KISS FERENC ERDÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA OM AZONOSÍTÓ: 202741
Az Ökomunkacsoport környezeti illetve fenntarthatóságra nevelési alapkoncepciója
Készítette: Garai Gergely
2015. Szeged
Erdészképzésünk, pedagógiai munkánk alapja /Gondolatébresztő/ „Kultúránk az erdő irtásával kezdődött, és csak az erdő fenntartásával maradhat fenn.” /Leibundgut/ Földünkön az élet alapja az egyensúly, amelyben minden egyes élőlénynek szerepe van, és minden élőlény létezése egy másik élőlény létezésétől függ. Finom, törékeny harmónia ez, amit könnyű tönkretenni. A Föld milliárd években számolja az időt, mi emberek mindössze csak 200 000 éve létezünk, azonban ez alatt a rövid idő alatt mégis sikerült felborítanunk ezt az állandóan változni képes, de dinamikus egyensúlyban lévő rendkívül bonyolult rendszert, melyet ökoszisztémának hívunk. Több mint 4 milliárd évre volt szükség ahhoz, hogy a szárazföldön megjelenjenek a fák. A fajok láncolatában a fák a csúcspontot jelentik. A fa szembeszáll a gravitációval, az egyetlen olyan élőlény, mely örök mozgásban van az ég felé. A Nap fényenergiáját hasznosítva szervetlenből szerves anyagot állít elő. Párolgása során biztosítja az élethez szükséges oxigént és anyagából épül fel a talaj is. Sokaságuk az erdő, mely a legbonyolultabb, legszebb és a legsebezhetőbb életközössége bolygónknak. Az emberiség evolúciója során folyamatosan alakította, formálta, kiaknázta környezetét, mert élettérre és energiára volt szüksége. Az évezredek alatt energiát csak saját testi erőnkből és a természetből nyerhettünk. Négyből egy ember estében ez ma is így van, ez több mint másfél milliárd embert jelent. Ez a szám magasabb, mint a fejlett országok lakossága összesen. Minden a Földtől származik, élelem, ruházat és energia. Ember és környezete között a természetes egyensúly akkor szűnt meg, amikor többet vettünk el a Földtől, mint amennyire feltétlenül szükségünk volt. Felesleget termeltünk és termelünk ma is. Ehhez viszont egyre több energia kellett, ezért elkezdtük kiaknázni az évmilliárdok alatt keletkező fosszilis tartalékokat. A folyamat manapság érte el csúcspontját, mert a készletek kimerülőben vannak illetve, mert egy emberöltő alatt nagyobb változást valamint kárt okoztunk a környezetben, mint amióta egyáltalán létezünk.
Az emberiség az alábbi problémákkal küzd: -
A túlnépesedéssel: az elmúlt hatvan évben a népesség megduplázódott és több
mint a fele, három és fél milliárd fővárosokban él (Dubai, Shanghai, New York). -
Az éhínséggel: mégis 18-ról 100 millió tonnára nőtt a halászok által kifogott
zsákmány mennyisége. Az emberiség fele mezőgazdálkodással foglalkozik, de csak 3%-a használ munkagépet. Ők látják el a világot élelemmel! -
A környezetszennyezéssel: egy liter kőolaj energiája 100 ember 24 órányi
munkáját képes helyettesíteni. Gondoljunk a világon meglévő, 900 millió gépjárműre és 2010-es Mexikói-öbölben bekövetkező olajkatasztrófára! -
Az energiahiánnyal: 100 liter vízre van szükség 1 kg burgonya előállításához,
4000 liter víz kell 1 kg rizshez, 13 000 liter pedig 1 kg marhahúshoz, nem is számolva a feldolgozáshoz és a szállításhoz felhasznált kőolajat. -
Az ökoszisztéma fenntartásáért: a biodiverzitás csökken (fajok /species/ tűnnek
el), a halászterületek ¾-e kimerülőben van, a sivatagosodás (erdőirtások, urbanizáció) mértéke éves szinten három Magyarország területével egyezik meg. -
A
természeti
csapásokkal,
az
üvegházhatással,
azaz
a
GLOBÁLIS
FELMELEGEDÉSSEL, a vízhiánnyal. A vízhiány elsősorban Indiát, világméretekben pedig összesen 2 milliárd embert érint. Ezzel szemben, a sivatagba épült Las Vegasban vagy Palm Springsben az egy főre jutó vízfogyasztás 500-1000 liter. /Yann Arthus-Bertrand: Otthonunk c. dokumentumfilme nyomán/ A fentiek értelmében figyelmünk egyre inkább a megújuló energiaforrások felé tekint. Ha ezt a szót halljuk, akkor általában a napelemekre, a víz- és szélerőművekre valamint a geotermikus energiákra gondolunk; nem az erdőket alkotó fákra, pedig ők is ebbe a csoportba sorolandók. A fa az egyetlen a klasszikus energiahordozók közül, mely újratermelhető. Hazánk rendkívül gazdag geotermikus energiában, de a technológia kiépítésének magas költsége miatt sajnos nem tudjuk kihasználni adottságainkat. A mezőgazdálkodásunkban az elmúlt években jelentős károkat okozott a hat Balaton nagyságú talajvíz, mely szennyezettsége miatt egyaránt alkalmatlan a növénytermesztési kultúrákban öntözésre, az állattartásban pedig itatásra. Tehát a talajvízzel érintett területek a hagyományos értelembe vett termelésben nem vesznek részt, „üresen” állnak. Kiszáradásukat követően sem garantált a mezőgazdaságba történő visszavételük, mert a talajban található oldott, nátrium- és kalciumionok só formájában kicsapódnak a felületre (szikesedés), terméketlenné téve azt.
