A KAPOSVÁRI VASÚTÁLLOMÁS FELVÉTELI ÉPÜLET MŰEMLÉKI HELYREÁLLÍTÁSA
Markó András – Németh Tamás MÁV Zrt. Műszaki Tervezés
ÖSSZEFOGLALÁS A kaposvári vasútállomás felvételi épülete vasúti épületeink egyik gyöngyszeme. Pfaff Ferenc tervei alapján készült, 1900-ban adták át és 2011 óta műemlék. Az építése óta eltelt időben több, főleg belső átalakítást is átélt. Fennállása óta most először nyílik alkalom az épület egészére kiterjedő felújításra, műemléki helyreállításra. Mivel a beruházás jelenleg a kiviteli tervek készítésének szakaszában tart, előadásunk tulajdonképpen rövid beszámoló a tervezést megelőző és kísérő kutatásokról, azok eredményeiről, a tervezés folyamatáról, a tervezői szándékokról, illetve a tervek jelen állapotáról.
KULCSSZAVAK/KEYWORDS
helyreállítás, Kaposvár, vasút restoration, Kaposvár, railway A TERVEZÉSI FELADAT A MÁV Fejlesztési Beruházási Főigazgatóság Műszaki Tervezés tervezőiként a MÁV FBF Hálózatfejlesztés egységétől a „MÁV Zrt. állomásfejlesztési és integrált ügyfélszolgálat fejlesztési program 26 helyszínen” című KÖZOP program keretében kaptunk megbízást az itt bemutatásra kerülő tervezési munkára. A KÖZOP programban az állomásfejlesztés valójában az állomásépületek komplex felújítását és az utasforgalom kiszolgálásához kapcsolódó infrastruktúra elemek fejlesztését jelenti. Konkrétabban: építészeti, energetikai és épületgépészeti korszerűsítést, vizuális és hangos utastájékoztató eszközök telepítését. A kicsit rejtélyesen hangzó „integrált ügyfélszolgálati fejlesztési program” pedig lényegében Kormányablakok kialakítását jelenti a programban szereplő vasútállomásokon. A tervezési feladatunk először nem tartalmazta a Kormányablak területének tervezését, de szerencsére ez később bekerült a programba. 1
Ez az egész épület szempontjából mindenképpen kedvező fejlemény volt, bár a Kormányablak helyét – mivel arról a MÁV és az Igazságügyi Minisztérium már korábban megegyezett – adottságként kellett elfogadnunk. Tervezési megbízásunk az építési engedélyezési és a kiviteli tervek készítésére is szól, jelenleg a kiviteli tervek készítése folyik. A teljes beruházás végső határideje várhatóan 2015.09.30. A JELENLEGI ÁLLAPOT A vágányok mentén mintegy 120m hosszban elnyúló épület a vágányokra merőleges tengelyre szimmetrikusan megkomponált. Az egyszerűbb tájékozódás érdekében az egyes jól elkülöníthető tömböket számokkal jelöljük.
