Mátészalka Város Képviselő-testület február 12. napján órai kezdettel tartott (n y i l v á n o s ) ülésének

Mátészalka Város Képviselő-testület 2009. február 12. napján 13.00 órai kezdettel tartott (n y i l v á n o s ) ülésének a./ tárgysorozata, b./ jegyzőkönyve, c./ rendelete: 1-2, d./ határozata: 11-22, Száma: 72-1/2009. Tárgysorozat

1.) Előterjesztés a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 15/2003. (VI.12.) Ök. számú rendelet módosításáról 2.) Előterjesztés Mátészalka Város Önkormányzata 2009. évi költségvetéséről szóló rendelet elfogadásáról 3.) Előterjesztés a képviselő-testület bizottságai ügyrendjéről szóló 30/2006. (XII.01.) rendelet módosításáról 4.) Előterjesztés a Szatmári Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás társulási megállapodásának elfogadásáról 5.) Előterjesztés a Mátészalkai Inkubátorház és Képzési Központ II. ütemének megvalósításáról szóló pályázati koncepció benyújtásáról 6.) Előterjesztés a Habitat Jóléti Közalapítvány alapító okiratának módosításáról 7.) Előterjesztés Közbeszerzési Szabályzat módosításáról 8.) Előterjesztés fejlesztési koncepció kidolgozásáról 9.) Előterjesztés az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításának támogatására kiírt pályázatokkal kapcsolatos feladatokról 10.) Előterjesztés Szabó József és Papp Jánosné vételi kérelméről 11.) Tájékoztató Mátészalka Város Jegyzője 2008. évi teljesítményértékeléséről 12.) Bejelentések

Mátészalka, 2009. február 12. Szabó István polgármester Készült: Mátészalka Város Képviselő-testület 2009. február 12. napján 13.00 órai kezdettel tartott (n y i l v á n o s ) üléséről Az ülés helye: Városháza III. emeleti tanácskozó terem JEGYZŐKÖNYV Pult Név Voks Frakció 2 Dankai Tamás 1 17 Dienes Béla 1 3 Ember László 1 -

5 Fülöp István 1 13 Kovács Árpád 1 6 Kovács Sándor 1 10 Kövendy Zsolt 1 7 Kristin Róbert 1 22 Lukács Bertalan 1 15 Dr. Nagyháziné Szondi Erika 1 18 Nyiscsák András 1 12 Oláh András 1 19 Dr. Sarka Attila 1 9 Siket Tibor 1 16 Szabó Attila 1 1 Szabó István 1 11 Dr. Szászi István 1 8 Virovec Pálné 1 Az ülésről távol maradt: Kristin Róbert képviselő Tanácskozási joggal jelen vannak: Dr. Takács Csaba jegyző, Dr. Ugron László aljegyző, Dr. Hadi Éva önkormányzati és jogi irodavezető, Pesti László intézményi-, közművelődési és sport irodavezető, Pappné Tarcsa Noémi belső ellenőrzési irodavezető, Török Mihály pályázatkészítő és beruházási ügyintéző (1-2. tsp.), Jászovics Anita műszaki irodavezető (3.tsp.-től), Harangi Adél közigazgatási és okmányiroda vezető, Potosné Kovács Zsuzsanna jegyzői kabinetvezető, Hirschmanné Marosi Anna pénzügyi irodavezető, Vargáné Reszler Erika költségvetési csoportvezető (2.tsp.) Valamint: Kárpáti Tibor országgyűlési képviselő Mátrai Istvánné könyvvizsgáló (1-2.tsp.) Kiss Tibor a Szalka-Víz Kft. ügyvezető igazgatója (4.tsp.) Jegyzőkönyvvezető: Kondor Nikoletta és Kovács Tímea SZABÓ ISTVÁN Köszönti a képviselő-testület tagjait, a hivatal munkatársait, az egyes napirendi pontok megtárgyalásához érkezett vendégeket és azokat, akik a televízió képernyői előtt figyelik a testület munkáját. Megállapítja, hogy 17 képviselő jelen van, a képviselő-testület határozatképes. Sürgősségi indítvánnyal kezdeményezi napirendre vételét a Mátészalkai Inkubátorház és Képzési Központ II. ütemének megvalósításáról szóló pályázati koncepció benyújtásáról szóló előterjesztést. Elmondja, hogy ez a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013. keretében benyújtandó pályázatról szól, amely a Szatmári Gazdaságfejlesztési Alapítvánnyal a napokban lefolytatott egyeztetések eredményeképpen született meg. Ülés előtt kiosztották a Közbeszerzési Szabályzat módosításáról szóló kiegészített határozattervezetet, amellyel kapcsolatosan majd a napirend tárgyalásánál minden lényeges információt megad. A képviselő-testület 15 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a sürgősségi indítványt és az előterjesztést napirendre vette. Szavazás Tárgya: a sürgősségi indítvány elfogadásáról Eredménye Voks: Szav% Össz% Igen 15 100.00 83.33 Nem 0 0.00 0.00 Tartózkodik 0 0.00 0.00 Szavazott 15 100.00 83.33

Nem szavazott 0 0.00 Távol 3 16.67 Összesen 18 100.00 Megjegyzés: Kristin Róbert Távol - Dr. Sarka Attila Siket Tibor Távol

Távol

A polgármester javasolja, hogy a sürgősséggel napirendre vett előterjesztést 5. napirendi pontként tárgyalják meg. A képviselő-testület 15 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a napirendet elfogadta. Szavazás Tárgya: a napirendről Eredménye Voks: Szav% Össz% Igen 15 100.00 83.33 Nem 0 0.00 0.00 Tartózkodik 0 0.00 0.00 Szavazott 15 100.00 83.33 Nem szavazott 0 0.00 Távol 3 16.67 Összesen 18 100.00 Megjegyzés: Kristin Róbert Távol - Dr. Sarka Attila Távol Siket Tibor Távol

Tárgy: (1.tsp.) Előterjesztés a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 15/2003. (VI.12.) Ök. számú rendelet módosításáról Előadó: Szabó István polgármester Előterjesztés mellékelve Bizottsági vélemények DANKAI TAMÁS A jogi, ügyrendi, kisebbségi és külkapcsolati bizottság megtárgyalta az előterjesztést és 5 igen szavazattal elfogadásra javasolja a képviselő- testületnek. KÖVENDY ZSOLT A pénzügyi bizottság megtárgyalta az előterjesztést és 6 igen szavazattal elfogadásra javasolja a képviselőtestület számára. Kérdések KÖVENDY ZSOLT Kérdezi, hogy az elfogadott határozatok elektronikus feltöltésére van-e lehetőség? DR. TAKÁCS CSABA Válaszában elmondja, hogy vizsgálják a most bevezetendő belső határozatok nyilvántartására szolgáló szoftver és a külső városi honlap összeilleszthetőségét. Ezt a feltöltést csak abban az esetben tudják teljesíteni, ha az nem okoz többletmunkát. KOVÁCS ÁRPÁD Elmondja, hogy úgy emlékszik rá, hogy az elektronikus anyagküldésnek 2009. január 1-től kezdve meg kellett volna valósulnia, ennek ellenére az erről szóló rendelet március 1. napján lép csak hatályba. Kérdezi, hogy mi ennek az oka?

DR. TAKÁCS CSABA Elmondja, hogy abban a levélben, amelyet az elmúlt év augusztus, vagy szeptember hónapjában juttattak el a képviselőknek, valóban az szerepelt, hogy terveik szerint 2009. év kezdetétől az elektronikus anyagtovábbításra fognak átállni, illetve, hogy addig egyfajta teszt üzemmód kerül majd alkalmazásra. Ez azt jelenti, hogy a mai napig a képviselők, illetve a bizottsági tagok az előterjesztéseket párhuzamosan papíralapon és elektronikusan is megkapják. Tudni kell azonban, hogy ez kétszeres munkát jelent a hivatalnak, hiszen egyrészt meg kell oldani a papíralapú anyagoknak az előkészítését, másrészt pedig az előterjesztések digitalizálását és feltöltését. A próbaüzem során szerzett tapasztalatok alapján most értek el odáig, hogy zökkenőmentesen tudják majd teljesíteni az elektronikus anyagküldést a továbbiakban. KOVÁCS ÁRPÁD A bizottsági ülésen is felvetődött már a határozatok gyűjteményével kapcsolatos kérdés, amelyre azt a választ kapták, hogy a határozatokat is tartalmazó jegyzőkönyvek megtalálhatóak Mátészalka honlapján a közérdekű közlemények között. DR. TAKÁCS CSABA A közérdekű adatok elektronikus közzétételére vonatkozó törvény alapján meg van határozva azoknak az adatoknak a köre, amelyeket az önkormányzatnak, illetve a polgármesteri hivatalnak kötelezően közzé kell tenni, ha honlapot működtet. Ebbe a körbe tartoznak a testületi jegyzőkönyvek, az önkormányzati rendeletek, illetve a testületi határozatok köréből meghatározott tárgyúak és tartalmúak, mint pl. közbeszerzésre vonatkozó döntések, intézmények alapító okiratai, az önkormányzat által létrehozott gazdasági társaságok társasági szerződései. SIKET TIBOR A városfejlesztési, városüzemeltetési és környezetvédelmi bizottság véleményét ismerteti. Elmondja, hogy a bizottság a rendelet-tervezetet megtárgyalta és 6 igen szavazattal elfogadásra javasolja a képviselő-testület számára. Hozzászólások KOVÁCS ÁRPÁD Megítélése szerint a nagy terjedelmű dokumentumok letöltése neki és néhány képviselő társának is gondot fog okozni, de ettől függetlenül jónak tartja ezt az adatközlési formát. Véleménye szerint a gond csak az, hogy késtek vele két hónapot, ami igen sok pénzbe került. SZABÓ ISTVÁN Az előtte elhangzottak kapcsán megjegyzi, hogy ő pontosan emlékszik, amikor a magyar országgyűlés bevezette az elektronikus futárpostát, milyen hosszú időt késett annak megvalósítása a legkiválóbb informatikai háttér és szakemberek sokasága ellenére is. A napirendhez több kérdés, hozzászólás nem volt. A névszerinti szavazást követően a képviselő-testület 16 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi rendeletet alkotta: MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 1/2009. (II.18.) RENDELETE A Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 15/2003. (VI.12.) Ök. számú rendelet módosításáról

Mátészalka Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 18. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a szervezeti és működési rendjére vonatkozó rendeletének módosítására a következő rendeletet alkotja: A Képviselő-testület az 50/2004.(XII.30.), a 27/2006. (X.13.), a 29/2006. (XII.1.), a 12/2007. (V.31) és a 23/2007. (IX.4.) rendeletekkel módosított 15/2003. (VI.12.) Ök. számú rendeletét az alábbiak szerint módosítja:

1.§ A rendelet 12.§. (2) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki: A képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok részére a meghívó és az előterjesztések megküldése elektronikus formában történik 2.§ A rendelet 51. §-a az alábbi (10) bekezdéssel egészül ki: (10) A bizottságok nem képviselő tagjai a 2007. évi CLII. tv. 3.§. (3) bekezdés e./ pontja alapján kétévente vagyonnyilatkozat-tételre kötelesek. A vagyonnyilatkozatokat a Jogi, Ügyrendi, Kisebbségi és Külkapcsolati Bizottság tartja nyilván. 3.§. A rendelet 2009. március 1. napján lép hatályba. Szavazás Tárgya: a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 15/2003. (VI.12.) Ök. számú rendelet módosításáról Eredménye Voks: Szav% Össz% Igen 16 100.00 88.89 Nem 0 0.00 0.00 Tartózkodik 0 0.00 0.00 Szavazott 16 100.00 88.89 Nem szavazott 0 0.00 Távol 2 11.11 Összesen 18 100.00 Megjegyzés: Kristin Róbert Távol - Dr. Sarka Attila Távol -

Tárgy: (2.tsp.) Előterjesztés Mátészalka Város Önkormányzata 2009. évi költségvetéséről szóló rendelet elfogadásáról Előadó: Szabó István polgármester Előterjesztés mellékelve Bizottsági vélemények DANKAI TAMÁS A jogi, ügyrendi, kisebbségi és külkapcsolati bizottság megtárgyalta az előterjesztést és 4 igen szavazat és 1 tartózkodás mellett elfogadásra javasolja a képviselő-testületnek. SZABÓ ATTILA A humánszolgáltatások bizottsága megtárgyalta az előterjesztést és 5 igen szavazat és 1 nem szavazat mellett elfogadásra javasolja a képviselő-testület számára. KÖVENDY ZSOLT A pénzügyi bizottság megtárgyalta az előterjesztést és 4 igen szavazat, 1 nem szavazat és 1 tartózkodó szavazat mellett elfogadásra javasolja a képviselő-testület számára. Ismerteti a bizottság többségi véleményét - 4 igen szavazat – Dienes Béla képviselő társa megfogalmazásában: „A bizottság támogatja a költségvetés elfogadását, hogy megőrizzük a város működőképességét. Nehéz helyzetben van a költségvetés összeállítója, előterjesztője, hiszen az állami normatívából jelentős kiesés származik, amelyet tovább növel, hogy a közalkalmazottak, köztisztviselők 2008. évi 5 %-os béremelésének fedezetét 2009-ben nem kapjuk meg központi forrásból. Az intézményi költségvetések tervezése során a kötelezően adandó személyi juttatásokat 100 %-ban lefedezi az önkormányzat. Aggályosnak tartja azonban a bizottság a dologi kiadásokra biztosított önkormányzati támogatás nagyságát, amely a 2008. évi összeg 85 %-ában került meghatározásra. Nem biztos, hogy az ilyen alacsony szintű támogatás

az év végéig biztosítani tudja az intézmények működését, melyek így még inkább rá vannak szorítva az átgondolt, takarékos gazdálkodásra. Amennyiben az országos költségvetés nem változik olyan irányban, hogy az önkormányzatokat valamilyen módon forráshoz juttassa, akkor igen nehéz helyzetben lesz a város és a költségvetés. Bíznunk kell abban, hogy bizonyos működési forrásokra pályázni lehet. A rendelet egyik melléklete megmutatja, hogy mely intézmények kerülnek a városnak igazán sokba, és melyek azok, amelyek kijönnek a normatív támogatásból. A középfokú oktatási intézmények és a művészeti iskola nem kötelező önkormányzati feladat és a táblázatból világosan látszik, hogy a város jól tette, hogy ezeket a feladatokat nem adta át a megyei önkormányzatnak, mivel így mintegy 141 millió Ft többlettámogatáshoz jut. Kritikusan sokba kerül az óvoda és a Móra Ferenc Általános Iskola fenntartása. Az óvodának nagyon rossz a normatívája, illetve nagyon sok a vidékről bejáró gyerek, akikhez az önkormányzati támogatást a városnak saját erőből kell hozzá tenni. Nem kötelező önkormányzati feladat a Móra Ferenc Általános Iskola fenntartása. Az intézménybe járó 147 gyereket 26 pedagógus tanítja és 51 millió Ft önkormányzati többlettámogatást igényel. Összefoglalva: A Pénzügyi Bizottság többségének véleménye szerint nagyon szigorú, takarékos gazdálkodással és a várható működési célú pályázati forrásokkal a költségvetés remélhetőleg tartható lesz.

SIKET TIBOR A városfejlesztési, városüzemeltetési és környezetvédelmi bizottság véleményét ismerteti. Elmondja, hogy bizottság megtárgyalta a rendelet-tervezetet és 4 igen szavazat, 1 nem szavazat mellett elfogadásra javasolja azt a képviselő-testületnek. Kérdések SZABÓ ATTILA Az előterjesztés első oldala tartalmazza azokat az alapelveket, amelyeket figyelembe kell venni egy költségvetés tervezésénél. Kérdezi, hogy melyek voltak azok a fő elvek, amelyek alapján a 2009. év költségvetési keretet meghatározták? SZABÓ ISTVÁN Elmondja, hogy két dolog volt az alapvető vezérlő elv a költségvetés elkészítésénél: egyrészt a város működőképességének, a fizetőképességnek a fenntartása, másrészt pedig a munkahelyek megőrzése. Az önkormányzatnak rendkívüli megszorításokat kell elszenvednie, mindemellett kötelező feladataik vannak, melyeket ugyan az állam határoz meg, de nem adja meg hozzá a szükséges finanszírozási forrásokat. Ilyen nehéz körülmények között is az a célkitűzésük, hogy megőrizzék a fizetőképességüket, másrészt pedig az egyébként is meglévő szociális feszültségeket úgy gondolja, nem fokozhatják munkahelyek megszűntetésével. VIROVEC PÁLNÉ Az előterjesztés 9. számú mellékletében a 2009. évre tervezett szociális kiadások között szerepel a közgyógyellátási igazolványokról szóló kimutatás, mely a tavalyi előirányzathoz képest jelentősen lecsökkent. Kérdezi, hogy mi indokolta ezt? DR. TAKÁCS CSABA Válaszában elmondja, hogy annak megfelelően terveztek, amennyi kiadás ezzel kapcsolatosan felmerült. A közgyógyellátás megállapítása a jegyző hatáskörébe tartozik, ugyanakkor központi jogszabályok határozzák meg a jogosultság feltételeit. Ezeknek a jogszabályoknak a módosulása eredményeképpen ma már csak igen kevesen juthatnak hozzá ehhez az ellátási formához. VIROVEC PÁLNÉ A humánszolgáltatások bizottságának tagjaként tudomása van arról, hogy nem osztották ki a 26 millió forintos sporttámogatás teljes összegét. Mennyi az az összeg, amivel csökkentették az eredetit? HIRSCHMANNÉ MAROSI ANNA Válaszában elmondja, hogy ez pontosan 1 millió forint. VIROVEC PÁLNÉ Ismerteti a könyvvizsgálói jelentés 3. oldalán található utolsó előtti bekezdés elejét, mely véleménye szerint ellentmondásos, ezért kéri a könyvvizsgáló asszonyt, hogy értelmezze ezt számára.

