A NYOLCAK TAGJAI : BÉRÉNY RÓBERT CZÓBEL BÉLA CZIGÁNY DEZSŐ KERNSTOK KÁROLY MÁRFFY ÖDÖN ORBÁN DEZSŐ PÓR BERTALAN TIHANYI LAJOS
CZÓBEL CZIGÁNY KERNSTOK LESZNAI MÁRFFY
BÉLA DEZSŐ KÁROLY ANNA ÖDÖN
MÁSNEMŰ MŰVÉSZI ELFOGLALTSÁGUK MIATT EZEN A HARMADIK TÁRLATON NEM VEHETTEK RÉSZT. : : : : : : : :
•
3 •*•
1*
A NEMZETI SZALON IGAZGATÓSÁGA ELNÖK: GRÓF ANDRÁSSY GYULA v. b. t. t.
ALELNÖK: MOLNÁR VIKTOR, ny. államtitkár IGAZGATÓ: DÉRY BÉLA IGAZGATÓSÁGI
TAGOK :
BADITZ OTTÓ, GELLÉRT JENŐ,
KACZIÁNY ÖDÖN.
KÉZDI-KOVÁCS LÁSZLÓ MÜTÁROS:
TITKÁR:
RUBOVICS MÁRK
BENDE JÁNOS
ÜGYÉSZ :
PÉNZTÁROS :
Dr. KÉPESSY JÓZSEF
WEISER KÁLMÁN
4
A KIÁLLÍTOTT MŰTÁRGYAK JEGyZÉKE.
•
5
•
BERÉNy RÓBERT. Festmények, hímzések, rajzok.
•
7
•
Ezek a képek a teljes kifejezés céljának áhitott dolgozásom legutóbbi példányai. Bennük uj gondolatokat közlök vegyest a régebbi képeimben már közölt és helyükön
valóknak
érzett
gondolatokkal.
Minden
képem más, és mégis mindegyik azonos. A „Mindent, együtt- egyszerre"- érzés, a kozmoszt megölelni, karjaimban tarthatni — volt mindenkor a dolgozást megindító érzésem. Ennek kifejezését keresem szüntelenül. Magamat akarom adni, egészben, kimerítően, teljesen, minden gondolatommal és érzésemmel, arról amit érzékelek, ami bennem van : ami vagyok. Minden képem én vagyok és az is legyen sorsuk ami az én sorsom. Minden összefüggő és — valóban — egy, a mindenség bennem egység. Most mondhatnék szavakat arról, hogy mik a festésről való gondolataim, elmélkedhetnérn, amit érzékelésemről tudok és sok mást, amihez nincs e helyen alkalom — de mindez, bizony, másra sem volna való, mint hogy némely nézőben enyhítse a képek uj voltának elidegenítő hatását és hogy hangsúlyozza azt a körülményt, hogy uj mondani valóimnak elején vagyok. Budapest, 1912. november 5. Berény Róbert. -«> 9 --»•
KEPEK. (Keletkezésük sorrendjében felsorolva.) 1. Olajfestmény (arckép)
Kor. Eladó.
2. Olajfestmény (csendélet)
600
3. Olajfestmény (Jelenet I.)
600
4. Olajfestmény (Jelenet II.)
600
5. Olajfestmény (Jelenet III.)
600
6. Pasztell 7.
*!)
Dr. Aczél János ur tulajdona (Tájkép)
500
8.
*
(Jelenet IV.)
2000
9.
*
(Krisztus, jelenet V.)
1500
10.
*
(Arckép)
Eladó.
11. Pasztell (Jelenet VI.) 12.
*
300
(Arckép)
Eladó
Rajzok, rézkarcok, áruk darabonként
60
A *-gal jelzett képek újfajta festékkel vannak melynek összeállítása Berénv Róberttől való. 10
i
festve,
Hímzéseim játékos időtöltésből keletkeztek. Nem volt velők egyéb célom, mint felületeket szines fonalakkal teleölteni. Kezdetben, — érthető hajlandóságból — festői elem : a térszerü hatás is beléjük csúszott, holott csak a diszités volt a szándékom. Utóbb a festőiséget szándékoltan
kerültem,
mig végül sikerült a csakis
dekoráló dolgok spontán megérzése. A himzések kivitelénél sok volt a nehézség. A színfoltok — nagyrészt — több színelemből vannak összetéve. Az ilyen „színkeverés" kiviteléhez uj öltéstechnika kellett, melyet feleségem adott meg. Minden darabot kézírással szignálok és sorszámmal látok el a kis sötétkék háromszögön, mely a himzések jobb felső sarkában van. Ezeket a hímzéseket először Berlinben állítottam ki. Itthon most mutatom be őket először.
• ll ^
HÍMZÉSEK. A hímzések mindegyike utánrendelhető. Minden utánrendelt példány hű mása a kiállított modelleknek és a megrendelés egymásutánjának megfelelően sorszámot kap. Egy mintáról legfeljebb husz másolat készül. A szignatúra védi a munkák eredeti voltát. Kor.
