MECHATRONIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA

MECHATRONIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA 1118 BUDAPEST, RÉTKÖZ UTCA 39. TEL./FAX: 36-1-246-1365, 36-1-246-1367 web: www.mechatronika.hu e-mail: [email protected]

A MECHATRONIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013.

Mechatronika – a lehetőségek iskolája

A Mechatronikai Szakközépiskola Pedagógiai Programja

Tartalom 1. 2.

ALAPELVEK ...................................................................................................................................... 3 NEVELÉSI PROGRAM ..................................................................................................................... 3

2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka .................................................................................. 3 2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................................. 8 2.3. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ......................................................... 9 2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ........................................................................ 11 2.5. A pedagógusok iskolai feladatai, az osztályfőnök feladatai .................................................... 12 2.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ....................... 14 2.7. A tanulók részvételi jogai gyakorlásának rendje ..................................................................... 15 2.8. Az iskola partnerei közötti kapcsolattartás .............................................................................. 16 2.9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, a szóbeli felvételi vizsga követelményei...................................................................................................................... 18 2.10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai ............................................................................ 18 3.

AZ ISKOLA HELYI TANTERVE .................................................................................................. 19

3.1. A választott kerettanterv .......................................................................................................... 19 3.2. Az óratervek............................................................................................................................. 20 3.3. Választható tárgyak ................................................................................................................. 23 3.4. A középszintű érettségi vizsga témakörei ................................................................................ 24 3.5. A közösségi szolgálat .............................................................................................................. 31 3.6. Az emelt szintű érettségire való felkészülés fejlesztési feladatai és követelményei ............... 31 3.7. A tankönyvek, a tanulmányi segédletek és a taneszközök kiválasztásának elvei ................... 43 3.8. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése .................................................. 44 3.9. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése és minősítése ..................................... 49 3.10. Az egészségnevelési elvek ..................................................................................................... 51 3.11. A környezeti nevelési elvek ................................................................................................... 51 3.12. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............................................................. 52 4.

A SZAKMAI PROGRAM ................................................................................................................ 53

4.1. A szakmai munka célja ............................................................................................................ 53 4.2. A szakmacsoportos alapozás ................................................................................................... 54 4.3. A szakmai képzés .................................................................................................................... 54 4.4. Az óratervek............................................................................................................................. 55 4.5. A beszámíthatóság ................................................................................................................... 57 4.6. A szakmai gyakorlatok ............................................................................................................ 57 4.7. A szakmai oktatás személyi feltételei ...................................................................................... 58 4. 8. A szakmai oktatás tárgyi feltételei .......................................................................................... 58 5.

ZÁRÓ DOKUMENTUMOK ............................................................................................................ 60

5.1. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetőségei .................................................................................................................... 60 5.2. A pedagógiai program elfogadásának dokumentumai ............................................................ 60 5.3. A pedagógiai program érvényességi ideje, értékelési- és felülvizsgálati rendje, a módosítás körülményei .................................................................................................................................... 60

2. oldal


MOTTÓ „Félig sem oly fontos az, mit tanítunk gyermekeinknek, mint az hogy’ tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás, melyet egy jó oktatási rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad.” (Eötvös József: Gondolatok)

1. ALAPELVEK A Mechatronikai Szakközépiskola célja olyan biztos műszaki alapokkal rendelkező, a világ dolgai iránt érdeklődő, gondolkodó és empatikus fiatalok érettségire való felkészítése, akik céltudatosak, képesek saját érdekeik és lehetőségeik felismerésére, terveik megvalósítására és mind pszichikailag, mind fizikailag alkalmasak az önálló és kiegyensúlyozott életvezetésre. Az iskola kiemelt feladatának tekinti a természettudományos gondolkodás és a műszaki érzék fejlesztését, a világ sokszínűségének megismertetését és megértetését, a környezetünkért való felelősségvállalás felismertetését, az egészséges életmódra való nevelést, a művészetek és a társadalomtudományok iránti érdeklődés felkeltését és a közösségi lét, illetve a közösségért végzett munka örömének megéltetését. Iskolánk legfontosabb feladata az érettségi vizsgára való felkészítésen, a felsőoktatási tanulmányok folytatásához szükséges szakmai és általános kompetenciák elsajátíttatásán túl, a korszerű és széleskörű tudással rendelkező szakemberek képzése. Iskolánk fontos feladatai közé tartozik a tehetséggondozás, a lemaradó tanulók felzárkóztatása, a szociális és személyes kompetenciák fejlesztése.

2. NEVELÉSI PROGRAM 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka 2.1.1. Pedagógiai munkánk alapelvei, értékei Az iskolai élet rendkívül széles körű multifunkcionális tevékenységek bonyolult összessége. Oktató-nevelő munkánk szellemiségét, érték- és normarendjét meghatározó legfontosabb dokumentumai a következők: • az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, • a Gyermeki Jogok Nemzetközi Chartája, • a Magyarország Alaptörvénye, • a köznevelési és szakképzési törvények és utasítások, • az iskolai Házirend. 2.1.1.1. Alapvető értéknek tartjuk (nem csak az oktató-nevelő munkában) a humanizmust, egymás kölcsönös tiszteletét, a személyiségi jogok, az eltérő vélemények és nézetek toleranciáját. A segítő kapcsolatok, a megértésre törekvés a tanár-diák viszonyban elősegíti, hogy a tanulók, a felnövő nemzedékek egymás között, majd állampolgárként még szélesebb keretben ezeket az értékeket gyakorolják.

3. oldal


2.1.1.2. Iskolánk pártpolitika-mentes, ugyanakkor tudjuk, hogy minden valamelyest is közéleti ember állást foglal közügyekben, "politizál". E vélemények sokfélesége jelenik meg a diákok előtt is, ha az őket tanító felnőtt véleményét kérdezik. Mivel felelősen gondolkodunk pedagógusi hivatásunkról, vállalnunk kell ilyen helyzetekben a törvényeknek megfelelő, hiteles álláspontunkat. A gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság jogának figyelembevételével, az egyes témák, kérdések többoldalú közelítésével, az eltérő vélemények ismertetésével törekszünk a vallási és világnézeti semlegesség megvalósítására. 2.1.1.3. A demokratikus légkört és működést szolgálják intézményesített fórumok, csatornák is (diákönkormányzat, szülői közösségek és szülői választmány), de a hétköznapok pillanatai (tanóra, szakkör, kirándulás stb.) azok, melyek az ideált leginkább valóságossá teszik, ezt szem előtt kell tartanunk. Kisebb csoportok, osztályközösségek vagy akár az egész iskolai közösség is színterei a demokratikus nevelésnek, de egy tanár egy diákkal szemben is "demokratikus", ha nem hatalmi szóval, tekintélyelvűséggel próbál felülkerekedni. Mivel az oktató-nevelő tevékenység sajátos folyamat, érték- és ismeretközvetítés is, a tanár szervező-irányító szerepének érvényesülnie kell. 2.1.1.4 Az iskolai élet meghatározó szereplője, aktív alakítója az iskolai diákönkormányzat, amely szintén a fenti célok elérését segíti munkájával. Az együvé tartozás, az egymás iránt érzett megbecsülés, a közös feladatok felelőssége élteti hagyományteremtő vállalkozásunkat: az iskolapolgári rendszert. 2.1.1.5. Naponta tapasztalhatjuk, hogy a népeket elválasztó valóságos és metaforikus falak hogyan omlanak le, e folyamatok ellenére nemzeti identitástudatunk nem értékelődik le, sőt szerte a világban jellemző, hogy nő a kis népek hagyományaikhoz, nyelvükhöz, kulturális értékeikhez való ragaszkodása. Ezek feltárása, bemutatása, múltunk és jelenünk megismerése egyrészt a tantárgyak keretében történik, másrészt - iskolai hagyományaink részeként - ünnepségekkel (március 15., október 23.) és megemlékezésekkel idézzük elődeink tetteit. A tanév tervezett programjai között szerepelnek a kirándulások, nyári táborok, melyek lehetővé teszik hazánk jellegzetes tájainak, népcsoportjainak, nyelvjárásainak, szokásainak, műemlékeinek megismerését, értő szemlélését. 2.1.1.6. A nemzeti és az egyetemes emberi értékek nem csak hogy jól megférnek egymással, de valójában szét sem választhatók, nemzeti történelmünk, művészeti és tudományos életünk számtalan alkotója, szereplője, eredménye ezt bizonyítja. Ma, amikor a határok nyitva állnak turisták, kereskedők, munkavállalók stb. előtt, felértékelődnek azok a területek, amelyek lehetővé teszik más népekkel, kultúrákkal a kapcsolatteremtést, így az idegen nyelv, az informatika, stb. Iskolánk e tárgyak oktatását kiemelt feladatnak tartja. Jelenlegi nyelvi kínálatunk a német és az angol nyelv. 2.1.1.7. Rendkívül fontosnak tartjuk a kisebbségek és a másság elfogadtatását diákjainkkal. DélBuda vonzáskörzetében jelentős számú német nemzetiség élt és él ma is. Folyamatosan figyelemmel kísérjük működésüket. Iskolánkban lehetőséget teremtünk nyelvi-kulturális sajátosságaik, örökségük megőrzésére, ápolására a sokszínűség, a kölcsönös megismerés-megértés és gazdagodás jegyében. 2.1.1.8. Hasonlóan fontosnak tartjuk tanulóink személyes sorsát a felnövekvő generációk jövője szempontjából is. A testedzés, a jó fizikai állapot, általában az egészséges életmód propagálása és megvalósításának elősegítése munkánk fontos területe. A testnevelési és osztályfőnöki órák mellett a sportköri tevékenység vagy a szabadidős sportolás, ehhez kapcsolódó előadások, bemutatók, felvilágosító órák segítik e célkitűzések megvalósítását. Egy beállítódást, életformát alkalomszerű programokkal nem lehet megváltoztatni, de az iskolai környezet tisztaságával, a tanári megjelenés példaadásával indirekt, a Házirend rögzített elvárásaival pedig direkt módon befolyásolni lehet az igényszintet.

4. oldal


2.1.1.9. A testi fejlődést segítő programok és lehetőségek mellett nagy figyelmet kell szentelnünk a tanulók mentálhigiénés állapotára, a válság lecsapódására, következményeire, a szociális helyzetből következő problémákra, krízisekre. A tanári, különösen osztályfőnöki törődés mellett szükségesnek tartjuk iskolapszichológus segítségét e gondok orvoslásában, valamint az iskolaorvosi és ifjúságvédelmi felelősi tevékenység szerepének növelését. 2.1.1.10. A tanítás-tanulás folyamatában kialakítjuk tanítványainkban a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartást. Megtanítjuk őket az erőforrások tudatos, takarékos és felelősségteljes használatára, a gazdasági és társadalmi folyamatok megismerésére. Az iskolai programok, a DÖNTS! vetélkedő segítenek céljaink megvalósításában. 2.1.1.11. Pályaorientációs tevékenységünk során (osztályfőnöki órán, szakmai gyakorlati foglalkozásokon, üzemlátogatásokon) felkészítjük tanulóinkat arra, hogy tanulmányaik befejezését követően képesek legyenek megtalálni a képzettségüknek, érdeklődésüknek, tehetségüknek megfelelő munkát, hivatást. 2.1.1.12. Gazdasági és pénzügyi neveléssel kapcsolatos feladatainkhoz nagy segítséget nyújt az OTP Fáy András Alapítvány Középiskolások Országos Pénzügyi és Gazdasági Oktatóközpontja, amelynek pénzügyi, gazdasági, gazdálkodási edukációs programján részt vesznek tanulóink. 2.1.1.13. Médiatudatosságra nevelésünk során felkészítjük tanítványainkat a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi életük értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. Felhívjuk figyelmüket (informatikaórákon, szervezett tájékoztatókon) a valóságos és a virtuális; a nyilvános és a bizalmas érintkezés különbségére, a jogi és etikai jelentőségére. 2.1.1.14. Tanítványaink eltérő gazdasági, családi és társadalmi környezetből kerülnek hozzánk, emberi tulajdonságaik, korábban szerzett ismereteik, mennyiségi és minőségi lehetőségeik, gondolkodásuk lényegesen különböző. Iskolánk nevelőtestülete komolyan gondolja a differenciált és egyénre szabott képességfejlesztő tevékenységet. Ez a gyakorlat korábban is meghatározta a tantestület munkáját, és ezen a későbbiekben sem kívánunk változtatni. 2.1.1.15. Sokat teszünk tanulóink motiválásáért, igyekszünk megértetni velük, hogy az ismeretek megszerzése eszköz, de nem az egyetlen eszköz az életben való eligazodáshoz, boldoguláshoz. Iskolánkban nevelőtevékenységünk során mindig figyelembe vettük tanulóink életkori sajátosságait, fejlettségi szintjét. A tananyag tartalmának meghatározásakor az ismeretek átadása során gondot fordítunk arra, hogy az elsajátítást a befogadók korábban megszerzett tudására alapozzuk. 2.1.1.16. A pedagógiai munka során igyekszünk a tanulókat a legújabb módszertani eszközök felhasználásával az elsajátítás aktív szereplőjévé tenni. A közös munka sokkal gyorsabb és hatékonyabb elsajátítást tesz lehetővé, mivel a diák megérti a problémát és annak megoldását is. Igyekszünk őket gyakorlati példákon át, gyakorlati számítások és meggondolások segítségével is motiválni, bemutatva az ismeretek gyakorlati előnyeit, hasznát. A legújabb kutatási eredményeket - a tanulók fejlettségi szintjének megfelelően – beépítjük mindennapi tevékenységeinkbe. Ahol az osztály és a szaktanár vállalja, fejlesztő értékelést valósítunk meg.

5. oldal


2.1.2. Nevelő-oktató munkánk céljai Az iskolánkban folyó tevékenység legfőbb célja, hogy tanítványaink érettségi bizonyítványt szerezzenek. Az iskolában eltöltött évek alatt kulcs-kompetenciák fejlesztése által felkészüljenek az emberhez méltó létre, hogy később mindig megtalálják a boldogságot, munkájuk és életük értelmét. Ezen belül nevelési rendszerünk céljai szerteágazóak, és ez az alábbiakban foglalható össze: Nevelő-oktató munkánk célja az, hogy diákjaink szellemisége, értelme kitáguljon, befogadják mindazon ismeretek alapjait, amelyekre életükben szükségük lehet, és munkájukban építhessenek rá. Életük folyamán mindig képesek legyenek az újabb ismeretek befogadására, önmaguk fejlesztésére, és igényük is legyen erre. 2.1.2.1. Az anyanyelvi és idegennyelvi kommunikációjuk fejlődjön, megfelelő szókincsük legyen. Képesek legyenek emberi kapcsolattartásra. Ismerjenek nyelvet, nyelveket, mely a XXI. században elengedhetetlen követelmény. Érdeklődjenek különféle kultúrák iránt. 2.1.2.2. Kialakuljon a tanulókban a matematikai gondolkodás, tudják alkalmazni az alapvető elveket, értsék a problémamegoldás feladatát. Legyen digitális kompetenciájuk, mert ma már csak ennek birtokában képesek jól tájékozódni a környezetükben és a világban. 2.1.2.3. A természettudományos kompetencia és ezen belül a műszaki kompetencia a világban működő és lezajló folyamatok megismerését és megértését teszi lehetővé. A fizika, kémia, földrajz, biológia és a műszaki tantárgyak oktatásával lehetőséget teremtünk az egyén számára az ismeretek megszerzésére és alkalmazására. 2.1.2.4. Az ismeretek elsajátításának érdekében tanuljanak meg tanulni, ismerjék azokat a módszereket, amelyek ezt szolgálják, illetve ki tudják választani saját maguk számára a legalkalmasabbat, a legcélravezetőbbet. 2.1.2.5. Tanulmányaik során alakuljon ki esztétikai érzékük, tanulják meg felismerni a szépet. Alakítsák egyéni ízlésvilágukat, hogy a művészetek megragadják őket, élmény legyen számukra az építészet, festészet, zene, szobrászat stb. Tudjanak különbséget tenni a giccs és a valódi szépség között. 2.1.2.6. Ismerkedjenek meg a társadalmi élet szabályaival, az erkölccsel. Állampolgári és szociális kompetenciát szerezzenek azon hatások alapján, amelyet az egyes tantárgyak tanulása és az iskolai nevelés során kapnak. Ne a gátlástalanságot és az erőszakot tekintsék módszernek problémáik megoldására. Legyen belső tartásuk, bátran álljanak ki a társadalom által elfogadható véleményük, tetteik mellett. Társaikat barátként kezeljék, segítsék egymást, az önzés ne legyen életvitelük jellemzője. Tanuljanak meg és tudjanak közösségben élni. Legyenek képesek különféle közösségek (baráti, munkahelyi, családi stb.) elfogadására, ne kényszerítsék mindenáron saját akaratukat a közösségre. Legyenek jó partnerek, hogy ezzel ne nehezítsék saját maguk, illetve mások elfogadását. 2.1.2.7. Érzelmi életük ne legyen sivár, tudják embertársaikat szeretni, elfogadni. Készüljenek fel a családi életre, a szeretet légkörének kialakítására. Ítéljék el mindazt, ami az emberek közötti ellentéteket szítja, erősíti. Az érzelmi nevelést fontos feladatnak tartjuk iskolánkban, főként a hazaszeretetre és más népek kultúrájának elfogadására való nevelést.

