MAZSOLÁZÓ INTERJÚ Versenyfu(tta)tás... 5

TARTALOMJEGYZÉK MAZSOLÁZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4

INTERJÚ Versenyfu(tta)tás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5

HÍREK, ESEMÉNYEK És mit szól mindezekhez Künast asszony? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Budapest adott otthont . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ökofórum a FoodaPesten . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kiváló magyar élelmiszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Emléktábla avatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Összejöttek a kertészek Szentesen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Magyar segítséggel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lesz-e autóút? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pályázatok, pénzek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Eddig tizenegy BSE eset Szlovákiában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tízezer hektár földet vesz az állam . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Halfajok aránya a tógazdaságokban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tógazdaságok a rendszerváltás után . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Integráció, kulturális sokszínûség és kisebbségvédelem az Európai Unióban

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

7 7 7 8 8 8 8 8 8 9 9 9 9 9

EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS Kecsketejtermelés és feldolgozás Franciaországban . . . . . Halászati politika és környezetvédelem az Európai Unióban Miért gyengélkedik az édesvízi haltermelés Európában? . . Biobor dilemmák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kénnel, vagy kén nélkül? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nemzeti biobor logo? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

10 12 13 14 14 14

VIDÉKFEJLESZTÉS A BÔVÍTETT EURÓPÁBAN Miképpen mûködjön a kibôvített Európai Unió? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

15

FELKÉSZÜLÉSÜNK A SAPARD Monitoring Bizottság második ülése Helyzetértékelés a kertészetben . . . . . . . . . . . Magyar gomba az Európai Unióban . . . . . . . . . A (táj)védelemé a szó! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Önkormányzati pilótajáték . . . . . . . . . . . . . . . . A cselekvés órája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egy férfias italról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Eszi, nem eszi nem kap mást… . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

16 18 22 29 30 31 31 31

KELETI BôVÍTÉS A szerb mezôgazdaság teljesítménye egy százalékkal nôtt Szászok kártalanítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szlovákiában liberalizálják a külföldiek földvásárlását . . . . . Kicsi sertéstelepek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

32 32 33 33

INTERNETFIGYELÔ – HONLAPBÖNGÉSZÔ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

34

Könyvespolc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Erdész portrék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Útmutató az Európai Unióról tanároknak, diákoknak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

34 35 36

KÖZLÖNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

38

2002. 7. évfolyam 12. szám

. . . . . . . .

. . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . . .

.. . .. .. .. ..

1

CONTENTS BROWSER . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4

INTERVIEW Racing . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5

NEWS, EVENTS What does Ms Künast say to all that? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Budapest made a home . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ecoforum in FoodaPest . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Excellent Hungarian foods . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dedication of a memorial . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gardeners gathered in Szentes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . With Hungarian assistance . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Will be any motorway? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tenders, supports . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Eleven BSE cases in Slovakia so far . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . The State purchases ten thousand hectares of land . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Rate of fish species in aquaculture . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Aquaculture after the Change of Political System . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Integration, cultural diversity and protection of minorities within the European Union

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

7 7 7 8 8 8 8 8 9 9 9 9 9 9

EU AGRICULTURE AND MARKET REGULATION Production and processing of goat milk in France . . . . . Fishery policy and environment protection within the EU Why is freshwater fish production going so weakly . . . . . Dilemmas about ecological wines . . . . . . . . . . . . . . . . . With or without sulphur? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . National logo for ecological wines . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

10 12 13 14 14 14

RURAL DEVELOPMENT IN THE NLARGED UNION How shall the enlarged Union work? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

15

OUR PREPARATION Second meeting of the SAPARD Monitoring Committee Situation report on horticulture . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hungarian mushrooms in the European Union . . . . . . . Let’s talk about landscape protection! . . . . . . . . . . . . . Pyramid scheme at local authorities . . . . . . . . . . . . . . . The hour of action . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . About a masculine drink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Eat it, or not, don’t get anything else… . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

. . . . . . . .

16 18 22 29 30 31 31 31

EASTERN ENLARGEMENT 1% increase at the production of Serbian agriculture Compensation of Saxonians . . . . . . . . . . . . . . . . . . Land purchase of foreigners is liberated in Slovakia . Small pig farms . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

32 32 33 33

BOOKSHELF Portres of foresters . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . For teachers and pupils about the European Union . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

35 36

BULLETIN

38

. . . .

. . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

INTERNET EXPLORER – HOMEPAGE BROWSER

2

............................................................

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Az Európai Unió Agrárgazdasága 2002. 7. évfolyam 12. szám A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával havonta megjelenô kiadvány Kiadja az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Felelôs kiadó: Gulácsiné Pápay Erika Szerkesztôség címe: 1012 Budapest, Attila út 93. Postacím: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4900, Fax: 489-4949 Fôszerkesztô: Tamás Enikô Fôszerkesztô helyettes: dr. Székely Sándor Szerkesztôségi titkár: Pálfi Adrienn Szerkesztôbizottság: dr. Vajda László, Jazigián Dikránné Lükôné Örsi Gabriella, Román Zoltán Készült: AGROINFORM Kiadóház 1096 Budapest, Sobieski János u. 17. HU-ISSN 1416-6194

Economy of the European Union Volume 2002/7., Issue 12. Monthly publication, coming out with the assistance and support of the Ministry of Agriculture and Regional Development Published by the National Agricultural Library and Documentation Centre Responsible Publisher: Gulácsiné Pápay Erika Address of the Editorial Office: 1012 Budapest, Attila út 93. Postal address: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4900, Fax: 489-4949 Editor-in-chief: Tamás Enikô Deputy Editor-in-chief: dr. Székely Sándor Secretary of the editorial office: Pálfi Adrienn Editorial board: dr. Vajda László, Jazigián Dikránné, Lükôné Örsi Gabriella, Román Zoltán Printed in: AGROINFORM House 1096 Budapest, Sobieski János u. 17. HU-ISSN 1416-6194


3

MAZSOLÁZÓ • Kertészek figyelem! Csatlakozásunk az Európai Unióhoz elérhetô közelségbe került. Anyagi támogatásra csak azok a gyümölcs, zöldségtermesztôk számíthatnak, akik tagjai az új típusú szövetkezeteknek, a TÉSZ-eknek. Egyre sürget az idô, hiszen a tervezett csatlakozásig alig másfél esztendô van hátra. (Bôvebben a 20. oldalon.) — • — • Hogyan látja dr. Vajda László, fôcsoportfônök csatlakozási tárgyalásainkat? A tárgyalásokon még minden alakulóban van, de körvonalazódik már a végkifejlet. Interjú az 5. oldalon. — • — • 50 éves születésnapjára megújhodott, új funkciókkal bôvült az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ. Mezôgazdasághoz és a vidékhez kötôdô állandó és idôszaki kiállításokkal, könyv és folyóiratbolttal várja az olvasókat és az érdeklôdôket. A könyvtár, amely az átépítési munkálatok miatt csaknem egy esztendeig zárva volt, december 15-tôl megnyitotta kapuit az olvasók elôtt. — • — • Az Európai Unió bôvítésével Európa erôsebb, sokszínûbb lesz, mint a bôvítés elôtt. Kérdés, hogy a sokszínûség megôrzésének mi ad biztosabb keretet, maga az Unió, vagy a nemzetállam. A kisebbségi kultúrák támogatásával, a régióhoz való kötôdés erôsödésével bízvást reméljük, hogy az Európai Unió gondos ápolója lesz a sokszínûségnek. Bôvebben a 9. és 15. oldalon. — • — • A édesvízi haltermelésben Magyarország elég jó helyen áll az Európai Unióban. Növekvôben van a kereslet a pisztráng iránt. A pontynak Németország a legnagyobb felvevô piaca. Megindult az érdeklôdés az organikusan tenyésztett édesvízi halak iránt is. (Részletek a 9. oldalon.) — • — • Az ökológiai szôlôtermesztôk alacsonyabb támogatáshoz jutnak, mint a mezôgazdaság más ágazataiban dolgozó ökotermelôk és farmerek. Az ellentmondás okaira mutat rá a Biobor dilemmák címû írás a 14. oldalon. — • — • A majdan 27 vagy még több tagállammal rendelkezô kibôvült Európai Unió jól átlátható döntéshozó és végrehajtó struktúrával kell, hogy rendelkezzen. Az egymást többszörösen átfedô, vagy elavult rendelkezéseket meg kell szüntetni. A bôvítés elôtt ráfér az Unióra egy alapos nagytakarítás. (Többet a Miképpen mûködjön a bôvített Európai Unió? címû cikkben a 15. oldalon olvashatnak.) — • — • Keményen dolgozik a SAPARD Monitoring Bizottság, amelynek második ülése idén október elején volt. Nincs módunk változtatni a támogatási arányokon, azok emelése, nem lehetséges. SAPARD-dal kapcsolatos aktualitásokról olvashatnak a 16. oldalon. — • — • Félelem és csodavárás helyett okos, átgondolt és fegyelmezett munkára van szükség ahhoz, hogy a kertészeti termelés felvirágozzon, megerôsödjön. Minden esélyünk meg van a sikerre – de csakis összefogással. (Bôvebben a 18. oldalon.) — • — • A gombatermesztés az utóbbi évek sikerágazata Magyarországon. Melyek a siker okai és melyek a további teendôk. Hogyan lehetne fokozni az Európai Unióba irányuló exportot? (Részletek a 22. oldalon.) — • — • Veszélyben van a táj, hiába van jó törvényünk. Nem elônyére változott az utóbbi évtizedekben a fôváros és az agglomeráció helyzete! Mit lehet tenni? Bôvebben a 29. oldalon. — • — • Könyvespolcra kívánkozó könyvekrôl, piaci információkról, hatályos uniós rendeletekrôl is olvashatnak ebben a számban.

4


INTERJÚ

Verseny fu(tta)tás Megbolydult méhkashoz hasonlítható kicsi hazánk a csatlakozási tárgyalások lezárásához közeledve. A diplomáciai élet nagyon felpezsdült. Versenyt futunk másokkal és önmagunkkal, de leginkább az idôvel. Sikerül-e lezárni eredményesen, megnyugtatóan minden fejezetet? Mi lesz Koppenhágában? Dr. Vajda László fôcsoportfônököt (képünkön) ezekrôl kérdeztem. – Én úgy gondolom, hogy sikerülni fog, nem is december 31-ig, hanem december 12-ig kell lezárni minden fejezetet, mert 2002. december 12–13-án tartják Dániában a tagállamok államés kormányfôinek a csúcsértekezletét, és ott akarják ünnepélyesen bejelenteni, hogy mely országokkal fejezték be a tárgyalásokat, melyeknek van esélyük, arra hogy 2004-ben az Európai Unió tagjaivá váljanak. Magyarország jó esélyes arra, hogy ezen országok között legyen. Mindemellett nagyon nehéz napoknak nézünk elébe, mert egyrészt megvan a kölcsönös, nagyon erôs politikai akarat a bôvítésre, ugyanakkor a végsô megállapodás tartalmát tekintve még nagyon sok elem hiányzik és ezen hiányzó elemekben elég nagyok a eltérések mind az Európai Unió, mind Magyarország álláspontja között. Kezdjük, azzal hogy az Európai Uniónak a mai napig nincsen hivatalos álláspontja a pénzügyi kérdéseket illetôen. Ismerjük a bizottságnak a javaslatait, de hát azok a javaslatok még változhatnak. Reméljük, hogy pozitív irányba fognak változni, mert jelenlegi formájukban fôleg a csatlakozás elsô évében hátrányos helyzetet teremtenének Magyarország, és különösen a magyar mezôgazdaság számára. Annak ellenére, hogy a Bizottság jelenlegi számításai szerint már az elsô évben, 2004-ben Magyarországnak 20 millió eurós aktívuma lenne az Európai Unióval szemben, de hát ez szinte semmi. Magyarország nem ebben a szellemben folytatta a felkészülését a tagságra. A belépéssel kapcsolatos reményeink nem 20 millió eurós aktívumhoz kapcsolódnak, hanem ennél jóval nagyobbhoz. – A magasztos célok végül kemény alkudozáshoz vezetnek. Mennyivel voltak nagyobbak a reményeink? – Miután itt 20 millióról van szó, ennek többszörösére számítottunk. A Bizottság maga is érzi, hogy az a húszmillió euró nagyon is kevés és azt mondják hogy a belépés elôtti évet tekin-


tik irányadónak, amikor Magyarország elôre láthatóan 200-204 millió eurót kap az EU-tól az elôcsatlakozási alapok keretében. Vagyis a SAPARD, a PHARE és az ISPA keretében, és azt mondják, hogy ezt a 204 millió eurós aktívumot már az elsô évben is biztosítani kívánják, sôt ha kell, akkor visszatérítenek Magyarország befizetésébôl. Így ez már egy kedvezôbb kép,

Dr. Vajda László

de Magyarország ennél is többet várt és vár továbbra is és különösen a mezôgazdaság területén. Végül is, hogy milyen mértékben tudunk megállapodni, az még nyitott kérdés. Az Európai Unió gyakorlatában nem az adott évben fizeti a tagállamoknak a közvetlen támogatásokat, hanem a következô év tavaszán. Magyarország földalapú támogatásokat már az év elején igényel az ôszi vetések után, és tavasztól kezdve folyamatosan fizetjük azokat a gazdáknak. Ez is messze nem technikai probléma. És ez a másik fô dolog, ami a mezôgazdaság szempontjából még a pénzügyi kérdésekbe feszültséget visz, hogy így az elsô évben az Európai Unió bizottsága csak intervenciós és exporttámogatásokat nyújt a mezôgazdaságnak, ugyanakkor mi azért a mostani években több milliárd forintot fizettünk ki intervencióra, a legkülönfélébb termékekre a saját termelôinknek. Elvileg a belépés napjától ezt meg kellene szüntetni. – Tehát ugyanakkor megszokták a magyar termelôk azt, hogyha nagy baj van, az agrárkormány kihúzza ôket a csávából. És ez elmarad a belépéssel, nyilvánvalóan, elmarad. Kik lesznek csalódottak? Mit gondol, van tízezer magángazdaság. Lehet-e elôre prognosztizálni, lelkileg felkészíteni a gazdákat, mi vár rájuk,

5

INTERJÚ amikor még minden cseppfolyós? Lesz-e ebbôl szociális feszültség, hogyan érzékeli ezt Ön? – Egyrészt még az elôzôekhez annyit fûznék hozzá, hogy amiket itt elmondtuk, az nem ok a majdani csalódottságra, mert a tárgyalások 2002. december 2-án még nem fejezôdtek be. Én arról beszéltem, hogy a Bizottságnak jelenleg milyen javaslatai vannak. Ezek a javaslatok a mi értékelésünk szerint nem elég kedvezôek, tehát bízzunk benne, hogy a tagországok a bizottsági javaslatnál jobb hivatalos álláspontot fognak elfogadni. Mindenképpen bízzunk abban, hogy december 12-ig ezeknél lényegesen jobb feltételekben tudunk a tagállamokkal megállapodni. Tehát várjuk meg december 12-ét mindenképpen, mielôtt bármilyen érzelmi beállítottságra hangolódnánk a csatlakozás feltételeit illetôen. A másik kérdésére válaszolva, pedig én mindig úgy gondoltam, hogy nem az üzemnagyság, meg a hektárok száma fogja eldönteni, hogy valamely gazdálkodónak jobbak, vagy rosszabbak lesznek az esélyei az Európai Unióban, hanem, hogy mennyire lesz versenyképes az adott gazdálkodó. Az pedig függ az üzem mûszaki színvonalától. Egy nagyüzem is lehet nagyon lepusztult állapotban, és egy-kettôre csôdbe mehet a belépést követôen, de egy jól felszerelt kisüzem is lehet versenyképes. Mindenképpen függ a gazdálkodó üzleti érzékétôl és tevékenységétôl és függ attól is, hogy mennyire lesznek képesek a magyar gazdálkodók a saját érdekükben összefogni, és együttesen fellépni. Az egyik kulcskérdés lesz a szövetkezés, mint olyan terület, ahol jelenleg nagyon gyengén állunk. Mert miközben a példák sorozatát említjük a környezô országokból, az Európai Unió tagországaiból, hogy hány ezer és hány százezer gazda állt már össze a zöldség-gyümölcs-, vagy a burgonyatermesztés, vagy akár a sertéstenyésztés ágazatában. Hollandiában akkora területek, amelyek a magyar burgonyatermesztés többszörösét adják, integráció révén, egy cégen keresztül értékesítik a burgonyájukat vagy a paradicsomukat. – Sajnos nálunk egy szerencsétlen történelmi örökség van, a holland, vagy dán gazdákat nem verték be a téeszekbe, s ráadásul a TÉSZ hasonló hangzású, mint a téesz… Még mindig vannak föl nem oldott görcsök, félelmek, 12 évvel a rendszerváltás után… – Nekünk most elôre kell nézni. Tudnunk kell azt, hogy mit jelent a verseny az Európai Unióban. A szövetkezés egy olyan eszköz, – mert nem feltétel, nem követelmény, csupán eszköz – a gazdálkodók számára, amivel a túlélési esélyeiket javíthatják, és aminek hiányában vi-

6

szont minimálisak a túlélési esélyeik. Ha ezzel nem élünk, akkor magunkra vessünk! Itt most egy versenyfutás van az idôvel. Nyilván nem lehet egyik évrôl a másikra húszezer gazdát egy termelôi szervezetbe összefogni, de hogy nincs rá ötven, meg száz évünk, mint volt a holland vagy a dán gazdáknak, az bizonyos. – Miért késlelkedtünk annyit a SAPARD Hivatal akkreditációjával? – Én is sokat gondolkodtam ezen. Egyrészt menet közben is változott a koncepciónk a SAPARD hivatalt illetôen és a másik ok az, hogy nagyon sokáig a meglévô intézményeinkbe akartuk a SAPARD-ot belefoglalni, és akik nálunk hamarabb lettek készen, azok hamarabb, vagy a kezdettôl fogva egy külön intézmény létrehozásában gondolkodtak és végül is, ez lett a járható út Magyarország számára is. Az, hogy egy-egy támogatási formának a folyósítása hogyan történik, erre az Európai Unió több száz oldalas folyamatábrát, leírást, feladatdefiníciókat, munkaköri leírásokat követel meg a SAPARD Hivataltól. Ennek a magyar rendszerben csak egy része van meg. Olyan ellenôrzési terveket követelnek három évre elôre, ami Magyarországon nem készül. Olyan személyi követelményeket támaszt, az Európai Unió, ami Magyarországon nem elôírás. – Ez egyúttal arra is magyarázatot ad, miért szerettek volna Magyarországra jönni, termelni a dán és holland gazdák. Itt nem gyötörték volna ôket az ezernyi beadvánnyal, kimutatással, adminisztrációval. Ideje lenne az Uniónak is egyszerûsíteni a döntéshozatali rendjét, vagy belefullad a saját bürökráciájába. S vele fulladunk mi is. Ha ma a nagy keleti bôvítés elôtt a harmincezerhez közelít az Európai Unió és az Európai Tanács alkalmazottainak száma, akkor mekkora lesz ez a szám, ha nem 15-ökrôl, hanem 25-ökrôl beszélünk? – Hát most már agyon lesz bonyolítva Magyarországon is a döntéshozatal. Mert az Európai Unió közös agrárpolitikája, valamint az agrárbürokrácia, az ellenôrzésekkel együtt mind-mind írásbeliséget, ûrlapok kitöltését, kimutatásokat követel. Sokkal nagyobb lesz a jelenleginél a bürokrácia és ami óriási különbség lesz, hogy az ellenôrzéseket nemcsak magyarok fogják végezni, hanem az Európai Unió többi tagállamaiból érkezô ellenôrök, akiket meg szintén más tagállamokból érkezett ellenôrök ellenôriznek. – Fôcsoportfônök Úr! Köszönöm az interjút. Tamás Enikô


HÍREK,

ESEMÉNYEK

És mit szól mindehhez Künast asszony? Renate Künast, német fogyasztóvédelmi és mezôgazdasági miniszter nemrégiben Budapesten járt. Az FVM-ben rendezett sajtótájékoztatón kifejtette, hogy nincsen mód a közvetlen támogatások arányos növelésére. A csatlakozás évében marad a 25%-os szint. Németh Imre, miniszter viszont megerôsítette, hogy Magyarország élni fog az Unió adta lehetôségekkel és nemzeti keretekbôl kompenzálja majd a termelôit. Renate Künast szerint a vidékfejlesztés még szabad pénzeszközeinél lehet haladást leérni. Németh Imre, miniszter meg reménykedik abban, hogy lesz elmozdulásra lehetôség a merevnek látszó állásponttól. Mint mondta, a magyar mezôgazdaságnak minden egy százalék közvetlen uniós kifizetés 2,5 milliárd forint támogatást jelent. (MTI)

Budapest adott otthont A több évtizedes hagyományoknak megfelelôen a FAO/WHO Analitikai és Mintavételi Kódex Bizottsága (CCMAS) 2002. november 1822. között Budapesten tartotta soron következô, 24. ülését. A CCMAS, a Codex Alimentarius (CODEX) mintegy 20 albizottsága közül az a bizottság, amelynek házigazdája Magyarország. A Codexet 1962-ben az ENSZ két szakosított szervezete, az Élelmiszer és Mezôgazdaság Szervezet (FAO), valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hozta létre azzal a céllal, hogy irányítsák és segítsék az élelmiszerekre vonatkozó követelmények kidolgozását, valamint hozzájáruljanak ezek harmonizálásához úgy, hogy a dokumentumok a kereskedelem segítôi legyenek. A munka tényleges beindulásához, a Codex szervezetének létrehozásához húsz évre volt szükség. Magyarország a hetvenes évek elején lett a Codex Fôbizottságának tagja. Az Európai Uniócsatlakozási tárgyalások során a magyar élelmiszeripar minden különösebb megrázkódtatás nélkül át tudta venni az Európai Unió anyagát, ami – többek között – annak is köszönhetô, hogy a Codexhez való csatlakozás óta folyamatosan vettük át a Codex dokumentumait, és alkalmaztuk azokat a különbözô rendeletek, határozatok meghozatalánál. A csatlakozást elôsegítette az is, hogy egy-egy elôírást, határértéket Magyarország és az Európai Unió is azonos forrásból, a Codexbôl vett át. Az idei rendezvényre 45 országból és 12 nemzetközi szervezettôl mintegy 140 fô érkezett. Minden eddiginél többen jelentkeztek Afrikából, ahonnan idén 10 ország képviseltette magát.


