Mátészalka Város Képviselő-testület október 29. napján 9.00 órai kezdettel tartott (n y i l v á n o s) ülésének

Mátészalka Város Képviselő-testület 2009. október 29. napján 9.00 órai kezdettel tartott (n y i l v á n o s) ülésének a./ tárgysorozata, b./ jegyzőkönyve, c./ rendelete: 15-18, d./ határozata: 193-198, Száma: 72-25/2009. Tárgysorozat 1.)

Előterjesztés Mátészalka Város Önkormányzata 2009. évi költségvetésének módosításáról

2.)

Előterjesztés a Képviselői Alapról szóló rendelet módosításáról

3.)

Előterjesztés egyes önkormányzati rendeletek jogharmonizációs célú módosításáról és hatályon kívül helyezéséről

4.)

Előterjesztés a Városfejlesztési Társaság létrehozásáról

5.)

Előterjesztés a előkészítéséről

6.)

Előterjesztés a Móra Ferenc Általános Iskola és Speciális Szakiskolában, valamint a Szatmár Alapfokú Művészeti Iskolában a 2009/2010-es tanévben a maximális csoport-és osztálylétszám túllépésének engedélyezéséhez szükséges kérelem benyújtásáról

7.)

Előterjesztés a belső ellenőrzésről szóló Együttműködési megállapodás módosításáról

8.)

Előterjesztés a „Mátészalkai Idősekért tevékenységéről szóló tájékoztatóról

9.)

Előterjesztés a mátészalkai székhellyel működő (egyesületek, alapítványok) tevékenységéről

Mátészalkai

Távhőszolgáltató

Kft.

átalakulásának

Közalapítvány”

10.) Bejelentések Mátészalka, 2009. október 29. Szabó István polgármester

2008.

évi

civil szervezetek

- 870 Készült: Mátészalka Város Képviselő-testület 2009. október 29. napján 9.00 órai kezdettel tartott (n y i l v á n o s) üléséről Az ülés helye: Városháza III. emeleti tanácskozó terem JEGYZŐKÖNYV Pult 2 17 3 5 13 6 10 7 22 15 18 12 19 9 16 1 11 8

Név Dankai Tamás Dienes Béla Ember László Fülöp István Kovács Árpád Kovács Sándor Kövendy Zsolt Kristin Róbert Lukács Bertalan Dr. Nagyháziné Szondi Erika Nyiscsák András Oláh András Dr. Sarka Attila Siket Tibor Szabó Attila Szabó István Dr. Szászi István Virovec Pálné

Voks 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Frakció -

Az ülésről távol maradt: Dr. Sarka Attila Siket Tibor képviselő Tanácskozási joggal jelen vannak: Dr. Takács Csaba jegyző, Dr. Ugron László aljegyző, Dr. Hadi Éva önkormányzati és jogi irodavezető, Pesti László az intézményi, közművelődési és sport iroda vezetője, Hirschmanné Marosi Anna pénzügyi irodavezető, Vargáné Reszler Erika költségvetési csoportvezető (1.tsp.), Harangi Adél a közigazgatási és okmányiroda vezetője, Potosné Kovács Zsuzsanna jegyzői kabinetvezető, Jászovics Anita műszaki irodavezető,

- 871 -

Valamint: Bráder Zoltánné intézményvezető (8.tsp.), Kiss Helga a Human-Net Alapítvány képviseletében (9.tsp), Dr. Göröncséri Ferencné a Nők Szatmárért Egyesület képviseletében (9.tsp.), Muszka Lászlóné a Szatmári Asthma Klub képviseletében (9.tsp.), Megyeri János a Szatmári Asthma Klub képviseletében (9.tsp.), Balázs Imre a Szatmári Asthma Klub képviseletében (9.tsp.), Jegyzőkönyvvezető: Kondor Nikoletta és Orosz Judit Szabó István polgármester köszönti a képviselő-testület tagjait, a hivatal munkatársait és a napirendek megtárgyalásához érkezett vendégeket, illetve azokat, akik a televízió képernyői előtt kísérik figyelemmel a testület munkáját. Megállapítja, hogy 16 képviselő jelen van, a képviselő-testület határozatképes.

A képviselő-testület 16 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a napirendet.

Szavazás Tárgya: napirend Eredménye Voks: Szav% Össz% Igen 16 100.00 88.89 Nem 0 0.00 0.00 Tartózkodik 0 0.00 0.00 Szavazott 16 100.00 88.89 Nem szavazott 0 0.00 Távol 2 11.11 Összesen 18 100.00 Megjegyzés: Dr. Sarka Attila Távol - Siket Tibor Távol

- 872 Tárgy: (1.tsp.) Előterjesztés Mátészalka Város Önkormányzata 2009. évi költségvetésének módosításáról Előadó: Szabó István polgármester Előterjesztés mellékelve Bizottsági vélemények

KRISTIN RÓBERT A városüzemeltetési, városfejlesztési és külkapcsolati bizottság megtárgyalta az előterjesztést és 5 igen szavazattal elfogadásra javasolja a képviselőtestületnek. KÖVENDY ZSOLT A pénzügyi bizottság megtárgyalta az előterjesztést és 5 igen szavazattal elfogadásra javasolja a képviselő-testületnek. SZABÓ ATTILA A humánszolgáltatások bizottsága megtárgyalta az előterjesztést és 6 igen szavazattal elfogadásra javasolja a képviselő-testület számára. A napirendi ponthoz kérdés, hozzászólás nem volt. A névszerinti szavazást követően a képviselő-testület 16 igen szavazattal az alábbi rendeletet alkotta: MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2009. (XI.2.) RENDELETE Mátészalka Város Önkormányzatának 2009. évi költségvetésének módosításáról

Az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. tv. 81. §ában kapott felhatalmazás alapján Mátészalka Város Önkormányzata 2009. évi költségvetéséről szóló 2/2009. (II.18.) rendeletét Mátészalka Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az alábbiak szerint módosítja:

- 873 -

1. §. A költségvetési rendelet 3.§. (1) – (4) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek: 3. §. (1) Mátészalka Város önkormányzata és a kisebbségi önkormányzatok 2009. évi költségvetésének együttes bevételi és kiadási főösszege 10.859.604 eFt-ról 256.253 eFt-tal 11.115.857 eFt-ra nő. (2) A Polgármesteri Hivatal és az intézmények együttes 2009. évi költségvetésének bevételi és kiadási főösszegét 10.854.503 eFt-ról 255.338 eFt-tal 11.109.841 eFt-ra módosítja, ezen belül a – költségvetési felhalmozási bevétel 2.027.112 eFt előirányzatát 2.641 eFt-tal 2.029.753 eFt-ra emeli fel; – finanszírozási felhalmozási bevétel előirányzatát 186.934 eFt-tal változatlanul hagyja; – pénzforgalom nélküli felhalmozási bevétel előirányzatát 47.741 eFt-tal változatlanul hagyja; – költségvetési felhalmozási kiadás 2.256.787 eFt előirányzata 2.641 eFt-tal 2.259.428 eFt-ra nő, melyből a – támogatásértékű felhalmozási kiadás előirányzatát 103.377 eFt-tal változatlanul hagyja; – államháztartáson kívüli felhalmozási célú pénzeszközátadás előirányzatát 142.778 eFt-tal változatlanul hagyja, – felújítási kiadás előirányzatát 362.955 eFt-tal változatlanul hagyja, – felhalmozási (beruházási) kiadás előirányzata 1.641.677 eFt-ról 2.641 eFt-tal 1.644.318 eFt-ra nő, – kölcsönök nyújtása előirányzatát 6.000 eFt-tal változatlanul hagyja. – pénzforgalom nélküli felhalmozási kiadás előirányzatát 5.000 eFt-tal változatlanul hagyja, – költségvetési működési bevétel előirányzata 7.711.573 eFt-ról 272.587 eFt-tal 7.984.160 eFt-ra nő, – finanszírozási működési bevétel előirányzata 811.473 eFt-ról 19.890 eFt-tal 791.583 eFt-ra csökken, – pénzforgalom nélküli működési bevétel előirányzatát 69.670 eFt-tal változatlanul hagyja;

- 874 – költségvetési működési kiadás 8.002.285 eFt-ról 271.763 eFt-tal 8.274.048 eFt- ra nő, melyből a – személyi juttatás előirányzata 4.078.350 eFt-ról 142.540 eFt-tal 4.220.890 eFt-ra nő, – munkaadókat terhelő járulékok előirányzata 1.319.167 eFt-ról 9.292 eFt-tal 1.328.459 eFt-ra nő, – dologi kiadás előirányzata 2.302.929 eFt-ról 62.013 eFt-tal 2.364.942 eFt-ra nő, – támogatásértékű kiadások előirányzata 11.004 eFt-ról 559 Ft-tal 10.445 eFt-ra csökken, – államháztartáson kívüli pénzeszközátadás előirányzata 55.132eFt-ról 150 eFt-tal 55.282 eFt-ra nő, – ellátottak juttatásai előirányzatát 5.113 eFt-tal változatlanul hagyja; – szociálpolitikai juttatás előirányzata 230.590 eFt-ról 58.327 eFt-tal 288.917 eFt-ra nő, – finanszírozási működési kiadás előirányzatát 560.391 eFt-tal változatlanul hagyja, – pénzforgalom nélküli működési kiadás előirányzata 30.040 eFt-tól 19.066 eFttal 10.974 eFt-ra csökken. – a költségvetési létszámkeretet 1.772,5 fővel változatlanul hagyja.

(3) A Cigány Kisebbségi Önkormányzat 19/2009. (X.14.) Kt. számú határozatában jóváhagyott bevételi előirányzatot 4.047 eFt-ban kiadási előirányzatot 4.047 eFt-ban ezen belül a – személyi juttatások előirányzatát 1.425 eFt-ban – munkaadókat terhelő járulékok előirányzatát 364 eFt-ban – dologi kiadások előirányzatát 1.371 eFt-ban – államháztartáson kívüli működési célú pénzeszközátadás előirányzatát 713 eFt-ban – felhalmozási kiadás előirányzatát 174 eFt-ban tudomásul veszi.

- 875 (4) A Német Kisebbségi Önkormányzat 14/2009. (X.06.) Kt. számú határozatában jóváhagyott bevételi előirányzatot 1.969 eFt-ban kiadási előirányzatot 1.969 eFt-ban ezen belül a – dologi kiadások előirányzatát 1.849 eFt-ban – működési célú pénzeszközátadás előirányzatát 120 eFt-ban tudomásul veszi.

2.§. (1) A rendelet 2. számú mellékletének helyébe jelen rendelet 1. számú melléklete lép. (2) A rendelet 5. számú mellékletének helyébe jelen rendelet 2. számú melléklete lép. (3) A rendelet 7. számú mellékletének helyébe jelen rendelet 2/a. számú melléklete lép. (4) A rendelet 8. számú mellékletének helyébe jelen rendelet 2/c. számú melléklete lép. (5) A rendelet 9. számú mellékletének helyébe jelen rendelet 2/b. számú melléklete lép. 3.§. Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

Szavazás Tárgya: Mátészalka Város Önkormányzata 2009. évi költségvetésének módosításáról Eredménye Voks: Szav% Össz% Igen 16 100.00 88.89 Nem 0 0.00 0.00 Tartózkodik 0 0.00 0.00 Szavazott 16 100.00 88.89 Nem szavazott 0 0.00 Távol 2 11.11 Összesen 18 100.00 Megjegyzés: Dr. Sarka Attila Távol - Siket Tibor Távol

- 876 Tárgy: (2.tsp.) Előterjesztés a Képviselői Alapról szóló rendelet módosításáról Előadó: Kövendy Zsolt önkormányzati képviselő Előterjesztés mellékelve Bizottsági vélemények KRISTIN RÓBERT A városüzemeltetési, városfejlesztési és külkapcsolati bizottság megtárgyalta az előterjesztést és 5 igen szavazattal elfogadásra javasolja a képviselőtestületnek. KÖVENDY ZSOLT A pénzügyi bizottság megtárgyalta az előterjesztést és 5 igen szavazattal elfogadásra javasolja a képviselő-testületnek. KÖVENDY ZSOLT Az előterjesztéshez rövid indoklást fűz. Az előterjesztés azt célozza, hogy a felhasználásra irányuló kezdeményezés lehetőségét terjesszék ki a civil szervezetek részére is. Az elmúlt időszakban megítélése szerint a civil kezdeményezések száma rohamosan növekszik. Úgy gondolja, hogy egy civil szervezetnek számos lehetősége van arra, hogy megteremtse (gyűjtés, pályázati lehetőség) saját forrását. Ezeket a forrásokat a képviselő-testület a Képviselői Alap terhére ki tudná egészíteni, így volumenüket tekintve is nagyobb beruházások jöhetnének létre. DR. SZÁSZI ISTVÁN A jelenleg érvényes rendelet egy alulról jövő kezdeményezést karol fel. Egy adott városrész, egy adott utca lakói döntenek egy beruházásról, fejlesztésről, amelyhez segítséget kérnek képviselőktől, akik a Képviselői Alap felhasználásával támogathatják a kezdeményezést. A rendelet nem zárja ki azt, hogy egy alulról jövő kezdeményezést támogasson civil szervezet. Pillanatnyilag nincs lehetőség arra, hogy egy civil szervezet akarata, a lakóközösség akarata ellenére érvényesüljön. Úgy gondolja, hogy egy civil szervezet elképzelése, érdeke nem mindig egyezik meg az adott területen lakók érdekeivel. Kérdezi, hogy képviselő úr nem lát-e egyfajta konfliktus veszélyt a rendelet ilyen módosításával? Nem képzelhető el az, hogy egyébként egy jó szándékú civil szervezet ráerőlteti a saját elképzelését az ott lakó közösségre, holott ők egészen mást szeretnének, vagy azt nem akarják megvalósítani?

- 877 KÖVENDY ZSOLT Úgy gondolja a civil szervezeteknek nem célja, hogy olyan vitát nyissanak ki, amelyről alpolgármester úr beszélt. A jelenlegi rendelet a képviselő-testület számára biztosítja, hogy döntsön (jóváhagyás, elutasítás) a felhasználás lehetőségéről. Ez a garancia, a rendeletmódosítás után sem lenne törölve, így a kezdeményezés a köz érdekét szolgálja. Szerencsésnek tartaná, ha a magánszemélyek mellett, a civil szervezetek (alapítványok, egyesületek) is kezdeményezhetnének Képviselői Alap felhasználására irányuló fejlesztést. KRISTIN RÓBERT Alapvetően egyetért a módosítással, de véleménye szerint a civil szervezet megfogalmazás túl bő, a definiálásában pontos megfogalmazás lenne szükséges. Jegyző úrtól kérdezi, hogy mi a véleménye az alapítvány kezdeményezéséről a tulajdon tekintetében, mert a Képviselői Alapból támogatott beruházásoknál mindig csak önkormányzati tulajdon jött létre, az alapítvány kezdeményezése esetén viszont ellentmondást lát. DR. TAKÁCS CSABA Az alapítvány klasszikusan nem minősül civil szervezetnek. Ugyanakkor az előterjesztésben, illetve a rendeletben az szerepel, hogy civil szervezetnek minősül a 1997. évi CLVI. törvény alapján bejegyzett szervezetek. Így ebben a formában az alapítványoknak a kizárása valóban nehéz lenne, mivel a civil szervezet egy gyűjtő kategória és ebbe az egyesületek, egyházak is beleérthetőek. A tulajdon tekintetében egyértelmű a Képviselői Alap helyzete, a keletkezett érték kizárólagosan csak önkormányzati tulajdonban lehetséges, hiszen a Képviselői Alap felhasználás is egyfajta közösségi és önkormányzat által ellátott területre, feladatra vonatkozik. Tehát bármilyen fajta kezdeményezés történjen Képviselői Alap felhasználás tekintetében, kizárólag önkormányzati tulajdon keletkezhet, másnak tulajdoni hányada abban kizárt. DR. NAGYHÁZINÉ SZONDI ERIKA Örül ennek a módosításnak, hiszen nagy közösséget, az egész város érdekeit képviselik a civil szervezetnek. Megérti Dr. Szászi István alpolgármester úr aggodalmát, mivel esetleg nem egyformán látják a lakóközösségek a célokat, mint a város egész közössége.

- 878 Ez az egyéni választó körzetekben indult képviselők számára valóban fontos, hogy a saját körzetüknek a fejlesztésére fordítsák a Képviselői Alap összegét. A képviselő-testületben lévő tagok között vannak olyanok, akik nem egyéni képviselők. Nekik a Képviselői Alappal éppen az lenne a szándékuk, hogy az egész várost érintő fejlesztésekhez járuljanak hozzá. Egy civil szervezet sokat tud tenni azért, hogy jól megvalósuljon egy fejlesztés. Például a Művészetbarát Egyesület nem kezdeményezőként, de hatalmas munkát fejtett ki a Lélekharang megvalósulásában. Ha egy civil szervezet kezdeményezőként jelenik meg, akkor a képviselőknek még mindig van joga és lehetősége a mérlegelésre, a képviselő-testület dönt, hogy támogatja-e a célt vagy sem. KÖVENDY ZSOLT Elmondja, hogy a Képviselői Alap felhasználására irányuló kezdeményezésekből előterjesztés készül. Tisztázásra kerül, hogy a létrejövő produktum az önkormányzati tulajdonlás, vagyongazdálkodás szempontjából hova tartozik. Erről a hivatal mindig pontosan tájékoztatja a képviselő-testület tagjait. Lehetséges, hogy egy ilyen kezdeményezés ezekkel a szándékokkal, törvényi vonatkozásokkal ellentétes, de ilyen esetben a jegyző úr és a hivatal munkatársai felhívják a figyelmet erre, és ennek megfelelően akkor ezeket az előterjesztéseket el kell utasítani. A rendeletmódosítással összefüggésben előzetesen egyeztetett jegyző úrral. Meghajolva a jogi érvek előtt azon szándéka kikerült a módosító javaslatból, hogy a civil szervezetek pályázati önrészeként igénybe vegyék a Képviselői Alapot. Támogatást kér az előterjesztéséhez, hiszen az önkormányzat részéről a kontroll továbbra is fennmarad. OLÁH ANDRÁS Javasolja, hogy a civil szervezet kifejezés helyébe az egyesület kifejezés kerüljön, és ezzel konkréttá válik a kezdeményezők köre. SZABÓ ISTVÁN Az elhangzott felvetéseket szükségesnek tartja árnyalni. Nem gondolja, hogy bármikor is olyan támogatást adtak volna, amelyből tulajdon keletkezett volna a civil szervezet számára. Mindig működésre adnak támogatást, de leginkább célfeladatok teljesítésére, egy-egy program megvalósításra. Ezzel nem keletkezik a civil szervezeteknek tulajdona. A civil szervezeteknek ennek a rendeleten belüli értelmezése, és a rendeletbe való behozatalát illetően vitába száll azzal az érveléssel, hogy a civil szervezetek az egész város érdekeit képviselik.

