(GIS) Földrajzi Információs Rendszer használata víziközmő üzemeltetésben mintaprojekten keresztül Max Hammerer1 - Klagenfurt (BDL Kft képviseletében) Matis István – ÉDV Zrt
A magasfokú üzemeltetési színvonal jelenleg megköveteli a korszerő hálózatnyilvántartási rendszerek alkalmazását. A hálózat-nyilvántartási alkalmazásokat továbbfejlesztve a gyakorlati élet több területén eredményesen lehet növelni a közmő ellátás biztonságát, a hibaelhárítás módját továbbá ezek az alkalmazások alapját képezik egyéb közmőberuházások elıkészítésének. Végeredményben nemcsak mőszaki szempontból kedvezıbb rendszer jön létre, hanem mérhetı gazdasági elınyök is származnak ilyen rendszerek bevezetésével. A hálózat-nyilvántartási rendszerek kiépítését és alkalmazási lehetıségeit mutatja be az elıadás. Gyakorlati referenciák több közmőfajtát felölelnek. Ezek közül néhány referencia: -
Klagenfurt városi üzemek Ulm városi üzemek Graz városi közüzemek (víz, gáz, áram) Innsbruck-i közmővek (víz, szennyvíz, gáz, áram) Energiaellátás EVN Niederösterreich (Alsóausztria tartomány) (víz, gáz, áram) Gázellátás Bécs (gáz) Vízellátás Bécs (víz) Célszövetség Gotha és járási községek (víz, szennyvíz) Városi közüzemek Sindelfingen (víz) Vízellátás Luxembourg város(víz) Bolheim és Anhausen városok (víz)
Az elıadás tárgya: (GIS) Földrajzi Információs Rendszer használata víziközmő üzemeltetésben. A víziközmő hálózati GIS adatok EDP (Elektronikus adatfeldolgozó egység)-n keresztül való dokumentációja lehetıséget biztosít a központi számítógépen és az internetes hálózatba bekapcsolt számítógépeken való, egyidıben történı munkavégzésre. A közmőhálózat adatkezelésének a központja az EDP, amin keresztül az összes felhasználó egyidıben tud dolgozni az adott munkán.
1
Kapcsolattartó a BDL Kft részérıl: Füstös András – BDL Kft, Lázár László - BDL Kft
1.
2. EDP központ
n.
(…n+1...)
A grafikus adatok objektumként kezeltek. Az objektumokhoz alfanumerikus adatok vannak hozzárendelve úgymint: utcanév, anyag, átmérı, építés éve és egyéb. Az elıállított térképi állomány kinyomtatásakor beállíthatók a megjeleníteni kívánt rétegek, színek, formák, egyedi méretarány adható meg. Az aktuális állapotnak megfelelı tárolt alfanumerikus adatok táblázatokba és listákba győjthetık, kiértékelhetık. Fontos lehetıség a GIS adatok feldolgozásakor a hibafeldolgozás, mivel az összes hálózati hibatípus a grafikus adatokkal is összekapcsolt. A statisztikai kiértékelés minden hálózati objektum esetében ugyanazt az alapadat-rendszert használja. A rendszer magas minıségő adatkezelési lehetıséget ad az üzemeltetı cégnek és alapot egy korszerő üzemeltetéshez.
Példák a GIS rendszer használatára:
-
Alapadatok a tervezéshez és a hálózati beavatkozásokhoz Alapadat a vagyonértékelés elkészítéséhez Alapadat a gördülı fejlesztési terv elkészítéséhez Alapadat a mélyépítési szerkezetépítési munkákhoz. Statisztikai lekérdezések az aktuális hálózati alapadatokról (gerincvezetékek, házi bekötések, szerelvények,…) A hálózati elemek meghibásodásának egységes kezelése. Alapadatok a hálózati szivárgások és karbantartási munkák tervezéséhez. Alapadat a hálózat hidraulikai modellezéséhez. A hálózat átépítésének tervezése. Egyéb városi ill. települési infrastrukturális projektek tervezése.
Vízveszteség csökkentés kulcs elemeit tartalmazza az alábbi ábra. Az ábra szemlélteti az egyes elemek kapcsolódási pontjait.