MÁTRAI ISTVÁNNÉ Megjegyzi, hogy nem a legszerencsésebb a mondatszerkesztés, de ő ezt úgy értette, hogy a hiány a jelenlegi helyzethez képest viszonylag kedvező, ha a körülményeket figyelembe vesszük, akkor is jónak mondható. Ha a tervezéskor nem a legszigorúbb és a legtakarékosabb variáció került volna számításba, akkor ennél rosszabb is lehetett volna a helyzet. SZABÓ ISTVÁN Véleménye szerint pontosan kiolvasható a mondatból a könyvvizsgáló véleménye a költségvetésről, mely szerint ennél nagyobb összegű hiány már nehezen lenne kezelhető, mindazok alapján, amelyek a mondat többi részében szerepelnek. DIENES BÉLA Elmondja, hogy a költségvetés egyik alappillére a központi költségvetés, amely Mátészalka városának most 60.633.000 forinttal kevesebb központi támogatást juttat, ami óriási kiesést jelent. Az elmúlt évben volt ÖNHIKI támogatás, de a mostani tervezésnél nem látja. Kérdezi, hogy mi változott az elmúlt évhez képest, miért nincs ez jelen? SZABÓ ISTVÁN Ennek sajnálatos oka az, hogy tovább szigorodott az ún. ÖNHIKI-s pályázatok benyújtásának a feltétele, melynek következményeként Mátészalkát kizárja de facto az ehhez való hozzájutásból. Ez azt jelenti, hogy eleve nem tervezhettek egy fillért sem, mert az új szabályok ismeretében tudták, hogy a város nem kaphat támogatást, tudniillik azok az önkormányzatok, akik a működésükhöz hitelt vettek fel, nem jogosultak rá. Elmondja, hogy ez a szigorítás önkormányzatok sokaságát sújtja, mert tulajdonképpen egy indirekt áttételes elvonás a költségvetésből. KOVÁCS ÁRPÁD Elmondja, hogy az önkormányzat a bevételei közt értékpapír értékesítést tervez, de tudomása szerint nincsen ilyen a tulajdonukban. Az előterjesztés 1/a mellékletében található a 2009. évi adósságszolgálat kimutatása, melyben a 2009. január 1-i hitelállomány című rovat alatt 1 milliárd 300 millió forint szerepel. Elmondja, hogy az is látható, hogy sem a törlesztő részlet, sem a felvétel, sem a kamat nem jelenik meg a táblázat soraiban, mindamellett, hogy a 2009. december 31-i hitelállomány változatlanul 1 milliárd 300 millió forint maradt. Kérdezi, hogy miért nem kell számolniuk a hitellel, ezt nem kell tőkésíteni? HIRSCHMANNÉ MAROSI ANNA Az értékpapír értékesítést a felhalmozási bevételek között tervezték, mely állomány abból a szabad felhasználású hitelkeretből keletkezett, amelyet 2008-ban felvettek, de nem használtak fel. A második kérdésre válasza: ahogyan azt már a bizottsági üléseken is elmondta, a szabad felhasználású hitelkeretnél azért nem szerepeltették a tőkésedő kamatot, mert 2009-ben nincsen kamatfizetési kötelezettségük, tudniillik öt évig tőkésedik a kamat. KÖVENDY ZSOLT Tudja, hogy a bankkal kötött szerződés szerint az idei évben nem igényel kifizetést ez a hitelállomány. Ugyanakkor azt gondolja, hogy nem ártana tudni azt a nagyságrendet, ami az ez évi szállításokból következik. Nem nyugtatja meg, hogy egy árfolyam vita kapcsán ezekről az információkról nem tesznek említést a költségvetésnél. Ezeket a kamatokat 2013. nyarától kezdve ki kell fizetni, mindenképpen látni kell azt a nagyságrendet, ami fizetési kötelezettségként jelentkezik majd. HIRSCHMANNÉ MAROSI ANNA A 2008. december 31-i záró állományt nem tudja pontosan megmondani, ebből kifolyólag a 2009. évit sem. Abban reménykedik, hogy mire a 2008. évi költségvetésről szóló beszámoló a képviselő-testület elé kerül, addigra a banktól a pontos számokat megkapják. SZABÓ ISTVÁN Úgy gondolja, hogy a képviselő úr által kért adatot a költségvetési beszámoló tudja szolgáltatni. A beszámoló már egy teljesített és lezárt pénzügyi időszakot mutat, és ennek feladata lehet az, hogy a tőkésedett kamatról is számot adjon.

OLÁH ANDRÁS Az előterjesztés 5. számú mellékletéből kitűnik, hogy a személyi juttatások, illetve az azokat terhelő járulékok jelentősen csökkennek a tervezettek szerint. Elmondja, hogy a személyi juttatások kb. 250 millió forinttal, az ehhez tartozó járulékok pedig kb. 80 millió forinttal lesz kevesebb a kimutatás szerint. Kérdezi, hogy ez jelent-e jelentős létszámleépítést, illetve mennyire lehetnek biztosak az álláshelyükben a mátészalkai közalkalmazottak, köztisztviselők? SZABÓ ISTVÁN Ahogyan azt a legelső kérdésre adott válaszában már elmondta, a költségvetés készítésekor messzemenően arra törekedtek, hogy a különböző kiadáscsoportoknál olyan természetű csökkentéseket hajtsanak végre, amely nem igényel létszámleépítést, tehát ez a költségvetés a jelenlegi állományi létszám megmaradásával számol. EMBER LÁSZLÓ Kérdezi, hogy az uszodával kapcsolatos bírósági pernek van-e már eredménye, amelyet a mai nap folyamán folytattak? Már az elmúlt évben is nehezményezte, hogy elmaradtak az ingatlaneladásból származó bevételeik. Véleménye szerint sokkal kifizetődőbb lett volna tavaly év elején értékesíteniük, mert az idén már sokkal alacsonyabb áron fogják tudni eladni. Utolsó kérdése, hogy az Erste Banktól az 1,3 milliárd forintot ma is felvennék-e? SZABÓ ISTVÁN Elmondja, hogy az uszodával kapcsolatos mai bírósági tárgyalás eredményéről nem tudnak még semmit. Ez egy nagyon hosszú pernek ígérkezik. Jelentős terjedelmű előkészítő iratokat készített a felperes és az önkormányzat is, illetve jelenleg tanúmeghallgatások folynak. Az ingatlaneladás lehetősége, mint fejlesztési forrás továbbra is fennáll. Elmondja, hogy nem minden áron akarnak ingatlant értékesíteni, hanem nagyon megfontoltan járnak el ez ügyben. A szabad felhasználású hitelt az Erste Banktól ma is felvenné, sőt ha tehetné még nagyobb összegre. Természetesen nem a mai feltételekkel, hanem azokkal a kondíciókkal, ahogy akkor felvették, mert ma nem célszerű se kötvényt kibocsátani, se hitelt felvenni. Úgy gondolja, hogy ez akkor egy jó döntés volt, mert egy olyan hitelt váltottak ki vele, amelynek nagyon magas volt a kamatozása, illetve a fejlesztéseik megvalósításához is jobb lehetőségeket biztosít. KOVÁCS ÁRPÁD Az irodavezető asszonytól kérdezi, hogy az Erste Bank és az önkormányzat számításai között nagyságrendileg, vagy százalékos arányban mennyi a különbség?

HIRSCHMANNÉ MAROSI ANNA Ott van köztük az alapvető különbség, hogy amit a bank kimutatott az 13.000 svájci frankkal több, mint ami az önkormányzat számításaiban szerepel. KÖVENDY ZSOLT Kérdezi, hogy az önkormányzati testület költségvetési kiadásai mekkora tétel az összköltséghez viszonyítva éves szinten? HIRSCHMANNÉ MAROSI ANNA A képviselő-testület tiszteletdíja járulékokkal együtt kb. 20 millió forint. KÖVENDY ZSOLT Ezúton szeretné megköszönni azoknak az intézményvezetőknek, akik jelen voltak a bizottság ülésén és személyesen mondták el véleményüket. Ezek alapján általánosságban azt szűrte le, hogy az intézményvezetők alacsonyan megtervezettnek gondolják a működési kiadásokat illetve, hogy nehezen fogják tudni teljesíteni az idei év feladatait. Kérdezi, hogy ha az intézményi költségvetés dologi része ilyen alacsony és nehezen tartható, akkor hogyan látják kivitelezhetőnek ezt az idei évben? HIRSCHMANNÉ MAROSI ANNA Elmondja, hogy egy olyan intézmény van, ahol kiugró a különbség a tavalyi és az idei év között és anélkül, hogy

konkrétan megnevezné ezt az intézményt, beszámol arról, hogy mi ennek az oka. Elmondja, hogy a szóban forgó intézmény a tavalyi dologi kiadásaiból 10 millió forintot tudott megtakarítani, amely az összes többinél nem mondható el. A dologi kiadásoknak része az önkormányzati támogatás 85%-a, a másik összetevője pedig az intézményi saját bevétel, amely 2009-re csökkenést mutat. Az, hogy az egymásnak főző intézmények nem számlázhatják ki a rezsiköltségeket, további 4,5 millió forinttal csökkentette az intézmény bevételét. Tehát elsősorban az intézmény bevételi oldala csökkent és nem az önkormányzati támogatás. KOVÁCS ÁRPÁD Kérdezi, hogy a Mátészalkán iskolába járó, de nem itt lakó gyerekek mennyi többletkiadást jelentenek az önkormányzatnak? SZABÓ ISTVÁN Emlékezteti képviselő urat arról, hogy korábban hozott a képviselő-testület egy döntést az iskolák számára, hogy beiratkozáskor vidéki gyereket csak olyan számban lehet felvenni, hogy csoportbontást az ne igényeljen az intézményeknél. Maga is meglepődött azon, hogy a közoktatásban a normatíván felül a városnak milyen magas összeget kell hozzátennie ahhoz, hogy működni tudjanak az intézmények. Az önkormányzati feladatellátást összességében nézve még ennél is rosszabb a helyzet, mert az állam a jogszabályban előírt kötelező feladatokat csupán 39,9%ban finanszírozza, a működéshez szükséges többi összeget Mátészalka városnak kell előteremtenie. KÖVENDY ZSOLT Kérdezi, hogy mennyi szállítói tartozást hoztak át az elmúlt időszakból? HIRSCHMANNÉ MAROSI ANNA Válaszában elmondja, hogy az oktatási intézmények és a polgármesteri hivatal szállítói tartozásállománya 2008. december 31-vel 112.788.000 forint, a kórházé pedig 437.894.000 forint. KÖVENDY ZSOLT A költségvetések megtárgyalásakor az intézményekkel figyelembe lettek-e véve ezek a tételek? HIRSCHMANNÉ MAROSI ANNA Vannak olyan intézmények, akiknek jelentős szállítói tartozásállománya halmozódott fel, ezért úgy gondolták, hogy nekik mindenféleképpen segítséget kell nyújtaniuk. Ehhez kapcsolódóan kapott többlettámogatást a Móra Ferenc Általános Iskola, a Móricz Zsigmond Általános Iskola és a Szakképző Intézmény. KÖVENDY ZSOLT Úgy tudja, hogy időközben a 13. havi fizetés, vagy ahogyan most hívják kereset kiegészítés kifizetésre került. Kérdezi, hogy ezt az önkormányzat a saját terhére tette, vagy ha nem, akkor milyen egyéb más forrás volt erre? HIRSCHMANNÉ MAROSI ANNA Januárban jelent meg az a kormányrendelet, amely szabályozza ennek kifizetését és finanszírozását, amely évközben folyamatosan a központi költségvetésből történik majd. KÖVENDY ZSOLT Mi az oka annak, hogy a Fényes Napok Fesztivál nem jelenik meg külön soron a költségvetésben, tudniillik ez egy jelentős tétel, ami eléri a sporttámogatás éves összegét.

HIRSCHMANNÉ MAROSI ANNA Elmondja, hogy soha nem tervezték a Fényes Napokat külön soron, ebben a költségvetésben is ugyan ott található, ahol évek óta mindig. Az a keret, amiből a Fényes Napokat, a testvérvárosi kapcsolatokat és az összes kulturális rendezvényt finanszírozzák 13.500.000 forint. KÖVENDY ZSOLT Kérdezi, hogy a kórházi beruházás befejezésének pénzügyi terhei hogyan jelennek meg az önkormányzatnál illetve, hogy belátható időn belül sor kerül-e ennek az épületnek az átadására?

SZABÓ ISTVÁN Elmondja, hogy a legutóbbi testületi ülésen nagyon részletes tájékoztatást adott ezzel kapcsolatosan, döntéseket is hozott a testület, azóta ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtása folyik. Kiegészítésként beszámol arról, hogy annak érdekében, hogy a legközvetlenebbül érintettek is pontos, korrekt felvilágosítást kapjanak, a képviselő-testületi ülést követően néhány nappal részt vett a kórházi Felügyelő Tanács ülésén, ahol tájékoztatást nyújtott a beruházás állásáról és a közeljövőben végrehajtandó intézkedésekről. KOVÁCS ÁRPÁD Kérdezi, hogy a kórházi beruházással kapcsolatos kötbérigénnyel mi a helyzet, megkapták-e már, ha igen, mire használják fel? SZABÓ ISTVÁN Válaszában elmondja, hogy erről döntöttek az elmúlt képviselő-testületi ülésen. Hozzáteszi, hogy ma már nem késedelmi kötbérigényről beszélünk, hanem meghiúsulásról. A szerződésben rögzített passzusok szerint lehívták az ehhez kötődő meghiúsulási bankgaranciát a képviselő-testületi határozatnak megfelelően. KÖVENDY ZSOLT Ezzel összefüggésben szeretné elmondani, hogy képviselői jogával élve a Magyar Köztársaság Pénzügyminiszteréhez fordult, kérve a segítségét, állásfoglalását a kötbérre vonatkozóan. Ő válaszában megnyugtatta arról, hogy a kötbérnek a legjobb helye ott van, ahol ez a beruházás zajlik, mivel a jogszabály állásfoglalása szerint a kötbér összege az önkormányzat kasszájában marad. Hozzáteszi, hogy így talán reménykedhetnek abban, hogy a kórház be lesz fejezve. Ezt követően átadja a polgármesternek az ezzel kapcsolatos levelet, és sok szerencsét kíván a beruházás befejezéséhez. SZABÓ ISTVÁN Elmondja, hogy örül ennek a levélnek, bár a jogszabály e tekintetben világosan fogalmaz. A fejlesztésekben illetékes minisztériummal felvették már a kapcsolatot, aki hasonlóan értelmezi a jogszabályt, mint ők, mert úgy gondolja, hogy nem a Pénzügyminisztériumnak van ebben a vonatkozásban kompetenciája. KÖVENDY ZSOLT Nyilvánvalóvá vált számára, hogy ez a költségvetés ugyanúgy szándékosan alultervezett bizonyos tételekben, mint amilyen az előző évben is volt. Könyvvizsgáló asszonytól kérdezi, hogy költségvetés technikailag van-e ennek előnye, hogy alultervezik, vagy célszerűbb lenne a realitások talaján maradni? MÁTRAI ISTVÁNNÉ A költségvetés tervezése során mindenképpen a reális tervezésre kell törekedni, mert ez az egyik nyilvánvaló alapelv. Az, hogy ez mennyire alultervezett, majd csak az év végén fog kiderülni, visszamenőleges hatállyal. Ha a kiadásokat szűkösre tervezik, akkor véleménye szerint sokkal jobban készteti az önkormányzatot és az intézményeket is a takarékoskodásra. Az alapelvek közé tartozik még a költségvetés szerinti gazdálkodás kötelezettsége és ha ez alul van tervezve, akkor folyamatosan felhívja a figyelmet a szerény keretekre. DR. SARKA ATTILA Az előterjesztés 5. számú mellékletében a dologi kiadások 2008. évi eredeti megnevezésű rovat alatt látható összegek a tavalyi évi költségvetésben szereplő elfogadott tételek, vagy pedig a tényleges teljesítés számai? HIRSCHMANNÉ MAROSI ANNA Elmondja, hogy ezek a 2008. évi költségvetésben tervezett eredeti dologi számok. Az önkormányzat az elmúlt évben nem módosított dologi költségvetést, csak az intézmények tették saját hatáskörben, tehát ami plusz teljesítés, az pályázati forrásból és átvett pénzből van. DR. SARKA ATTILA Lehet-e tudni azt, hogy az itt megjelenő számokhoz képest a 2008. évi teljesítés a dologi kiadások vonatkozásában ténylegesen hogyan alakult? HIRSCHMANNÉ MAROSI ANNA Természetesen az első pénzforgalmi jelentésekből és az intézmények adatszolgáltatásaiból ismerik ezeket a

számokat. Elég változó a kép, vannak olyan intézmények, ahol a számokon belül maradtak, van olyan, ahol megtakarítás volt és előfordul néhány olyan is, ahol a szállítói tartozásállomány nőtt. DR. SARKA ATTILA A Szatmári Kistérségi Egyesített Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézmény a 2008. évhez képest magasabb összeget, plusz 11 millió forintot kapott, ami 2,5%-t jelent, míg minden más intézmény 1,5-2%-kal kevesebb összegben részesült. Kérdezi, hogy mi ennek a szakmai oka? HIRSCHMANNÉ MAROSI ANNA A Szatmári Kistérségi Alapellátási Intézmény egy összetett intézmény, ennek egy része önkormányzati támogatásból, illetve normatívából gazdálkodik, a másik része pedig OEP finanszírozásból, amely növekedett az előző évihez viszonyítottan. Az önkormányzati támogatása ennek az intézménynek is csökkent, 16 millió forintról 13 millió forintra. Hozzászólások KÖVENDY ZSOLT Ismerteti a pénzügyi bizottsági ülésén 2 nem szavazat mellett kisebbségben maradt képviselői különvéleményét: „Véleményem szerint önkormányzatunk olyan feladatok előtt áll a 2009-es évben, amelynek az ellátása a koncepció tükrében erősen aggályos. Mondom ezt azért is, mert a város által fenntartott intézmények jelenlegi helyzete sem túl rózsás, és a jövő évi várható költségnövekedésük sem a javulás irányába mutat. Az idei költségvetésükhöz képest 85 %-ban betervezett dologi kiadásnak sem látszanak a reális feltételei. Az étkezési hozzájárulásnak megvonását akkor sem tartom elfogadhatónak, ha az nem hatalmi szóval vagy jogi alapon történt. A fenntartó nincs is abban a helyzetben, hogy az intézményvezetőt hivatalosan erre kényszeríthesse. Ugyanakkor a költségvetési tétel, a fedezet megvonása mindenképpen azt fogja eredményezni, hogy ez az ellátási forma megszűnik. Ehelyett úgy, ahogy a bizottság ülésén elhangzottak szerint a kórház esetében is történt, kidolgozhatóak lettek volna olyan, a munkavállalók helyzetét enyhítő változatok, amelyek akár önköltségi alapon, vagy egyéb más módon az étkezés fenntartását eredményezhették volna, ha már étkezési utalvány megvonása az előterjesztő szerint ennyire elengedhetetlenül szükséges. A másik dolog, ami ehhez hozzátartozik, hogy a megismert finanszírozási adatok alapján a 46 millió Ft-os központi normatíva csökkenés nem hozhatta olyan helyzetbe az önkormányzatot, ami ilyen drasztikus intézkedéseket indokolt volna. Véleményem szerint nem mellékes ebben az összefüggésben a város 522 milliós fejlesztési elképzelése, ami önerőben jelenti ezt az 522 milliót. Ez jócskán meghaladja a város jelenlegi teljesítőképességét, és ehhez megint az intézményektől, a dolgozóktól várunk el további áldozatokat. Ez azonban nem fair velük szemben; pláne nem annak ismeretében, hogy ezekről a fejlesztésekről egyetlen dolgozót sem kérdeztek meg előzetesen. Tehát nem volt módjuk arra, hogy ennek a súlyát felmérjék, és esetlegesen ennek terheit önként és dalolva vállalják. Azt gondolom, hogy a fenntartó részéről kissé arrogáns és durva lépés, hogy ilyen mértékig beavatkozik az intézmények működésébe. Fentieken túl alaptalannak látom a költségvetés felhalmozási bevételekre vonatkozó részét is, mert a tavalyi évre tervezett több mint 360 milliós ingatlan értékesítési bevételből a jelenlegi állapot szerint csak 60 milliót sikerült realizálni. Arról nem is beszélve, hogy az idei tervezett bevétel teljesítésére vonatkozóan semmilyen ingatlangazdálkodási elképzelést nem ismerünk jelenleg. Ha ezt reálisan végiggondoljuk, most a gazdasági válság kellős közepén úgy vélem, hogy illúzió volt ezt a bevételi tervet 300 millió Ft-ban megállapítani. Fentiek alapján ez a költségvetés nem más, mint egy fikció, amely messzire áll a realitásoktól. Egyértelműnek látszik, hogy az év második felében az ideihez hasonlóan komoly pénzügyi gondok fognak jelentkezni, amit megerősítettek az intézményvezetők bizottsági ülésen tett nyilatkozatai is. Mindezek alapján javasoltam az előterjesztés elutasítását.” KOVÁCS ÁRPÁD Elmondja, hogy egy rendkívül szigorú és tarthatatlan költségvetést kell megtárgyalniuk. Felül kellene vizsgálni, hogy melyek azok az önként vállalt feladatok, amelyeket nem feltétlenül kell az önkormányzatnak elvégezni. Az a probléma, hogy a nyilvánvalóan szűk költségvetés ellenére mindent megpróbálnak fenntartani, ezáltal egyszerre fog összeomlani a költségvetés, amit nem szabadna megvárni. A takarékosságra szeretné felhívni a figyelmet, melyet a kezében lévő tévéújság is jól példáz. Az ismert napilap, - melynek ingyenes mellékletét képezi a tévéújság - a nehéz pénzügyi helyzetre tekintettel arculatot váltott, és kisebb méretben, kevesebb pénzből, de ugyanazzal a tartalommal jelenik meg mostantól.