- 879 Nincs olyan civil szervezet, amely az egész város érdekét képviseli. Arra törekedhet, hogy a lehető legtöbb ember érdekét képviselje, de kifejezetten valamilyen kört megcélozva alakul, egyesületi formában. Senki nem vindikálhatja azt a jogot, hogy mindenkinek az érdekét képviseli, és hogy ennek a képviseletnek a módjával mindenki egyetért. Felhívja a figyelmet arra, hogy sokkal többen nem tagjai a civil szervezetnek, mint amennyi ember tagja. Ezért sem képviselhet mindenkit a városban. A rendelet pontosan azoknak kíván segítséget nyújtani, akik nem akartak civil és semmilyen más szervezetbe tömörülni, hanem saját maguk nevében és azoknak, akik az ők szűkebb környezetükben egyetértenek valamilyen kezdeményezéssel együtt lépnek fel. Ebben a Képviselői Alappal rendelkező képviselőnek van kiemelt fontossága, ő koordinálja ezt a tevékenységet és megadja azt a segítséget a kezdeményezéshez, amely azoknak kell, akik nem tömörülnek semmilyen szervezetbe, hanem egyéni kezdeményezéseket és indítványokat tesznek. A Képviselői Alapról szóló rendelet pont azoknak a sokaságáról szól, akik nem tagjai semmilyen civil szervezetnek. Mikro kérdésekben próbálnak segítségért fordulni a képviselőhöz, nem városi hatású fejlesztésekhez, hanem egy szűk lakókörnyezetben égetően fontos problémaként jelentkező kérdésben. Ennek a rendeletnek pontosan ez az érdeme, értelme. Azt gondolja, hogy Mátészalka Város Önkormányzata részéről megvannak annak az intézményes keretei, hogy a civil szervezeteknek nem tulajdont jutatva de az ők kezdeményezéseik, az általuk megvalósítani szándékozott programokhoz támogatást adjon. Ez a lehetőség mindig szűkebb, mint amennyire szükség lenne, de van ilyen lehetőség. Nem viseltet a civil szervezetek iránt averzióval, hiszen a lehetőségekhez mérten számos más módon segítik a civil szervezeteket. A civil szervezeteknek mindig is nagyobb az érdekérvényesítő képességük, mint az egyes embereknek. A rendelet pontosan a kisebb érdekérvényesítő képességgel rendelkező embereknek nyújtandó segítségről szól. Véleménye szerint a rendelet eredeti hatékonyságát és a célkitűzéseit rontaná, ha a civil szervezetek is kezdeményezők lehetnek. A maga részéről az említet okok miatt nem támogatja a rendelet módosítását. KÖVENDY ZSOLT Elmondja, hogy előterjesztőként az a feladata, hogy összefoglalja a vitában elhangzottakat, és az előterjesztés támogatását kérje. Az összefoglalás ezúttal nem a polgármester lehetősége.

- 880 A Képviselői Alappal összefüggésben bizonyos statisztikákat nézett meg. Úgy tűnik számára, hogy a jelenlegi támogatás egy bizonyos kör támogatását célozza leginkább. Azokon a helyeken ahol aránylag nagyszámú lakóközösség van, gyakrabban tudnak a kezdeményezés lehetőségével élni, hiszen egy olyan szervezethez tartoznak, amely nem civil szervezet, de elvégzi a szervezői munkát, illetve a beruházás lehetőségével keresi meg a lakókat. Természetesen egy jó kezdeményezéshez a lakók aláírásukkal is hozzájárulnak, így kezdeményezőként lépnek fel, és a program megvalósul. Korábban Oláh András a panelprogrammal kapcsolatosan felvetette, hogy nem tartja korrekt dolognak, hogy a panelben lakók nagyobb mértékben tudnak részesülni a korszerűsítésből, és kevés jut a kertvárosban lakó, nem közösségi lakótérben élő emberek számára. Úgy gondolja, hogy a civil kezdeményezés lehetősége elsődlegesen az egyéb területen lakók bekapcsolódását is célozhatná és ellentétben azzal, amit polgármester úr elmondott továbbra is megtartja a képviselő-testület számára, hogy tulajdoni helyzettől függően támogassa, vagy elutasítson egy-egy javaslatot. A civil szervezeteken belüli korlátozásnak nem látja célját, mert ezzel a rendeletmódosítás értelmét kérdőjelezné meg. A képviselők feladata, hogy minden jó kezdeményezést támogassanak. A polgármester úr 3 millió forint összegű kerettel rendelkezik, amelyet megfelelő garanciákkal bárkinek odaadhat, azokat az elképzeléseket, kezdeményezéseket is támogathatja, amelyet civil szervezet indított el, illetve képvisel. Ezt a lehetőséget polgármester úr gyakorolja. Képviselőnként 500 ezer forint összegű évente a Képviselői Alap összege. Jónak tartaná, ha a civil szervezetek támogatására a lehetőség a képviselő-testületre számára is megnyílna, kiterjedne. Jogi aggályokat jegyző úr nem tudott felhozni, ezért úgy gondolja, hogy jogilag teljesen megalapozott az előterjesztés. Kéri képviselőtársait, hogy minden egyéb szempontot mellőzve, az alapszándékot támogassák ebben az előterjesztésben. SZABÓ ISTVÁN A vitát lezárva Kövendy Zsolt felvetésére elmondja, hogy a vita végén az előterjesztő utolsóként a vitában elhangzottakra reagálhat, zárszót mondhat, de az SZMSZ az ülésvezetőnek adja meg azt a lehetőséget, hogy a vita végén összefoglalja azt. Ő tényt közölt, nem véleményt fogalmazott meg azzal, hogy a civil szervezeteknek sokkal többen nem tagjai, mint ahányan azok. Tehát egyetlen egy civil szervezet sem gondolhatja azt, hogy mindenkit képvisel.

- 881 Az érvényben lévő rendelet legfőbb erényének azt tekinti, hogy a szervezetbe nem tömörülő alacsonyabb érdekérvényesítő képességgel rendelkező egyéneknek a kezdeményezéseit képes felkarolni és támogatni. Ő eredeti formában hagyná a rendeletet, de erről a képviselő-testület dönt. KÖVENDY ZSOLT Ügyrendi javaslatában jegyző úr véleményét kéri az SZMSZ 36§. 4) bekezdéséről „az előadót illeti meg a szóbeli kiegészítés, a kérdésre, illetőleg a hozzászólásokra adott válasz, valamint a zárszó joga is.” SZABÓ ISTVÁN Kéri képviselő urat, hogy az SZMSZ-ben olvassa el az ülésvezetőnek a feladatait is, ne csak azt a részt, amellyel a saját véleményét támasztja alá. Módosító Indítvány OLÁH ANDRÁS Módosító indítványa arra irányul, hogy a civil szervezet helyett az egyesület kifejezés kerüljön a rendeletbe. A képviselő-testület 10 igen szavazattal, 5 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett elfogadta a módosító indítványt. Szavazás Tárgya: Módosító indítvány (Oláh András képviselő) Eredménye Voks: Szav% Össz% Igen 10 62.50 55.55 Nem 5 31.25 27.78 Tartózkodik 1 6.25 5.56 Szavazott 16 100.00 88.89 Nem szavazott 0 0.00 Távol 2 11.11 Összesen 18 100.00 Megjegyzés: Dr. Sarka Attila Távol - Siket Tibor Távol DANKAI TAMÁS Javaslata a rendelettervezet 4.§. 1) bekezdésének módosítására irányul: „lakóközösségek, illetve azon egyesületi formában működő civil szervezek, amelyek szándékukat az érintett lakóközösséggel egyeztették, és rendelkeznek az érintett lakóközösség szándéknyilatkozatával.”

- 882 DR. TAKÁCS CSABA Egyértelmű a módosító javaslat, azonban jogi oldalról a megfogalmazás megfoghatatlan. Bizonytalan jogfogalomként lehet meghatározni, hogy mely lakóközösséggel kellene egyeztetni, illetve annak határa, mértéke meddig terjed. Ha a rendelet ebben a formában kerülne elfogadásra, akkor az okot adna olyan jellegű lakók panaszának, akik azt mondják, ezt a célt ők nem támogatják, vagy kifejezetten tiltakoznak az ellen, hogy őket nem keresték meg. A civil szervezet szinte lehetetlen, hogy ezt a feltételt tudja teljesíteni, mivel nem tudja meghatározni, hogy milyen kiterjedésű az érintett lakókörnyezet, és kiknek kell kikérni a véleményét. Meglátása szerint ez alkalmazhatatlan feltétel lesz a rendeletben, amennyiben elfogadja a képviselő-testület. DANKAI TAMÁS Nem érti jegyző úr okfejtését, módosító javaslatát fenntartja. SZABÓ ISTVÁN Dankai Tamás módosító javaslatát („lakóközösségek, illetve azon egyesületi formában működő civil szervezek, amelyek kezdeményezésükhöz rendelkeznek az érintett lakóközösség támogató nyilatkozatával”) teszi fel szavazásra. A képviselő-testület 8 igen szavazat, 3 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett nem fogadta el a módosító javaslatot. Szavazás Tárgya: Módosító javaslat (Dankai Tamás önkormányzati képviselő) Eredménye Voks: Szav% Össz% Igen 8 50.00 44.44 Nem 3 18.75 16.67 Tartózkodik 5 31.25 27.78 Szavazott 16 100.00 88.89 Nem szavazott 0 0.00 Távol 2 11.11 Összesen 18 100.00 Megjegyzés: Dr. Sarka Attila Távol - Siket Tibor Távol

- 883 KÖVENDY ZSOLT Ismételten ügyrendi javaslatot tesz és visszavonja az előterjesztését. A heves vita arról győzte meg, hogy ennek az előterjesztésnek igenis helye lenne az önkormányzat előtt, tehát nem ez a visszavonás oka. Sok civil szervezet számára jó lenne lehetőséget adni a kezdeményezésre, ugyanakkor nem kinyitva azt a lehetőséget, amely eddig is tapasztalható volt, hogy ez a lehetőség egy szűk körre korlátozódott Oláh András képviselő társának módosító javaslata által. A polgármesteri alapból támogatott egyesületek körét megvizsgálva látható, hogy általában minden évben azok kapják a legnagyobb összegű támogatásokat, akik az előző évben. Elmondja, hogy ő azt akarta volna, ha ez a lehetőség mások részére is megnyílik akár városi kezdeményezés szintjén is. Kéri jegyző urat, hogy az imént felvetett ügyrendi javaslatában megfogalmazott SzMSz pontot, jogi érveléssel alátámasztva írásos formában küldje meg részére. Úgy gondolja, hogy a vita összefoglalására vonatkozó pontban továbbra is igaza van. DR. TAKÁCS CSABA Elmondja, hogy mint előterjesztőt természeten megilleti az összefoglalás és a zárszó joga, azonban az SzMSz lehetőséget ad arra polgármester úr számára, mint ülésvezetőnek, hogy szintén véleményét, összefoglalóját elmondhassa, amennyiben ezt szükségesnek látja az ülés vezetőjeként. KÖVENDY ZSOLT Köszöni a választ, de továbbra is ragaszkodik az írásos válaszhoz. A képviselő-testület 13 igen szavazattal, 1 ellenszavazat és 2 tartózkodás mellett a Képviselői Alapról szóló rendelet módosításáról szóló előterjesztést levette a napirendről. Szavazás Tárgya: Ügyrendi javaslat (Kövendy Zsolt előadó) Eredménye Voks: Szav% Össz% Igen 13 81.25 72.22 Nem 1 6.25 5.56 Tartózkodik 2 12.50 11.11 Szavazott 16 100.00 88.89 Nem szavazott 0 0.00 Távol 2 11.11 Összesen 18 100.00 Megjegyzés: Dr. Sarka Attila Távol - Siket Tibor Távol

- 884 Tárgy: (3.tsp.) Előterjesztés egyes önkormányzati rendeletek jogharmonizációs célú módosításáról és hatályon kívül helyezéséről Előadó: Szabó István polgármester Előterjesztés mellékelve Bizottsági vélemények KRISTIN RÓBERT A városüzemeltetési, városfejlesztési és külkapcsolati bizottság megtárgyalta az előterjesztést és 5 igen szavazattal elfogadásra javasolja a képviselőtestületnek. A napirendi ponthoz kérdés, hozzászólás nem volt. A névszerinti szavazást követően a képviselő-testület 16 igen szavazattal az alábbi rendeletet alkotta: MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2009.(XI.2.) RENDELETE Egyes önkormányzati rendeletek jogharmonizációs célú módosításáról Mátészalka Város Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében és az Ötv. 16. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja. 1. § A rendelet célja Jelen rendelet az Európai Parlament, illetve a Tanács által együttes döntési eljárás keretében elfogadott, a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv szabályainak való megfelelést szolgálja – Mátészalka Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által alkotott – e rendelet 2-16. §-ában nevesített önkormányzati rendeletek vonatkozásában. 2. § A közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő legmagasabb hatósági díjak megállapításáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 1/1998. (II.1.) rendelet 17.§-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:

- 885 (3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK. irányelvének való megfelelést szolgálja.

3. § Mátészalka Város kötelező önkormányzati közművelődési feladatairól szóló 17/2000. (IX.25.) rendelet 13. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki: (2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK. irányelvének való megfelelést szolgálja.

4. § A települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásokról szóló 22/2001. (XII.22.) rendelet 22.§-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki: (3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK. irányelvének való megfelelést szolgálja. 5. § Az állattartás helyi szabályairól szóló 22/2003. (XI.1.) rendelet 25.§-a helyébe a következő rendelkezés lép: 25. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg Mátészalka Város Tanácsának az állatok tartásáról szóló 1986. évi I. sz. rendelete hatályát veszti. (2) Kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik. (3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK. irányelvének való megfelelést szolgálja. 6. § (1) A sportról és az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól szóló 20/2004. (V.13.) rendelet 1.§ (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (1) Mátészalka Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) összhangban a Magyar Köztársaság Alkotmánya 70/D. szakaszában foglaltakkal, lehetőségeihez mérten mindent elkövet, hogy a rendszeres testedzéshez való jogot minél szélesebb körben biztosítsa. (2) A rendelet 9. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki:

- 886 (2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK. irányelvének való megfelelést szolgálja. 7. § A talajterhelési díjról szóló 49/2004. (XII.31.) rendelet 9.§-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki: (2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK. irányelvének való megfelelést szolgálja. 8. § A közterület-használatának szabályozásáról szóló 20/2005. (VIII.22.) rendelet 17.§a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki: (2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK. irányelvének való megfelelést szolgálja. 9. § Mátészalka Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 26/2005. (IX.30.) rendelet 40.§-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki: (2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK. irányelvének való megfelelést szolgálja. 10. § A helyi szintű környezetvédelmi szabályok megalkotásáról, és az elkülönített helyi környezetvédelmi alap létrehozásáról szóló 28/2005. (X.18.) rendelet 24.§-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki: (3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK. irányelvének való megfelelést szolgálja. 11. § Mátészalka Város jelképeiről és használatának rendjéről szóló 36/2005. (XI.3.) rendelet 7.§-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki: (2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK. irányelvének való megfelelést szolgálja. 12. § A temetőkről és a temetkezésről szóló 41/2005. (XII.27.) rendelet 16.§-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:

- 887 (3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK. irányelvének való megfelelést szolgálja.

13. § Mátészalka Város Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 20/2006. (VIII.8.) rendelet 30.§-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki: (3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK. irányelvének való megfelelést szolgálja.

14. § A távhőszolgáltatási díjak megállapításáról és alkalmazásáról, valamint a távhőszolgáltatás egyes kérdéseiről szóló 28/2006. (XII.1.) rendelet 27.§-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki: (4) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK. irányelvének való megfelelést szolgálja.

15. § Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 1/2007. (II.13.) rendelet 24.§-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki: (3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK. irányelvének való megfelelést szolgálja.

16. § A lakások és helyiségek bérletéről szóló 11/2008. (IV.22.) rendelet 42.§-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki: (3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK. irányelvének való megfelelést szolgálja.

17. § E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

- 888 Szavazás Tárgya: Egyes módosításáról Eredménye Igen Nem Tartózkodik Szavazott Nem szavazott Távol Összesen Megjegyzés: Dr. Sarka Attila

önkormányzati Voks: 16 0 0 16 0 2 18

rendeletek

Szav% 100.00 0.00 0.00 100.00

Távol - Siket Tibor

jogharmonizációs

célú

Össz% 88.89 0.00 0.00 88.89 0.00 11.11 100.00 Távol

A névszerinti szavazást követően a képviselő-testület 16 igen szavazattal az alábbi rendeletet alkotta: MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 17/2009.(XI.2.) RENDELETE Egyes önkormányzati rendeletek hatályon kívül helyezéséről Mátészalka Város Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében és az Ötv. 16. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja. 1.§ Az állatvásár tartásáról szóló 18/2003. (XI.1.) rendeletet és az azt módosító 15/2004.(IV.28.) rendeletet hatályon kívül helyezi. 2.§ Az Önkormányzati Tervtanács létrehozásáról és működésének rendjéről szóló 37/2004. (XI.15.) rendeletet hatályon kívül helyezi.

