MÁSFÉL ÉVTIZED. Beszámoló az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tizenöt éves, illetve évi működéséről

MÁSFÉL ÉVTIZED

Beszámoló az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tizenöt éves, illetve 2012. évi működéséről

Budapest, 2013 1

2

TARTALOMJEGYZÉK

Előszó



4

MÁSFÉL ÉVTIZED Gyarmati György: Tizenöt éves az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 5 Lakos János: Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a magyar levéltárügy 19 Pók Attila: A Történeti Levéltár jelentkezése a hazai jelenkortörténetírásban 24 BESZÁMOLÓ, 2012 29 I. A Történeti Levéltár historia domusa 29 II. Iratátadások, iratátvételek 34 III. Az állampolgári ügyek intézése 35 IV. A tudományos kutatók fogdása 37 V. A levéltári feldolgozó munka 39 VI. A tudományos feldolgozó munka 43 VII. Gazdálkodás 46 FÜGGELÉK A Történeti Levéltár munkatársainak válogatott publikációs jegyzéke, 2008–2012. 50 A Történeti Levéltár által rendezett kiállítások 90 A Történeti Levéltár kiadványai és az általa támogatott kiadványok, 1999–2012. 94 3

ELŐSZÓ

A 2012. évről szóló számadásunk némileg eltér a szokássá lett éves riportunktól. Oka, hogy a beszámoló évében tizenöt év óta működik az eredetileg Történeti Hivatal néven életre hívott intézmény, és – törvény- illetve névváltozás okán – egy évtizede Történeti Levéltárként. Ennek megfelelően tekintünk vissza az eltelt másfél évtizedre, azokból az anyagokból válogatva, amelyek 2012 szeptemberében a Levéltár évfordulós nemzetközi rendezvényén elhangzottak. Ezek a visszatekintések – műfajukból, terjedelmükből következően – korántsem ölelik fel az eltelt időszak sokfelé elágazó tevékenységét. A Magyar Országgyűlésnek készített éves jelentéseink mellett a mostani válogatásnál bővebb tájékoztatást adtunk a Történeti Levéltár működéséről – mintegy „nyilvános beszámolóként” – a Levéltár internetes folyóirata, a Betekintő 2012. évi 3. számában. Lásd, www.betekinto.hu. Ugyancsak terjedelmi okokból most csupán az elmúlt öt évben napvilágot munkák jegyzékét adjuk közre. Munkatársaink 1997-2007 között publikált írásainak jegyzéke megtalálható a Tíz év után. Beszámoló az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2007. évi működéséről c. kiadványunkban. Kivételt tettünk viszont a Levéltár égisze alatt munkatársaink által készített kiállítások listájával, mivel e tevékenységünket korábban nem vettük számba. A felsorolt tárgyú írások közé illesztettük a Történeti Levéltár 2012. évi működéséről szóló beszámolónkat az évtizede kialakított szerkezeti rendben. 4

GYARMATI GYÖRGY

Tizenöt éves az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára A magyarországi információs kárpótlás intézményének tágabb társadalmi-politikai környezete Bő két évtizeddel ezelőtt a változást akkoriban elkerülhetetlennek tekintőkön belül sokfélék – sokféle múlttal és sokféle jövőképpel – egyre gyarapodó szerveződésekben „nyüzsögve” voltak (voltunk) együtt. Sokfelé is szóródott a „Tovarisi Konyec!” rendező csapata, éppen úgy, mint az egykori támogatók és ellendrukkerek garnitúrája. Akkoriban úgy tűnt, hogy a jövőformáláshoz kapcsolódó naponkénti döntéskényszerek jelentik a komolyabb, érdemi kihívást. A múlt szennyesével való bíbelődéshez képest mindenképp: attól elsősorban feledéssel akartunk szabadulni. A végbement változások közepette valóban soknak tűnhet az 1997-ig tartó tétovaság, amíg sokféle feladatkörrel – információs kárpótlás, átvilágítás segítése, iratgyűjtés, múltfeltárás – létrejött a Történeti Hivatal. Számosan vélik úgy, hogy késedelmeskedtünk. Mintha csak az 1956-ra vonatkozó egyik markáns közgondolkodási vonulat – a „mindent késve” – áfium uralkodott volna. Késedelmeskedtünk – úgymond – a múlt reprezentánsainak félreállításában és fedőnéven szolgáló szekundánsaik leleplezésében. Ez az „utólag bölcs” nézőpont viszont feledni látszik, hogy az átmenet kezdetén politikai, sőt társadalmi konszenzus formálódott abban a tekintetben, hogy ezúttal – nyolc korábbi huszadik századi rendszerváltáshoz képest – számonkérő székeket, vészbíróságokat, B-listákat nélkülöző lehet az átalakítás. Azoknak, akik az előző századnak akár csak a felét megélték (megéltük), volt elég egyéni és kollektív tapasztalatu(n)k a gyakori rendszerváltások ún. igazságtevéseinek visszásságairól, felemásságairól is. Behelyezhető e társadalmi elégtételszerzés kérdése a rendszerváltó országok nemzetközi mezőnyébe is. Berlinhez képest valóban kimutatható késedelem, mert ott a hidegháborús Fal leomlásához társuló tömegmoz5

galom a Bastille-ra emlékeztetően rohamozta meg a keletnémet Állambiztonsági Minisztérium, a hírhedt Stasi épületét már 1989 őszén. (S ezt kihasználva csempészte ki onnét a hátsó kapun a CIA a neki fontos dokumentumok sokaságát – pontosan tudták, hogy mit és hol keressenek.) Az ezzel együtt összeomló NDK átalakulási forgatókönyve – s benne a múltfeldolgozás mikéntje – leginkább Bonnban fogalmazódott: egyre inkább a német újraegyesítéssel belsővé lett „külső” rásegítés határozta meg a kommunista múlttal való szembesülés módját és ütemét. A többi rendszerváltó országban – már ahol egyáltalán sort kerítettek rá – mindenütt „önerőből” kellett kimunkálni a múlttal való szembesülés „politikailag korrekt” új mechanizmusait, intézményeit. E kihívást illetően a „Münchausen báró”-effektus volt az egyedüli közös jellemző. Ugyanarra a vezérmotívumra Varsótól Szófiáig minden országban más-más változat született a múlttal való szembesülés intézkedési tartalmát és intézményi formáit tekintve. A történelmi örökségek különbözősége és az eltérő aktuális társadalmi-politikai sajátosságok együttesen formálták az egyes országok saját, egymástól eltérő megoldásait. Ez jellemezte a – Berlin után elsőként – Budapesten 1997-ben létrehozott levéltárat is, amelynek a kommunista korszak titkosszolgálati iratait kellett egybegyűjtenie. Magyarországon annak idején e kérdés rendezése az ún. átmeneti, rendszerváltó törvénycsomag részét alkotta, s bizony, nem gondoltuk, hogy ez az „átmenetiség” ilyen hosszan elhúzódik.1 Az erre adható magyarázatok ugyancsak sokfélék lehetnek. Magam most csak két szembetűnő okra térek ki. Az egyik: a Történeti Levéltár működése közepette vált nyilvánvalóvá, hogy mennyivel kevesebb a fennmaradt iratok mennyisége ahhoz képest, amennyivel számoltunk. Ami végül levéltárba került, csak a kisebbik hányada – harmada vagy negyede – annak, amennyi egykoron valószínűsíthetően keletkezett.

1 A jogszabályi környezet változásairól lásd Kónyáné dr. Kutrucz Katalin összegzését ezen írás után, az „átmenetiség” kínkeserveiről pedig Gyarmati György: Kísértő közelmúlt – avagy a rendszerátalakítás egyik deficitje. ÁBTL – L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2011. 6

Az elhúzódás másik oka egy újabb keletű, aktuális társadalmi-politikai átalakulásra vezethető vissza. Arra, amit a Történeti Levéltár elmúlt évi működéséről szóló jelentése már címében is jelez: „nemzedékváltás”.2 A hívószó a kommunizmus évtizedeit átélő – megszenvedő – derékhad fiaira, még inkább az unokák generációjára utal. A közvetlenül érintett nemzedék tagjai közül azok, akik tényleg kíváncsiak voltak rá, hogy mit is hordtak össze róluk az egykori titkosszolgálatok, többnyire már kérték és meg is kapták a rájuk vonatkozó fennmaradt iratokat. Alighanem ugyancsak számosan lehettek – lehetnek – viszont olyanok is, akik nem kívánták újra végigszenvedni egykori meghurcoltatásuk, megaláztatásuk gyomorforgató titkosrendőrségi görbe tükrét. Esetleg ódzkodtak azzal szembesülni, hogy egykori baráti körükből – netalán éppen családi, rokoni körből – kik és milyen képtelenségeket firkáltak össze róluk, hogy ezzel segítsék elő saját boldogulásukat, karrierjüket. Most meg arról szól a beszámoló, hogy a közelmúltban egy újabb iratigénylés-cunami öntötte – önti – el a levéltárat, s a megugró számú igénylések között szembetűnően megszaporodott az ún. „unokageneráció” tagjaitól érkező megkeresés. Töprenghetünk, hogy erre az újabb keletű érdeklődésözönre a többgenerációs „családon belüli szolidaritás” ad-e magyarázatot, vagy éppen az ellenkezője: az államszocializmus évtizedeiben általánossá lett atomizált, „kiscsaládi” – illetve az egyre szaporodó „csonkacsaládi” – környezetben felcseperedett ifjabb nemzedék identitáskeresése. Nem zárható ki e két összetevő tudatos – vagy önkéntelen – keveredése sem. Nem utolsósorban a felmenőknek való utánajárás lehet a motiváció. Ez a nemzedék már olyan megsokszorozódott – halmozottan mediatizált – információözönben nőtt fel, s ebben oly mértékben harapózott el a hírverseny által visszhangosított ún. „ügynökkérdés”, hogy számosan saját állampolgári, „civil” kompetenciájukban akarnak a dolog végére járni. Ez látszik beszüremkedni a közpolitika területére is. Elsődlegesen a fiatalabb generáció reprezentánsai szorgalmazzák újult erővel a múlttal való szembenézést, köreikben fogalmazódik meg újólag az „öntsünk tiszta 2 Nemzedékváltás. Beszámoló az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2011. évi működéséről ÁBTL, Budapest, 2012. 7

vizet a pohárba” igénye – el egészen a személyes felelősségkeresésig, illetve annak lehetőség szerinti megtalálásáig, a konkrét, számonkérést sem kizáró nevesítésig. (Ezekről persze rendre hamar kiderül, hogy nem „a régi dicsőségnek” – esetünkben a közelmúlt dicstelenségének – való utánajárás a múltfirtatás igazi motiválója, hanem a pőre aktuálpolitikai legitimáció.) Ez egyben azt is jelenti, hogy noha a Történeti Levéltár annak idején a rendszerváltó átmenet egyik intézményeként jött létre, még nem ért küldetése végére. A rendszerátalakítás harmadik évtizedében s másfél évtizedes működését követően is további igény van arra, hogy részese legyen a kommunista múlttal való szembesülésnek és hogy időközben felhalmozott tudástőkéjével segítse mind az egyéni információs kárpótlást, mind pedig a múlt század második felében Magyarországon történtek részletekbe menő megismerését. Ismét csak két példát hadd említsek e további szükséglet alátámasztására. Egy „unokagenerációs” érdeklődő megkeresése nyomán most bukkantunk rá a kérelmező nagyapjának hat évtizeddel ezelőtti halálát és titkos eltemetésének körülményeit őrző iratokra. Rákosi Mátyás sztálinista terroruralmának éveit már tekinthetnénk történelmi múltnak, csakhogy visszatérően előfordul, hogy most dőlnek ki „csontvázak a szekrényből” – a koszlott levéltári iratokból. Pontosabban, még mindig nem került elő mindenki: alig néhány hete, hogy közreadtunk egy összefoglalót a recski rabmunkatábor „pokolbéli víg napjairól”.3 Abban – a rendelkezésükre álló források alapján – megpróbáltuk összeszámlálni és nevesíteni mindazokat, akik ott őrizetesként megfordultak. Még éppen csak hogy elkezdődött a kötet forgalmazása, de máris többen jeleztek vissza a szerzőknek: rokoni, illetve ismeretségi körükből igenis gyarapítani tudják a névsort olyanokkal, akik Recsken raboskodtak, de nem találták őket az elősoroltak között. A forráshiányt – ma még –, úgy tűnik, képes valamelyest ellensúlyozni a múltfeltárás publikációkon keresztül történő „társadalmasítása”.

3 Bank Barbara – Gyarmati György – Palasik Mária: „Állami titok”. Internáló- és kényszermunkatáborok Magyarországon, 1945–1953. ÁBTL–L’Harmattan, Budapest, 2012. 8

Nehéz megjövendölni, hogy mikor érünk a végére e „végtelen történetnek”, de azt bizonnyal állíthatjuk, hogy még messze nem tartunk ott. S alighanem a többi térségbeli ország sem. A Stasi iratáradatát őrző és gondozó BStU intézet esetében néhány éve Berlinben felmerült: a mostani évtized elejére integrálódnia kellett volna a németországi nemzeti levéltár, a Bundesarchiv szervezeti rendjébe. Az időpont elmúlt, a Bundestag kinevezte a BStU új igazgatóját, s az intézmény megszüntetése – legalábbis egyelőre – lekerült a napirendről. Az elmúlt évben, amikor a budapesti Történeti Levéltár iratanyagát illetően is felmerült egy meggondolatlan gondolat, nemkülönben megtapasztalhattuk külföldi társintézeteink szolidaritását. Tudunk róla, hogy Romániában – többek között a CNSAS által őrzött iratok feltárásának hozadékaként – a közelmúltban bukkantak rá Márton Áron gyulafehérvári katolikus püspök egykori megfigyelési iratainak egy terjedelmes kontingensére. 236 újabb dossziéról van információnk, ami több mint félszáz ezer iratoldal. Milyen mértékben lehetett szponzorált a Securitate, ha egy – igaz, megkülönböztetett – személyre képes volt ennyi iratot termő/termelő lehallgatót, operatív technikát, hivatásos apparátust és ügynökhálózatot fordítani évtizedeken át. S mennyi időbe, energiába kerül majd ennek autentikus történeti feldolgozása? Meghurcoltak százezrei tekinthetők még „temetetlen holtaknak”, s a kollektív nemzeti emlékezetet a minél számosabb egyedi sorsok megismerése gyarapíthatja. Ennyiben a budapesti Történeti Levéltár is a magyar nemzeti emlékezet letéteményese: úgy, ahogy ezt az intézményt több szomszédos országban is nevezik: ilyen a lengyel vagy a szlovák Nemzeti Emlékezet Intézete. E reinkarnálódott Antigonék feladatai megsokszorozódnak a jelenkorban, midőn a közelmúlt bűneit kísérlik meg – legalább virtuálisan – orvosolni.

A Történeti Levéltár 15 évéről − címszavakban A budapesti Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 15 éve jött létre. Jogelődjét – Történeti Hivatal néven – 1997-ben létesítették, az intézmény 2003 óta működik jelenlegi nevén. A Történeti Levéltár 9

a magyarországi államszocializmus évtizedeiben tevékenykedő titkosszolgálatok fennmaradt iratait őrzi. Szaklevéltári feladatköre egyfelől a kommunista titkosszolgálatok tevékenysége révén joghátrányt szenvedett – vagy ténylegesen meg is hurcolt – személyeknek (jogutódaiknak) hozzáférhetővé tenni a róluk fennmaradt iratokat. Az elmúlt másfél évtizedben mintegy 30 000 hozzánk fordulóból közel tízezer állampolgárnak több mint félmillió (545 000) iratoldalt juttattunk: ez jelenti az egyéni információs kárpótlást. Rögtön hozzá kell ehhez tenni, hogy igazából ez a feladat különbözteti meg az ÁBTL-t minden más köz- vagy magánlevéltártól. A hozzánk forduló állampolgárt – törvény adta jogán – elsődlegesen a munka „kimeneti” (output) oldala érdekli: az, hogy egykori megfigyeltségéről, meghurcoltatásáról minél teljesebb tájékoztatást kapjon. Ehhez viszont a Történeti Levéltárnak nem csupán elvileg, hanem ténylegesen tudnia kell, hogy – a jelenleg rendelkezésre álló mintegy hatvanmillió oldalon – egy-egy állampolgárról, mely dos�szié (dossziék) mely oldalain lelhető fel releváns adat vagy szöveg(rész). E nélkül ugyanis aligha teljesülne az egyéni információs kárpótlás. Ehhez képest egyetlen más levéltárnak sincs olyan feladata, hogy bárkiről – lehetőség szerint – minden előfordulási „forráshelyet” felderítve szolgáltasson az érintettre vonatkozó tudnivalót. A példa fordítottjával talán még inkább szemléltethető a mondandó lényege. A leginkább időigényes egy-egy hozzánk forduló számára nemleges választ adni: amíg ugyanis a feladatát végző referens a „végére jár” annak, hogy az igénylőről tényleg nincs fellelhető adat, adott esetben több munkaórát emészt fel, mint másik öt állampolgár számára a megtalált iratok (iratmásolatok) előkészítése. Továbblépve, ugyancsak iratainkon nyugszik az ún. kollektív információs kárpótlás. A Történeti Levéltárat kutatói jogosítvánnyal látogatók számára az eltelt tizenöt évben – közel ötezer kutatási tárgykörre – több mint háromnegyed millió (787 000) iratot adtunk ki másolatban. Utóbbi esetben az is figyelembe veendő, hogy egy-egy kutató a fénymásolásra kijelölt iratoknak akár a sokszorosát nézi át eredetiben, ennyi irat előkészítésére tart igényt. Ennek hozadéka a kollektív információs kárpótlás 10

egy-egy újabb darabja, dokumentumközlés, tanulmány, könyv, esetleg film változatban.4 Arról sokféle legendát hallhatott a kortársak eziránt érdeklődő hányada, hogy a békés, „tárgyalásos” rendszerátalakítás éveiben a titkosszolgálati iratok számottevő része – Magyarországon legalábbis – szép csendesen elkallódott, eltűnt-eltüntették: bottal üthetjük a nyomát.5 Az kevésbé közismert, hogy az információs kárpótlás intézményének megalakulása nyomán a maradék hányad, mondhatni, „szénakazalként” érkezett a Levéltárba. Mindmáig a napi munka része, hogy helyreállítsuk a titkosszolgálatok munkavégzési lenyomatainak azt az „irattári rendjét”, amely egykori tényleges működésük során talán soha nem is létezett. A Történeti Levéltár falai között folyó munka legkevésbé látványos – de elsődleges fontosságú – része, hogy a megkapott, gyakorta erősen rongálódott iratok szemétdombját a múltfeltárás előfeltételeként megfelelő logisztikai rendbe illesszük. A rendezetlen összevisszaságban érkezett holt iratokból a levéltárosi gondozás révén lesz érdemileg hasznosítható történeti forrás. Eközben válik rekonstruálhatóvá például az intézménytörténethez nélkülözhetetlen szervezeti-működési séma – annak változása –, és ennek hozadékaként tárható fel az is, hogy kik, mikor, milyen beosztásban működtették a pártkulisszák mögötti titkosszolgálatok gépezetét. (Szakzsargonban ezt hívják archontológiának.) E nyomvonalon haladva adja magát a következtetés: a titkosszolgálati iratok hozzáférhetővé válása érdemi adalékokkal gazdagíthatja a huszadik század második felében regnáló államszocialista berendezkedés politikatörténeti feldolgozását, megismerését. De itt azonnal fordítok is mondandóm irányán. Irataink belső tematikai arányait nézve mintegy 12 4 Esetünkben a kutató nem a Történeti Levéltár alkalmazásában álló – magyar vagy külföldi – személyt jelent. Magyarországon a törvényi szabályozás sokkal szélesebb körben bízza a kollektív információs kárpótlást is jelentő történeti múltfeltárást „külső” professzionistákra, mint némely más posztszocialista ország esetében. 5 Tegyük hozzá rögtön, hogy az államszocializmus regnálása idején, különösen 1956 októberében voltak jelentős – részben a forradalmárok által végzett, részben „cégen belüli” – iratpusztítások, a Kádár-korszakban ehhez visszatérően társultak különböző szempontú selejtezések, iratmegsemmisítések. 11

százaléknyi anyaghányad tudósít a politikatörténethez közelebb álló intézménytörténetről (szolgálatok működési iratai),6 ugyanakkor a túlnyomó többség (kb. 81%) informál a megfigyeltekről, a meghurcoltakról, a huszadik század második felének passióját végigjárni kényszerített áldozatokról, akiknek döntő többsége – régies szófordulattal élve – „a köznép” politikai névtelenjeiből került ki. A vizsgálati, megfigyelési, nyomozati iratok – de alkalmasint még a pletykálkodástól sem idegenkedő besúgójelentések számottevő hányada is – a társadalmi megélés-elszenvedés formaváltozatainak lenyűgöző vagy éppen elborzasztó sokféleségét rejti. Azaz, a titkosszolgálati iratok Magyarországon fennmaradt hányada sokkal inkább a korszak sok nézőpontú társadalomtörténeti megismerhetőségének sajátos kincsesbányája. Persze, türelmes és sziszifuszi kutatómunka hozadékaként, a szakmai konvenciók betartása közepette érvényesített forráskritikával, miközben – esetenként – az intuíció sem nélkülözhető. Harmadik törvény szabta feladata a Történeti Levéltárnak, hogy maga is részt vegyen az őrzött dokumentumokra támaszkodó történeti múltfeltárásban. A levéltár szervezeti rendje – munkatársainak belső létszámaránya – elsődlegesen az előbb említett két feladat teljesülését szolgálja. A túlnyomó többségben lévő, levéltárosként tevékenykedő kollégák közül viszont többen kettős elhivatottsággal teszik a dolgukat: archiváriusi feladataik mellett vállalnak részt Magyarország közelmúltjának történeti rekonstrukciójából. Hozzájuk képest igencsak szerény létszámú a levéltár főhivatású kutatóinak a száma. Ennek megfelelően próbáltunk meg lehetőségeinkhez mérten bekapcsolódni annak a korszaknak a történeti feltárásába, amelyet a levéltár gyűjtőköre – illetve időkerete – lefed. Nem számítva az Országgyűlés tájékoztatását szolgáló éves beszámolóinkat, eleddig mintegy félszáz önálló kötetet adtunk közre – részben kollégáink saját munkáiként, részben tanulmánykötetként vagy forráspublikációként. További két tucat – többnyire a levéltár forrásait hasznosító, de más intézménynél dolgozó kolléga szerzőségét dicsérő – kötet közreadását támogattuk. Emellett épp a napokban éri el a százat azoknak a jelenkor-történeti közleményeknek a 6 A fennmaradó 7 százaléknyi irat szól az ún. ügynökökről, besúgókról – mint szervtörténeti dokumentum –, hiszen a hálózati személyek által készített (besúgói) jelentések már ismételten a megfigyeltek sokaságáról informálnak. 12

száma, amelyek a Levéltár saját elektronikus folyóiratában, a Betekintőben láttak napvilágot. Közel félezer olyan további tanulmány, forrásközlés fűződik a Történeti Levéltár munkatársainak nevéhez, amelyet mások által gondozott tanulmánykötetekben, folyóiratokban tettek közkinccsé. Nem tisztünk megítélni, hogy az éves átlagban háromkötetnyi teljesítmény, illetve hogy hetente egy-egy újabb szakmai publikáció került ki a Levéltár munkatársainak tolla alól, sok-e vagy kevés. Ennyire tellett.7 Mindenesetre a fentebbi „magamutogató” adatok – ismereteink szerint – egyharmadát teszik ki azoknak a múltfeltáró szakmai közleményeknek, amelyek az elmúlt másfél évtizedben a Történeti Levéltár anyagait hasznosítva születhettek meg. Ez persze bizonyára csak nagyon hozzávetőleges adat. Nem azért, mert a mérleg készítésekor mellőztük a történetinek látszó „ügynökvadász” publicisztikát, illetve a főként ennek kapcsán „gittet rágó” zsurnalisztika özönét. Sokkal inkább azért, mert annak a több száz úgynevezett „külső” kutatónak a munkásságát is képtelenség nyomon követni, akik Clio szolgájaként látogatják hűségesen kutatótermünket, miközben közülük is csak kevesen emlékeznek a régi tradícióra: a magára adó kutató egy-egy példányt eljuttatott valaha annak a levéltárnak a könyvtárába, amelyiknek az anyagai között búvárkodott. 7 A Levéltár önálló kiadványainak jegyzéke minden újabban közreadott kötetünk végén megtalálható. A munkatársak egyéni publikációs jegyzéke pedig az Országgyűlés számára készített – szintén publikus – évenkénti jelentéseinkben olvasható. A Történeti Levéltár fennállásának 15. évfordulójához kapcsolódóan megjelentetett önálló kiadványok: Gyarmati György: Kísértő közelmúlt – avagy a rendszerátalakítás egyik deficitje. ÁBTL–L’Harmattan, Budapest, 2011; Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára. (Levéltár-ismertető.) Budapest, 2012; The Historical Archives of the Hungarian State Security. (Archives-guide.) Budapest, 2012; Bank Barbara – Gyarmati György: Recsk. Kényszermunkatábor, 1950–1953. (Kiállításkalauz.) ÁBTL, Budapest, 2012; Barbara Bank – György Gyarmati – Mária Palasik: Recsk. The Hungarian Gulag, 1950–1953. ÁBTL, Budapest, 2012; Bank Barbara – Gyarmati György – Palasik Mária: „Állami titok”. Internáló- és kényszermunkatáborok Magyarországon, 1945–1953. ÁBTL – L’Harmattan, Budapest, 2012; A nagy testvér szatócsboltja. Tanulmányok a magyarországi titkosszolgálatok tevékenységéről, 1945–1989. (Szerk. Gyarmati György és Palasik Mária.) ÁBTL–L’Harmattan, Budapest, 2012; Big Brother’s Miserable Little Grocery Store. Studies on the History of the Hungarian Secret Servises After World War II. (Ed. by György Gyarmati – Mária Palasik.) ÁBTL – L’Harmattan, Budapest, 2012; Prelude to Demolishing the Iron Curtain. (Ed. by György Gyarmati.) ÁBTL – L’Harmattan – City of Sopron, Budapest–Sopron, 2012; A megtorlás szervezete. A politikai rendőrség újjászervezése és működése, 1956-1962. (Szerk. Cseh Gerő Bendegúz – Okváth Imre.) ÁBTL– L’Harmattan, Budapest, 2013. 13