1. ábra Az épület tömbjeinek számozása A középtengelyben a legmagasabb, az utascsarnok tömbje áll, amihez kétoldalt földszintes, összekötő épülettömegekkel egy-egy vágányokra merőleges tengelyű pavilon csatlakozik. A kompozíciót a pavilonokhoz keskeny nyaktagokkal kapcsolódó, alacsonyabb, vágányokkal párhuzamos tengelyű melléképületek zárják. Az épület műpalafedésű magastetős, a pavilonok kontyolt nyeregtetősek, az utascsarnokon emellett pártázat is található. A 4., a 2. és 6. tömbön a tető sarokpontjait horganylemezből készült váza-díszek hangsúlyozzák. Az épület vágányok felőli homlokzata előtt öntöttvas oszlopokra támaszkodó acélszerkezetű előtető húzódik. Az épület homlokzatai többféle színű téglával burkoltak. A 2. 4. és 6. tömb homlokzatai plasztikus, díszes kiképzésűek, a többi épületrész egyszerűbb megjelenésű. A 3. és 5., valamint az 1. és 7. tömb zárópárkánya a 2., 4. és 6. tömbön osztópárkányként fut tovább. Az épület jelenlegi képén ugyan meglátszanak a különböző korokban történt különféle mértékű és minőségű átalakítások nyomai, de még így is érvényesül az elegáns, nagyvonalú koncepció. 2
Belül az 1., 2., 3. és 7. tömbben főként vasútüzemi funkciók, a 3., 4., 5. tömbben utasforgalmi területek találhatók. A 6. tömb és az 5. egy része használaton kívül áll és a pusztulás képét mutatja. Az utascsarnok, az épület legnagyobb tere, ma dísztelen, kissé barátságtalan térség. A hozzá kapcsolódó pénztárcsarnok a 90-es évek jegyeit viseli magán. Az utascsarnokhoz csatlakozó folyosó szinte csak a végén található utas wc előtereként funkcionál. A korábban híres Resti a 6. tömbben lezárva, üzemen kívül. A vasútüzem helyiségei a különféle igénybevétel miatt változatos állapotúak. A pincék nedvesek, többször 20-30cm vízben állnak. LEVÉLTÁRI ÉS KÖNYVTÁRI KUTATÁSOK, EREDMÉNYEK A munka indításakor az épület történetének megismeréséhez az első források Kubinszky Mihály: Régi magyar vasútállomások c. könyve [1], valamint a vasutallomasok.hu honlap voltak. Ezekből a leglényegesebb adatok már kiderültek. Analógiák: A helyreállítás szempontjából különösen fontos, hogy Szatmárnémetiben (ma Satu Mare-Románia) és Versecen (ma Vrsac-Szerbia) megépültek a kaposvári épület majdnem pontos másolatai, és ezek a ma is állnak. A két másik épületet – a világhálón fellelt fotók alapján – az idők során kevésbé építették át és számos részlet feltárásában segítségünkre voltak. Sajnos, eddig még nem volt lehetőségünk egyik épület megtekintésére sem, pedig több részlet helyreállítása csak az ezeken végzett felmérések alapján lehetne kellően megalapozott. Archív tervek: A MÁV Tervtárában már mi, tervezők is több eredeti 1899-ből származó, Pfaff Ferenc aláírását tartalmazó tervet megtaláltunk, pontosabban azok Klösz György által készített fotolitográfiáit. Később – hála Hajdú Virág művészettörténész alapos kutatómunkájának – szerencsére több terv is előkerült. Nem csak a kaposvári, hanem a verseci és szatmárnémeti épület tervei közül is jó néhány. Az első impulzusokat ezek adták a tervezéshez. Később Kaposvár Főépítésze, L. Balogh Krisztina is átadott néhány tervlapot, ill. azok elektronikus másolatát, amikből további részletekre derült fény. Előkerült két helyszínrajz, 1:100 léptékű alaprajzok és három 1:50 léptékű metszet. A homlokzatok közül a város felőli oldal 1:100, valamint az utascsarnok és két pavilon város felőli oldalának 1:50 léptékű tervei. Sajnos, a vágányok felőli homlokzatról nem került elő eredeti terv. Az eredeti alaprajzokból megismerhettük az épület eredeti működését, kijelölhettük a helyreállítás hangsúlyait. … 3
