A Kadarkúti kistérség vidékfejlesztési tanulmánya
Margó esettanulmányi verseny 2013.
Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar Regionális és környezeti gazdaságtan MSc
Készítette:
Rucz Edit Zsófia Szalontai Zsófia Pölöskei Péter
2
Budapest, 2013.
Tartalom 1. Bevezetés................................................................................................................................ 4 2. Helyzetelemzés....................................................................................................................... 4 2.1. Elhelyezkedés.................................................................................................................. 4 2.2. A térség természeti adottságai......................................................................................... 6 2.3. Gazdasági helyzet............................................................................................................ 7 2.4. Demográfia.................................................................................................................... 10 2.5. Képzettségi és foglalkoztatási körkép ........................................................................... 12 2.6. Infrastrukturális helyzet................................................................................................. 13 3. Fı fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések ........................................................... 14 3.1. Problémafa, célfa és logikai keretmátrix....................................................................... 14 3.2. SWOT analízis .............................................................................................................. 19 3.3. Emufarm létrehozása..................................................................................................... 19 3.4. Együttmőködı önkormányzatok – sikeresebb gazdaság............................................... 21 3.4.1. Szövetség a sikerért ................................................................................................ 22 3.4.2. Az önkormányzatok mint gazdaságszervezık ....................................................... 22 3.5. Lehetıségek a turizmusban ........................................................................................... 23 3.6. Projektek fenntarthatósága ............................................................................................ 25 3.6.1. Gazdasági dimenzió ............................................................................................... 25 3.6.2. Társadalmi dimenzió .............................................................................................. 26 3.6.3. Környezeti dimenzió .............................................................................................. 26 3.6.4. Hosszú távú fenntarthatóság................................................................................... 26 3.7. Támogatási források ...................................................................................................... 26 4. Összefoglalás........................................................................................................................ 27 Hivatkozásjegyzék ................................................................................................................... 28 3
Egy település, egy eleven szervezet… „amely mintegy emberi módra él, lélegzik, épül és bomlik, s amelybıl, mint egy arc redıibıl a múlt minden maradványát s a jelen minden gondját kiolvashatjuk.” Gyergyai Albert
1. Bevezetés Ismerıseinkkel, kortársainkkal beszélgetve felfigyeltünk arra, hogy amikor a hátrányos helyzető térségek kerülnek szóba, a legtöbben rögtön Kelet- és fıkét ÉszakkeletMagyarországra gondolnak. Úgy gondoljuk azonban, fontos kiemelni azt is, hogy napjainkban Magyarországon sokkal több segítségre szoruló kistérség van, mint azt elsıre gondolnánk. Ezek egyike a Kadarkúti kistérség. Így témaválasztásunk oka – a személyes kötıdés mellett – az, hogy valamelyest felhívjuk a figyelmet erre a területre is. Dolgozatunkban a Kadarkúti kistérséggel foglalkozunk, ismertetjük jelenlegi helyzetét, problémáit, valamint próbálunk olyan javaslatokat felvázolni, amelyek segítségével lehetıség nyílna a térség felzárkóztatására, és elsısorban új munkahelyek teremtésére is. Úgy látjuk, a térségben számos kiaknázatlan lehetıség van, amelyekkel javítani lehetne az ott élık körülményeit, ehhez azonban leginkább az érintett települések közti összefogásra lenne szükség.
2. Helyzetelemzés 2.1. Elhelyezkedés A Kadarkúti kistérség a dél-dunántúli régióban, Somogy megyében, a megyeszékhely, Kaposvár szomszédságában helyezkedik el (ld. 1. ábra). A dél-dunántúli régió kistérségei közül a Kadarkúti kistérség az egyik leghátrányosabb helyzető (2. ábra). A kistérségben két városi jogállású település (Kadarkút és Nagybajom), valamint 21 község található. A kistérség északi részén halad át a 61-es fıút, ami az érintett települések elérhetısége szempontjából kedvezı. Szintén az északi területeken halad keresztül vasúti fıvonal. A kistérség településeinek többsége számára kedvezıek a közlekedési kapcsolatok a megyeszékhely felé. Azonban a kistérség belsıbb területeihez, pl. Kadarkúthoz is csak alacsonyabb rendő utak 4
vezetnek; a kistérségi közlekedési kapcsolatok fókuszában nem a kistérség központjai állnak, ezért ezek elérése egyes településekrıl kifejezetten körülményesnek mondható (3. ábra).
1. ábra: A kistérség elhelyezkedése Magyarországon Forrás: http://www.terport.hu/rqdist/main?rq_app=kister_info_09&rq_proc=alap&xterkod=4411
2. ábra: A dél-dunántúli régió kistérségei Forrás: Mátyás, 2010, 2. old.
5
3. ábra: A kistérség települései és a fıbb közlekedési útvonalak Forrás: http://www.terport.hu/rqdist/main?rq_app=um&rq_proc=main2bpdf&xterkod=4411&x mutkod=&xtabkell=I&xtertip=K
2.2. A térség természeti adottságai A Kadarkúti kistérség a zselici tájban helyezkedik el. A zselici táj jellegzetességét a széles, lapos dombhátakat borító, összefüggı erdıségek adják. A tengerszint feletti magasság átlagosan 200-250 méter. A terület éghajlata kissé hővösebb, csapadékosabb, a környezeténél enyhébb telő, szubmediterrán jellegő. A zselici tájon középhegységekhez hasonló éghajlat uralkodik, ez tükrözıdik vissza az itt megtalálható növény- és állatvilágban. Kiemelkedı
6
különlegességnek számít két növénytársulás, az ezüsthársas bükkös és az ezüsthársas gyertyános tölgyes. Az erdık gyepszintjén tavasszal nagyon sok védett növény jelenik meg. A Zselici Tájvédelmi Körzet jelentıs mérető és jó minıségő erdıvagyona 1976 óta védett. A zselici tájnak szintén gazdag az állatvilága, itt is felfedezhetıek a középhegyvidékre jellemzı fajokat, elsısorban a bükkerdıkhöz kötıdıket (havasi cincér, nagy színjátszó lepke, sárga hasú unka, faligyík, holló stb.). A zselici táj természeti értékei mellett tájképi elemei is rendkívül változatosak, érdemes ide szervezni túrákat, természet-megfigyeléseket (nfu.hu, 2013).
