Második rész Példák
307
Tantervi példák a diszkriminációtesztelésre Eörsi Júlia A „Diszkriminációkutatás a gyakorlatban” című kurzus 2005 óta rendszeresen meghirdetetett tantárgy az ELTE TáTK MA hallgatói számára. A félév során a hallgatók kiscsoportokban vagy egyénileg kutatási tervet készítenek az alábbi témakörök kidolgozásával: 1. Témaválasztás és indoklása (relevancia: miért érdekes?) 2. A kutatás előzményei és „benchmarking”: korábbi releváns kutatások, jogi háttér vagy esetleg jogesetek, ha érdekes 3. Kutatási kérdések és hipotézisek 4. Védett tulajdonság(ok) kiválasztása és megjelenítése 5. Kontrollok megtervezése: homogenizálás és randomizálás (teszthelyzet és tesztelők esetében is), valamint operacionalizálás 6. Elemzés: mintavétel és mérés (hogyan mérjük a diszkriminációt?) 7. Megvalósíthatóság: kutatásszervezés, tréning, költségvetés 8. Etikai kérdések 9. Általánosíthatóság és további kutatási lehetőségek A kötetünk második részében található prezentációkat (ppt-diasorozatokat) az elmúlt évek terméséből válogattuk. A válogatás során igyekeztünk minél többféle területről és eltérő módszertannal készült műveket közreadni. A hallgatók prezentációi előtt egy általános angol nyelvű bevezető prezentáció és három magyar nyelvű prezentáció található. a diszkrimináció mérésének lehetséges módjai és e módszerek módszertani kritikája: „Treatise”; a diszkrimináció mérési módszereinek egy lehetséges tipológiája (a hátrányos megkülönböztetés észlelése, tapasztalása és a diszkriminatív viselkedés mérésének megkülönböztetéséről): „Hátrányos”; az „Esélyegyenlőség a munka világában” című, 2010-es kutatássorozat kvalitatív és kvantitatív módszertanának bemutatása: „Esélyegyenlőség”; a kontrollált kísérlet módszere és alkalmazása a diszkriminációkutatásban: „Kontrollált kísérlet”. A prezentációk böngészése előtt érdemes megismerni a kutatási tervekben található alapvető fogalmakat, tesztelési típusokat és a különböző típusok általános erősségeit és gyengeségeit. Tesztelési típusok A diszkriminációtesztelés célja szerint alapvetően három csoportba osztható: (1) igazságszolgáltatási célból (az egyenlő bánásmód érvényesülésének vizsgálata); (2) valamilyen intézmény működésének belső ellenőrzése céljából (pl. a rendőrség igazoltatási gyakorlata); és (3) társadalomtudományos célból végzett tesztelés. A kurzus keretein belül alapvetően a kutatási célú, azaz a relatíve nagy elemszámú és anonim módon elvégzett (tehát nem konkrét területeket ellenőrző vagy jogsértő eseteket leleplező szándékkal) tesztelésekkel foglalkozunk. A kutatási célú tesztelés lényege az, hogy sokszor és azonos módon megismételve a megfigyelést – a kiválasztott védett tulajdonságot (és annak hiányát) jól megjelenítő tesztelők alkalmazásával − becsülhetővé válik a diszkriminációs viselkedés gyakorisága és főbb jellem-
308
zői. A diszkriminációtesztelés módszereit, aszerint hogy milyen csatornán keresztül valósul meg a tesztelés, három altípusba sorolhatjuk: személyes, telefonos és írásos, azaz levél útján történő tesztelés (ez utóbbi lehet fiktív önéletrajz, vagy akár szállodai szoba, illetve konferencia-helyszín foglalása, és küldhető postai úton vagy elektronikus formában.) A személyes tesztelés Személyes tesztelésre példa ahogy budapesti bevásárlóközpontokban vizsgáltuk a kövér, illetve roma munkavállalókkal kapcsolatos munkáltatói viselkedést.1 Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy három budapesti bevásárlóközpont ruha- és cipőüzleteibe eladónak jelentkezett egy fiatal roma, egy kövér és egy nem roma, normál testalkatú lány. A roma származást a tesztelő megjelenésével, a kövérséget a testtömeg-index segítségével valószínűsítettük. Kutatásunk tárgya az álláskeresés során felmerülő diszkrimináció volt, de a folyamatnak csupán az első lépését vizsgáltuk. Azt a helyzetet teszteltük, amikor az álláskereső „jelentkezik” (ez többnyire a munkaszerzés első lépése), és információt kér a munkára vonatkozóan. A tesztbeszélgetések arra adtak tehát lehetőséget, hogy a beszélgetési szituáció verbális és nonverbális elemeinek halmozódását megfigyelve vizsgáljuk meg a diszkriminációra utaló elemeket. A bemutatott ppt-k közül ezt a módszert választották:
a romák illemhelyre való beengedését tesztelő „Merrevana?”-csoport, a rendőrség aluljárókban történő igazoltatási gyakorlatát vizsgáló „Igazoltatás”-csoport, a BKV-ellenőrök büntetési szokásait vizsgáló „Kontroll”-csoport, a vásárlók társadalmi státus alapján való megkülönböztetését vizsgáló „Hamupipőke”-csoport, a segítségnyújtást roma származás és külső megjelenés alapján történő eltérő eladói viselkedést drogériákban vizsgáló „Drogéria”-csoport.
