Margitszigeti gyógyfürdő B u d a p e s t főváros k ö z v e t l e n közelében. 5280

19.

YASÁBNAPI ÚJSÁG.

312

m^^álCéXálCéim^LálÜféZÉt^^^^ Kész női öltözetek és kelmék

Május hó 20-án nyilik meg

s

a kies és vadregényes, climaticns üdjtely és vizEróintézet m

^^— ijei ői? «-• ^S

e g y ó r á n y i r a a k a s s a - o d e r b e r g i v a g u t « P o p r á d - F e l k a » á l l o m á s á t ó l a köz­ ponti K á r p á t o k b a n 3000 l á b n y i m a g a s s á g b a n a t e n g e r s z i n e fölött, ö s f e n y ­ v e s e r d ő k k ö z e p é n v i z g y ó g y i n t é z e t t j l , m e l e g á s v á n y - é s törpefenyü-fürdökkel, szénsavdúp, \ astartalmu gyógyforrással, továbbá alkalmaztatik villauiozás, savó- é s t e j - g y ó g y m ó d , b e l é g z é s é s s v é d g y ó g y t o r n á s z á t .

^s=

Az orvosi teendőket Dr. J á r m a y László fürdőorvos vezeti.

T á t r a - F ü r e d (Sclimecks),

n

a

TŰZI

FECSKENDŐK

fürdőigazgatóság.

ÉS SZIVATTYÚK

ÁLLANDÓ

Kellei* és Zsitvay

IÉs.

-
*M T Á T R A - F Ü R E D n e m c s a k m i n t k i v á l ó g y ó g y h e l y , hanem mint £ k e l l e m e s n y á r i t a r t ó z k o d á s i h e l y i s a l e g a j á n l a t o s a b b ; vannak k i t e r j e d ' J3 s é t á n y a i , s z á m t a l a n k i r á n d u l á s i h e l y e i , k á v é h á z a , g y ó g y t e r m e , k ö n y v s »J^ t á r a , s t b ; t a r t a t i . a k é r d e k e s k i r á n d u l á s o k a K á r p á t o k vadregényes •^v i d é k e i r e , n a g y v a d á s z a t o k , p i s z t r á n g h a l á s z a t o k stb., k i t ű n ő k o n y h á ' * r ó l é s j ó z e n e k a r r ó l gondoskodva van; a l a k á s o k k é n y e l e m m e l vannak fi ± b e r e n d e z v e ; p o s t a é s t á v i r d a á l l o m á s h e l y b e n v a n ; a k ö z l e k e d é s P o p r á d r ó l 3. é s v i s s z a g y o r s k o c s i k által történik. ^ ^ Minden n a g y o b b v a s ú t i á l l o m á s o n 3 3 V 3 % á r l e e n g e d é s m e l l e t t térti • j ^ m e n e t j e g y e k a d a t n a k ki. 5337 *® L a k á s o k előre m e g r e n d e l h e t ő k é s m i n d e n t e k i n t e t b e n s z í v e s e n s z o l g á l fi £ f e l v i l á g o s í t á s s a l s k ü l d k í v á n a t r a fürdöleirást

^g

legújabb divat szerint, jutányos áron

5310 d i v a t á r u r a k t á r u k b a n , Budapesten Szerviták épületében.

w 8*"áf

m. í ®fe

R É S Z É T ORVOS vagyis biztos g y ó g y s z e r a j á n l ó s e ­ b é s z e t i k ö n y v , me Ív Ível s z á m t a l a n elfajult régi nyavalya kigyó­ g y í t h a t ó : 250 községi bizonyitványnyal lett kitüntetve. E n é p s z e i ü mü e g y é v e , h o g y m e g j e l e n t , s m á r i s országszerte a legnagyobb elismerésben részesült. Mindennemű foglalkozásúak, — gyógyászatkedvelök, — é s s z e n v e d ő k m e g s z e r e z h e t i k . E g é s z m u n k a ára 1 frt. D O M O N K O S I » . s e b é s z n é l . 50TO K e m . H ö g y é s z e n u. p . M a g y a r G e n c s ( V a s m j

haj, szakáll éa szemöldök számára, melyek a legeayazerftbb módon, egyetlenegyszeri használat mellett, egész megbízhatóan és biz­ tosan ugyanazon hibátlan, fényes s z ő k e , barna é s fekete természetes szint vissza nyerik, melylyel a megÖszülés előtt bírtak, s melyet sem szappannali mosás, sem gőzfürdő használata nem Hir etenyésztetni. Ara 2 frt 50 kr

m |:Kjj;

Dr. Landauer illatos hajbalzsama.

a legpontosabban s jutányosán szálul.

ö&

iifinkulónbfn im-rsókel! használati 'titizetés és sz-érUk tététele mc!Mi

sSfí

biztoitott, téliesen megbízható szer, hogy, 2- vagy 3 -szőri hasz­ nálat mellett a haj kihullása tökélete-ten megszüntetletvén, annak növése ismét elomozdinas ék. E balzsam, az 6 z híjnak eredeti, természetes színé - visszan.'lja, a legfinomabb illattal bír, a a bort vagyjebérnemü!leckévé*bbé sem szennyezi be. Ára 1 frt.

JKR

KÖLCSÖNÖZ

VÍZMENTESÍTŐ SZIVATTYÚKAT

H

ÁRVIZEK E S VIZARADASOK E S E T E R E :

' ! ^

májfoltot, pörsenést, bőr-atkát, arezvörösséget, napégést. a bőr minden kivirágzását stb. a dr. Tobias Eau miraculeuse antépliéliqne a hörÖn éa bor alatt gyülekező festék-anyagok fölszivódása ál'al gyökeresen e!táv lítja, s a legdurvább, legérdesebb bőre egy éjjen át. gyöngéd puhává és fehérré változtatja. Ára 1 frt 5 0 kr.

ét és felállításai mi

HÁZI, UDVARI É S GAZDASÁGI KUTAKNAK. BÁNYA-. AKNA- É S GYÁRI SZIVATTYÚKNAK,

Ered.keleti rózsatej Rnss Károly, gyógyszerésztől

KUTAKNAK

a bőrnek rögtön, nem pedig hosszabb In.aznaia.c után, oly g y ö n ­ géd, vakítóan fehér, fiatal frisneségft színezetet ad, amint az semmiféle más szer által nem érhető e l ; a ránezokat, s minden sárga vagy barna foltot rögtön eltávolítja Ara t frt. V alamennyi i'ten fölsorolt ^^^^i^^^^^^^^^^^^_

GÉP-. JÁRGÁNY- VAGY SULYKERÉK-HAJTÁSRA.

FÜRDÓK, ÜRSZÉKEK ÉS VIZELDÉK

^J

ZUHANYOK É S SZÖKŐKUTAK.

STB. FECSKENDŐK.

különlegesség

meg van vizsgálva, s-'zok aczégkezeísége mellett határozottan ár­ talmatlanok és hatóságilag bejegyzett védjegygyei vannak ellátva. — Valódi minőségben szállitJH

ÉP1T0-. GANEJLE- ES KORFORGÓ-(Centrifugai) SZIVATTYÚK. T Ű Z I , KERTI

rovart irtó por. Közvetlen szállilmányu, vegyileg tiszta növénykészitmény, csupán válo­ gatott, jótállás mel­ lett biztosan ható al-^ • kut részekből összeállítva, telje­ sen méreg nélküli, mint a polos­ kák, bolhák, moly, házi tü­ csök, s v á b b o g á r , hangyák sth.-ket felülmulhatlanul irtó szer gyanánt elismerve, dobo­ zokban, minden doboz egy xzóió'jészülékkel ellátva. 1 frt és 5 5 kr.javal. Speciali­ t á s , kitű­ nően biztos és gyökerésen ható

SVábbogár (Ueimchen) irtó por. 1 csomag ára 5 0 k r . 6 csomag 2 frt 5 5 k r o . é . Teljesen méreg nélküli, gyors és biztos hatása

orosz-bogárt

B u d a p e s t e n , v á c z i - k ö r ú t 21 (57) a z I p a r - u d v a r b a n

0

, és egér-irtó szer. Kgy bádog-doboz ára 1 frt. 6 doboz 5 frt o. é. Valódi per­ zsiai, minden

(csótáuy-bogár)irtó por, dobozok ban (külön szóró készülékkel ellát­ va), ára 1 doboznak 1 frt és kisebb 5 5 'ír. 0. é. Teljesen méregmen­ tes, biztos és gyöke­ res hatású

Legújabb ólommentes, ártalmatlan hajfestő szer

GEITTNER ÉS RAUSCH I

MÉLY

'Cs. és kir. I szabadalm. a maga ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ nemébea egyetlen hatású

Tanniiigene.

TÁRLATA.

mmmm

abba elvállalja legszilárdabb

SZÁM. 1879^ XXVI. ÉVFOLYAM.

Russ Károly utódja, Bécsben I.. Wallfischgasse 3 .

(

RAKTÁRAK : Tőrök J ó z s e f gyógyszerésznél Budapesten, Ármin Eliasnál Áradon. TOMLuk. CSÖVEK ÉS MINDENNEMŰ Ivad:

májas 1-töll ok t. l-ig. I

SZIVATTYÚ-ALKATRÉSZEK.

f£ por nemcsak megóv a molyés hangya-kirázások ellen, hanem mégbiztosan és gyökeresen ki is irtjaerovarokat, h* az buforok, sző­ nyeg ek. teliruhák, gyapjukelmck, szücsáruk, ko­ csiba stb. hintetik. Dobó nkhan o. é. i frt 5 5 kr éa 30 kr.-jával. U*. és kir. szab. gyökerese.', ható

poloska-irtó szer, útorok számá-a. Egy nagy veg50 kr. S üveg 2 frt 55 kr. I kis üveg 3 0 kr, 6 üveg 1 frt .'i3 kr. o. é. Főlfllmulhatlan hatáau

poloska-irtó szesz falazat számára Festésnél, me­ szelésnél va^y falak mázolásá­ nál a festékbe, mészbe vagy vakolatba keverésre alkalmas. Kgy pintes üveg ára 1 frt, 6 piutes üveg 5 Irt. 1 pintes üvee térséges egy középnagyságú szobára. K.lpusztithatlan mézgafujtatók, meyek segélyé­ vel a rovar .nuly vagy

FERENCZ JÓZSEF

Vasúti és távirda

KESERÜVIZ-FORRAS

állomás.

legfn&gfyoiyb n é m e t égralji firyógfyhely. S ó s - , a n y a l ú g - é s fenyt'itükivoiint fűrdök. keeskesnvó. tehéntej • alpesi n S * é n y n e d v r k , valamennyi ásványvíz friss töltésben, nagy lé^nyomntú k é s z ü l é k , belégzési termek, d ö r z s ö l ő m ü v e k . • ő s f o r r á s o k , g y ó í v - t e s l g y n k o r l s t . kiterjedt park - Oltetirények födött sétautakkal, közeli fenyőerdők és árnyas sétányok minden irány­ ban. Naponként 2 hangverseny a g y ó g y h e l y zenekar* által. Olvasó szobák. — Kimerítő tervezetek a királyi funlöhiztoai hivatal által. 5332

molyokat és hangyákat irtó por.

F

V>feH.,S^^

SAV0H RAV1SSAHTE | -, legkedveltebb illatos -, i% pipere-szappan Mkr. > i *•*%. Krakttr ^j

Elismert mint leghatásosabb valamennyi keserűvíz közölt. • K ü l ö n ö s e n e n y h e íze é s k i c s i n y a d a g o l á s a által t ű n i k ki.» — D r . K o r á n y i tanár é s k. t a n á c s o s B u d a ­ pesten. — «Könnyen vétethetik é s a többi budai vi­ z e k h e z a r á n y l a g k e v e s e b b m e n n y i s é g b e n hat». — D r . G e b h a r d t , t a n á r é s kórházi i g a z g a t ó B u d a p e s t e n . — • Még hosszabb használatnál sincs semmiféle káros hatása.* — D r . B a m b e r g e r , tanár B é c s b e n . — «Söt a b é l n y á k h á r t y a i z g a t o t t á l l a p o t á b a n is f á j d a l o m n é l k ü l n a t . » — D r . L e u b e t a n á r E r l a n g e n b e n . tfV K a p h a t ó minden gyógyszertár és fűszeráru-kereskedésben."V6

oroszbogár-por egyformán sze' szórható, és a legkisebb hasa­ dékokba belövelhetö. Egy d» rab ára 5 0 kr. o. é. Számos megrendelést vár: J R E I 8 8 B - » 8oM raagy kir. szabad, vegyszerek gyára

Budapest, király-ntea «. L «'«• F i ó k r a k t á r : 5573 T h a u e r Jó«sef urnái l'esten, három korona-uteza »_

Margitszigeti gyógyfürdő B u d a p e s t főváros k ö z v e t l e n közelében. 5280

A legszebb síremlékek l e n i g r á n i t b ó l , f e k e t e g r á n i t b ó l (Syenit), s ö t é t z ö l d I g r á n i t b ó l (Porphtjr), vörös és fekete magyar már-l ványból ; továbbá vázák, alakok, koszorúk és urnák I Lárvány é s é r c z b ő l , s i r r á c s o z a t o k é s k e r í t é s e k . A i k i s z á u i i t á s o k é j rajzok k í v á n a t r a m e g k ü l d e t n e k .

Az entreprise des pompes funebres

Isireilét-iyto Biapest, lerepesi üt 48. szál.]

35° R . m e l e g artézi forrás — porczellán-, m á r v á n y - , k á d - é s k ö f ü r d ö k z u h a n y k é s z f i i é k k e l — n a g y s z e r ű kertt — 3 0 0 t e l j e s k é n y e l e m m e l b e r e n d e z e t t s z o b a — t á r s a l g á s i terem — k ü l - é s b e l f ö l d i l a p o k — n a p o n t a z e n e . Kóralakok, m e l y e k ellem a m a r g i t s z i g e t i hévviz kedvező eredmény n y e l h a s z n á l t a t o t t : K ö s z v é n y — a z izületek, izmok, c s o n t h á r t y a , i d e g h ü v e l y i d ü l t c s ú z a . A e s u z , k ö s z v é n y , e r ö m ü v i b e h a t á s o k , t y p h u s u t á n fellépő hüdések. — Z s á b á k . — A c s o n t b á n t a l m a k a t , c s o n t s z ú t , i z ü l e t i b a i o k a t é s k ü l s é r t é s e k e t k ö v e t ő elváltozások. — F á j d a l m a s h e g e k , m e r e v s é g , h ü d é s . — B ö r b á n t a l m a k . — V i z e l é s i nehéz­ ségek. — Méh- és hüvelybántalmak. A h é v v i z b e l s ő l e g e r e d m é n y n y e l h a s z n á l t a t o t t : idült g y o m o r h u r u t n á l é s a l h a s i p a n g á s o k n á l . A s z i g e t e n v a n g y ó g y s z e r t á r ; e l l á t v a m i n d e n n e m ű á s v á n y v í z z e l . D u n a fürdő ú s z ó k é s n e m úszók számára. R e n d e l ő o r v o s : d r . V e r z á r . — B é r l e t e k n é l u g y a fürdő-, m i n t a m e n e t j e g y e k e g y ü t t e s v á l t á s á n á l árleengedés. A szigeten lakók a fürdő-használatnál és a menetjegyeknél előnyben részesülnek. 5'270 A fővárossal óránkint kétszer közlekedés.

A nyári

idény

május

1-én

A lakások megrendelése : a szigeten a felfigyelőségi

(Utolsó posta: Ó-Buda.) F r a n k l i n - T á r s u l a t n y o m d á j a ( e g y e t e m - u t e z a 4.).

megnyittatik.

irodában.

A margitszigeti felügyelőség.

szállották e. várost is, s a kisdednek a vár ez a regula. S atyja beadta a milanói „inegy kazamatája mentette meg életét. Atyja j stitutio militare" czimü katona-intézetbe. IZENHAT esztendeje annak, hogy a a Ferdinánd huszárezredben később őr­ Ekkor volt alkalma látni a világeseménye­ „Vasárnapi Újság" bemutatta annak nagy lett s ott harczolt Lipcsénél Napó­ ket intéző szent szövetségnek 1822-ben az érdemes tudósnak az arczképét és leon ellen. Majd Lombardiába ment az Veronában összegyűlt fejeit, köztük a női életrajzát, ki e napokban ünnepelte meg ezred s a kis Wenzel Veronában, Cremo- közönséget a színházban érdekkel látcsőtanári pályájának negyven éves jubileumát nában, Milánóban, Bergamóban felváltva vező I. Sándor czárt, a mint azt az öreg s kit ez alkalomból elismerésével halmo­ lakott szüleivel. Anyanyelve tehát tulaj- tanár ma is kedvteléssel regéli el hallga­ zott el a tudományos világ, igazi szeretete donképen az olasz lett, de már magyarul tóinak, mint az Olaszországbau töltött jeleivel az egyetemi ifjúság, annyira, hogy is gagyogott annyit, a mennyit eltanulba- szép napok egyik legélénkebb emlékét e sorok fölé bátran Írhattuk volna e czi- tott bajuszos dajkáitól, atyja huszárjaitól. gyermekkorából. met: ,,A legnépszerűbb tanár", mindenki Veronában kezdte iskoláit. De hát Wenzel őrnagy később Salzburgba he­ rá ismert volna, hogy nem lehet másról katona gyermekének katonának kell lenni, lyeztetett át s itt véget is ért fia katonai szó, mint dr. Wenzel Gusztávról. Mikor Mignot kilenczedszer festette XIV. Lajos arczképét, a király e kérdés­ sel fordult hozzá: „Ugy-e nagyon meg­ öregedtem?" „Nem, Sir, — viszonzá a festő, — csak homlokán látok többet né­ hány diadallal/1 Munkában, éjét nappallá tevő fárado­ zásban, régi fóliánsok, poros akták között, dohos könyvtári légben eltöltött tizenhat év nagy idő, s kivált bizonyos koron tul duplán számit, mint a katonánál a hábo­ rús korszak. S most, hogy újra arczképét közöljük e nagyérdemű férfinak, be kell ismernünk, hogy termete meghajlott egy kissé, haja, szakálla megfehéredett ugyan, de abban több része van érdemeinek, mint az esztendőknek. Csak a termet lett hajlottabb, a haj őszebb, — a lélek meg­ maradt egyenesnek, a szellem, a kedély ifjúnak s nem is olyan fajta, mely meg­ öregednék valaha. Pedig életének az a korszaka, mely a legnagyobb nyomot hagyja az ember egész további életén, ifjúkora, nem volt az a könnyű, az a kényelmes élet, mely hosszú, áldásos további életre szolgál útlevélül. Az öreg ur ifjúkora regénybe is beillenék sok viszontagságaival, a mint valóban az is, csakhogy szép regény, melyben a há­ nyatott élet kiköt végre az óhajtott révben, elég jókor még, hogy előkelő helyet fog­ laljon el azok között, a kik föltalálva éle­ tük czélját, szenvedélylyel csüggnek azon s jutalmukat is elnyerik abban, hogy jóitevői lehetnek embertársaiknak. Wenzel Gusztáv huszárkapitánynak volt gyermeke s Lukauban, Alsó-Lusiczában született 1812-ben. A franczia hadak meg­

Dr. WENZEL GUSZTÁV.

T

314 pályája. A jó öreg tanárban még m a is van valami katonai — n e m egyszer mondja el, hogy őt Kopenhágában n e m akarták elis­ m e r n i t u d ó s n a k : czivilbe öltözött huszár­ kapitánynak nézték, — h a n e m a katonai pálya nem felelt meg hajlamainak. Már akkor más egyébre szomjúhozott lelke. Salzburgban tehát a benczések gymnáziumába lépett s ott végezte a második osz­ tályt, ,,nem valami fényes eredménynyel" — szokta h o z z á t e n n i , a minek azonban kissé ellentmond az, hogy mikor atyja Veszprémbe helyeztetett át, s a kis Wenzelvizsgát tett a p i a r i s t á k n á l : a harmadik osztály átugrásával egyenesen a negye­ dikbe vették be. „ H a r m a d i k osztályt én soha se v é g e t t e m , — szokta megjegyezni — s még m o s t is aggódom, nem fogják-e követelni rajtam, hogy tudományos pá­ lyám e hézagát utólag pótoljam." Veszprémben azzal fogadta reverendus J o a n n e s Chrysostomus F a r k a s t a n á r : , , F i a m , nem tudsz magyarul, a diákban is gyenge vagy." Nem sok idő kellett s n e m volt m á r gyenge egyikben sem. Első e m i n e n s lett s az maradt Váczon is, Pes­ ten is, hol kedvencz tanárai között emle­ geti ma is Spányikot és Horváth Istvánt. A kitűnő előmenetelü ifjú itt n e m sokára pártfogókat is szerzett és Schédius utján 1836-ban m á r m i n t phüosophiae et j u r i s doctor, meghivatott József nádornak akkor tizenegy éves fia, Sándor főherczeg egyik tanitójául, a miről József főherczeg is ke­ gyeletesen emlékezett meg, midőn most, a negyven éves jubileum alkalmából ő is szivélyes szavakban gratulálta meg családja egykori kedves tanítóját. E z időre esik Magyarország ébredési korszaka. A pozsonyi diéta sürgette, hogy a bécsi Thereziánumban magyarosabb szel­ lemben neveltessenek az ifjak s állittassék föl a magyar történeti és jogi tanszék. A felállított jogi tanszéket, — m i u t á n egy ideig m á r a pesti egyetemen a történelmi katedrát töltötte be, — Wenzel Gusztáv nyerte el 1838 végén. Itteni tanítványai közül azóta többen lettek miniszterek, igy gr. Lónyay Menyhért, Szlávy József, Rajner Pál s ezeken kívül Bartal György is tanítványai közé tartozott. A tevékeny szellemű tudós előtt meg­ nyílt a pálya, melyen ezután oly fényes eredménynyel haladt. Neve h a m a r lett ismeretessé ugy az ausztriai, m i n t a né­ metországi és a hazai tudós körök előtt. A Thereziánumban fölállított két magyar tanszék által képviselt tárgyakból merített egyik értekezése, melyet egy ünnepélyes alkalommal — magyar öltözetben — fel­ olvasott, meglepte a hallgatóságot s a fia­ tal tudósra vonta az udvar figyelmét is. Tanári buzgó működését*még meghaladá az irodalom terén kifejtett bámulatos tevékenysége. Ebben nagy előnyére voltak a bécsi tudós világ előkelőségeivel kötött nagy ismeretsége. Sokat érintkezett Hoffm a n n von F a l l e r s l é b e n n e l , Kaltenbackkel, a magyar történeti források kutatása körül nagy érdemeket szerzett Endlicherrel, Hügellel, a titkos levéltár igazgatójá­ val, s Eoesslerrel, ki a bécsi egyetemen először fejtegette az osztrák jogot törté­ nelmi alapon — ő volt egyik megalapítója a jogtörténelmi iskolának. Irodalmi munkássága m á r ez időben is becses adatokat szolgáltat jogi irodalmunk­ n a k . F e h é r n e k „ A magyarok eredeté­ r ő l " szóló munkájáról s m é g inkább

VASÁBNAPI Ú J S Á G . Selmecz város régi jogáról irt ismertetése, a Maaszmann által megfejtett abrudbányai viasztáblák feltalálásáról önálló kutatások nyomán irt értekezése nagy fel­ tűnést keltett s a bányajog terén szerzett tanulmányai is itt vették kezdetüket. A forradalom után az elhunyt F r a n k Ignácz, a magyar jogtudomány e nagyér­ demű bajnoka helyére nevezték ki Wenzelt a magyar magánjog tanárává a budapesti egyetemen. Most, midőn tanártársai is oly szép ovácziókkal tisztelték m e g Wenzelt, ez nagy elismeréssel s őszinte hálával em­ lékezett m e g közvetlen elődjéről, „kinek működése mentette meg a magyar jogot az enyészettől, s öntötte azon erős rend­ szerbe, mely nélkül az elveszett v o l n a " . Jellemző, a mit e tanszékre kineveztetése alkalmából Wenzel fölemlít, hogy egy ma­ gas állású magyar államférfi 1850-ben e szavakat intézte hozzá : „ H á t az a magyar jog micsoda? Van-e még ennek a magyar jognak valami j e l e n t ő s é g e ? " S bizony az abszolút korszak alatt, midőn az osztrák polgári törvénykönyvet behozták, n e m is lehetett igen jogosulatlan e kérdés. A ma­ gyar jog valóban csak a kathedrán élt, m i n t akár a „lex solica," vagy a hispániai „fuerok," — s tárgyáért annyira lelkesülő t a n á r kellett ápolására, mint Wenzel, föntartani hallgatóiban a hitet, hogy ezt a jogot eltemetni, pusztán históriai vagy régészeti tárgygyá degradálni nem lehet, mert abban őserő van. mely életre fog kelni ismét. É s hogy Wenzel sikerrel táplálta e hitet hallgatóiban, bizonyítja a z , hogy ezek ugyanazon a napon, mikor az osztrák polgári törvény hatályba lépett, „Werbőczi emlékezete" czimmel egy iratot s a „ T r i p a r t i t u m " - n a k egy díszpéldányát nyújtot­ ták át ünnepélyesen a magyar jog tanárá­ nak. Merész demonstráczió volt ez abban az időben, de olyan demonstráczió, mely­ nek mélyreható értelme volt. Nagy érdemei vannak Wenzelnek a tanári kathedrán, hol m i n t oltáron őrizte a kezeire bizott kincset. De nagy érdemei vannak, m i n t anyaggyüjtő s az anyagot rendszerbe szedő fáradhatatlan tudósnak is. Beutazta E u r ó p a nagy részét, hogy a legjobb tanártól, az élettől ismerje meg a modern államok jogi instituczióit, s be­ utazta az ország minden táját, a hol a magyar jognak, külön alakulásainak kevésbbé ismert forrásait vélte föltalálhatni. Magyarországnak kevés oly akár nyilvános, akár m a g á n könyv- és irattára van, mely­ ből Wenzel mély szorgalmával nagybecsű adalékokat n e gyűjtögetett volna a magyar jog anyaghalmazához. E buzgó fáradozá­ sának tulajdonitható, hogy az akadémia történeti osztálya megbízta az Arpádkori okmányok gyűjtésével, melyekből eddigelé m á r 12 nagy, vastag kötet jelent meg, igen becses kiegészítését képezvén Fejér „Codex diplomaticus"-ának. De n e m állt m e g csupán az Arpádkori okiratok egybegyűj­ tésénél, az Anjouk korából is egybeállította a Magyarországra vonatkozókat, s kiadta Szerémy Györgynek, a X V I . századbeli történetirónak igen érdekes emlékiratait, Verancsics munkájából a Szalay László által kiadott hat kötethez m é g öt kötetet, Marino Sancto X V I . századbeli nagy kró­ nikájának Magyarországra vonatkozó ada­ tait három kötetben s tömérdek értekezést, melyeket forrás-tanulmányozási és kuta­ tási alkalmakból irt.