A verseci épület tervei közül számunkra a legértékesebb három 1:10 léptékű részletrajz, amikből kettő az utascsarnok, a harmadik az egyik oldalpavilon homlokzati részletét ábrázolja. A szatmári épületről többek között előkerült egy vágányok felőli homlokzati részletterv, valamint az utascsarnok 1:50 léptékű kétirányú metszete is. Ez utóbbi végre támpontot nyújtott a helyiség belső kialakításának elképzeléséhez. A későbbi idők terveiből egy 1942-ből származó alaprajz kulcsfontosságú. Ez ábrázolja ugyanis az épület tömegének legjelentősebb megváltoztatásával járó átépítést. A perontető átépítésének tervei is előkerültek 1959-ből. A megtalált tervanyag még messze nem teljes, de így is kellő alapot nyújt a helyreállítás koncepciójához. Archív képek: A tervtári és levéltári kutatások során több fotó és képeslap is előkerült az épület különböző korszakaiból. A legértékesebbek az építés korához legközelebbiek, de néhány eredeti részlet későbbi fotókon is feltűnik. Sajnos a belső terekről nem kerültek elő fotók. … Sajtócikkek: Itt két, számunkra érdekes cikket említünk meg. Az első a ”Kaposvár” c. újság korabeli mellékletében megjelent, az épület átadásáról (1900. november 16.) szóló sajtócikk, ami az épület utasforgalmi tereinek belső kialakításáról is ír, néhol újságíróktól szokatlan pontossággal (pl. a fa lábazatok magasságát pontosan közli). Ebből megtudhattuk – amit a külső és a szatmári terv már addig is sejtetett – , hogy a mai dísztelen és lepusztult falak, mennyezetek egykor pompásan díszítettek és színesek voltak. Az utasforgalmi terekben és a Restiben jellemzően zöldes árnyalatú falakról, mennyezetekről ír a cikk. A díszítésre bizonyítékokat végül a restaurátori kutatások után kaphattunk. A második cikk az 1942-es átalakításról jelent meg az Új Somogy c. lap 1942. augusztus 1-ei számában. Ebből tudtuk meg, hogy az átalakítás Király József akkori állomásfőnök elképzelései szerint valósult meg. Nagyszabású átalakítás volt, főleg a belső terekben. Új pénztárakat, mosdókat alakítottak ki, a belső terek feldarabolásával. Az utascsarnok boltozatos mennyezetét síkra változtatták, a falakról is eltüntettek minden díszítményt. A cikk szerint mindez a térérzet növelése, kedvezőbb fényhatások elérése, kellemesebb környezet kialakítása érdekében történt a modernizálás jegyében. A mai állapotot tekintve szerintünk ezeket a célokat nem sikerült elérni. Ekkor építették a főbejárat előtti szélfogót és a két oldalsó földszintes toldalékot is, amelyek lerontják az épület külső képének nagyvonalúságát. 4
A felkutatott dokumentumok egybevetéséből és a helyszíni felmérések tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy néhány apró eltéréstől eltekintve a felvételi épület az eredeti tervek alapján épült meg, így azok jól használhatók a helyreállítás alapjául. Az épület történetének főbb állomásait az alábbiakban foglaljuk össze. 1899-1900 1919
Az új felvételi épület építése. Az 1. és 7. tömb vágányok felőli oldalán két-két kisablakot nyitottak. (ma is látható) 1942 Jelentős belső és külső átalakítás. Ekkor készült a város felőli oldalon a szélfogó és két földszintes toldalék. (ma is látható) Ekkor építették be az utascsarnok vágányok felőli homlokfalába az „IBUSZ” pavilonokat. (ezeket később elbontották) A munkák kb. 1942 karácsonyáig folytak. 1959 A perontető faszerkezetét elbontották és a szegecselt rácsostartókat az épület falához kötő acélgerendákat levágták. Új, rácsos acéltartókat építettek be, majd azbesztcement hullámlemezzel fedték. Ezt később acél trapézlemezre cserélték. 1963 A 6. tömb pincéjét (szakszerűtlenül) szigetelték. 