Elmondja még, hogy a mai nap kapott egy bevallási kérdőívet a talajterhelési díj megállapításáról. Tudomása szerint a díjat azoknak kell fizetni, akik a szennyvízcsatornára nem csatlakoztak rá. Véleménye szerint az a több ezer lakos, akik már kapcsolódtak a rendszerhez, fölöslegesen kapták meg ezt a nyomtatványt, melynek a postázása jelentős összegbe került az önkormányzatnak. El kellene gondolkodni azon, hogy mindent jól csinálnak-e, valóban takarékos gazdálkodásról beszélhetünk-e ennek tükrében? DR. TAKÁCS CSABA Elmondja, hogy nem minden adózó állampolgárnak küldtek ki talajterhelési díjra vonatkozó bevallási nyomtatványt, csak azoknak az adatbázisban szereplő lakosoknak, akik a nyilvántartás szerint nem csatlakoztak rá a szennyvízcsatorna hálózatra. Ez a nyilvántartás ezen adó jellegű befizetés bevezetése óta folyamatosan javul, a kiinduló pontja az akkori HIDROSZAT Kft., - mint akkori szolgáltató - által nyújtott adatbázis volt, mely szerint kik azok a magánszemélyek, akik nem kötöttek rá a városi szennyvízcsatornára. A nyilvántartásuk nem volt pontos, nagyon sok körben módosításra szorult és szorul a mai napig is. Amennyiben nincs ilyen bevallási kötelezettsége képviselő úrnak, természetesen nem kell azt teljesíteni, bevallási kötelezettsége akkor van, ha van olyan vízvételi lehetősége a városi vezetékrendszerből, amely nincsen a szennyvízhálózatra kötve. DR. SARKA ATTILA A költségvetésnek a pozitív oldalai mellett van számos negatív oldala is, mely az alultervezésből és a túlzott optimizmusból ered. Több éves összehangolt munka eredményeként sikerült elérni a személyi kiadások csökkentését, azt, hogy ésszerű létszámkeretek alapján működjenek, mely létszámcsökkentés révén 150-200 millió forintot sikerült lefaragniuk a kiadásokból. A dologi kiadások című fejezet vonatkozásában túlzottan optimisták voltak a költségvetés tervezői, mert 15%-os költségcsökkenést prognosztizáltak, amikor tudhatták azt, hogy a gazdasági és pénzügyi válság következményeként az inflációt elérő vagy meghaladó áremelkedés várható. Jól látható, hogy 100 millió forinttal alultervezték a dologi kiadásokat, holott annak 5 %-kal való felültervezése lett volna reális. Az ilyen módon történő tervezést önbecsapásnak tartja, amely kényelmessé teheti őket. Korábban polgármester úr költségmegtakarítási lehetőségekről beszélt, ezek bemutatását hiányolja az előterjesztésből. Úgy gondolja, hogy akkor lehet az intézményektől megtakarítást elvárni, ha a vezérkar és a képviselő-testület magán kezdi ezt a megszorítást. Meglepve tapasztalta, hogy már 113 fős létszámmal működik a hivatal, melynek a csökkentését látná szükségesnek. Nem csak a gazdaságban van válság, hanem a közszférában is, ezért példát kellene mutatni az önkormányzatnak és nem csak az intézményektől elvárni a megtakarítást. Hiányolja azt is, hogy az előterjesztésben nem szerepel a képviselői tiszteletdíjak csökkentése. Kaposvár és Hódmezővásárhely önkormányzata 50%-os képviselői tiszteletdíj csökkentést fogadott el. Szükségesnek tartaná egy olyan számítás bemutatását, amely az iparűzési adó néhány %-kal való csökkentését tenné lehetővé. Nagyon szűkösek a lehetőségeik a válságba került vállalkozások terheinek csökkentésére, ezért akár egy 0.1%-os csökkentés is jelzésértékű lehet a vállalkozások számára. Beigazolódott az, amit az 1.3 milliárdos hitel felvételekor prognosztizáltak, hogy ekkora hitelállomány, ekkora futamidővel nagyon nehézkessé és átláthatatlanná teszi a rendszert. Ezt igazolja a kamatprémium 0.5%-os emelése – ami álláspontjuk szerint jogszabálysértő volt –, illetve az a vita, ami az Erste Bank és az önkormányzat között kialakult. DR. SZÁSZI ISTVÁN Az elmúlt héten egy önkormányzati fórumon vett részt, mely – meghirdetése szerint - ötleteket és javaslatokat kívánt adni a költségvetés elkészítéséhez. A résztvevők rangos személyek voltak, felszólalt az önkormányzatokért felelős tárca nélküli miniszter, a pénzügyminisztérium osztályvezetője, az ÁSZ főigazgatója és jelen volt körülbelül 500 polgármester. Miniszter úr előadása után kérdések feltevésére nyílt lehetőség és egy polgármester azt kérte a miniszter úrtól, hogy mondjon már egy viszonyszámot arra vonatkozóan, hogy az elfogadott központi költségvetéshez viszonyítva a változások milyen mértékben fogják érinteni az egyes településeket, mire számíthatnak. Azt a választ kapta a miniszter úrtól, hogy nem tud semmilyen konkrétumot mondani, hiszen még minden nagyon képlékeny. Ilyen körülmények között kell az önkormányzatoknak, így Mátészalka önkormányzatának is saját költségvetést készíteni, aminek a mentén a város és annak intézményei működnek majd az elkövetkező időszakban. Ebben a helyzetben a költségvetés készítőinek az volt a legfőbb szempontja, hogy működőképesek legyenek az intézmények és az, hogy megőrizzék a meglévő álláshelyeket, a létbiztonság ne kerüljön veszélybe. Elismerik, hogy azok az adható bértételek, amelyeknek a finanszírozására nem nyílik az önkormányzatnak lehetősége, valóban a legrosszabb fizetésűeket érintik, de az álláshely megmaradása jobban hozzájárul létbiztonságuk

megteremtéséhez, mint az adható járulékok teljesítése. Ez a költségvetési tervezet, ha nem is könnyen, de egy takarékos gazdálkodással, a lehetőségek maximális kihasználásával és az esetleges működéshez igénybe vehető pályázati lehetőségek bevonásával tartható, a város működőképessége megőrizhető, ezért azt javasolja, fogadják el ezt a költségvetést. OLÁH ANDRÁS Az étkezési hozzájárulással kapcsolatban elmondja, hogy az intézmények nincsenek ösztönözve arra, hogy étkezési utalványt fizessenek, hiszen szűkültek a kereteik. Emlékezteti képviselőtársait, hogy 13. havi fizetésük is lecsökkent, ami többeket érint, mint az étkezési jegy elvétele. El kellett dönteni, hogy az étkezési hozzájárulás megléte vagy egyes emberek munkájának megszűnése mellett döntenek. Ki lehet számolni, hogy a juttatás fedezetét jelentő 60 millió Ft-ból hány álláshelyet lehet fenntartani. Az 1.3 milliárd Ft-os hitelt szerencsére nem költötték el, nem úgy, mint a magyar állam kormánya, aki 2002 óta megduplázta az államadósságot. KÖVENDY ZSOLT Óvatosan megkerülték az elmúlt időszakban a fejlesztési források összevetését, megvizsgálását. Nagyon fontos tétel a működési kiadások mellett a felhalmozási bevételek alakulása, ezek között is az ingatlan értékesítés, a várható fejlesztések alakulása. Amikor a beruházásokról döntött a testület, még nem voltak annak tudatában, hogy milyen gazdasági nehézségek várhatóak a jövőben. Ha összevetik a beruházásokat és az ezek kapcsán várható gazdasági erősödést, a keletkező munkahelyeket, nagyon kevés közvetlen összefüggést lehet találni. Arra kéri képviselőtársait, hogy gondolják át még egyszer a kitűzött fejlesztési célokat, hiszen nincs még minden eldöntve, a változtatás lehetősége fennáll az elsőkörös pályázatok esetén, és tegyenek közösen javaslatot arra vonatkozóan, hogy melyik beruházást tartják fontosnak és melyiket elhanyagolhatónak. SZABÓ ISTVÁN Emlékeztetné Kövendy Zsolt képviselőtársát, hogy az imént a fejlesztések elodázásáról beszélt, amit két okból is érthetetlennek tart. Egyrészt ugyanis a híradásokból kiderül, hogy a tegnapi nap folyamán bejelentett gazdaságot élénkítő csomag az EU-s pályázatokból megvalósuló beruházások sürgős előrehozataláról szól, 200 további iskola felújításáról, útépítésekről. A beruházások hiánya az, ami a gazdaság hanyatlásához vezet, mert ha van beruházás, akkor van munkahely és van gazdasági növekedés is. Másrészt nem érti képviselő urat, akinek a helyi vidékfejlesztési iroda vezetőjeként az lenne a feladata, hogy minél több pályázati pénzhez juttassa az önkormányzatokat fejlesztési céljaik megvalósításához, Mátészalka fejlődésének mégis útját akarja állni.

DR. SARKA ATTILA Az elmúlt 6 év során elköltött 18-20 milliárd euró egy része valóban a zsebükben van, hiszen ne felejtsék el, hogy az államilag kamattámogatott lakáshitelek a 2009. évi költségvetésben 200 milliárd Ft-os tételt tesznek ki, amivel az állam hozzájárul a kamattámogatás mérsékléséhez. 2002 óta nem csak a versenyszférában, hanem a közszférában is a versenyképességet, a termelékenységet jelentősen megnövelő béremelkedés következett be. Erre utalt akkor, amikor azt mondta, hogy a közalkalmazottak zsebében van a pénz, bár elismeri, hogy magasnak most sem mondható a fizetésük. A nyugdíjak emelésére, az autópálya építésekre és valóban az állami túlköltekezésekre ment el a pénz egy része. Felelős politikusoknak nem lehet azt a látszatott kelteni az emberekben, hogy nem tudják megmondani hová költötte el a kormány a pénzt. Nem mindegy, hogy luxusberuházást építenek, ami nem hoz tőkét vagy olyan fejlesztést, ami valóban munkahelyeket és pénzt hozhat a városnak, mint az ipari park fejlesztése. Az uniós pénz nem arra való, hogy gondolkodás nélkül elköltsék, főleg ha az csak kiadással jár. SZABÓ ISTVÁN Emlékeztet arra, hogy Mátészalka pályázatát a szakmai zsűri a 2. legmagasabb pontszámmal értékelte, ezért terjesztették tovább ilyen magas támogatásra. Ez a pályázat a komplex városfejlesztési elképzeléseket tartalmazza. OLÁH ANDRÁS Egy félreértést szeretne eloszlatni, mert Kövendy Zsolt képviselőtársa vélhetően nem elég figyelmesen hallgatta korábbi hozzászólását, amelyben arról beszélt, hogy a 13. havi bér karcsúsítása történt meg. A reálbérek növekedése a közalkalmazottakra biztosan nem vonatkozik, mert irreális erről beszélni akkor,

amikor egy 25 éve a pályán dolgozó pedagógus 102.000 Ft-os jövedelméből vagy technikai dolgozó 70-80.000 Ft-os fizetéséből 40.000 Ft-os távhődíjat kénytelen kifizetni. A kormány gazdálkodásának kritikájaként megemlítené, hogy az autópályát dupla áron sikerült elkészíteni, aztán sikerdíj címén 2 milliárd Ft vándorolt valakinek a zsebébe illetve most éppen 3 millió Ft-ot fizetnek ki azért, hogy valamelyik magazinban egy cikket írjanak a nők napja alkalmából. KÖVENDY ZSOLT Polgármester úr hozzá intézett kérdésére szeretne válaszolni. Munkája során mindig arra törekszik, hogy azokra a fejlesztésekre bíztassa az önkormányzatokat, amelyek munkahelyeket, gazdaságfejlesztést eredményeznek. A díszkutak felállítása nem hozza meg azt a kívánt eredményt, ami gazdaságélénkítéssel járna. A városrekonstrukciós pályázat megvalósításával valóban nem ért egyet, mert nem látja az ár-érték arány alapján azt a gazdasági megtérülést, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben 400 millió Ft-ot erre a célra kellene fordítaniuk. SIKET TIBOR Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy a mostani nehéz költségvetés nem ennek a képviselő-testületnek a bűne. A központi kormányzat évről évre egyre jobban ellehetetleníti az önkormányzatok működését ebben az országban, a képviselő-testületek pedig kénytelenek igazodni ehhez a helyzethez. A költségvetés pozitívumaként értékeli, hogy sikerült rendezni az iskolák között a konyhák, az étkeztetés problémáját. A városközpont rekonstrukciós pályázat védelmében elmondja, hogy a művészeti iskola és a polgármesteri hivatal épülete is felújításra szorul. A hivatal épülete nagyon drágán üzemeltethető, rosszul van megépítve, és felújítása sem lenne gazdaságos. Az átköltözés révén ez a terület felszabadulna, piacképessé válna és városközponti elhelyezkedése miatt magas áron értékesíteni lehetne, a bontási költségek levonása után megmaradó összeg pedig hozzájárulna a városközpontot érintő beruházás megvalósításához. Nem tudja elfogadni azonban, hogy a költségvetésbe nem lett betervezve a közszféra dolgozóinak járó étkezési utalvány. Javasolja, hogy tételesen vizsgálják meg a város kiadásait és bízik benne, hogy - még ha több helyről elvonva is, de - megtalálhatják benne az utalványok fedezetét, ami adómentes jövedelemként adható az egyébként sem túlfizetett közalkalmazottaknak. Felveti azt a kérdést, ami a közalkalmazottakban fogalmazódhat meg az étkezési hozzájárulás megvonása után, hogy miért kell akkor új polgármesteri hivatalt építeni? Minden tétel megvizsgálása után értene egyet az étkezési utalvány elvételével vagy csökkentésével, ezért ő tartózkodni fog a szavazásnál. DR. SZÁSZI ISTVÁN Elszomorítónak találja egynéhány képviselőtársa arcán, illetve viselkedésén megmutatkozó derűt, mert a költségvetés helyzete erre nem sok okot szolgáltat, és Mátészalka város közvéleménye sem ezt a viselkedést várja el tőlük. A felújítandó intézmények kapcsán szeretné megjegyezni, hogy a költségvetés tervezetének vitájában többször elhangzott, hogy a dologi kiadások alultervezettek. Egy felújított intézmény fenntartása, működtetése lényegesen olcsóbb. Ezt megtapasztalhatták a panelprogramba bekapcsolódott lakások fűtésszámláinál jelentkező 15-30%-ig terjedő megtakarítás kapcsán is. Ha a felújított intézményekben is ilyen megtakarítás realizálható lenne, akkor ezek a fejlesztések a költségvetés dologi oldalán is javítanának. Támogatását fejezi ki a városközpont rehabilitációs programmal kapcsolatban. A város turisztikai vonzerejének növelésével munkahelyeket lehetne teremteni, mert egy szép városközpont teszi a várost igazán várossá és turisztikailag igazán vonzóvá, ezért hosszú távon ez a befektetés biztosan megterül majd. DR. NAGYHÁZINÉ SZONDI ERIKA A napirend elején kezdett örülni annak, hogy ez egy olyan költségvetési előterjesztés és tárgyalás lesz, amely Mátészalkáról szól. Nem tartja meglepőnek, hogy a költségvetés összeállításával nincs mindenki megelégedve, mert a testület megalakulása óta nem készült olyan előterjesztés e tárgyban, amellyel mindnyájan egyetértettek volna. A kialakult nehéz pénzügyi helyzet okait és okozóit keresve képviselőtársai eljutottak odáig, hogy átfordították nagy pártpolitikai csatározásba és vitába a költségvetés tárgyalását. Felhívja a figyelmet arra, hogy Mátészalka Város Önkormányzatának költségvetését kell most megtárgyalni. Az előterjesztés készítői is nagyon rossz költségvetésnek tartják, de legalább biztosítja a város, illetve az intézmények további működését.

Az előttük álló időszakban nem csak a közalkalmazottak és köztisztviselők érdekei csorbulnak majd, de még nehezebb lesz annak, aki elveszíti a munkahelyét vagy évek óta a szociális támogató rendszer segítségével tartja fenn magát, de még az itt élő vállalkozók helyzete is rosszabb lesz. Felveti, hogy a város vállalkozóinak lehetőséget kellene teremteni arra, hogy részesei lehessenek a város működésének és talán egyedül az infrastruktúra fejlesztés útján tudna az önkormányzat javítani helyzetükön. Emlékezteti képviselőtársait, hogy a testület megalakulásakor tett javaslata, mely szerint mondjanak le az őket megillető tiszteletdíjukról, nem volt kivitelezhető. A kialakult nehéz pénzügyi helyzetre tekintettel bízik abban, hogy most támogatni fogja a testület a Dr. Sarka Attila képviselőtársa által felvetett javaslatot, vagyis lemondanak a tiszteletdíjuk 50%-áról a szűkös költségvetés javítása érdekében.

DIENES BÉLA A költségvetés egyik pillére a központi költségvetés, amelyből sajnos egyre kevesebbet kapnak. Már az ÖNHIKI megszerzésére sem számíthattak, ami azt eredményezte, hogy az intézmények dologi kiadásait nagyon szigorúan kellett tervezni. Nem hiszi, hogy ez elkényelmesítené az intézmények vezetőit, inkább egyre nagyobb gondot okoz nekik. Vannak feladataik, amelyeket mindenképpen el kell látni. A pénzügyi bizottság ülésén is elmondta, hogy 114 millió Ft-tal kell támogatni az óvodai ellátást, holott az óvodák maximális kihasználtsággal működnek. Bármennyire rossz a központi finanszírozás az óvodai ellátás esetén is, de az ifjúság jövőjéről akkor sem mondhatnak le. Természetesen van pozitív oldala is a költségvetésnek, mint az álláshelyek megőrzése, mely nagyon fontos dolog a gazdasági világválság elején illetve nem lesz adóemelés, amivel tovább terhelnék a lakosságot. A költségvetés tartható lesz és bíznak benne, hogy év közben nyílik majd lehetőség többlettámogatás megszerzésére. Támogatja képviselőtársai azon javaslatát, hogy vizsgálják felül a képviselői tiszteletdíjak csökkentését. SZABÓ ISTVÁN A költségvetés készítésekor munkatársaival azt az alapelvet fogalmazták meg, hogy év közben mindenképpen meg kell őrizni működőképességüket, fizetőképességüket, mert ellenkező esetben minden eddig megtett erőfeszítésük hiábavalóvá válik. Fontos feladatuknak tekintették az álláshelyek megőrzését. Mindenképpen meg akarták őrizni az intézményeknél a feladatellátás tartalmát, nincsenek olyan feladatok, amelyek fölöslegesek, mert azok további csökkentése már nagyon drasztikusan az oktatás rovására ment volna. Az intézményekben már most érzékelhető feszültségek vannak, a minőségi munka feltételeit nem teremti meg ez a finanszírozás, ezért minden további feladatelvonás komoly gondokat jelentene. A nem kötelező juttatások fedezetének elvétele vagy az emelt szintű nyelvoktatás, tehetséggondozás megszüntetése között kellett választaniuk. Nem utasították az intézményvezetőket arra, hogy ne adjanak dolgozóiknak étkezési hozzájárulást, de az önkormányzat csak az erre a célra szolgáló fedezet elvonásával tudta biztosítani azt, hogy a támogatás megvonása a legkevésbé befolyásolja az intézményben folyó szakmai munka színvonalát. A vita során azt érzékelte, hogy komoly önellentmondások fogalmazódtak meg az egyes véleményekben. Többször elhangzott az a kifejezés, hogy fenntarthatatlan a költségvetés, de az nem derült ki, hogy hol. Összekeveredett a költségvetés intézményi szintű tarthatatlansága a költségvetés önkormányzati szintű tarthatatlanságával. Azon összefüggés, hogy vajon az intézmények valóban ki tudnak-e jönni a rájuk szabott keretekből komoly ellentmondásba került azzal, hogy vajon az önkormányzat tud-e több támogatást adni. A fogalmakat a különböző értelmezési környezetükben egyformán kell kezelni és értelmezni. A költségvetés több építő elemből tevődik össze, az egyes intézmények és az egyes feladatok ellátásához kötődő költségvetési elemek adják össze a teljes költségvetést. Ha ebből kiemelnek egy elemet, vagy eltérő módon értelmezik annak fogalmi rendszerét, akkor az egész költségvetést felborítják. Téves módon állították szembe egymással a működést és a fejlesztést. Kövendy Zsolt elnök úr azt állítja a pénzügyi bizottságban megfogalmazott külön véleményében, hogy az intézményektől és az emberektől veszik el a fejlesztésre szánt pénzeket. Ez tételesen nem igaz, mert mindig arra törekedtek, hogy a fejlesztéseknek ne szenvedje kárát a működés. Azért nem váltották ki a folyószámlahitelt sem, mert az a működéshez szükséges, a szabad felhasználású hitel pedig a fejlesztések önrészét szolgálja. A működés nem a fejlesztéseknek szenvedi a kárát, hanem a finanszírozásnak. Azért nincs több pénz, mert a központi kormányzat szűkmarkúan bánt az önkormányzatokkal és sajnos helyi szinten nem tudnak hozzárakni annyit, amennyire szükség lenne.