20. SZÁM. 1879. xxvi. KVFOLYAM.

Jogtudományi önálló rendszeres mű­ vei közül első sorban említendő a „Ma­ gyar magánjog r e n d s z e r e " két nagy kötet­ ben, melynek harmadik kiadásán most dolgozik s melyhez bevezetésül szolgál az önállóan is megjelent „Magyarország jog­ t ö r t é n e t e " . Megírta, s akár a forráskutatást és anyaggyűjtést, akár a gyűjtött anyag­ nak rendszerbe foglalásáttekintsük, mond­ h a t n i megalapította a „ M a g y a r bányajo­ g o t " m i n t t u d o m á n y t , mely müveinek kiegészítéséül most dolgozik „ a bányászat t ö r t é n e t é n " . A jogirodalom terén megje­ lent nagyobb müveiből fölemlítendő még „az átalános ausztriai polgári törvény­ könyv kommentárja", — m i g a jogtudo­ mányok és a történelem köréből vett mo­ nográfiái, értekezései, melyek részint önál­ lóan, részint az akadémiai „ E r t e s i t ő " - b e n , vagy a „ T ö r t é n e t i t á r " - b a n , „ S z á z a d o k " ban stb. megjelentek, alig sorolhatók elő. Ily eredmény fölmutatására szakadat­ lan m u n k á s s á g r a szentelt hosszú élet kel­ lett. H a n e m azért igaza volt az öreg ur­ nák, mikor az egyetemi ifjúságnak egyszerű, keresetlen, szívből j ö t t szavakkal köszönve m e g a fáklyászenét, azt m o n d a : „ N e te­ kintsenek engem egy öreg, pedáns tanár­ nak, a kinek csak múltja van. É n m é g ér­ zek m a g a m b a n annyi fiatal erőt, hogy a kor szellemével h a l a d h a s s a k . " Valóban ugy van. Az öreg u r tevé­ kenysége m é g n e m ismer lankadást s a m á r fönnebb említett „ b á n y á s z a t történe­ t é n " kivül ott van m á r az íróasztalán félig vagy egészen készen „ A m a g y a r kirá­ lyoktartózkodási helyeinek monográfiája", „Magyarország története az Anjouk a l a t t " s ki t u d n á m é g m e g m o n d a n i , h á n y érteke­ zés és emlékirat. I s t e n adjon neki erőt és egészséget kényelmesen bevégezhetni nagy műveit, tartsa m e g szelleme eddigi elevenségét és fáradhatatlanságát s őrizze m e g kedélyé­ nek azt a derült szeretetreméltóságát, melynek tulajdonithatja, hogy a nagy tu­ dóst önkényt megillető tisztelethez mos­ t a n i és volt tanítványai részéről — pedig ki ne lett volna t a n í t v á n y a ! — az őszinte szeretetnek is oly nagy mértéke j á r u l , a minőben igen kevés ember s m é g keve­ sebb — t a n á r részesült valaha. —rs.

Czigány farsang. Megy vadászni a czigány — Emeli a rocskát, Szegény ürge, no hiszen Lesz ma víg napocskád! Vadász után vadászok ? Vagy talán a hajtók ? Rossz fazékkal, köcsöggel Koczognak a rajkók. Gyepszélen a földeken A kalászos árpa Ugyan foltos, tán biz a Csorda csapott kárba; Mert ha ott jár a bojtár Megesik az szerül.... Kerek foltok szanaszét, Akár egy-egy szérű. Szérű forma kopasz folt Közepén egy lyuk van, Semmi kétség, odabenn Ürge van a lyukban. Nem a csorda tesz itt kárt: Ürge foga éli, Ordögadta a vetést Száron lemetéli.

20. SZÁM. 1879. xxvi.

ÉVFOLYAM.

De patakon a czigány Megmeré már vödrét, S mint a fölliő rajzanak Utánna a purdék. Ellenségnek is van ám Ellensége, ládd-é! Az ürge az árpának, Ürgének a dádé. Nosza czigány, szaporán, Rajta most, csülökre ! Nagyot locscsan a rocska Megbillen a bögre, Nyeli a lyuk a vizet, Nyeli csakúgy kortyog ; Ilyen torok lekorog Egy néhány kis kortyot. Üres fazék szanaszét; De győzi a rocska, S nem lesheti jobban az Egeret a macska Ügy rá tapad a csapat Szemével a lyukra S van ujjongás, fejét az Ürge mikor dugja. Már van egy, s a rocska megy A patakra ismét. Ürge-asszony! kisasszony! Ez egyszer a húsvét. Nem néznek a pimaszok Bársony viganóra S nern hallgatnak a gazok Déli harangszóra. S még talán a pőre had Tovább kujtorogna : Ha türelmetlen hasuk Immár nem korogna. Függ a zsákmány madzagon, Hét országra szóló. Ügetnek is kényesen Haza, mint a jó ló. S hogy elérik végre a Faluvégi putrit: A hány rajkó, bőriből Csak hogy ki nem ugrik, Uczczu mindjárt ég a tűz, Szolgafán a bogrács . . . Hejh, zsivány has, czigány has, Sok ily farsangot láss ! Vargha Gyula.

A ki örökké bujdosott. Igaz történet. Közli: E ö t v ö s K á r o l y . (Folytatás.) Az iratokat egymás után felolvasá a müderrisz. A felolvasás valóságos éneklés és nyafogás színében tűnt fel a francziák előtt. Szavait alig tudták megérteni. Az iratok tartalma körülbelül következő volt: „Én Hadsi Mollah Nurizáde, a Próféta tudományának méltatlan és erőtelen követője, a ki békességet és rendet tart az igazhivők között és eloltja azok szomjúságát, a kik a törvény és igazság után szomjúhoznak itt Tarabozánban és ennek határtalan környékében, én mondom azt, hogy N. N. frenk és gyaur, a derék Karaszor bégnek szolgája szinem elé kéredzkedvén s előt­ tem egészségben megjelenvén, könyörögve és rimánkodva kérte, hogy őt a derék Karaszor bég, ha annak is ugy tetszenék, a minden urak urának, a minden igazhivők fejedelmének, a haj­ nali csillagként fényeskedő Padisáhnak adná át és adná szolgálatába, és hogy ő frenk és gyaur létére nem ismer nagyobb boldogságot és üdvös­ séget, minthogy ő a legdicsőségesebb szultánnak szolgálatában földön és föld alatt, szárazon és vizén, szeráljban és utczán, virágos kertben és sivatagon, fegyverrel vagy a nélkül, a Maiéin küszöbén belül vagy kivül, életben és halálban

= =

VASÁRNAPI UJSAG.

_

szolgálhasson mindaddig, mig szemeivel lát, füleivel hall, kezével és lábával mozogni tud. Én mondom azt, én Hadsi Mollah Nurizáde, a ki leggyöngébb a gyöngék között, én mondom azt, hogy ez a frenk és gyaur azért jött az én szinem elé és azért könyörgött én előttem. Leirta pedig mindezeket Hadsi Kedük Husszein, a szegény és tudatlan müderrisz Tarabozánban, a ki mi­ helyt azirást elvégezte,nyombanak:ilciiii t össze­ törte és annak darabjait szélyelszórta a Hedsrának 1245-ik évében, stb." A francziák csodálkozva de nem minden vidámság nélkül látták és hallották ezen hókusz­ pókuszt. A müderrisz az irótollat, vagyis inkább az irónádat, a kalemet csakugyan összetörte s darabjait ott a teremben szélyelszórta, előbb mindegyik okmányt maga a Mollah is névjegyé­ vel gondosan ellátván. A Mollah beszélt ezután néhány szót az Al-Koránból, melyet a francziák C3ak kis rész­ ben értettek s aztán kezének intésére Szanatoglu és az őrök kíséretében a francziák Karaszor bég konakjához visszamentek. A következő napon Szanatoglu ismét meg­ látogatta őket. A róka, ha cselen töri fejét, lehe­ tett csak hasonló az álnok örmény arczához, a ki sajnálkozás szinlésével igy kezdé beszédét: — Hjah bizony, ezért kell az igaz keresz­ tényeknek oly sokáig várniok és szenvedniök. Mert mindig sokan vannak köztük, a kiknél állhatatlan az állhatatosság és hamar elszakad a hitnek és vallásnak köteléke. Lám, mondtam én nektek, hogy én jobb keresztény vagyok, mint ti. Lám, ti most már belenyugodtatok abba, hogy muzulmánná legyetek, én pedig mi­ óta vagyok itt már szolgálatban s mégis megma­ radtam az igaz hit árnyékában. —• Miféle bolondságot beszélsz te piszkos örmény? — kérdé Henri, ki társaival együtt nem kissé volt felindulva e kijelentésre, mely­ nek a tegnapi szertartás felette komoly értelmet látszott kölcsönözni. — Hajh, hajh, ezen pedig már — monda Szanatoglu — nem lehet segíteni. Beleegyez­ tetek, beleegyeztetek, világosan beleegyeztetek. Megmondtátok határozottan, föl is lett az irás olvasva előttetek és ti megnyugodtatok benne. Nem szóltatok ellene egy szót se, de egyetlen egy szót se, még csak kezetekkel se tiltakoztatok ellene. — Nem volt ott szó a muzulmán vallásról Szanatoglu, hát miként egyeztünk volna mi abba? — Ökrök, azt csak tudjátok, hogy a szeráljba Konstantinápolyban, a szultán szolgála­ tába keresztény embert meg nem fogadnak, ti pedig beleegyeztetek, hogy az én uram Karaszor bég titeket minden esetre oda adjon el. — De nem mint muzulmánt, gazember, nem volt erről szó, szólt egyik franczia dühre gerjedve s fenyegető modorban Szanatoglu elé állva. Az örmény vállai közé húzta fejét, kaftánjának szorosan egymásra vonta mindkét szár­ nyát s csak ennyit felelt: — Pedig a kalemet is összetörte a müder­ risz, pedig az nem mást jelent. — Majd összetörünk mi téged nyomorult csaló gazember! — kiáltottak a francziák s az örményt hatalmasan megütlegelve, kilökték az ajtón s lerúgták a lépcsőn ugy, hogy az ugy hen­ tergett le és csak a földön tudott megállapodni az épület előtt. Szanatoglu itt felállott, kezét-lábát megta­ pogatta, kaftánjáról a port leverte, egyik papu­ csát a kezébe vette, mert a másik fent maradott s a papucsával fenyegetődzve ezt felelte vissza: — Az ötven piaszterért fejenként majd mégis eljövök én hozzátok s akkor majd másként beszéltek ti én velem. Ne higyjétek, hogy ezzel az ötven piasztert leróttátok.

315 A francziák minden dühösségük mellett is elnevették magukat Szanatoglu szemtelenségén, kinek most is csak a borravaló járt elméjében. De azután, hogy az örmény eltávozott, mégis magukba szálltak s komolyan megbánták, hogy őt tettlegesen bántalmazták. Az örmény rosszlelkü, gonosz ember, a bég előtt bizonyosan árul­ kodni fog rájuk s ők bizonyosan keményen fog­ nak büntettetni. Fájlalták, hogy hevük annyira elragadta őket. Óránként, sőt perczenként nyug­ talanul várták a megtorlást, mindaddig, mig egy szolgával közölve a dolgot, ez azt nem felelte: — Ne féljetek, Szanatoglu hitetlen, nem pa­ naszkodik ez az igazhivő ellen, máskor is kapott az már ilyen tanítást. A szolgának e nyilatkozata a mily meg­ nyugtató volt a francziákra egyrészről, oly saját­ ságosnak tűnt fel előttük más tekintetben. Ugy látszik, hogy őket már az udvarbeli cselédek, a bég szolgái valósággal Mohamed próféta követői­ nek tekintették. Sorsuk azonban néhány napig nem válto­ zott. Vagy ha változott is : látszat szerint előnyö­ sen. Jobb ételekkel, finomabb dohánynyal és ká­ véval lettek ellátva. Szanatoglu nem jött többé feléjük sem. Meg nem foghatták, mi sors vár rá­ juk. Csak annyit gondoltak bizonyosnak, hogy ez a sors ily változatlan jóllétben sokáig nem tarthat. S valóban nem is tartott. A Rainazán ünnep nagy böjtjeit nekik is meg kellett — akarva, nem akarva — tartani, mert enni és innivalót az ünnepnapokon ép ugy nem kaptak ők is, mint a többi cselédek és szol­ gák. De semmiféle külön parancs rés?.ükre ki nem adatott, sem ellenük valami kényszerítő rendszabály nem alkalmaztatott. S viszont a kö­ vetkező vidám ünnepnapokon ők is szolgatár­ saikkal egyetemben minden szemnek-szájnak tetsző étellel és itallal elláttattak. A vidám ünnep utolsó napján, mely Bairámnak neveztetik, még Szanatoglu is meglátogatta őket s nem győzte a bég kegyességét eléggé dicsérni s egyáltalán nem jutott eszébe, miként utasították öt ki a francziák egy hónap előtt maguk közül. Elmenetekor azon­ ban tett bizonyos czélzást a holnapi napra, me­ lyet a francziák akkor semmiképen nem értettek s melynek értelmét csak később vették ki. Olyan­ formát mondott: „no, holnap ti is örökre bucsut vesztek eddigi bizonytalan sorsotoktól". A fran­ cziák nem adtak rá semmit. A következő napon újra gazdagon ellátták őket étellel és itallal. Nagy szobájuk kopott sző­ nyegére több és finomabb étel-ital tálaltatott be, mint a Bairám ünnep bármelyik napján. Kávé­ juk épenséggel háromszor annyi volt, mint más­ kor szokott lenni s még ize is különbözött attól, a mit megszoktak. Valamely különös fanyar ke­ serűséget vettek benne észre, mely különbözött a kávénak szokott keserűségétől. De azért a fran­ cziák minden aggodalom nélkül költötték el lako­ májukat. Lakoma után fejük elnehezedett, szemeiket homály és álom lepte el, ellenállhatlan szükségét érezték a nyugalomnak, mindnyájan — bár fényes nappal — szokott éji fekhelyükre letele­ pedtek. Meddig tartott álmuk s mi történt velük az álom alatt: soha se tudták meg egész bizonyos­ sággal. Sötét éjszaka volt, mikor néhányan föl­ ébredtek. Fáradtnak, kimerültnek, betegnek érezte magát mindegyik. Ha megmozdult fekhe­ lyén : éles és iszonyú fájdalmat érzett. Rettentő félelem lepte meg őket, melyet növelt még az éjszakának rejtelmes sötétsége. Még a beszéd is felette fájdalmas volt. Némán és mozdulatlanul várták meg a reggelt. Oly kínosan, oly türelmet­ lenül várták, hogy azt hitték, soha se fog már többé a nap fölkelni.

316

_

= =

Végre világos lett. Az ismert nagy terem­ ben voltak, hol kezdettől fogva tanyáztak. Mind­ egyik a fekhelyén, saját szőnyegén, saját pokróczával betakarva. Egyetlen egy hiányzott közülök. Ezt is csak később vették észre. Körülöttük nagy vérnyomok, nagy vérfoltok mutatkoztak. Alig birták fejüket fölemelni, oly gyengék és erőtle­

BAILEY ŐRNAGY.

20. SZÁM. 1879. xxvi. ÉVFOLYAM.

VASÁRNAPI ÚJSÁG. hüsitő italt s különös gonddal, csaknem gyön­ gédséggel gondoskodtak a francziák szükségletei­ ről. Később orvos is jött hozzájuk, vagy legalább olyan ember, kit a törökök orvosnak tartanak. Megtekintő a francziákat, néhány szót szólt, va­ lamit kérdezett, a mire feleletet se várt s aztán ismét eltávozott. Étel és ital némi erőt kölcsön-

SZEJID MAHMÜD, KUNARI BEDSAH.

20. SZÁM. 1879. xxvi. ÍVFOLYAM.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

határozottan kijelentették, hogy ők a szultán szolgálatába akarnak jutni; nyilatkozatukat a Mollah ravaszul félremagyarázta s mindennemű szolgálatra való ajánlkozássá bővítette; ők nem tiltakoztak a bővítés ellen s most már ők háremi szolgálatra lesznek kötelezve. Álnokul, kegyetle­ nül iszonyú sors készíttetett számukra, melynek

DSINDI SAH, KAMIL PIR, BABA.

CAVAGNAR1 ŐRNAGY.

S Z É K E S F E H É R V Á R I P Ü S P Ö K I LAK. —

KHAN BAZ, KHÜMBHUR-KHEL AFRIDI TÖRZSBELI.

MAHAZ KHAN (TADSIK), PES BOLAK KHANJA.

ZUl KADDAR, ADAM-KHEL AFRIDI TÖRZSBELI. VÉLI MOHAMMED, DAHZUNGI HAZÁRA TÖRZSBELI.

AZ ANGOL-AFGHÁN nek valamik. Mi történhetett velük? Sem be­ szelni, sem gondolkodni, sem emlékezni nem voltak képesek. Erős sebláz rázta meg tagjaikat. Szomorú ébredés volt ez, melynél szomorúbbat aligha értek még keserű életük nyomorúságos változatai közben. Szolgák hoztak ételt éa italt. Gyenge ételt,

MUSZA, KIZILBAS, PESAVERBÖL.

DSIHANDAD (LOHANIR), GHAZNÁBÓL.

(PRIBÉK ANTAL FÉNYKÉPE UTÁN.)

TÜRN BAZ, KUKI-KHEL AFRIDI TÖRZSBELI.

PÓZAI KHAN, SINVÁRI (ZENÉSZ).

HÁBORÚBÓL.

zött a francziáknak. Enyhült a sebláz s ők elvégre teljes urai lőnek eszmének és ébrenlétnek. Suttogva beszélgettek egymással, mert a hangos beszéd még ezentúl is kinos fájdalmakat okozott. Beszélgetésük folyamán szomorú követ­ keztetésre jutottak. Ok az alávaló Szanatoglu cselszövényének áldozatai. Elfogadták ajánlatát;

következéseit most már csak a halál képes elenyésztetni. A jövőnek ezen képe nem adott vigasztalást semmi irányban. Ugy látszott, mintha elvesztet­ ték volna minden becsét a hazájukba való viszszatérésnek. Miért menjenek haza ? Mit keresse­ nek otthon? Mi varázsa van ^előttük most már

SHAKESPEARE EMLÉK-SZINHAZ

STRATFORD-ON-AVONBAN.

317

20. SZÁM. 1879. xxvi. SVFOLYAM.

VASÁRNAPI IJSÁG.

318

Francziaország viszontlátásának ? Hiszen otthon által az angol hatalom néhány afghan törzszsel még gúny és szánalom tárgyai lehetnek. Pedig szaporodott, melyek eddig részint közvetlen alá­ rendeltjei voltak az afghán emirnek, részint csak inkább a halált itt a messze földön, mint a adót fizettek a kabuli kormánynak. Mai szá­ gúnyt és szánalmat annyi veszély, annyi szen­ munkban tíz jellegző alakot mutatunk be olva­ vedés után! sóinknak azon hegylakók közül, kik ezentúl A napok haladtával s a fájdalom enyhülésé­ angol uralom alá tartoznak. Az afghan kormány uralma alatt állott te­ vel sebjeik is begyógyultak, lelki gyötrelmük is rületen többféle népet találunk, melyeket három enyhült. Már fenn is tudtak járni, noha a szobá­ fő csoportba sorozhatunk. Az első csoportba ból még mindig nem mehettek ki. Most már tartoznak azon afghán népek, melyek pustu nyel­ csak tizen voltak. A szolgák felvilágosították vet beszélnek és számtalan törzsre oszlanak. őket, hogy társuk, a tizenegyedik franczia a A másik csoportba sorozzuk a tadsikokat, kazá­ mákonyos mély álom közben a tudatlan, durva rokat és kizilbasokat, kik persa nyelvvel élnek, orvos kezei közt halt meg. Még csak el sem és a harmadik csoportba tartoznak végül a hindkik és dsatok, kiknek nyelve a hindosztaninak búcsúzhattak tőle. Sötét gondolatok forrongtak egy ágát képezi. Az afghan vagy pustu törzsek agyukban, midőn elgondolák, hogy most már vannak legnagyobb számmal képviselve. Ezek mily kevesen vannak, hány társukat kellett ti- több törzsre oszlanak, melyek egymással folyto­ zennyolcz év alatt elhagyniuk s mily messze nos versenygesben, ellenségeskedésben élnek. Volt már alkalmunk az afghan törzsekről egyetvannak még Francziaországtól. mást elmondani e lap t. olvasóinak, előszámlál­ De ha fájdalmuk enyhült is, ha sebjeik he­ ván a főbb törzseket, melyek egymással a hata­ gedtek is, dühük és boszuságuk Szanatoglu ellen lom felett időjártával versenygesben voltak. nem csillapult. Az érzület, mely Ível e keresz­ Most csak a hegylakó törzsek nevezetesebbjeinek tényre, e nyomorult árulóra gondoltak, ádáz és bemutatására szorítkozunk. A Khajber-szorost hatalmában tartó legelső kegyetlen volt. Betegek, gyengék, lábbadozók törzs az Afridi afghan törzs, mely nemzetségfáját tálának s még sem lett volna tanácsos az ör­ a többi törzsektől elszigetelten nagyon messze ménynek most közelükbe jutni. tudja visszavezetni. Büszke, elbizakodott, harÉs az örmény, a szerencsétlen, mégis meg­ czias néptörzs, magában azonban nagyon meg­ hasonlott. Öt khanra vagy ágra oszlik, következő látogatta őket. elnevezések alatt: Adam-Khel, Ukka-Khel, MeA tigris nem rohan ugy zsákmányára, mint lik-din-Khel, Tukka-Khel és Kuki-Khel. Ez az a francziák rohantak Szanatoglura. Tőrrel vé­ öt khan a legelkeseredettebb gyűlöletben él egy­ delmezte magát a nyomorult. De csak egy pilla­ más iránt s csak akkor tart össze, ha külellenség, natig. A másik pillanatban le volt fegyverezve, vagy más afghan törzs fenyegeti őket. A khanok földre volt lesújtva 8 hitvány lelke kitiporva. megint apróbb khelekre, kisebb törzságakra osz­ Egy szempillantás volt az egész. Alig tudták a lanak s egymás. között szintén gyűlölködnek. A Kuki-Khel játszsza az afridi nemzetség között francziák: mi történt és miként történt. Szana­ az első szerepet s egyes altörzsei: Szipal, Kemtoglu ott feküdt előttük, mint valóságos hulla. mer, Melikdin, Kumbhur, Zakka, Akha és Adam Sohase tudták maguknak megmagyarázni, mi­ Khel neveket viselnek. Képeink között három Afridi nemzetiségbeli ként vehetett rajtuk uralmat oly ellenállhatlafő látható; 1) Khan Baz, Kumbhur-Khel törzs­ nul a vad és gyilkos szenvedély. beli fegyveres alak, deli termetű és értelmes te­ Megtörtént. Gyászos vége lett a borzasztó kintetű férfiú; 2) Turn Baz, Kuki-Khelbeli férfiú erőfeszítésnek. Három francziánál fölszakadtak indiai módra kötött turbánnal; 3) Zul-Kaddar, a sebek és sebkötelékek. Három hű és régi baj­ az Adam-Khel törzsből. Ez utóbbi törzse magát társ újra elvérzett és alig egy óra múlva meg­ kiválóan azért nevezi Ádámnak, a mi embert je­ halt. Most már csak heten maradtak. S mind a lent , mert a legnemesebb és legkiválóbb tulaj­ donsággal biró törzsnek tartja magát. E törzs hét oly betegen, hogy egy hónap kellett, míg képviselője nem nagyon győz meg e kiváltságos ismét felüdültek annyira, mint a hogy Szana­ tulajdonokról; inkább a ravaszsággal párosult toglu meggyilkolása napján már voltak. vadságra enged következtetnünk, a mi különben Karaszor bég a gyilkosság utáni napon az Afridi afghanoknak közös jellemvonásai közé meglátogatta őket. Ott feküdt a szobában Szana- tartozik.^ Az Afridi nemzetiségből való Kuki-Khel toglunak és a három francziának hullája az élők törzs a Khajber-szorostól délre lakik a hegyek között. A mint Karaszor bég belépett: Henri között, 3400-ra rug fegyverfogható harczosainak rögtön elkezdé a szót: száma. Télen leszállanak hegyeikből a szorosba — Kegyelmes bég, rabszolgáid vagyunk. és annak bejáratánál tanyáznak egész Ali MuszTégy velünk, mi neked tetszik. De mi megölr dsidig és a Kadsurneri barlangokig. Ezekkel lépett az angol kormány nem régiben szövet­ tük Szanatoglut. S megöltük volna még akkor ségre s a velük való viszony és érintkezés arra is, ha száz halállal fenyegettél volna bennünket. szorítkozott, hogy az angol-indiai kormány tűzi­ Öless meg most te bennünket, ha neked ugy fát vásárolt tőlük a táborok és erődök számára. Az Adam-Khel törzs különösen a Kohat szoros­ tetszik. — A mi nekem tetszik, ebek, — szólt a ban és annak vidékén tanyázik. Minden Afridi törzs között az Adam-Khel ággal volt legtöbb bég — azt nem kérdem tőletek. Mire felgyógyul­ baja az angol katonaságnak. A Kohat szoros­ tok: akkorra vagy megismeritek az igaz hitet, nak nyitva tartása több vérébe került az angol vagy megismeritek a gyehenna tüzét. Holnap jön hadviseletnek, mint az egész határszéli csetepaté összesen. Ha valamikor megint kenyértörésre már hozzátok a tudós müderrisz. kerülne a dolog, az Adam törzszsel fog az angol Többet nem szólt. A hullákat elvitette s szó kormány legkevésbbé boldogulni, mert ennek nélkül távozott. vadsága féket és határt nem ismer. (Folyt. kör.)