1980-as évek A korábbi cserépfedést műpalára cserélték. A 4. tömb vágány felőli oldalán lévő „IBUSZ” pavilonokat elbontották, a nyílásokat befalazták. Az épületet felújították. Feltehetőleg az utascsarnok és a folyosó jelenlegi padlóburkolata is ekkor készült. 1980-1997 A 6. tömbben a Restiben söntéspult, galéria és kiszolgálóhelyiségek épültek. 1995 A 7. tömbben lévő posta átalakítása. 1997 A jelenlegi pénztárcsarnok kialakítása a 3. tömbben. Fűtéskorszerűsítés. Homlokzattisztítás. HELYSZÍNI KUTATÁSOK, EREDMÉNYEK A helyszínen ez idáig tartószerkezeti, faanyagvédelmi talajmechanikai épületszerkezeti, festő-, kő- és fémrestaurátori kutatások folytak. Festő (Maracskó Izabella) A festő restaurátor elsősorban a korábban jelentősnek számító tereket vizsgálta. Jellemző módon a legelhanyagoltabb terekben találta meg a legérdekesebb motívumokat. Az I. és II. osztályú étterem különtermében jelenleg álmennyezet védelmében találhatóak a helyiséget egykor díszítő 5
eredeti mennyezeti gipszpárkányzat és egy olyan díszítőfestés motívumai, ami egy erős glettelés miatt csak szakresturátor által rekonstruálható. Az épület közlekedőjében a sok utólagos átfestés ellenére előkerültek mennyezetet szegélyező díszítő festések (sziennával kevert rózsaszín, és okker sárga színekkel). A legígéretesebb feltárások az egykori I. osztályú váróban kerültek elő (ma kazán helyiség). Itt főleg veronai földzöld szín alapon vöröses, geometrikus formák láthatóak. Kő és fém (kő, tégla, gipsz, öntöttvas, kovácsoltvas, díszbádog elemek) (Csányi Szabolcs) Két részletben történt a restaurátori kutatás; 2013. novemberben, 2014. februárban. Feladat összetett volt, mert külső és belső kutatást is kértünk, valamint az utascsarnok szondázó falkutatását is. Megvizsgálta a homlokzati gipsz és tégla elemeket, ami meglepő változatosságról és a kor technológiai fejlettségéről ad tanúbizonyságot. Ugyanis a szépen megmunkált öntvény elemek gipsz összetétel ellenére (gipszes kötőanyagú mészkőőrlemény vasoxid pigmenttel, habarcsba rakva, fém rögzítés nélkül) rendkívül időtállónak bizonyultak. Felújításuk komoly szaktudást fog igényelni a kivitelezőtől. A homlokzati kő lábazat két speciális kő elemből épül fel; az alsó forrásmészkő lábazatból a nagyobb igénybevétel miatt, és felette (a ma bordó színre festett) eredetileg mályva színezetű homokkő lábazatból áll. Talán szerencsékre az utóbbi homokkőhöz hasonlót még fejtenek a cserkúti bányában. A utascsarnok egykori kialakítására és a hajdani díszítettségére tényleges bizonyítékot a Csányi Szabolcs féle restaurátori kutatás adott igazi támpontokat. A feltárt elemek alapján rekonstruálhatóvá válnak az egyes építészeti motívumok: előkerültek a belső homlokzati falfülkék, a rabicboltozat nyomai, a falazott lizéna párok, ablak osztópárkány, a mennyezeti párkány hiánya, és a levert osztópárkány maradványa és a lizénákhoz tartozó íves tégla boltövek. HELYREÁLLÍTÁSI KONCEPCIÓ Az épület helyreállításának irányelvei: Az épület tervezett kialakításánál az alábbi irányelveket állapítottuk meg fontossági sorrendben: 6
1. a tervünk elsősorban a felvételi épület műemléki értékeinek megőrzését és az épület hiteles helyreállítását tűzi ki célul; 2. másodsorban a MÁV jelenkori funkcionális igényeit elégíti ki a vasút folyamatos üzemben tartás mellett; 3. harmadsorban keresi azokat a megoldásokat, amelyek a város és a busz társaságok hosszú távú fejlesztéseinek is megfelelhetnek. A tervezés során az alábbi egyéb elveket tartottuk még szem előtt: - A helyreállított terekhez kötődő új funkciók hosszútávon biztosítsák a helyreállított építészeti értékeket. - Az egykori építészeti, épületszerkezeti, művészettörténeti értékek hiteles helyreállítása és megőrzése történjen meg lehetőség szerint az eredeti helyén, az