- 889 3.§ Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatosan egyes önkormányzati rendeletek módosításáról szóló 30/2005.(X.17.) rendeletet és az azt módosító 40/2005.(XII.8.) rendeletet hatályon kívül helyezi.

4.§ E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Szavazás Tárgya: Egyes önkormányzati rendeletek hatályon kívül helyezéséről Eredménye Voks: Szav% Össz% Igen 16 100.00 88.89 Nem 0 0.00 0.00 Tartózkodik 0 0.00 0.00 Szavazott 16 100.00 88.89 Nem szavazott 0 0.00 Távol 2 11.11 Összesen 18 100.00 Megjegyzés: Dr. Sarka Attila Távol - Siket Tibor Távol

Tárgy: (4.tsp.) Előterjesztés a Városfejlesztési Társaság létrehozásáról Előadó: Szabó István polgármester Előterjesztés mellékelve Bizottsági vélemények KRISTIN RÓBERT A városfejlesztési, városüzemeltetési és környezetvédelmi bizottság 2 igen, szavazattal, 3 tartózkodás mellett nem javasolja elfogadásra a képviselőtestületnek a határozat-tervezetet.

- 890 KÖVENDY ZSOLT A pénzügyi bizottság 4 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadásra javasolja a képviselő-testületnek a határozat-tervezetet. Kérdések KÖVENDY ZSOLT Elmondja, hogy részt vett a városfejlesztési bizottság ülésén is és sajnálja, hogy polgármester és alpolgármester urak nem tartották fontosnak, hogy a bizottsági üléseken részt vegyenek. Ennek ellenére sok kérdést körbejártak, megkapták rá a válaszokat. Nem irigyelte jegyző urat azért, hogy neki csak jogi állásfoglalása lehet ezekhez az előterjesztésekhez, az előterjesztő pedig háttérben marad, hogy ezeket a kínos kérdéseket a bizottsági üléseken elkerülje. A pénzügyi bizottság ülése után bekérte a közbeszerzésekre vonatkozó keretszerződést, amely a jelenleg futó nagyobb projektekre vonatkozó megbízást tartalmazza. Meglepetéssel tapasztalta, hogy ezeknek a megbízásoknak a címzettje minden esetben a Budapesti Kommunikációs Főiskola, amely a projekt lebonyolításáért 38 M Ft megbízási díjat kap. Polgármester úr a képviselő-testülettől kapott felhatalmazást arra, hogy gyorsított meghívásos eljárást folytasson le. Érdekelné a közbeszerzési eljárás lefolytatása, polgármester úr hogyan tudott olyan közbeszerzési eljárásokat lefolytatni, amelyek eredményeképpen minden megbízást a Budapesti Kommunikációs Főiskola kapott meg? Mekkora összegű megbízással rendelkezik jelenleg a főiskola, mely projektek vonatkozásában, mert a keretszerződés nem tartalmaz részleteket a teljesítésről? SZABÓ ISTVÁN Elmondja, hogy ebben az esetben egy közbeszerzési eljárást folytattak le, amely egy keretszerződés megkötésére irányult. A beszerzés tárgya Európai Uniós forrásokból megvalósuló projektekkel kapcsolatos szolgáltatások nyújtása volt. A konkrét feladatokra – a szolgáltatásokra és ellenértékükre - a keretszerződés alapján projektenként külön szerződéseket kötöttek. Ezek a szerződések nyilvánosak, képviselő úr ezekbe bármikor betekintést nyerhet. KOVÁCS ÁRPÁD Kikből áll a Városfejlesztési Társaság? SZABÓ ISTVÁN A képviselő-testület, mint az egyszemélyes gazdasági társaság alapítója kijelöli az ügyvezető igazgatót, a felügyelő bizottságot és a könyvvizsgálót.

- 891 A városfejlesztő társaság létrehozását a városközpont rekonstrukciós pályázatban vállalták fel többletpontokért. A pályázat kiírója nem számolt azzal a lehetőséggel, hogy egyes önkormányzatoknál már létezik olyan szervezet, amely ilyen feladatokat lát el, más önkormányzatok pedig csak kényszerből hozzák létre azért, hogy többletpontokat szerezzenek. Most arra törekszenek, hogy minimális szervezettel ugyan, de eleget tegyenek ennek a vállalt kötelezettségnek. KÖVENDY ZSOLT A pályázat önerejét miből fogják finanszírozni, mert a pályázat önrészénél annak idején a polgármesteri hivatal épületének üzleti célú értékesítéséből származó összeget is feltüntették? Polgármester úrtól kérdezi, hogy mi van azzal a 60 M Ft-tal, amelyet a pályázat szerint a Városüzemeltetési Kht végelszámolásából kívánt erre a célra fordítani? A pályázat bevételi oldalán ugyanis a következő szerepel: elsődleges forrás a lehetőség szerinti ajánlatokat figyelembe véve a hivatali épület ingatlanából, valamint a szomszédos ingatlanok változtatásával alakuló építési terület ingatlan értékesítéséből származhat. Ezek összes értéke várhatóan 400-500 M Ft. SZABÓ ISTVÁN Elmondja, hogy ezek a kérdések nem tartoznak a napirendhez, de természetesen válaszol a felvetésre. Képviselő úr azt az állítást fogalmazta meg, hogy a polgármester azt mondta, hogy a polgármesteri hivatal eladásából származik 500 M Ft bevétel. Az, amit az előbb Kövendy képviselő úr felolvasott az tételesen nem ez, hanem az egész akcióterületen végrehajtott ingatlanműveletek eredményének becsült összege. Felhívja képviselő úr figyelmét arra, hogy az üzleti hasznosíthatóság az időközben bekövetkezett ingatlanpiaci válság miatt nem tartozik a reálisan megvalósítható kategóriába. DR. NAGYHÁZINÉ SZONDI ERIKA Kérdezi, hogy a társaság ügyvezetői posztját megpályáztatták-e, az alapító okiratban megjelölt személy rendelkezik-e olyan tapasztalatokkal, ami egy kft ügyvezetésére őt képessé és alkalmassá teszi? Hol, milyen személyi háttérrel és nem mellékesen miből fog működni a kft.? Miért nem mátészalkai székelyű céget bíztak meg a könyvvizsgálói feladatok ellátásával? Kik lesznek a felügyelő bizottság tagjai? SZABÓ ISTVÁN Egy tapasztalt fiatal mérnököt javasol az ügyvezetői posztra, aki pontosan tudja, hogy milyen céllal jön létre a társaság és mi lesz a feladata.

- 892 Az a cél vezéreli őket, hogy tiszta profillal rendelkező társaságok működjenek a városban, ezért tett javaslatot előterjesztőként a városüzemeltetési feladatoknak a Szalkatávhő Kft-ről történő leválasztása érdekében. Ezek a feladatok majd beolvadnának a Városfejlesztési Társaság tevékenységi körébe. A társaság tevékenységei közül a városüzemeltetési feladatok lesznek többségben. A Városfejlesztő Társaság korlátozott számú projektre, meghatározott időtartamra szerződik a városfejlesztési feladatok tekintetében. Azt, hogy hogyan tudják a kapacitásokat - amelyek további projektek generálásához kötődnek – felhasználni, majd a jövőben dől el. Ezért ilyen minimális a társaság létszám- és feladat-meghatározása. Kifejezetten csak a pályázati követelményeknek való megfelelés célját szolgálja. Fontosnak tartja azt, hogy a társaság ügyvezetőjének a városüzemeltetési feladatok ellátásában nagy tapasztalattal rendelkező személyt válasszanak. Nem akarták ezt a fontos kérdést a véletlenre bízni. A bevétel is biztosított, mert a városfejlesztési feladatok mögött megrendelőként a város áll. Egy ilyen tevékenységet folytató gazdasági társaságnak a keresleti oldalon nincsenek kockázatai. A könyvvizsgálóval kapcsolatosan elmondja, hogy a mátészalkai székhelyű könyvvizsgálóknak kapacitáshiányuk volt, ezért nem vállalták a feladatot. Elmondja, hogy egy mátészalkai könyvvizsgáló irányította őket az előterjesztésben megnevezett céghez. A felügyelő bizottság tagjairól a képviselő-testület fog dönteni, ő maga is élni fog javaslattételi jogával. KÖVENDY ZSOLT Kérdezi, hogy pályázati előírás e az önálló cég létrehozása? Az a lehetőség felvetődött-e, hogy a Szalkatávhő Kft. tevékenységei között szerepeljen a városfejlesztési feladatok ellátása? SZABÓ ISTVÁN A pályázat feltételként írta elő a cégalapítást, és ezt Mátészalka Város Önkormányzata vállalta. Az a paradox helyzet alakult ki, hogy ezt a feladatot egy már meglévő társaságnak odaadni nem lehet, de egy ilyen célra létrehozott társasághoz lehet egyéb feladatokat is telepíteni. A pályázat kiírójának ezzel az volt a célja, hogy ne a hivatali szervezetben folyjon ez a tevékenység, hanem egy újonnan, erre a célra létrehozott gazdasági társaságban. Ha megalakul a társaság, a későbbiekben azt szeretnék olyan feladatokkal ellátni, amelyek hosszú távon hasznára vannak a városnak, és biztosítani tudják ennek a cégnek az önfenntartó képességét. DR. NAGYHÁZINÉ SZONDI ERIKA Nem lenne célszerű sokkal több tevékenységi kört megjelölni az alapító okiratban?

- 893 SZABÓ ISTVÁN Az alapító okirat azokat a tevékenységi köröket tartalmazza, amelyeket a pályázat előír. Ahogyan már utalt rá, tervezik, hogy változtatásokat fognak végrehajtani a társaságon és bővíteni fogják a cég tevékenységi köreit. KÖVENDY ZSOLT Úgy érzi, hogy a cégalapítással már elkéstek, mert időközben a projekt fő szegmenseinek egy részét –ingatlanvásárlás – már lebonyolították. Nem az ügyvezető személyét és szakmai tapasztalatát kritizálja, hanem azt, hogy az ügyvezetői posztra jelölt személy a projekt eddigi munkálataiban nem vett részt. Rendelkezik a projektre vonatkozó szakmai tapasztalattal az ügyvezető jelölt? Gondolkodnak- e azon, hogy a munkaszervezetbe olyan személyt is bevonjanak, aki eddig ebben a projektben részt vett? SZABÓ ISTVÁN Azért került most a képviselő-testület elé az előterjesztés, mert nem akartak erre eddig költeni, nem volt eddig bevételi forrás. Úgy véli ezzel a döntéssel még nem késtek el, éppen időben vannak. A referenciával kapcsolatosan elmondja, hogy ennek a társaságnak nem a városfejlesztési feladatok fogják a legfőbb bevételi forrásait képezni. Egy nagyon fontos, várospolitikai szempontból is jelentős feladatot szeretnének odatelepíteni. Ebben pedig nem igen van a városban nagyobb tapasztalattal rendelkező mérnök. KOVÁCS ÁRPÁD A felügyelő bizottság tagjai vállalni fogják a feladatot javadalmazás nélkül? Úgy gondolja, hogy egy ilyen jellegű döntéshozatalnál figyelembe kell venni azt, hogy a felügyelő bizottság tagjai döntéseikért saját vagyonukkal felelnek. SZABÓ ISTVÁN Elmondja, hogy erre nézve részben rendelkezik információval, másrészt aki majd javaslatot kíván tenni a tagok személyére, nyilván rendelkezik ilyen tartalmú nyilatkozattal vagy az itt jelenlévő személy személyesen nyilatkozni tud. A felügyelő bizottság tagjaival szemben elvárás, hogy ne hozzanak törvénysértő intézkedéseket, és ne kövessenek el a cégnek kárt okozó mulasztásokat. A felügyelő bizottság nem döntéshozó, hanem ellenőrző, javaslattevő szerv. Ha nem mulaszt vétkesen, és nem huny szemet olyan dolgok felett, amit neki észlelni kell, akkor ez a vagyoni felelősség nem áll fenn. Úgy gondolja, hogy a többi önkormányzati tulajdonú társaságnál is meg kellene szüntetni a díjazást.

- 894 KRISTIN RÓBERT Egyetért azzal, hogy ennél a társaságnál nem állapítanak meg tiszteletdíjat a felügyelő bizottság tagjai részére. Kérdezi polgármester úrtól, hogy mikor jár el abban, hogy a másik két társaságnál is hasonlóak legyenek a körülmények? Nem tartja etikusnak, hogy a három gazdasági társaságnál különbséget tegyenek a felügyelő bizottsági tagok díjazásában. Arra szeretné emlékeztetni polgármester urat, hogy a képviselő-testületnek van egy városfejlesztési bizottsága. A városüzemeltetési, városfejlesztési és környezetvédelmi bizottság ezen feladatok véleményezésében szívesen közreműködne, és eddig is közreműködött volna. Arra bíztatja polgármester urat, hogy rendeljen több feladatot a bizottságnak. SZABÓ ISTVÁN Véleménye szerint konkrét feladatokat delegálni a bizottságnak meglehetősen aggályos lenne. A szabályozási terv módosítását végző tervező már kért segítséget a bizottságtól, amit nem kapott meg. Az első olyan próbálkozás, hogy konkrét feladatot delegáljanak a bizottsághoz, nem vezetett átütő sikerre, de megígéri elnök úrnak, hogy további kísérleteket fog tenni. Amennyiben a képviselő-testület elfogadja azt a javaslatot, és a felügyelő bizottsági tagok ingyen látják el a feladatot, megteszi az ezzel kapcsolatos további teendőket. Ezt csak a Szalkatávhő Kft. vonatkozásában teheti meg, és a képviselő-testület hatalmazhatja fel arra, hogy a Szalka-Víz Kft. taggyűlésében képviselje ezt az álláspontot, mert a cég nincs Mátészalka Város kizárólagos tulajdonában. KOVÁCS ÁRPÁD Helyénvaló-e az alapító okirat 7.1 pontjában szereplő azon kritérium, hogy az alapító kizárólagos hatáskörébe tartozik a tag kizárásának kezdeményezéséről való határozat, amikor egy egyszemélyes társaságról van szó? DR. TAKÁCS CSABA Ez a gazdasági társaságokról szóló törvényben foglaltak átemelése, értelemszerűen ez a hatáskör jelen helyzetben alkalmazhatatlan. KÖVENDY ZSOLT A pályázat további forrásait miből fogják biztosítani? Az ügyvezető jelölt jelenleg a polgármesteri hivatal köztisztviselője, tervezi a hivatal, hogy pótolja a létszámot vagy csökkenteni fogja az alkalmazottak létszámát?

- 895 SZABÓ ISTVÁN A forrásokat a felhalmozási célú hitelből, ingatlan eladásból biztosítják. Erről rendelkezik az e tárgykörben született képviselő-testületi határozat. A feladatellátás átrendezéséről akkor lehet majd döntéseket hozni, amikor ez reálissá válik és megvalósul. A jelenlegi állás szerint nem kívánják betölteni az álláshelyet. Hozzászólások KOVÁCS ÁRPÁD Ő maga egy városfejlesztési társaságot úgy képzel el, hogy az olyan személyekből áll, akik jól ismerik a várost, a fejlesztési lehetőségeket, a forrásokat. Ezek a személyek tanácsokkal látják el a képviselő-testületet, befolyással bírnak a városrendezésre-, fejlesztésre. Úgy látja, hogy az előterjesztés szerint létrehozandó városfejlesztési kft. támaszkodni fog a műszaki iroda segítségére és kénytelen lesz eltűrni a képviselő-testület döntéseit. Ő nem a jelenlegi állás szerint képzelte el a városfejlesztési társaságot. KÖVENDY ZSOLT Örömét fejezi ki, hogy végre létrejön a városfejlesztési társaság, már 2006-ban felmerült a társaság létrehozásának a szükségessége, de akkoriban még nem volt szó uniós támogatásról. Azt gondolja, hogy egy önálló szakembergárda létrehozásával számos programpontot a hozzárendelt forrással együtt a városban tarthattak volna, és nem kellene most 38 millió forintot kifizetni a pályázat lebonyolításáért a Budapesti Kommunikációs Főiskolának. Ma ez a városfejlesztési társaság már működhetne annak érdekében, hogy a lehetőség szerint a lehető legtöbbet hozzák ki a városi ingatlanok gazdálkodásából, a pályázati projektek koncepciók mentén haladjanak, és ne eseti jelleggel, ahogy most mennek. Azt látja, hogy a projekt bevételi oldala továbbra sem tisztázott. A városfejlesztési társaság létrehozását ő maga is szerencsésnek tartja, csak nem ebben a formában. A korábbi gyakorlat az volt, hogy a városnál a projektmenedzselést a városi köztisztviselők végezték el. Ebben az esetben is jelentkeztek kisebb-nagyobb problémák, de olyan probléma soha nem volt, mint ami most a kórháznál, az óvodánál és az iskolánál jelentkezik. Az ügyvezető jelölt esetében hiányolja a részletes önéletrajzot, és a társaság vezetésére vonatkozó szakmai programot. Sajnálja, hogy a vállalkozókat és a képviselő-testület tagjait nem vonták be a pályázat előkészítésébe.

