled in 25 years of medical observation and emphasizes some cases, where the diagnosis of the form of the primary immunodeficiency is impossible, given the investigation circumstances to which we have access. The cases presented are: common variable immunodeficiency, chronic muco cutaneous candidosis, severe combined immunodeficiency, ataxia teleangiectasia. The cases were evaluated upon the following algorithm:" possible diagnosis" = the disease is clinically documented , presents laboratory characteristics, yet it is not defined immunological or genetically;" probable diagnosis" = the disease presents parameter shortcomings, especially from the genetic point of view and "final diagnosis" = the disease is genetically and immunological determined, and the 98% of this cases will be described identically in the following 20 years According to this criteria, the major part of the discussed cases can be classified in the "possible diagnosis" category (6 cases), and only 3 cases in the "probable diagnosis" category. In conclusion, it would be of great importance to facilitate the diagnosis of these cases in competent immunological centers, and looking towards this aim, it is necessary for Romania to join the European Society of Immunodeficiency (ESID).
51/b 103
VÉRZÉSZAVAROS, GLULÓZINTOLERANCIÁS TINÉDZSER LÁNYOK FÉL ÉVES, ANTIDIABETIKUMMAL, METFORMINNAL TÖRTÉNT KEZELÉSÉNEK EREDMÉNYE Dr Lehotzky Helga, Dr Földesi Imre, Dr Pál Attila SZTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Szeged, Magyarország Bevezetés: A tinédzserkori pezisztáló vérzészavar hátterében olyan genetikailag determinált anyagcsere és enzimzavar állhat, amely hyperinzulinemiához, később glikózintoleranciá-hoz és végül 2. típusú diabeteszhez vezethet. Célkitűzés: Betegeink első vizsgálatakor az OGTT elvégzésénél a 120'-es vérmintából a glukóz érték 7,8-11,1 mmol/l-nek találtuk. Célunk ezen betegek fél évi metforminnal történt kezelés hatásának a megítélése volt. Módszer: Betegeink között 35 mutatott glukóz intoleranciát, első megjelenéskor átlag életkoruk 16,7 év (±3,4) volt, és a BMI 29,19 (±12.0). Vizsgáltuk a hormonokat (LH, FSH, PROG,T, SHBG, E2, PRL, Kort, TSH, 17OH PROG, DHEA, DHEA-S, A-DION), vese és májfunkciót, HDL és LDL cholesterint, trigliceridet. Minden esetben megtörtént a kismedencei UH vizsgálat. Eredmények: Az éhomi cukorértékeket minden esetben normál tartományban találtuk: átlag 4,68mmol/l (min: 3,9 - max:5,8) és 10 esetben volt > 5mmol/l. Az éhomi inzulin átlagérték 17,75 mU/l volt (min:7,8 - max:37,3) és 15 feletti értéket 20 betegnél mértünk. Az OGTT vizsgálat 120'-ben a cukor átlag 9,1mmol/l volt (±1,3 mmol/l)és az inzulin 186,8 mU/l (min:64-max:>400). Fél évi metformin kezelés (2x850mg/die) hatására az éhomi glukóz átlag 4,28mmol/l –re csökkent (min:3,5-max:5,4) és csak 3 betegnél volt 5 felett. Az inzulin átlag érték 14,27 mU/l-re csökkent (min: 4,4 max: 37,3). OGTT vizsgálat 120'-ben a glukóz átlag értéket 7,5 mmol/l (min:3,9, max:10,9)-nek találtuk és az inzulin átlag: 131,29 mU/l-re csökkent (min: 47,4 - max: >400). HOMA-IR index az 1. vizsgálatnál átlagban 3.9 volt, de16 betegnél nagyobb, mint a normálérték 4,4 (min:4,5 - max:7,67), míg kezelés után az átlag 2,7-re csökkent és csak 5 esetben volt nagyobb, mint 4,4 (min:4,48 - max:6,9). Kezelés előtt minden betegünk secunder amenorrhoeás volt, és a kezelés után húsz betegünk cikklusa rendeződött. Összefoglalva: A vérzészavar panaszával jelentkezőknél az OGTT elvégzésekor, azt inzulin vizsgálattal kiegészítve a hyperinzulinaemiás és gukózintoleranciás betegek megtalálhatóak és antidiabetikummal történő kezeléssel anyagcseréjük javulása és vérzészavaruk rendeződése várható. Kulcsszavak: vérzészavar, glukóz intolerancia, antidiabetikus kezelés.
52/a 104
METFORMIN IN REGULATING MENSTRUAL DISORDERS AMONG TEENAGE GIRLS WITH IMPAIRED GLUCOSE TOLERANCE Aims: Persistent teenage bleeding disorders may be caused by genetically determined problems with metabolism and enzyme dysfunction leading to hyperinsulinaemia, impaired glucose tolerance and finally type II diabetes mellitus. The aim of our study was to investigate the effectiveness of Metformin treatment for 6 months in patients who presented to their first visit with glucose levels between 7.8 and 11 mmol/l at 120 min. after OGTT test. Methods:Thirty five patients with secondary amenorrhoea and impaired glucose tolerance were involved in this study. Their average age was 16.7 ± 3.4 with BMI of 29.19 ± 12.0. Testing for the following hormones were performed: LH, FSH, PROG, T, SHBG, E2, PRL, Cortisol, TSH, 17OH PROG, DHEA, DHEA-S, ADION. Liver and kidney functions were evaluated and HDL, LDL and triglycerides were measured. Pelvic ultrasound examinations were also performed. Results: Fasting glucose levels of our patients were normal with the average of 4.68 mmol/l (range 3.9 - 5.8 mmol/l). It exceeded 5 mmol/l in 10 patients. The average fasting insulin levels were 17.75 mU/l (range 7.8 - 37.3 mU/l). In 20 patients the insulin concentration was above 15 mU/l. Hundred twenty minutes after the ingestion of 75 g glucose for OGTT the glucose and insulin levels were 9.1 ± 1.3 mmol/l and 186.8 mU/l (range 64 and > 400), respectively. Metformin treatment (2x850 mg/day) for 6 months resulted in decrease in fasting glucose levels 4.28 mmol/l (range 3.5 - 5.4). Higher than 5 mmol/l glucose levels were measured only in 3 patients. The average insulin level decreased to 14.27 mU/l (range 4.4 - 37.3). Repeated OGTT tests resulted in fall in glucose levels to 7.5 mmol/l (range 3.9 - 10.9) at 120 min. with the concomitant decrease in insulin concentrations (average 131.29 mU/l; range 47.4 and >400). The average HOMA-IR at the first visit was 3.9, but it vas greater than 4.4 (range 4.5 - 7.67) in 16 patients. As a result of metrotmin administration, the HOMA-IR decreased to 2.7 with only 5 patients having higher than 4.4 (range 4.48 -6 .9) HOMA-IR index. In paralell, a marked improvement in the menstrual history was noted in 20 patients. Conclusion: When glucose determination is supplemented with insulin measurement during OGTT testing in patients presented with bleeding irregularities, we will be able to diagnose hyperinsulinemia and impaired glucose tolerance very early. The appropriate antidiabetic medication of such patients improves their glucose metabolism and it appears to solve their bleeding disorders.