6. oldal


2.1 3. Nevelő-oktató munkánk feladatai Szerteágazó nevelési céljainkból fakadóan feladataink is szerteágazóak. Főbb nevelési céljaink eléréséhez többféle út vezethet, amelyet a tanár személyisége határoz meg. Ezek közül a legfontosabbak a nevelési céloknak megfelelően az alábbiak: 2.1.3.1. Tanulóink látókörét, önismeretét neveléssel és a jól megtervezett feladatok végrehajtásával lehet tágítani. Ha sikerül a tanulót motiválni, akkor már jó úton vagyunk. Tanulóinkat önálló feladatok megoldására szoktatjuk, kialakítjuk bennük a fejlődés iránti igényt. Sajnos ez egyre nehezebb, de tanáraink nagyon sokat tesznek érte. Akkor lesz könnyebb a munkánk, ha diákjaink felismerik, hogy a befogadott ismeretekből valamilyen konkrét hasznuk lesz. A felsőbb évfolyamokon ennek a hatását már jobban lehet érzékelni. 2.1.3.2. Iskolánk alapfeladata az értelmi képességek és az egész személyiség fejlesztése. A tanulók sokszor azért nyújtanak gyenge teljesítményt, mert nincs megfelelő tanulási módszerük. A tanulás számos összetevője tanítható. Tanáraink a feladatok sokféleségével tudják tanulóinkat rávezetni a helyes módszerre. A különböző típusú feladatok lehetőséget biztosítanak, hogy rátaláljanak a számukra legmegfelelőbbre. 2.1.3.3. Minden tanárnak feladata, hogy saját tantárgyán keresztül igyekezzék megmutatni a szépet tanulóinknak, érje el, hogy tanulóink felismerjék a külső és belső harmónia összefüggését. Az esztétikai nevelésre az iskolai rendezvények, a múzeumlátogatások, a kirándulások is jó lehetőséget biztosítanak. Az iskolai vitrineket és a tantermeket a tanulók maguk rendezik be. Mindezek mellett az egyetemes kultúra ismeretét és szeretetét erősítjük. 2.1.3.4. Az erkölcsi és a demokráciára való nevelés a tanári példaadáson túl az osztályfőnöki órán, az iskolai megmozdulásokon keresztül is lehetséges. Tanáraink megragadnak minden adandó alkalmat arra, hogy felhívják a figyelmet a társadalom írott és íratlan szabályaira, melyek követése mindenki számára fogódzót is jelent. Tanáraink sokat tesznek azért, hogy a tanulók elfogadják egymást. Közösségi események szervezésével - amelyek a közösségi nevelést is szolgálják - a tanulók egymásra utaltságának hatására alakul ki egymás megértése és elfogadása. Osztályfőnöki órákon többször szerepelnek témaként az emberi kapcsolatok, a család, a szeretet. Az erkölcsi nevelés az egyike azoknak, amelyeket csak a családdal közösen tudunk megoldani. Sok szó esik a tanulók szüleivel történő találkozások során erről a témáról. A tanuló etikai szempontból általában a család hű tükre, gondolkodásában, magatartásában magában hordja az otthonról hozottakat. 2.1.3.5. A tanuló érzelmi életének alapját a család jelenti. Ezen a területen iskolánk csak rásegíteni tud. Elsősorban országjárások, történelem- és magyar órák alkalmával sokat találkoznak a diákok a haza fogalmával. Megmutatjuk nekik az anyanyelv értékét, amely egész életükön végigkíséri őket. Az anyanyelv és a nemzet összekapcsolódását érzékeltetve kerülhet látókörükbe a magyar haza, amelyben élni és boldogulni fognak. A hon és a nép ismeretére és szeretetére neveljük őket. Ezen közben azt is tudniuk kell, hogy környezetükben számos nép és nyelv él, és azok az emberek ugyancsak élni akarnak, hiszen nekik is itt van a hazájuk. Erősítjük az európai azonosságtudatot is. 2.1.4. Az oktató-nevelő munka eszközei, eljárásai Nevelőtestületünk az oktató-nevelő munka segítése érdekében felhasználja a köznevelési törvény által biztosított lehetőségeket, amelyek segítik a tanulók és a tanárok munkáját. Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodniuk kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez és felkészültségéhez.

7. oldal


Az oktatás folyamatának legfontosabb tervezési eszköze a helyi tantervhez, a választott tankönyvhöz és az adott tanulócsoporthoz igazított tanmenet, amely rögzíti a tanulói értékelés formáit és időpontjait. A szociális kompetenciák, az egyéni- illetve társas tanulás és a tanulói önállóság fejlesztése céljából páros illetve csoportos munkát, és kooperatív tanulási módszereket is alkalmazunk. Ezek a tanulásszervezési eljárások kiegészítik, illetve a tanítandó tartalomtól függően hatékonyabbá teszik hagyományos nevelő-oktató munkánkat. Mindennapi nevelési gyakorlatunkban kiemelkedően fontosnak tartjuk az alábbi magatartásformák kialakítását és megerősítését: szellemi, fizikai vagy közösségszervezői munkavégzés, egyéni és közösségi értékóvó magatartás, valamint segítőkészség a tanulótársak és felnőttek irányába. A sokoldalú képzés és fejlesztés, valamint a tanulói érdeklődés alapján a következő tevékenységekkel egészítjük ki a tanórai foglalkozásokat: érdeklődésre alapozott szakkörök, háziversenyek, közösségi programok, sport csapatjátékok, természetjárás, kirándulások. Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelő-oktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ennek alapján az alábbi csoportosítás végezhető el: • A meggyőzés módszerei (oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás) • A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás) • A magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, bíztatás, elismerés, dicséret) • A jutalmazás formái (szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalomkönyv, tárgyi jutalom) • A büntetés formái (szóbeli figyelmeztetés, dorgálás, figyelmeztetés, intés, rovás) • A nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célzó módszerek (felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás, tilalom) Az alkalmazott tankönyveket, iskolai taneszközöket az alkalmazhatóságuk és hatékonyságuk figyelembevételével választjuk ki és rendszeresen felülvizsgáljuk. A tanórákon felhasználjuk a korszerű audiovizuális és elektronikus eszközöket. A tanulócsoportok hatékony fejlesztését jól felszerelt szaktantermek is szolgálják. A tanulók egyéni képességeinek jobb megismerése, illetve a differenciált tanulásszervezés és a tantárgyi integráció megkönnyítése érdekében iskolánk minden tanévben egy egyhetes projekthetet szervez különböző témakörökben, évfolyamokon átívelő csoportokban. 2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 2.2.1. A személyiség megismerése Az iskolai személyiségfejlesztési munka megvalósításához nélkülözhetetlen a tanulók szellemi képességeinek megismerése, megbízható meghatározása. A közvetlen tanár-diák kapcsolatban rejlő megismerő tevékenység ennek a munkának alapvető eleme. Ezt a munkát segíthetik, de nem pótolhatják a különféle mérőlapok, tesztek, amelyekkel információt szerezhetünk az egyes diákok ismeretszerző és raktározó képességeiről, illetve az ismeretei alkalmazásáról. A tanuló személyiségét az alábbi legfontosabb tulajdonságok jellemzik: • a tanuló önbizalma, mert ennek a minősége és foka meghatározza a részleteket a tanulásban; • a tanuló önértékelése, mert ez tudatosítja, hogy mire képes és milyen teljesítőképességet tulajdonít önmagának;

8. oldal


• a tanuló önellenőrzése, mert ez szükséges a kitartáshoz, a frusztrációs helyzetek megoldásához és reakcióinak késleltetéséhez; • a tanuló én-kép formálódása a gyermeki és felnőtti ösztönformák közötti feszültséget okozó pszichés problémák megelőzése érdekében; • a tanuló motiváltsága a belső ösztön kialakítása céljából, ösztönzése a kreativitásra a szorongások és zárkózottság oldása érdekében; • ismerni kell a tanulási szokásaikat és módszereiket a számukra esetlegesen kedvezőbb tanulási forma kialakítása érdekében. 2.2.2. A személyiségfejlesztési munka feladatai A tanulóinkkal való foglalkozás célja személyiségük kibontakoztatása, ösztönzés a középiskola befejezésére és a továbbtanulásra, vagy szakmai képzés megszerzésére, hogy sikeres emberekké váljanak. Már a XV. század nagy gondolkodója, a spanyol humanista, Johannes Ludovicus Vives feltárta, hogy az emberiség és az egyes személyek boldogulása azon múlik, hogy a gyermekeket az érdeklődésüknek megfelelő irányban képezzék. Intézményünkben a tanulókban rejlő lehetőségek megvalósulását, a személyiségük kibontakozását az alábbiakkal tudjuk elérni: • a nevelés során figyelembe vesszük az egyes tanulók lehetőségeit és érdeklődését; • az oktatás során esélyegyenlőségre törekszünk; • az iskolai munka folyamatában a tanuló az alany, és az ő szükségleteit valósítjuk meg; • a személyiség méltóságát csorbítatlanul hagyva elvárásainkat egyértelműen meghatározzuk; • az értelmi fejlesztések során lehetőséget teremtünk arra, hogy a tanulók legyenek képesek az önálló tanulásra, hatékony tanulási képességek alakuljanak ki bennük, elsősorban a problémamegoldó gondolkodásban; • az érzelmi fejlesztések során olyan légkört alakítunk ki az iskolában és főleg a tanítási óránkon, hogy a tanuló bátran kérdezzen, vállalja tettének és szavainak kockázatát; • a szociális jellegű fejlesztések során el kell érnünk, hogy tanulják meg tisztelni egymást, fogadják el a vezető szerepét, és tanulják meg elfogadni önmagukat. Az iskola a pedagógusaitól elvárja a tárgyilagosságot, a következetességet és az empatikus viselkedést, próbálja beleélni magát a tanuló gondolatvilágába, legyen bátorsága az új és szokatlan módszerek kipróbálásához is. A helyesen megválasztott módszerek mellett elengedhetetlen a személyes példamutatás. 2.3. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészségnevelési program alapelve és célja, hogy segítse a tanulókat testi és lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában. Fejlessze az életvezetési képességeket, a tanulók felelősségérzetét egészségük megőrzésért. Megfelelően készítse fel a tanulókat a káros stresszhatások feldolgozására. Segítse a környezeti- és egészségtudatosság erősödését. Valósítsa meg a mindennapi testedzést a tanulók számára és terjedjen ki a mentálhigiénés nevelésre is. Az egészségmegőrzés legfontosabb eszköze a helyes életmód kialakítása, amelyet az alábbiak szolgálnak: • mozgás, • rendszeres testedzés és játéklehetőség, • helyes táplálkozási szokások kialakítása egészségünk érdekében,

9. oldal


• rendszeres higiénia és tisztálkodás, • az egészségkárosító szenvedélyek (drog, alkohol, cigaretta) megelőzése • az iskolai szűrővizsgálatok rendszere. 2.3.1. Iskolai programok • A Mechatronikai Napok keretében évente megrendezésre kerülő sportnap, amelyet a mozgásgazdag életmódot elősegítendő egész napra kiterjedő sportrendezvények, vetélkedők és nem utolsó sorban az éjszakai foci jellemez. • Tavasszal, rendezzük meg a „DÖNTS a környezetvédelem és az egészséges életmód mellett” vetélkedőt, amelyen játékos formában nyílik mód az egészségnevelésre, egészségfejlesztésre. Az iskola tanulói csapatokba szerveződve mérik össze tudásukat, erejüket. A nyertes csapat jutalomkiránduláson vesz részt. • Az iskolai éves munkatervünkben általában szerepelnek olyan, külső előadók által tartott előadások, amelyek a káros szenvedélyek (drog, alkohol, dohányzás) következményeire hívják fel a figyelmet. Rendszeresen szervezünk külső szakelőadók segítségével AIDSprevenciós előadást, szexuális felvilágosítást, amelyek osztályonként zajlanak, így lehetséges az életkori sajátosságok figyelembevétele. 2.3.2. Tanórai keretben megvalósítandó feladatok Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez, mivel az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, gondoskodással, az intézmény szervezettségével. • A szaktárgyi órákon a tanárok gondoskodnak az osztálytermek megfelelő, rendszeres szellőztetéséről, tájékozódnak a tanulók tanulást is befolyásoló egészségi állapotáról. Fontos, hogy figyeljünk a tanulók helyes testtartására, minden tanuló számára a megfelelő ülésrend kialakítására (az egyéni adottságokat is figyelembe véve). A napi munkarend, ill. az órarend tervezésénél gondoskodunk a tanulók mozgásigényének kielégítéséről. • A biológiaóra külön feladata az egészségre való nevelés: a helyes táplálkozás, a szexuális érettség, az AIDS veszélye, az egészséges környezet. • Az osztályfőnöki órák jó lehetőséget biztosítanak az egészségneveléshez, amit feltétlen kihasználunk, mert az iskoláskorú gyermekek és fiatalok egészségmagatartása határozza meg a jövő felnőtt lakosságának egészségi állapotát. Az osztályfőnökök felkészítik a tanulókat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Az osztályfőnökök megismertetik a tanulókkal a környezetük leggyakoribb, az egészséget, a testi épséget veszélyeztető tényezőit. A tanulókat felkészítik a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére, az önálló gyalogos közlekedésre, veszélyes anyagok helyes kezelésére stb. Az osztályfőnöki óra támogatást nyújt a tanulónak a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében meghívott előadók, szakemberek közreműködésével, illetve beszélgetésekkel. Fontos feladat a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel való foglalkozás, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítés. 2.3.3. A mindennapos testnevelés szervezése Testnevelésórákon mód nyílik a tanulók egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítésére a testmozgás eszközeivel. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között, az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető.

10. oldal


A NAT heti öt testnevelési órát ír elő, amelyből heti három órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. A 4. és 5. testnevelésórát diákjaink számára az alábbi rendben biztosítjuk: • a diáksportkörben sportoló tanulók számára a választott szakosztályban heti 2-2 órás kötelező sportköri foglalkozáson való részvétellel; • a tanulók által a délutáni időszakban választott sportágban biztosított heti 2-2 óra foglalkozáson történő részvétellel, a választható sportágakat az intézmény igazgatója a tanév indítását megelőzően május 20-ig nyilvánosságra hozza; • a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával; • a kötelező testnevelési órákon felül szervezett heti 2-2 órás gyógytestnevelési foglalkozáson történő részvétellel azon tanulóink számára, akik – az iskolaegészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint – a rendes testnevelési órákon is részt vehetnek; Szakosztályaink (labdarúgás, röplabda, kosárlabda, asztalitenisz, természetjárás) minimum heti 2-2 óra időtartamban biztosítanak testedzési lehetőséget diákjaink számára. A sportfoglalkozások megtartásához szükséges óraszámot a kötelező órák keretéből oldjuk meg. Biztosítjuk szakosztályaink számára az országos és a megyei, valamint a városi sportversenyeken, a diákolimpián történő részvétel feltételeit. Lehetőséget biztosítunk diákjaink számára, hogy a mindennapos testnevelés követelményeit diáksportkörünk szakosztályaiban teljesítsék. A benyújtott jelentkezések alapján a sportköri foglalkozást választó diákok számára a heti két órás foglalkozás kötelező. Természetjáró csoportunk kétheti gyakorisággal szervez gyalogos, autóbuszos, kerékpáros túrákat, teljesítménytúrákat diákjaink és a szülők, valamint külsős résztvevők számára. Saját szakosztályainkon kívül együttműködünk a kerületben működő szakosztályokkal. Biztosítjuk diákjaink számára a gyógytestnevelés oktatását, a feladat ellátásához saját gyógytestnevelővel rendelkezünk. 2.3.4. A megvalósításban résztvevők Az egészségnevelés legfontosabb résztvevői az iskola alkalmazottai (pedagógusok, osztályfőnökök) és az iskolában dolgozó iskolaorvos és védőnő. Az egészségnevelés külső partnerei: a Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő szervezetek, Nevelési Tanácsadó, sportlétesítmények vezetői és a szakrendelők. 2.3.5. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási alapismereteket 9. évfolyamos tanulóink részére az iskola-egészségügyi szolgálat bevonásával, osztályfőnöki órákhoz kapcsolódóan tervezzük elsajátíttatni. 2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Tantestületünk sokat tesz azért, hogy a tanulók közösségei kialakuljanak, a tagok közös érdekében végzett tevékenységek szerveződjenek. A közösség szervezésében - szerveződésében fontos szerepet játszanak az iskolai rendezvények, a projekthét, az iskolanapok, a környezetvédelmi vetélkedők, a sportversenyek. Hangsúlyt helyezünk arra is, hogy a vetélkedőkön az egyes csoportok több osztályból, több évfolyamról kerüljenek ki, ezáltal segítve egymás jobb megismerését a közös célért végzett munka, sporttevékenység során.

11. oldal


Az iskolai sportcsapatok (kosárlabda, labdarúgás stb.) sikerei, a tanári munka is szerepet kap az iskolaközösség kovácsolásában. Az osztályközösségek kialakulásában fontos szerepet játszanak az osztálykirándulások, az országjárás során átélt közös élmények. A kirándulásokat úgy szervezzük, hogy lehetőleg mindenki részt vehessen, de természetesen a részvétel nem kötelező. Nagyban segítik a cél elérését az osztályoknak szervezett csapatversenyek: az éjszakai foci, a kispályás labdarúgó-bajnokság, a kosárlabda-versenyek, sőt évente kétszer az osztályonként értékelt papírgyűjtési verseny is. Továbbra is szervezzük azokat a hagyománnyá vált rendezvényeket, amelyek az értékek létrehozásában való közös cselekvés színterei. A nevelőtestület úgy látja, hogy az osztályfőnöki órákon kell erősíteni a tanulókban a közösséghez tartozás igényét és a jó értelemben vett közösségtudatot. Mind a közösségfejlesztés, mind a személyiségfejlesztés sikerének alapja a tantestület műveltsége, intelligenciája, fegyelmezett céltudatossága, igényessége, következetessége, amely tulajdonságok együttesen biztosítják hitelességét. A feladat végrehajtása során alkalmazkodni szükséges az érintett tanulók életkorához és felkészültségéhez. 2.5. A pedagógusok iskolai feladatai, az osztályfőnök feladatai 2.5.1. A nevelőtestület minden tagjának feladatai • A legmagasabb szinten, a lehetőségeket legjobban hasznosítva nevelni, oktatni iskolánk tanulóifjúságát. • A NAT, a kerettantervek és a pedagógiai program alapelvei, értékei, cél- és feladatrendszerének maradéktalan betartása és teljesítése. • Szakmailag, pedagógiailag tovább képezni magát. • Az iskolai érdekeket szem előtt tartva tevékenykedni. 2.5.2. A pedagógusok feladatai • A pedagógusok általános működési feladatait (ügyviteli feladatok, rendezvényszervezés, tanórán kívüli feladatok stb.) az iskola színvonalas működéséhez szükséges mértékben olyan módon határozzuk meg, hogy a tantárgyi szakmai munka elsődlegessége és eredményessége mellett biztosítsuk a tanulók személyiségének optimális fejlődését, és emellett garantáljuk az iskola általános működési biztonságát is. • Minden pedagógusi munkamegosztás elvi alapja az arányosság. Az iskola vezetője felelős ezért, hogy a mindenkori oktatási létszámnak megfelelően olyan módon hozza létre a pedagógus munkaköröket és az adott munkakörökhöz olyan mértékben határozza meg az oktatási-nevelési általános működtetési feladatokat, hogy azok egymással, az oktatási létszámmal egységes arányban legyenek, és biztosítsák a meghatározott feladatok minőségi megoldásának lehetőségét. • Minden pedagógus alapvető munkaköri kötelessége az iskolai munka zavartalanságát, eredményességét, a pedagógiai programokban rögzített célok elérését biztosító feladatok teljesítése. A fentiekre a nevelőtestület minden tagját a kiadott törvények, rendeletek, utasítások és az iskola valamennyi vezetője kötelezheti, illetve utasíthatja.