2.3. Gazdasági helyzet A Kadarkúti kistérség egy tipikusan vidéki jellegő térség, melyben a hagyományokat ırzı lakosság túlnyomó többsége mezıgazdasággal foglalkozott és foglalkozik. Ami alapjában véve meglepı, hiszen a térség nem az agráradottságairól híres. Jellegzetes jövedelem-termelı ágazat az erdıgazdálkodás, habár ez is csak szerény megélhetést biztosít az ottaniaknak. Ipartelepítésre nem került sor a szocializmusban sem, így a térség lakosainak – központ hiányában – egyetlen „esélye” a Kaposvári munkalehetıségek voltak. A kilencvenes években sem került sor fejlıdésre, sıt a térség külsı gazdasági körülményei tovább romlottak, egy stagnáló-leszakadó régió belsı perifériáján, a jelentıs innovációs csatornáktól elvágva fejlıdött.
4. ábra: Összes társas vállalkozás száma (db, 2011) Forrás: Tárki.hu, 2011 alapján saját szerkesztés
7
Ennek ellenére a 2000-es évektıl kezdve folyamatosan jelentek meg a gazdasági vállalkozások. A mőködı vállalkozások száma 1000 lakosra 2010-ben már 47,3, amely az elızı évekhez viszonyítva lassú, de folyamatos növekedést mutat. Az társas vállalkozások száma (4. ábra) ugyanakkor feltárja a kistérség sajátos belsı szerkezetét. Az elsı ábrából jól kivehetı, hogy maga a magterület, a Kadarkút környéki falvak sokkal rosszabban teljesítenek, itt a fent említett mutató mindössze 3,5 (legfeljebb 15-20 vállalkozást jelent településenként. A mőködı vállalkozások száma 1999 és 2004 között összesen 9%-kal bıvült, ez átlagos értéknek tekinthetı, mivel ennél gyorsabb ütemő bıvülés még a leghátrányosabb helyzető térségekben is megfigyelhetı.
5. ábra: A mőködı vállalkozások ágazati megoszlása a Kadarkúti kistérségben (2010) Forrás: Tárki.hu, 2010 alapján saját szerkesztés Ahogy az ábrából is jól látszik legnagyobb súllyal a szolgáltatási szektor szerepel. A kereskedelem és a mezıgazdaság azonos, s szintén nagy súllyal szerepel, 22%-kal. A turisztikai vállalkozásokat véve 2 város meghatározó, Kaposvár és Nagybajom. A térség fejlıdését befolyásoló (és egyben legfontosabb helyi szereplıje) pénzintézete, a Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet, melynek székhelye ma már Kaposvárott található. A vállalkozások méretét tekintve elmondhatjuk, hogy nincs 250 fı felett foglalkoztató vállalkozás a kistérségben. Azonban 50 fı feletti 3 db, és 20-49 fı közötti 16 db van.
8
6. ábra: Önkormányzatok iparőzési adóbevételei (1000 Ft, 2010) Forrás: Tárki.hu, 2010 alapján saját szerkesztés. A 3. ábra azt mutatja be, hogy a kistérségen belül hol találunk gazdaságilag aktív illetve passzív területeket az iparőzési adókat figyelembe véve. Az ábrán jól láthatók a gazdasági központok, mint például Nagybajom, s azok a területek is, melyek finanszírozási problémákkal küzdı települések. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy Kadarkút
és
mikortérségének megoldandó financiális kérdései vannak. A térség legjelentısebb vállalkozásai: J.T. Ruhaipari Kft. (222 fı) Európa Pék Kft. (54 fı) Agrárgazdasági Rt. (52 fı) Szenna Pack Kft. Az idegenforgalom a térségben nem mondható kiaknázott potenciálnak. Mindössze 150 vendégéjszaka jutott 1000 lakosra 2010-ben, amely érték a régióban közepesnek mondható.
9
2.4. Demográfia A 2011. évi népszámlálás adatai alapján a kadarkúti kistérségben összesen 20 314 fı élt, 531,96 km2-en, mely összességében 38,2 km2/fı-s népsőrőséget jelöl. Ezzel a megye 11 kistérségébıl ez a 4. legritkábban lakott. Az alábbi táblázat jól szemlélteti, hogy a kistérségen belüli hogyan oszlik el a népesség a megye 23 települése között:
7. ábra: A kistérség lakosságának megoszlása 1990-2011 Forrás: Saját ábra, Népszámlálás 2001 és Területi Statisztika 2011 adatok alapján Jól látható, hogy miközben a kistérség legfontosabb települései – Nagybajom, Kadarkút és Kaposmérı - nagyjából képesek voltak megtartani, addig a rendszer váltás óta demográfiai sikertörténetrıl maximum Kaposszederkény és kisebb mértékben Szenna esetében tudunk beszámolni, a legtöbb közösség azonban komolyan küzd a népességmegtartás problémájával. Egyes kisebb helyek erısen az elnéptelenedés irányába indultak el – mint Visnye vagy Zselickisfalud. Ez a helyzet természetesen nem teljesen egyedülálló a megyében, s még ha a népességfogyás nem is itt a legjelentısebb, a környezet változásáról jó képet ad a 2003 és 2008 közötti vándorlási egyenleg összehasonlítása a megyei és országos adatokkal:
10
8. ábra: Vándorlási egyenleg Forrás: Váti Nonprofit Kft. (2013) Tulajdonképpen tehát a kadarkúti kistérség az elmúlt évtizedben folyamatos negatív migrációs tendenciáknak volt kitéve, melyet csak a természetes szaporodás kompenzált. A helyzetet jól összefoglalja a települési korfák összessége:
9. ábra: A kistérség településeinek korfája ma Forrás: Saját ábra, Népszámlálás 2001 és Területi Statisztika 2011 adatok alapján 11
Mindezek alapján megállapítható, hogy a térség lakossága a relatív mértékben jelentıs migráció ellenére nem indult még szélsıségesen öregedésnek, de mivel az elvándorlás szempontjából éppen a fiatalok lehetnek leginkább érintettek, ezért ennek a helyzetnek a fenntarthatósága mindenféleképpen megkérdıjelezhetı.
