MECHATRONIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA

MECHATRONIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA 1118 BUDAPEST, RÉTKÖZ UTCA 39. TEL./FAX: 36-1-246-1365, 36-1-246-1367 web: www.mechatronika.hu e-mail: [email protected]

A MECHATRONIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2013.

A Mechatronikai Szakközépiskola Szervezeti és Működési Szabályzata

Tartalom 1.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ................................................................................................ 4

1.1. 1.2. 2.

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, tartalma .....................................................4 A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya.................................................................4 SZERVEZETI FELÉPÍTÉS .......................................................................................................... 5

2.1. Az iskola igazgatója .............................................................................................................5 2.2. Az igazgató közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre ............................................6 2.3. Az iskola szervezeti felépítése.............................................................................................6 2.4. Az iskola vezetősége ...........................................................................................................6 2.5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje .............................................................7 3.

AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK ..................................... 8

3.1. Az iskola törvényes működését meghatározó dokumentumok .........................................8 3.2. Az iskola működésének dokumentumai .............................................................................8 3.3. Az elektronikus és elektronikus úton előállított nyomtatványok .......................................8 3.4. Szükséges teendők rendkívüli események esetén ..............................................................9 4.

AZ ISKOLA MUNKARENDJE ................................................................................................... 9

4.1. Az iskola vezetőinek munkarendje .....................................................................................9 4.2. A pedagógusok munkaideje, munkarendje ........................................................................9 4.3. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje ......................................12 4.4. Munkaköri leírás-minták ...................................................................................................12 4.5. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama .......................................................17 4.6. Az iskola nyitva tartása és az épületben való tartózkodás rendje ....................................17 4.7. Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje ........................................17 4.8. A dohányzással kapcsolatos előírások ..............................................................................18 4.9. A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok ................................................18 4.10. A mindennapos testnevelés szervezése .........................................................................19 4.11. A tanítási órákon kívüli foglalkozások .............................................................................19 5.

AZ ISKOLA NEVELŐTESTÜLETE ÉS SZAKMAI KÖZÖSSÉGEI ..................................................... 20

5.1. A nevelőtestület ................................................................................................................20 5.2. A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei ...........................................................21 5.3. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei.....................................................................22 5.4. A szakmai munkaközösségek tevékenysége .....................................................................22 5.5. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai........................................................23 6.

AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGEK, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE ................................... 23

6.1. Szakmai munkaközösségek ...............................................................................................24 6.2. A szülői közösség ...............................................................................................................24 6.3. A diákönkormányzat .........................................................................................................25 6.4. Az iskolai sportkör .............................................................................................................25 6.5. Az osztályközösségek ........................................................................................................25 6.6. A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái ...................................................26 6.7. A külső kapcsolatok rendszere és formája........................................................................27 7.

A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK ......................................... 28

7.1. A tanulói hiányzás igazolása..............................................................................................28 7.2. Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulók kedvezményei ..............................................29 2. oldal


7.3. A tanulói késések kezelési rendje .....................................................................................29 7.4. A szülő tájékoztatása, értesítése.......................................................................................29 7.5. A tanulóval szembeni fegyelmi eljárás..............................................................................30 7.6. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai .................................30 8.

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ÉS MELLÉKLETEI ............... 31

8.1. Gyűjtőköri Szabályzat ........................................................................................................33 8.2. Könyvtárhasználati szabályzat ..........................................................................................37 8.3. Munkaköri leírás a könyvtáros-tanár részére ...................................................................38 8.4. Katalógus-szerkesztési szabályzat .....................................................................................39 8.5. Tankönyvtári szabályzat ....................................................................................................41 9. 10.

Záró rendelkezések ............................................................................................................ 42 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETEI ...................................................... 44

1. számú melléklet: Adatkezelési szabályzat ...........................................................................44 2. számú melléklet: A tanulói tankönyvellátás iskolai rendje ..................................................50

3. oldal


BEVEZETÉS Az iskola neve, címe:

MECHATRONIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA 1118 Budapest Rétköz utca 39.

Az iskola fenntartója, működtetője: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest Nádor utca 32. Ellátandó alaptevékenység:  szakmai középfokú oktatás  szakmai képzés villamosipar és elektronika, gépészet ágazatban Az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok:  A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény  A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1.

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, tartalma

A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. 1.2.

A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya

Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára és egyéb foglalkoztatói valamint, tanulói jogviszonyban álló alkalmazottjára, tagjára nézve kötelező érvényű. Hatálya kiterjed mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. Az SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.

4. oldal


2. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS 2.1. Az iskola igazgatója A köznevelési intézmény igazgatója – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény igazgatója felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő-és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A Köznevelési intézmény igazgatója jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, a gazdasági ügyintéző és az iskolatitkár a munkaköri leírásban szereplő ügyekben, az osztályfőnök és az érettségi vizsgabizottság jegyzője az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. 2.1.1. Az igazgató akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend az igazgató távolléte esetén: az általános és nevelési igazgatóhelyettes, az általános és nevelési igazgatóhelyettes távolléte esetén: a gyakorlatioktatás-vezető az, aki a helyettesítést ellátja. Az igazgatót tartós távollétében az írásban kijelölt igazgatóhelyettes helyettesíti. Felelőssége, intézkedési jogköre megegyezik az igazgatóéval. Az igazgatót távollétében – azonnali döntés esetén – a mindenkori ügyeletes igazgatóhelyettes helyettesíti. Felelőssége, intézkedési jogköre az adott döntés meghozatalára terjed ki. Az igazgatót távollétében – helyetteseinek együttes akadályoztatása esetén – az igazgató által megbízott közalkalmazott helyettesíti. Felelőssége, intézkedési jogköre az írásban rögzített megbízásra terjed ki. 2.1.2. Az igazgató által átadott feladat- és hatáskörök Az igazgató a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből igazgatóhelyettesnek átadja az alábbiakat:  a fegyelmi eljárás lefolytatását,  szükség esetén az érettségivel kapcsolatos teendőket,  az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény

az

5. oldal


képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát. 2.2. Az igazgató közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai:  az igazgatóhelyettes,  a gyakorlatioktatás-vezetője. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik, munkájukról neki tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyettest és a gyakorlati-oktatás vezetőjét a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az igazgatóhelyettes és a gyakorlatioktatásvezető feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz. Személyes felelősséggel tartoznak az igazgató által rájuk bízott feladatokért. 2.3. Az iskola szervezeti felépítése 1. szint: igazgató 2. szint: általános és nevelési igazgatóhelyettes, a gyakorlati oktatás vezetője 3. szint: munkaközösségek 4. szint : pedagógusok, könyvtárosok, rendszergazda, iskolatitkár 2.4. Az iskola vezetősége 2.4.1. Az iskola vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az iskola vezetőségének tagjai:  az igazgató,  az igazgatóhelyettes  a gyakorlatioktatás-vezetője,  a szakmai munkaközösségek vezetői. 2.4.2. Az iskola vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyek témájával kapcsolatban a diákönkormányzatnak véleményezési joga van. 6. oldal


2.4.3. Az iskola által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az iskola vezetője egyszemélyben jogosult. Az iskola cégszerű aláírása az igazgató aláírásával és az iskola pecsétjével érvényes. 2.5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az iskolában folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskola egészét. Segíti a szakmai feladatok ellátását, a belső rendet, rámutat az iskola működésében felmerülő hibákra, hiányosságokra, biztosítja az iskolai munka hatékonyságát és segíti a fejlesztést. Az ellenőrzést végzők:  igazgató  igazgatóhelyettes, gyakorlatioktatás-vezető  munkaközösség-vezetők  osztályfőnök  szakértők (felkérés és megbízás alapján) Az ellenőrzés területei:  pedagógiai, szervezési, tanügyi feladatok ellenőrzése  az SZMSZ-ben előírtak betartása,  a munkatervek, tanmenetek,  a tankönyvek kiválasztása,  a beiskolázás,  a pályázatok,  a rendezvények, ünnepek,  a versenyek, vizsgák,  a DÖK programjai,  a tanulói hiányzások.  a szakmai, módszertani munka ellenőrzése  a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások,  a megbeszélések,  az írásos dokumentumok, elektronikus dokumentumok,  a tanulói produktumok. Az ellenőrzés formái:  óraellenőrzés  beszámoltatás  eredményvizsgálatok, felmérések  időszakos állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések. A belső ellenőrzés az éves munkaterv része. Az ellenőrzés tapasztalatairól a tanév értékelésekor az igazgató beszámol a nevelőtestület előtt.

7. oldal


3. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK 3.1. Az iskola törvényes működését meghatározó dokumentumok    

az alapító okirat a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend

3.2. Az iskola működésének dokumentumai  a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal),  egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje). 3.3. Az elektronikus és elektronikus úton előállított nyomtatványok 3.3.1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje A Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően alkalmazzuk. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást az intézmény igazgatója vagy az általa eseti megbízással rendelkező iskolatitkár alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:  az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,  az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,  a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,  az OSA statisztika. 3.3.2. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az iskolánkban használatos e-napló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása az iskola e célra használatos szerverén történik. A e-napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését.  Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. A tanuló félévi értesítőjét az osztályfőnök nyomtatja ki, majd aláírásával és az iskola körbélyegzőjével hitelesíti. A kinyomtatott iratot átadja a tanulónak vagy a szülőnek.  A tanév végén az e-napló által generált bizonyítványról papír alapú törzskönyvet és bizonyítványt kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg.  A tanév végén a haladási- és osztályozó naplót az e-napló kezelésével megbízott dolgozó nyomtatja ki, a titkárság összefűzi, majd a hitelesítés az igazgató aláírásával és az iskola körbélyegzőjével történik. 8. oldal


 Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben. 3.3.3. Az elektronikus úton előállított dokumentumok tárolása Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat a papíralapú dokumentumok tárolásával azonos módon kell kezelni. 3.4. Szükséges teendők rendkívüli események esetén Rendkívüli esemény észlelésekor köteles az eseményt észlelő az általa elérhető legközelebbi belső telefonon, vagy személyesen az iskola igazgatójának vagy az ügyeletes igazgatóhelyettesnek az esetet jelenteni. Az iskola igazgatója (távolléte estén az ügyeletes igazgatóhelyettes):  haladéktalanul értesíti a megfelelő hatóságokat (mentők, tűzoltók, rendőrség),  a lehető legrövidebb időn belül értesíti az épületben lévő valamennyi személyt,  elrendeli a kivonulási terv szerint az épület elhagyását,  majd ezt követően értesíti a fenntartó illetékes képviselőjét az eseményről. Rendkívüli esemény elhárításának szervezeti és végrehajtási rendje  Hangjelzéssel kezdődik (áramszünet esetén kolompolással).  A hangjelzést követően az iskola minden helyiségét el kell hagyni. Levonulás közben a folyosók, lépcsőházak bal oldali részét szabadon kell hagyni, hogy az élet- és vagyonmentést végzők munkáját ne akadályozzák. Az iskola kijáratait kinyitják, a tanulók négy kijáraton hagyják el az épületet. A torlódásoknál ügyelnek egymás testi épségére.  A levonulási rendet minden tanteremben, valamint a tanári szobákban, laboratóriumokban, műhelyekben is el kell helyezni.  A levonulás után rossz idő esetén a tanulók a szomszédos - Törökugrató utcai - általános iskola épületében várakoznak. 4. AZ ISKOLA MUNKARENDJE 4.1. Az iskola vezetőinek munkarendje Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől csütörtökig 7.30 és 15.30 óra között, pénteken 7.30 és 14.30 óra között az intézményben tartózkodik. 4.2. A pedagógusok munkaideje, munkarendje A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az iskolai programok szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat általában csütörtöki napokon tarjuk. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, az 9. oldal


iskolai programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. 4.2.1. A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik:  a kötelező óraszámban ellátott feladatokra,  a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. 4.2.1.1. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak  a tanítási órák megtartása  a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása,  osztályfőnöki feladatok ellátása,  iskolai sportköri foglalkozások,  szakkörök vezetése,  differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, felzárkóztatás, előkészítők stb.) tartása,  magántanuló felkészítésének segítése,  egyéb vizsgák lebonyolítása,  könyvtárosi feladatok ellátása.