- 896 SZABÓ ISTVÁN A Kövendy képviselő úr által elmondottakra válaszul elmondja, hogy nem rendelkeznek tapasztalattal az Európai Uniós támogatásból származó projektek terén. Eddig mindössze egy ilyen beruházás valósult meg, a bölcsőde felújítása. Ezért szükséges komoly szakmai tapasztalatokkal rendelkező pályázatírót a feladat ellátásával megbízni. Javaslatot tesz a felügyelő bizottság tagjainak személyére. Elsőként Dr. Felföldi Botondot, a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezetének igazgatóját javasolja felügyelő bizottsági tagnak. Már egyeztetett a jelölttel, aki vállalja a feladatot. Következő jelöltje Dr. Nagyháziné Szondi Erika a városüzemeltetési bizottság tagja. Kéri képviselő asszony nyilatkozatát arra nézve, hogy vállalja a feladatot. A felügyelő bizottság harmadik tagjának Török Mihály pályázati referenst javasolja. Kérdezi, hogy a felügyelő bizottság tagjaira van e valakinek további javaslata? KÖVENDY ZSOLT Egyetértését szeretné kifejezni a jelöltek személyével kapcsolatban. Mindhárom személyt alkalmasnak tartja a feladatra. DR. NAGYHÁZINÉ SZONDI ERIKA Teljes meglepetésként érte a felkérés, de minden munkában, amely a város érdekét szolgálja, természetesen szívesen részt vesz. Amennyiben a képviselőtestület megszavazza a javaslatot, vállalja a felügyelő bizottsági tagságot. DR. TAKÁCS CSABA Az alapító okirat 7.1 i) pontjának törlését kéri, mely szerint az alapító kizárólagos hatásköre a tag kizárásának kezdeményezéséről való határozat.

A napirendi ponthoz több kérdés, hozzászólás nem volt. A névszerinti szavazást követően a képviselő-testület 13 igen szavazattal, 3 tartózkodás ellenében az alábbi rendeletet alkotta:

- 897 MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 18/2009. (XI.2.) RENDELETE A VÁROS-REHABILITÁCIÓHOZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK ELLÁTÁSÁRÓL

Mátészalka Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a komplex városfejlesztési feladatok megvalósítása érdekében a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdése alapján figyelemmel az Ötv. 8. § (1) bekezdésében foglaltakra is - a városrehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról a következő rendeletet alkotja: Rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya a rehabilitációs programban megvalósítandó fejlesztési feladatokban közreműködő szervezetekre, természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra és a rehabilitációs területen lévő, a rehabilitációval érintett ingatlanok tulajdonosaira, bérlőire, használóira terjed ki. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazása során: a.) rehabilitáció: elavult, de értéket képviselő településrész, tömb olyan felújítása, amely során az úthálózat és az épületállomány erre érdemes elemeinek megtartásával, korszerűsítésével, az alkalmatlan épületek, épületrészek elbontásával, esetleg azok új épületekkel történő pótlásával történik az érintett terület értékének a kornak megfelelő fizikai és funkcionális színvonalra emelése.

- 898 b.) rehabilitációs terület: az ilyen célra kijelölt városias beépítésű terület. c.) akcióterület: az akcióterületi tervben nevesített rehabilitációs területen belül önálló fejlesztésre kijelölt összefüggő terület. d.) szociális akcióterület: külön közszolgáltatási programokkal fejlesztett akcióterület. e.) város-rehabilitációs tevékenység: a város-rehabilitációs programban támogatási szerződéssel rendelkező projektek megvalósításának menedzselése, az Önkormányzat fejlesztési cselekvési programja/céljai időszakos felülvizsgálata, a következő akciótervi időszakra vonatkozó akcióterületi tervek előkészítése. f.) akcióterületi terv: a kijelölt területre vonatkozó részletes rehabilitációs vagy fejlesztési programot tartalmazó dokumentum. 3. § (1) Az Önkormányzat Integrált Városfejlesztési Stratégia (továbbiakban: IVS) készítésére kötelezett a tervezett új város-rehabilitációs támogatási programokban. (2) Az IVS elkészítése – amennyiben releváns- külső szakértő bevonásával történik. 4. § (1) Az akcióterületeken ellátandó közszolgáltatási feladatok: a) településfejlesztés; b) településrendezés; c) épített és természeti környezet védelme; (2) A szociális akcióterületen ellátandó közszolgáltatási feladatok: a) az (1) bekezdésben szereplő feladatok; b) közreműködés a helyi foglalkoztatás megoldásában; c) közösségi tér biztosítása; d) az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése; e) a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatása, együttműködés a közösségekkel.

- 899 -

(3) Az akcióterületek fejlesztésének sorrendjét, valamint az ellátandó közszolgáltatási feladatok körét a Képviselő-testület határozatban állapítja meg. (4) Az egyes város-rehabilitációs akcióterületek kijelölésének feltétele az elfogadott akcióterületi terv, illetve az akcióterületi terv pénzügyi megvalósíthatósági tervének elfogadása.

Az önkormányzati tulajdonosi jogok gyakorlása 5. § A tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat Mátészalka Város Önkormányzata Képviselő-testületének Mátészalka Város Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 20/2006. (VIII.8.) rendelete (a továbbiakban: Vagyonrendelet) határozza meg. Az akcióterületi fejlesztések végrehajtása 6. § (1) A rehabilitációs területen megvalósítandó fejlesztések megvalósítására az Önkormányzat a Mátészalkai Városfejlesztési Kft.-t jelöli ki. A társaság kijelölése a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2/A. § alapján történik. (2) A társaság az önkormányzati tulajdonú projektek megvalósítása és az ahhoz szorosan kapcsolható szolgáltatások kapcsán, valamint a jövőben tervezett fejlesztések előkészítése során az Önkormányzat nevében jár el, és az Önkormányzat nevében tesz jognyilatkozatot, míg a projekt-menedzsmenttel összefüggésben a társaság a saját nevében jogosult eljárni. (3) Az Önkormányzat a társasággal az egyes akcióterületekre rehabilitációs megbízási szerződést (a továbbiakban: szerződés) köt a Kbt. 2/A.§-ában foglaltak alkalmazásával.

- 900 (4) A szerződést a külön ilyen konstrukció keretében megvalósításra kijelölt akcióterületre az elfogadott akcióterületi terv alapján kell megkötni, a további bővítés lehetőségével. A szerződés tartalmazhatja: a) a város-rehabilitációs tevékenységet, mint a szerződés tárgyát, a felek kötelezettségvállalását; b) a város-rehabilitáció megvalósításának határidejét, ütemezését; c) a város-rehabilitációval érintett akcióterület megnevezését; d) az akcióterületen megvalósítandó fejlesztési célkitűzéseket; e) a szerződés keretében ellátott tevékenységeket, feladatokat; ea) előkészítési feladatok (akcióterületi tervek készítése; rendszeres felülvizsgálata; fejlesztési tervek felülvizsgálata; tervek, engedélyek, tanulmányok készítése; terület-előkészítés; ingatlanvásárlás; eszközbeszerzés; pályázat-készítés) eb) kivitelezés-szervezési feladatok ec) finanszírozással összefüggő feladatok ed) menedzsment tevékenység ellátása f) a fejlesztések megvalósításának, illetve a feladatok ellátására szolgáló források rendelkezésre bocsátásának módját, pénzügyi ütemezését; g) a rendelkezésre bocsátott forrásokkal történő elszámolás módját; h) a szerződésben foglalt tevékenységek fedezetéül szolgáló megbízási díj mértékét; i) a városfejlesztési tevékenységből származó bevételeinek a szerződésben szereplő fejlesztési célokra fordítását; j) a társaság évenkénti beszámolásának, az akcióterületi terv évente történő aktualizálásának rendjét; k) az önkormányzati ellenőrzés módját; l) a közreműködők bevonásának rendjét; m) a fejlesztések megvalósításában, a feladat-ellátásban közreműködő önkormányzati intézmények, gazdálkodó szervezetek, közösségek, magánszemélyek közreműködésének módját. (5) A társaságok feladataik megvalósítása során együttműködnek más önkormányzati részvétellel működő gazdasági társaságokkal és az önkormányzati intézményekkel. A rehabilitáció forrásai 7. § (1) A város-rehabilitációs feladatok forrásait az akcióterületi tervek megvalósítására szolgáló önkormányzati saját erő, pályázati támogatási források és az akcióterületi terv végrehajtásából közvetlenül származó önkormányzati bevételek képezik.

- 901 (2) A rehabilitációs projekt forrásai: a.) a rehabilitációs területen lévő, a rehabilitációs programmal érintett önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó bevétel teljes összege, b) a rehabilitációs területen lévő, fejlesztéssel létrejött ingatlanok bérbeadásából származó bevétel kiadásokkal csökkentett összege, c) az Önkormányzat éves költségvetésében az e célra biztosított összeg, d) pályázatok útján elnyert összegek, állami és önkormányzati szervektől kapott támogatások összege, e) természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, társadalmi szervezetek és egyesületek önkéntes befizetései. (3) Az Önkormányzat a város-rehabilitáció megvalósításához szükséges pénzeszközök biztosítása érdekében vállalja, hogy a projekt önrészét éves költségvetésében biztosítja. (4) A város-rehabilitációs tevékenység ellátása során keletkező bevételt az Önkormányzat köteles a város-rehabilitációs feladatokra fordítani, az más célokra nem használható fel. Az Önkormányzat és a társaság együttműködése 8. § (1) A Képviselő-testület elfogadja településfejlesztési és rendezési terveket, az akcióterületi terveket, és gondoskodik a rehabilitációhoz szükséges önkormányzati források biztosításáról. (2) A Képviselő-testület városfejlesztésért felelős bizottsága kezdeményezi és véleményezi a Képviselő-testület elé kerülő város-rehabilitációs ügyeket, az akcióterületi terveket, azok módosítását és a rehabilitációs megbízási szerződést. (3) A társaság felé a tulajdonosi képviseletet Vagyonrendeletben foglaltaknak megfelelően látja el.

a

polgármester

a

(4) A társaság döntés-előkészítő és végrehajtó tevékenysége során a koordinációt Mátészalka Város Polgármesteri Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) városfejlesztésért felelős szervezeti egysége látja el.

- 902 Az akcióterületi tervek megvalósítása érdekében a Hivatal szervezeti egységeinek koordinációjáról a szervezeti egység vezetője gondoskodik. (5) A társaság ügyvezetésének külön jogszabályban foglaltak szerinti ellenőrzését felügyelő-bizottság, könyvvizsgálatát az alapító okiratban meghatározott könyvvizsgáló látja el. (6) A társaság előkészíti, szervezi és lebonyolítja a rehabilitációs területen megvalósítandó fejlesztésekhez szükséges valamennyi további közbeszerzési, beszerzési eljárást. Záró rendelkezések 9. § Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

Szavazás Tárgya: A város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról Eredménye Voks: Szav% Össz% Igen 13 81.25 72.22 Nem 0 0.00 0.00 Tartózkodik 3 18.75 16.67 Szavazott 16 100.00 88.89 Nem szavazott 0 0.00 Távol 2 11.11 Összesen 18 100.00 Megjegyzés: Dr. Sarka Attila Távol - Siket Tibor Távol

A képviselő-testület 13 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozta:

- 903 MÁTÉSZALKA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 193/2009. (X.29.) Kt. számú HATÁROZATA A MÁTÉSZALKAI VÁROSFEJLESZTÉSI KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG LÉTREHOZÁSÁRÓL

A Képviselő-testület 1. Egyes város-rehabilitációs célok, így különösen Az ÉAOP 5.1.1.D-20070021 számú a „Mátészalkai városközponti akcióterület funkcióbővítő rehabilitációja” című pályázati projektje előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos tevékenységek ellátása érdekében egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság formájában önálló városfejlesztési társaságot hoz létre, az alábbiakban foglaltak szerint: -

A társaság megnevezése: Mátészalkai Városfejlesztési KFT., A társaság kizárólagos tulajdonosa: Mátészalka Város Önkormányzata, Alapításkori törzstőkéje 500.000,- Ft, amely összeget az Alapító Okirat aláírásától számított 30 napon belül, a cégbejegyzési kérelem cégbírósági benyújtásának időpontjáig teljes egészében a Társaság rendelkezésére kíván bocsátani.

Felelős: Szabó István polgármester Határidő: azonnali 2. A társaság Alapító Okiratát az előterjesztéshez csatoltak szerint fogadja el, melyben az alábbi személyeket jelöli ki: a.) a társaság ügyvezetőjének az alapítástól számított 3 éves időtartamra Kovács József (anyja neve: Plánk Éva, lakhelye: 4700 Mátészalka, Csokonai út.13.), aki megbízatását munkaviszonyban, 350.000 Ft/hó díjazás ellenében végzi.

- 904 b.) a társaság felügyelő bizottsága az alábbiakban foglaltak szerint jelöli ki: Dr. Felföldi Botond (anyja neve: Turbucz Mária, lakcíme: 4700 Mátészalka, Kossuth u. 47. III/7.), Török Mihály (anyja neve: Kállai Zsuzsanna, lakcíme: 4337 Jármi, Petőfi S. u. 35.), Dr. Nagyháziné Szondi Erika (anyja neve: Koncz Mária, lakcíme: 4700. Mátészalka, Kalmár u. 88.) akik számára tiszteletdíjat nem állapít meg/ A felügyelő-bizottságot 3 éves határozott időtartamra jelöli ki. c.) a társaság első könyvvizsgálójának 2012. október.29. napjáig , 3 évre, a Bereg-Audit Könyvvizsgáló és Adószakértő Kft-t jelöli ki. Székhely: 4800 Vásárosnamény Dózsa Gy. út.30, cégjegyzékszáma: 15-09-065069, könyvvizsgálói nyilvántartás száma:001170 , a könyvvizsgáló részéről eljáró természetes személy könyvvizsgáló: Dr. Szűcs Zoltánné lakhely: 4800 Vásárosnamény Dózsa Gy. út. 30. , könyvvizsgálói bejegyzés száma: 004763, akinek díjazása 50.000 Ft/ hó/ +ÁFA összeg. Felhatalmazza a polgármestert az Alapító Okirat aláírására. Felelős: Szabó István polgármester Határidő: azonnal

3. A Társaság Alapítójaként jóváhagyja a Mátészalkai Városfejlesztési KFTnek az előterjesztéshez 3. számú mellékletként csatolt, az alapítástól hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatát. Felelős: Szabó István polgármester Határidő: azonnal (ügyvezető értesítésére)

4. A Mátészalkai Városfejlesztő Kft.-vel megkötendő, az előterjesztéshez 4. számú mellékletként csatolt Város-rehabilitációs megbízási szerződést jóváhagyja, és megbízza a polgármestert a szerződés aláírására. Felelős: Szabó István polgármester Határidő: a cégbejegyzést követően azonnal

- 905 2. számú melléklet

ALAPÍTÓ OKIRAT Jelen alapító okirat Mátészalka Város Önkormányzata (székhelye: 4700 Mátészalka, Hősök tere 9.), mint alapító (a továbbiakban: „Alapító”) által létrehozott, és a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.), valamint a közvállalkozásokra vonatkozó további törvényi előírások szerint működő Mátészalkai Városfejlesztési Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: „Társaság”) alapító okirata. A Társaság feladata az Alapító által meghatározott egyes város-rehabilitációs célokkal, így különösen a Mátészalka Város funkcióbővítő város-rehabilitációs pályázati projektje előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos tevékenységek ellátása, az e tárgyban az Alapítóval megkötendő szerződés(ek)-, valamint a Mátészalka Város Önkormányzata Képviselőtestületének ……/2009. ( ) rendelete a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról szóló rendeletben foglaltak végrehajtása. 1. A Társaság neve és székhelye 1.1

A Társaság cégneve: Mátészalkai Városfejlesztési Korlátolt Felelősségű Társaság Társaság rövidített neve: Mátészalkai Városfejlesztési KFT.

1.2

A Társaság székhelye: 4700 Mátészalka, Hősök tere 9.

2. A Társaság tartama A Társaság határozatlan időtartamra alakul, amely a jelen alapító okirat ellenjegyzésének napjától a Társaság cégbejegyzéséig előtársaságként működik.

3. A Társaság tevékenységi köre A Társaság tevékenységi köre (csak a főtevékenység megjelölésével) 70.22 41.10 70.10 71.11 71.12 94.99

Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás (Főtevékenység) Épületépítési projekt szervezése Üzletvezetés Építészmérnöki tevékenység Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység

- 906 4. A Társaság törzstőkéje 4.1

A Társaság törzstőkéje 500.000,-Ft, azaz ötszázezer forint készpénz.

4.2

Az Alapító a jelen egységes szerkezetű Alapító Okirat aláírásától számított 30 napon belül, a cégbejegyzési kérelem cégbírósági benyújtásának időpontjáig a törzstőke teljes összegét a Társaság rendelkezésére bocsátja.