2.5. Képzettségi és foglalkoztatási körkép Kadarkút helyzete sok szempontból nem különbözik Magyarország átlagától, vagy a környezı kistérségekétıl, azonban a környezı vidékhez és az országos átlaghoz viszonyítva is komoly hátránnyal indul bizonyos dimenziókban. A következı, képzettségi szinteket összegzı táblázat jól fogja meg ezt a kettısséget:
Terület
10– éves
15– éves
18– éves
25– éves
általános iskola elsı évfolyamát sem végezte el
legalább általános iskola 8. évfolyam
legalább érettségi
egyetem, fıiskola stb. oklevéllel
férfi nı
összesen férfi
nı
összesen
férfi
nı
összesen
férfi
nı
összesen
a megfelelı korúak százalékában Kadarkúti kistérség
0,9 1,3
1,1 94,6 89,7
92,1 27,9 34,5
31,3
8,7 10,8
9,8
Somogy megye
0,7 0,9
0,8 96,0 91,6
93,6 37,6 43,1
40,6 13,3 14,3
13,8
Magyarország
0,5 0,6
0,6 96,9 93,5
95,1 45,5 52,1
49,0 18,2 19,7
19,0
Forrás: Népszámlálás 2011 Míg a férfiak és a nık közötti különbséget a legtöbb esetben hasonlóan alakulnak mind a kistérségben, mind a megyében és az országban, addig a táblázat arról is tanúskodik, hogy Kadarkút szignifikáns hátrányban van a humán erıforrás szintjét illetıen, nem csak az országos, de a megyei átlaghoz képest is. Az egyetemi vagy fıiskolai diplomával rendelkezık aránya különösen alacsony értéket mutat, ha figyelembe vesszük azt, hogy a majdnem 10 százalékpontnyi különbség azt eredményezi, hogy az országos átlag fele alatt marad a kistérségi mutató. Ezt a képet csak tovább súlyosbítja az, hogy az érettségivel rendelkezık aránya sem éri el az országos átlag 2/3-át. Ez a helyzetkép aztán a foglalkozatási szerkezetben is tükrözıdik. Férfi Terület
Kadarkúti kistérség Somogy megye Magyarország
Nı
Összesen
foglalkoz- munka- inaktív foglalkoz- munka- inaktív foglalkozeltartott eltartott tatott nélküli keresı tatott nélküli keresı tatott
munkanélküli
inaktív eltartott keresı
38,15
9,02
22,93
29,90
28,01
6,86
36,08
29,04
32,96
7,92
29,67
29,46
40,92
7,44
25,66
25,99
31,53
5,67
39,40
23,39
35,97
6,51
32,90
24,62
44,50
6,50
22,70
26,40
35,30
5,10
36,00
23,60
39,70
5,70
29,70
24,90
Forrás: Népszámlálás 2011
12
Jól látható, hogy a kistérség foglalkoztatási adatai jelentısen alulmúlják, a munkanélküliség aránya pedig szignifikánsan magasabb mind a megyei, mind pedig az országos átlagnál. A viszonylag alacsony átlagos képzettségi szinttel rendelkezı lakosság számára komoly kihívást jelent a sikeres munkavállalás. Amiben a térség jelentısen elüt még a máshol megfigyelhetı tendenciáktól, az az eltartottak arányának relatív magas volt (majdnem 5 százalékponttal emelkedik az országos és a hozzá nagyon hasonló megyei átlag fölé). Ez a korfák ismeretében azt támasztja alá, hogy jelentıs tartalék rejlik a népesség demográfiai szerkezetében – ugyanakkor viszont ezen fiatalok munkaerıpiacra való belépése folyamatosan csak tovább ronthatja a már amúgy is problémákat jelzı foglalkoztatási körképünket. Ennek a tendenciának a megindulását támasztja alá, hogy már ma is a regisztrál álláskeresık több mint 20%-a a 25 évesnél fiatalabb korosztály tagjai közül kerül ki (KSH, 2012). Összességében elmondhatjuk, hogy a Kadarkúti kistérség egyszerre szembesül az átlagosan alacsony képzettség és a fiatal, hasonlóan alacsony képzettségő új munkavállalók munkaerı-piaci belépésének problémájával.
2.6. Infrastrukturális helyzet A kistérség közlekedési infrastruktúrája heterogén, az egyes közlekedési pályák futása nem feltétlenül segíti elı a kistérségi kohézió megteremtését, ugyanis vannak olyan települések, amelyekrıl kifejezetten nehéz eljutni a kistérségi központokba. A közúti közlekedés lényegében két tengely mentén szervezıdik. Az egyik a 61-es számú fıút, amely kelet-nyugati irányú, és ezen a szakaszon Kaposvárt köti össze Böhönyén keresztül Nagykanizsával. A másik az inkább észak-déli irányú, Kadarkutat a forgalomba bekapcsoló útvonal, amely Szigetvártól indul, Kadarkút után pedig háromfelé ágazva éri el a 61-es fıutat. Ez az útvonal jelentıs tranzitforgalmat is bonyolít, mivel ez biztosítja a legrövidebb eljutást Pécsrıl és Baranya megye nyugati részérıl Nagykanizsa, valamint azon keresztül RábafüzesGraz irányába is – habár erre a célra sem az út vonalvezetése, sem pedig a burkolata nem tekinthetı
megfelelınek.
A
kistérség
szerkezetében
elkülönülı
egységet
alkot
Kaposszerdahely, Szenna, Patca, Szilvásszentmárton és Bárdudvarnok, melyek a Szennát Bárdudvarnokkal összekötı útnak köszönhetıen ugyan könnyebben megközelíthetık, néhányuk még így zsáktelepülésnek tekinthetı. A kistérséget egyetlen vasútvonal, a Dombóvárt Gyékényessel összekötı 41-es egyvágányú, villamosított fıvonal tárja fel.