Az Európai Unió tagállamaként köteleztük magunkat arra, hogy a jelenlegi 22%-ról nagyjából
30%-ra növeljük hazánk erdősültségét.
Megfelelő fafaj
politikával
és
technológiával lehetővé válik a pangó vizes, kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági területek társadalmi igényekhez alkalmazkodó erdősítése. A megnövekedett energiaigény kielégítése céljából telepített energiaerdőkön kívül, növelhetjük erdőállományunkat kirándulóerdők, véderdők, kutatást és gazdasági érdekeket kielégítő erdők telepítésével. Az emberi tevékenység tájátalakító, környezetromboló hatását egyértelműen önmagában mi, erdészek nem vagyunk képesek megállítani, de szakszerű munkával és ökológiai gondolkodással helyi szinten csökkenthetjük. Az erdő, mint a Föld legtermelékenyebb környezeti rendszere nemcsak faanyagot ad, a közjót szolgálja és munkahelyet teremt, hanem eleget tesz gazdasági és védelmi rendeltetésének is. Tények: -
Földünk 36 milliárd hektár kiterjedésű óceánjai 30 milliárd tonna szerves
anyagot termelnek, ugyanannyit, mint a kilencszer kisebb területű erdők. -
Az USA és Németország területén élő növényzet kevesebb oxigént termel,
mint amennyit az ország felhasznál. -
Egy hektár idős erdő átlagosan évi négy tonna oxigént termel, ami 20 ember
egyévnyi oxigénszükségletét fedezi. -
Egy embernek fél kilogramm oxigénre van szüksége naponta, melyet 20 darab
76 éves lucfenyő, vagy 10 darab 50 éves tölgyfa, vagy egy darab 115 éves bükkfa termel meg. -
Egy darab 80 éves tölgyfa mintegy 40 millió köbméter levegőt szűr meg
évente, mely 80.000 lakás levegőtérfogatának felel meg. -
Egy idős bükkfa 24 óra alatt egy kilogramm port köt meg.
Az erdő a legnagyobb szén-dioxidfogyasztó és oxigéntermelő. A biológiai sokféleség (biodiverzitás) színtere, a földi vízháztartás legdöntőbb befolyásolója. Mérsékli a szélsőségeket, a mezo- és mikroklíma meghatározója. Megszűri a levegőt, a vizet, tisztítja, javítja és megköti a talajt, csökkenti az üvegházhatást, az árvízveszélyt és a zajt. Mai ismereteink szerint az élővilág ¾-nek az erdők adnak otthont. Az erdők a földi élet alapjai!