5. A Tag törzsbetéte (üzletrésze), szavazati jog Mátészalka Város Önkormányzata: 4700 Mátészalka, Hősök tere 9.

500.000.- (100%), 1 szavazat

6. A Társaság üzleti éve A Társaság üzleti évei megegyeznek a naptári évekkel. 7. Az Alapító kizárólagos hatásköre 7.1

Minden, a Gt. vagy más jogszabály szerint a taggyűlés hatáskörébe tartozó ügyben az Alapító dönt. Az Alapító kizárólagos hatásköre: a) a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása; b) osztalékelőleg fizetésének elhatározása; c) pótbefizetés elrendelése és visszatérítése; d) elővásárlási jog gyakorlása a társaság által; e) az elővásárlásra jogosult személy kijelölése; f) az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásánál a beleegyezés megadása; g) eredménytelen árverés esetén döntés az üzletrészről; h) üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése; i) a Gt. 37. §-ban foglalt kivétellel az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; j) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; k) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; l) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával [Ptk. 685. § b) pont], illetve élettársával köt; m) a tagok, az ügyvezető, a felügyelőbizottsági tagok, illetve a könyvvizsgáló elleni követelések érvényesítése;

- 907 n) a társaság beszámolójának, ügyvezetésének, gazdálkodásának könyvvizsgáló által történő megvizsgálásának elrendelése; o) az elismert vállalatcsoport létrehozásának előkészítéséről és az uralmi szerződés tervezetének tartalmáról való döntés, az uralmi szerződés tervezetének jóváhagyása; p) a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása; q) az Alapító Okirat módosítása; r) a törzstőke felemelésének és leszállításának elhatározása; s) törzstőkeemelés esetén a tagok elsőbbségi jogának kizárása; t) törzstőkeemelés során az elsőbbségi jog gyakorlására jogosultak kijelölése; u) törzstőke felemelésekor, illetve az elsőbbségi jog gyakorlása esetén a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása; v) törzstőke leszállításakor a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása; w) a Társaság üzleti tervének elfogadása; x) a Társaság szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása; y) vezetői javadalmazási szabályzat (Áht.100/N.§ (5) bek.) megalkotása z) mindazon ügyek, amelyeket törvény vagy az Alapító Okirat a taggyűlés/Alapító kizárólagos hatáskörébe utal. 7.2

Az Alapító, az Áht. 100/N.§ (8)-(9) bekezdésében írtak alapján, - a megválasztással, illetve kinevezéssel kapcsolatos ügyek kivételével - a hatáskörébe tartozó döntés meghozatalát megelőzően köteles az ügyvezető, valamint a felügyelőbizottság véleményét megismerni. Halaszthatatlan döntés esetében a vélemény beszerzése rövid úton (pl. távbeszélő, fax, e-mail) is történhet, azonban az így véleményt nyilvánító személy nyolc napon belül köteles véleményét írásban is az Alapító rendelkezésére bocsátani. Az írásos vélemény vagy az ülésről készült jegyzőkönyv, illetve annak kivonata nyilvános, azt az Alapító határozatával együtt - a döntés meghozatalától számított harminc napon belül - a cégbíróságon a cégiratok közé letétbe kell helyezni. Az ügyvezető, valamint a felügyelőbizottság véleményét írásban küldik meg az Alapítónak. Amennyiben a véleményt az Alapító valamely szervének ülésén ismertetik, az így ismertetett vélemény az Alapítói jogokat gyakorló szerv jegyzőkönyvébe is foglalható. Ha a véleményezési jogot az Alapító valamely szervének ülésén gyakorolják az ülés összehívásának rendjére, és a napirend közlésének módjára az Alapítói jogokat gyakorló szerv működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az Alapító határozatait írásban küldi meg a Társaság ügyvezetőjének, akik azokat a Határozatok könyvében tartja nyilván (8.3 pont). 8. Ügyvezető

8.1

A Társaság ügyeinek intézését és a Társaság törvényes képviseletét az Ügyvezető látja el. Ügyvezetésnek minősül a Társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy a jelen Alapító Okirat alapján nem tartoznak a taggyűlés vagy más társasági szervnek a hatáskörébe.

- 908 8.2

Az Ügyvezetőt az Alapító választja meg legfeljebb hároméves időtartamra. Az Ügyvezető újraválasztható és bármikor visszahívható. Az Ügyvezetőt e minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre - a Gt.-ben előírtak szerint, az Alapító foglakoztatási jogviszonyra vonatkozó döntése alapján a munkaviszonyra irányadó szabályokat kell alkalmazni.

8.3

Az Ügyvezető köteles az Alapító döntéseit a Határozatok Könyvébe bejegyezni, és a Tagok jegyzékét vezetni. A Határozatok Könyvében a felügyelőbizottság határozatait is nyilván kell tartani (Gt. 146.§ (3) bekezdés).

8.4

Az Ügyvezető gondoskodik a Társaság könyveinek megfelelő vezetéséről.

8.5

Az Ügyvezető elkészíti az éves mérlegre, a vagyonkimutatásra, elszámolásra valamint az eredményjelentésre vonatkozó javaslatokat, amit bemutat az Alapítónak.

8.6

A jogszabályok, a jelen Alapító Okirat, a Társaság szervezeti és működési szabályzata, valamint és az Alapító döntéseinek keretein belül az Ügyvezető személyes felelősséggel dönt a Társaság ügyeiben és az olyan kérdésekben, amelyek nem tartoznak az Alapító kizárólagos hatáskörébe. Az ügyvezető – az Áht. 100/N.§ (7) bekezdése alapján – az alapító képviseletében eljáró személy szakmai irányítása mellett, utasításai szerint, a közfeladatról, illetve a közszolgáltatás ellátásáról való gondoskodás követelményét figyelembe véve köteles eljárni. Ebben a körben a vezető tisztségviselő hatáskörét az alapító elvonhatja, korlátozhatja, a vezető tisztségviselő pedig mentesül az Áht. 100/N.§ (6) bekezdése szerinti rendelkezés alkalmazása alól. Egyebekben - az 100/N.§ (6) bekezdése alapján - a vezető tisztségviselő hatásköre nem vonható el, illetve felelősségére a Gt. 30.§-ban foglaltak az irányadóak.

8.7

Az Ügyvezető egyben a munkaszervezet irányítójaként gyakorolja a munkáltatói jogokat a Társaság munkavállalói felett. Az Alapító legfeljebb 3 év időtartamra jelöl ki ügyvezetőt. A Társaság Ügyvezetője: Kovács József Anyja neve: Plánk Éva Lakcím: 4700 Mátészalka, Csokonai út. 13. Megbízatásának időtartama 2012. október.29.

Az Ügyvezető irányítja a Társaság munkaszervezetét, feladatait a Gt. szabályai, az alapító okirat, a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezéseinek megfelelően látja el. 9. Cégjegyzés A Társaságot harmadik személyekkel és a hatóságokkal szemben az Ügyvezető önállóan képviseli. A Társaság Ügyvezetőjének önálló cégjegyzése olymódon történik, hogy a Társaság ügyvezetője nevét a hiteles cégaláírási nyilatkozatának (aláírási címpéldány vagy ügyvédi aláírás minta) megfelelően, a Társaság előírt, előnyomott, vagy nyomtatott neve fölé önállóan írja.

- 909 10. Az Alapító ellenőrzési joga, a Könyvvizsgáló 10.1

Az Alapítónak jogában áll, hogy az Ügyvezetőtől információt kérjen a Társaság üzletmenetével kapcsolatban és betekintsen a Társaság könyveibe és irataiba.

10.2

Az Alapítónak jogában áll, hogy betekintést engedjen a Társaság könyveibe azoknak a személyeknek, akik szakmailag titoktartásra kötelezettek, vagy bevonhatja őket a betekintésbe.

10.3

Nem lehet könyvvizsgáló a Társaság Alapítója, tagja, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, valamint ezen személyek közeli hozzátartozója, élettársa, továbbá a Társaság munkavállalója e jogviszonya, illetve minősége fennállta idején, valamint annak megszűnésétől számított három évig. A Társaság könyvvizsgálóját az Alapító választja meg határozott időtartamra a Gt. 42.§ (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel, és meghatározza a könyvvizsgálóval kötendő szerződés lényeges elemeinek tartalmát. A Társaságnál könyvvizsgáló választása kötelező. A könyvvizsgáló szervezetre, illetve a könyvvizsgáló személyére az ügyvezetés a felügyelőbizottság egyetértésével tesz javaslatot az Alapítónak (Áht. 100/N.§ (2) bek.). A könyvvizsgálói megbízatás elfogadásának az minősül, ha a könyvvizsgáló megválasztását követő 90 napon belül megbízási szerződést köt a Társaság ügyvezetésével. A határidő eredménytelen leteltével a könyvvizsgáló megválasztása hatálytalanná válik, és az Alapítónak másik könyvvizsgálót kell választania.

10.4

A Társaság könyvvizsgálója 2012.október.29 -ig: Név: Bereg-Audit Könyvvizsgáló és Adószakértő Kft Székhely: 4800 Vásárosnamény Dózsa Gy. út.30. Cégjegyzékszáma: 15-09-065069 Könyvvizsgálói nyilvántartás száma: 001170 a könyvvizsgáló részéről eljáró természetes személy könyvvizsgáló: Név:Dr. Szűcs Zoltánné Lakhely: 4800 Vásárosnamény Dózsa Gy. út. 30. Anyja neve: _______________ Könyvvizsgálói bejegyzés száma: 004763 11. A felügyelőbizottság

11.1

A Társaságnál felügyelőbizottság létrehozása kötelező (Áht. 100/N.§ (2) bek.). A Társaság felügyelőbizottság tagjainak megbízatása 3 évre szól.

- 910 11.2

A Társaság felügyelőbizottságának tagjai 2012. október.29-ig: Név: Dr. Felföldi Botond Anyja neve: Turbucz Mária Lakcíme: 4700 Mátészalka, Kossuth u. 47. III/7. Név: Török Mihály Anyja neve: Kállai Zsuzsanna Lakcíme: 4337 Jármi, Petőfi u. 35. Név: Dr. Nagyháziné Szondi Erika Anyja neve: Koncz Mária Lakcíme: 4700 Mátészalka, Kalmár u. 88.

11.3

A felügyelőbizottság ellenőrzi a Társaság ügyvezetését. A felügyelőbizottságnak jogában áll az ügyvezetőtől, illetve a Társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérni, illetve a Társaság könyveit és iratait – ha szükséges szakértők bevonásával – megvizsgálhatja. A Felügyelőbizottság által kért felvilágosítást a Felügyelőbizottság elnökének címezve írásban, a Felügyelőbizottság által megszabott határidőn belül kell teljesíteni. A felvilágosítás megadására – a halaszthatatlan ügyeket kivéve – legalább 8 nap határidőt kell biztosítani.

11.4

A felügyelőbizottság testületként jár el. A felügyelőbizottság tagjai sorából elnököt (szükség esetén elnökhelyettest vagy elnökhelyetteseket) választ. A felügyelőbizottság határozatképes, ha a tagjainak kétharmada, legalább két tag jelen van; határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza.

11.5

A felügyelőbizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek helye nincs. A felügyelőbizottság tagját e minőségében a Társaság tagjai, illetve munkáltatója nem utasíthatja.

11.6

A felügyelőbizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és a cél megjelölésével – a felügyelőbizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a felügyelőbizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.

11.7

A felügyelőbizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet az Alapító hagy jóvá.

11.8

Megszűnik a felügyelőbizottsági tagi megbízás a) a megbízás időtartamának lejártával, b) visszahívással, c) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével, d) lemondással, e) elhalálozással.

- 911 12. A Társaság megszűnése 13.1

A Társaság a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. A Társaság jogutód nélküli megszűnésére a Gt. 66.§-ában foglaltak alkalmazandóak.

13.2. A Társaság jogutóddal való megszűnésére a Gt. 67.§-ában foglaltak alkalmazandóak. 13. Záró rendelkezések 14.1

A Társaság magyar jog szerint létrehozott jogi személy.

14.2

A Társaság és az Alapító között létrejövő szerződést a szerződés aláírásától számított harminc napon belül a cégbíróságon a cégiratok közé letétbe kell helyezni (Áht. 100/N.§ (3) bek.).

14.3

A Társaság köteles az okirat aláírásától számított harminc napon belül a cégbírósághoz - letétbe helyezés céljából - benyújtani azt az okiratot is, amely bárki javára ingyenesen vagyont juttat, feltéve, hogy annak összege (értéke) az egymillió forintot meghaladja. Az összeghatár szempontjából a két éven belül ugyanannak a személynek vagy szervezetnek nyújtott juttatásokat össze kell számítani (Áht. 100/N.§ (4) bek.).

14.4

A jelen Alapító Okiratban nem szabályozott kérdésekben a Gt., illetve a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.), valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) rendelkezései az irányadóak.

Mátészalka, 2009. október ………… ..…………………………….. Szabó István polgármester


A Mátészalkai Városfejlesztési Korlátolt Felelősségű Társaság SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A Mátészalkai Városfejlesztési Korlátolt Felelősségű Társaság Szervezeti és Működési Szabályzatát – összhangban a Mátészalkai Városfejlesztési Korlátolt Felelősségű Társaság Alapító Okiratával – a Mátészalkai Városfejlesztési Korlátolt Felelősségű Társaság alapítója (továbbiakban: Alapító), Mátészalka Város Önkormányzata – döntéshozó testülete (Képviselő-testület) – az alábbiakban állapítja meg. I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A gazdasági társaság neve: Mátészalkai Városfejlesztési Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Társaság) A gazdasági társaság székhelye: 4700 Mátészalka Hősök tere 9. A cégbírósági nyilvántartásba vételi végzés száma, kelte: .......................................................... A gazdasági társaság adóigazgatási száma: ................................................................................. A gazdasági társaság statisztikai számjele: .......................................................................... A gazdasági társaság induló vagyona: 500.000,-Ft, azaz ötszázezer forint törzstőke. II. A GAZDASÁGI TÁRSASÁG CÉLJA Mátészalka Város közigazgatási területe fejlesztésének előkészítésével, azok végrehajtásával kapcsolatos szolgáltatások és feladatok, a város-rehabilitációs programban szereplő projektek megvalósításának menedzselése, az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) időszakos felülvizsgálata, a következő akciótervi időszakra vonatkozó akcióterületi tervek (AT) előkészítése. A Társaság által – céljainak elérése érdekében – folytatott tevékenységek: - gondoskodik a fejlesztésekhez szükséges és optimális önkormányzati ingatlangazdálkodási tervről, - közreműködik külső befektetők által megvalósítandó gazdaságfejlesztési elemek integrációjában, - beruházás-bonyolítási és projekt-vezetési feladatokat lát el az önkormányzati városrehabilitációs fejlesztések előkészítése megvalósítása során. A Társaság egyéb feladatait a Társaság és az Alapító a közöttük létrejövő városrehabilitációs megbízási szerződés keretei között rögzíti.

- 913 III. A GAZDASÁGI TÁRSASÁG JOGÁLLÁSA ÉS JELLEGE A Társaság jogállása: a Társaság önálló jogi személy, sajátos cégneve – Mátészalkai Városfejlesztési Kft. - alatt jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. A Társaság alapítója Mátészalka Város Önkormányzata, amelynek képviseletét az Önkormányzat mindenkori Képviselő-testülete látja el, és gyakorolja az Alapítót megillető jogosultságokat az Önkormányzat mindenkori Vagyonrendeletében szabályozott módon. A Társaság gazdasági jogalanyként való működése során szerződéses kapcsolatba kerül harmadik személyekkel. A szerződésekből keletkező jogok és kötelezettségek a Társaságot illetik meg, illetve terhelik. A Társaság szerződéseit tevékenységi körében önállóan, saját belátása és akarat elhatározása szerint (figyelemmel a jogszabályok által megkövetelt jóváhagyási rendre is), szabadon köti a Társaság céljainak megvalósítása érdekében. A Társaság által kötött szerződések jogosítottja, illetve kötelezettje a Társaság. A Társaság perbeli cselekményeit jogi meghatalmazottja útján végzi. Saját nevében áll perben a Társaság akkor is, ha a Társaság Alapítója áll perben a Társasággal szemben. A Társaság önálló adó-, munkajogi és társadalombiztosítási jogalanyisággal is rendelkezik.

IV. A GAZDASÁGI TÁRSASÁG VAGYONFELHASZNÁLÁSÁNAK MÓDJA A Társaság vagyonával és bevételeivel való rendelkezés – az alapító okiratban meghatározottak alapján – az Alapítót és az ügyvezetőt illeti meg megosztott hatáskörben. A Társaság bevételei, Társaság törzstőkéje (jegyzett tőkéje) mellett, a Társaság céljainak megvalósítását és működési költségeinek biztosítását szolgálják, azt a Társaság – az Alapító Okirat, valamint város-rehabilitációs megbízási szerződés keretei között – szabadon felhasználhatja. A Társaság könyveit a magyar számviteli szabályok alapján, kettős könyvelés szerint vezeti. A Társaság üzleti évei megegyeznek a naptári évekkel. A Társaság évente a számviteli törvény szerinti tartalommal éves beszámolót készít, valamint elkészíti az Alapító által esetlegesen előírt évközi beszámolókat. A Társaság évente üzleti tervet készít. Az üzleti terveket és pénzügyi beszámolókat az ügyvezető terjeszti a felügyelőbizottság, majd az Alapító elé.

- 914 V. A TÁRSASÁG VEZETŐ SZERVEI 1. A Társaság legfőbb szerve: az Alapító A Társaság egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság, így a Társaságnál taggyűlés nem működik. A taggyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben az Alapító (mint egyedüli tag) dönt, döntéseiről (határozatairól) az ügyvezetőt írásban köteles tájékoztatni. Az Alapító döntéseit az ügyvezető igazgató köteles a Határozatok Könyvében nyilvántartani. A Határozatok Könyvének vezetéséről az ügyvezető igazgató gondoskodik. A Határozatok Könyvében a felügyelőbizottság határozatait is nyilván kell tartani (Gt. 146.§ (3) bekezdés). Az Alapító a Társaság vagyonának kezelését és operatív vezetését a Társaság ügyvezetőjére ruházza át azzal a feltétellel, hogy az ügyvezető köteles a Társaság működéséről az előírt módon beszámolni, valamint üzleti tervét, mérlegét és éves beszámolóját az Alapítóval elfogadtatni. Az Alapító kizárólagos döntési jogosultságait a Társaság Alapító Okirata határozza meg. 2. A Társaság ügyvezetése A Társaság vezetését az ügyvezető látja el. Az ügyvezető jogállását és feladatkörét a jogszabályok és a Társaság Alapító Okirata határozza meg. Az ügyvezető döntési jogköre: - dönt a Társaság vagyonának felhasználásáról és rendelkezik a vagyon fölött; - dönt a Társaság éves munkatervéről; - dönt a vagyoni bővítésekről és szervezeti korszerűsítésről, az egyéb vállalkozásszerűen végzendő tevékenységről; - kizárólagos jogkörrel dönt a Társaság működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintéssel összefüggő igényekről és kérdésekről; - amennyiben szükséges vagy kötelező a jogi képviselet dönt az ügyvéd személyéről és megbízási díjáról; - dönt az egyéb megbízási jogviszony keretében igénybe vett szakértők személyéről megbízási díjáról; - dönt a Társaság alkalmazottainak munkajogi ügyeiben. Feladatok szerződésbe adása során a Társaság a közbeszerzésekre és egyéb beszerzésekre vonatkozó szabályzatait köteles betartani. 3. A Társaság képviselete A Társaság képviseletében önálló jogkörrel és cégjegyzési joggal az ügyvezető jogosult eljárni. Társaság cégjegyzése akként történik, hogy az ügyvezető igazgató a Társaság iratain a Társaság cégneve alatt saját névaláírását - hiteles cégaláírási nyilatkozatnak megfelelően - önállóan írja alá.