A konferencia témakörei voltak: • A Codex szempontjából elfogadható analitikai módszerek értékelésének szempontjai. • A mérés bizonytalansággal foglalkozó irányelvek tervezetinek megtárgyalása. • Az egyes Codex szabványokban szereplô analitikai módszerek jóváhagyása. • A biotechnológiai úton elôállított élelmiszerek kimutatására és azonosítására szolgáló módszerek. • Különbözô laboratóriumok, illetve az általuk alkalmazott módszerek értékelése. FVM Kommunikációs Önálló Osztály

Ökofórum a FoodaPesten A biodinamikus gazdálkodást folytatók, a forgalmazók és a fogyasztók egyaránt tekintélyes számban képviseltették magukat a jubileumi „Fórum”-on. A jövôre nézve sok értékes ajánlás, terv hangzott el: hagyományteremtô bemutatkozó rendezvények szervezése, az ökológiai szaktanácsadás hatékonyabbá tétele, intézményi együttmûködés megerôsítése. A felszólalók egyöntetûen a marketing szerepét emelték ki és az uniós csatlakozás várható következményeire hívták fel a figyelmet. A megbeszélés után a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program végrehajtásának elsô évi tapasztalatcseréje következett. Dr. Ángyán József vezetésével és a szakminisztérium illetékeseinek részvételével mindenki számára elfogadható javaslatok születtek például a pályázók költségeinek fedezésére nézve. K. V.

7

HÍREK,

Kiváló magyar élelmiszerek Idén 22 termék kapta meg a rendkívüli minôséget jelzô Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyet a Foodapesten. A díjazottak között van többek között fûszerpaprika, ásványvíz és húsáru is. A márkavédjegy arra is biztosíték, hogy a magyar élelmiszerek megfelelnek az uniós élelmiszerbiztonsági elôírásoknak. MTV Híradó 2002. nov. 27. 1930

• Emléktábla avatás • Dr. Fejes Sándor, a magyar gyümölcstermelés kitûnô országos hírû szakembere egykori lakhelyén, Budapesten, a XI. kerületi Edômér utca 6. szám alatt emléktáblát avattak. Az eseményen jelen voltak a kertész szakma képviselôi, dr. Fejes Sándor tisztelôi, a XI. kerületi Önkormányzat képviselôi dr. Romány Pál és dr. Timon Béla meleg szavakkal emlékezett meg a nagy tudású, de szerény és nagyon kellemes modorú dr. Fejes Sándorról. Az ô munkájának is volt köszönhetô az almatermesztés felvirágozása a hatvanas évektôl. A nyolcvanas évek elején még 1 millió tonna alma termett Magyarországon. A magyar alma akkor még fogalom volt Európában. –t–

ben a part menti talaj is szennyezôdött, tisztítása esetleg magyar segítséggel megtörténhet. Mint dr. Kálmán Miklós, a Szegedi Biológiai Kutató Központ igazgatója a Magyar Rádió Déli Krónika címû mûsorában nyilatkozta, birtokukban vannak úgynevezett olajfaló baktérium tenyészetek, amelyekkel 6-8 méter mélyen a talajban megfertôzik a szennyezett területet. Az olajfaló baktériumok egy év alatt megtisztítják a talajt az olajtól és olajszármazékoktól. (Természetesen, amennyiben a spanyol, illetve portugál kormány igényli a segítséget.) –t– (Elhangzott: 2002. november 25-én a Déli Krónikában)

Lesz-e autóút? 23 román és 34 magyar parlamenti képviselô együttesen lobbizik annak érdekében, hogy megépüljön a Nagyváradot és Kolozsvárt érintô, a két fôvárost, Bukarestet és Budapestet összekötô észak-erdélyi autópálya. Mindkét országnak érdeke fûzôdik az autópálya megépüléséhez. Az európai uniós csatlakozás után az érintett területek bekapcsolódása az élénkülô gazdasági életbe mindkét országnak jól felfogott érdeke. Az 57 magyar és román képviselô petíciót nyújtott át a magyar és román miniszterelnöknek a közös ügy elômozdítása érdekében. –t– (Forrás: Dél Krónika, Kossuth Rádió, 2002. november 25-én)

Pályázatok, pénzek

ÖSSZEJÖTTEK a kertészek Szentesen Kitûnô adottságai révén Magyarország még kertész nagyhatalommá nôheti ki magát a kibôvülô Európai Unióban. Ez az ágazat sok embernek ad kenyeret és még többnek adhat a közeljövôben. Mindehhez a kertészeknek is meg kell tenniük a tôlük telhetôt. E fontos ágazatról tanácskoztak a szakemberek és fôhatóságok képviselôi a Szentesi Árpád-Agrár Rt-ben. Részletek a 18.h oldalon. –t–

Magyar segítséggel A közelmúlt hírei között nem kerülhette el figyelmünket a spanyol partok közelében balesetet szenvedett tankhajó, amely mintegy 70 ezer m3 olajjal szennyezte a parti vizeket. Amennyi-

8

ESEMÉNYEK

A SAPARD Hivatalban már folyik a jövô év eleji pályázati felhívások elôkészítése. A támogató projektek köre tavasszal várhatóan még bôvülni fog. 294 pályázat érkezett be a mezôgazdasági vállalkozások beruházásaihoz nyújtandó, vissza nem térítendô támogatások igénybevételére, összesen 5,9 milliárd forint értékben. (A SAPARD Hivatal Regionális Irodáihoz november 15-éig lehetett benyújtani a mezôgazdasági pályázatokat.) További támogatást lehet igényelni – a SAPARD program-keretében – és a halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztéséhez, illetve a vidéki infrastruktúra fejlesztéséhez és javításához. Ezek benyújtási határideje december 1 volt. (A kiírás megtalálható a honlapon, pályázatok címszó alatt.) FVM Közleménye


HÍREK,

Eddig tizenegy BSE eset Szlovákiában A Szlovák Állategészségügyi Szervezet azonosította a tizenegyedik BSE megbetegedést 2002-ben egy nyugat-szlovákiai tehenészet 11 éves egyedénél. A kergemarhakórt megerôsítették a pozsonyi Szlovák Tudományos Akadémia Neuroimmunológiai Intézetében. A területi állategészségügyi hivatal megtiltotta a gazdaság állatainak eladását és szállítását, valamint elrendelte az összes állat megjelölését. Idén négy BSE-vel fertôzött marhát találtak északi szomszédunknál. Az elsô pozitív esetet tavaly októberben jelentették. K. V. (AgraFood EastEurope, 2002. szeptember)

ESEMÉNYEK

Tógazdaságok a rendszerváltás után A rendszerváltás elôtti Magyarországon a halastavak több, mint kétharmada, 69%-a állami tulajdonban volt (1989-es adat). A rendszerváltás utáni évtizedben ez a tulajdoni arány a felére csökkent, és ezzel párhuzamosan a kft-k és kistermelôk tulajdoni hányada növekedett. 1997-re már az összes tógazdasági tulajdon 48%-át birtokolták, noha a 1989ben ilyen tulajdon alig 1%-ban fordult elô. A halászati szövetkezetek és a mezôgazdasági szövetkezetek tulajdoni részesedése is nagyjából a felére esett vissza a rendszerváltást követôen. Egyedül a horgászati egyesületek, amúgy nemigen számottevô részaránya növekedett kettôrôl négy százalékra. – Sz. S. –

Tízezer hektár földet vesz az állam A Nemzeti Földalap az idén tízezer hektár föld megvételével számol, amire a pénz is rendelkezésre áll – mondta nemrégiben Benedek Fülöp, a nemzeti földhasznosító szervezet elnöke. Jelenleg a földalap 970 ezer hektár állami tulajdonú erdô felett rendelkezik. Magyar Nemzet (2002. szeptember 25.)

Halfajok aránya a tógazdaságban Mint Európa keleti felén általában, hazánkban is a ponty teszi ki haltermelésünk túlnyomó részét: több, mint 60%-át. A növényevô halak megközelítôleg csupán a 30%-át adják a termelésnek. (Például a busa rossz értékesíthetôsége még ennek gazdaságosságát is megkérdôjelezi.) Az egyéb halfajok aránya, köztük a nyugaton keresett és jól értékesíthetô pisztráng, 10% alatt marad. A változások tendenciája viszont némiképp vigasztaló: 1990-ben a pontytermelés még ennél is nagyobb arányú volt, megközelítette a 75%-ot. Magyarország halfogyasztásának (nagyjából 4,5 kg/fô/év) a felét az édesvízi halak teszik ki, és ezt lényegében pontyból fedezzük. – Sz. S. – (Forrás: Magyar Halászati Statisztikák http://www.haki.hu/halaszat/halstat.html)


(Forrás: Magyar Halászati Statisztikák)

Integráció, kulturális sokszínûség és kisebbségvédelem az Európai Unióban Egy dél-tiroli kétnyelvû kisvárosban, Bolzanoban (német nevén Bozen) mûködik az Európai Unió által alapított Európai Akadémia, ahol az európai integráció, a kulturális sokszínûség és a kisebbségi jogok kutatásával foglalkoznak. Nemrégiben az akadémia e tárgyakban tett ajánlásokat a Valery Giscard d'Estaing elnöklése alatt Brüsszelben tanácskozó, a „Jövô Európájá”-ért tevékenykedô Európa Konvent számára. Az ajánlások bevezetôjében az elvi nehézségekrôl szóltak. Európáról gyakran mondják, hogy „a szabadság, a szolidaritás és a sokszínûség kontinense, ahol a mások nyelvét, kultúráját és hagyományait messzemenôen tisztelik”. Nehéz kérdés azonban, hogyan lehet ezeket az elveket a megvalósítás talajára átültetni olyan körülmények között, amikor a gazdasági integráció mind nagyobb méreteket ölt. Képesek lesznek-e az egymástól is különbözô, egyedi európai kultúrák a túlélésre és mûködôképesek maradnak-e ebben az erôteljesen elüzletesített, szabványok közé szorított világban? Az Európai Uniónak szilárd és tartós egyensúlyt kellene találnia már a törvények megalkotásánál is a piaci értelemben

9

HÍREK,

ESEMÉNYEK

– EU

AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS

vett egységesség és a kultúrák számára megtartott diverzitás elve között. Az Európai Unió bôvítésével a sokszínûségnek és a kisebbségi jogoknak még nagyobb hangsúlyt kell kapnia, noha az Európai Unió most, a jelenlegi tagállamokat érintôen eléggé passzívnak mutatkozik a kisebbségvédelem terén. Annak ellenére, hogy a felvétel elôtt álló keleti államoknak ezt csatlakozási kritériumként írta elô. Az Európai Unió keleti bôvítésével megnövekedett sokszínûségét a migrációs nyomás várhatóan tovább fokozza majd. Vajon az Európai Unióban vagy az eddigi nemzetállamokban ôrizhetô meg jobban a sokszínûség? A nemzetállamok abból az elôfeltevésbôl indulnak ki, hogy az állam és polgárai

között erôs kapcsolatnak kell lennie. Ez homogenitást feltételez az állampolgárok között, ami a diverzitás megtartása ellen hat. Ugyanakkor az Európai Unióban is csak úgy tartható fenn a sokszínûség, és lesznek védhetôek a kisebbségi kultúrák, ha régiók kialakításával és támogatásával ezek területi entitását megôrizzük. A régiók már az Európai Unió jelenlegi struktúrájában is kiemelkedô jelentôségûek. Az EUs törvények többsége olyan területeken alkalmazható, ahol az a regionális hatóságok kompetenciája alá tartozik, és ez biztató elôjel a kulturális sokszínûség fennmaradásához. – Sz. S. – (Forrás: http://www.rfert.org 2002. aug.)

Kecsketejtermelés és feldolgozás Franciaországban A Congrilait 2002 (Nemzetközi Tej Kongresszus) keretein belül a francia szervezôk lehetôséget adtak a kongresszus részvevôi számára arra, hogy technikai kirándulások során bepillantást nyerjenek a francia tejágazat egyes területeire. Ezen kirándulások egyikének a témája a francia kecsketej elôállítás és feldolgozás volt.

A világ kecskesajt piacáról röviden A világ kecske létszáma 1999-ben több mint 700 millió volt, ami az elmúlt években évi 4%kal növekedett. A világ kecskeállományának 60%-át Ázsiában tenyésztik, ahol a kecsketartás elsôdleges célja nem a tej, hanem a hústermelés. Európában a tejtermelés meghaladja az 1.500 millió litert, amely három országból származik. Franciaországból, amely a világ legnagyobb termelôje, 460 millió literrel, valamint Görögországból és Spanyolországból. Franciaországban több mint 120 fajta kecskesajtot érlelnek, minden elképzelhetô formában – kerek, piramis, korong, hasáb, rudacska, tégla – az ízesítés és csomagolás különféle változataival. A Sainte-Maure de Tourain eredetvédett sajtot például száraz rozslevélbe csomagolják.

céllal, hogy a tagok által megtermelt tejet feldolgozzák és értékesítsék. Létrehozták az „Agri-Confiance – Mezôgazdaság-Bizalom” elnevezésû címkézési rendszert. Mezôgazdaság-Bizalom címkézési rendszer: egy, a termelôk és a feldolgozó közötti, kötelezô érvényû megállapodáson nyugszik. A termelôk vállalják, hogy megteremtik a élelmiszer-higiéniai elôírások maximális betartásához szükséges feltételeket. A megtermelt tej számára a fejés pillanatától a feldolgozó üzembe való beérkezésig a megfelelô feltételeket biztosítják. A szövetkezet feladata, hogy a folyamatos technikai konzultációt biztosít a termelôk számára, megteremti a megfelelô szolgáltatási hátteret, képzéseket szervez, állatorvosi szolgálatot mûködtet.

Az Eurial Poitouraine három nyugat francia szövetkezet egyesülésébôl jött létre, azzal a

A termelôk átlagos állatállománya 150–200 kecske, de van 600 kecskés termelô is. A gazdaságok mezôgazdasági területeinek nagysága 150–200 hektár. A fejést követôen a tejet azonnal +4 °C-ra lehûtik, és a begyûjtésig ezen a hôfokon tárolják. A begyûjtés gyakorisága heti kétszeri. Gyakorlatilag háromnaponta történik. A tartálykocsi vezetôjének a feladata, hogy a begyûjtés alkalmával minden esetben a helyszínen rögzítse hordozható számítógépen a begyûjtött tejjel kapcsolatos adatokat. A ter-

10


Eurial Poitouraine Szövetkezet

EU


melôknél havonta három alkalommal ellenôrzik a tej minôségét, és ennek alapján határozzák meg a tej árát. A szövetkezet a Soignon és Couturier kecskesajtjairól ismert. A Soignon Franciaország legismertebb, legnagyobb piaci részesedéssel rendelkezô kecskesajtja. 1994. és 2001. évek között a piaci részesedés a 8,5%-ról 23%ra emelkedett. A növekedés a feldolgozó üzem kapacitásnövelésének illetve a sajt keresettségének köszönhetô.

A St-Martin de St-Maixent üzem adatai Az üzem területe: 25 000 m2 Munkaerô: 180 fô Feldolgozó kapacitás: 70 millió liter kecsketej feldolgozása sajttá, évente. A napi csúcskapacitás 400 000 liter tej. Tôkeráfordítás 1994–2001 között: 15 millió euró Az elôre csomagolt sajtok mellett szeletelt, gyorsfagyasztott sajtot is érlelnek, amelyet a feldolgozóipar számára, mint alapanyagot értékesítenek. A kecsketej termelés az év folyamán igen szélsôséges ciklikusságot mutat. A tavaszi hónapokban napi átlagos tejfeldolgozás 400 000 liter tej (max. 600 000 liter tej). Ekkor az üzem három mûszakban üzemel (24 órás üzemmód, vasárnap csak két mûszak). Az elôállított félkész termék egy részét ebben az idôszakban lefagyasztják, és majd a téli hónapokban fejezôdik be a feldolgozás. 100.000 liter alatt van naponta a tej mennyisége a téli hónapokban. Az üzem ebben az idôszakban csak két mûszakban üzemel.

Eredetvédett termékek Sainte Maure de Touraine Balzac, a neves francia író szerint, ennek a terméknek az eredete a 8. és 9. századra nyúlik vissza, amikor az arab hódítók elkezdték a kecsketenyésztést a Touraine-i térségben. Ez a termék 1990 óta tartozik az eredetvédett termékek közé. A sajtot kizárólag nem-pasztörizált tejbôl állítják elô. Formája egy kis bothoz hasonlítható. A sajtnak kellemes kecske és dió íze van. Pouligny Saint Pierre A Nyugat-Berry térségben lévô Brenne völgy mikroklímája lehetôvé teszi a rövid szôrû, barna kecskék tenyésztését, amelyek tejébôl ezt a sajtkülönlegességet elôállítják. 1972 óta


eredetvédett ez a sajt. A völgy növényzete a tej ízének egyedülálló karaktert ad. A tejet nem pasztörizálják. Az érlelés négyzet alapú piramisformákban történik. A sajt beceneve: Eiffel torony sajt. Chabichou du Poitou Rabelais „Franciaország legjobb sajtjá”-nak nevezte. Neve az arab „chebli” (kecske) szóból származik. A sajt 1990-ben kapta meg az eredetvédett státuszt. Alakja jellegzetes rönkforma.

Gruget kecskefarm, Niort, Poitou-Charentes körzet, Dél-Nyugat-Franciaország A Gruget Kecskefarm Niort központjától egy kilométerre található. A gazdaságnak két fô tevékenysége van: kecsketartás – bevétel 70%-a, és a takarmánynövények termesztése. A családi gazdaság 1922. óta mûködik. Jelenleg három fivér irányítja. A gazdaságban 3 teljes munkaidôs és egy részmunkaidôs alkalmazott van. Mezôgazdasági terület nagysága 112 hektár. – 39 hektár szálastakarmány (lucerna, stb.) – 76,6 hektár takarmány (búza, kukorica, repce, napraforgó) – 2,4 hektár parlag 360 alpesi típusú kecske alkotja az állatállományt, az évi tejhozam 360.000 liter. (A francia átlagos állatlétszám 80, Poitou-Charentes körzetben 120 kecske). A tejet kétnaponta gyûjti be a Sévre et Belle Szövetkezet tulajdonában lévô tejüzem. A tej felvásárlási ára 0,54 euró/liter. Ebben a körzetben a termelôk többsége ennek az üzemnek értékesíti a megtermelt tejet. (Franciaországban a termelôk 44%-a tejüzemek számára értékesíti a tejet, amely tejmennyiség a francia össztermelés 60%-át teszi ki. Az országban minden második termelô saját maga dolgozza fel a tejet, és kecskesajtot állít elô.) A kecskék tejhozama 981 liter évente. A fehérjetartalom 31,1 g/kg (A francia átlag 753 liter/állat/év, 30,7 g/kg fehérjetartalommal.) A laktációs idôszakra vonatkozó adatok: – 4,9 kg/nap a felnôtt egyedek tejhozama, – 3,4 kg/nap az elsô laktációs ciklus tejhozama, – átlagos életkor: 4,8 év, – a megtermékenyítés mesterségesen történik, – a gazdaság éves tejhozama 360.000 liter.

11

EU


Az állatok átlagos súlya 70 kg. A gazdaságban megtermelt takarmányon kívül az állatok takarmány-kiegészítô koncentrátumokat kapnak. Az etetést gépesítették, így az naponta csak 2,4 órát vesz igénybe. 1998-ban helyezték üzembe a rotációs 30 állóhelyes fejôberendezést (külsô állású). A fejés kézimunka igényét nagymértékben csökkentették – 2,1 óra naponta a fejés idôtartama – és lehetôség van az állatok tejhozamának egyedi mérésére. A kifejt tej zárt vezetéken keresztül egy hûtôtartályba kerül, amelyben 4 °Cra lehûtik és tárolják a begyûjtésig. Az üzem francia viszonylatban korszerûnek, optimális méretûnek tekinthetô. Az alkalmazottak évi jövedelme 19 500 euró.

Az üzem gyenge pontja, hogy lakott területen helyezkedik el, ezért nincs lehetôség a további bôvítésre. Erôsségek közé sorolható: – magas szintû termelés, megfelelô technikai felszereltséggel – a farm folyamatos fejlesztése, – képzett munkaerô, – az üzem a Sévre et Beelle szövetkezet minôségi követelményeinek megfelelôen mûködik. Szegedyné Fricz Ágnes FVM, Élelmiszeripari Fôosztály (Forrás: Az üzemeknél tett látogatás alapján)

Summary The 26th Word Dairy Congress – Congrilait organised by International Dairy Federation – offered dairy professionals from all over the world, an opportunity to discuss in details the direction to be taken by the dairy industry of the future. Seven conferences, six symposia, 258 speakers from 39 countries, more than 2500 delegates from all over the word, 10 technical excursion gave the dimension’s of “Congrilait 2002”. More than 1000 of French cheese products were gathered in the same place within the “France, a Land of a 1000 Cheeses” exhibition. Technical tour on French goat cheese production: The world’s goat production rose to over 700 million in 1999 and was increasing at a rate of 4% per year in prior years. With an estimated 60% of goat production, Asian goats are not raised for milking but rather for meat production. In Europe, industrial production of goats’ milk now exceeds 1500 million litres and is divided between three countries: France (the world leader with 460 litres), Greece and Spain. Eurial Poitouraine is the maker of top goat’s milk cheese brand Soignon in France. Its producers are federated around a shared commitment to quality, grassroots development, and to hygiene standards and production methods of the “Agri-Confiance” label scheme. The Dairy Farm Gruget is a family-owned farm located in Niort. It has 360 alpine goats producing 360000 litres of milk a year.