12. oldal


Tételesen: • A tantárgyfelosztásban rögzített osztályokban, az órarend szerinti heti beosztás szerint tanítja a szaktárgyait. • A tankönyvlista készítésekor jóváhagyott tankönyveket, feladatgyűjteményeket használja tanítása során. • Szaktantárgyát magas szakmai színvonalon tanítja, az érvényes tantervek előírásainak megfelelően, az iskola pedagógiai programjában rögzített elvek alapján. • A nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít. • Differenciáltan foglalkozik tanítványaival: a tehetséges, érdeklődő diákokat felkészíti a versenyekre, az önhibájukon kívül átmenetileg lemaradóknak segítséget nyújt a felzárkóztatáshoz. • Feladatának tekinti tanítványai nevelését: jellemük, toleranciára való képességük, viselkedéskultúrájuk, munkafegyelmük fejlesztését. • Évente írásbeli vizsga- vagy versenyfelügyeletet lát el az igazgatóhelyettes által készített, az érdekelttel időben egyeztetett időbeosztás szerint. • Szükség esetén a tanítási óráin túl – felkérésre – helyettesítést lát el. • Elvégzi a munkaközösség-vezető által rábízott szakmai feladatokat (verseny-előkészítés és versenyeztetés, felvételi feladatok készítése és vizsgáztatás, ünnepség, ill. megemlékezés szervezése, szakmai napok, szakmai előadások, kiállítások szervezése). • Részt vesz a munkaközösségi-, a tantestületi- és az osztályozó értekezleteken,iskolai rendezvényeken, illetve az egy osztályban tanító tanárok értekezletein, valamint évente kétszer a szülőknek szervezett közös szaktanári fogadó délutánon. • Kérheti az iskola továbbképzési tervébe való felvételét, illetve a tervnek megfelelő, általa választott akkreditált továbbképzési formában való részvételét. A hétévenkénti kötelező továbbképzés keretében, a szükséges 120 kreditpont megszerzéséig az igazgató kötelezheti valamely akkreditált továbbképzési formában való részvételre. • Távolmaradása esetén időben, előre értesíti az igazgatóhelyettest és gondoskodik arról, hogy a tanmenet, a tankönyv a helyettesítő tanár rendelkezésére álljon 2.5.3. Az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnök osztálya közösségének felelős vezetője. A gyermekek nevelését, oktatását a lelkiismereti szabadság és a különböző világnézetűek között a türelmesség elve alapján végzi. Alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, az iskola pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve. Segíti az osztályközösség kialakulását. • Együttműködik, összehangolja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat. Észrevételeit és az esetleges problémáit az érintett nevelőkkel megbeszéli. • Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői közösségével, a tanítványait oktató – nevelő tanárokkal, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel. • Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére. • Szülői értekezletet tart, rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. • Szervezi az osztály közös programjait. • Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. • Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, kitüntetésére (a tanulók, kollégák véleményét figyelembe véve.) • Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában. Javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét.

13. oldal


• A nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít. • Segíti a tanulók pályaválasztását, pályaorientációját, azok személyiségének ismeretében. • Ügyel a reá bízott tanulókra, valamint az oktató-nevelő munka biztonságos működésére. 2.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 2.6.1. A különleges bánásmódot igénylő sajátos nevelési igényű; a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, illetve hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulóval kapcsolatos pedagógiai tevékenység Fontos feladatunk, hogy a különleges bánásmódot igénylő tanulóknak segítséget nyújtsunk iskolai tanulmányaikban és segítsük a társadalomba való beilleszkedésüket. Megelőző és segítő pedagógiai tevékenységünk során fokozott figyelmet fordítunk a tanulói személyiségi jogok tiszteletben tartására. A törvény által elvárt titoktartási kötelezettségünket pedagógus-lelkiismeretünk szerint betartjuk. Segítő munkánkat az alábbiak szerint végezzük: • Szűrés, diagnosztizálás: Elsősorban az osztályfőnöki órákon a tanulókkal való beszélgetések, különböző személyiségi tesztek, szociometriai felmérések során a problémás esetek feltárása. Ezek összehasonlításában segít az iskolapszichológus és az iskolaorvos, védőnő is. A felmérésekben részt vesznek a szaktanárok is, és az osztályfőnökkel folytatott folyamatos konzultáción feltárják az egyes osztályokban fellépő problémákat. • Együttműködés a segítő szakemberekkel: Az iskolai pszichológuson kívül az illetékes nevelési tanácsadó szakembereivel is fel kell venni a kapcsolatot, hogy a tanuló problémájának megfelelően a szakember válassza ki a célszerű terápiát. • Együttműködés kortárs csoportokkal, különböző civil szervezetekkel, akik szintén tartanak egyéni és csoportos foglalkozásokat. A kudarcok csökkentésére irányuló tevékenységnek sokoldalúnak kell lennie. 2.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása Sajnos az évek múlásával egyre több a gyenge előképzettségű tanuló, akik sok esetben kudarcra vannak ítélve a középiskolákban. Tantestületünk tagjai a lehetőség határain belül ragaszkodnak tanítványaikhoz, sajnos ez néhány esetben kevés ahhoz, hogy tanulóink az intézményünkben fejezzék be a középiskolát. Fontos feladatunknak tartjuk a tanulásban sikertelenül indulók segítését. Fejlesztő foglalkozásokat, korrepetálásokat szervezünk, és tanáraink ezen túl is segítik a tanulásban a középiskolai tananyag elsajátításához szükségesnél kevesebb ismerettel érkezőket. Amennyiben tanulóink felismerik nehezebb helyzetüket és hajlandóak tenni a felzárkózásukért, akkor legtöbb esetben siker koronázza a közös erőfeszítéseket. Az iskolánkba belépő tanulók hozott tudását már a tanév elején felméréssel állapítjuk meg a legfontosabb területeken, minél hamarabb kiderüljön, kik azok, akiknek fokozott segítséget kell nyújtani a tanulásban. A tanulók számára a tanítást követően szervezünk foglakozásokat. 2.6.3. A kiemelt figyelmet igénylő, kiemelten tehetséges tanulókkal kapcsolatos tevékenység Fontos feladatunknak tartjuk tanulóink tehetségének felismerését, kibontakoztatását és ezen tanulók támogatását.

14. oldal


A tehetségkutatás Tanáraink munkájának fontos része, hogy felismerjék tehetségesebb tanulóinkat. A tanítási óra mellett a tanórán kívüli tevékenységek is segíthetik a tehetség felismerését. Évente tanulmányi és szakmai versenyeket, szakköröket szervezünk az iskolában, emellett a más rendezvényeken (pl. projekthét, tudományos diákfórum) résztvevőkről is kiderül, hogy mely területeken nyújtanak átlagon felüli jó teljesítményt. Fontosnak tartjuk, hogy a tehetséges tanulókkal való foglalkozás során is egyénre szabott tanulási tempót alkalmazzunk, ami eredményesebbé teszi a munkát. Tehetséges tanulóink figyelmét felhívjuk azon iskolán kívüli lehetőségekre is, amelyek megfelelnek érdeklődésüknek. Együttműködés külső szervezetekkel Tehetséges tanulóinkat igyekszünk az iskolán kívüli érdeklődési körüknek megfelelő elfoglaltságokba bevonni. Elsősorban a területi és országos versenyben való részvételüket támogatjuk kapcsolatot tartva a szervező intézményekkel, iskolákkal. 2.7. A tanulók részvételi jogai gyakorlásának rendje Az iskola tanulói diákképviselettel diákönkormányzatot alakíthatnak. A diákönkormányzat az iskola nevelési-oktatási célkitűzéseinek megvalósítását az életkori sajátosságok fegyelembevételével, sajátos eszközökkel, a tanulói aktivitás és öntevékenység fejlesztésével segíti. A diákönkormányzat éves munkaterv alapján dolgozik. Tevékenysége során törekszik a tanulmányi munka fejlesztésére, közreműködik a színvonalas kulturális- és sportélet megszervezésében és a tanulóközösség érdekképviseletében, gyakorolja a tanulóközösség és saját jogosítványait. A diákönkormányzat vezetője beszámolási kötelezettséggel tartozik a végzett munkáról az őt megválasztó közösségnek, tájékoztatási kötelezettsége van az iskolavezetés és a nevelőtestület felé. A diákönkormányzat munkáját az igazgató által megbízott személy segíti. 2.7.1. A diákönkormányzat döntési joga kiterjed a diákság közösségi életének tervezésére, szervezésére, ellenőrzésére, értékelésére. 2.7.2. A diákönkormányzat véleményezési joga A diákönkormányzat véleményezési joggal rendelkezik • a házirend kialakításában, • a tanév rendjének meghatározásában, az egy tanítás nélküli munkanap programjának összeállításában, • a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál, • a szabadidős, tanórán kívüli programok szervezésében, lebonyolításában, • a tanulók kitüntetésében, jutalmazásában, büntetésében, • a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához; • a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez; • a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához; • külön jogszabályban meghatározott ügyekben. A diákönkormányzat képviselőjét a fenti ügyekben folyó tárgyalásra meg kell hívni, a tárgyalás időpontja előtt legalább 15 nappal.

15. oldal


2.7.3. A diákönkormányzat javaslattevő joga A diákönkormányzatnak javaslattevő joga van minden, a diákok jogait és kötelességeit érintő kérdésekben. 2.7.4. A tanulók nagyobb közössége A véleményezési jog szempontjából az iskola tanulóinak legalább 25 %-át értjük a tanulók nagyobb közösségén. Ebben az esetben ki kell kérni a diákönkormányzat véleményét a tanulókat érintő döntések előtt. 2.7.5. A diákközgyűlés összehívásának rendje • Évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell összehívni. A diákgyűlés küldöttgyűlésként is megszervezhető. A diákközgyűlés célja a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése. • A diákközgyűlést a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi az iskola éves munkatervében rögzített időpontban. A közgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megkezdése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. • Rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezheti. 2.7.5.1. A diákközgyűlésen o az iskola és a diákönkormányzat képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól; o a tanulók az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat vezetőjéhez, illetve az iskola vezetéséhez. 2.8. Az iskola partnerei közötti kapcsolattartás 2.8.1. Kapcsolat a szülőkkel A tanuló, a szülő és a pedagógus az iskolai tanítás-nevelés-tanulás folyamatának három egymásra utalt, azonos érdekű szereplője. Az érdekazonosság ellenére az együttműködés alkalmazkodási képességet, empátiát, bizalmat, fegyelmet és sok türelmet kíván mindhárom féltől. A szülők és pedagógusok között olyan partnerkapcsolatot kell kialakítani, hogy a gyermek nevelésében társakként dolgozhassanak. A szülők iskolához fűződő kapcsolatában a legfontosabb elem a bizalom, a gyermek reális ismeretétől és az érte vállalt felelősségtől vezérelt igényesség. A szülőknek a pedagógusokhoz való viszonyát annak a tudatnak kell áthatnia, hogy a szülő a gyermek legjobb ismerője, az érte egész életén át felelősséggel tartozó személy, és mint ilyennek, joga van (sőt, kötelessége) gyermeke mellett kiállni, bízni benne, érte szót emelni. A szülőknek tudniuk kell, hogy az iskolaválasztással a szülő a pedagógust nevelőtársává fogadta. Ennek minden konzekvenciáját, felelősségét viselnie kell; pontosan tudnia kell, hogy ez mire kötelezi, és mit tesz lehetővé számára. A szülőknek joguk van minden olyan, a gyermeküket érintő információhoz, amely kiskorú gyermekük személyiségfejlődésével, iskolai előmenetelével kapcsolatos.

16. oldal


Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet szervez. Ezen túlmenően a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, az osztályfőnök vagy a szülői közösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze. Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként – az igazgató által kijelölt időpontban – két alkalommal tart fogadóórát. A fogadóórák időtartama legalább 120 perc. Ha a pedagógusnak nem sikerült minden szülővel megbeszélést folytatnia, a fogadóóra időtartama szükség szerint meghosszabbítható. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor. A szülők írásbeli tájékoztatása • Az intézmény vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök az e-napló vezetésével tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon vagy elektronikus levéllel történhet. • Az osztályfőnök az e-naplóba tett bejegyzés, az e-napló üzenetküldő funkciójával vagy elektronikus levél útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén. • Az iskola az iskolai honlapon keresztül tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel az esemény előtt. 2.8.2. Kapcsolat a diákokkal • A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét követő tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. Az osztályzatok az e-naplóba kerülnek beírásra. • A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. • A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni. • Bármelyik diákunknak lehetősége van arra, hogy az igazgatóhoz eljuttassa (papíron vagy elektronikusan az igazgató@mechatronika.hu e-mail címre) az aláírásával ellátott kérdéseit, felvetéseit, javaslatait, ezekre 30 napon belül választ kell kapnia az arra illetékes személytől. 2.8.3. A külső kapcsolatok rendszere és formája • Rendszeres munkakapcsolatot tartunk fenn a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. A szervezetet az iskolaorvos és a védőnő képviseli az iskola épületében. A kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja. • A tanulók évente egy alkalommal szervezetten, osztálykeretben fogászati vizsgálaton vesznek részt. • Az iskola figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat, a törvényi előírások szerint tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot a tanulók mulasztásáról, szükség esetén közösen dolgozza ki az intézkedési tervet az egyes problémás tanulók segítése céljából.

17. oldal


2.9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, a szóbeli felvételi vizsga követelményei Tanulmányok alatti vizsgát a köznevelés törvényei által meghatározott esetekben, az igazgató előzetes engedélye alapján, a házirendben szabályozott időpontokban lehet tenni. A vizsga formáját (írásbeli, szóbeli) a szaktanár határozza meg. A vizsga szervezése az igazgató feladata, a köznevelésre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartása mellett. Alkalmassági vizsgát nem tartunk. Szóbeli felvételi vizsgát nem tartunk. 2.10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai 2.10.1. Az általános iskolai tanulmányait befejező tanuló felvételének szabályai A jelentkezők felvétele a központi magyar és matematika írásbeli vizsga pontszáma, valamint az általános iskolából hozott pontok alapján történik. Hozott pontok számítása: a 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi tanulmányi átlag tízszerese (maximum 100 pont), valamint ugyanezen évek magatartás osztályzatának a kétszerese (maximum 20 pont). A felvételi ponthatár meghatározása minden évben az adott eredmények és jelentkezések függvényében történik. 2.10.2. A szakképző évfolyamra jelentkezők felvételének feltételei • középiskolai végzettség a 4 éves elektrotechnika-elektronika szakközépiskolai oktatásban, • érettségi bizonyítvány, • egészségügyi alkalmassági vizsgálat, • 160 óra egybefüggő nyári szakmai gyakorlaton való részvétel.

szakmacsoportos

2.10.3. Átvétel 9-12. évfolyamra való átvételre június közepéig lehet jelentkezni (írásban beadott kérelem formájában), de csak akkor hívjuk be a jelentkező tanulókat, ha van üres hely az adott évfolyamon, az adott ágazaton. Amennyiben a tanult tanterv nem egyezik az iskolai tantervvel, különbözeti vizsgát írunk elő, amelyet a tanév kezdetéig le kell tenni. Az átvételre csak sikeres vizsga után kerülhet sor. Tanév közben, rendkívüli esetben történő jelentkezés esetén a szabályok azonosak, a különbözeti vizsga letételének időpontját az igazgató határozza meg. Szakképző évfolyamra csak abban az esetben lehet átvenni képzés közben tanulót, ha azonos szakmából érkezett. Különbözeti vizsga letételére nincs lehetőség. 2.10.4. Sajátos helyzet Intézményünkben a felvételi, átvételi eljárás során sajátos helyzetű az a tanuló, akinek: • szülője, gondviselője az iskola dolgozója, • testvére az iskolával tanulói jogviszonyban áll, • szülője vagy testvére az iskolával munka/tanulói jogviszonyban állt.

18. oldal


A felvételi eljárás során a sajátos helyzet figyelembe vételét a felvételt kérő gyermek szülőjének vagy gondviselőjének kell írásban kérnie. A kérelmet az iskola igazgatójának kell benyújtani. A kérelemben fel kell tüntetni a sajátos helyzetet megalapozó körülményt. A gyermek felvételéről az iskola igazgatója dönt.

3. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 3.1. A választott kerettanterv • Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára  Magyar nyelv és irodalom  I. idegen nyelv  Matematika  Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek  Etika  Biológia-egészségtan  Fizika  Emelt kémia: Egy órával magasabb változatok – B  Földrajz  Művészetek: Dráma és tánc • Informatika: az iskolai helyi tanterv • Nyelvi előkészítő évfolyam kerettanterve • Életvitel és gyakorlati ismeretek: helyi tanterv

19. oldal


3.2. Az óratervek 3.2.1. A nyelvi előkészítő osztállyal kezdő, elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozó oktatás óraterve 2013/14. tanévtől felmenő rendszerben

Tantárgy/Évfolyam Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv Irodalom Angol nyelv Német nyelv Matematika Történelem és állampolgári ismeretek Etika Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek/dráma és tánc Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak Érettségi felkészítés A tanuló órája Az osztály órája

9. NY 3

13 5

9.

10.

11.

12.