Megszakítom az „önfényezést” szakmai teljesítményünk tekintetében, ily módon megsértve több kollégámat, akik a Levéltár több mint kéttucatnyi kiállításának létrehozásán – és fizikai installálásán – annyit fáradoztak, holott erre éppoly részletességgel illene kitérni, mint az évek óta nagy népszerűségnek örvendő rendezvény-sorozatunkra, a Történelmi KávéháZra. Az elmúlt tizenöt év egy másfajta számadást is lehetővé tesz – ha éppen nem megkövetel. A levéltár alapításának évében, mindenfajta beosztást számba véve, 42-en kezdtük a munkát. Egy szűk évtizede 98−99 fő az ún. „normál létszámunk”. E beszámolóra készülve viszont én lepődtem meg a leginkább, hogy ennél jóval többen megfordultak nálunk – régi szóhasználattal élve – „munkakönyves” főállású munkatársként. Több mint húsz fő a Levéltárból vonult nyugállományba, de voltak olyanok is, akiknek szó szerint meghaladta az erejét a minden kollégától megkövetelt naponkénti maximális erőfeszítés, s másutt kereste – keresi – boldogulását. Hozzáteszem, utóbbiakat is fenntartás nélkül meg lehet érteni. A Történeti Levéltár fennállása óta három és fél épületrekonstrukciót, átépítést élt át, folyamatos üzemmód közepette, s bizony, nehéz úgy előkészítendő iratra koncentrálni, kárpótlást igénylő állampolgárral vagy éppen külső kutatóval konzultálni, hogy közben verőfényes égbolt alatt is „zeng a ház”; falat és födémet remegtetően dübörög az exkavátor vagy a légkalapács – 8-10 méternyi közelségben. A három utáni „fél” pedig az a tartós felfordulás volt, amelyet több mint egy éven át – az alább még érintendő – iratmentő vállalkozásunk technikai eszközeinek elhelyezése és logisztikai megszervezése okozott. A létszám és az ellátandó feladatok dinamikája – azt is mondhatnám, anomáliája – két másik összevetésben tehető köznapi módon megfoghatóbbá. Az egyik metszet: noha a Történeti Levéltár – az őrzött iratok terjedelme tekintetében – az ország legkisebb levéltárai közé tartozik, kutatóforgalma alapján mégis a legnagyobbakkal vetekszik. Az utóbbi fél évtizedben hozzávetőleg ugyanannyi iratmásolatot adtunk ki évenként „külső” kutatók igénye alapján, mint az archivárius szakma létszámában többszörös, őrzött iratainak mennyiségében pedig több mint huszonkétszeresen nagyobb – s egyben a legpatinásabb – intézménye, a Magyar Országos 14

Levéltár, mely éppen napjainkban „bucskázik át a fején”, hogy Magyar Nemzeti Levéltárként kezdje működésének új korszakát. Kívánjunk nekik sikert és főként kellő muníciót az intézményi metamorfózishoz. Nemkülönben az elsők között vagyunk az országban a modern levéltáraktól egyre inkább elvárt elektronikus iratkezelés tekintetében. A Történeti Levéltárban a belső munkafolyamat minden egyes szakasza – és azok lépésenkénti dokumentálása, „belső ellenőrzése” is – elektronikus láncolaton keresztül zajlik. Magyarán az állambiztonsági iratokban való eligazodás speciális többlettudása közepette sajátították el kollégáink az elektronikus levéltári munkafázisok fortélyait is. Miután a levéltár törvény szabta szolgáltatási feladatköre – mint fentebb említettem – output szemléletű, a kutyát sem érdekli, hogy mi rejlik az ABTLINFO „fedőnév” mögött. Ez a naponta bővülő elektronikus adatbázis funkcionális munkavégzésünk szíve, egyben a második világháború utáni magyar titkosszolgálati szervek legkiterjedtebb „komplex” adattára, és a benne való eligazodást nélkülözhetetlenné tevő know-how. Ha tetszik, virtuálisan „újraépítettük” a kommunista pártegyeduralom államvédelmi-állambiztonsági rendszerét, úgy, hogy ténykedésük „társadalmi lenyomatát” is hozzárendeltük – értve ezen a megfigyeltek, meghurcoltak regiszterét is. Mindezt persze csak olyan átláthatósági szintig tudtuk – tudjuk – elvégezni, amilyen mértékig a levéltárba került irategyüttes lehetővé teszi, de ez mégiscsak a legszélesebb körű és igény szerint aktiválható, többregiszteres tudástár. Az egykori titkosszolgálatok hivatásosaira, hálózati személyeire és a rendszer megfigyeltjeire-meghurcoltjaira vonatkozóan ez a – keresztlekérdezésekre is alkalmas – tudásbank és az ebben való „bankolás” egyedi, semmilyen mesterképzésen vagy akár posztgraduális kurzuson el nem sajátítható, önálló fejlesztésű szellemi termék: ennyiben is unikális az ÁBTL a magyar levéltári rendszerben. És ennyiben is egyedi a mindezt létrehozó levéltáros-informatikus csapat, illetve az ennek használatát elsajátító kollektíva. Mindennek ráadásul elkészítettük azt a kutatók számára hozzáférhető, „felhasználóbarát” verzióját is, amely változat – az adatvédelmi kötelezettségekre tekintettel – némileg redukált információitemet jelenít ugyan meg, de ebből a kellően bőséges információ-étlapból a kutató akár 15

saját maga számára állíthatja össze a kutatási témájához kikérni gondolt forrás-menüt. Az előkészületi fázisban megkerülhetetlen tömeges iratdigitalizálás miatt kapcsolhatom ehhez a részhez azt az elmúlt évben lezárult, a Norvég Alap támogatásával végrehajtott iratmentési, savtalanítási és konzerválási projektünket, melynek keretében a leginkább rongálódott mintegy 1 300 000 iratunk élettartamát, használhatóságát sikerült több évtizeddel meghosszabbítanunk. Többet erről se szólok, mert a vonatkozó szakmai beszámoló – honlapunkon túl is – több helyen olvasható.8 A másik összevetés nemzetközi vonatkozású. A posztszocialista országokban hozzánk hasonlóan életre hívott társintézményekhez viszonyítva a budapesti Történeti Levéltár (majdnem) a legkisebb létszámú. Ez persze a kezelt iratmennyiség volumene mellett abból is ered, hogy országonként különböző szerkezetben, illetve eltérő feladatkörökkel ruházták fel a közelmúlt feltárását „gondozó” intézményeket. E differenciákból adódik, hogy a budapesti Történeti Levéltárban esetenként még szakreferens sincs olyan feladatokra, amit – vagy amelyeket – másutt önálló szervezeti egység (osztály) intéz. Ugyanígy nem tudunk olyan gyakorisággal és olyan széles tematikák mentén szervezett konferenciákra előadót küldeni, mint amilyen kondíciók némelyik társintézményünk számára rendelkezésre állnak, mindenesetre – velünk ellentétben – van rá témaspecialista, szervező apparátus és nem utolsósorban megfelelő anyagi háttér. Éppen „kisinas” voltunk miatt hatványozottan fontos számunkra a posztszocialista országok társintézeteinek időközben létrejött nemzetközi szervezete. Hivatalos nevén European Network of Official Authorities in Charge of the Secret Police Files, de mi magunkat egymás között csak „hét nővérnek” hívjuk. Fontos volt ez az egymásra figyelés, midőn szófiai társintézetünk veszélyeztetése idején Brüsszelig és Strasbourgig menő szolidaritás szerveződött. Különösen fontos volt ez számunkra az elmúlt évben, midőn felmerült, hogy a budapesti Történeti Levéltár iratanyagát „eredetiben” kellene visszaszolgáltatni az egykoron megfigyelteknek, meghurcoltak8 Cseh Gergő Bendegúz: Államvédelem és állományvédelem. Tömeges iratsavtalanítási program a Történeti Levéltárban. In Nemzedékváltás. Beszámoló az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2011. évi működéséről. ÁBTL, Budapest, 2012. 39–55. Lásd még Levéltári Szemle, 2012. 2. sz. 42–51. 16

nak. A „hét nővér” társintézetei élénk figyelemmel kísérték a magyarországi fejleményeket, és szolidaritásukat nyilvánították a budapesti Történeti Levéltárnak, amelyik a parlamentet és az illetékes minisztériumot petíciózta e kellően végig nem gondolt „ötlet” visszavonása érdekében. Az erőfeszítés eredményre vezetett: többek között emiatt is lehetünk most itt együtt e jubileumi rendezvényen. Az intézetek közötti rendszeres – és nem csupán vezetői szintű – szakmai konzultációk legalább olyan fontosak a retrospektív iratmegismerésben, mint a múltfeltárás újabb hozadékának prezentálása közös konferenciáinkon. Ugyancsak a „munka-barátság” indukálta kölcsönös odafigyelés hoz elő szomorú epizódokat is. Emlékezzünk meg Ján Langosról, a szlovákiai Ustav Památi Národa (Nation’s Memory Institute) első elnökéről, a lengyel Instytut Pamięci Narodowej (Institute of National Remembrance) nála is fiatalabban elhunyt elnökéről, Janusz Kurtyka úrról, valamint Ticu Dumitrescu úrról, akit mint a romániai CNSAS-t létesítő törvény atyját ismerhettünk. Talán nem veszik tolakodásnak, ha ehhez hozzáteszem, hogy a budapesti Történeti Levéltár az elmúlt évtizedben két aktív kollégáját és két nyugdíjas munkatársát temette el. Végül engedjenek meg néhány szót a jelen helyzetről és a kilátásainkról. Legújabb fejleményként annyit mondhatunk az információs kárpótlás tekintetében, hogy ez év első felében egy állampolgári iratigénylés-cunami öntött el bennünket. Négyszer annyian fordultak hozzánk 2012 első felében, mint az évtizednyi „átlagos” érdeklődés, és ez közel annyi, mint a megelőző négy évben érkezett megkeresések együttes száma. Ha azt veszem figyelembe, hogy a feladathoz rendelhető létszám tekintetében eddig is „csúcsra járatva” üzemeltünk, ez az újabb kihívás ténylegesen haladja meg teljesítőképességünket abban az értelemben, hogy a hozzánk fordulóknak belátható időn belül reményük legyen hozzájutni az őket megillető iratokhoz. De fogalmazhatnék úgy is, hogy a Történeti Levéltár iratainak alig van olyan szegmense, amely évekig – netalán évtizedekig – érintetlenül porosodna, mert senki nem kíváncsi rá. Ellenkezőleg, szó szerint élő, illetve újraélesztett, kis túlzással szinte naponta átforgatott, intenzív hasznosulású a nálunk őrzött irategyüttes. 17

Ehhez várható az év hátralevő részében a magyarországi Nemzeti Emlékezet Bizottságának életre hívása. Az még nem tudható, hogy milyen múltfirtatási körökre terjed majd ki ezen új szervezet „profilja”, akciórádiusza, de nem igényel különösebb jóstehetséget annak valószínűsítése, hogy tevékenységük döntő mértékben alighanem a Történeti Levéltár iratainak információira fog igényt tartani. Ezt illetően csak Cromwell bonmot-jának parafrázisával tekinthetünk a jövőbe: „bízunk Istenben és szárazon tartjuk a puskaport”. Reménykedünk abban, hogy a jogalkotók – a helyszűkével is kínlódó Történeti Levéltár csúcsra járatott üzemmódja ismeretében – az újabb ránk váró feladatokkal arányos munícióról is gondoskodnak.

18

LAKOS JÁNOS

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a magyar levéltárügy I. Amikor 1995-ben a Magyar Országgyűlés elfogadta a módosításokkal ma is hatályos, A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. tv.-t (a továbbiakban: levéltári törvény), az elmúlt rendszer állambiztonsági szerveinek iratait még a Belügyminisztériumban és más szerveknél őrizték, azokhoz a levéltáraknak semmi közük nem volt, és a levéltári törvény sem foglalkozott a témával. A levéltári törvény közlevéltárakat és nyilvános magánlevéltárakat különböztet meg, és az ezekre vonatkozó legfontosabb előírásokat tartalmazza. A közlevéltárak sorába tartoznak: 1. az általános levéltárak, úgymint központi általános levéltárként a központi szervek levéltári anyagát őrző Magyar Országos Levéltár az állam fenntartásában, és a területi állami szervek és az önkormányzatok iratait őrző területi általános levéltárak, konkrétan Budapest Főváros Levéltára a fővárosi önkormányzat, és a megyei levéltárak 2011 végéig a megyei önkormányzatok, azóta az állam fenntartásában; 2. az állami szaklevéltárak, amelyek egy-egy szakterület vagy intézmény levéltári anyagát őrzik; ilyen levéltár a Hadtörténelmi Levéltár, a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár, a KSH Levéltára és az egyetemi levéltárak, a két ágazati minisztérium, a KSH és az érintett egyetemek fenntartásában (a KSH Levéltára 2007 végén megszűnt); 3. a települési önkormányzatok levéltárai, ilyen városi fenntartású intézmény eredetileg három volt (Székesfehérvár, Győr és Tatabánya megyei jogú városok levéltárai), később Vác is városi levéltárat hozott létre; 4. a köztestületek, közalapítványok és egyéb közfeladatot ellátó szervek levéltárai, eredetileg csak egy köztestületi levéltár, az MTA Levéltára létezett, néhány éve létesült a Magyar Országos Közjegyzői Kamara Közjegyzői Levéltára. 19

A levéltári törvény hatálybalépésekor 22 általános levéltár (Győr-MosonSopron megyében kettő), 17 állami szaklevéltár, 3 települési önkormányzati levéltár és 1 köztestületi levéltár, összesen 43 közlevéltár működött Magyarországon. A nyilvános magánlevéltárak közé az egyházi levéltárak, a pártok és magánszervezetek levéltárai tartoznak, összesen 39 ilyen levéltárunk volt és van ma is. A levéltári törvény értelmében az összes hazai közlevéltár és nyilvános magánlevéltár a kultúráért felelős miniszter ágazati irányítása alá tartozik. II. Az 1944. december 21. és 1990. február 14. közötti időszak állambiztonsági szervei működése során keletkezett meghatározott iratanyag őrzésére és kezelésére az 1996. évi LXVII. tv. az Országgyűlés alá rendelten létrehozta a Történeti Hivatalt, amely kívül állt a levéltári rendszeren, a levéltári törvény egyetlen rendelkezése sem vonatkozott rá, és nem tartozott a kultúráért felelős miniszter ágazati irányítása és felügyelete alá. 2001-ben változott a helyzet. Az előbb említett jogszabályt módosító, 2001 júliusától hatályos 2001. évi XLVII. tv. ugyanis kimondta, hogy a „Történeti Hivatal állami szaklevéltár, önálló költségvetési szerv, amely a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezet.” Ekkor lett a Történeti Hivatal a magyarországi levéltári rendszer szerves része, és került a kultúráért felelős miniszter ágazati irányítása alá. A levéltári törvény legtöbb rendelkezése a Hivatalra is hatályossá vált, de speciális levéltári anyaga és feladatai miatt bizonyos általános szabályokat (pl. az illetékességi körébe tartozó iratok átvételében, a kutatási lehetőségekben, az ügyfélszolgálatban) nem lehetett alkalmazni. Ezt fejezte ki az új törvény 2.§ (3) bekezdése: A Történeti Hivatal működésére a levéltári törvény szabályait az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Két év múlva jött az újabb változás, amikor az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok 20

Történeti Levéltárának (rövidítve: ÁBTL) létrehozásáról szóló 2003. évi III. tv. hatályba lépett. E törvény a Történeti Hivatal jogutódjaként állította fel a nevében is levéltár új intézményt, amelynek élén már nem elnök, hanem főigazgató áll, már nem önálló költségvetési fejezet, hanem csak önálló cím az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül. Az említett változások következtében az ÁBTL ugyanúgy országos hatáskörű állami szaklevéltár, mint a Hadtörténelmi Levéltár és a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár, bár ezekétől eltérő feladatai is vannak és speciális szabályok is vonatkoznak rá. Néhány különbséget emelek ki: – Az ÁBTL – egyetlen magyarországi levéltárként – lezárt, úgynevezett történeti levéltár, amely csak egy meghatározott időszak iratait őrzi (1944– 1990), 1990 utáni iratokkal nem gyarapszik (kivéve: az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvéleményt formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését 1994-től végző, azóta már megszűnt bizottság iratait). – Az ÁBTL egyik fő feladata az információs kárpótlás, vagyis hogy a diktatúra áldozatai megismerhessék a velük összefüggésben keletkezett titkosszolgálati iratokat. – A többi közlevéltárban nem kell engedély a kutatáshoz (kérelemre bárki szabadon kutathat a korlátozás alá nem eső iratokban), ÁBTL-ben viszont engedélyköteles a levéltári kutatás, amit az itt őrzött iratok jellege indokol. 2012. május végéig egy több tagból álló kuratórium, azóta a főigazgató engedélyezi a kutatást. – Ellentétben a többi közlevéltárral, az ÁBTL-nek nincs iratkezelésellenőrzési feladata. – Az ÁBTL – eltérően a többi levéltártól – nem kölcsönözhet iratokat más intézménynek pl. kutatási célból. – A többi közlevéltár munkatársai közalkalmazottak, az ÁBTL munkatársai köztisztviselők. III. Mondhatnánk, hogy jelenleg, a mai napon 47 közlevéltár és 39 nyilvános magánlevéltár, tehát összesen 86 levéltár van Magyarországon. Jogilag azonban pontosabban kell fogalmaznunk. A levéltári törvény legújabb 21

módosítása 2012. október 1-jével létrehozta a Magyar Nemzeti Levéltárat, amelybe az addigi Magyar Országos Levéltár és 20 megyei levéltár tagolódik be. A Magyar Nemzeti Levéltárat egy Országos Levéltár és 20 megyei szervezeti egység (tagintézmény) alkotja, de egy alapító okirata és egy szervezeti és működési szabályzata van, így jogi szempontból egy levéltárnak számít. Következésképpen ma 27 közlevéltár és 39 nyilvános magánlevéltár, összesen 66 levéltár van hazánkban. A magyar levéltárak összesen mintegy 400 000 folyóméter levéltári anyagot őriznek. Ezen belül a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának közel 90 000, megyei tagintézményeinek összesen kb. 250 000 folyóméternyi anyaga van. Ezekkel a mennyiségekkel összevetve az ÁBTL iratanyaga igen kevés, mindössze kb. 4340 folyóméter. Milyen körülmények között működik az ÁBTL? Személyi létszáma 99 fő, amely az őrzött levéltári anyag mennyiségére vetítve imponáló adatot eredményez: egy munkatársra mindössze 43 folyóméter levéltári anyag esik (a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában 430 folyóméter). Természetesen árnyalja a képet az, hogy az ÁBTL-ben pl. a kutatás előkészítése és az ügyfelek kiszolgálása sokkal munkaigényesebb (igaz viszont, hogy iratkezelés-felügyeleti munkát az ÁBTL nem végez, mikrofilmező és nagyobb restauráló műhelye sincs). A költségvetési ellátottság tekintetében is az ÁBTL áll az élen a közlevéltárak sorában. Raktárai is – köszönhetően a klímatizálásnak, a klímaellenőrző rendszernek – lényegében optimálisak, kutatóit és ügyfeleit megfelelő körülmények között szolgálhatja ki. Levéltáraink közül egyedül rendelkezik papírsavtalanító berendezéssel, és az infokommunikációs berendezés terén is az egyik legjobban ellátott a levéltári területen. Mindent egybevetve összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy az ÁBTL alapítása óta az egyik legjobb működési feltételekkel rendelkező magyarországi levéltár volt, a legutóbbi években pedig egyértelműen a legjobban ellátott levéltárrá vált annak következtében, hogy az Országos Levéltárban, Budapest Főváros Levéltárában és a megyei levéltárakban jelentős létszámcsökkentés és az ÁBTL-éhez képest sokkal nagyobb költségvetési elvonás történt. 22

IV. Az ÁBTL 15 éves fennállása alatt hatalmas utat tett meg. Iratállománya jelentősen gyarapodott, szépen előrehaladt a levéltári feldolgozó munkában, az adatbázis-építésben, a digitalizálásban és az állományvédelmi munkában. Kimagasló tudományos tevékenység folyik az intézményben. Számos könyvet, periodikát jelentetett meg, újabban az interneten is. A nyitott levéltár koncepció jegyében sikeres rendezvényeket tart (konferenciák, könyvbemutatók, beszélgetések a levéltárban), jól karbantartott és adatgazdag, digitalizált állományokat is közzétevő honlapja van. Bátran kijelenthetjük azt is, hogy az ÁBTL a magyarországi levéltári rendszer szerves része lett, a többi levéltárral eredményes kapcsolatokat épített ki. V. Végül, de nem utolsósorban szólnék arról, hogy annak idején nem fogadta osztatlan egyetértés az intézmény létrejöttét. Történész és levéltáros szakmai körökben is hangzottak el olyan vélemények, hogy az állambiztonsági iratok őrzésére és kezelésére felesleges új intézményt alapítani, azoknak a Magyar Országos Levéltárban van a helye. Napjainkban újra felerősödtek ezek a vélemények. Valóban, nem kerülhető meg a téma. Szerintem ma sem szakmai, hanem politikai kérdés az ÁBTL léte. Amíg az állambiztonsági iratokra különleges kutatási szabályok vonatkoznak, addig – úgy vélem – nem lehet általános levéltárba integrálni az ÁBTL levéltári anyagát. Amint ezek a különleges szabályok megszűnnek, joggal merül majd fel az integráció igénye. Hogy ez az állapot néhány éven vagy hosszabb időn belül jön majd el, – én nem tudhatom.



23

PÓK ATTILA

A Történeti Levéltár jelentkezése a hazai jelenkortörténetírásban A megtisztelő felkérésnek, tehát, hogy a jelenkortörténet írás szempontjából mondjak néhány gondolatot az ÁBTL nagykamasz korba lépése alkalmából, legkevesebb három módon lehetne eleget tenni. A jelent nagyon tudatosan megélő, a történelmet jelen idejű tudományként értelmező, a politika és a történettudomány közötti dialógust segíteni próbáló történészként méltathatnám az ÁBTL szerepét kollektív nemzeti emlékezetünk és a társadalom által igényelt információs kárpótlás intézményes letéteményeseként. Kiemelhetném a gyakran változó törvényes környezetben végzett változatlan következetességű és rendszerességű szívós munkát a különlegesen fontos és szenzitív források hozzáférhetővé tétele érdekében. Beszélhetnék azokról a sikeres erőfeszítésekről, amelyekkel a jogállami törvényesség és a politikai, erkölcsi, történeti igazságosság között nemegyszer felszínre törő feszültségeket kezelik. Másik szempont lehetne az ÁBTL méltatása olyan levéltárként, amely munkatársai segítségével több tucat, legalább négy generációhoz tartozó történész kolléga sok száz publikációjának megszületését tette lehetővé. Nem íródhattak volna meg az ÁBTL forrásai, munkatársainak segítsége nélkül alapvető művek a koalíciós időszak, a Rákosi- és a Kádár- rendszer politika-, társadalom-, művelődés- és mentalitástörténetéről, 1956-ról, így különösen nagy visszhangot kiváltó művek neves politikusok munkásságáról, egyháztörténetről, a magyar emigrációkról, a politika látható és rejtett vonulatai közötti kapcsolatrendszerekről, döntéshozatali mechanizmusokról, az ún. másképp gondolkodók különböző csoportjairól, a rendszerváltást előkészítő társadalmi és politikai folyamatokról. S ne feledkezzünk el arról sem, hogy az ÁBTL anyagai késztették egyik legnevesebb írónkat Javított kiadás írására.