Halászati politika és környezetvédelem az Európai Unióban Az Európai Unió Közös Halászati Politikáját 1983-ban fogalmazták meg. Legfontosabb feladata az volt, hogy megvédje az egyes halfajokat a túlhalászattól, és teremtsen ésszerû egyensúlyt aközött, hogy a fogyasztók is elfogadható áron jussanak a halászati termékékhez, és a halászok számára is megfelelô jövedelem képzôdjék. Szabályozza a halászati helyekhez való hozzáférést, foglalkozik a halállományok védelmével, a halászati termékek marketingjével, és feladatul szabja a tagországok halászati tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérését. Rendelkezik a nemzetközi halászati megállapodásokról és a kutatások támogatásáról. Ma már szélesebb körû környezetvédelmi szempontok is helyet kapnak az Unió halászattal

kapcsolatos döntéseiben. Ez nem is lehet másképp, hiszen a haltermelés eredményessége és a környezet állapota igen szorosan összefügg. Különösen igaz ez az édesvízi haltermelésnél, ahol a vízminôség, az üledékek szerepe, vegyi anyagok alkalmazása minôségileg határozza meg a halászati, halgazdálkodási tevékenység értékét. Ezért a víznek, mint alaperôforrásnak védelme, a vízminôségi szabványok egész Európára kiterjedô érvényesítése nem csupán a távoli jövôben realizálódó természetvédelmi cél, hanem egyben közvetlen gazdasági érdek is.

12


– Sz. S. – (Forrás: http://www.haki.hu)

EU


Miért gyengélkedik az édesvízi haltermelés Európában? A FAO halászat-statisztikai adatai szerint a kilencvenes években, 1988 és '98 között, az édesvízi haltermelés 600 000 tonnáról 430 000 tonnára esett vissza Európában, miközben a tengeri 150 000-ról 660 000 tonnára emelkedett. Ezek az összesített adatok azonban lényeges tendenciabeli különbséget fednek el Nyugat- és Kelet-Európa között. Nyugat-Európában ugyanis növekedett az édesvízi haltermelés ebben az idôszakban, 195.500 tonnáról 250.000 tonnára, míg Kelet-Európában 411.500 tonnáról 180.000 tonnára esett vissza. A csökkenés keleten nyilván az átalakuló gazdasági helyzetnek köszönhetô, bár mértéke minden várakozást fölülmúlt. Lényeges különbségek mutatkoznak a halfajok tekintetében is. Keleten elsôsorban a ponty dominál, a termelés 86%-át uralja, míg a lazacfélék csak 9,4%-ban jelennek meg a piacon. Egyedül a pisztrángtermelés növekedett ebben az idôszakban. Ugyanakkor Nyugat-Európában fordított a helyzet, ott a lazacfélék teszik ki a termelés 85%-át, és a ponty csupán 9%-kal részesedik. Még kisebb, de azért mérhetô tételben angolna és harcsa jelentkezik a piacon. Annak ellenére, hogy az édesvízi haltermelésnek egész Európában elég komoly korlátai vannak, az egyre szélesedô szakadék a kereslet és kínálat között, új perspektívákat nyithat ebben az ágazatban. Érdemes tehát utánanézni azoknak a tényezôknek, amelyek az édesvízi haltermelés gyengélkedését okozzák Magát a halnevelési lehetôségeket egy adott helyen két alaptényezô határozza meg: a klíma és a víz. A víz mennyisége és minôsége már eleve megszabja, hogy ponty- vagy lazacfélék tenyészt-

hetôk ott. A víz mennyisége pedig a maximális termelési kapacitást határolja be. Nyugat-Európában a környezetvédelmi törvények többnyire erôsen korlátozzák a kihasználatlan vizekbe telepíthetô halmennyiséget, és ezzel elônyhöz juttatják a kis, családok által birtokolt és üzemeltetett egységeket (mikro-vállalkozásokat) a nagyobb halászati szövetkezetekkel szemben. Bizonyos szinten, elsôsorban a feldolgozás és értékesítés céljára ezek között a kisvállalkozások között is kialakultak együttmûködések. Vannak területek azonban, ahol összeolvadások és kivásárlások révén sikerült nagyobb, a fogyasztók igényeinek és a modern termelési feltételeknek jobban megfelelô vállalatokat létrehozni. Kelet-Európában a piacgazdaságra való átállás jó néhány állami nagyvállalatot megszüntetett ebben a szektorban is, és így ott szintén elônyhöz jutottak a kisvállalkozások. Az édesvízi halak értékesítésére négy fô piaci lehetôség kínálkozik: élelmiszerként való értékesítés, haltelepítéshez való felhasználás, díszhal-tenyésztés és a sporthorgásztatás. Ezekbôl természetesen az élelmiszerpiac a legfontosabb, export szintjén is. A pisztráng iránt növekvôben van a kereslet, mivel a modern egészségvédelmi szempontoknak jól megfelel. A pontynak pedig hagyományosan Németország a legnagyobb felvevô piaca. Bizonyos mértékû érdeklôdés van az organikusan tenyésztett édesvízi halak iránt is, bár a szigorú szabványok betartása, illetve az organikus termékként való elismertetés egyáltalán nem könnyû. – Sz. S. – (Forrás: Status of European Freshwater Aquaculture, http://europa.eu.int/comm/fisheries/)

Summary Freshwater aquaculture production in East-Europe has strongly dropped in the last decade. The reasons can be found in the transition to a market-led economy which brought hard times for the large state-owned aquaculture enterprises. The production consists mainly of carps. (86 percent). In West-Europe the tendency was reversed, freshwater aquaculture production has increased in this period. Here the salmonids dominate over carps, in similar rate. In the west small, family owned and operated units (micro-enterprises) are in majority. In the east it is also probable that small, family operated fish farms will spread.


13

EU


Biobor dilemmák Egy svájci szakértô véleménye szerint a nem megfelelô EU Szabályozás és a kellôen át nem gondolt címkézési szabályok hátráltatják a bioborok elôretörését. Helga Willer, a svájci székhelyû Ökológiai Mezôgazdasági Kutató Intézet munkatársa fejtette ki véleményét a 7. Nemzetközi Ökológiai Szôlészeti és Borászati Kongresszuson, Kanadában. Véleményét így szummázta: 1. Míg 2005-re az Európai Unióban 10%-ra nô az ökológiailag mûvelt mezôgazdasági terület, azonban a szôlôskerteknek mindössze 1,5%-a lesz ökológiai mûvelésû. 2. Az ökológiai szôlôtermesztôk alacsonyabb támogatáshoz jutnak, mint a mezôgazdaság más ágazataiban dolgozó ökotermelôk, és farmerek. Ez utóbbiak lényegesen több támogatást élveznek és Németországon kívül az ökológiai kutatások is sokkal kevesebb támogatást kapnak. 3. Komoly gondot vetnek föl az új, gombabetegségekre rezisztens szôlôfajták is. Ezekre azért van szükség, mert az új uniós szabályok ki akarják zárni a rezet, amelyet gombabetegségek ellen évszázadok óta eredményesen használnak. Vajon ezeket az új, gombabetegségekre rezisz-

tens szôlôfajtákat elfogadják-e a fogyasztók? – teszi föl a kérdést Helga Willer. Még mindig él az az erôsen vitatható fogyasztói vélemény, hogy a bioborok minôsége nem éri el a hagyományos borokét. Ennek mond ellent, hogy egyre több biobor nyer díjat neves nemzetközi borversenyeken. Mindemellett szükség van a bioborok sokkal jobb marketingjére. 4. Mivel a bioborok címkézésének nincsenek egységes szabályai az Európai Unióban, minden ország más és más gyakorlatot követ. Sôt, a nem biobortermelôk is gyakran helyezik boraikra a „biobor” címkét. 5. A bioborkészítôk számára mégis a legnagyobb kihívás a GMO szôlôfajták megjelenése lesz. Ezek rezistensek számos gombabetegségre, ugyanakkor a biotermesztés eddig kizárta a genetikai úton manipulált fajtákat. Az Ökológiai Szôlô és Bortermelôk Szövetségének (Németország) elnöke és egyik alapítója, Uwe Hoffmann szerint az alacsonyabb költségek és a GMO fajtákhoz való könnyû hozzájutás vonzóvá fogják tenni ezeket az új fajtákat a termelôk körében. T. E. (World Organic News 2002/53, szept. 12.)

Kénnel vagy kén nélkül? A kén borászati felhasználásának tilalma 2002. október 21-vel lépett életbe – egyebek mellett – az Amerikai Egyesült Államokban. Kérdés, vajon Európa követi-e az amerikai gyakorlatot? Ez hangzott el többek között a Kanadában nemrégiben megtartott 7. Nemzetközi Ökológiai Szôlészeti és Borászati Kongresszuson. A tilalom bevezetése eleve tiltakozást váltott ki szakmai körökben, elsôsorban a termelôk között. Brian Fitzpatrick, a Fitzpatrick Szôlô és Borgazdaság képviselôje megjegyezte, hogy az USA-ban a lakosságnak kevesebb, mint 1%-a allergiás a kénre. A ként a borászatban, mint stabilizáló és konzerváló szert több mint 300 éve használják, de az organikus úton feldolgozott, úgynevezett „bioboroknál” mindig is vita tárgyát képezte a kén használata. Borászok véleménye, hogy igazán jó borokat nem lehet kén nélkül készíteni.

Az EU döntéshozói valószínûleg elfogadják majd az amerikai szabályokat, fôleg ha veszélyeztetve látják az USA-ba irányuló borexportot. A tárolás kulcskérdés. A kénmentes bor problémája mind a palackozott, mind pedig a hordós borokat érinti. Egyébként minden biobor-készítô tudatosan törekszik arra, hogy az általa készített bor kéntartalma a lehetô legalacsonyabb legyen. Törekszenek erre már azért is, hogy ne legyenek egyik évrôl a másikra áthúzódó készleteik. Nem kevesebbrôl van itt szó, mint arról, hogy a bor kéntartalma letörli a címkérôl a „biobor” elnevezést. Ez pedig nagyon érzékenyen érinti a bioborok termelôit, valamint a kereskedôket is. T. E. (World Organic News 2002/53, szept. 12.)

Nemzetközi biobor logo? Szükség van olyan nemzetközi logora, ami felismerhetôvé teszi a biobort, szögezte le egy kanadai borfelvásárló. Jó lenne, ha a Brit Kolumbiából származó Tramini, a franciaországi Languedoc-ból származó Chardonnay címkéjén ugyanaz a logo szerepelne, ami azonnal felismerhetôvé tenné azt, hogy a pa-

lackban biobor van. Elengedhetetlen feltétel, hogy a bornak kitûnô minôségûnek kell lennie, hogy elfeledtesse a negatív imázst, mely szerint a biobor olyan, mint a tofu, vagy a teljes ôrlésû búza…

14


T. E. (World Organic News 2002/53, szept. 12.)

VIDÉKFEJLESZTÉS

A BÔVÍTETT

EURÓPÁBAN

Miképpen mûködjön a kibôvített Európai Unió? Az Európai Mezôgazdasági Platform (European AgriCultural Convention), mintegy összegezve a bôvítéssel kapcsolatban tett javaslatait (amelyekrôl az elôzô lapszámainkban már beszámoltunk), az Unió intézményrendszerének, azok mûködési elveinek és gyakorlatának változtatását szorgalmazza. Javaslata szerint az intézményrendszer alapos átalakítására lenne szükség, ami magával hozná az igazgatóságok ésszerûbb horizontális integrációját is. Nagyon egyszerûen fogalmazva, az Uniónak a jövôben kevesebbet kellene tennie, de azt jobban. Az intézmények mûködését minôségileg kell javítani, hatékonyabbá kell tenni a lefektetett elvek gyakorlattá válását. Az Uniónak, mûködését tekintve, az egész külsô világ felé egy egységesebb, koherensebb képet kellene mutatnia. Fontos volna, hogy az Európai Unió példaként szolgáljon arra, hogyan lehet megfelelôen integrálni a saját adminisztrációján belül a különbözô szektorok politikai irányvonalait. A Közös Agrárpolitikát például horizontálisan is összhangba kellene hozni mindazon szektorok irányelveivel, melyek a mezôgazdasággal kapcsolatban állnak (regionális politika, környezetvédelmi és energiapolitika, fogyasztóvédelem, szállítmányozás, munkaerô- és fejlesztéspolitika). Minden szinten javítani szükséges a Közös Agrárpolitika menedzselését. Mostanra a Közös Piac szervezetileg a piaci kontrol-mechanizmusok és szabályozások igencsak összetett rendszerévé nôtte ki magát, például az élelmiszertermelés és -feldolgozás higiéniai és egyéb elôírásait tekintve. Alaposan át kell vizsgálni a

jelenleg érvényben lévô agrártörvényeket, hogy megszüntethetôk legyenek a többszörösen átfedô, vagy épp az elavult, nem használt rendelkezések. A majdan 27 vagy még több tagállamból álló kibôvült Európai Uniónak jól átlátható döntéshozó és végrehajtó struktúrával kell rendelkeznie. Világosan kell majd látni, hogy a feladatok mely részét lehet és kell összeurópai szinten, és melyeket az egyes országok, régiók, vagy épp helyi szinten megoldani. A kormányzás decentralizálásának érdekében az összeurópai intézményeket és képviseleteket az Unió különbözô területein célszerû elhelyezni, beleértve az újonnan csatlakozó országokat is, mihelyst azok formális csatlakozása megtörtént. Az Európai Unió intézményeiben a legszélesebb körû közös döntéseket kell hozni. A közös célok kialakításában és végrehajtásában egyaránt része kell legyen a teljes, "kibôvített" Európa minden szegletének. A partneri viszonyok kialakítása, amelyben nem csak egymástól, de együtt, egymással is tudunk tanulni, szintén igényli az intézmények kezdeményezés szintjén történô segítségét és minden értelemben vett támogatását. Ezek a helyi partnerségek, amelyekben a nem kormányzati tényezôk is ugyanolyan fontos szerepet játszanak, késôbb regionális, sôt régiók közötti partneri kapcsolatokká fejlôdhetnek. A kapcsolatoknak ez a hálózata alkotja majd az igazi közös Európát. – Sz. S. – (Forrás: A Rural Future for the Larger Europe, European AgriCultural Convention 2002.)

Summary The European AgriCultural Convention, parallel with the enlargement of the EU, suggests a deep restructuring of European institutions. The EU should facilitate an effective integration of sectoral policies in its own administration, and present a more coherent image for the outside world. The CAP (Common Agricultural Policy) also needs a horizontal integration with other European policies which affect the agricultural sector (regional, environment, energy, consumer health, employment etc). The enlarged European Union needs clear and transparent decision-making structures and management processes. In the pursuit of decentralised governance, the European institutions should be located in different areas of the Union, and new member states also should host some of them as soon as possible after their formal accession the EU.


15

FELKÉSZÜLÉSÜNK

A SAPARD Monitoring Bizottság második ülése A SAPARD Monitoring Bizottság (SMB) mûködésének jogi háttere és feladata A SAPARD Többéves Pénzügyi Megállapodásban rögzítettek szerint Magyarországnak fel kell állítania egy monitoring bizottságot a SAPARD Program folyamatos nyomon-követése céljából. Fontos az, hogy a létrehozott monitoring bizottságban a SAPARD Program végrehajtásában illetékes helyi, állami hatóságok mellett gazdasági és szociális partnerek is képviseltessék magukat. A SAPARD Program irányító hatósági feladatait a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Integrációs Fôcsoportfônöksége látja el. Ennek az „Irányító Hatóságnak” – több feladata mellett – gondoskodnia kell a SAPARD Program végrehajtásának folyamatos és hatékony nyomon követésérôl és jelenteni kell az SMB számára, hogy a SAPARD Program egyes intézkedéseinek, illetve al-intézkedéseinek megvalósítása hogyan történik. Az SMB megvizsgálja a Program eredményeit, elsôsorban a kitûzött célok végrehajtását, a forrásfelhasználást és az Irányító Hatóság biztosítja azt, hogy az ehhez szükséges információkat eljuttatja az SMB tagjai számára. Azért fontos az SMB tevékenysége a SAPARD Program végrehajtása szempontjából, mert megvizsgálja, és ha egyetért velük, akkor jóváhagyja a Program módosítására vonatkozó javaslatokat.

A SAPARD Monitoring Bizottság második ülése Az SMB elsô ülése tavaly májusban volt, melyen – számos napirendi pont megtárgyalása mellett – a tagszervezetek delegáltjai elfogadták az SMB ügyrendjét. Idén október elején került sor az SMB második ülésére, melyen számos napirendi pontot

1 2 3

kellett megvitatni, tekintettel arra, hogy sok körülmény megváltozott a SAPARD Program végrehajtását illetôen az elsô ülés, illetve a SAPARD Terv jóváhagyása óta. A Tervben több olyan rész volt, melyet aktualizálni, módosítani kellett. Az Európai Unió Bizottsága azt az álláspontot képviselte, hogy csak olyan javításokkal, szerkezeti változtatásokkal, jogszabályok módosításával élhetünk – a Program tényleges végrehajtása elôtt –, amelyek a Program indulásához feltétlenül szükségesek. Ez azt jelentette, hogy más, nagyobb mértékû, úgynevezett koncepcionális változtatásokat nem kezdeményezhettünk – mint például a támogatási arány változtatása, emelése. Az SMB második ülésének eredményei a következôk voltak: • Az SMB határozatával elfogadta az elôzô ülésrôl készített jegyzôkönyvet, valamint az ügyrendjére vonatkozó további módosítási javaslatokat. • Módosítási javaslatokat megvitatta és elfogadta a SAPARD Terv 4. (az induló három intézkedés vonatkozásában1), 5. és a 6. fejezetében2. • A 4.4. fejezetben eredetileg szereplô Technikai segítségnyújtás címû intézkedést az Irányító Hatóságnak teljesen át kellett dolgoznia az Európai Unió által 2002 tavaszán megadott irányelv szerint. Ennek az intézkedésnek az Irányító Hatóság a kedvezményezettje, és a SAPARD Programhoz kapcsolódó tájékoztatás (a Program népszerûsítése), értékelés (pl. a Program idôközi értékelése) és monitoring tevékenység finanszírozható belôle. Közvetlenül ehhez az intézkedéshez kapcsolódóan az Irányító Hatóság készített egy terv-dokumentumot3, mely pontosan tartalmazza, hogy ennek az intézkedésnek a forrásait milyen célokra, milyen formában kívánja felhasználni. Ezen stratégiai doku-

Mezôgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása, Mezôgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése, A vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása Az 5. fejezet foglalja össze a SAPARD Programra vonatkozó jogszabályokat, a 6. pedig a jogosultsági feltételeket. A Technikai segítségnyújtás intézkedés (4.9.) átfogó stratégiája, 2002 október

16


FELKÉSZÜLÉSÜNK mentum egyik része az úgynevezett Kommunikációs stratégia, amely meghatározza a SAPARD Program népszerûsítésének fôbb lépéseit, eszközeit. Az SMB ezeket a dokumentumokat is elfogadta.

valamint a Bizottság jóváhagyta, hogy az elôzô ülésen elfogadott monitoring-indikátor táblázatok kerüljenek be a SAPARD Tervbe az induló intézkedések esetében.

• A szinte teljes mértékben átdolgozott 8. fejezetet is tárgyalta, majd elfogadta az SMB. Ez a fejezet mutatja be a SAPARD Program végrehajtásában részt vevô intézmények feladatait, és számos mára már nem aktuális megfogalmazást tartalmazott, így feltétlenül aktualizálni kellett.

Az SMB következô ülésére várhatóan a jövô év elején kerül sor. Tekintettel arra, hogy ekkor már feldolgozhatók és értékelhetôk a Program elsô pályázati felhívásának eredményei, biztosan több Terv-módosítás javaslat kerül napirendre. E mellett nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a SAPARD Tervben szereplô agrárkörnyezetvédelmi intézkedést – hasonlóan a Technikai segítségnyújtáséhoz – bizottsági kezdeményezésre módosítani kellett, és a módosított változatot csak akkor terjeszthetjük az Európai Unió Bizottság éle, ha az SMB azt már jóváhagyta.

• Elfogadásra kerültek a Terv pénzügyi táblázatai, melyeket az Irányító Hatóság – az Európai Unió Bizottsága által megadott – 2002. évi árak alapján számolt át. • A fentiek mellett az Európai Unió Bizottságának képviselôje ismertette a 10%-os szabályt és elmondta gyakorlati jelentôségét4. • Az SMB tagjai megbeszélték a Program idôközi értékelésére vonatkozó teendôket is,

Kónya Edit Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Strukturális Alapok Felkészítési Fôosztálya, SAPARD Osztály

Summary The Republic of Hungary shall set up a monitoring committee. The monitoring committee shall satisfy itself as to the effectiveness and quality of implementation of the SAPARD Programme in order to attain the specific objectives. The Managing Authority (Ministry of Agriculture and Rural Development, Integration Directorate) ensures effective monitoring of implementation of the Programme and reports to the SMC on progress of the measures and where appropriate, sub-measures. The monitoring activity is carried out by reference to physical, environmental and financial indicators. The SMC has had two meetings. The second one was held on 8th October 2002. The main discussing points were the followings: modifications of the SAPARD Plan (administrative type) in chapter 4.1., 4.2., 4.9., 5., 6. and 7., Communication strategy of Technical assistance measure, presentation of the 10% rule, the planned strategy of the mid-term evaluation of the SAPARD Programme, modification of several chapters in the Plan (for example, chapter 4.9. and 8.) and revision of financial tables.

4

A 10%-os szabály szerint az évekre bontott bizottsági hozzájárulások végösszegének megtartásával – melyek az Éves Pénzügyi Megállapodásokban rögzítettek – az egyes intézkedésekre csoportosított éves források a 7 évre kumulált összeg 10%-ával emelhetôk (az összes intézkedés esetén).