tehetséggondozás,

4.2.1.2. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők  a tanítási órákra való felkészülés,  a tanulók dolgozatainak javítása,  a tanulók munkájának rendszeres értékelése,  a tanítási órák dokumentálása,  érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,  kísérletek összeállítása,  dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,  a tanulmányi versenyek lebonyolítása,  tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,  felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,  iskolai kulturális-és sportprogramok szervezése,  a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő) ellátása,  az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,  szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,  részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,  részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,  tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,  iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,  részvétel a munkaközösségi értekezleteken,  tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, 10. oldal


 részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,  szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,  az osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. 4.2.3. A pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások  A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére.  A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni.  A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy a helyettesítéséről intézkedni lehessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a gazdasági irodában.  Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi.  A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után.  A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. 4.2.4. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az iskola által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, az iskolai programok, illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. A nem kizárólag az iskolában elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. 11. oldal


4.3. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az iskola vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az igazgató szóbeli vagy írásos utasításával történik. 4.4. Munkaköri leírás-minták Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az egyes megbízásokhoz tartozó munkaköri leírások külön készülnek el azért, hogy ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását. Munkaköri leírás igazgatóhelyettes részére A munkakör megnevezése: általános- és nevelési igazgatóhelyettes A munkakört betöltő neve: Alá-és fölérendeltségi viszony: munkáját az igazgatónak közvetlenül alárendelve végzi. Munkaidejét, kötelező óraszámát, járandóságát, évi szabadságát a közalkalmazottakra mindenkor hatályos jogszabályok határozzák meg. I. Főbb felelősségek és a hozzájuk kapcsolódó feladatok  Az igazgatót annak akadályoztatása esetén helyettesíti, intézkedéseit teljes felelősséggel és jogkörrel hozza.  Ellenőrzi az igazgató utasításainak végrehajtását, az igazgató utasítása szerint intézkedik az iskola mindennapi életében.  A nevelőtestület tagjaként alakítója és részese a jó munkahelyi légkörnek, részt vesz a testületi és vezetőségi értekezletek előkészítésében, vitájában, támogatja végrehajtásukat.  A Pedagógiai Program, az SZMSZ, az iskolai munkaterv, a hatályos rendelkezések, továbbá az igazgató utasítása alapján tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi a pedagógusok munkáját.  Elkészíti a tanárok munkabeosztását.  Előkészíti a nevelőtestületi értekezleteket.  Gondozza a pedagógusok továbbképzési tervét.  Szervezi a távollévő pedagógusok helyettesítését.  Nyilvántartja a szakköröket, korrepetálásokat.  Felelős az iskolai szintű rendezvények szervezéséért.  Statisztikai adatszolgáltatást végez.  Szervezi a bel- és külföldi látogatók programját.  Szervezi, irányítja az iskola további – a törvényben és az igazgató által előírt vagy működési szempontból fontos – tevékenységeit. II. Különleges felelőssége  Közreműködik a pályázatok elkészítésében.  Javaslataival segíti a tanulók jutalmazására vonatkozó tervezést. 12. oldal


 A személyiségjogokat érintő (tanári, szülői, gyermeki) illetve titkosnak minősített információkat megőrzi, a mindenkor hatályos jogszabályok szellemében jár el. III. Ellenőrzési feladatai  Ellenőrzi a pedagógiai célkitűzések, a nevelőtestületi határozatok megvalósulását.  Cél- és tematikus ellenőrzést végez az iskolai ellenőrzési terv alapján.  Ellenőrzi a munkaközösségek munkáját.  Ellenőrzi a pedagógusok túlóráját, azok elszámolását.  Ellenőrzi a pedagógusok tanügyi adminisztrációját.  Ellenőrzéseit az SZMSZ, az éves munkaterv és a belső ellenőrzési terv, valamint az igazgatói utasítás alapján végzi. Munkaköri leírás munkaközösség-vezető részére Munkakör megnevezése: …………………………… munkaközösség vezetője A munkakört betöltő neve: Alá- és fölérendeltségi viszony: munkáját az igazgatónak közvetlenül alárendelve végzi. Megbízza a munkaközösség tagjainak kezdeményezésére az igazgató, egy év időtartamra. A munkakörrel járó kedvezményeket, járandóságokat a közalkalmazottakra mindenkor hatályos jogszabályok határozzák meg. A munkaközösség-vezető fő feladata az iskola szakmai munkájának tervezése, szervezése, ellenőrzése, az oktató-nevelő munka színvonalának emelése. I. Főbb felelősségei és tevékenységei  Felelős a munkaközösség szakszerű működéséért, a munkaközösségi feladatok koordinálásáért.  Feladata az iskola és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása.  Felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, az észlelt problémák és hiányosságok azonnali jelzéséért.  Figyelemmel kíséri a munkaközösség tagjainak szakmai munkáját, azt koordinálja, szükség esetén segíti.  Az igazgató kérésére beszámolót, értékelést, jelentést készít.  Figyelemmel kíséri a munkaközösség tagjainak továbbképzését, önképzését.  Az igazgatóhelyettessel együtt előkészíti és szervezi a beiskolázási eljárást.  Felelős a versenyek, programok színvonalas lebonyolításáért.  Segíti az iskola további - a törvényben és az igazgató által előírt vagy működési szempontból fontos - tevékenységeit. II. Különleges felelőssége, feladatai  Munkaerő-fejlesztési terv készítése, új kolléga felvételének előkészítése.  Továbbképzési javaslatok megfogalmazása.  Jutalmazásban, értékelésben való közreműködés az igazgató megbízásából.  Különös figyelmet fordít a pályakezdő, illetve új kollégák beilleszkedésének segítésére.  Munkaközösségi munkaterv készítése. 13. oldal


 Felelős a munkaközösség leltári eszközeiért.  Felelős a munkaközösség által tanított tantárgyak tankönyveinek megrendeléséért.  Felelős a munkaközösségi folyosói hirdetőtábla (táblák) gondozásáért. III. A munkaközösségen belüli, munkával összefüggő feszültségek, konfliktusok oldására törekszik. IV. Ellenőrzési feladatai  Ellenőrzi a munkaközösségi munkaterv időarányos végrehajtását.  Mérésmetodikai feladatokban közreműködik.  Elvégzi az igazgató által ráruházott ellenőrzési feladatokat. V. Kapcsolatok  Operatív munkája során kapcsolatot tart az igazgatóhelyettesekkel és az igazgatóval.  Együttműködik a munkaterületéhez állandóan vagy alkalmilag kapcsolódó munkaközösségek vezetőivel.  Napi szakmai kapcsolatot tart munkaközössége tagjaival.  Alkalmi vagy rendszeres kapcsolatot tart más iskolákkal (kerületi, vidéki, külföldi), szükség esetén iskolán kívüli szakmai szervezetekkel, (bizottságok, egyesületek). Munkaköri leírás szaktanár részére A munkakör megnevezése: szaktanár A munkakört betöltő neve: Alá és fölérendeltségi viszony: munkáját munkaközösség-vezetőnek közvetlenül alárendelve végzi. Munkaidejét, kötelező óraszámát, járandóságát, évi szabadságát a közalkalmazottakra mindenkor hatályos jogszabályok határozzák meg. I. Főbb felelősségei és tevékenységei:  Tagja a………………………………….munkaközösségnek.  A tantárgyfelosztásban rögzített osztályokban az órarend szerinti heti beosztás szerint tanítja a szaktárgyait.  A tankönyvlista készítésekor jóváhagyott tankönyveket, feladatgyűjteményeket használja tanítása során.  Szaktantárgyát magas szakmai színvonalon látja el az érvényes tantervek előírásainak megfelelően, az iskola pedagógiai programjában rögzített elvek alapján, az SZMSZ-ben foglaltak betartásával.  A nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít.  Differenciáltan foglalkozik tanítványaival: a tehetséges, érdeklődő diákokat felkészíti a versenyekre, az önhibájukon kívül átmenetileg lemaradóknak segítséget nyújt a felzárkóztatáshoz.  Feladatának tekinti tanítványai nevelését: jellemük, toleranciára való képességük, viselkedéskultúrájuk, munkafegyelmük fejlesztését.  Évente írásbeli vizsga- vagy versenyfelügyeletet lát el az igazgatóhelyettes által készített, az érdekelttel időben egyeztetett időbeosztás szerint.  Szükség esetén a tanítási óráin túl helyettesítést lát el.

14. oldal


 Elvégzi a munkaközösség-vezető által rábízott szakmai feladatokat (verseny-előkészítés és versenyeztetés, felvételi feladatok készítése és vizsgáztatás, ünnepség, ill. megemlékezés szervezése, szakmai napok, szakmai előadások, kiállítások szervezése).  Részt vesz a munkaközösségi-, a tantestületi- és az osztályozó értekezleteken, illetve az egy osztályban tanító tanárok értekezletein, valamint évente kétszer a szülőknek szervezett közös szaktanári fogadó délutánon.  Adminisztrációs feladatokat végez: vezeti az általa tanított osztályok naplójának rá vonatkozó részét, a foglalkozási (szakköri, korrepetálási, fakultációs) naplót.  Kérheti az iskola továbbképzési tervébe való felvételét, illetve a tervnek megfelelő, általa választott akkreditált továbbképzési formában való részvételét. A hétévenkénti kötelező továbbképzés keretében, a szükséges 120 kreditpont megszerzéséig az igazgató kötelezheti valamely akkreditált továbbképzési formában való részvételre  Távolmaradása esetén időben, előre értesíti az igazgatóhelyettest és gondoskodik arról, hogy a tanmenet és a tankönyv a helyettesítő tanár rendelkezésére álljon  Részt vesz az iskolai rendezvényeken. II. Különleges felelőssége:  Az oktatási segédanyagok és segédeszközök, az iskola géppark szakszerű és takarékos használata.  Kötelessége a személyiségjogok maximális tiszteletben tartása.  A munkahellyel illetve a tanulókkal kapcsolatos információkat bizalmasan kezeli.  Az osztályokkal kapcsolatos információkat bizalmasan kezeli.  Tanítványaival, kollégáival és a szülőkkel való kapcsolatát korrektség, segítőkészség, önuralom, tiszteleten alapuló távolságtartás és empátia jellemzi. III. Ellenőrzési feladatai:  Rendszeresen ellenőrzi és értékeli tanítványai munkáját, fejlődését, teljesítményét.  Részt vesz a kötelező, vagy helyi szervezésű mérési-értékelési feladatok elvégzésében.  Gondot fordít a tanterem esztétikus, barátságos, otthonos légkörének megteremtésére és megőrzésére: javaslatot tesz a munkaközösség-vezetőnek, az osztályfőnöknek a tárgyi feltételek javítására, fejlesztésére, tanítványait az esztétikus környezet kialakítására és megóvására neveli. IV. Kapcsolatok:  Kapcsolatot tart az igazgatóhelyettessel.  Napi szakmai kapcsolatot tart a munkaközösség tagjaival.  Munkájával összefüggésben kapcsolatot tart a könyvtárossal, a rendszergazdával és a titkárság dolgozóival.  Együttműködik az osztályfőnökökkel és a vele azonos osztályban tanító tanárok közösségével.  Szükség esetén rendkívüli kapcsolatfelvételt kezdeményez a szülőkkel.  Szakmai önépítése, önképzése során részt vesz a szakmai közéletben.