24

A harmadik megközelítés az ÁBTL mint jelenkor történeti tudományos műhely bemutatása lehetne. Beszélhetnék sok tucat saját kiadványukról, a munkatársak számos publikációjáról, az ÁBTL szaktudományos beágyazottságát tanúsító, partnerintézményekkel együtt közzétett és támogatott könyvekről, szűkebb körű, intenzív műhely- és a nagyobb nyilvánossághoz szóló konferenciákról. Mindhárom megközelítési mód bizonyos fokig leltárhoz vezetne, erre pedig ilyen alkalmakkor nincs idő, s bármilyen konkrét teljesítmény kiemelése elégedetlenséggel tölti el mindazokat, akikről nem esik szó. Ezért más megoldást választottam. Azt feltételezvén, hogy ez az ünnepi alkalom szélesebb visszhangot kap, néhány a jelenkor történetét vizsgáló kutatók, a politikai döntéshozók és a társadalmi közgondolkodás számára megítélésem szerint egyaránt fontos dilemmára szeretném felhívni a figyelmet. Olyan nagyszerű lehetőségekre, amelyek ugyanakkor nem egy buktatóval terheltek, hogy enyhe képzavarral tartsam ébren figyelmüket. Az első egy talán meghökkentőnek tűnő kérdés: minek a történetére források az itt őrzött iratok? AZ ÁBTL útmutatója szerint itt őrzik az 1944. december 21. és 1990. február 14. közötti államvédelmi, állambiztonsági tevékenységet végzett magyar hatóságok működésével összefüggésben keletkezett iratokat. Mintegy egy millió személy életéről, tevékenységéről találhatunk adatokat (2011 végéig 750.000 megfigyelt személy adatait rögzítették elektronikusan). Enyhe túlzással azt mondhatjuk, hogy ha nagyon keresünk, előbb-utóbb bármely magyar család történetére találunk itt adatot. Természetesen igen különböző terjedelmű, mélységű adatokról van szó, de így is hatalmas lehetőséget nyújt ez az anyag a társadalomtörténet kutatására. Mit is árulnak el ezek az államvédelmi dokumentumok? Az állam leginkább saját társadalmától védte magát, de persze az állam sem egy lélek nélküli gépezet, hanem azt is a társadalomhoz tartozó emberek működtetik, akik így örkényi vagy mrożeki nyelven szólva saját maguktól is védik magukat. Vagy valóban van az államnak önálló érdekű személyisége, ahogyan azt például Szekfű Gyula ábrázolja A magyar állam életrajzában, ami nem pusztán polgárainak összessége? Vagy az államapparátus a gyakori rendszerváltások és a rendszerváltásokon 25

belüli hatalmi viszonymódosulások eszközeként váltogatja represszív intézkedéseinek célcsoportjait? Más oldalról közelítve: a diktatúrákban oly meghatározó félelemből szinte egyforma arányban jutott elnyomónak és elnyomottnak, Gyarmati György megfogalmazásában a kommunista diktatúra Sztálin-Rákosi féle típusában a hatalom kedvezményezettjeinek valamint a hatalom kiszolgáltatottjainak biztonságérzete (pontosabban annak hiánya) alig különbözött. Az iratok nagy része leginkább erre a mindent átható félelem- és rettegéstörténetre forrás, arra a légkörre, amit Orwell híres 1984-e vagy Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című verse oly híven tükröz. Források az iratok természetesen a hatalomgyakorlás, a döntéshozatali módszerek mechanizmusaira s ez vezet át egy következő alapkérdéshez: mennyiben segít ez a 4000 folyóméter abban, hogy jelenkortörténészként minél hitelesebb képet adjunk Magyarország 1944 és 1990 közötti történetének alperiódusairól. Csak 1948, a kommunista hatalomátvétel teljes körű kiterjesztése jelentős korszakhatár vagy még az sem, hiszen a diktatúra megágyazói a II. világháborús összeomlás első percétől kezdve kulcspozíciókban tevékenykednek? Mik a Rákosi- és Kádár-rendszer azonosságai és különbségei? A különbségek lényegiek vagy felületiek? A puhának tűnő diktatúra mindig magában hordozza a megkeményedés lehetőségét vagy inkább fokozatosan és visszafordíthatatlanul épül le? Az ÁBTL kiadványai, szakmai mérlegkészítései gyakran utalnak az iratok társadalmi-politikai „hasznosításának” sürgető és igencsak jogos igényére. Súlyos ellentmondás feszül azonban a napi egyéni betekintések és tudományos kutatói igények kielégítése valamint az alapkérdés megválaszolásához szükséges szisztematikus iratfeltárás továbbá a számos egyéb forrás őrzőhely anyagait és a hatalmas nemzetközi szakirodalom ismeretét feltételező, árnyalt választ lehetővé tévő tudományos feldolgozás között. Az egyik beszámoló gondolatával és szavaival élve: A rendszer átalakítás politikai fordulatával múlttá nyilvánított közel fél évszázad során igen különböző okokból és formában válhatott egy-egy személy (és tegyük hozzá kisebb vagy nagyobb csoport) a sokfajta szempontból keletkeztetett dossziékban érintetté. Érthető, magyarázható, hogy oly régóta húzódik a múlt hagyatékának érdemi szabályozása, de ez súlyos veszélyeket rejt 26

magában: napi érdekeltség szerint újrahasznosított ballasztként hurcoljuk a múlt e rendezetlenül hagyott szegmensét. Nagy hiba, ha a vadászaton a nyúl kezébe kerül a puska és identitászavarba kerül a vadász, a társadalmi munkamegosztásban igencsak különböznek a történész, a társadalomtudós és a politikus feladatai és módszerei. Az ÁBTL mindkét szakma számára meghatározó intézmény és folyamatos párbeszédük, kölcsönös empátiájuk a nyugodt társadalmi légkör egyik előfeltétele. Célszerű, ha a politikus tisztában van a forráskritika fogalmával és a történésznek is be kell látnia: nemcsak hosszú távú kutatási projektekben lehet tudományos igényű válaszokat adni aktuális kérdésekre, hanem vállalni kell aktuális vonatkozású szakvélemények megformálását is. A 4000 folyóméter tengerén hajózva (hogy újabb képzavarral frissítsem hallgatóimat) egy-egy zátonyra futva nagyigényű kérdések merülnek fel a kutatóban. Mennyiben segítenek ezek a források a nemzeti érdek, bűn és a bűnbakok értelmezésében? Mennyiben támogathatják a jogi, politikai, erkölcsi értelemben vett bűn definícióját, a bűnösök megbüntetését? Mi erősíti jobban az annyira kívánatos társadalmi kohéziót: a régi tapasztalatok szerint nemegyszer igen hatékony bűnbakkijelölés vagy a kritikus önvizsgálat? Mennyiben épültek a diktatúra keményebb és puhább időszakai kizárólagos külső kényszerre s Czesłav Miłosz híres könyvének címét kölcsön véve, milyen mértékben hárítható a felelősség a helyi rabul ejtett elmékre a sztálinizmus és általában a kommunizmus térnyeréséért? Sok kiemelkedő elme (akikről itt vastag dossziék találhatók) kereste a választ: hogyan egyeztethető össze az évezredes nemzeti értékek megőrzése a kommunizmus mindent átértékelni és átalakítani akaró, racionálisnak mondott, irracionális szenvedélyével? Milyen mélyen hatotta át a félelem generálta agresszió a társadalmat? Az éles fogalmazásért elnézést kérve: a társadalom nem kis csoportjai a levéltár gyűjteményei által lefedett teljes időszakban örök vesztesek voltak, s információs kárpótlás helyett inkább emberi életkörülményekre vágytak és vágynak. Minden ideológiából vagy kiábrándultak, vagy ezek nem is szólították meg őket, talán máig hatnak sérelmeik. 1990 óta újabb megpróbáltatásokkal is sújtották őket és szembe kell néznünk radikalizálódásuk politikai következményeivel. 27

Az ÁBTL dokumentumaiban részben vagy egészben dokumentált sok százezer sors arra inthet kutatót, politikust egyaránt, hogy ne pusztán társadalmi devianciának, rendőri ügynek (de annak is) kezelje e jelenségeket, hanem figyeljen mélyre nyúló gyökereikre is. A sokszázezer dokumentált sors ugyanakkor nagy esélyt is ad arra, hogy a megszokottnál jóval szélesebb kitekintésű szintézisek készüljenek nemzeti történelmünk II. világháború utáni fél évszázadáról. Az érdeklődés irányultságát tekintve figyelemre méltó a Levéltár igazgatójának egyik észrevétele, hogy az iratanyagban folytatott kutatások jó része – főként eleinte – értelmiségi körökre, zömmel a társadalom fehérgalléros kisebbségére koncentrált. Holott az a benyomásom – már a megfigyeltek, a vegzáltak fentebb említett nagyságrendje, illetve a társadalmi rétegződés belső arányai miatt is –, hogy az államszocialista korszak pellengérre állítottjainak többsége a „köznépből”, az agrár- és az ipari szféra kétkezi dolgozóiból került ki. A múltfeltárás kutatási igénye a források jellegéből adódóan pedig gyakran akarva-akaratlan ügynökvadászattá transzformálódik. Az ügynökök megismerése érthető társadalmi igény, de a szakmának unos-untalan figyelmeztetnie kell: nem az ügynökök voltak a diktatúra vezetői, helyi értékük kijelölése, jelentőségük, felelősségük meghatározása sok egyéb forrás tanulmányozását és háttérismeretet igényel. Szerencsére az ÁBTL munkatársa közül jó néhányan kutatókként is jól ismertek és biztos kézzel tudják segíteni máshol dolgozó kollégáikat a forráskritika alkalmazásában e sajátos forrásterepen. 1990-ben úgy láttuk: az élet legtöbb területén korlátlannak tűnő esélyeket kapott a magyar társadalom. Így rendkívüli lehetőségek nyíltak a legközelebbi közelmúlt feltárására és polemikus értelmezésére is. A korlátlan lehetőségek a mindennapok során csak józan intézményes, átlátható korlátok beépítésével használhatók ki. Az ÁBTL az egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb ilyen intézmény: őszintén reméljük, hogy könnyen vészeli át a kamaszkor viharait és magabiztos, de önvizsgálatra mindig kész felnőttként segíti tovább jelenkortörténet kutatásunkat, s ennek révén is nemzeti önismeretünk csiszolódását. Isten és egy nagyvonalú költségvetés éltesse! 28

BESZÁMOLÓ, 2012 I. A Történeti Levéltár historia domusa, 2012 Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára szakmai feladatellátásának fontosabb jogszabályi kereteit továbbra is a 2003. évi III. törvény határozta meg. Emellett a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról rendelkező 2011. évi CXII. törvény, valamint a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményeket előíró 10/2002. (IV. 13.) NKÖM rendelet előírásai szabályozzák. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat 2012. március 1-jén a Történeti Levéltárban mutatta be a fennállásának 15. évfordulója alkalmából kiadott kötetét. A szakszolgálat Magyarországon, avagy tanulmányok a hírszerzés és a titkos adatgyűjtés világából (1785-2011) című kötetet Gyarmati György főigazgató mutatta be az érdeklődőknek. A kötet a Levéltár több munkatársának tanulmányát is tartalmazza. A Történeti Levéltár és a L’Harmattan kiadó közös könyvbemutatót tartott a Levéltárban március 12-én. Bánkuti Gábor: Jezsuiták a diktatúrában, 1945-1965 című kötetét Mártonffy Marcell egyetemi docens; Gyarmati György: Kísértő közelmúlt című könyvét Kukorelli István egyetemi tanár; Müller Rolf: Titkok –Képek – Nyolcvanas évek című kötetét Tímár Péter, a Fotóművészet főszerkesztője ismertette. 2012. március 22-én Szegeden Az államtudós és államférfi Bibó István címmel közös rendezvényt tartott a Történeti Levéltár, az ELTE ÁJK Állam- és jogelméleti Tanszéke, az MTA Szegedi Akadémiai Bizottságának Jogi Szakbizottsága és az SZTE ÁJK Politológiai Tanszéke. A programot köszöntötte Szabó Imre, a szegedi egyetem jogi karának dékánja és Paczolay Péter tanszékvezető egyetemi tanár. A kapcsolódó kiállítást Gyarmati György nyitotta meg. 29

A Betekintő, a Levéltár internetes folyóirata május 17-én kerekasztal beszélgetést rendezett az Ügynökkérdés a tudományos történetírásban címmel. A meghívott beszélgetőpartnerek és a hallgatóság tagjai saját tapasztalataik alapján számoltak be az egykori állambiztonság iratainak kutathatóságáról, a jogi szabályozás kérdéseiről. 2012. május 31. és június 3. között Gdanski Egyetem nemzetközi konferenciát rendezett a kelet-közép európai térség szocialista korszakbeli migrációs és emigrációs történéseiről a Történeti Levéltár közreműködésével. Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa hivatalból indított eljárása keretében vizsgálta a Történeti Levéltár működését. A 2012 júniusában elkészült AJB-2859/2012. számú jelentés összegző megállapítása szerint „létrehozása óta sem magánszemélyektől, sem kutatóktól nem érkeztek hivatalomba a Történeti Levéltárra háruló egyéni és kollektív információs kárpótlási igények teljesítésének gyakorlatát sérelmező panaszok.” Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága október 2-ai ülésén tárgyalta és vette egyhangúlag tudomásul 2011. évi beszámolónkat. A Történeti Levéltár 2012. október 14-én és 15-én ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját. Ennek keretében közép-európai társintézményeink képviselőinek részvételével október 14-én nemzetközi konferenciának adtunk otthont, amelyet Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke nyitott meg. Lezsák Sándor személyes emlékei és a Levéltártól kapott iratanyaga felidézésével is alátámasztotta azon véleményét, amely szerint a Levéltár tevékenysége nagymértékben hozzájárul a hazai közösségi emlékezet alakításához. Ezután a Történeti Levéltár főigazgatója, Gyarmati György röviden áttekintette az intézmény elmúlt másfél évtizedes tevékenységét, az egyéni és a kollektív információs kárpótlásban betöltött szerepét. Lakos János, a Magyar Országos Levéltár címzetes főigazgatója, levéltári vezető szakfelügyelő és Pók Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese a Történeti Levéltárnak a magyar levéltárügyben, illet30

ve a hazai jelenkortörténet írásban betöltött szerepét értékelte. A középeurópai állambiztonsági levéltárak képviseletében Ekaterina Boncheva (Bulgária), Keszely Tamás és Svetlana Ptacnikova (Csehország), Andreas Petter (Németország), Andrzej Pieczunko (Lengyelország), Csendes László (Románia) és Ivan Petransky (Szlovákia) köszöntötték a magyar társintézményt, illetve számoltak be saját intézményük működéséről. A rendezvény délutáni programjában két könyvbemutatóra, valamint a Levéltár tevékenységét bemutató két előadásra került sor. „Állami titok” – Internáló- és kényszermunkatáborok Magyarországon 1945-1953 című kötetet, amelynek szerzői Bank Barbara, Gyarmati György és Palasik Mária voltak, Gálszécsy András nyugalmazott miniszter mutatta be. A Nagy Testvér szatócsboltja – Tanulmányok a magyar titkosszolgálatok 1945 utáni történetéből című, Gyarmati György és Palasik Mária szerkesztette kötetet Szász Zoltán, az MTA Történettudományi Intézetének nyugalmazott igazgatója méltatta. A könyvbemutatók után Bank Barbara, a Levéltár munkatársa számolt be az egykori recski munkatábor virtuális rekonstrukciójáról. E nap záró előadását Cseh Gergő Bendegúz főosztályvezető-helyettes tartotta: az ún. Norvég Alap által támogatott, 2009. és 2011. között lezajlott, tömeges iratmentési, digitalizálási és iratsavtalanítási program eredményeiről számolt be. Este az Országgyűlés épületében, a felsőházi pihenőben, Lezsák Sándor alelnök nyitotta meg a Recsk - kényszermunkatáborok (1950-1953) című kiállításunkat. A rendezvénysorozatot 15-én szakmai kirándulás zárta. A németek, mint megfigyeltek a hidegháborúban – a német kisebbség és a kitelepítettek szervezeteinek megfigyelése és állambiztonsági ellenőrzése Kelet-Európában és a két Németországban a szocialista országok állambiztonsági szervei által címmel nemzetközi konferenciát tartottak 2012. november 15. és 17. között Pécsett. A PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Európában Alapítványi Tanszék mellett a Történeti Levéltár a konferencia társszervezője volt és a Levéltár főigazgatója előadást is tartott a rendezvényen. 31

2012-ben kilenc alkalommal került megrendezésre a Levéltárban a Történelmi KávéháZ című rendezvényünk, amelynek háziasszonya továbbra is Palasik Mária osztályvezető volt. Tovább növekedett internetes folyóiratunk, a Betekintő népszerűsége. Amíg 2011-ben 10.830 látogató 17.407-szer látogatta meg a lapot és 59.112 oldalt töltött le, addig ezek az adatok 2012-re ismét jelentősen nőttek, hiszen 23.539 látogató 32.811 alkalommal 87.984 oldalt töltött le. A házelnöki jóváhagyást követően december 1-jén lépett hatályba a Levéltár új Szervezeti és Működési Szabályzata. Az ELTE Bölcsészettudományi Kara, a Kodolányi János Főiskola hallgatói, valamint a Magyar Történelmi Társulat képviselői összesen három alkalommal, mintegy 70 fő részvételével tettek látogatást a Levéltárban, ahol a titkárságvezető adott tájékoztatást az Intézmény működéséről, főbb feladatairól. A Levéltár munkatársai közül továbbra is többen aktív résztvevői a levéltáros és történész szakma különböző hazai és külföldi rendezvényeinek. A Levéltár főigazgatója a Pécsi Egyetem Történettudományi Intézetének tanára, s tagja az MTA Történettudományi Szakbizottságának, illetve a Magyar Történelmi Társulat Igazgatóválasztmányának. Petrikné Vámos Ida az EMMI Levéltári Akkreditációs Bizottságának tagja, Cseh Gergő Bendegúz főosztályvezető-helyettes a Magyar Levéltárosok Egyesületének alelnöke, ezen egyesület Informatikai Szekciójának helyettes vezetője és levéltári szakfelügyelő. Baráth Magdolna osztályvezető a Magyar Történelmi Társulat Igazgatóválasztmányának tagja. Palasik Mária osztályvezető a 2011-2016 EU FP 7 Science and Society promramja keretében meghirdetett Female Empowerment in Science and Technology Academia c. projekt tudományos tanácsadó testületének tagja. Argejó Éva, Baráth Magdolna és Köbel Szilvia az ELTE, Okváth Imre főosztályvezető pedig a Károli Gáspár Református Egyetem meghívott előadója, illetve szemináriumvezetője. 32

A XXVII. Magyar rendvédelem-történeti konferencián október 27-én Müller Rolf és Takács Tibor tartott előadást. Bikki István titkárságvezető a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága által szervezett továbbképzés keretében november 12-én, november 19-én és december 17-én, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat átképzőseinek december 6-án tartott előadást. Munkatársaink közül Baráth Magdolna Bulgáriában, Borvendég Zsuzsanna Csehországban, Cseh Gergő Bendegúz Németországban és Szlovákiában, Palasik Mária Csehországban és Lengyelországban, Petrás Éva Lengyelországban, Szőnyei Tamás Szlovákiában, Bandi István és Vörös Géza Romániában képviselték a Történeti Levéltárat külföldi társintézményeink különböző rendezvényein (munkaértekezletein, konferenciáin). A középiskolák számára meghirdetett előadói program keretében Krahulcsán Zsolt, Palasik Mária, Papp István és Takács Tibor hét alkalommal tartott előadást. A Történeti Levéltár 2012. évre jóváhagyott létszáma továbbra is 99 fő volt. A munkatársak közül ebben az évben két fő tett sikeres közigazgatási szakvizsgát, tíz fő pedig sikeres alapvizsgát. Két kollégánk vesz részt PhD képzésben.

33

II. Iratátadások, iratátvételek A Történeti Levéltár fennállása óta a 2012. év volt az első olyan év, hogy az utódszervezetek nem adtak át egyetlen lapnyi iratot sem. Feltételezésünk szerint ezen jelenség mögött a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvénynek a minősített iratok felülvizsgálatával kapcsolatos előírásainak „utóhatása” állhat. E törvény ugyanis az előző titoktörvény 3 évenkénti felülvizsgálati határideje helyett 5 évenkénti kötelező felülvizsgálatot ír elő a minősítőnek az általa vagy a jogelődje által készített és a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzeti minősített adatok vonatkozásában.

A Történeti Levéltárba 2007-2012-ben érkezett iratok mennyisége (iratfolyóméterben: ifm) Iratátadásra kötelezett szervek

2007

2008

2009

2010

2011

Átvilágító Bizottságok

1,74

A (volt) Belügyminisztérium és szervei

0,03

11,16

0,96

0,96

0,25

Információs Hivatal

0,66

1,46

2012

1,80

Katonai Felderítő Hivatal

0,02

Katonai Biztonsági Hivatal

0,02

Központi Kárrendezési Iroda (BM-től elvitt internálási iratok)

0,60

Nemzetbiztonsági Hivatal

0,84

0,01

Nemzetbiztonsági Szakszolgálat

0,49

1,56

0,12

0,12

Országgyűlés Hivatala Váci Fegyház és Börtön

8,27

Miniszterelnöki Hivatal

0,01

Önkormányzati Minisztérium

1,26

magánszemély Összesen

2,02

22,46 34

2,40

0,12

0,02

2,88

0,99

0

III. Az állampolgári ügyek intézése A 2012-es évben összesen 3268 db ügyiratot, 2864 új és 394 db ismételt kérelmet regisztráltunk. Az Levéltár megalakulásától kezdve eddig összesen 30 015 személy kérelmét rögzítettük. Az ismételt és az ún. szakaszolt ügyeket figyelembe véve ennek mintegy három-négyszeresét teszi ki a Levéltár ügyiratforgalma. A Történeti Levéltár létrejötte óta 2012-ben a negyedik legerősebb évet zártuk. Az előző évihez képest összességében harmadával, de első negyedév végére négyszeresére nőtt a benyújtott kérelmek száma az előző év azonos időszakához viszonyítva. A megnövekedett forgalom alapvetően két okra vezethető vissza. Egyrészt a Levéltárunkról a médiában megjelenő hírek, valamint a Levéltár működését szabályozó törvény átdolgozásának újabb javaslatai ismét felkeltették az állampolgárok érdeklődését. Másrészt a Levéltár internetes honlapján új szolgáltatásként megjelent online kitölthető kérelem-sablon is gyorsan népszerűvé vált az állampolgárok között, ami tovább növelte az ügyforgalmat. Az elmúlt évben 690 fő saját magára és 328 állampolgár elhunyt hozzátartozójára juttatta el online beadványát az ügyfélszolgálatra, ezek a benyújtott kérelmek mintegy 36%-át tették ki. 2012-ben 2528 lezárt ügyiratokból 1570 (2011-ben 885) volt nemleges, a 958 „találatos” ügyirat esetében pedig 52 193 oldal másolatot adtunk át az ügyfeleknek. Többségében személyesen vették át az iratmásolatokat (632 ügyfél), 326 esetben pedig postai úton küldtük meg. A nemleges és érdemi válaszok aránya a 2011-es adatokhoz képest romlott (2011-ben 53:47%; 2012-ben 61:39%), viszont 10%-kal több iratmásolatot tudtunk az állampolgároknak átadni. Ezen belül az ismételt kérelmek esetében több mint 9 300 lap újabb iratmásolatot vehettek át az érdeklődők. Az elmúlt 15 évben a második legtöbb iratmásolatot adtuk ki, ennél többet csak 2002-ben vehettek át az ügyfelek. Az újrafuttatási kérelmek közül 156 esetben tudtunk új iratanyagot átadni (9334 lap), illetve 55 esetben a szakaszolt kutatómunka eredményeként nagy mennyiségű iratanyagokat prezentáltunk a kérelmezőknek. 35

Az év folyamán egy személy élt zároltatási jogával, és három ügyfél helyesbítési kérelmét regisztráltunk. Állampolgároknak kiadott fénymásolatok

60000 50000

49153 39965

40000 30000 20000 10000

52193

46241 44027

37451

41689

27709 23795

0

2004

200

119

139

2005

2006

187

2007

246

2008

220

2009

237

208

2010

2011

261

2012

Állampolgároknak kiadott fénymásolatok száma Állampolgároknak kiadott másolatok munkanaponkénti átlaga

Az ügyfelek egy-két kivételtől eltekintve, kérték a róluk jelentő ügynökök azonosítását. 872 fedőnév azonosításával 662 lapnyi iratmásolatot adtunk át a kérelmezőknek. Ezek az adatok szintén magasabbak, mint az előző években. 2012-ben 3 268 (2011-ben: 2226) kérelem, az előző évi 741 (2011-ben: 508 db) ügyirathátralékkal együtt, összesen 4 009 ügyirat került elintézésre. A befejezett kutatásoknál 2 011 esetben (2011-ben: 1164) volt a keresés eredménytelen, 1044 kérelemre (2011-ben: 829) – mintegy 15 %-kal több – 53 294 oldalnyi másolatot készítettünk elő. Állampolgári ké re lme k é s köz ülük az e re dmé nye s ke re sé se k Az összes beérkezett kérelmekhez viszonyítve az eredményes keresés átlaga: 36% 4000 3000

3378 2864

2900 1958

2000

1462 981

1000 0

1039

15

2004

17

2005

621

711

591

469

7

10

2006

2007

5

2008

1784

1411

1204 775 6

2009

772

635 9

7

2010

2011

Érkezett új állampolgári kérelem Érkezett kérelmek munkanaponkénti átlaga Eredményes keresés a kérelmek között

36

958 14

2012

IV. A tudományos kutatók fogadása A 2003. novemberi nyitástól kezdve 2012. év végéig a Levéltár kutatószolgálatánál 1611 kutató regisztráltatta magát. Ők összesen 1945 kutatási témában jelezték kutatási szándékukat. 2012-ben új feladatként jelentkezett, hogy az év közepétől megszűnt Levéltári Kutatási Kuratóriumtól a kutatási engedélyek kiadása átkerült a Történeti Levéltárhoz. Ennek figyelembe vételével módosítottuk a Kutatási Szabályzatot, illetve meghatároztuk az ügymenetet. 2012-ben 169 volt az új kérelmek száma, és 242 kutatás húzódott át az előző évből, így ebben az évben összesen 411 kutatási témára adtunk ki iratokat. A fentiekkel együtt a kuratórium még az év első felében 25 kiterjesztést is elbírált. Az elektronikus kutatónapló szerint ténylegesen 329 külső és 13 belső kutató látogatta meg a kutatótermet, tehát összesen 342 kutatót szolgáltunk ki. Ők együttesen 3 577 alkalommal kutattak, és 2 832 nyilvántartásba vett kérőlapon adminisztráltuk a kiadott iratanyagot. A 2012. évben 13 külföldi kutatónk volt, közülük tíz az Európai Unió valamelyik országából érkezett, hárman pedig az Unión kívülről. Magánkutató négy volt. Kutatási kérelmet nem utasított el sem a Levéltári Kutatási Kuratórium, sem a Történeti Levéltár főigazgatója. Ebben az évben kettő kivételével minden kutatási témára találtunk anyagot.

37

Kutatói megkeresések, illetve kutatási esetek száma Új kutatási témák beadásának havi átlaga: 17

Kutatói megkeresések, illetve kutatási esetek száma Új kutatási témák beadásának havi átlaga: 17 4000 3500 4000 3000 3500 2500 3000 2000 2500 1500 2000 1000 1500 500 10000 500 0

3191

3306

3191

3306

2933 2570

2312 1654

2933

3419

3419

3574

3577

3574

3577

2570

2312

1654 200

199 8

200 2004

12

1992005

8

14

3012006

12

2004

424

301

2005

374 15

424

2007

14

188 16

374

2008

15

17

1882009

16

17

207

218

169

17

17

2010 218 17

2011 207 17

2012 169

2011

2012

Új kutatási száma 2009 2006 2007témák2008 2010 Kutatási esetek száma Kutatási esetek munkanaponkénti száma Új kutatási témák száma Kutatási esetek száma Kutatási esetek munkanaponkénti száma

18

18

2012-ben 98 111 lap fénymásolatot és 2 233 digitalizált fotót adtunk ki a kutatóknak (A 2011. évihez képest 28%-kal többet). Az összes kiadott fénymásolat 4%-a, 3 730 lap volt anonimizált. Kutatóknak kiadott fénymásolatok

Kutatóknak kiadott fénymásolatok 99091

100000 90000

72843

100000 80000

99091

98111

75610 68821

90000 70000

75610 68821

27734 43920 27734

30000 10000 20000 0 10000 0

64910

60751

43920

50000 30000 40000 20000

64910

60751

72843

80000 60000 70000 50000 60000 40000

98111

111

2004 111 2004

396

291

2005 291 2005

2006 396 2006

302

2007 302

275

2008* 275

176

2009 176

304

2010 304

491

325

2011 325

2012 491

fénymásolatok 2007Kutatóknak 2008* kiadott 2009 2010 2011 2012 Kutatóknak másolatok munkanaponkénti átlaga Kutatóknak kiadott fénymásolatok Kutatóknak másolatok munkanaponkénti átlaga

A levéltár munkatársai 6 095 dossziét, 8 697 lap szálas iratot és 165 doboz működési iratot adtak ki a kutatóknak.