17

FELKÉSZÜLÉSÜNK

Helyzetértékelés a kertészetben Jövôre kiemelt támogatást kapnak a TÉSZ-ek Feladataink a kertészeti ágazat sikeres EUcsatlakozása érdekében címmel rendezett tanácskozást Szentesen az Árpád-Agrár Rt. a Magyar Kertészeti Tanács és az MTA Agrártudományok Osztály Kertészeti Bizottsága. A rendezvényen minden kertészeti ágazat helyzetét elemezték az elôadók, és sorra vették a tennivalókat. A kertésztársadalom minden képviselôje, a szaktárca illetékesei és a tudomány fô képviselôi gyûltek egy terembe, hogy a jövô esélyeit latolgassák. A kertészet a világon mindenütt népszerû és fejlôdô ágazat, mondta bevezetôjében dr. Papp János, az MTA Kertészeti Bizottságának elnöke. A fejlôdô és az iparilag fejlett országokban egyaránt gyorsan bôvül az ágazat. A kertészeti termékek hozzájárulnak az életminôség javításához, az egészséges táplálkozás és a lakókörnyezet, illetve a zöldterületek fejlesztése révén. Ezért is szerepelt az idei ISHS kongresszus mottójában, hogy a kertészet tudomány és mûvészet az emberiség szolgálatában. Hazánkban kertészeti termesztés mintegy félmillió hektáron folyik. Sajnos csak most, az uniós csatlakozás küszöbén értékelik súlyának megfelelôen a kertészetet, hiszen nagy szerepe lehet a vidékfejlesztésben, a tájtermesztésben. Hozzávetôleg 400–500 ezer család megélhetéséhez járul hozzá. Fontos lenne mihamarabb szabályozott piaci rendszert kialakítanunk, a hozzá tartozó mûszaki háttérrel és a termesztôk összefogásával. Szükség van a szaktanácsadás és a továbbképzés föllendítésére, a kertészeti kutatások részarányának növelésére is. Mindehhez nélkülözhetetlen az állami segítség.

kedés arra mutat rá, milyen fontos a jó szervezettség. Meglévô elônyeinket is csak összefogva, tudatos exportpolitikával aknázhatjuk ki. A kertészet jó esélyekkel indul az Európai Unióban, bár az utóbbi tíz évben elkanyarodott az európai és a világ fejlôdési pályájáról. Ezt gyorsan helyre kell hoznunk. A kertészet teljesítménye csökkent, azon belül is az étkezési és a feldolgozásra szánt, jó minôségû termékek aránya a kisebb. A zöldség-gyümölcs ágazat 2,5 millió tonna árut termel meg évente, 200 milliárd forint értékben. A kivitelbôl 500 millió dollár árbevétel származik. Az EU-ban fejleszthetô marad a kertészeti termesztés, a piac bôvíthetô, csak szavatolnunk kell, hogy a zöldség és a gyümölcs egészséges, továbbá versenyképes áron kell kínálnunk. Ahhoz pedig a termesztési módszerek fejlesztésére van szükség, és a kereskedelmi hálózatokkal tárgyalni kell tudni. A korszerû technológiát mûködtetni képes termelôi értékesítô szervezetekre van szükség. Az Unió komoly piaci lehetôségeket, többletforrást kínál, de csak a jól fölkészült üzemek tudnak élni a lehetôségekkel. Alkalmazkodnunk kell azon kívül a világ mezôgazdaságában zajló változásokhoz is. Elôtérbe került az élelmiszerbiztonság, a táj és a környezet védelme. Nekünk is mind több ellenôrzött, környezetbarát védjegyes terméket kell kínálnunk. Fontos, hogy együttmûködjünk a szomszéddal, a tudományos mûhelyekkel, a szakmai szervezetekkel, a TÉSZ-ekkel.

Átgondolt fejlesztés a zöldségtermesztésben

Az Európai Unió hozzánk képest rendkívül erôs és egységes, hangsúlyozta dr. Csikai Miklós, az Árpád-Agrár Rt. elnöke. Egységes elvek szerint mûködik a piac, és egyformán alkalmazzák a közösségi vívmányokat. Nálunk a mezôgazdaság, valamennyi ágazatát beleértve mindig túlpolitizált volt. Holott éppen a kertészet piaci alapon is mûködô terület, igaz, fejlesztése közmegegyezést igényel. Uniós csatlakozásunkat félelem és csodavárás övezi – érdekes módon mindkét véle-

A rendszerváltás után a zöldségtermesztés hamarabb lábra állt, mint a több éves kultúrák, mondta dr. Mártonffy Béla, a Magyar ZöldségGyümölcs Terméktanács (MZGYT) ügyvezetô igazgatója. Szabadföldrôl 1 millió tonna, hajtatásból félmillió tonna zöldség származik, aminek csaknem a harmadát külföldön értékesítjük. Nagy hiányosságok vannak az ágazatban a csomagolás, hûtés és tárolás terén, amin várhatóan a termelôi értékesítô szervezetek sokat javítanak majd. Lényeges ugyanis, hogy több legyen a megfelelô minôségû áru. Most ötezer hektáron folyik fóliás termesztés, ezt a területet megkétszerezhetnénk, amivel számottevôen javulna a termésbiztonság. Kiemelkedô a TÉSZ-ek szerepe a piaci igényekhez való alkal-

18


Félelem és csodavárás

FELKÉSZÜLÉSÜNK mazkodásban, a fajtaváltásban, a szaktanácsadásban is. Az utóbbi évtizedben 2,5 millió tonnával kevesebb zöldség-gyümölcs fogy hazánkban, mint a rendszerváltás elôtt. Ezt a mennyiséget kívánja visszaszerezni az ágazat az egyen zöldséget-gyümölcsöt naponta háromszor az egészségért marketing akciókkal. Ezen kívül jó marketingmunkát kell végeznünk az áruinkkal megcélozható úgynevezett réspiacokon, mert ott meghatározó az idôzítés és a kiváló minôség. A zöldség-gyümölcsértékesítésben nô az áruházláncok szerepe, követelményeiket csak megfelelô méretû értékesítô szervezetek tudják kielégíteni. A terméktanács csatlakozási stratégiájában fajonkénti bontásban szerepel a zöldségfélék várható piaci helyzete. Már most sikeres a fehér paprika, a csemegekukorica. Görögdinnye esetében középkorai és késôi fajtákkal rúghatunk labdába, a hagymafélék és a zöldborsó öntözését kell megoldanunk. Bôvülhet az apró uborka piaca, gyökérzöldségekbôl viszont önellátásra kell törekednünk. Paradicsomból 250 ezer tonna a megcélzott termésmennyiség. A fûszerpaprika esetében teljes technológiai fejlesztésre van szükség.

Javítsuk a gyümölcstermesztés hatékonyságát Sikertelen marad, aki azt és akkor kínálja, mint mindenki más, figyelmeztetett dr. Lux Róbert, a MZGYT fôtitkára. A gyümölcstermesztés idényszerûségét ki kell tudnunk használni. Málna, meggy, vagy köszméte esetében a korai termés az elônyünk, kajszinál pedig a francia, spanyol, görög idényt követô érés, vagyis a kései fajtáink értéke megnô. Mindamellett bôven maradt hazai eladási lehetôség a gyümölcstermesztôknek, ugyanis fejenként körülbelül 20 kilogrammal csökkent a fogyasztás. A zöldség-gyümölcs ágazatban 50 ezer árutermelô gazdaságot tartunk számon, és további 90–100 ezer részmunkaidôs termesztôt. Az a fontos, hogy a piaci szerepelôk legyenek életképesek, jól fölkészültek és megfelelô mûszaki háttérrel rendelkezôk. Az uniós versenyben lényegesen intenzívebb gazdálkodással állhatunk helyt, amihez elengedhetetlen a gyümölcsösök öntözése és jó karban tartása. A gyümölcsök esetében is fontos megnyerni a vevôk bizalmát. Ausztriában például jövôre minden terméket tanúsítani akarnak, a módszerek elterjesztésében több mint 100 úgynevezett pilótaüzem vesz részt.


A piacépítésben kell következetesen elôrelépnünk, amiben az FVM Agrármarketing Centrumnak kellene közremûködni. Tudatosítanunk kellene például a fogyasztókban, hogy a legjobb német konzervek magyar meggybôl készülnek, továbbá itthon és külföldön friss, tálcás gyümölcsként kellene kínálnunk a meggyet. Állami támogatásra nem az életbenmaradáshoz van szüksége az ágazatnak, hanem a lerobbant állapot helyreállításához. Az EU-ban 1,6 milliárd euró pályázható meg a zöldség-gyümölcs ágazatban. Csak termelôi értékesítô szervezetek juthatnak közösségi forrásokhoz. A magyar termesztôk számára az azonnali teljes jogú tagság a kívánatos, ugyanis a jelenlegi belépési árrendszert az unió az utolsó pillanatig fönn kívánja tartani.

Elkészült a szôlô-bor stratégiai terv Bortermelésünk 4 millió hektoliter körül állandósult az utóbbi évtizedben, hangzott el dr. Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) fôtitkára elôadásában. A szôlôterület 93 ezer hektár, a hegyközségekben 145–146 ezer szôlôsgazdát, borászt tartanak nyilván. A birtokszerkezet ebben az ágazatban is szétaprózott, az átlagos üzemméret 0,5 hektár körüli. Összesen 60 milliárd forint termelési értékével a szôlô-bor ágazat a teljes mezôgazdasági termelés 3–4%-át adja. Bortermésünk negyedét külföldön értékesítjük. Gondot okoz az alacsony exportár: 0,7–0,9 dollár literenként. Kivitelünkben mind több a hordós bor, a valaha tetemes pezsgôexport visszaesett. Egyelôre így is számunkra kedvezô az egyenleg, 60–64 millió dollár. Az ágazat, szabályozásában az EU-hoz hasonló módszereket alkalmaz, mint a bor lepárlás és a tárolás támogatása. A HNT 2022-ig terjedô fejlesztési tervet készített, amelyben fölsorolja a szakma és a kormányzat feladatait. A tervezetet a napokban juttatták el a szaktárca vezetôjéhez.

Itthon és külföldön bôvül a dísznövénypiac Derûlátók a dísznövénytermesztôk, derült ki Szûcs Dezsô, a Dísznövény Szövetség és Terméktanács elnöke szavaiból. A jóléti társadalmakban ugyanis sok termékük fogy, például vágott virágból négyszer-ötször annyit vásárolnak az emberek, mint nálunk. Magyarország a kelet-európai mezônyben vezet a dísznövényhasználat terén, szomszédainknál a miénknél is nagyobb piacbôvülésre lehet számítani.

19

FELKÉSZÜLÉSÜNK Ma az ágazat 10 ezer családnak ad megélhetést, a kertészet legintenzívebb területe. Tavalyelôtt 49,5 milliárd forint árbevételt ért el a dísznövény ágazat, a kivitel értéke 3,7 milliárd forint volt. Ennek a kétszerese az import, ami azt jelzi, hogy még a belföldi piac ellátásában is komoly lehetôségek rejlenek. Nagy kihívás a világpiacon a például Izraelben és Kolumbiában adott állami támogatás a dísznövénytermesztésben. Alkalmaznunk kell az uniós szabványokat, környezetvédelmi elôírásokat, a növényútlevelet. Mindez a fajtahasználati díjjal és a technikai korszerûsítéssel együtt növeli a termesztôk költségeit. Magyarország központi szerepet játszhat a körzet dísznövényforgalmában, mert nálunk fölépült a termelôi tulajdonú kereskedelmi hálózat. Fejleszthetô terület a díszfaiskola, a szárazvirág- és a virágmag-termesztés, továbbá biztosan megmaradnak a nehezen szállítható növények hazai termesztôi. Hátrányban tôkeszegénységük, technikai elmaradottságuk miatt vannak a magyar dísznövényesek. A kutatás helyzete pedig kimondottan sanyarú, ennek ellenére 350 magyar fajtát ismernek a világon. Közülük 114 egynyári virág és 105 rózsafajta.

Hazánk az Európai Unió legnagyobb gyógynövénytermesztôje Vitathatatlanul hungarikum a gyógynövény, évszázados hagyományokkal, mondta dr. Kator Zoltán, a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács fôtitkára. Összesen 40 ezer hektáron termesztünk gyógynövényt, mákot, mustárt, édesköményt, köményt, ánizst, koriandert, hogy csak néhányat említsünk a legfontosabbakból. A csaknem százféle gyûjtött termény közt szerepel a hársfavirág, a vadgesztenye, a bodza, a csipkebogyó, a csalán. Az ipari felhasználás 30–40%-a, a drog fele gyûjtésbôl származik. Sajnos fogynak a szabadon bejárható területek és változott a természetvédelmi területeken való gyógynövény-gyûjtés feltétele. Ez a tevékenység egymillió családon segít, és éppen a legszegényebbeken. Hazánk Európa legnagyobb exportôre, a minôséget alapvetôen a termény szennyezettsége határozza meg. Az EU-ban összesen 70 ezer hektáron termesztenek gyógynövényt. Várhatóan 30–40%-kal bôvül a közeljövôben a termesztés. Semmilyen kötöttség nem vonatkozik a gyógynövényre az EU-ban, még a fajtahasználatban sem. A hazai szabályozás viszont roppant ellentmondásos, a piac ingadozó. Sújtja az ágazatot

20

az adózási rendszer, mert abból a feltételezésbôl indul ki, hogy extraprofit származik belôle. A drogot csak tételes vizsgálattal lehet forgalomba hozni, amit viszont egy olyan cég végez, amely egyszerre hatóság, kutatóhely és piaci szereplô. A 130 forgalmazott gyógynövénybôl 125 az egyéb vámtarifába tartozik.

Egységes képviseletet kell kialakítani A magyar kertészeti ágazat egységes szakmai, összehangoló szervezete a Magyar Kertészeti Tanács (MKT), amelynek ügyvezetô elnöke, dr. Bittsánszky János a testület megerôsítésének lehetôségérôl beszélt. Ma több mint tíz szakmai testület tevékenykedik a kertészetben, az EU viszont egységes képviseletet vár el. Az MKT ezért a zöldség-gyümölcs ágazatban az uniós kívánalmaknak megfelelô szakmaközi szervezetet hoz létre, amelyhez a dísznövénytermesztôk is csatlakoznak. A szervezet eddig költségvetés és alkalmazottak nélkül dolgozott, most azonban meg kell erôsíteni a szervezetet. Véleményük szerint a tészek méretbeli növekedését is támogatni kellene, nem szenvedhet káros megkülönböztetést a SAPARD-támogatásokban a nagyüzem, nagy beruházás. Ugyanígy egyforma esélyt kell adni a dísznövény- és a gyógynövénytermesztôknek is a mezôgazdasági támogatási rendszerben.

Állami feladatok Az agráriumon belül kitörési pont lehet a kertészet, mondta Dancs Gyula, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára. Minden téren bôvülhet a termelés, csak almából, ôszibarackból, ipari paradicsomból, karfiolból és asztali borokból termel szükségleteinél többet az Európai Unió. A kertészeti termények 80–85%-a kisgazdaságokból származik, sajnos ezek a kistermelôk ma még kiszolgáltatottak. Az utóbbi évtizedben romlott az ágazat jövedelemtermelô-képessége, nincs pénz fejlesztésre, elmaradott az infrastruktúra. A magyar kertészet erôssége a kedvezô természeti környezet, a speciális termesztô-körzetek léte. Máig meghatározó az ágazatban a kivitel szerepe. Az FVM középtávon a minôségi termesztés feltételeinek megteremtését, a megélhetés javítását, a tészek és pinceszövetkezetek megalapítását és a termôtájak, kialakítását tartja fô feladatnak. Fontos visszaállítanunk a szerzôdéses termeltetést, a vertikális kapcsolatokat. Kiemelt támogatást érdemel a technikai fejlesztés, az öntözésfejlesztés.


FELKÉSZÜLÉSÜNK Az uniós szabályozással összhangba kell hoznunk a miénket, a hazai sajátosságok megtartása mellett. A kormányzat most dolgozik a hegyközségi törvény, a bortörvény, a vetômag és szaporítóanyag törvény módosításán. Az Európai Unióban az egyik legfontosabb terület a minôségellenôrzés – ezen a téren fokozatosan vesszük át a közösségi szabályozást. Tavalyelôtt terjesztette ki a minisztérium a minôségellenôrzés hatályát az exporton kívül a hazai forgalomba kerülô és az import zöldségre-gyümölcsre is, amelyek a Magyar Élelmiszerkönyvben szerepelnek. A minôségi elôírások megismertetésére több mint félmilliárd forintot fordított az FVM. A piacszabályozás terén 1999-ben született meg a TÉSZ-ekrôl szóló rendelet. Ma 19 elôzetesen elismert, és 3 új jelentkezô termelôi értékesítô szervezet létezik. Dr. Németh Imre földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter kitörési pontnak minôsítette az ágazatot, ugyanis az Európai Unióban teljes mértékben piaci alapon szabályozzák a kertészeti termelést. Sem kvóták, sem közvetlen kifizetések nem vonatkoznak rá, és önálló támogatási keretre lehet pályázni. Kiemelten kezeli a kormány a kertészetet azért is, mert a mezôgazdaságban a leginkább kézimunka-igényes ágazat, terményeinek 8085%-a kisgazdaságokból származik. A kertészeti termékekben magas a hozzáadott érték, ezért számottevôen javulhat a gazdálkodók életszínvonala. Fontos szerepet játszik az ágazat a vidéki lakosság foglalkoztatásában is. A jövô évi támogatási rendszer az ideihez képest 11%-kal mindenképpen bôvül. Ezen kívül az elôcsatlakozási alapokból további 25 milliárd forintra számíthatunk. A SAPARD támogatásokból most a 2000-2001. évekre szóló

összegeket vehetjük igénybe és várhatóan a következô két évre is megkötjük a szerzôdést az Unióval. Fontos változás, hogy a közösségi rendszerre kell áthangolnunk a hazai támogatási rendszert, ami tetemes átcsoportosításokat kíván az egyes ágazatok között. Össze is kell hangolnunk azt a SAPARD támogatásokkal, valamint átépítenünk az egész agrárszabályozási intézményrendszert. Csak ez utóbbi feladat 7–8 milliárd forintba fog kerülni, hiszen minden termelôt, parcellát, állatot nyilván kell tartani az uniós szabályoknak megfelelôen. A támogatási rendszerben a legjobban a piacszabályozásra szánt összeg emelkedik, 19%-kal. Azért hozták ezt az intézkedést, hogy a javuljon a jövedelmezôség a mezôgazdaságban. Termelés-korszerûsítésre 14%-kal több támogatás pályázható jövôre. Ezen belül az ültetvénytelepítésre szánt összeg 17%-kal bôvül. Külön figyelnek majd arra, hogy elôre elbírálják a pályázatokat, vagyis csatlakozásunk után még három évig befejezhessék a megkezdett ültetvény-beruházást a gazdák. Kétmilliárd forintot különített el a tárca a logisztikai központok építésére. Ezeket a termesztôi körzetekben létrehozandó hûtô-csomagoló-tároló központokat a zöldség-gyümölcs ágazatban a termelôi értékesítô szervezetek mûködtethetik. Gyorsabban kell elôrehaladni a termelôi értékesítô szervezetek ügyében, ezért jövôre kiemelt támogatást remélhetnek a TÉSZ-ek. A tárca azt szeretné elôsegíteni, hogy tájkörzetenként legalább egy TÉSZ jöjjön létre, megfelelô szakmai alapon. A több mint 70 milliárd forint beruházási keretbôl a TÉSZ-ekre kiemelt részesedés vár. Horváth Csilla Kertészet és Szôlészet Szerkesztôsége

Summary Local conditions of Hungary are remarkably good for horticultural production. The special climate, high rate or sunny hours and our rich sortiments of varieties, the flavour and taste of Hungarian fruits and vegetables are unique in Europe. The remaining months up to the accession give a lot of works for the producers, trade unions and authorities. We have to act on the base of a well-weighed progress plan, focusing on the tasks to be done. The support of market regulation has been increased by 19%, the Ministry of Agriculture and Rural Development allocated 2 billion HUF for the establishment of logistic centres. Producer’s organizations may expect further supports in 2003.


21

FELKÉSZÜLÉSÜNK

Magyar gomba az Európai Unióban A dinamikusan fejlôdô országok közé sorolhatjuk Lengyelországot, amely még nem EU-tag, (1990-ben 22.000 tonna, míg 2001-ben már több mint 80.000 tonna csiperkét termelt), Spanyolországot (1990-ben 50.000 tonna, míg 2001-ben 105.000 tonna vágatlan tönkû csiperkét termelt), illetve az EU-tag várományos Magyarországot, amely 10 év alatt több, mint hétszeresére növelte a megtermelt gombamennyiséget. A folyamatosan fejlôdô országok közé tartozik Hollandia, együttesen Belgium és Luxemburg, amelyek az Európai Unió gombatermesztésének több mint 40%-át adják. Csökkenô csiperketermesztés jellemzi Franciaországot, Angliát, Dániát, Olaszországot és az utóbbi 2 évben már Írországot is. Európa összes csiperketermesztése az utóbbi tíz évben növekedett, de egyes országoké nagymértékben csökkent. Ilyenek Franciaország és Ausztria. A csökkenô termésmennyiség egyik legjellemzôbb okának Ausztria esetében az olcsó és nagy mennyiségû kelet-európai (magyar), Franciaország esetében pedig a jó minôségû holland frissgomba import tekinthetô. Az Európai Unió országaiban 2001-ben a csiperketermesztésben a 32,25%-os részesedésével, immár több mint 10 éve változatlanul Hollandia (2001-ben 270.000 tonnát termelt) áll az elsô helyen. A hollandok nemcsak a legnagyobb termelôk, hanem a legnagyobb friss- és konzervgomba exportôrök is, a kontinens gombapiacát, így az árak alakulását is ôk határozzák meg. Franciaország a második, míg Olaszország a harmadik legnagyobb gombaex-

A magyar kertészeti termékek régebben is, de napjainkban is, mindig figyelemre méltó részt képviseltek a hazai agrárágazat külkereskedelmi forgalmából. Az elmúlt több mint egy évtized európai politikai változásai (a KGST megszûnése, a két német állam egyesítése, a Szovjetunió tagköztársaságokra való szétbomlása, vagy a Jugoszláviából kialakult új államok), Magyarország számára a zöldség- és gyümölcsfélék értékesítése terén számottevô negatív piaci hatással voltak, és számunkra fontos piacokat veszítettünk el. A kertészeti termékek közül talán az egyetlen pozitív kivételnek a termesztett gombafélék tekinthetôk, amellyel a magyar termesztôk az Európai Unió egyes országaiban az elmúlt években piaci térhódítást könyvelhettek el. Európában változatlanul a csiperkegomba termelése a meghatározó. Az EU-tagországok termelési adatait a párizsi székhellyel mûködô Európai Unió Csiperkegomba Termesztôinek Csoportja (Groupement Européen des Producteurs de Champignons = GEPC) gyûjti össze. Tagjai a következô országok: Ausztria, Belgium-Luxemburg, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Nagy Britannia, Németország, Olaszország, Spanyolország és Svédország. Három ország (Ausztria, Finnország és Svédország) termelése együttesen sem éri el a 10 ezer tonnát, a termesztésben gyakorlatilag semmi szerepük nincs, mint felvevôpiacok azonban jelentôsek. A különbözô országok gombatermesztési adatait általában szakmai szervezetek gyûjtik össze, és sokszor egymásnak ellentmondó adatok kerülnek nyilvánosságra. Az eltérések egyik oka, hogy egyes országokban csak és kizárólag vágott tönkû gomba (szedéskor a gomba tönkjének mintegy 2/3-át levágják) kerül a piacra, míg máshol az adatokat (elsôsorban a konzervfeldolgozásra kerülô gombánál) vágatlan tönk súlyban teszik közzé. Az eltérések másik okát a raktározott konzervkészletek alkotják, amelyek mennyiségét csak nehezen, és csak utólag lehet megállapítani (Der Champignon, 1998. Nr. 405 p. 241–249.). Az Európai Unió csiperketermelése valamivel több, mint 20 év alatt (1. táblázat) csaknem megkétszerezôdött, a termesztôi kedv csaknem töretlen, bár az egyes országok között a fejlôdés ütemét tekintve lényeges különbségek vannak:

Forrás: Der Champignon 2002. Nr. 428. p.19.