15. oldal


Munkaköri leírás osztályfőnök részére A munkakör megnevezése: osztályfőnök A munkakört betöltő neve: …………………………………………. Alá-és fölérendeltségi viszony: munkáját a munkaközösség-vezetőnek közvetlenül alárendelve végzi. Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki az igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösség javaslata alapján. Munkáját az SZMSZ és mellékleteiben meghatározottak, valamint egyéb iránymutatások alapján végzi. Osztálya közösségének felelős vezetője. A gyermekek nevelését, oktatását a lelkiismereti szabadság és a különböző világnézetűek között a türelmesség elve alapján végzi. A munkakörrel járó kedvezményeit, járandóságát a közalkalmazottakra mindenkor hatályos jogszabályok határozzák meg. I. Főbb felelősségei és tevékenységei: Alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, az iskola pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve. Segíti az osztályközösség kialakulását.  Együttműködik, összehangolja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat. Észrevételeit és az esetleges problémáit az érintett nevelőkkel megbeszéli.  Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői közösségével, a tanítványait oktató – nevelő tanárokkal, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel.  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, a velük kapcsolatos észrevételeit, javaslatait előterjeszti tanártársainak.  Szülői értekezletet tart, rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről.  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat.  Szervezi az osztály közös programjait.  Mint osztályfőnök saját hatáskörben, az SZMSZ-ben felruházott jogainál fogva indokolt esetben 3 nap távollétet engedélyezhet és igazolhat osztálya tanulójának.  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.  Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, kitüntetésére (a tanulók, kollégák véleményét figyelembe véve.)  Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában. Javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét.  Nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít.  A tanulók személyiségének ismeretében segíti azok pályaválasztását, pályaorientációját.  Ügyel a reá bízott tanulókra, valamint az oktató-nevelő munka biztonságos működésére.

16. oldal


4.5. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama A tanítási hét hétfő reggeltől péntek délutánig tart. A Szülői Közösség és a Diákbizottság egyetértésével reggel 7.45 órától délután 16.00 óráig tart a tanítás. Ha az órarendkészítés során felmerül, hogy a tanítás csak 0. órával oldható meg, akkor a tanítás kezdete az érintett osztály esetében 7.00. A tanítási órák 45 percesek, a szünetek 10, illetve 15 percesek. 4.6. Az iskola nyitva tartása és az épületben való tartózkodás rendje Az iskola épülete reggel 6 órától van nyitva a tanulók és a dolgozók folyamatos fogadására. Az iskola dolgozóinak és tanulóinak az épületben való tartózkodását a beléptető rendszer regisztrálja. A hivatalos nyitva tartási időben az épületben portai ügyeletet kell tartani, és az épületbe érkező idegenekkel, szülőkkel, látogatókkal szemben a portai szolgálati rendben rögzített eljárást kell alkalmazni. Az egyes osztályok tanórai tevékenységét, óra- és terembeosztását a tantárgyfelosztás alapján készített órarend tartalmazza. A tanulók az épületet a tanítási időben csak a portán leadott, az osztályfőnök vagy az igazgatóhelyettes által kiadott kilépési engedéllyel hagyhatják el. Az iskola épületét legkésőbb 22 órakor be kell zárni. Az épület bezárása előtt a portások kötelesek meggyőződni arról, hogy az épületet mindenki elhagyta. Az épület nyitva tartásának megváltoztatását az igazgató elrendelheti. 4.6.1. Előírások az iskola területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek  Az iskola épületében tanítási idő alatt csak az iskolavezetés hozzájárulásával tartózkodhatnak az intézménnyel kapcsolatban nem álló személyek, akik a portán való bejelentkezés után léphetnek be az iskolába.  A tanulók tanítási időben csak rendkívüli esetben látogathatók. A látogatásról a titkárságot értesíteni kell.  Tanítási időn túl csak az intézménnyel bérleti szerződéssel rendelkezők, a szerződésben foglalt időtartam alatt tartózkodhatnak az épületben és az iskola udvarán.  Az időszakos rendezvények, szülői értekezletek résztvevőinek és a terembérlőknek az épületben való tartózkodását a portaszolgálat rendje, illetve az időszakosan kiadott igazgatói utasítás, valamint az iskola igazgatósága által kiadott teremrend szabályozza.  Az épületben való tartózkodás alatt az iskolai házirendet minden látogatónak be kell tartania. 4.7. Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót és az Európai Unió zászlaját. Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős: 17. oldal


    

a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért, a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiafelhasználással való takarékoskodásért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.

A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása a tanulók és a pedagógusok számára kötelező. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat, laboratóriumokat, tanműhelyeket az órák után zárni kell. A zárás az órát tartó pedagógusok feladata. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja. 4.8. A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ideértve az iskola teljes területét – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. 4.9. A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok Minden tanév megkezdésekor az iskola vezetősége ismételten köteles felhívni a pedagógusok figyelmét a balesetek megelőzése érdekében az érvényes iskolai védő- és óvóelőírások betartására. A pedagógusok – elsősorban a gyakorlati tanárok és az osztályfőnökök – kötelesek a tanév elején a tanulókat (ismételt) baleset-megelőzési oktatásban részesíteni, minden gyakorlati oktatási helyen és azokban az elméleti oktatási helyiségekben, amelyek esetében erre szükség van. A tanulók aláírásukkal igazolják, hogy részt vettek az oktatásban és tudomásul vették az elhangzottakat. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, 18. oldal


nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott munkavédelmi felelős végzi. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset- munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt a munkavállalók aláírásukkal igazolják. 4.10. A mindennapos testnevelés szervezése Diákjaink számára pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz, amelyből heti három órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. A 4. és 5. testnevelési órát diákjaink számára az alábbi rendben biztosítjuk:  a diáksportkörben sportoló tanulók számára a választott szakosztályban heti 2-2 órás kötelező sportköri foglalkozáson való részvétellel;  a tanulók által a délutáni időszakban választott sportágban biztosított heti 2-2 óra foglalkozáson történő részvétellel. A választható sportágakat az intézmény igazgatója a tanév indítását megelőzően május 20-ig nyilvánosságra hozza;  a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával;  a kötelező testnevelési órákon felül szervezett heti 2-2 órás gyógytestnevelési foglalkozáson történő részvétellel azon tanulóink számára, akik – az iskolaegészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint – a rendes testnevelési órákon is részt vehetnek. Szakosztályaink (labdarúgás, röplabda, kosárlabda, asztalitenisz, természetjárás) minimum heti 2-2 óra időtartamban biztosítanak testedzési lehetőséget diákjaink számára. A sportfoglalkozások megtartásához szükséges óraszámot a kötelező órák keretéből oldjuk meg. Szakosztályaink számára biztosítjuk az országos és a megyei, valamint a városi sportversenyeken, a diákolimpián történő részvétel feltételeit. Lehetőséget biztosítunk diákjaink számára, hogy a mindennapos testnevelés követelményeit diáksportkörünk szakosztályaiban teljesítsék. A benyújtott jelentkezések alapján a sportköri foglalkozást választó diákok számára a heti két órás foglalkozás kötelező. Természetjáró csoportunk kétheti gyakorisággal szervez gyalogos, autóbuszos, kerékpáros túrákat, teljesítménytúrákat diákjaink és a szülők, valamint külsős résztvevők számára. Saját szakosztályainkon kívül együttműködünk a kerületben működő szakosztályokkal. Biztosítjuk diákjaink számára a gyógytestnevelés oktatását, a feladat ellátásához saját gyógytestnevelővel rendelkezünk. 4.11. A tanítási órákon kívüli foglalkozások Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A 19. oldal


foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni.  Szakköröket a tanulók érdeklődésétől függően az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembe vételével a munkaközösség-vezetők javaslata alapján lehet indítani. A jelentkezés egész tanévre szól. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalmi és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozásokat a szakkör vezetője előre meghatározott tematika alapján tartja. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkörök térítésmentesek.  Az öntevékeny diákkörök a művészetek, a természettudományok és a technika területén teszik lehetővé a kiemelkedő képességekkel rendelkező fiatalok szaktanári irányítás melletti tehetséggondozását. Az öntevékeny diákkör munkája során nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására és önfejlesztő tevékenységére. Az öntevékeny diákköröket (önképzőköröket) az iskola a tanulók érdeklődésétől függően indítja pedagógusok és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban álló szakemberek vezetésével.  Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek, hagyományos programjainak terveit az éves munkaterv tartalmazza az elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola tanulói a házirend, az SzMSz és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni.  A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, fővárosi és országos versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi munkaközösségek és az igazgatóhelyettes felelősek.  A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja.  Szervezett külföldi kapcsolatok, utazások révén a tanulók jobban elmélyülhetnek a tanult idegen nyelvekben, megismerhetik az adott országban élő embereket. Ezek során közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek az Európai Unió országairól. Külföldi utazások az igazgató engedélyével és pedagógus vezetésével, a szülők hozzájárulásával szervezhetők. 5. AZ ISKOLA NEVELŐTESTÜLETE ÉS SZAKMAI KÖZÖSSÉGEI 5.1. A nevelőtestület A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény

20. oldal


valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület az alábbi esetekben ruházza át a jogkörébe tartozó feladatokat:  A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról az egy osztályban tanító tanárok döntenek.  A tanulók fegyelmi ügyeiben az igazgatóhelyettes és az osztályban tanító tanárokból álló 5 tagú fegyelmi bizottság dönt. A fegyelmi bizottság tagjait az osztályfőnöki munkaközösség jelöli ki. A fegyelmi büntetést a fegyelmi bizottság hozza.  Az érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelmet – a fenntartó hatáskörébe tartozó kérelmek kivételével – a szülői közösség és nevelőtestület tagjaiból álló, háromtagú bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat eredményeképpen a bizottság  a kérelmet elutasítja,  a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja,  a hozott döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új döntés meghozatalára utasítja. Az egyes döntésekről a feladat elvégzésével megbízott vezető beszámol az igazgatónak a döntést követően, a tantestületnek a következő tantestületi értekezleten. 5.2. A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei 5.2.1. A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:  tanévnyitó, tanévzáró értekezlet,  félévi és év végi osztályozó konferencia,  tájékoztató-és munkaértekezletek,  nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal),  rendkívüli értekezletek (szükség szerint). 5.2.2. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az iskola lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése) céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az igazgató szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyvvezető, valamint egy, az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. 5.2.3. A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából.

21. oldal


5.2.4. A nevelőtestület döntéseit és határozatait nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. 5.2.5. Augusztus végén alakuló, tanévnyitó értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vezeti. 5.2.6. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az igazgató adhat felmentést. 5.3. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei 5.3.1. A köznevelési törvényben meghatározottak szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az iskola szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség – az igazgató megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében. 5.3.2. A szakmai munkaközösség tagjai évente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az igazgató jogköre. Az intézményben hét munkaközösség működik: humán, idegen nyelv, matematika-fizika, reál, kommunikációs és informatikai, szakmai és az osztályfőnöki munkaközösség. 5.3.3. A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető havonta beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét. 5.4. A szakmai munkaközösségek tevékenysége A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai:  Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét.  Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. 22. oldal


 A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az iskolában folyó szakmai munka belső ellenőrzésében.  Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat.  Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják az iskolán kívül meghirdetett versenyeket, háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából.  Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására.  Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek.  Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését. 5.5. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai  irányítja, szervezi a vezetése alatt álló munkaközösség munkáját, összeállítja a munkaközösség éves munkatervét,  az igazgató felkérésére elkészíti a tantárgyfelosztási javaslatot a munkaközösségi tagok igényei, elképzelései alapján,  irányítja a szaktárgyi tanmenetek készítését, ellenőrzi az egységes követelményrendszer kialakítását, a tartalmi, módszertani megoldásokat. Ellenőrzi a tantárgyi koncentráció érvényesülését, látogatja a munkaközösség tagjainak óráit,  általában évenként több értekezletet szervez, ahol értékeli a végzett munkát, meghatározza a feladatokat, javaslatot tesz a továbbképzésre,  havonta írásban beszámol a munkaközösség munkájáról,  szervezi a tantárgyi tanulmányi versenyeket.  Az osztályfőnöki munkaközösség vezetője a munkaközösségével elkészíti az iskolai házirend tervezetét és felügyeli aktualitását. Közreműködik a tanév rendjének kimunkálásában, a tanítás nélküli munkanapok elosztásában, ezek programjainak kidolgozásában, tanulmányi kirándulások, különféle sport- és kulturális rendezvények programjainak előkészítésében és lebonyolításában, az osztályok ügyeleti rendjének elkészítésében.

6. AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGEK, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE Az igazgató fogja össze és irányítja az iskola közösségeinek tevékenységét. A kapcsolattartás formái: értekezletek, fórumok, iskolagyűlések, nyílt napok, megbeszélések, fogadóórák. Az igazgató – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot:  szakmai munkaközösségek,  szülői közösség, 23. oldal


 diákönkormányzat,  osztályközösségek. 6.1. Szakmai munkaközösségek Az iskolavezetés havonta tart munkaértekezletet a szakmai munkaközösségek vezetőinek részvételével. 6.2. A szülői közösség A szülői közösség tagjaival a gyermekek nevelése, tanítása érdekében az iskola szoros kapcsolatot tart fenn. Véleményükre, javaslataikra mindig nyitottak vagyunk. A szülői közösség munkáját az iskola tevékenységével az igazgató által megbízott patronáló tanár koordinálja. A szülői közösség vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az szülői közösség véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A szülői közösség vezetősége évente két alkalommal ülésezik, amelyhez az iskola ingyenesen biztosítja a helyiséget. Az iskolai szülői közösség döntési jogkörébe tartozik:  saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása;  a képviseletében eljáró személyek megválasztása;  a szülői közösség tevékenységének szervezése;  saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása. Az iskolai szülői közösség véleményezési joga az alábbi esetekben valósul meg:  A fenntartó  a köznevelési iskola megszüntetésével,  átszervezésével,  feladatának megváltoztatásával,  nevének megállapításával,  vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntése vagy véleményének kialakítása előtt;  Az iskola SZMSZ-ének mellékletét képező adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál.  A 20/2012. EMMI rendelet 82. §-ában felsorolt esetekben  pedagógiai program elhelyezéséről;  a pedagógiai programról; az SZMSZ, a házirend és a pedagógiai program a nevelésioktatási iskola honlapján, annak hiányában egyéb módon való nyilvánosságra hozásáról;  a házirend egy példányának iskolába történő beiratkozáskor való átadásáról, továbbá annak érdemi változása esetén való tájékoztatásról;  a szülőket a megelőző tanév végén való tájékoztatásával kapcsolatban azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. 24. oldal


6.3. A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető, illetve az iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, legfeljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt;  a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt;  az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor;  a házirend elfogadása előtt A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. 6.4. Az iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja lehet az iskola minden, tanulói jogviszonnyal rendelkező tanulója. Az iskolai sportkör a sportköri szabályzatában lefektetett elvek szerint működik. Az iskolavezetés az iskolai sportkör vezetőségének tagja, így a kapcsolattartás ebben a formában jön létre, de a tanév során felmerülő problémákat azonnali találkozáson beszélik meg egymással. 6.5. Az osztályközösségek Az osztályközösség az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak:  az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása;  küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba; 25. oldal


 küldöttek delegálása az iskolai sportkör gyűléseire;  döntés az osztály belügyeiben. Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök munkáját a munkaköri leírásában foglaltaknak megfelelően látja el. 6.6. A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái 6.6.1. Értekezletek, fogadóórák Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, az osztályfőnök vagy a szülői közösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze. Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként – az igazgató által kijelölt időpontban – két alkalommal tart fogadóórát. A fogadóórák időtartama legalább 120 perc. Ha a pedagógusnak nem sikerült minden szülővel megbeszélést folytatnia, a fogadóóra időtartama szükség szerint meghosszabbítható. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor. 6.6.2. A szülők írásbeli tájékoztatása Az intézmény vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök az e-napló vezetésével tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon vagy elektronikus levéllel történhet. Az osztályfőnök az e-naplóba tett bejegyzés, az e-napló üzenetküldő funkciójával vagy elektronikus levél útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén. Az iskola az iskolai honlapon keresztül tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel az esemény előtt. 6.6.3. A diákok tájékoztatása A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét követő tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább a tárgy heti óraszámánál eggyel több osztályzatot adunk. E szabály alól a heti egy órás tárgyak kivételt képeznek, e tárgyaknál is szükséges a három osztályzat megléte a tanuló lezárásához. Az osztályzatok számának 26. oldal


számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két (lehetőség szerint csak egy) témazáró dolgozatot lehet íratni. A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom írásbeli kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását két héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni. Bármelyik diákunknak lehetősége van arra, hogy az igazgatóhoz eljuttassa (papíron vagy elektronikusan az igazgató@mechatronika.hu e-mail címre) az aláírásával ellátott kérdéseit, felvetéseit, javaslatait, és ezekre 30 napon belül választ kell kapnia arra illetékes személytől. Az igazgató és a nevelőtestület szükség szerinti gyakorisággal iskolagyűlésen tart kapcsolatot a diákokkal. Az iskolagyűlésen részt vesznek az iskola tanárai is. 6.6.4. Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak:  alapító okirat,  pedagógiai program,  minőségirányítási program,  szervezeti és működési szabályzat,  házirend. A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az igazgatói irodában szabadon megtekinthetők, illetve (az alapító okirat kivételével) megtalálhatók az iskola honlapján. A hatályos alapító okirat a www.kir.hu honlapon található meg. A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaidőben – az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek adnak tájékoztatást. A házirendet minden tanítványunk és szülei számára a beiratkozáskor, illetve a házirend lényeges változásakor átadjuk. 6.7. A külső kapcsolatok rendszere és formája Az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. A kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja. 6.7.1. Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolata Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi. 27. oldal


Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az iskola tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek. alapján). Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában. 6.7.2. Az iskolai védőnő feladatai  A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.).  Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát.  Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.). 6.7.3. Iskolafogászat A tanulók évente egy alkalommal szervezetten, osztálykeretben fogászati vizsgálaton vesznek részt. 6.7.4. Kapcsolat a Gyermekjóléti Szolgálattal Az iskola figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat, a törvényi előírások szerint tájékoztatja a Gyermekjóléti Szolgálatot a tanulók mulasztásáról, szükség esetén közösen dolgozza ki az intézkedési tervet az egyes problémás tanulók segítése céljából. 7. A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 7.1. A tanulói hiányzás igazolása A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a házirendben foglaltak kiegészítése, a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban:  A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni.  A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben:  a szülő előzetes írásbeli kérelmére, ha a rendelkezésekben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra;  orvosi igazolással igazolja távolmaradását;  a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni.  Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha  bejáró tanuló érkezik később méltányolható közlekedési probléma miatt;

28. oldal


 rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.). 7.1.2. A szülő a tanítási napról való távolmaradást szülői igazolással utólag nem igazolhatja. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként három napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt az osztályfőnök véleményezése alapján. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. 7.2. Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulók kedvezményei Országos versenyek előtt a tanuló két tanítási napot fordíthat felkészülésre, ha a szaktanár és az igazgató ezt indokoltnak látja. Az igénybevétel módját és idejét a szaktanár határozza meg. A szaktanár tájékoztatja az osztályfőnököt a felkészítésre fordított napok számáról és dátumáról, valamint a verseny időtartamáról. Fővárosi versenyeken vagy országos szervezésű versenyek iskolai fordulóján résztvevő tanuló a szaktanára által meghatározott időpontban mehet el a tanítási órákról. A szaktanár köteles tájékoztatni az osztályfőnököt és az érintett szaktanárokat a versenyzők nevéről és a hiányzás pontos idejéről. Sportversenyekkel és egyéb esetekkel kapcsolatban – a szaktanár javaslatának meghallgatása után – az igazgató dönt. A döntést követően a szaktanár és az osztályfőnök az előzőekben leírt módon jár el. A felsőoktatási intézmények által szervezett nyílt napon egy tanuló legfeljebb egy intézményben vehet részt. Ettől csak igen indokolt esetben lehet eltérni – az osztályfőnök javaslata és az igazgatóhelyettes döntése alapján. 7.3. A tanulói késések kezelési rendje A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát és a tanuló hiányzását a pedagógus a naplóba bejegyzi. A mulasztott órák igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök az igazgatóhelyettessel együtt jár el, szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. 7.4. A szülő tájékoztatása, értesítése  A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik.  Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.  Az értesítést a tanulói jogviszony megszűnését megelőzően legalább két alkalommal postai úton is ki kell küldeni, ebben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. 29. oldal


7.5. A tanulóval szembeni fegyelmi eljárás Az iskola életét jelentősen zavaró, az osztályközösség keretein túlmutató fegyelmi vétség, rongálás, rendzavarás, a tanárral vagy tanulótárssal szembeni megengedhetetlen viselkedés, az állampolgári jogok megsértése, vallási, faji megkülönböztető magatartás stb. vagy külső szerv által kezdeményezett és jogerősen lezárt büntető intézkedés esetén a tanulóval szemben fegyelmi eljárást indítunk. Ha a tanuló másik tanulót megver, bántalmaz, szándékosan megaláz, iskolai fegyelmi eljárást von maga után. Az iskola épületében, valamint az iskola által szervezett programokon alkoholfogyasztás, kábítószerfogyasztás, kábítószer terjesztés, fegyverrel való visszaélés, mások testi épségének veszélyeztetése, illetve a dohányzás tilos. Az előírások megszegése fegyelmi eljárást von maga után. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján:  A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg. Kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.  A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.  A fegyelmi bizottság tagjainak kiválasztása.  A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.  A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.  A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.  A fegyelmi határozatot a határozat jogerőre emelkedését követően végre kell hajtani  A fegyelmi határozatról igazgatói körlevélben kell az iskola közösségét tájékoztatni. 7.6. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. 30. oldal


Az egyeztető eljárás részletes szabályai:  Az iskola igazgatója a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről.  A fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét.  Az egyeztető eljárás kezdeményezése az igazgató kötelezettsége.  Ha a tanuló harmadik alkalommal követ el kötelezettségszegést, akkor az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza.  Az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az iskola igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről írásban értesíti az érintett feleket.  Az igazgató az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges.  Az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése.  Ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legfeljebb három hónapra felfüggeszti.  Az egyeztető eljárásnak – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással kell lezárulnia. A megállapodást az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írja alá.  Az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.  A sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. 8. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ÉS MELLÉKLETEI Az iskolai könyvtár a Mechatronikai Szakközépiskola szerves része, az oktató-nevelőmunka eszköztára. Gyűjtőkörének igazodnia kell a tanított tantárgyak követelményrendszeréhez és az iskola tevékenységéhez. Az iskolai könyvtár olvasásra és kölcsönzésre egyaránt igénybe vehető. A nyitvatartási időt és a kölcsönzés rendjét az iskola igazgatójának jóváhagyásával a könyvtáros munkaidejét meghatározó jogszabályokra alapozva az általános és nevelési igazgatóhelyettes határozza meg. Az iskolai könyvtár működési rendje Az iskolai könyvtár célja, hogy elősegítse a nevelők szakmai, pedagógiai továbbképzését és lehetőséget teremtsen a tanulók számára - nevelőik irányításával - az önképzési és önművelődési