38

V. A levéltári feldolgozó munka 2012-ben lassabb ütemben, de folytatódott a Levéltár komplex állományvédelmi programja, ezen belül pedig az iratok savtalanítása. A munkafolyamatban 2012-ben 52.374 fólió (183 dosszié, 13 db térkép, 16 db tervrajz, 232 újságlap, 3 db plakát) különösen veszélyeztetett levéltári anyag savtalanítása, restaurálása történt meg. Az iratok biztonsági digitalizálását jórészt belső munkaszervezéssel oldottuk meg. A savtalanítással összefüggő feladatok mellett a restaurátorok elvégezték mintegy 1500 fénykép restaurálását (tisztítás, cellux eltávolítása mechanikus úton és vegyszerrel, egyéb ragasztók eltávolítása nedves kezeléssel, préselés, szárítás, savmentes boríték készítése), 25 db könyv kötését, 2 db fotóalbum megtisztítását, fűzését, kötését. 2012-ben két külső megbízásra (egy egyéni vállalkozó restaurátor, illetve a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának megrendelésére) összesen 3 619 fólió iratanyag savtalanítása és szükség szerinti restaurálása is megtörtént. Az állományvédelmi célú digitalizálási feladatok közül 2012-ben a savtalanításra váró dossziék, nyilvántartások kaptak prioritást. Emellett folyamatosan végeztük a különösen sokat keresett vagy a használat miatt rossz fizikai állapotba került operatív és vizsgálati dossziék igény szerinti digitalizálását is. 2012-ben összesen 201 185 oldalt digitalizáltunk, illetve töltöttünk be az ABTLINFO központi adatbázisba. Az ABTLINFO központi adatbázisban 2012. december 31-én összesen 1 627 698 oldal volt már digitálisan elérhető. A dossziékban, albumokban őrzött fényképek állományvédelme, valamint felhasználási körük szélesítése érdekében 2012-ben összesen 4 201 fénykép digitalizálása, betöltése és leírása történt meg, melyben így már összesen 11 532 fotó érhető el digitális formában. Ebből összesen 1116 fényképet már internetes adatbázisunkban is közzétettünk. Állományvédelmi okok miatt 135 doboz (16,20 ifm) iratanyagot dobozoltunk át savmentes dobozokba. 39

2012-ben az alábbi rendezési munkákat végeztük el. Az alapszintű rendezés keretében első lépésként a 2.5.1 és 2.5.2 állagokat pontosítottuk, így mostantól a 2.5.1. (BM internálási) iratok alatt valóban a BM szervezeti egységeihez köthető ügyiratok találhatóak (eddig ORFK 2.5.2. alatt volt). A BM irattárosai által „összerendezett”, különböző szervezeti egységekhez köthető iratokat ideiglenesen áthelyeztük a 2.5.2. állagba. Ugyancsak 3 kötetet áthelyeztünk a 2.5.3. BRFK internálási iratokhoz. Második lépésként a segédlettel nem rendelkező állagokból (2.5.4 egy részéből, 2.5.5. és 2.5.8. állagokból), összesen 904 doboz, 108,48 ifm iratanyagból szálankénti és/vagy ügyiratonkénti szétválogatással kiemeltük a 2.5.1. állagba tartozó aktákat, összesen: 192 dobozt 23,04 ifm terjedelemben. A 2.5.8. állag II. sorozatából (265 doboz) elkezdtük kiemelni a Budapesti Főkapitányság PRO, az ÁVO, a BM ÁVH és az ÁVH ügyiratait. A múlt év végéig 155 dobozt sikerült átnézni és 67 doboznyi (8,04 ifm) iratot válogattunk le (a kerületi kapitányságok 1945-1946, a Központi internálótábor 1946-1950, a Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának Politikai Rendészeti Osztálya, a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya 1946.1948. évi iktatott iratok, a BM ÁVH 1949, az ÁVH 1950. iratait). Folytattuk az 1.11.5. BM III/II. Csoportfőnökség iratainak szétválogatását. A Nemzetbiztonsági Hivatal által 2003-ban beszállított iratanyagból kiemeltük és átsoroltuk az 1.12.2. állagba tartozó iratokat (2 dobozt, 0,24 ifm). A rendezés miatt az 1.11.5. BM III/II. Csoportfőnökség iratainak terjedelme 34,78 iratfolyóméterre csökkent. Alapszinten tehát 2012-ben összesen 1451 dobozt, 5 nagy dobozt, 27 ládát, 4 csomót, 63 kötetet; 186,24 ifm iratot rendeztünk. A középszintű (ügyiratszintű) rendezés keretében 2012-ben a 3.1.3. Lakás dossziék, 1957-1990 (1993) állag terjedelme a rendezés, átdobozolás után 37 dobozra (4,44 ifm.-re) nőtt. A 2.5.1. állagba tartozó más állagokból kiemelt 192 doboznyi (23,04 ifm) BM IV/15., IV/4., IV/5-a osztályok iratait évkör szerint elkülönítettük. Segédletek hiánya miatt az eredeti rend (alapszámos iktatás) nem állítható vissza, ezért iktatószámuk alapján kezdtük el sorba rakni. Jelenleg 44 doboznyi (5,28 ifm) iratot rendeztük. Középszinten (ügyiratszinten) tehát 2012-ben összesen 81 dobozt 9,72 ifm. rendeztünk. 40

A darabszintű rendezés keretében 2012-ben elsősorban a 3.2.5. (O-8 dossziék) középszintű rendezésének előkészítésére került sor. A levéltári gyakorlatban nem szokványos módon, a középszintű rendezést meg kellett előznie a darabszintű rendezésnek, ugyanis az Információs Hivatal nemcsak a dossziékat, hanem a dossziékon belül az iratokat is több részletben adta át. Ezért az év első felében ezeknek a dossziéknak az eredeti rendjét állítottuk vissza a tartalomjegyzék (névmutató) alapján. Összesen 41 doboznyi (4,92 ifm) dossziét, összesen 23 400 lapot kellett ös�szerendezni. Az 1.12.2. Budapesti Rendőr-főkapitányság állambiztonsági szerveinek iratait rendeztük összesen 39 doboz, 4,68 ifm terjedelemben. Darabszinten tehát összesen 80 dobozt (9,60 ifm) rendeztünk. A rendezett iratok közül összesen 542 dobozhoz és 1 kötethez készült (68,05 ifm) kutatási segédlet. A levéltári anyag használatához – az elkészült hagyományos segédleteken túl – nagy segítséget nyújt az ABTLINFO-adatbázis, amelyben az iratok több mint 72%-a már valamilyen szinten kereshető. Az adatbázis-építésnél 2012-ben is folytattuk a dossziék alapadatainak pontosítását. 2012-ben tovább folytattuk a legkutatottabb, illetve az állampolgárok szélesebb körét érintő dossziék adatainak számítógépes rögzítését. Az év során összesen 9 600 esetben pontosítottuk az adatbázisban lévő dossziék adatait. Az adatbázisban mintegy 21.000 új nevet rögzítettünk, továbbá 46 000-et módosítottunk, pontosítottunk. Összességében tehát 2012-ben pontosan 67 214 név-adat bevitel/módosítás történt. Az adatbázisban korábban már szereplő neveket összesen 111 471 esetben rendeltük új dos�sziékhoz. Összesen tehát 2012. december 31-én 193 700 dosszié, valamint 776 500 személy adatai szerepelnek az adatbázisban. A központi adatbázis fejlesztésében 2012-ben elsősorban a digitális iratelőkészítésre koncentráltunk. Ennek a fejlesztésnek a keretében lehetőség nyílik a már digitalizált iratanyagok gépi anonimizálására, az elkészült munkaanyagok vízjeles példányainak elektronikus hozzáférhetővé tételére vagy nyomtatására. A központi adatbázis fejlesztésének másik területe a Regisztrum c. modul, melynek feladata lenne, hogy a rendszer lefedje a 41

teljes levéltári anyagot, tehát a dosszié típusú iratok mellett minden egyéb irategység nyilvántartható és feldolgozható legyen itt. Az alapvető fejlesztések többsége elkészült a Regisztrum modulban, de más fejlesztések miatt ezt a programmodult egyelőre nem sikerült felhasználóbarát módon véglegesíteni. Az NKA pályázati forrásainak felhasználásával kifejlesztettük az állambiztonsági parancsok és normák nyilvántartására szolgáló adatbázist, amely a honlapunkon mindenki számára hozzáférhető a www.abparancsok.hu cím alatt. 2012 folyamán megkezdtük és javarészt be is fejeztük az ’50-es évek munkatáborait – különös tekintettel a recski kényszermunkatáborra – bemutató új, kétnyelvű honlap, a www.munkataborok.hu fejlesztését. Az adatokkal való végleges feltöltés után az oldal 2013 elején bevezethető lesz. Elkészíttettük és a Levéltár honlapján is megjelentettük az Intézmény munkájának hat különböző területét bemutató videó-filmeket.

42

VI. A tudományos feldolgozó munka A Levéltár 2012. évi tudományos tevékenysége – a Történeti Levéltár működését szabályozó törvényi előírásoknak megfelelően – továbbra is az államvédelem-állambiztonság témaköreit érintő történettudományi kutatásokra, az eredmények közzétételére, valamint a Levéltár alaptevékenységét segítő könyvtári- és hagyatéki anyagok feldolgozására koncentrált. A kutatási tevékenység, amely a megelőző években elsődlegesen a politikai rendőrség szervezettörténetének és archontológiai jellemzőinek a feltárására és publikálására fókuszált, az elmúlt évben befejeződött. Eredményeit a közeljövőben megjelenő (Az ávéhásított Belügyminisztérium kézikönyve, a Kibányászott „lignitbűnök”. A Rákosi-korszak egyik bányamérnök-perének anatómiája és Az Államvédelmi Osztály (ÁVO) 1946–1948. Dokumentumok a politikai rendőrség történetéből 2. című kötetekben tervezzük közreadni. Elkezdődött és egyre hangsúlyosabbá vált a társadalom és az állambiztonság viszonyrendszerének a kutatása, különösen annak az egyházak irányában folytatott tevékenysége, valamint az ügynökhálózatok kiépítése és működtetésének kérdései. Folytatódott a Budapestről kitelepítettek adatbázisának az ÁBTL-ben őrzött forrásokkal való kiegészítése, rendezése és a témakörben megszülettek az első, egy-egy híresebb személy, vagy család kálváriáját bemutató tanulmányok. Ugyancsak az elmúlt évben vette kezdetét a politika rendőrség képdokumentumainak tudományos feldolgozása és a magyar katonadiplomácia újjászervezésének és működésének kutatása. A Levéltár munkatársai kutatási eredményeiket önálló kiadványokban (Müller Rolf: Politikai rendőrség a Rákosi-korszakban. Jaffa Kiadó, Budapest, 2012.; Papp István: A magyar népi mozgalom története 1920– 1990. Jaffa Kiadó, Budapest, 2012.) és a levéltár 15. éves évfordulójára megjelentetett magyar-angol nyelvű tanulmánykötetben (A Nagy 43

Testvér szatócsboltja. Tanulmányok a magyarországi titkosszolgálatok 1945 utáni történetéből. Szerkesztette Gyarmati György–Palasik Mária. ÁBTL–L’Harmattan Kiadó, 2012.; illetve Big Brother’s Miserable Little Grocery Store. Studies on the History of the Hungarian Secret Sercices after World War II.) tették közzé. Ezen túlmenően – különböző szakmai folyóiratokban – 51 állambiztonsági-politikatörténeti tematikájú tanulmány jelent meg. A Levéltár elmúlt évi kiadványai közül szakmán túli érdeklődést is eredményezett Bank Barbara – Gyarmati György – Palasik Mária: „Állami titok”. Internáló- és kényszermunkatáborok Magyarországon, 1945–1953. ÁBTL–L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2012. c. munkája. A tudományos kutatások és az eredmények publikálása mellett a Levéltár az elmúlt évben is kiemelt figyelmet fordított a források oktatási és közművelődési célú bemutatására. Ennek keretében tovább folytatódott – a 2011. februárjától elindított – Történelmi KávéháZ előadássorozat. A középiskolák számára meghirdetett előadói-program keretében négy munkatárs hét alkalommal tartott előadást vidéki gimnáziumokban. Márciusban nyitott a március 15-i évfordulókat bemutató „Március idusán. Március 15-ék a Kádár-korszakban” című kiállítás az ügyfélváró teremben. A Levéltár fennállásának 15. évfordulója alkalmával rendezett konferenciára készült el – a Levéltár munkatársairól készült fotókból ös�szeállított – „múltidéző” fotótárlat, amely október végéig az Aulában volt megtekinthető. Továbbra is fontos feladat volt a Történeti Levéltár alaptevékenységét segítő könyvtári- és gyűjteményi anyagok feldolgozása, a már működő adatbázisok, bibliográfiák folyamatos bővítése és kiegészítése. A könyvtár naprakészen regisztrálta és vezette a levéltár munkatársainak megjelent kiadványait, publikációit tartalmazó Publikációs-adattárat és folyamatosan bővítette az Állambiztonsági-bibliográfiát. A hagyatékok, gyűjtemények területén tovább folytatódott a fotóhagyaték rendezése és tartalmi feltárása, ennek során befejeződött Vass Dániel 44

2700 tételből álló gyűjteményének feldolgozása és az ÁBTL fotó-adatbázisába történő beillesztése. Befejezéséhez közeledik a Makra Zoltán által átadott hagyatéki anyag (24 doboz) feldolgozása, a magyar és az idegen nyelvű iratanyag 84%-a került iratjegyzékbe. A Történeti Levéltár internetes folyóiratának a Betekintő számainak szerkesztésében a Tudományos Főosztály képviseletében Krahulcsán Zsolt főszerkesztőként, Müller Rolf pedig szerkesztőként vett részt. A megjelentetett tanulmányokat a Múlt-kor történelmi portál több alkalommal is szemlézte.

45

VII. Gazdálkodás A Történeti Levéltár 2012. évre jóváhagyott költségvetésének kiadási előirányzata 704,1 millió, ebből a támogatás mértéke 699,1 millió, a tervezett bevétel 5,0 millió forint volt. A feladat ellátására a 2012. évi engedélyezett létszámkeret 99 fő volt. Az előirányzatok alakulása (millió forintban, egy tizedessel)

Megnevezés

2011. évi tény 1.

2012. évi 2012. évi 2012. eredeti elő- módosított évi tény irányzat előirányzat 2.

3.

4.

4/1

4/3

5.

6. %-ban

Kiadás ebből: személyi juttatás központi beruházás Folyó bevétel Támogatás Előirányzat-maradvány Létszám (fő)

706,5 411,9 0 17,4 688,6 8,9 99

699,1 402,0 0 5,0 694,1 0 99

731,2 408,2 0 10,2 710,6 8,9 99

722,6 407,8 0 10,3 710,6 8,6 99

102,28 98,82 99 99,9 0 0 59,2 100,98 103,19 100 96,63 96,63 100 100

Előirányzat módosítások (millió forintban, egy tizedessel) Megnevezés 2012. évi CLXXXVIII. törvény szerinti előirányzat Módosítások jogcímenként - céltartalékból kompenzáció+járulék - NEFMI-OGY - EGT/Norvég Alaptól pályázat - NKA pályázat - előirányzat maradvány igénybevétele - nonprofit mük.c.átv.pe. - többletbevételből - lakáskölcsön törlesztésből befolyt ös�szeg újbóli kifizetése 2012. év módosított előirányzat

Kiadás Bevétel Támogatás 699,1

5,0

Kiadásból személyi juttatás

694,1

402,0

5,1 1,5 7,6 2,3

4,0

  5,1 1,5 7,6 2,3 8,9 0,9 4,3

0,9 4,3

1,1 0,3 0,8

1,5 731,2 46

10,2

710,6

408,2

A személyi juttatás eredeti előirányzata 402 millió forint, a módosított előirányzat 408,2 millió forint, a teljesítés 407,8 millió forint volt. A növekedésre a fedezetet nyújtotta: – céltartalékból kompenzációra a 1133/2012. (IV. 26.) Korm. hat. alapján +3,9 millió forint, a 1594/2012. (XII. 17) Korm. hat. alapján +0,1 millió forint, összesen: +4,0 millió forint, – NKA-tól elnyert pályázatból + 1,1 millió forint, – előző évi kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványból +0.3 millió forint, – a többletbevételből +0,8 millió forint. Az előirányzat maradványa 0,3 millió forint, mely a kompenzáció maradványaként kötelezettség-vállalással terhelt és a 2012. december havi illetménnyel kifizetésre kerülő kompenzáció összege. A munkaadókat terhelő járulékok eredeti előirányzata 102,6 millió forint, a módosított előirányzat 109,3 millió forint, a teljesítés 109,2 millió forint volt. A növekedésre fedezetet biztosított a kompenzáció kiegészítés járulék része +1,1 millió forint, pályázatból (NKA) +0,2 millió forint, kötelezettség-vállalással terhelt előző évi előirányzat maradvány +0,1 millió forint, többletbevételből +3,1 millió forint, dologi kiadásokról +2,2 millió forint. A járulékok maradványa 0,1 millió forint, a december havi kompenzáció utáni járulék és kötelezettségvállalással terhelt. A dologi kiadások eredeti előirányzata 191,8 millió forint, módosított előirányzata 183,3 millió forint volt. A teljesítés 183,1 millió forint lett. A növekedésre fedezetet nyújtott az előirányzat maradványból kötelezettség-vállalással terhelt +8,6 millió forint, az NKA pályázatból +0,8 millió forint, a NEFMI-OGY támogatás (iratsavtalanítási anyagokra) +1,5 millió forint, valamint a többletbevételből adódó +0,3 millió forint, személyi juttatásból a számlázott szellemi tevékenység fedezetére +0,2 millió 47

forint. A recski tábor kiállítás anyagának kibővítésére, bemutatására a Politikai Elítéltek Szövetségétől +0,1 millió forint, Szabadságharcosok Közalapítványától +0,8 millió forint. Intézményi beruházásra -18,6 millió forint, Munkaadókat terhelő járulékokra 2,2 millió forint. A dologi kiadás 2012. évi maradványa +0,2 millió forint, mely kötelezettségvállalással terhelt. A dologi kiadások teljesítésekor a működéshez szükséges szolgáltatások áremelkedését kompenzálni tudtuk, jelentős kiadáscsökkentést értünk el azzal, hogy augusztusban három, decemberben két hétre az intézmény bezárt. Ez komoly mértékű megtakarítást jelentett a közüzemi szolgáltatások terén. Az engedélyezett előirányzat szinten tartását a beszerzések teljes visszafogásával oldottuk meg. Nagymértékben csökkentettük az irodaszer-beszerzés kiadásait. Az üzemanyag árának állandó emelkedése mellett nagy figyelmet fordítottunk a gépkocsik üzemanyag használatának normán belül tartására is. A folyóirat-rendelés csökkentésével, a szakmai és egyéb anyagok, készletek takarékos beszerzésével is figyeltünk a költségcsökkentés betartására. Folyamatban van a hagyományos izzók takarékos izzókra történő cseréje is. Egyéb működési célú kiadások eredeti előirányzata 0, módosított 0,02 millió forint volt, ez az előző évi kötelezettség vállalással nem terhelt előirányzat maradvány, mely befizetésre került. Az intézményi beruházási kiadások eredeti előirányzata 2,7 millió forint, módosított előirányzata 28,9 millió forint, melyből a teljesítés 21,0 millió forint lett. A beruházási többletek fedezetére 2011-ben befejezett Norvég pályázatból NFÜ által visszatartott +7,6 millió forint, dologi kiadásokról +18,6 millió forint. Az intézményi beruházás előirányzaton 7,9 millió forint kötelezettség vállalással terhelt előirányzat maradvány keletkezett. A levéltár 2012. évben felújítási kiadási előirányzattal nem rendelkezett, ilyen irányú kiadásai nem voltak. 48

Felhalmozási célú támogatási kölcsön nyújtás államháztartáson kívülre (lakáskölcsön) eredeti előirányzata 0 millió forint volt, módosított előirányzat 1,5 millió forint, a teljesülés 1,5 millió forint volt, melyet a befolyt törlesztő részletekből finanszíroztunk. Intézményi működési bevételek, működési célú átvett pénzeszközök eredeti előirányzata 5,0 millió forint, a módosított előirányzat 10,2 millió forint, a teljesítés 10,3 millió forint volt. Működési többletbevételből 4,3 millió forint, non-profit szervezettől működési célú pénzeszköz átvételből 0,9 millió forint. Bevételi többletként jelentkezik 0,1 millió forint, mely a központi költségvetésbe befizetésre kerül. Támogatások, támogatásértékű bevételek eredeti előirányzata 694,1 millió forint, módosított előirányzata 710,6 millió forint, a teljesítés 710,6 millió forint volt. A támogatás előirányzat növekedés összetevői: a 1133/2012. (IV. 26) és a 1594/2012. (XII. 7) Korm. határozat alapján kompenzáció címén és járulékaira +5.1 millió forint, a NEFMI pályázatból elnyert +1,5 millió forint, NFÜ Norvég pályázatból +7,6 millió forint, NKA pályázatból elnyert ös�szeg előirányzata +2,3 millió forint. A 2012. évi előirányzat-maradvány főbb jogcímei: Kötelezettség-vállalással terhelt előirányzat-maradvány: 8,5 millió forint az alábbi bontásban – személyi juttatások: 0,4 millió forint – munkaadókat terhelő járulék 0,1 millió forint – dologi kiadások 0,3 millió forint – intézményi beruházás 7,7 millió forint Kötelezettség-vállalással nem terhelt előirányzat maradvány: 0,1 millió forint volt. A Levéltárnak kincstári vagyonhasznosításból származó bevétele nem volt. Az Intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. 49

A Történeti Levéltár munkatársainak válogatott publikációs jegyzéke, 2008–2012. Az alábbiakban – terjedelmi okokból – csupán az elmúlt öt évben napvilágot munkák jegyzékét adjuk közre. A munkatársak 1997–2007 között publikált munkáinak jegyzéke megtalálható a Tíz év után. Beszámoló az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2007. évi működéséről c. kiadványunkban. Összegzésképpen annyit mondhatunk, hogy az elmúlt öt évben hozzávetőlegesen annyi állambiztonsági tárgykörű írást jelentettek meg a Levéltár munkatársai, mint a megelőző egy évtizedben. A Levéltártól időközben megvált egykori munkatársak nevét (zárójelbe) tettük. Az egyes szerzők munkái – időrendben visszafelé – az alábbi csoportosításban követik egymást: 1. Önálló tudományos könyv; 2. Társszerzős tudományos könyv; 3. Könyv, monográfia szerkesztése; 4. On-line adattár; 5. Könyvrészlet, fejezet; 6. Tanulmányok, közlemények folyóiratokban; 7. Tanulmányok, közlemények önálló kiadványokban; 8. Népszerűsítő könyvben fejezetek; 9. Népszerűsítő cikkek; 10. Intézeti jelentés; 11. Magyarországon megjelent idegen nyelvű munkák; 12. Külföldön megjelent idegen nyelvű munkák; 13. Recenziók. (Nem minden szerzőnél jelenik meg minden kategória.)

ÁBRAHÁM BALÁZS Repülőgép eltérítési kísérlet a forradalom előestéjén. Betekintő, 2009/4. http://www.betekinto.hu/2009_4_abraham ARGEJÓ ÉVA „Itt London”. Szabó Zoltán az állambiztonsági szervek célkeresztjében. Holmi, 2012/6. 709–721. Az 1956-os forradalom és megtorlás az ELTE Állam- és Jogtudományi karán. Múltunk, 2010/2. 122–152. 50

Atomzselés cukorka. Betekintő, 2010/2. http://www.betekinto.hu/2010_2_argejo Női visszaemlékezések az 1950-es évek kényszertáborairól. Transindex, 2010. október. vilag.transindex.ro?cikk=12683 Budapesttől Bernig. Betekintő, 2009/3. http://www.betekinto.hu/2009_3_argejo „…töltse jól megérdemelt büntetését Magyarország egyetlen szubalpin börtönében, Márianosztrán”. Betekintő, 2009/2. http://www.betekinto.hu/2009_2_argejo Nők sziklás hasadékban. A politizált női szubjektum a visszaemlékezések tükrében (1945–1960). Múltunk, 2008/2. 132–152. Az állambiztonsági tekintet legendája. Korall, 37. 2009. 115–131. A város titkos bugyrai. Állambiztonsági terek és helyek. Kis állambiztonsági topográfia 1945–1953. In URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv, V. Főszerkesztő: Á. Varga László. Budapest: Budapest Főváros Levéltára, 2010. 351–375. The Legend of the State Security Glance. In Orientation in the Occurence Cluj Napoca. Ed. István Berszán. Kolozsvár: Komp Press, 2009. 129– 141. BANDI ISTVÁN Domiciliu Obligatoriu (D. O.), vagyis kitelepítések, kényszerlakhelyre telepítések Romániában 1949–1951. (Társszerző: Bank Barbara). In Hantó Zsuzsa: Kitiltott családok. Budapest: Magyar Ház, 2009. 224–245. A titkos figyelés. Adalékok az állambiztonsági módszertan tárgyköréhez. Vigilia, 2008/3. 224–229. Hétköznapok a foncsorüveg mögött – állambiztonsági eszközök hatása a bencés közösség mindennapjaira. In Örökség és küldetés. Bencések Magyarországon, 2. Szerkesztette: Illés Pál Attila, Juhász-Laczik Albin. Budapest: Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközössége, 2012. 575–586. (Művelődéstörténeti Műhely. Rendtörténeti konferenciák, 7/2.) Adalékok a Pápai Magyar Intézet történetéhez, állambiztonsági módszertani megközelítésben. In Csapdában: Tanulmányok a katolikus egyház 51

történetéből, 1945-89. Szerkesztette: Gyarmati György, Bánkuti Gábor. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 2010. 189–205. Modus resistendi. A katolikus egyházi társadalom helyzetstratégiái a felekezeti iskolák államosításának hatására. In A Lénárd Ödön Közhasznú Alapítvány Évkönyve 2008, Az egyházi iskolák államosítása Magyarországon 1948. Budapest: Új Ember Kiadó, 171–184. Alkalmazási lehetőségek az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának digitális kiadványával kapcsolatban. Levéltári Szemle, 2008/2. 79–83. Dimiciliu Obligatoriu (D.O.), or Relocations, Moving to Compulsory Residence in Romania 1949–1951. (Co-author: Bank, Barbara). In Hantó, Zsuzsa: Banished Families. Budapest: Magyar Menedék Könyvesház Kiadó, 2011. 255–290.