13
A vezetékes infrastruktúra-rendszerek közül ki kell emelni az ivóvíz-hálózatot, amely tekintetében, szemben a többi kistérséggel, itt még mindig komoly elmaradások vannak némely településeken. Bárudvarnokon és Pálmajorban a lakások közel 40%-a, Kadarkúton mintegy 20%-a nem jutott egészséges ivóvízhez a 2005-ös KSH adatok szerint. A többi településen a kérdés közel sem ennyire égetı, de majdnem mindenhol akad egy-két tucat bekötetlen háztartás, összességében a kistérség ebbıl a szempontból még a hasonló helyzető dél-dunántúli társaihoz képest is problémásnak tőnik. Az infokommunikációs infrastruktúra kiépítettsége, illetve a lakosság bekapcsolása több szempontból is alacsony szinten tart. 1000 lakosra 2005-ben mindössze 195 telefon, alig 89 kábeltelevízió és 35,7 szélessávú internet-elıfizetés jutott. Leszámítva az utóbbi, a hasonló kistérségek között viszonylag kedvezınek számító értéket, az a kistérség ellátottsága ebben a tekintetben csak a sellyeivel vetekszik az utolsó helyért a régióban.
3. Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések 3.1. Problémafa, célfa és logikai keretmátrix A jobb áttekinthetıség érdekében készítettünk egy-egy problémafát és célfát, s ezekbıl létrejövı logikai keretmátrixot. Ahogyan az ábrán is látható, 3 fı problématerületet határoztunk meg, melyek a turizmus hiánya, az eltőnt helyi gazdaság és a társadalmi biztonság hiánya. Mindezekre a nagybajomi polgármesterasszony, Czeferner Józsefné hívta fel a figyelmünket a vele készített mélyinterjú során. A kezdeti, borúlátó beszélgetésünk szerencsére átváltott egy reményteljes, ötletelı, kilátásokkal teli interjúba, mely során közös ötleteléssel rájöttünk, hogy reális, megvalósítható célok kitőzésével megvalósítható a térség fellendítése. Ezeket a célokat, ötleteket ábrázoltuk a célfánkon. Logikai keretmátrixunk, céljaink elérésének logikus folyamatát ábrázolja. Látható, hogy olyan feltételezéssel kell számolnunk, mint a nyitott, változásra kész, együttmőködı lakosság. Ezzel, s a források megnyerésével a fı célunk, vagyis a foglalkoztatás megteremtése jöhet létre. A táblázat mutatja a fı fejlesztési prioritásokat, a hozzá tartozó indikátorokat és feltételezéseket.
14
Problémafa
Célfa
16
Logikai keretmátrix Átfogó cél • Magas foglalkoztatottsági megvalósulása
Indikátor szint • A városba érkezı vendégek számának növekedése •A városban töltött vendégéjszakák számának növekedése • Vállalkozások számának növekedése • Munkanélküliség csökkenése
Közvetlen cél • Turizmus fellendítése • Helyi gazdaság fejlıdése • Társadalmi biztonság létrejövetele
Indikátor forrása • KSH adatbázis • Eladott belépıjegyek száma •A helyi vállalkozásokat bemutató települési, térségi kiadványok száma • Munkaügyi Hivatal adatai
Indikátor Indikátor forrása Feltételezések • A kínált programok száma nı • Projektfenntarthatósági • Turisztikai szolgáltatások jelentések (után követési folyamatos fejlesztése, • Csökken a munkanélküliség változásokhoz való • Magas iskolázottsági szint jelentések) alkalmazkodás • VÁTI adatbázis megvalósulása • Infrastruktúrafejlesztés a • Elvándorlások lecsökkenése térségben • Kormányzati támogatottság Eredmények Indikátor Indikátor forrása Feltételezések • 1. Turizmus fellendülése • Nyertes pályázatok aránya • Szerzıdések • Az érintettek aktív • 2. Helyi gazdaság felvirágzása • Növekvı jövedelmi szintek • Kiviteli tervek, építési közremőködése lakosság általi o helyi dokumentációk • 3. Társadalmi biztonság megvalósulása • Csökkenı munkanélküliség támogatottság • Helyi szakemberek számának • Projektjelentések o programokat kínáló növekedése • Jegyzıkönyvek emberek/szervezetek • Eltöltött vendégéjszakák száma • Önkormányzati jelentések együttmőködési nı hajlandósága o Szakemberek összehangolt munkája Tevékenységek Eszközök Költségek Feltételezések
17
• 1.1. Gyógyfürdı újra üzemeltetése • Fórumok szervezése • 1.2. Faluturizmus megszervezése • Európai Uniós pályázatok megírása, ezeket követıen • 1.3. Horgászat fellendítése szerzıdések megkötése • 1.4. Golf-turizmus beindítása • Önkormányzati konferenciák • 1.5. Sétarepülızés fellendítése szervezés • 2.1. Vállalkozások létrehozatala • 2.2. Mezıgazdasági termények termesztése • 2.3. Emu farm létrehozása • 3.1. Közbiztonság megteremtése • 3.2. Oktatás fejlsztése • 3.3. Munkahelyteremtés
18
• Minimális önerı biztosítása, • Források biztosítása az Európai de Európai Uniós Unió és az Önkormányzat által támogatások által • Minimális önerı rendelkezésre megvalósuló projektek állása • Nyitott, változásra kész lakosság • Kistérségi Önkormányzatok készek együttmőködni
3.2. SWOT analízis A SWOT elemzés összefoglalja mindazokat az elınyöket és hátrányokat, amelyek a terület jelenlegi állapotából következnek, valamint felvázolja azokat a külsı lehetıségeket és veszélyeket, amelyekkel az érintett települési önkormányzatok saját tevékenységüktıl függetlenül számolniuk szükséges a fejlesztési programok végrehajtása során (KadarkútiNagybajomi Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa, s.a.). (melléklet) A SWOT elemzés alapján összességében megállapítható, hogy a kadarkúti kistérség elsısorban földrajzi adottságaira, azok értékké formálására és megırzésére, valamint az endogén erıforrásokra támaszkodhat. A terület népessége számára mindenekelıtt biztosítani szükséges a társadalmi jólét feltételeit, amely szorosan összekapcsolódik a helyi gazdaság fenntartható
fejlesztésével, valamint
a természeti értékek védelmével
és
tudatos
hasznosításával.
3.3. Emufarm létrehozása A
kistérség
lehetıséget
számára
jelenthet
jó
emufarm(ok)
létrehozása, amihez a szükséges tartási és tenyésztési tudás és alapismeretek már régóta jelen van Nagybajomban, ahol Kujáni Györgyné nagyjából már 15 éve foglalkozik az eredetileg ausztrál madarak tartásával. Eddig nagyban hátráltatta az emutartás szélesebb körő elterjedését, hogy a madár szerepelt a magyarországi listáján,
ami
veszélyes sok
állatok
szabályozási
és
1. kép: Emuk Nagybajomban
Forrás: a szerzık.
adminisztratív akadály állt a gazdák elıtt (Somogytv.hu, 2012). Nemrégiben azonban az emu lekerült errıl a listáról1, így jelentısen egyszerőbbé (nagyjából a baromfikéhoz hasonlóvá) válik tartásuk.