31. oldal


készség megszerzéséhez. A könyvtár vezetője anyagi és fegyelmi felelősséggel tartozik a gondozásába adott könyvtár állományáért, rendeltetésszerű működtetéséért. Nyitva tartás A nyitva tartásról az éves munkaterv rendelkezik. A könyvtárat az iskola dolgozói és tanulói a nyitvatartási idő alatt használhatják. Leltározás A könyvtári állomány leltározása mennyiségi felvételt jelent, melynek során a gyűjtemény dokumentumait tételesen kell összehasonlítani az egyedi nyilvántartással. A könyvtár revízióját az igazgató rendeli el, kivéve, ha személyi változás esetén az átvevő könyvtáros-tanár kezdeményezi az állományellenőrzést. A leltározás végrehajtásáért, a személyi és tárgyi feltétek biztosításáért az igazgató a felelős. A teljes körű állományellenőrzés az állomány egészére kiterjed. Az iskolai könyvtár esetében az ide vonatkozó rendelet értelmében 5 évenként kell végrehajtani az ellenőrzést. A leltározás alatt a könyvtári szolgáltatás szünetel, ezért kell az ellenőrzést a szorgalmi időn kívül elvégezni. A leltározás előkészítése Az ellenőrzés lebonyolításához ütemtervet kell készíteni, melyet a leltározás előtt hat hónappal be kell nyújtani jóváhagyásra az iskola igazgatójához. Az ütemtervnek tartalmaznia kell:  a leltározás kezdő időpontját, tartamát,  a záró jegyzőkönyv előterjesztésének határidejét,  az ellenőrzésben résztvevő személyek nevét. A leltározás lebonyolítása A leltározást a két könyvtáros-tanárnak kell lebonyolítania. Az ellenőrzés módszere az állomány tételes összehasonlítása a számítógépes katalógussal. A leltározás lezárása A revízió befejezéseként el kell készíteni a záró jegyzőkönyvet, amelyet három napon belül át kell adni az iskola igazgatójának. A záró jegyzőkönyvnek rögzítenie kell:  a leltározás jellegét,  az előző állományellenőrzés időpontját,  az állomány nagyságát, értékét dokumentum-típusonként,  a leltározás számszerű végeredményét. A jegyzőkönyv mellékletei  a leltározás kezdeményezése,  a jóváhagyott leltározási ütemterv,  a hiányzó, illetve a többletként jelentkező dokumentumok jegyzéke. A jegyzőkönyvet a leltározásban résztvevő könyvtáros-tanárok, személyi változás esetén az átadó és átvevő írja alá. 32. oldal


A leltározáskor felvett jegyzőkönyvben megállapított hiány, ill. többlet okait a könyvtár vezetője köteles indokolni. Az ellenőrzés során megállapított hiányt csak akkor lehet kivezetni az állományból, ha a fenntartó és az iskola igazgatója a jegyzőkönyv alapján erre engedélyt ad. Az engedélyezés után történik a hiányként jelzett dokumentumok kivezetése az állománynyilvántartásból, bevezetése a csoportos leltárkönyvbe, ill. az állománymérleg elkészítése, valamint a katalógusok revíziója. A leltári fegyelem megköveteli a nyilvántartások pontos, naprakész vezetését. A könyvtáros-tanárok felelősségre vonhatók a dokumentumok – és vagy eszközök hiányáért, ha:  bizonyíthatóan nem tartották meg a könyvtár nyilvántartási, kezelési, használati és működési szabályait,  kötelességszegést követtek el,  a leltározáskor mutatkozó hiány túllépte a megengedett mértéket. A könyvtár zárának kulcsai a könyvtáros-tanároknál, valamint a portán zárható kazettában helyezendők el, a kulcsok más személyeknek nem adhatók ki. A könyvtáros-tanár hosszantartó betegsége esetén a könyvtári munkát ellátó helyettes részarányos anyagi felelősséggel tartozik. Felelősségének idejét rövid jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Selejtezés A selejtezést évente egyszer a könyvtáros végzi a tanárokkal történő egyeztetés után. A selejtezendő dokumentumokat az iskola igazgatójának jóváhagyása után törlik az állományból. A selejtezett könyveket az iskola felajánlhatja más könyvtáraknak, vagy kiárusíthatja. Az iskolai könyvtár további működését szabályozó mellékletek: 8.1. Gyűjtőköri Szabályzat 8.1.1. Az iskolai könyvtár funkciója és gyűjtőköre Könyvtárunk alapfunkcióját az iskola típusának megfelelő nevelési-oktatási célok határozzák meg. Iskolánkban négy évfolyamos és öt évfolyamos szakközépiskolai osztályok működnek. A pedagógiai programban is megfogalmazott nevelési-oktatási céloknak háttérintézménye a könyvtár. Segíti és szolgálja az iskolában folyó munkát a tantestület és a diákság érdekében. Állományfejlesztését az előzőekben megfogalmazott tények határozzák meg. Ennek értelmében az iskolai könyvtár feladata biztosítani a tanulók és a tanárok ellátását minden olyan információhordozóval, amire szükség lehet az oktatás-nevelés során.

33. oldal


A könyvtár állományába tartozó dokumentumokat főgyűjtőköri és mellékgyűjtőköri szempontok szerint kell gyűjteni. A főgyűjtőkörbe tartoznak azok a dokumentumok, amelyek a könyvtár elsődleges funkciójából adódó feladatok megvalósítását segítik elő. Ide sorolhatjuk: kézikönyvek, segédkönyvek, kötelező olvasmányok, ajánlott olvasmányok, tankönyvek, ismeretterjesztő irodalom, szépirodalom (amely szorosan kapcsolódik a tananyaghoz), periodikumok, nem nyomtatott ismerethordozók ( CD, AV, szoftver ). A mellékgyűjtőkörbe tartozó dokumentumokat csak erős válogatással gyűjtjük. Az iskolai könyvtár a tananyagon túlmutató ismeretek kielégítését csak részlegesen tudja vállalni. Gyűjtőköri kapcsolódás más könyvtárakhoz Kapcsolat a Fővárosi Szabó Ervin könyvtárral. Szakmai kapcsolat a közelben lévő és egyéb iskolai könyvtárakkal. Elérhetőség biztosítása számítógépes hálózaton elérhető információs forrásokhoz, adatbázisokhoz. 8.1.2. Az iskolai könyvtár gyűjteményjellege A könyvtári állomány részei: kézi- és segédkönyvtár, tankönyvtár, folyóirattár, szépirodalom, szakirodalom, ifjúsági irodalom, munkaközösségi letétek, régi könyvek, médiatár (nem nyomtatott dokumentumok) egységes egészet alkotnak. A könyvtár az iskola forrásközpontja. Állományának, nyilvántartási és feltáró apparátusának minden olyan ismerethordozót tartalmaznia kell, amely a korszerű oktató – nevelő munkát segíti. Az Internet használata révén biztosítja a tanulók és a tanárok számára a sokoldalú információszerzés lehetőségét. 8.1.3. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre Tartalmi szempontból: szépirodalom, szak- és ismeretközlő irodalom, kézi- és segédkönyvek, tankönyvek. Formai oldalról-dokumentumtípusonként:  Kéziratok, hagyományos, nyomtatott dokumentumok: könyv, periodika, brosúra  Nem hagyományos dokumentumok:  Audiovizuális ismerethordozók: videokazetták, hangkazetta,  Számítógépes információhordozók: CD-ROM, DVD 8.1.4. A gyűjtés alapelvei, fejlesztési elvek, célok, feladatok Kiemelt gyűjtési elveink (az iskola pedagógiai programjával összhangban):  tehetséggondozás, felzárkóztatás, önművelésre nevelés;  kommunikációs kultúra fejlesztése;  pályaorientáció;  egyeztetés a gyűjtés mélységéről, irányáról a munkaközösség-vezetőkkel;  a kézikönyvtár kiemelt fejlesztése;  szépirodalomból teljes körrel és a szükséges példányszámmal gyűjtjük a kötelező irodalmat, az ajánlott irodalmat kisebb példányszámmal; 34. oldal


 nem gyűjtünk lektűrt, ponyvát;  a kétszintű érettségi követelményeinek megfelelően erősen válogatva gyűjtünk krimit, tudományos fantasztikus irodalmat;  fokozottan figyelembe vesszük az idegen nyelv tanításához szükséges igényeket;  az iskolában oktatott tantárgyakhoz gyűjtjük a tartós használatú tankönyveket, segédkönyveket, feladatgyűjteményeket, amelyek köréről és számáról évente egyeztetünk a munkaközösség-vezetőkkel;  a tartalmilag elavult és a megrongálódott könyveket évente selejtezzük az állományból;  még ajándékba sem fogadunk el olyan dokumentumokat, amelyek nem tartoznak a könyvtár gyűjtőkörébe. 8.1.5. A könyvtár alap- és kiegészítő feladatai az állományfejlesztésben Az iskolai könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára, gyűjtőkörének igazodnia kell az iskola tevékenységének egészéhez. A szakszerűen fejlesztett gyűjteménynek az erre épülő saját és más könyvtárak által nyújtott szolgáltatásoknak biztosítania kell:  a tanítás-tanulás folyamatában jelentkező tanári és tanulói igényeket;  a könyvtár-pedagógiai program megvalósíthatóságát. A könyvtár kiegészítő tevékenysége  számítógépes információszolgáltatás, multimédiás anyagok megtekintése;  tartós tankönyvek beszerzése, nyilvántartása, kölcsönzése;  szabadidős tevékenység szervezése. 8.1.6. A gyűjtés szintje és mélysége Az iskolai könyvtár erősen válogatva gyűjt, teljességgel egyetlen tantárgy vagy szaktudomány irodalmát sem képes gyűjteni. Az állományalakítás során arra kell törekedni, hogy a tananyaghoz kapcsolódó szakirodalom megfelelő válogatással tartalmilag teljes legyen. Szükséges példányszámok:  kötelező szépirodalom: 12-15 példány;  ajánlott szépirodalom: 5-10 példány;  oktatási munkaeszközt jelentő segédkönyvek: 8-10 példány. 8.1.7. A gyűjtőkör részletes meghatározása Kölcsönzési állomány és kézikönyvtár (a szakirodalom, a raktári rend alapján) 0 főosztály A tudomány és a kultúra általában Általános művek Kis-, közép –, és nagyméretű alap, közép- és felsőszintű általános művek Lexikonok és enciklopédiák – válogatva 1 főosztály Filozófia, pszichológia Filozófiatörténetek, lexikonok, szöveggyűjtemények, pszichológiai alapmunkák, összefoglalók, irányzatok összefoglalói – válogatva. 2 főosztály Vallás, mitológia Összefoglalók, lexikonok, enciklopédiák, történeti áttekintések, albumok – válogatva. 35. oldal