1 3 5 2 3 2

1 3 5 2° 3 2

1 3 3 2° 3 3 1 2 1

1 3 3 2° 3 3

2 5 1 8 2 35 58

2 5 1 11 2 35 58

3 5 1

1* 5 1 6*

2 2 2 1 1 1* 5 1 7*

30 56

35 57

36 57

2 2 2

1

1* a szakmai informatika tartalmaz még egy órát 2° szakköri keretben

20. oldal


3.2.2. Az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozó oktatás óraterve 2013/14. tanévtől felmenő rendszerben Tantárgy/Évfolyam Magyar nyelv Irodalom Angol/Német nyelv Matematika Történelem és állampolgári ismeretek Etika Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek/dráma és tánc Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak Életvitel és gyakorlati ismeretek Érettségi felkészítés A tanuló órája Az osztály órája

9. 2 3 4 4 3

2 2 2 1* 5 1 6*

35 57

10. 1 3 3 4 2 2 2 2 1 1 1* 5 1 7* 1 36 57

11. 1 3 3 3 3 1 2 1

12. 1 3 3 3 3

2 5 1 8

2 5 1 11

2 35 58

2 35 58

1

1* a szakmai informatika tartalmaz még egy órát

21. oldal


3.2.3. A gépész szakmacsoportos alapozó oktatás óraterve 2013/14. tanévtől felmenő rendszerben

Tantárgy/Évfolyam Magyar nyelv Irodalom Angol nyelv Matematika Történelem és állampolgári ismeretek Etika Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek/dráma és tánc Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak Életvitel és gyakorlati ismeretek Érettségi felkészítés A tanuló órája Az osztály órája

9. 2 3 4 4 2

2 2 2 2 5 1 6

35 57

10. 1 3 3 3 2 2 2 2 1 1 2 5 1 7 1 36 57

11. 1 3 3 3 3 1 2 1

12. 1 3 3 3 3

2 5 1 8

2 5 1 11

2 35 58

2 35 58

1

3.2.4. A csoportbontások és az egyes foglalkozások szervezésének elvei 3.2.4.1. A csoportbontásokat az osztályok heti időkeretének figyelembevételével a tantárgyfelosztás időszakában döntjük el. Általános elv: • a szakmai gyakorlati órákat a törvény szerinti csoportlétszámmal szervezzük, • az idegen nyelv-, matematika-, informatikaórákat az osztálylétszámtól függően bontjuk, • a fennmaradó időkeretet a magyar nyelv órák bontására, szakköri foglalkozásra, tehetséggondozásra, felzárkóztatásra fordítjuk. 3.2.4.2. A tanórai foglalkozásokat hagyományos tantermi foglalkozás keretében szervezzük. Évente egy alkalommal projekthetet szervezünk a szaktanárok által meghirdetett témában, amelyre a tanulók elektronikus úton jelentkeznek.

22. oldal


3.3. Választható tárgyak 3.3.1. Az érettségi vizsgára való felkészítés Az iskola a kerettantervi követelményekben szereplő óraszámokból 11. és 12. évfolyamon 2-2 óra választását bízza a tanulóra. A választható tárgyak az érettségi vizsgára való felkészülést biztosítják. Az érettségi vizsga kötelező tárgyain túli tárgyak, az alábbiak szerint: • középszintű érettségi vizsgára való felkészítést vállal az iskola:  kémiából a 10. évfolyam tananyagának 1 órával való megnövelésével,  földrajzból a 11-12. évfolyamon heti 2-2 órában, • emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést szervez az iskola:  fizikából a 11-12. évfolyamon heti 2-2 órában,  informatikából 11-12. évfolyamon heti 2-2 órában. A választható tárgyakat a munkaközösségek által jelölt és az igazgató által kiválasztott szaktanár tartja. A kiválasztást a jelentkezőket tanító tanár személye és az adott pedagógus elfoglaltsága határozza meg. 3.3.2. Második idegen nyelv tanulása Napjainkban az idegen nyelv-tudás szerepe, jelentősége kulturális és gazdasági szempontból is vitathatatlan. A nyelvtudás javítja a munkaerőpiaci elhelyezkedés esélyeit, hozzájárul a foglalkoztatottság emelkedéséhez és az ország versenyképességének növekedéséhez. A fentiekből adódóan biztosítjuk annak a lehetőségét, hogy érdeklődő tanulóink szabadon választott tantárgyként második idegen nyelvet tanulhassanak. Megfelelő számú jelentkező esetén a kötelező órákat követően szervezzük meg számukra a foglalkozásokat. Célunk, hogy • megteremtsük annak lehetőségét, hogy a tanulók eljussanak a második idegen nyelvből az A2 szintre. • a tanulók az általános nyelvoktatáson túl kapjanak lehetőséget a szaknyelvvel való megismerkedésre. Nyelvi előkészítő osztályokban a NAT előírásait figyelembe véve szervezzük a második idegen nyelvet tanulóink számára: Az első idegen nyelv oktatása legkésőbb az általános iskola 4. évfolyamán kezdődik. Amennyiben az 1–3. évfolyam idegennyelv-oktatásában képzett pedagógus alkalmazása megoldható, és az iskola pedagógiai programja erre lehetőséget ad, az első idegen nyelv oktatása ezen évfolyamokon is megkezdhető. Az első idegen nyelv megválasztásakor – amely az angol és német lehet – biztosítani kell, hogy azt a felsőbb évfolyamokon is folyamatosan tanulhassák. A második idegen nyelv oktatása a 7. évfolyamon kezdődhet. A középiskolákban biztosítani kell a megkezdett első idegen nyelv folytatólagos oktatását és az érettségi idejére annak legalább B2 szintű elsajátítását. A középiskolákban második idegen nyelvként szabad választás szerint oktathatók a különböző nyelvek.

23. oldal


3.4. A középszintű érettségi vizsga témakörei MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Magyar nyelv Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés Irodalom Szerzők, művek Életművek a magyar irodalomból Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház és dráma Az irodalom határterületei Regionális kultúra Értelmezési szintek, megközelítések Témák, motívumok Műfajok, poétika Korszakok, stílustörténet TÖRTÉNELEM Témakörök Az ókor és kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A jelenkor A mai magyar társadalom és életmód MATEMATIKA Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazelmélet Logika

24. oldal


Logikai műveletek Fogalmak, tételek Bizonyítások a matematikában Kombinatorika Gráfok Számelmélet, algebra Számfogalom Számelmélet Algebrai kifejezések, műveletek Hatvány, gyök, logaritmus Egyenletek, egyenlőtlenségek Függvények, az analízis elemei Függvények, függvények grafikonjai, függvény-transzformációk Függvények jellemzése Sorozatok Geometria, koordinátageometria, trigonometria Alapfogalmak, ponthalmazok Geometriai transzformációk Síkgeometriai alakzatok Háromszögek Négyszögek Sokszögek Kör Térbeli alakzatok Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás Vektorok Trigonometria Koordináta-geometria Valószínűség-számítás, statisztika Leíró statisztika Valószínűség-számítás IDEGEN NYELV Témakörök Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika

25. oldal


FIZIKA Mechanika A dinamika törvényei Mozgások Munka és energia Hőtan, termodinamika Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Összefüggés a gázok állapotjelzői között A kinetikus gázmodell Termikus és mechanikai kölcsönhatások Halmazállapot-változások A termodinamika II. főtétele Elektromágnesség Elektrosztatika Az egyenáram Magnetosztatika Egyenáram mágneses mezője Az elektromágneses indukció A váltakozó áram Elektromágneses hullámok A fény Atomfizika, magfizika Az anyag szerkezete Az atom szerkezete A kvantumfizika elemei Az atommagban lejátszódó jelenségek Sugárvédelem Gravitáció, csillagászat Gravitáció A csillagászat elemeiből Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek Személyiségek Elméletek, felfedezések, találmányok KÉMIA Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok Protonátmenettel járó reakciók Elektronátmenettel járó reakciók

26. oldal


A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása Tudománytörténet Szervetlen kémia Az elemek és vegyületek szerkezete (az atom, a molekula- és a halmazszerkezet kapcsolata) Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése Az elemek és vegyületek kémiai sajátságai Az elemek és vegyületek előfordulása Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai Az elemek és vegyületek jelentősége Tudománytörténet Szerves kémia A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai A szerves vegyületek kémiai sajátosságai A szerves vegyületek előfordulása A szerves vegyületek jelentősége A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Tudománytörténet Kémiai számítások Általános követelmények Az anyagmennyiség Az Avogadro-törvény Oldatok, elegyek (százalékos összetételek, koncentráció, oldhatóság stb.) A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások Termokémia Kémiai egyensúly, pH-számítás Elektrokémia BIOLÓGIA Bevezetés a biológiába A biológia tudománya Az élet jellemzői Fizikai-, kémiai alapismeretek Egyed alatti szerveződési szint Szervetlen és szerves alkotóelemek Az anyagcsere folyamatai Sejtalkotók Az egyed szerveződési szintje Nem sejtes rendszerek Önálló sejtek Többsejtűség Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak Az emberi szervezet Homeosztázis Kültakaró Mozgás Táplálkozás Légzés

27. oldal


Anyagszállítás Kiválasztás Szabályozás Szaporodás és egyedfejlődés Egyed feletti szerveződési szintek Populáció Életközösségek Bioszféra Ökoszisztéma Környezet- és természetvédelem Öröklődés, változékonyság, evolúció Molekuláris genetika Mendeli genetika Populációgenetika és evolúciós folyamatok A bioszféra evolúciója FÖLDRAJZ Térképi ismeretek Térképi ismeretek Térképi gyakorlatok Az űrtérképezés Kozmikus környezetünk A Naprendszer felépítése, kialakulása, helye a világegyetemben A Nap és kísérői A Föld és mozgásai Az űrkutatás az emberiség szolgálatában A geoszférák földrajza A kőzetburok A levegőburok A vízburok földrajza A talaj A földrajzi övezetesség A szoláris és a valós éghajlati övezetek A vízszintes földrajzi övezetesség A forró övezet A mérsékelt övezet A hideg övezet A függőleges földrajzi övezetesség A népesség- és településföldrajz A népesség földrajzi jellemzői A települések földrajzi jellemzői A világ változó társadalmi-, gazdasági képe A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és j. folyamatai A termelés a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése

28. oldal


A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok A világgazdasági pólusok A világgazdaság peremterületei Egyedi szerepkörű országok és országcsoportok Magyarország földrajza A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai Magyarország természeti adottságai Magyarország társadalmi- gazdasági jellemzői Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe Hazánk nagyrégióinak természeti és társadalomföldrajzi képe Magyarország környezeti állapota Európa regionálisföldrajzi képe Európa általános természetföldrajzi képe Európa általános társadalomföldrajzi képe Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai Észak-Európa Nyugat-Európa Dél-Európa Közép-Európa tájainak és országainak természet és társadalomföldrajzi képe Kelet-Európa természet és társadalomföldrajzi vonásai Európán kívüli földrészek földrajza A kontinensek általános természet és társadalomföldrajzi képe Ázsia Ausztrália és Óceánia Afrika Amerika A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem INFORMATIKA Információs társadalom Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Közhasznú magyar információs adatbázisok Jogi és etikai ismeretek Információs és kommunikációs technológiák a társadalomban Informatikai alapismeretek – hardver A számítógépek felépítése, funkcionális egységei, azok főbb jellemzői A számítógép üzembe helyezése Informatikai alapismeretek – szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai Az adatkezelés szoftver és hardver eszközei Állományok típusai Hálózatok működésének alapelvei, felhasználási területei Szövegszerkesztés Szövegszerkesztő program kezelése Szövegszerkesztési alapfogalmak Szövegjavítási funkciók

29. oldal


Táblázatok, grafikák a szövegben Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata. Táblázatok felépítése Adatok a táblázatokban Táblázatok, szövegek, diagramok Problémamegoldás táblázatkezelővel Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Adatbázis-kezelő program interaktív használata Alapvető adatbázis-kezelő műveletek Képernyő és nyomtatási formátumok Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten Weblap készítés Prezentáció és grafika Könyvhasználat Könyvtárak Információkeresés TESTNEVELÉS Elméleti ismeretek A magyar sportsikerek A harmonikus testi fejlődés Az egészséges életmód Testi képességek Gimnasztika Atlétika Torna Ritmikus gimnasztika Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok Természetben űzhető sportok Gyakorlati ismeretek Gimnasztika Atlétika Futások Ugrások Dobások Torna Talajtorna Szekrényugrás Felemáskorlát Gerenda Ritmikus gimnasztika Gyűrű Nyújtó Korlát

30. oldal


Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok Kézilabda Kosárlabda Labdarúgás Röplabda 3.5. A közösségi szolgálat A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint az érettségi vizsga megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat teljesítése, amelyet első alkalommal a 2016. január 1. után érettségi vizsgára jelentkező tanulóknak kell igazolniuk. Iskolánkban a tanulók számára 9-11. évfolyamon arányosan elosztva szervezzük meg a közösségi szolgálat teljesítésére alkalmas tevékenységeket. • Az egyes tevékenységi köröket a tanév elején a tanulók az osztályfőnökkel egyeztetetten beszélik meg. • Az elvégzett feladatot az iskola által rendszeresített lapon tartják a tanulók nyílván. • Az egyes tanévek végén adminisztráljuk a teljesített órákat. 3.6. Az emelt követelményei

szintű

érettségire

való

felkészülés

fejlesztési

feladatai

és

A tanulók szabadon választott tárgyként választhatnak az emelt szintű érettségire való felkészülésükhöz a kötelező érettségi tárgyak valamint az informatika és fizika tárgyak közül. A felkészülés a 100/1997. Kormányrendelet és a 40/2002. OM rendeletben megfogalmazott követelmények alapján folyik. Emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozások tanterve: IDEGEN NYELV Hallott szöveg értése A köznapi és tanulmányi életben elhangzó hosszú beszédek megértése, ha normális beszédtempóban erős akcentus nélkül beszélnek. Konkrét és elvont témájú üzenetek megértése, amelyek a mindennapi élet, illetve a tanulmányi munka során előfordulhatnak. Az összetettebb érvelés követése, amennyiben a téma viszonylag ismerős, és a beszéd menete jól követhető. Az anyanyelvű beszélők közötti társalgás viszonylag könnyed követése. Az érettségi vizsga követelményeiben meghatározott szövegek általános és részinformációinak megértése.

31. oldal


A fejlesztés tartalma A mindennapi társalgásban és a tanulás során elhangzó összetett álláspontok lényegének megértése. A normális beszédtempójú és erős akcentus nélküli köznyelvi beszéd és tanulmányokkal kapcsolatos előadás főbb pontjainak megértése. Konkrét és elvont témájú, a mindennapi és a tanulmányi munka során előforduló standard dialektusú bejelentések és üzenetek megértése. Konkrét és elvont témájú hírműsorok, dokumentumfilmek, rádiós illetve televíziós műsorok, színdarabok, beszélgető-műsorok megértése. Részletes, összetett érvelés megértése ismerős téma esetén. Anyanyelvű beszélők közötti társalgás viszonylag könnyed követése. A beszélő hangulatának, hangszínének, nézeteinek és attitűdjeinek megértése. Szövegértési stratégiák alkalmazása, pl. szöveghallgatáskor a főbb pontok keresése. Felkészülés mindezek alkalmazására az érettségi vizsga feladatainak megoldása során. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Közlemények, párbeszédek, üzenetek, bejelentések (pályaudvaron, repülőtéren stb.), televíziós és rádiós hírek, beszélgető-műsorok, színdarabok, dokumentumfilmek, hangfelvételek, rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő, információs szolgálatok), telefonbeszélgetések, tanulmányokkal kapcsolatos előadások, prezentációk, beszélgetések, riportok, élő interjúk, filmek). Szóbeli interakció Helyes, gördülékeny és hatékony nyelvhasználat általános és a tanulmányokkal kapcsolatos témák széles körében. Gondolatok, vélemények és érvek, valamint az érzelmek különböző fokozatainak pontos kifejezése. Hatékony részvétel a mindennapi és a tanulás során előforduló vitahelyzetekben. Alkalmazkodás a kommunikációs helyzethez stílusban, regiszterhasználatban. Az érettségi részletes követelményeiben megadott témakörökben és kommunikációs helyzetekben zökkenőmentes kommunikáció kezdeményezése, fenntartása és lezárása vizuális és verbális segítséggel. A fejlesztés tartalma Társalgásban való részvétel mindennapi, tanulmányi, iskolai vagy szabadidővel kapcsolatos témák körében. Érzelmek különböző fokozatainak árnyalt kifejezése, események, élmények személyes jelentőségének kifejezése. Gondolatok, problémák felvetése, megvitatása, teendők meghatározása, alternatív javaslatok értékelése mindennapi és általános érdeklődésre számot tartó témák esetén. A tanulmányokhoz, érdeklődési körhöz kapcsolódó beszélgetésben való aktív részvétel, információcsere, nézetek kifejtése, indoklása, rákérdezés mások nézeteire, reagálás azokra. Elbeszélés, újságcikk, előadás, eszmecsere, interjú vagy dokumentumfilm összefoglalása, véleménynyilvánítás, a témával kapcsolatos kérdések megválaszolása. Vitákban saját érvek pontos, meggyőző indoklása, bizonyítása példákkal. A partner érveinek felismerése, elfogadása vagy meggyőző cáfolata, ellenérvek pontos megfogalmazása, indoklása és példákkal való bizonyítása kevés nyelvi hibával. Közös munka során a részletes utasítások megbízható megértése, megbeszélése, a partner véleményének kikérése. Szolgáltatások kapcsán felmerülő nézeteltérések megvitatása és hatékony megoldása. Több forrásból származó információk és érvek összegzése, bemutatása, megvitatása. Hatékony részvétel interjúban, folyamatos kezdeményezés, gondolatok kifejtése, tapasztalatokról való beszámolás, saját kérdések megfogalmazása. Anyanyelvű beszélők között zajló élénk eszmecsere megértése és bekapcsolódás a beszélgetésbe.