1
Ld. errıl: 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól.
Kujáni Györgyné elmondása szerint, az emuk tartása jóval egyszerőbb és olcsóbb, mint sok hazai haszonállaté (pl. tyúkok). A madarak télen-nyáron elélnek a szabadban, nem igényelnek speciális táplálékot2, nem nagy a helyigényük sem, és igen tisztának mondhatók (pl. az ürülékük szagtalan, így nem zavarják a szomszédokat sem). Emellett az emunak tulajdonképpen minden része hasznosítható. A húsa nagyon egészséges, omega-3 és 6 zsírsavakat tartalmaz, alacsony a koleszterintartalma, és minden része fogyasztható. Az emuk nagyjából egy évesen lesznek vágóérettek, ekkor egy madár átlagosan 30 kg húst ad (húsának az ára jelenleg nagyjából a marhahús ára körül mozog). Az emuk tollát hasznosítják a mikrochip-gyártásban, illetve természetesen felhasználható paplanok, párnák készítéséhez is. A bırébıl kiváló minıségő bıráruk készíthetık. Végül a zsírja is hasznosítható, amibıl sebgyógyító krémet és kozmetikumokat is elıállítanak. Magyarországon két nagy élelmiszerlánc részérıl is kifejezetten nagy a kereslet az emuk húsa iránt, azonban ehhez arra lenne szükség, hogy a kínálati oldal is stabil legyen, és biztosítani tudják a szükséges napi/heti húsmennyiséget. Jó megoldást és lehetıséget jelentene, ha – akár elıször csak Nagybajomban, majd utána a kistérség többi településén is – elterjedne az emutartás. Kezdetben a folyamat elindítható lenne, ha minden második háznál tartanának egy tojópárt – a madarak tartói minimális költségbıl nevelnék az állatokat, a vágóérett állatokat pedig eladnák. (Az emutojásokat is továbbadhatják más háztartásoknak is, jelenleg egy tojás ára nagyjából 10 000 forint.) Ennél nagyobb lépést jelentene, ha létrehoznának egy nagy emufarmot – Kujáni Györgyné elmondása szerint ezt akár „TSZ-mintára” is meg lehetne szervezni. Minden egyes folyamatra specializálódna 10-15 ember, így lennének, akik a keltetéssel, a neveléssel, a vágással stb. foglalkoznának, valamint a toll-, a bır- és a zsírfeldolgozásban alkalmazhatnának helyi munkaerıt. Mindezek mellett, mobil-vágóhidak segítségével a hús feldolgozását is végezhetnék helyi szinten, ami egyrészrıl szintén további munkalehetıséget biztosít, másrészt az állatok számára is egy kíméletesebb bánási módot3 jelent. Az emufarm nagy pozitívuma, hogy minden munkafázisban tudnának helyi (akár kevésbé
képzett)
munkaerıt
alkalmazni,
ami
nagyban
javíthatna
a
kistérségbeli
foglalkoztatáson. Habár az emutartás Magyarországon szinte bárhol megvalósítható alternatívának számít (tekintetve az emuk alacsony igényeit), úgy gondoljuk, Nagybajom és a 2
Kujáni Györgyné 1:3 arányban búzát és tritikálét ad nekik, emellett az emuk megeszik, amit a kertben találnak (füvet, gilisztákat, kisebb rágcsálókat stb.). 3 Ez kifejezetten fontos az emuk szempontjából, mivel a madarak érzékenyek a stresszre, és elıfordult már olyan eset is, amikor a szakszerőtlen befogás közben elpusztult egy emu.
20
kistérség számára az jelenthet elınyt, egyrészt, hogy náluk már megvan az emuk tartásához szükséges know-how, másrészt pedig, mivel már jelenleg is ismernek potenciális felvásárlókat, egyfajta „first mover advantage” lehet a számukra, ha Magyarországon elsıként ık lépnek be az emuhús-kereskedelem piacára.
2. kép: Két napos emu-csibék
Forrás: a szerzık.
3.4. Együttműködő önkormányzatok – sikeresebb gazdaság Egy, a kadarkútihoz hasonló kistérségben a gazdaság mőködtetéséért felelıs vállalkozások egyszerre vannak egymással természetesen szoros kapcsolatban, hiszen számos tranzakció köti ıket össze, ugyanakkor pedig mőködnek elaprózódva. Számos olyan üzleti partnerség, együttmőködés, amely jelentısen hozzájárulhatna a gazdaság növekedéséhez, a koordináció hiánya és a bürokratikus költségek miatt nem feltétlenül valósul meg. Egy ilyen környezetben az önkormányzatok és a helyi közigazgatási intézmények sokat tehetnek azért, hogy a vállalkozásokat versenyképesebbé tegyék, ezáltal növelve az általuk teremtett jólétet, profitot és foglalkoztatást. A kadarkúti kistérség esetében az önkormányzatoknak és társulásaiknak kettıs problémával kell megküzdeniük. Egyrészt szükséges az, hogy segítı kezet nyújtsanak a vállalkozásoknak, azok sikeresebbé tétele érdekében. Másrészt pedig úgy kell új gazdasági lehetıségeket teremtenie, hogy tisztában vannak azzal, hogy saját pénzügyi terheiket nem növelhetik jelentıs mértékben. Éppen ezért erısíteni kell a gazdasági szereplıket és lakosságot segítı tevékenységüket, mind mint kapcsolatteremtés, mind mint új bevételi formák generálása terén.