BANK BARBARA Recsk. Kényszermunkatábor, 1950−1953. Kiállításkalauz. (Társszerző: Gyarmati György). Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2012. 24 o. Recsk. The Hungarian Gulag, 1950−1953. (Co-authors: György Gyarmati, Mária Palasik). Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2012. 24 o. „Állami titok”. Internáló- és kényszermunkatáborok Magyarországon, 1945−1953. (Társszerzők: Gyarmati György, Palasik Mária). Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – L’Harmattan Kiadó, 2012. 118 o. Őze Sándor–Őze Sándorné: „Sárréti Sasok” ellenállási mozgalom története, 1948–1953. Budapest: Kárpátia Stúdió, 2012. 383. Előszó. In Őze Sándor–Őze Sándorné: „Sárréti Sasok” ellenállási mozgalom története, 1948–1953. Budapest: Kárpátia Stúdió, 2012. 9–10. Utószó. In Sujánszky Jenő: Küzdelem a kommunizmus ellen. Budapest: 1945–56 Közötti Magyar Politikai Elítéltek Közössége, 2012. 201– 209. Domiciliu Obligatoriu (D. O.), vagyis kitelepítések, kényszerlakhelyre telepítések Romániában 1949–1951. (Társszerző: Bandi István). In 52

Kitiltott családok. Szerkesztette: Hantó Zsuzsa. Budapest: Magyar Ház, 2009. 224–245. A svábság megpróbáltatásai Magyarországon, avagy mi a neved és a nemzetiséged 1944–1953. In Tolerancia?! Szerkesztette: Bertók Rózsa, Barcsi Tamás, Bécsi Zsófia. Pécs: Ethosz Kiadó, 2008. 111–123. A Buda-Dél-i internálótábor 1945–1949. Mementó, 2011/2. 5–15. A recski internálótábor története 1950–1953. Nagy Magyarország, 2010/5. 4–13. Az ÁVH kezelésében levő táborok. 1950–1953. Nagy Magyarország, 2010/5. 16–18. Magyar Szibéria – kényszermunkatáborok a Hortobágyon, 1950–1953. Nagy Magyarország, 2010/5. 22–23. Az Andrássy út 60-ból feljegyzés … – forrásközlés. Virrasztó. Az 1945– 1956 közötti Magyar Politikai Elítéltek Közössége Értesítője, 2010. Különszám. 21–22. A Népbíróságokról … Virrasztó. Az 1945–1956 közötti Magyar Politikai Elítéltek Közössége Értesítője, 2010. Különszám. 19–21. „Itt élned, halnod kell” – avagy emlékezés azokról a személyekről, akiket 1945–1953 között politikai okokból álnéven temettek el. Virrasztó. Az 1945–1956 közötti Magyar Politikai Elítéltek Közössége Értesítője, 2009. 81. 4–15. „A Párt érdeke mindenek felett”. Hárman a spanyolosok közül – Marshall László és társai perének 1954-es felülvizsgálata. ArchivNet, 2008/6. http://www.archivnet.hu/politika/a_part_erdeke_mindenek_felett.html Adalékok a német kitelepítéshez. In A mában élő tegnapok. Szerkesztette: M. Kiss Sándor, ifj. Bertényi Iván, Fejérdy Gergely. Piliscsaba: Pázmány Történelmi Műhely – Történelemtudományi Iskola, 2011. 161– 180. (Khronosz) A volt szocialista országokban létrehozott internáló- és munkatáborok. In Hantó Zsuzsa: Kitiltott családok. Budapest: Magyar Ház Kiadó, 2010. CD melléklet A debreceni piaristák, avagy Sörlei Zsigmond és társai perének története. In A piarista rend Magyarországon. Szerkesztette: Forgó András. Budapest: Szent István Társulat, 2010. 217–227. (Rendtörténeti Konferenciák, 6.) 53

„Magukkal nem kell elszámolnunk…” - interjú Tasnádi Frigyessel. Nagy Magyarország, 2010/5. 36–37. Dimiciliu Obligatoriu (D.O.), or Relocations, Moving to Compulsory Residence in Romania 1949-1951. (Co-author: Bandi, István). In Hantó, Zsuzsa: Banished Families. Budapest: Magyar Menedék Könyvesház Kiadó, 2011. 255–290. BARACSI ERZSÉBET Tanár vagy levéltáros? In „Vedd ezeket az iratokat…” Szerkesztette: Mihalik Béla, Zrnoczki Áron. Budapest: ELTE Történelem segédtudományai Tanszék – ELTE Egyetemi Levéltár, 2011. 152–157. BARÁTH MAGDOLNA Szovjet diplomáciai jelentések Magyarországról a Hruscsov-korszakban. Budapest: Napvilág Kiadó – Politikatörténeti Intézet, 2012. 494 o. A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére. (Társszerkesztő: Molnár Antal). Budapest – Győr: Magyar Országos Levéltár, 2012. 906 o. Megértő történelem. Tanulmányok a hatvanéves Gyarmati György tiszteletére. (Társszerkesztők: Bánkuti Gábor, Rainer M. János). Budapest: L’Harmattan Kiadó, 2011. 485 o. Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei, 1956. november 7. – 1958. január 25. Budapest: Magyar Országos Levéltár, 2009. 1247 o. Sub clausula 1989. Dokumentumok a politikai rendszerváltozás történetéhez. A Grand Strategy. Szerkesztette: Gecsényi Lajos, Máthé Gábor; A dokumentumokat válogatta és jegyzetekkel ellátta: Baráth Magdolna. Budapest: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2009. 905 o. Sub clausula 1920, 1947. Dokumentumok két békeszerződés – Trianon, Párizs – történetéből. Szerkesztette: Gecsényi Lajos, Máthé Gábor; Összeállította és jegyzetekkel ellátta: Baráth Magdolna, Katona Csaba. Budapest: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2008. 1324 o. Felemás desztalinizáció. A törvénysértések lezárása és az állambiztonsági szervek átszervezése Magyarországon 1962-ben. Betekintő, 2012/3. http://www.betekinto.hu/2012_3_barath Szovjet tanácsadók Magyarországon. Rubicon, 2012/3. 56–65. 54

A helytartó. Múlt-kor, 2012/1. 50–55. „Pedro”. Gerő Ernő Spanyolországban. Történelmi Szemle, 2011/3. 387–423. Szovjet „imázsépítés” Magyarországon. A Szovjetunió magyarországi népszerűsítésének módszerei és eszközei 1956 után. Századok, 2011/6. 1525–1542. Támogatni vagy bomlasztani? Adalékok a magyar hivatalos szervek emigrációs politikájának változásához. Betekintő, 2011/3. http://www.betekinto.hu/2011_3_barath „Testvéri segítségnyújtás”. Szovjet tanácsadók és szakértők Magyarországon. Történelmi Szemle, 2010/3. 357–386. „Minden vizsgáló megalkotja a maga összeesküvését.” Szovjet tanácsadó feljegyzése a tábornokper vizsgálatáról, 1950 június. Betekintő, 2010/1. http://www.betekinto.hu/2010_1_barath A Belügyminisztérium újjászervezése 1956 után. Rubicon onlineplusz, 2010/3. www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_belugyminiszterium_ ujjaszervezese_1956_utan/ Az államvédelem az egységes Belügyminisztériumban. Betekintő, 2010/3. http://www.betekinto.hu/2010_3_barath Forradalom után – szovjet szemmel. A budapesti szovjet nagykövetség jelentése a magyarországi helyzetről 1957 februárjában. Történelmi Szemle, 2009/3. 431–456. A politikai rendőrség újjászervezése 1956 után. Történelmi Szemle, 2008/4. 535–563. Szovjet elképzelések a második világháború utáni Magyarországról. In Háborúk, békék, terroristák. Székely Gábor 70 éves. Főszerkesztő: Majoros István. Budapest: ELTE Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék, 2012. 37–50. Az emigrációs politika új útjai az 1956-os forradalom után. Kísérlet a magyar emigráció megnyerésére és felbomlasztására az 1956-os forradalmat követően. In A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére. Szerkesztette: Baráth Magdolna, Molnár Antal. Budapest – Győr: Magyar Országos Levéltár, 2012. 607–620. Szovjet tanácsadók a magyar állambiztonsági szerveknél. In A Nagy Testvér szatócsboltja. Tanulmányok a magyar titkosszolgálatok 1945 utáni 55

történetéből. Szerkesztette: Gyarmati György, Palasik Mária. Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – L’ Harmattan Kiadó, 2012. 49–65. A Brezsnyev-doktrínától a „Sinatra-doktrínáig”. Gorbacsov és Kelet-Európa. In Rendszerváltás – történeti távlatból. Szerkesztette: Ballabás Dániel. Eger: Líceum Kiadó, 2012. 13–22. (Konferenciák, műhelybeszélgetések, 3.) Adalékok a magyar és szovjet hírszerző szervek együttműködéséhez. In Megértő történelem. Tanulmányok a hatvanéves Gyarmati György tiszteletére. Szerkesztette: Baráth Magdolna, Bánkuti Gábor, Rainer M. János. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 2011. 29–41. Kísérlet a Szovjetunió magyarországi „imázsának” helyreállítására a forradalom leverése után. In Magyar történettudomány az ezredfordulón. Glatz Ferenc 70. születésnapjára. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó – MTA Társadalomkutató Központ, 2011. 697–707. Az állambiztonság célkeresztjében. In A felügyelt (mozgás)tér. Tanulmányok a szovjet típusú rendszer hazai történetéből. Szerkesztette: Rainer M. János. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2011. 42–72. Az állambiztonságtól a nemzetbiztonságig. In Állambiztonság és rendszerváltás. Szerkesztette: Okváth Imre. Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – L’Harmattan Kiadó, 2010. 11–33. (Közelmúltunk hagyatéka) A „történelmi kibékülés” Jugoszláviával. In Tanulmánykötet A. Sajti Enikő születésnapjára. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó, 2009. 87–95. A szovjet intervenció és Magyarország. In 1956 és emlékezete. Szerkesztette: Pallai László, Püski Levente, Mazsu János. Debrecen: Debreceni Szemle Alapítvány, 2009. 86–98. (Debreceni Szemle Könyvek, 1.) Az SZKP megbízottainak magyarországi tevékenysége a szovjet katonai beavatkozást követően. In Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon. Salgótarján – Budapest: Nógrád Megyei Levéltár – 1956-os Intézet, 2008. 67–74. A forráskiadás és a tudományos kutatás súlypontjai a Történeti Levéltárban. (Társszerző: Gyarmati György). In Tíz év után. A Történeti Levéltár egy évtizede. Szerkesztette: Gyarmati György. Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2008. 26–36. 56

Kényszerek és választások. Viszontagságos világ a Szovjetunióban. Rubicon, 2008/1. 50–59. Soviet advisors at Hungarian state security organs. In Big Brother’s miserable little grocery store: Studies of the Hungarian secret services after World War II. Szerkesztette: Gyarmati György, Palasik Mária. Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – L’Harmattan Kiadó, 2012. 47–63. Attempts to Create Unity in Hungarian Emigration after the 1956 Revolution. In Anti-Communist Resistance in Central and EasternEurope. Anthology of the international scientific conference, Bratislava November 14–16, 2011. Ed. Peter Jašek. Bratislava: Ústav Pamäti Národa, 2012. 795–804. Polityicseszkie nasztrojenyija vengerskoj intelligencii vo vtoroj polovine 1940-h-1950-e godi. In V poiszkah novih putyej. Vlaszty i obschestvo v SzSzSzR i sztranah Vosztocsnoj Jevropi v 50-60 godov XX veka. Otv. redaktor: N. M. Kurennaya. Moszkva: 2011. 229–245. Szovjetszkij Szojuz i szmena obsesztvennogo usztrojsztva v Vengrii. In Revoljucii i reformi v sztranah Centralnoj i Jugo-Vosztocsnoj Jevropi: 20 let szpusztya. Otv. redaktor: K. V. Nyikiforov. Moszkva: ROSZSZPEN, 2011. 174–180. Zwalczanie czy wspieranie? Stosunek Węgierskiej Republiki Ludowej i jej aparatu bezpieczeństwa do emigracji. In Tajny oręź czy ofiary zimnej wojny? Emigracje polityczne z Europy środkowej i wschodniej. Red. Sławomira Łukasiewicza. Lublin: Instytut Pamięci Narodowej, 2010. 19–32. Targetted Persons by the State Security Authorities before and after 1956. In Österreich und Ungarn im Kalten Krieg. Red. István Majoros, Zoltán Maruzsa, Oliver Rathkolb. Budapest – Wien: ELTE BTK Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék – Universität Wien Institut für Zeitgeschichte, 2010. 339–352. Vengerszkije specszluzsbi o nasztrojenyijah intelligencii v period csehoszlovackogo krizisza. In 1968 god. „Prazsszkaja veszna”. (Isztoricseszkaja retroszpektyiva). Red. T. V. Volokityina, G. M. Murasko, A. Sz. Sztikalin. Moszkva: Rosszpen, 2010. 457–463. 57

From State Security to National Security. In Twenty Years After: Central and Eastern European Communist Regimes as a Shared Legacy. Ed. Vojtech Ripka. Praha: Ústav pro stadium totalitních režimů, 2010. CD Anti Communist resistance in Hungary. In Odboj a odpor proti kommunistickému režimu v Československu a ve Středni Evropĕ. Sborník k mezinárodní konferenci. Praha: Ústav pro studium totalitních režimu, 2010. 61–71. Ungarn und die Sowjetunion. In „Die sechziger Jahre” in Ungarn. Studien. Hrsg. János M. Rainer. Herne: Gabriele Schafer Verlag, 2009. 39–78. Přijetí Pražského jara maďarskỳm bezpečnostím aparátem. In Bezpečností aparát, propaganda a pražské jaro. Sborník k mezinárodní konferenci. Praha: Ústav pro studium totalitnich režimú, 2009. 73–78. Reakcja węgierskich państwowych aparatów bezpieczeństwa na praską wiosnę. In Aparat bezpieczeństwa, propaganda a praska wiosna. Zbiór materiałów z konferencji międzynarodowej. Prága, Ústav pro studium totalitnich režimú – Instytut Pamięci Narodowej, 2009. 77–83. Soviet Counsellors at the Hungarian State Security Organs. In NKVD/ KGB Activities and Cooperation with other Secret Services in Central and Eastern Europe 1945–1989. Ed. A. Grúňová. Bratislava, Ústav Pamäti Národa, 2008. 87–99. Sovietski poradcovia v orgánoch maďarskej štatnej bezpečnosti. In Aktivity NKVD/KGB a ich spolupráca s tajnymi službami v strednej a vychodnej Európe 1945–1989. Ed. A. Grúňová. Bratislava: Ústav Pamäti Národa, 2008. 83–94. BIKKI ISTVÁN A titkos operatív technikai rendszabályok és módszerek, valamint a K-ellenőrzés alkalmazására vonatkozó szabályok 1945–1990 között. Betekintő, 2010/1. http://www.betekinto.hu/2010_1_bikki Adalékok a telefonlehallgatásról, különös tekintettel a szabályozás 1945– 1990 közötti történetére. In Szakszolgálat Magyarországon, avagy tanulmányok a hírszerzés és titkos adatgyűjtés világából (1785–2011). Főszerkesztő: Csóka Ferenc. Budapest: Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, 2012. 145–160. 58

A titkos operatív rendszabályok és módszerek, valamint a K-ellenőrzés alkalmazására vonatkozó szabályok 1945–1990 között. In Szakszolgálat Magyarországon, avagy tanulmányok a hírszerzés és titkos adatgyűjtés világából (1785–2011). Főszerkesztő: Csóka Ferenc. Budapest: Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, 2012. 329–352. BORVENDÉG ZSUZSANNA A BM II/16. (Rádió-elhárítás) története és szervezeti felépítése 1945−1962 között. Betekintő, 2012/4. http://www.betekinto.hu/2012_4_borvendeg Az Országos Rejtjelközpont felépítése, 1956–1962. Betekintő, 2011/4. http://www.betekinto.hu/2011_4_borvendeg „Ez nem spicliskedés, hanem felderítés”. A levélellenőrzés módszertana és szervezeti felépítése 1945–1962 között. A levélellenőrzés megszervezése, 1945–1950. Betekintő, 2011/2. http://www.betekinto.hu/2011_2_borvendeg Kihűlt nyomon. Dilettantizmus a politikai rendőrség munkájában. In A Nagy Testvér szatócsboltja. Tanulmányok a magyar titkosszolgálatok 1945 utáni történetéből. Szerkesztette: Gyarmati György, Palasik Mária. Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – L’Harmattan Kiadó, 2012. 227–244. Cold tracks. In Big Brother’s miserable little grocery store. Ed. György Gyarmati, Mária Palasik. Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – L’Harmattan, 2012. 233–250. (CZENE–POLGÁR VIKTÓRIA) A szabad vallásgyakorlás kérdései a „keleti blokk” államainak alkotmányaiban. In „A vallási diszkrimináció ellen – az esélyegyenlőség megteremtésért.” Tudományos konferencia a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény húszéves évfordulója alkalmából. Szerkesztette: Köbel Szilvia. Budapest: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2010. 177–184. Mindszenty és őrzői – két tiszt az állambiztonság szolgálatában In Egyházüldözés, egyházüldözők a Kádár-korszakban. Szerkesztette: Soós Viktor Attila, Szabó Csaba, Szigeti László. Budapest: Luther Kiadó – Szent István Társulat, 2010.160–169. 59

CSEH GERGŐ BENDEGÚZ Az Adattároló Főosztálytól a Levéltári Főosztályig. Rendhagyó munkabeszámoló az első tizenöt évről. (Társszerző: Petrikné Vámos Ida). Betekintő, 2012/3. http://www.betekinto.hu/2012_3_cseh_vamos Stasi-iratok – kvázinyilvánosság. Betekintő, 2012/2. http://www.betekinto.hu/2012_2_cseh Államvédelem és állományvédelem. Tömeges iratsavtalanítási program a Történeti Levéltárban. Levéltári Szemle, 2012/2. 42–51. Megsemmisülnek-e maguktól is az állambiztonsági iratok? Egy nemzetközi állományvédelmi konferencia tanulságai. Betekintő, 2010/4. http://www.betekinto.hu/2010_4_cseh Közép-kelet-európai állambiztonsági panoráma. Titkosszolgálati iratok nyilvánossága az egykori szocialista országokban. Betekintő, 2010/1. http://www.betekinto.hu/2010_1_cseh Magyarországról – Dániából. Betekintő, 2008/3. http://www.betekinto.hu/2008_3_cseh Fegyverszüneti ellenőrzés Európában a második világháború végén. In A Nagy Testvér szatócsboltja. Tanulmányok a magyar titkosszolgálatok 1945 utáni történetéből. Szerkesztette: Gyarmati György, Palasik Mária. Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – L’Harmattan Kiadó, 2012. 21–48. A hálózati személy szerepe és rendeltetése a diktatúra útvonalán. A Kádár-korszak egyik kirakatpere: a párt irányelveitől a sajtó propagandájáig. (Társszerzők: Kenedi János, Palasik Mária). In Évkönyv XVII. Kádárizmus – átereszek. Szerkesztette: Kozák Gyula. Budapest:1956os Intézet, 2011. 63–117. Digitalizálás. In Levéltári Kézikönyv. Budapest: Osiris Kiadó, 2009. 686–697. Armistice Control in Europe at the End of World War II. In Big Brother’s miserable little grocery store: Studies of the Hungarian secret services after World War II. Ed. György Gyarmati, Mária Palasik. Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára − L’ Harmattan Kiadó, 2012. 19–46.

60

CSERÉNYI–ZSITNYÁNYI ILDIKÓ A közlekedési szabotázs-elhárítás szervezete 1956–1962 között. Betekintő, 2012/4. http://www.betekinto.hu/2012_4_cserenyi_zsitnyanyi Az Államvédelmi Hatóság szervezeti változásai (1950–1953). Betekintő, 2009/2. http://www.betekinto.hu/2009_2_cserenyi_zsitnyanyi Adalékok egy szabotázsper módszertanához. Betekintő, 2008/1. http://www.betekinto.hu/2008_1_cserenyi_zsitnyanyi Kibányászott „lignitbűnök”. A Rákosi-korszak egyik bányamérnökperének anatómiája. In A Nagy Testvér szatócsboltja. Tanulmányok a magyar titkosszolgálatok 1945 utáni történetéből. Szerkesztette: Gyarmati György, Palasik Mária. Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára − L’Harmattan Kiadó, 2012. 131−151. “Lignit crimes” unearthed. Anatomy of a mining engineers’ trial fo the Rákosi era. In Big Brother’s miserable little grocery store. Ed. György Gyarmati, Mária Palasik. Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – L’Harmattan, 2012. 131–152. EHRENBERGER RÓBERT Mégsem „testvéri segítségnyújtás”? avagy ellenvélemények és retorziók a Magyar Néphadseregben 1968-ban. Parázs. TIB Magazin, 2010/3. 4–6. Retorziók a Magyar Néphadseregben 1968-ban. Adalékok az 1968-as csehszlovákiai katonai intervenció történetéhez. In Dimenziók éve − 1968. A 2008. május 22−23-án Budapesten rendezett nemzetközi konferencia előadásai. Szerkesztette: Schmidt Mária. Budapest: XX. Század Intézet, 2008. 118–139. A déli védelmi rendszerrel kapcsolatos levéltári források a Hadtörténelmi Levéltárban. In „A magyar Maginot”. A déli védelmi rendszer, 1951– 1955. A Pákán 2007. november 6-án rendezett tudományos konferencia előadásai. Szerkesztette: Jakus János, Suba János. Budapest: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 2008. 34–42. GYARMATI GYÖRGY A Rákosi-korszak. Rendszerváltó fordulatok évtizede Magyarországon, 1945–1956. Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – Rubicon, 2011. 528 o. 61

Kísértő közelmúlt avagy a rendszerátalakítás egyik deficitje. Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – L’Harmattan Kiadó, 2011. 187 o. (Közelmúltunk hagyatéka) Demokráciából diktatúrába, 1945–1956. Budapest: Kossuth Kiadó, 2010. 104 o. (Magyarország története, 20.) Hungary under Soviet Domination 1944–1989. (Co-author: Tibor Valuch). New York: Columbia University Press, 2009. 625 o. (East European Monographs, 739.) Recsk. Kényszermunkatábor, 1950–1953. Kiállításkalauz. (Társszerző: Bank Barbara). Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2012. 24 o. Recsk. The Hungarian Gulag, 1950–1953. (Co-authors: Barbara Bank, Mária Palasik). Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2012. 24 o. „Állami titok”. Internáló- és kényszermunkatáborok Magyarországon, 1945–1953. (Társszerzők: Bank Barbara, Palasik Mária). Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – L’Harmattan Kiadó, 2012. 118 o. Nemzedékváltás. Beszámoló az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2011. évi működéséről. Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2012. 74 o. A Nagy Testvér szatócsboltja. Tanulmányok a magyarországi titkosszolgálatok tevékenységéről, 1945–1989. (Társszerkesztő: Palasik Mária). Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – L’Harmattan Kiadó, 2012. 358 o. Big Brother’s miserable little grocery store. Studies on the History of the Hungarian secret services after World War II. (Co-editor: Mária Palasik). Budapest: Historical Archives of the Hungarian State Security – L’Harmattan, 2012. 370 o. Prelude to Demolishing the Iron Curtain. Budapest – Sopron: Historical Archives of the Hungarian State Security – L’Harmattan – City of Sopron, 2012. 130 o. Iratprivatizálás, vagy a közelmúlt jövője. Beszámoló az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2011. évi működéséről. Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2011. 67 o. 62

Csapdában. Tanulmányok a katolikus egyház történetéről, 1945–1989. (Társszerkesztő: Bánkuti Gábor). Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – L’Harmattan Kiadó, 2010. 435 o. A Páneurópai Piknik és határáttörés, húsz év távlatából. Sopron – Budapest: Sopron MVÖ – L’Harmattan Kiadó, 2010. 139 o. Kortársak Bibóról. Előadások a Bibó István Szakkollégiumban. (Társszerkesztő: Kukorelli István). Budapest: ELTE – BISZK, 2009. 152 o. A politikai rendészeti osztályok, 1945–1946. Főszerkesztő: Gyarmati György; szerkesztő: Krahulcsán Zsolt, Müller Rolf. Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – L’Harmattan Kiadó, 2009. 370 o. (Dokumentumok a magyar politikai rendőrség történetéből, 1.) Tíz év után. A Történeti Levéltár egy évtizede. Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2008. 96 o. Iratprivatizálás, avagy a közelmúlt jövője. (Társszerző: Kónyáné Kutrucz Katalin). In Iratprivatizálás, avagy a közelmúlt jövője. Beszámoló az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2010. évi működéséről. Szerkesztő: Gyarmati György. Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2011. 5–27. Ellenségek és bűnbakok kavalkádja Magyarországon, 1945–1956. 2000, 2012/7–8. 12–33. Mire jók az állambiztonsági ügynökiratok és mire nem? Kommentár, 2012/6. 64–79. Tizenöt éves az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára. Betekintő, 2012/3. www.betekinto.hu/2012_3_gyarmati Hadigazdasági túlterhelés, rejtőzködő transzformációs veszteség és a személyi kultusz. (A magyarországi „új szakaszt” megelőző rendszerválság 1952/53 fordulóján). Századok. 2011/1. 75–116. A vasfüggöny és az állambiztonsági szervek alkonya Magyarországon 1989-ben. Múltunk, 2009/4. 39–63. Hatalmi elit Magyarországon a 20. század második felében, 1945–1989. Korunk, 2009/3. 3–18. Megfigyelők és megfigyeltek – társadalomtörténeti nézőpontból. Bárka, 2008/6. 67–75. 63