Egyik képünk Mahaz khant, Pesbolakból ábrázolja. Ez eredetére tadsik nemzetségbeli. A tadsikokról, kik Afghanisztánban, Persiában ^ és Turkesztánban is elszórva laknak, Yámbéry Ár­ min müveiben igen sok és érdekes dolgot talá­ Az afghan-angol háború — az ujabb tudó­ lunk. Ők Közép-Ázsia műveltebb és sok tekin­ sítások szerint — véget ért. Az elhalt Sir Ali tetben igen eredeti népei közé tartoznak. emir fia, Jakub khán elfogadta mindazon béke­ A legeredetibb typusok egyike Dsihandad föltételeket, melyeket az angol-indiai kormány (A világ ajándéka) nevű lohani törzsbeli Ghazkiszabott. Jelentékeny területnagyobbodást nyert nából. Valódi afghán fej, hosszú hajjal és ritka az angol kormány és azonkívül erkölcsi vív­ bajuszszal, a mi a keleti typusoknál nem épen mányai is megbecsülhetlen előnyt képviselnek rendkívüli. A turbán kötése a keleti népeknél s az eddigi orosz befolyással szemben, mely Afgha- különösen az afghánoknál nem jelentéktelen do­ nisztánban uralkodott. Az angol-indiai kormánv log az egyes nemzetségek és néptörzsek megkü­ képviselőt tart az afghán udvarban és a főbb vá­ lönböztetésénél ; ez a csúcsban végződő kötés a rosokban konzulokat az angol érdekek megvédé­ lohanik sajátosságához tartozik. sére. Az angol birtokok határait jóval előre tol­ Afghanisztan népei között igen sajátsá­ ták nyugat és dél felé. Ezen területnagyobbodás gosak az úgynevezett kara-kafirok, kik a Szefid

Alakok az afghan-angol habomból.

20. SZÁM. 1879. xxvi. ÉVFOLYAM.

Kub (Fehér hegy) és Badsaver hegyekben lak­ nak s állítólag azon görögök maradékai, kik Nagy Sándor hadjáratában e hegyekben vissza­ maradtak. Annyi bizonyos, hogy ma is a keresz­ tényhez hasonló vallást követnek és a bennszü­ löttek által nem ismert nyelven beszélnek. Arczuk és egész magatartásuk nagyon emlékez­ tet a görögökre. Egy ilyen typust ábrázol az a képünk, mely Pózai khan, sinvári aláírást visel. Szőke arczszin, ugyanolyan hajzat és szakáll; kek szem semmi esetre sem afghán jellegű. A képünkön látható alak mindannak daczára ruohammedan vallású és nem tartozik a kifirok törzséhez. Meglehet, hogy azok vegyüléséből származott. A hangszer, melyet kezében tart, guitárhoz hasonló húros szerszám s a legkedvel­ tebb hangszerek egyike. Az angolok eleinte átöl­ tözött orosz kémnek tartották, míg az ellenkező­ ről csakhamar meggyőződtek. Egy másik képünk tatár eredetű typus, Véli Mohammed, a Dahzungi Hazára törzsből. Öszvérhajtsár volt 15 évig az angolok szolgálatában, később Jenkins ezredes hadosztályában szolgált mint kalauz. Képünkön látható egy kizil-bas (vörös fej) is, Musza név alatt. A kizil-basok persák s onnan kapták ne­ vüket, hogy barna hajukat és szakállukat vörösre festik. A hegylakók arczképeit még Sz-jid Mahmud, kunári bedsah és Dsindi sah, Kamii Pir, Baba arczképeivel megtoldva, bemutattuk mind­ azon nevezetesebb hegylakók jellemképeit, kik az angol-afghán háborúban nevezetesekké lettek. Végül bemutatjuk két jeles angol katona arczképét. Az egyik Baileij őrnagy, a vadász dandár negyedik zászlóaljából, az első afghan háborúból életben maradt tiszt. Bailey őrnagy Sir Brown tábornok hadosztályát kisérte Dsellalabadba a mostani hadjárat alatt. Ő az egyedüli angol tiszt, ki ezelőtt 37 évvel is részt vett az afghan hadjáratban. Az öreg őrnagy nem egy tanulságos dologra oktatta a rangban felette álló, de tapasz­ talatokban tőle jóval hátrább álló ifjú tiszteket, kik a mostani dolgokban vezérszerepet játszot­ tak. Ö 18-S8-ban a Bolan szorosban működő hadosztályban küzdött és sok jeles tettet vitt véghez, mi által magát a közkatonából való elő­ léptetésre érdemessé tette. Atküzdötte magát több szoroson, mig végre Dsellalabad alá érke­ zett, akkor még csak mint tizedes, mely rangból lassankint lett őrnagyságig előléptetve. Több érdemrendet nyert vitézségeért s azóta fontos szolgálatot tett Indiában. Az ifjú lelkű öreg katona most is oly erősen bírja magát, mintha ez volna első hadjárata, melyben részt vett. A másik vitéz katona Cavagnari őrnagy, je­ les indiai tiszt, ki a Jakub khánnal való békeal­ kudozásokat folytatja. Ö volt kísérője Sir Nevű­ iének abban a küldöttségben, mely Sir Ali emirhez indult volt; de a Khajber-szorosban feltartóztatott. Azóta ő vitte a diplomatiai szere­ pet az angol hadseregben az afghan törzsekkel szemben. Cavagnari Napóleon Lajos Péter ere­ detére nézve olasz ; atyja"Genuából teleperlett le Angliában; de Cavagnari őrnagy angol születé­ sére nézve. 1858-ban lépett az angol-indiai-had­ sereg szolgálatába, hol vitézségeért érdemrende­ ket nyert. 1861-ben Pendsabban a bengal vezérkarban mint biztos működött, azóta szaka­ datlanul a kohati kerületben volt alkalmazva, mint biztos. Több fontos politikai küldetést vég­ zett 1877-ig, melynek végével sa afghan-angol hadjáratban a legfontosabb és legkényesebb ter­ mészetű ügyek elintézésével bízatott meg.

E. B.

A Shakespeare emlék-szinház Stratford-on- Avonban. Shakespeare születésének háromszázados évfordulója alkalmával 1864-ben alakult egy „Shakespeare emlékének társulata" (Shakespeare Memóriái Association) czimü egyesület, melynek egyik kitűzött czélja volt, hogy a költőkirály szü­ letésének helyén Stradford-on-Avonban méltó emléket állítsanak. A nevezetes terv részben már megvalósult, a mennyiben Stratford-onAvonban múlt hó 23-án, mint a nagy angol költő születésnapjának évfordulóján, megnyitották az emlékére épített színházat, melynek alapkövét épen e napon tették le ezelőtt két évvel. Az épület, melynek rajzát bemutatjuk olva­ sóinknak, kiváló művészek tervei szerint készült s ugy van épitve, hogy színi előadásokon kivül hangversenyeket s nyilvános előadásokat is le-

hessen benne rendezni. Mindez azonban csak Shakespeare műveiből vagy műveiről történhetik. Az épület 20,000 font sterlingbe került, melyből eddig 12,000 font gyűlt össze (aKisfaludy-társaság tagjai s a nemzeti és népszínház személyzete is adako4ak e czélra), a hiányzó részt egy Stratford-on-Avonban lakó vagyonos ezredes Flower biztosította oly módon, hogy valahányszor nyil­ vános adakozásokból ezer font sterling gyűl be, ő a maga részéről szintén ezer fontot ad hozzá, mindaddig, mig a 200 ezer arany forint telje­ sen összegyűl. A már fönnálló épület kiegészíté­ séül jönne még egy múzeum, melybe az óriási Shakespeare irodalom egy-egy példánya volna elhelyezve s igy a Kisfaludy-társaság által ki­ adott „Magyar Shakespeare" egy teljes példánya is s ezenkívül egy képtár, hol a Shakespeare műveire s eszméire vonatkozó művészi termékek gyűjtetnének egybe eredetiben vagy másola­ tokban. Az ünnepélyes megnyitáson a múlt havi nagy esőzések miatt nem vettek ugyan oly so­ kan részt, mint remélni lehetett, mindamellett igen tekintélyes közönség volt együtt s a programmhoz hiven egy egész héten át tartott az ünnepély. Szerdán april 23-án mindenekelőtt a társu­ lati közgyűlést tartották meg a város polgár­ mestere s Flower elnöklete alatt. Ezután ban­ kett volt a városház nagy termében, midőn a főpohárköszöntő Shakespeare emlékére szólt. Este a nagy iró „Sok hűhó semmiért" czimü darabját adták elő a csinos és kényelmes uj színházban, hol mintegy 1000 ember számára van ülőhely, A főszerepeket kiváló nők: Francis Helen, Wallis, Suliivan, Cummings játszották, kik több másokkal együtt ingyen ajánlották fel közre­ működésüket ; előadás előtt dr. Marston Westland alkalmi költeményét szavalta el Field Ka­ talin. A színház fölszerelése és ékitése még nem teljes, de festményei között jelenleg is kitűnik már Beveriey csinos rajza, mely Erzsébet ki­ rálynét ábrázolja a Globe-szinházban, hol tudva­ levőleg Shakespeare is működött mint színész. A királyné fogatán megy a színház elé, Essex és Southampton grófok lóháton kisérik s Alleyn színész, kézirattal kezében, az ajtónál fogadja a magas vendégeket. Csütörtökön este „Hamlet"-et adták elő. A czimszerepet Suliivan Barry adta, Wallis k. a. Opheliát s Kyder a szellemet s ugyanazon szereposztással ismételték e darabot szomba­ ton is. Pénteken hangverseny volt, tisztán Shakespearre vonatkozó dalok, énekek, zongora- s hegedüjátékkal. A közreműködők közt voltak Sterling Antoinette, Osgood asszony, Shakes­ peare Vilmos, Cummings, Santley, Goddard Arabella, Chatterton Mari, Benedict Gyula, ki Cowennel együtt rendező is volt. Hétfőn délután Brandram tartott előadást a Shakespeare „Vihar" czimü müvéről s este ismét a „Sok hűhót semmiért" adták elő, midőn Wallis k. a. játszotta Beatrix szerepét. Az ünne­ pélyességek végén szerdán april 30-án este a városház nagy termében bál rendeztetett. Az egész hét folyamában különben a nagy közönség számára minden nap külön olcsó előadások is voltak a színházban Shakespeare darabjaiból. Kétségtelen, hogy kevés lángész volt a vi­ lágtörténelemben, kinek működése oly beható tanulmányt igényelne, mint Shakespeare-é s kit a világ összes müveit nemzetei oly osztatlan el­ ismerésben részesítenének. A Shakespeare nevé­ hez s műveihez kötött emlékek száma már islégió, a Stratford-on-Avonban emelt épületek e tanulmányozást jövőben még inkább elősegítik s általánosabbá fogják tenni.

VASÁBNAP1 ÚJSÁG.

— hanem a France-Ville s a Sarrasin-család romlását nem verhette ki fejéből. Mit tehessen értök ? Szökjék ? de hogyan ? Szobáját, minden léptét a két teuton óriás őrzi, s mégis, ha tenni akar valamit France-Ville megmentésére — első, hogy innen megszökhes­ sek s oda hirt vihessen. Magáért a városért ugyan alig tehetne valamit. A gonosz Schultze jól ki­ számította annak veszedelmét s iszonyú lövegei ellenállhatlanul szét fogják rombolni a várost; de ha idején odajuthatna Marczell, talán rábír­ hatná a lakókat, hogy meneküljenek a végpusz­ tulás kijelölt színhelyétől. Bár egész éjjel nem aludt, reggel mégis némi meglepetéssel látta, hogy meggyilkolására az éjen át semmi kísérlet nem történt. Tudni szerette volna, mily halálnemet szánt neki gyil­ kosa. Valami mérges gázzal fogja-e megölni álmában ? talán azzal a folyadékká sűrített gáz­ zal épen, melyet lövegeibe is rejtett s melynek légalakba visszarobbanása egyszerre 100 fok hi­ deget idézvén elő, fojt és fagylal egyszerre s igy kétszeresen öl. — Ah, a nyomorult! kiálta föl. Mit bánom én, ha megfojt, ha megfagyaszt! Mi az én éle­ tem? Csak barátim, Sarrasin tudora családja, Johanna, az én kis Johannám, szabaduljanak a veszélytől. De hát ezért szöknöm kell. Megszö­ köm, meg! S e szóra, ámbár azt kellé hinnie, hogy be van zárva szobabörtönébe, önkénytelenül az ajtó kilincsére tette kezét s megnyomta azt. A kilincs engedett, s Marczell — magának is bámulatára — akadálytalanul kiléphetett a szabadba: tudni­ illik a zárt kertbe, a hol az előtt is rendesen sétálni szokott. — Ah tehát, gondola, börtönöm az egész központi bástya s nem csak saját szobám. Ez is valami. Szabadon járt a kertben. De a mi rabsá­ gára emlékeztette, hogy az a két otromba alak, kik ama történelmi vagyis regekori névről értettek, Arminius és Sigimer folyvást a nyomában volt s nem tehetett egy lépést, egy mozdulatot, mely őrködő figyelmüket kikerülte volna. Már azelőtt is találkozott volt velők; de soha sem tudta miben áll szolgálatuk s mi a teendőjük. Most tudta. Végrehajtói a Schultze ur halálitéletének; az ő hóhérlegényei. Örökbe szúrt tőreik s revolvereik biztosí­ tották (ha testi erejök magában is elég nem lett volna), hogy a kit őrizetük alá vettek, az sem erő­ szakkal, sem futással nem menekülhet. A mellett némák mint a hal. Marczell — a ki ez oldalról is ismerte őket — meg se kisértette most, mikor foglyuk, beszédre birni őket. Még egy pohár sörrel sem lehetett volna szóra hozni. Egyetlen egy gyöngéjük volt: a dohány. Vájjon nem le­ hetne-e kizsákmányolni ezt az egyet ? Szokása szerint mathematikai feladat alak­ jában tette föl a kérdést: Ha valaki két őrtől, kik talpig fegyverben vannak, meg nem vesztegethetők, le sem itathatok, menekülni akar: mi a teendő? Kijátszani őrködő figyelmüket; elkábítani éberségüket; — mikép ? A rájött éjjel, a kimerültség által elnyomva, már aludt Marczell. S mennyire bámult másnap, hogy ismét fölébredt s kiléphetett a kertbe. Sétája közben egy cserjenövény ragadta V E R N E GYULA E E G É N Y E . meg figyelmét — szomorú tekintetű, sötétzöld, TIZENNEGYEDIK FEJEZET. tojásdad hegyes, váltogató levelekkel s egy szir­ A menekülés. mú sötétvörös, harang alakú, lecsüngő virágok­ A helyzet valóban rendkívül veszélyes. Mit kal. Semmi kétség, hogy a csucsor- (solanum) tehetett Marczell, kinek napjai meg voltak szám­ félék családjához tartozik. Hogy megbizonyo­ sodjék, leszakított egy levelet, szájába vette s lálva, a végpusztulással fenyegetett France-Ville kissé megrágta. Nem csalódott. Tagjait csöndes megmentésére. zsibbadás állta el, feje kábult s érezte, hogy a Egész éjjel nem tudott elaludni; nem az narkotikus mérgek legerősbikének — a bella­ abbeli félelemtől, hogy ha elaludnék, nem donnának a hatása alatt áll. ébredne föl többé — mint Schultze megmondta

A BÉGÜM ÖTSZÁZ MILLIÓJA.

319 Tovább sétálva, a kis patakhoz ért, mely­ nek vize, tiz-tizenkét kanyarulat után, a kert­ ből egy csatornán ömlött ki, melybe vízesés­ ben zuhant le. — Vájjon hová vezet e csatorna? kérdé magától Marczell. Bizonyára ki a szabadba. De nincs-e vasrostélylyal elzárva ? hihető. — Eh ! a ki mit sem koczkázhat, nem is nyerhet semmit. Két perez alatt a Marczell terve készen volt. Csakhogy valósításához legalább néhány napi élet kellett még. S fogja-e érni csak a holnapot is? Egész természetesen, minden negélyzés és föltünés nélkül visszafordult a belladona cserje felé, s néhány zöld levelet szakított le róla oly módon, hogy őreinek, Arminius és Simigernek, lehetetlen volt észre nem venniök mit csinál. Aztán visszatérve szobájába, — folyvást ugy hogy láthassák, a leveleket a kályhán meg­ szárította, tenyerei közt összemorzsolta s a vá­ gott dohánya közé vegyitette. A következő hat nap mindenikének regge­ lén Marczell, bámulatára, épen és hiba nélkül fölébredt. Folytatta sétáit a kertben, minden­ nap leszakított néhány belladonalevelet, meg­ szárította, összemorzsolta s a dohánya közé ve­ gyitette, — mindezt a két óriás szemeláttára, kiknek figyelmét ez eljárás mulhatlanul meg kellett hogy ragadja. De már azt nem vették észre, hogy Marczell kétféle dohányt tart ma­ gának, egy vegyitetlent — s volt esze, hogy csak abból szívott — és a vegyitettet, mely csak az óriások félrevezetésére figuráit. Nem is csalódott. Arminius és Simiger, kik­ nek mint tudjuk egyetlen gyöngéjök a pipa volt, léprement. A végzetes szeptember 13-ka előestéjén, — ez a hatodik nap volt — Marczell megelége­ déssel látta, hogy őrei leveleket szedegetnek a belladonnáról, megszárítják s összemorzsolják, a a mint tőle látták, és előre élvezve füstje illatát, dohányuk közé vegyitik azt. De elég volt-e csak őreit altatni el, hogy megszökhessek? Nem. Módot kellé találnia, hogy a patak zárt csatornáján át menekülhes­ sen, még ha az több pereznyi utat tesz is a föld alatt elzárva. Oly készülék, mely mellett a sza­ bad lélekzés több időre nélkülözhető : kívántatik erre. Marczell kész volt tervével. Igaz, hogy kilencz esély volt egy ellen: hogy e mód a ve­ szélybe, halálba vezet. De mit koczkáztat életé­ vel, a kire a halál-itélet ugy is ki van mondva ? Eljött az est; azzal a vacsora, s utána az utolsó séta ideje. Marczell, a két óriástól kisérve, egy padra ült, a minta-műhely ablaka alatt; megtömte pipáját s rágyújtott. Arminius és Simiger követték példáját s rágyújtottak a magok dohányából. A hatás nem soká váratott magára. Öt perez se telt, a két teuton óriás ásított, bólintott; pipáik kifordultak szájokból, kiestek kezeikből, fejők hátra esett a pad támlájára. Marczell csak e perczet várta. Mily türel­ metlenül, lehet képzelni. Másnap este 11 órára volt kitűzve a France-Ville megsemmisítése. — Egy ugrással a nyitott ablakon át a minta-mű­ helyben termett, mely egész múzeuma volt a legkülönbözőbb gépszerkezeteknek, ágyú és lö­ vegmintáknak, hajó-vázaknak, tengeri s hadi gé­ pezeteknek. Az éj sötét volt s igy kedvezett az elzászi vakmerő tervének. Szökési szándékával a stabístadti mintaterem megsemmisítését is összekö­ tötte. Ah! ha a Bika-tornyot, s benne azt a rémletes ágyút is megsemmisíthette volna, mely a France-Ville végromlását hordozta torkában ! De arra gondolni sem lehetett! Marczellnek első gondja volt egy finom

320

VASÁRNAPI

ÚJSÁG.

20. SZÁM. 1879. xxvi. ÉVFOLYAM. 20. SZÁM. 1879. xxvi. ÉVFOLYAM.

— Számitok rá. erős vasreszelőt keresni ki (mindennek pontosan Több rendbeli galibert-féle készüléket hoz­ tudta a helyét) s azt zsebébe rejteni. Aztán egy gyufát gyújtott, s a terem egyik sarkában fel­ tak elő, a minőt Marczell akkor is használt volt, halmozott vázlat- és terv-rajzok közé vetette. Az­ mikor a Bauerné kis fia, a szegény Kari keresé­ sére ment volt a bányába. E készülékek 15 zal távozott, a hol bejött. Csak egy perez telt belé: a gyuladás, annyi perezre ellátják az embert levegővel, ha oly elem­ fa-, papir- s egyéb éghető anyag által táplálva, ben van, a hol nem lélekzelhet. A készülékek közt azt, mely legerősebbnek kitört. Az ablakokon lángok csaptak ki. Azonnal látszott, többszörös légkörnyi nyomással meg­ jelt adott a vészharang, s villanyos távíró vitte töltve, nyakára illesztette Marczell; szivócsőjét a hirt a roppant telep minden részébe és osztá­ lyába : ég a központ. Eobogva érkeztek minden szájába vette s berohant a füstbe, lángba. — Végre! gondo'á. Van egy negyedórám, felől a gőzszivattyus vizi puskák. Azonnal meg­ jelent Schultze ur is. Jelenléte ösztönözte a lélekzés nélkül tölthető. Adja isten, hogy elég munkásokat. Egyszerre működésbe hozták vala­ legyen. mennyi szivattyút. Özönvíz árja zuhant az égő Lehet képzelni, hogy Marczell nem gondolt épületre; de a tüz, elhatalmasodva már, erösebb az ágyu-minta megmentésével. Á t m e n t az izzó volt mint a viz s menteni nem lehetett. Öt perez tűzön életveszélylyel, de szerencsésen — s a múlva lángban állt köröskörül az egész minta- túlsó oldalon egy ablakon kiugorva, elérte a pa­ mühely. Irtózatosan fenséges látvány volt a tak kifolyását, a nélkül, hogy valaki észrevette sötét éjben. volna. Belevetette magát. A hét-nyolez láb mélységű viz sodra gyorsan ragadta magával. Marczell, egy sarokba megvonulva, nem vette le szemét Schultze úrról, a ki az oltókat Nem volt szükség sem úszni, sem magát tájé­ biztatta s vezénvelte, mintha már Franceville kozni ; a viz vitte. Szűk csatornába sodorta, '

NÉHÁNY ZÖLD LEVELET SZAKÍTOTT L E . . .

A BEGÜM' ÖTSZÁZ ostromát vezetné. Látva, hogy az épületből sem­ mit sem lehet megmenteni, hangosan kiáltá a következő szavakat: — Tízezer dollár a jutalma, a ki a 3175. számú mintát, a középen levő üvegfedél alatt, kihozza. Ez a Schultze ur romboló ágyujának az öntő mintája volt épen. Azt szerette volna min­ den áron megmenteni. De bár a jutalom nagy összeg volt, senki sem akart vállalkozni, hogy a rettentően elharapózott tűzbe menjen érette. Tűzesőbe kellett volna lépni érette. Marczell jelentkezett. — É n bemegyek, monda. — Ön'? szólt Schultze. — Én. — Ne gondolja, hogy a fejére kimondott Ítélet alól feloldom, h a sikerül is. — Nem is számitok arra. De sajnálnám, hogy a becses minta odaveszszen. — Menj h á t ! szólt Schultze ur szónoki hangon, s h a sikerül: esküszöm, hogy örököseid megkapják a tízezer dollárt.

toltak, hiába keresték a h a m u közt egy össze­ égett emberi testnek még maradványait is. Bizonyos, hogy a bátor m u n k á s porrá égett a ret­ tenetes tűzben. — A féltett minta tehát oda ve­ szett ; de oda az az ember is, a ki a Schultze ur titkát birta . . . — Isten látja lelkemet, — monda az aczélkirály, — meg akartam öt kímélni a halálkinoktól. No, de végre is, tízezer dollár meg van gazdálkodva. Ez volt a fiatal elzászi fölött az egész hal0ttÍbeSZéd!