eredeti anyagok felhasználásával. - A funkcionálisan összetartozó, jelenleg az épületben szétszórt MÁV egységeket és szakszolgálatokat egymás közelében „tömbösített” formában kell elhelyezni. - Biztosítani kell az egyes vasútüzemi és bérleményi funkciók önálló belső működési rendjét. - Meg kell szüntetni az épület akut épület- és tartószerkezeti problémáit. - Meg kell felelni annak a megrendelői elvárásnak, ami a vasútüzemi és az utasforgalmi igények, helyzetek javítására irányul. - Ki kell alakítani az épület kornak megfelelő gépészeti és technológiai követelményeit. Az épület külső kialakítása: Pfaff Ferenc 1899-ben olyan épületet tervezett, ami térformálásban és anyaghasználatában is határozott megjelenést biztosít az épület számára. Ezzel egy olyan építészeti arculatot hozott létre, ami a jobban ellenállt a későbbi beavatkozásoknak. Az egységes arculati megjelenésének köszönhetően az utólagos átalakítások csak kismértékű változásokat okoztak az épület homlokzatain. Az igen tagolt épületforma egyszerre rendelkezik kisvárosi és középvárosi attitűdökkel, és egyszerre fejezi ki a vasúti épületek szükségszerinti vonal menti megjelenítését, ugyanakkor a tagolt ’sorházszerű’ tömegképzéssel már a városképi sziluettbe illeszkedik. Talán lehet tanulság, hogy egy egységes és jól meghatározott építészeti elképzelés, minőségi anyaghasználattal, hosszútávon biztosíthatja egy épület megjelenését és tartósságát. Az épület belső kialakítása: 7
Az épület belső kialakítását történeti összefüggéseiben érdemes taglalni:
Az alábbi ábrasor az épületet eredeti, meglévő és tervezett állapotait 4 szempont szerint vizsgálja: 1. A felvételi épület belső funkcionális világa ellentétben a külsővel, nem szimmetrikus elrendezésű, hanem utasforgalmi és üzemi oldalakra tagolódik. Kezdetben az utasforgalmi területek domináltak, ennek mértéke az üzemi területek térhódításával csökkent.
A tervezett állapotban ezt a folyamatot mérsékelni kívánjuk, és egyensúlyra törekszünk. 2. Az épület eredeti kialakítása nehezen alkalmazkodott az időszakosan felmerülő funkcionális többlet igényekhez. (megszűntek szolgálati lakások, az utasvárók, a forgalomirányítás sokrétűbb, az üzemi berendezések lényegesen nagyobb helyigényt kívántak). Elmondható, hogy az épületben történt beavatkozások ad hoc jellegűek és kevésbé szervezett módon történtek.
Tervezett állapotban az épületben elhelyezendő szükséges funkciócsoportokat lehetőség szerint egy tömbben oldottuk meg. (A MÁV-on belül az egyes szervezeti alegységek, mint önálló bérleményként működnek) 3. Az épület eredeti közlekedési rendszere, a MÁV hajdani I., II. és III. osztályú elkülönített várók feltárásán alapszik. Az osztályok megszüntetésével ez a közlekedési rendszer értelmét vesztette.
A tervezett állapotban nem kívánjuk visszaállítani az eredeti közlekedési struktúrát, ugyanakkor törekedtünk átlátható közlekedési rendszerek és jól feltárható belső terek kialakításán. 4. Az épület főbb helyiségei az utasforgalmi területeken találhatók. Eredeti állapotukra csak néhány metszet, újságcikk és az analóg állomásépületekből tudunk következtetni, melyek szerint díszes, nagyvonalú terek voltak.
Az I. és II. oszt. várók és a volt étterem esetében olyan bérleményi funkciót képzelünk el, ami garancia a felújított állapot megőrzésére és aktív használatot jelent ’aktív várók’. (kormányablak, könyvesbolt, kávézó) Az épület főbb funkciócsoportjai: Az épületet tömegformálásából adódóan tömbökre osztottuk. Eredetileg ezek az épületrészek szinte önálló házrészek voltak (belső önálló közlekedéssel, elkülönülő funkciókkal). Az épületrészek közötti direkt kapcsolat kialakítása nem célunk.