- 915 -

4. Az ügyvezetés Társaság ügyeinek intézését és a Társaság képviseletét – a Társaság munkaszervezetének közreműködésével – az ügyvezető igazgató látja el. Ügyvezetésnek minősül a Társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek a Gt. vagy az Alapító Okirat alapján nem tartoznak a taggyűlés vagy más társasági szervnek a hatáskörébe. Az ügyvezető a Társasággal társasági jogi megbízási szerződéses kapcsolatban, vagy munkaviszonyban áll, díjazásáról az Alapító dönt a cégbíróságon letétbe helyezett vezetői javadalmazási szabályzat keretei között. Társaságot harmadik személlyel és a hatósággal szemben az ügyvezető igazgató képviseli. Az ügyvezető a Társaság vezető tisztségviselője. Az ügyvezető feladatai különösképpen: a) közreműködés a Társaság Szervezeti és Működési, valamint a működéshez szükséges egyéb szabályzatok (közbeszerzési, pénzkezelési stb.) elkészítésében; b) a Társaság éves munkatervének kidolgozása, az ennek megvalósításával kapcsolatos feladatok meghatározása, és azok teljesítésének irányítása; c) az éves üzleti terv és költségvetés összeállítása, illetve ennek az Alapító testülete elé terjesztése; d) az éves beszámoló összeállítása, illetve ennek az Alapító testülete elé terjesztése; e) a döntés előkészítő tevékenység irányítása és ellenőrzése; f) a szerződéskötések, a pénzügyi támogatások és a számszaki ellenőrzés felügyelete; g) döntés a működési célú pénzeszközök felhasználásáról; h) felelős az akcióterületi tervek elkészítéséért, az akcióterületi fejlesztések megvalósításáért, mely magában foglalja az ezzel kapcsolatos előkészítő munkát, valamint a fejlesztések végrehajtását, menedzsmentjét is; i) minden olyan ügy irányítása, amelyet város-rehabilitációs megbízási szerződés a Társaság hatáskörébe utal.

VI. KÖNYVVIZSGÁLÓ A Könyvvizsgálóra vonatkozó szabályok tekintetében az Alapító Okiratban foglaltak az irányadóak. VII. A TÁRSASÁG MUNKASZERVEZETE 1. Gazdasági referens (pénzügyi, gazdasági kompetencia)

- 916 Feladata a Társaság üzleti tervének előkészítése. Feladata az akcióterületi fejlesztések pénzügyi megvalósíthatóságának előkészítése, koordinációja, a több éves pénzügyi terv alapján az éves és negyedéves pénzügyi tervek elkészítése, és azok megvalósulásának nyomon követése Az ügyvezető gazdasági munkáját ügyintéző, pénzügyi-gazdálkodási, adminisztrációs, könyvvezetési, szervezési teendőket ellátó gazdasági referens segíti, akit az ügyvezető nevez ki. A gazdasági referens feladatait munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében látja el, illetve külső kompetencia is igénybe vehető részlegesen (pl. számviteli szolgáltatás), illetve az önálló feladatkör kiépítéséig szükség szerint. A gazdasági referens feladata különösképpen: a) a társasági vagyon kezelésével összefüggő pénzügyi és számviteli feladatok koordinálása; b) az éves költségvetés és a Társaság éves számviteli beszámolójának előkészítése; c) az éves üzleti terv és költségvetés összeállítása; d) az éves beszámoló összeállítása; e) a Társaság gazdasági és üzemeltetési feladataival kapcsolatos szerződéskötések, és a gazdasági feladatokkal kapcsolatos számszaki ellenőrzés felügyelete; f) döntés a működési célú pénzeszközök felhasználásáról; g) az akcióterületi fejlesztések pénzügyi megvalósíthatóságának előkészítése, koordinációja; h) a több éves pénzügyi terv alapján az éves és negyedéves pénzügyi tervek elkészítése, azok megvalósulásának nyomon követése; i) minden olyan ügy, amelyet az ügyvezető a gazdasági referens hatáskörébe utal. 2. Műszaki és települési tervezői referens (Műszaki szakértői és tervezői kompetencia) A Társaságnak alkalmasnak kell lennie az akcióterületi terv tervezési munkáinak ellátására a pénzügyi megvalósíthatósági terv elkészítésére (több éves, éves, negyedéves), beruházói kapcsolatok menedzselése, fejlesztések előkészítése Feladata az akcióterületi terv elkészítéséhez, megvalósításához szükséges műszaki információk közvetítése, beszerzése, koordinációja. Feladata az akcióterületi projekt végrehajtása során a műszaki tartalom biztosítása, a megvalósulás nyomon követése, a tervezőkkel, bonyolítókkal, kivitelezőkkel valamint a műszaki feladatokban együttműködő szervezetekkel (pl. műszaki ellenőr/Mérnök) való koordináció. Az ügyvezető munkáját a város települési tervezői adminisztrációs és szervezési teendőket ellátó műszaki és település-tervezői referens segíti, akit az ügyvezető nevez ki. A műszaki és település-tervezői referens feladata különösen: a) akcióterületi terv tervezési és műszaki megvalósítási munkáinak koordinálása, ellenőrzése; b) beruházási kapcsolatok menedzselése; c) fejlesztések előkészítése;

- 917 d) az akciótervhez szükséges műszaki információk közvetítése, beszerzése, koordinációja; e) a projektek végrehajtása során a műszaki tartalom biztosítása, a megvalósulás nyomon követése; f) kapcsolattartás a tervezőkkel, a bonyolítókkal, és a kivitelezőkkel; g) minden olyan ügy, amelyet az ügyvezető a műszaki és településtervezői referens hatáskörébe utal. Feladatait munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében látja el, illetve külső kompetencia is igénybe vehető részlegesen, illetve az önálló feladatkör kiépítéséig szükség szerint az ügyvezető maga viszi e személy feladatait.

3. Külső kompetenciák A lehetséges külső kompetenciák körébe tartozó feladatokat ellátó személyek/szervezeteket, így különösen a következőket: műszaki ellenőr, lebonyolító, könyvvizsgáló, közbeszerzési szakértő, jogi szakértő, kommunikációs szakértő társadalmi kapcsolatok szakértő, menedzsment szakértő, „soft” elemeket menedzselő szakértő.

VIII. ÁLTALÁNOS MŰKÖDÉSI ELŐÍRÁSOK 1. A Társaság szabályozási rendszere A szabályzatok a gazdálkodás, irányítás rendszeresen, tevékenységeinek szervezett végrehajtási rendjét rögzítik.

folytonosan

ismétlődő

A kidolgozott szabályzattervezetet Társaságon belül véleményeztetni lehet. A vélemények egyeztetése után az esetleg megmaradt vitás kérdésekben az ügyvezető igazgató dönt. A szervezeti és működési szabályzatot, illetve a vezetői javadalmazási szabályzatot az Alapító, a többi szabályzatot az ügyvezető hagyja jóvá. A szabályzatok hatályba helyezéséről és nyilvántartásáról ügyvezető intézkedik. A szabályzatokon az időközbeni változásokat keresztül kell vezetni. Feladatainak ellátásához szükséges szabályzatgyűjteménnyel minden munkavállalónak rendelkeznie kell. 2. Munkavállalók társasági jogállása, jogaik és kötelességeik Munkavállalók azok, akik bármilyen formában, határozott vagy határozatlan időre a Társaságnál munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyban állnak. A munkavállalók jogállását a Munka Törvénykönyve és más a munkaviszonyra vonatkozó szabályok rendelkezései, valamint az ezek alapján kötött munkaszerződés határozza meg.

- 918 Munkavállalók jogai Társaság munkavállalóinak joga van - megismerni a Társaság célkitűzéseit, különös tekintettel a saját szervezeti egységének teendőire, részt venni ezek kialakításában, észrevételeket, javaslatokat tenni, - megismerni saját feladatát, hatáskörét, felelősségét és a tevékenységi jegyzékét, - munkájával és személyével kapcsolatban kialakult értékeléseket megismerni, és ezekről véleményt nyilvánítani, - igényelni, hogy számára biztosítva legyenek a munkavégzés feltételei és eszközei. Munkavállalók kötelességei - Társaság valamennyi munkavállalójának kötelessége a saját munkaterületén - a Társaság célkitűzéseinek megismerése és érdekeinek képviselete, érvényesítése, - a Társaság eredményes, hatékony működését és a projekt előrehaladását szaktudásával és minden erejével elősegíteni - SZMSZ-ben, illetve a munkaköri leírásban részére megállapított feladatokat ellátni, - a munkarendet és munkafegyelmet betartani, - a Társaság tulajdonát óvni, megőrizni és gyarapítani, - a munkájára vonatkozó jogszabályokat, hatósági és belső szabályozásokat betartani, valamint a vezetője által adott utasításokat végrehajtani, - a biztonságtechnikai, környezetvédelmi előírásokat és tűzrendészeti szabályokat betartani, - feletteseit, munkatársait, beosztottait feladataik teljesítésében segíteni, - szolgálati és üzleti titkot megőrizni, - a baleset vagy anyagi kár megelőzése (megszüntetése) érdekében intézkedni vagy az erre illetékesek figyelmét felhívni; - munkahelyen az előírt időpontban munkára képes állapotban megjelenni; - munkaidejét beosztásának megfelelő, hatékony munkavégzéssel tölteni; - a felettese által kiadott munkát haladéktalanul megkezdeni, a vonatkozó jogszabályoknak és utasításoknak megfelelően határidőre végrehajtani és tevékenységéről felettesének beszámolni; - nem szabad a dolgozóknak más szerveknél tartott értekezleteken állást foglalniuk, ha arra felhatalmazást nem kaptak; - más szerveknél megtartott értekezletről a megbízott dolgozó a kiküldő felettes részére minden esetben tartozik jelentést tenni; - a Társaság ügyfeleivel és dolgozótársaival szemben udvarias, előzékeny és figyelmes magatartást tanúsítani, öltözködésben és viselkedésében a Társaság követelményeinek megfelelni, az előírt szakmai oktatáson, továbbképzéseken rendszeresen részt venni, munkája ellátásához szükséges és előírt képesítést megszerezni, önképzésére figyelmet fordítani; - a rendelkezésére bocsátott munkaeszközöket, felszereléseket gondosan megőrizni, az anyagokat pedig takarékosan kezelni; - a Társaság gazdálkodásához szükséges eszközöket és anyagokat kizárólag csak a Társaság érdekében használni, illetve hasznosítani. - a jogtalan használattal a Társaságnak okozott kárt a munkajog szabályai szerint megtéríteni.

- 919 3. Munkakörök átadása A munkakör átadását és átvételét a felmondás, munkaviszony megszűntetése vagy más változást követő 8 napon belül (munkaviszony megszűnése esetén legkésőbb az utolsó munkában töltött napon) kell lefolytatni, és jegyzőkönyvben rögzíteni. A munkakör átadásátvételt rögzítő jegyzőkönyvet a dolgozó közvetlen felettese vagy az általa kijelölt személy kapja. A jegyzőkönyv tartalmazza: - a munkakör átadás okát, - a szervezeti egység és munkakör megnevezését, - az átadó és átvevő nevét, - a felmentő és a kinevező irat keltét és számát, az átadás-átvétel megkezdésének és befejezésének dátumát, - az átadott-átvett szervezeti egység, illetve munkakör átadáskor fennálló állapotát jellemző legfontosabb, leglényegesebb adatokat, - a folyamatban lévő és tervezett feladatokat, kötelezettségeket, szükséges intézkedéseket, dokumentációkat, iratokat, - az átadás-átvételben résztvevők névsorát, - az átadó nyilatkozatát, mely szerint a munkakörrel kapcsolatos minden lényeges ügyben tájékoztatást adott, - a szervezeti egység rendelkezésére bocsátott eszközök leltár szerinti átadására vonatkozó jegyzőkönyvet - az átadó, az átvevő és a résztvevők aláírását. A jegyzőkönyvet 3 példányban kell elkészíteni. 1 pld. az átadó példánya, 1.pld. az átvevő példánya, 1 pld. az irattár példánya. 4. Helyettesítés Ügyvezető távollétében történő helyettesítés: Ha az ügyvezető feladatainak ellátásában akadályoztatva van, akkor írásban megbízott munkavállaló (munkavállalók) helyettesíti(k). A további munkavállalók helyettesítése a munkagyakorlatnak megfelelően (munkaköri leírásukban foglaltak szerint) ügyvezetői döntés alapján történik. 5. Munkáltatói jogok gyakorlása A munkáltatói jogok gyakorlása a munkavállalók munkaviszonyával kapcsolatos valamennyi kérdésben való döntés jogát jelenti. Ide tartozik a munkaviszony létesítése, módosítása, megszüntetése, a bér és egyéb anyagi ösztönzés megállapítása, a munka minősítése, felelősségre vonás és anyagi felelősség alkalmazása. A munkáltatói jogokat és kötelezettségeket a Társaság alkalmazottaival szemben az ügyvezető igazgató gyakorolja, illetve teljesíti.

- 920 6. Felelősségre vonás (rendkívüli felmondás) és kártérítési jogkör A Társaság ügyvezetője felett az Alapító, a többi alkalmazott felett a munkáltatói jogokat gyakorló ügyvezető igazgató gyakorolja a felelősségre vonási, illetve kártérítési jogkört. Ezen ügyekben a jogkövetkezmények alkalmazásánál Gt. és a Munka Törvénykönyvének rendelkezései az irányadók.

7. Képviseleti, aláírási jogkör A Társaság nevében aláírásra az ügyvezető önállóan jogosult. Az ügyvezető az ügyek meghatározott csoportjaira nézve – Alapító előzetes döntése alapján - a Társaság munkavállalóit képviseleti joggal ruházhatja fel, akik együttes aláírásukkal képviselik a Társaságot. Az ügyvezetői rendelkezéseknek megfelelően történik a cégjegyzésre jogosult alkalmazott személyek megnevezése, akiknek aláírási címpéldányt/aláírás mintát kell készíteni, és a változást a cégbíróságnak be kell jelenteni. A képviselet, illetve aláírási jog megvonását ugyancsak írásba kell foglalni, és bejelenteni a cégbíróságnak. Az aláírási jog gyakorlására való eseti felhatalmazást az ügyvezetőnek feladatkörében és írásban kell megadnia, aminek a felhatalmazott adatain kívül tartalmaznia kell a felhatalmazás kezdő időpontját, esetleges korlátozását.

8. Bankszámla feletti rendelkezés A Társaság bankszámlája feletti rendelkezéshez a Társaság számláját kezelő bankhoz bejelentett, az ügyvezető (aki önállóan is rendelkezhet), illetve az általa a számla feletti aláírási joggal felruházott két munkavállaló együttes aláírása szükséges.

IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A jelen Szervezeti és Működési Szabályzat…………..-én lép hatályba. Kelt, Mátészalka, 2009.…………………… A Szabályzatot az Alapító testülete ……………………………-én tartott ülése elfogadta, és megállapította, hogy a jelen szabályzat az alapítástól hatályos. Jelen szabályzat a ………………………………. kelt Alapító Okirattal összhangban áll.

……………………….. ügyvezető


VÁROS-REHABILITÁCIÓS MEGBÍZÁSI SZEZŐDÉS amely létrejött egyrészről Mátészalka Város Önkormányzat a (székhelye: 4700 Mátészalka, Hősök tere 9., képviseli: Szabó István polgármester, adószám: 15402680-215), mint Megbízó, másrészről a Mátészalkai Városfejlesztési Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 4700 Mátészalka Hősök tere 9. képviseli: ______________________ ügyvezető; cégjegyzékszáma: _____________; adószáma: _____________), mint Megbízott Megbízó és a Megbízott a továbbiakban együtt: a Felek, egyenként a Fél között, az alulírott helyen és időben az alábbi feltételekkel: 1. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel, a Megbízó egyes, a településfejlesztéssel, településrendezéssel, valamint városfejlesztéssel és város-rehabilitációval kapcsolatos feladatainak a város érdekében való hatékony és jó minőségben történő ellátásával – figyelemmel az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, továbbá a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezéseire is - a Megbízottat bízta meg. Megbízó - mint a Megbízott gazdasági társaság 100 %-os, kizárólagos tulajdonosa - a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról szóló ____/2009. (___.___) önkormányzati rendelet alapján kijelölt és kizárólagos joggal rendelkező cégként megbízza Megbízottat az ÉAOP 2007-5-1-1/D kódszámú, a „Funkcióbővítő integrált települési fejlesztések” konstrukció keretében, a „Mátészalkai városközponti akcióterület funkcióbővítő rehabilitációja” című projekt a területi alapú városrehabilitációs és városfejlesztési feladatainak ellátásával a 2. pontban meghatározottak szerint. A Felek közötti jelen szerződés – figyelemmel arra, hogy az in-house tényállás törvényi feltételei fennállnak - a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2/A.§-a szerinti megállapodásnak tekintendő. 2. Megbízott az 1. pontban meghatározott tárgyban vállalt, alább részletezett feladatokat 2009. _____________. napjától kezdődően a projekt lezárásáig (ideértve a fenntartási időszakot is) látja el . A Megbízó háromévenként - független szakértő igénybevételével hatáselemzés készítésére kötelezett a jelen szerződés teljesítéséről. Amennyiben a hatáselemzés igazolja a Megbízó által elvártakat, és a törvényes előfeltételek fennállása megállapítást nyert, a szerződés hatálya automatikusan három évvel meghosszabbodik.