A fejlesztésekkel kapcsolatban sokszor elmondta már, hogy egy soha vissza nem térő lehetőség előtt állnak, az uniós költségvetés ezen periódusában óriási nagyságrendű fejlesztési források állnak rendelkezésre a legutóbb csatlakozó tagországok számára. 2013 után Magyarországra már nem szán ennyi pénzt az unió, ehhez vagy most hozzá tudnak jutni vagy soha többé nem. Éveken keresztül tépelődtek azon, hogy miért nem tud Mátészalka olyan ütemben fejlődni, ahogy azt szeretnék, de akkor nem voltak ilyen források, most pedig nem kívánnak élni vele? Közgazdaságilag is irracionális lenne, mert a beruházások munkalehetőséget teremtenek, és nem elhanyagolható gazdaságélénkítő hatással járnak, mint azt a városrekonstrukciós pályázat elbírálói is legfőbb értékként kiemelték. Nagyon tisztességes munkát végzett az a szakapparátus, aki előkészítette a költségvetést. Az intézményekkel folyó költségvetési tárgyalások - a feszültségre okot adó helyzet ellenére - nyugodt légkörben zajlottak, a vitáik kizárólag szakmai természetűek voltak. A körülményekhez képest a legjobb költségvetést sikerült elkészíteni. Különleges ellentmondása, hogy a teljesítés és annak elviselése szempontjából valóban minden idők legrosszabb költségvetése, azonban szakmai szempontból - ahogy a könyvvizsgálói jelentésből is kiderült, - az utóbbi idők legjobb költségvetése, mert leginkább számol a realitásokkal. Aki ezt megszavazza, arra szavaz, hogy a város megőrizheti működőképességét és megtarthatja munkahelyeit. Aki nem szavazza meg, az a financiális és egzisztenciális bizonytalanságra szavaz. Arra kéri a képviselő-testületet, hogy a dolog jelentőségének megfelelően hozza meg a döntését. Módosító indítványok DR. SARKA ATTILA Örül annak, hogy két képviselőtársa is csatlakozott a képviselői tiszteletdíjakra vonatkozó javaslatához. SZABÓ ISTVÁN Figyelmezteti képviselőtársát, hogy megvonja tőle a szót, mert nem módosító javaslatot ismertet. DR. NAGYHÁZINÉ SZONDI ERIKA Azt javasolja, hogy Mátészalka Város képviselő-testületének tagjai mondjanak le képviselői tiszteletdíjuk és a hozzá kapcsolódó pótlékok 50%-áról. SZABÓ ISTVÁN Azt a tájékoztatást kapta jegyző úrtól, hogy erről a módosításról a költségvetés tárgyalása során nem lehetséges szavazni, mivel a képviselők tiszteletdíjáról és a képviselői juttatásokról szóló szabályokat egy külön rendelet tartalmazza. A javaslatot a következő testületi ülés alkalmával elő lehet terjeszteni akár önálló képviselői indítványként is, meghatározhatják a hatálybalépés időpontját és a rendelet módosításának elfogadásával a következő költségvetési tárgyalás alkalmával át lehet vezetni a módosítást Mátészalka Város Önkormányzatának költségvetésén. KÖVENDY ZSOLT A képviselői alap összegének megváltoztatására irányuló módosító indítványának megtételét, egy hozzá és képviselőtársaihoz intézett segítségkérő levél indokolta. Városunk egyik lakója azzal a kéréssel fordult feléjük, hogy az idősek otthonának szomszédságában lévő családi ház megvásárlásához járuljanak hozzá, ami által lehetővé válna az oly régóta esedékes létszámbővítés. Kéri, hogy az idei évre megállapított 9 millió Ft összegű képviselői alap felét töröljék el, és ajánlják fel e nemes cél megvalósítására.

SZABÓ ISTVÁN A képviselő alapról is külön rendelete van az önkormányzatnak, tehát az előző javaslathoz hasonlóan a következő testületi ülés keretei között, a helyi rendelet módosításával nyílhat lehetőség az idősek otthonának támogatására. SIKET TIBOR Mátészalkán két polgárőrség működik és nyilvánvaló, hogy ezen civil szervezetekre egyre nagyobb szükség van, ezért szeretné ha több támogatáshoz jutnának annak érdekében, hogy többet legyenek terepen és a rendőrséggel

együttműködve Mátészalka közbiztonságát javítani tudják. Azt indítványozza, hogy a költségvetésben tervezett 100.000 Ft-os támogatást egészítsék ki még 200.000 Ft-tal mindkét polgárőrség esetében. A többlettámogatás fedezetének megteremtésére azt javasolja, hogy a helyi adóbevételeknél megállapított pótlékok, bírságok tételt emeljék fel 5 millió Ft-ról 5.4 millió Ft-ra, mert a tavalyi év tapasztalatai alapján ez az összeg várhatóan be fog folyni a költségvetésbe. SZABÓ ISTVÁN Siket Tibor képviselő úr tehát a következő módosító javaslatot tette: „A 8-as számú mellékletben szereplő - a célfeladatokat segítő előirányzatok között - a Városi Közlekedési Polgárőrség támogatásának 200.000 Ft-tal való növelése, illetve a Rend Team Polgárőrség támogatásának 200.000 Ft-tal való növelése.”

Megállapítja, hogy a képviselő-testület 16 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta a módosító javaslatot.

Szavazás Tárgya: módosító indítványról (Siket Tibor) Eredménye Voks: Szav% Össz% Igen 16 94.12 88.88 Nem 0 0.00 0.00 Tartózkodik 1 5.88 5.56 Szavazott 17 100.00 94.44 Nem szavazott 0 0.00 Távol 1 5.56 Összesen 18 100.00 Megjegyzés: Kristin Róbert Távol KÖVENDY ZSOLT A pénzügyi bizottság ülésén már felvetődött és ő is támogatta azt a javaslatot, hogy azoknak az alapfokú intézményi dolgozóknak, akinek az étkezési hozzájárulását megszüntették, tegyék lehetővé az étkezés norma áron való igénybevételét. Aki nem venné igénybe, annak természetesen nem járna külön étkezési támogatás. SZABÓ ISTVÁN A javaslattal az a probléma, hogy a 450 Ft-os étkezési térítés nem tartalmaz nyereséget, csak nyersanyagnormát, áfát és erre rakódó rezsiköltséget, így ha nettó norma áron kapna valaki étkezést, veszteség keletkezne, ami nem lenne kezelhető. KÖVENDY ZSOLT Köszöni a kiegészítést és visszavonja módosító indítványát. SIKET TIBOR Kérdezi, hogy szóba kerülhet-e a jövőben a költségvetés módosítás során az a lehetőség, hogy a közszférában dolgozóknak újra étkezési hozzájárulást adnak, ha a bevételek alakulása azt lehetővé teszi. SZABÓ ISTVÁN Elmondja, hogy nem szüntették meg direkt módon az étkezési hozzájárulást, de valóban forráselvonás történt. Természetesen év közben folyamatosan figyelemmel fogják kísérni a teljesítési adatokat, szoros kapcsolattartás válik szükségessé egy ilyen feszes költségvetés végrehajtása során az intézményekkel is. Biztos abban, hogy lesz olyan intézmény, ahol továbbra is lesz étkezési támogatás valamilyen más költségelem terhére, mivel nem tiltották meg ennek a lehetőségét. Csak reménykedni tudnak abban, hogy a később bejelentett kormányzati intézkedések nem további megszorításokat hoznak.

A napirendhez több kérdés, hozzászólás nem volt.

Polgármester szavazásra bocsátja az elfogadott módosítással együtt Mátészalka Város Önkormányzatának 2009. évi költségvetéséről szóló rendeletét. Megállapítja, hogy a képviselő-testület név szerinti szavazással, 11 igen szavazattal, 3 nem szavazattal és 3 tartózkodás mellett az alábbi rendeletet alkotta: MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II.18.) RENDELETE Mátészalka Város Önkormányzata 2009. évi költségvetéséről

A Képviselő-testület az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 65. § (1) bekezdése alapján a 2009. évi költségvetésről az alábbi rendeletet alkotja:

1. §. A rendelet hatálya a Képviselő-testületre és annak bizottságaira, a polgármesteri hivatalra és az önkormányzat felügyelete alá tartozó intézményekre terjed ki. 2. §. (1) Az államháztartási törvény 67. §. (3) bekezdés alapján a címrendet a (2)-(3) bekezdés szerint állapítja meg. (2) Az önállóan és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervként működő intézmények külön-külön alkotnak egy-egy címet. Ennek felsorolását a 2. sz. és 5. sz. melléklet tartalmazza. (3) A polgármesteri hivatal önálló címet alkot. I. A költségvetés bevételei és kiadásai 3. §. (1) Mátészalka Város Önkormányzata és a kisebbségi önkormányzatok 2009. évi költségvetésének együttes bevételi és kiadási főösszege 10.610.710 ezer Ft. (2) A Polgármesteri Hivatal és intézmények együttes 2009. évi költségvetésének bevételi és kiadási főösszegét 10.607.568 ezer Ft-ban, ezen belül: - a költségvetési felhalmozási bevételt 2.634.340 ezer Ft-ban, - a finanszírozási felhalmozási bevételt 186.934 ezer Ft-ban, - a költségvetési felhalmozási kiadást 2.816.274 ezer Ft-ban ebből a: - támogatás értékű felhalmozási kiadást 57.523 ezer Ft-ban - államházt.kívüli felhalm. célú pe átadást 146.217 ezer Ft-ban - felújítási kiadást 63.529 ezer Ft-ban - felhalmozási ( beruházási) kiadást 2.543.005 ezer Ft-ban - kölcsönök nyújtását 6.000 ezer Ft-ban - a pénzforgalom nélküli felhalmozási kiadást 5.000 ezer Ft-ban - a költségvetési működési bevételt - a finanszírozási működési bevételt - a költségvetési működési kiadást ebből a: - személyi juttatásokat - munkaadókat terhelő járulékokat - dologi kiadásokat

6.993.421 ezer Ft-ban 792.873 ezer Ft-ban 7.195.863 ezer Ft-ban 3.832.719 ezer Ft-ban 1.243.862 ezer Ft-ban 1.985.244 ezer Ft-ban

- támogatásértékű kiadásokat - államházt. kívüli pe. átadást - ellátottak juttatásait - szociálpolitikai juttatásokat - a finanszírozási működési kiadást - a pénzforgalom nélküli működési kiadást - a költségvetési létszámkeretet á l l a p í t j a m e g.

9.688 ezer Ft-ban 39.850 ezer Ft-ban 2.000 ezer Ft-ban 82.500 ezer Ft-ban 560.391 ezer Ft-ban 30.040 ezer Ft-ban 1.772,5 főben

(3) A Cigány Kisebbségi Önkormányzat 1/2009. (II.03) Kt.számú határozatában jóváhagyott bevételi előirányzatot 2.071 ezer Ft-ban kiadási előirányzatot 2.071 ezer Ft-ban ezen belül: - a személyi juttatásokat 1.425 ezer Ft-ban - a munkaadókat terhelő járulékokat 364 ezer Ft-ban - a dologi kiadásokat 282 ezer Ft-ban t u d o m á s u l v e s z i. (4) A Német Kisebbségi Önkormányzat 1 /2009. (II. 02) Kt. számú határozatában jóváhagyott bevételi előirányzatot 1.071 ezer Ft-ban kiadási előirányzatot 1.071 ezer Ft-ban ezen belül: - a dologi kiadásokat 1.071 ezer Ft-ban t u d o m á s u l v e s z i.

(5) Az önkormányzat működési és fejlesztési célú bevételeinek és kiadásainak 2009.- 2010.- 2011. évi alakulását bemutató mérleget a 12. számú melléklet szerint t u d o m á s u l v e s z i.

4. §. A 3. §-ban megállapított bevételi főösszeg forrásonkénti megbontását az 1. sz. melléklet tartalmazza. 5. §. A 3. §-ban megállapított bevételek közül az intézményi bevételeket intézményenként (címenként) a 2. sz. melléklet tartalmazza. 6. §. A 3.§-ban megállapított bevételek közül az állami támogatás jogcímenkénti részletezését a 3. sz. melléklet tartalmazza. 7. §. A 3.§-ban megállapított felhalmozási bevételek jogcímenkénti részletezését a 4.sz. melléklet tartalmazza. 8. §. A 3.§-ban megállapított kiadások közül az intézményi kiadásokat önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként (címenként), továbbá kiemelt előirányzatonként az 5. sz. melléklet tartalmazza. 9. §. A 3.§-ban megállapított felhalmozási kiadásokat célonként és feladatonként a 6. sz. melléklet tartalmazza. 10. §. A Polgármesteri Hivatal költségvetésében szereplő feladatok kiadásait kiemelt előirányzatonként a 7. sz. melléklet tartalmazza. 11. §. (1) A települési képviselők, bizottsági tagok és elnökök tiszteletdíját a 3/2005. (I.31.) önkormányzati rendelet szerint, a köztisztviselők illetmény alapját a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. tv. 54 §-a szerint, illetményét a 2/2007.(II.06) önkormányzati rendelet szerint állapítja meg.

(2) A köztisztviselőket érintő illetménykiegészítés, vezetői pótlék, szociális keret és a képzési, továbbképzési támogatás előirányzatait a Polgármesteri Hivatal költségvetésének igazgatási szakfeladata tartalmazza. 12. §. A 3.§-ban megállapított szociálpolitikai juttatások jogcímenkénti részletezését a 9. sz. melléklet tartalmazza. 13. §. (1) A Képviselő-testület a célfeladatok előirányzatát a 8. sz. melléklet szerint állapítja meg. A célfeladatok között szereplő egyesületek, közösségek, alapítványok támogatására megállapított 3.000 ezer Ft előirányzat feletti rendelkezés jogát a polgármesterre, a közcélú programok támogatására megállapított keretből 2.000 e Ft, illetve a sporttámogatás 20.000 e Ft előirányzata feletti rendelkezés jogát a Humánszolgáltatások Bizottságára ruházza át. (2) A támogatásban részesülők az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 13/A § (2) bekezdése alapján elszámolási kötelezettséggel tartoznak. (3) Az elszámolás elfogadására, a támogatás odaítéléséről a döntést meghozó szerv jogosult. Új támogatás csak ezt követően folyósítható. 14. §. Az önkormányzat adósságállományát az 1/a. számú melléklet szerint mutatja be. II. A 2009. évi költségvetés végrehajtásának szabályai

15. §. (1) Az intézmények és a Polgármesteri Hivatal létszámadatait a 10. sz. melléklet tartalmazza. 16. §. A Képviselő-testület az államháztartási törvény 74. §. (1) bekezdése alapján a jóváhagyott előirányzatok és a költségvetési létszámkeretek közötti átcsoportosítás jogát fenntartja. 17. §. A Képviselő-testület az általános és céltartalék terhére történő

átcsoportosítás jogát fenntartja.

18. §. Az évközben képződött bevételi többlet felhasználásáról, illetve a központi pótelőirányzatok felosztásáról a testület dönt a polgármester előterjesztésében. 19. §. (1) Az önállóan és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek évközi többlet-bevételeiket Képviselő-testületi döntést követően szabadon felhasználhatják. Az év közben képződött többlet-bevételek terhére csak olyan kötelezettség vállalható, mely a következő évre kötelezettséget nem keletkeztet. (2) Az évközi saját hatáskörű előirányzat-módosításokat folyamatosan, de legkésőbb 2009. június 05-ig, illetve 2009. december 05-ig lehet kezdeményezni. (3) Az intézményi működési bevételek éven belüli elmaradása esetén csökkenteni kell a kiadási feladatokat a várható bevétel nagyságrendjéig. (4) A személyi juttatások előirányzatainak átmeneti megtakarítása terhére tartós kötelezettség nem vállalható. 20. §. (1) A tervezett működési hiány finanszírozása folyószámla-, és munkabér hitellel történik, illetőleg pályázatot kell benyújtani kiegészítő támogatások elnyerésére. A hitelműveletekkel, értékpapír műveletekkel összefüggő nyilatkozatok megtételére az önkormányzat nevében a polgármester és a jegyző együttesen jogosult. (2) Az Önkormányzat rendelkezésére álló szabad pénzeszközeinek lekötésére, befektetésére, az önkormányzati fejlesztések megkezdéséig, a – pénzügyi tanácsadó cég javaslata, valamint a jegyzővel és a pénzügyi iroda vezetőjével való egyeztetés alapján – a polgármester jogosult. 21. §. Az év várható bevételi és kiadási előirányzatainak teljesüléséről az előirányzat felhasználási ütemtervet a 11. számú melléklet tartalmazza. 22. §. A likviditás biztosítása érdekében az önkormányzati finanszírozású önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek hetente, a Területi Kórház a tárgyhót követő hó 10. napjáig kötelesek szállítói állományukról tájékoztatást adni. 23. §. Az intézmények részére az önkormányzati támogatás rendelkezésre bocsátására nem pénzellátási terv alapján, hanem a tényleges szükséglethez igazítva kerülhet sor. A rendszeres személyi juttatás fedezete a havi

csoportos utalással kerül biztosításra. Dologi kiadás havonta legfeljebb az éves előirányzat 1/12-e erejéig finanszírozható. 24. §. Az önkormányzati biztos kirendelésének és működésének szabályait külön rendelet tartalmazza. 25. §. Az államháztartási törvény 108. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelések értékhatára 100.000 Ft.

Záró rendelkezések

26. §. Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban alkalmazni.

2009. év január 1. napjától kell

Szavazás Tárgya: Mátészalka Város Önkormányzatának 2009. évi költségvetéséről Eredménye Voks: Szav% Össz% Igen 11 64.70 61.10 Nem 3 17.65 16.67 Tartózkodik 3 17.65 16.67 Szavazott 17 100.00 94.44 Nem szavazott 0 0.00 Távol 1 5.56 Összesen 18 100.00 Megjegyzés: Kristin Róbert távol

Tárgy: (3.tsp.) Előterjesztés a képviselő-testület bizottságai ügyrendjéről szóló 30/2006. (XII. 01.) rendelet módosításáról Előadó: I. előterjesztés: Kövendy Zsolt a pénzügyi bizottság elnöke II. előterjesztés: Kövendy Zsolt önkormányzati képviselő Előterjesztés mellékelve SZABÓ ISTVÁN Tájékoztatásul elmondja, hogy mindkét előterjesztés a képviselő-testület bizottságainak ügyrendjéről szóló rendelet módosítására irányul. Az egyik a pénzügyi bizottság javaslata, a másik pedig Kövendy Zsolt önkormányzati képviselő önálló indítványa. Bizottsági vélemények DANKAI TAMÁS A jogi, ügyrendi, kisebbségi és külkapcsolati bizottság megtárgyalta mindkét előterjesztést és 1 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett egyik rendelet-tervezetet sem javasolja elfogadásra a képviselő-testület számára.