32. oldal


Ismerős és általános témáról beszélgetés kezdeményezése, fenntartása, a szó átvétele, átadása, mások bevonása, a beszélgetés lezárása, egymás kölcsönös megértésének elősegítése. Beszélgetésben elhangzottak összefoglalása, a lényeg kiemelése, a megértés ellenőrzése, félreérthető megfogalmazások javítása, körülírás, szinonimák használata. A kommunikációs eszközök széles körének alkalmazása. A kommunikációs távolság felmérése, az általános udvariassági szabályok ismerete és alkalmazása. Állítások és közbeszólások kommentálása, ezáltal az eszmecsere kibontakozásának elősegítése. Ismerős témában a beszélgetés menetének terelése, a megértés megerősítése, mások bevonása a beszélgetésbe. Természetes, jó nyelvhelyességgel való kommunikáció a körülményeknek megfelelő stílusban. Mondanivaló helyzethez és körülményekhez igazítása, gondolatok közötti viszonyok pontos, hatékony jelzése. A legtöbb általános témában jó szókincs, rugalmas használat, lexikai pontosság. Állandósult szókapcsolatok használata azért, hogy időt nyerjen és megtartsa a szót, amíg megfogalmazza mondanivalóját. Viszonylag magas szintű grammatikai biztonság, értelemzavaró hibák nélkül. Meglehetősen egyenletes beszédtempó, időnkénti habozással. Tiszta, természetes kiejtés és hanglejtés. Felkészülés mindezek alkalmazására az érettségi vizsga feladatainak megoldása során. A szóbeli interaktív vizsgához szükséges kommunikációs stratégiák. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások. Személyes és telefonos társalgás, megbeszélés, eszmecsere, utasítások megfogalmazása, interjú, vita, szerep eljátszása. Összefüggő beszéd Világos, szisztematikusan kifejtett leírás és bemutatás, előadás tartása az érdeklődési körhöz és a tanulmányokhoz kapcsolódó témák széles skálájában. A fontos gondolatok megfelelő kiemelése, és a mondanivaló alátámasztása példákkal, érvekkel. Annak megtervezése, hogy mit és milyen eszközökkel mondjon, valamint a hallgatóságra tett hatás figyelembe vétele. Képesség természetes módon eltérni egy előre elkészített szövegtől. Az érettségi vizsga részletes követelményeiben megadott témakörökben és kommunikációs helyzetekben önálló megnyilatkozás, témakifejtés (gondolatok, vélemény) vizuális és verbális segédanyagok alapján. A fejlesztés tartalma Szisztematikusan kifejtett prezentáció bemutatása, a fontos gondolatok kiemelésével. Érvek sorba rendezése, főbb pontok megfelelő kiemelése és a gondolatok alátámasztása példákkal, érvekkel. Tényszerű és irodalmi szövegek összefoglalása, megjegyzések hozzáfűzése. Világos, folyékony, rögtönzött, a hallgatóság számára egyértelmű bejelentések kifejezése a legtöbb általános témában. Egy film vagy színdarab cselekményének és az események sorozatának összefoglalása. Kivonatok készítése olyan hírműsorokból, interjúkból vagy dokumentumfilmekből, amelyek véleményeket, érveket és eszmecserét tartalmaznak. Mondanivaló megtervezése, beszéd eszközeinek kiválasztása. Ismerős szituációkban folyékony és könnyed nyelvhasználat, a hallgatóságra tett hatás figyelembevételével. Szókincsbeli és szerkezetbeli hiányosságok, valamint botlások és hibák kompenzálása és kijavítása körülírással és átfogalmazással. Jellegzetes hibák feljegyzése, és a beszéd tudatos ellenőrzése a hibák alapján.

33. oldal


Természetes eltérés az előre elkészített szövegtől, reagálás a hallgatóság által felvetett szempontokra, a prezentációt követő kérdések megválaszolása. Mindezeknek a szóbeli érettségi vizsgán történő alkalmazására való felkészülés. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: Leírások, képleírások, témakifejtés, elbeszélő szöveg, érveléssor, előadások, prezentációk (önállóan vagy segédanyagok, instrukciók alapján), projektek bemutatása, nyilvános viták és eszmecserék, versek, rapszövegek. Olvasott szöveg értése Az érdeklődési körhöz és a tanulmányokhoz kapcsolódó szövegek elolvasása és megértése. Hosszú és összetett szövegeket gyorsan átolvasása, a lényeges részletek megtalálása. Önálló olvasás, az olvasási stílus és sebesség változtatása a különböző szövegeknek és céloknak megfelelően. Bonyolultabb és hosszabb szövegekben is az író álláspontjának, nézőpontjának megértése. Az emelt szintű érettségi vizsga követelményeiben leírt szövegek fontos általános és részinformációinak megértése. A fejlesztés tartalma Az érdeklődési köréhez és tanulmányaihoz kapcsolódó levelezés, hírek, cikkek elolvasása és a lényeg megértése. Érdeklődésével és tanulmányaival kapcsolatos hosszú használati utasítások, feltételek és figyelmeztetések megértése. Különböző tantárgyakkal kapcsolatos cikkek megértése esetenként szótár használatával. Az önálló olvasás fejlesztése, olvasási stílus és sebesség változtatása a különböző szövegeknek és céloknak megfelelően. A megfelelő források szelektív használata. Témák széles körében hírek, cikkek és beszámolók tartalmának és fontosságának gyors meghatározása és annak eldöntése, hogy érdemes-e a szöveget alaposabban is tanulmányozni. Az író álláspontjának, nézőpontjának megértése napjaink problémáival foglalkozó cikkekben és beszámolókban. Ismeretlen kifejezések, fordulatok kezelése, a jelentés szövegkörnyezetből, szövegösszefüggésből való kikövetkeztetésével. Online és hagyományos, egy- és kétnyelvű szótárak használata. Kortárs irodalmi prózai szövegek megértése. Felkészülés mindezek alkalmazására az érettségi vizsga feladatainak megoldása során. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegfajták: Utasítások, instrukciók (pl. feliratok, használati utasítások), tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, reklám, menetrend, prospektus, műsorfüzet), utcai és filmfeliratok, játékszabályok, hagyományos és elektronikus levelek, újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), internetes honlapok, internetes fórumok hozzászólásai, ismeretterjesztő szövegek, képregények, tantárgyakkal kapcsolatos szövegek, cikkek, publicisztikai írások, tantárgyakkal kapcsolatos forrásirodalom, beszámolók, elbeszélő szövegek, modern szépirodalmi szövegek.

34. oldal


Írás Világos, hosszabb szövegek írása érdeklődési körrel és tanulmányokkal kapcsolatos számos témakörben és műfajban. Érvek gondolatok és vélemény kifejtése elvont témákról is. Tudakozódással és problémák magyarázatával kapcsolatos üzenetek feljegyzése. A szövegfajták jellemzőinek ismerete. Jártasság az érettségi íráskészséget mérő feladatainak megoldásában és az értékelésükre használt kritériumok alkalmazásában. A fejlesztés tartalma Világos, részletes szövegek írása számos témakörben. Több forrásból származó adatok és érvek összegzése és értékelése, a fontos gondolatok érthető közlése. Tudakozódással és problémák magyarázatával kapcsolatos üzenetek, információt közlő feljegyzések/üzenetek írása a mindennapi életében szerepet játszó embereknek. Hírek, nézetek hatékony kifejtése, reagálás mások nézeteire. Esszé, beszámoló, riport, film-, könyv-, színdarab-ismertető írása. A különböző érzelmi fokozatok kifejezése, továbbá az események és élmények személyes jelentőségének kiemelése levelezésben. Megjegyzések megfogalmazása a levelezőpartner híreivel és nézeteivel kapcsolatban. Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés, pl. vers, elbeszélés, történet írása, illetve átírása. Gondolatokról és problémamegoldásokról értékelés készítése. Részletes leírás készítése valóságos vagy képzelt eseményekről és élményekről. Érvelés rendezett kifejtése egy bizonyos nézőpont mellett vagy ellen, a különböző alternatívák előnyeinek és hátrányainak kifejtése. A lényeges pontok és alátámasztó gondolatok hangsúlyozása, a több forrásból származó információk és érvek szintetizálása. A gondolatok közötti kapcsolat világos, összefüggő jelölése, az adott műfaj hagyományainak követése. Levelek, cikkek, beszámolók, történetek világos, a szöveg jól definiált tartalmú bekezdésekre tagolása, bekezdések szerkesztése, szövegszerkesztés: bevezetés, kifejtés, lezárás.

Kötőszavak, kifejezések hatékony használata a szöveg logikájának megvilágítására és a könnyebb megértés támogatására. Saját írásmű tudatos ellenőrzése, javítása; a félreértést okozó hibák helyesbítése. A szókincsbeli és szerkezetbeli hiányosságok kompenzálása körülírással és átfogalmazással. A mondanivaló alátámasztása vizuális eszközökkel (pl. rajz, ábra, diagram, térkép). Az írásmű stílusának magabiztos megválasztása, a formális, neutrális és informális stílus stíluselemeinek alkalmazása. A nyelvi szintnek megfelelő, felhasználóbarát online és hagyományos szótárak használata. Felkészülés az érettségi íráskészséget mérő feladatainak megoldására, és az értékelésükre használt kritériumok megismerése. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: Hagyományos és elektronikus nyomtatvány, kérdőív, listák, hagyományos és elektronikus képeslapok, képaláírások, emlékeztetők írása, jegyzetek készítése, diktált üzenetek leírása, SMSek/MMS-ek, ügyintézéssel kapcsolatos vagy személyes információt tartalmazó levelezés postai levélben, faxon, elektronikusan (pl. tudakozódás, megrendelés, foglalás, visszaigazolás), tetszést/nem tetszést kifejező üzenetek, elektronikus informális műfajok, pl. blog, fórum, bejegyzések közösségi oldalakon, megállapodások, szerződések, közlemények szövegének egyeztetése, cikkek írása magazinok, újságok és hírlevelek számára, cselekvéssort tartalmazó instrukciók, történetek, elbeszélések, mesék, jellemzések, leírások,.

35. oldal


jegyzetek, versek, rapszövegek, rigmusok, dalszövegek, rövid jelenetek, paródiák, poszterek készítése A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén B2+ szintű nyelvtudás. A tanuló képes megérteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú, köznapi vagy tanulmányaihoz kapcsolódó beszélgetések gondolatmenetét. Aktívan részt vesz az ismerős kontextusokban folyó beszélgetésekben, meg tudja indokolni és fenn tudja tartani nézeteit. Folyamatos és természetes módon olyan szintű interakciót tud folytatni anyanyelvű beszélővel, hogy az egyik félnek sem megterhelő. Világos, részletes leírást ad az érdeklődésével kapcsolatos témák széles köréről. Ki tudja fejteni egy aktuális témával kapcsolatos álláspontját, és el tudja mondani a különböző alternatívák előnyeit és hátrányait. Elolvas a jelenkor problémáival kapcsolatos cikkeket és beszámolókat, amelyeknek szerzői egy adott álláspontot vagy hozzáállást képviselnek. Megérti a kortárs irodalmi prózai szövegeket. Több műfajban is képes világos, részletes szöveget alkotni különböző témák széles körében, és ki tudja fejteni a véleményét egy aktuális témáról úgy, hogy részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat. Nyelvtudása megfelel az érettségi vizsga emelt szintjének és követelményeinek. MATEMATIKA 11. évfolyam Sorozatok A hétköznapi életben, matematikai problémában a sorozattal leírható mennyiségek észrevétele. Sorozatok megadási módszereinek alkalmazása. Összefüggések, képletek hatékony alkalmazása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A sorozat fogalma, megadása, ábrázolása. Korábbi ismeretek rendszerező ismétlése. Sorozat megadása rekurzióval – Fibonacci-sorozat. Rekurzív sorozat n-edik elemének megadása. Matematikatörténet: Fibonacci. A mértani sorozat első n tagjának összege. Számítási feladatok számtani és a mértani sorozatokra. Szöveges faladatok gyakorlati alkalmazásokkal. A számtani sorozat, mint lineáris és a mértani sorozat mint exponenciális függvény összehasonlítása. Gyakorlati alkalmazások – kamatos kamat számítása. Törlesztési feladatok. Pénzügyi alapfogalmak – kamatos kamat, törlesztőrészlet, hitel, THM, gyűjtőjáradék. Véges sorok összegzése. Matematikatörténet: Fibonacci. Sorozatok konvergenciája. A határérték szemléletes és pontos definíciói. Műveletek konvergens sorozatokkal. Konvergens és divergens sorozatok. n

Az

n

a,

n

 1 n 1   sorozatok.  n

36. oldal


Konvergens sorozatok tulajdonságai. Torlódási pont. Konvergens sorozatnak egy határértéke van. Minden konvergens sorozat korlátos. Monoton és korlátos sorozat konvergens. Konvergens sorozatokra vonatkozó egyenlőtlenségek. Rendőrelv.

Végtelen sorok. Végtelenen sor konvergenciája, összege. Végtelen mértani sor. Szakaszos végtelen tizedes tört átváltása. További példák konvergens sorokra. Négyzetszámok reciprokainak összege. Példák nem konvergens sorokra. Harmonikus sor. Nevezetes egyenlőtlenségek, szélsőérték-feladatok elemi megoldása Gyakorlati problémák matematikai modelljének felállítása. A modell hatókörének vizsgálata, a kapott eredmény összevetése a valósággal. A szélsőérték-problémához illő megoldási mód kiválasztása. Gyakorlat optimális megoldások keresésében. Ismeretek/fejlesztési követelmények Azonos egyenlőtlenségek. Nevezetes közepek közötti egyenlőtlenségek. (Többváltozós alak bizonyítása fokozatos közelítés módszerével.) Nevezetes közepek közötti egyenlőtlenségek alkalmazása szélsőérték-feladatok megoldásában. Szélsőérték-feladatok megoldása függvénytulajdonságok segítségével. (Másodfokú és trigonometrikus függvényekkel.) Szélsőérték-feladatok megoldása fokozatos közelítés módszerével. Bernoulli-egyenlőtlenség. Környezetvédelem: legrövidebb utak és egyéb optimális módszerek keresése. Valószínűség A valószínűség fogalmának bővítése, mélyítése. A kombinatorikai ismeretek alkalmazása valószínűség meghatározására. Mit jelent a valószínűség – a nagy számok törvénye. Ismeretek/fejlesztési követelmények Véletlen jelenségek megfigyelése. A modell és a valóság kapcsolata. Szerencsejátékok elemzése. A valószínűség meghatározása kombinatorikus eszközökkel. Nevezetes diszkrételoszlások. A valószínűségi változók várható értéke, szórás. Feltételes valószínűség. Bayes-tétel. Gyakorlati példák. Matematikatörténet: Pólya György, Rényi Alfréd.

37. oldal


12. évfolyam Folytonosság, differenciálszámítás Megismerkedés a függvények vizsgálatának új módszerével. A függvény folytonossága és határértéke fogalmának megalapozása. A differenciálszámítás módszereinek használta a függvények lokális és globális tulajdonságainak vizsgálatára. A matematikán kívüli területeken – fizika, közgazdaságtan – is alkalmazások keresése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A valós számok halmazán értelmezett függvények jellemzése. Korábbi ismeretek rendszerező ismétlése.

Függvény határértéke. A függvények határértékének szemléletes fogalma, pontos definíciói. Jelölések. Függvények véges helyen vett véges; véges helyen vett végtelen; végtelenben vett véges; végtelenben vett végtelen határértéke. A sorozatok és a függvények határértékének kapcsolata. sin x A függvény vizsgálata, az x = 0 helyen vett határértéke. x A függvények folytonossága. Példák folytonos és nem folytonos függvényekre. A folytonosság definíciói. Intervallumon folytonos függvények. Korlátos és zárt intervallumon folytonos függvények tulajdonságai. (Bizonyítások nélkül, de ellenpéldákkal azokra az esetekre, ha az intervallum nem korlátos, nem zárt, illetve ha a függvény nem folytonos.)

Bevezető feladatok a differenciálhányados fogalmának előkészítésére. A függvénygörbe érintőjének iránytangense. A pillanatnyi sebesség meghatározása.

A differenciálhatóság fogalma. A különbségi hányados függvény, a differenciálhányados (derivált), a deriváltfüggvény. Példák nem differenciálható függvényekre is. Kapcsolat a differenciálható és a folytonos függvények között. Alapfüggvények deriváltja: Konstans függvény, xn, trigonometrikus függvények deriváltja. Műveletek differenciálható függvényekkel. Függvény konstansszorosának deriváltja, összeg-, szorzat-, hányados-, összetett függvény deriváltja. Inverz függvény deriváltja. Exponenciális és logaritmusfüggvény deriváltja. (Bizonyítás nélkül.) Magasabbrendű deriváltak. Matematikatörténet: Fermat, Leibniz, Newton, Cauchy, Weierstrass. A függvény tulajdonságai és a derivált kapcsolata.  Lokális növekedés, fogyás – intervallumon monoton függvény.  Szélsőérték – lokális szélsőérték, abszolút szélsőérték. A szükséges és az elégséges feltételek pontos megfogalmazása, alkalmazása. Középértéktételek. Rolle- és Lagrange-tétel. (Szemléletes kép.)

38. oldal


Konvexitás vizsgálata deriválással. A konvexitás definíciója. Inflexiós pont. A második derivált és a konvexitás kapcsolata. Függvényvizsgálat differenciálszámítással. Összevetés az elemi módszerekkel. Gyakorlati jellegű szélsőérték-feladatok megoldása. A differenciálszámítás és az elemi módszerek összevetése. Integrálszámítás Az integrálszámítás módszereivel találkozva a közelítő módszerek ismeretének bővítése. A függvény alatti terület alkalmazásai a matematika és a fizika több területén.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Bevezető feladatok az integrál fogalmához. Függvény grafikonja alatti terület. A megtett út és a sebesség-idő grafikon alatti terület. A munka kiszámítása az erő-út grafikon alatti terület alapján. Alsó és felső közelítő összegek. Az intervallum felosztása, a felosztás finomítása. Közelítés véges összegekkel. A határozott integrál fogalma, jelölése. A szemléletes megközelítésre alapozva eljutás a pontos definícióig. Példa nem integrálható függvényre is. Negatív függvény határozott integrálja. A határozott integrál és a terület-előjeles terület. Az integrál közelítő kiszámítása. Számítógépes szoftver használata a határozott integrál szemléltetésére. Matematikatörténet: Bernhard Riemann. Az integrálhatóság szükséges és elegendő feltétele. Korlátos és monoton függvények integrálhatósága. A határozott integrál tulajdonságai. Az integrál, mint a felső határ függvénye. Integrálfüggvény. Folytonos függvény integrálfüggvényének deriváltja. Kapcsolat a differenciálszámítás és az integrálszámítás között. A primitív függvény fogalma. A primitív függvények halmaza – a határozatlan integrál:  hatványfüggvény, polinomfüggvény,  trigonometrikus függvények,  exponenciális függvény, logaritmusfüggvény. A Newton-Leibniz-tétel. Integrálási módszerek: Integrálás helyettesítéssel. Matematikatörténet: Newton, Leibniz, Euler. Az integrálszámítás alkalmazása matematikai és fizikai problémákra. Két függvénygörbe közötti terület meghatározása. Forgástest térfogatának meghatározása. Henger, kúp, csonkakúp, gömb, gömbszelet térfogata. Az integrálás közelítő módszerei – numerikus módszerek.