22


1. táblázat. Az Európai Unió csiperketermelésének alakulása 1980–2001 között (tonnában) Év

Megtermelt mennyiség (tonnában) Összes

1980 1990 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001

420 700 798 807 814 818 842 825 837

000 460 340 920 170 820 110 730 250

Friss 222 340 408 428 454 467 485 478 485

000 906 610 291 965 895 656 923 605

Konzerv 198 359 389 379 359 350 356 346 351

000 554 730 629 205 925 454 807 645

FELKÉSZÜLÉSÜNK portôr. E két utóbbi ország egyúttal a holland gombatermesztés legnagyobb riválisa is, és egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az EU-országok csiperketermelôinek Kelet Európából két újabb versenytárssal, Lengyelországgal és Magyarországgal is számolniuk kell. Az Európai Unió csiperketermesztési adatait 2000–2001 között a 2. táblázat tartalmazza.

még inkább, mint a magyar gombáé. Ennek oka, hogy a németek tudatosan védik saját termesztôiket, s a vevôk a hazai eredetû gombáért hajlandóak magasabb árat is fizetni. Az Európai Unió országaiban a shiitake termesztése Magyarországhoz hasonlóan még nem futott föl. A változó hozamot adó alapanyagok, a termesztéstechnológia bizonytalanságai

2. táblázat. Az Európai Unió tagországainak csiperketermelése (20002001-ben) (tonnában) 2000 Ország Ausztria Belgium-Luxenburg Dánia Franciaország Hollandia Írország Nagy Britannia Németország Olaszország Spanyolország Összesen Vágott tönkben

2001

A

B

A

B

750 41 500 2 500 – 265 000 60 000 88 620 62 000 – – 520 370 825 730

– – 6 700 176 000 – – – – 100 000 99 000 381 700 837 250

750 42 500 2 200 – 270 000 60 000 84 000 63 000 – – 522 450

– 6 500 172 000 – – – – 110 000 105 000 393 500

Források: Der Champignon, 2002. Nr. 426. p. 4. és Der Champignon 2002. Nr. 428. p.19. A= Vágott tönkû gomba B= Nem vágott tönkû gomba (Az EU-ban a nem vágott tönkû gombánál 20 % veszteséggel számolnak)

Európában közel 30 éve kezdôdött a laskagomba nagyüzemi termesztése. A magyar kutatók által szabadalmaztatott termesztéstechnológia alkalmazása révén már 1980-ban Olaszország volt az elsô laskagomba termelô, s ezt a vezetô helyét azóta is ôrzi. A második helyen szerepel Spanyolország, míg a 3. 4. helyen hol Franciaország, hol pedig Magyarország áll. Németországban viszonylag kiegyenlített a laskagomba termelés nagysága. A német piacot elsôsorban Magyarország látja el friss laskagombával, de az olasz export is figyelemre méltó. Amíg azonban Olaszországban a laskagombát csokrosan szedik és így exportálják, addig a magyar laskagomba legtöbbször nem ömlesztve, hanem „levelesen”, különbözô nagyságú mûanyag tálcákban, vagy háncsból készült dobozkákban, ízlésesen (tetôcserépszerû lerakásban) elhelyezve kerül a német piacra. Figyelemmel kísérve a német nagybani piacok árait, kiderül, hogy a német termesztésû laskagomba ára mindig lényegesen magasabb, mint az olasz, s


mellett, a szerény termesztési kedvben a kereslet nagyfokú ingadozása is szerepet játszik, mert ez a gombafaj még a nagyobb jövedelmû nyugati lakosok túlnyomó többségének is drága. A megtermelt mennyiség tekintetében évek óta Franciaország áll az elsô helyen, de ígéretes feltörekvônek számít Spanyolország is. Az 1990–2000. között eltelt 10 év a magyar gombatermesztés eddigi történetének eddigi legnagyobb eredményét érte el, s ezzel a hazai kertészeti termelés sikerágazatává vált. A megtermelt gomba mennyisége több mint hétszeresére, míg a frissgomba exportból származó árbevétel (USD-ben) több mint húszszorosára emelkedett. Az utóbbi 1–2 évben viszont némi megtorpanás tapasztalható. 2001-ben cca. 36 ezer tonna gombát termelt az ország, amelynek 92–93%-a csiperkegomba, 6-7%-a laskagomba, míg 1%-a shiitake volt. Gombatermesztésünk alapvetôen a csiperkegombára épül, jelenleg 5 fontos csiperketermesztô-körzet (Budapest és környéke, Eger és

23

FELKÉSZÜLÉSÜNK környéke, Gyôr és környéke, Máriakálnok és környéke a Szigetközzel együtt, Pécs és környéke) található az országban. A laskagomba termesztésének központja Kecskemét és környéke.

pen sem tudnánk az Európai Unióban megfelelô áron értékesíteni a magyar konzervet. Elsôsorban a német piacon a legnagyobb versenytársunk 2001-ig Hollandia volt, de 2001tôl már Lengyelország is komoly vetélytárssá vált. Az Európai Unió 2001. január 1-jétôl eltörölte a lengyel gombánál a kvótát (így a vámot is), így a friss lengyel csiperkét több mint 10%kal (néha akár 20%-kal is !) olcsóbban tudják kínálni, mint a magyar termelésût. A frisscsiperke legfontosabb piaca hagyományosan Ausztria, ahová 2001-ben az összes mennyiség 47%-a került, míg a második legfontosabb exportpiacunkra, Németországba közel 32%. Egyre fontosabb piaccá válik Olaszország, ahová az összes csiperke 13%-a került. A fennmaradó 8% különbözô országok között oszlik meg. Laskagomba-termesztésünk, amely az elmúlt évtizedben 1991-ben (3 ezer tonna) érte el eddigi legjobb eredményét, megtorpanások után, de egyre többet termel. A 3. táblázat adataiból megállapítható, hogy az exportra kerülô mennyiségek többé-kevésbé emelkedtek. A laskagomba legfontosabb felvevô piaca 2001-ben változatlanul Németország volt, ahová az összes kiszállított mennyiség 67%-a került, utána Ausztria következett. Kevesebb mennyiségben szállítottunk laskagombát Svájcba, Angliába, Franciaországba is. A nagyobb mennyiségû laskagomba termesztésének egyik legnagyobb akadálya, hogy nincs megfelelô kapacitású alapanyaggyártó üzem, továbbá a termesztô létesítmények túlnyomó részében csak szezonális (ôsztôl-tavaszig tartó) termesztés valósítható meg. A magyar csiperke- és laskagombának más mezôgazdasági termékekhez hasonlóan meg kell küzdenie nemcsak a külföldi piacok megszerzéséért, hanem azok megtartásáért is. Az Európai Unió különbözô adminisztratív intézkedésekkel, szigorúan elôírt kvótákkal és védôvámokkal védi saját tagországainak gombatermelését. Ezek a szigorítások éppen a legfontosabb

Hazai piaci adatok Becslések szerint a magyar gombaágazat árbevétele 2000-ben 1–18 milliárd forint volt, amelybôl együttesen a csiperkekomposzt és a laskagomba-alapanyaga hozzávetôleg 4,5 milliárdot, a frissgomba és a konzerv exportja mintegy 6 milliárdot, a belföldi forgalom úgyszintén 6 milliárd forintot, míg a csíraexport, a takaróanyag, a felhasznált kemikáliák, stb. együttesen, kb. 1 milliárd forintot jelentettek. Az exportlehetôségek bôvülésének köszönhetôen 1990-tôl kezdve a megtermelt gombamennyiségbôl évrôl-évre több került és kerül a nyugat-európai piacokra. 2001-ben a frissen exportált gomba mintegy 93–94%-a csiperke, 5–6%-a laskagomba, míg a shiitake alig 1%-ot tesz ki. A frissgomba exportból származó árbevétel 2001-ben több mint, 23 millió USD volt. Az elmúlt 5 évben a frisscsiperke átlagára folyamatosan csökkent, így az 1997. évi átlagos 1,74 USD/kg ár a 2001. év átlagában már mindössze 1,19 USD/kg volt. Az 5 év alatt bekövetkezett 55 dollárcent-esés nagy bevételkiesést okozott az ágazatnak. Különösen szembetûnô a 2000. év, amikor 26 dollárcenttel esett az átlagár 1999-hez képest. Fôleg az utolsó 2 évben a dollár-márka keresztárfolyama változott, a dollár többnyire gyengült a márkához képest, a frissgombáért ugyanakkor márkával fizettek. A legnagyobb bevételkiesést azonban a frissen kiszállított, de konzervipari célra kerülô gombáért kapott ár okozza. A konzervfeldolgozásra szánt frissgombát csaknem 100%-ban Olaszországba szállítják. Nem szerencsés, hogy a hazai konzervkészítés kapacitása behatárolt, igaz viszont, hogy a magas büntetôvám miatt mi semmikép-

3. táblázat. A friss laskagomba-export alakulása 1997–2001 között 1997

Összesen

1998

1999

2000

2001

A

B

A

B

A

B

A

B

A

B

902

2,76

1 190

2,40

2 006

2,04

1 780

1,95

1 570

2,03

A= Exportált mennyiség (tonnában) B= Éves átlagár (USD-ben)

24


FELKÉSZÜLÉSÜNK exportált gombafajunkat, a csiperkegombát érintették. Frisscsiperke exportunk jövedelmezôségét lényegesen befolyásolta az Európai Unió által évente megállapított kontingens, amelyet a 4. táblázat tartalmaz. A minden év július 1-jétôl a következô év június 30-ig tartó keresztfélévre kiszabott mennyiségen felül kivitt frissgombát magas vám sújtotta, amely alapvetôen csökkentette alkupozíciónkat a versenytársakkal szemben. A laskagombára és a shiitake-ra nem szabtak meg kvótát, de vámot úgyszintén kellett fizetni. Az Európai Unió által 2000. április 14-én aláírt megállapodás (1727/2000. EK rendelet) évi 8.000 tonna friss csiperkegombára adott kontingenst, és elôírta, hogy minden évben 10%-kal lehet emelni az elôzô évi mennyiséget. Ennek értelmében 2001. július 1-jétôl 2002. június 30-ig összesen 8.800 tonna frisscsiperkét lehetett kedvezményesen exportálnunk. Ugyanebben a rendeletben jelent meg, hogy mennyiségi megkötés nélkül, vámmentesen exportálható a laskagomba és a shiitake. 2000/2001-ben a kvóta mennyiségéig kivitt friss csiperkegomba után 2,6% vámot, a kvótán felüli mennyiség után már 12,8% vámot kellett fizetni. A magyar gombára kivetett vám -számítások szerint- kb. 400 millió forint veszteséget okozott a gombaágazatnak. Az Európai Unió 2002. július 1-jétôl eltörölte a friss magyar csiperkegombára a kvótát, így az 4. táblázat. Csiperkegomba kontingensek változása Magyarországon Év

Mennyiség(tonna)

1996/97 1997/98 1998/99 1999/2000 2000/2001 2001/2002

3 3 4 4 8 8

675 850 025 375 000 800

Forrás: FVM-Agrárrendtartási Hivatal (2000)

a továbbiakban vámmentesen és mennyiségi korlátozás nélkül szállítható. A hazai termékpálya egy-két személyisége szerint Magyarország évi csiperketermelése 2010-ben elérheti az évi kb. 70 ezer tonnát. A kérdés csak az, hogy kinek lehet eladni ezt a mennyiséget és milyen áron: Hollandia egyre többet és egyre olcsóbban termel, továbbá Lengyelország mára már elsôszámú versenytársunkká vált. A hazai fogyasztás az elmúlt 10 évben számottevôen emelkedett, jelenleg évente megközelíti fejenként a 2 kg-ot (friss és konzerv együttesen). Gombafogyasztásunk napjainkban - és várhatóan a jövôben is - elsôsorban a csiperkegombára épül. A fogyasztás növelhetô, egyes megítélések szerint akár meg is kétszerezhetô. A korszerû táplálkozás jegyében, ha hetente minden lakos csak 10 dkg gombát fogyasztana (ami nem tekinthetô soknak), akkor az évi fejenkénti fogyasztás elérné az 5,2 kg-ot, amelyet évente 52 ezer tonna megtermelésével lehetne biztosítani. Ha exportlehetôségeink az elkövetkezô években a 2000–2001. év szintjén maradnak (évi 15–17 ezer tonna), akkor 2010-ben az évi kb. 70 ezer tonna gomba termelése nem tûnik elérhetetlen célnak. Az elmúlt 10 évben az egyre növekvô frissgomba export miatt a gombatermesztés egyre nagyobb mértékben járult hozzá a magyar kertészeti termékek exportárbevételéhez. Az 5. táblázatban látható a termesztett kétféle gomba, a csiperke- és laskagomba exportárbevételének alakulása 1998–2001 között. A frisscsiperke legfontosabb exportpiaca – immár évek óta – Ausztria, ahová 2001-ben 7.150 tonnát szállítottunk ki. A 2. legfontosabb exportpiacunknak számító Németországba 4.990 tonna, míg Olaszországba 2.950 tonna frisscsiperke került. A csiperkegomba a kiszállított mennyiségek csökkenô sorrendjében Romániába, Horvátországba, Bosznia Hercegovinába, Szlovéniába, Svájcba, Franciaországba, Jugoszláviába, Nagy Britanniába és Szlovákiába is eljutott.

5. táblázat. A friss csiperke- és laskagomba exportárbevételének alakulása 1998–2001 között. Év 1998 1999 2000 2001

Frisscsiperke árbevétele (1 000 USD) 19 21 18 19

Friss laskagomba árbevétele (1 000 USD)

969 582 797 840

2 4 3 3

857 087 463 188

Frissgomba összesen (1 000 USD) 22 25 22 23

826 669 260 028

Forrás: MZGYT adatai alapján összeállította Gyôrfi (2002)


25

FELKÉSZÜLÉSÜNK A gombatermesztés hazai fontosságának jellemzésére szolgálhatnak a 6. táblázatban szereplô adatok, miszerint az elmúlt 4 évben a friss zöldségexportunk értékének több mint 30%-át egyetlen termék, mégpedig a termesztett gomba biztosította. Sajnálatos, hogy a termesztett gomba még napjainkban sem szerepel a magyar mezôgazdaság stratégiai termékei között, miközben legnagyobb vetélytársunknál, Hollandiában a gombatermesztést stratégiai ágazatnak tekintik.

mert általa válik lehetôvé az idôszakonkénti túltermelés levezetése. A hazai gombakonzerv elôállítók a teljes magyar fogyasztást tudnák biztosítani, ugyanakkor a magyar gombakonzerv nem tud bejutni az Európai Unió piacaira, mert egyrészt az értékesítési árra 18,6% vámot vetnek ki, továbbá töltôsúly kilogrammonként még 2,22 euró büntetôvám is terheli. Nagy segítség lenne a hazai gombaágazatnak, ha az Uniótól legalább kedvezményes vámelbírálású kontingenst kaphatnánk.

6. táblázat. A hazai friss zöldség-, gyümölcs- és gombaexport árbevételének alakulása 1998–2001 között Év

1998 1999 2000 2001

Friss zöldség és gyümölcs árbevétele (1 000 USD) 135 121 111 128

500 355 800 310

Frissgomba árbevétele* (1 000 USD) 22 25 22 23

800 700 300 030

Frissgomba részesedése (%)

Friss zöldség árbevétele (1 000 USD)

17,0 21,0 20,0 18,0

72 72 64 74

685 121 900 230

Frissgomba részesedése* (%) 31 36 34 31

Források: MZGYT és FVM Agrárrendtartási Hivatal adatai alapján összeállította Gyôrfi (2002) *A frissgombánál a csiperke-és a laskagomba együttesen szerepel.

A táblázat adataiból látható, hogy 2001-ben a friss zöldségfélék között 3%-kal kevesebb árbevételt ért el a frissgomba export, mint 2000ben. Ennek oka egyrészt a csiperkegomba átlagárának általános csökkenése egész Európában, másrészt az elôbbiekben már ismertetett tény, hogy nagymennyiségû frissgomba került exportra konzervipari feldolgozás céljára. A rideg számadatoknak arra kell ösztönöznie a hazai termesztôket, hogy kiváló minôség elérésére törekedjenek. 2001-ben a friss zöldségfélék közül egyedül az édes paprika exportárbevétele elôzte meg a frisscsiperkét (24 400 USD), amely az összes friss zöldség árbevételének a 33%-át adta.

A hazai piac és a marketing stratégia

Magyarországon az elfogyasztott gombakonzerv 48%-a kínai exportból származik. A magyar hatóságoknál el kellene érni, hogy a rendkívül alacsony költségen elôállított, s így dömpingáron Magyarországra szállított kínai konzervet - más országokhoz hasonlóan - megfelelôen magas vám terhelje. A hazai termelésû konzerv árban nem tud versenyezni a kínai gyártásúval, minôségben azonban messze fölülmúlja azt. A konzerválás mindenütt a világon a gombatermesztés egyik fontos szegmense,

Magyarországon jelenleg az értékesítésre kerülô frissgomba közel 50%-a a nagy áruházláncokon keresztül kerül értékesítésre. A gombakereskedelemben a Budapesti Nagybani Piac szerepe évrôl-évre csökken. Az áruházláncok egész évben azonos minôségû, de idôrôl-idôre változó mennyiségû árut várnak el a beszállítóktól. Az áruházláncok a jövôben kizárólag azokat az ún. nagy szállítókat részesítik majd elônyben, akik napról-napra biztosítani tudják az áruházlánc akár több száz kilogrammos kiszolgálását is frissgombával – de azt a vevô igényei szerinti – 200 g-os, 500 g-os, stb. igényes, tálcás csomagolásban. Ezeknek a feltételeknek csak a nagy gombatermesztôk tudnak önmagukban megfelelni, vagy több kis termesztônek kell egymással összefogni. Célszerû lenne Termelôi Értékesítô Szervezetekbe (TÉSZ) tömörülni. A Termelôi Értékesítô Szövetkezetek létrehozását, mûködésük feltételeit az Európai Unió is támogatja. Magyarországon eddig még egyetlen „gombás” TÉSZ sem alakult meg! A belföldi piac az elkövetkezô idôszakban minden bizonnyal felértékelôdik. Emelni kellene a fejenkénti gombafogyasztást, mert ezen a te-

26


Tennivalók a csatlakozásig

FELKÉSZÜLÉSÜNK rületen még számottevô tartalékok vannak. A hazai fogyasztóknak is csúcsminôséget és szolgáltatást kellene nyújtani, a frissgombánál a XXI. században már nem szabadna különbséget tennünk export és belföldi minôség között. Megengedhetetlen, hogy a nagy áruházláncok zöldséges pultjaitól kezdve a piacokig, sehol sem tudják megfelelô szakértelemmel tárolni, kezelni, árusítani a frissgombát. Sokkal leleményesebbnek kellene lennünk a marketingben, mind a gomba-elosztásában (mindenüvé jusson az országban), mind pedig új, konyhakész termékek elôállításában és kínálásában. A hazai fogyasztókkal jobb kapcsolatot kellene kiépíteni, mert többségük még ma is kizárólag a csiperkegombát ismeri, s az elkészítési módok között sem sok változat szerepel. A laskagomba, esetleg shiitake széleskörû megismertetésével kedvet lehetne csinálni a gombafogyasztáshoz. Az egészséges táplálkozás hangsúlyozása keretében a gombafogyasztás növelésére kellene ösztönözni a lakosságot.

Gombatermesztésünk fejlesztésének lehetôségei A gazdasági helyzetet tekintve, figyelembe kell venni, hogy az elmúlt években nemcsak Európában, hanem mindenütt a világon a csiperkegomba átlagára stagnál, vagy még inkább csökken. Az ehhez való alkalmazkodás az exportorientált hazai gombatermesztésben elkerülhetetlen. A komposztüzemek minôségi és mennyiségi szempontból megfelelôen ellátják a hazai termesztôket, mivel az elmúlt évek fejlesztései révén a komposztgyártásban a nemzetközi színvonalat valósítottuk meg. Ezzel szemben a termesztôhelyiségek korszerûsítése csak kis részben valósult meg. Kérdés, hogy milyen lehetôségek kínálkoznak? A fejlesztés legfontosabb területei a következôk: Felszíni termesztôházak és sátrak építése A gombapincék korszerûsítése A termesztéstechnológia modernizálása Környezetvédelem Az elmaradott térségekben a gombatermesztés meghonosítása Az oktatás megszervezése A kutatás hathatós támogatása


Felszíni termesztôházak és sátrak építése Felszíni termesztôházakat és sátrakat kellene építeni. A szabványosított un. holland-típusú termesztôházak minden termesztési feltételnek megfelelnek, de hátrányuk, hogy a beruházás költsége igen magas. A gombatermesztôk többségének a megvalósításra önerôbôl nincs elegendô pénzforrása, ezért egy hathatós állami támogatási rendszerre lenne szükség. A 2001. évi agrártámogatási rendeletben elôirányzott 30% vissza nem térítendô állami támogatás nem elegendô a felszíni termesztôházak megépítéséhez. A gombatermesztôk helyzetbe hozásához 50% vissza nem térítendô állami támogatás lenne szükséges, oly módon, hogy a házak méretezését, a felhasznált anyagok minôségét, stb. szabványosítani kellene, és csak azok kaphatnának állami támogatást, akik a szabványban elôírt kritériumoknak eleget tesznek. A gombatermesztô sátrak lényegesen olcsóbbak, mint a házak, de rövidebb életûek is. A házilagos kivitelezésû, hiányos klímatechnikával mûködô, avagy a külföldrôl megvásárolt, sokszor már elavult szerkezetû sátrakban az egész évi folyamatos gombatermesztés többnyire nem valósítható meg. Célszerû lenne a sátraknál is egy szabvány kidolgozása.