KÖVENDY ZSOLT A pénzügyi bizottság tárgyalta mindkét előterjesztést. A pénzügyi bizottság által javasolt rendelet-tervezetet 4 igen szavazat, 1 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett elfogadásra javasolja a képviselő-testület számára. Az önálló képviselői indítványban szereplő rendelet-tervezetet 3 igen szavazat, 2 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett nem javasolja elfogadásra a képviselő-testületnek. SZABÓ ATTILA A humánszolgáltatások bizottsága tárgyalta mindkét előterjesztést és 1 igen szavazattal, 6 nem szavazat mellett egyik rendelet-tervezetet sem javasolja elfogadásra a képviselő-testület számára. SIKET TIBOR A városfejlesztési, városüzemeltetési és környezetvédelmi bizottság megtárgyalta mind a két indítványt. A 106-os számú előterjesztést 5 igen szavazattal és 1 tartózkodás mellett elfogadásra javasolja a képviselőtestület számára. A 107-es számú előterjesztést 2 igen szavazattal és 4 tartózkodás mellett nem javasolja elfogadásra a képviselőtestület számára. KÖVENDY ZSOLT Előterjesztőként szóbeli kiegészítést kíván tenni. A pénzügyi bizottság legutóbbi ülésén tárgyalt előterjesztések kapcsán arra a következtetésre jutottak, hogy az intézmények vonatkozásában felmerült vitákat el lehetne kerülni, ha az intézmények beszámolói a testület elé kerülnének, így az intézményvezetők, - akik egész évben a háttérben végzik a munkájukat - a város nyilvánossága előtt számolhatnának be tevékenységükről. A költségvetés tárgyalása során is felszínre került, hogy több olyan dolog sem világos előttük, ami akár az étkezési jegyekre, akár az egyéb intézményi költségvetési helyzetre vonatkozik. Ez motiválta őket arra, hogy ezt a hatáskört visszavéve a humánszolgáltatások bizottságától, az intézményvezetők a testület előtt számolhassanak be a tevékenységükről. Hozzászólások VIROVEC PÁLNÉ Egyetért a képviselő úr által elmondottakkal, annyit azonban szeretne még hozzáfűzni, hogy az intézményvezetők megválasztása a képviselő-testület feladata, ezért ahhoz, hogy megfelelő információk birtokában tudjanak vezetőt választani, a bizottsági hatáskör visszavételét mindenképpen szükségesnek tartja. SZABÓ ISTVÁN A pályázati logikával ellentmondó ez az érv, mert azt sugallja, hogy a vezető újraválasztásáról szól a pályázat. Nincs direkt összefüggés egy pályázati rendszer és a vezetői beszámolás között. DR. SZÁSZI ISTVÁN Alpolgármesterként egyetlen bizottságnak sem lehet tagja, a humánszolgáltatások bizottságának azonban valamennyi ülésén részt vesz. A testületi ülésekre jellemző heves politikai megnyilvánulásokkal tarkított vitakultúra nem fedezhető fel a bizottsági üléseken, ahol jó szándékú szakmai vita folyik. Emlékezteti képviselőtársát arra, hogy a vitatott jogköröket nem a jelenlegi képviselő-testület rendelte ehhez a bizottsághoz, a hatáskör átruházása az előző választási ciklusban történt, ezt a gyakorlatot vette át a jelenlegi képviselő-testület Az a tapasztalata, hogy ezek a jogkörök jó helyen vannak a humánszolgáltatások bizottságánál, ahol mindig szigorúan vett szakmai szempontok alapján vizsgálják meg az előterjesztéseket. SZABÓ ISTVÁN A bizottságok működése rendkívül fontos előkészítő folyamata a képviselő-testületi döntéseknek. Azért jönnek létre szakbizottságok, és egészülnek ki külső bizottsági tagokkal, - akik nem választott tisztségviselők - hogy egyfajta szakmai munka folyjon a bizottságon belül. Ez a törekvés leginkább a humánszolgáltatások bizottságánál teljesült, mert itt túlnyomórészt a bizottság profiljába illő szakemberek munkálkodnak. Valóban igaz, hogy az előző ciklusban hozták ezt a döntést a hatáskör átruházásról, amivel ő messzemenően egyetért, mivel egyrészt valóban szakmai közegbe került egy intézmény beszámolója, és ezáltal vezető beosztású

közalkalmazottakat nem tesznek ki politikai természetű vitáik színterére, másrészt a képviselő-testület munkáját nyilvánvalóan tehermentesíti a bizottság. Nem lenne helyénvaló dolog további feladatokat, amelyek egyébként megfelelő szakmai környezetben vannak, beragadni a sokszor politikailag túlfűtött testületi ülés közegébe. KÖVENDY ZSOLT Kérdezi, hogy polgármester úr magatartása nem ütközik-e az SZMSZ 36.§. 4. pontjával ami a következő: „Az előadót megilleti a szóbeli kiegészítés, illetve a hozzászólásokra adott válasz, valamint a zárszó joga is.” Véleménye szerint polgármester úr súlyosan megsértette a rendelet idézett bekezdését, nem tartja helyénvalónak, amikor nem ad szót az érintettnek. SZABÓ ISTVÁN Megadta a szóbeli kiegészítés lehetőségét, reagálhatott képviselő úr a kérdésekre, és ha élni kívánt a zárszó jogával is, arra is megadja a lehetőséget, amit azonban nem várt meg képviselő úr. KÖVENDY ZSOLT Polgármester úr már lezárta vitát és összefoglalta az elhangzottakat. A zárszó jogán annyit szeretne elmondani, hogy nem tartja szükségesnek az évekre való visszatekintést az összefüggések vizsgálatában, mint azt polgármester úr tette. Fenntartja azokat a javaslatait, amelyeket a pénzügyi bizottság támogatott, semmiféle múltbéli vagy jövőbeli aspektusa nincs a rendelet módosításának. Arról van szó, hogy a kialakult nehéz pénzügyi helyzet indokolná azt, hogy az intézményvezetők a testület előtt számolhassanak be a munkájukról, és nem fordulna elő az, hogy van olyan intézményvezető, akit a 4 éves ciklus alatt egyszer sem láttak. Arra irányult a szándéka, hogy a testület előtt nyitottabbá váljon az intézmények munkája, és a fenntartóként hitelesebb képet kapjanak az intézményekről. A napirendhez több kérdés, hozzászólás nem volt, a képviselő-testület név szerinti szavazással, 6 igen szavazattal, 3 nem szavazattal és 6 tartózkodás mellett a rendelet-tervezetet nem fogadta el, rendeletet nem alkotott. Szavazás Tárgya: a képviselő-testület bizottságai ügyrendjéről szóló 30/2006. (XII. 01.) rendelet módosításáról szóló 106/2009. számú előterjesztésben foglalt rendelet-tervezetről Eredménye Voks: Szav% Össz% Igen 6 40,00 33.33 Nem 3 20,00 16.67 Tartózkodik 6 40,00 33.33 Szavazott 15 100.00 83.33 Nem szavazott 0 0.00 Távol 3 16.67 Összesen 18 100.00 Megjegyzés: Fülöp István Távol - Kristin Róbert Távol Dr. Sarka Attila Távol

A polgármester szavazásra bocsátja a második előterjesztés rendelettervezetét is. Megállapítja, hogy a képviselő-testület név szerinti szavazással, 6 igen szavazattal, 7 nem szavazattal és 2 tartózkodás mellett a rendelet-tervezetet nem fogadta el, rendeletet nem alkotott. Szavazás Tárgya: a képviselő-testület bizottságai ügyrendjéről szóló 30/2006. (XII. 01.) rendelet módosításáról szóló 107/2009. számú előterjesztésben foglalt rendelet-tervezetről Eredménye Voks: Szav% Össz% Igen 6 40,00 33.33 Nem 7 46,67 38.89 Tartózkodik 2 13,33 11.11 Szavazott 15 100.00 83.33

Nem szavazott 0 0.00 Távol 3 16.67 Összesen 18 100.00 Megjegyzés: Fülöp István Távol - Kristin Róbert Távol Dr. Sarka Attila Távol Tárgy: (4.tsp.) Előterjesztés a Szatmári Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás társulási megállapodásának elfogadásáról Előadó: Szabó István polgármester Előterjesztés mellékelve SZABÓ ISTVÁN Köszönti Kiss Tibor urat, a Szalka-Víz Kft. ügyvezető igazgatóját és kéri, hogy mikrofon közelében foglaljon helyet. Bizottsági vélemények SIKET TIBOR A városfejlesztési, városüzemeltetési és környezetvédelmi bizottság megtárgyalta az előterjesztést és 6 igen szavazattal elfogadásra javasolja a képviselő-testület részére. DANKAI TAMÁS A jogi, ügyrendi, kisebbségi és külkapcsolati bizottság tárgyalta az előterjesztést és 6 igen szavazattal elfogadásra javasolja a képviselő-testület számára. KÖVENDY ZSOLT A pénzügyi bizottság tárgyalta az előterjesztést és 6 igen szavazattal elfogadásra javasolja a képviselő-testület számára. Hozzászólások SZABÓ ISTVÁN A téma jelentősége miatt összefoglalja az előterjesztés lényegét. Az előző ciklusban a Regionális Fejlesztési Ügynökség kezdeményezésével megindult egy regionális ivóvízminőség-javító program összeállítása. Két ütemben folynak a munkálatok, melynek első üteme már a befejezéséhez közeledik. A második üteme eltérő célokkal és műszaki megoldásokkal - a különböző káros vízösszetevőknek a kiküszöbölésére irányul, mellyel az ivóvíz minőségét kívánják javítani. A második ütemre vonatkozóan az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség (továbbiakban ÉARFÜ) pályázatot nyújtott be a projekt előkészítésére irányulóan. A nyertes pályázatban az Ügynökség ideiglenes kedvezményezettként lett megjelölve. A pályázat valódi kedvezményezettje csak önkormányzat vagy önkormányzatok társulásai lehetnek. Az ÉARFÜ különböző műszaki tervek és tanulmányok felhasználásával továbbfejlesztette a programot az ivóvízminőség-javítás tényleges megvalósítására irányuló projektté. A folyamat elhúzódásának a hátterében az áll, hogy a potenciálisan résztvevő önkormányzatok idegenkedtek az eredeti projektelképzeléstől, aminek központi eleme volt az ún. optimális üzemeltetői tanulmány, ami arra irányult volna, hogy egy megyén belül egy szolgáltató alá tartozzon minden önkormányzat. Ez a pályázatban résztvevő önkormányzatok döntő többsége számára nem volt elfogadható. Mátészalka Város Önkormányzata és a Szalka-Víz Kft.-ben társtulajdonos önkormányzatok azt a kívánalmat szabták a csatlakozás feltételéhez, hogy a megvalósuló beruházásokban nem keletkezhet osztatlan közös tulajdon, csak az egy vízrendszerhez tartozó települések vonatkozásában illetve a beruházással összefüggésben megvalósított műszaki létesítmények amortizációs költségét is csak ebben a díj megállapítási körben tartották elfogadhatónak. Fenntartották a jogot arra, hogy a társult önkormányzatok közül az egy vízrendszerhez és jelenleg is egy üzemeltetőhöz tartozó önkormányzatok, a viziközmű szolgáltatással egy üzemeltetőt megbízva folytathassák tovább a szolgáltatást. Ezeket a feltételeket a társulásban érintett önkormányzatok is támogatták. A változtatási kérelmeiket az ÉARFÜ szakemberei akceptálták, beillesztették a társulási megállapodás tervezetébe, illetve a beruházási tervekbe.

Mátészalka szempontjából fontos kiemelni, hogy a pályázati támogatás eredetileg a lakossági ivóvízminőségjavítására vonatkozó beruházások finanszírozására irányult, nem támogatta az ipari fogyasztással arányos részét a projektnek. Mátészalkán a fogyasztói összetételt tekintve 40 %-os az ipari felhasználók aránya. Üzemeltetői és közgazdasági szempontból is be kell látni, hogy ezen ipari fogyasztók részvétele nagyon fontos a cég működése, így a lakosság szempontjából is, hiszen a fogyasztás volumene a lakossági díjakra is kedvező hatással van. Kérték a társult önkormányzatokat, hogy annak érdekében, hogy Mátészalkának ne kelljen aránytalanul nagy önrészt vállalnia, támogassák azt az elképzelést, hogy a közösen tulajdonolt Szalka-Víz Kft biztosítsa projekthez szükséges önrészt. Elképzeléseik szerint a gazdasági társaság az esedékes fejlesztési tervét úgy állítaná össze, hogy a 3 év alatt megvalósulandó projektet beépítené beruházási terveibe, így a teher lényegesen elviselhetőbb lenne. A projekt eredményeként nem csak az ivóvízminőség-javítás valósulna meg, hanem az eredeti tanulmányban és műszaki tervekben meghatározott egyéb fejlesztések is, amely a szolgáltatás minőségét és színvonalát javíthatná. A meghozni kívánt döntés arról szól, hogy csatlakoznak-e ehhez a társuláshoz és programhoz. A napirendhez több kérdés, hozzászólás nem volt, a képviselő-testület 15 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta: MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2009. (II.12.) Kt. számú HATÁROZATA Szatmári Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás létrehozásáról A Képviselő-testület! 1.) A képviselő-testület elhatározza, hogy a település ivóvízminőség javítására irányuló beruházást a társulást alkotó településekkel együtt, közös beruházási program keretében valósítja meg. 2.) A képviselő-testület az 1. pontban meghatározott közös beruházás megvalósítása céljából megalapítja a jogi személyiséggel rendelkező Szatmári Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulást. A képviselőtestület a társulási megállapodást és mellékleteit, valamint a törzskönyvi nyilvántartásba vételhez szükséges alapító okiratot a határozat melléklete szerinti tartalommal elfogadja, felhatalmazza a polgármestert, hogy a társulási megállapodást és alapító okiratot Mátészalka Város Önkormányzata képviseletében aláírja. 3.) A képviselő-testület Mátészalka Város Önkormányzatának képviselőjeként a Társulási Tanácsba Szabó István polgármestert delegálja. 4.) A képviselő-testület hozzájárul, hogy a társulás székhelye Mátészalka Város Polgármesteri Hivatalában legyen. 5.) Megbízza az Észak-alföldi Régió Ivóvízminőség javító Program II. ütem előkészítési munkáinak fennmaradt feladataival az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökséget a társulási megállapodás mellékletét képező megbízási szerződés szerint. 6.) A képviselő-testület elfogadja, hogy a társulás mint beruházó projektgazda pályázatot nyújtson be Az Európai Unió Környezet és Energia Operatív Program KEOP - 1.3.0. kódszámú ivóvízminőség-javítás kétfordulós pályázati konstrukció keretében elnyerhető támogatás iránt. 7.) A képviselő-testület kötelezettséget vállal, hogy a támogatáshoz szükséges társulási saját erő biztosításához a társulási megállapodás által rögzített mértékben hozzájárul.

A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a jelen határozatban és a társulási megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a társulás működése és beruházás megvalósítása érdekében szükséges további megállapodásokat megkösse azzal, hogy az önkormányzatot érintő pénzügyi kötelezettségvállalást jóváhagyásra terjessze a képviselő-testület elé. Határidő: 2009. február 28. Felelős: Szabó István polgármester

Szavazás

Tárgya: a Szatmári Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás létrehozásáról Eredménye Voks: Szav% Össz% Igen 15 100,00 83,33 Nem 0 0,00 0,00 Tartózkodik 0 0,00 0,00 Szavazott 15 100.00 83,33 Nem szavazott 0 0,00 Távol 3 16,67 Összesen 18 100.00 Megjegyzés: Fülöp István Távol - Kristin Róbert Távol Dr. Sarka Attila Távol

Tárgy: (5.tsp.) Előterjesztés a Mátészalkai Inkubátorház és Képzési Központ II. ütemének megvalósításáról szóló pályázati koncepció benyújtásáról Előadó: Szabó István polgármester Előterjesztés mellékelv SZABÓ ISTVÁN Emlékeztetőül elmondja, hogy még az előző ciklusban kezdődően, majd ebben a ciklusban befejeződően megvalósult az Ipari parkban az Inkubátorház és Képzési Központ I. üteme, melynek a Szatmári Gazdaságfejlesztési Alapítvány volt a megvalósítója. A projektben résztvevő partnerként szerepelt a PRIMON Vállalkozás Fejlesztési Alapítvány (Nyíregyháza), Mátészalka Önkormányzata, valamint hátáron átnyúló partnerként a Szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma Egyesület. Egy alkalommal Mátészalka Város Önkormányzata a II. ütem megvalósítására már nyújtott be pályázatot, amely nem nyert. Ugyanakkor a II. ütem megvalósítására érvényes építési engedéllyel rendelkezik a város, ezért célszerű az ismételt pályázat. A Szatmári Gazdaságfejlesztési Alapítvány kérte, hogy folytassanak tárgyalásokat annak érdekében, hogy a II. ütem megvalósulhasson. A Szatmári Gazdaságfejlesztési Alapítvány kuratóriuma is tárgyalt erről, illetve elmondja, hogy két nappal ezelőtt Lőrincz Károly a kuratórium elnöke ismételten felkereste azzal, hogy - az önkormányzat által korábban kibocsátott szándéknyilatkozatnak megfelelően - Mátészalka Város Önkormányzata, mint pályázó, nyújtsa be az INTERREG -es pályázati fórumú következő fordulójában a „Magyar-Román Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013” keretében a II. ütem megvalósítására vonatkozó projekttervet. Ebben a tervben a Szatmári Gazdaságfejlesztési Alapítvány, a PRIMON Vállalkozás Fejlesztési Alapítvány, illetve a Szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma kerülne megjelölésre, mint partner. Erre a felhatalmazásról szól a mostani előterjesztés. Kérdések KÖVENDY ZSOLT Kérdezi, hogy a gazdaságfejlesztési alapítvány kuratóriumi ülése, hogyan foglalt állást a pályázat beadásával kapcsolatosan, valamint érkezett-e felkérés az önkormányzat részére, hogy ezt a pályázatot ebben a formában, illetve önkormányzati beruházásként teljesítse? SZABÓ ISTVÁN A Szatmári Gazdaságfejlesztési Alapítványtól érkezett felkérés. Elmondja, hogy először volt egy levél, egy arra irányuló szándék, amely a tárgyalások megkezdéséről szólt, a Szatmári Gazdaságfejlesztési Alapítvány kuratóriuma nem hozott formális döntést erről, hanem a kuratórium elnöke személyesen kereste meg őt, ahogyan az imént is elmondta. Egy megbeszélés alkalmával a kuratórium egy része úgy határozott, hogy kéri az önkormányzatot, hogy nyújtsa be a pályázatot, mivel az önkormányzat az építési engedély birtokosa. OLÁH ANDRÁS Elmondja, hogy a pályázatnak 5%-os önereje van. Kérdezi, hogy ezt az önrészt már tartalmazza az előbb elfogadott költségvetés?

SZABÓ ISTVÁN Nem tartalmazza.

KÖVENDY ZSOLT Kérdezi, hogy az üzemeltetésre vonatkozóan rendelkeznek-e adatokkal, készültek-e erre nézve számítások. Jelent-e ez plusz kiadást a későbbiekben, illetve ki és milyen formában kívánja üzemeltetni? SZABÓ ISTVÁN Nem készültek erre vonatkozóan számítások, mint ahogyan az előző ciklusban sem készültek tudomása szerint, amikor szintén az önkormányzat nyújtotta be a pályázatot. Az üzemeltetéssel kapcsolatos kérdések tisztázása természetesen a Szatmári Gazdaságfejlesztési Alapítvány és Mátészalka Város Önkormányzata közötti külön megállapodásban kell, hogy szabályozva legyen. Ez a projekt kidolgozása során elvégzendő feladat. DIENES BÉLA Kérdezi, hogy a 7.830 ezer forint önerőt az önkormányzat, vagy a projektben részt vevők együtt biztosítják? SZABÓ ISTVÁN Az önkormányzat. SZABÓ ATTILA Az előterjesztésből kitűnik, hogy az önkormányzat részvétele ebben a projektben kiadással jár. Kérdezi, hogy a II. ütem megvalósulása után mi az, ami a város részére megtérül? SZABÓ ISTVÁN Vannak olyan pályázatok, amelyek közvetetten hatnak a gazdaságfejlesztésre. Ez egy olyan projekt, amely eleve közvetlenül gazdaságfejlesztési célokat szolgál, ahogyan a létesítmény nevében is szerepel, inkubátorház és képzési központ. Részben vállalkozó inkubációval, vagyis kezdő vállalkozásoknak a segítésével foglalkozik (a kedvező feltételekkel és jó körülményekkel való indulással), másrészt az Ipari parkban már bent lévő vállalkozásoknak kiegészítő szolgáltatások nyújtásával, valamint képzési szolgáltatásokkal. Az inkubátorházak jellegzetessége, hogy közvetlen gazdaságfejlesztési hatása van. Egy ilyen beruházás nem a város önkormányzatának közvetlenül megtérülő bevételeket jelent, hanem a vállalkozás fejlesztés révén várhatóan az adóbevételek növekednek és munkahelyek teremtésével szolgálja a város érdekeit.