8
1.tömb: távközlés technológiai helyiségek- nyaktag épületgépészet, épületelektromosság 2. tömb: forgalomirányítás, MÁV Start 3. tömb: forgalomirányítás, MÁV Start pénztár – emelet: öltözők, szociális helyiségek 4. tömb: utascsarnok 5. tömb: bérleményi területek és háttér helyiségek – padlás gépészet 6. tömb: kormányablak - emelet: háttér helyiségek 7. tömb: Posta bérleményi területe – emelet: MÁV egyéb szakszolgálati irodái Az épületen történő főbb szerkezeti beavatkozások: - A pince szigetelése belső oldali kent szigeteléssel és ellenlemez beépítéssel történik. - A lábazat szigetelését injektálással és vízszintes vízzár képzéssel oldjuk meg. - A statikailag nem megfelelő és a veszélyesnek nyilvánított födémek cseréljük. - A 3. és 2. tömbben galéria szintet alakítunk ki a funkcionális igények kielégítésére és a történeti terek felszabadításának érdekében. Az épület főbb történeti tereinek helyreállítása: Az eredeti burkolatok és felületképzések, nagy része elpusztult. A padlóburkolatot egységesen öntött terazzóból alakítottuk ki, az irodákban fa parkettával burkoltuk. Visszaállítottuk a fa lábazatokat és a mennyezeti gipsz párkánytagozatokat. Összességében törekszünk az eredeti nagyvonalú terek hiteles helyreállítására. Központi Utascsarnok: Az utascsarnok tervezett belső kialakításánál a hiteles helyreállítást tűztük ki célul. A rekonstrukciót lényegében 6 anyagra alapoztuk: 1. A megnyitó sajtó cikke szerint kupolás, nagyvonalúan díszes és faburkolattal rendelkező tér volt. 2. Az 1942-es átalakítás sajtócikke szerint a tér érzetet a lizénák hangsúlyozásával nyújtották, a kupola leverésével növelték a belmagasságot, a díszítéseket, ornamenseket leverték, vagy elfalazták. 3. Szatmárnémeti eredeti terveinek falnézetei erősen díszített térre utal. 9
4. Versecz meglévő fotói ugyan kissé bizarr színezéssel, továbbá a versecz-i állomás falmetszetei 5. A restaurátori falkutatás eredményei: 6. Kaposvár város felöli főhomlokzat részletterve Céljaink: - Az egységes megjelenésű külső és belső tér összhangján alapuló kialakítás. - A bizonyítható tagozatok helyreállítása, a kiegészítő részletképzések rekonstrukciója a meglévő tagozatokból kiindulva vagy az analógiákból származtatva. Közlekedő folyosó: Funkciója továbbra is közlekedő marad, ami feltárja az egyes bérleményi helyiségeket és rávezet a kormányablak ügyfélterére. Visszaállítottuk az eredeti nyílások feletti ablak párokat a homlokzati és a belső középfőfalakon egyaránt. A faburkolat, mennyezeti díszpárkány és az eredeti díszítőfestés rekonstrukciójára van lehetőség. I. II. osztályú étterem: Itt kerül kialakításra a kormányablak ügyféltere. Helyreállításra kerül a mennyezeti gipszpárkányzat, és rekonstruálásra kerül a fa lábazati burkolat. A rendelkezésünkre álló metszet és újságcikk alapján a középső tartófunkciót betöltő öntöttvas oszlop színezésénél az anyagszerű sötét színezést alkalmazunk. A kormányablak bútorozása kötött, egyedi megjelenésű bútorozásra nincs lehetőség. I és II osztályú várók: Mindkettő a továbbiakban bérleményi területként ’aktív váróként’ funkcionál. Az eredeti metszet alapján a faburkolat, mennyezeti díszpárkány rekonstrukcióját tervezzük. Az I. oszt. váróban előkerült az eredeti díszítőfestés, ami a helyén restaurálásra kerül. Konkluzió: - A kaposvári felvételi épület műemléki jelentőségét alapvetően két fontos szempont határozza meg:
Egyrészről az épületben ma is megtalálhatóak azok a magas építészeti minőségből fakadó értékek, ami méltó emléke a kor ipari, mérnöki és építészeti kvalitásoknak. Az épület külső karakteres jegyeit az idő lényegében nem tudta kikezdeni. Másrészről az épület további értéke a benne működő funkció. Az épület speciális jellegéből fakadóan (vasútállomás) átmenetet 10
képez az ipari és a középületek között. A jelenlegi is működő vasútüzemi, utasforgalmi funkciók jobb szervezésére és az új igények befogadására az épület kompromisszumok mellett továbbra is alkalmassá tehető. - A vasút tulajdonában, vagy kezelésében lévő más műemlékek előzetes művészettörténeti kutatását el kell végezni. Ezen kutatások előzetes finanszírozása eltörpül a jelentőségük mellett, mert alapvető koncepcionális elveket és tervezői döntéseket határozhatnak meg. - A MÁV tervtárának kiemelt figyelmet kell fordítania az archív tervek begyűjtésére, feldolgozására és az új tervek archiválására. Rendkívül fontos, hogy a felmérési és a megvalósulási dokumentációk egy-egy példánya elkerülhessen a MÁV tervtárába. - Az egységes vasúti arculat kialakítása olyan szükségszerű elvárás, aminek mértékét kizárólag az utastájékoztatás és a vasúti üzemi funkciók szintjén kell megvalósítani. Ugyanakkor a vasút épített örökségét az épületállomány szintjén (építészeti kiterjesztésben) már a helyi igények és adottságokat mérlegelésével kell egyedi módon kezelni, a történeti rétegek figyelembevétele mellett. IRODALOMJEGYZÉK [1] Kubinszky Mihály: Régi magyar vasútállomások, Corvina Kiadó, h.n., é.n.. Vukov Konstantin: Ablakok, 6B Építész Bt., Budapest, 2005. Lőrinczy Zsuzsanna (szerk.): Faablakaink védelmében (Összefoglaló a 2008. november 17-én Budapesten megrendezett ABLAKOK Nemzetközi Szimpózium a hagyományos, történeti ablakok megőrzéséért c. konferencia alapján), 6Bt., Budapest, 2010. Bakonyi Dániel, Dr. Becker Gábor: Kapcsolt gerébtokos ablakok hőátbocsátási tényezője a beépítés és a határoló szerkezetek figyelembevételével. In: II. Épületszerkezeti Konferencia, Budapest, 2011. Dr. Erdélyi Tibor: Vasúti épületek, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1983. KÖSZÖNETNYÍLVÁNÍTÁS Köszönetet mondunk Hajdú Virág művészettörténésznek körültekintő és alapos kutatómunkájáért, valamint a magas színvonalon elkészített művészettörténeti dokumentációért. Köszönetet mondunk Dévényi Tamás építésznek és Ritoók Pál művészettörténésznek akik a 11
helyreállítás koncepciójának kialakítását értékes tanácsaikkal segítették. Köszönetet mondunk L. Balogh Krisztina építésznek, Kaposvár Főépítészének, aki néhány eredeti tervlap elektronikus változatával gyarapította az épület eredeti terveit tartalmazó gyűjteményünket. Köszönetet mondunk restaurátor kollégáinknak, Maracskó Izabellának és Csányi Szabolcsnak, akik kutatásaikkal segítették az épület történetének részletesebb megismerését. Köszönetet mondunk a tervezési munkában részt vevő és minket segítő szakági tervező társainknak és kollégáinknak - MÁV-on belül és kívül egyaránt.
Budapest, 2014. 04. 08.
12