39. oldal


INFORMATIKA Az informatikai eszközök használata A számítógépes perifériák megismerése, használatbavétele, működésük fizikai alapjai. Az adatok biztonságos tárolása. Az operációs rendszer, a számítógépes hálózat, valamint a kapcsolódó egyéb szolgáltatások megismerése és használata. Ismeretek/fejlesztési követelmények A számítógépes perifériák megismerése, működésük fizikai alapjai. A számítógép felépítésének, fő egységeinek megismerése, az alaplap, a processzor, a memória főbb jellemzői. Bemeneti és kimeneti perifériák. Adathordozó eszközök működési elve. Operációs rendszerek osztályozása. Az operációs rendszerek csoportosítása, feladataik. A számítógépes hálózat, valamint a kapcsolódó egyéb szolgáltatások megismerése és használata. Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatásaik. A hálózatok felépítése. A helyi számítógépes hálózat kezelése és szolgáltatásai. A kártékony programok. Számítógépes hálózatok kialakítása, tulajdonságai, típusaik, osztályozásuk különböző szempontok szerint. A hálózatokban használt fizikai eszközök ismerete, használata. Hálózati szolgáltatások (telnet, ftp, mail, web), szerver-kliens struktúra. A Neumann-elvű számítógépek felépítése és működése. Hardver- és szoftver generációk. Az analóg és a digitális jel. Kódok, kódrendszerek, bináris és hexadecimális aritmetika. A logikai alapműveletek ismerete és összetett alkalmazása; a logikai műveletek modellezése. Az adatok biztonságos tárolása. Az adatok biztonságos tárolásának szoftveres és hardveres biztosítása. Az információs társadalom Adatvédelmi fogalmak ismerete. Szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmak megismerése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Szerzői jogi alapfogalmak. Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése. Szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmak megismerése. Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése,eszközök használata, működési elve.

40. oldal


Alkalmazói ismeretek Összetett dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Multimédiás, interaktív anyagok, bemutatók készítése. A feladat megoldásához szükséges alkalmazói eszközök kiválasztása és komplex használata. Ismeretek/fejlesztési követelmények Nagyobb dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Kiselőadás, esszé vagy tanulmány dokumentumának elkészítése. Többféle formázási megoldást tartalmazó dokumentumok készítése minta alapján, illetve feladat leírás alapján. Típusdokumentumok elkészítése. Formázások, objektumok beillesztése, keretek, táblázat, körlevél. További lehetőségek: fejléc, lábléc, lábjegyzet, tárgymutató, tartalomjegyzék, hasábok. Stílusok, sablonok alkalmazása. Különböző formátumú produktumok készítése, a megfelelő formátum célszerű kiválasztása. Egyénileg készített, letöltött elemek (zene, fénykép, film, animáció stb.) elhelyezése közös multimédiás dokumentumban, prezentációban. Multimédiás dokumentumok készítése. Interaktív anyagok, bemutatók készítése. Összetett dokumentum, prezentáció önálló elkészítése. Projektmunkák informatikai eszközökkel történő kivitelezése. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés Az adat szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát végző eszközök kezelése. Tantárgyi vagy hétköznapi élethez kapcsolódó feladatokat megoldása. Statisztikai jellemzők kiszámolása, következtetések levonása. Adatok tárolásához szükséges adatbázis kialakítása. Adatbázisokból, számítógépes hálózatokból való információszerzés megismerése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az adat szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát végző eszközök kezelése táblázatkezelő használatával. A hétköznapi életben előforduló problémák megoldása. Tantárgyi feladatok megoldása. Adatbázis függvények, statisztikai függvények, Összetett egymásba ágyazott függvények használata táblázatkezelőkben. Az adatok grafikus szemléltetése. Diagramok készítése a problémához igazodva. Adatok összefüggésének megjelenítése diagramon. A megfelelő diagramtípus kiválasztása. Weblap készítése. HTML leíró nyelv és webszerkesztő segítségével. Egyszerű stíluslapok használata, ismerete. A logikai alapismeretek és azok alkalmazása. Számábrázolási módok.

41. oldal


Adatok tárolásához szükséges adatbázis kialakítása, használata. Adatbázismodellek, alapfogalmak, adattábla, rekord, mező, kapcsolat, kulcs. Mindennapi életünkkel kapcsolatos egyszerű adatállomány tervezése, a szerkezet definiálása, létesítése és feltöltése adatokkal. Adattáblák közötti kapcsolatok. Az adatbázis-kezelő főbb szolgáltatásai. Lekérdezések, többtáblás lekérdezések, egymásba ágyazott lekérdezések. Az SQL lekérdező nyelv alapvető utasításainak ismerete. Szűrés, keresés, rendezés, összesítés. Interaktív adatkezelés Űrlap és jelentéstervezés, készítés. Jogosultságok, adatbiztonság kérdései. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel Tantárgyi és egyéb problémák informatikai eszközök segítségével történő megoldása, a megoldáshoz szükséges algoritmusok készítése. Tantárgyi problémák algoritmizálása. Tervezési eljárások, az alulról felfelé építkezés és a lépésenkénti finomítás elveinek használata. Ismeretek/fejlesztési követelmények Adott feladat megoldásához tartozó algoritmusok megfogalmazása, megvalósítása számítógépen, a feladat megoldásához algoritmuselemek, algoritmusok tervezése, végrehajtása, elemzése. Tantárgyi problémák megoldási algoritmusainak tanulmányozása. Algoritmusok alkotása különböző tervezési eljárások segítségével, az alulról felfelé építkezés és a lépésenkénti finomítás elvei. Algoritmusok megvalósítása. Néhány típusalgoritmus vizsgálata. Elemi és összetett adatok megkülönböztetése, kezelése, használata. Adatmodellezés, egyszerű modellek megismerése. Különböző adattípusok használata, a feladatmegoldáshoz megfelelő adattípus kiválasztása. Logikai és fizikai adatszerkezetek, adatábrázolás, adattárolás. Numerikus, logikai, karakter-, ill. szövegműveletek. tömb-, halmaz-, rekordműveletek. A programozás eszközei A programozás alapjai, programnyelvek osztályozása. Algoritmusok megvalósítása számítógépen: tervezés és kódolás. A számítógépes problémamegoldás. Ismeretek/fejlesztési követelmények Algoritmikus és nem algoritmikus nyelvek. Algoritmikus szerkezetek (elágazás…) – Halmaz orientált nyelv (SQL…). Programnyelvek osztályozása. Strukturált és objektum orientált programozás.

42. oldal


Program készítése. A programok szerkezete. Interpreter, fordítás, szerkesztés, futtatás. Típusdefiníció, változódeklaráció. Input és output utasítások. Alapvető programszerkezetek (szekvencia, elágazás, ciklus). Programegységek, eljárások, függvények. Állományokra alkalmazható műveletek. Grafikus lehetőségek. Rekurzív algoritmusok. Elemi algoritmusok. Összegzés, eldöntés, kiválasztás, maximum- és minimum kiválasztás, megszámlálás, rendezés, lineáris keresés, kiválogatás. Egyszerűbb és összetettebb programozási feladatok. Tantárgyi feladatok, adatkezelés, állományok használata . Kulturált kommunikáció a felhasználóval. Program tesztelése, arra alkalmas mintaadatokkal, nyomkövetés. Könyvtári informatika A könyvtári rendszer szolgáltatásai és a különböző információforrások önálló felhasználása tanulmányi és egyéb feladatokhoz. Ismeretek/fejlesztési követelmények

FIZIKA

3.7. A tankönyvek, a tanulmányi segédletek és a taneszközök kiválasztásának elvei 3.7.1. A pedagógusok feladata a tankönyvválasztással kapcsolatban A pedagógusok az iskolaigazgató által rendelkezésükre bocsátott tankönyvjegyzék, valamint tankönyvnek nyilvánított egyéb könyvek, segédletek listái, illetve egyéb információforrás alapján kiválasztják tantárgyanként az alkalmazandó tankönyveket, egyéb segédleteket. A pedagógusok a tankönyv-, taneszköz-választással kapcsolatos feladataikat az alábbiak figyelembevételével végzik: • A pedagógus joga és egyben kötelessége, hogy az oktatási intézmény nevelési programjához, valamint a helyi tantervhez igazodva tegyen javaslatot az alkalmazandó tankönyvekre.

43. oldal


Amennyiben egy tantárgyat több pedagógus is tanít, akkor a pedagógusok által létrehozott szakmai munkaközösség határozza meg (alkalmas arra, hogy meghatározza), mely tankönyvek kerülnek alkalmazásra. • A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. • A pedagógus – a minőség, a típus és az ár megjelölése nélkül – olyan felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell. • Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha az a szülők fizetési kötelezettségével jár. A pedagógus az általa javasolt tankönyvekről, segédletekről tájékoztatja a szakmai munkaközösséget. • A tankönyvjegyzéken nem szereplő tankönyveket a kiadó szabad áron értékesítheti. Amennyiben egy pedagógus a tankönyvrendelésbe olyan könyveket von be, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzéken, az iskolai szakmai munkaközösség, az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével teheti azt meg. Az érintett pedagógus kötelessége az egyeztetés írásban történő lebonyolítása, és ennek folyamatáról és eredményéről az igazgató írásos tájékoztatása. 3.7.2. A munkaközösségek feladata a tankönyvválasztással kapcsolatban A munkaközösség feladata, hogy az adott tantárgyat tanító pedagógusok véleményét figyelembe véve meghatározza az alkalmazandó tankönyvek, segédletek körét. A kiválasztott tankönyvcsaládot felmenő rendszerben alkalmazzák. 3.8. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése 3.8.1. A tanulók értékelésének pedagógiai elvei és gyakorlata • A munkaközösségekre, ill. a nevelőtestület egészére nézve egységes értékelés kialakítására és következetes alkalmazására törekszünk. • Az előzetesen nyilvánosságra hozott, lefektetett elvű, kiszámítható, indoklással ellátott és igazságos értékelést valósítunk meg. • Az osztályozásnál a hagyományos 5 fokú skálát használjuk, és munkaközösségi, ill. tantárgyi szinten rögzítjük az 5-4-3-2 osztályzatokhoz tartozó követelményeket. • Az értékelésnél betartjuk a rendszeresség és a módszertani sokszínűség elvét feleltetés, dolgozatíratás, évfolyam-felmérések, otthoni munkák értékelése stb.). • A tanulók érdemjegyeit legkésőbb a követő hó 10-ig beírjuk a naplóba. • Osztályzat helyett „részt vett” értékelést adunk a következő tantárgyakból: Etika Dráma és tánc 3.8.2. A tanulmányi munka értékelése 3.8.2.1. Az értékelés alapelvei • személyre szóló legyen; • fejlesztő, ösztönző jellegű legyen; • ne legyen megtorló, fegyelmező jellegű; • folyamatosságot biztosítson; • az iskolai munkaközösségi követelményrendszerre épüljön;

44. oldal


• biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges arányát, legyen tárgyszerű (melyek az erős pontok, melyek a gyengeségek, hogyan lehetséges a javítás); • félelemmentes légkörben történjen. Ahhoz, hogy alapelveink megvalósulhassanak, a tanév elején az egyes tantárgyak követelményeit világosan megfogalmazzuk és a tanulók tudomására hozzuk. Az egyes tantárgyak egységes iskolai követelményrendszerét minden tanár köteles betartani. 3.8.2.2. Az értékelés formái 3.8.2.2.1. Személyes, szóbeli értékelés történik: • a tanítási órákon, ahol a tanár folyamatosan megerősít, korrigál, segít, tanácsot ad; • a szaktanárok által az évközi érdemjegyek és az osztályzatok megállapításakor; • a fogadóórákon; • a szülői értekezleteken az osztályfőnök által; • az osztályfőnök által a napló havi felülvizsgálatakor; • a tantestület előtt (szélsőséges esetekben); • az igazgató vagy igazgatóhelyettesek által (kiemelkedő eredmények, illetve fegyelmi vétségek kapcsán). 3.8.2.2.2. Szöveges írásbeli értékelés történik: • a szaktanár vagy az osztályfőnök által szükség esetén (kiemelkedő teljesítmények, illetve problémás tanulók); • dicséretek, illetve elmarasztalások e-naplóba való beírásával; • a szaktanárok dolgozatokra írt véleményével; • külső felkérésre készített minősítések, vélemények készítésével (gyermekvédelem, rendőrség, bíróság, pályázatok stb.). 3.8.2.3. Értékelés és minősítés A szaktanárok minden tanév első óráján a tantárgy követelményrendszere mellett ismertetik saját értékelési rendszerüket, a hiányzások és mulasztások következményeit, a pótlási és javítási lehetőségeket. (Az ismertetésnek írásbeli dokumentuma legyen. Pl.: lediktálás a füzetbe, kifüggesztés az osztályteremben.)

45. oldal


3.8.2.3.1. A tanuló értékelésének módszerei: • a tanév végén az egész tanévben nyújtott teljesítményt értékeljük; • az érdemjegyekhez és az osztályzatokhoz szóbeli értékelés is társul; • a félévi osztályzat az ellenőrző könyvbe, az év végi a bizonyítványba kerül; • a szóbeli feleletek értékelésénél a nyelvi kifejezőképesség is szempont; • a tanórai aktivitást és a plusz munkákat is értékeljük; • az érdemjegyek minimális száma félévente: 3. 3.8.2.3.2. Az értékelés nyilvános fórumai: • házi versenyek, vetélkedők; • bemutató órák; • speciális tantárgyi felmérések lehetősége külső, illetve belső szervezésben; • értékelés az egész diákközösség előtt (tanévzáró, tanévnyitó ünnepélyek, iskolai rendezvények); • értékelés a nevelőtestület előtt (tantestületi értekezletek, iskolai események); • értékelés iskolakapcsolatok szintjén; • iskolai szervezésű vizsgák, vetélkedők; • szakköri és osztályproduktumok kiállítása, projektbemutatók. 3.8.2.4. Vizsgák • Az érettségi vizsgát a vizsgaszabályzat előírásai szerint bonyolítjuk és értékeljük. • Osztályozó vizsgákat, beszámolókat a házirendben meghatározottak szerint tartunk. • A különbözeti vizsgáknál a helyi- és a kerettanterv követelményei a mérvadók. 3.8.3. Az iskolai írásbeli beszámoltatások Az írásbeli beszámoltatás a tanulási folyamatról gyűjtött információk egy részét képezi: tükrözi vagy jelzi a teljesítmény alakulását. A tanár, a tanulók és a szülők láthatják a folyamatos előrehaladást, a nehézségeket. Minden diagnosztikus visszajelzés ezért előremutató, folyamatos, nem lezárt, nem megbélyegző. 3.8.3.1. Súlypontjai: • A továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb jelenségek, tények, fogalmak, összefüggések, törvények ismerete, értelmezése. • Az ismeretek alkalmazásában elért jártasság, gyakorlottság ellenőrzése. • A továbbhaladás feltétele a minimumkövetelmény teljesítése. 3.8.3.2. Feladata: • A tanulók egyéni tudásának vagy ismereteinek visszaigazolása; • A tantervi követelményhez viszonyított tényleges tanulói teljesítmény mérése; • A követelmények teljesítési szintjei alapján a korrekció és a továbbhaladáshoz szükséges anyagok kijelölése; • Következtetés a tanítás-tanulási folyamat hatékonyságára. Az írásbeli beszámoltatások, illetve az értük kapott érdemjegyek arányát az adott tantárgy tantervi utasításai alapján alakítjuk ki. Ilyen előírás hiányában a tanár – a tantárgy logikáját követve és betartva – egyaránt törekszik a szóbeliség, a kifejezőképesség, valamint az írásbeli feladatmegoldó képesség fejlesztésére, s ennek figyelembevételével alakítja ki a tantárgy értékelési szempontjait. Ezért gyakoribb az írásbeli beszámoltatás az olyan tantárgyaknál, amelyeknél a feladatmegoldó képesség fejlesztése a cél (pl. matematika, fizika, informatika).

46. oldal


3.8.3.3. Az írásbeli beszámoltatás formái: • témaközi, kisebb tananyagot felölelő; • témazáró; • évfolyamfelmérés (az egy évfolyamon tanulók teljesítményének összehasonlítására szolgál); • kisérettségi (az érettségi szituáció gyakorlására szolgáló, nagyobb tananyagot felölelő, szintén évfolyamszintű felmérés); • osztályozó-, különbözeti-, beszámoló- és javítóvizsgák; • érettségi vizsga; Történhet: tesztlappal, feladatlappal vagy önálló írásbeli dolgozattal. 3.8.3.4. Az írásbeli beszámoltatás rendje: A témaközi és témazáró beszámoltatás: • igazodunk a tantervi követelményekhez; • figyelembe vesszük a tanulók fejlettségi szintjét és a tanulócsoport sajátosságait; • a rendelkezésre álló idő alatt megoldható mennyiségű feladatokat adunk; • az utasítást egyértelműen fogalmazzuk; • lehetőséget adunk a kreativitásra; • a témazáró dolgozatok íratása kellő előkészítés után a tanulók által ismert időpontban és módon történik; • az évfolyamfelmérések és kisérettségi beszámolók a munkaközösségek által meghatározott módon zajlanak; • az osztályozó-, különbözeti-, beszámoló- és javítóvizsgát, valamint az érettségi vizsgákat a jogszabályok, iskolai szabályok előírásai szerint bonyolítjuk le. 3.8.3.5. Az írásbeli beszámoltatás korlátai: • A tanórai írásbeli beszámoltatásnál a folyamatosság elvét figyelembe vesszük. • A tanulókkal lehetőség szerint egy nap csak egy témazáró dolgozatot íratunk. Ez a tanulókkal és az adott tanulócsoportban tanító szaktanárokkal való egyeztetés után történik. • Képességbeli hiányosságok (vagy részképességek hiánya) esetén a szülő által bemutatott szakértői javaslat alapján készült határozatban megfogalmazottak alapján járunk el. 3.8.3.6. Az írásbeli beszámoltatásnak a tudás értékelésében betöltött szerepe és súlya: Az ellenőrzés során felmérjük, regisztráljuk a tanulók teljesítményét. Nélkülözhetetlen feltétele a továbbhaladásnak: visszajelzés arról, hogy az osztály egésze és azon belül az egyes tanulók milyen felkészültséggel rendelkeznek a továbbhaladáshoz. A visszajelzés a tanulónak, a tanárnak és a szülőnek egyaránt fontos. 3.8.3.6.1. Az írásbeli beszámolók a tanulók tudásának különböző szintjeit mérik: • tények, fogalmak, törvények, szabályok, alapelvek, elméletek és rendszerek ismerete; • egyszerű és bonyolultabb összefüggések megértése, értelmezése és transzformálása; • alkalmazás ismert és új szituációban; • magasabb rendű műveletek (analízis, szintézis, értékelés) alkalmazása. A beszámolóknak a tudás értékelésében betöltött szerepe attól is függ, hogy a tudásszintek közül melyik mérésére szolgál. A mérőlapok összeállításánál biztosítjuk a minimumszint elérésének lehetőségét. A tanulók értékelésénél törekednünk kell arra, hogy a beszámoltatás ne tolódjon el aránytalanul az írásbeli vagy a szóbeli felé. A feladatmegoldó képesség fejlesztésére épülő tantárgyak esetében főképp az írásbeli beszámoltatásokat alkalmazzuk.

