MARGARÉTA ÓVODA ÉVES BESZÁMOLÓ 2008-2009-es nevelési év
Készítette: Kovács Péterné Óvodavezető
1. Az óvoda működési feltételei 1.1
Statisztikai adatok: Létszám
Férőhelyek száma Beíratottak száma Tanköteles korú gyermekek száma Tankötelezett korú, de a szülő kérésére óvodában marad Etnikai kisebbség száma Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek Sajátos nevelési igényű gyermekek száma Fejlesztő foglalkozáson részt vevő gyermekek száma
82 fő 82 fő+ 1 fő évközis 34 fő 3 fő + 1fő SNI gyermek 0 fő 2 fő 3 fő 8 fő
Előző évhez képest ugyanannyi 1 fővel több több 1 fővel több
kevesebb kevesebb több ugyanannyi
Csoportlétszámok
Katica csoport (vegyes csoport) Maci csoport (vegyes csoport) Mókus csoport (vegyes csoport) Összesen
kiscsoportos
középsős
nagycsoportos
Összesen
2 fő (évközis)
2 fő
25 fő
29fő
9 fő
14 fő
6 fő
29 fő
12 fő
10 fő
3 fő
25 fő
23 fő
26 fő
34 fő
83 fő
Nevelési Tanácsadó Iskolaérettségi vizsgálat Elküldött gyermekek száma
7 fő
Ebből további óvodai nevelésben részesül 2 fő
Az 1. osztályt megkezdi
5 fő
Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottsághoz küldött gyermekek Kontroll vizsgálat Szakértői vizsgálat Ebből SNI gyermek lett
1 fő 3 fő 2 fő
A szakértői vélemények előírásai alapján a gyermekek gyógypedagógiai és logopédiai foglalkozásokon vesznek részt az óvodában. A gyógypedagógus az intézmény saját szakembere, a logopédus pedig külső szakember. Mindketten a SNI gyermekeknek járó normatív támogatásból kerülnek elszámolásra. A rendszertelen óvodába járás nem jellemző, az 5. életévet betöltött gyermekek esetében a hiányzásokat csak orvosi igazolással, illetve a szülő írásos kérelmével fogadjuk el. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében az Integrációs Pedagógiai Rendszert alkalmazzuk.
2. Személyi feltételek Humán erőforrás helyzete az intézményben Az intézmény alkalmazottai Beosztás Óvodavezető
Óvodapedagógus 6 fő EBBŐL: Gyógypedagógus
Gyógytestnevelő Minőségfejlesztési vezető Dajka 3 fő Dajka 1 fő
Szakképzettség Óvodapedagógus, Vezető óvodapedagógus szakvizsga Óvodapedagógus
Iskolai végzettség Főiskola
Gyógypedagógus (Tanulásban akadályozottak pedagógiája) Gyógytestnevelés pedagógus szakvizsga Vezető óvodapedagógus szakvizsga Dajka Dajka
Főiskola
Főiskola
Főiskola Főiskola Dajka szakmunkásképző Érettségi
Az óvodatitkári feladatokat évek óta az Önkormányzat által közvetített közcélú dolgozó látja el.
Továbbképzések Megnevezés Drámapedagógia IPR képzés Óvoda-iskola átmenet Számítógép alapismeretek Népzenei játékok, néptánc Játszóházi foglalkozásvezető Vizuális technikák
Végzés ideje 2007. 2007. 2007. 2001.
Végzettség Tanúsítvány Tanúsítvány Tanúsítvány Tanúsítvány
Résztvevők 3 fő 3 fő 5 fő 4 fő
1997.
Tanúsítvány
1 fő
1999.
Bizonyítvány
1 fő
2009.
Tanúsítvány
1 fő
Az óvodapedagógusok nevelőtestületben végzik munkájukat, melyben egységes nevelési elvek alapján kell dolgozniuk. Cél, hogy minden óvónő saját egyéniségének megtartása mellett a közösen kialakított és elfogadott célok, feladatok érdekében tevékenykedjen. A gyermekcsoportokban két-két óvodapedagógus dolgozik, munkájukat 4 szakképzett dajka segíti. Az óvodapedagógusok heti váltásban dolgoznak. Az átfedési időt a gyermekek között gazdag játéktevékenységbe ágyazott élménynyújtásra, beszélgetésre, egyéni
bánásmódra,
érzelmi
nevelésre,
megfigyelésre,
differenciált
és
speciális
képességfejlesztésre fordítják. Az óvoda nevelőtestületét szakképzett, innovatív pedagógusok alkotják. A szakmai innováció tekintetében elsődleges szempont, hogy a megváltozott körülményekhez alkalmazkodó és a kidolgozatlan területeket felvállaló, fejlesztési irányvonalat megjelölő tervszerű, tudatos, célirányos tevékenységek legyenek a dominánsak. Ennek megfelelően rövid és középtávú célokat jelölt ki a nevelőközösségünk: -
Az oktatáspolitikai stratégiához illeszkedő, a kor kihívásaihoz igazodó megváltozott pedagógus-szerep tudatosítása.