52/b 105
TARTÓS VIDEÓ-EEG MONITORIZÁLÁS GYERMEKKORBAN Fogarasi András, Siegler Zsuzsanna MRE Bethesda Gyermekkórháza, Budapest, Magyarország A tartós (több napon keresztül, folyamatosan végzett) videó-EEG monitorizálást részben az epilepszia sebészeti kivizsgálás során, részben differenciáldiagnosztikai problémák megoldásában használjuk. Módszer: Osztályunkon 2002. január és 2006. január között 205 gyermek, 24 óránál hosszabb videó-EEG monitorizálását végeztük el. 74 gyermeknél az epilepszia esetleges műtéti megoldását térképeztük fel, 36 esetben az epilepszia betegség pontosabb klasszifikációja volt a cél, míg 55 betegnél arra a kérdésre kerestük a választ, hogy visszatérő, sztereotip rosszulléteik hátterében epilepszia áll-e. A monitorizált betegek életkora 3 hónap és 18 év között mozgott (átlag: 8,8±6,1 év). Eredmények: Összesen 2397 jelenséget rögzítettünk. Az epilepszia műtéti kivizsgálásra küldött betegek 46%-ánál javasoltunk műtétet. A differenciáldiagnosztikai problémák miatt referált gyermekek 79%-ánál segített a videoEEG monitorizálás. 16 esetben igazoltunk epilepszia betegséget, 40 gyermeknél más mechanizmus: pszichogén roham, alvási mioklónus, normális csecsemőkori mozgássor, alvászavar, extrapyramidális mozgászavar, affective apnoe és tic volt valószínűsíthető. 19 gyermeknél megfigyelhetők voltak mind epilepsziás, mind nem-epilepsziás jelenségek. Az epilepszia szindróma pontosabb klasszifikációjában 29 esetben (81%) tudtunk segíteni. A végső diagnózis felállításában a rosszullétek szemiológai elemzése, a betegek tesztelése során nyert információ, illetve az interiktális és iktális EEG görbék analizálása segített. Következtetés: a tartós videó-EEG monitorizálás nem csak az epilepsziás gyermekek műtéti előkészítésében, hanem hosszú ideje fennálló differenciáldiagnosztikai problémák megoldásában is segíthet. Az általa nyert információk az évek óta „feleslegesen” szedett antiepileptikumok felfüggesztésével, vagy éppen fordítva, a kezelés megkezdésével jelentősen hozzájárulhatnak a gyermekek életminősége javulásához.
53/a 106
LONG-TERM VIDEO-EEG MONITORING IN CHILDREN András Fogarasi, MD, PhD; Zsuzsanna Siegler, MD. Bethesda Children’s Hospital, Budapest Purpose. To assess the usefulness of long-term video-EEG monitoring in the childhood epilepsy surgery program and in differential diagnostic problems of paroxysmal events. Patients and Methods. Between January 2002 and January 2006, 205 children underwent long-term video-EEG monitoring in our hospital. Seventy-four patients participated in the epilepsy surgery program, 36 children needed a better epilepsy syndrome classification while in 95 cases we wondered if their stereotype events have epileptic origin. Age of patients was between 3 months and 18 years (mean: 8.8±6.1 years). Results. Altogether 2397 events were recorded. We suggested epilepsy surgery in 34/74 (46 %) children referred to the epilepsy surgery program. Among children referred for differential diagnosis, video-EEG monitoring helped in 75 cases (79%). Pure epilepsy was supported in 16, non-epileptic paroxysmal events in 40 and both mechanisms in 19 children. Non-epileptic events included psychogenic seizures, sleep starts, normal infantile behavior, sleep disorders, extrapyramidal movement disorders, breath-holding spell and tic. We could help epilepsy syndrome classification in 29/36 (81%) patients. Systemic analysis of the events’ semiology, the interictal and ictal electroencephalogram and testing the patients during their attacks helped us in setting up the diagnosis. Conclusion. Long-term video-EEG helps not only in presurgical evaluation but also in the differential diagnosis of paroxysmal events with ambiguous origin. With its help, we can improve our children’s quality of life by withdrawing drugs taken unnecessarily or conversely ordering antiepileptic drugs in case of epilepsy.
53/b 107
A SZÉNDIOXID TENZIÓ MÉRÉS JELENTŐSÉGE AZ ÚJSZÜLÖTT MENTÉSBEN Pintér Sándor1, Katona Márta2, Ferdinandy Zsolt1, Prónai Julianna1 Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítvány1, Szegedi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinika 2, Szeged, Magyarország A legújabb állatkísérletek és újraélesztetett felnőtt betegeken végzett megfigyelések azt igazolták, hogy a resuscitatioval kapcsolatos eddigi irányelveket újra kell értékelni. Úgy tűnik, hogy a korábban elfogadott gyakorlat ellenére még a nagy rutinú újraélesztők – elsősorban a kórházon kívüli ellátásban – rendszeresen túllélegeztetik, hyperventilálják a beteget. A túllélegeztetés szignifikánsan emeli a mellűri nyomást, csökkenti a koronáriák perfúziós nyomását, és ennek eredményeként szignifikánsan csökkenti a betegek túlélését is. Az említett irodalmi közlések alapján célul tűztük ki 10 válogatás nélküli, mentésben részesült újszülött széndioxid tenziójának folyamatos mérését a mentés ideje alatt (szülőszobai újraélesztés és szállítás). A vizsgálatot hordozható gázsűrűség-mérővel (capnograph) végeztük, amely folyamatosan mérte a kilégzett levegő széndioxid tartalmát és a légzésszámot. Ez a microcapnograph egyedül teszi lehetővé – más műszerrel eddig megoldhatatlan technikával – normál súlyú újszülötteknél és koraszülötteknél a capnogram elkészítését. A ki- és belégzett levegő minta közvetlenül a betegtől non-invazív módon jutott el a mérőműszerhez. Az előadás az említett 10 betegnél szerzett eredményekről és az abból levonható következtetésekről számol be.
54 108
GASTRICUS TONOMETRIA ÚJ SZÉLESEBB INDIKÁCIÓS TERÜLETTEL ALKALMAZHATÓ MÓDSZERE Tálosi Gyula, Boda Domokos SZTE Gyermekgyógyászati Klinika, Szeged Magyarország A gastrotonometria módszerének alkalmazása az intenzív ellátásban egyre inkább terjed. Stabil keringési állapotban a gastrotonometriával mért pgCO2 érték a paO2 értéknél néhány Hgmm-rel magasabb, a keringés romlásával járó állapotokban a gastrotonometriás paraméterek romlása a keringés összeomlásának első jele lehet. Vizsgálataink során célunk egy új fejlesztésű, az eddig alkalmazott, ballonos szondákkal szemben egy ballonmentes, szilikonból készült eszköz kipróbálása volt. A humán vizsgálatokat megelőző in vitro és in vivo validizáció alapján a szonda equilibrizációs ideje a ballonos eszköz 30 perc körüli telődésével szemben – köszönhetően a nagyon kedvező felszín/térfogat aránynak – csak 6-8 perc volt. A gázcsere a szonda teljes hosszában történik. Eddig 32 betegnél végeztünk vizsgálatokat. Az általános állapot megítélésére Pediatric Index of Mortality (PIM) score-t használtunk. Tekintettel a szonda kis átmérőjére és jól tolerálható anyagára a korábbi, ballonos eszközökkel szemben könnyen használható kisebb méretű betegeken (csecsemőkön és kis súlyú újszülöttökön) is. A vizsgált gastrotonometriás paraméterek (mucosalis pH és pCO2 gap) a PIM score-ral nem korreláltak, ugyanakkor a nem túlélő betegekben kifejezettebben alacsonyabb pHi (6,86 ± 0.33) és nagyobb pCO2 gap (1.510 ± 0.722* kPa, p = 0.039) értékeket mértünk, mint a túlélőkben (7.08 ± 0.21, illetve 0.700 ± 0.647 kPa). Az új típusú, ballonmentes szonda segítségével a gastrotonometriás vizsgálatok könnyen kivitelezhetőek, a splanchnikus keringés állapotát szorosan lehet monitorizálni. Az eszközzel nyert minták – a gyorsabb széndioxid felvételnek köszönhetően – jobban tükrözik a gyomor-bélhuzam keringésének aktuális állapotát. Mivel a szonda lumene folyamatos, így átáramoltatása távlatilag lehetővé teszi akár a folyamatos pCO2 és pHi mérést is, szemben a ballonos szondával, ahol csak ismételt, egyszeri mérésekre van mód.