21
3.4.1. Szövetség a sikerért Függetlenül attól, hogy egy kistérség erıforrás-ellátottsága mennyire bıséges, vagy szegényes, sikeressége nagymértékben függ attól, hogy a jelenlévı gazdasági szereplık mennyire képesek mőködésük során azt kiaknázni. Egy olyan, erıforrásokban szegényebb térség esetében is, mint a kadarkúti, a sikeresség meghatározó tényezıje az önkormányzatok és helyben mőködı állami szervek saját hatáskörükön belül képesek-e az együttmőködni kívánó vállalkozások igényeihez jobban igazodó helyi lehetıségeket biztosítani, s kölcsönös bizalomra épülı életszerő elıírások tiszteletben tartására építve mőködni. Amennyiben a helyi vállalkozások képesek egyedi vagy közös, de növekedésre és fejlıdésre képes vállalásokat tenni és aktívan részt venni a helyi gazdasági együttmőködések kialakításában, akkor ha az önkormányzatok és köztestületek képesek tevékenységük tartalmát és szervezıdését úgy alakítani, hogy ezen célok megvalósulását könnyítsék, akkor mindkét fél, s végsı soron a lakosság és a kistérség egészének sikerét garantálni. Ezen vállalások nem csak egy közös, szerzıdéses alapú szövetség keretében kerülhetnének letétbe, de egyszersmind meghatározhatnának olyan kiemelt területeket – például képzés, munkaerı-piaci mőködés, fejlesztési források keresése – melyekben a felek tényleges lehetıségek látnak az együttmőködésben. Ezzel nem csak a kommunikáció kultúrája és a bizalom erısödne az adott esetekben, de biztosítaná a résztvevık politikai és gazdasági sikerességét is. 3.4.2. Az önkormányzatok mint gazdaságszervezők A kadarkútihoz hasonló kistérségek tipikus jellemzıje az, hogy olyan mezı- vagy erdıgazdálkodási tevékenységet folytat a lakosság jelentıs része – általában keresetkiegészítı jelleggel – amelyek egyenkénti apró volumenük miatt alig-alig haladják meg a saját fogyasztási igényt kielégítı mennyiség elıállítását. Ennek a rendszertelen idıszakban és változó mennyiségben termékeket elıállító gazdálkodási formának a hátránya az, hogy a gyakran kis mennyiségő felesleg egyénenkénti piacosítása nem kecsegtetne olyan megtérüléssel, amiért érdemes azt folytatni. Ez a jelenség bizonyos esetekben akár a termelés megkezdésétıl, a tulajdonolt föld hasznosításától is eltántoríthatja az embereket. Ennek a problémának a feloldására, a kritikus, már piaci szempontból kezelésre érdemes mennyiségek mozgatásának eléréséhez az önkormányzatok, akár egyenként, akár közösen léphetnének fel, biztosítva a gazdaságos gazdálkodási méret kialakulását, kapcsolatot teremtve a termékek további feldolgozóival vagy kereskedıivel. A kadarkúti kistérség
22
esetében erre lehetıséget kínál a környéken természetben megtalálható gyógynövények (Czeferner, 2013), melyek különbözı gyógyhatású készítmények elıállítói számára jelentenek fontos alapanyagot, illetve a manapság egyre nagyobb népszerőségnek örvendı, vadon termı de lakossági fogyasztásra alkalmas medvehagyma győjtése. Ezen növények esetében önkormányzati győjtıpontok felállítása, majd a lakosság által begyőjtött termékek nagykereskedı felé való értékesítése lehetıvé tenné olyan mennyiségő termék folyamatos áramoltatását, mely már a piaci szempontok szerint is megfelelı. Ezzel új bevételi forrásokat teremtve a lakosság számára. Ehhez hasonló modell azonban elképzelhetı nem csak a vadon termı növények esetében, de a háztáji mezıgazdasági termelésben elıállított haszonnövények terméseinek esetében is. Hasonlóan az eddig felvázoltakhoz, ezen terményekbıl is így olyan mennyiségeket lehetne folyamatosan eljuttatni regionális és országos kereskedelmi láncok további egységeihez, amelyek az egyéni termelés számára eddig elérhetetlenek voltak. Ezáltal ismét hozzájárulva a lakosság és a közösség boldogulásához. Mindezek módszerek sikerének a záloga azonban abban rejlik, ha azt is sikerül elérni, hogy a modellbe olyan mennyiségben kapcsolódjanak be emberek, amely lehetıvé teszi a megfelelı presztízs kialakulását, mely növeli a kölcsönös egymásra figyelést is – hiszen csak a megfelelı üzemméret fenntartásával válhat elérhetıvé a bevétel. Ennek pedig az az elıfeltétele, hogy a társadalom minden rétege számára elérhetı legyen a programban való részesedés.
3.5. Lehetőségek a turizmusban Mivel a kistérségben önmagában egyetlen település sem tekinthetı kifejezetten vonzó turisztikai célpontnak (a legtöbb helyen csupán egy-két látnivaló található, ezek is fıként templomok, régi kúriák, kirándulóhelyek), a turizmus terén mindenképpen érdemes lenne egy hálózatot, együttmőködést kialakítani a térség települései között. Ezáltal olyan túrákat, kirándulási útvonalakat, komplett programokat lehetne összeállítani, amelyek amellett, hogy jobban alkalmazkodnak a keresleti oldal igényeihez, a kistérségben is több települést tudnának bevonni, és így akár munkahelyeket is teremteni. A térség természeti adottságaira és történelmi múltjára építve több kirándulási útvonal kialakítását is érdemes lenne megfontolni. Az egyik lehetséges ilyen túra a Vadvirág Út mentén vezetne. A Vadvirág Út a Zselicben található ıshonos, védett vagy fokozottan védett lágyszárú növényfajok közül 12 növényt örökít meg fatörzsekbıl faragott 2 méter magas alkotásokon, amelyek Horváth-Béres János, kaposszerdahelyi faszobrász készített. A
23
szoborcsoport a Kaposvár-Szilvásszentmárton útvonal mellett látható (Kirándulástervezı.hu, 2013). Egy másik túraútvonal alapjául szolgálhatnak azok a települések, állomások, amelyeket Csokonai Vitéz Mihály meglátogatott Somogy megyében, azon belül is a mai kistérségben. A „Csokonai-út” érinthetné többek között például Csökölyt, Hedrehelyt, Nagybajomot, Kisasszondot. Az érintett településeken berendezhetnének Csokonai-emlékházakat, illetve összegyőjthetnék azokat az irodalmi forrásokat, amelyek Csokonai somogyi útját elevenítik fel. Mindez jó lehetıséget adna tanulmányi kirándulások szervezésére is, valamint a