- 922 2.1 Ezen időszakban megbízott az alábbi feladatokat látja el: A közbeszerzési eljárások kapcsán - A projekt megvalósításához működési körébe tartozó szükséges közbeszerzési eljárás előkészítése és lefolytatása - Egyeztetés a Közreműködő Szervezettel - Értékelések megszervezése A projekt végrehajtása kapcsán - projektmenedzsment szervezet vezetése, munkájának koordinálása, a külső projektmenedzsment szakértőkkel együttműködésben a feladatok megszervezése - Egyeztetés a mérnökkel, illetve a beszállítókkal - A lakosság tájékoztatása - Pénzügyi-számviteli feladatok: nyilvántartások, és auditálások, jelentések készítése (a jelentések – ha ez belső, mehet, ha ez kifizetési kérelem, akkor külsős menedzsment feladata) - Jogi feladatok - Belső ellenőrzés és monitoring - Ellenőrzés tűrés - Egyeztetés a Közreműködő Szervezettel. A projekt lezárása kapcsán - Ellenőrzés - Értékelés - Ellenőrzéstűrés - Egyeztetés a Közreműködő Szervezettel. 2.2 Megbízott átfogó feladatai, kötelezettségei a projekt vitele során - szakértelem biztosítása, - akcióterületi és pénzügyi tervek elkészítése és Megbízóhoz elfogadásra való benyújtása (több éves, éves, negyedéves akcióterületi és pénzügyi tervek) - beszámolók elkészítése és önkormányzathoz elfogadásra való benyújtása (több éves, éves, negyedéves pénzügyi beszámolók) - rendezési munkák megvalósításának szervezése a közterületeken (közműkonstrukció, utak, parkolók, zöldfelületek kialakítása) - fejlesztési akcióba bevont építési munkák előkészítése (terveztetés, engedélyeztetések bontások, közműfeltételek biztosítása) - magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása - a városfejlesztési akció pénzügyi egyensúlyának biztosítása - adminisztratív, információs feladatok ellátása - szociális, közösségi jellegű beavatkozások szervezése. A Megbízott jelen szerződésben meghatározott feladatai ellátása érdekében részt vesz a város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának (IVS) aktualizálásában, karbantartásában, az ezekhez kapcsolódó pénzügyi tervezésben, különösen az éves költségvetés tervezésének kialakításában

- 923 2.3 Feladatai teljesítése során Megbízott a Megbízó nevében és képviseletében jár el. A feladatok ellátásához szükséges szerződéseket – ha azokat az önkormányzati költségvetésből finanszírozzák a Megbízó megbízásából, a Megbízó döntésének megfelelően Megbízó által meghatározott körben a Megbízó nevében előkészíti, és a Megbízó írja alá, bizonyos esetekben pedig – ha erre a Megbízó meghatalmazza – a Megbízott írja alá. A Megbízott a projekttel kapcsolatban a Megbízót is képviseli nyilatkozattételi jogkörrel, a projekthez kapcsolódó beruházásokkal kapcsolatos bármely tárgyaláson, értekezleten, beleértve a közreműködő szervezeteknél zajló egyeztetéseket is, a következő feltételekkel: - Megbízott köteles a Megbízó érdekeit képviselni; a Megbízott a jelen szerződésben foglalt feladatok nem-teljesítéséből, hibás teljesítéséből vagy mulasztásból illetve késedelméből bekövetkező esetleges önkormányzati érdeksérelem, a Megbízónál felmerült kár esetén kártérítési felelősséggel tartozik a Megbízó felé; - Megbízott nyilatkozattétel előtt köteles előzetesen egyeztetni az Önkormányzattal; - Megbízott az Önkormányzatot terhelő bármilyen kötelezettség-vállalásra a Megbízó felhatalmazásával jogosult. 2.4 A feladatok ellátására a Megbízott kizárólagosan jogosult és köteles. 3. Megbízott a feladatait – a mindenkor hatályban lévő jogszabályok és a Megbízó irányadó szabályzatait figyelembe véve - a pályázatban és a mindenkor érvényben lévő támogatási szerződésben és egyéb támogatási előírásban meghatározott feltételek és projektútvonalterv alapján köteles ellátni. Szerződő felek kötelesek a projekt megfelelő végrehajtása érdekében minden lényeges körülményről, az esetlegesen beállott változásról egymást haladéktalanul tájékoztatni. Megbízó köteles a rendelkezésére álló mindennemű információt, adatot, dokumentumot a Megbízott rendelkezésére bocsátani a jelen szerződésben meghatározott feladatai ellátásához. 4. Megbízottat a feladatok ellátásáért 2009. évben 1.100.000 Ft illeti meg. 2010. évtől kezdődően a megbízási díjról a Felek külön szerződésben állapodnak meg. 5. Megbízott eljárása során a Megbízó köteles biztosítani a feladatok és szolgáltatások teljesítéséhez szükséges adminisztratív és logisztikai támogatást (meglévő terv és technológiai dokumentációk, műszaki leírások, specifikációk és adatbázisok rendelkezésre bocsátása, folyamatos tájékoztatás nyújtása a szerződés tárgyát érintő körülményekről, a beszerzések megvalósításában érintett szakemberek és szervezeti egységek együttműködésének biztosítása, irat-betekintési jog). A szerződés teljesítése során a Felek folyamatos együttműködésre, a szükséges információk soron kívüli nyújtására kötelesek. 6. Felek az 5. pontban foglaltak teljesítése érdekében a szerződés hatálybalépését követően külön dokumentumban rendezik a pénzügyi-számviteli dokumentumok, információk és egyéb átadandó munkaanyagok átadás-átvételének rendjét, az eseti-átadás átvételek során pedig a Megbízott részéről elvégzendő konkrét feladat-meghatározásokat és intézkedési határidőket, a projekt útvonal terv keretein belül.

- 924 7. A Megbízott köteles biztosítani a szerződés megfelelő teljesítéséhez szükséges személyi állományt és infrastruktúrát. Megbízott jogosult -, hogy a megbízás teljesítése érdekében egy vagy több közreműködőt vegyen igénybe, különösen, ha ezáltal a vállalt feladatai teljesítésének hatékonysága, illetve minősége javul és/vagy költségei csökkennek. Megbízott a közreműködőket a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően köteles kiválasztani, a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzésekre külön beszerzési szabályzatot alkalmazni. 8. A Megbízott teljesítése során köteles a hatályos jogszabályoknak, valamint a pályázati útmutatóban és pályázatban, valamint támogatási szerződésben rögzített feltételeknek megfelelően eljárni, tevékenységéről a Megbízót folyamatosan tájékoztatni. A Megbízó jogosult saját belső ellenőrzési szervezetével ellenőrizni a Megbízott városrehabilitációval kapcsolatos tevékenységét 9. A jelen szerződéssel összefüggő minden értesítést vagy más közlést írásban, magyar nyelven kell megtenni, és – eltérő megállapodás hiányában – személyes kézbesítéssel, tértivevényes levél vagy telefax útján lehet a címzetthez továbbítani. A Felek kifejezett eltérő megállapodása hiányában a szerződésben előírt bármely jóváhagyás vagy megállapodás csak írásban érvényes. 10. Kapcsolattartás Megbízó kapcsolattartó adatai Cím: Telefax szám: E-mail: Kapcsolattartó: Megbízott kapcsolattartó adatai Cím: Telefax szám: E-mail: Kapcsolattartó: Bármely Fél megváltoztathatja kapcsolattartó címét a másik Félnek küldött értesítéssel. A kapcsolattartó cím megváltozása az értesítéstől számított 5 munkanap elteltével válik hatályossá.

- 925 11. A szerződéssel összefüggő bármely értesítés vagy más közlés az alábbi időpontban válik hatályossá: - személyes kézbesítés esetén a kézbesítés időpontjában (amely a kézbesítést elismerő átvételi elismervényen szerepel); - tértivevényes levél útján történő továbbítás esetén a megérkezés időpontjában (amikor a címzett a tértivevényt aláírta); és - telefax útján történő továbbítás esetén, amikor azt feladták, feltéve, hogy a megszakítatlan továbbítást a küldő gép megerősíti azzal, hogy ha a címzett azt nem olvasható formában kapja kézhez, köteles a telefaxüzenet küldőjét (ha az azonosítható) erről haladéktalanul értesíteni. Ha valamely Fél kapcsolattartás céljából valamely szervezeti egységet vagy tisztségviselőt jelöl meg, az e Fél számára küldött közlés csak a szervezeti egység vagy tisztségviselő pontos megjelölése esetén hatályos. Az olyan értesítést vagy más közlést, amely a címzetthez a munkaidő elteltével vagy nem munkanapon érkezik, úgy kell tekinteni, mintha a következő munkanapon érkezett volna. 12. Egyik Fél sem jogosult a másik Fél előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül a szerződésből eredő jogait engedményezni vagy a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit átruházni. 13. Felek tudomásul veszik és magukra nézve kötelezőnek ismerik el a nyilvánosság biztosítására vonatkozó jogszabályokat és lehetővé teszik azok érvényesülését. Felek az együttműködésük során külön jelzik azt, ha valamely információ bizalmas kezelését tartják szükségesnek, amely esetben a bizalmas információt kapó Fél – a jogszabályokban meghatározott kivételekkel – köteles a másik Fél bizalmas kezelésre vonatkozó kérését elismerni és aszerint eljárni. 14. A szerződés teljes körűen tartalmazza a Felek között a Szerződés tárgya tekintetében létrejött megállapodást és hatálytalanít minden a Szerződés tárgyával kapcsolatos előzetes szóbeli vagy írásbeli megállapodást, illetve egyoldalú nyilatkozatot. 15. A szerződés valamely rendelkezésének jogszabályba ütközése, érvénytelenné vagy kikényszeríthetetlenné válása nem érinti a szerződés bármely egyéb rendelkezésének hatályát. 16. A szerződés vagy jogszabály alapján fennálló bármely jog vagy jogorvoslati lehetőség gyakorlásának elmulasztása vagy késedelme nem minősül az ilyen jogról történő lemondásnak, továbbá bármely jog vagy jogorvoslat egyszeri vagy részleges gyakorlása nem akadályozza ugyanazon vagy bármely más jog vagy jogorvoslat jövőbeni vagy más módon történő gyakorlását. 17. A Felek megállapodnak abban, hogy a szerződésből eredő vagy azzal összefüggő bármely nézeteltérést, vitát megkísérelnek tárgyalásos úton rendezni.

- 926 -

Amennyiben a Felek a szerződésből eredő vagy azzal összefüggő bármely nézeteltérést, vitát nem tudják tárgyalásos úton, legkésőbb a vita felmerülését követő 60 napon belül rendezni, úgy a jogviták eldöntésére a Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a szerződés alapján felmerülő vitás kérdéseket elsősorban azok egyeztetésével tisztázzák, és békés úton kísérlik meg rendezni. Az egyeztetés eredménytelensége esetén fordulnak bírósághoz, kikötve a Megbízó székhelye szerint illetékes bíróság kizárólagos illetékességét. Felek képviselői a jelen szerződést, mint akaratukkal egyezőt, látják el aláírásukkal.

Mátészalka, 2009. ……………………..

Mátészalka Város Önkormányzata képviseletében:

Szabó István polgármester

Mátészalkai Városfejlesztési Kft. képviseletében:

ügyvezető

Szavazás Tárgya: A Mátészalkai Városfejlesztési Korlátolt Felelősségű Társaság létrehozásáról Eredménye Voks: Szav% Össz% Igen 13 81.25 72.22 Nem 0 0.00 0.00 Tartózkodik 3 18.75 16.67 Szavazott 16 100.00 88.89 Nem szavazott 0 0.00 Távol 2 11.11 Összesen 18 100.00 Megjegyzés: Dr. Sarka Attila Távol - Siket Tibor Távol

- 927 Tárgy: (5.tsp.) Előterjesztés a Mátészalkai Távhőszolgáltató Kft. átalakulásának előkészítéséről Előadó: Szabó István polgármester Előterjesztés mellékelve Bizottsági Vélemények KRISTIN RÓBERT A városfejlesztési, városüzemeltetési és környezetvédelmi bizottság tárgyalta az előterjesztést és 3 igen szavazattal 2 tartózkodás mellett elfogadásra javasolja a képviselő-testület számára. KÖVENDY ZSOLT A pénzügyi bizottság tárgyalta az előterjesztést, 4 igen szavazattal 1 tartózkodás mellett elfogadásra javasolja a határozat-tervezetet. Kérdések KÖVENDY ZSOLT Kérdezi, hogy a Szalkatávhő ügyvezetőjével, mint jelenlegi szolgáltatóval történt-e egyeztetés ezzel kapcsolatban? Nem feltételezi, hogy az ő döntése szükséges, ettől függetlenül úgy gondolja, hogy egy alvállalkozótól is illik a véleményét kikérni, nemhogy egy saját cég ügyvezető igazgatójától. Valamint kérdezi, hogy milyen módon fogja érinti a Távhőszolgáltató Kft üzleti tervét ez az átalakulás? SZABÓ ISTVÁN Az ügyvezető úrnak már korábban jelezte ezt, mint lehetőséget. Természetesen a döntés a képviselő-testületé. A megvalósításban a Kft ügyvezetőjével való szoros együttműködésben történik minden. Ez elsősorban jogi kérdés, másrészt pedig a cég gazdálkodását is érinti. Ami az üzleti tervet érinti a cél az, hogy tiszta profilú társaság legyen a Szalkatávhő Kft. Úgy gondolja, hogy a vezetés és működés szempontjából jelentős egyszerűsítés és könnyebbség a tisztán távhőszolgáltatási feladatokat ellátó cég. Közvetlen kihatása a távhőszolgáltatás működésére nem lehet. KOVÁCS ÁRPÁD Kérdezi, hogy mit jelent az átalakulás? Mivé alakulhat át ez a cég?

- 928 DR. NAGYHÁZINÉ SZONDI ERIKA Kérdezi, hogy szétválasztható-e a Szalkatávhő Kft-ben, hogy hány dolgozó foglalkozik távhőszolgáltatással, és hányan városüzemeltetéssel? Az átalakulással együtt átkerülnek-e a dolgozók is, ha nem akkor mi történik velük? SZABÓ ISTVÁN Elmondja, hogy határozottan szétválaszthatóak a feladatok, nincsenek kereszt tevékenységek. A távhőszolgáltatás üzletágban foglalkoztatottak nem foglalkoznak városüzemeltetési üzletággal, és fordítva sem. A városüzemeltetési feladatokkal együtt a dolgozói létszám is átkerül a Városfejlesztési Társaságba. Hozzászólások KÖVENDY ZSOLT Elmondja, hogy nem azt tapasztalja, hogy teljesen szétválaszthatóak a tevékenységek. Egy-egy vis major helyzetnél teljes létszámmal mozdul meg az egész cég, nem vitatkoznak azon a Kft emberei, hogy ki melyik munkahelyhez kapcsolódik szorosan. Úgy gondolja, hogy egy ilyen cégnél az időnkénti közel azonos feladatok nem teszik lehetővé, hogy teljes egészében szétváljanak. Nem támogatja ezt a változatot. Az elmúlt években rengeteg problémát okozott a város tisztasága, üzemeltetése és egyéb napi problémák jelentkeztek. Ennek a megoldását az akkori költségvetési üzemen keresztül szinte lehetetlen volt elérni. Ezt követően úgy döntött a képviselő-testület, hogy ezt a tevékenységet összeolvasztja a Szalkatávhő Kft-vel, ami alapvetően szintén műszaki tevékenység. Most ezt a tevékenységet újra kiszervezik egy másik társaságba, aminek az indokait pillanatnyilag nem látja. Az nem indok, hogy a bevételi oldalát próbálják megteremtetni a társaságnak, sokkal inkább azon kellett volna elgondolkodni, hogy ennek a társaságnak az önálló működési feltételeit teremtsék meg. SZABÓ ISTVÁN Elmondja, hogy kifejezetten hatékonyabbnak látja a szétválást, ami közel sem azonos a kiszervezéssel, ahogy Kövendy képviselő úr említette. Továbbá hozzáfűzi, hogy vis major helyzetben sincs átfedés, még egyetlen kazánfűtő sem takarított havat a telephelyen kívül. A hatékonysági kérdések akkor sem merültek fel, amikor ez két cég volt. Elmondja továbbá, hogy azért lett egy cég, mert az előző vezetés a Városüzemeltetési Kft-t nem akarta tovább üzemeltetni. Az összeolvadás oka az volt, hogy nem tudta a Kft élére azt az ügyvezetőt kinevezni, akit szeretett volna, ezért összevonta a két társaságot.