KÖVENDY ZSOLT Az önrésszel összefüggésben kérdezi, hogy az alapítvány tagjai, a cégek elzárkóztak-e attól, hogy a II. ütemhez is biztosítják a 7.800 ezer forint önrészt? Az önkormányzat ilyetén szerepvállalása milyen előnyökkel jár az önkormányzat számára? Az egész folyamat átkerül az önkormányzat oldalára, ez milyen plusz előnnyel biztat, ezzel jobb a pályázat finanszírozás, vagy mi az oka ennek a változásnak? Az I. ütemet az alapítvány non-profit szervezetként bonyolította le. SZABÓ ISTVÁN Úgy gondolja, hogy az önkormányzatnak ritkán adódik lehetősége arra, hogy közvetlen gazdaságfejlesztést szolgáló beavatkozásokat, lépéseket tegyen. Ebbe a sorba tartozik az, hogy az önkormányzati tulajdonú Ipari park infrastruktúra fejlesztésére pályázzanak és hasonlóképpen a mostani döntés is ilyen. Az I. ütemben, csak partnerként, most pedig, mint kedvezményezett, és mint a pályázat benyújtója, de ugyanazokkal a szervezetekkel partnerségben, mint ahogyan az I. ütemben ez megvalósult. Az I. ütem megvalósításához Mátészalka Város Önkormányzata az Ipari parkjának a legértékesebb részét adta ingyen. Tehát már akkor is jelentős áldozatot vállalt, sokkal nagyobbat, mint a mostani. Úgy gondolja, hogy az a jó, hogyha az önkormányzat részt vesz ebben, és partnere azoknak a szervezeteknek, amelyek az I. ütemet megvalósították. EMBER LÁSZLÓ Kérdezi, hogy a III. ütemről lehet-e tudni valamit?

SZABÓ ISTVÁN A teljes beruházás ütemezését, ütemekre bontását, annak idején a Szatmári Gazdaságfejlesztési Alapítvány végezte el, nyílván figyelembe véve a megvalósíthatóságnak a feltételeit. Az II. ütemről azt kell tudni, hogy a II. ütem szorosan kapcsolódik az I. ütem használhatóságához, illetve nagyon fontos kiegészítő szolgáltatásokat foglal magába. A II. ütem a már meglévő épületrésznek fontos épületgépészeti vonatkozásait tartalmazza, így az akadálymentesítés szempontjából pl.: fontos a lift, illetve a konferencia központ és képző helyi sajátosságokat teljesíti ki. Ilyen értelemben, ilyen mértékben a III. ütem létét nem feltételezi az épületkomplexumnak a használhatósága. Nyílván a III. ütem az majd a későbbiekben fog a szükségleteknek megfelelően megvalósulni. DR. SZÁSZI ISTVÁN Kérdezi, hogy a Szatmári Gazdaságfejlesztési Alapítvány kuratóriumába Mátészalka Város Önkormányzata delegál-e valakit? SZABÓ ISTVÁN Elmondja, hogy igen, a város mindenkori polgármestere tagja a kuratóriumnak. DR. SZÁSZI ISTVÁN Kérdezi, hogy ennek a képzési központnak milyen kapcsolata van a szakképző intézményeinkkel, illetve a város területén működő egyéb képzéssel foglalkozó vállalkozásokkal? Egymásnak vetélytársai, egymást erősítik, gyengítik különféle pályázatokban? KÁRPÁTI TIBOR Elmondja, hogy az inkubátorház és képzési központ megvalósításának ötlete 5 éve született meg. A Megyei Önkormányzat Területfejlesztési Önkormányzati Bizottságának elnökeként megbízást kapott, hogy tanulmányozzák az Eu-ba belépő fejletlenebb országoknál azt, hogy hogyan tudnak térségek felzárkóztatásában a gazdaság élénkítése, vagy a gazdasági környezet javításában olyan javaslatokat letenni, vagy olyan megvalósítási projekteket bemutatni, amelyek segítik ezt. Írországi minta alapján azt látták, hogy egy vállalkozás hiányos térségben rendkívül fontos, hogy legyenek olyan létesítmények, amelyek segítik az induló vállalkozásokat, illetve az induló vállalkozások számára, olyan képzési, szolgáltatási, fejlesztési lehetőségeket biztosítanak, amely segíti az ottani vállalkozás kiindulását, illetve működését. Ennek keretében az Eu-ba való belépéskor hasonlóan más országokhoz, olyan pályázatok jelentek meg, főleg az elmaradt térségekre, ahol ezeket meg lehetett valósítani. Ekkor hozták létre azt az alapítványt, amelynek az alapítója a Megyei Területfejlesztési Tanács, a Kelet-Magyarországi Munkaadók Szövetsége, a Szatmári Kistérségi Társulás valamint a nyíregyházi PRIMON vállalkozásélénkítő alapítvány volt, illetve néhány személy és a térségben lévő vállalatok támogatásával teremtették meg az alapítvány alapját. Mátészalka is tagja volt annak a gazdasági vállalatok közösségének, amely ennek a megvalósítását finanszírozta, majd a város később visszakérte ezt a pénzt. Tulajdonképpen a város csak közvetetten járult hozzá, de a hozzájárulás abban volt igen jelentős, hogy támogatta az elképzelést, illetve tartós használatba adott területet, ahol az elképzelést kivitelezhették. Elmondja, hogy elkészült ennek a programnak a teljes kimunkálása. Viszont olyan mértékű volt ez a beruházás, hogy nem lehetett a pályázati lehetőségek figyelembevételével, vagyis a saját erő birtokában egy ütemben megvalósítani, ezért bontották három ütemre. Az I. ütem 340 millió forint beruházási összeggel megvalósult. Az I. ütem működik, bár nem teljes értékű abban a vonatkozásban, hogy elkészültek olyan központi létesítmények, infrastruktúrák, amely az egész három ütem kiszolgálását tudják biztosítani. Szerették volna a II. ütemet is megvalósítani, azonban a pályázati kiírás akkor kizárta az alapítványokat és az önkormányzatoknak tette lehetővé, hogy pályázzanak ilyen létesítményre. Ekkor az alapítvány egy pályázathoz átadta a városnak az építési engedély megkérés jogát, hogy arra a pályázatra a város tudjon pályázni. Ahogyan polgármester úr is említette nem nyert ez a pályázat. Kérdésként fogalmazódik meg, hogy a jog visszaszáll alapítványra, hisz az alapítványé a szellemi termék, a kidolgozott tervek, sőt a bővítménynek az alapozása is elkészült. Úgy gondolták, hogy sokkal fontosabb az, hogy a város és az alapítvány jó együttműködése és érdekeltsége hosszútávon megmaradjon. Ez a fejlesztés a város érdekét szolgáltja, ezért a legutolsó kuratóriumi ülésen az ott lévő vállalatok határozottan kinyilvánították, hogy segítik a saját erő megszerzésében az alapítványt, és erre a pályázati kiírásra az alapítvány adjon be pályázatot. Ezzel kapcsolatban levelet írt az alapítvány kuratóriumi elnöke és az inkubátorház igazgatója polgármester úrnak. Kérte, hogy a korábbi formációban legyen partner a város a pályázat megvalósításában. Polgármester úr úgy látta, hogy talán jobb lenne, és jobban szolgálná az önkormányzat érdekét, ha nem az alapítvány adná be a pályázatot, hanem a város nyújtaná azt be. Ezzel kapcsolatosan történtek informális beszélgetések az alapítvány kuratóriumi tagjai, valamint a gazdasági vállalatok képviselői között. Elmondja,

hogy ő is azon a véleményen volt, hogy akceptálják az önkormányzatnak, polgármester úrnak azt a kérését, hogy az önkormányzat adja be a pályázatot. Arra is gondolva, hogy azt a bizalmatlanságot, amely kíséri ennek az inkubátorháznak a megvalósítását talán ez oldani fogja, és a város is magáénak fogja a jövőben érezni, és Mátészalka város érdekében tudják megvalósítani ezt a projektet. Nem jelentős pénzről van szó, 7.830 ezer forint lenne a saját erő mértéke. Elmondja, hogy óriási harc van az ilyen jellegű támogatások megszerzésénél, de minden erővel valamennyien azon lesznek, hogy ez sikerüljön. Kérdésekre válaszolva elmondja, hogy az I. ütemben az inkubátorház és képzési központban megvalósultak irodahelyiségek, amelyek szellemi foglalkozású vállalkozások, szolgáltatók működési feltételét teremtették meg. Műhelyek valósultak meg, mintegy 60 milliós hányaddal két gyakorlati képzőbázist építettek ki. Ez akkor egyeztetve lett a vállalatokkal és az önkormányzattal. Az egyikben az optikai üvegcsiszolás gyakorlati képzését, illetve felnőtt képzést képzeltek el és alakítottak ki, a másikban a mechatronikai gyakorlati képzés feltételeit teremtették meg.

A beruházás megvalósulása után időközben a város oktatáspolitikai koncepciója változott, és nem ott képzeli el ezeknek a gyakorlati képzéseknek a megvalósulását, hanem az azóta már ismert TISZK és oktatásátszervezési formában. Ez rosszul érintette az alapítványt is, hiszen, az ezekre a tevékenységekre tervezett helyiségeket nehezen tudta alkalmazni. Azóta úgy tűnik, hogy mind a két bázist ki tudták alakítani. Az egyiket most fogja bérletbe venni az új optikai üzem, illetve a másik épületrész is ki lett adva egy vállalkozás számára. Egy 50 m2-es rész kivételével, amely átmenetileg üres, az inkubátorház valamennyi helysége ki van adva, sőt egy budapesti felnőttoktatást szervező cég is jelentős területeket bérel, amelyekben képzéseket akar megvalósítani. Tehát működik a rendszer, önfenntartó tud lenni. Non-profit szervezet,így az ottani díjak lényegesen alacsonyabbak, mint a piaci ár. A legfontosabb cél, hogy minél több vállalkozást kedvező helyzetbe hozzanak. A most megvalósuló II. ütem rendkívül fontos. Mátészalkán nincs nemzetközi színvonalú konferencia központ. Egyre inkább látható, hogy a vállalatok egyre nagyobb mértékben veszik igénybe ezeket a szolgáltatásokat. Jelen pillanatban is rendszeresen vannak foglalkozások, képzések. Ennek a megépítésében két nagyon fontos problémát oldanának meg. Egyrészt megteremtik Mátészalka városban a kulturált, nemzetközileg színvonalas képzés lehetőségét, főleg a gazdaság és a gazdasággal kapcsolatban lévő szervezetek számára, másrészt pedig, javítják az épület kihasználtságát, abban az értelemben, hogy egy túlméretezett kazánház elektromos központi rendszerek egy nagyobb területet szolgálnak ki, hiszen erre lettek az első ütemben létrehozva. Ha a harmadik célt is elérik, és a létesítményt mind a város, mind az alapítvány közös tulajdonának érzi, akkor úgy gondolja, hogy ezt közösen kell fenntartani, és közösek azok a célok is, amelyek szolgálatába állítják akkor végső soron Mátészalka város fog nyerni ezzel. Kéri, hogy ezt a javaslatot fogadja el a képviselő-testület. DR. SARKA ATTILA Kérdezi, hogy szóba került-e, hogy milyen elvek alapján kerül meghatározásra a tulajdoni hányadok és milyen szempontok alapján fogják ezeket meghatározni? Körülbelül Mátészalka város milyen tulajdonú részilletőséget fog szerezni? Kérdezi, hogy az üzemeltetéssel összefüggő elképzelésekkel kapcsolatosan folytak-e tárgyalások? SZABÓ ISTVÁN Elmondja, hogy ezzel kapcsolatosan még nem folytak hivatalos tárgyalások. A kuratórium elnökével folytatott négyszemközti beszélgetésben ismertette az ezzel kapcsolatos elképzelésit, és nyilvánvalóan ezeket az egyeztetéseket a későbbiekben le kell folytatni. DR. SARKA ATTILA Kérdezi, hogy a pályázat során megvalósítandó új épület, a már meglévő inkubátorházzal azonos helyrajzi számon, vagy másik helyrajzi számon kerül megvalósításra? SZABÓ ISTVÁN Azonos helyrajzi számon valósul meg, fizikailag is összetartozik. Egyrészt új funkció jön létre, másrészt a kazánház eleve úgy van méretezve, hogy az I., II., III., ütem működtetésére, illetve a II. ütemben megvalósuló gépészeti berendezések elsősorban is a klímagépészet az egész objektum kiszolgálására szolgál. Hozzászólások

DR. SARKA ATTILA Üdvözli azt a szándékot, hogy Mátészalka város tulajdonosként is jelenjen meg a fejlesztési pénzel megvalósuló épületben, ugyanakkor két körülményre hívja fel a képviselő-testület figyelmét, melyeket véleménye szerint jó tisztázni a pályázat benyújtása előtt. Azt, hogy a pályázatot benyújtók, érdekelt felek, milyen arányban fogják megszerezni az épület tulajdonjogát. Véleménye szerint mielőtt benyújtásra kerül, e vonatkozásban írásbeli megállapodás jöjjön létre. KÖVENDY ZSOLT Véleménye szerint ez gazdaságfejlesztés valóban. Minimális önrésszel, a gazdasági szereplők, vállalkozások, munkások részéről egy olyan lehetőség biztosítása, amely a munkaerőpiacon való elhelyezkedést biztosítja a számukra. Ha ez a program megvalósul, akkor ez gratulációra érdemes. Úgy gondolja, hogy itt is az ár-érték aránya a lényeges, tehát egy közel 8 millió forintos befektetéssel komoly értékhez jut a város, nem beszélve az egyéb gazdasági lehetőségekről. Számára ez sokkal inkább gazdaságfejlesztés, mint a másik 400 milliós projekt, tehát az imént erről beszélt, az összefüggést, a kettő összefüggésében így kell látni. KÁRPÁTI TIBOR Egyetért a polgármester úr összefoglalójában elhangzottakkal. Kiegészítésül elmondja a Sarka képviselő úr által felvetett üzemeltetés vonatkozásában, hogy véleménye szerint, ha a szándék továbbra is olyan mértékben közös, mint ahogyan a pályázat elindítása, akkor erre ráérnek, mert egy koncepciót kell beadni. Kétfordulós a pályázat, ha a koncepciót elfogadják, akkor kell részletesen kimunkálni a pályázatot. Úgy gondolja, hogy minden fél abban lesz majd érdekelt, hogy ez a projekt megvalósuljon. Az üzemeltetés kérdésével kapcsolatosan elmondja, hogy a Szatmári Gazdaságfejlesztési Alapítványnak van egy inkubátorház és egy képzési központ szervezete, amely a működtetést végzi, tehát független, az alapítvány hozza létre, de nem az alapítvány végzi ezt a tevékenységet. Ez egy olyan szervezet, amelynek feladatai, üzleti terve van. Az elmúlt évben már 2,5 millió nyereséget tudott az inkubátorház elérni, de az I. ütem megvalósítása során mindig jelentkeztek többletköltségek, az utolsó részlet kifizetéséhez hitelt kellett felvenni, melynek komoly kamatterhei voltak. Az I. ütem megvalósításakor a garancia az volt a beruházás sikerességére, hogy az ország legjobb és legsikeresebben végrehajtott projektjeihez tartozik. Módosító Indítvány SZABÓ ISTVÁN Módosító indítványa a határozattervezet kiegészítésére irányul. Elmondja, hogy az alábbiakkal egészüljön ki a határozattervezet 1.) pontja: „sikeres pályázat esetén a pályázathoz szükséges önerőt biztosítja.”

Megállapítja, hogy a képviselő-testület 16 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a módosító indítványt.

Szavazás Tárgya: módosító indítvány (Szabó István polgármester) Eredménye Voks: Szav% Össz% Igen 16 100,00 88,89 Nem 0 0,00 0,00 Tartózkodik 0 0,00 0,00 Szavazott 16 100.00 88,89 Nem szavazott 0 0,00 Távol 2 11,11 Összesen 18 100.00 Megjegyzés Fülöp István Távol - Kristin Róbert Távol

A napirendhez több kérdés, hozzászólás nem volt. A képviselő-testület 16 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta:

MÁTÉSZALKA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/2009. (II.12.) Kt. számú HATÁROZATA A MÁTÉSZALKAI INKUBÁTORHÁZ ÉS KÉPZÉSI KÖZPONT II. ÜTEMÉNEK MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ PÁLYÁZATI KONCEPCIÓ BENYÚJTÁSÁRÓL

A Képviselő-testület: 1.) Az előterjesztés szerinti fejlesztési céllal egyetért, sikeres pályázat esetén a pályázathoz szükséges önerőt b i z t o s í t j a. 2.) F e l h a t a l m a z z a a polgármestert a Mátészalkai Inkubátorház és Képzési Központ II. ütemének megvalósításáról szóló pályázati koncepció benyújtására a Magyarország-Románia határon átnyúló együttműködési programba.

Határidő: 2009. február 16. Felelős: Szabó István polgármester

Szavazás Tárgya: a Mátészalkai Inkubátorház és Képzési Központ II. ütemének megvalósításáról szóló pályázati koncepció benyújtásáról Eredménye Voks: Szav% Össz% Igen 16 100,00 88,89 Nem 0 0,00 0,00 Tartózkodik 0 0,00 0,00 Szavazott 16 100.00 88,89 Nem szavazott 0 0,00 Távol 2 11,11 Összesen 18 100.00 Megjegyzés: Fülöp István Távol - Kristin Róbert Távol

Tárgy: (6.tsp.) Előterjesztés a Habitat Jóléti Közalapítvány alapító okiratának módosításáról Előadó: Szabó István polgármester Előterjesztés mellékelve Bizottsági vélemények DANKAI TAMÁS A jogi, ügyrendi, kisebbségi és külkapcsolati bizottság megtárgyalta az előterjesztést és mindhárom határozattervezetet 6 igen szavazattal elfogadásra javasolja a képviselő-testületnek. A napirendhez kérdés, hozzászólás nem volt. A képviselő-testület 15 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta: MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

13/2009. (II.12.) Kt. számú HATÁROZATA a Habitat Jóléti Közalapítvány alapító okiratának módosításáról

A Képviselő-testület - j ó v á h a g y j a az előterjesztés mellékletét képező Habitat Jóléti Közalapítvány alapító okiratának módosítását. - f e l h a t a l m a z z a Mátészalka Város Polgármesterét az alapító okirat módosításának aláírására, valamint a módosított és egységes szerkezetbe foglalt okirat Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bírósághoz történő felterjesztésére.