13. Kis párna 14. Faldisz vagy párna 15. Faldisz 16. Faldisz 17. Faldisz vagy párna 18. Faldisz vagy párna 19. Faldisz vagy párna 20. Faldisz 21. Faldisz 22. Faldisz vagy párna 23. Faldisz 24. Faldisz 25 Faldisz vagy kispárna 26. Faldisz 27. Faldisz vagy párna 28. Faldisz 29. írómappa 30. Női kézitáska 31. Női kézitáska 32. Női kézitáska 33. Női kézitáska 34. Női kézitáska 35. Női kézitáska 36. Női kézitáska 37. Női kézitáska
50 150 150 120 140 100 150 200 90 150 300 600 100 225 200 250 100 őo 60 75 7° 70 80 75 12 -
FÉMES BECK VILMOS. Szobrok, plakettek, rajzok.
13 -e-
A szobrász munkája ösztönszerű cselekvés, s ahol nem az, ott az eredménye modorosnak, vagy legjobb esetben
sematikusnak hat.
A tudatosság
megóvhatja
munkájában eltévedésektó'l s igy ennek haszna is csak negatív haszon. Az érzékelt dolgokat a reám tett hatásukban ösztönszerűen megjeleníteni
volt mindig célom, legutolsó
munkáimon is. Ha ez csak részben sikerült, ugy mint azt szerettem volna, ennek oka, hogy ösztönöm még mindig eró'sen feltolakodó tudatokkal küzdve nem tudja érzékeléseimet uralni. Fémes Beck
•
15
•
Vilmos.
3.8. Bronz-szobor
K 800
39. Képmás
Mtul.
40. Plakettek keretben, darabja 50 és 70 K 41. Minta bronz-szoborhoz
Eladó.
42. Minta bronz-szoborhoz
Eladó.
43. Négy vázlat egy kő fali kúthoz
Eladó.
Rajzok, darabjuk
K 40
16
ORBÁN DEZSŐ. Festmények, rajzok.
11
Meggyőződésem, hogy a produkáló és kritikailag fejlett judiciumu piktort kivéve, senki sem látja meg azokat a primér akarásokat, melyeket a piktor munkájába belevitt. A piktor ugyanis bizonyos rendszert állapit meg a maga számára, melyet igyekszik mindenképen érvényesíteni, függetlenül annak témájától és milyenségétől. Ezt a rendszert én ,,pikturális bázis"-nak nevezem, mely az én esetemben egy egységre való törekvésből, egy egyensulyhelyzetet megteremteni akarásból és még sok, itt nem részletezhető tényezőből
áll.
Azonban
hiába igyekszem én mindezt, teszem fel egy tájkép keretén belül érvényesíteni, a néző mindig csak egy neki tetsző vagy nem tetsző tájképet fog látni. Hogy ugy mondjam, csak a ténylegesen létező két és az esetlegesen érzékeltetett harmadik dimenziót látja, de nem látja meg azt a negyedik dimenziót, mely a képnek lelki (tehát nem ábrázoló) tartalmát adja. Vagyis az egész pikturális produkciónak csak egy külső képét látja meg. Természetesen ennek a meglátásnak meg van a maga erősen differenciált skálája. Távol áll tőlem, hogy akár az ilyen irányban nem produkáló emberiséget lekicsinyeljem, akár magát a tényt helyteleníteni akarnám, mert hiszen nem csak hogy minden más művészetre áll ugyanez, hanem — kellőképen transzformálva — mondhatnám, minden emberi produktumra. Ez teszi érthetővé, hogy míg bizonyos korokban, kiváló művészek még életükben a legteljesebb elismerést aratták, addig ugyanazon korban élő, ugyan«»
19
olyan kiváló művészek, csak két-háromszáz évvel később kerültek a legjobbak mellé, mikor is az illető művész képeinek külső megjelenése fedte a jó kép kritériumának momentán megállapításait. Ezek szerint bár a kép külső megjelenése dönti el a kép sorsát, nem az teszi annak lényegét. Ez a külső megjelenés azonban időről-időre változik, mutatván, hogy a festő diszpozíciójának változatos skálája kifejezésbeli különbözőségeket létesíthet, anélkül, hogy pikturális meggyőződéseit érintené. Mindezeket azért mondottam el, mert talán sikerül ez irás pillanatnyi szuggesztív hatása folytán, a nézőből egy mélyebb betekintést kiváltani. Orbán Dezső.
20
Kor.
44 * Dekoratív kompozíció
4000
45. Virágzó bokrok
2000
46. Csendélet (vázák)
500
47. Tájkép
500
48. Tájkép (Csicsva-Tavarna) 49. Ovális csendélet
1500 600
50. Parkrészlet (nagyobb)
1000
51. Veranda
400
52. Paraszt csendélet
800
53. Parkrészlet (árnyékos fa)
1000
54.* Nagy csendélet
1500
55. Tájkép (virágos kert)
500
56. Tájkép (naplemente)
400
57. Parkrészlet (kisebb)
600
58. Tájkép (hegyoldal)
400
8 darab rajz á
80
2 drb eredeti fametszet, melyek mindegyikéből 20 drb. számozott és szignált példány készül, áruk dara bonként 50 korona.