(Folyt, kovetk.)

Egyveleg. Shakespeare Hamletjének első 1608-ki quartkiadásából photolithograpliiai kiadást készítenek Londonban (Griggs). E kiadás csak első része egy nagy s rendkivül érdekes gyűjteménynek, melyben Shakespeare összes műveinek első és második kiadá­ sai az eredetiekkel teljesen megegyező alakban jelen­ nek meg. A föld népessége. Petermann folyóiratának leg­ utóbbi füzete szerint a föld felületének összes népes-

A VIZ MAGÁVAL SODORTA ,

MILLIÓJA.

mely kéményszerü volt s a tulbö patak vizével légmentesen tele. — Mily hosszan tart e csatorna, s mennyi idő kell, mig végére érek? gondola magában Marczell, — kitart-e addig a levegőkészletem ? Ez a kérdés. H a 15 perez alatt szabadra nem érek, el vagyok veszve. Hideg vérét megőrizte. Tiz perez telhe­ tett el, — mikor egy vasrácsba ütődött. Előre látta ezt. S másodperczet sem veszítve, elővette ráspolyát és dolgozni kezdett. Öt pereznyi munka nem volt elég a rács átreszelésére. Marczell érezte, hogy már nehezen, kínosan lélekzel. F ü ­ lét zúgni, a vért szemére, agyára tolulni érezte, minden jel arra mutatott, hogy a fuladás fenye­ geti. Az utolsó perczet érezte. A ráspolyt kiej­ tette kezéből. El van veszve! Összeszedte kétség­ beesésében végső erejét s megrázta a vasrácsot. Engedett. Kinyílt. A viz magával sodorta — de elvesztette eszméletét. Másnap mikor a Schultze ur emberei a tel­ jesen megsemmisült mintaház romjai közé belm-

sége 134.460,000 négyszögkilométer térségen 1877. évben összesen 1429.145,000 fejre ment, tehát min­ den négyszögnyi kilométerre átlag 10-7 egyén esik. E népességből Európára 31 3.398,480, Ázsiára 813 millió, Afrikára 205.219,500, Ausztráliára s a kör­ nyező szigetekre 4.411,300s Amerikára 86.116,000 jut. 1875—1877-ig a népesség 42 millióval növeke­ dett. E szaporodást mindazonáltal nem a születések nagy számának, hanem azon körülménynek kell tulaj donitanunk, hogy a népszámlálás egyáltalában a legutóbbi években sokkal pontosabban vitetett keresztül. Európa egyes államainak népességét ille­ tőleg az 1877. évben Belgiumnak 5.336,185, Hollan­ diának 3.865,456, Angliának 34.242,966, Olaszor­ szágnak 27.769,475, Németországnak 42.727,360, Fraucziaországnak 36.905,788, Svájcznak 2.759,854, Ausztria-Magyarországnak 37.350,000, az európai Törökországnak, a vazall államok népességét, nem számítva, 9.573,000, európai Oroszországnak 72 millió 392,927 lakosa volt. A mi a női és férfinem számarányának egymáshoz való viszonyát illeti, Európában átlag 1000 férfival 1022 nő áll szemközt, mig a többi világrészekben megfordított viszony áll fenn.

A teleskóp-halak. A természet nagy háztartásának számos különczségei között a legérdekesebbek egyike, mi­ dőn azt látjuk, hogy bizonyos lények, melyek testszerkezetöknél fogva egy meghatározott kör­ ben való élésre vannak utasítva, testök egyes ré­ szeiben egészen elütő viszonyok szülöttei. Eléggé ismeretes, hogy pl. a borjúfóka, mely jelenleg csakis a tenger hullámai, között keresheti meg élelmét, mert a szárazföldön való mozgásra tel­ jesen alkalmatlan, mégis, noha élete nagy részét a viz alatt kénytelen tölteni, levegőből való lélekzésre utalt tüdővel bir, s megfordítva az embernél, fejlődése legelső szakában, midőn még mint embrió az anyaméhben időzik, a nyak !;éí oldalán olyforma kopoltyu- nyílások mutat­ koznak, mint pl. a folyami orsánál. Az ily jelenségeket az organikus világban ma mar álialálwin egy magyarázzak, hogy az illető állatfaj előbbi életviszonyainak m a r a d n i ' nyai ez elütő szervek, mintegy azon régi inértíöld-mutató kövekhez hasonlók, melyeket ma egyes gazdag takarmányt termő réteken talá­ lunk, mint egyedüli nyomait azon nagy országutaknak, melyeken a római légiók a távol gyar­ matokban levő állomásaik felé haladtak. Egy ily jelenséggel találkozunk a hires chinai teleskóp-halaknál is. Hogy ily halak lé­ teztek vagy talán léteznek is valahol Chinában, azt a chinaiak számos falszőnyeg-képei után már régóta sejtették az európaiak; közelebbről azon­ ban csak most győződ­ hettünk meg e halak valósággal létezéséről, midőn a berlini aquarium számára a Sasse testvérek 14 pár ily ha­ lat hozattak Chinából. E halak, melyek ott long-csing-yués JapánHan ranciü név alatt ismeretesek, e tartomá­ nyok édes vizeiben él­ nek, s általában min­ den tekintetben a szin­ tén Chinából került aranyhalakhoz hasonlí­ tanak, s a pontyfajok közé soroltatnak! Tes­ tök kétszer oly nagy nagy, mint az mellékelt képünkön látható, több lebenyü farkuk pedig két kiterjesztett tenyér­ nyi nagyságú. E külö­ nös fark, melyhez ha- * sonlót egyetlen más hal­ fajnál nem találtunk még eddig, igen jó szol­ gálatot tehet e különös testalkatú állatnak, mi­ vel gömbölyű alakja miatt e nélkül felettébb hajlandó lenne felfordult állást foglalni el a vizben, mely esetben aztán egyáltalában nem mozoghatván akarata szerint, mindenféle raga­ dozónak könnyen martalékául eshetnék. De legfeltűnőbb snjátságai e halnak az állat fejéről gyakran 5 milliméternyire is előre kiülő távcső-alaku szemek, melyeket valószínű­ leg tetszése szerint mozgathat. A többi halaknál ugyanis a szemek tudvalevőleg merevek, mozgathatlan, s átalában igen egyszerű látási szervek, és igy a teleskóp-hal a maga sajátságos szem­ szerkezetét a többi halakétól elütő életviszonyok között szerezhette, a minthogy összehajtott kendőalaku nagy farkuszonya, gömbölyű teste, 8 rajta általában minden oda mutat, hogy valami szokatlan viszonyok közt fejlődtek e hal ősei és talán egy érdekes élettani kérdés megoldásához fogja ez a kulcsot kezünkbe szolgáltatni, ha a most ide hozottak az európai szaktudósok vizsgáló szemei előtt fognak uj hazájokban to­ vább fejlődni. E halakból már hazánkba is érkezett né­ hány élő példány; Semsey Andor ur a párisi kiállításról G darabot hozatott, melyeket meg­ figyelés végett Paszlavszky tanár urnák enge­ dett át, ki a következőket irja róluk a Természet­ tudományi Közlöny legújabb füzetében: „A teleskóp-halat a közönséges aranyhal eltorzult alakjának tartják; valami olyan alak­ nak, mint a kutyaalakok közt a tacskó vagy a mopszli, melyek mesterséges tenyésztés ut­

:!:>!

VASÁRNAPI UJSAG. ján jöttek létre és további tenyésztés által fenn­ tarthatók. Manuel de Sampajo munkájában olvasható Castro Sanchez Parira portugál író állítása, mely szerint a sam-lai nem egyéb mint a tin-lai és a mang-lai-ből leszárma­ zott hybrid. * A könyv irója erre megjegyzi: „Ezt nem igen hiszem; azonban ha igy volna is, nagyon régen kellett ilyesminek történni, mert mint tudjuk, a sam-lai már a Punczaubban le van írva mint külön faj. ** Különben többen megkísértették Pereira állítása óta a tin-lai is a mang-lai keresztezését, de mindig eredmény nélkül." Vájjon igazán csak az aranyhal eltor­ zult varietásai-e e halak, vagy külön fajok, azt csak a pontosabb anatómiai összehasonlítás fogja kideríthetni. „Hogy az aranyhalak bizonyos változásokra felette hajlandók, pl. hogy szemök kidagad, far­ kok több-karéju lesz, stb. már igen régen isme­ retes. A nálam levő teleskóp-halak közt van egy félszemű, és egy olyan, melynek szemein a porczh&rfcya (cornea) majdnem teljesen homályos s az az egész szem betegesnek tűnik elő. Ugy lát­ szik tehát, mintha e halaknál bizonyos beteges állapotok volnának állandóan megtartva: ilyen a kidüledt nagy szem, a test farkrészének elsatnyulása és a potrohos has. „Érdekes, hogy a test farkrészének elsatnyulása és a has rendkívüli kidomborodása mellett mily hatalmassá fejlődött ki a fark-uszó. — A nagy has növelte a test súlyát, minek kö­ vetkeztében a mozgató szervnek is erösebbé kellett válni; a mennyiben pedig a farkizmok —

TELESKOP-HALAK. valószínűleg a farkcsigolyák hiányossága miatt — ki nem fejlődhettek, e hiányt a fark-uszók sugarainak megkettőztetése, s az egésznek kiszé­ lesedése és megnagyobbodása igyekezett pótolni. „A teleskóp-halak hazájokban négy fontnyira is megnőnek. A nagyobbak szeme 4—5 milliméternyire áll ki, farkuk pedig két szét­ terpesztett ujjú emberi kézhez hasonló. — A te­ leskóp-halak ára Európában még mindig igen nagy,*** a mire nem annyira szépségűknek, mint uj voltuknak és ritkaságuknak van befolyása. „A nálam levő h a t példány élénk és vidor, bár sokkal kényelmesebb és lassúbb mint a köz­ tük eviczkélő közönséges a r a n y h a l ; ennél azon­ ban jámborabbak is. H a zsemlét morzsolok nekik a vizbe, azonnal ott t rémnek a viz szinén s nagy szájakat tátva kapkodják be a morzsákat, sőt az ujjamat is megkóstolják. Étvágyuk jónak látszik; nem elégesznek meg a lehulló morzsák felszedésével, hanem még a fehérlő kavicsokat is felkapkodják, azután persze ismét kiköpik. Sok­ szor lehet őket napközben is látni, a mint a fe­ néken, kopoltyúfedőiket is alig mozgatva pihen• A tin-lai Xantus J. szerint a közönséges aranyhal, a mang-lai előtte ismeretlen. A Pnnczaub egy kbinai zoológiai munka, mely a Xll-ik században jelent meg nyomtatásban és képekkel. A nemzeti múzeum ethnographiai gyűjteményében 984. sz. a. megvan, és pedig az 1679-iki kantoni kiadás, mely először 1174-ben jelent meg. (Xantusl. Sasse berlini aquariumkereskedő párját 100—300 markon árulja; a nálam levők párja 100 franc volt Parisban.

n e k ; egy kis fekete, fejével lefelé, függélyes helyzetben pihen. Függélyes állásban a többiek is gyakran láthatók. A közójök tett kis ezüst­ halakkal jó barátságban látszanak élni."

Nappali álom a földről. Ez a mi drágalatos, kedves jó anyánk, ez a most ifjodó föld vájjon bir-e öntudattal léteié­ r ő l ? Vájjon érez-e némi gyönyört, h a a kikelet pompás öltönyét veszi magára, érez e bus fáj­ d a l m a t , midőn dideregve burkolózik hó-köpe­ nyébe? Érez-e olyformáu, miként anyakeblén táplált teremtményei ? Álmodtam s talán több is az álomnál, hogy nemcsak ez a mi anyánk, de ennek férje és ura, a fényes nap 8 az a szám­ talan világ, mely ejente az égboltozaton tündök­ lik, hogy mind azok egytől-egyig öntudatos lé­ nyek, tündöklő fenyőkkel dicserve az istent. Lehet, hogy a kétszerkettő járma alatt nyögő tudósok e látomány fölött gúnyosan ne­ vetnek, h a ugyan az ily komoly tudósok nevetni képesek; azt hiszem, inkább tagadólag rázzák fejőket, de ezzel mitsem bizonyítanak. A taga­ dás nem bizonyíték, ez a leggyöngébb érv s mennyi minden történik égen és földön, mi tulcsap a kétszerkettő szűk korlátán. Ugyan kép­ zeljük el csak, hogy egy csepp vizben úszkált ázalagvita ná e föld nemlétezeset pusztán azért, mert nem láthatja vagy nem érezheti. E balga­ tag kis lény állítását ki fogadná el döntő érv gya­ n á n t ? De menjünk a szeninielláthatóélösdiekhez, melyeknek világuk egy állat szőrös bőre. Ha csak egy parányi ész csillámlik föl agyukban s elkezdenék vitatni, hogy az a prémerdő s annak talaja élettelen t ö m e g : mily öncsalódásban ringatnák ön­ magokat ! És mi, kik e nagy­ szerű földet lakjuk, ép oly kevéssé tagadhatjuk meg a föld öntudatossáriit, mint. ama fent­ érintett állatocskák az emberi öntudat létezé­ sét. Az ember elvakult gőgjében azt hitette el magával, miszerint ö a természet koronája 8 kizárólagos birtokosa a menny milliárd világai­ nak, melyek csak azért teremtvék, hosy midőn földtekéje alszik s be­ hunyja szemét, csillag­ lámpások gyanánt tün­ dököljenek. Azon hittel áltat­ ván magamat, hogyha a föld jár-kél világ­ pályáján: tehát él i s , kedvem jön meglesni s lerajzolni, hogy mivel tölti idejét s mi­ ként mulatja magát. Először is időt teremt. Az idő az ő müve. Tengelye s a nap körüli for­ gása határozza s érteti meg velünk az időt. Ma­ gára a földre nézve idő nem létezik: forog és kering örökkön örökké. S mikepen foglalkozhatik a sorsához kapcsolt örökkévalóságban? Nemcsak a világegyetem építőmesterének dicső­ ségét zengi, de hihetőleg öntudatos értekezést folytat bujdosó testvéreivel. Mi, ennek fölszinén zarándokló gyarló halandók a villany segélyével — melynek tüneteit fölhasználhatjuk — a távolt kijátszva, száz meg százezer mérföldnyire társal­ kodhatunk embertársainkkal; hát vájjon a föld a maga népetlen pályáján nem épen ugy alkal­ mazhatja-e eme tulajdonságát ? Hát vájjon az a nagyszerű éjszaki fény, melynek sugara hatást nem ösmer — daczára a tényekhöz kapasz­ kodó tudósok gyakran feldöntött érveinek — nem lehet-e egyedül az égitestek által ösmert jel, melyben földünk tudatja testvéreivel, hogy te­ remtményei közül az emberek még most sem okultak a magok kárán, még most is kardot ko­ vácsolnak az ekevasból, még most sem élnek egymással oly békében, mint anyjok a többi égi testvérrel, még most is dul a háború, a gyilkos mészárlás! Meglehet aztán, föld-anyánkat egyik­ másik értesiti, hogy az ö teremtményeik között megszületett az örök béke, virul az egyetértés paradicsoma; a föld-anyánk ragyogó mosolylyal

322 vagy szivéből fakadó sóhajjá! válaszol: „én is, erre, csak erre várakozom s látom, mit emberi szem s értelem ki nem vehet m é g ! " Ez az én első nappali álmom a földről. S oly jól esik azt hinnem, hogy föld-anyánkat ép oly magasztos övöm lelkesíti, mint bármely érzel­ mes lényt, ha teremtményét boldogulni, örülni szemléli. Mikor tavaszszal a virágokat felöltözteti, a madárkák énekét újra zengeni hallja, mikor az erdő zöld mezébe pompázik, nyáron a kalász­ tenger hullámzik enyelgve a játszi széllel, öszszel az aratás s a gyümölcsérlelés tiszta s benső örömre gyulasztják édesanyai szivét. Azt álmo­ dom, hogy midőn derült hajnalon a nap sugara megcsókolja, oly boldog mint a menyasszony vőlegénye karjai között. H a a föld kopár s ter­ méketlen volt: rendkivül boldogtalannak érezné m a g á t ; de h a termel, gyümölcsöt hoz, talán még boldogabbnak érzi magát, mint kegyencze 6 legszebb gyermeke az ember, ki ez áldásokkal gyakran saját kárára visszaél. A föld természeti lényéljen oly tényeket észleltek az ujabb tudományos vizsgálatok alap­ ján, melyek kétségbevonhatlanul tanúskodnak a mellett, hogy életében — bárminő légyen is az — nincs unalmas egyhangúság. Ki tudná megmondani, hány változáson ment s fog ke­ resztülmenni még ezután; ez átalakulások néha megrázzák, néha észrevétlenül következnek be. A földtan világosan bebizonyítja fölülete emel­ kedését, majd behorpadását, fölszinére — mit bőrének vagy héjnak tarthatunk, mert bensejét alig ismerjük — hatást gyakorol hőség, fagy, dér és viz, s azt kell hinnünk, hogy miképen örömet érezhet, ugy az előjövő forron­ gások, a fölszinén tátongó sebek, daganatok szenvedéssel s fájdalommal töltik el. Hallottunk beszelni az aranykorról, a föld ifjúságáról. Ez csak költői szólam; de a tudomány, mely oly­ kor-olykor a természet titkainak fátyolát föllebbenti, alaposan sejteti velünk, hogy a föld bár­ mily vén legyen is esztendő számra, korszakjait illetőleg nem vénül, s meglehet, hogy a villany s dele:, sőt más előttünk még ösmeretlen ténye­ zők közreműködése folytán visszanyeri elvesz­ tett erejét s újra megifjodik. Azt mondják néme­ lyei;, hogy a fold satnyul. Egy tudós szerzőnél pedig ezt olvassuk : „A földön meglátszik már a vénülés; betegeskedés,elbágyadáselőjelei mutat­ koznak rajta. Sokkal gyérebben adja gyümölcsét, több munkát s izzadságot követel a földmivestöl. Lázrohamban szenved, mikor tengerei földuzzad­ nak s vihar korbácsolja a hullámokat, betegeskedésének kiáltó bizonysága, hogy folyói nem ma­ radhatnak békén medrök korlátai között, de ki­ törnek s városokat pusztítva, bőszülten rohannak . . . az a sok földrengés, szigetelmerülés, az az örökös tüzhányás. A föld megvénült, kimerült, küzködik önmagával s önmagában, hogy uj s életteljesebb alakot öltsön föl.'- Azonban ez állító­ lag lázrohamok e dicső teremtmény ifjúságtól s egészségtől duzzadó izmainak lüktetései lehet­ nek, melyeket mi, - mivel sem okait, sem kor­ szakait biztosan megállapítani nem túrijuk, — hajlandók vagyunk természetcllenességnek vagy ha nem, legalább rendetlen működésnek nevezni. Még az özönvíz is a föld léteiének s fejlődésének egyik jótékony eszköze lehet. A hajdankori nemzetek korai hagyományai s hitregei legendái szerint volt oly idő, — m i t az újkori észleletek is jóváhagynak — mikor a föld oly köralaku pályakörben forgott a n a p kö­ rűi, mely egyenközü volt az egyenlítővel, mikor te­ hát a földteke minden részén a napok és éjszakák egyenlő időközre terjedtek, a n a p keltében s lenyugtában nem volt változás észlelhető. H a mal­ most fölteszszük, mit a tudomány sem vonhat kétségbe — hogy a föld hajdanta köralakban futott, föltehetö-e," hogy pályairányát hirtelen változtatta legyen meg ? E r r e biztos választ nem nj'erhetünk. Azonban az ujabbi nyomozások odamutatnak, hogy a föld pályájának elhajlása észlelhetöleg fogj' s valószínűleg lassan-lassan visszatér eredeti köralaku futására. Grant Roben hírneves glasgovi csillagász e tényből nevezetes következményt von le. H a majd az elhajlás az egyenlítővel összeesik : a nap naponként ugyan­ azon délköri magasságban lesz, mint a napéjegyeu alkalmával s ekkor az egész földön örök tavasz virul. Lagrange azonban földerité, hogy ily forgás n e m jöhet létre, mert a boly­ góknak egymásra gyakorolt kölcsönös vonzása csak csekély eltérést engedhet meg. A kerülékszerii forgás tehát csak addig közelitheti meg a kört, mig azt a háborok korlátozó ereje engedi,

VASÁRNAPI UJSAG. mikor aztán visszatér ismét rendes útjához. Draysen csillagász n e m régiben e tárgyról az angol tudóstársaság ülésén értekezett, kimutatva szerinte biztos számítás alapján, hogy a kerülekszerü forgás tizennégyezernyolczszázhetvenegy év alatt tizennégy foknyira közeledett az egyen­ lítőhöz. H a ezeknek az uraknak szabadságukban állott a számtan elméletét a gyakorlatra alkal­ mazni, miért ne lenne szabad nekem álmodni. Shakespeare álmodott a távirdáról, mikor Ariellel a földet negyven másodpercz alatt körülöveztette, Coleridge megálmodta a vasutat. Miért ne szabadna nekünk közönséges lényeknek is valami szépet álmodni. Föld-anyánk életraj­ záról gondolkozva, eszembe jutott, nem megtör­ ténhetik-e milliárd évek multával, hogy a tengely s az egyenlítő helyet cserélnek s a föld minden táján egyszerre lesz forró hőség, egyszerre der­ mesztő hideg; más tengerek öntik el a szárazt s a tengerek uj száraznak adnak helyet, mignem az örökös változásba s átalakulásba beleunva, egyszer akkor csakugyan kimerül, fölemészti magát és megsemmisül vagyis inkább szét­ mállik. Több elméleti tény igazolhatja ez álmot. Hogyan találhatók az északi sark táján a déli égövi elefántok, tigrisek s más ilyes állatok csontjai ? Hogy telhetett meg a Káspi-tó a ten­ ger vizével ? S a Gibraltári szoroson keresztül nem az Atlanti-tenger tört-e magának utat, elborítva azt a lapályt, mely ős időben Európát s Afrikát együvé csatolta, s megalkotva a mai Középtengert'? S a balti tenger n e m lesz-e idő­ ről időre keskenyebbé ember emlékezetére? Miként magyarázhatjuk ki ama sajátságos tényt, hogy a Hebridák mocsáros talaja alatt, melynek fölszinén egy árva bokor is alig lézenghet, melyen a föld alatt megszenesült óriás cser- s másnemű fák törzsei találhatók; s miként fejthetjük meg, hogy nemcsak a föld gyomrában, de a tengerek medre alatt annyi töméntelen kőszén van le­ rakodva"? Avagy n e m világosan kiderítette a tudomány, hogy ez a Tisza-Duna köze, mely most visszasír eredeti állapota után, ősidők előtt tenger volt. A m i most szárazföld, régente tenger medre volt; s a mi most nyílt, határtalan tenger, időszámításunk ideje előtt, lakott, miveltetett föld lehetett. Ki tudja, hogy az atlanti vagy csöndes tengerek mély medrében nem találandják-e meg későbbi embernemzedekek el­ pusztult birodalmak r o m j a i t . . . nem álmodunk-e majd mi is mély tenger ágyában, odavive ma­ gunkkal polgáriasultságunk dicső müveit. Nem lesz-e majd eltemetve a sajtó, az ezer meg ezer találmány, hogy egy ujabb nemzedék újból törje meg az előhaladás rögös ösvényét ? Forgó viszon­ tagság járma alatt n y ö g ü n k . . . föld-anyánk velünk együtt örül, velünk együtt szenved. Ez csak nappali álom volt; fölemelkedtünk a képzelet szárnyaival a rideg számítás kopár sziklájáról az álom tündérvilágába s ebben job­ ban gyönyörködtem, mint a sötét éjjel öntudat­ lanul szülemlett álomban, mely szép lehet ugyan, de n e m ellenőrizhetjük-. A nappali álomnak kettős haszna v a n : ugy idomítjuk, a mint akar­ juk s ezenfelül gyönyörűséggel töltik el szivün­ ket még akkor is, h a a tudomány rendőri szi­ gorral minden betűjét kitörölné is.