Határidő: 2009. március 12. Felelős: Szabó István polgármester Szavazás Tárgya: a Habitat Jóléti Közalapítvány alapító okiratának módosításáról Eredménye Voks: Szav% Össz% Igen 15 100,00 83,33 Nem 0 0,00 0,00 Tartózkodik 0 0,00 0,00 Szavazott 15 100.00 83,33 Nem szavazott 0 0,00 Távol 3 16,67 Összesen 18 100.00 Megjegyzés: Fülöp István Távol - Kristin Róbert Távol Siket Tibor Távol

A képviselő-testület 15 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta: MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 14/2009. (II.12.) Kt. számú HATÁROZATA a Habitat Jóléti Közalapítvány Felügyelő bizottságának visszahívásáról és új Felügyelő bizottság rendeléséről A Képviselő-testület - A Habitat Jóléti Közalapítvány Felügyelő Bizottságát (elnök: Dr. Kelemen Barnabás 4700 Mátészalka, Kossuth u. 32/a., tagjai: Papp András 4700 Mátészalka, Kisfaludy köz 4. sz., Péter József 4700 Mátészalka, Alkotmány u. 22.) visszahívja. - A Közalapítvány működésének és gazdálkodásának ellenőrzésére az alábbi összetételű Felügyelő Bizottságot rendeli:

Elnök: Hirschmanné Marosi Anna 4700 Mátészalka, Zöldfa u. 2-4. II/13 Tagok: Kapturné Bíró Beáta 4700 Mátészalka, Cserepeshegy u. 35. Péter József 4700 Mátészalka, Alkotmány u. 22. - f e l h a t a l m a z z a Mátészalka Város Polgármesterét az alapító okirat módosításának aláírására, valamint a módosított és egységes szerkezetbe foglalt okirat Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bírósághoz történő felterjesztésére. Határidő: 2009. március 12. Felelős: Szabó István polgármester Szavazás Tárgya: a Habitat Jóléti Közalapítvány Felügyelő bizottságának visszahívásáról és új Felügyelő bizottság rendeléséről Eredménye Voks: Szav% Össz% Igen 15 100,00 83,33 Nem 0 0,00 0,00 Tartózkodik 0 0,00 0,00 Szavazott 15 100.00 83,33 Nem szavazott 0 0,00 Távol 3 16,67 Összesen 18 100.00 Megjegyzés: Fülöp István Távol - Kristin Róbert Távol Siket Tibor Távol

A képviselő-testület 15 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta: MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2009. (II.12.) Kt. számú HATÁROZATA a Habitat Jóléti Közalapítvány Kuratóriumának visszahívásáról és új kuratórium kijelöléséről A Képviselő-testület - visszahívja Mátészalka Város Képviselő-testületének 101/2001. (VI.27.) Kt. számú határozatával rendelt Kuratóriumát és az alábbi összetételű új Kuratóriumot rendeli. A kuratórium elnöke : Szűcs Sándor Lakcíme: 4700. Mátészalka Lajos u. 37. A kuratórium tagjai : Becseiné Kató Anikó Lakcíme: 4700. Mátészalka, Kossuth tér 1. Heidelsperger István Lakcíme: 4700. Mátészalka, Kossuth tér 2. Dr. Lőrincz Imre Lakcíme: 4700. Mátészalka, Ifjúság tér 20/B. Dr. Szilágyi Dénes Lakcíme: 4700. Mátészalka, Munkácsy M. u. 25. - f e l h a t a l m a z z a Mátészalka Város Polgármesterét az alapító okirat módosításának aláírására, valamint a módosított és egységes szerkezetbe foglalt okirat Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bírósághoz történő felterjesztésére. Határidő: 2009. március 12. Felelős: Szabó István polgármester

Szavazás Tárgya: a Habitat Jóléti Közalapítvány Kuratóriumának visszahívásáról és új kuratórium kijelöléséről Eredménye Voks: Szav% Össz% Igen 16 100,00 88,89 Nem 0 0,00 0,00 Tartózkodik 0 0,00 0,00 Szavazott 16 100.00 88,89 Nem szavazott 0 0,00 Távol 2 11,11 Összesen 18 100.00 Megjegyzés: Fülöp István Távol - Kristin Róbert Távol

Tárgy: (7.tsp.) Előterjesztés Közbeszerzési Szabályzat módosításáról Előadó: Szabó István polgármester Előterjesztés mellékelve Bizottsági vélemények DANKAI TAMÁS A jogi, ügyrendi, kisebbségi és külkapcsolati bizottság megtárgyalta az előterjesztést és 5 igen szavazattal, 1 nem szavazat mellett elfogadásra javasolja a képviselő-testület számára. SIKET TIBOR A városüzemeltetési és városfejlesztési bizottság véleményét ismerteti. Elmondja, hogy a bizottság megtárgyalta az előterjesztést és 1 nem szavazat, és 5 tartózkodás mellett nem javasolja elfogadásra a képviselő-testületnek. Kérdések KÖVENDY ZSOLT Aggályosnak tartja az elképzelést, mivel véleménye szerint, ha ezt továbbra is a hivatal útvesztőjére bízzák, illetve a polgármester úrra, akkor még kevesebb információval fognak rendelkezik, tehát nem érti a szándékot. Úgy gondolja, ha mindent időben elvégeznek, akkor a testület alkalmas arra, hogy ezeket a döntéseket meghozza. SZABÓ ISTVÁN Elmondja, hogy a közbeszerzési szabályzat módosítására azért van szükség, mert április 01-től változik a közbeszerzési törvény. Nem veszett el eddig sem semmilyen útvesztőben, olyan döntés nem született, senki nem hozott olyan döntést, ami a képviselő-testület hatásköre lett volna, és ezt bármikor elvonták volna. A módosítás arról szól, hogy egyrészről átvezet bizonyos április 01-től hatályba lépő változásokat, illetve az egyszerű tárgyalásos és gyorsított eljárásokat, az eljárás típusnak megfelelően egyszerűsíti, és a polgármester hatáskörébe utal bizonyos a közbeszerzéssel kapcsolatos lépéseket. Ugyanakkor a közbeszerzési törvény jelentősen szigorít minden a nyilvánossággal összefüggő szabályt, semmi közbeszerzéssel kapcsolatos lépés nem maradhat a nyilvánosság elől fedve, eddig sem volt ez a cél és nem is lesz ez. Egyszerűen arról van szó, hogy számos projekttel összefüggésben több beszerzést kell végrehajtani és ezeknek az eljárásoknak a gyorsítása érdekében a nyilvánosság teljes fenntartásával bizonyos feladatokat és bizonyos eljárástípusok esetében a polgármesterhez utal. Hozzászólások DR. SARKA ATTILA Úgy gondolja, hogy nem csak egyszerű jogtechnikai kérdésként kell és lehet kezelni a fenti módosítást. Hiszen arról van szó, hogy a közbeszerzési eljárás két legfontosabb döntése az eljárás megindító ajánlati felhívás, hirdetmény elfogadása és a döntés meghozatala a testület hatásköréből átkerül polgármester úr egyszemélyes hatáskörébe, még akkor is, ha van tanácsadó, illetve van egy bizottság, aki ezt megvizsgálja és javaslatot tesz. Azért gondolja így, mert amikor a döntést meghozza polgármester úr, akár az ajánlati felhívás, akár az eredmény hirdetéskor azzal a város vagyonával történő döntést vállal fel. Sok esetben több 100 milliós saját erő biztosításával.

A költségvetés elfogadásakor látható volt az, hogy milyen nehéz lesz a már meglévő, nyertes pályázatoknál is a saját erő biztosítása, mennyire kell egyensúlyozni, hogy ezt tudják biztosítani. Az elmúlt nagy közbeszerzések (kórház, gimnázium, fedett uszoda) nem zajlottak zökkenőmentesen, hiszen volt amelyiknél kétszer kellett eredményt hirdetni, óriási jog és egyéb viták folytak. Úgy gondolja, hogy az átláthatóság, az önkormányzati tulajdonnal való gazdálkodás azt követeli meg, hogy a testület hatáskörét e két fontos döntés vonatkozásában ne vonják el. Ez a testület és az előző testület is felelősséggel összeült, egyszer sem kellett elhalasztani közbeszerzést érintő testületi hatáskörbe tartozó döntéseket. Mindig olyan álláspont kristályosodott ki, amely Mátészalka érdekét szolgálta, de ezek az álláspontok és döntések igen nagy valószínűséggel azért születhettek meg Mátészalka érdekében jól, mert „több szem, többet lát”. Ezt továbbra is követendőnek tartja. Kéri képviselőtársait, hogy a döntés meghozatalakor gondolják át az általa felsorolt érveket. KÖVENDY ZSOLT Csatlakozva az előtte szólóhoz elmondja, hogy ő is fontosnak tartja a nyilvánosságot. Arra kéri polgármester urat, mint előterjesztőt, hogy gondolja át még egyszer, a felelősség és a vállalt feladat kérdését. Ez a testület mindig összeült, soha nem volt határozatképtelenség miatt elnapolt ülés, tehát arra kéri polgármester urat, hogy ezeket az érveket vegye figyelembe és álljon a javaslatuk mellé a nyilvánosság biztosítása érdekében, SZABÓ ISTVÁN Elmondja, hogy a nyilvánosság nem csorbulhat semmilyen módon és nem is erről szólnak ezek az előterjesztések. Ezek a szabályok teljes nyilvánosságot biztosítanak, és összhangban vannak a most még hatályos és az új közbeszerzési törvénnyel. Tehát itt nem szabad a nyilvánosságot emlegetni, arról van szó, hogy operatív legyen és bizonyos eljárás típusoknál hogyha gyors döntések szükségesek, rövid idő áll rendelkezésre, akkor gördülékenyebb legyen a döntéshozatal. Egy fontos jogintézmény az ajánlati felhívások ellenjegyzése, ami az új közbeszerzés törvény szerint szintén kötelező elem, amely egy jelentős felelősség, és leveszi a terhet a döntéshozó válláról bizonyos értelemben. Módosító Indítvány DR. SARKA ATTILA Módosító indítványa arra vonatkozik, hogy az eljárás megindításáról való döntés, a hirdetmény jóváhagyása és a közbeszerzési eljárás lezajlott döntés meghozatala valamennyi közbeszerzési eljárási formában a testület hatáskörében maradjon. A többi módosítással egyetért. SZABÓ ISTVÁN Elmondja, hogy a módosító indítvány arra irányul, hogy a közbeszerzési eljárás megindításáról való döntés, az eljárás megindító hirdetmény jóváhagyására valamint a közbeszerzés eljárást lezáró döntés meghozatal az 1.6 pontból amely a polgármesterhez van utalva, kerüljön át az 1.7 pontba, a képviselő-testület hatáskörébe. Ő mint előterjesztő, a javaslat eredeti formában történő elfogadását javasolja. A képviselő-testület 8 igen szavazattal, 2 nem szavazat és 5 tartózkodás ellenében elfogadta a módosító indítványt. Szavazás Tárgya: módosító indítvány (Dr. Sarka Attila képviselő) Eredménye Voks: Szav% Össz% Igen 8 53,34 44,44 Nem 2 13,33 11,11 Tartózkodik 5 33,33 27,78 Szavazott 15 100.00 83,33 Nem szavazott 0 0,00 Távol 3 16,67 Összesen 18 100.00 Megjegyzés: Fülöp István Távol - Kristin Róbert Távol Siket Tibor Távol

A napirendhez több kérdés, hozzászólás nem volt. A képviselő-testület 15 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta: MÁTÉSZALKA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2009. (II.12.) Kt. számú HATÁROZATA Mátészalka Város Közbeszerzési Szabályzatának módosításáról A képviselő- testület

1. Mátészalka Város Közbeszerzési Szabályzatát 2009. április 01. hatállyal az alábbiak szerint módosítja: A Közbeszerzési Szabályzat III. rész a közbeszerzési eljárásban résztvevő személyek feladatai és hatáskörei 1.2 Közbeszerzési szakértő vagy tanácsadó pont az alábbiak szerint módosul:

1.2 Közbeszerzési tanácsadó (külső személy vagy szervezet): A bíráló bizottság, illetve az ajánlatkérő nevében eljáró személy munkáját tanácsadással segíti, vagy az eljárást lebonyolítja – mint ajánlatkérő nevében eljáró személy - az ajánlatkérő által felkért közbeszerzési tanácsadó, aki az eljárást megindító hirdetmény jogszerűségét ellenjegyzésével igazolja. A közbeszerzési tanácsadó feladatait a szerződésnek pontosan tartalmaznia kell. A közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés, az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzések esetében, továbbá versenypárbeszéd alkalmazása esetén a nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés esetében a közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékben szereplő, hivatalos közbeszerzési tanácsadót köteles bevonni, figyelembe véve az összeférhetetlenségi követelményeket.

2. Mátészalka Város Közbeszerzési Szabályzatát 2009. február 16. hatállyal az alábbiak szerint módosítja: A Közbeszerzési Szabályzat III. rész a közbeszerzési eljárásban résztvevő személyek feladatai és hatáskörei 1.6 Polgármester pont az alábbiak szerint módosul: „1.6 Polgármester: - a Közbeszerzési Szabályzatnak vagy módosításának elkészíttetése és a Képviselő-testület elé terjesztése, - az önkormányzat beszerzéseit tartalmazó éves beszerzési tervnek vagy módosításának elkészíttetése és a képviselő-testület elé terjesztése, - megbízási szerződések aláírása a javasolt külső szakértőkkel, - az önkormányzat beszerzései tekintetében a Képviselő-testület nevében eljáró polgármester, mint kötelezettségvállaló jogosult a szerződések megkötésére, - egyszerű és gyorsított eljárás esetén az ajánlatkérő nevében eljáró személy és a bíráló bizottság tagjainak kijelölése, - a közbeszerzési szakértő vagy a hivatalos közbeszerzési tanácsadó megbízása - az önkormányzati beszerzéseknél a közbeszerzési eljárások szabályszerű lefolytatása, ellenőrzésének elrendelése, a szabálytalan, vagy a közbeszerzési eljárás tisztaságát sértő esetek kivizsgálása, a szükséges intézkedések megtétele a Képviselő-testület felhatalmazása alapján.” A Közbeszerzési Szabályzat III. rész a közbeszerzési eljárásban résztvevő személyek feladatai és hatáskörei 1.7 Képviselő-testület pontja az alábbiak szerint módosul: „1.7 Képviselő-testület:

- a közbeszerzési szabályzat, és az önkormányzati beszerzéseket tartalmazó közbeszerzési terv elfogadása, illetve azok módosítása, - döntés az adott önkormányzati közbeszerzési eljárás szükséges pénzügyi fedezetének rendelkezésre állásáról, - a hatáskörébe tartozó beszerzések esetén a bíráló bizottság tagjainak kijelölése, - a hatáskörébe tartozó beszerzések esetén az önkormányzati közbeszerzési eljárás megindításáról való döntés, és az eljárást megindító hirdetmény jóváhagyása, - a hatáskörébe tartozó beszerzések esetén a bíráló bizottság szakvéleménye alapján az önkormányzati beszerzések esetében a közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatala, - az egyszerű valamint a tárgyalásos eljárás és a közbeszerzés gyorsított eljárás formájában történő lebonyolítása esetében a közbeszerzési eljárás megindításáról való döntés, és az eljárást megindító hirdetmény jóváhagyása, valamint a közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatala - az önkormányzati beszerzések esetén a közbeszerzési eljárások szabályszerű lefolytatása ellenőrzésének elrendelése, a szabálytalan, vagy a közbeszerzési eljárás tisztaságát sértő esetek kivizsgálása, a szükséges intézkedések megtétele.” A Közbeszerzési Szabályzat IV. rész a közbeszerzési eljárás lefolytatásának rendje 10. Döntéshozatal pontja az alábbiak szerint módosul: 10. Döntéshozatal „10.1 Az önkormányzati beszerzés esetén a közbeszerzési eljárás lezárására vonatkozó döntést a képviselőtestület, illetve a polgármester hozza meg. Ennek érdekében a bíráló bizottság elnöke írásbeli előterjesztést terjeszt a hatáskörrel rendelkező döntéshozó elé. A közbeszerzést lezáró döntésről határozat készül.” A Közbeszerzési Szabályzat IV. rész a közbeszerzési eljárás lefolytatásának rendje 11. Eredményhirdetés pont 11.2 alpontja az alábbiak szerint módosul: „11.2 Eredményhirdetéskor az ajánlatkérő köteles az írásos összegzést az ajánlattevők részére nyilvánosan ismertetni, a jelen lévő ajánlattevőknek átadni, az eredményhirdetésen meg nem jelent ajánlattevőknek pedig az eredményhirdetést követően írásban haladéktalanul megküldeni. „ Határidő: 2009. február 20. Felelős: Szabó István polgármester Szavazás Tárgya: Mátészalka Város Közbeszerzési Szabályzatának módosításáról Eredménye Voks: Szav% Össz% Igen 15 100,00 83,33 Nem 0 0,00 0,00 Tartózkodik 0 0,00 0,00 Szavazott 15 100.00 83,33 Nem szavazott 0 0,00 Távol 3 16,67 Összesen 18 100.00 Megjegyzés: Fülöp István Távol - Kristin Róbert Távol Siket Tibor Távol

Tárgy: (8.tsp.) Előterjesztés fejlesztési koncepció kidolgozásáról Előadó: Szabó István polgármester Előterjesztés mellékelve Bizottsági Vélemények JÁSZOVICS ANITA A városüzemeltetési és városfejlesztési bizottság megtárgyalta az előterjesztést és 6 igen szavazat elfogadásra javasolja a képviselő-testületnek.

Kérdések DR. SARKA ATTILA Kérdezi, hogy a határozat elfogadását követően milyen további lépés várható? Elmondja, hogy ebben is felelősségteljes gondolkodás kell, mert a környéken „gomba módon” fognak kinőni az ilyen jellegű beruházások. A fenntarthatóság érdekében a képviselő-testületnek alaposan át kell gondolnia a nagyságrendet, a volument. Kérdezi, hogy polgármester úr a további lépést hogyan gondolja el, külső szakértőt vonnak be, vagy saját maguk próbálnak az elképzeléseken gondolkodni. SZABÓ ISTVÁN Ez a javaslat, ahogyan kitűnik a térképi mellékletből egy telekalakítást tartalmaz. Aminek az a célja, hogy a fürdő körüli fejlesztési területeket, funkciók szerint leválasszák egymástól, hogy azok külön-külön, vagy komplexen kezelhetők legyenek. Fő elemei: magának a szabadtéri strandnak a fejlesztési területe, a meglévő fedett uszodának és annak a lehetséges bővítésére szolgáló terület biztosítása és egy kereskedelmi szálláshely megépítésére szolgáló terület, illetve az egészet kiszolgáló közlekedési területeknek a lehatárolása. Az előterjesztéssel a szándék az, hogy a terület lehatárolásokkal tegyék lehetővé, fogadó késszé a területet akár befektetői tőke fogadására, és olyan konstrukciónak a kidolgozására, amely lehetővé teszi azt, hogy egyértelműen lehatárolhatóak legyenek a különböző fejlesztési elemek. Nyílván a különböző funkciók megvalósításában eltérő lehetőségek mutatkoznak. Egy szabadtéri fürdő fejlesztésnél egy meglévő vagyonról van szó, aminek vannak stratégiai vonatkozásai, így a termálvíz és a gyógyvíz. Az e fölötti rendelkezési jognak a megőrzése nyílván más megítélés alá eshet, mint pl.: egy kereskedelmi szálláshely létesítésére alkalmas területnek a felhasználása, ami sokkal inkább egyszerű ingatlan értékesítést jelenthet, mint egy fürdő fejlesztési projekt. Ugyanez igaz a fedett uszoda fejlesztésére, bővítésére. Az a lényege ennek a modulrendszernek, hogy létrehozható komplex fejlesztés és lehet egymástól elkülönülő fejlesztés is. Nyílván egy esetleges befektetői szándék esetén a dolognak a komplexitása és a belső összefüggései lényegesek lehetnek. Ezt szolgálja ezeknek a moduloknak a kialakítása. DR. SARKA ATTILA A kérdése arra irányult, hogy a további lépést hogyan képzeli el polgármester úr? Külső szakértőt vonnak be annak kiderítésére, hogy mi az a fenntartható fürdő fejlesztés amit Mátészalka megengedhet magának látva a nyírbátori, máriapócsi, vásárosnaményi, fehérgyarmati fejlesztéseket. Ebben a fontos döntésben kellő önmérséklettel, alapossággal kell eljárni, nem biztos, hogy egypályás, egyirányú megoldáson kell csak gondolkozni. Kérdezi, hogy kívánnak-e erre külső szakértőt felkérni, vagy sem? Véleménye szerint ez a kérdés olyan horderejű, hogy a testületen belül ad hoc bizottság létrehozása is szükséges, amely polgármester úrral tartva a kapcsolatot koordinál. SZABÓ ISTVÁN Elmondja, hogy van egy fürdőpályázatuk ahol költséghaszon számítások vannak és ez alapját képezi egy fejlesztési koncepciónak. Amikor azt látják, hogy a pályázati lehetőségek bezárulnak, ezzel egyszersmind bezárulnak az önerőből történő megvalósításnak a lehetőségei, innentől kezdve a működő tőke bevonása, a külső tőke befektetése lehetséges. Kereskedelmi szálláshely építés tekintetében eléggé nehéz, főleg most ilyen gazdasági helyzetben. Úgy gondolja, hogy ugyanakkor nem mondhatnak le a fürdő fejlesztésről akkor sem, hogyha a környezetben fürdőberuházások készülnek, mert minden környezetükben megépülő fürdőberuházásnál jobb földrajzi elhelyezkedése van Mátészalkának, és ennél fogva jelentős versenyelőnyben van a város a potenciális igénybevevők és fürdőközönség szempontjából. Ahhoz, hogy a befolyásukat, a tulajdonnal való rendelkezést megőrizzék külső befektetőnek a bevonása egyfajta koncesszió keretében lehetséges. Ez egy műszaki és egy jogi természetű előkészítést igényel, és nyílván pályázati formában valósulhat meg. Megjegyzésként elmondja, hogy a pályázat előkészítése során a Budapesti Kommunikációs Főiskola és az önkormányzat műszaki irodája között egy nagyon jó együttműködés alakult ki. Úgy gondolja, hogy ez kellő alapot jelent ahhoz, hogy elő tudjanak készíteni egy olyan befektetési kínálatot, javaslatot, amelyet végül megpályáztathatnak és a potenciális befektetők elé tárhatnak. Erre irányul a munka. Ő nem gondolja, hogy ehhez a képviselő-testület tagjaiból létrehozandó ad hoc bizottságra lenne szükség, mert ahogyan képviselő úr többször is jelezte, bizonyos laikus testületnek a felállítása az operatív munkát jelentős mértékben akadályozza. Semmilyen döntést a képviselő-testület nélkül nem fognak hozni, de úgy gondolja, hogy az előkészítés egy szakmai háttérmunkát és speciális szakértelmet igényelő tevékenység.