•
21
PÓR BERTALAN. Festmények és rajzok.
•
23
•
A
kartonvázlatom
egyik terve
(elképzelése) a
Népoperában lévő falképemnek. Ilyen tervek tulajdonképen az összes rajzaim is, még pedig nagyobb képekhez, leginkább pedig faliképekhez. Kiállított munkáimat az utolsó időben készítettem Pór
-
26 ^
Bertalan.
Kor.
59. Kartonvázlat. Vizfestmény
4000
60. Akt. Olajfestmény
2500
61. Akt. Olajfestmény
2000
62. Önarckép. Olajfestmény
2000
63. Önarckép. Olajfestmény
1500
64. Önarckép. Olajfestmény
1000
65. Önarckép. Olajfestmény
500
66. Kompozicióterv. Olajfestmény
1500
67. Terv egy kompozícióhoz. Olajfestmény
1000
68. Kompozíció terv. Olajfestmény Rajzok. (Kompozició-tervek). Eladók. ©
•
26
•
600
TIHANyi LAJOS. Képek, rajzok.
•
27
•
Az uj képeknél a csodálkozást az a csalatkozás szüli, melyet a nézőben keltenek. Saját agyműködésének értelmetlensége ez a csodálkozás, melyet az összehasonlítás idéz elő. Nem a képekről mond Ítéletet, mégis bennök vél megcsalatkozni a néző, holott csak az összehasonlítás működött. Olyasminek értelmetlenségét állapítja meg, minek értelmét nem vette észre. A festő teret akar a vásznon érzékeltetni,
mely-
ben tárgyak vannak. A tárgyak határát az a tér szabja meg, amelyhez alkalmazkodnak.
Ezen
következtében
nincs szorosan
az
objectumnak
alkalmazkodás
szabva a határa. A vonalak megszokottan,
meg-
magukat
a tárgyakat határolták, kiollózták őket a térből. A szinek értékelésével — többé-kevésbbé sikerülten — akarták kiegyenlíteni annak korlátolt lehetőségét, hogy a tárgyak térbe helyezetteknek lássanak. De minthogy a kép tárgya szorosan egy a környezetével, azért kell együttesen nunk
felfog-
mindkét substantiát és az lesz az abstractio, ha szét-
bontjuk őket. A cselekvés a dolgok érzékelésében teljes, amikor mindent összevonva, látásunk segítségével érzékelünk. Miképen a néző meg van kötve és nem láthat mindent egyszerre egyformán, ami az előtte lévő térben van, — épen így a festő érzékelése is megkötött. Ezt a festő ugy érezteti, hogy azokat a dolgokat, melyeket a tér középpontjában lát, nem egyformán látja és érzékelteti azokkal, amelyek távolabb esnek ettől, valamint, hogy együttesen •*• 2 9
•
határolja az érzékelt dolgokat, tért és objectumot. Ezt a határoltságot jelzik az összefutó és hangsúlyozott vonalak, amelyek az érzékelésnek is határt szabnak a térben, ahol a festő megkötetlenül mindent (közel és távollevőt) egybe akar vonni, a tárgyakon keresztül és a tárgyak mögött is. Ezek a vonalak művészet-ellenesnek látszanak, mert szabályok,
de
észlelés szerint
mivel
a
térnek határai vannak,
hasonlólag határokat
kel! szabni
az az
intuiciónak is, melynek szintén nagy szerepe van a dolgok érzékelésében. Ha ezekhez nem alkalmazkodik a festő, a tárgyak térbehelyezése lehetetlenné válik, mert az ábrázolásnak mindig meg vannak a törvényei és eszközei. Ha az intuíció teljesen elvetné ezeket, akkor a subjectiv cselekvés uralkodnék a festőn. Olyan valami, aminek nem lehet határt szabni. A sensatiók, amelyeket így átél a festő, nem tarthatnák meg azt a térfogatot sem, amelyhez a cselekvése kötött. Tihanyi
30
-
Lajos.
6g. Tanulmány. Olajfestmény. Dr. Ferenczi Sándor ur tulajdona. 70. önarckép. Olajfestmény
Kor. 1000
71. Arckép. Olajfestmény
Eladó.
72. Kompozíció tanulmány. Olajfestmény
800
73. Kompozíció tanulmány. Olajfestmény
600
74. Kompozíció tanulmány. Olajfestmény
400
75. Tájkép. Olajfestmény
800
76. Tájkép. Olajfestmény
800
77. Tájkép. Olajfestmény
300
78. Tájkép. Olajfestmény
400
79. Tájkép. Olajfestmény
800
80. Trencséni vár. Olajfestmény 81. Portrait. Olajfestmény
600 Eladó.
82. Tájkép. Olajfestmény
250
83. Csendélet
400
Rajzok, darabonként 30—50 koronáig.
•
31
•