A gombapincék korszerûsítése A pincei termesztésnél az alapterületre vonatkozó hatékonyság alacsony, csaknem lehetetlen többszintes termesztést megvalósítani, ami egy-egy helyiség kihasználtságát rontja, s a mai energiaárak és pince-bérleti díjak mellett ez is lényeges szempont. A termesztésben megkövetelt higiénia megvalósítása csaknem megoldhatatlan, a munkaerô ellátottság szintén egyre nehezebb, a gépesítés korlátozott, folyamatos termelésre pedig nem minden pince alkalmas. Ugyanakkor a csak Budapesten és környékén levô kb. 300 ezer m2 pincefelület még minden bizonnyal hosszú idôn át szolgálja a hazai gombatermesztést, adottságaikról nem mondhatunk le. A pincei termesztésnél az energiaköltségek még mindig alacsonyabbak, mint egy felszíni létesítménynél, de ami még ennél is fontosabb: kellô szakértelemmel jó minôségû, frisspiaci értékesítésre alkalmas gomba termeszthetô bennük. A pincéket – a lehetôségeken belül – célszerû lenne a legjobb klímatechnikával felszerelni és bennük a többszintes termesztést megvalósítani.

27

FELKÉSZÜLÉSÜNK A termesztéstechnológia modernizálása A polietilén-zsákos technológia munkaerô igénye rendkívül magas: az anyagmozgatás körülményes, nem, vagy csak kismértékben gépesíthetô, ugyanakkor a nehéz fizikai munka ára egyre nô. Néhány év múlva nem lesz olyan ember, aki a jelenlegi technológia mellett, ráadásul pincékben dolgozzon. A zsákos technológiát – legalább részben – fel kellene váltania a polcos termesztésnek, amelynél az ömlesztve szállítható III. fázisú komposztnak is megnô a jelentôsége. A pincei termesztésnél, polcozás után, a zsákos módszer helyett többszinten, a préselt blokkos termesztés lehet a jövô útja.

Környezetvédelem A környezetvédelem témakörében két területen lenne célszerû továbblépni, az egyik az integrált gombatermesztés bevezetése, míg a másik a letermett gombakomposzt újrahasznosítása. Az integrált gombatermesztés bevezetése elkerülhetetlen lesz. Magyarországon erre eddig nem került sor, de a világ nagy gombatermesztô országainak egy részében (pl. Egyesült Államok) már általánosan elterjedt gyakorlat, s az Európai Unió több országában is egyre inkább teret nyer az okszerû vegyszerhasználattal való gombatermesztés. Az integrált gombatermesztési technológia kidolgozása hazánkban már megtörtént. A letermett gombakomposzt újrahasznosítása szintén az elkövetkezô idôszak megoldandó feladatai közé tartozik. Magyarországon 2001ben mintegy 200 ezer tonna csiperkegomba komposzt készült, így csaknem ugyanennyi letermett komposzt halmozódott föl. A termelésünket akár tovább növeljük, akár nem, akkor is célszerû lenne ennek az anyagnak az újrahasznosítása.

Az elmaradott térségekben a gombatermesztés meghonosítása Jó minôségû frissgomba kizárólag kézi szedést kíván. Amennyiben 2010-ig 70 ezer tonnára akarjuk gombatermesztésünket fejleszteni, akkor nagyszámú, jól képzett munkáskézre is szükség lesz, így a gombatermesztés révén munkahelyeket lehet teremteni. Különösen igaz ez az ország keleti régiójára, ahol az ukrán és a

28

román piac is elérhetô távolságra van. A kormányprogram igazodik az Európai Unió SAPARD-programjához, amelyben az elmaradott térségekben munkahelyteremtés céljából többek között - kiemelten kezelik a gombatermesztés meghonosítását, amelyet kifejezetten a családi gazdaságok számára javasolnak.

Az oktatás és a kutatás megszervezése A termesztôberendezések modernizálása és újak építése mellett, az egyik legfontosabb dolog lenne a csiperketermesztôk folyamatos szakmai továbbképzése. Mint minden szakmának, így a gombatermesztésnek is megvannak a technológiai követelményei, apró fortélyai, amelyeket sok termesztô egyáltalán nem ismer, vagy téves elképzelései vannak a felvetôdött problémával szemben. A magyar gombaágazat utánpótlás hiánnyal küzd. Az oktatás fejlesztésére lenne a legnagyobb szükség, amellyel a késôbbiekben egy jól képzett fiatal szakembergárda a minôségorientált és költségérzékeny termesztést képes lenne megvalósítani. Oktatáson az iskolai rendszeren kívüli tanfolyami oktatás, a szakmunkásképzés, a közép- és felsôszintû vezetôk képzése, esetleg egy speciális, poszt-graduális keretek között szervezett gombatermesztési-szakmérnök képzés értendô. A Szent István Egyetem, Kertészettudományi Karán, a Zöldség- és Gombatermesztési Tanszéken a 2002/2003 tanévtôl kezdve két szemeszteren keresztül történik a gombatermesztés elméleti és gyakorlati oktatása, ami nagy elôrelépés a korábbi gyakorlathoz képest. A gombatermesztés kutatása Magyarországon az elmúlt évtizedben nem kapott elegendô támogatást, így ezen a területen szükséges lenne javítani. A laskagomba-termesztésben fontos lenne a terméshozamok növelésének lehetôségeit kutatni, míg a shiitake termesztésben mind az alapanyaggyártást, mind pedig a termesztéstechnológiát fejleszteni. A magyar gombaágazat jövôbeni versenyképességének feltétele a korszerû, hatékony, jó minôséget elôállító termesztés megvalósítása s így elérhetô, hogy 2010-ben Magyarország kb. 70 ezer tonna gombát termeljen meg. Gyôrfi Júlia Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék Szent István Egyetem, Kertészettudományi Kar


FELKÉSZÜLÉSÜNK

A (táj)védelemé a szó! Amikor a honi településfejlesztésre és tájvédelemre gondolok mindig a kicsi Hollandia jut eszembe. A Dunántúlnyi méretû országot több, mint 15 millió ember lakja. A hollandok csak a tenger felé tudtak és tudnak terjeszkedni, nem lévén tartalék területük, jól berendezett, de túlzsúfolt országukban. A tengertôl feltöltéssel, gátrendszerek építésével elhódított területeket poldereknek nevezték. Csodálatos építômunkát végeztek a hollandok, akiket szívósságuk, kitartásuk miatt méltán neveznek „Európa japánjainak”. Amíg az ötlettôl a jól átgondolt terveken át eljutottak a megvalósításig, az fegyelmezett mérnökök, technikusok, kétkezi munkások százainak jól összehangolt munkáját dicséri.

Berendezett táj Ezeket a területeket gondos csatornázással ki kellett szárítani, az egykori tengerfeneket terményekké tenni. Ez utóbbiban a kagylók is segítettek. A polder frissen szárított földje messzirôl fehérlik a sok-sok kagylótól. A kagyló, mint lassan bomló mészforrás segít terményé tenni a talajt. A tájat Hollandiában megtervezik. Erdôket telepítettek a polderekre, amelyek jótékonyan megtörik a tenger felôl érkezô, csontig hatoló szeleket. Ezek az erdôk azonban nem holmi katonás rendben ültetett erdôsávok, hanem tájépítôk megálmodta ligetes parkerdôk, pihenô erdôk, padokkal, sétáló utakkal, kerékpár utakkal sôt a lovasoknak is hagynak teret. A poldereken – a leendô falvak, városok helyén – az építkezések akkor kezdôdhetnek csak, amikor a park – és pihenôerdôk „beálltak”, mikor minden közmû, csatorna, út, vízvezeték és szennyvíztisztító készen van. A kertek szinte egymásba érnek. A szûk teret kerítéssel nem szabdalják. A határt legfeljebb élô sövény jelzi. Ez Hollandia. De huppanjunk vissza a mai magyar valóságba. A mi adottságaink sokkal jobbak, a táj sokkal gazdagabb, mint a kicsiny Hollandiáé. Ôk mégis sokkal jobban gazdálkodnak a magukéval, mint mi a magyar tájakkal. A hazai településfejlesztést – szerény kivételtôl eltekintve – rövidlátás és a pénz, a tôke elôtti szolgai behódolás jellemzi. Különösen a nagyobb városok környéke, de leginkább a fôváros és az agglomeráció hátrányára változott meg a rendszerváltás óta. Budapest levegôje – a tömegközlekedési eszközök mûszaki színvonala és a rendkívüli magánautó forgalom


miatt, tetézve a Budai hegyek beépítésével – minden eddiginél rosszabb. Európa egyik legszennyezettebb levegôjû fôvárosa a miénk! Nincs, illetve egyre kevesebb a friss levegô után pótlása a fuldokló Budapestnek. A bajt tetézi, hogy az agglomeráció is egyre inkább beépül úgy, hogy a Pilisi-medence – ahonnan még friss levegô áramolhatna a fôvárosba – hova-tovább egymásba érô települések halmaza.

Végeladás, nincs maradás Tény, hogy a településeket az önkormányzatoknak kell mûködtetniük s ez bizony pénzbe kerül. S az önkormányzatok a jövôt felélô, rövid távon könnyebb utat választják. Az általános rendezési tervet fölrúgva, vagy legalább is „túl rugalmasan kezelve” eladnak mindent, amit lehet. Belterületbe vonnak mezôgazdasági területeket, átminôsítenek, kiárusítanak. Ugyanakkor a nélkülözhetetlen infrastruktúra kiépítése az újonnan parcellázott területeken késik. Az ott élôk joggal kérik számon az utat, a csatornát, a rendszeres szemét szállítást… Fehér holló az olyan polgármester, mint Szônyi József Pilisszántón, aki azt mondja, hogy ô csak az „ôzeknek parcelláz”… Mert kétségtelen, hogy óriási nyomás nehezedik a fôvárosi agglomeráció önkormányzataira az építési telkekért beépíthetô területekért, de a nyomásnak lehet és kell is tudni ellenállni. Másrészrôl az önkormányzatoknak az eddiginél nagyobb százalékban kellene juttatni a személyi jövedelemadó bevételbôl, hogy a pénzben ki sem fejezhetô kincset, a szép táji környezetet ne kelljen feláldozni.

Mit mond a törvény? „Természeti területnek minôsül többek között az erdô, a gyep, a nádas, mûvelési ágú termôföld. A gazdálkodás során biztosítani kell a fenntartható használatot, ami magába foglalja a tartamosságot, a természetkímélô módszerek alkalmazását és a biológiai sokféleség védelmét.” (1996. Évi LIII. törvény a természet védelmérôl) 46. § A települési önkormányzat (Budapesten a Fôvárosi Önkormányzat is) a környezet védelme érdekében: a) biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat,

29

FELKÉSZÜLÉSÜNK b) a Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban önálló telepítési és környezetvédelmi programot dolgoz ki, amelyet képviselô testülete (közgyûlés) hagy jóvá. A törvény kimondja azt is a 46. § d/ pontjában, hogy az önkormányzatnak együtt kell mûködnie a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel.

Sötétzöldek és haragos zöldek… A törvénynek nem sikerült érvényt szerezni, az csupán írott malaszt! Védett területeken szabadon garázdálkodnak a vadmotorosok. Az erdô mellett lakók sok esetben kocsijuknak parkolóhelyet a fák illegális kivágásával nyernek! Vizes élôhelyeket, például nádast töltenek föl, hogy vállalkozási területhez jussanak. És hol van az a település, amely környezetvédelmi programot

tud fölmutatni? Hogyan, mi módon mûködnek együtt az önkormányzatok, például a környezetvédô egyesületekkel? Ez utóbbiak szabad idejükbôl áldoznak arra, hogy ébresztgessék az önkormányzatok szunnyadó lelkiismeretét, ha például a betonkeverô üzem a helyi patakból nyer vizet – engedély nélkül, ha az élôvizeket fekáliával szennyezik, vagy veszélyes vegyi üzem mûködik lakóterülettôl karnyújtásnyira. Vagy ha a szelektív hulladékgyûjtés tisztességes gyakorlatát sürgetik a „sötét zöldek”… Uniós csatlakozásunk elérhetô közelségbe került. Számos eddigi gyakorlattal szakítani kell, például a hulladékkezelés környezetszennyezô gyakorlatával is. A táj védelmét az eddiginél sokkal komolyabban kell vennünk. De erre ne a csatlakozás kényszerítsen bennünket! A magunk kedvéért tegyük meg, amit csak lehet. Ne azért, hogy jó pontot szerezzünk az Unió elôtt, hogy megsimogassa buksi fejünket! Tamás Enikô

Önkormányzati pilótajáték Az önkormányzatok településfejlesztési döntéseinek nagy része egy pilótajáték jellemzôit mutatja. Ezt az alábbiakban Budaörs példáján mutatjuk be. A Budaörsi Önkormányzat be kívánja építeni a Tétényi-fennsíkot és megsemmisíteni az ott található rendkívül értékes és pótolhatatlan növény- és állatvilágot. Ezt a Budaörsi Napló címû lapban Nagy György alpolgármester a következô módon indokolja: „A város pedig rá van szorulva az ebbôl várható költségvetési bevételre. Nagyon sok az adósságunk a lakosság felé a városi infrastruktúra fejlesztésében, hiszen az elmúlt években belterületbe vont részek már régen lakóövezetek.” Más szóval: a betelepítések egyre nagyobb terhet rónak az önkormányzat költségvetésére (azaz mindannyiunk zsebére), és ezért szükségesek az újabb beépítések! A hatalmas gépjármûforgalmat gerjesztô bevásárlóközpontok és egyéb létesítmények építését nagyrészt azzal indokolták, hogy a városnak szüksége van az ezekbôl származó adóbevételekre. Most viszont azt tapasztaljuk, hogy ezen adóbevételeket arra használják fel, hogy biztosítsák ezeknek a létesítményeknek a mûködési feltételeit (például utak építése, bôvítése), valamint hogy mérsékeljék az általuk okozott károkat (például záportározók, zajvédô falak építése). Ezek a példák azt mutatják, miként fizetünk rá közvetetten (az adónkon keresztül) az elhibázott várospolitikára. Nem keveset fizet azonban a lakosság közvetlenül is: házaik állapotának romlásával és nyugalmuk megszûnésével, továbbá mindezek következményeként egészségük károsodásával is. Ha az ország egyik leggazdagabb önkormányzata sem képes megfizetni mindazt a költséget és elhárítani mindazokat a károkat, amelyek az általa jóváhagyott és szolgalmazott új beépítések következtében hárulnak rá, akkor milyen esélye van erre a többi, hasonlóképpen cselekvô önkormányzatnak? És meddig támogatják még törvényeink ezt a közös értékeinket elpusztító és gazdaságilag is ésszerûtlen folyamatot? Lukács András (Lélegzet, 2002. 10. szám, október)

30


FELKÉSZÜLÉSÜNK

A cselekvés órája Magyarországon minden harmadik ember pollenérzékeny. A legveszedelmesebb allergén gyomnövényt, a parlagfüvet, mintegy 30 évvel ezelôtt hurcolták be Amerikából Európába. A parlagfû-mentesítés csigalassúsággal halad csak elôre. Az iskolások 30–35%-a allergiás a parlagfûre. A pollen buzogányra emlékeztet, amely szinte magához vonzza a kipufogó gázokat és az ipari eredetû mérgezô vegyületeket. Becslések szerint hazánkban a mintegy 400 ezer hektár parlagfûvel fertôzött terület, óriási tömegû virágport hoz. A kaszálás önmagában nem elég, mivel hatalmas bojtos gyökérzete révén a gyomnövény gyorsan és könnyen regenerálódik, sôt a mellékhajtásokból is megújul. Aki már egyszer is megpróbált egy jól fejlett parlagfû tövet kihúzni a földbôl kézi erôvel, az megtapasztalja, hogy ez nem könnyû feladat. Sokan vásároltak spekulatív céllal földet, s noha a mûvelési kötelezettség, a minimálisan évi kétszeri kaszálással elvileg megvalósul, a gyakorlatban a nyomon követés hiánya a hatóság részérôl,

valamint a jelképes büntetések nem sarkallják a földtulajdonosokat a parlagfû-mentesítésre. A megoldás a tárcsázás, évente többször is. Ez azonban költséges. Az Asztmások és Allergiások Országos Szövetsége azt szeretné elérni, hogy az Országgyûlés hozzon szigorú törvényt és szankcionáljon keményen azokkal szemben, akik a területüket nem tisztítják meg a veszedelmes allergén növénytôl. Ha belegondolunk, a parlagfû-mentesítésre szánt összegeket jóval felülmúlják a gyógyítás költségei. Idegenforgalmuknak sem használ a pollenfelhô… Amerikában olyan súlyos büntetést szabtak ki a telektulajdonosokra, hogy ott nem éri meg hanyagnak lenni. Az év végén nem fenyeget pollenfelhô. Most kellene kidolgozni országos cselekvési programot a parlagfû visszaszorítására. Most, kihasználva a téli pollenmentes hónapokat, cselekedni kellene! –t–

Egy férfias italról A pálinka borból, esetleg különféle gyümölcscefrébôl készített, kétszeresen lepárolt, 40–60% alkoholtartalmú szeszes ital. A kecskeméti kisüsti fütyülôs barackpálinkában benne van a kajszi íze, illata. Teljesen érett kajsziból fôzik. Híres a szabolcsi szilvapálinka, a mézes pálinka és hosszan sorolhatnám. Ezek közül több is szerepel a HIR termékek között, s mint ilyen, védett. Magyar emberek vidéken még ma is pálinkás jó reggelttel köszöntik egymást, igaz fôleg férfiak. Disznóöléskor, vadászatok elôtt, kalákás házépítésnél egy-egy kupica pálinka mindenkinek jár. Ezzel kezdték a napot, sôt kezdik – mert jókor reggel igazán a gyomor sem ébredt föl, 9–10 óra tájban viszont kiadós reggeli követi a gyomorerôsítô pálinkát. A pálinkás butykos, vagy egyszerûen pálinkás általában tenyérbe simuló kerámia, fém, vagy faedény, belsejében jóféle, férfias italt, pálinkát rejte-

get. A híres csikóbôrös kulacs is leggyakrabban valamilyen finom gyümölcspálinka „nagyon is átmeneti” tárolására szolgált. Mélyen beépült a pálinka a magyar gasztronómia történetébe, csakúgy, mint a tokaji aszú. Most mégis el akarják venni tôlünk, az utóbbit 3, a Tokaji borvidék szomszédságában lévô, Szlovákiához tartozó község okán… Az elôbbit, a pálinka, elnevezést, pedig délkeleti szomszédaink, a románok irigyelték el tôlünk, mondván, ha az Európai Bizottság elfogadja a pálinka elnevezést védett hungarikumként, akkor nekik és másnak a név használatáért fizetni kell… Hivatkoznak arra, hogy Erdélyben is fôztek, fôznek pálinkát. Igen, hiszen Erdély csak 1920 óta tartozik Romániához és a magyarok mindig is fôztek kisüstit. Olyan ez, mintha mi magyarok akarnánk tôlük elvitatni a cujkát. Most légy bölcs Európai Bizottság! T. E.

E s z i , n e m e s z i , nem kap mást… A visegrádi országok élelmiszer-ipari szövetségei túlzónak tartják a csatlakozási szerzôdés élelmiszer-biztonsági védzáradékát az Európai Unió részérôl. Attól tartanak, hogy azok akadályozhatják az áruk szabad áramlását. Nemzeti kézben a SAPARD. Franz Fishler, fôbiztos 2002. november 26-án írta alá a magyar SAPARD hivatal uniós akkreditációját. Ezzel a SAPARD-források kifizetése nemzeti hatáskörbe került. Az akkreditációval a SAPARD pénzek felhasználása lehetôvé vált.