47. oldal


Azoknál a tárgyaknál, ahol az érettségi vizsga kötelezően írásbeli és szóbeli részből áll (magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelvek) egyforma súllyal alkalmazzuk az írásbeli és szóbeli beszámoltatást. Túlnyomó részben az írásbeli beszámoltatást alkalmazzuk a matematika, fizika és kémia tantárgyaknál. Az írásbeli beszámoltatás során nagyobb súllyal számítanak a témazárók, évfolyamfelmérések, kisérettségik, kisebbel a témaközi beszámolók. 3.8.4. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok elvei és korlátai Általános elv: • a képességek fejlesztése; • a tanulási folyamat fontos része legyen. 3.8.4.1. Cél: a tanultak megerősítése, gyakorlása vagy előzetes ismeretek szerzése (pl. gyűjtőmunka, kiselőadás stb.) 3.8.4.2. Alapelvek: • az írásbeli feladathoz biztosítjuk az ismeretbeli és tárgyi feltételeket; • a tudás bővítésére használjuk; • a képességeknek megfelelő differenciált feladatokat szorgalmazzuk; • alkalmazkodunk az egyes tanulók önálló tanulásának időtartamához; • a feladat kiadásánál figyelembe vesszük a tanulói terheléseket; • a feladathoz egyértelmű utasításokat adunk; • lehetőséget biztosítunk a kreativitásra; • törekszünk a változatosságra; • az ellenőrzésnél humánus bánásmódot érvényesítünk; • elég időt biztosítunk az elkészítéshez; • a minőséget és nem a mennyiséget érvényesítjük; • kellő előkészítéssel és segítségadással alkalmazzuk; • a megfelelő tudásszintet és fejlettségi szintet figyelembe vesszük; • engedélyezzük az iskola által biztosított informatikai lehetőségek felhasználását; • a szóbeli feladatokat tanulási technikákkal segítjük; • különböző típusú szövegalkotási feladatokat (spontán, félreproduktív, reproduktív) adunk; • olyan munkára szoktatunk, amely áttekinthető, esztétikus és logikusan felépített. Az otthoni felkészüléshez előírt feladatoknál mérlegeljük, hogy a fejlesztést írásbeli vagy szóbeli feladat valósítja-e meg jobban, és ennek alapján határozzuk meg. Figyelmet fordítunk az arányosság elvére. Mindehhez figyelembe vesszük a tantárgyi sajátosságokat is. 3.8.5. A tanulók fizikai állapotfelmérése Tanévenként elvégezzük testnevelési órák keretében a tanulók fizikai állapotfelmérését. A mérést évek óta a HUNGAROFIT program szerint végezzük. 3.8.6. A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltétele A követelmények teljesítése a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján kerül elbírálásra. A tanuló minősítéséről, magasabb évfolyamba lépéséről a nevelőtestület tagjaiból (az osztályban tanító tanárokból) álló konferencia dönt, az éves munkatervben rögzített osztályozó konferencia napján. • A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az iskola által alkalmazott tantervekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból legalább elégséges szinten teljesítette.

48. oldal


• Ha a tanuló a tantervi követelményeket szorgalmi időben legfeljebb három tárgyból nem teljesíti (elégtelen osztályzatot kap), javítóvizsgát tehet. Magasabb évfolyamra csak akkor léphet, ha a javítóvizsgán megfelel. A javítóvizsga időpontja az előírások szerint meghatározott javítóvizsga-időszak. • A szakmai alapozó gyakorlati tárgyakból a tanuló javítóvizsgát nem tehet, mert a javítóvizsgára való felkészülést az iskola nem tudja biztosítani. 3.8.6.1. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha: • az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; • az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; • egy tanítási évben a lehetséges óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület javaslata alapján tehet osztályozó vizsgát; • magántanuló volt. 3.9. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése és minősítése 3.9.1. Alapelvek Az értékelés helyi rendszerén belül a magatartás és szorgalom értékelésekor kiemelt fontosságúnak tartjuk az alábbiakat: • segítse az iskola nevelési és oktatási céljainak elérését; • segítse a tanuló önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre is; • az értékelés általában a tanuló iskolai tevékenységére vonatkozzon; • mindig legyen személyre szabott. Az osztályfőnök összegzi az osztály és a kollégák javaslatait. Lényeges különbségek esetén osztályfőnöki óra keretében (különösen problémás esetekben az osztályban tanító tanárok megbeszélésén) megvitatja azokat. Végleges döntést az osztályfőnök hoz. Ha nem sikerül közös minősítést kialakítani, az osztályfőnök az osztályozó konferencia segítségét kérheti. A tanulók magatartását és szorgalmát félévkor és év végén osztályzattal minősítjük. Az év végi minősítés az egész tanévre szól. 3.9.2. A magatartás értékelése 3.9.2.1. Az értékelés szempontjai: • Megfelelés az iskolai követelményeknek Követelmények: - a házirend, az iskolai elvárások ismerete, azok betartása és betartatása; - szükség esetén aktív kiállás a rendbontók, fegyelmezetlenek ellen az iskolai viselkedés szabályainak megtartásáért; • A közösséghez és annak tagjaihoz való viszony Követelmények: beilleszkedés a közösségbe, mások beilleszkedésének elősegítése; aktív szerepvállalós a közösség előtt álló feladatok megoldásában; segítőkészség a problémák feltárásában és megoldásában;

49. oldal


• Megfelelés az általános viselkedési normáknak Követelmények: udvarias, figyelmes viselkedés és kulturált hangnem minden körülmények között. 3.9.2.2. Az értékelés módja: • PÉLDÁS magatartású az a tanuló, aki az elbírálás minden szempontjának következetesen megfelel. Legfeljebb két igazolatlan órája van. • JÓ magatartású az a tanuló, aki kisebb hiányosságok, kifogások mellett felel meg az elvárásoknak. Legfeljebb négy igazolatlan órája van. Nem részesült írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetésnél súlyosabb fegyelmező intézkedésben. • VÁLTOZÓ magatartású az a tanuló, aki nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni. Nem részesült igazgatói intésben. Legfeljebb tíz igazolatlan órája van. • ROSSZ magatartású az a tanuló, aki a követelményeknek sorozatosan nem felel meg, vagy magatartásával kapcsolatban olyan súlyos kifogás merült fel, hogy igazgatói intésben vagy fegyelmi eljárás után büntetésben részesült, vagy tíznél több igazolatlan órája van. Bukott tanuló példás magatartási jegyet nem kaphat. 3.9.3. A szorgalom értékelése 3.9.3.1. A szorgalom értékelésének szempontjai: • A motiváltság Követelmények: a tudás megszerzésének igénye; az egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény. • A tanulási folyamat Követelmények: jó idő- és munkaszervezés; kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés; fegyelmezett, aktív tanórai tevékenység. • Többletek (tanulmányi versenyek, szakkörök, pályázatok). 3.9.3.2. Az értékelés módja: Egy tantárgyi bukás nem kizáró oka (a példás kivételével) egyetlen szorgalmi minősítésnek sem, az osztályfőnök mérlegeli a bukás körülményeit. Kettő vagy több tantárgyi bukás esetén a szorgalom minősítése változónál jobb nem lehet. A tanulók jutalmazásának, fegyelmezésének módjait, formáit az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. • PÉLDÁS a tanuló szorgalma, ha a fenti követelményeknek képességei szerint maradéktalanul megfelel. • JÓ, ha a követelményeket általában teljesíti, de képességei alapján néhány területen még fejlődnie kell. • VÁLTOZÓ, ha nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni. • HANYAG, ha nem is próbál megfelelni a követelményeknek.

50. oldal


3.10. Az egészségnevelési elvek 3.10.1. Az egészségnevelési program alapelve és célja Az egészségnevelési program alapelve és célja, hogy segítse a tanulókat a testi és lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában. Fejlessze az életvezetési képességeket, a tanulók felelősségérzetét egészségük megőrzésért. Megfelelően készítse fel a tanulókat a káros stresszhatások feldolgozására. Segítse a környezeti-és egészségtudatosság erősödését. Valósítsa meg a tanulók számára a mindennapi testedzést és terjedjen ki a mentálhigiénés nevelésre is. 3.10.2. Az egészségnevelési program területei Az egészségmegőrzés legfontosabb eszköze a helyes életmód kialakítása, melyet az alábbiak szolgálnak: mozgás, rendszeres testedzés és játéklehetőség, helyes táplálkozási szokások kialakítása egészségünk érdekében, célszerű, életkornak megfelelő öltözködés, higiénia és tisztálkodás, az egészségkárosító szenvedélyek (drog- és alkoholfogyasztás, dohányzás) megelőzése a tanórai és a tanórán kívüli nevelésben. Fontos szerepet játszik az egészségnevelésben az iskolai szűrővizsgálatok rendszere (gerinc- és szemvizsgálat, fogászat). 3.10.3. Az egészségnevelési program színterei Kiemelten fontos az iskola nevelőinek, minden dolgozójának személyes példaadása. Fontos az ösztönzés az egészséges életmód napi gyakorlattá (otthoni torna, évszaknak megfelelő öltözködés) tételében. Az iskola odafigyel az általa biztosított étkeztetés étrendjére és annak összeállítására. Tanórai keretben a testnevelés és a biológia tantárgyakba kerül beépítésre az egészségnevelés, valamint az osztályfőnöki órák is sok alkalmat és lehetőséget kínálnak. A fentieken kívül sok lehetőséget biztosítanak a sportszakkörök, a túrák és a kirándulások. 3.11. A környezeti nevelési elvek A környezeti nevelési program legfontosabb alapelve a teremtett világnak, mint létező értéknek a tisztelete és megőrzése. Kiemelt célja: a környezettudatos magatartás és a környezetért felelősséget vállaló életvitel formálása, tanítványaink környezeti erkölcsének, társadalmi-természeti felelősségének megalapozása. Tanítványaink alakuló értéktudata, együttműködési képessége, életviteli szokásai épüljenek a hagyományok védelmére. 3.11.1. A környezeti nevelés területei Környezetkultúra: művészetek, kézművesség, mikrokörnyezet (iskola, tanterem, iskolaudvar) megfelelő korszerű és kulturált kialakítása. Környezetvédelem: hulladékgyűjtés, növények és állatok védelme, tájvédelem, energiatakarékosság az intézményben és az otthonokban, környezetbarát közlekedés. 3.11.2. A környezeti nevelési program színterei Minden tanulót egyformán érintő elemek: példamutató iskolai környezet, a tantermek, folyosók állapota, szelektív hulladékgyűjtés, anyag- és energiatakarékos valamint környezetbarát iskolaműködtetés. Kiemelten fontos a pedagógusok és minden alkalmazott személyes példamutatása. Fontos a különböző tantárgyakba, valamint az osztályfőnöki órákba beépített környezeti nevelés.

51. oldal


A tanulókat különböző mértékben érintő tanórán kívüli elemek: szakkörök, környezetvédelmi akciók, előadások, kiállítások, természetjáró túrák, látogatások múzeumba, botanikus kertbe, nemzeti parkba, szennyvíztisztítóba. 3.11.3. A környezeti nevelés módszerei A környezeti nevelés szempontjából is nagy jelentősége van az élmény-és tevékenységalapú módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásának. A leginkább használható módszerek az alábbiak: szituációs- és drámajátékok, projektek, terepgyakorlatok (térképkészítés, mérések, célzott megfigyelések), természetvédelmi munkák, szelektív hulladékgyűjtés, rend- és tisztasági versenyek, pályázatok, művészetek (vizuális művészetek a környezeti nevelésben, népművészet, esztétikai érzékenység fejlesztése). 3.11.3.1. Alapelvek, jövőkép A környezeti nevelés szempontjából az alábbi fogalmak a legjelentősebbek: • fenntartható fejlődés; • kölcsönös függőség; • emberi jogok; • demokrácia; • megelőzés; • biológiai és társadalmi sokféleség. 3.11.3.2. Hosszú távú célok: Legfontosabb célunk, hogy tanítványainkban kialakítsuk a környezettudatos szemléletmódot. Ennek érdekében tanítványainkban ki kell alakítani: • a környezettudatos magatartást; • a környezetkímélő, takarékos magatartást; • a környezet értékei iránti felelős magatartást; • a természet szeretetét; • az egészséges életmód igényét. Iskolánkban kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a tanulók figyelmét a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányítsuk. Munkánk az iskolai élet több területére kiterjed. Arra törekszünk, hogy tanulóink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet. Ennek megfelelően a természettudományos tárgyak összhangjának megteremtése kiemelten fontos feladat. 3.11.3.3. Konkrét célok - a hagyományok ápolása • Mechazöld Kör munkájának a folytatása; • Papírgyűjtés szervezése évente 2 alkalommal; • Dönts! vetélkedő szervezése minden tavasszal; • Drogprevenciós program folytatása; • Osztályfőnöki órák környezetvédelmi és szexuális felvilágosító témákban. 3.12. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A pedagógiai munka hatékonyságának biztosítása érdekében a tantestület számára nem lehet közömbös a tanulók szociális, családi háttere sem. Sajnos társadalmunkban egyre több a csonka család, a gyermekét vagy gyermekeit egyedül nevelő szülő. Emellett sok család él nehéz anyagi helyzetben, és ennek a romboló hatása is nyilvánvaló.

52. oldal


Természetesen a tanuló személyisége a meghatározó abban, hogy mennyire tudja feldolgozni a negatív hatásokat. A diákok szociális helyzetének megváltoztatására az iskola nem vállalkozhat, de sokat tehet a hátrányok kompenzálására. 3.12.1. Helyzetfeltárás A helyzetfeltárás az osztályfőnök és a szülők legelső találkozásánál megkezdődik, sokszor már ekkor körvonalazódik a nehezebb szociális helyzetben élők köre. Ez a helyzetfeltárás a tanulók családi körülményeire, egészségére vonatkozó írásbeli felméréssel folytatódik. A felmérő lapon a tanuló személyes adatain túl a családi körülményekre kérdezünk, az esetleges távol élő szülővel való kapcsolatra és az egészségi állapotra. A felmérő lap kitöltésekor a szülők nyilatkoznak az adatok iskolai felhasználhatóságáról is. 3.12.2. A segítő tevékenység formái és működési rendje Az osztályfőnök a felmérés ismeretében, szükség esetén felveszi a kapcsolatot az iskolapszichológussal, esetleg az iskolaorvossal és a védőnővel. A tanulásban korrepetálások szervezésével, egyéni foglalkozásokkal tudunk segíteni. Ezt kezdeményezheti az iskola, valamint a tanuló és a családja is. Ezt a tanév elején megtervezzük, de tanév közben is lehetőséget biztosítunk a diák felzárkóztatására. Ha a tanuló távol lakik, vagy a kedvezőtlen családi hátteret akarjuk kompenzálni, lehetőséget keresünk kollégiumi elhelyezésre. 3.12.3. Külső kapcsolatrendszer Külső kapcsolatokat csak akkor veszünk igénybe, ha az iskola nem tudja a problémákat megoldani. Ha szükséges, felvesszük a kapcsolatot pedagógiai szakszolgálatokkal, humán szolgáltató irodákkal, családvédelmi szolgáltató irodákkal, gyermekorvossal és védőnői tanácsadó szolgálattal. 3.12.4. Az anyagi háttér feltárása Iskolánkba beiratkozó diákjaink anyagi helyzete nagy szórást mutat, bár a családok anyagi helyzetének megállapítására több év alatt sem tudtunk megfelelő módszert találni. Az érintettek érzékenyek, a rossz körülmények között élők is inkább titkolják helyzetüket, így az iskolánkba kerülő tanulók anyagi hátteréről nincsen megbízható információnk, sokszor egészen a tanulmányok befejezéséig sem. A pedagógiai munka során derülnek ki leginkább a kirívóan negatív (és pozitív) esetek. Ezt elsősorban az osztályfőnökök tudják feltárni. Az anyagi veszélyeztetettség csökkentésére intézményünk pénzösszeggel nem rendelkezik, így nem tudunk közvetlen anyagi segítséget tervezni, illetve adni. Tantestületünk a különféle segélyek lehetőségének felkutatásával, alapítványoknak beküldött pályázatokkal, az érintett önkormányzatok figyelmének felhívásával tudja segíteni a hátrányos anyagi helyzetben élő diákokat. Ilyen úton szerzett pénzösszegekkel tudjuk közvetetten segíteni diákjainkat.