3. kép: A Vadvirág Út egyik állomása
Forrás: kirandulastervezo.hu
kisebb gyerekek számára tematikus játékok formájában adhatnák át az irodalmi/történelmi ismereteket. Bizonyos településeken, például Nagybajomban lehetıség lenne egyfajta gyógyturizmus kialakítására. Nagybajomban korábban mőködött egy termálfürdı, amely jelenleg azonban magán (orosz) kézben van, és nem üzemel. Az önkormányzat már tárgyal a tulajdonosokkal a fürdı visszavásárlásáról (Czeferner, 2013), mivel látják a lehetıséget a fürdı felújításában és fejlesztésében. Nagybajomban emellett található egy sportkomplexum, a fürdıturizmust össze lehetne kapcsolni a sportrendezvényekkel és kikapcsolódási lehetıségekkel. Szintén lehetne építeni a helyi szokásokra, hagyományokra. Több településen rendeznek minden évben bálokat, búcsút, falunapot, Nagybajomban például hagyománya van a langallófesztiválnak is. Ezeket a programokat idıben össze lehetne hangolni, és – akár a túrákkal egybekötve – csomagban lehetne kínálni a turistáknak. Ezek mellett számos létesítményt szolgálhatja a kirándulók kikapcsolódását a kistérségben. A térségben számos mesterséges tó található (pl. Petörke, Tókaji parkerdı), ahol lehetıség van horgászatra. A Hencsén található golfpálya nemcsak hazai, hanem külföldi látogatók számára is igen vonzó. A különlegesen szép, hegyvidékes környezetben kiépített golfpálya 1994-ben nyílt meg, és azóta a European Lakes Golf and Country Club világszerte kivívta magának a nemzetközi elismerést a golfozók körében. A vendégek számára a golfon kívül számos egyéb szabadidıs program kínálkozik, mint például lovaglás, halászat, vadászat (Hungolf.hu, 2013). Kadarkút közelében lehetıség van sétarepülızésre is, ami szintén a kalandvágyóbb turisták számára lehet ideális.
24
Mindezekhez azonban nagyon fontos lenne a kistérségben található szálláshelyek fejlesztése és bıvítése, ugyanis még a nagyobb településeken is nagyon kevés lehetıség van a turisták számára megszállni valahol (Czeferner Józsefné elmondása is ezt támasztja alá), ami pedig alapvetı feltétele lenne annak, hogy többnapos túrákat, kirándulásokat lehessen tervezni a környéken. Ezzel párhuzamosan jó lehetıség lenne az étkeztetést kialakítása is (akár közvetlenül a szálláshelyeken), akár a helyi hagyományos ételekre alapozva, ami egy újabb érdekesség lehetne a turisták számára. Mind a szálláshelyek, mind pedig az étkeztetés munkahelyeket jelentene a helyiek számára, ezért ezen kérdések megoldása több szempontból is kifejezetten hasznos és kedvezı lenne. Mindemellett fontos még megemlíteni, hogy a kistérséget még inkább „kirándulóbaráttá” lehetne tenni, ha kerékpárutakat alakítanának ki a települések között, illetve az egyes túraútvonalak mentén, jelenleg ugyanis nagyon háttérbe szorul a kerékpáros közlekedés (a kerékpárutak hiánya miatt nem biztonságos ez az alternatíva). (Ezek mellett a helyiek számára is kedvezı lenne a kerékpárút-hálózat bıvítése, ugyanis közülük sokan közlekednek kerékpárral a mindennapokban.)
3.6. Projektek fenntarthatósága A következıkben röviden bemutatjuk, hogy hogyan érvényesülnek a fenntarthatóság szempontjai az egyes projektekben. 3.6.1. Gazdasági dimenzió a.) Turizmus: A projektek gazdasági szempontú fenntarthatóságát a jövıbeni látogatások magas száma (várhatóan évi 1.800 fı felett), a belépıjegyek értékesítésében megvalósuló növekvı tendencia, a látogatóközpont hatására fokozódó elköltött jövedelem garantálja. A fenntarthatóság ezen pillérjét általában a GDP-ben bekövetkezı pozitív irányú változással mérik, azonban a projekt értékelésekor nem hagyatkozhatunk csupán erre az egyetlen mutatószámra, hiszen számos hiányossága van, mint például: csak a tényleges pénzmozgással járó hatásokat veszi figyelembe, de nem számol ezen hatások jólét növelı vagy csökkentı voltával. A projektünk esetében a gazdasági fenntarthatóság úgy valósul meg, hogy eközben hozzájárul a helybéliek jólét növeléséhez, s a korszerő épület és infrastruktúra hatására minimalizálja a környezetszennyezést.
25
b.) Élelmiszer elıállítási projekt: Az emu hús iránti igény növekedése, s a jövıben egyre nagyobb számban megvalósuló külföldi megrendelések adják e projekt gazdasági fenntarthatóságát. 3.6.2. Társadalmi dimenzió a.) Turizmus: A turizmus hatására növekszik a helyi termelık érdekérvényesítı képessége (kiállítási lehetıség által), ezáltal elısegíti a jövedelmek eloszlásának kiegyenlítıdését, a társadalmi szakadék szőkülését. Hozzájárul továbbá a helybéliek tudás növeléséhez, az oktatás és a kultúra térnyeréséhez. Az akadálymentesítés hatására a tolerancia növekedése várható, az emberek egymás iránti elfogadását segíti elı. b.) Élelmiszer elıállítási projekt: Új munkahelyek jöhetnek létre, a projekt megvalósulása, közben és után. Így szintén a jövedelmek kiegyenlítıdése lesz megfigyelhetı. 3.6.3. Környezeti dimenzió A projektek megvalósítása során az energiahatékonyság domináns tényezı. A megújuló energiák térnyerése szintén a projekt fontos eleme, így a gazdaságos és fenntartható üzemeltetés hatására a projekt a környezeti fenntarthatóság követelményeinek is megfelel. 3.6.4. Hosszú távú fenntarthatóság A projektek hosszú távú fenntartása annyit tesz, mint hogy a tervbe vett beruházásnak a projekt élettartamán túl is mőködıképesnek kell maradnia. A szükséges mőködési költségek hosszú távú biztosítását a jövıbeni látogatások magas száma (várhatóan évi 1.800 fı felett), a belépıjegyek értékesítésében megvalósuló növekvı tendencia fogja biztosítani. Ezen felül az élelmiszer elıállítással kapcsolatos kezdıtıkén túlmutatva, a folyamatos megrendelések biztosítják a projekt hosszú távú fenntarthatóságát.