Egyház, sok rendszer és a történelmi idő. (A 20. századi magyar egyháztörténet nézőpontjából.) In A magyar katolikus egyház 20. századi történetéből. Szerkesztette: Trosits András. Veszprém, 2008. 81–99. Ellenségek és bűnbakok kavalkádja Magyarországon, 1945–1956. In A Nagy Testvér szatócsboltja. Tanulmányok a magyarországi titkosszolgálatok tevékenységéről, 1945–1989. Szerkesztette: Gyarmati György, Palasik Mária. Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – L’Harmattan Kiadó, 2012. 93–130. „Nem kár értük.” Az állambiztonsági szervek alkonya Magyarországon, 1989-ben. In Állambiztonság és rendszerváltás. Szerkesztette: Okváth Imre. Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – L’Harmattan Kiadó, 2010. 35–61. (Közelmúltunk hagyatéka) Nem mind arany, ami… A szocialista rendszer állambiztonsági iratainak történeti forrásértéke. In Rendszerváltás és a Kádár-korszak. Szerkesztette: Majtényi György, Szabó Csaba. Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – Kossuth Kiadó, 2008. 127–139. A hivatásos áldozat és a hivatásos hóhér a Rákosi korszakban. In Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére. Szerkesztette: Horváth J. János. Budapest – Salgótarján: Nógrád Megyei Levéltár, 2008. 379–394. A forráskiadás és a tudományos kutatás súlypontjai a Történeti Levéltárban. In Tíz év után. A Történeti Levéltár egy évtizede. (Társszerző: Baráth Magdolna). Szerkesztette: Gyarmati György. Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2008. 26–36. A lefokozott trockista. In Justus Pál. Szerkesztette: Jemnitz János, Székely Gábor. Budapest: MLA, 2008. 157–164. Fall of the Iron Curtain and State Security Organisations in Hungary in 1989. In Prelude to Demolishing the Iron Curtain. Ed. György Gyarmati. Budapest – Sopron: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – L’Harmattan – City of Sopron, 2012. 101–122. The Carnival of Foes and Scaopegoats in Hungary, 1945–1956. In Big Brother’s miserable little grocery store. Studies on the history of the Hungarian secret services after World War II. Ed. György Gyarmati, Mária Palasik. Budapest: Historical Archives of the Hungarian State Security – L’Harmattan, 2012. 93–130. 64

Elita politica in Ungaria, 1945–1989. Korunk. Extra sin Limba Romana, Seria III. 2009. 3–18. Machtelite und Nomenklaturkader in Ungarn in der zweiten Hälfte des 20. Jahrhunderts 1945–1989. In Alte und neue Eliten im Pannonischen Raum seit 1945. Hrsg. Ivica Sute, Zeljko Holjavec. Zagreb: FF Press, 2012. 129–147. (Internationales Kulturhistorisches Symposion. Varazdin, 38.) Eiserner Vorhang und Staatssicherheit in Ungarn 1989. Europäische Rundschau, 2009/4. 31–45. Standeisky Éva: Népuralom ötvenhatban. Pozsony – Budapest: Kalligram – 1956-os Intézet, 2010. Századok, 2012/ 1. 215–227. A magyar humán hírszerzés átnyergelése a (mostoha)testvéri technikára. (Szakszolgálat Magyarországon, avagy tanulmányok a hírszerzés és titkos adatgyűjtés világából, 1785–2011). Főszerkesztő: Csóka Ferenc. Budapest: Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, 2012. Betekintő, 2012/1. http://www.betekinto.hu/2012_1_gyarmati Rainer M. János: Jelentések hálójában. Antall József és az állambiztonság emberei, 1957–1989. Századok, 2011/1. 247–254. Molnár Imre: Az igazság szabaddá tesz. Jerzy Popieluszko élete és halála. Nagyítás, 2010/30. nagyitas.hu/common/main.php?pgid=cikk&cikk_id=2305&tema_id=12 JOBST ÁGNES A nyelv kisajátítása. A második világháború utáni média elemzése szótárral és szövegmutatványokkal. Budapest: Tinta Kiadó, 2010. 167 o. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához, 109.) Válogatott bibliográfia a titkos nyomozati eszközök 1945–1990 közötti oktatási anyagaiból. In Szakszolgálat Magyarországon, avagy tanulmányok a hírszerzés és titkos adatgyűjtés világából (1785–2011). Főszerkesztő: Csóka Ferenc. Budapest: Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, 2012. 437–450. Vasfüggöny – határnyitás – menekültügy. A határ mint entitás, és a vasfüggöny szimbóluma. Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2012/4. 23–41. A Belügyminisztérium működésének szabályozása 1956 nyarán. Betekintő, 2011/1. http://www.betekinto.hu/2011_1_jobst 65

A politikai rendőrség szakirodalmi ellátásának kezdetei. Magyar Könyvszemle, 2010/4. 475–492. epa.oszk.hu/00000/00021/0038/pdf Dokumentum az államvédelmi tisztképzés megindításáról, 1948. Betekintő, 2010/2. http://www.betekinto.hu/2010_2_jobst Az állambiztonság és a keletnémet menekültügy. Betekintő, 2010/3. http://www.betekinto.hu/2010_3_jobst A HARC metafora szerepe az ’50-es évek politikai köznyelvében. Magyar Nyelvőr, 2009/4. 433–446. www.c3.hu/~nyelvor/period/1334/133404pdf Állambiztonsági bibliográfia (1945–1990). Könyvtári Figyelő, 2009/4. 666–674. www.ki.oszk.hu/kf/e107_plugins/content/content.php?cat226 A háborúellenesség identitásképző eszméje a XX. század derekának magyar politikai diskurzusában. In Az identitások korlátai. Traumák, tabusítások, tapasztalattörténetek a II. világháború kezdetétől. Szerkesztette: Bögre Zsuzsanna, Keszei András, Ö. Kovács József. Budapest: L’Harmattan Kiadó. 2012. 193–201. A titkosszolgálatok tudománya az oktatás és a tananyagok tükrében – 1945 után. In Szakszolgálat Magyarországon, avagy tanulmányok a hírszerzés és titkos adatgyűjtés világából (1785–2011). Főszerkesztő: Csóka Ferenc. Budapest: Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, 2012. 419–435. A magyar állambiztonsági szervek és a Stasi együttműködése. In Állambiztonság és rendszerváltás. Szerkesztette: Okváth Imre. Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – L’Harmattan Kiadó, 2010. 63–103. (Közelmúltunk hagyatéka) Önmegjelenítés és ellenségkép a Szabad Nép 1946-os vezércikkeiben. In A politika társadalmiasítása. Nyelv, erőszak, kollaboráció, ellenállás, alkalmazkodás. Szerkesztette: Kunt Gergely, Ö. Kovács József. Miskolc: Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történettudományi Intézet Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék, 2009. 179–191. (A jelenkortörténet útjai, 3.) Szemle a keletnémet állambiztonság tényfeltárásának irányairól. Betekintő, 2011/3. http://www.betekinto.hu/2011_1_jobst

66

KIS–KAPIN RÓBERT „Csendlegyen úr” kálváriája. Széchenyi Zsigmond kitelepítése 1951– 1952. Betekintő, 2011/1. http://www.betekinto.hu/2011_1_kis_kapin KÓNYÁNÉ KUTRUCZ KATALIN Iratprivatizálás, avagy a közelmúlt jövője. In Iratprivatizálás, avagy a közelmúlt jövője. Beszámoló az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2010. évi működéséről. (Társszerző: Gyarmati György). Szerkesztő: Gyarmati György. Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2011. 5–27. A Történeti Levéltár működésének jogi keretei és annak változásai. Betekintő, 2012/3. http://www.betekinto.hu/2012_3_kutrucz A megbízottak, avagy a láthatatlan légió. Betekintő, 2011/2. http://www.betekinto.hu/2011_2_konyane_kutrucz Amiről az iratok vallanak. In Büntetőjogi tanulmányok, XI. Szerkesztette: Jungi Eszter. Veszprém: MTA Veszprémi Területi Bizottság Gazdasági- Jog és Társadalomtudományi Szakbizottság Büntetőjogi Munkabizottság, 2010. 23–33. KÖBEL SZILVIA A vallási diszkrimináció ellen – az esélyegyenlőség megteremtéséért: Tudományos konferencia a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény húszéves évfordulója alkalmából. Konferencia-kiadvány. Szerkesztette: Köbel Szilvia. Budapest: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2010. 304 o. Egyházak és tolerancia Magyarországon: Tudományos konferencia az 1947. évi XXXIII. törvény megszületésének 60. évfordulója alkalmából. Budapest: Oktatási és Kulturális Minisztérium Egyházi Kapcsolatok Titkársága, 2008. 236 o. Állam és egyház kapcsolata [Szt. Istvántól 2010-ig Magyarországon]. In Az állami egyházjog alapjai. Egyetemi jegyzet. Szerkesztette Antalóczy Péter. Budapest: Patrocínium Kiadó, 2012. 11–94. Szemelvénygyűjtemény I. „Szaniszló Pál” fedőnevű ügynök jelentései 1968-tól 1975. októberéig; „Szaniszló Pál” fedőnevű ügynök jelentései 1975 és 1985 között. In Háttér. Állambiztonsági dokumentumok a 67

H.N. Adventista Egyház magyarországi történetéből. Szerkesztette: Holló Péter. Budapest: Spalding Alapítvány, 2012. 57–187. Szemelvénygyűjtemény III. A generálkonferenciai elnök 1984-ben történt budapesti látogatásával kapcsolatos anyagok. In Háttér. Állambiztonsági dokumentumok a H.N. Adventista Egyház magyarországi történetéből. Szerkesztette: Holló Péter. Budapest: Spalding Alapítvány, 2012. 255–270. Előszó. In A vallási diszkrimináció ellen – az esélyegyenlőség megteremtéséért: Tudományos konferencia a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény húszéves évfordulója alkalmából. Szerkesztette: Köbel Szilvia. Budapest: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2010. 11–13. Egyházi szálak az 1951–1953 közötti budapesti kitelepítések egyes eseteiben. In A Nagy Testvér szatócsboltja. Tanulmányok a magyar titkosszolgálatok 1945 utáni történetéből. Szerkesztette: Gyarmati György, Palasik Mária. Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – L’Harmattan Kiadó, 2012. 171–194. A Magyarországi H.N. Adventista Egyház és az állambiztonság kapcsolata. In Háttér. Állambiztonsági dokumentumok a H.N. Adventista Egyház magyarországi történetéből. Szerkesztette: Holló Péter. Budapest: Spalding Alapítvány, 2012. 31–56. A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény módosítására irányuló törekvések 1990 és 2010 között. In A vallási diszkrimináció ellen – az esélyegyenlőség megteremtéséért: Tudományos konferencia a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény húszéves évfordulója alkalmából. Szerkesztette: Köbel Szilvia. Budapest: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2010. 83–104. A pártállam strukturális eszköztára az egyházpolitika szolgálatában. In Egyházüldözés és egyházüldözők a Kádár-korszakban. Szerkesztette: Soós Viktor Attila, Szabó Csaba, Szigeti László. Budapest: Luther Kiadó, 2010. 195–219. Vallási diszkrimináció a jogtörténetben – mai tanulságok. In Vallási sokféleség és a vallási antidiszkrimináció jogi szabályozása – a magyarországi és a határon túli vallási közösségek tapasztalatainak és teoló68

giájának tükrében. Szerkesztette: Galik Gábor, Matók Miklós. Budapest: Oktatási és Kulturális Minisztérium Egyházi Kapcsolatok Titkársága, 2009. 102–109. Az állam és az egyházak közötti megállapodások – a pártállamban és a jogállamban. In Egyházak és tolerancia Magyarországon: Tudományos konferencia az 1947. évi XXXIII. törvény megszületésének 60. évfordulója alkalmából. Szerkesztette: Köbel Szilvia. Budapest: Oktatási és Kulturális Minisztérium Egyházi Kapcsolatok Titkársága, 2008. 131–150. A magyar adventista egyház és az állambiztonság kapcsolata a „Szaniszló” fedőnevű ügynök jelentései alapján. Betekintő, 2011/4. http://www.betekinto.hu/2011_4_kobel A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény módosítására irányuló törekvések 1990 és 2010 között. Jura, 2010/2. 140–149. A köztisztviselői eskü és a lelkiismereti szabadság. Gondolatok az Alkotmánybíróság határozata kapcsán. Fundamentum, 2009/4. 117–133. Church-related aspects of certain deportation cases in Budapest between 1951 and 1953. In Big Brother’s little grocery store. Studies on the history of the Hungarian secret services after World War II. Ed. György Gyarmati, Mária Palasik. Budapest: Historical Archives of the Hungarian State Security – L’Harmattan, 2012. 171–196. KRAHULCSÁN ZSOLT A politikai rendészeti osztályok 1945–1946. (Társszerkesztő: Müller Rolf; főszerkesztő: Gyarmati György). Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára–L’Harmattan Kiadó, 2009. 367. (Dokumentumok a magyar politikai rendőrség történetéből, 1.) Állambiztonság és olimpia, 1956–1988. (Társzerkesztők: Müller Rolf, Takács Tibor). Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára–L’Harmattan Kiadó, 2008. 163. Állambiztonság és olimpia (Bevezető). (Társszerzők: Müller Rolf, Takács Tibor). In Állambiztonság és olimpia, 1956–1988. (Szerkesztette: Krahulcsán Zsolt, Müller Rolf, Takács Tibor). Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – L’Harmattan Kiadó, 2008. 7–30. 69

Ügynökkérdés a tudományos történetírásban. Beszámoló a Történeti Levéltárban tartott kerekasztal-beszélgetésről. Betekintő, 2012/2. http://www.betekinto.hu/2012_2_krahulcsan Biszku Béla és a „kommunisták Bibliája”. A „politikai nevelőmunka” a Belügyminisztériumban a forradalom leverését követő időszakban (1956−1959). Kommentár, 2012/6. 80–87. A BM KEOKH és Útlevél Osztály szervezettörténete, 1956–1962. Betekintő, 2011/4. http://www.betekinto.hu/2011_4_krahulcsan A politikai rendőrség pártszerveinek szerepe a büntetőpolitika érvényesítésében, 1959–1960. Betekintő, 2011/2. http://www.betekinto.hu/2011_2_krahulcsan A politikai rendőrség pártszervezeteinek állambiztonsági tevékenysége a korai Kádár-korszakban. Betekintő, 2010/4. http://www.betekinto.hu/2010_4_krahulcsan Pártszervezetek a politikai rendőrségen, 1956–1962. Betekintő, 2010/3. http://www.betekinto.hu/2010_3_krahulcsan A be- és kiutazások állambiztonsági és pártellenőrzése (1965–1970). Betekintő, 2010/2. http://www.betekinto.hu/2010_2_krahulcsan A be- és kiutazások állambiztonsági és pártellenőrzése (1956–1964). Betekintő, 2010/1. http://www.betekinto.hu/2010_1_krahulcsan A magyar politikai rendőrség és a szocialista országok állambiztonsági szervei közötti kapcsolatok szabályozása (1956–1989). Levéltári Szemle, 2009/3. 3–19. Egy ipari kém az állambiztonság hálójában. Aradi István ügye (1959– 1960). Betekintő, 2008/4. http://www.betekinto.hu/2008_4_krahulcsan A nemzetközi kapcsolatok állambiztonsági szabályozása (1961–1965). Betekintő, 2008/2. http://www.betekinto.hu/2008_2_krahulcsan Párt/állam/biztonság. A politikai rendőrség formális pártirányítása a korai Kádár-korszakban (1956−1962). In A Nagy Testvér szatócsboltja. Tanulmányok a magyar titkosszolgálatok 1945 utáni történetéből. Szerkesztette: Gyarmati György, Palasik Mária. Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – L’Harmattan Kiadó, 2012. 211−226. A területi pártbizottságok szerepe a politikai rendőrség pártirányításában, 1954–1959. In Megértő történelem. Tanulmányok a hatvanéves Gyar70

mati György tiszteletére. Szerkesztette: Baráth Magdolna, Bánkuti Gábor, Rainer M. János. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 2011. 43–55. A magyar politikai rendőrség, 1944. december – 1946. október. (Társszerző: Müller Rolf). In A politikai rendészeti osztályok 1945–1946. (Társszerkesztő: Müller Rolf; főszerkesztő: Gyarmati György). Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára –L’Harmattan Kiadó, 2009. 9–62. (Dokumentumok a magyar politikai rendőrség történetéből, 1.) Ellenkormányzás. Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei, 1956. november 7–1958. január 25. (Szerkesztette, a jegyzeteket és a bevezető tanulmányt írta: Baráth Magdolna) Múltunk, 2010/4. 212– 219. MÜLLER ROLF Politikai rendőrség a Rákosi-korszakban. Budapest: Jaffa Kiadó, 2012. 240 o. Titkok – képek – nyolcvanas évek / The Secret Pictures of the Eighties. Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – L’Harmattan Kiadó, 2011. 83 o. Szigorúan titkos ’89. A magyar állambiztonsági szervek munkabeszámolói. (Társszerkesztő: Takács Tibor). Budapest: L’Harmattan Kiadó, 2010. 420 o. A politikai rendészeti osztályok 1945–1946. (Társszerkesztő: Krahulcsán Zsolt; főszerkesztő: Gyarmati György). Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára–L’Harmattan Kiadó, 2009. 369 o. (Dokumentumok a magyar politikai rendőrség történetéből, 1.) Állambiztonság és olimpia, 1956–1988. (Társszerkesztők: Krahulcsán Zsolt, Takács Tibor). Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára–L’Harmattan Kiadó, 2008. 163 o. Állambiztonság és olimpia (Bevezető). (Társszerzők: Krahulcsán Zsolt, Takács Tibor). In Állambiztonság és olimpia, 1956–1988. Szerkesztette: Krahulcsán Zsolt, Müller Rolf, Takács Tibor. Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – L’Harmattan Kiadó, 2008. 7–30. Beszámoló a Magyar Levéltárosok Egyesülete 2012. évi vándorgyűléséről. (Társszerző: Batalka Krisztina). Levéltári Szemle, 2012/3. 85–91. 71

Egy nemzeti emlékezet program. Lengyelország áldozatai, bűnösei és közelmúltja. Betekintő, 2012/2. http://www.betekinto.hu/2012_2_muller Akcióban „Rolf” és Kurta. Állambiztonsági fényképészek az 1989-es demonstrációkon. Fotóművészet, 2011/4. 117–122. Az operatív technikai osztály, 1956–1962. Betekintő, 2011/3. http://www.betekinto.hu/2011_3_muller Felizgató feliratok. Betekintő, 2011/1. http://www.betekinto.hu/2011_1_muller Célkeresztben a Forrás. Forrás, 2011/1. 78–93. Emlékhelytelenítés. Képek és történetek – 1956 előtt és után. Betekintő, 2010/4. http://www.betekinto.hu/2010_4_muller A fotótechnika alkalmazása a politikai rendőrségnél. (Szervezettörténeti vázlat). Betekintő, 2010/3. http://www.betekinto.hu/2010_3_muller „… előbb a Párt és csak aztán az Államvédelmi Osztály” Egy államvédelmi főhadnagy esete a pártfegyelemmel. Betekintő, 2010/2. http://www.betekinto.hu/2010_2_muller 1989 – vidék – állambiztonság IV. (Társszerző: Takács Tibor). Betekintő, 2009/4. http://www.betekinto.hu/2009_4_muller_takacs 1989 – vidék – állambiztonság III. (Társszerző: Takács Tibor). Betekintő, 2009/3. http://www.betekinto.hu/2009_3_muller_takacs 1989 – vidék – állambiztonság II. (Társszerző: Takács Tibor). Betekintő, 2009/2. http://www.betekinto.hu/2009_2_muller_takacs 1989 – vidék – állambiztonság I. (Társszerző: Takács Tibor). Betekintő, 2009/1. http://www.betekinto.hu/2009_1_muller_takacs 19-esek 45-ben. Tanácsköztársasági veterán-szövetség feloszlatása az első szabad választások előtt. Betekintő, 2008/4. http://www.betekinto.hu/2008_4_muller „Mindenkiről mindent tudni”. A besúgó hálózat megszervezése Magyarországon a II. világháborút követően. Betekintő, 2008/3. http://www.betekinto.hu/2008_3_muller A megtorlás fényképei. In A Nagy Testvér szatócsboltja. Tanulmányok a magyar titkosszolgálatok 1945 utáni történetéből. Szerkesztette: Gyarmati György, Palasik Mária. Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – L’Harmattan Kiadó, 2012. 305–334. 72

Az operatív technika alkalmazása és szervezeti keretei a politikai rendőrségen, 1945–1962. In Szakszolgálat Magyarországon, avagy tanulmányok a hírszerzés és titkos adatgyűjtés világából (1785–2011). Főszerkesztő: Csóka Ferenc. Budapest: Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, 2012. 229–260. Zárójelentés: a magyar állambiztonság szervezete és működése 1989-ben. In Szigorúan titkos ’89. A magyar állambiztonsági szervek munkabeszámolói. Szerkesztette: Müller Rolf, Takács Tibor. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 2010. 7–24. A megyei állambiztonsági szervek 1989-ben. In Állambiztonság és rendszerváltás. Szerkesztette: Okváth Imre. Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – L’ Harmattan Kiadó, 2010. 105–120. (Közelmúltunk hagyatéka) A magyar politikai rendőrség, 1944. december – 1946. október. (Társszerző: Krahulcsán Zsolt). In A politikai rendészeti osztályok 1945– 1946. (Társszerkesztő: Müller Rolf; főszerkesztő: Gyarmati György). Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – L’Harmattan Kiadó, 2009. 9–62. (Dokumentumok a magyar politikai rendőrség történetéből, 1.) Photographs and the Retaliation. In Big Brother’s miserable little grocery store. Studies on the history of the Hungarian secret services after World War II. Ed. György Gyarmati, Mária Palasik. Budapest: Historical Archives of the Hungarian State Security – L’Harmattan, 2012. 313–344. (NAGY–CSERE ÁRON) Lesállás történeti olvasatban. Gyakorlati útmutató történészeknek megoldókulccsal. Sic Itur ad Astra, 62. 2011. 257–264. „Ha Demszkyről százötven jelentést nem írtam, akkor egyet se.” Betekintő, 2011/1. http://www.betekinto.hu/2011_1_nagy_csere Az ügynöki hálózat emlékezete. Bevezető a Miklós Györggyel készült életútinterjúhoz. Betekintő, 2010/4. http://betekinto.hu/2010_4_nagy_csere Nyomortelepből mintalakótelep. Szocialista városrehabilitáció vagy a szegények fegyelmezése? Korall, 40. 2010. 45–67. 73

Munkásokból huligánok. A huligán mint társadalmi kategória megteremtése 1956 állambiztonsági értelmezésében. Betekintő, 2009/4. http://www.betekinto.hu/2009_4_nagy_csere A nyomortelep emlékezete. Mítosz, kulturális emlékezet, lieu de mémoire? In Urbs. Magyar várostörténeti évkönyv, V. Főszerkesztő: Á. Varga László. Budapest: Budapest Főváros Levéltára, 2010. 85–102. Az ellenség neve: „huligán”. In A politikai diktatúra társadalmiasítása. Nyelv, erőszak, kollaboráció, ellenállás. Szerkesztette: Kunt Gergely, Ö. Kovács József. Miskolc: Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történettudományi Intézet Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék, 2009. 125–133. (A jelenkortörténet útjai, 3.) Történész a szövegek, a jelentések és az olvasók hálójában. Betekintő, 2008/4. http://www.betekinto.hu/2008_4_nagy_csere A teregetett szennyes és az elhallgatott folt. Betekintő, 2008/3. http://www.betekinto.hu/2008_3_nagy_csere A múltfeltárók esete a posztmodernnel. Betekintő, 2008/2. http://www.betekinto.hu/2008_2_nagy_csere OKVÁTH IMRE Állambiztonság és rendszerváltás. Szerkesztette: Okváth Imre. Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – L’Harmattan Kiadó, 2010. 260 o. (Közelmúltunk hagyatéka) Számvetés a „végiggondolt teendőkről”. Betekintő, 2012/3. http://www.betekinto.hu/2012_3_okvath A katonai hírszerzés helyzete és tevékenysége a rendszerváltás éveiben 1987–1989. Felderítő Szemle, 2009/T. 124–135. Adalékok a magyar katonai felderítés történetéhez 1956–1989. Felderítő Szemle, 2008/11. Emlékszám. 60–91. Kémek kémek ellen. Adalékok a katonai hírszerzés tevékenységéhez a hidegháború kezdeti időszakában (1945–1960). In A Nagy Testvér szatócsboltja. Tanulmányok a magyar titkosszolgálatok 1945 utáni történetéből. Szerkesztette: Gyarmati György, Palasik Mária. Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára –L’Harmattan Kiadó, 2012. 67–92. Angol kémhálózat a Katpolon, 1946–1947. In Megértő történelem. Tanulmányok a hatvanéves Gyarmati György tiszteletére. Szerkesztette: 74