55 109
AZ ÚJSZÜLÖTTEK BÉLFLÓRÁJÁNAK KIALAKULÁSA Bálint P.1, Szőke I.2, Szalkanovics B.1 Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház- és Rendelőintézet, Makó1, M.J.V. Kórház Laboratórium, Szeged2, Magyarország Jelen tanulmányunkban 116 újszülöttnél követtük nyomon a bélflóra kialakulását és változását. A mikrobiológiai vizsgálatokra az anya hüvelyváladékát, anyatejet, magzatvizet, az újszülöttől vett garattörlést, gyomormosó folyadékot, meconiumot, 2. és 5. napos székletmintát küldtünk a laboratóriumba. Ezekből aerob és anaerob baktérium, gomba tenyésztéssel történő quantitatív meghatározását végeztük el. A vizsgálatba bevont újszülötteknél figyelembe vettük az anya terhesség alatti antibiotikum kezelését, a szülés módját, a táplálás formáját, és hogy részesült e az újszülött antimikróbás terápiában. Eddigi eredményeink azt mutatják, hogy a 2. napi székletben már megjelenik 12 féle Gram negatív aerob baktérium, ill. Staphylococcus sp. Az 5. napi székletben már többféle Gram negatív aerob baktériumot találtunk, de anaerob baktériumok még elenyésző számban tenyésztek. Az újszülöttek torokváladéka és gyomormosó folyadéka minden esetben negatív volt az összes vizsgálat kórokozóra. Az anyatej mintákban a leggyakrabban staphylococcusok fordultak elő, néhány esetben E. coli tenyészett. Azokban az esetekben, ahol az anya hüvelyváladékából Gram negatív aerob baktérium tenyészett, az újszülött 2. napi székletében ugyanezen baktériumok megtalálhatóak voltak. Sarjadzó gombát azon újszülött mintájából tudtunk kimutatni, ahol az édesanya hüvelyváladékában is jelen volt. Jelen eredményeinkből még statisztikai kimutatásokat nem készítettünk a viszonylag kevés esetszám miatt, de vizsgálatainkat folytatjuk és értékelni fogjuk a táplálás módjának és az antibiotikus terápiának a hatását is a normál bélflóra kialakulására.
56 110
ÚJSZÜLÖTT MENTÉS A DÉL-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN (BÁCS-KISKUN, BÉKÉS, CSONGRÁD ÉS JÁSZ-NAGYKUNSZOLNOK MEGYE DÉLI RÉSZE MEZŐTÚR KISTÉRSÉG) Ferdinandy Zs.1, Prónai J.1, Balogh L.3, Bálint P.2, Kószó P.4, Pintér S.1 Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítvány, Szeged1, Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház- és Rendelőintézet, Makó2, Mentőszolgálat, Szeged3, Megyei Jogú Város Önkormányzata Hódmezővásárhely4, Magyarország Célkitűzés: A Dél-Magyarországi újszülött mentés anyagi fedezete egész évre, napi 24 órában 2003. január 1-től biztosított. Megvizsgáltuk, hogy az elmúlt 3 évben hogyan alakultak a szállítás legjellemzőbb mutatói, és azokból milyen következtetések vonhatók le. Anyag és módszer: A mentés dokumentumaiból kigyűjtöttük: a mentések számát, a betegek súly és beküldési diagnózis szerinti megoszlását, a szállítás alatti beavatkozások fajtáit, azok számát. Véleményt kértünk mind a küldő, mind a fogadó intézetektől a Szolgálat tevékenységéről. Eredmények: Az össz mentési szám 3827, közülük 2500 g alatti 2086 (54%), 2500 g feletti 1741 (46%) volt. A leggyakoribb beküldési diagnózisok: fejlődési rendellenesség (vitium, gastrointestinalis, multiplex stb.) 847 (22%), RDS 821 (22%), infectio, sepsis 717 (18,8%), speciális vizsgálatok, beavatkozások (CT, szemészet, szívműtét stb.) 704 (18,4%). Szállítás alatt mind a 3827 betegnél megtörtént a vitális paraméterek (légzés, szívműködés, vérnyomás, oxigénszint, hőmérséklet) monitorizálása. Újraélesztés 484 (12,7%), gépi lélegeztetés 559 (14,6%), oxigénadás 1046 (27,3%) esetben történt, infúziót 1008 (28%) kapott. Sem a küldő, sem a fogadó intézetek részéről a szállításokkal kapcsolatosan negatív észrevétel nem volt. Következtetések: Az elmúlt 3 évben a régió szülészeti, gyermekgyógyászati és más intézményei igen jelentős számban igényelték az újszülött mentést. A mentések a küldési diagnózisok alapján minden esetben indokoltnak bizonyultak. A Szolgálat munkájáról negatív észrevétel nem volt. A mentés állandó elérhetősége a biztonságosabbá teszi, és tovább javítja a régió újszülött ellátásának színvonalát, amit egyértelműen igazol az évről évre javuló csecsemőhalandósági érték is.
57 111
SZAKDOLGOZÓI ÉRDEKKÉPVISELET FORMÁI ÉS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON Balogh Zoltán Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, Budapest, Magyarország Több éves aprólékos és komoly előkészítő munka után a 2003. évi LXXXIII. törvény, valamint a 2004-ben kidolgozott és az alakuló küldöttközgyűlés által elfogadott Alapszabály értelmében jött létre a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK). Ezzel háromra bővült az egészségügy területén működő hivatásrendi köztestületek száma. A MESZK kötelező tagsága miatt a legnagyobb létszámmal rendelkező, valamint a legtöbb szakterületet magába foglaló szakmai kamara. Tagsága 2006. első negyedévében meghaladta a 92 ezer főt. A kötelező tagsággal megteremtődött annak a lehetősége, hogy a szakdolgozók együttesen egy egységes etikai kódexnek legyenek alárendelve. Ezzel lehetővé válik, hogy kiszűrjük tagjaink közül azokat, akik nem megfelelő etikai norma alapján végzik szakmai tevékenységüket. Ezzel is azt kívánjuk erősíteni, hogy Kamaránk garanciát jelentsen az egészségügyi szolgáltatást igénybevevők, a hazai lakosság számára. A MESZK azért szerveződött, hogy a folyamatosan önállóvá váló egyes szakdolgozói munkákat szakmailag és etikailag segítse, önállóan intézze szakterületeit érintő ügyeit, meghatározza és képviselje szakmai, gazdasági és szociális érdekeit, társadalmi szerepének és súlyának megfelelő mértékben járuljon hozzá az egészségpolitika alakulásához, s áttételesen a lakosság egészségügyi ellátásának javításához. Az új Kamara megjelenésével, remélhetőleg még hangsúlyozottabban kerülnek előtérbe a hazai egészségügy szakdolgozókat érintő kérdései. A MESZK hatékonyan működő köztestület kíván lenni, amely eredményes párbeszédet tud kialakítani a mindenkori egészségügyi tárcával, az önkormányzatokkal, az egészségügyben működő kamarákkal, az országos intézményekkel annak érdekében, hogy a magyar egészségügyben méltó helyet és szerepet kapjanak az egészségügyi szakdolgozók.