Hozzászólások KÖVENDY ZSOLT Elmondja, hogy ez is egy program, amelyhez szívesen adja a nevét és a képviselői szavazatát is. Úgy gondolja, hogy egy régi dédelgetett álom valósulhat meg végre. Bízik abban, hogy egy kicsit szélesebb körben terveznek, mint ahogyan az eredeti pályázatban terveztek és figyelembe veszik azt az egészségügyi létesítményt is, amely rendelkezésre áll, nevezetesen a kórházat. Óva int attól, hogy most, egy „óriási álom bűvöletében”, nem hagyva semmilyen kiskaput, nem tárgyalva senkivel, figyelmen kívül hagyva mindent, „belezúgnak” egy több 100 milliós vagy esetleg milliárdon felüli beruházásba. Támogatja ő is Sarka képviselőtársa javaslatát, hogy a döntési helyzet előtt a képviselő-testület megismerhesse ezeknek a javaslatoknak a lényegét, nem úgy, hogy kapnak egy előterjesztést teljesen kész állapotban. Nem arról van szó, hogy a fenntarthatósági számításokat ők akarják elvégezni. Véleménye szerint a szakértők bizonyos bizottságokkal, vagy a polgármester úr által jelölt személyekkel folyamatosan figyelemmel kísérve az előkészítő munkálatokat, egy kiforrott, szélesebb körben ismert javaslatot tárnának a képviselőtestület elé. Úgy gondolja, hogy a testületből bárki hozzá tud tenni ehhez, hiszen mindannyian itt élnek és ezen a területen is vannak tapasztalataik. DR. SARKA ATTILA Úgy gondolja, hogy a kérdéskört ketté kell bontani. Az első része a kérdéskörnek az, hogy Mátészalka Város Önkormányzata, mint tulajdonos, milyen fürdő és strandfejlesztést képzel el? A másik az, hogy ezt milyen konstrukcióban kívánja megvalósítani? Úgy gondolja, hogy az első kérdés eldöntéséhez valamennyien szakmájuktól függetlenül laikusak. Ebben nem kerülhetik meg egy komoly szakértői csapat megbízását, hogy figyelje meg a környéken lévő, kialakult kapacitást, figyelembe véve a határ közelségét. A fedett termáluszoda esetében is a román vendégek jelenléte óriási, de ha Szatmárnémetiben megépül az első ilyen jellegű építmény, akkor attól tart, hogy csökken a román vendégek száma. Tehát az első kérdéskör eldöntésénél komoly szakértői csapatot kell bevonni, aki látott már ilyet, figyelembe veszi Mátészalkának az elhelyezkedését és támpontot ad abban, hogy milyen fejlesztésben gondolkozzanak. Ez egy olyan horderejű döntés, amely véleménye szerint eldönti Mátészalka strandjának jövőjét 30-40 évre, azt, hogy jó vagy rossz irányba mennek. Ennek keretében vizsgálni kell a fenntarthatóságot, illetve ez valóban új munkahelyet is teremthet. 1990-ben kellett volna, a korábbi testületeknek minden erőt és pénzt beleinvesztálni és akkor 19 év elteltével nem ezek az állapotok lennének. Abban egyetért polgármester úrral, hogy igen nagy valószínűséggel, ha a pályázati források beszűkültek, bezáródtak, ezt saját erőből nem valósíthatják meg. Elmondja, hogy azért javasolta egy ad hoc bizottság létrehozását, még ha laikusokról révén szó is, hogy polgármester úr válláról levegyék a terhet és a felelősséget. Polgármester úr egy ad hoc bizottsággal operatív kapcsolatban lehet és a testület nem mondhatja azt, hogy nem vett részt az előkészítésben. Véleménye szerint hozzanak létre egy 5 fős ad hoc bizottságot, akikhez fordulhatnak javaslataikkal, és a testületi tagok is a sajátjuknak fogják érezni a döntést. SIKET TIBOR Támogatja az előterjesztést. A környékbeli sok fürdő beruházással kapcsolatban elmondja, hogy ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy akkor Mátészalka ez ügyben hátrányban lesz. A világban nagyon sok helyen az a példa, hogy ezek az egy környéken, egy részen lévő fürdők közösen kezdenek marketing tevékenységbe, közösen reklámozzák magukat. Tudomás szerint a fehérgyarmati, a vásárosnaményi, a nyírbátori fürdő profilja teljesen más. Véleménye szerint, amely elképzelés nem valósult meg egyikben sem, azt meg lehetne valósítani, és ilyen módon kiegészíthetik egymást ezek a fürdőberuházások. Módosító Indítvány DR. SARKA ATTILA Módosító indítványát ismerteti. Javasolja, hogy a határozat egyik pontjában szerepeljen az, hogy polgármester úr kötelezettséget vállal arra, hogy a következő testületi ülésre ad hoc bizottság létrehozására, és konkrét személyekre is tesz javaslatot. SZABÓ ISTVÁN Úgy gondolja azért vannak szakbizottságai a képviselő-testületnek, hogy ha arról van szó, akkor a

városüzemeltetési bizottságban, ha pénzügyi kérdés, akkor a pénzügyi bizottságban, ha jogiról, akkor a jogi bizottságban is megtárgyalható bármilyen felvetés. Újabb bizottság létrehozását nem támogatja. A képviselő-testület 6 igen szavazat mellett, 1 nem szavazat és 8 tartózkodás ellenében nem fogadta el a módosító indítványt. Szavazás Tárgya: módosító indítvány (Dr. Sarka Attila képviselő) Eredménye Voks: Szav% Össz% Igen 6 40,00 33,33 Nem 1 6,67 5,56 Tartózkodik 8 53,33 44,44 Szavazott 15 100.00 83,33 Nem szavazott 0 0,00 Távol 3 16,67 Összesen 18 100.00 Megjegyzés: Ember László Távol - Fülöp István Távol Kristin Róbert Távol

A napirendhez több kérdés, hozzászólás nem volt. A képviselő-testület 15 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta:

MÁTÉSZALKA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 17/2009. (II.12.) Kt. számú HATÁROZATA FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIDOLGOZÁSÁRÓL

A Képviselő-testület: - Megbízza a polgármestert a turisztikai és fürdőfejlesztési elképzelések megvalósítására vonatkozó előterjesztés és javaslat elkészítésére. Az előterjesztés elkészítése során ki kell térni a területek fejlesztési programjának pontos kidolgozására, a megvalósításra tervezett létesítmények kivitelezésére, a majdani működtetésükre vonatkozó üzemeltetési, személyi, tárgyi és területi elképzelésekre; valamint a célok megvalósításához és a majdani működtetéshez szükséges költségek és források elvi szintű meghatározására, az önkormányzati sajáterő mellett és azon kívül lehetséges egyéb források bevonásának lehetőségére.

Határidő: 2009. március 15. Felelős: Szabó István polgármester

Szavazás Tárgya: Fejlesztési koncepció kidolgozásáról Eredménye Voks: Szav% Össz% Igen 15 100,00 83,33 Nem 0 0,00 0,00 Tartózkodik 0 0,00 0,00

Szavazott 15 100.00 83,33 Nem szavazott 0 0,00 Távol 3 16,67 Összesen 18 100.00 Megjegyzés: Ember László Távol - Fülöp István Kristin Róbert Távol

Távol

Tárgy: (9.tsp.) Előterjesztés az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításának támogatására kiírt pályázatokkal kapcsolatos feladatokról Előadó: Szabó István polgármester Előterjesztés mellékelve Bizottsági vélemények KÖVENDY ZSOLT A pénzügyi bizottság megtárgyalta az előterjesztést és 6 igen szavazattal elfogadásra javasolja a képviselőtestületnek. SIKET TIBOR A városüzemeltetési és városfejlesztési bizottság véleményét ismerteti. Elmondja, hogy a bizottság megtárgyalta az előterjesztést és 6 igen szavazattal elfogadásra javasolja a képviselő-testületnek. A napirendhez kérdés, hozzászólás nem volt. A képviselő-testület 14 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta: MÁTÉSZALKA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 18/2009. (II.12.) Kt. számú HATÁROZATA Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításának támogatására kiírt pályázatokkal kapcsolatos feladatokról

A Képviselő-testület: - a Mátészalka Város Önkormányzata által a 2008. évi pályázati kiírás alapján támogatott, iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításának megvalósítására, létrehozásra kerülő eseti bizottságba - munkacsoportba - Dr. Ugron László aljegyzőt delegálja.

Felelős:

Határidő: azonnali Szabó István polgármester

Szavazás Tárgya: Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításának támogatására kiírt pályázatokkal kapcsolatos feladatokról Eredménye Voks: Szav% Össz% Igen 14 100,00 77,78 Nem 0 0,00 0,00 Tartózkodik 0 0,00 0,00 Szavazott 14 100.00 77,78 Nem szavazott 0 0,00

Ember László Kristin Róbert

Távol 4 22,22 Összesen 18 100.00 Megjegyzés: Távol - Fülöp István Távol Távol - Nyiscsák András Távol

Tárgy: (10.tsp.) Előterjesztés Szabó József és Papp Jánosné vételi kérelméről Előadó: Szabó István polgármester Előterjesztés mellékelve Bizottsági Vélemények KÖVENDY ZSOLT A pénzügyi bizottság megtárgyalta az előterjesztést és 6 igen szavazattal elfogadásra javasolja a képviselőtestület számára. SIKET TIBOR A városüzemeltetési és városfejlesztési bizottság véleményét ismerteti. Elmondja, hogy a bizottság megtárgyalta az előterjesztést és 6 igen szavazattal elfogadásra javasolja a képviselő-testületnek.

A napirendhez több kérdés, hozzászólás nem volt. A képviselő-testület 14 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta:

MÁTÉSZALKA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2009. (II.12.) Kt. számú HATÁROZATA Szabó József és Papp Jánosné vételi kérelméről

A Képviselő-testület 1. Az Ipari út mentén kialakított 544/66 helyrajzi szám alatt felvett, 1664m² nagyságú ingatlan versenytárgyalás útján történő értékesítésének feltételeit az alábbiak szerint határozza meg:  Az ingatlan induló ára 9.040.000. Ft + Áfa (azaz bruttó 10.848.000. Ft )  A licit mértéke: 500.000 Ft. (bruttó 500.000. Ft+ Áfa)  A versenytárgyaláson való részvétel feltétele 1.085.000. Ft. pályázati biztosíték letétbe helyezése.  A licit során kialakult vételár minimum 25%-át a nyertes pályázónak a versenytárgyalás időpontjától számított 15 napon belül, az adásvételi szerződés aláírásával egy időben, a fennmaradó 75%-ot legkésőbb az adásvételi szerződés aláírásától számított 18 hónapon belül 6 havonta 3 egyenlő részben kell megfizetnie .  A részletfizetési lehetőség igénybevétele esetén az önkormányzat fenntartja tulajdonjogát az ingatlanon a vételár teljes kiegyenlítéséig. Az értékesítés további feltételei  : a nyertes pályázó adásvételi szerződésben vállat azon kötelezettsége, hogy vállalja ingatlan közművesítését (ivóvíz-, szennyvíz-, csapadékvíz-csatorna, útcsatlakozás kiépítése) az önkormányzatunk által rendelkezésre bocsátott tervek alapján.

 A vevő nyilatkozatban tett kötelezettségvállalása arra, hogy a közművek kiépítése után térítésmentesen önkormányzati tulajdonba adja az önkormányzat tervei alapján megvalósított infrastruktúrákat. 2. Felhatalmazza Mátészalka Város Polgármesterét, hogy a versenytárgyalás nyertesével az adásvételi szerződést aláírja. Határidő: 2009. március 31. Felelős: Szabó István polgármester

Szavazás Tárgya: Szabó József és Papp Jánosné vételi kérelméről Eredménye Voks: Szav% Össz% Igen 14 100,00 77,78 Nem 0 0,00 0,00 Tartózkodik 0 0,00 0,00 Szavazott 14 100.00 77,78 Nem szavazott 0 0,00 Távol 4 22,22 Összesen 18 100.00 Megjegyzés: Ember László Távol - Fülöp István Távol Kristin Róbert Távol - Nyiscsák András Távol

Tárgy: (10.tsp.) Tájékoztató Mátészalka Város Jegyzője 2008 évi teljesítményértékeléséről Előadó: Szabó István polgármester Előterjesztés mellékelve A napirendhez kérdés, hozzászólás nem volt. A képviselő-testület 13 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta: MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 20/2009. (II.12.) Kt. számú HATÁROZATA Mátészalka Város Jegyzője 2008. évi teljesítményértékeléséről

A képviselő-testület

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. Tv. 34. § (6) bek.-én alapuló polgármesteri tájékoztatót, a Jegyző 2008. évi - kiváló - teljesítményértékeléséről és szakmai munkavégzéséről t u d o m á s u l vesz i. Szavazás Tárgya: Mátészalka Város Jegyzője 2008 évi teljesítményértékeléséről Eredménye Voks: Szav% Össz% Igen 13 100,00 72,22

Nem 0 0,00 0,00 Tartózkodik 0 0,00 0,00 Szavazott 13 100.00 72,22 Nem szavazott 0 0,00 Távol 5 27,78 Összesen 18 100.00 Megjegyzés: Ember László Távol - Fülöp István Távol Kristin Róbert Távol - Nyiscsák András Távol Siket Tibor Távol

BEJELENTÉSEK KÖVENDY ZSOLT Az elmúlt testületi ülés alkalmával tett bejelentésre visszautalva elmondja, hogy a tilos parkolással kapcsolatosan azóta is számos állampolgár kereste meg. Véleménye szerint a vélhetően tilosban parkoló állampolgárokkal történtek, de több intézkedés feszegeti a jogszerűség határát. Tarthatatlannak tartja, hogy tömeges büntetés sorozat söpör végig a városon, úgy, hogy ennek időnként nem látszik az alapja. Kéri, hogy aki ilyen helyzetben van, az keresse meg őt. SZABÓ ATTILA Elmondja, hogy a törvénytisztelő állampolgárok nehezményezik, hogy bérlet nélkül egész napon parkolnak autók a főutca területén. Kéri, hogy polgármester úr hívja fel az illetékesek figyelmét a probléma megoldása érdekében. OLÁH ANDRÁS A lakók kérik, ha van rá mód, akkor szállítsák el a Váci Mihály utca és a Hajdú utca lakótömb belső részéből a szél által széthordott faleveleket, amelyek nehezítik a közlekedést. SZABÓ ISTVÁN Elmondja, hogy rendkívüli mértékben szemetesek a város utcái. Rendkívüli módon bántja, hogy ennek ellenére falkában, félig zsebre dugott kézzel ácsorognak azok, akiknek a takarítás lenne a feladatuk, arra lennének hivatottak, hogy a szemetet takarítsák. Úgy gondolja, hogy nem kötelező mindenkit közmunkásként alkalmazni és szankcionálni kell azokat a notórius nem dolgozókat, akik csak akkor akarnak munkához jutni, amikor alkalmazásba kerülnek, de amikor a szerszámot megkapják a kezükbe, akkor már nem végzik el a munkájukat. VIROVEC PÁLNÉ Köszöni a temetőnél történt útjavításokat. Felvetése, hogy a Széchenyi iskola előtti parkírozóban mélyedés van, amely nagyon balesetveszélyes. Kérdezi, hogy a sikátornál lévő romos ház, mikor kerül lebontásra? SZABÓ ISTVÁN Tájékoztatásul elmondja, hogy tudomása szerint az épület a Máltai Szeretetszolgálat tulajdonában van, a bontási terveket elkészítették, a bontási engedély jogerős, tehát a bontás végrehajtható. LUKÁCS BERTALAN A gimnázium és a kórház közötti bekötő úttal kapcsolatosan kérdezi, hogy mennyire váltotta be a reményeket az új forgalmi rend kialakítása. Véleménye szerint nem volt szerencsés az átalakítás, nagyon megnehezíti a parkolást. SZABÓ ISTVÁN Ez egy ideiglenes forgalmi rend, és csak a kórházi beruházás idejére van kialakítva. A kórházi beruházás körüli gépjármű forgalom miatt változtatták meg átmenetileg, de vissza fogják állítani az eredeti forgalmi rendet.

LUKÁCS BERTALAN Ismerteti az Alkotmány út páros oldalán (belső területén) kialakult problémát a parkolással. Kéri, hogy tisztázzák melyek azok a területek, amelyeket valóban parkolásra lehet használni. SZABÓ ISTVÁN Ezt valóban tisztázni kell, és egyértelmű fizikai akadályokat kell állítani annak érdekében, hogy a zöld területeken ne lehessen parkolni, DIENES BÉLA A Bajcsy-Zsilinszky és a Hősök tere sarkán, a Lordok házával szemben, a butikok előtt egy nagy lyuk található a járdán, amely balesetveszélyes. Kéri, hogy a problémára találjanak megoldást. A Széchenyi iskola előtt található mélyedéssel kapcsolatosan elmondja, hogy ott egy csap volt, amelyet a vízművesek kiástak és megjavították, de azóta nem betonozták vissza. Tájékoztatásul elmondja, hogy a Széchenyi iskola un. „Einzig” terme lebontásra került és a kerítés helyreállítása is megtörtént. KÖVENDY ZSOLT Arról tájékoztatja a közvéleményt, hogy több képviselő társával javaslatot tettek polgármester úrnak egy népszavazás kiírására, amely a belvárosi rekonstrukciós pályázatra vonatkozik. Reméli, hogy lehetőség lesz technikailag az uniós választással egyidejűleg a lebonyolításra. KOVÁCS ÁRPÁD A munkaügyi központ környékén kialakult közlekedési állapotokat ismerteti. Kéri, hogy ezen területre a probléma megoldása érdekében nagyobb figyelmet szánjanak a közterület-felügyelők. SZABÓ ISTVÁN Tájékoztatásul elmondja, hogy előreláthatóan a következő testületi ülés február 26-án lesz.

Több tárgy nem volt, a polgármester az ülést 18.20 órakor bezárta.

k.m.f.

Szabó István polgármester

Dr. Takács Csaba jegyző