3 főosztály Társadalomtudomány: szociológia, politika, közgazdaságtan, jog, nevelés, oktatás, néprajz – erősen válogatva Kiemelten: pedagógiai lexikonok, kézikönyvek. 5 főosztály Természettudományok: matematika, csillagászat, fizika, kémia, földtan, környezetvédelem, biológia Alap- és középszintű összefoglalók, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek, versenyfeladatok – teljességre törekedve. 6 főosztály Alkalmazott tudományok: orvostudomány, mezőgazdaság Kiemelten: számítástechnika, informatika. 7 főosztály Művészet, sport, szórakozás: Művészettörténeti összefoglalók, lexikonok, enciklopédiák, albumok, kismonográfiák – válogatva. 8 főosztály Nyelvtudomány, irodalomtudomány: Az iskolában tanított idegen nyelvek és a magyar nyelv nyelvtani szótárai, egynyelvű szótárak, nyelvvizsgára felkészítő tesztkönyvek – teljességre törekvően. A nemzeti és a magyar irodalmakat bemutató monográfiák, irodalomtörténetek, világ- és magyar irodalmi lexikonok, fogalomtárak, érettségire felkészítő segédkönyvek, műelemzések, szerzői monográfiák – teljességre törekvően. 9 főosztály Földrajz, életrajz, honismeret, történelem: Az egyetemes és a magyar történelem összefoglalói, atlaszok, fogalomtárak, térképek, szöveggyűjtemények, kronológiák – teljességre törekvően. Kiemelten: Budapest története, földrajza. Szépirodalom  Átfogó lírai, prózai és drámai antológiák a világ- és a magyar irodalom bemutatására - a teljesség igényével.  Kötelező és ajánlott olvasmányok – a teljesség igényével.  A tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők teljes életműve.  A nemzetek irodalmát bemutató klasszikus és modern antológiák – válogatva.  Az iskolában tanított nyelvek gyakorlásához idegen nyelvű szépirodalom – válogatva.  A szabadidő kulturált eltöltését segítő gyermek-, ifjúsági- és szépirodalom – válogatva. Pedagógiai gyűjtemény A pedagógusok szakmai továbbképzését és az órákra való felkészülést segítő pedagógiai szakirodalom: pedagógiai lexikonok, egyetemes és magyar neveléstörténeti összefoglalások, szöveggyűjtemények, a nevelés és az oktatás elméletével és gyakorlatával foglalkozó legfontosabb kézikönyvek, tanári kézikönyvek, az oktatásüggyel foglalkozó jogszabályok, törvények, rendeletek, pályaválasztási tanácsadók, tájékoztatók, pedagógiai folyóiratok – válogatva. Az iskola életével kapcsolatos dokumentumok Az iskola pedagógiai dokumentációja: pedagógiai program, helyi tanterv, szervezeti és működési szabályzat, házirend. Az iskola történetével kapcsolatos kiadványok, évkönyvek, újságcikkek. Válogatás az itt tanító tanárok megjelent munkái. Periodika gyűjtemény Napilapok, kulturális heti- és havilapok – válogatva. Tantárgy-pedagógiai lapok, módszertani folyóiratok – válogatva. 36. oldal


Ismeretterjesztő, szórakoztató gyermek- és ifjúsági lapok – erősen válogatva. Médiatár A tantárgyakhoz kapcsolódó modern információs eszközök: videokazetták, hangkazetták, CDlemezek, CD-multimédiák – válogatva. A könyvtáros segédkönyvtára  a megrendeléshez, feldolgozáshoz szükséges segédeszközök;  a tájékoztató munkához szükséges bibliográfiák, tantárgyi ajánlójegyzékek;  könyvtári, könyvkereskedői és kiadói katalógusok;  a könyvtárüggyel kapcsolatos jogszabályok, összefoglalók, irányelvek;  a könyvtárhasználatra neveléssel kapcsolatos módszertani kiadványok. 8.2. Könyvtárhasználati szabályzat A könyvtári tagság, beiratkozás A könyvtár tagja lehet az iskola tanulója, az iskola felnőtt dolgozója. A könyvtári tagság beiratkozással keletkezik, a jogviszony megszűnésével szűnik meg. A beiratkozás ingyenes és a könyvtárhasználó adatainak nyilvántartásba vételével jön létre. A beiratkozott könyvtárhasználó a mindenkori használati szabályokat magára nézve kötelezően elfogadja. A könyvtárhasználat módjai  helyben olvasás (a tárgyi és személyi feltételeket az iskola biztosítja),  kölcsönzés,  csoportos foglalkozás,  másolás, internethasználat. Helyben olvasás A könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók az olvasótermi, kézikönyvtári könyvek. A csak helyben használható dokumentumok indokolt esetben rövid időre kölcsönözhetők. Kölcsönzés A kölcsönzés nyilvántartása tanulónként tasakos rendszerben és párhuzamosan a SZIRÉN könyvtári nyilvántartó rendszer segítségével történik. A kölcsönzés rendje: Könyvet csak a könyvtáros adhat ki (bármely dokumentumot csak a könyvtáros tudtával lehet kivinni). Tanulók számára a kölcsönzés időtartama: 2 hét, amely meghosszabbítható. Pedagógusok a dokumentumokat a szükséges időre (legfeljebb egy tanévre) kölcsönözhetik. A korlátozások egyénenként feloldhatók. Tankönyvek, oktatási segédletek mindenki számára a szükséges időtartamra (legfeljebb egy tanévre) kölcsönözhetők.

37. oldal


A kölcsönzött könyvek megrongálásával vagy elvesztésével okozott kárért a kölcsönző kártérítéssel tartozik. Az elveszett vagy megrongált (firkálás, kivágás, szakadás, hiány) dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár által meghatározott más művel pótolni. A kölcsönzés ingyenes (a jótálló az iskola). Az iskolából való kiléptetés a könyvtári tartozás rendezése után történhet, ha nem történik meg a könyvtári tartozások rendezése, akkor a felelősség a kiléptetést végzőé. Csoportos foglalkozás Osztályok, tanulócsoportok, szakkörök részére - a könyvtáros-tanárral egyeztetve - az osztályfőnökök, szaktanárok, szakkörvezetők foglalkozásokat szervezhetnek. A foglalkozásokat a könyvtáros, az osztályfőnökök, a szaktanárok, illetve a szakkörvezetők tarthatják. (A könyvtár mellett lévő média-teremben lehetőség van videofilmek megtekintésére is.) A könyvtárhasználati ismereteket a könyvtáros tanár magyar- illetve informatikaóra keretében tartja. Ezek tematikáit évfolyamonként a tanmenet tartalmazza. Internethasználat, másolás A könyvtárban a nyitva tartási idő alatt internethasználat biztosított. A könyvtár, a gyűjteményében megtalálható nyomtatott dokumentumokról másolatokat is készít, illetve saját anyagról is készíthető másolat. A fénymásolatokért a fénymásoló tulajdonosa, a Mechatronika Alapítvány által meghatározott díjat kell fizetni. 8.3. Munkaköri leírás a könyvtáros-tanár részére A munkakör megnevezése: diák- és tanári könyvtár vezetője A munkakört betöltő neve: Alá és fölérendeltségi viszony: munkáját az igazgatóhelyettesnek közvetlenül alárendelve végzi. Munkaidejét, kötelező óraszámát, járandóságát, évi szabadságát a közalkalmazottakra mindenkor hatályos jogszabályok határozzák meg. I. Főbb felelősségei és tevékenységei:  Az iskolai könyvtár kezelője.  Gondoskodik a gyűjtőkör szerinti állománygyarapításról.  Feldolgozza a beérkező állományt.  A munkaközösség-vezetőkkel közösen igényfelmérést végez a szakkönyvek beszerzését illetően.  Könyvtárhasználati ismertető órákat tart minden évfolyam számára.  A szaktanárok könyvtári óráira előkészíti a megrendelt anyagot.  Folyamatosan fejleszti a számítógépes kölcsönzési rendszert.  A könyvek elrendezésével, könyvjelző „fülekkel” segíti a könnyebb tájékozódást.  Szükség szerint letéti állományt kölcsönöz a szaktantermek részére.  A nyitva tartásnak megfelelően könyvtári kölcsönzést tart.  Az osztályfőnök közreműködésével értesíti a tanulót a könyvek késedelmes visszahozásáról.  Gondoskodik a könyvtárban elhelyezett fénymásoló szakszerű használatáról.  Figyelemmel kíséri a könyvtárban elhelyezett és a tanulók által használt számítógépek rendeltetésszerű működését. 38. oldal


 Megszervezi a vállalt szabadidős programokat.  Igény szerint statisztikai adatszolgáltatást végez. II. Különleges felelőssége:  Könyvtárgyarapítási céllal pályázatokon vesz részt.  Szerződést köt a Könyvtárellátóval.  Kiállításokat rendez.  A dolgozók, továbbtanulók igénye szerint könyvtárközi kölcsönzést végez.  Előzetes bejelentkezés alapján kölcsönzi a videókat, CD-ket, DVD-ket. Vagyonért való felelőssége  Aláírásával anyagi felelősséget vállal a könyvtárban lévő eszközökért.  Jegyzőkönyvet ír alá a biztonsági zár kulcsainak átvételéről, elhelyezéséről (1 db saját használatra, 1 db a tűzszekrényben, 1 db a portán).  Felel a könyvtár pecsétjéért.  Az elveszett könyveket – számla ellenében – megtérítteti.  A megrongálódott könyveket lehetőség szerint megjavíttatja. Tervezésért való felelőssége  Évente javaslatot tesz a fejlesztésre szánt összeg mértékére.  A munkaközösségekkel való konzultáció után az ajánlott irodalomról felmérést és fejlesztési tervet készít. III. Ellenőrzési feladatok:  Folyamatosan ellenőrzi a kölcsönzési határidőket.  Ellenőrzi a nyílászárók biztonságát. IV. Kapcsolatok:  Részt vesz a munkamegbeszéléseken, ismerteti, illetve tanulmányozásra ajánlja a frissen megjelenő szakirodalmat, periodikákat.  Részt vesz a könyvtárosok továbbképzésén.  Segíti a tanulókat a versenyekre való felkészülésben.  Szakmai önépítése, önképzése során részt vesz a szakmai közéletben. 8.4. Katalógus-szerkesztési szabályzat A könyvtár katalógusai: I. Cédulakatalógus Betűrendes keresztkatalógus (bemutató jellegű) II. Elektronikus katalógus I. A cédulakatalógus építésére vonatkozó szabályok Cédulaszükséglet

39. oldal


A beszerzett dokumentumokhoz a könyvtáros-tanárnak kell elkészíteni a megfelelő számú katalóguscédulát. Az egyes katalógusok cédulaszükséglete: Betűrendes keresztkatalógus: A katalógus nem teljes körű, csupán bemutató jellegű. Építését az időközben megkezdett elektronikus állományfeltárás miatt nem folytatjuk, ezért e katalógus számára nem szükséges cédulát készíteni. Katalógus-szerkesztési szabályok A betűrendes keresztkatalógus szerkesztése Egy-egy mű minden kiadásáról került bele cédula. A több példányban beszerzett azonos kiadású művekről minden besorolási adatnál egy cédulát helyeztünk el. Besorolási adatok a katalógusépítésnél:  a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületi név, vagy ha a műnek nincs egyéni szerzője vagy sok szerzője van, akkor a mű címe)  cím szerinti melléktétel (a mű címe, kivéve, ha semmitmondó vagy általános jelentésű szó, gyűjtemény esetében minden mű címe, többkötetes könyv esetén a közös cím és a megkülönböztető kötetcím; a sorozat címe)  tárgyi melléktétel (azon személyek, iskolák, földrajzi helyek neve, melyekről a mű szól)  tárgyszavak (azok a kifejezések, melyek röviden, tömören kifejezik a mű tartalmát) A katalógusok gondozása A katalógusok folyamatos gondozást igényelnek. A legfontosabb teendők: - A katalógusok építése közben észlelt hibákat azonnal ki kell javítani. - A törölt művek lapjait a katalógusokból haladéktalanul ki kell szedni. II. Az elektronikus katalógus építésére vonatkozó szabályok Az elektronikus katalógus szolgáltatásai Az elektronikus katalógus integrált könyvtári nyilvántartási rendszerként használható. Alkalmas az állomány nyilvántartására, feltárására formai és tartalmi oldalról egyaránt, az olvasói adatok és a kölcsönzések nyilvántartására, statisztikai adatok (gyarapodás, törlés, állományegységek alakulása stb.) lekérdezésére, a könyvtári állomány ellenőrzésére. Az elektronikus katalógus szerkesztésének szabályai A katalógus SZIRÉN programmal készül. Az adatok feltöltése az erre a célra létrehozott űrlapon keresztül történik. Az űrlap segítségével minden dokumentumot egyszer kell felvenni az adatbázisba. A könyvek esetében jelezni kell, melyik állományegységben kerültek elhelyezésre. Az erre alkalmazott jelölések: Kézikönyvtár Szakirodalom Szépirodalom A katalógus folyamatos gondozást igényel.