Baráth Magdolna, Bánkuti Gábor, Rainer M. János. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 2011. 57–66. Katonai titkosszolgálatok a rendszerváltás éveiben, 1987–1990. In Állambiztonság és rendszerváltás. Szerkesztette: Okváth Imre. Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – L’Harmattan Kiadó, 2010. 121–151. (Közelmúltunk hagyatéka) Katonaperek a „Katpolon” belül, 1948–1953. In Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon. Szerkesztette: Szederjesi Csilla. Salgótarján – Budapest: Nógrád Megyei Levéltár–1956-os Intézet, 2008. 125–142. Spy against spy. Military intelligence in the early stages of the Cold War (1945–1950). In Big Brother’s miserable little grocery store. Studies of the Hungarian secret services after World War II. Ed. György Gyarmati, Mária Palasik. Budapest: Historical Archives of the Hungarian State Security − L’Harmattan, 2012. 65–91. Lage und Aktivitäten der ungarischen militärischen Aufklärung in den 1960er Jahren. In Die NVA und die Ungarische Volksarmee im Warschauer Pakt. Hrsg. Hans-Huberrus Mack, László Veszprémy, Rüdiger Wenzke. Potsdam: Militärgeschichtliches Forschungsamt, 2011. 115–132. ORBÁN BALÁZS Fedőneve: Bayern München. Betekintő, 2008/2. http://www.betekinto.hu/2008_2_orban_schwarczkopf Peresztrojka Nicaraugában – ahogyan a magyar diplomácia és hírszerzés látta. In Állambiztonság és rendszerváltás. Szerkesztette: Okváth Imre. Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – L’Harmattan Kiadó, 2010. 211–241. (Közelmúltunk hagyatéka) ORGOVÁNYI ISTVÁN A megtorlás Bács-Kiskun megyében. In Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon. Szerkesztette: Szederjesi Cecília. Salgótarján–Budapest: Nógrád Megyei Levéltár – 1956-os Intézet, 2008. 185–196. A társadalomra különösen veszélyes ellenséges elemek ellenőrzése, 1959– 1989. Betekintő, 2012/4. http://www.betekinto.hu/2012_4_orgovanyi 75

A állambiztonsági szervek hálózaton kívüli kapcsolatai. Betekintő, 2011/3. http://www.betekinto.hu/2011_3_orgovanyi A Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnökségének szigorúan titkos állománya. Betekintő, 2011/1. http://www.betekinto.hu/2011_1_orgovanyi A politikai rendőrség hálózati munkájának szabályozása 1954 és 1989 között. Betekintő, 2010/3. http://www.betekinto.hu/2010_3_orgovanyi Határvédelem Magyarország déli határán 1948 és 1953 között. In A Nagy Testvér szatócsboltja. Tanulmányok a magyar titkosszolgálatok 1945 utáni történetéből. Szerkesztette: Gyarmati György, Palasik Mária. Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára − L’Harmattan Kiadó. 2012. 153−169. Kitelepítés a déli határsávból 1950-1953 között. In A 20. század egyházés társadalomtörténetének metszéspontjai. Szerkesztette: Bánkuti Gábor, Varga Szabolcs, Vértesi Lázár. Pécs: Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, 2012. 173–183. Border defence on southern Hungary (1948–1953). In Big Brother’s miserable little grocery store: Studies of the Hungarian secret services after World War II. Ed. György Gyarmati, Mária Palasik. Budapest: Historical Archives of the Hungarian State Security − L’ Harmattan, 2012. 153–170. PALASIK MÁRIA Chess Game for Demokracy. Hungary between East and West: 1944–1947. Montreal & Kingston: McGill–Queen’s University Press, 2011. 230 o. Félelembe zárt múlt. Politikai gyilkosságok Gyömrőn és környékén 1945ben. Budapest: Napvilág Kiadó, 2010. 248 o. „Állami titok”. Internáló- és kényszermunkatáborok Magyarországon, 1945–1953. (Társszerzők: Bank Barbara, Gyarmati György). Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – L’Harmattan Kiadó, 2012. 118 o. Recsk. The Hungarian Gulag, 1950–1953. (Társszerzők: Bank Barbara, Gyarmati György). Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2012. 24 o. A Nagy Testvér szatócsboltja. Tanulmányok a magyarországi titkosszolgálatok 1945 utáni történetéből. (Társszerkesztő: Gyarmati György). 76

Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – L’Harmattan Kiadó, 2012. 357 o. Big Brother’s miserable little grocery store. Studies on the history of the Hungarian secret services after World War II. (Co-editor: Gyarmati György). Budapest: Historical Archives of the Hungarian State Security – L’Harmattan, 2012. 370 o. A Hírszerző Osztály szervezete és állománya, 1956–1962. Betekintő, 2011/2. http://www.betekinto.hu/2011_2_palasik Az értelmiség az értelmiségről – a politikai rendőrség iratai alapján. Történelmi Szemle, 2009/4. 585–602. Budapest polgármesterei 1945 után. Múltunk, 2008/3. 202–232. Kétszólamú hangfoszlányok az ötvenes évek elején. Idősebb SzegedyMaszák Aladár és felesége kitelepítésének története és nyugati visszhangja. In A Nagy Testvér szatócsboltja. Tanulmányok a magyarországi titkosszolgálatok 1945 utáni történetéből. Szerkesztette: Gyarmati György, Palasik Mária. Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – L’Harmattan Kiadó, 2012. 279–305. Egy belügyi tiszthelyettes disszidálása és titokzatos halála. Lapusnyik Béla tragédiája. In Megértő történelem. Tanulmányok a hatvanéves Gyarmati György tiszteletére. Szerkesztette: Baráth Magdolna, Bánkuti Gábor, Rainer M. János. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 2011. 79–91. A hálózati személy szerepe és rendeltetése a diktatúra útvonalán. A Kádár-korszak egyik kirakatpere: a párt irányelveitől a sajtó propagandájáig. (Társszerzők: Cseh Gergő Bendegúz, Kenedi János). In Évkönyv XVII. Kádárizmus – átereszek. Szerkesztette: Kozák Gyula. Budapest: 1956-os Intézet, 2011. 63–117. Deportation from Budapest and their Western Echo: The story of Mr. and Mrs. Aladár Szegedy-Maszák (Sr.). In Big Brother’s miserable little grocery store. Studies on the history of the Hungarian secret services after World War II. Ed. Görgy Gyarmati, Mária Palasik. Budapest: Historical Archives of the Hungarian State Security – L’Harmattan, 2012. 287–313. A Life Lived for Progress and Democracy. Sára Karig (1904–1999). Hungarian Studies Review, 2012/1–2. 93–113. 77

PAPP ISTVÁN A magyar népi mozgalom története 1920−1990. Budapest: Jaffa Kiadó, 2012. 282 o. A népi kollégiumi mozgalom története 1944-ig. Budapest: Napvilág Kiadó, 2008. 336 o. Fehér Lajos pályafutása 1945-től 1948-ig. Agrártörténeti Szemle, 2012/1−4. 153−186. Moldova György: Az elbocsátott légió. Kommentár, 2012/4. 30–33. Az „ismeretlen” Bibó István – A népi mozgalom ideológusa. Kommentár, 2011/6. 34–44. A Politikai Nyomozó Főosztály Környezettanulmányozó és Figyelő Osztályának szervezettörténte Betekintő, 2011/4. http://www.betekinto.hu/2011_4_papp „Xavier” avagy a magyar politikai rendőrség Kovács Imre nyomában. Bárka, 2011/6. 75–79. Fehér Lajos, Péter Gábor helyettese. Betekintő, 2011/3. http://www.betekinto.hu/2011_3_papp Közeledés? Zsidó értelmiségiek és a népi mozgalom. Szombat, 2011/5. 5–7. Sütő András: Gyermekkorom tükörcserepei. Kommentár, 2011/1. 63–64. Szabó Zoltán: Szerelmes földrajz. Kommentár, 2011/1. 66–67. Kettős ügynök – Nagy Péter, Szabó Dezső és az állambiztonság. Kommentár, 2010/5. 18−29. Fehér Lajos és a magyar református szellemi örökség. Egyháztörténeti Szemle, 2010/2. 91–108. A Politikai Nyomozó Főosztály Mezőgazdasági (Szabotázs-) Elhárító Osztályának szervezettörténete (1956–1962). Betekintő, 2010/3. http://www.betekinto.hu/2010_3_papp A Politikai Nyomozó Főosztály Vizsgálati Osztályának szervezettörténete (1956–1962). Betekintő, 2010/1. http://www.betekinto.hu/2010_1_papp Dancs József újságíró emlékirata Fehér Lajosról. Múltunk, 2009/4. 264–282. Borzsák István hiányzó dossziéja, avagy mit kezdhetett a politikai rendőrség egy ókortudóssal? Aetas, 2010/3. 96−128. A Magyar Közösség ábrázolása Závada Pál Idegen testünk című regényében. Kommentár, 2009/3. 17­–27. 78

A párttag, a munkásőr és a rezidens. Az állambiztonsági munka különleges formái. Kommentár, 2009/1. 39–44. Veres Péter elkésett tiltakozása. A Paraszti jövendő és az állambiztonság. In „Taníts minket úgy számlálni napjainkat…” Tanulmányok a 70 éves Kósa László tiszteletére. Szerkesztette: ifj. Bertényi Iván, Géra Elenonóra, Richly Gábor. Budapest: ELTE – Eötvös Kiadó, 2012. 339−350. A magyar emigráció és az állambiztonság. Kovács Imre története. In A Nagy Testvér szatócsboltja. Tanulmányok a magyar titkosszolgálatok 1945 utáni történetéből. Szerkesztette: Gyarmati György, Palasik Mária. Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – L’Harmattan Kiadó, 2012. 263–277. Az „ismeretlen” Bibó István – A népi mozgalom ideológusa. In Az év es�széi 2012. Szerkesztette: Rosonczy Ildikó. Budapest: Magyar Napló, 2012. 210–227. Párhuzamos identitások – Fehér Lajos és a politikai rendőrség 1942-es találkozása. In Az identitások korlátai. Traumák, tabusítások, tapasztalattörténetek a II. világháború kezdetétől. Szerkesztette: Bögre Zsuzsanna, Keszei András, Ö. Kovács József. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 2012. 183–192. Kettős ügynök – Nagy Péter, Szabó Dezső és az állambiztonság In Lustrum. Ménesi út 11-13. Sollemnia aedificii a. D. MCMXI inaugurati. Szerkesztette: Horváth László, Laczkó Krisztina, Tóth Károly. Budapest: Typotex – Eötvös Collegium, 2011. 625–637. Fehér Lajos – a partizánharcok történetírója In „…nem leleplezni, hanem megismerni és megérteni.” Tanulmányok a 60 éves Romsics Ignác tiszteletére. Szerkesztette: Gebei Sándor, ifj. Bertényi Iván, Rainer M. János. Eger: Líceum, 2011. 411–419. Fehér Lajos és Nagy Imre kapcsolata 1945 és 1949 között In Megértő történelem. Tanulmányok a hatvanéves Gyarmati György tiszteletére. Szerkesztette: Baráth Magdolna, Bánkuti Gábor, Rainer M. János. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 2011. 409–421. Fehér Lajos agrárpolitikusi tevékenysége. In Magyar agrárpolitikusok a XIX. és a XX. században. Szerkesztette: Sipos Levente. Budapest: Napvilág Kiadó, 2010. 248–292. 79

Hungarian Emigration and State Security. The story of Imre Kovács In Big Brother’s miserable little grocery store. Studies on the history of the Hungarian secret services after World War II. Ed. György Gyarmati, Mária Palasik. Budapest: Historical Archives of the Hungarian State Security – L’Harmattan, 2012, 271–286. István Borzsák’ missing dossier. In Pietas non sola Romana. Studia memoriae Stephani Borzsák dedicata. Ed. Anita Czeglédy, László Horváth, et al. Budapest: Typotex Kiadó – Eötvös Collegium, 2010, 697–711. The Unreliable Fellow-Traveller – Péter Veres, Chairman of the National Peasant Party and the Hungarian Political Police. In Protokomunistický odboj a strednej východnej Európe = Anti-Communist Resistance in Central and Eastern Europe. Ed. Peter Jašek. Bratislava: Ústav Pamäti Národa, 2012. 292–299. Reflections on the “Velvet Revolution” in Leading Hungarian Newspapers In 20. Výročie Režnej Revolúcie. Ed. Peter Jašek. Bratislava: Ústav Pamäti Národa, 2010. 55–61. A történelem meglepő arca – A huszadik század emlékezete a Galga mentén. Budapest: L’Harmattan, 2012. Kommentár, 2012/5. 119–122. Írók, ügynökök, tartótisztek – Szőnyei Tamás: Titkos írás. Állambiztonsági szolgálat és irodalmi élet 1956–1990. I-II. Budapest: Noran, 2012. Kommentár, 2012/4. 108–112. Nagy József: A hagyományos paraszti társadalom felbomlásának kezdetei, 1945–1956. Budapest: Napvilág, 2009. Múltunk, 2009/3. 289–293. Szocializmus alulnézetből. Mindennapok Rákosi és Kádár korában. Szerkesztette: Horváth Sándor. Budapest: Nyitott Könyvműhely, 2008. Vörös Postakocsi, 2009/Tavasz, 114–116. „Társadalmi mobilitás” és „új értelmiség” Magyarországon a II. világháború után. Majtényi György: A tudomány lajtorjája. Múltunk, 2008/1. 320–326. A bibliofil szövetkezetpolitikus – Bisztrai Farkas Ferenc „Aki nem ír, hanem úr.” Szerkesztette: Farkas Judit. Budapest: Ráció, 2007. Kommentár, 2008/1. 123–127. 80

PETRÁS ÉVA “Splendid Return” The Intellectual Reception of the Catholic Social Doctrine in Hungary, 1931–1944. Budapest: Wesley János Lelkészképző Fősikola, 2011. 230 o. (Complementa Studiorum Historiae Ecclesiasticae 1.) Kovrig Béla: Magyar társadalompolitika (1920–1945). Budapest: Gondolat Kiadó, 2011. 336. (Társadalombiztosítási Könyvtár) Kovrig Béla élete és pályája. Utószó. In Kovrig Béla: Magyar társadalompolitika (1920–1945). Budapest: Gondolat Kiadó, 2011. 317–336. (Társadalombiztosítási Könyvtár) Menekülés az emigrációba. Kovrig Béla kereszténydemokrata szociálpolitikus és az állambiztonság. In A Nagy Testvér szatócsboltja. Tanulmányok a magyar titkosszolgálatok 1945 utáni történetéből. Szerkesztette: Gyarmati György, Palasik Mária. Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára − L’Harmattan Kiadó, 2012. 245−262. „Clara pacta, bona amici.” Adalékok Bánáss László veszprémi püspök 1946. karácsonyi körleveléhez. In A 20. század egyház- és társadalomtörténetének metszéspontjai. Szerkesztette: Bánkuti Gábor, Varga Szabolcs, Vértesi Lázár. Pécs: Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, 2012. 195−204. „Clara pacta, boni amici”. Egy püspöki körlevél háttere: In Megértő történelem. Tanulmányok a hatvanéves Gyarmati György tiszteletére. Szerkesztők: Baráth Magdolna, Bánkuti Gábor, Rainer M. János. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 2011. 221–230. Martin Mevius: The Agents of Moscow. The Hungarian Communist Party and the Origins of Social Patriotism, 1941–1953. Századok, 2011/1. 260–263. Misztikus-e a Szent Korona? Kees Teszelszky: Az ismeretlen korona. Jelentések, szimbólumok és nemzeti identitás. Múltunk, 2010/4. 224–230. Jakab Attila: Vergődésben. A magyar kisebbségek „történelmi egyházai” az átalakuló Európában. Egyháztörténelmi Szemle, 2010/2. 165–169. Kisajátított idő, kisajátított tér. Benedict Anderson: Elképzelt közösségek. Pannonhalmi Szemle, 2008/5. 138–142. Escape into emigration. Christian democrat, social welfare politician Béla Kovrig and the Hungarian State Security. In Big Brother’s miserable 81

little grocery store: Studies of the Hungarian secret services after World War II. Ed. György Gyarmati, Mária Palasik. Budapest: Historical Archives of the Hungarian State Security − L’Harmattan, 2012. 251–269. (Dis)-continuities in Hungarian nationalism in the light of systematic transformation. (Társszerző: Spannenberger Norbert). In Nationalism in Late and Post-Communist Europe. Vol. 2. Ed. Egbert Jahn. BadenBaden: Nomos Verlag, 2009. 391–414. PETRIKNÉ VÁMOS IDA Az Adattároló Főosztálytól a Levéltári Főosztályig. Rendhagyó munkabeszámoló az első tizenöt évről. (Társszerző: Cseh Gergő Bendegúz). Betekintő, 2012/3. http://www.betekinto.hu/2012_3_cseh_vamos Az állambiztonsági szervek konspirált és találkozási lakásai. In Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére. Szerkesztette: Horváth J. András. Budapest–Salgótarján: Nógrád Megyei Levéltár, 2008. 313–324. SOÓS MIHÁLY Látóhatáron innen és túl. Beépülés és bomlasztás: mintha folyóiratból olvasták volna. In Múlt-Kor, 2011/1. 81–83. „Z”: egy megfigyelés története. Előkészületek az MHBK vezetőjének, Zákó Andrásnak erőszakos hazahozatalára. Betekintő, 2010/3. http://www.betekinto.hu/2010_3_soos Az aranyvonat eltűnt kincseinek nyomában. A külföldre hurcolt zsidó vagyon sorsa és Schwarcz Viktor tevékenysége. Betekintő, 2009/1. http://www.betekinto.hu/2009_1_soos Egy tragikus sorsú másképp ünneplő. In Memoriam Benda Balázs (1965– 1992). Tiszatáj, 2008/2. 80–94. (SÜMEGI GYÖRGY) Az Esterházy-kincsek és a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága, 1949. Betekintő, 2009/3. http://www.betekinto.hu/2009_3_sumegi Az apokalipszis lovasai Bécsben: VIT-ellenes plakát, 1959. Betekintő, 2009/1. http://www.betekinto.hu/2009_1_sumegi 82

Nagy Imre képek a Történeti Levéltárban. Betekintő, 2008/2. http://www.betekinto.hu/2008_2_sumegi „Soha nem lehet tudni, mi a jó és mi az, ami segíti az embert egy nagyon nehéz helyzetben” – Zádor Anna 1944 novemberében. (Dokumentumok alapján) Enigma, 55. 2008. 5–10. Inconnu: A harcoló város/The Fighting City, 1986. In Állambiztonság és rendszerváltás. Szerkesztette: Okváth Imre. Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – L’Harmattan Kiadó, 2010. 169–196. [13]. (Közelmúltunk hagyatéka) Prokop Péter és az 1956-os forradalom. In Az 1956-os forradalom hatása a környező országok egyházaira. Szerkesztette: Zombori István. Budapest: Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 2009. 131–148. Péter Prokop and the 1956 Hungarian Revolution. In The Impact of the 1956 Hungarian Revolution on Religious Life in Eastern Europe. Ed. István Zombori. Budapest: Society for Church History in Hungary, 2009. 129–145. SZ. KOVÁCS ÉVA Néhány gondolat az egykori állambiztonság működéséről. Levéltári Szemle, 2011/1. 3–12. SZŐNYEI TAMÁS Titkos írás. Állambiztonsági szolgálat és irodalmi élet 1956–1990. 1–2. Budapest: Noran Könyvesház, 2012. 1109, 1132 o. Kept on File: The Secret Service’s Activities against Popular Music in Hungary, 1960–1990. East Central Europe, 38. 2011. Special issue: Mapping the Merry Ghetto: Countercultures in East Central Europe, 1960–1989. Ed. Gábor Klaniczy, Balázs Trencsényi. 199–220. TAKÁCS TIBOR Döntéshozók. Városi elit és városi önkormányzat Nyíregyházán a 20. század első felében. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 2008. 308 o. Szigorúan titkos ’89. A magyar állambiztonsági szervek munkabeszá­ molói. (Társszerkesztő: Müller Rolf). Budapest: L’Harmattan Kiadó, 2010. 420 o. 83

Állambiztonság és olimpia 1956–1988. (A dokumentumokat válogatta, a bevezetőt és a jegyzeteket írta: Krahulcsán Zsolt, Müller Rolf, Takács Tibor). Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – L’Harmattan Kiadó, 2008. 164 o. Állambiztonság és olimpia (Bevezető). (Társszerzők: Krahulcsán Zsolt, Müller Rolf). In Állambiztonság és olimpia, 1956-1988. Szerkesztette: Krahulcsán Zsolt, Müller Rolf, Takács Tibor. Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – L’Harmattan Kiadó, 2008. 7–30. Az ipariszabotázs-elhárítás szervezete 1956 és 1962 között. Betekintő, 2012/1. http://www.betekinto.hu/2012_1_takacs A párt és a politikai rendőrség Pest megyében 1956 után. Havasi László politikai nyomozó osztályvezető fegyelmi ügye. Betekintő, 2012/2. http://www.betekinto.hu/2012_2_takacs Gyanús galambok, gyanútlan galambászok és az állambiztonság 1958ban. ArchivNet, 2012/4. archivnet.hu/kuriozumok/gyanus_galambok_ gyanutlan_galambaszok_es_az_allambiztonsag_1958ban.html A vizsgálótiszt küzdelmei. Balogh Zoltán alhadnagy és a Biksza-gyilkos­ ság utáni nyomozások. Betekintő, 2011/4. http://www.betekinto.hu/2011_4_takacs Nyomozás a nyomozás után. A Biksza-gyilkosság utáni megtorlás iratai. Betekintő, 2011/3. http://www.betekinto.hu/2011_3_takacs Van-e ok a pánikra? A Fradi, a politikai rendőrség és a sajtó az 1960-as évek elején. Sic Itur ad Astra, 62. 2011. 243–256. Kép, szöveg, képzelet. A Biksza-gyilkosság, 1956. 2000, 2011/7–8. 54–61. „Mert megijednivaló most már nincs.” Kádár János beszéde az MSZMP 1957. február 17-i Pest megyei nagyaktíváján. Múltunk, 2011/3. 186–223. Történész a kihallgatószobában, 2. Az emlékezet visszavág. Betekintő, 2010/4. http://www.betekinto.hu/2010_4_takacs Emlékezeti aktus és történeti esemény. A Biksza-gyilkosság, 1956. Korall, 41. 2010. 138–158. A belső reakció elleni elhárító osztály 1956–1962. Szervezettörténeti vázlat. Betekintő, 2010/3. http://www.betekinto.hu/2010_3_takacs Történész a kihallgatószobában. Betekintő, 2010/2. http://betekinto.hu/2010_2_takacs 84

Labdarúgó világbajnokságok és állambiztonság a Kádár-korszakban. ArchivNet, 2010/2. http://www.archivnet.hu/politika/labdarugo_ vilagbajnoksagok_es_allambiztonsag_a_kadarkorszakban.html „banditák, olyanok vagytok, mint 1956-ban voltatok”. Rendőrségi jelentés az 1964. szeptember 13-i FTC–Győr labdarúgó-mérkőzés utáni rendbontásról. ArchivNet, 2009/5. http://www.archivnet.hu/politika/ banditak_olyanok_vagytok_mint_1956ban_voltatok.html 1989 – Vidék – Állambiztonság IV. (Társszerző: Müller Rolf). Betekintő, 2009/4. http://www.betekinto.hu/2009_4_muller_takacs 1989 – Vidék – Állambiztonság III. (Társszerző: Müller Rolf). Betekintő, 2009/3. http://www.betekinto.hu/2009_3_muller_takacs 1989 – Vidék – Állambiztonság II. (Társszerző: Müller Rolf). Betekintő, 2009/2. http://www.betekinto.hu/2009_2_muller_takacs 1989 – Vidék – Állambiztonság I. (Társszerző: Müller Rolf). Betekintő, 2009/1. http://www.betekinto.hu/2009_1_muller_takacs Sancho Panzától az álmok palotájáig: néhány megjegyzés a levéltárról. Levéltári Szemle, 2009/2. 61–68. Evangélikus–katolikus felekezeti konfliktusok Nyíregyházán a második világháború előtt. A Vörös Postakocsi, 2009/Tavasz. 58–66. Jöttek a csehszlovákok. Az állambiztonság és a magyar–csehszlovák labdarúgó VB-selejtező, 1969. Élet és Irodalom, 2009/15. 10–11. Szövegek, tények, stratégiák. A történelem és forrásai. BUKSZ Budapesti Könyvszemle, 2008/4. 353–362. Az államvédelem a maga (szöveg)valóságában. Betekintő, 2008/3. http://www.betekinto.hu/2008_3_takacs Gyökerek. Avagy elbeszélhető-e a Fidesz megalakulásának története III/ III-as jelentések alapján? ArchivNet, 2008/4. http://www.archivnet.hu/politika/gyokerek.html Operatív magyar foci ’69. Amikor még a futball-válogatottat is a III/III. állította össze. Élet és Irodalom, 2008/22. 10–11. „Nem kell folyton zabálni” Mindennapi osztályharc az ötvenes években. Betekintő, 2008/1. http://www.betekinto.hu/2008_1_takacs Csahos kutyák és más mesék. Nyíregyházi punkok az állambiztonság látókörében. ArchivNet, 2008/1. http://www.archivnet.hu/kuriozumok/csahos_kutyak_es_mas_mesek.html 85

Az ávós mint szöveg: Harangozó Szilveszter. In A Nagy Testvér szatócsboltja. Tanulmányok a magyar titkosszolgálatok 1945 utáni történetéből. Szerkesztő: Gyarmati György, Palasik Mária. Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára–L’Harmattan Kiadó, 2012. 195–210. Az Operatív Technikai Csoportfőnökség utolsó munkabeszámolói. In Szakszolgálat Magyarországon, avagy tanulmányok a hírszerzés és titkos adatgyűjtés világából (1785–2011). Főszerkesztő: Csóka Ferenc. Budapest: Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, 2012. 291–328. 1989 mint szöveg. In Állambiztonság és rendszerváltás. Szerkesztette: Okváth Imre. Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – L’Harmattan Kiadó, 2010. 153–168. (Közelmúltunk hagyatéka) 1989 az állambiztonsági munkabeszámolókban. In Szigorúan titkos ’89. A magyar állambiztonsági szervek munkabeszámolói. Szerkesztette: Müller Rolf, Takács Tibor. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 2010. 25–40. Az ávós mint szöveg: Harangozó Szilveszter. In Megtalálható-e a múlt? Tanulmányok Gyáni Gábor 60. születésnapjára. Szerkesztette: Bódy Zsombor, Horváth Sándor, Valuch Tibor. Budapest: Argumentum Kiadó, 2010. 76–87. A fővárosi egyetemistákat ért megtorlás 1956 után. In A budapesti egyetemisták és főiskolások 1956-ban. Szerkesztette: Némethné Dikán Nóra, Szabó Róbert, Vida István. Budapest: Nagy Imre Alapítvány – Gondolat Kiadó, 2009. 291–331. (Nagy Imre és kora, V.) Identity as text. The CV of an Officer of the Stalinist Hungarian Secret Police. In Big Brother’s miserable little grocery store. Studies on the history of the Hungarian secret services after World War II. Ed. György Gyarmati, Mária Palasik. Budapest: Historical Archives of the Hungarian State Security – L’Harmattan Kiadó, 2012. 197–214. Contemporary History and the Research of the State Security Documents in Hungary. In Interpretácia dokumentov štatnej bezpečnosti. Zborník z vedeckej konferencie Bratislava, 16. novembra 2010. Ed. Peter Jašek. Pozsony: Ústav Pamäti Národa, 2011. 62–72. 86