58 112
AZ ÁPOLÁS-MENEDZSER SZEREPE ÉS FELELŐSSÉGE A SZAKMA JÖVŐJE ÉRDEKÉBEN, A VÁLTOZÁS MENEDZSELÉSE Dr. Billoné Jenei Anna1, Mészáros Vilmosné2, Kriszbacher Ildikó3 Budapest1, Bátaszék2, Pécs3, Magyarország A társadalmi és gazdasági változások az egészségügyi ellátó rendszerekben is váltást, változást eredményeztek. A hagyományos nővéri szerep is megváltozott, a szakmán belüli hierarchia pozitív hatása megerősödött. Az ápoló a „változás ügyvivője”, fontos láncszem a rendszer hatékony működésében. A hagyományos főnővéri státuszt felváltották a felsőfokú végzettségű menedzser szemléletű szakemberek, akik alkalmasak a változások és változtatások menedzselésére. Sajnos még mindig sok alacsony önértékelésű nővérrel kell megbirkózniuk, akik munkájukkal alacsonyabb szinten teljesítenek, a változás folyamatába nehezebben bevonhatók. Kutatásunkban arra kerestük a választ:Valóban akarnak változást az ápolók? Igaz az, hogy a szakmán belüli hierarchia pozitív elemekkel telítődött? Megtalálta-e mindenki a helyét a hierarchiában, vagy a „képzettségi különbségek” konfliktusok forrásai?Várják az ápolási menedzsertől, hogy vezesse őket a változás folyamatában? Akarnak az ápolás-menedzserek változtatni, előremutató fejlesztő programokat menedzselni? Az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy a különböző képzettségi szintű munkacsoportokban, a legtöbb konfliktus az alacsonyan képzettek között van. A beosztott szívesen vállalna a fejlődés érdekében, de sokkal több pozitív visszajelzést vár, mint amennyit kap. Gyakran érzi azt, hogy a vezető ápoló magára hagyja, nagy a távolság a menedzser és közötte, A nővér-menedzserek közül többen szívesen vállalják a fejlesztő, változást, hozó programokat. A kutatómunkát kibővítettük az ápolás szélesebb területére, az otthoni szakápolással foglalkozók, szociális/idősek otthonában dolgozók, a családorvos praxisban a körzeti-közösségi ápolók, valamint a jelenleg tanulók véleményére is kíváncsiak voltunk. A feldolgozás részeredményeiből azt látjuk, hogy a főiskolát, egyetemet végzett ápolók egyre nagyobb csoportja ismeri fel, miszerint az ápolói hivatás imázsának javítását nem a hivatáson kívüliektől kell remélni. Az sem igaz, hogy az „orvos – nővér munkakapcsolat” javításával a szakmai és társadalmi elismertség javul. Csak egy út van, ha a nővérek saját maguk fejlesztik munkájukat értékes javaslatokkal, fejlesztő programokkal, amelyekkel komoly szakmai előrelépést, eredményességet érnek el. Minden egyes ápolói magatartás, teljesítmény, befolyásolja a szakma képét, értékét erősíti, vagy éppen rombolja. 59 113
A KÖRZETI ÁPOLÓK KOMPETENCIÁJÁNAK KÉRDÉSKÖRE Ujváriné Siket Adrien főiskolai adjunktus DE -EFK Ápolási Tanszék Nyíregyháza, Magyarország Régi igénye az ápolói szakmának egy tevékenységi lista, amely definiálja azt ki, mikor milyen munkáért felelős a szakképesítéseknek megfelelően, illetve melyek azok a feladatok, amelyeket az ápolók jelenleg is elvégeznek csupán az illetékességi körük nincs definiálva. A régiófelelős ápolók munkacsoportja egy TEAM munkára vállalkozott, annak céljából, hogy az alapellátásban tételesen áttekintse a jelenlegi jogszabályokban rögzített feladatokat, illetve, azért, hogy új tevékenységek körével bővítsük ki a meglévőket, melyek a mai praxisokban már megjelentek és elengedhetetlenek a népegészségügy program és az egyéb környezeti változások miatt. Figyelembe véve a jelenlegi praxisokban dolgozó közösségi ápolók szakképesítését a felnőtt szakápolói, az OKJ ápolói, a körzeti közösségi ápolói, a diplomás ápolói és az egyetemi ápolói képesítések mentén differenciáltuk a tevékenységeket a képesítési követelményeknek megfelelően. Ez a táblázat képezi alapját a családorvoslásban dolgozó közösségi ápoló hatásköri listájának, amely a családorvoslás hatásköri listájához illeszkedik. Olyan szakmai ajánlást igyekeztünk kidolgozni, amely egyaránt segíti minden praxisban a családorvos és a közösségi ápoló munkáját egyaránt, illetve tájékoztatja a közösséget és a beteget is arról, kihez forduljon segítségért problémája esetén. Bízunk benne, minden praxisba el fog jutni az anyagunkból összeállított tájékoztató füzet és folyamatosan karban tudjuk majd tartani munkánkat a visszajelzések figyelembe vételével.
60 114
A VÉDŐNŐI SZAKMA, MINT „HUNGARICUM”, VÁLASZAI A XXI. SZÁZAD KIHÍVÁSAIRA Lőrinczi Orsolya, budapesti tagozatvezető Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, Védőnői Tagozat, Budapest, Magyarország Az új, felgyorsult világ komoly kihívást jelent a több, mint 90 éves védőnői szolgálat számára. Ez az egészségügyi szolgáltatás hungarikum, hiszen sehol a világon nincs még egy olyan szakma, ahol a várandós anya a terhesség észlelését követően kapcsolatot teremt egy olyan paramedikális szakemberrel aki végigkíséri, gondozza, tanácsaival segíti őt terhessége alatt és mellette áll egészen a gyermek beiskolázásáig. Az iskolavédőnők pedig a beiskolázott gyermeket és családját segítik a továbbiakban. A védőnői munka bizalmi kapcsolat a család és a védőnő között, hiszen a gondozás nagy része a család otthonában történik és a látogatások időpontját a védőnő nem jelenti be, mert ezzel megnehezülne az elsődleges szociális szűrő szerep, hiszen a védőnő jelez a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatok felé, amennyiben valamilyen, a gyermek/család életvitelét komolyan veszélyeztető tényezőt észlel. Egy védőnő átlagban 180-200 családot gondoz napjainkban. Azok a családok tartoznak hozzá, ahol várandós anya, és/vagy még nem beiskolázott gyermek van, illetve ahol olyan beteg gyermek lakik, aki nem jár oktatási intézménybe. Ez körzetenként 220-280 gondozottat jelent. Ezekben a családokban a védőnő biztos támpontot nyújt megfelelő életvezetési és szociális tanácsaival is. Kiemelt szerepe van a család egészségfejlesztésében, hiszen már megfelelő öltözködésével és viselkedésével követendő példát nyújt. A családokkal megismerteti a preventív szemléletet. Ide tartozik a család megfelelő táplálkozása mellett (kiemelt szerepet kap a csecsemők anyatejes táplálása), a személyi higiéné, a lakás tisztasága, a káros szenvedélyek hatásainak bemutatása és a leszokás lehetséges módozatainak ismertetése, a szűrővizsgálatok fontosságának kihangsúlyozása. A védőnők fontos szerepet játszanak a megfelelő átoltottág elérésében is, tájékoztató szerepükkel. Sok helyen klubokat működtetnek, ahol külön foglalkoztatás keretében tudják korszerű ismereteiket átadni. A védőnő nemcsak szociális szűrő szerepet lát el, hanem a gondozott gyermekek testi és érzékszervi fejlettségét folyamatosan, önállóan szűri. Az óvodákban, iskolákban a védőnők önállóan végeznek szűréseket, nemcsak a testi fejlettségre, hanem a pajzsmirigyműködésre, a látásra, hallásra, vérnyomásra, esetleges orthopédiai elváltozásokra vonatkozóan is. 61 115
NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS A HIV / AIDS JÁRVÁNY MEGFÉKEZÉSE ÉRDEKÉBEN Gaugesz Éva közgazdász Baja, Magyarország A globalizáció korunk mélyreható átalakulási folyamata, amelynek hatása az élet minden területén érezhető. Gyorsuló tempóban formálja át egész civilizációnkat, a termelés és a fogyasztás szféráit, az érintkezés és a kultúra világát, az együttélés módozatait. A globalizáció következtében egymástól igen távol élő emberek, közösségek is kapcsolatba kerülnek egymással. Kiveti a társadalmakat a hagyományos kerékvágásból az életmód és életvitel, a fogyasztás és kulturális szokások terén; megrendíti a hagyományos képzeteket és fölborítja a társadalom korábbi szerkezetét. A globális problémák között fellelhetők a globális egészségügyi kérdések is, mint a HIV / AIDS terjedése, amely megbetegedés nem válogat, nem tisztel határokat, nem tesz különbséget bőrszín alapján, nem veszi figyelembe a gazdagságot és szegénységet. A felkészülés pedig a tudáson, az ismereteken alapul. Az emberiség egészségkríziséről van szó, amely azzal fenyeget, hogy az emberi fejlődés során elért eredményeknek egy generációját semmisíti meg, és amelyből társadalmi válság alakulhat ki globális méretekben. Az országok, az államok, a világ mozgatórugói az emberek, a humánerőforrás, ami nagy kincsnek számít. Ezt a fontos értéket vette támadásba az egyre erősebben terjedő vírus. Dolgozatom célja, a HIV / AIDS ellen küzdő szervezetek munkájának hatékonyságát bemutatni. Vizsgálatom univerzális intézményekre, az Európai Unió (EU) tevékenységére és a Magyarországon folytatott munkára terjedt ki. Az EU cikkelyek, törvények, jogszabályok meghozatalában élen jár, de tényleges akciók, projektek kivitelezése, megvalósítása még nem játszik jelentős szerepet az Európai Unió életében. Magyarország sokáig nem akart tudni erről a problémáról, ugyan hazánk is megkezdte a prevenciós tevékenységet, de a társadalmi összefogás, az akarat, a támogatás nem erős a munka érdekében és a pénzügyi forráshiányok nehezítik tovább a helyzetet.