40. oldal


8.5. Tankönyvtári szabályzat Tartós segédeszköz  tartalmi szempontból: A NAT-kompatibilis tankönyvek és egyéb segédletek. Az egyéb segédletek lehetnek: helyesírási szabályzat, atlaszok, határozók, idegennyelvű iskolai szótárak, szöveg- és forrásgyűjtemények, feladatgyűjtemények stb.  formai szempontból: fűzött, lehetőség szerint keményfedelű tankönyvek, segédletek A tartós segédeszközt igénybe vevők köre  a taneszközből tanító szaktanárok  a rászoruló tanulók. A megrendeléssel kapcsolatos előírások  Az igazgató felelős a tartós tankönyvellátás megszervezéséért (felelősök megbízása, segítők felkérése, a tankönyvfelelős tájékoztatása a tankönyvtár költségvetési keretéről stb.)  A tartós használatra szánt tankönyveket és egyéb taneszközöket az iskola tankönyvfelelőse rendeli meg a szaktanárok igénye szerint és az igazgatóval történő egyeztetés alapján.  A tankönyvfelelős a tartós használatra szánt tankönyveket és segédeszközöket átadja a könyvtáros-tanárnak, aki gondoskodik a nyilvántartásba vételről. A tartós használatra szánt tankönyvek és egyéb taneszközök (a továbbiakban segédletek) kezelése Elhelyezés A tartós használatra szánt tankönyvek és segédletek elhelyezése az állomány többi részétől elkülönülten történik. Nyilvántartás, kölcsönzés  A tartós használatra szánt segédletek nyilvántartása és kölcsönzésbe adása a könyvtáron keresztül történik. Felelős a könyvtáros-tanár  A tankönyvtári állományt külön gyűjteményként kezeljük és tartjuk nyilván.  A tankönyvek és segédletek átvételét a tanuló aláírásával köteles igazolni.  A tankönyvek és segédletek kölcsönzésére a tanév elején, visszaadására a tanév végén kerül sor. Felelős a könyvtáros-tanár és az osztályfőnök.  A tartós tankönyvek és segédletek az iskola tulajdonát képezik, ezért hibátlan állapotban (szándékos rongálás, firkálás, kiemelés, kivágás, szakadás stb. nélkül) a tanév végén szankciók nélkül visszaadhatók. Amennyiben a dokumentum visszaadáskor további használatra a kölcsönző hibájából nem alkalmas, vagy a tanuló szeretné megtartani, azt az alábbiak szerint teheti:  1 év használat után a dokumentum beszerzési ára 70%-ának a befizetésével,  2 év használat után a dokumentum beszerzési ára 50%-ának a befizetésével  3 és annál több év használat után a dokumentum beszerzési ára 25%-ának a befizetésével A térítési díjakkal kapcsolatos tudnivalók A térítési összegek beszedéséért a könyvtáros-tanár és az osztályfőnök a felelős. A behajthatatlan és a pénzben megtérített követeléseket, valamint a rendeltetésszerű használat során elhasználódott dokumentumokat igazgatói engedéllyel tanévenként le kell selejtezni. 41. oldal


9. Záró rendelkezések Az SZMSZ hatálybalépése A Szervezeti és Működési Szabályzat a nevelőtestület jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. Az SZMSZ felülvizsgálata Az SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, az iskola dolgozóinak vagy tanulóinak nagyobb csoportja, illetve a szülői közösség. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell beterjeszteni. Az SZMSZ módosítási eljárása megegyezik a megalkotásának szabályaival. Az SZMSZ közzétételének, nyilvánosságának biztosítása: Az SZMSZ előírásai nyilvánosak. Megtekinthető:  az iskola igazgatójánál,  az iskola honlapján. A Szervezeti és Működési Szabályzatot a Diákönkormányzat véleményezésre megkapta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat véleményezési jogát az SZMSZ egészére vonatkozóan gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.

……………….……………………………... a Diákönkormányzat vezetője

A Szervezeti és Működési Szabályzatot a Szülői Közösség véleményezésre megkapta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői közösség véleményezési jogát az SZMSZ egészére vonatkozóan gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.

……………….……………………………... a Szülői Közösség képviselője

42. oldal


Legitimációs záradék

A Szervezeti és Működési Szabályzatot a Mechatronikai Szakközépiskola nevelőtestülete 2013. május 10. napján elfogadta.

Budapest, 2013. május 10.

PH.

……………….……………………………... Szokolainé Takács Erzsébet igazgató

43. oldal


10. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETEI 1. számú melléklet: Adatkezelési szabályzat

1. A szabályzat célja  Biztosítani az alkotmányos jogok érvényesülését az iskolában folyó munkavégzés során.  Biztosítani az előírt feladatok ellátása keretében az adatvédelem szabályainak, valamint a tanulók, szülők, és az iskolai alkalmazottak tájékoztatására vonatkozó előírások betartását.  Eleget tenni a hatályos jogszabályokban foglalt kötelezettségnek.  Biztosítani az adatkezeléssel kapcsolatos jogok érvényesülését. 2. A szabályzat hatálya kiterjed  az iskola minden belső szervezeti egységére, illetőleg minden dolgozójára, amely személyes, valamint közérdekű adatok kezelésével, tárolásával, szolgáltatásával, stb. kapcsolatos tevékenységet lát el, illetőleg ilyen adatokat tartalmazó dokumentumokat (tájékoztatókat, jelentéseket, stb.) készít.  bármely azonosított vagy azonosítatlan személyre vonatkozó információra. Annak eldöntésére, hogy egy személy azonosítható-e vagy sem, figyelembe kell venni minden lehetséges eszközt, amely valószínűsíthetően felhasználható az adott személy azonosítására.  az iskola szervezeti egységei által vezetett nyilvántartásokra, adatbázisokra, és valamennyi egyedileg kezelt adatra, illetőleg dokumentumra. 3. Értelmező rendelkezések Személyes adat: Bármely meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző fegyelmi kártérítési, büntetőjogi felelősségre való tényező alapján azonosítani lehet. Közérdekű adat: Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységre vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső adat. Különleges adat: Faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdekképviseleti szervezeti tagságra, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó, valamint a bűnügyi személyes adat.

44. oldal


Nyilvánosságra hozatal: Ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik. Közérdekből nyilvános adat: Minden olyan természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezelésében levő vagy rá vonatkozó, a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó adat, melynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét a törvény közérdekből elrendeli. Kötelezően közzéteendő közérdekű adat: A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló, 1992. évi LXIII. törvény 19. § (2) bekezdésében meghatározott körbe tartozó szervezet által kezelt és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Törvény szerint és végrehajtási rendeletében szabályozott módon nyilvánosságra hozandó adat. Hozzájárulás: Az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez. Tiltakozás: Az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri. Adatkezelő: Az iskola, illetve az a belső szervezeti egység, amely a személyes, illetőleg a közérdekű adatok körébe tartozó adatok, dokumentumok kezelését, szolgáltatását ellátja. Adatkezelés: Az alkalmazott eljárástól függetlenül adatokon végzett bármely művelet, vagy műveletek összessége, így például az adatok gyűjtése, felvétele, rögzítése, tárolása, felhasználása, összekapcsolása, szolgáltatása, megjelenítése, stb. Adattovábbítás: Ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik. Adatközlő: Az iskola azon belső szervezeti egysége, amely az adatfelelős által szolgáltatott adatokat a jogszabályokban meghatározott módon közzéteszi. Adatmegsemmisítés: Az adatok, az adathordozók fizikai megsemmisítése, felismerhetetlenné tétele olyan módon, hogy helyreállításuk nem lehetséges. Adattörlés: Az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges. Adatbázis: Számítógépes adatállomány, amelyet megfelelő fejlesztőszoftverrel hoztak létre, előre meghatározott struktúrában, és a benne tárolt információk adatbázis kezelő szoftverrel kezelhetők, illetőleg érhetők el.

45. oldal


Adat: A természetes vagy mesterséges objektumok, folyamatok, állapotok jellemzői, illetőleg azok részleteinek érzékelhető formában történő megjelenítése. Adat tágabb értelemben jelenthet szöveget, számot, rajzot, térképi részletet, vagy bármely más információt a megjelenésre való tekintet nélkül. Adatfelelős: Az iskola azon belső szervezeti egységének a vezetőse, aki köteles tevékenységével, feladatkörével kapcsolatban gondoskodni az adatok jogszabályi előírásoknak megfelelő előállításáról, azok ellenőrzéséről, folyamatos szolgáltatásáról. A belső szervezeti egység vezetője felelős az adatok tartalmáért, és határidőre történő szolgáltatásáért. Adatvédelem: Az adatokhoz való illetéktelen hozzáférés, a meghibásodás, a megsemmisülés, stb. megakadályozása; a személyes adatok esetében kiegészül az adott személy személyes adatai jogellenes gyűjtése, kezelése, tárolása, felhasználása elleni védelemmel. Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely vagy, aki nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval. Iskola: Mechatronikai Szakközépiskola (OM azonosító: 035306) Tanulói viszony: A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény alkalmazásában, a tanulói jogviszony és a tanulószerződéses jogviszony. 4. A nyilvántartható és kezelhető adatok köre A tanulók adatai  a tanuló neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma,  szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma,  a tanuló tanulói jogviszonyával kapcsolatos adatok  a felvételivel kapcsolatos adatok,  az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul,  a jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok,  a tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok,  a tanulóra vonatkozó kiemelt figyelmet igénylő adatok,  a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok,  a tanuló oktatási azonosító száma,  mérési azonosító,  a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok:  a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok,  a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok,  a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyeivel kapcsolatos adatok,  a tanuló diákigazolványának sorszáma, 46. oldal


   

a tankönyvellátással kapcsolatos adatok, az évfolyamismétlésre vonatkozó adatok, a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka, az országos mérés-értékelés adatai.