31

KELETI

BÔVÍTÉS

A szerb mezôgazdaság teljesítménye egy százalékkal nôtt 2001-hez képest 1%-kal termelt többet idén a szerb agrárium. A növénytermesztés volumene 2%-kal csökkent a májusi forró, száraz idôjárás miatt. Ezt egy kicsit ellensúlyozza az állattartás szerény növekedése. 2001-ben a mezôgazdasági termelés 24%kal nôtt az azt megelôzô száraz évhez képest. Szerbia idei 2,25 millió tonnás búzatermése 692.000 hektár területrôl került ki, és termésátlaga hektáronként 3,25 tonna volt. A 2002/03-as idôszakban megközelítôleg 350.000 tonna búzát fognak exportálni. A ta-

valyi évhez képest hét százalékkal csökkent a kukoricatermés, ennek ellenére több mint egy millió tonnát tudnak majd exportálni belôle. Napraforgót 149.000 hektáron vetettek az idén (tizenötezer hektárral kevesebb területen, mint tavaly), és 300.000 tonna termést takarítottak be, 5%-val kevesebbet, mint 2001-ben. A szójatermés viszont 20%kal több lett. Mintegy 250.000 hektáron szója termett Szerbiában. K. V. (AgraFood EastEurope, 2002. szeptember)

Szászok kártalanítása Románia igyekezvén az európai uniós tagság elnyerésére az 1945-ben, az elôzô rezsim által jogtalanul elvett földeket visszaadja eredeti, a szász (német) kisebbséghez tartozó tulajdonosainak. Erre a földtörvény 2001. évi változtatása adott közvetlen jogi alapot. A Romániában, 1945-ben végbe ment kommunista földreform során a szász kisebbségtôl mintegy 700.000 hektár szántóföldet és erdôt vettek el. Ez mintegy 135.000 személyt érintett. Ez a 700.000 hektárnyi földterület jelenleg fôleg állami gazdaságok, illetve ezek jogutódjai mûvelésében van. Wolfgang Witt Stock, – a német kisebbség képviselôje a román parlamentben – elmondta, hogy e földek visszaadásának megvan a jogi feltétele a 2001-es földtörvény-módosítás kapcsán, Románia számos megyéjében. Mind a német politikusok, mind Ausztria bukaresti nagykövete nyomást gyakorol Bukarestre annak érdekében, hogy megvalósuljon a földek visszaadása. A román kormánnyal egyeztetve az egész folyamat az év végére, december 31-re befejezôdik. Ahol a föld visszaadása nem lehetséges, ott a volt tulajdonosokat pénzzel kompenzálják. Felmerül a kérdés, ez a folyamat vajon végbe megy-e a magyar földtulajdonosok

32

esetében is? Ôket ugyanúgy érinti a román földtörvény 2001. évi módosítása. Románia mindig is híres volt ügyes külpolitikájáról. Az Európai Unió egyik nagyhatalmának (ha nem) a legnagyobbnak számító Németország, valamint az uniós tag Ausztria eredményesen tud lobbizni a Romániából az elôzô rezsimben „eladott” szászok érdekében. (Mint köztudott a szász lakosság döntô többsége elhagyhatta Romániát tekintélyes „fejpénz” ellenében – a Ceansescu éra alatt – amelyet a gazdag Német Szövetségi Köztársaság fizetett ki. Magyarország, amely Romániához hasonlóan még nem tagja az Európai Uniónak nem tud a jelek szerint eredményesen nyomást gyakorolni a romániai magyaroktól elvett földek, valamint egyházi ingatlanok visszaadásának ügyében. Annak ellenére, hogy minden szinten támogatja Románia európai uniós tagságát! Az RMDSZ érdekérvényesítô képessége, akarata úgy tûnik gyenge annak ellenére, hogy képviselôi ott ülnek a Román parlamentben. Tény, hogy a problémákat, a meg nem oldott kérdéseket büntetlenül nem lehet az idôk végezetéig a szônyeg alá söpörni. T. E. (Forrás: AgraFood EastEurope 2002/szeptember, 240. szám)


KELETI

BÔVÍTÉS

Szlovákiában liberalizálják a külföldiek földvásárlását A szlovák parlament módosította a jelenleg érvényben lévô földdel kapcsolatos jogszabályt. Ez „komoly félelmet” jelent az agrárágazatban és lehetôséget ad a spekulatív földvásárlásra az EU-csatlakozás után, mondta Ivan Oravec, a Szlovák Agrárkamara elnöke. A külföldiek földhöz jutását illetôen az eredetileg hét éves átmeneti idôszakot mindössze három évre csökken-

tették. A módosítás szerint az vásárolhat földet, aki uniós állampolgársággal rendelkezik, ideiglenes lakóhelye van Szlovákiában, és három éves mezôgazdasági termelôi gyakorlattal bír. Oravec úgy tartja, hogy jobb lenne az ország számára, ha a külföldiek csak hosszú lejáratú bérletbe kapnának földet. K. V. (AgraFood EastEurope 2002. szeptember)

KICSI sertéstelepek A lengyel sertéstenyésztés igen elaprózott. A gazdaságok felében 10-nél kevesebb sertést hizlalnak. Egy hivatalos jelentés szerint Lengyelországban 750.000 gazdaságban saját felhasználásra tartanak sertést. 60.000 gazdaságban csupán egy, 106.000 gazdaságban kettô, 120.000 gazdaságban


5–10 sertést hizlalnak. Az összes sertéstartó gazdaság 21,3%-a 10–19 állatot nevel, míg 220.000 gazdaságban hizlalnak 20-nál több sertést. T. E. (AgraFood EastEurope 2002. szeptember 240. szám)

33

INTERNETFIGZELÔ – HONLAPBÖNGÉSZÔ http://www.eurunion.org/ Az Európai Unióról ez egy olyan általános honlap, amely felöleli az alapelvektôl vagy a tagállamok ismertetésétôl kezdve a politikai aktualitásokig, kutatási eredményekig és a naprakész pénzügyi vonatkozásokig minden, az EU-hoz kapcsolódó témát, újdonságot, különös tekintettel az EU és az USA kapcsolataira. Az Európai Unió összes tagállamának nyelvén hozzáférhetô.

http://europa.eu.int/comm/enlargement/index_en.html Az Európai Unió bôvítésével foglalkozó honlap. Megtalálhatók itt a bôvítés általános szempontjai mellett a csatlakozásra váró országok intézményrendszereinek sajátosságai vagy épp egy-egy ország aktuális gazdasági mutatói. Tájékozódhatunk az éppen folyó tárgyalásokról, az Uniónak a bôvítés elôsegítését szolgáló pénzügyi támogatásairól és a bôvítéssel kapcsolatos minden eseményrôl. Magyarországról a http://europa.eu.int/comm/enlargement/hungary/index.htm oldalon külön is olvashatunk. Az Unió összes tagállamának nyelvén hozzáférhetô.

http://europa.eu.int/comm/agriculture/publi/prices/index_en.htm Az agrártermékek piaci árait követhetjük itt nyomon, az Európai Unió egész területén. Évente öt anyag jelenik meg, negyedévenként egy-egy beszámoló, majd az összegzett évi jelentés. Az adatokat a Mezôgazdasági Igazgatóság gyûjti. A honlap az Unió összes tagállamának nyelvén olvasható.

http://www.eudelegation.hu/ Az Európai Bizottság Magyarországi Delegációjának weboldala. Magyar és angol nyelven információk találhatók ezen a honlapon minden, hazánk csatlakozásával kapcsolatos kérdésrôl. Olvashatjuk itt a Bizottság Éves Jelentését Magyarországról, találhatunk pályázati felhívásokat, eseménynaptárt, az eddigi tárgyalások történetét. Fórum rovata különbözô témákban kínál társalgási- és vitalehetôséget.

http://www.cenorm.be/

és

http://www.mszt.hu/

Az elsô az Európai Bizottság szabványügyi szervezetének (European Committee for Standardization, CEN) angol nyelvû honlapja. A címben szereplô második a Magyar Szabványügyi Testület magyar és angol nyelvû honlapja. Szervezeti felépítésrôl, a szabványosítás menetérôl, a szabványokkal kapcsolatos publikációkról kaphatunk felvilágosítást. A magyar honlapon a Szabványügyi Közlöny és Szabványkatalógus is elérhetô.

– Sz. S .–

34


KÖNYVESPOLC

Gyökerek és lombok Erdész portrék „A harcot, melyet ôseink vívtak, békévé oldja az emlékezés” József Attila

A kötet, melyet kezében tart az olvasó, a múltról szól. Olyan emberekrôl, akik az erdészpályát választották hivatásul, s noha néhányan többé-kevésbé elsodródtak az erdôtôl, szívük mélyén erdészek maradtak. A gondolatot, hogy az életutakat videoszalagra rögzítsük, Bánó László erdômérnök sugallta tizenöt esztendeje. Azóta sokasodnak a polcon az önkéntes vallomások a szülôföldrôl, a hazáról, a pályáról, az alma materrôl. Közel száz van már belôlük. A munka kezdete óta sokan távoztak az élôk sorából. A videoszalagra felvett életutakból azonban mozaikszerûen összeállíthatjuk a XX. század magyar erdészettörténetének azokat az emberi vonatkozásait, amelyekrôl nemigen olvashatunk az eddig megjelent kiadványokban. A szereplôk vallomása olyan részletekkel egészíti ki a tudományos történelemírás alkotóelemeit, amelyek kötôanyagként rögzítik azt egységes egésszé. A Gyökerek és lombok életrajzsorozat – mert reméljük, hogy az elsô kötetet követi a többi – az embert állította középpontba. Az embert, aki az individuum belsô rezdüléseinek feltárásával teszi teljesé az erdészpályán töltött évtizedek alakította szakmatörténelmet. A múlt tudományos leírása mindig a tényszerû bizonyítékokra támaszkodó események láncolatából építkezik. Ám a valóság részleteibôl írt történelmet az ember, a közösség tetteinek sorozata alkotja, sokszor figyelmen kívül hagyva a szereplôk döntésének lelkiismereti okait. Mert tudja-e a hivatásos kutakodó, aki jegyzôkönyvek, térképek alapján ír történelmet, a tudomány kérlelhetetlen szabályai szerint, hogy mit érzett a baka Monte Grappa gránát szaggatta, kopár sziklahasadékaiban? Hogy az elsô világégés frontjain felnôtté vált kamasz hogyan élhette meg a fôiskolás diákcsínyeket? Ismeri-e a tizenéves diák lelkesedését, a politikai játszmák országhatár-tologató döntésének igazságtalansága ellen fellépô hevületét? Észreveszi-e az embert, akit falevélként sodort a sors a többszöri nincstelenségbe, hogy azután tehetsége és tudása révén újra és újra talpra álljon? A ma-


gyar tragédiával a szülôföld – a gyermekkori emlékek színtere – elvesztésének egész életen végigkísérô fájdalmát? A „csak az számít tetteimben, hogy a lelkiismeretemmel el tudjuk számolni” mélységes humánumát? A szakmatörténelmet formáló döntések mögötti vívódást és következetességet? A gyilkos kórral való küzdelem során megsokszorozódó alkotásvágy kényszerérzését? A természettel élô pusztai emberek szeretetét, a gyakorlat racionalitását? A mindennapos nélkülözés világából mérnökké lett ember meghasonulását, a képzelt jövô iránti lojalitás, az árulás és a becsületesség közötti vívódás testi és lelki gyötrelmét? A betegség keltette félelembôl adódó pályaválasztás következményeként felismert tényt, hogy az alma materhez való hûség követelménye nem feltétlenül az erdôben való munkálkodás, hogy sokkal fontosabb a gondolat szabadsága, amely amúgy sem választható el a diákkorban szerzett ismeretektôl? Éppen ezért csínján kell bánnunk a résztvevôk sommás megítélésével egy-egy esemény kapcsán. A minôsítô jelzôkkel különösképpen. Az események miértje és hogyanja, az ember döntését meghatározó motiváció ismerete nélkül könnyen helytelen útra tévelyedhetünk. Ez a kötet az emberrôl szól. A mindenkori emlékezôk fôként magukról beszélnek. Nézze el ezért a kedves Olvasó az olyakor hangsúlyos egyes szám elsô személyt. Próbálja meg a lehetetlent, és tegyen úgy olvasás közben, mintha a szereplôk életét élné. Így elkerülhetô az igazságtalan kritika és az olvasmányélmény is bensôségesebb lehet. Minden bizonnyal tárgyi tévedés is becsúszhatott olykor a fakuló emlékezetbe és a szerkesztô munkájába. Ne tulajdonítsuk ennek túlzott jelentôséget! Az embert nézzük, a tisztesség és a tisztességtelenség mérlegének nyelvét. Ha ezt kellô tanulsággal felismerjük a sorok között, néha megállva, saját emlékeinken is elmerengve, nem volt hiábavaló a kötet megjelenésén fáradozók munkája. Pápay Gábor

35

KÖNYVESPOLC

Útmutató az Európai Unióról tanároknak, diákoknak A Zsiráf Kiadó gondozásában megjelent vonzóan kis terjedelmû, színes rajzokkal illusztrált zsebkönyv a 100 oldalt alig haladja meg. Nagy elônye és érdeme ennek a zsebkönyvnek, hogy elsôsorban fiatalokhoz szól, nyelvezete közérthetô. A humoros rajzok valós élethelyzeteket vetnek föl, amelyre választ is kap az olvasó. Mivel a mai fiatalok számára életük alakulását befolyásoló valóság lesz uniós csatlakozásunk, illetve az Európai Közösségbe tartozásunk, egyáltalán nem mindegy mennyit tud egy fiatal az Európai Unióról. A könyv ismeretterjesztô jellegû, az egyes fejezetek végén ajánlott olvasmányokkal, Internet-címekkel kiegészítve.

Milyen utazási kedvezmények, egészségügyi ellátás, fogyasztói jogok illetnek meg most egy fiatalt és milyen plusz lehetôségekhez jut, ha Magyarország belép az Európai Unióba? Hogyan írjunk pályázatot, melyek az eredményes pályázatírás tartalmi és formai követelményei? Választ kap az, aki figyelmesen végigolvassa ezt a zsebkönyvet. És hogy mennyire felkészült az olvasó az Európai Unióról, azt a kérdések kitöltése után maga is ellenôrizheti, mivel a megfejtés is benne van a könyvben. Hol vannak európai uniós információs irodák Budapesten és vidékén? Közérdekû és fontos címjegyzékkel zárul a könyv. Feltétlenül a könyvespolcra ajánljuk. –t–

36


Tájékoztató az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ EURÓPAI UNIÓ GYÛJTEMÉNYÉRÔL Könyvtárunk a magyar agrárágazat gazdag EU-információs gyûjteményével várja tisztelt olvasóit:

hétfôn, szerdán, csütörtökön és pénteken: de. 9 h-tól du. 16.30-ig; kedden: de. 9 h-tól este 19 h-ig. Tel.: 489-4900, tel./fax: 489-4939 augusztusi nyitva tartás: csütörtökönként 9–16.30-ig A gyûjteményt az Országos Mezôgazdasági Könyvtárba beiratkozott olvasók használhatják az éves beiratkozási díj megfizetésével. A szabad polcokon elhelyezett mintegy 1000 könyv- és 50-féle folyóiratállomány helyben olvasható. Egyes anyagrészekrôl olvasóinknak igény szerint fénymásolatot készítünk a szerzôi jogvédelmi szabályok figyelembevételével. A könyv- és folyóiratállomány használatát kézikönyvtár, lexikonok és szótárak egészítik ki. Az Európai Unió statisztikai és jogi CD-ROM adatbázisainak használatához szükség esetén térítésmentesen segítséget nyújtunk. Az adatbázisok anyagának printelése, ill. floppyra mentése azonban térítésköteles.

MAGYAR MEZÔGAZDASÁGI BIBLIOGRÁFIA A bibliográfia teljes áttekintést ad a hazai mezôgazdaság és a határterületek szakirodalmáról. Mintegy 200 folyóirat feldolgozásával készül, évente több ezer bibliográfiai tételt tartalmaz. A mezôgazdaság szakterületei szerint rendezett kiadvány használatát Tárgy- és Névmutató könnyíti meg. Megjelenik elektronikus formában negyedévente. Az adatbázishoz on-line kapcsolódási lehetôség van. A mágneslemezen vagy folyóirat formában megjelenô bibliográfia éves elôfizetési díja: 2000 Ft (+ ÁFA és postaköltség).

NAPI SZEMLE Tallózás 65 napi- és hetilapból a mezôgazdasági témakörben megjelent cikkekbôl. Megjelenik naponta. Éves elôfizetési díja: 52 500 Ft (+ ÁFA). A fenti kiadványokat megrendelheti a kiadónál: ORSZÁGOS MEZÔGAZDASÁGI KÖNYVTÁR ÉS DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT 1012 Budapest, Attila út 93. 1253 Budapest 13, Pf. 15. Telefon: 489-4900 Pénzforgalmi jelzôszám: MNB 10032000-01494532

KÖZLÖNY Az Official Journalban megjelenô rendelkezések Az alábbiakban felsorolt EU rendelkezéseket az Official Journal L sorozatának októberi és novemberi számaiból válogattuk. A lista teljesség igénye nélkül szelektálja mindazokat a mezôgazdasággal és élelmiszeriparral foglalkozó rendelkezéseket, amelyek hazánkat bármilyen módon a csatlakozási tárgyalásokra való felkészülésben, a csatlakozásig tartó átmeneti idôszakban érinthetik.

Élelmiszer A Bizottság 2002/72/EK 2002. augusztus 6-i Irányelve a mûanyag származékok használatáról az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülô anyagokban és cikkekben (1). Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L220, 2002. augusztus 15. 18. oldal Az Európai Parlament és a Tanács 2002/46/EK 2002. június 10-i Irányelve az élelmiszer kiegészítôk törvényi harmonizációjáról a tagországok között. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L183, 2002. július 12. 51. oldal A Bizottság 2002/67/EK 2002. július 18-i Irányelve a kinin tartalmú élelmiszerek és koffein tartalmú élelmiszerek jelölésérôl (1). Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L191, 2002. július 19. 5. oldal 2002/69/EK a Bizottság 2002. július 26-i Irányelve mintavételi módszerekrôl és a dioxinok hivatalos analitikai módszereirôl és az élelmiszerek PCB szerû dioxin meghatározásáról (1). Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L209, 2002. augusztus 6. 5. oldal A Bizottság 2002/70/EK 2002. július 26-i Irányelve a dioxinok szintjének és a PCB szerû dioxin meghatározásáról (1). Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L209, 2002. augusztus 6. 15. oldal

Halászat A Bizottság 1686/2002 (EK) számú 2002. szeptember 25-i Rendelete rögzíti a mezôgazdasági kontingenst és a kiegészítô vámot a Tanács 3448/93 (EK) számú Rendeletében szereplô Izlandról és Norvégiából származó bizonyos árúk 2002. január 1-tôl való importjában. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L258, 2002. szeptember 26. oldal

tal a külsô régiókra vonatkozó speciális intézkedéseket borra. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L224, 2002. augusztus 21. 49. oldal 2002/666/EC A Bizottság 2002. augusztus 19-i HATÁROZATA rögzíti a 2002/03 piaci évekre és bizonyos hektár számra egy indikatív szétosztást a tagországok között a szôlôtermelô területek újratelepítését és átalakítását a 1493/1999 (EK) számú Tanácsi Rendelet szerint (C(2002) 3110 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1 Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L227, 2002. augusztus 23. 49. oldal 2002/680/EC A Bizottság 2002. augusztus 23-i Határozata a Közösség pénzügyi hozzájárulásáról a spanyolországi szôlôültetvény regiszter megalapozásához (C(2002) 3133 szám alatt nyilvántartott listájáról) Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L229, 2002. augusztus 27. 41. oldal A Bizottság 1574/2002 (EK) számú, 2002. szeptember 2-i Rendelete módosítja a 883/2001 és 2805/95 (EK) számú Rendeleteket, amelyek részletes szabályozást adnak a Tanács 1493/1999 (EK) számú Rendelet bevezetésére a harmadik országgal való kereskedésben a borágazatban. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L235, 2002. szeptember 3. 10. oldal A Bizottság 1782/2002(EK) számú, 2002. október 7-i Rendelete módosítja a 884/2001 (EK) számú Rendeletét részletesen szabályozva a borszállítási dokumentációt és a borágazati nyilvántartásokat. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L270, 2002. október 8. 4. oldal

Bor

A Bizottság 1795/2002 (EK) számú, 2002. október 9-i RENDELETE módosítja az 1623/2000 (EK) számú RENDELETET, amely részletes szabályozást ad az 1493/1999 (EK) számú RENDELET bevezetésére szabályozott borpiaci rendtartásról. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L272, 2002. október 10. 15. oldal

A Bizottság 1491/2002 (EK) számú 2002. augusztus 20-i Rendelete részletesen szabályozza a Tanács 1453/2001 és 1454/2001 (EK) számú Rendeletei ál-

A Bizottság 1796/2002 (EK) számú, 2002. október 9-i Rendelete módosítja az 1491/2002 (EK) számú Rendeletet részletesen szabályozva a speciális bor-

38


KÖZLÖNY szállításokat a külsô régiókba, amelyet a Tanács 1453/2001 és 1454/2001 (EK) számú Rendeletei vezettek be. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L272, 2002. október 10. 19. oldal 2002/659/EC A Bizottság 2002. augusztus 19-i Határozata a kiadások megfelelôségérôl, amelyet bizonyos tagországoknak ki kellett fizetni 2002-ben a közös halászati politika ellenôrzési, és felülvizsgálati rendszerének bevezetésére (C(2002) 3080 szám alatt nyilvántartott listájáról) Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L224, 2002. augusztus 21. 54. oldal

bályozza az 1251/1999 (EK) számú Tanácsi Rendelet alkalmazását az ugaroltatási támogatási rendszerrôl bizonyos mezôgazdasági terményekre, bizonyos régiókban. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L228, 2002. augusztus 24. 15. oldal 2002/744/EC A Bizottság 2002. szeptember 5-i Határozata rendelkezéseket állít fel a Közösségi összehasonlító kísérletekre és vizsgálatokra a dísznövény szaporító és fásításra szolgáló anyagokra a 98/56/EK Tanácsi Irányelv alapján (C(2002) 3300 szám alatt nyilvántartott listájáról) Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L240, 2002. szeptember 7. 63. oldal

Erdészet A Bizottság 1597/2002 (EK) számú 2002. szeptember 6-i Rendelete részletesen szabályozza a Tanács 1999/105/EK Irányelve bevezetését az erdôgazdasági szaporítóanyagok alap anyagainak nemzeti listája formájáról. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L240, 2002. szeptember 7. 34. oldal A Bizottság 1602/2002 (EK) számú 2002. szeptember 9-i Rendelete részletesen szabályozza a Tanács 1999/105/EK Irányelve bevezetését az erdôgazdasági szaporítóanyagok piaci bejutására, engedélyezését a tagállamoknak. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L242, 2002. szeptember 10. 18. oldal

Dohány A Bizottság 1501/2002 (EK) számú 2002. augusztus 22-i Rendelete módosítja a 2848/98 (EK) számú Rendelete, amely részletesen szabályozza a kvóta visszavásárlás alkalmazását a nyers dohány vonatkozásában. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L227, 2002. augusztus 23. 16. oldal