62 116
AZ ÁTMENETI KORSZAK GYERMEKEI ROMÁNIÁBAN Kurkó-Fábián Andrea ,,Babeş-Bolyai” Tudományegyetem, Kolozsvár, Románia Az 1990-ben elkezdődött átmeneti korszak jóval nehézkesebbnek bizonyult Románia számára, mint Közép- és Kelet-Európa más országainak. Ez főleg annak tulajdonítható, hogy az 1980-as évektől kezdődően Románia gazdasága az elmúlt 40 év rossz beruházásai illetve infrastruktúrája miatt, mely főleg a nehézgép gyártásra összpontosított, a csőd szélén állt. Az átmeneti korszak a lakosság többsége számára a megszokott, bár szűkös, de biztos életkörülményeik összeomlását jelentette, s a szegénység és nélkülözés világába sodorta őket. Ezek a változások tehát nem csak makroszinten voltak érezhetőek, hanem mikroszinten is, megviselvén a családokat. A családok szintjén történő változások kihatással voltak a gyermekekre, azok családon belüli valamint társadalmi helyzetükre. Dolgozatom általános célja bemutatni azokat a problémákat, melyekkel a gyermekpopuláció szembesült az átmeneti korszakban, Romániában. Specifikus célkitűzéseim a következő problémákra való kitérés: ¾ A gyermekek egészségügyi ellátása ¾ Drogfogyasztás a gyerekek körében ¾ A gyermekek ellen elkövetett erőszak ¾ A gyermekpopuláció iskolázottsága ¾ Az utcagyerekek ¾ A fiatalkorú bűnözés
63 117
HOSPICE TERÁPIA - KIEMELVE A BŐRBETEGEK OTTHONI ELLÁTÁSÁT Fábián Mária, Kurkó-Fábián Andrea ,,Szent-Mihály’’ Caritas, ,,Babeş-Bolyai” Tudományegyetem Kolozsvár, Románia A ’90-es évek nagy átalakulásokat hoztak az egész román társadalom szintjén, aminek egyenes következménye volt az egészségügyben történő nagyfokú átalakulás. Az egészségügy átszervezése, a kórházi ágyak drasztikus csökkentése nagymértékben növelte a családorvosok, szakápolók napi tevékenységét, megterhelését, ugyanakkor növelve a felelősségüket is. Ezért nagyon fontos a szakdolgozók továbbképzése a medicina minél több területén. A bőrbetegségeknek nagyrésze krónikus, következésképpen a beteget egész élete folyamán orvosi, egészségügyi felügyelet alatt kell tartani. Néhány bőrbetegség otthoni ápolásra szorul. Ezek a következők: • Zona zoster • Bakteriális fertőzősek • Tuberculosisos fertőzések • Gombás (mikotikus) fertőzősek • Scabies • Krónikus eczémák Dolgozatom célja ezen betegségek hospice ellátásának bemutatása.
64 118
CSONTFOG, VASFOG, „BÓTI FOG”- AZ ISKOLAFOGÁSZATI RENDELŐ SZEREPE ÉS LEHETŐSÉGEI Széman Rózsa Iskolafogászati rendelő, Szilágysomlyó, Románia A civilizációs fejlődés egyik legnagyobb gondja az egészségvédelem szempontjából a fogazat romlása, a fogak korai elvesztése volt. Mi lehet a feladata, a szerepe és melyek a lehetőségei a XXI. sz. elején egy kisvárosi iskolafogászati rendelőnek Erdélyben és milyen esélyei vannak ugyanitt egy iskoláskorú gyermeknek arra, hogy ép fogazata legyen? 856 általános és középiskolás diák fogainak ellenőrzése és kezelése kapcsán merültek fel ezek a kérdések, tekintve, hogy mindössze 4%-nak volt ép a fogazata. A gyermekekkel, szülőkkel és tanítókkal, tanárokkal való beszélgetések során körvonalazódtak a válaszok is a kérdésekkel és a további teendőkkel kapcsolatban, pontosabban, hogy hogyan lehet közelebb hozni a hivatalos programot a valós gondokhoz.
65 119
A SZÍVINFARKTUS ELŐFORDULÁSÁNAK SZEZONALITÁSA MAGYAROSZÁGON Kriszbacher Ildikó1, Mészáros Vilmosné3, Billoné Jenei Anna4, Boncz Imre2, Csoboth Ildikó 1 Bódis József 1 PTE Egészségügyi Főiskolai Kar , Pécs1, Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Biztosításfejlesztési Főosztály2, Bátaszék,3 Budapest4, Magyarország A kardiovasculáris betegségek, így az akut miokardiális infarktus (AMI) kialakulásának időpontja bizonyos cirkadián és szezonális variációt mutat melyet az időjárási körülmények változásai is befolyásolhatják. Az érrendszeri betegségek előfordulása függ a nemtől és az életkortól is. A tanulmány célja, hogy a vizsgált időszakban kimutatható-e szezonalítás, a szívinfarktus bekövetkeztének időpontjában. Retrospektív elemzést végeztünk Magyarországon 2000 és 2004 között, az AMI-n (n = 81.956 beteg) átesett betegeket a számítógépben rendszerezett magyarországi Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) számára megküldött adattárból a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO) adatok alapján gyűjtöttük össze (BNO I21, I22). A leválogatás során a kórházi osztályos esetek kerültek vizsgálatra, vagyis ha ugyanazon beteg többször szerepelt az adatbázisban, azt több esetként kezeltük. Az évszakonkénti eloszlás a vizsgált időszakban az AMI csúcsidőszaka tavaszi időszakra, a legkisebb esetszám a nyári hónapokra esett. A havi eloszlás tekintetében március a maximum szinten, augusztus a minimum szinten volt. A heti eloszlás csúcspontja a hét első napjaira hétfőre esik, mely folyamatosan csökkenő tendenciát mutat a szombati és vasárnapi nappal bezárólag. Összefoglalva azt a következtetést vonhatjuk le, hogy van összefüggés a szezonalítás és AMI bekövetkeztének időpontjában. Ezeknek az összefüggéseknek a megismerésével az egészségügy jobban fel tud készülni az ilyen esetek fogadására és talán megelőzésére is.