A felsorolt adatok – a törvényben meghatározottak szerint, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával – továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. Az alkalmazottak adatai:  név, anyja neve, születési hely és idő, állampolgárság,  lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám,  oktatási azonosító szám, pedagógusigazolvány száma  végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatok: felsőoktatási iskola neve, a diploma száma, a végzettség, a szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének ideje,  munkakör megnevezése,  munkáltató neve, címe, valamint OM- azonosítója,  munkavégzésének helye,  jogviszony kezdetének ideje, megszűnésének jogcíme és ideje,  vezetői beosztás,  besorolás,  jogviszony, munkaviszony időtartama,  munkaidejének mértéke,  tartós távollétének időtartama. A felsorolt adatok továbbíthatók: a fenntartónak, kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. Egyéb nyilvántartható adatok A nevelési-oktatási iskola nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. 5. Az adatok kezelésével, továbbításával kapcsolatos szabályok Titoktartási kötelezettség terheli:  az iskola valamennyi pedagógusát,  a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakat. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki: A nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a tanuló fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésre. 47. oldal


A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestületi ülésen. A titoktartási kötelezettség alól kiskorú esetén a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló írásban felmentést adhat. Iskolai adatkezelés A pedagógust hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad. Kiskorú tanuló szülőjével közölhető adat: A kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a tanuló érdekét. Az adat közlése akkor sérti, vagy veszélyezteti súlyosan a tanuló érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a tanuló testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza. Nagykorú tanuló szülőjével közölhető adat: Ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és a szülővel közös háztartásban él:  a tanulói jogviszony megszűnéséről,  a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítéséről,  a fizetési kötelezettséggel járó iskolai döntésekről a szülőt is értesíteni kell. Adattovábbítás, adatkezelés A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a tanulók adatainak jogszabályokban meghatározott nyilvántartására és továbbítására. A jogszabályokban meghatározottakon túlmenően az iskola a tanulóval kapcsolatban adatokat nem közölhet. Az iskola az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, a kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, a jogszabályokban meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. Adattovábbítás Adattovábbításra az iskola igazgatója és - a meghatalmazás keretei között¬az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. Önkéntes adatszolgáltatás Önkéntes adatszolgáltatás esetén a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt is tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. Kiskorú tanulónak az önkéntes adatszolgáltatásba történő bevonásához be kell szerezni a szülő engedélyét. 48. oldal


Az adatok statisztikai célú felhasználása Az adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. Iskolai adatkezelés és szolgáltatás Az iskola a jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni; köteles bejelentkezni, és adatot szolgáltatni a közoktatás információs rendszerének; köteles adatokat szolgáltatni az országos statisztikai adatgyűjtési programban. Az iskola – a jogszabályban meghatározottak szerint  kivizsgálja és nyilvántartja a tanuló- és gyerekbaleseteket,  teljesíti az előírt bejelentési kötelezettségeket. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Az iskolai nyomtatványok - az év végi bizonyítvány és az állami vizsga teljesítéséről kiállított bizonyítvány kivételével - az EMMI által jóváhagyott rendszer alkalmazásával, a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásával elektronikus úton is elkészíthetők és tárolhatók. A bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatványt nyomtatott formában is elő kell állítani, és meg kell őrizni. A pedagógusigazolvány A munkáltató a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai előadó és pedagógiai szakértői munkakörben foglalkoztatottak részére - kérelemre - pedagógusigazolványt ad ki. A pedagógusigazolványt jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az igényléshez szükséges adatok a pedagógusigazolvány elkészítéséhez továbbíthatók. A pedagógusigazolvány elkészítője az adatokat az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelheti. Az adatkezelés kizárólagosan a pedagógusigazolvány elkészítését, az adatok tárolását és a Közoktatási Információs Irodával történő egyeztetést foglalja magában. A diákigazolvány Az iskola a tanuló részére - kérelemre - diákigazolványt ad ki. A diákigazolványt a Közoktatási Információs Iroda készítteti el, és küldi meg a jogosult részére. A diákigazolványt a jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az elkészítéshez szükséges adatok a diákigazolvány elkészítőjéhez továbbíthatók. A diákigazolvány elkészítője az adatokat az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelheti. Az adatkezelés kizárólagosan a diákigazolvány elkészítését, az adatok tárolását és a Közoktatási Információs Irodával történő egyeztetését foglalja magában.

49. oldal


2. számú melléklet: A tanulói tankönyvellátás iskolai rendje 1. A tankönyvellátás célja és feladata Az iskolai tankönyvellátás feladata a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Ennek érdekében az intézmény megállapodást köt a tankönyvforgalmazóval. Az intézményi tankönyvellátás rendjét az iskola igazgatója határozza meg a munkaközösségek véleményének kikérésével. A munkaközösségek joga az alkalmazandó tankönyvek, taneszközök kiválasztása a hivatalos tankönyvjegyzékről. Az iskola igazgatója a tankönyv-értékesítéssel, a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátására tankönyvfelelőst bíz meg. Munkáját külön megállapodás szerinti díjazás illeti meg. Ennek forrása a terjesztői jutalék, amelyet a terjesztő számla ellenében fizet a tankönyvfelelősnek. Az iskola a tankönyvellátás megszervezéséhez és lebonyolításához szükséges eszközöket (nyomtató, számítógép, papír, festék, telefon, helyszín) biztosítja. Az iskola nyomtatott és elektronikus formában közzéteszi az iskolai tankönyvellátás rendjét az adott tanév februárjában. 2. A tankönyvek kiválasztásánál alkalmazandó folyamat A tankönyvrendelés elkészítésénél figyelembe kell venni a helyi tantervet és a tanulók, illetve a szülők anyagi lehetőségeit. Az igazgató feladata a tankönyvválasztással kapcsolatban: Az igazgató, illetve az iskolaigazgató által megbízott személy (a továbbiakban: igazgató) feladata, hogy a pedagógusok számára hozzáférhetővé tegye a tankönyvjegyzéket, valamint a tankönyvnek nyilvánított egyéb könyveket, segédleteket. A pedagógusok feladata a tankönyvválasztással kapcsolatban: A pedagógusok az iskolaigazgató által rendelkezésükre bocsátott tankönyvjegyzék, valamint tankönyvnek nyilvánított egyéb könyvek, segédletek listái, illetve egyéb információforrás alapján tantárgyanként kiválasztják az alkalmazandó tankönyveket, egyéb segédleteket. A pedagógusok a tankönyv-és taneszközválasztással kapcsolatos feladataikat az alábbiak figyelembevételével végzik:  A pedagógus joga és egyben kötelessége, hogy az oktatási intézmény nevelési programjához, valamint a helyi tantervhez igazodva tegyen javaslatot az alkalmazandó tankönyvekre. Amennyiben egy tantárgyat több pedagógus is tanít, akkor a pedagógusok által létrehozott szakmai munkaközösség határozza meg (alkalmas arra, hogy meghatározza), mely tankönyvek kerülnek alkalmazásra.  A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak.  A pedagógus – a minőség, a típus és az ár megjelölése nélkül – olyan felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell.

50. oldal


 Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha az a szülők fizetési kötelezettségével jár. A pedagógus az általa javasolt tankönyvekről, segédletekről tájékoztatja a szakmai munkaközösséget.  A tankönyvjegyzéken nem szereplő tankönyveket a kiadó szabad áron értékesítheti. Amennyiben egy pedagógus a tankönyvrendelésbe olyan könyveket von be, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzéken, az iskolai szakmai munkaközösség, az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével teheti azt meg. Az érintett pedagógus kötelessége az egyeztetés írásban történő lebonyolítása, és ennek folyamatáról és eredményéről az igazgató írásos tájékoztatása. A munkaközösségek feladata a tankönyvválasztással kapcsolatban A munkaközösség feladata, hogy az adott tantárgyat tanító pedagógusok véleményét figyelembe véve meghatározza az alkalmazandó tankönyvek, segédletek körét. A kiválasztott tankönyvcsaládot felmenő rendszerben alkalmazzák. 3. A tankönyvellátás A tankönyveket az iskola által megadott időpontban, az iskola épületében lehet megvásárolni a tankönyvfelelőstől. A jogszabályok által biztosított esetekben a tanuló kérelmére ingyenes, vagy amennyiben lehetőség van rá, kedvezményes tankönyvellátásban részesül.  Az iskola igazgatója minden évben felméri a kedvezményt igénylőket (normatív támogatásra jogosultak száma, hány tanulónak lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történő tankönyvkölcsönzéssel, hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni, illetve a normatív kedvezményen túl - hirdetményben közzé tett feltételek szerint - hányan igényelnek további kedvezményeket a következő tanítási évben).  A felmérés eredményéről és a tárgyévi tankönyvtámogatási keret felhasználásáról az iskola igazgatója tájékoztatja az iskolai Szülői Szervezetet, az iskolai Diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.  Az ingyenes tankönyvellátás azt jelenti, hogy az arra jogosultak az oktatáshoz szükséges összes tankönyvet térítésmentesen kapják. Az ingyenes tankönyvek biztosításának lehetősége az iskolában:  tartós tankönyvek könyvtári kölcsönzése;  használt tankönyvek biztosítása;  tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás.  Az ingyenes tankönyvellátás keretében kapott tankönyveket a tanév végén le kell adni az iskolai könyvtárba.  A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. Igénybejelentés, a jogosultság igazolása Az igényt az IGÉNYLŐLAP értelemszerű kitöltésével és benyújtásával kell bejelenteni az iskola által megadott határidőig. Az igénylőlapot minden tanuló az iskolában kézhez kapja.. 51. oldal


A jogosultak körét jogszabályok határozzák meg. Az igénylést a jogszabályoknak megfelelően kell benyújtani a jogosultságot igazoló irattal együtt. Az igénybejelentés határidejének elmulasztása jogvesztő. Ha valaki nem juttatja vissza az igénylőlapot, az azt jelenti, hogy nem tart igényt támogatásra. További támogatások szociálisan rászoruló családoknak Jelenleg a normatív támogatáson túli kedvezmények adására nincs más lehetőség. A tankönyvek beszerzése A szülő anyagi helyzetétől függően köteles biztosítani a gyermeke oktatásához szükséges tankönyveket, de nem kötelezhető arra, hogy minden esetben új tankönyveket szerezzen be.  A tankönyvek beszerzése előtt a szülő nyilatkozik arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni. Iskolánk a tanév befejezése előtt listát ad ki azokról a tankönyvekről, amelyeket az iskola megrendelt a tanulók számára. A szülőnek a tankönyvfelelős által megadott határidőig kell megadni, mely könyvekre tart igényt. Amennyiben a tanuló nem hozza vissza a listát, ezt úgy tekintjük, hogy számára minden tankönyvet meg kell rendelni.  Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott tankönyvfelelős készíti el a munkaközösségek véleményének meghallgatását követően 4. A tankönyvfelelős Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el a jogszabályoknak megfelelő formában. Az igazgató jelöli ki a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (tankönyvfelelőst), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A tankönyvfelelőssel kötött megállapodásban kerülnek meghatározásra a konkrét feladatok és a díjazás mértéke. A tankönyvfelelős feladatai  kiosztja és feldolgozza az Igénylőlapot a tanulói tankönyvtámogatáshoz és az Igénybejelentő nyomtatványokat,  hivatalos tankönyvjegyzék megjelenését követően átadja a tankönyvjegyzéket a szakmai munkaközösségeknek,  begyűjti a megbízott pedagógusoktól az egyes tantárgyak tanulásához igényelt tankönyvek listáját,  osztályonként listát készít az egyes tantárgyakhoz tartozó tankönyvekről,  begyűjti a tanulói igényeket az egyes tankönyvek példányszámairól,  a tanulói igények és a belépő osztályok becsült létszámának figyelembevételével elkészíti a tankönyvrendelést,  határidőre előkészíti a tankönyv-forgalmazókkal kötendő tankönyvellátási szerződést,  a felvételi eljárás befejezését követően az iskolába felvettek számára a felvételi értesítésekkel együtt megküldi a tankönyvlistát,  a beiratkozás napján begyűjti a beiratkozott tanulóktól a tankönyvigényeket,  június 15-ig az igények figyelembevételével módosítja a tankönyvrendelést,  az éves munkatervben meghatározott rend szerint a szakképző osztályokba felvételt nyert tanulók kiértesítésekor a felvett tanulóknak megküldi a tankönyvlistát, 52. oldal


 a szakképző osztályokba felvett tanulók beiratkozásakor begyűjti a tankönyvigényeket,  az augusztusi tankönyvvásár megkezdéséig előkészíti azokat a tankönyveket, amelyekhez könyvtári kölcsönzéssel juthatnak a tanulók,  augusztus utolsó munkanapjain kiosztja a tanulóknak a tankönyveket, és beszedi a tankönyvek vételárát az előírásoknak megfelelően dokumentálva,  a gazdasági ügyintéző részére kimutatás készítése az ingyenesen átadott tankönyvekről a normatív támogatás elszámolásához (osztály, Ft, összeg),  szeptember hónapban elkészíti a szakképző osztályok tankönyveinek megrendelését és beszedi a vételárat,  a tankönyvellátási szerződésben meghatározottak szerint a visszáruval, a beszedett vételárral elszámol a tankönyvforgalmazónak.

53. oldal

MECHATRONIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA

Recommend Documents