A telefonos tesztelés Telefonos tesztelésre példa az a munkaerő-piaci diszkriminációt vizsgáló teszteléssorozat, amikor a nem és a származás (roma és nem roma) hatását állásszerzésre gyakorolt hatását vizsgáltuk.2 A vizsgált munkakörök részben megegyeztek, alapvető kiválasztási szempont volt, hogy speciális képzettséget nem igénylő és telefonon „tesztelhető” állások legyenek, azaz olyan hirdetések, melyekre telefonon (is) lehet jelentkezni, továbbá hogy a vizsgált kisebbségek előfordulása életszerű legyen az adott munkakör esetében. A bemutatott ppt-k közül ezt a módszert választotta: a 2010-ben készült polgármesteri fogadóórákra való bejutást vizsgáló kutatási terv („Polgármester”-kutatás).
1
Részletesen lásd kötetünkben (3.3. Kísérlet) Pálosi, Sik és Simonovits „Diszkriminációtesztelés a plázában: diszkriminálják-e a budapesti bevásárlóközpontok munkáltatói a roma és a kövér eladókat?” című tanulmányát. 2 Részletesen lásd kötetünkben (3.3. Kísérlet) Otlakán Krisztián „Diszkriminálnak-e a hazai munkáltatók?” című tanulmányát.
309
Az írásbeli tesztelés Ennek a módszernek a leggyakoribban használt típusa az apróhirdetésekre küldött fiktív önéletrajzok technikája.3 A bemutatott ppt-k közül ezt a módszert választotta:
3
a szép és kevésbé szép nők munkaerő-piaci helyzetét vizsgáló „Szépség mint tőke”-kutatás, a romák pénztárosi álláshoz jutási esélyeit vizsgáló „Tesco”-kutatás, a kisgyermekes nők munkaerő-piaci helyzetét vizsgáló „Kisgyermekes”-kutatás, a túlsúlyos titkárnők állásszerzési esélyét vizsgáló „Duci”-csoport (ők a 2. lépcsőben személyes tesztelést is végeztek).
Részletesen lásd kötetünkben (3.3. Kísérlet) Marianne Bertrand és Sendhil Mullainathan: „Könnyebben talál-e állást Greg és Emily, mint Jamal és Lakisha? című tanulmányát.
310
Diszkriminációtesztelés: a három tesztelési módszer alkalmazhatósága az egyes védett tulajdonságok tesztelésére, a tesztelt szituáció vagy a kutatási kérdés Személyes roma, arab, kínai
Telefonos
tömegközlekedés étterembe bejutás tesztelése utazási iroda csoportos útjaira való „bejutási esélyek” szórakozóhelyre való bejutás egyénileg és csoportban van-e eltérés abban, kiket állít meg a rendőr, és az igazoltatás során tapasztalható eltérő bánásmód
gyermekfelügyelői állás albérlethez jutási esélyek polgármesteri fogadóórára való bejutási esélyek
Etnikum
a romák pénztárosi álláshoz bejutását vizsgáló (Tesco) roma bébiszitter munkához jutási esélyei
pécsi lakás kiadási eélyek roma/nem roma kiadóval
óvodai felvételi
roma
Írásos (levél, e-mail)
zálogfiók – eltérő árat ajánlanak-e a különböző származású tesztelőknek? ügyeletes háziorvosi rendeléseken tapasztalható eltérő bánásmód? a romák illemhelyre való beengedése a rendőrség aluljárókban történő igazoltatási gyakorlata eladói segítségnyújtás roma származás és külső megjelenés alapján roma és (kövér) tesztelők eladói állásra jelentkezése plázákban különböző munkakörökre felvételi esélyek
szlovákiai magyar kínai
albérlethez jutás
311
irodai munkára jelentkezés nő (kisgyerekes) Nem
A táblázat folytatása titkárnő, telemarketinges, asszisztensi állások tesztelése kisgyermekes és gyermektelen nőkkel titkárnő, asszisztensi állásra jelentkezés
tanítói állásra jelentkezés óvó bácsi, tanító, titkárnő, asszisztensi állásra jelentkezése telemarketinges állásra jelentkezés
férfi
étterem
Életkor
idős
zálogfiók – eltérő árat ajánlanak-e a különböző korú tesztelőknek? gyorsétterembe történő felvételi és elhelyezkedési esélyek korcsoportok szerint
fiatal és idős vegyes Szexuális irányultság
Büntetett előélet Dadogás Fogyatékosság, beszédzavar
lakótárs-, illetve albérletkeresés (homo- és heteroszexuális bérlőjelöltekkel) véradásra jelentkezés elfogadása szexuális irányultság szerint büntetett előéletűek esélyei betanított fizikai állás betöltésére
lakótárs, illetve albérlet keresés (homo- és heteroszexuális bérlőjelöltekkel )
Tesco-pénztáros állásra jelentkezés call center tanári állások esetén hátrányt jelent-e a mozgássérültség? iwiw, Facebook
mozgássérült
Külföldi
312
A táblázat folytatása a szép és kevésbé szép nők munkaerőpiaci esélyei kereskedelmi szféra, középvezetői állások esetén hátrány-e a szőke haj?