K. T. K.

Nagybrittania éléskamrája. A múlt év végén, mint olvasóink emlékezhet­ nek is reá, a derék Fretwell János nagy buzgal­ mat fejtett ki, hogy Magyarországból nagy menynyiségü nyers húst vihessen ki London számára. Magának Londonnak több millió mázsa húsra van szüksége, melynek nagy részét Amerikából hozatja s csak igen kevés jön a belföldről. Könvnyen megtalálhatjuk e sajátságos körülmény okát. Az ok nem abban rejlik, hogy Anglia nagy népességgel bir. Igaz, hogy Európában sehol sem lakik oly sok ember, mint Angliának legnagyobb részében, de ezeket mégis képes volna táplálni maga az ország, h a társadalmi viszonyaik s gaz­ daságuk megengednék az ily egyszerű táplálko­ zást. De mig egy emberöltővel ezelőtt Anglia lakosságának nagyobb része, épen ugy mint ná­ lunk is, csak hetenkint egyszer evett húsételt, ma csaknem mindegyik naponkint pecsenyével él. Nagyon szerencsétlennek tartaná m a ' már magát azon angol, ki ebédjéhez marhasültet nem kapna. Annyi millió száj számára pedig ele­

20. SZÁM. 1879. xxvi. ÉVFOLYAM.

gendő állatot tenyészteni e szigeten még sem lehet. Az utolsó 47 év alatt, mint azt hitelesen kimutatták, körülbelül két millió hold szántóföl­ det alakítottak át Angliában legelővé, de mind ennek daczára a húsételnek körülbelül egy ne­ gyedrésze kívülről hozatik be. Az utolsó félszázad óta n e m is igyekeznek nagyon az angolok, hogy saját termelésükkel meg­ elégedjenek. Gyártermékeikkel jóformán minden iparágban ők jelenleg a világ urai. Grönlandtól Patagoniáig s Braziliától Kamcsatkáig a vilá" minden részén angol késsel esznek az emberek s angol ruhát hordanak. A m i szegény országunk is óvenkint több millió forint adót fizet az ano-ol nagygyárosoknak ez iparczikkekért. Hogy az eledelben baj ne legyen, behozták a szabadkeres­ kedés rendszerét, melynek következtében gabo­ nát s más élelmi czikkeket Angliába külföldről vámmentesen vagy legalább csekély vámért lehet behozni. Ezzel azonban saját maguknak sem ártottak sokat, mert a külföldi gabona olcsóságát ellensúlyozza a nagy szállítási költség. Mily sok gabona jő igy idegen országokból, megítélhetjük abból, hogy mig 10 évvel ezelőtt mintegy 35 millió fontot fizettek a behozott gabonáért, jelen­ leg már 110 millió fontot adnak ki évenkint s a Nagybrittaniában elfogyasztott lisztnek több mint egy harmada kívülről jő. Anglia éléskamrája e szerint tulajdonképen az egész világon van s az általa oly óriási mérv­ ben exportált iparczikkek árának jelentékeny részét visszaadja az élelmi szerekért. Nem kell azonban azt hinnünk, hogy An­ gliának e sajátságos viszonya már jelenleg oly fokra emelkedett volna, hogy Anglia egészen a külföldtől függne s egy óriási háború alkalmá­ val, minő volt az I. Napóleon idejében, rend­ kívüli drágaság vagy épen éhhalál fenyegetné a hatalmas sziget lakóit. Sehol sincs a földmüve­ lés oly annyira kifejlődve, mint náluk. Angliá­ ban egy hold földön 28 mérő búza terem, mig Franczia- s Németországban^ csak 16 s Orosz­ országban és az Egyesült-Államokban 13. A földet ezenkívül az ujabb vegytani fölfedezések által még tetemesen lehetne javítani, ugy hogy Anglia a jelen viszonyok között alig észrevehető rázkodtatás mellett képes volna a szükséges ga­ bonának még hiányzó egy harmadából is a na­ gyobb részt előállítani. A húsétellel m á r termé­ szetesen nagyobb baj volna s e tekintetben a piaczi árak jobban változnak ott a különböző po­ litikai s nemzetgazdasági viszonyok szerint, mig a gabona ára az utolsó félszázad alatt csaknem folytonosan állandó volt. De a húsfogyasztás megszorítása n e m okozhat soha oly nagy tár­ sadalmi válságot, m i n t h a a gabonában volna a baj. Legnagyobb nehézséget okoz Angliára nézve az élelmi szerekért a külföldnek fizetett adó, mely folyvást növekszik s a jelen viszonyok kö­ zött elkerülhetlen. 1877-ben azon adóból Anglia minden lakosára átlag m á r 3 font sterling esett s igy egy öt tagból álló családra 150 aranyforint. Addig, mig a kereskedelem virágzik s"Anglia népe oly dúsgazdag, mint jelenleg, ez adó nem okoz nagy bajt; de a kereskedelem emelkedése s hanyatlása sok külső okoktól függ, épen most is jelentékeny pangást éreznek a hires brit biro­ dalomban, annyira, hogy Manchesterben ameri­ kai szövetet s Sheffieldben belga vasat is árulnak s a gyárak egymásután buknak, mig ezzel szem­ közt az élelmi szerek behozataláért fizetett összeg nem apad. H a néhány év alatt n e m következik is baj ebből, lassankint, a mint Anglia iparpiaczai önállók lesznek s ugy a gyarmatok, mint a félmüveit országok kevésbbé lesznek reászorulva e kereskedelmi tárgyakra, lassankint — mond­ jak — veszélyes is lehet s Anglia nagyhatalmi állását koezkáztatja. Az angol nemzetgazdák jól ismerik e bajt s ugy a földmüvelés, mint a ba­ romtenyésztés emelésére sokat tesznek, de hogy a népesség rohamos emelkedése mellett sikerülni fog-e azt elhárítani, avagy Angliában is nagy nemzetgazdasági katasztrófa következik be, az a jövő titka.

Irodalom és művészet. Shakespeare magyar fordítását Ráth Mór vette át a Kisfaludy-társaságtól s a készletért 5000 frtot fizetett. Most Ráth uj kiadásokat rendez; egyet a/. általa megindított „Családi könyvtár" alakjában, C írtért. Ezzel egyidejűleg oly kiadás is fog megjelenni, melyből minden egyes színdarab 30 krért külön lesz

20. SZÁM. 1879. xxvi. ÉVFOLYAM.

kapható. Diszes illusztrált kiadást is tervez négy albumszerü nagy 8-adrétü kötetben. Ráth Mór azon érezhető hiányon is segíteni kivan, mely kivált az alkalmas ajándékművekben mutatkozik. A legsike­ rültebb Kbakespeare-forditások tehát pompás album szalon-kiadásokban is meg fognak jelenni. Műbarátok előtt ismeretesek a korán elhunyt Konewka Shakespeare-silhouettjei, melyek közül majdnem a világ minden nyelvén ki vannak adva a poétikus gyöngéd illusztrácziók a „Szentivánéji álomhoz" és a pompás humorú „Falstaff" és „Windsori víg nők" cziklusai. Ezek kiadását Ráth az őszszel kezdi meg ,.A szentivánéji álom"-mal, s követni fogja „Romeo és Júlia". A különböző kiadásokhoz Greguss Ágost tanulmányai szolgálnak bevezetésül és magyarázatul. A népszerű természettudományi előadások gyűj­ teményéből megjelent a III. kötet 15. füzete. A füzet czime : „A nagy ut." (A madárvilág tavaszi útja alkal­ mából.) Irta Hermán Ottó. Két rajzzal és egy tér­ képpel. Kiadja a k. m. természettud. társulat. — Kitűnő természettudósunk szellemesen, de egyszers­ mind tudományos alapossággal rajzolja benne a madarak költözködését egyik égalj alól a másikba. E vonzó kis munkát élvezettel olvashatja a termé­ szettudományok minden barátja. Ára 40 kr. Pfeifer Ferdinánd kiadásában megjelentek: Jókai Mór ujabb munkáinak népszerű kiadásából a 12 és 13 füzet; kisebb beszélyek vannak benne, többi közt „A fránya hadnagy", „A fekete sereg" „Még sem lesz belőle tekintetes asszony" ; egy-egy füzet ára 40 kr. — A nemzeti színház könyvtárának 128-dik füzetében: „Az eredendő bűn", eredeti dráma négy felvonásban, irta Váradi Antal; ára 60 kr. — „A művészi és nem-m íí részi utánzásról", Pasteiner Gyula értekezése, melyet a KisfaludyTársaságban nem rég olvasott föl Greguss Ágost; ára 50 kr. Mehner Vilmos kiadásában megjelentek: „Képes világtörténet." Irta dr. Ribáry Ferencz. 6. és 7. füzet. A most megjelent és számos fametszettel díszített két füzet az egyiptomiak történetének végét, a zsi­ dók s Kis-Ázsia népei történetét adja. Egy-egy füzet ára 30 kr. — „Petiin Sándor összeskölteményei" illusz­ trált füzetes kiadásából az utolsó, 34-ik füzet. Egy-egy füzet ára 40 kr, s igy az egész mű 13 frt 60 krért volt megszerezhető (a disztábla külön 2 frt). Sebestyén Gyula „Világtörténelmé"-ből megje­ lent a 4-ik füzet, mely Egyiptom történelmével, mű­ velődési állapotaival foglalkozik. E képekkel illusz­ trált munkát a Weiszmann testvérek adják ki, s egyegy füzet ára 30 kr. B. Radvánszky Bélától az ép oly tehetséges mint szorgalmas történetbuvártól, 3 íves füzet jelent meg Knoll K. akadémiai könyvárusnál „Lakás és bútor­ zat a XVI. és NVII-ik században" czim alatt, mely ,-,Magyar családélet és háztartás" czimü müvének egyik részét képezi, s egyszersmind mutatványul szol­ gál, hogy minő modorban és szellemben dolgozza nagy művét. E füzet ára 40 kr. Grünwald Béla képviselőtől háromkötetes szak­ munka fog közelebb megjelenni: „A törvényhatósági . közigazgatás kézikönyve." Jókai Mór „A csendes évek története" czimű fel­ olvasása, melvet Bécsben az osztrák-német és magyar olvasóegvletben tartott, megjelent a bécsi „Alma Mater' kiadásában német nyelven. A füzet ára 40 kr. „Székesfehérvári kiállítási kalauz- czim alatt Prém József könyvet irt, mely a kiállítás megnyitása napján (május 1 7-én) jelen meg s mint egyedüli ka­ talógusszerű mű a kiállítási pénztáraknál 50 krért lesz kapható. Megrendelhető a szerzőnél Székes-Fehérvárott, Palotai kapu 7 szám. Gelléri Mór jól összeállított ..Magyar Ipar- és Kereskedelmi Lap"-ot icditott meg, melyben az ipar és kereskedelem fontos érdekei mellett emelve szót, egyszersmind harezot indit azon szédelgő hír­ lapírók ellen, kik az ipar és kereskedelmi élet főbb mozgalmait, igy legújabban a székesfehérvári kiállí­ tást is lelkiismeretlen üzelmeik hasznára akarjak ki­ zsákmányolni, s figyelmezteti a kiállítókat, hogy ama tolakodó* le^többnyire német revolver-journahstákat utasitsák vissza, mert azok zuglapi dicsérete úgysem ér semmit. , , . ,, Gáspár Imre fiatal iró ujabb költeményeire elő­ fizetési fölhívást vettünk. A közrebocsátandó kötet, melynek előfizetési ára 1 frt 50 kr„ diszkiadásban pedig 2 frt 50 kr., szerzőnek 1876 óta megjelent s eddig még gyűjteménybe föl nem vett verseit tartal­ mazza, azonkívül egy nagyobb költői elbeszélést a

VASÁRNAPI UJSAG. szini életből merítve. Az előfizetési pénzek május 30-ig Szarvasra Sipos Somához, az ..Árpiid" irodalmi és nyomdai intézet tulajdonoshoz küldendők. Folyóiratok. A „Természettudományi Közlöny" májusi füzete megjelent, Brehm előadásával a ván­ dor-madarakról, dr. Hoítsy l'ál értekezésével a nap melegének forrásairól, Jamin után közölt értekezés­ sel a harmatról és sok érdekes apróbb czikkel, me­ lyeknek egyikéből, Paszlavszky czikkéből a teleskóphalakról, egy résztlapunkba is átvettünk. A „Századok" májusi füzete Thaly Kálmántól, Károlyi Árpádtól és Jakad Elektől közöl nagyobb értekezé­ seket, és ezeken kivül számos kisebb közleményt tartalmaz. - - A „Figyelll" irodalom-történeti közlöny májusi füzetében egy nagyobb uj czikk van : ..llévay iskolázása Szegeden" Csaplár Benedektől, ki nagy szorgalommal állította össze benne a nagy tu­ dós ifjúságát 1763-tól 1769-ig megvilágító adato­ kat. A többi önálló dolgozat folytatása az előbbi füzetekben megkezdett közleményeknek. „A* or­ szágos középtanodai tanáregylet &ö*tó»iy«"-ből, melye! Xévy fiászló szerkeszt, megjelent a májusi füzet, számos szakközleménynyel. A bécsi díszmenet képekben. Legközelebb jelen­ nek meg a királyi pár ezüstmenyegzójének ünne­ pére Bécs város községe által rendezett díszmenet képei chromolitografiai színezett lapokon, Makart János tervezete és Stadlin festesz természet után való fölvétele szerint; a csoportok és azok kiválóbb alakjai élethű képmásolatokban. E diszmű négy-négy képet tartalmazó tiz füzetben jelenik meg s egy-egy füzet ára 3 frt lesz. Előfizetés utján a teljes diszmű 25 forintért szerezhető meg s megrendelést főváro­ sunkban Lafite Emil könyv- és műkereskedő fogad el: bécsi-uteza 6. sz. a. Uj zenemű. Táborszky és Parschnál „Nászónekek" czimfi keringő jelent meg zongorára, ifj. Fahrbach Fülöptől, színezett, aranyozott alakokkal és czimerekkel, a királyi pár ezüstlakodalma ünnepére.

323 az elnök rövid beszédet tart. Szám Károly pedig az ünnepi ódát fogja elszavalni. A tér szűke miatt a kö­ zönség a liget rácsozatán kivül foglal helyet. A kis tér, mely alkalmasint „Eötvös-tér" nevet kap, fel lesz lobogózva, valamint n városi s tán a többi köz­ épületek is. A magyar tud. akadémia május 12-iki illésén Zsilinszky Mihály tartotta meg székfoglaló érteke­ zését a „Nagy emberek szerepéről a történelemben". Azt a kérdést vetette föl, hogy vájjon az úgy­ nevezett nagy férfiak működése kepezi-e a történel­ met, mint azt Cousin és Carlyle állították, megfordítva, az egyetemes okok, a természeti törvény kényszerű hatása vezérli az egyes emberek cseleke­ deteit is, mint Buckle vitatta. Zsilinszky azt biszi. hogy a két különböző felfogás összeegyeztethető, ha megkülönböztetjük azt a szerepet, melyet a törté­ nelmi haladásnál egyfelől a korszellem, másfelől a kitűnő egyéniség játszik. A történelmi haladást sem az általános okok, sem a nagy emberek külön, hanem mindketten együtt, kölcsönös hatásukban mozdítják elő. Sem Mohamed magában, sem az ő kora magá­ ban nem hozta létre az izlamot; sem Luther egye­ dül, sem kora egyedül nem csinálta a reformácziót, hanem a korszellem meggyújtva az ő lángesze által. — Az értekezés ezután szól az eszmék fejlődésének menetéről és az úgynevezett egyetemes közszellem létrejöttének módjáról. A nagy emberek befolyását vizsgálván, azt fejti ki, hogy az elméleti téren legna­ gyobb hatást gyakorolnak a nagy emberek tudomá­ nyos fölfedezései; a gyakorlati élet körében pedig az államférfiak. A puszta e h u L t embereiből majdnem soha sem válnak jó államférfiak.

Ezután Szilágyi Sándor r. tag értekezett 8zamosközinek az egyetemi könyvtárban őrzött s eddig kiadatlan följegyzései nyomán Mihály vajda megöletéséről Hitt l-ben. A nemzeti színházban a hallétnek volt vendége Szamosközi a nevezetes esetet, a mint külön­ a múlt napok alatt. Linda Berta kisasszony, a bécsi böző szemtanuktól hallotta., háromszor is leírta. nagy opera volt első tánezosnője lépett föl Delibes A leirás élénken feltünteti a liásta és Mihály vajda két hallétjében : „Sylviá"-ban és „Coppeliá"-ban. A közti viszályt, melynek végre is augusztus L9-én a vendégművésznő csinos szinpaűi jelenség s mestere vajda esett áldozatul, kit mikor a vallonok a Torda a lábak művészetének, sőt a plasztikát is szem előtt melletti táborban megtámadtak sátorában s felkontartja, de a kifejezés drámai ereje nincs meg benne czolták, a zsoldos hadból senki sem nyúlt fegyveré­ elegendő mértékben s egész megjelenése, bár igen hez, megbosszulandó a vezér halálát. kellemes, nélkülözi azt a bájt, mely egy Elsler Fan­ A harmadik felolvasó Koruk Sándor egyetemi ninál, Taglioninál, Pepitánál s más világhírű tántanár volt, s Magyarország bűnügyi statisztikájából csosnőknél a tánezot bizonyos költői jelleggel ruházta föl. Bécsből is azért távozott el, mert Cerease kisasz- az utolsó öt évről (1877-ig) szóló érdekes tanul­ szony, a ki mint vendég lépett föl, jobban tetszett. mányt olvasott föl. Ez alkalommal megemlítjük, hogy a nemzeti szín­ Ez adatok szerint: a vizsgálati fogságba jutottak háznak eddigi ballerina assolutája, Rotter Irma kis­ közül 54 százalékot elbocsátottak : a pörbefogóttakasszony az uj színházi évtől kezdve megvált ez inté­ ból 31 százalék mentetett föl, s az elitéltekből átlag zettől s nyugdíjba lépett s most Weiner Júlia k. a. a S2—83 százalék egy évnél kevesebb büntetésre Ítél­ ballet príma ballerinája. tetett. Szomorn tünemény a női bűntettesek folyto­ A népszínházban e hó -én a színházi alap javára nos szaporodása; de talán még szomorúbb a családos adták elő a „Sárga csikó" népszínművet, melyben embereké. Oroszországot kivéve sehol sincs annyi Laczi szerepét ezúttal játszotta először Tamássi, s családos elitélt, mint nálunk: 55 százalék. Még egyik legkiválóbb alakítása gyanánt mutatta be. A sötétebb lesz e jelenség, ha tudjuk, hogy az elitélt színház szorongásig megtelt, mert Soldosné is éne­ nők 54 százaléka olyan, a kinek gyermeke is van ; a kelt. A „Zengő angyalok" látványosság mutogatása férfiak közül is 52 százalék apa. e héten véget ért. Nem nagy vonzerővel volt a kö­ A természettudományi társulat május 1 í-íki zönségre. A legközelebbi újdonság egy franczia éne­ kes bohózat „Eokó", mely e hó 16-ikára volt kitűzve. ülésének tárgyát érdekes felolvasások képeztél;. T/tan Károly a fertőtlenítő szerekről értekezett, A gyapju-utezai német színházban múlt hétfőn magyar darabot hozott szinre a bécsi városi színház­ s e szerek ismertetéséhez közérdekű adatokat szol­ nak Laube igazgatása alatt vendégszereplő társasága. gáltatott. Ismertetése alapját ama kísérletek tapasz­ Szigligeti „Fenn az ernyő nincsen kas" cziim'í vígjá­ talatai képezték, melyeket a pestis-bizottság tett téka volt a németül bemutatott magyar szini tennék, egyes anyagokkal. mely Schnitzer Ignácznak, a Petőfi „János vitézé­ Utána dr. Rózsahegyi Aladár, ki a kormány nek" ügyes átültetője német fordításában került által az oroszországi pestises vidékre volt küldve, szinre „Rauschgold" czim alatt. Szigligetinek vígjá­ ismertette tapasztalatait, és szólt Asztrakhánról, a téka szerencsésebb művei közé tartozik s egyszerű népéletról, a lakásokról és az életbeléptetett rend­ meséjével, kidomborodó alakjaival, érdekes jelenetei­ szabályokról. A nemzetközi orvosi bizottság csak vel s a verses forma daczára is könnyed, folyékony egy pestis-esetet figyelhetett meg Yetlyankában. s dialógjával a német köntösben is megtette hatását, abból megállapították, hogy a járvány nem volt a mi legjobban bizonyít a mű belértéke mellett. A indiai, hanem ázsiai pestis. Nem is volt a járvány nétaet társaság ugyan nem tudta megadni a darai) oly nagy, mint azt idehaza hittük, a mennyiben alafniuak azt a sajátságos zamatot, mely a nemzeti nem terjedt az ki nagyobb mint 2<MX) • versztnyi színpadon az eredetit oly vonzóvá teszi, de a gondos területre. Mindössze 426 haláleset fordult elő, 64 betanulás és összevágó játék elismerést érdemel. A beteg kigyógyult. A járvány csak a Volga két partján közönség, mely minden részében, még az orcbester- fekvő falvakra terjedt ki. Vetlyankában a nép egé­ ben is megtölté a színházat, nagy tetszéssel fogadta szen elvadult a járvány miatt, s erre befolyással volt a hatásosabb jeleneteket s általában a kedvező be­ az is, hogy a lelkész .szintén a járvány áldozata lett. nyomás, melyet Szigligeti vígjátékának német fordí­ A nép, mihelyt egy helységben valamelyik családban tása tett,' biztosítani látszik e magyar szini termék si­ a pestis kiütött, annak a házát önkényesen kórház­ kerét a német színpadokon is. Laube társasága a jövő nak nyilvánította, s irgalmatlanul oda hordta bete­ őszszel a bécsi városi színházban fogja adni, s ugyan­ geit, bárminő betegségben szenvedtek is ezek, mégis akkor a berlini udvari színházban is előadják. volt rá eset, hogy az ily fertőzött helyről kikerült emberek is kigyógyultak. A Volga vidéke homokos, vizszegény, s a nép mértföldnyi távolból is a Volgá­ hoz járt vizért, ennek a vize meg egészségtelen, zavaros: ezen körülmény is nagyban elősegítette a A tud. akadémia nagygyűlése és Eötvös szobrá­ járvány terjedését. nak leleplezése. Az Eötvös-szobor leleplezését (e hó Hermán Ottó két nevezetes idegent mutatott 25-én) az akadémia ünnepi köziilése előzi meg d. e. be: egy szerecsen kaimant, és egy kigyófarku teke­ 10 órakor. Gr. Ismgag Menyhért megnyitó beszédén nős békát (chelydra serpentina). Ezek közül egy sem fordult még meg elevenen Magyarországon. Mindket­ és Fraknói Vilmos titkári jelentésén kivül csak egy tőt dr. Perl hozta Amerikából. A kaimán (alligátor tárgy lesz : Gyulai Pál emlékbeszéde Kemény Zsig­ niger) még csak apró szörnyeteg, alig féléves, s Her­ mond fölött. Ezután az akadémia tagjai az Eötvös­ mán azt hiszi, hogy mióta Amerikából ide került, szobor helyére, a korzó felső ligetébe vonulnak, hol nem evett. Dermesztőleg hat rá a hideg: ravasz

Közintézetek, egyletek.

324

VASÁKffAPI

20. SZÁM. 1879. xxvi. Í;VFOLYAM.

LUSÁfí^

n á r i j u b i l e u m á t a t a n á r i kar és az ifjúság egyformán őszinte benső örömmel ülte meg. Az egyetem jog- és á l l a m t u d o m á n y i kara o h ó 12-én délután az ülés-teremben gyűlt össze, melynek falát Wenzel babérral koszorúzott arczképe diszité. A vendégek közt volt P a u l e r miniszter, H a y n a l d érsek (ki Wenzellel 4 0 év előtt kezdte m e g műkö­ dését a bécsi Teréziánumban), Tóth Lőrincz, Stoczek József, stb. A jogkari dékán dr. Sájhy Gyula adta elő ez ülés czélját, melegen emlékezve m e g Wenzel érdemeiről, s dr. Vécsey Tamás olvasta a karjegyző­ könyvét, melyben Wenzel érdemeinek elismerése van melegen kifejezve. A diszes bőrkötésű jegyzőkönyvet a tanárok aláírván, a küldöttség által hívták m e g dr. Wenzelt. A belépőt éljenzéssel, felállva fogadták s a dékán üdvözlő beszéd kíséretében nyújtotta át neki az okmányt, virágbokrétát és babérkoszorút. Az ü n ­ nepelt meghatva m o n d o t t köszönetet s egyszersmind számot adott t a n á r i működéséről, jellemezve a m a négy egyetemi t a n á r (Nyitray Gábor, Kelemen I m r e , B o g n á r és F r a n k Ignácz) működését, kik előtte a m a g y a r magánjogot taniták egyetemünkön.

nagyon : b a észreveszi, hogy megfigyelik, meglapul. csöndesen viseli magát, mihelyt azonban n e m nézik közelről, szökési kísérleteket tesz. A chelydra serp e n t i n a , teknős béka, nagyon ritka állat, m e r t busa n a g y o n kedvelt s ezért pusztítják. Az egyetlen a teknős békák közt, melynek hosszú, kigvófarka van. Nagyon hasonlít a röghöz, ezért, a m i n t H e r m á n tapasztalta, az a q u a r i u m b a u az eledelére szánt a p r ó halak gyanútlanul közelednek hozzá, élelmet keresve alatta, mire a chelydra nagy ügyességgel szokta kidugni csőr-alaku fejét, s egész bravourral kapja be a halakat. H e r m á n reményét fejezi ki, hogy a Icét állatot majd meglettebb alakban is be fogja mutat­ hatni. A szakülés u t á n választmányi illés következett, melynek tárgyaiból a következőket emiitjük föl. Az állattani nyílt pályázat i r á n t az érdekeltség oly nagy volt, hogy a kitűzött határidőig nyolcz érdekes tervezet érkezett be, összesen 9000 forint igénynyel. A jelentésekből kiemeljük, hogy Hidegh K á l m á n „Magyarországi tetraedritek elemzése" czimű dolgozata e hóban m e g fog jelenni, Búza J á n o s növénytani munkája pedig most rendeztetik sajtó alá. A könyvkiadó vállalatba Reclus munkájá­ n a k eddig 1710 megrendelője van s az aláírók m é g egyre szaporodnak. Az első kötet júliusban fog szét­ küldetni. A társulat rendes tagjainak száma 5076-ra emelkedett.