66 120
EGÉSZSÉGÁPOLÁS, TERMÉSZETES GYÓGYMÓDOK BEVONÁSA AZ OTTHONI SZAKÁPOLÁSBA Mészáros Vilmosné,1 Kriszbacher Ildikó,2 Dr. Billoné Jenei Anna3 Bátaszék1, Pécs 2, Budapest 3, Magyarország Az egészséget, illetve a jólétet a betegség ellentétének vagy hiányának tartják még ma is. Ez a leegyszerűsítő álláspont azonban nem veszi figyelembe a betegség és a teljes egészség közötti állapotokat, és nem számol az emberi tényezők kölcsönös összefüggéseinek bonyolultságával. A testi, szellemi frissesség hosszú távú megörzése, az egészséges társadalom alapja. Az egészség megtartása az életmódban, táplálkozásban, lelki egészségben, a munkában, az emberi kapcsolatokban való felelős magatartásban, a mindennapok feladata. Jelenleg nincs olyan egészségdefiníció, amelyet az egészségügyi szakma valamennyi képviselője elfogadna. Kutatásunkban arra keressük a választ, hogyan viszonyulnak az emberek az egészségükhöz, mit tesznek annak megtartása érdekében? Mennyire érték az egészség “amíg megvan”? Tudják-e, hogy a gyógynövények, gyógyteák fontos szerepet töltenek be az egészség megtartásában, betegségek megelőzésében, kezelésében? Ugyanígy, a természet ősi kincsei, a szellemi és testi felfrissülés forrásai? A víz, a föld, a levegő, amit megeszünk, megiszunk, bőrünkön érzünk, mindezt az egészség megtartására a jó közérzet szolgálatába lehet állítani? Az egészségápolás, az ember egészségi állapotának közvetlen fejlesztését célozza meg. Az egészség ápolása, az egészségre nevelés lényege az életvezetésben van, születéstől fogva, életünk végéig. Az egészségügyben dolgozó szakembereknek is fontos feladatuk, megtanítani a társadalmat egészségének megőrzésére, nőjjön fel az első nemzedék, aki tudatosan törődk az egészséggel, és ennek szellemében neveli saját utódját. Az otthoni ápolás más, mint az intézeten belüli ápolás, otthoni körülmények között sokkal több időt lehet fordítani a beteg – vezetésre. A gyógyszeres kezelések mellett, lehet teret és időt biztosítani az alternatív gyógymódok alkalmazására is, életmódformálásra, mely példaként jelenhet meg a család számára.
67 121
ÁPOLÁS, GONDOZÁS, GONDOSKODÁS A KÁRPÁTALJAI ÁPOLÓK MINDENNAPJAIBAN Kovács Jolán, Iván Mónika, Váradi Renáta, Béres Tímea, Csap, Kárpátalja Kárpátalján, ahol az ukrán, a magyar, az orosz, és román nemzetiségű lakosság él, az ellátásért felelős ápolóknak különleges képességekkel kell rendelkezni. A különböző társadalmi helyzetben élő és kultúrájú lakosság igényének kielégítése során többféle feladatot kell megoldani. Szakmai munkajukban nagy szerepe van szociális érzékenységüknek, hiszen a gondozás, gondoskodás megszervezése, a többnemzetiségű lakosság nyelvi problémáinak megoldása, komoly feladat. A különböző szakterületen dolgozó szerzők bemutatják ápolásszakmai tevékenységüket. Az alapellátás, a járóbeteg szakellátás, a szakkondozás, megoldásán túl, lelki támasz nyújtásával, a gondoskodás megszervezésével komoly társadalmi igényt elégítenek ki. Beszámolnak azokról a törekvésekről melyeket a családok egészségkultúrájának fejlesztésére tesznek, illetve a jövőbeni terveikről.
68 122
DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁSOK A XX. SZÁZADI ERDÉLYBEN ÉS SZILÁGYSÁGBAN Széman Péter Ttüdőgondozó, Szilágysomlyó, Románia A viharos XX. században az erdélyi és benne a szilágysági magyarság demográfiai adatainak alakulására elsődlegesen a század eleji impériumváltás és az ebből fakadó változások hatottak a legerőteljesebben. A dolgozat nem egészen száz év népszámlálási adatainak (1912-2002) egy részét dolgozza fel, elsősorban a románság és a nemzeti kisebbségek – elsődlegesen a magyarok – számarányainak alakulása tekintetében Romániában, Erdélyben illetve egy szórványosodó területen, a Szilágyságban. Ez alatt a 90 év alatt az erdélyi lakosság összetétele megváltozott, a románság számaránya 53,8%-ról 74,187%-ra növekedett, míg a magyarság számaránya 31,6%-ról, 19,51 százalékra csökkent. Gyakorlatilag teljesen eltűnt mint nemzetiség a németség, valamint a zsidóság. A legerőteljesebb változások 1956 és 1992 között, a szocializmus építésének kiteljesedése éveiben következtek be, amikor a románság számarányának növekedése messze meghaladta ennek a nemzetiségnek a natalitásából adódható növekedését. Nyilvánvaló, hogy a nemzetiségek számarányának megváltozása sokrétű és összetett tényezőktől függ, ennek értelmében a változásokban nem csak az impériumváltás játszott szerepet. Ugyanakkor nagyon sok tényező, amely hozzájárult a magyarság csökkenéséhez, mint például a kivándorlás, vagy a vegyes házasságokból származó gyermekek nemzettudat változása, egyes szórványban élő személyek nemzeti hovatartozása bevallásának megváltozása az impériumváltással hozható összefüggésbe.
69 123
A TELEPSZERŰ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT ÉLŐK EGÉSZSÉGFELMÉRÉSE Zs. Kósa1, Gy. Széles2, L. Kardos2, K. Kósa2, R. Németh3, S. Országh3, G. Fésűs2 M. McKee4,R. Ádány2, Z. Vokó2 1 Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Intézete, Nyíregyháza, Magyarország 2Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Iskola, Debrecen, Magyarország 3Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ, Budapest, Magyarország 4 London School of Hygiene and Tropical Medicine, London, Anglia A 2003-2004-ben elvégzett Országos Lakossági Egészségfelmérés és a telepi körülmények között élők egészségfelmérések adatait hasonlítjuk össze. Mindkét esetben reprezentatív mintavétel alapján történt a válaszadók kiválasztása, valamint ugyanazon kérdőívet és elemzési módszert használtuk. A funkcionalitás csökkenését a súlyos korlátozottság gyakoriságával jellemeztük, mely a 18-44 éves telepen élők körében kétszer magasabb értéket mutatott. Az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő általános popu-láció 4,4 %-a, míg a telepen élők 35 %-a tapasztalt valamilyen diszkriminációt az ellátás során. Azon válaszadók aránya, akik véleményük szerint nagyon sokat, vagy sokat tehetnek az egészségükért az általános populációban 1,3 – 1,5-ször nagyobb volt, mint a telepen élők körében. Az erős dohányosok aránya 2-5-ször magasabb a telepen élőknél, akiknek a gazdasági-szociális státusza sokkal rosszabb mint az általános populációé. A vizsgálat eredményei rámutatnak a speciális népegészségügyi programok, az egészséggel kapcsolatos információk átadása és az egészségfejlesztés szükségességére a telepszerű körülmények között élők körében.
70/a 124
HEALTH OF THE INHIBITANTS OF ROMA SETTLEMENTS IN HUNGARY - A COMPARATIVE HEALTH SURVEY Zs. Kósa1, Gy. Széles2, L. Kardos2, K. Kósa2, R. Németh3, S. Országh3, G. Fésűs2, M. McKee4, R. Ádány2, Z. Vokó2 1 Szabolcs-Szatmár-Bereg county office of the National Public Health and Medical Officers Service Nyíregyháza, Hungary 2 School of Public Health, Medical and Health Science Centre, University of Debrecen, Debrecen, Hungary 3 Johan Béla National Center for Epidemiology, Budapest, Hungary 4 London School of Hygiene and Tropical Medicine, London , United Kingdom Objectives We compared the health of people living in Roma settlements with that of the general population in Hungary. Methods We performed comparative health interview surveys in 2003-2004 on representative samples of the Hungarian population and inhabitants of Roma settlements. Results The prevalence of severe functional limitation was about twofold higher in Roma settlements among 18-44 year-old persons. Of those who used any health services 35% of Roma persons and 4.4% of the general population experienced some kind of discrimination. In the general population the proportion of persons who thought that they could do very much or much for their own health was 1.3-1.5 times higher than in Roma settlements. The proportion of heavy smokers was 2-5 times more in Roma settlements than in the general population. People living in Roma settlements had much worse socio-economic status than the general population. Conclusions People living in Roma settlements experience severe social exclusion, which profoundly affects their health. Besides tackling the socioeconomic roots of poor health of Roma people, specific public health interventions including health education and health promotion programs are needed.