szépség
szőke haj
testalkat Külső magasság provokatív, lázadó külső
tetoválás, piercing
nacionalista palóc nyelvjárás
(roma) és kövér tesztelők állásra jelentkezése plázákban, eladó plázában eltérő magasságú tesztelők felszolgálói állásra jelentkezése BKV-ellenőrök büntetési szokásainak vizsgálata banki ügyintéző, bolti eladó és, telemarketinges állásra jelentkezés szórakozóhelyre bejutás nacionalista jelképet tartalmazó ruházatban call centeres állásra jelentkezés
kövérek titkárnői állásra jelentkezése
állás – különböző munkakörök különböző munkakörökre jelentkezésnél hátrányt jelent-e az „intézetis” múlt
intézetis
Egyéb társadalmi státus
vásárlók társadalmi státus alapján való megkülönböztetését vizsgáló cipővásárlás során külső megjelenés alapján történő eltérő eladói viselkedés tesztelése drogériákban polgármesteri fogadóórára bejutás esélye
társadalmi státus/hajléktalan
kocsmába való beengedés Magyarázat: félkövér = kétlépcsős kutatási terv; félkövér + dőlt = háromlépcsős kutatási terv. hajléktalan
313
A megtekinthető ppt-diasorozatok4 A diszkriminációkutatás kvalitatív és kvantitatív módszerei „Treatise” Cím: A treatise on an epistemological problem Készítette: Sik Endre „Hátrányos” Cím: A hátrányos megkülönböztetés észlelése, tapasztalása és a diszkriminatív viselkedés. A diszkrimináció mérési módszereinek egy lehetséges tipológiája Készítette: Simonovits Bori „Esélyegyenlőség” Cím: Esélyegyenlőség a munka világában Készítette: Simonovits Bori „Kontrollált kísérlet” Cím: A kontrollált kísérlet módszere és alkalmazása a diszkriminációkutatásban Készítette: Simonovits Bori A személyes tesztelés „Merrevana?” Cím: Diszkrimináció szükséghelyzetben Készítette: Kállai Márton, Kapronczay Stefánia, Kemény Dávid, Kenéz Dorottya, Klöpfler Emília „Igazoltatás” Cím: Igazoltatás, avagy rendőröké a világ? Kutatási terv diszkriminációtesztelésre Készítette: Hetyési Krisztina, Horváth Gergely, Horváth Nóra, Huszár András Márton, Kajtár Bálint „Kontroll” Cím: BKV Zrt. Kontroll Készítette: Csonka Dóra, Deák Katalin, Dér Noémi, Donauer Zoltán, Donáth Anna „Hamupipőke” Cím: Egy cipőben járunk? Kutatási terv bemutatása: diszkriminációtesztelés a gyakorlatban Készítette: Gazsó István, Gosztonyi Márton, Herman Dolóresz, Havas Kinga, Harmati Katalin „Drogéria” Cím: Jól nézel ki, vagy jól kinéznek?! – avagy – Bárki vagyok, fontos vagyok? Készítette: Végh Anikó, Végh Melinda, Hederics Nikoletta A telefonos tesztelés „Polgármester” Cím: Diszkrimináció a polgármesteri fogadóórára való bejelentkezésnél? Készítette: Fejős László
4
Válogatta: Simonovits Bori.
314
Az önéletrajzos tesztelés „Szépség mint tőke” Cím: A szépség mint tőke Készítette: Dombai Borbála, Harmath Eszter, Szeverényi Noémi „Tesco” Cím: A legKISEBBSÉG is számít! Készítette: a Tesco-csapat: Mészáros Dóra, Nagy Orsolya „Kisgyermekes” Cím: A kisgyermekes nők munkaerő-piaci helyzete Készítette: Ferenczi András, Fülöp István, Garda Anetta „Duci” Cím: Kövér titkárnő kerestetik? Munkaerő-piaci diszkriminációtesztelés Készítette: Bertalan Zsófia, Remete Dániel, Inotai Lajos
315