Vízveszteség csökkentés monitoring vízveszteség
ellátási probléma
referencia értékek hiba
költségek
javítás
forrás
vagyonérték
idı
csıvizsgálat
rekonstrukciós ütem
befolyó vízmennyiség, kritikus érték, energia felhasználás
javítások száma
eredmény
reagálási
kritikus érték
rekonstrukció nyíltárkos, nodig-es eljárás
A GIS alkalmazásának bemutatása Oroszlány ivóvízellátó hálózatán Vízellátás történeti áttekintése: 1937-tıl Oroszlányban jelentıs a szénbányászat fejlıdése. A község kútjai nem adtak jó minıségő és elegendı mennyiségő vizet. 1940-1950 között A Tatabányai Bányák Vegyes Üzeme üzemeltette az akkori bányát és a bányászlakásokat ellátó kommunális ivóvíz vezetéket. A szükséges ivóvizet túlnyomó részt a Bükki kút és a Felsıtelepet ellátó XVI. lejt-aknában létesített zsompszivattyú biztosította. Az 50’ es években létesült a Bokodi vízmő a szolgáltatott ivóvíz mennyiségi és minıségi problémáinak megoldására. A bokodi tó mellett 8 darab parti szőréső csıkút került kiépítésre, ezzel biztosítottak alapot az ivóvízellátáshoz. 1957-ben a telepen 2 x 600 m3-es mélytároló létesült a kútakból nyert ivóvíz tározására.
Az 1950-60 évek között kiépült Bokod Oroszlány között egy DN 250-es vízvezeték és a tárolásához egy 2 x 250 m3-es ellennyomó medence. A megfelelı nyomást a Határ úti nyomásfokozó gépház biztosította. 1960-1970 es években történt a Bokodi vízmő bıvítése. Az így kiépített vízbázis napi kapacitása elérte a 6.000 m3-t. 1962-ben A város kiemelkedı pontján, a Haraszthegyen megkezdıdött a 25 méter magas 2000 m3 befogadóképességő víztorony építése. 1974-április 18-án megtörtént a település TORV regionális rendszerbe történı beillesztése. Ezáltal az Oroszlányi 2000m3-es víztorony töltıvezetéke a Tatabányai XV/C aknáról induló DN 500-as vezeték lett. A vízértékesítés jellemzıinek bemutatása a rendszerváltástól napjainkig. Az ÉDV ZRt.nél alkalmazott rendszerek: –
Digitális térképi nyilvántartás,
–
SAP Pm objektum nyilvántartás,
–
2000-tıl egységes hibastatisztika,
–
A beruházások tervezésének alapjai: •
Vezeték anyag, kor,
• •
Meghibásodások jellege, Települési fejlesztési irányok
A GIS rendszer a digitális térképi nyilvántartáson túlmutatóan, lehetıséget ad a vízmőnek, a még hatékonyabb hálózati-rendszer kezelésre. A felépített GIS rendszer a következıkön alapszik: Az elosztó vezetékek, a házi bekötések és elzáró szerelvények GIS segítségével digitális kataszter alapján objektumként vannak kezelve és grafikailag ábrázolva. A GIS alkalmazásával a grafikus adatokhoz alfanumerikus adatok kapcsolhatók. A felhasználó a kész rendszer alkalmazásával lekérdezheti a csövek és az elzáró szerelvények aktuális méreteit, közvetlenül a GIS rendszeren keresztül. Oroszlány vízellátó hálózata 19000 embert lát el ivóvízzel. A hálózat teljes hossza 55 km, 415 elzáró szerelvénnyel és 149 hidrással. A házi bekötések száma 8400 darab. Ezen mennyiségő adat kezelése a GIS rendszeren belül lehetséges. Az alfanumerikus adatok a vezetékek esetében lényegében az utcanevekre, vezetékszakaszokra, dimenzióra, anyagra és a fektetés idejének meghatározására terjed ki. Oroszlány esetében 2007-2010-ig minden hibajavítás, kár és meghibásodásra vonatkozó adat számtógépi rögzítésre került és a GIS objektumba lett sorolva. A hibaelemzés továbbá rámutatott a vezetékhálózat legfıbb problémáira. A hibaadatokból, a csıadatokból, a vízmérleg adatokból egy mőszaki adatbázis fog készülni arról, hogy hol koncentrálódnak a meghibásodások, milyen átmérık és egyéb mőszaki jellemzık vannak a hálózaton. A program alkalmazásával kockázati elemek szelektíven kiszőrhetıek és a jövıbeni intézkedések tervezhetıvé válnak. A csıhálózati veszteségek csökkentésére, valamint a rekonstrukciók tervezésére és a vállalati vezetés gazdasági és technikai döntéseinek elıkészítésére alkalmas rendszer építhetı ki. A GIS alapú adatbázis jelenti az alapját minden további tervezés-elıkészítésnek, információt szolgáltat a vállalatvezetésnek, ellenırzésnek, beruházási döntésnek, amelyek a következıkre terjednek ki: -
csıhálózati veszteség csökkentésének tervszerő végrehajtása vezetékek megújítására (átépítés vagy felújítás) fejlesztési tervek készítése vagyoni érték megállapítására alátámasztó adatbázis csıhálózati modellezésre házi bekötések tervezésére távlati gördülı fejlesztési tervek kidolgozására szerelvények felülvizsgálatára hibastatisztikák objektumonkénti dokumentálására az elvégzett karbantartások dokumentálására P.R. tevékenysége támogatására
A fenti elemek modulrendszerként épülnek fel.