- 929 Pénzügyileg a mostani felállásban az, hogy ha a városüzemeltetési feladatok leválasztódnak a Szalkatávhő Kft-ről, kifejezetten segíti a távhőszolgáltatás elkülönülését. Ez a cél egésze szempontjából biztonságot jelent. Természetesen az ottani kintlévőségek szétválasztódnak a két üzletág között. Ez hatékonyság, tervezhetőség, nyomon követhetőség, valamint működtetés szempontjából is jó megoldás. A képviselő-testület 11 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül 4 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozta: MÁTÉSZALKA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 194/2009.(X.29.) Kt. számú HATÁROZATA A Mátészalkai Távhőszolgáltató Kft. átalakulásának előkészítéséről A Képviselő–testület Felhatalmazza Mátészalka Város Polgármesterét, hogy a Mátészalkai Távhőszolgáltató Kft. üzletágainak szétválasztása és a társaság átalakulásának előkészítése – városüzemeltetési és az ingatlankezelési feladatokat ellátó üzletág Mátészalkai Távhőszolgáltató Kft-ből történő kiválása és új gazdasági társaságba történő beolvasztása – érdekében tegye meg az átalakulás előkészítéséhez szükséges intézkedéseket. Határidő: 2009. december 1. Felelős : Szabó István polgármester Szavazás Tárgya: A Mátészalkai Távhőszolgáltató előkészítéséről Eredménye Voks: Szav% Össz% Igen 11 73.33 61.11 Nem 0 0.00 0.00 Tartózkodik 4 26.67 22.22 Szavazott 15 100.00 83.33 Nem szavazott 0 0.00 Távol 3 16.67 Összesen 18 100.00 Megjegyzés Fülöp István Távol - Dr. Sarka Attila Távol Siket Tibor Távol

Kft

átalakításának

- 930 Tárgy: (6.tsp.) Előterjesztés a Móra Ferenc Általános Iskola és Speciális Szakiskolában, valamint a Szatmár Alapfokú Művészeti Iskolában a 2009/2010-es tanévben a maximális csoport- és osztálylétszám túllépésének engedélyezéséhez szükséges kérelem benyújtásáról Előadó: Szabó István polgármester Előterjesztés mellékelve Bizottsági Vélemények SZABÓ ATTILA A humánszolgáltatások bizottsága tárgyalta az előterjesztést és 6 igen szavazattal elfogadásra javasolja a határozat-tervezetet. A napirendhez kérdés, hozzászólás nem volt, a képviselő-testület 15 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta: MÁTÉSZALKA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 195/2009.(X.29.) Kt. számú HATÁROZATA a Móra Ferenc Általános Iskola és Speciális Előkészítő Szakiskolában, valamint a Szatmár Alapfokú Művészeti Iskolában a 2009/2010-es tanévben a maximális csoport- és osztálylétszám túllépésének engedélyezéséhez szükséges kérelem benyújtásáról A Képviselő-testület azzal a kéréssel fordul az Oktatási Hivatal Észak-alföldi Regionális Igazgatóságához, hogy az önkormányzat nehéz anyagi helyzetére való tekintettel engedélyezze a Móra Ferenc Általános Iskola és Speciális Előkészítő Szakiskolában, valamint a Szatmár Alapfokú Művészeti Iskolában a 2009/2010-es tanévben a maximális osztály- és csoport létszám túllépését, további működését az alábbi részletezettséggel: Szatmár Alapfokú Művészeti Iskola, néptánc tanszak: Móricz Zsigmond Tehetségfejlesztő és Általános Iskola telephelyen: Ek1 csoport 24 fővel, Ek2 csoport 24 fővel; Széchenyi István Általános Iskola telephelyen: Ek1 csoport 24 fővel; Nagydobos telephelyen: Ek2 csoport 24 fővel, A1-4 csoport 24 fővel; A székhely intézményben: A2/5-6 csoport 24 fővel;

- 931 Móra Ferenc Általános Iskola és Speciális Előkészítő Szakiskola: 1-3 összevont osztály 34 fővel Határidő: 2009. november 15. Felelős: Szabó István polgármester

Szavazás Tárgya: a Móra Ferenc Általános Iskola és Speciális Előkészítő Szakiskolában, valamint a Szatmár Alapfokú Művészeti Iskolában a 2009/2010-es tanévben a maximális csoport- és osztálylétszám túllépésének engedélyezéséhez szükséges kérelem benyújtásáról. Eredménye Voks: Szav% Össz% Igen 15 100.00 83.33 Nem 0 0.00 0.00 Tartózkodik 0 0.00 0.00 Szavazott 15 100.00 83.33 Nem szavazott 0 0.00 Távol 3 16.67 Összesen 18 100.00 Megjegyzés: Fülöp István Távol - Dr. Sarka Attila Távol Siket Tibor Távol

Tárgy: (7.tsp.) Előterjesztés a belső ellenőrzésről szóló Együttműködési megállapodás módosításáról Előadó: Dr. Takács Csaba jegyző Előterjesztés mellékelve

A napirendhez kérdés, hozzászólás nem volt, a képviselő-testület 15 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta:

- 932 MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 196/2009. (X.29.) Kt. számú HATÁROZATA A belső ellenőrzésről szóló Együttműködési megállapodás módosításáról

A Képviselő-testület:

1.) Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal és az intézmények között létrejött belső ellenőrzésről szóló Együttműködési megállapodás módosítását az 1.sz. melléklet szerint jóváhagyja.

2.) Felhatalmazza Mátészalka Város Jegyzőjét, hogy a Városi Intézmények Gazdasági Szervezete, Esze Tamás Gimnázium, Mátészalkai Szakképző Iskola és Kollégium, Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság, Négy Évszak Óvoda, Képes Géza Általános Iskola, Móra Ferenc Általános Iskola és Speciális Előkészítő Szakiskola, Móricz Zsigmond Tehetségfejlesztő és Általános Iskola, Széchenyi István Általános Iskola, Szatmár Alapfokú Művészeti Iskola, Képes Géza Városi Könyvtár és a Városi Művelődési Központ vezetőjével a belső ellenőrzésről szóló Együttműködési megállapodás módosítását aláírja.

Felelős: Dr. Takács Csaba jegyző Határidő: 2009. november 15.

- 933 -

1. számú melléklet

2007. szeptember 28.-án aláírt belső ellenőrzésről szóló EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS módosítása 8. Éves ellenőrzési terv szövegrészben az október 15. dátum szeptember 30.-ra, a stratégiai tervvel szövegrész stratégiai ellenőrzési tervvel szövegre változik.

9. Ellenőrzési jelentés pontban a belső ellenőrzési jelentést szövegrész belső ellenőrzési jelentéstervezetet szövegre módosul, és a 15 munkanap 10 munkanapra változik.

10. Intézkedési terv a 15 munkanapon 10 munkanapra változik. Az ellenőrzött intézmény vezetője éves bontásban nyilvántartást vezet, amellyel az ellenőrzési jelentésekben tett megállapítások, javaslatok hasznosulását és végrehajtását nyomon követi. szövegrész helyébe a következő lép Az ellenőrzött intézmény vezetője éves bontásban olyan nyilvántartási rendszert vezet, amely tartalmazza az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egységek megnevezését, az elvégzett ellenőrzések témájának megnevezését, az ellenőrzések kezdetének és lezárásának időpontját, az ellenőrök nevét, a jelentősebb megállapításokat, javaslatokat.

Mátészalka, 2009……………..

Dr. Takács Csaba Mátészalka Város Jegyzője

- 934 Szavazás Tárgya: A belső ellenőrzésről szóló Együttműködési megállapodás módosításáról Eredménye Voks: Szav% Össz% Igen 15 100.00 83.33 Nem 0 0.00 0.00 Tartózkodik 0 0.00 0.00 Szavazott 15 100.00 83.33 Nem szavazott 0 0.00 Távol 3 16.67 Összesen 18 100.00 Megjegyzés: Fülöp István Távol - Dr. Sarka Attila Távol Siket Tibor Távol

Tárgy: (8.tsp.) Előterjesztés a „ Mátészalkai Idősekért Közalapítvány” 2008. évi tevékenységéről szóló tájékoztatóról Előadó: Szabó István polgármester Előterjesztés mellékelve Polgármester úr köszönti Bráder Zoltánné intézményvezetőt. Bizottsági Vélemények SZABÓ ATTILA A humánszolgáltatások bizottsága tárgyalta az előterjesztést és 7 igen szavazattal elfogadásra javasolja a képviselő-testület számára. Kérdések KÖVENDY ZSOLT Kérdezi, hogy az elmúlt időszakban hogyan alakult az igény eziránt az ellátási forma iránt, illetve, hogy a csökkent munkaképességűek foglalkoztatását hogyan látja az igazgató asszony a jövő évben esedékes változások tükrében? BRÁDER ZOLTÁNNÉ Köszönti a képviselő-testület tagjait. Elmondja, hogy sajnálatos módon várólista van az intézménybe történő bejutásnál, ami csak azért lett rövidebb mint az előző években, mert szigorúbbak a feltételek.

- 935 Csak azok szerepelhetnek a várólistán, akiknek legalább napi 4 órában állapítják meg az ellátási igényét. Jelenleg 8-10 fő várakozik az elhelyezésre, a felvételre akkor teremtődik meg a lehetőség, amikor egy másik idősebb ember meghal, így erről nem tud nyilatkozni. Valóban változások történnek a szociális célú foglalkoztatásban, egy kormányrendelet módosítása értelmében életkori feltételekhez kötött a foglalkoztatás. Fejlesztő felkészítő foglalkoztatásban csak 55 év alattiakat tudnak alkalmazni, illetve 62 év alattiakat munka rehabilitációban. Erre is csak az ORSZI megvizsgálása és jóváhagyása után van lehetőség. A jövőben szeretnék felvállalni a munka rehabilitációt is a fejlesztő mellett. Sajnálatos módon a jelenlegi költségvetési támogatási törvény csak egyféle normatívát engedélyez, míg az eddigiekben kaphatták a nappali ellátás normatívát plusz a foglalkoztatási normatívát is. Most már döntenie kell a szervezetnek, hogy melyiket kívánja igénybe venni, ezért a 2010-es év tervezhetősége nagyon nehéz, jelen helyzetben szinte lehetetlen. Hozzászólások SZABÓ ATTILA Elmondja, hogy a Humánszolgáltatások Bizottsága nevében elismerésüket fejezik ki az igazgatónőnek és az intézmény dolgozóinak, és munkájukhoz további sok sikert kívánnak. SZABÓ ISTVÁN Elismeri az intézmény vezetőjének és dolgozóinak munkáját, valamint kitartást és erőt kíván a jövőre nézve. Köszönetét fejezi ki az idősekért való gondoskodásért, és azért a meleg, szeretetteljes légkörért, melyről az intézmény dolgozói gondoskodnak. A képviselő- testület 15 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta: MÁTÉSZALKA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 197/2009.(X.29.) Kt. számú HATÁROZATA a „Mátészalkai Idősekért Közalapítvány” 2008. évi tevékenységéről szóló tájékoztatóról A Képviselő-testület a „Mátészalkai Idősekért Közalapítvány” 2008. évi tevékenységéről szóló tájékoztatót e l f o g a d j a.

- 936 Szavazás Tárgya: a „ Mátészalkai Idősekért Közalapítvány” tevékenységéről szóló tájékoztatóról Eredménye Voks: Szav% Össz% Igen 15 100.00 83.33 Nem 0 0.00 0.00 Tartózkodik 0 0.00 0.00 Szavazott 15 100.00 83.33 Nem szavazott 0 0.00 Távol 3 16.67 Összesen 18 100.00 Megjegyzés: Fülöp István Távol - Dr. Sarka Attila Távol Siket Tibor Távol

2008.

évi

Tárgy: (9.tsp.) Előterjesztés a mátészalkai székhellyel működő civil szervezetek (egyesületek, alapítványok) tevékenységéről Előadó: Dr. Szászi István alpolgármester Előterjesztés mellékelve Polgármester úr köszönti a napirendi pont megtárgyalásához érkezett vendégeket. Bizottsági Vélemények KRISTIN RÓBERT A városfejlesztési, városüzemeltetési és környezetvédelmi bizottság tárgyalta az előterjesztést és 5 igen szavazattal elfogadásra javasolja a képviselő-testület számára. SZABÓ ATTILA A humánszolgáltatások bizottsága tárgyalta az előterjesztést és 6 igen szavazattal elfogadásra javasolja a határozat-tervezetet. Kérdések SZABÓ ATTILA Kérdezi, hogy mi lehet az oka, hogy a Mátészalkán bejegyzett körülbelül 108 civil szervezetből csupán csak 7 készített beszámolót?

- 937 Úgy gondolja, több szervezetnek kellene bemutatnia magát ahhoz, hogy esetlegesen a lakosok támogatni tudják munkájukat. A képviselő-testületnek is jobban kellene közeledni a civil szervezetekhez. SZABÓ ISTVÁN Elmondja, hogy az lehet az egyik oka, hogy ez a fajta beszámolási lehetőség gyerekcipőben jár, a kezdeményezés csak most indult útjára. Másrészt úgy gondolja, hogy a nyilvánosság elé állás és annak keresése nem egyformán van jelen a civil szervezetek körében. A bemutatkozás lehetőségét továbbra is biztosítani kívánják. KÖVENDY ZSOLT Üdvözölendőnek tartja a kezdeményezést és szeretné megköszönni az elkészült beszámolókat. Javasolja, hogy a jövőben intenzívebben folytassák ezt a tevékenységet, annak érdekében, hogy a jövő évben több szervezet mutatkozzon be. Továbbá bíztatja a civil szervezeteket, hogy az olyan jellegű kezdeményezésekhez, melyek a várost szolgálják, keressék őket és hozzák azokat a javaslatokat, melyekhez pozitívan tudnak viszonyulni. Megköszöni a civil szervezetek vezetőinek, hogy megjelentek az ülésen. Hozzászólások SZABÓ ISTVÁN Kérdezi a civil szervezetek jelenlevő képviselőit, hogy kívánnak - e szólni az általuk beterjesztett tájékoztatókhoz. MEGYERI JÁNOS Elmondja, hogy az egészségügyi minisztérium által meghirdetett pályázaton 800e forintot nyert az ASTHMA Club, melyből 22 mátészalkai lakost szeretnének elvinni Jósvafőre 10 napos rehabilitáció és egészségmegőrzés céljából. Polgármester úr gratulál a pályázati sikerhez.

A képviselő-testület 15 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta:

- 938 MÁTÉSZALKA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 198/2009. (X.29.) Kt. számú HATÁROZATA a mátészalkai székhellyel működő civil szervezetek (egyesületek, alapítványok) tevékenységéről szóló tájékoztatókról

A Képviselő-testület

Köszönetét fejezi ki mindazoknak a mátészalkai székhellyel bejegyzett civil szervezeteknek

(egyesületeknek,

alapítványoknak)

és

képviselőjüknek,

akik tevékenységükről tájékoztatót készítettek, egyben a tájékoztatóban foglaltakat

tudomásul

veszi

és további tevékenységükhöz sok

sikert kíván.

Szavazás Tárgya: a mátészalkai székhellyel működő civil szervezetek (egyesületek, alapítványok) tevékenységéről szóló tájékoztatókról Eredménye Voks: Szav% Össz% Igen 15 100.00 83.33 Nem 0 0.00 0.00 Tartózkodik 0 0.00 0.00 Szavazott 15 100.00 83.33 Nem szavazott 0 0.00 Távol 3 16.67 Összesen 18 100.00 Megjegyzés: Fülöp István Távol - Dr. Sarka Attila Távol Siket Tibor Távol

- 939 BEJELENTÉSEK DR. NAGYHÁZINÉ SZONDI ERIKA Örömteli eseménynek tartja, hogy egy mátészalkai csapat, a Szatmár Kamara szerepelt a Csillag születik adásában és bekerült a legjobb 30 produkció közé. Ehhez gratulál nekik, és mivel úgy gondolja, hogy a műsorban való szereplésük költséges, felajánlja egy havi képviselői tiszteletdíját a tánccsoportnak. Mindenkit arra buzdít, hogy a továbbiakban sms szavazatokkal segítsék a csapat továbbjutását. SZABÓ ISTVÁN Úgy gondolja az egész képviselő-testület csatlakozik a gratulációhoz. Mivel ez egy olyan műsor, ahol a szereplők mögötti tábor dönt, sms-ek küldésére bíztatja a lakosokat, hogy a csapat az őt megillető helyen végezzen a versenyben. SZABÓ ATTILA Elmondja, hogy a lakosok nem tudnak mit csinálni a lehullott falevelekkel, hiszen a szemétszállító cég ezeket nem szállítja el. A lakosság kérdezi, hogy mit csináljanak vele? SZABÓ ISTVÁN Elmondja, hogy a Becker Pannónia Kft valóban nem szállítja el a faleveleket, erről a Szalkatávhő gondoskodik. Mivel a kapacitások korlátozottak, türelmet kér a lakosoktól. LUKÁCS BERTALAN A várost átszelő négysávos úton zajló forgalom nagysága miatt az Alkotmány úti lakások ablakai berezegnek. Túl nagy a zaj, túl gyors a forgalom, az utak is károsodnak. Lassan az ott lakók nyugalmát is zavarja, orvosolni kellene valahogyan a problémát. SZABÓ ISTVÁN Elmondja, hogy ismeri a problémát, mely valódi fizikai károkat is okoz, hiszen olyan erős a rezgés, hogy komoly esztétikai romlást is eredményez. A forgalom növekedése a Tisza híd felújításával is kapcsolatba hozható, hiszen a nagysúlyú teherjárművek Mátészalkán kerülik ki Vásárosnaményt. Az önkormányzatnak sajnos nincsenek eszközei, hiszen nem ők a közút fenntartói. Úgy gondolja a problémára az M49-es út megépítése fog megoldást jelenteni.

- 940 Addig is korlátozó tényező lehet a gyakori sebességmérés, valamint lehetségesnek tartja, hogy egy demonstratív megmozdulás is pozitív hatást eredményezhet. OLÁH ANDRÁS A Szatmár Kamara tánccsoporttal kapcsolatban elmondja, hogy november 14én lesz műsorban legközelebb, ahol már esetleg szükség lehet a támogató sms szavazatokra. Továbbá elmondja, hogy a köztemetőben felállított Lélekharang ünnepi felszentelésére vasárnap délután 15:00 órakor kerül sor. Végül elmondja, hogy a napokban a Képes Géza Általános Iskola ablakait betörték. Kérdezi, hogy mit lehetne tenni a további vandalizmus elkerülése érdekében? SZABÓ ISTVÁN Elmondja, hogy intézkedni fognak és megpróbálnak megoldást keresni. Több tárgy nem volt, a polgármester 12:14 órakor az ülést bezárta.

k.m.f.

Szabó István polgármester

Dr. Takács Csaba jegyző

Mátészalka Város Képviselő-testület október 29. napján 9.00 órai kezdettel tartott (n y i l v á n o s) ülésének

Recommend Documents