E s t e a t a n á r o k l a k o m á t rendeztek Wenzel tisz­ teletére az „Angol k i r á l y n ő " szállodában. Wenzel A magyar afrikai t á r s u l a t legutóbbi ülésén, me­ ez alkalommal fölelevenítette legkedvesebb barátja lyen Koburg berezeg elnökölt, uj alapító tagokul a Toldy Ferencz emlékét is, kinek özvegye szintén zágrábi érseket és győri püspököt jelentették b e . küldött üdvözletet. Az érdemes t a n á r e n a p o n több Az Afrikában utazásra oly r o p p a n t sokan jelentkez­ felől részesült a tanítványok és tisztelők megemlé­ tek m i n d e n osztályból, hogy csupán az intelligens kezésében, í g y Szlácy József, a képviselőház elnöke pályázók száma 164. Ezek közül tizenhatnak a kér­ is üdvözlő levelet i r t egykori t a n á r á h o z . József fővényét vették figyelembe, s Kitin E d e soproni mér­ he czeg podig következő táviratot küldött Alcsuthnök ajánltatott, ha pedig akadályozva lenne, l'ntovszky r ó l : „Szivem mélyéből üdvözlöm a mai ü n n e p n a p o n Béla esztergomi fiatal embert ajánlják a brüsszeli családunk egykori tanítóját és legbensőbb szerencsebizottságnak. Az afrikai expediczió m a g y a r bizott­ k i v á n a t a i m m a l csatlakozom számtalan tisztelőihez." ságából Koburg h g .1877-ben ezer frankot adott, Az ifjúság e h ó 13-án este fáklyásmenettel tisz­ H a y n a l d érsek pedig h á r o m évre (1877—79) éventelgett. Az egyetem előtt gyűltek össze s 250 fáklyás kint kétezer frankot ajánlott meg. indult el az üllói-uton végig az ü n n e p e l t H u n y a d i utczai lakására. Az ősz t a n á r az ablaknál fogadta az A földrajzi t á r s u l a t május 15-iki ülésén dr. Brozik ovácziót, melynek viharos éljenzése alig akart csilla­ Károly olvasta föl Requinyi Géza értekezését az ó-korpulni. Az ifjúság nevében Barabás Béla fejezte ki a beliek földrajzi ismereteiről. Az ó-kor első felében ragaszkodást és szeretetet, s kiemelte, hogy Wenzel csak az izraeliták és phoeniciaik bírtak világ-jártas­ idegen föld szülötte, mégis a magyar jognak szentelte I sággal. Az izraeliták ismerték a határos tartományo­ életét. Dr. Wenzel az ablakból n é h á n y szóval vála­ kat, az Eufrát és Tigris völgyét, Egyiptomot és Abiszszolva, l e m e n t az ifjúság közé, s o t t köszönte m e g a sziniát. A pboenicziaiak azonban messzebb j á r t a k ; ragaszkodás ez ünnepélyes nyilvánítását. Alig j u t h a ­ m e r t hajóikkal megfordultak a m a i Angliában s el­ t o t t szóhoz, a n n y i r a éljenezték. A t a n á r lelkesen mentek egész a Kanári-szigetekig! U t á n a dr. Erödi szólt az ifjúság hivatásáról, és hazaszeretetre, komoly Béla olvasta fel Téglás Gábor értekezését ..A ntttörekvésre buzdította őket. Az egyetemi polgárok nyad-.uegvei ErdohatsáR ! - -ról. I s m e r t e t i a Ruskaharsány éljenek közt szeretett t a n á r u k a t vállaikra Pojana ós Ylejjyns/.a vidékét, különösen a Govasdia kapták, ngy vitték vissza házába. vasbánya-telepét, mely j ó vasat szolgáltat. A múzeum régiségtárának P a u e r J á n o s székes­ fehérvári püspök több értékes tárgyat ajándékozott. Ezek közt van egy igen szép ezüst fibula (római kapocs), a r a n y i n á l és karniollal áttörve s Fehér­ megyében P á t k á u találták ; továbbá egy 1849-iki m a g y a r rendjel, moly azért becses, m e r t az aradi vértanuk egyike v i s e l t e ; egy a r a n y diszitmény a fehérvári királyi sírokból, h o n n a n az 1838-iki ása­ tásokkor került napfényre. A m ú z e u m római régiség­ termei a közönség számára május végén fognak meg­ n y i t t a t n i . E d d i g ugyanis a termek berendezésén kí­ vül a székesfehérvári kiállításra kiszemelendő tárgyak elrendezése h á t r á l t a t t a a megnyitást. A kiállításon kő-, bronz-, avar- és középkori m a g y a r tárgyakból igen érdekes csoport lesz kiállítva.

Másnap délelőtt az egyetemen volt viharos üd­ vözlő zaj, m i k o r Wenzel megjelent a k a t h e d r á n . A t a n á r , az előadás előtt, ismételve megköszönte az i ifjúság ragaszkodását.

Az egyetem újjáalakításának évfordulati napját ; m i n d e n évben ünnepélyesen szokás megülni. Az idén i e h ó 13-án a 99-ik évfordulót ülték, hogy az egyetem : Nagy-Szombatból az ország fővárosába helyeztetett át. Az ü n n e p é l y t isteni tisztelet előzte meg, s aztán a I tanulók, a t a n á r i kar s a válogatott közönség a nagy j t e r e m b e n gyűlt össze, hol d r . Lenhossék rektor p á r szóval megemlítvén a n a p jelentőségét, értekezést t a r t o t t az e m b e r t a n r ó l , és ebben részletesen foglal­ kozott a koponya-tannal. E z u t á n Rupp orvoskari dé­ kán hirdette ki a pályázatok eredményét.

A kolozsvári egyetemről. A közoktatásügyi mi- , !

Egyház és iskola. Haynald bibornok. Kalocsa ünnepélyek szín­ helye. A bíbornoki méltóságra emelt H a y n a l d érsek e hó 1:5-án érkezett Kalocsára Budapestről, s bandé­ r i u m o k , küldöttségek és különböző testületek fogad­ ták és üdvözölték. A bibornok-érsek m i n d e n szónok­ l a t a külön-külön válaszolt. A pápai n e m e s testőr, I I tesoB Hannibál e hó 15-én este érkezett • bíbornoki kapucziunmial. s az érseki •méhen a k á p t a l a n és az összes ható­ ságok . u t e t t e fö] H a y n a l d fejére a kapucziumot. .K-len volt Ipolyi beszterczebányai, Schuszter kassai püspök, és az erdélyi káptalan küldöttsége. B kivilágították. H a y n a l d e h ó 18-án inán] bogy ó Felségétől átvegye a biretuniot, melyet gr. Zichy Ferencz pápai kamarás időközben Bécsbe.

.

I | j

niszter Szász Károly miniszteri tanácsost, dr. Markusovszky Lajos osztálytanácsost, és Kolbenhayer Ferencz építészt Kolozsvárra küldte az egyetemi épületek ügyében, s a vegytani intézet részére felajánlott telkek megvizsgálására. A küldöttek az egyetemi tanácscsal folytattak értekezéseket. Az ér­ tekezlet kiterjeszté egyéb kérdések közt figyelmét arra is, hogy a jelenlegi egyetemi épület egyetemi czélokra n e m alkalmas. A miniszteri megbízottak I fognak jelentést tenni, hogy mily mérvű épitkezé- I sek szükségesek.

Mi újság?

A kikelet hónapja, legalább első felében, bizony n e m igen kedvesen m u t a t t a be m a g á t . Hideg, esős, szeles időt hozott, ngy hogy a képzeletnek m i n d e n nagy erószakolása nélkül t a r t h a t t u k volna akár márcziusnak. Aztán annyi vizet fakasztott a föld méhebői, hogy az ország alsóbb vidékén viz alatt állanak s o t t is omlanak a házak a belvizek árja m i a t t , a hol Dr. Wenzei jubi-euma. Az egyetem népszerű ta- i azelőtt soha árvíznek n y o m a se volt. A tavasz, •!;, dr. Wenzel Gusztávnak negyven éves ta- | m i n t h a félne, csak tapogatózva m e r bevonulni s a

! ' |

növényzet is oly óvatossággal fejleszti rügyeit, m i n t h a a fagyok vis fzatértétől t a r t a n a . Szóv.il ezt a tavaszt rosszul csinálták m e g a kalendáriura-csinálók s a h á r o m fagyos szent, h a n e m okozott nagy galibát, azt jórészt a n n a k köszönhetjük, hogy n e m volt mi­ liőn kárt tennie. Minden h á t r a m a r a d t s öreg embe­ rek sem emlékeznek ily hideg időjárásra május havá­ ban. A csillagvizsgáló és meteorolog u r a k egész konfúzióba jöttek m i a t t a s n e m t u d t á k elképzelni okát. H á t egyik oka az is lehetett, a m i t egy Bosztonból érkezett levél beszél. A levél irója Ameri­ kába hajóztában a 60-ik fok táján óriási úszó jéghe­ gyeket látott alávonulni az éjszaki sark felől és pe­ dig oly rettenetes tömegben, hogy m a g a a hajó is m a j d n e m odaveszett miattok. A n n y i bizonyos, hogy ez év májusa rendkívüli jelenségeket hozott az időjá­ rásban. E g y soproni vonat fennakadt hófúvás miatt, s a májusi tizenötödiki bécsi lapok jelentik, hogy Bécs környéke fehér a hótól. Mi ugyan csak eső alak­ j á b a n k a p t u k m e g a vizet, h a n e m bizony ez is elég veszedelem, kivált a Tisza által elárasztott és fenye­ getett vidékekre, melyek n e m . bírnak pihenéshez j u t n i a gátvédelmi m u n k á t ó l . Zsófia napja kedvezőbb fordulatot hozott. K a p t u n k napfényt i s , b á r n e m elég meleget, s a derültebb idő r e m é l n i engedi, hogy végre mégis csak megkapjuk a tavaszt s n e m esünk bele m i n d e n á t m e n e t nélkül" a kánikulába, a m i kü­ lönben a m i éghajlatunk alatt m á r n e m volna csoda, sőt n e m is ritkaság.

A székes-fehérvári kiállítás most nálunk a nap eseménye, s örvendetes jelenség az érdekeltség, melylyel a m u n k a e m e nagy t á r l a t a országszerte találkozik. A kiállítás megnyitása e h ó 17-ikére van kitűzve. Lázas tevékenységgel kellett dolgozni, hogy a t á r l a t helyei, a kiállításra érkezett t á r g y a k rendben legyenek, m e r t az utóbbi hetek esőzései és viharai nagy akadályokul szolgáltak. E . h ó 17-ikére alkal­ m a s i n t n e m is lesz egészen r e n d b e n m i n d e n , de pár n a p alatt aztán megnyeri a kiállítás egész teljessé­ gét. A kiállítás területe nagyon szerencsés, épen az indóháznál; számos épülettel, tágas parkkal. Két épület-csoport volt rendelkezésre : a kincstári mén­ telep kaszárnyája, t ö b b mellékes és tágas épülettel, a lovardával, továbbá a lövölde. A m é n t e l e p és lövölde közti utczát átalakították, s o t t is több pavillont rendeztek be. A főbejárat az indóház felé esik s diadalkapu alakja van. L e g i m p o n á l ó b b része a kiállitásnaiv a kettős gépcsarnok, a legjobb czégek gépei­ vel tömve ; legcsinosabb pedig a jury-pavillon, bok­ rokkal, virág-ágyakkal övezve. T e r m é t a párisi világtárlat magyar osztályának ékítményeivel díszí­ tették föl. Nagyon csinos g r . Zichy pavillonja is, m ó r stylben, aztán Oetl Antal vas-pavillonja, a pápai u r a d a l o m csarnoka, melyet ifj. gróf Eszterházy Mór á l l í t t a t o t t ; stb. Az utóbbi n a p o k b a n kezdtek építeni egy királyi sátort, mely ő felsége látogatására vár. Ez Ízléses vadászlakot gróf Zichy N á n d o r a vért 'SÍ erdőben emeltette akkor, hogy ő felsége o t t járt. A czimerek, zászlók, feliratok kiváló elevenséget nyújtanak az egész t á r l a t n a k . Gondoskodva v a n étteremről és kávéházról is. A megnyitásra J ó ^se/'foherczeg, a kiállítás fő­ védnöké, e h ó 17-én Alcsuthról kocsin r á n d u l á t F e h é r v á r r a . A város h a t á r á n b a n d é r i u m , a hatóság es a kiállítási bizottság fogadják. Ő fensége a püspöki palotában száll m e g , hol P a u e r püspök vezetése alatt köszöntik a k á p t a l a n t a g j a i ; a főispán pedig a hatóság tagjait m u t a t j a be- A kiállítási bizottság, az ünnepélyre meghívott egyesek, a testületek küldöt­ tei, a főbejáratnál várják a főherczeget, kit gr. Zichv J e n ő és esetleg b . K e m é n y Gábor kereskedelmi miniszter üdvözölnek, m i r e ő fensége a kiállítást m e g n y i t o t t n a k mondja, megtekinti a kiállítás helviségeit, mialatt a helybeli egyesült zenekar játszik. A közönség számára csak a foherczeg távozta u t á n nyílik m e g a kiállítás. Déli 1 órakor nagv ebéd lesz a püspöki palotában. D é l u t á n a foherczeg a megye­ házban levő tauszerkiállitást nézi meg. E s t e a szín­ házban dísz-előadás és a város átalános kivilágítása. A városi polgárság színházi előadás u t á n fáklyásme­ nettel tisztelkedik József főherczegnél, a püspöki palota előtt. E z a megnyitó n a p programmja.

Eötvös szobra e h ó 12-én érkezett m e g Bécsből és H u s z á r Adolf szobrász felügyelete alatt föl is állí­ j tották a d u n a p a r t i Stein-ház előtt. E ö t v ö s alakja magyar díszruhában előre feszitett ballábbal van ; ábrázolva; jobbját magasra emeli, m í g balkezében papírtekercset tart. Az arcz az akadémia palotája felé t e k i n t . A talapzat felirata az akadémia felé

20. SZÁM. 1879. xxvi. ÉVFOLYAM.

o l d a l o n : „P>. Eötvös József"— s a túlsó oldalán „Emelte a nemzet 1879." Lajos bajor herczegröl. királynénk fivéréről, a „ H o n " tárczájában érdekes adatok olvashatók. A berezeg kiváló rokonszenve a magyarok iránt átalánosan ismeretes, — mondja a tárczairó, ki többször beszélt a herczeggel. Mint kitűnő lovas, és a huszá­ rok szenvedélyes bámulója, m e g is t a n u l t magyarul, hogy a huszárok nyelvén beszélhessen. A kis Valéria herczegnő magyarul i r t leveleket szokott küldeni nagybátyjának s rendesen Lajos bácsinak hivja. A berezeg a huszárokon kivűl legjobban szereti Petőfit, de ellensége a nyelvújítóknak és szófaragóknak. Ki nem állhatja a „ l a k t a n y a " szót, mikor o t t van a „kaszárnya" ; a „tizedes" elnevezés helyett is a „káp­ lár" szó tetszik n e k i ; aztán m i r e való az „ezredes", mikor a legelső huszárnak, Simonyinak n e m derogált az óbester czim ? A tárczairó a berezeg elbeszélése után állítja, hogy királynénk kemény cenzúrát gya­ korol' m a g y a r társalgás közben és megró minden magyartalan kifejezést. Mihelyt valaki vét nyelvünk ellen, a királyné rögtön rámondja h o g y : „borzasztó g e r m a n i z m u s " . M i több, egy izben m é g az „ e p e r " szót is kifogásolta m i n t olyant, mely a német „Erdbeer" elvásott példánya. A bécsi díszmenet ama vázlatait, melyeket Makart készített, s melyek u t á n a m e n e t egyes csoport­ jai alakultak, a vörös kereszt nő-egylet lehozatta Bu­ dapestre, s i t t a tud. akadémia palotájának mellék­ helyiségeiben, a képzőművészeti társulat egykori termeiben állíttatta ki. A jövedelem a szegedi árvízká­ rosultaknak van szánva. Belépti dij 50 kr„ de csü­ t ö r t ö k ö n és vasárnap 3 0 k r . Jókai Pozsonyban. Jókai e h ó 11-én felolvasást t a r t o t t jótékony czélra. Már megérkezésekor az indó­ háznál ünnepélyesen köszöntötték s m i n d e n ü t t nagy kitüntetéssel fogadták. A fölolvasásra, melyet este Vi 8-kor t a r t o t t , a városháza nagy terme egészen megtelt. Jókai fölolvasásában „A látható i s t e n " czim alatt költői emelkedettséggel a d t a elő, hogy isten keze m i n d e n ü t t látszik a népek és kis férgek életé­ ben, m é g a fehér lapon is, melyre í r . T a r t o t t humorisztikus felolvasást is : „Hogy m u l a t n a k a rab urak a b ö r t ö n b e n " . Nagy tetszést a r a t o t t m i n d a kettővel. A bölcsőde-egylet babirkoszorut, Stampfl könyvkiadó ezüst borostyánkoszorut nyujta á t neki. A hallgatók közt voltak gr. Esterházy I s t v á n főispán, gr. Szécsen Antal, Dobay tábornok és sok hölgy. Később nagy lakoma volt a költő tiszteletére, lelkes felköszönté­ sekkel. Jókainak pozsonyi időzése emlékére az ottani tanárok a r a n y tollat adtak, melyen e fölirat van : „Jókai Mórnak a pozsonyi t a n á r o k 1S79". Szegedről végre jobb hírek érkeznek. A Tisza, a Maros áradása megszűnt, az idő kiderült, s a tölté­ sek betömése is halad. De azért m é g mindig viz uralkodik a romok közt és hosszú, nagy m u n k á t kell végezni a szivattyúknak, hogy el lehessen távolítani. A vasúti közlekedés is helyre lesz állítva m á r n é h á n y nap múlva. Az osztrák államvasút töltéséből való­ ságos híd lett a tenger közepette, ezer meg ezer czölöp van leverve, kőhalmazzal erősítve, s ezen fog a vonat robogni. Az úgynevezett Othalom, h o n n a n dereglyékkel hordják a földet a töltésekhez, egész m u n k á s g y a r m a t t á lett. Sok bronztárgyat is találtak itt régi sírokban. Pévhíj közlekedési miniszter e h ó 15-én meglátogatta az elpusztult várost. Dorozsmáig ment vasúton, hol Jankovich Miklós kormánybiztos fogadta; azután az alföldi vasút töltéséhez csolnakázott, s végignézte a töltéseken folyó m u n k á t . A mi­ niszter a „ h é t választó" fogadóban szállt meg, s e hó 16-án utazott vissza Budapestre. A párisi községtanács a szegediek segélyezésére 5000 frankot szavazott meg. Párisi művészek ismét nagy h a n g v e r s e n y t rendeznek a szegediek javára, melyben a többi közt Krausz s Blocli, Judic, G r a nier és C h a u m o n t úrhölgyek és F a u r e fognak közre­ működni, ki m á r régóta n e m lépett föl Parisban.

Ismét egy megdöbbentő' öngyilkosság ébresztett kínos részvétet, Ralajthy I m r e , belügyminiszteri tanácsos e h ó 15-én a budai városmajorban meglőtte magát. Mikor rátaláltak, m é g élt, de a kórházban nemsokára meghalt. A lövés szive alatt érte. Balajthy egyike volt a legképzettebb tisztviselőknek. Szolgálatát még a helytartótanácsnál kezdte. Közvet­ lenül az öngyilkosság előtt m é g bent volt hivateláhan, de s e m m i s e m árulta el borzasztó szándékát.

VASÁBNAH

325

ÚJSÁG.

Az anyagi romlás ragadta a sirba. Neki magának nem voltak Költséges szenvedélyei, h a n e m mások rontották meg. A szomorú eset megrendítette min­ den ismerősét. Özvegyén kivűl több árva is gyá­ szolja. Czápa-fogás. Fiuméből írják, hogy egy Matejcsich nevű halász f. h ó 6-ikán a portoro-i part köze­ lében czápát fogott. Az á l l a t , melynek hossza a h á r o m métert megközelíti, iszonyú dühbe jött a hálóban s majd széttépte. Csak m i u t á n segítségül érkezett emberek husángokkal ütötték fejét, sikerfiit az elkábult szörnyeteget a p a r t r a kihúzni. Midőn fölbontották, belsejében tizenhét 4 0 — 4 0 centiméter nagyságú fiók-czápát találtak, melyek néhány n a p múlva m á r napvilágot láttak volna. A halász meg­ kapta a czápa elejtéséért kitűzött 30 frtot.

H o m o n a . IS. 1'. Hasonló dolgozatokkal hosszabb időre el vagyunk látva ; tessék intézkedni a kézirat felöl. E g y t a n f e l ü g y e l ő t é v e d é s e . Inkább szak- vafry napilapba való, a hol a/, ily kénlések tárgyalására több tér jut. .;. A leveliién emiitett képeket legyen szíves (el­ küldeni. Több felől érkezett kérdések folytán kiadó-hiva­ talunk kijelenti, hogy hetilapjaitik melléklapjára a „ V i l á g k r ó n i k a " czimű képes heti közlönyre előfizetőinktől még folyvást fogadhat el megrendelé­ seket. E képes melléklapunkat előfizetőink 1 h ó n a p r a 30 kr., i hónapra 40 kr., 3 hónapra 60 kr., 4 h ó n a p r a 70 kr., f> hónapra 90 kr., ti hónapra I frt. pótdíj mel­ lett rendelhetik meg arra az időre, a melyro a „Va­ sárnapi l'jság"-ra vagy „Politikai Ujdonságok"-ra beküldött előfizetésük szól.

SAKKJÁTÉK.

A német császár élete — napokban. Egy göttingai tudós professzor a német császári pár aranylako­ dalma alkalmából kiszámította, hogy e hó 11-ni Vilmos császár életének 30.000-ik napját töltötte be. J ú n i u s 11-én, az aranylakodalom napján tehát a 30.031, a császárné pedig 2 i.7-27 napos les/., O ven éves házasságában a császári p á r 18.263 napot töltött.

1015. sz. f. Vész J. A. tanártól (Budapesten.) Sötét.

Ada'-ozá; a szegedi árviz';arosuita'< j t v á r a . Tísza-Lftdánvhól Lakatos József jegyző által 13 frt 30 fart vettünk m i n t » tis/a-ladányi község lakossága és előljárósági adományát. Ezzel együtt begyült eddig szerkesztőségünknél 771 frt 31 kr.

Halálozások. E l h u n y t a k a közelebbi n a p o k b a n : KovAcs l'i: BENCZ, K o m á r o m városának negyven éven át volt te­ vékeny tisztviselője : ügyésze, tanácsnoka, kapitánya és polgármestere, 72 éves korában. — GOBOVE JAKAB, N.-Várad egyik legvagyonosbb polgára, ki végrende­ letében több jótékony intézkedést tett. •— VARGA I G ­ NÁCZ aradmegyei földbirtokos 82 éves korában Ara­ don. — EVVA FERENCZ ügyvéd, a szabadságbarcz alatt százados, később politikai fogoly Olmüczben. majd főszolgabíró s kincstári hivatalnok, Evva Lajosnak, a budapesti népszínház titkárának édes atyja. 65 eves korában Szatmáron ; két nap múlva pedig fia DEZSŐ, hetedik osztályú tanuló is követte a sirba. — IÍISKÓ KÁROLY, Biskó Ignácz pénzügyminiszteri osztálytaná­ csos (Petőfi ismert kebelbéli barátja) fia, reáliskolai tanuló, alig 18 éves korában Budapesten. — K z r u MÁN ISTVÁN, Békésmegye főszámvevője, 72 éves korá­ ban Békés-Gyulán. — SCHLETTER FERENCZ, pénzügyi

Világos indul s a harmadik lépésre mattot mond.

Az 1010. sz. feladvány megfejtése. Lamouroux M.-töl. Megfojtés. Vilim.

1. 2. 3. i.

•**».