70/b 125
A CSALÁDORVOSI GYAKORLAT ÉS CIVILIZÁCIÓS BETEGSÉGEK DÉLVIDÉKEN Kasza Bálint Egészségház, Szabadka (Subotica), Szerbia&Montenegro Mind gyakrabban szembesülünk a ténnyel, hogy miközben az orvostudomány a technikai fejlődés terén nagy léptekkel halad előre, egyre kevesebb idő jut a betegek lelki problémáinak megismerésére, ami a szomatikus beállítódás nem kívánatos túlsúlyához vezet, az (család)orvosok nem elég nyitottak a pszichológiai tünetekre (melyeket civilizációs megbetegedéseknek tartanak), szinte kényszeresen igyekeznek szervi eltéréseket találni vagy kizárni azokat, nem számolva a betegekben lezajló lélektani változásokkal. Tovább csökkenti a betegekre szánt időt a túlzott, precíz adminisztráció kényszere. Ez a kettősség oda vezet, hogy a mind kifejezettebb technikai fejlődés ellenére, soha nem volt az egészségügyben ennyi elégedetlen beteg, mint a ma. Célkitűzés: Annak vizsgálata, hogy ez a jelenség mennyire van jelen a délvidéki betegek között, vajon ők elégedettek-e az orvosi ellátással a vázolt körülmények között. Vizsgálati módszer és minta: a vizsgálatban Vajdaság különböző településein élő lakosok vettek részt. Az önkitöltős kérdőívet 1264 válaszadó töltötte ki. Eredmények: A betegek kb. ⅔-a úgy érzi, hogy orvosa nem törődik komolyan azzal, hogy miként érzi a páciensmagát. Hasonló az arány abban a tekintetben is, hogy mennyire figyel az orvos arra, amit a beteg mond, a gyógyítás hatékonyságával kapcsolatban. A megkérdezettek fele érzi úgy, hogy az orvosa nem tud segíteni a legtöbb betegén, nem volt elégedett a kapott kezeléssel az legutóbbi orvoslátogatáskor. A kiábrándultsága miatt a megkérdezettek 38%-a alternatív gyógyászhoz fordult panaszával. Következtetések: Az eredmények alapján egyre sürgetőbbnek tűnik, az egészségügy reformja. Elengedhetetlen az orvosi gondolkodásmód megváltoztatása, létfontosságú a beteget holisztikusan szemlélni, nemcsak a szomatikus elváltozásaira figyelni, hanem lelki és szociális problémáira is tanácsos lenne nyitottnak lenni. Ha a konvencionális orvostársadalom e tényen, belátható időn belül nem tud változtatni, számolhatunk azzal a körülménnyel, hogy elveszítjük betegeink egy részét, mivel azok elégedetlenségükből kifolyólag, alternatív gyógyásznál próbálják megkeresni a betegségükre a megoldást.
71 126
FELSŐ-BÁCSKAI KÖZSÉGBEN VÉGZETT LAKOSSÁGCSOPORT-VIZSGÁLAT FŐBB EREDMÉNYEI Péter Árpád "IATRIKA" Eü. Bt., Felsőszentiván, Magyarország A vizsgálatra a "Biennial Collaborative Agreement between the Ministry of Health, Family and Social Affairs of Hungary and the Regional Office for Europe of the World Health Organization 2004/2005" keretében, annak egyik projektje megvalósításaként került sor. A vizsgálat elsődleges célja az alkohol-abúzus, ill. az alkohollal kapcsolatos egészségproblémák idejekorán kiszűrése, valamint a hozzá kapcsolódó korai intervenció hatékonyságának bemérése volt. A kiszemelt lakosságcsoport a praxis 35-54 éves korú férfiaiból tevődött. A Felsőszentivánon zajlott - az adatgyűjtés időszakát tekintve 1 évesre tervezett, az eredeti ütemtervhez képest 4 hónappal meghosszabbodott, az absztrakt leadásának határidejéig nem befejeződött - követéses vizsgálatot három, ugyancsak Baja térségbeli község (Csátalja, Nagybaracska, Sükösd) háziorvosa által WHO-AUDIT-tal végzett lakosságcsoport-felmérés egészítette ki. Noha az absztrakt leadásának határidejéig a részletes adatfeldolgozás nem történhetett meg, a záródolgozat nem készülhetett el, e munkálatokra a Világtalálkozó előtt mindenképpen sor kerül, lehetőséget nyújtván, hogy az előadás keretében elsőként kerüljenek közlésre a vizsgálat főbb eredményei (együtt azokkal a konklúziókkal, amelyek akár az egészségpolitikusok felé is üzenet-értékűek).
72 127
A CHLAMYDIA TRACHOMATIS INFECTIO GYAKORISÁGA ÉS KORSZERŰ KEZELÉSE A NŐGYÓGYÁSZATI GYAKORLATBAN Pataky István, Pataky Nóra Kecskemét, Magyarország A sexualis úton terjedő fertőző betegségek úgy a világon mint Magyarországon is nagy számban fordulnak elő. Az utóbbi évtizedben a chlamydia trachomatis fertőzés a szülészeti és nőgyógyászati betegellátásban emelkedő számot mutat ezért rendkívül fontos a korai, gyors felismerés a korszerű hatékony kezelés. A labor diagnosztika fejlődésével ma már egyszerű a kórokozó kimutatása és indokolt a rizikócsoportoknál ennek szűrővizsgálatként történő elvégzése. Az antibiotikus terápia a betegség hatékony kezelésének a lehetősége. Lényeges a betegek egészségnevelése és utókövetése a fertőzés minél hatékonyabb visszaszorítása érdekében.