3.7. Támogatási források A kistérség eddig sikeresnek mondhatja magát az Európai Uniós források lehívásában. Gazdaságfejlesztési célokra GVOP és AVOP programokból, Kadarkút 20 millió Ft-ot tudott lehívni. Nagybajom három vállalkozása szintén 20 millió Ft-ot tudott hasznosítani. Ezeken kívül a következı programok finanszírozására hívtak le uniós forrásokat: „A szélessávú hálózatok kiépítésnek támogatása Magyarország üzletileg kevésbé vonzó településein”, technológia-fejlesztésre, turizmusfejlesztésre, üzemfejlesztésre, gépbeszerzéshez, turistautak fejlesztéséhez, szoftverfejlesztésre. 26
A pályázatokat tekintve a kistérség aktívnak és sikeresnek mondható más, szintén LHH besorolású térségekkel szemben. Azonban elmondható, hogy ezek a projektek illetve eredmények leginkább a térség északi részén valósulnak meg, ahol például Szennára (egyetlen egy vállalkozás révén) nagyjából annyi forrás érkezik, mint a kistérség többi vállalkozásához együttesen.
4. Összefoglalás Amikor egy, a kadarkútihoz hasonló kistérségre tekintünk, általában könnyő azokra a megállapításokra jutni, hogy külsı segítség és forrás nélkül nem lehet segíteni ezen régiók helyzetén. Ez a hozzáállás pontosan azt teszi lehetetlenné, hogy igazán arra figyeljünk, milyen lehetıség-kezdemények vannak jelen a szóban forgó területeken. Dolgozatunkban éppen ezért egy, a közgondolkodás számára nem triviális kistérség lehetıségeit próbáltuk feltérképezni – fókuszálva arra, hogy a jelen lévı erıforrások és egyéni kezdeményezésekbıl mutassunk a jövıbe vezetı, a siker lehetıségét magukban hordozó utakat. Ebben az esetben egy viszonylag ritkán lakott, de sok hasonló kistérséghez képest talán kedvezıbb demográfiai dinamikájú helyen kulcsfontosságú az, hogy a helyi gazdasági lehetıségeket olyan módon karoljuk fel, hogy az egyszerre növelje a foglalkoztatottságot és az aktivitást, s hogy sikeresen vonjon be minél több családot ezekbe az értékteremtı és megélhetést biztosító folyamatokba. Éppen ezért olyan javaslatokat igyekeztünk felvázolni, melyek úgy igyekeznek növelni a lakosok közösségi gazdasági életben való részvételét, hogy közben nem a közösség direkt erısítése van a fókuszban, hanem olyan lehetıségek teremtése, amelyek valódi elınyökkel kecsegtetnek a résztvevık számára, legyenek azok önkormányzati képviselık, vállalkozók vagy egyszerő lakosok. Úgy hisszük, hogy az ebben a szellemben kialakított, a környezet természeti és demográfiai körülményeihez alkalmazkodó emufarm, a helyi erıforrások kihasználási hatékonyságát segítı helyi gazdaságszervezés és a lokális identitást és vonzóképességet erısítı turizmusfejlesztés olyan irányok, melyek képesek lehetnek erre. Mindhárom képes a közösség megerısítésére és a komoly foglalkozatási és aktivitási problémák részleges kezelésére. Ezek talán csak elsı lépések, de a problémák és lehetıségek feltárásához járulnak hozzá, melyek alapjai lehetnek egy sikeresebb kistérségi fejlıdésnek.
27
Hivatkozásjegyzék Czeferner Józsefné (2013): Interjú Czeferner Józsefnével, Nagybajom város polgármesterével (2013. április 8-án). Kujáni Györgyné (2013): Interjú Kujáni Györgynével, a Magyar Emutartók és Tenyésztık Egyesületének elnökhelyettesével (2013. április 8-án). *** 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól. Hungolf.hu (2013): European Lakes & Country Club. http://www.hungolf.hu/?profil=1&tipus=club&pid=5 (Letöltve: 2013. április 10.) Kadarkúti Kistérség Tervdokumentum (2008). http://www.terport.hu/webfm_send/2527 (Letöltve: 2013. március 20.) Kadarkúti-Nagybajomi Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa (s.a.): Kadarkúti kistérség fejlesztési koncepciója 2007-2013. Kirandulastervezo.hu (2013): Vadvirág Út. http://kirandulastervezo.hu/celpont/szenna/vadvirag-ut (Letöltve: 2013. április 10.) Központi Statisztikai Hivatal [KSH] (2003): Népszámlálás 2001 http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/index.html (Letöltve: 2013. április 7.) Központi Statisztikai Hivatal [KSH] (2012): Területi Statisztikai Adatok Rendszere http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haDetails.jsp?query=kshquery&lang=hu (Letöltve: 2013. március 25.) Központi Statisztikai Hivatal [KSH] (2013): Népszámlálás 2011 http://www.ksh.hu/nepszamlalas/reszletes_tablak (Letöltve: 2013. április 10.) Mátyás Tibor Attila (2008): A dél-dunántúli régió leghátrányosabb helyzető kistérségeinek bemutatása. Állami Foglalkoztatási Szolgálat, Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, Pécs. Nfu.hu (2013): Kadarkúti kistérség. http://www.nfu.hu/doc/2415 (Letöltve: 2013. április 3.)
28
Somogytv.hu (2012): Nem lesz veszélyes állat az emu. http://www.somogytv.hu/cikkek/86096 (Letöltve: 2013. április 8.) TerPort.hu (2013): Kistérségi információs modul. http://www.terport.hu/rqdist/main?rq_app=kister_info_09&rq_proc=alap&xterkod=4411 (Letöltve: 2013. április 5.) Váti Nonprofit Kft. (2013): Kadarkúti kistérség – Kistérségi helyzetkép. http://www.terport.hu/rqdist/main?rq_app=um&rq_proc=main2bpdf&xterkod=4411&xmutko d=&xtabkell=I&xtertip=K (Letöltve: 2013. április 5.)
29