F.18—16 IId.j-e7 Bc6—c5 Vb3—b4 matt. a.

g7—Í6: H e 5 - d 7 : (a) Kd4—c6:(b)

biztos 3 1 éves korában Budapesten. — ZIPFINGER LIPÓT, zongoratanitó Debreczenben 80 éves korában. 2 eí—eó •— SZODORAY E L E K 65 éves korában Budapesten. — 3. g2—f3: He5—13: ANGEJIEU L U O S , a jelesebb bécsi fényképészek egyiké. 4. Vb3—d5 matt. 1, ki m gyarországi születésű volt, s a szabadságbarcz3 1)6—e5: ban m i n t honvédhadnagy küzdött, 57 éves korában 4. He7—cC mait. Bécsben. — ZENTHB LÁSZLÓ uradalmi mérnök Ma­ H e l y e s e n fejtottók m e g : Veszprémben Fülöp gyar-Bolyon, számos tagú családot hagyva maga József. Gelsen Glesin^er Zsigmond. Sárospatakon Géután. recz Károly. Kolozsvárit Csipkés Árpád. Nagy-DobronySZÉHEU MIHÁLYNÉ szül. Thiel J. asszony elhunyt hiii Németh Péter. Diidapcttcn K. J. és r*. H., Igali 5 3 éves k o r á b a n Budapesten. A kitűnő hitvest és I Swetozár. A karczagi polgári kör. A pesti sakk-lör. anyát, a köztiszteletben álló férjen k i v ű l , leánya =^(dr. Navratil I m r é n é ) , k é t fia s unokái gyászolják. Felelős szerkesztő : N a g y M i k l ó s . DEZSÉNYI JÓZSEFNÉ, szül. Stegmann Karolina 36 (L. E<;yetem-tér 6. sz.) éves korában Budapesten. — SOLTÉSZ SÁNDOHNE. a kolozsvári adófelügyelő neje, szül. Kuderna Paulina HETI-JSTJlPTAU. nxáj. hó. 48 éves korában. W O L F F BERNÁT a berlini „National Z e i t u n g " tu­ Nap Kathoükus i s protestáns GDrog-Orosz Izraelita lajdonosa, meghalt Berlinben e h ó 13-án. A hírlap­ 18 V E5Ven..LBód.E 5 Rtgate 6 « 5 Hiob. FI. 2"> Szem. irodalomban sokat emlegetett név volt, m e r t ő alapí­ 19 H Prűd. I.lLtrmt- Mennyei ' Sz. ker. Mt- 26 Szeth. tott először oly távirati intézetet, mely a hírlapok ^ János evang. 27 20 K íleni. ]).' járó Bazilla számára a távirati tudósításokat küldi. Berlinben 21 S hVs)iiti.|lMp»lf. Bálint 9 Jzaiás 28 B. S. u. most is Wolff-Bureau a neve az ily intézetnek. Wolfí 23 C i U n é a t t i r t t k Áldozó rsiit. 10 Áldozó tsüt. 29 1849-ben alapította bureauját, akkor, m i k o r még hu­ 23 P Dezső p. Dezsér 11 Hotítu vért. 1 Siv.. 11. 24 8 Janka Janka . 12 Epiphan SSao.fi.P. szadrésze sem volt meg azoknak a táviróvonalaknak, melyek m a a világot keresztül-kasul hálózzák. Azóta Itld TilUiaiai. © Első negyed 29-én 0 óra 53 perczk. rege keletkeztek: a „ E e u t r s Office" (Londonban), az „Agenzia Stefani" (Rómában), az „Agence H a v a s " Tartalom. (Parisban), az „Agence B o r d e a n o " (Athénban), a Szöveg: Dr. Wenzel tüw.táv. — Czigíny farsang. Költe„Corresp. B u r e a n " (Bécsben) s legutóbb az „Agence menv Vargha Gyulától. — A KÍ örökké bujdosott. Igaz tör­ R u s s e " (Szentpétervárott). ténet. (Folyt ) Közli Bótrós Karoly. — Alakok az afghanangol bábomból. — A Shakespeare emlék-színház Stratford-onAvonban. - A bégum ötszáz milliója. Verne Gyula regénye. — Egyveleg. — A teleskóp-halak. — Nappali álom a földről. — Sagybrittania éléskamrája.— Irodalom es művészet E m l é k e z e l ? . . . Százszor felhasznált módja a sze­ Egyház «;s íkola. — Közintézetek, egyletek. — Mi njság — relmi versnek Valami egészen új fordulat, eszme, tar­ Halálozások. — Szerkesztői mondanivaló. — Sakkjáték. Heti talom kellene, hogy értékessé tegye ezt az elcsépelt : naptár. Emlékezel ?-fonnát. Képek: Dr. Wenzel (iusztáv. — Az angol-afghán bábo­ F e h é r rózsa, p i r o s r ó z s a beszélgetése nagyon mból (tizenkét kép). — Székes-fehérvári püspöki lak. — szét folyó, határozatlan. Ember nem tudja kivenni, mi Shakespeare emlék-szinház Stratford-on-Avonban. — A bégum előnye van egyiknek, másiknak ? Ilyesminek ngy volna ötszáz milliója (két kép). — Teleskop-halak. becse, ha vagy költői s érzelmi szép. vagy allegóriái eszme rejlenek benne. Itt e^yik sincs. H i n l e á n y h o z . A „kit remény szeretet" chablonja ma már nem hat. Alak pongyola, verselés bágyadt. Ez A lapunk mai számában foglalt „Mi az i n g y e n ? " h.ilitibls. L e m o n d t a m é n m á r álmomról. Mondjon le arról czimű hirdetésben ígéri ingyen mellékletek dij nélis. hogy versíró lesz valaha. Pihenjen - lelkiismeretesen lesznek hozzáesomagorva. de ne verseljen. E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelőse -M. B . A képet munkába adtuk, a igyekezni toguuk a szerkesztőség. mielőbb közölni.

Szerkesztői mondanivaló.

Nyilt-tér.*

20.

YASÁENAPI U J S A G .

326 FIT hatszor hasábzott petit nor, vaqy annak helye egyszeri igtatásnál Iá krajczár; többszöri iktatásnál 10 Itrajczár. Béljegdij küiön minden igtatás után 30 kr.

HIRDETÉSEK. A sok ezer fiatal ember között, kik a Win

kelmayer-féle

bojtorjángyökér-Bsszenczza; U t a l n é h á n y n a p a l r t t e r ő s s a a k á l l t nyertek van e g y n é h á n y , k i k e szer s e g é l y é v e l akkor* ezt k a l i t és hajzatot k a p t a k , m i s z e r i n t ajánlat t é t é tett nekik, hogy mapukat különböző városokbai

Hol! János gyógytápszerei. Magas fokú

íil (lövész

a Hoff-féle sűrített malátahivonat által enyhittemérsékel­ C s u p á n azon k ö r ü l m é n y n e k , h o g y e szei tik, a fájdalom a betegség maga
bemeneti dij mellett mutogassák.

Elismerő iratok.

t

Dr. Brehmer-féle gyógyintézet tüdőbetegek számára, Gr ö r b e r s d o r f b a n .

Maláta-gyártmányainak (ma­ l á t a k i v o n a t - e g é s z s é g i sör, ma­ l á t a - c s o k o l á d é , m a l á t a - mellczukorkák) köszönöm teljes kiépülésemet; gyomrom fáj­ dalommentes s az idegek is megerősödtek. K l i e w e r G. B e r l i n b e n , L o u i s e n - U f e r 1/d

SZÁM. 1 8 7 9 . XXVI. ÉYFOLVAV,

Kiadó-hivataliink számára hirdetményeket elfogad Bécsben: Stein és Vogler WaUSschcasse Nr. 10, Mosse R. SeüersUtte Nr Oppelik A. Wollieile Nr. 22.

Mi az ingyen? A lezkifebb próba elég. hogy az alább jegyzett árukról, vala. mint az azokhoz dij nélkül adott ingyen-ajándékokról meggy; z{. dést szerizzünk, minden további dicséret fölöalrges, meg a e j győződni róla ! Minden kicsim''* |>oi.ta-fnrdiiltnvi.1 imgkiilrlelik. Egy priiparált toll. melylyel I nagy album. 200 képre és k>. vi/zel lehet irni, mahaKO'i toll­ bitiéire, ki cakebör. Legfir, di SZÍ -zitve, frt 6 50, hozzá ingy eu i tartó* al 10 kr ; hozzá ingyen tnrcza! n'reza! 1 játék kis kártya^ Kgy s/.ekrényk*' angol levélpa I irotaicza totint 1.80, elegáns pir P boríték monogrammal -i0 h . z z i i m y e n rapir, boritéké. kr.. hozzá ii'gyen legfinomabb írószerek ! Képpel frt 2.50. tolltartó. t"ll és pecsétviasz! U yanaz 2 az , nagyobb 1 fit. I elegánsan öltözőit porciel»n bábu, gen nagy frt i. _ HMI levelpnpir borítékkal 30 hozz* 'iigyen 1 doboz konyha kr, hi7z*in yen 1 üveg tenta! e'tény! I előhoz HIIIIIIÍIIÍIIIII toll 50 kr , hozzá ingyen 12toll'nr'ó. 1 ténta I K> HIHIZ mint Mode de Paris frt 2. , hozzá ingyen 2 doboz l törlő gumm ! Aranytoll 80 kr játék nagyobb gyermekek szá­ I linóm tnlIkf'H, elegáns f >rmá már* ! ban, 60 kr., hoz á ingyen egy iegyzókönyv és I szivarhamu 1 elegáns l e g \ e z ő . pagyobiTsCI csésze ! kr., hozzáingTen I nyakkeresti és melltű ! 2 linóin b é r e l n i . Irt i.80. h >z/.a ingyen fenő szíj csavarni! 1 elegáns legyező virágokkal I linóm réinkaiiórzgyiijtÓMzer frt 1 . - , hozzá ingyen 1 finom 45 kr., ti; omabt) 00 kr.; hozza melltü és fülbevalók ! ingyen 1 szivartarcza ! elegan1 p á r k é s é s villa, britálnV sabb 80 kr. ezüstből, 65 kr., h ingyen I u»r legfinomabb nmlrágtnr 1 leveses kanál! tó. 55 kr , Jegflnumabbik 80 kr., hozz-i ingyen 1 garnitúra legfi pár ezüstözött gyertyatartó, nomabb med- és kézelő-gomb frt 1 30, hozzá ingjen 2 kávés­ kanál ! í in' ii.j" ruba ki fe 60 kr.,legfi nom. 80 kr.. bozzá in yen 1 lésü! pár ezüstözött gyertyatartó. I >«<•» ji> hajkefe 65 kr.. legfi­ i.yolcz hüvelyk, f t 2.20, hozzá nomabb 80 kr., hozzá ingyen 1 ingyen 6 db kávéskanál. porfésü linóin Togkefe, 30 kr., legfi Kfilönféle társasjátékok, ujak, 1 jáiék 75 kr., mindtgyikhsz nom-bh 45 kr., hozzá ingyen i n g y n 1 sétabot! finom fogpaszta!

1 pár női bnriNiiyakölö 20 kr , 1 tréfás szi»artáreza, csupán férfiaknak, 50 kr., hozzá ingyen elegánsabb 40 kr., hozzá ingyen 1 fogvájó i ékateknöböl! 80 db hajtű ! (Kimerítően tárgyalva a „Vasárnapi TJjság" IS79. évf. 3. számában.) 1 pár -• l> i-m harisnyakötő 55 1 középlinom, talmi óialáucz 8 ) kr., hozzá ingven egy pár kr., .egfiiíOmabb 90 kr., hozzá finom kézelögimb! Finomabb intryen 1 aranyozott gyürü és 70 kr me ltű! bor kézitanka, legnagyobb, ft I legliiiomnhb talmi óralánez, frt I.—, elegánsabb frt 1.50, 2. —, hozzá ingyen 1 pénziárcza ! hozzá ingyen 1 e^ész garnitúra 1 pár gép-kézelőgomb. 2S kr. mellés kézelőgomb. legfinomabbak 40 kr., bozzá •aláta • kivonató egészségi ingyen 1 tuczat mellgomb ! legfinomabb double melltü, SÖf e g y p a l a c z k 6 0 kr. 11 p a l fülbevalókkal, kövekkel, frt I par kézelőgomb bivalyc ont 1.5U. hozzá ingyen 1 legyező ! bói, 60 kr., hozzá ingyen a mell­ 6 f i t , 2 8 p a l . 15 frt, 5 8 p a l k! es gallérgomb 30frt,—7« kilo maláta-csoko 1 melltii hamis gyémántokkal, 1 pár linóin kézelőgomb tetszés frt 3 50, hozzá ingyen 1 z-inór Iádé I . 2 frt 4 0 kr., V . k i l o szerint, 30 kr., hozzá ingyen 1 elefántcsont korral. 1 frt 3 0 kr., Ve k i l o 7 0 kr. I I . körömrá-poly! 7» k i l o 1 frt 6 0 kr., V* k i l o 9 0 pár fülbevaló hamis gyé­ 1 pnr ptiNzpankfa naláta-leri mánttal, frt 3.—, hozzá ingyen kr.,1/850kr.,III.1/íkilolfrt íék, 60 kr.,ho*zá ingyen 1 bronz 1 pompás medaillon! •A k i l o 6 0 k r . ; Vs k i l o 3 5 kr. asztali gyújtó! laláta-bonbon i zacskó 60 kr. 1 pár bronz g y e r t y a t a r t ó , frt linóm aranyozott karperecz, 30és 15 kr.; — fiyermektáp- 2.—, hozzá ingyen 1 szép kettős frt 2.5C, hozzá ingyen 1 melltű, 1 pár fülbevaló! láló malátaliszt i üvegcse 1 téi.fatartó! aranyozott női peesétfrt, vagy 60 kr. Egy maláta- IOO db látogatójegy, tetszéssze 1 linóm n y o m ó gyürü, 50 kr., hozzá rinti névvel, 60 kr , irigy, n 1 fürdő 80 kr. Maláta-kivonat: i legfinom. ingyen 1 második gs ürü ! látogatójegy- tarczaü v e g c s e 1 frt, k i s e b b 6 0 kr A z első, t ü d ő v é s z e s e k -számára a l a p í t o t t , s a n a t o r i u m , t á l i k e r t j é v e l 1 album, kecskebörkötésben ele­ 1 finoman aranyozott hölgyMalátaszappan 80,60,40 és 20 g y ü r ü , hamis brilliantokkal, e g é s z é v e n á t n y i t v a v a n . A téli g y ó g y m ó d e r e d m é n y e i s e m m i b e n s e m á l l a n a k a gáns, 50 képre, frt t.50, hozzá frt 1.50, hozzá ingyen 1 virág­ ingyen 1 virágváza! n y á r i a k m ö g ö t t . — E l l á t á s i dij h e t e n k i n t i 4 2 m á r k á t ó l följebb. — P o s t a - é s t á v - kr. N a g y o b b m e g r e n d e l é s n é l váza. m e g f e l e l ő e n g e d m é n y . — A [ nagy 4-ret album, 100 képre, irdaállomás. — Leveleket é s tudakozódásokat elfogad c s o m a g o l á s l e g o l c s ó b b a n szá­ kabinet. Szabad, bőr frt 4.50, finoman aranyozott féri) hozzá ingyen 1 pénztárcza, 1 p e e s é t n y o m ó gyürü frt 1.—, míttatik. 4989 pár kézelőgomb és t látogatóhozzá ingyen 1 aranyozott jegytárcza! láncz ! Mindezen, legjobb kivitelben összeállított áruk pontosan éí zsibárus-utcza 7-ik szám, figyelmesen a 15 év óta fennálló áruház által postautánvét mellett szállíttatnak. 5335 llutlapesten

20

SZÁM. 1879. x x v i .

ÉVFOLYAM.

VASÁRNAPI

A balaton-füredi fürdő-idény

FERENCZ J Ó Z S E F

május 18-án nyittatik meg.

r.Iiwmcrí mini IrKliataHosnhb vnlniiiemiyi keNorilviz közjitt.

(Utánnyomat nem

dijaztatik.)

vagyis biztos g y ó g y s z e r a j á n l ó s e ­ b é s z e t i k ö n y v , melylyel s z á m t a l a n elfajult régi nyavalya kigyó­ g y í t h a t ó : 250 k ö z s é g i b i z o n y i t v á n y n y a l l e t t k i t ü n t e t v e . E n é p s z e t ü m ü e g y é v e , h o g y m e g j e l e n t , s máris országszerte a l e g n a g y o b b e l i s m e r é s b e n részesült. Mindennemű f o g l a l k o z á s ú a k , — g y ó g y á s z a t k e d v e l ő k , — és szenvedők megszerezhetik. Egész munka ára 1 frt. D O M O N K O S P . s e b é s z n é l . 5090 K e m . H o g y é s z e n u. p . M a g y a r G e n c s (Vasm.)

A FRANKLIN-TÁRSULAT íiíjir Malii intézet Haáásátai (Budapest, eüTetem-utcxa 4-ti sxáa > ueíieleal és uúMea WanarasuJl UMr

IPAROS-GAZDÁK KÖNYVE Az iparos-gazda családok számára. RAJZOKKAL ELLÁTVA. Irta

KUBINYI LAJOS.

LÜHI MARGIT-FORRÁS legtisztább szikéleges ásványvíz.

mag7 lrod lntei!et k,adísiliai1

Hazánk ezen, vegyi összetételénél fogva nevezetes gyógyvizét a l é l e g ­ z é s i é s e m é s z t é s i s z e r v e k é s i d ü l t h u r a t o s h á n t a l m a k n á l , torok-, g é g e - , l é g c s ő - é s h ö r g b e t e g s é g e k b e n k i v á l ó sikerrel h a s z n á l t á k é s h a s z n á l j á k : Budapesten : Dr. Korányi Frigyes, D r . Kovács Sebestyén Endre, D r . Gebhárdt Lajos. D r . Navratil Imre. D r . P o ó r Imre, Dr. K é t l y Károly, Dr. Barbás József. — B é o s b e n : D r B a m h e r g e r Henrik, D r . D n s e h e k fgvcteiui tanár és küzkórházi főorvos uralt. — E z e n t e k i n t é l y e k n y i l a t k o z a t a i s z e r i n t :i M a r g i t - f o r r á s n e m c s a k m é l t ó v e r s e n y t á r s a a s e l s t e r s i , g l e i c h e n h e r g i , g i s ü b l i e h i . r a d e i n i , v i c h y i , e m s i s h a s o n ö s s z e t é t e l ű v i z e k n e k , hanem gyógyhatásban azokat több tekintetben felül i s mnlja. — A mellbe­ t e g e k k l i m a t i k u s g y ó g y i n t é z e t e i b e n , különösen az általánosan ismert é s ma l e g l á t o g a t o t t a b b k l i m a t i k u s g y ó g y i n t é z e t G ő r b e r s d o r f b a n a Margitforrás már o t t h o n o s s á v á l t . — A M a r g i t - f o r r á s g y ó g y h a t á s á t i g a z o l ó bi­ z o n y l a t o k k i v á n a t r a b á r k i n e k k é s z s é g g e l m e g k ü l d e t n e k . — M i u t á n a Margitforrás máris n a g y o n h a m i s i t t a t i k , f i g y e l m e z t e t i k a f o g y a s z t ó k ö z ö n s é g , h o g y szükségletét csak j ó hirnevü helyeken szerezze b e .

Dr. Karlov8«ky

utódai,

forrásigaxgatóstiga.

Kizárólagos főraktár:

5217

ÉDESKUTY L magyar királyi udvari ásványvíz-szállítónál Budapest, Erzsébet-tér 7. sz.

u FRANkl IH TÍR*\Í!I JSTegyetem' utcza'

(^^^

4) megjelent ét kaphatói

A BOSSZ SZOMSZÉD. Temesvári Mór czipöavára

BITOAPESTF.TÍ. klraly-utcza 1. r*. bjró Orczy-lél* Mi. Hölgyeknek : SétaezIpS (airatos féleaipo) letűnöm bi«n kiállítva frt i !0 Regatta-cipő hevederrel, )oirnnom»bb Wstiog- V. bőrből, legiivato :bb alak frt 1.90 Eber'asting ezng topán, 10 emtr. n i fras, legfinomabb fajta frt 3 10 Bőr czúg-topán, 80 emtr. mag**, erö* dupla Ulp;al (n 5 M Uraknak: Náii Clipf finom hírből frt 1.10 Félciipo a nvári iv. dr», legjobb sergeb'rb 1 erői talppal frt S.80 Czúgos topánok ehagrln- vagy zergeb'rbő', letj..bb rajta frt 9.80 Borjubör topán (vik eoe) erői dupla •alppal. elaA min-'iilgQ f t 4.— Kaldskid-topán (keiztjllbőr) képzelhető legjobb nlnMiH frt 4.M Chggrin T. rlkszes b rcatznák matti •zárral éa dnpla talppal frt 8 80 • • » Meg- endeléaek utánvét vagy aa őaveg beküldése mellett * .legjobban 483 teljenlt étnek. " i88 Kimeri;ő árjegyzékek ftrgyen.

REGÉNY. Irt*

Vadnai

Károly.

Iparos-ptozonyok könyve. Iparos-gazda családok számára.

knránui Frinupc

űr

fíahhnrrlt

'"""r ' • k l r - •"•"•«•»»» B " , l , » :

I ninc

•"»*•"*• • 8«.TÍóka»kss-kór-

U\ . U t t U l l d l U l L d j U b , | , a l | g a,.g„t„Ja, llii.lnp. , i , „ ,.Könnyen vétethetik és a többi budai viz khez aránylag kevesebb mennyiségben ős rövidebb idö aUtt hoz kedvező erelm^nyt létre.'* ü l * k i e e Q á n r l n p " ***•• J n " » " kílzkorliiiz itaigntójn U l • r \ I S 3 o a i l U U l , It,,,!,,,,, , K . „ „Valamennyi budai kes^tüviz közö-t ke.letnes i/.e és jeles hatása által itínik ki: gyomor és bélhurutt-ál, megrögzött a ékrekedésné), alhasi vérpangásná), valamint verlolulásoknál, aranyérnél, etvágvtaUnságnál stb udvari InnárHoa „ M ^ hosszabb M liH-znA.!' fnAl Nincs nem mi tele kAros hatása 5308-B , D r M P t f i l P P t T h "» *l"'"« *y|«'íy* 4ltal e kórod* egybevagA hr-veny tei-e'l ífvalrxn f«nto* nkijavalatnak felelnpk itie:." ^KzTi^^MliaiiliHto inindrn »>oEV'7.«*ríiir rm I'iiNZirnrukvn Nkrilcnbni VH H f'»i i.iHfKHZgnKmnKiinl BurJnpcHteii.

Dr. Bamberger Henrik, S S S .

Az 1878-M párisi és több hazai tásbnn kitüntetett*

KUBINYI

A legszebb síremlékek az elismert l e g o l c s ó b b árak mellett, s z ü r k e m a n t h a u s e n i g r á n i t b ó l , f e k e t e g r á n i t b ó l (Syenit), s ö t é t z ö l d g r á n i t b ó l (Pot-phi/r), v ö r ö s é s f e k e t e m a g y a r m á r ­ v á n y b ó l i továbbá vázák, alakok, koszorúk és urnák márvány- é s érozből, sirrácsozatok é s keritések. A i k i s z á m í t á s o k é* rajzok k i v á n a t m m e g k ü l d e t n c k .

Ara,

fűzre

VO

Háztartásban nélkülözhetlenü! Legújabb szabadalmazott

Az entreprise des pompes funebres

s r a l i y á r a Budapest, Kerepesi nt 48. szám.

Tiiiiniiiíiciie.

krajcíftr.

BÁNK-BÁN A NÉMET KÖLTÉSZETBEN. Irodalomtörténeti tanulmányok. Irta

Dr. H E I K R I C H GUSZTÁV.

Brucky

haj, szakáll és szemö.dok számára, melyek a legegyszerűbb módon, egyetlenegyszeri havználat mellett, egész megbízhatóan és biz­ tosan ugyanazon hibátlan, fényes s z ő k e , barna é s Fekete természetes szint vissza nyerik, mely­ lyel a megöszülés előtt bírtak, s melyet sem sznppannali mosás. sem gőzfürdő használata nem bír elenyésztetni. Ára 2 frt 5 0 kr.

Dr. Landauer illatos hajbalzsama. biztoitott, teljesen ineübízhaló szer, hogy, 2- vagy 3-szori hasz nálat mellett a haj kihullása tökéletesen megszüntetletvén, annak növése ismét elömozdittas-ék. E balzsam, az ö-z hajnak eredeti, természetes sziné' visszaadja, a legfinomabb illattal bír, s a bórt vagy fehérneműi legkevésbbé sem szennvezi ba. Ára 1 frt.

9 máj foltot, pörsenést, bőr-atkát , arezvórösséget napégést, a b ő r m i n d e n k i v i r á g z á s á t stb. a d r . Tobias E a u miraculeuse antéphéliqne a bnröo és bő. alatt gyüleke/.ö festékanyagok fölszivódása ál al gyökeresen e táv litj-t, a a legdurvább, légé desebb bórt egy éjjen At gyönge'd puhává ég fehérré változ'atia. Ara 1 frt 5 0 kr.

Ered. keleti rózsatej Rnss Károly, gyógyszerésztől a bérnek rög'ön, nem pedig hosszabb lusznaiac után, oly gyöng.
különlegesség meg van vizsgálva, a
Russ Károly utódja. Bécsben I., Wallfischgasse 3. Budapesten.

Ara fűzve 1 frt.

A FRANKLIN-TÁRSULAT magyar irodaim intézet kiadásában (Budapest, egyetem-nícza 4-il SÍÜÜ. . mueiüi és nuMei jÉijtariMál ÜÍIJUIŰ;

A szibériai száműzöttek. Irta

M=? C O T T I N . Franraiábol fordította

A L A D A H N É .

Ára fűzve

80 kr.

s

Ausztriában

eoaksz v a g y kó'szénfütésre 5 0 % tüzelőszer - megtakarítás­ sal A z o n kivül m i n d e n n e m ű e g y é b b s z e r k e z e t ű asztal­ alaka é s k ö z ö n s é g e s 1 M K ; i i - < - l . I i i y l i c l v « - l i d ú s v á ­ l a s z t é k b a n 3 írttól e g é s z 6 0 0 fitig, t o v á b b á niosnKÍI tlíiiiolí. c s ö v e k é s e g y é b e s z a k b a v á g ó tár­ g y a k é s e s z k ö z ö k a l e g o l c s ó b b gyári árak m e l l e t t kaphatók.

Legújabb ólommentes, ártalmatlan hajfestő szer

G Y Ö R G Y

szerkezetű, M a g y a r o r s z á g

takarék - tűzhelyek

LAJOS.