73 128
A PAJZSMIRIGYBETEGSÉGEK EPIDEMIOLÓGIÁJA KÁRPÁTALJÁN A KÜLSŐ KÖRNYEZETI JÓDMENNYISÉGÉNEK FÜGGVÉNYÉBEN Fábry Zoltán, **Fábry Adrienn Ungvári Nemzeti Egyetem, Biokémiai Tanszék, Ungvár, Ukrajna**, Debreceni Egyetem, Debrecen, Magyarország Ukrajna Kárpátaljai területének hegyes és előhegyi körzetei a sík vidékekkel szemben a jódhiányos gócokhoz tartoznak (azaz, igen alacsony a jódtartalom a talajban, ivóvízben, élelmiszerekben és takarmányban). A megyében észlelt jódhiányt a pajzsmirigy-betegségek gyakorisága és elterjedése is jól érzékelteti. Viszont még mindig nincs feltérképezve a pajzsmirigy patológia elterjedése Kárpátalja különböző biogeokémiai régióiban a környezet bioobjektumai jódtartalmának függvényében. Kárpátalja 13 járásában különböző az ivóvizek jódtartalma. Mégpedig egy bizonyos törvényszerűséget tapasztaltunk: a legmagasabb a vizek jódtartalma a sík vidéken, alacsonyabb az előhegyi vidéken és legalacsonyabb a hegyvidéken. A kútvizekben a jódtartalom mindenütt alacsonyabb volt, mint a folyóvizekben és a tavakban. A takarmány és élelmiszerek jódtartalmának elemzése jelentős jóddeficitről tanúskodik a hegyvidéken a tejben, a káposztában és a burgonyában. A víz, a takarmány és az élelmiszerek jódtartalma közvetlenül meghatározta a hegyi és a sík vidéken élő emberek napi jódfelvételét. Adataink szerint a hegyvidéken a napi jódbevitel átlag 84,9 µg-t tesz ki, a sík vidéken pedig 123,3 µg-t.(az EVSZ napi 120–150 µg-t javasol). Adatainkból kitűnik, hogy a pajzsmirigy-patológia gyakorisága lényeges növekedést mutatott 1999–2002-ig, ami különösen szembetűnő volt az I–II–III. fokú diffúz strúma esetében (kb. 2-szeres volt a növekedés). Enyhébb növekedést tapasztaltunk a göbös strúmánál, valamint a hipotireózisnál (kb. 1,5 szeres). Ami a betegségek földrajzi elterjedését illeti, úgy a hegyvidéken gyakoribb volt a mirigy elváltozása és funkciózavara, mint a sík vidéken. Hasonló eredményeket konstatáltunk az először megállapított pajzsmirigymegbetegedések elemzésénél. Itt szintén növekedést észlelhettünk 1999–2001ig, ugyanakkor 2002-ben ez a mutató csökkent, ami kifejezetten jelentős volt az I. és a II–III. fokú diffúz strúma esetében. Kutatásaink eredményei alapján, arra a következtetésre jutottunk, hogy a pajzsmirigy betegségek elterjedése Kárpátalján egyenes összefüggésben van a talaj, ivóvíz és a tápláléklánc jódmennyiségével. Ugyanakkor nem zárhatjuk ki egyéb szociális és ökológiai tényezők hatását sem, aminek elemzését és annak eredményeit későbbi tanulmányokban közöljük. 74 129
FOGLALKOZÁSEGÉSZSÉGÜGYI ZÁRÓVIZSGÁLATOK SZÉNBÁNYÁSZOK ÉS ERŐMŰI DOLGOZÓK KÖRÉBEN Dr. Szamos György VÉRT Foglalkozásegészségügyi szolgálata Tatabánya, Oroszlány, Magyarország Magyarország barnaszén vagyonára 1898-ban épült az első Tatabányai Hőerőmű a Vértes térségében amelyet a Bánhidai, majd az Oroszlányi Hőerőmű létesítése követett. Ma már csak az Oroszlányi Hőerőmű szolgáltat áramot szenes tüzeléssel, mivel az elhasznált eocén szén a megengedettnél jóval magasabb SO2 kibocsátó. Mélyművelésű bánya Magyarországon ma már csak Oroszlány térségében működik az erőmű kiszolgálására. A tatabányai szénbányászkodás 2004-ben megszűnt, ezzel párhuzamosan a régi erőművet gázmotor erőművé alakították át, a Bánhidai Erőmű 2005 januárjában megszűntette termelését. A munkahelyek bezárásával kapcsolatban foglalkozásegészségügyi szolgálatunk elvégezte 750 földalatti bányász és 300 erőműi fizikai dolgozó munkaköri záróvizsgálatát, melyet a 33/1998 (VI. 24.) NM rendelet ír elő. A záróvizsgálatok alapján utánkövetést igénylő foglalkozási betegként került nyilvántartásba a bányászok közül 62 fő kéz-karvibrációs beteg, 15 fő foglalkozási halláskárosodott. Az erőművek területéről 14 fő halláskárosodott, 1-1 fő CO, SO2 mérgezett, 1 fő foglalkozási asztmás és 1 fő azbesztózis került foglalkozási betegként nyilvántartásba. Légzésfunkciós paraméterei csökkentek a záróvizsgálaton részt vevő bányászok 20, erőműi fizikai dolgozók 30%-ának. A megvizsgált munkavállalók 57%-ánál találtunk mozgásszervi eltéréseket a gerinc és az ízületek egyoldalú túlzott igénybe vétele miatt, köztük 2 panaszmentes patológiás csigolyatörést és 5 korábban nem diagnosztizált combfej necrosissal társult coxarthrosist. Sajnálatosan gyorsan vesztettük el azbesztózisos betegünket előrehaladott fibrózis talaján kialakult keringési és légzési elégtelenség, 19 napos respiráció után. A környezeti és munkaköri ártalmak közötti szűk határ fel kell hívja figyelmünket a munkafolyamatok során végzett preventív szűrővizsgálatokra, hogy csökkenthessük az életminőséget rontó, több esetben kártalanításra is szoruló foglakozási megbetegedések számát.
75 130
GYÓGYTURIZMUS BÁNYAPATAK MENTÉN Bedö Károly 1, Domahidi János 2. 1 OGYE Marosvásárhely, Közegészségtani Tanszék, 2 Közegészégügyi Központ, Marosvásárhely, Románia Bányapatak, régi nevén „Aladárvölgy”, a Keleti Kárpátok belső vonulatában, a Harghita hegység DK-oldalán, azaz Hargita megye déli részében fekszik, 11901210m tengerszint feletti magasságban, 2,5 – 3 km-nyi távolságra a legközelebbi két településtől, Ny-ról a Csíkszentimrei Büdösfürdő, K-ről Csíkszentimre község terül el. Mintegy 8 km-nyi szűk völgyét évszázados fenyőerdők övezik. Légköre mindenféle szennyeződéstől mentes. Területén a légnyomás napközben az átlagtól alig 2-3 kp-al ingadozik. Eléggé szélcsendes. Csapadéka, mint előfordulása, mind mennyiségben rapszodikus. Mivelhogy, több mint 5 km sugarú körzetében nincsen szennyeződést okozó forrás, atmoszférája tiszta. Az ösvényeken, a rönkszállításra használt erdei úton kívül más útvonala nincsen. A bemutatott tényezők mind a jóegészséget szolgálják, ezért joggal megállapítható: a Bányapatak mente igen alkalmas a gyógyturizmus gyakorlására.
76 131
AZ ÉLETMINŐSÉG SZUBJEKTÍV MÉRÉSE – TÍZ ÉVES A HÉVÍZI OSTEOPOROSIS BETEGKLUB Bergmann Annamária, Békefi Ferenc, Mózes Magdolna, Gyarmati Noémi Szent András Kórház, Hévíz, Magyarország Tíz éves az osteoporosis betegklub. Százhat összejövetel, 58 előadás vendégelőadókkal. 10 előadás klubon belül, 19 önálló gyógytorna-foglalkozás, kilenc szép kirándulás 9 karácsony. 1995-ben alakultunk. A kezdeti szakmai előadásokat (osteoporosis, betegség, gyógytorna, diéta, életminőség, életminőség javítása) követően kiléptünk a világba. Irodalom, zene, képzőművészet, hit. Hit a gyógyításról, hit a gyógyulásról. Kisida Elek tanár úr, István Lajos professzor úr, Ortutay Judit, Szekeres László, Moll Károlyné előadásait hallgathattuk. Ezeken az esteken a fájdalomküszöb nem szteroid gyulladáscsökkentő szer nélkül is emelkedett. Bartalis Imre nyugalmazott orvos ars poeticáját valljuk: „Elmegyek mindenhová, ahová hívnak. Megyek akkor is, ha hárman-négyen ülnek egy szobában. Megyek, mert menni kell az emberekhez. Tartani kell bennük a hitet a szépben, a jóban. Megyek, mert már nyugdíjas vagyok, ráérek. Szeretetszolgálatot tartok.”
77/a 132
SUBJECTIVE ASSESSING OF THE QUALITY OF LIFE – THE OSTEOPOROSIS CLUB IN HÉVÍZ WAS FORMED 10 YEARS AGO Bergmann AM ,Békefi F ,Mózes M ,Gyarmati N Hévíz spa and St. András rheumatology hospital , company for public utility A club for osteoporosis patients has been existig for 10 years. There were 106 gatherings, 58 presentations with guest lecturers. There were 10 more lectures wthin the club, 19 individualized phisical – activity sessions, 9 nice excursions and 9 Christmas parties. The club was formed in 1995. At the beginning there were presentations by professionals (on osteoporosis, illnesses, gymnastics, diets, life quality, improving life quality), than we opened towards the world. Literature, music, fine arts, belief. Belief in curing, belief in healing. Lectures were delivered by professor Elek Kisida, Lajos István, Judit Ortutay, László Szekeres and Mrs Moll. In these cases pain perseption level rose without using non steroidal anti- inflammatiory drugs. We follow Imre Bartlis' ars poetics "I go everywhere I am invited to. I also go if there are 3 or 4 sitting in a room, I go because poeple must be visited. Belief in beauty and right must be kept up. I go because I am retired and I am free. I do chatrity."
77/b 133