Súčasné dejiny a výskum dokumntov štatnej bezpečnosti v Maďarsku. In Interpretácia dokumentov štatnej bezpečnosti. Zborník z vedeckej konferencie Bratislava, 16. novembra 2010. Ed. Peter Jašek. Pozsony: Ústav Pamäti Národa, 2011. 73–83. Majtényi György: K-vonal. Uralmi elit és luxus a szocializmusban. Budapest: Nyitott Könyvműhely, 2009. BUKSZ Budapesti Könyvszemle, 2010/2. 168–171. Gerő András: Térerő. A Kossuth tér története. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 2008. /Habsburg történeti monográfiák, 3./ Korall, 36. 2009. 185–190. Szilánkok által homályosan. Tükörszilánkok. Kádár-korszakok a személyes emlékezetben. Szerkesztette: Kovács Éva. Budapest: MTA Szociológiai Kutatóintézet–1956-os Intézet, 2008. Betekintő, 2009/2. http://www.betekinto.hu/2009_2_takacs Családok történetei. Családok, családfák, generációk. Szerkesztette: Bana József, Katona Csaba. Budapest – Győr, Győr Megyei Jogú Város Levéltára – MOL – Mediawave Alapítvány, 2007. 307. ill. A Vörös Postakocsi, 2008/Tél. 110–113. Behálózva – az állambiztonság és Antall József. Rainer M. János: Jelentések hálójában. Antall József és az állambiztonság emberei 1957–1989. Budapest: 1956-os Intézet, 2008. Kommentár, 2008/5. 96–101. Vác ’56. Vác 1956-ban és a megtorlás időszakában. Forrásgyűjtemény. 1–2. Közreadja: Böőr László, Gyarmati György, Horváth M. Ferenc. Vác, Vác Város Levéltára, 2006. 1177. Századok, 2008/1. 260–264. / Váci Történelmi Tár, IV./ TÓTH ESZTER „A harc mindenesetre folyik; vigyázni kell, mert a világreakció rájött, hogy túljártunk az eszén.” Betekintő, 2012/2. http://www. betekinto.hu/2012_2_toth Iratbeszállítás, rendezés, segédletkészítés a levéltárban. Betekintő, 2012/3. http://www.betekinto.hu/2012_3_toth A politikai és gazdasági hírszerzés szervezettörténete, 1945–1990. Betekintő, 2011/2. http://www.betekinto.hu/2011_2_toth_e 87

VÖRÖS GÉZA Harc a „klerikális reakció” ellen. Ügynökhálózat építése a protestáns egyházakon belül a Kádár-korszakban. Credo, 2011/2. 48–57. „A palotában lévő kapcsolatunk jelentette…” Mindszenty József megfigyelése 1945–1948. Betekintő, 2011/3. http://www.betekinto.hu/2011_3_voros Klebelsberg Kuno és az Országos Magyar Gyűjteményegyetem. Levéltári Szemle, 2010/3. 21–46. Az egyházakban foglalkoztatott ügynökhálózat újjáépítése 1956-tól a hatvanas évek közepéig. Betekintő, 2010/2. http://www.betekinto.hu/2010_2_voros Az állambiztonság és az egyházak. Egyháztörténeti Szemle, 2009/4. 3–19. Egyházak az állambiztonsági dokumentumokban. Levéltári Szemle, 2009/3. 20–45. Mindszenty József megfigyelése és a politikai rendőrség eszköztára. „Szenteltessék meg a Te neved…” Emlékkonferencia Mindszenty József bíboros életéről és munkásságáról. Lakitelek: Antológia Kiadó, 2012. 191–199. Egyházak az állambiztonsági dokumentumokban. In Csapdában. Tanulmányok a katolikus egyház történetéből, 1945–1989. Szerkesztette: Bánkuti Gábor, Gyarmati György. Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára – L’Harmattan Kiadó, 2010. 281–333. Hálózat, hálózatépítés az egyházakon belül. In Egyházüldözés, egyházüldözők a Kádár-korszakban. Szerkesztette: Soós Viktor Attila, Szabó Csaba, Szigeti László. Budapest: Luther Kiadó –Szent István Társulat, 2010. 138–159. A vallásszabadság gyakorlásának kérdése Magyarországon a XVII. századtól a XX. század közepéig. In „A vallási diszkrimináció ellen – az esélyegyenlőség megteremtésért.” Tudományos konferencia a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény húszéves évfordulója alkalmából. Szerkesztette: Köbel Szilvia. Budapest: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2010. 163–176. Die Beobachtung von József Mindszenty und die Methoden des Staatssicherheitsdienstes. In József Kardinal Mindszenty in Wien. Hrsg. Csaba Szabó. Wien: Institut für Ungarische Geschichtsforschung in Wien – Balassi Institut, 2012. 101–113. 88

ZSIDAI ÁGNES Elmaradt katarzis. Jelentés a Történeti Levéltárból. Múltunk, 2011/4. 68–83. Vergangenheitsbewältigung Magyarországon: gondolatok a magyarországi múlt feldolgozásához. Jogtörténeti Szemle, 2010/2. 27–32. Politische Sozialisation in Ungarn. In Was sollen unsere Kinder wissen? Historisch-politische Bildung zu Geheimpolizeien in kommunistischen Diktaturen. Hrsg. Reiner Schiller Dickhut. Berlin: Die Bundesbeauf������������ tragte für die Unterlagen des Staatssicherheitsdienstes der ehemaligen Deutschen Demokratischen Republik, 2010. 13–15.

89

A Levéltár által rendezett kiállítások A Történeti Hivatal, illetve az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára munkatársai által készített kiállítások listáját azért tesszük itt közzé, mert e tevékenységünket eddig nem vettük számba. 1998 A Történeti Hivatal az iratok tükrében Történeti Hivatal időszaki kiállítása – Rendezte: Argejó Éva Budapest, Belügyminisztérium, Nyitott Napok 1999 „A munkásosztály ökle” az Államvédelmi Hatóság Történeti Hivatal időszaki kiállítása – Rendezte: Argejó Éva Budapest, Történeti Hivatal 2000 Katonai perek a kommunista diktatúra időszakában, 1945-1948 Történeti Hivatal időszaki kiállítása – Rendezte: Argejó Éva Budapest, Történeti Hivatal SZEMBESÍTŐ – az 1956-os forradalom a Történeti Hivatalban őrzött iratok tükrében – Rendezte: Baczoni Gábor – Argejó Éva Történeti Hivatal időszaki kiállítása Budapest, Történeti Hivatal 2001 Internálás és kitelepítés Történeti Hivatal időszaki kiállítása – Rendezte: Argejó Éva Budapest, Történeti Hivatal 56 KÉPEI Történeti Hivatal időszaki kiállítása – Kurátor: Sümegi György Budapest, Történeti Hivatal 90

2002 HÁLÓZAT – a magyar állambiztonsági szervek működése Történeti Hivatal időszaki kiállítása – Rendezte: Argejó Éva Budapest, Történeti Hivatal 2003 Politikai karikatúrák 1945–1990 Történeti Hivatal időszaki kiállítása – Rendezte: Argejó Éva Budapest, Történeti Hivatal 2006 Élünk! Okt. 23. Ifjúság – Forradalom – Megtorlás Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára időszaki kiállítása Rendezte: Sümegi György, Müller Rolf, Krahulcsán Zsolt, Takács Tibor Debrecen, Debreceni Egyetem Leányfalu, Faluház és Könyvtár Kossuth-címeres forradalom Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára időszaki kiállítása Kurátor: Gyarmati György Rendezte: Sümegi György Budapest, Kiscelli Múzeum Pécs, Várostörténeti Múzeum Fényképek 1956 Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára időszaki kiállítása Rendezte: Sümegi György, Müller Rolf, Krahulcsán Zsolt Kolozsvár, Kolozsvár Galéria Kaposvár, Vaszary Képtár Debrecen, Debreceni Egyetem Olthatatlan tűz Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára időszaki kiállítása Rendezte: Sümegi György, Müller Rolf, Krahulcsán Zsolt Pápa, Jókai Mór Városi Művelődési Központ

91

Ifjúság és Forradalom 1956 Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára időszaki kiállítása Rendezte: Sümegi György, Müller Rolf, Krahulcsán Zsolt Százhalombatta, Barátság Művelődési Központ 2009 A rendszerváltás az állambiztonsági iratok tükrében Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára időszaki kiállítása – Rendezte: Argejó Éva Budapest, ELTE ÁJK „Ne csak őrizd, gyűlöld is!” Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára által biztosított iratanyaggal időszaki kiállítás – Az iratanyagot válogatta: Argejó Éva Vác, Váci Fegyház 2010 RECSK Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára állandó kiállítása Rendezte: Bank Barbara Recsk 1956 az állambiztonsági iratok tükrében Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára által biztosított iratanyaggal időszaki kiállítás – Az iratanyagot válogatta: Argejó Éva Vác, Apor Vilmos Főiskola 2011 RECSK Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára állandó kiállítása – Rendezte: Bank Barbara Hódmezővásárhely, Emlékpont

92

Bibó István élete állambiztonsági szemszögből Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára időszaki kiállítása – Rendezte: Argejó Éva Budapest, ELTE ÁJK BÁSTYA Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára időszaki kiállítása – Rendezte: Argejó Éva Budapest, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Magyar emigráció 1956 –1989 Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára időszaki kiállítása – Rendezte: Argejó Éva Budapest, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2012 MÁRCIUS IDUSÁN – Március tizenötödikék az állambiztonság célkeresztjében Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára időszaki kiállítása – Rendezte: Argejó Éva Budapest, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Bibó István élete állambiztonsági szemszögből Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára időszaki kiállítása – Rendezte: Argejó Éva Szeged, Szegedi Tudományegyetem Hódmezővásárhely, Emlékpont

93

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kiadványai A Történeti Hivatal 1997–1998. évi tevékenységéről. Beszámoló. [Felelős kiadó: Markó György]. [Történeti Hivatal], Budapest, 1999. A Történeti Hivatal évkönyve, 1999. Szerkesztette Gyarmati György. Történeti Hivatal, Budapest, 1999. (Trezor 1.) Beszámoló a Történeti Hivatal 1999. évi tevékenységéről. [Felelős kiadó: Markó György.] Történeti Hivatal, Budapest, 2000. Államvédelem a Rákosi-korszakban. Tanulmányok és dokumentumok a politikai rendőrség második világháború utáni tevékenységéről. Szerkesztette Gyarmati György. Történeti Hivatal, Budapest, 2000. (Kö­ zel­múltunk hagyatéka) Beszámoló a Történeti Hivatal 2000. évi tevékenységéről. Felelős kiadó: Markó György. Történeti Hivatal, Budapest, 2001. A Belügyminisztérium Kollégiumának ülései, 1953–1956. I. kötet. Az 1953. július 28. és az 1954. június 22. közötti ülések. Összeállította, a jegyzeteket készítette és a bevezető tanulmányt írta Kajári Erzsébet. Szerkesztette Gyarmati György–S. Varga Katalin. Történeti Hivatal, Budapest, 2001. Katonai perek a kommunista diktatúra időszakában, 1945–1958. Tanulmányok a fegyveres testületek tagjai elleni megtorlásokról a hidegháború kezdeti időszakában. Szerkesztette Okváth Imre. Történeti Hivatal, Budapest, 2001. Beszámoló a Történeti Hivatal 2001. évi tevékenységéről. Felelős kiadó: Markó György. Történeti Hivatal, Budapest, 2002. A Történeti Hivatal évkönyve, 2001–2002. Szerkesztette Gyarmati György. Történeti Hivatal, Budapest, 2002. (Trezor 2.) Gyarmati György: A politika rendőrsége Magyarországon a Rákosi-korszakban. = Die Polizei der Politik in der Rákosi-Ära in Ungarn. PTE Történelem Doktori Iskola–Történeti Hivatal, Pécs, 2002. (Habilitációs Füzetek 1.) Zord idők. A politikai rendőrség történetéből. ÁVO – ÁVH – III/III. Rubicon, 2002/6–7. Rubicon–Történeti Hivatal. (Változatlan utánnyomás: Rubicon, 2007/1. különszám) 94

Beszámoló a Történeti Hivatal 2002–2003. évi tevékenységéről. Felelős kiadó: Markó György. Történeti Hivatal, Budapest, 2003. Az átmenet évkönyve, 2003. Szerkesztette Gyarmati György. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Budapest, 2004. (Trezor 3.) Beszámoló az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára első (csonka) évének tevékenységéről (2003). Felelős kiadó: Gyarmati György. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Budapest, 2004. Eörsi László: A Széna tériek, 1956. 1956-os Intézet–Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Budapest, 2004. Az átépítés éve. Beszámoló az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2004. évi működéséről. Felelős kiadó: Gyarmati György. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Budapest, 2005. A Belügyminisztérium Kollégiumának ülései, 1953–1956. II. kötet. Az 1954. július 13. és 1955. december 9. közötti ülések. Összeállította és a jegyzeteket készítette Kajári Erzsébet. Szerkesztette Gyarmati György–S. Varga Katalin. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Budapest, 2005. Európai Kulturális Fórum és ellenfórum: Budapest, 1985. A dokumentumokat válogatta, a bevezetőt, a jegyzeteket írta Müller Rolf. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Budapest, 2005. (Közelmúltunk hagyatéka) Standeisky Éva: Gúzsba kötve. A kulturális elit és a hatalom. 1956-os Intézet–Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Budapest, 2005. Ügynöklisták évadja. Beszámoló az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2005. évi működéséről. Felelős kiadó: Gyarmati György. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Budapest, 2006. A Belügyminisztérium Kollégiumának ülései, 1953–1956. III. kötet. Az 1956. január 18. és 1956. október 15. közötti ülések. Összeállította és a jegyzeteket készítette Kajári Erzsébet. Szerkesztette Gyarmati György–S. Varga Katalin. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Budapest, 2006. Fényképek, 1956. Írta és összeállította Müller Rolf–Sümegi György. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Budapest, 2006. 95

A statikus, nyugvó többség. Beszámoló az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2006. évi működéséről. Felelős kiadó: Gyarmati György. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Budapest, 2007. Dilemmák a múlt perlése körül. Átvilágítás, információs kárpótlás, ügynökvadászat, múltfeltárás. Kiegészítés az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2006. évi beszámolójához. Felelős kiadó: Gyarmati György. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Budapest, 2007. ÁVH – Politika – 1956. Politikai helyzet és az állambiztonsági szervek Magyarországon, 1956. Szerkesztette Okváth Imre. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Budapest, 2007. Vallomások a holtak házából. Ujszászy István vezérőrnagynak, a 2. vkf. osztály és az Államvédelmi Központ vezetőjének az ÁVH fogságában írott feljegyzései. Szerkesztette Haraszti György. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára–Corvina Kiadó, Budapest, 2007. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára. (DVD). Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára–Arcanum Adatbázis Kft., [Budapest], [2007]. Az 1956-os forradalom visszhangja a szovjet tömb országaiban. Szerkesztette Rainer M. János–Somlai Katalin. 1956-os Intézet–Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Budapest, 2007. The 1956 Hungarian Revolution and the Soviet Bloc Countries: Reactions and Repercussions. Edited by János M. Rainer–Katalin Somlai. 1956os Intézet–Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Budapest, 2007. Tíz év után. Beszámoló az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2007. évi működéséről. Felelős kiadó: Gyarmati György. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Budapest, 2008. Állambiztonság és olimpia, 1956–1988. A dokumentumokat válogatta, a bevezetőt és a jegyzeteket írta Krahulcsán Zsolt–Müller Rolf–Takács Tibor. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára–L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2008. Rendszerváltás és Kádár-korszak. Szerkesztette Majtényi György–Szabó Csaba. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára–Kossuth Kiadó, Budapest, 2008. (Távolodás és közelítések) 96

Azef levelei: 1893–1917. Egy kettősügynök hagyatékából. Szerkesztette Kolontári Attila–Lengyel Gábor. MOSZT–ÁBTL, Pécs–Budapest, 2008. (MOSZT Könyvek 2.) Megrendült a világ. A Nagy Imre és társai elleni per hangfelvétele és szó szerinti leirata. (DVD) Szerkesztette Hanák Gábor–Szabó Csaba. Magyar Országos Levéltár–Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára–Országos Széchenyi Könyvtár Történeti Interjúk Tára–Kossuth Kiadó Zrt., [Budapest], [2008]. Módosítójel. Beszámoló az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2008. évi működéséről. Felelős kiadó: Gyarmati György. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Budapest, 2009. A politikai rendészeti osztályok, 1945–1946. Főszerkesztő: Gyarmati György. Szerkesztette, a bevezetőt és a jegyzeteket írta Krahulcsán Zsolt–Müller Rolf. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára– L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2009. (Dokumentumok a magyar politikai rendőrség történetéből 1.) Csapdában. Tanulmányok a katolikus egyház történetéből, 1945–1989. Szerkesztette Bánkuti Gábor–Gyarmati György. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára–L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2010. Állambiztonság és rendszerváltás. Szerkesztette Okváth Imre. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára–L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2010. (Közelmúltunk hagyatéka) Iratprivatizálás, avagy a közelmúlt jövője. Beszámoló az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2010. évi működéséről. Felelős kiadó: Gyarmati György. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Budapest, 2011. Gyarmati György: Kísértő közelmúlt, avagy a rendszerátalakítás egyik deficitje. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára–L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2011. (Közelmúltunk hagyatéka) Müller Rolf: Titkok – képek – nyolcvanas évek. = The Secret Pictures of the Eighties. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára– L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2011. Várallyay Gyula: Tévúton. Ügynökök az ötvenhatos diákmozgalomban Nyugaton. 1956-os Intézet–Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára–L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2011. 97

Eörsi László: A „Baross köztársaság”, 1956. A VII. kerületi felkelőcsoportok. 1956-os Intézet–Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára–L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2011. Gyarmati György: A Rákosi-korszak. Rendszerváltó fordulatok évtizede Magyarországon, 1945–1956. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára–Rubicon, Budapest, 2011. Bánkuti Gábor: Jezsuiták a diktatúrában. A Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya története, 1945–1965. L’Harmattan Kiadó–Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya–Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Budapest, 2011. (Közelmúltunk hagyatéka) Nemzedékváltás. Beszámoló az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2011. évi működéséről. Felelős kiadó: Gyarmati György. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Budapest, 2012. Prelude to Demolishing the Iron Curtain. Pan-European Picnic, Sopron 19 August 1989. Edited by György Gyarmati. L’Harmattan–Local Government of Sopron–Historical Archives of the Hungarian State Security, Sopron–Budapest, 2012. Bank Barbara–Gyarmati György: Recsk. Kényszermunkatábor, 1950– 1953. Kiállításkalauz. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Budapest, 2012. Barbara Bank–György Gyarmati–Mária Palasik: Recsk. The Hungarian GULAG, 1950–1953. Historical Archives of the Hungarian State Security, Budapest, 2012. Bank Barbara–Gyarmati György–Palasik Mária: „Állami titok”. Internáló- és kényszermunkatáborok Magyarországon, 1945–1953. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára–L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2012. A nagy testvér szatócsboltja. Tanulmányok a magyar titkosszolgálatok 1945 utáni történetéből. Szerkesztette Gyarmati György–Palasik Mária. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára–L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2012. Big Brother’s Miserable Little Grocery Store. Studies on The Hungarian Secret Services after World War II. Ed by György Gyarmati & Mária Palasik. Historical Archives of the Hungarian State Security– L’Harmattan, Budapest, 2012. 98

Lehallgatott kihallgatások. Rákosi és Gerő pártvizsgálatának titkos hangszalagjai, 1962. Szerkesztette: Baráth Magdolna és Feitl István. Napvilág Kiadó–ÁBTL, Budapest, 2013. Kibányászott „lignitbűnök”. A Rákosi-korszak egy bányamérnökperének anatómiája. Szerkesztette, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Cserényi-Zsitnyányi Ildikó. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára–L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2013. (Közelmúltunk hagyatéka) A megtorlás szervezete. A politikai rendőrség újjászervezése és működése, 1956–1962. Szerkesztette Cseh Gergő Bendegúz–Okváth Imre. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára–L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2013. (Közelmúltunk hagyatéka) Betekintő. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának internetes folyóirata. Megjelenik: 2007-től negyedévenként. Szerkesztők: Cseh Gergő Bendegúz, Krahulcsán Zsolt, Müller Rolf. www.betekinto.hu

99

Támogatott kiadványok Levelek a pokol tornácáról. Közreadta Ternai András. Garbo Kiadó, Budapest, 2003. Sümegi György: Kép–Szó. Képzőművészek ’56-ról. PolgArt Könykiadó Kft., Budapest, 2004. Telepessors. Szerkesztette Saád József. Gondolat Kiadó, Budapest, 2004. Bártfai Szabó László: A nagy tapsok idején. BT-Press Könyv- és Lap­ kiadó Bt., Kecskemét, 2005. „Önkényuralom, alkotmányosság, forradalom”. Előadások és tanulmányok az első orosz forradalom 100 éves évfordulója alkalmából. Szerkesztette Polgár Tamás. PTE BTK, Pécs, 2006. (MOSZT könyvek 1.) Szabó Csaba–Soós Viktor Attila: „Világosság” – Az Állami Egyházügyi Hivatal és a hírszerzés tevékenysége a katolikus egyház ellen. Új Ember Kiadó–Lénárd Ödön Közhasznú Alapítvány, Budapest, 2006. Itt az idő. Gulyás Gyula filmje. 2006. Bodográf Mozgókép Bt. Századunk, 1953–1956. Bokor Péter és Hanák Gábor dokumentumfilmsorozata a Duna Televízión. 2006. augusztus 4.–2008. szeptember 16. Duna Televízió–OSZK Történelmi Interjúk Tára A csolnoki tábor. Varga Ágota filmje. 2007. Inforg Stúdió Szekfű Gyula és nemzedéke a magyar történetírásban. Szerkesztette Paksa Rudolf. Argumentum Kiadó–Eötvös József Collegium, Budapest, 2007. Trócsányi Sára: Forradalom az irattárban. Az információs kárpótlás jogi aspektusai. Holnap Kiadó, Budapest, [2007]. Takács Tibor: Döntéshozók. Városi elit és városi önkormányzat Nyíregyházán a XX. század első felében. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2008. NKVD/KGB Activities and its Cooperation with other Secret Services in Central and Eastern Europe 1945–1989. Edited by Alexandra Grúnová. Nation’s Memory Institute, Bratislava, 2008. A Magyar Katolikus Püspöki Kar tanácskozásai 1949–1965 között. Dokumentumok. Borovi József gyűjtésének felhasználásával összeállította Balogh Margit. I–II. kötet. Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség–Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány – Szeged–Csanádi Püspökség, Budapest, 2008. 100

Saáry Éva: Magyarok Dél-Svájcban. Szociográfiai vázlat. Antológia Kiadó, Lakitelek, 2009. Hitvallók és ügynökök. Petényi Katalin és Kabay Barna filmje. 2009. Kovács Zoltán András: A Szálasi-kormány Belügyminisztériuma. Rendvédelem, állambiztonság, közigazgatás a nyilas korszakban. Attraktor Kiadó, Máriabesnyő–Gödöllő, 2009. (Studia Militaria Hungarica) Palasik Mária: Félelembe zárt múlt. Politikai gyilkosságok Gyömrőn és környékén 1945-ben. Napvilág Kiadó, Budapest, 2010. Rendszerváltozás Magyarországon, 1987–1990. (DVD) Szerkesztette Majtényi György–Mikó–Zsuzsanna–Szabó Csaba. Magyar Országos Levéltár, [Budapest], 2010. Szigorúan titkos ’89. A magyar állambiztonsági szervek munkabeszámolói. Szerkesztette, a bevezető tanulmányokat és a jegyzeteket írta Müller Rolf és Takács Tibor. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2010. Révész Éva–Tóth Zoltán SVD–Khalil Bernadett: Magyar misszionáriusok. A verbiták magyarországi története. Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, Budapest, 2011. Dokumentumok Grősz József kalocsai érsek hagyatékából, 1956–1957. A bevezető tanulmányt írta, a dokumentumokat válogatta és jegyzetekkel ellátta Kálmán Peregrin OFM. Szent István Társulat–Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, Budapest, 2011. Palasik Mária: Chess Game for Democracy: Hungary between East and West 1944–1947. McGill–Queen’s University Press, Montreal & Kingston–London–Ithaca, 2011. A 20. század egyház- és társadalomtörténetének metszéspontjai. Tanulmányok a pécsi egyházmegye 20. századi történetéből. Szerkesztette Bánkuti Gábor–Varga Szabolcs–Vértesi Lázár. Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, Pécs, 2012. Koncepciós perek Magyarországon 1945 után (DVD) Szerkesztette Majtényi György–Mikó–Zsuzsanna–Szabó Csaba. Magyar Országos Levéltár, [Budapest], 2012. Egy fogoly apát feljegyzései. Endrédy Vendel zirci apát feljegyzései az ÁVH börtönében. Szerkesztette Cúthné Gyóni Eszter. Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, Budapest, 2013. 101

Felelős kiadó: GYARMATI GYÖRGY főigazgató

1369 Budapest, Pf. 367. www.abtl.hu

Nyomdai előkészítés és kivitelezés: Arcus Stúdió, Vác

ISBN 978-963-87554-5-2