Képekkel.

iparkiálli-

52SO

RAKTÁRAK : Toruk J ó z s e f gyógy*zerésznél Ármin Eliasiial Aradon.

Irta

Á r a faaro) 1 t p * . A. V M M i z o m u é d u j a b b r e g é n y i r o d a l m n n k k i v i l ó b b t e r m é k e i k ö z é tartozik. K e d v e s é s érdekos meséje e g y kisvárosi társaságba vezet, melynek alakjai g o n d d a l , h í v e n é s k ö l t ő i m ó d o n v a n n a k raj; z o l v a . E g y ö r e g e m b e r v a d g y ü l ö l s é g e elválasztani t ö r e k s z i k k é t s z e r e t ő ifjú s z i v e t s e s z i v e k ragasz­ k o d á s a utoljára m é g a z 6 r é g i s e b é t i s m e g g y ó g y i t j * A fiatal l e á n y b e l s ő v i l á g á n a k rajza t e l e v a n idylli, g y ö n g é d , finom v o n á s s a l , m e l y ö n k é n y t e l e n ü l lebilin­ cseli a z olvasó részvétét s érdeklődését belevonja e k i s c s a l á d i d r á m a k ö r é b e . A h u m o r o s genre-alakok i s i g e n s i k e r ü l t e k . A m i p e d i g e k ö n y v f ő érdemét a l k o t j a : a n y e l v , s t í l , e l ő a d á s k i v á l ó g o n d j a , mely V a d n a i t n j a b b r e g é n y í r ó i n k közül m é l t á n emeli «•«• g j

Dr

I . r\UI d l i y i TI l y y c s . prttm. ..Különösen ai állal tü nik ki, hogy enyhén keserű, nem kellemetlen i/ü és hoity még hosszabb használat után sem zavarja meg az étvágyat és emésztést.'

A fürdőigazgatóság;.

Ára fűzve 70 kr.

i'ziin: AD ilas weltbekannte Waarenhans, Galanterie-Waareo, K a r n t n e r r i n g N r , 2., W i e n . A.

Hr I O l l h o U / » brluyógyáazatlaiiára. Krlaiinenbfii. VI . LCUUC n . „Nem okoi kel étlen mellékhatást, ha na­ gyobb adagban vétetik. Sőt méff oly éjetekben is, hol a bélnyákh'nrtva Ugatott, e víz fájdalom nc'lkUli székletétet okozott.1

íTOTi

Hoff János fiókja:

Raktár: TÖRÖK JÓZSEF gyógysz., B u d a p e s t e n

"KESF.KÜVIZ-FORRÁS"

. B a l a t o n - F ü r e d e n y h e é s e g y e n l e t e s légköri v i s z o n y á n á l é s k i t ű n ő j u h s a v ó i n t é z e t é n é l f o g v a k ü l ö n ö s e n ajánlható : i d ü l t l é g c s ő h u r u t e s t ü d ó b a n t a l m a k n á l t é g v é n y e s s ó s , s z é n s a v a s v a s a s forrásai, h i d e g é s meL g szénsavas fürdői, gőzfürdő s a n o i é s férfi uszodával ellátott b a l a t o n fürdői j a v a l v á k : g y e n g e e m é s z t é s , i.líilt gyomor é s b é l h u r u t , hasi p o z s g a , máj- e s lép-bajok, a r a n y é r é s n ő i bántalmak e l l e n : t o v á b b á v é r s z e g é n y s é g , sápkór e s g ö r v e l y k o r n a l , a l t a l á n o s g y e n g e s é g , g e r i n c z a g y é s i d e g b á n t a l m a k n á l . Rendszeres szőllőknra szeptember 1 - é n kezdődik. D i s z e s g y ó g y terem, e l e g á n s éttermek, terasse, k á v é c s a r n o k , födött s é t á n y , j ó z e n e k a r é s szini e l ő a d á s o k , bál, t o m b o l a , j o r e s t a u r a t i o , — Ivároli v e z e t é s e a l a t t — szép é s k é n y e l m e s e n b ú t o r o z o t t l a k á s o k , p o s t a é s ti, j ó o l r e n d e z e t t g y ó g y s z e r t á r . B -Füredre v o n a t k o z ó i s m e r t e t é s e k k a p h a t ó k m i n d e n k ö n y v k e r ec s ­távirdai hivatal, kedőnél é s a fürdoben. ürdőben. A k öizlekedés z l e k e d é s vv aa ss ú ú tt oo n n BBuuddaappeessttrrőőll — naponkint kétszer — B é c s é s K a n i z s á t ó l S i ó f o k i g , i n n e n a Balatonon á t 3/i/t ora a l a t t a . . K i s f a l u d y , g ő z h a j ó v a l történik, ünnep- é s v a s á r n a p o k a t m e g e l ő z ő n a p o n B u d a pestről B.-Fürec edre e s v i s s z a 3 napra é r v é n y e s j e g v e k f é l á r o n kaphatók. A f ü r d ő - i n t é z e t r e n d e l ő f ő o r v o s a : D r . H u r a y ; urad. orvos : G e m á h l . L a k á s - m e g r e n d e l é s e k É o s y L á s z l ó i g a z g a t ó h o z i n t é z e n d ö k B . - F ü r e d r e . A b.-füredi á s v á n y v í z főraktára B u d a p e s t e n É d e s k u t y L . in. kir. udv. ásvány s z á l l i t ó n á l : s k a p h a t ó m é g R a d o c s a y é s H u b e n a y f ű s z e r - k e r e s k e d é s é b e n .

Árak:

Dr. BREHMER.

337

UJSAG.

liiliiniiis^iT

József,

é s l a k a t o s - Á r u

g y á r á b a n ,

Budapest IV. ker., haltér. Vidéki megrendelések utánvétellel.

5261

Nyújtsunk kezet a szerencsének!

400,000 márka főnyereményt nyújt kedvező esetben a legújabb nagy pénzsoraj&ték, mely a magas kormánytól engedélyezve és biztosítva van. Az aj terve/et előnyös berendezése oiyszeru, hogy kevés hó lefolyása alatt 7 kisorso.ás által 4 4 , 0 0 0 nyeremény jö biztos el döntésre, melyek között főnyeremények esetleg 400,000 márká­ val vannak, különlegesen azonban 1 nyeremény a, m.250,000 1 150.000 100.000 1 1 „ „ „ 60,000 50,000 1 . « 2 „ „ „ 40,000 n .• ' . . 30.000 ü 25.000 »o ., ,. .. 20,000 12 ,. „ „ 15,000

1 nyerem. á m. It.tM 24 », ., III.IKIll 5 ». »> 5HOOO null 54 3000 71 2IIIMI 217 531 UHUI 5110 673 300 950 13» 24,750

,,

.,

stb. stb. A nyeremény húzások tervszerűen hivatalból va p nak megállapítva. Ezen, az állam által biztosított nagy pénzsor»j -.ték első legkö­ zelebbi nyereményhuzására 1 e g é s z eredeti s o r s j e g y c s a k m á r k a 6 v a g y frt 3£ o. b . j . 1 fél • • » • 3 • "» \ \ » 1 negyed » » » » 1| • » 9 0 kr. Minden megbízás azonnal a z 5 s s z e g beküMéte, poatautíiivHiiy vagy utánvét mellett a legnagyobb gonddal teljesíttetik, mindenki saját kezéhez kapván tőlünk az á lam czimerével ellátott eredeti sorsjegyet. A megrendeltekhez a megkívántató hivatalos tervezetek íngyan mellékelteinek, valamint minden huzáa után megküldjük felszólítás nélkül érdekelteinknek a hivatalos lajstromot is. A nyeremények kifizetése mindig pontosan állami kezesség mellett történik, s vagy közvetlen küldetik meg, vagy az érdekeltek kívánsága szerint Ausztria nagyoba helyein létező összekötte­ téseink által teljesíttetik. Gyüjtödénk mindig kegyeltetett a szerencse által s ugyanott a sok j e l e n t é k e n y nyeremény között a legelső főnyeremé­ nyek i s lettek gyakran megnyerve, melyek az illetőknek köz­ vetlenfii ki is fizettettek. Előre láthatólag az ilyen legszilárdabb alapon nyugvó vállalat e g é s z bizton mindenfelé igen élénk részvételre számít­ hat amiért U kérünk minden megbízást mlnél-elöbb és pedig mindenesetre f. évi május hó 3 l-ike előtt hozzánk juttatni.

Kanfma&n &

ím^^Z>3E?~£5

Vétele éa eladása mindennemű államkötvények, vasúti részvé­ nyek éa kölcsöasorsjegyeknek U . i . E z e n n e l k ö s z ö n e t e t m o n d u n k a z e d d i g tanú­ sított b i z a l o m é r t , s m i d ő n a z u j sorsolás alkalmával m i n d e n k i t r é s z v é t e l r e felhívunk, t o v á b b r a i s azon fo­ g u n k iparkodni, h o g y p o n t o s é s szilárd k i s z o l g á l á s által n a g y r a b e c s ü l t é r d e k e l t e i n k n e k teljes m e g e l é g e ­ dését kinyerhessük. Á. F.

J^ÁBNAPI ÚJSÁG.

328 A z első jogi s z ü l ő k figyelmébe

a l a p v i z s g á l a t r a v a g y s z i g o r l a t r a ké­ ajánltatik a következő munka :

Arcz-szó'r eltávolítására, hölgyeknek

RÓMAI PERJOG.

legnjabb p o u d r e - k é s z i t m é n y , mely méregtől mentes é s egészen ártalmatlan, csu­ p á n a szőrt pusztítja el, s a leggyöngédebb bőrt s e m ingerli. Két papirosforint b e k ü l ­ dése mellett bérmentesen küldetik m e g kettős levél­ ben. 5140

Irta

Dr. B O Z Ó K Y A L A J O S , a

római

j o g n y . r. t a n á r a

Nagyváradon

A _ r s i f ű z - v e fS f r t . £ munkában a latin műszavak és formulák m a 5320 g y á r fordításban i s k ö z ö l v é k . l í í i l > l i s i t ó : Budapesten az Eggenberger-féle, K o l o z s v á r i t : a D e m j é n Imre-féle könyvkereskedés­ ben, v i d é k r ő l a m e g r e n d e l é s e k e g y e n e s e n a szerzőhöz intézendök legczélszerübben postautalványnyal, mire a m u n k a a t. ez. m e g r e n d e l ő k n e k b é r m e n t v e k ü l d e t i k m e g

Römhild

fi

Az orvosi teendőket D r . J á r m a y L á s z l ó fiirdöorvos vezeti. (fiú

T Á T R A - F Ü R E D n e m c s a k m i n t k i v á l ó g y ó g y h e l y , h a n e m mint k e l l e m e s n y á r i t a r t ó z k o d á s i h e l y i s a l e g a j á n l a t o s a b b ; vannak k i t e r j e d . s é t á n y a i , számtalan k i r á n d u l á s i h e l y e i , k á v é h á z a , g y ó g y t c r m e , k ö n y v s tára, stb ; tartatlak é r d e k e s k i r á n d u l á s o k a K á r p á t o k vadregényes v i d é k e i r e , n a g y v a d á s z a t o k , p i s z t r á n g h a l á s z a t o k stb., k i t ű n ő k o n y h á ­ r ó l é s j é z e n e k a r r ó l gondoskodva v a n ; a l a k á s o k k é n y e l e m m e l vannak i b e r e n d e z v e ; p o s t a é s t á v í r d a á l l o m á s h e l y b e n v a n ; a k ö z l e k e d é s Poprádról és vissza g y o r s k o c s i k által történik. Minden n a g y o b b v a s ú t i á l l o m á s o n 3 3 V s % á r l e e n g e d é s m e l l e t t térti menetjegyek adatnak ki. • _ 5337 L a k á s o k előre m e g r e n d e l h e t ő k é s m i n d e n t e k i n t e t b e n s z í v e s e n szolgai felvilágosítással s küld kivánatra fürdőleirást

0 fi

duna-gozhajozási társasa;.

*fl

LEFELÉ. Bécsből Budapestre, napk. r e g g e l i 7 órakor.

FÖLFELÉ. Budapestről B é c s b e , naponk. d é l u t á n 6 ó. Győrből BéCSbe, n a p o n k i n t e s t i 7 ó r a k o r .

M .v

CHIOCOCA-LIKŐR (Liquor Chiocotae fortiflcans), egbiztosabb. legártalmatlanabb s legjobb

s z o m b a t o n r e g g e l i 9 órakor. Giurgevoról B u d a p e s t r e , k e d d e n , p é n t e k e n és v a s á r n a p d é l u t á n .

SZER A JELENKORBAN

Mohácsról Orsova-Galaczra, hétfőn, szerdán, é s s z o m b a t n r e g g e l i 8 órakor. E s t é k r ő l Zimonyra, h é t f ő n , k e d d e n , szerdán, pénteken szombaton é s vasárnap reggeli 9 órakor.

Estékről Orsova-Galaczra, hétfőn, szerdán és s z o m b a t o n r e g g e l i 9 órakor.

Zimonyról-Orsova-Galaczra, hétfőn, szerdán és s z o m b a t o n e s t e 9 ó r a 3 0 perczkor.

Báziásról Orsova-Galaczra kedden, csütörtök, é s v a s á r n a p éjjel 1 órakor. OrsovárÓl Galaczra, k e d d e n , csütörtök é s vasárnap délelőtt. Giurgevoról Galaczra, szerdán, p é n t e k e n é s hétfőn d é l b e n . Galaczra é r k e z é s , c s ü t ö r t ö k ö n , s z o m b a t o n é s kedden delelőtt.

különösen

a férfi-erő

Orsováról Budapestre, csütörtök, vasárnapon é s k e d d e n r e g g e l i 8 órakor. B á z i á s r ó l Budapestre, c s ü t ö r t ö k , v a s á r n a p o n és k e d d e n d é l u t á n i 2 órakor.

Zimonyból Budapestre, hétfőn, kedd, szerda, csütörtök, p é n t e k e n é s s z o m b a t o n r e g g e l i 6 órakor.

Újvidékről Budapestre, hétfő, kedd, szerda, csütörtök, p é n t e k e n é s s z o m b a t o n d é l e l ő t t 11 órakor. Gombosról Budapestre, hétfőn, k e d d e n , szer­ dán, c s ü t ö r t ö k ö n , p é n t e k e n é s s z o m b a t o n e s t i 6 órakor E s z é k r ő l Budapestre, hétfőn, k e d d e n , szer­ dán, c s ü t ö r t ö k ö n , p é n t e k e n é s s z o m b a t o n d é l u t á n 5 órakor. Mohácsról B u d a p e s t r e , k e d d e n , szerdán, c s ü ­ törtökön, péntek, szombaton és vasárnap, r e g g e l i 2 ó r a 3 0 perczkor. Budapestre é r k e z é s , k e d d e n , szerdán, c s ü ­ törtökön, pénteken, szombaton é s vasár­ n a p o n d é l u t á n 3 — 5 óra k ö z ö t t .

i

fürdőigazgatóság. H

a

Gyérből Budapestre, napk. délelőtt 11 órák. Bndapeströl Mohácsra, vasárnap, hétfőn, Galaczról Budapestre, héttőn, csütörtökön, és k e d d e n , c s ü t ö r t ö k é s p é n t e k e n e s t e 11 órakor. Budapestről Zimonyig, v a s á r n a p , h é t f ő n , k e d d e n , csütörtök, p é n t e k é s s z o m b a t o n e s t e 11 órakor. B u d a p e s t r ő l Orsova-Galaczra, v a s á r n a p , k e d ­ den é s p é n t e k e n e s t e 11 órakor. Mohácsról Zimonyig, h é t f ő n , k e d d e n , szerdán, p é n t e k , szombat é s v a s á r n a p r e g g e l i 8 ó.

"^6

e g y ó r á n y i r a a k a s s á - o d e r b e r g i v a s ú t « P o p r á d - P e l k a » á l l o m á s á t ó l a köz­ p o n t i K á r p á t o k b a n 3000 l á b n y i m a g a s s á g b a n a t e n g e r s z i n e f ö l ö t t , ő s feny­ v e s erdők k ö z e p é n v i z g y ó g y i n t é z e t t '1, m e l e g á s v á n y - é s törpefenyü-fürdőkkel, s z é n s a v d ú s , v a s t a r t a l m ú g y ó g y f o r r á s s a l , t o v á b b á a l k a l m a z t a t i k v i l l a m o z á s , savó- é s tej- g y ó g y m ó d , belégzés é s svéd gyógytornászát.

Első os. k. szabadalmazott

a személyszállitóhajókról 1879. évi május 3-tól további intézkedésig. P O S T A H A J O- M E N E T E K .

Május hó 20-án nyílik meg

T á t r a - F ü r e d (Sclimccks),

Rottmanner S.,

MENETTERT

SZÁM. 1 8 7 9 . x x v i . ÉVFOLYAM.

H ál a kies és vadregényes, climaticns üfcytely és vizeyöffyintézet

(Thüringia).

gyógysz. és szépitűszer-vegyész.

20.

gyökeres é s gyors

élénldtése és erősítésére; kellemes, fűszeres édes iz tekinteté ben a legfinomabb s legnemesebb likőröket felülmúlja; nem csak mint gyomorerösitö, emésztést elősegítő, étvágygerjesztő ital, hanem mint kiválónak bizonyult erősítő is minden

testi gyöngesésta szenyedőnelc elernyedt izmok élénkítése és erősí­ tése, valamint az idegek frissítése és fesz-erejök élénkítése czéljából ajánltitik. Meglepő kellemes és lel­ kesítő hatásában. Ezerén köszönik e páratlan szernek előbbi erejük v i s ­ szatértét, miről számtalan elismerés előkelő egyénektől, valamint köszö­ nő iratok is, megtekintésre készen állnak, de nyilvánosságra (méltá­ nyosság szempontjából) sohasem ho­ zatnak. Ára egy eredeti üvegnek, röpirattal együtt 3 í r t . Csomagolási költség 20 kr.

Ivad:

májas 1-töl okt. l-ig.

fiad Reichenhall

V a s ú t i és távírda.

állomás.

[«•]

legnagjyotVb n é m e t égyal.ji g y ó g y h e l y . SÓH-, anyalúg- és fenyötilkivonat-fürdök. kecakesnvó, tehéntej' alpesi n ö v é n y n e d v e k , valamennyi á s v á n y v í z friss töltésbenninty légiiyoiinini készülék, belégzési (érmek, dörzsölő müvek' s o s l o r r á s o k , g y ó g y - t e s l g y a k o r l n t , kiierjedt park - ültetvények födoít sétautakkal, közeli fenyőerdők és árnyas sétányok minden irány­ ban Naponként 2 hangverseny n g y ó g y h e l y zenekarit által. Olvasó sztibak. — Kiineritö tervezetek a királyi fiit döbiztoai hivatal által. 5332

I

'—>A

TTl^fi^+óai

föl+ó+űlűt

• VASÁBNAPI Ü J S i O és

Üilónzetesi föltételek .

„„

P 0 L I T I K A I DJD0NSÁG0K

/ egéBz évre ... 12 frt

«*««:;

21-dik szám. 1879.

fé[éra

Csupán a VASÁBNAPI UJSAG:

Q(

[ ***** * " * ~ 8 '** \ félévre 4 •

Cnupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK :

BUDAPEST, MÁJUS 25.

X X V L évfolyam.

SZÉKES-FEHÉKVÁKI KIÁLLÍTÁS. Canzi

Rezső

rajzai.

ígérvények egész

5312

liffi állai- $ioiwitTL C s u p á n . 4Vé f o r i n t é s a I b é l y e g .

lrT^H200,0Q0irtM

FönyenniNiy

Fő szétküldési raktár: Chiodi D. C. gyógyszertára „az őrangyalá­ hoz Bécsben, Wahring. Herrengasse

A Budapest-Orsova között közlekedő póstahajók a bndafok-tétényi és apostagi állo­ másokat se lefelé se fölfelé, — az Ercsi, Adony, Tass, Szalk, Harta és Ordas állomásokat

2 6 . (hová minden levélbeli megren­ delés intézendő).

p e d i g c s a k fölfelé érintik.

József gyógyszertára.

Fiók-raktár Budapesten: Török 5340

A Budapest-Zimony között közlekedő postahajók a Budafok, tétényi és apostagi á l l o m á s o k a t s e l e - s e fölfelé m>.m érintik A pójtahajók a l e - é 8 fölmenetben a csász. kir. s z a b . o s z t r á k á l l a m v a s ú t v o n a t a i v a l , t o v á b b á a z alföldi é s pécsi v a s ú t t a l c s a t l a k o z á s b a n á l l a n a k .

A Budapest-Bécs között közlekedő póstahajók a Verőcze, Visegrád. N.-Iaros, Szobb, Párkány, Sütto, Orth és Fischamend állomásokat se lefelé se fölfelé, — a Hainburg, Dévény, Piszke és Hyerges-üjfaln állomásokat pedig csak fölfelé érintik. S Z E M É X Y S Z Á L L I T Ó - M E N A

EJTEK.

Dunán.

Bj-Szőnyről Budapestre, naponkint reggeli 3 órakor. •Ömösről Budapestre, n a p o n k i n t , r e g g e l 6 órakor (april 1-töl o k t ó b e r u t o l j á i g 6 órakor r e g g e l ) .

Budapestről Uj-SzŐnyre, n a p o n k i n t d é l u t á n 2 órakor. Budapestről DÖmŐsre, n a p o n k i n t , d é l u t á n 3 órakor (april l - j é t ő l o k t ó b e r u t o l j á i g d é l ­ u t á n 4 órakor).

Hogy külföldi tisztelt megrendelőink szá­ most rendeztünk egy ujabb

ÍVs órakor. A

melyet az arra igényt tar­ tóknak rendelkezé­

T i s z á n .

Szegedről Zimonyba, c s ü t ö r t ö k ö n é s v a s á r n a p r e g g e l 6 órakor. Szegedről T é t e l i g , h é t f ő n é s p é n t e k e n r e g ­ gel 6 órakor.

Zimonyból S z e g e d r e , h é t f ő n é s p é n t e k e n e s t i 9 órakor. Tételről S z e g e d r e , szerdán é s s z o m b a t o n d é l ­ u t á n . Ujbecsén v a l ó é j j e l e z é s s e l . üj-Becséről S z e g e d r e , k e d d e n , c s ü t ö r t ö k ö n , s z o m b a t o n é s v a s á r n a p o n r e g g e l i 5 órakor.

sükre bocsátunk.

G*

A Budapestről k e d d e n é s p é n t e k e n l e f e l é , é s a szerdán é s s z o m b a t o n Zimonyból felfelé k ö z l e k e d ő p ó s t a h a j ó k a szerdán é s s z o m b a t o n Tételről S z e g e i r e i n d u l ó t i s z a i hajókkal á l l a n a k k ö z v e t l e n ö s s z e k ö t t e t é s b e n . A.

S z á v á n

m i n d k é t

p a r t

é r i n t é s é v e l .

S z i s z e k r ő l Brodba n a p o n k i n t r e g g e l i 6 ó r a - I Zimonyból S z i s z e k r e , kor, k ö z t e k é t s z e r Z i m o n y b a . r e g g e l i 6 órakor.

hétfőn

Sziszekről Zimonyba, hétfőn és pénteken

,. .

r e g g e l i 6 órakor.

A SZERB

Bl»i,M,-_,..-fcM,

és pénteken

,.-, .

BT0HD01 S z i s z e k r e n a p o n k i n t r e g g e l i 6 órakor.

PART

HOSSZÁBAN

Sabáczról B e l g r á d r a , swsrdán é s v a s á r n a p o n délután.

kiadást

divat-albumunkból,

órakor,

Budapestről Mohácsra, naponkint, déli 12 Mohácsról Budapestre, naponkint, délután órakor.

ESZTERHÁZY-PAVILLON.

mos kívánalmának eleget tehessünk, épen

Budapestről Paksra, naponkint délelőtt 11 I Paksról Budapestre, naponkint délután 5V» órakor

ZICHY-PAVILLON.

(vegyes s z o l g á l a t ) .

Milanovátzról Belgrádra v a s á r n a p d é l b e n , (Gradistjén v a l ó é j j e l e z é s s e l ) .

Belgrádról Gradistére, kedden, csütörtökön ««ilstérél Belgrádra, hétfőn, szerdán éa és s z o m b a t o n r e g g e l az e l s ő ZÍBOiyi h e l y i - ! - P * t S i e , 1 V » ! § g e l ,, , hajó m e g é r k e z é s e u t á n . ; » « « r a a w l Sabáczra, szerdán é s v a s á r n a p «. . J L ^ „ _ . . . r e g g e l , az e l s ő zimonyi h e l y i h a j ó m e g é r u e l g r u r é l Mllanovátzra s z o m b a t o n r e g g e l . kezese után. 5312 Franklin-Társulat nyomdája (egyetem-uteza 4.).

Fontos megjegyzés!! Bátrak vagyunk ujolag emléke­ zetbe hozni, miszerint valamennyi küldeményünket, mely 2 0 márkát vagy o. é. 10 irtot felülhalad, vitel- és vám-dijmentesen egész Németországban és AusztriaMagyarországban, 5 illetőleg 10 •>/„ árpótlék mel5348 lett a rendeltetési helyig szállítjuk.

Mítararaa

LÖVÖLDE-KERT

KAPUJA.

f egész évre ... 6 írt \ félévre _ 3 •

JURY-PAVILLON

(LÖVÖLDE-É

PÜLET).