Egyéb A Bizottság 1495/2002 (EK) számú, 2002. augusztus 21-i Rendelete kiegészíti a 2400/96 (EK) számú Rendelet mellékletét bizonyos nevek elfogadásával a földrajzi eredet és megjelölés regisztrálásban a 2081/92 (EK) számú a mezôgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi eredetvédelmérôl és megjelölésérôl szóló Rendelet alapján. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L225, 2002. augusztus 22. 11. oldal A Bizottság 1518/2002 (EK) számú, 2002. augusztus 23-i Rendelete felmentést ad a 2316/1999 (EK) számú Rendelet hatálya alól, amely részletesen sza-


2002/745/EC A Bizottság 2002. szeptember 5-i Határozata rendelkezéseket állít fel a Közösségi összehasonlító kísérletekre és vizsgálatokra gyümölcsfa csemete és fásításra szolgáló anyagokra a Tanács 92/34/EGK Irányelve alapján (C(2002) 3302 szám alatt nyilvántartott listájáról) Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L240, 2002. szeptember 7. 65. oldal Az Európai Parlament és a Tanács 1600/2002/EK 2002. július 22-i Határozata lefekteti a hatodik közösségi környezetvédelmi akcióprogramot. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L242, 2002. szeptember 10. 1. oldal A Bizottság 1603/2002 (EK) számú, 2002. szeptember 9-i RENDELETE módosítja a Bizottság 1535/2002 2002. augusztus 28-i Rendeletét, felmentést ad az 1251/1999 (EK) számú Tanácsi Rendelet hatálya alól, amely megalapozza bizonyos mezôgazdasági termékeket termelôk föld alapú támogatásának és az ugaroltatásra történô kifizetésekrôl a 2002/03 években Németországban. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L242, 2002. szeptember 10. 21. oldal A Bizottság 1608/2002 (EK) számú, 2002. szeptember 10-i RENDELETE módosítja a 1661/1999 (EK) számú RENDELETET a mezôgazdasági termékek export-engedélyérôl és a vámhivatalok listájáról, amelyek megengedik a termékek deklarálásának szabad körözését a Közösségekben. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L243, 2002. szeptember 11. 7. oldal 2002/750/EC A Bizottság 2002. szeptember 10-i Határozata a folytatódó terület felmérésekrôl és a távérzékelési technikákról a mezôgazdasági statisztikákban 2002-2003-ban (C(2002) 3313 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1). Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L244, 2002. szeptember 12. 38. oldal

39

KÖZLÖNY 2002/751/EC Az EU- Cseh Köztársaság Társulási Tanács 3/2002 Határozata 2002. június 18-án a Cseh Köztársaság részvételérôl, idôtartamáról és feltételeirôl a Közösség pénzügyi programjaiban. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L246, 2002. szeptember 13. 33. oldal 2002/756/EC A Bizottság 2002. szeptember 16-i Határozata rendelkezéseket állít fel a Közösségi összehasonlító kísérletekre és vizsgálatokra bizonyos növények szaporítóanyagára és fásításra facsemetékre a 66/401/EGK, 66/402/EGK, 68/193/EGK, 92/33/EGK, 2002/54/EK, 2002/55/EK, 2002/56/EK és 2002/57/EK Tanácsi Irányelvek alapján (C(2002) 3350 szám alatt nyilvántartott listájáról) (1). Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L252, 2002. szeptember 20. 33. oldal A Bizottság 1718/2002 (EK) számú, 2002. szeptember 27-i RENDELETE módosítja a 541/2002 (EK) számú Rendeletet a vámkvóta emelésérôl és nyitásáról a Svájcból és Liechtensteinbôl az Európai Közösségbe importált bizonyos feldolgozott mezôgazdasági termékekre. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L260, 2002. szeptember 28. 13. oldal

2002/768/EC A Bizottság 2002. szeptember 27-i Határozata bizonyos védelmi intézkedésekrôl a Kínából származó állati eredetû termékek importjára (C(2002) 3603 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1) Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L260, 2002. szeptember 28. 31. oldal A Bizottság 1762/2002 (EK) számú 2002. október 2-i Rendelete módosítja a 3223/93 (EK) számú Rendeletet az export visszatérítés kifizetésének statisztikai információjáról bizonyos mezôgazdasági termékekre, amelyek a Tanács 3035/80 (EK) számú Rendelete szerinti termékként exportáltak. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L265, 2002. október 3. 13. oldal

Magyarország A Bizottság 1878/2002 (EK) számú, 2002. október 21-i Rendelet meghatározza a százalékos mennyiségeket az import engedélyekre, amelyek szétoszthatók 2002. októberre marhahús és borjú termékekre a vám kvóta alapján, amelyet 1279/98 (EK) számú Rendelet szabályoz Lengyel Köztársaság, Magyar Köztársaság, Cseh Köztársaság, Szlovákia, Bulgária és Románia részére. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L284, 2002. október 22. 11. oldal

40

2002/870/EC A Csatlakozási Tanács a csatlakozásról az Európai Közösségek és tagországai egyrészrôl, másrészt az Magyar Köztársaság között 2002. szeptember 3-án elfogadja a terminusokat és feltételeket az Magyar Köztársaság részvételérôl a Közösség pénzügyi programjaiban. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L300, 2002. november 5. 39. oldal A Bizottság 1996/2000 (EK) számú, 2002. november 8-i Rendelete rögzíti 2003-ra a redukciós százalékokat a nem tradicionális beszállítók között történô elosztásra a banán import kvóta alapján. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L308, 2002. november 9. 8. oldal

Zöldség-gyümölcs A Bizottság 1947/2002 (EK) számú, 2002. október 31-i Rendelete módosítja a 3223/94 (EK) számú Rendeletet a gyümölcs- és zöldségre vonatkozó kiegészítô vámokról. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L299, 2002. november 1. 13. oldal A Bizottság 1949/2002 (EK) számú, 2002. október 31-i Rendelete módosítja a 1555/96 (EK) számú Rendeletet a gyümölcs- és zöldségre vonatkozó kiegészítô vámokról. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L299, 2002. november 1. 19. oldal

Cukoripar A Bizottság 1837/2002 (EK) számú, 2002. október 15-i RENDELETE rögzíti a termék lefölözést és a kiegészítô lefölözés számítási tényezôjét a cukor szektorban az 2001/02 piaci évekre Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L278, 2002. október 16. 13. oldal

Növényolaj A Bizottság 1966/2002 (EK) számú, 2002. november 4-i Rendelete a növényolaj élelmiszer segélyként történô ellátásáról Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L300, 2002. november 5. 6. oldal

Gabonafélék A Bizottság 1900/2002 (EK) számú, 2002. október 24-i Rendelete módosítja a 1249/96 (EK) számú Rendelet a 1766/92 (EK) számú Tanácsi Rendelet alkalmazásáról (gabona ágazat import vámok) Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L287, 2002. október 25. 15. oldal


KÖZLÖNY A Bizottság 1938/2002 (EK) számú, 2002. október 30-i Rendelete módosítja a 2273/93 (EK) számú Rendeletet a gabona intervenciós központokról Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L297, 2002. október 31. 6. oldal A Bizottság 1948/2002 (EK) számú, 75 október 31-i Rendelete módosítja a 584/1999 (EK) számú Rendeletet, amely speciális és részletes szabályokat ír elô a rizs export visszatérítési rendszere pályázat útján történô alkalmazására. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L299, 2002. november 1. 18. oldal

Állattenyésztés, állati termékek A Bizottság 1830/2002 (EK) számú, 2002. október 14-i Rendelete módosítja a 2342/1999 (EK) számú Rendelet, amely részletesen szabályozza a 1254/1999 (EK) számú Tanácsi Rendelet a marha és borjúhús prémium rendszerét. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L277, 2002. október 15. 15. oldal A Bizottság 1834/2002 (EK) számú, 2002. október 15.-i RENDELETE bizonyos intervenciós hivatalok által kezelt marhahús pályázati úton történô a Közösségen belüli eladásáról. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L278, 2002. október 16. 3. oldal 2002/805/EC A Bizottság 2002. október 15-i Határozata bizonyos védelmi intézkedésekrôl a Ukrajnából származó állati eredetû termékek importjára (C(2002) 3785 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1) Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L278, 2002. október 16. 24. oldal A Bizottság 1877/2002 (EK) számú, 2002 december. 21-i RENDELETE módosítja a 1898/97 (EK) számú RENDELETET felállítva alkalmazásokat a sertéshús szektorban a 1727/2000, 2290/2000, 2433/2000, 2434/2000, 2435/2000 és 2851/2000 (EK) számú Tanácsi Rendeletek szerint és hatályon kívül helyezi a 2698/93 és 1590/94 (EK) számú Rendeleteket. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L284, 2002. október 22. 9. oldal A Bizottság 1967/2002 (EK) számú, 2002. november 4-i Rendelete bizonyos intervenciós hivatalok által kezelt marhahús pályázati úton történô a Közösségen belüli eladásáról. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L300, 2002. november 5. 9. oldal A Bizottság 2004/2002 (EK) számú 2002. november 8-i Rendelete bizonyos sertéshús termékek hús és zsírtartalom meghatározási eljárásáról.


Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L308, 2002. november 9. 22. oldal

Tejtermékek A Bizottság 1829/2002 (EK) számú, 2002. október 14-i RENDELETE módosítja a 1107/96 (EK) számú Rendelet "Feta" –ra vonatkozó mellékletét (1). Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L277, 2002. október 15. 10. oldal A Bizottság 1923/2001 (EK) számú, 2002. október 28-i Rendelete eljárást indít az export engedélyek szétosztására sajtra 2003-re az Egyesült Államokba a GATT Egyezmény szerinti kvóta alapján. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L293, 2002. október 29. 14. oldal A Bizottság 1924/2002 (EK) számú, 2002. október 28-i Rendelete felmentést ad a 174/1999 (EK) számú Rendelet hatálya alól, amely speciális részletes szabályokat ír elô a Tanács 804/68 (EK) számú Rendelete alkalmazására az export engedélyekrôl és export visszatérítésrôl tej és tejtermékekre és a 800/1999 (EK) számú Rendelet hatálya alól az export visszatérítés rendszerérôl mezôgazdasági termékekre. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L293, 2002. október 29. 17. oldal A Bizottság 1925/2002 (EK) számú, 2002. október 28-i Rendelete felmentést ad a 2535/2001 (EK) számú Rendelet hatálya alól, amely részletes szabályokat hoz a 1255/1999 (EK) számú Tanácsi Rendelet alkalmazására az importrendelkezésekben és kvóta nyitásában a tej és tejtermékekre Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L293, 2002. október 29. 18. oldal A Bizottság 1931/2002 (EK) számú, 2002. október 29-i Rendelete módosítja a 214/2001 (EK) számú Rendeletet, amely részletesen szabályozza a 1255/1999 (EK) számú Tanácsi Rendeletet a sovány tejpor intervenciós felvásárlásáról. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L295, 2002. október 30. 7. oldal A Bizottság 1932/2002 (EK) számú, 2002. október 29-i Rendelete módosítja a 2799/1999 (EK) számú Rendeletet részletesen szabályozva a 1255/1999 (EK) számú Tanácsi Rendelet elôírásait a fölözött tej és sovány tejpor támogatásáról állati takarmányba való felhasználásáról és ilyen sovány tejporként történô eladásáról. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L295, 2002. október 30. 8. oldal

41

KÖZLÖNY Állategészségügy, takarmányozás, növényvédelem 2002/794/EC A Bizottság 2002. október 11-i Határozata bizonyos védelmi intézkedésekrôl az Braziliából származó baromfi és emberi fogyasztásra szánt baromfi termékekre (C(2002) 3692 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1) Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L276, 2002. október 12. 66. oldal 2002/799/EC 2002/639/EK a Bizottság 2003 október 14-i HATÁROZATA a Közösség pénzügyi hozzájárulásáról 2003-ban a program listákhoz az állatbetegségek leküzdése és monitoringja és ellenôrzô vizsgálatok igényére az állatbetegségek megelôzésében (C(2000) 3879 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1) Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L277, 2002. október 15. 27. oldal 2002/807/EC Bizottsági Határozat 2002. október 15-én módosítja a 2000/807/EK Határozatot lefektetve a szabványos forma nyomtatványt és a Tanács 82/894/EGK Irányelve szerinti bejelentés szabványos módját az állati megbetegedésrôl C(2002) 3786 szám alatt nyilvántartott listájáról) (1) Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L278, 2002. október 16. 50. oldal A Bizottság 1876/2002 (EK) számú, 2002. október 21-i Rendelete a takarmányokban alkalmazott adalékanyagok ideiglenes engedélyezésérôl (1). Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L284, 2002. október 22. 7. oldal 2002/839/EC A Bizottság 2002. október 24-i Határozata negyedszerre módosítja a 2002/383/EK Határozatot bizonyos védelmi intézkedésekrôl a sertéspestis ellen Franciaországban, Németországban és Luxembourgban ((2002) 4009 szám alatt nyilvántartott listájáról) (1). Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L287, 2002. október 25. 39. oldal

gyógyászati szermaradványok maximális mennyiségének elfogadási eljárásáról állati eredetû élelmiszerekben (30) Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L297, 2002. október 31. 3. oldal

Élelmiszer 2002/840/EC A Bizottság 2002. október 24-i Határozata adoptálja a harmadik országban az élelmiszer besugárzásra elfogadott berendezések listáját ((2002) 3994 szám alatt nyilvántartott listájáról) (1). Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L287, 2002. október 25. 40. oldal A Bizottság 1918/2002 (EK) számú, 2002. október 25-i Rendelete módosítja a 1788/2001 (EK) számú Rendeletet, amely részletesen szabályozza a Tanács 2092/91 (EK) számú Rendelete 11.cikkelyét a harmadik országból történô import igazolások ellenôrzésére vonatkozó intézkedésekrôl a mezôgazdasági biotermékek jelölésérôl élelmiszereken és mezôgazdasági termékeken. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L289, 2002. október 26. 15. oldal A Bizottság 2002/79/EK, 2002. október 2-i Irányelve módosítja a 76/895/EK, 86/362/EK, 86/363/EK és 90/642/EK Irányelvek mellékleteit a növény védôszer maradék maximális szintjének rögzítésérôl gabonafélékben, állati eredetû élelmiszerekben és bizonyos növényi eredetû termékekben, beleértve a gyümölcs- és zöldségeket (1) Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L291, 2002. október 28. 1. oldal A Bizottság 2002/82/EK, 2002. október 15-i Irányelve módosítja a 96/77/EK Irányelvet az élelmiszer adalék anyagok tisztasági követelményeirôl a színezékek és édesítô szerek kivételével. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L292, 2002. október 28. 1. oldal

Halászat 2002/841/EC A Bizottság 2002. október 24-i Határozata módosítja a 93/197/EGK Határozatot a regisztrált lófélék, a tenyésztésre és vágásra való lófélék bizonyos harmadik országból történô importja állategészségügyi feltételeirôl és az állatorvosi igazolásról (C(2002) 4006 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1).. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L287, 2002. október 25. 42. oldal

A Bizottság 2000/2002 (EK) számú, 2002. november 8-i Rendelete elfogad bizonyos hal kvótákat 2002. évre a 847/96 (EK) számú Tanácsi Rendelet szerint bevezetve kiegészítô feltételeket az évrôl-évre a TACs és kvóta menedzsmentben. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L308, 2002. november 9. 13. oldal

Erdészet A Bizottság 1937/2002 (EK) számú, 2002. október 30-i Rendelete módosítja a 2377/90 Tanácsi Rendelet I és II mellékletét a Közösségi eljárásról az állat

2002/884/EC A Bizottsági 2002. október 31-i Határozata az EK Egyezmény 95(4) és (5) cikkelye alapján

42


KÖZLÖNY a tervezett nemzeti elôírásokról a Holland Királyságban a creosote-tal kezelt fa piacának és felhasználásának korlátozásáról (C(2002) 4116 szám alatt nyilvántartott listájáról) (1). Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L308, 2002. november 9. 30. oldal

Dohány A Bizottság 1983/2002 (EK) számú 2002. november 7-i Rendelete módosítja a 2848/98 (EK) számú Rendelete amely részletesen szabályozza a kvóta visszavásárlás alkalmazását a nyer dohány ágazatban. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L306, 2002. november 8. 8. oldal

Genetikailag módosított szervezetek 2002/811/EC A Bizottság 2002. október 3-i Határozata megalapozza az irányelv megjegyzéseket az Európai Parlament és a Tanács 2001/18/EK Irányelve II melléklet kiegészítésére és a Tanács fontolóra vett felszabadítását a genetikailag módosított organizmusok tekintetében és a Tanács 90/220/EGK Irányelve hatályon kívül helyezésére Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L280, 2002. október 18. 27. oldal 2002/812/EC A Tanács 2002. október 3-i Határozata az Európai Parlament és a Tanács 2001/18/EK Irányelve szerint megalapozza az információs forma nyomtatványt a genetikailag módosított szervezetek és azok a termékek, amelyek tartalmazzák piaci engedélyezésére. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L280, 2002. október 18. 37. oldal 2002/813/EC A Tanács 2002. október 3-i Határozata az Európai Parlament és a Tanács 2001/18/EK Irányelve szerint megalapozza az összefoglalási információs forma nyomtatványt a genetikailag módosított szervezetek és azok a termékek, amelyek tartalmazzák piaci engedélyezésére. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L280, 2002. október 18. 62. oldal

Egyéb A Bizottság 1820/2002 (EK) számú 2002. október 11-i Rendelete módosítja a 2958/93 (EK) számú Rendeletet a Tanács 2019/93 (EK) számú Rendeletének alkalmazására bizonyos mezôgazdasági termékekkel való ellátásról Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L276, 2002. október 12. 22. oldal


A Tanács 1824/2002 (EK) számú, 2002. október 8-i Rendelete módosítja a 2505/96 (EK) számú Rendeletet ideiglenesen törölve az autonóm közös vám tarifa illetékeket bizonyos ipari és mezôgazdasági termékekre Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L277, 2002. október 15. 1. oldal A Bizottság 1846/2002 (EK) számú, 2002. október 16-i RENDELETE rögzíti az alkalmazható értékcsökkenés százalékát mezôgazdasági termékek felvásárlására a 2003/01 piaci évekre Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L278, 2002. október 16. 29. oldal A Bizottság 1854/2002 (EK) számú, 2002. október 17-i Rendelete módosítja a 2879/2000 (EK) számú Rendeletet, amely szabályokat hoz a 2702/1999 (EK) számú Tanácsi Rendelet részletes alkalmazására intézkedésekrôl a harmadik országok mezôgazdasági termékeirôl szóló információk és fejlesztésekrôl. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L280, 2002. október 18. 7. oldal A Bizottság 1852/2002 (EK) számú, 2002. október 17-i Rendelete az intervenciós intézkedések költségszámításánál alkalmazandó kamatlábról, beleértve a felvásárlást, tárolást és eladást. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L280, 2002. október 18. 4. oldal 2002/816/EC A Bizottság 2002. október 14-i Határozata módosítja a 1999/187/EK Határozatot a tagországok által bemutatott számlák kifizetésérôl az Európai Mezôgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Garancia Szekció által fizetett kiadásokra az 1995. pénzügyi évre (C(2002) 3171 szám alatt nyilvántartott listájáról) Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L280, 2002. október 18. 88. oldal 2002/785/EC A Bizottság 2002 május 7-i Határozata az Olaszország által tervezett támogatásról a szardíniai régiónak a 21/2000 számú törvény 21. cikkelye alapján a metánon kívül más üzemanyag felhasználásra a mezôgazdasági vállalatoknak (C(2002) 1785 szám alatt nyilvántartott listájáról). Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L282, 2002. október 19. 60. oldal A Bizottság 1884/2002 (EK) számú 2002. október 10-i Rendelete módosítja a 2390/1999 (EK) számú Rendeletet lefektetve a Bizottság által elfogadott elszámolási információ formai és tartalmi követelményeirôl az EMOGA (Európai Mezôgazdasági Orientációs és Garancia Alap) Garancia szekció kifizetések céljából és szintén a monitoring és elôrejelzés céljából.

43

KÖZLÖNY Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L288, 2002. október 25. 1. oldal

Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L300, 2002. november 5. 18. oldal

A Bizottság 1832/2002 (EK) számú, 2002. augusztus 1-i Rendelete módosítja a 2658/87 (EK) számú Rendelet I. mellékletét a vám és statisztikai nomenklatúráról és a Közös Vám Tarifákról. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L290, 2002. október 28. 1. oldal

2002/881/EC A Bizottság 2002. november 5-i Rendelete kizárja a Közösségben bizonyos kifizetések finanszírozását a tagországok részére az Európai Mezôgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) terhére ((C(2002) 4127 szám alatt nyilvántartott listájáról). Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L306, 2002. november 8. 26. oldal

1919/2002/EK EURÓPA PARLAMENT és TANÁCS 2002. október 21-i HATÁROZATA módosítja a 96/411/EK TANÁCSI HATÁROZATOT a Közösség mezôgazdasági statisztikájának fejlesztésérôl (1) Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L293, 2002. október 29. 5. oldal A Bizottság 1921/2002 (EK) számú, 2002. október 28-i RENDELETE módosítja a 3149/92 (EK) számú Rendeletet részletesen szabályozva az élelmiszer ellátást intervenciós tárolókból a Közösségben levô nélkülözôknek. Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L293, 2002. október 29. 9. oldal

A Bizottság 1997/2002 (EK) számú, 2002. november 8-i Rendelete módosítja a 296/96 (EK) számú Rendeletet a tagországi adatokról az Európai Mezôgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) terhére történt havi kifizetésekrôl Hivatalos Lap, 45. évfolyam, L308, 2002. november 9. 9. oldal

Készítette: Román Zoltán, EU információs koordinátor Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Európai Integrációs Fôosztály

2002/869/EC Az Európai Közösségek és tagországaik és a Litván Köztársaság Csatlakozási Tanácsa 5/2001 számú 2001. december 19-i Határozatáról a tagországok és az Litván Köztársaság között a kereskedelmi intézkedések javításáról a feldolgozott mezôgazdasági termékek területén az Európa Egyezmény 2. sz. jegyzôkönyvében.

Az itt felsorolt jogszabályokról érdeklôdni lehet a 301-4055-ös telefonon és a [email protected] email címen. További jogszabályok megtekinthetôk a www.eu-info-hu oldalon.

44


MAZSOLÁZÓ INTERJÚ Versenyfu(tta)tás... 5

Recommend Documents