4. A SZAKMAI PROGRAM 4.1. A szakmai munka célja A XXI. század szakközépiskolája számára a munkaerőpiac megjelenése jelenti a legnagyobb kihívást. A szakképzés cél- és feladatrendszere a munka világának követelményrendszeréhez igazodik. A képzési forma alapvetően figyelembe veszi az adott szakma társadalomban betöltött reális helyzetét és szerepét, továbbá a szakma vonatkozásában előre prognosztizálható változásokat. 53. oldal


Ebből a háttérből kiindulva határozzuk meg a szakma gyakorlása során végzendő tevékenységeket és feladatokat, a tevékenységek elvégzéséhez szükséges képességeket, azok pedagógiai követelményeit és az értékelés rendszerét. A tanulók szakmai képességei a tevékenység végzése során fejleszthetőek. Ezért fontos az elmélet és gyakorlat egységének megteremtése, a gyakorlatorientált képzés megvalósítása. Célunk: • Olyan sajátos arculattal rendelkező iskola megvalósítása, amely gyorsan alkalmazkodni tud a munkaerőpiaci kihívásokhoz a gépészet, illetve az elektrotechnika-elektronika szakterületén. • Az ipar számára olyan szakemberek kibocsátása, akik képesek alkotó módon alkalmazni az iskolában elsajátított ismereteket, illetve ezen ismeretek birtokában képesek a felsőoktatásba bekapcsolódva a szakmai továbbtanulásra. • Felkészültségük tegye alkalmassá őket a fizikai szakmunkára, valamint irányító tevékenységre, kis- és középüzemek önálló megszervezésére, működtetésére. • Ismerjék a legújabb technikát, technológiákat. • Konkrét ismereteik legyenek más országok ipari termeléséről, képesek legyenek azt saját üzemükre adaptálni. • Általános műveltségüket erősítse az egyes tudományok szakmában való alkalmazási képessége. • Erkölcsi magatartásukban az emberi tisztesség, a humanitás, a nyíltság, a munka becsülete legyen a meghatározó. 4.2. A szakmacsoportos alapozás A köznevelési törvény, a szakképzésről szóló törvény rendelkezései szerint a szakmai előkészítő oktatást az általános műveltséget megalapozó oktatás keretén belül folytatjuk középiskolai képzésben 9-12. évfolyamokon. Célok és feladatok A szakmai alapozás a tanulók pályaválasztását segíti, lehetővé teszi a gépészet illetve az elektrotechnika-elektronika szakterületen a tapasztalatszerzést, a tevékenységformák, technológiák megismerését. A szakmacsoportos alapozó elméleti és gyakorlati tantárgyak tanításának célja, hogy megalapozza a tanulók szakmai műveltségét, lehetőséget adjon az ismeretek alkalmazására, rendszerezésére, értékelésére, elemzésére; fejlessze a szakmai tárgyak tanulásához szükséges tudást, képességeket. Az ipari ágazatok tevékenységének sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával felkeltse a tanulók érdeklődését a szakterület iránt, bizonyítsa be számukra az ágazat gazdasági jelentőségét, hosszú távú fejlődőképességét. Keltse fel az érdeklődést a szakterület elméleti alapjai iránt, mutassa be az egyes ágazatokban, munkakörökben végzett munkatevékenységeket, járuljon hozzá a tanulók egyéni életpályájának reális megtervezéséhez. Neveljen a szakmai tevékenységgel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartásra. 4.3. A szakmai képzés Iskolánk 1990-ben való indulása nyitotta meg a mechatronika, mint szó, és a mögötte lévő tartalom megismerését Magyarországon. Az első középiskola vagyunk, ahol elkezdődött a mechatronikai képzés, a tanítandó tananyag kidolgozásában is tevékeny szerepet vállaltak kollégáink.

54. oldal


A mechatronika (mechatronics) olyan elnevezés, amely kifejezi a korszerű villamosmérnöki, gépészmérnöki és számítástechnikai ismeretek fúziójának növekvő szerepét. Az elnevezés Japánból ered, amely megfelelően tükrözi az országnak az elektromechanikai termékek konstrukciójához fűződő rendkívül nagy hozzájárulását. Az elfogadott EGK-definíció a mechatronikára a következő: A gépészet, az elektronika és az intelligens számítógépes irányítás egymás hatását erősítő integrációja a gyártmányok és folyamatok tervezésében és létrehozásában. Ebben a kulcsfogalom az "egymás hatását erősítő", ami azt jelenti, hogy a végső eredmény, a végtermék több, mint csupán a részek összege. A mechatronikus olyan szakember, akinek a feladata nem speciális részfeladatok megoldása, hanem a rendszerben való gondolkodás, az eltérő szempontok, követelmények, lehetőségek szintetizálása. Feladata a tervezés, a gyártáselőkészítés, a gyártás, az üzembehelyezés, az üzemeltetés, a zavarelhárítás, a karbantartás és a javítás. A szakma OKJ besorolása az elektrotechnika- elektronika szakmacsoportban volt. Iskolánkban ebben a szakmacsoportban történt az alapozás és a szakmai képzés. A szakmai képzésben több változás történt az elmúlt években. A kezdeti 1 évről 2 évesre, majd 3 évesre módosult a képzés ideje. A TISZK-ek megalakulásával elveszítettük az önálló képzés lehetőségét. A 2012. év törvényi változásai következtében lehetőségünk nyílt arra, hogy a szakmai képzésre beiskolázzunk, így 2013 szeptemberétől ismét indíthatunk szakmai képzést. A 2012-ben megjelent OKJ-ban azonban a mechatronikai technikus szakma átkerült a gépészet szakmacsoportba. Szakmai képzésünk szerkezete: • A 2012/13. tanévtől – kifutó rendszerben – az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportban az 54 523 05 1000 00 00 számú mechatronikai technikus képzésre iskolázunk be. • A 2013/14. tanévben 9. évfolyamot kezdő tanulók  a gépészet szakmacsoportos alapozás után az 545 23 04 mechatronikai technikus,  az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozás után az 54 523 02 elektrotechnikai technikus vagy az 54 523 01 automatikai technikus szakma tanulását kezdhetik meg a fenntartó engedélyezését követően. 4.4. Az óratervek Iskolánk tananyagterve, óraterve megegyezik a központi programban ajánlottakkal. Új, attól eltérő tananyagtartalom nincs.

55. oldal


4.4.1. Az 54 523 05 1000 00 00 számú mechatronikai technikus óraterve (2013/14. tanévtől kifutó rendszerben)

Tantárgy/Évfolyam Műszaki rajz Műszaki alapismeret Anyagismeret, technológia Mechatronika Elektronika Mechatronika gyakorlat I. Mechatronika gyakorlat II. Gépi forgácsolás. gyakorlat Pneumatika gyakorlat PLC gyakorlat Mechanikai mérések Osztályfőnöki óra Informatika

2/14. 2 1+2b 4 2 2 3/cs 4/cs 3/cs 4/cs 3/cs 2/cs 1 2b

Heti óraszámok, 32 tanítási héttel számolva 4.4.2. A gépész szakmacsoport óraterve 9-12. évfolyamra 2013/14. tanévtől felmenő rendszerben Tantárgy/Évfolyam 9. 6 Szakmai tárgyak óraszáma Munkavédelem(elm) Elsősegélynyújtás (gyak) Gépészeti alapozó feladatok(elm) 2 Gépészeti alapozó feladatok(gyak) 3 Műszaki mérés (elm) Műszaki mérés (gyak) Mechatronikai gépészeti feladatok elmélete 1 Mechatronikai villamos feladatok elmélete Mechatronikai villamos feladatok gyakorlata 70 óra Nyári gyakorlat a tanév végén

10. 7

11. 8

2 3

3

2

105 óra

3 2

12. 11 1 1

2 2 2 2 1

120 óra

56. oldal


4.4.3. Elektrotechnika - elektronika szakmacsoport óraterve 9-12. évfolyamra 2013/14. tanévtől felmenő rendszerben Tantárgy/Évfolyam Szakmai tárgyak óraszáma Műszaki informatika(gyak) Műszaki ismeretek(elm) Műszaki gyakorlatok Munkaszervezés Műszaki rajz Elektrotechnika Elektrotechnika gyakorlat Elektronika Elektronika gyakorlat Irányítástechnika Irányítástechnika gyakorlat Nyári gyakorlat a tanév végén

9. 6 1 3 2

70 óra

10. 7 1 1 1 1 2 1

105 óra

11. 8

12. 11

1 1 2 2 1 1 160 óra

2 4 2 1 2

4.5. A beszámíthatóság • A szakközépiskolai képzésben részt vevő tanulók az érettségi vizsgát követően kezdhetik meg a szakmai képzést. Az iskola által oktatott szakmák képzési ideje az OKJ szerint 2 év. • A kerettantervi rendelet szerint egy év képzési idő beszámítására nyílik lehetőség. Ezt a lehetőséget azoknak a tanulóknak biztosítjuk, akik a szakközépiskola 9-12. évfolyamán az adott szakmai képzés szakmacsoportjának megfelelő óraszámban sajátították el a tantervi tananyagot. • Azok a jelentkezők, akik 2013 szeptemberében kezdik meg a szakmai képzést, 160 óra összefüggő szakmai gyakorlat igazolása szükséges. • A szakmai képzettség egy év beszámítással, a 2/14. évfolyam sikeres elvégzésével, a szakmai vizsga letételével szerezhető meg. 4.6. A szakmai gyakorlatok Iskolánk tanulói évfolyamtól, szakmacsoporttól, szakiránytól függően eltérő óraszámban kötelező szakmai gyakorlatokat teljesítenek. A szakmai gyakorlatok óraszámát alapvetően az óraterv határozza meg. A gyakorlatokat iskolánk műhelyeiben, laboratóriumaiban szervezzük. A szakmai gyakorlatok ismeretanyagáról, tapasztalatairól a tanulók gyakorlati naplót vezetnek. A szakmai gyakorlatok megkezdése előtt a tanulók – a szabályoknak megfelelően – munka- és balesetvédelmi oktatásban részesülnek. A szakmai gyakorlatokon a gyakorlatok jellegének, tananyagának megfelelő öltözetben kell megjelenniük. A gyakorlati tanítási órák hosszát, a kötelező szüneteket, pihenőidőket a szakképzési törvény határozza meg.

57. oldal


A szakmai gyakorlatok formái: 4.6.1. Órarend szerinti gyakorlat Évfolyamtól és szakmacsoporttól függően, csoportbontásban, a gyakorlatvezető szakmai tanárok irányításával, a tanmenet alapján folytatott gyakorlat. A gyakorlatok helyét a tanmenet alapján a szakmai tanárok határozzák meg. 4.6.2. Összefüggő gyakorlat Tanulóinknak – szakmacsoporttól függően – a szakmai követelmények előírásainak megfelelően a 9., a 10. és a 11. évfolyam szorgalmi idejét követően összefüggő nyári gyakorlatot is kell teljesíteniük. Az összefüggő nyári gyakorlat teljesítése kötelező feltétele a továbbhaladás. 4.6.3. Külföldi gyakorlatok Tanulóink számára engedélyezzük a szakmai gyakorlat külföldön való teljesítését. Iskolánk csak a saját közreműködésével folytatott külföldi szakmai gyakorlatot fogadja el teljesítettnek. A gyakorlatokra jelentkező diákokat – egyénileg elbírálva – a tantestület döntése alapján delegáljuk. Döntési szempontok: • Beadott jelentkezési lap • Szülő (gondviselő) írásos hozzájárulása (a még 18 évet betöltött diák esetében is) • Tanulmányi eredmény • A szakmai tanárok és az osztályfőnök javaslata • Beadott idegen nyelvű (német/angol) bemutatkozó levél (önéletrajz) • Az iskola által tartott részletes tájékoztatón való (szülői és tanulói) részvétel • A tantestület támogató hozzájárulása A szakmai gyakorlat elfogadásának feltétele egy min. 1500 szóból álló szakmai beszámoló leadása, a következő tanév kezdete előtt. 4.7. A szakmai oktatás személyi feltételei A szakmai munkaközösség tagjainak többsége már hosszú ideje az iskola dolgozója. Az új kollégák gyorsan és jól beilleszkedtek a közösségbe. A szaktanárok a szakmai elméleti és a szakmai gyakorlati órák tartásához rendelkeznek a megfelelő végzettséggel. A szakképzésben történt változásokból következően a szaktanári állományban és a képzésben is az új szempontoknak megfelelően kell a további munkát tervezni. 4. 8. A szakmai oktatás tárgyi feltételei A szakmai elméleti tárgyak oktatásához a szaktantermek rendelkezésünkre állnak. A gyakorlati oktatás az iskolai műhelyekben és mérő laboratóriumokban történik. Felszereltségük megfelel a központi program tantárgyi programjai által előírtaknak. Jelenleg 13 db speciálisan felszerelt tanterem, műhely és laboratórium van az iskolában, melyeken kívül még 4 számítástechnikai laboratórium is az oktatás céljait szolgálja. A gyakorlati oktatásra szolgáló termekben 11-12 fő számára kerültek kialakításra a tanulói munkahelyek. A számítástechnikai szaktantermekben 18-18 (egyben 36) tanuló külön számítógépen dolgozhat. Az Internet is elérhető a tanulói gépekről.

58. oldal


A műhelyek jól felszereltek a szakmai oktatáshoz. Alapképző műhelyek a kézi forgácsoló, gépi forgácsoló és az elektronikai műhelyek. A műhelyek és felszereltségük: 3. terem: gépi forgácsoló műhely 6 db egyetemes esztergagép, gyalugép, univerzális marógép, síkköszörűgép, oszlopos fúrógép, szalagfűrész, CNC marógép, műszerek, szerszámok 12 főre 5. terem: CNC műhely tanulói számítógépes munkahelyek szimulációs programmal CAD/CAM oktatására, 2 db CNC esztergagép, korszerű CNC marógép DNC terminál, váltólapkás forgácsolószerszámok 6. terem: fémipari műhely kézi szerszámokkal felszerelt munkahelyek, állványos-fúrógép, oszlopos fúrógép, köszörű, lemezhajlító, lemezvágó, lemezhengerítő, golyósprés, hőkezelő kemence 9. terem: elektronikai műhely kézi szerszámokkal felszerelt munkahelyek, tápegységek, Weller-pákák, állványos-fúrógép 10. terem: elektronikai műhely Protomat CNC NYÁK-marógép , kézi szerszámok, Weller-páka, digitális multiméter, számítógép internetes elérhetőséggel, kettős tápegység, áramkörtervező szoftver, CAM feldolgozó, MPLAB programozó környezet, projektor, aktív tábla, kiforrasztó állomás, digitális oszcilloszkóp, felületszerelő munkahely 111. terem: analóg villamos mérőlabor oszcilloszkópok, függvénygenerátorok, tápegységek, digitális multiméter, 5 db Proxon NYÁKfúrógép, oszlopos fúrógép, projektor, digitális oszcilloszkóp, WMD-3 kiforrasztó állomás, LEGO Mindstorms NXT 2.0 oktatási csomag, 5 db pont vezérlésű 5+1 tengelyes VARIROB V04-4 oktatási célra felhasználható robot, FEEDBACK VSD177 villamos motorok mérésére alkalmas mérőpad 112. terem: mechanikai mérőlabor mechanikai hosszmérők, külső és belső mérések, anyagvizsgálatok mérésére tolómérők, mikrométerek, mérőórák, szögmérő eszközök, keménységmérőgép, 2 db mikroszkóp, 5 db egytengelyűség-vizsgáló pad megfelelő felszereltséggel a gépészeti mérések biztosítására. 114. terem: robot terem számítógépek, SCORBOT SCORBASE PRO program, FESTO FST 4.0 PLC programozó szoftver, B2Spice áramkör szimulációs program, IR 361 KUKA ipari robot, 2 darab SCORBOT ER5 PLUSZ, ER4 PC robot, FESTO MPS gyártósor öt munkaállomással, plusz tranzporter modul plusz raktár modul, projektor 115. terem: DEGEM mérőlabor DEGEM mérőrendszer PU2000, PU2200 hozzá 13 fajta mérőpanel (DC mérések, AC mérések, motorok, generátorok, optoelektronika, digitális alapoktól a mikroprocesszorokig), kézi műszer, oszcilloszkóp

59. oldal


116. terem: villamos mérőlabor áramkörépítéshez szükséges szerszámok, Weller-páka, oszcilloszkóp, függvénygenerátor, kettős tápegység, digitális multiméter, 500az1-ben kísérletező doboz, digitális oszcilloszkóp 117. terem: pneumatika műhely 9 tanulói munkaasztal FESTO pneumatikus és elektro-pneumatikus elemekkel 2 tanulói munkaasztal FESTO hidraulikus elemekkel 2 db FESTO PLC FluidSIM, FST 4 számítógép szimulációs programok 121. terem: PLC labor tanulói számítógépek, PLC-programozó szoftverek (Siemens, Telemechanique, AEG), különféle PLC-k, demonstrációs táblák, makettek, FPGA-fejlesztő rendszer (programozós készülék, szoftver, próbapanel), mikrovezérlő-fejlesztő környezet (programozós készülék, szoftver, próbapanel), oszcilloszkóp, függvénygenerátor, projektor

5. ZÁRÓ DOKUMENTUMOK 5.1. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetőségei A pedagógiai program az iskola honlapján olvasható. Nyomtatott formában egy példánya a titkárságon, egy példánya a könyvtárban hozzáférhető. A pedagógiai programról a tájékoztatást az igazgató és/vagy a helyettese ad. A Diákönkormányzat tagjai és a szülők kérésére bármelyik példányt rendelkezésre kell bocsátani. 5.2. A pedagógiai program elfogadásának dokumentumai A pedagógiai program a tantestület közös munkája. A munkaközösségek az első tervezetről kialakították közös véleményüket, majd továbbították azt az iskola vezetőségének. A vezetőség a vélemények figyelembevételével elkészítette a végleges változatot, amelyet a testület tagjai aláírásukkal fogadták el 2013. március 21-én. 5.3. A pedagógiai program érvényességi ideje, értékelési- és felülvizsgálati rendje, a módosítás körülményei Jelen pedagógiai program 2013. szeptember 1-jétől érvényes. Módosítása történhet: • törvényi előírás változása következtében, • iskolai belső kezdeményezésre

60. oldal


A módosítás körülményei: • A pedagógiai program módosítását a tantestületi véleményezést követően az igazgató fogadja el. • Évente össze kell vetni a törvényi változások módosító hatásával, és meg kell tenni a szükséges korrekciókat. Határidő: minden év augusztus 31. Legkésőbb négyévente a pedagógiai program átfogó felülvizsgálata szükséges.

P.H.

Budapest, 2013. március 22.

…………………………………………. Szokolainé Takács Erzsébet igazgató

61. oldal

MECHATRONIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA

Recommend Documents