Intézményünk környezeti nevelési, fenntarthatóságra nevelési céljai /Bemutatkozás/ A magyar erdészszakma több száz éves hagyományokkal rendelkezik. Egyedülálló a világon, hogy a hazai erdőknek több mint 70 százaléka nem a régmúlt időkből örökölt természeti kincs, hanem erdész elődeink munkája által jöttek létre. Kiemelkedő eredmény, hogy az irtások során jelentősen megcsappant erdőterületek fafajpótlásához már a koraközépkorban csemetekerteket létesítettek hazánkban, valamint az is, hogy már a XII.XIII. században oklevelek, királyi rendeletek tanúskodnak a magyar fenntartható, „tartamos” erdőgazdálkodásról (1262, csallóközi magról nőtt erdő). Iskolánk a 2015/2016. tanévben ünnepli szegedi fennállásának 60. évfordulóját. Jogelődje az 1948-ban Esztergomban létrehozott Erdőgazdasági Középiskola, mely egy évet követően megszűnt és 1949-ben a Mezőgazdasági Gimnázium Erdészeti Tagozataként működött még egy évig. 1950-ben Debrecenbe költözött az intézmény, Mezőgazdasági Technikum Erdészeti Tagozat néven. A hajdúsági elhelyezés is ideiglenesnek bizonyult, mert az iskola hol csak tagozatként, hol pedig önállóként működött. A végzett technikusokat országszerte várták az erdőgazdaságok, ezért a képzést stabilizálni kellett. 1955-ben, az egykori Tunyogi Gimnázium épületében (József Attila sugárút 26.) kapott helyet a Debrecen-Pallagról elköltöző intézmény, ahol akkor még mezőgazdászokat és kertészeket képeztek négy éves technikumi formában. A debreceni években alakult ki a hazai, középfokú erdészoktatás szakosodása, mely szerint a soproni iskola a hegyvidéki, az akkor még debreceni pedig az alföldi erdőgazdálkodást volt rendeltetett segíteni, az erdésztechnikusok képzésével. A feltételrendszer Szegeden is adott volt, hiszen a környéken a homokfásításnak, a szikfásításnak, az ártéri erdőgazdálkodásnak hagyományai valamint értékes eredményei voltak valamint a fafeldolgozó ipar is jelentős objektumokkal rendelkezett (fűrészüzem, falemezgyár, ládagyár, gyufagyár, bútorgyár). 1960-ban vehettük fel a „Szegedi erdők atyja”, az egyik legkiemelkedőbb hazai erdész szaktekintély, a homok megkötésében, az alföldfásításban elévülhetetlen érdemeket szerzett Kiss Ferenc (1860-1952) nevét, és azóta is tisztelettel adózunk személye, ránk hagyott munkássága, öröksége előtt. Ezt hívatott alátámasztani a legnagyobb tanulói elismerésünk, a névadónk születésnapjához közeli hétköznapon – április 25. – minden évben megtartott Kiss Ferenc Napon, a délutáni záróünnepségen az arra legérdemesebb tanulónak átadott Kiss Ferenc Díj is.
Elődeink hagyatéka, a fent említett szemlélet hatja át erdészeti oktatásunkat, és ez a szemlélet teljesedett ki a hazai természetvédelem kialakulása során is. Az alábbi tantárgyak kiemelten képviselik a fenntarthatóság elvét: -
biológia
-
erdőbecsléstan
-
erdőrendezéstan
-
erdészeti ökológia
-
természetvédelem
-
állattan
-
vadászattan
-
vadgazdálkodástan
-
élőhelygazdálkodás
-
növényismeret
-
erdőműveléstan
-
erdőhasználattan
-
termőhelyismerettan
-
erdővédelemtan
Valamennyi tantárgy lényeges részét képezi gyakorlati oktatásnak is, így az erdész szakma, az erdész hivatás, mint a mindennapi környezeti fenntarthatóságot szolgáló elem, integráltan épül be a diákok iskolai és iskolán kívüli napjaiba. Célunk, hogy ezt az integrációt csatlakozva a hazai és nemzetközi jeles zöld napokhoz szakkörökkel, szakmai rendezvényekkel, versenyekkel, táborokkal valamint tantestületi és tanulói műhelymunkákkal színesítsük. Mint minden szakma, az erdészet is átalakulóban van. Mintegy 30 éve annak, hogy a teljes szakmát áthatja a „fagyár” szemlélet helyett az erőteljes „unokáinktól kaptuk kölcsön az erdőt” szemlélet. Legismertebb irányzat a „prosilva” mely az erdők minél nagyobb területére kívánja kiterjeszteni a természetszerű gazdálkodást. Ennek alapelemeit ismerik meg a diákok az alsóbb évfolyamon, majd az elemeket szintetikusan oktató tantárgyak idővel az egész szemléletet átfogó hálóvá egészítik ki azt. Ehhez a folyamathoz szervesen illeszkedik, a munkaközösségek által megfogalmazott munkatervek valamint ehhez kíván segítséget nyújtani iskolánk meglévő kapcsolatrendszere, mely remélhetőleg bővül majd az Ökoiskola Hálózattal is.