-
Szemléletformálás: az óvodapedagógus és dajka empátiájának erősítése, toleranciájának növelése, pozitív attitűdváltozás elérése a hátrányos szociokulturális környezetből érkező, valamint a mentális, szocializációs problémákkal küzdő gyermekekkel szemben.
-
A pedagógusok módszertani kultúrájának megújítása, korszerű tanulásitanítási
stratégiák
megismertetése.
A
pedagógus-gyógypedagógus
kompetencia-határainak megismertetése; az együttműködés szakmai és civil formái.
Az óvodai dajkáknak a gondozó, szoktató, környezeti feltéteket biztosító
-
egészségvédő munkájuk során az óvodapedagógus közvetlen segítő társaiként kell működniük. Ez azt a társadalmi igényt fejezi ki, hogy az óvónő
"egyszemélyes"
nevelési
felelősségéből
és
tevékenységéből
meghatározott tevékenységi feladatokat delegál (kompetenciakörrel együtt lead) a dajkának.
Ezen céloknak alárendelve tervezzük belső képzéseinket, illetve teremtjük meg az önképzés lehetőségét minden dolgozó számára. A gyermekek viselkedése, az élethez, óvodához, a pedagógushoz való viszonyulása rohamosan és tömegesen átalakul, így nekünk pedagógusoknak kell új utakat keresni a nevelőmunka hatékonysága érdekében. Ezért láttuk szükségét, hogy a HEFOP 2.1.5 projekt sikeres bevezetése után újabb pályázatot nyújtsunk be az NFÜ által kiírt A TÁMOP 3.1.4. „Kompetencia alapú oktatás,
egyenlő
hozzáférés
-
Innovatív
intézményekben”
c.
pályázati
programra. A projekt sikeres elbírálásban részesült, így nevelőtestületünk újabb szakmai kihívás elé néz az elkövetkezendő nevelési évben.
3. Tárgyi feltételek Az
önkormányzat
által
épületfejlesztésre
nyújtott
támogatásából
a
következő felújítások valósultak meg: A nevelési év során tovább folytattuk az utcafronti nyílászárók cseréjét, illetve a főépülethez épített lapostetős rész északi falának szigetelésére került sor, mivel a fal lényegesen vékonyabb volt, mint a főépületnél, így a téli időszakban nem volt megfelelő egy csoportszobában a hőmérséklet. A nyár folyamán megtörtént a csoportszobák és kiszolgáló helységek falazatának részleges feljavítása (erős salétromosodás miatt) és festése, lambériázása, az udvari fajátékok festése, valamint egy csoportszobában szükségessé vált a linóleum cseréje a balesetveszély megszüntetése érdekében. Ezen munkálatokat részben szülői segítséggel, részben pedig az Önkormányzat által biztosított közmunkás segítségével tudtuk elvégezni. Szülői szponzorálás útján (ovi-vacsora) van lehetőségünk arra, hogy évről évre apró lépésekben fejleszteni tudjuk az udvari játékállományt. Ezen a nyáron is 250000 Ft értékben kerül sor új fajáték beszerzésére.
Nevelést segítő eszközök: Minden csoportszobában megtalálhatóak a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő értelmi képességet fejlesztő játékok, építő- és konstruáló játékok, szerepjátékok eszközei, gyermekbútorai és a vizuális nevelés eszközei. Az otthonosság érzését ezekben a helységekben harmonikusan összeválogatott textíliák, szőnyegek, függönyök segítik. Az óvoda eszközkészletében megtalálhatóak a SNI gyermekek fejlesztéséhez szükséges mozgásfejlesztő és egyéb játékok is.
Berendezések, bútorok: A kiszolgáló helységek közül a vizesblokk és a gyermeköltözők felszereltsége, bútorzata megfelel a gyermekbarát, balesetmentes környezet elvárásainak. A gyermekmosdó intim, higiénikus környezetet biztosítva a tisztálkodási szokások gyakorlásának ideális színtere. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szempontjából ennek jelentősége azért nagy, mert ők otthonukban többnyire nem jellemző hasonlóan ideális környezet. Az
öltözőhöz
hasonlóan
a
csoportszobák
is
esztétikus,
könnyen
tisztítható
gyermekbútorokkal rendelkeznek. A gyermekek által is mobilizálható fa asztalok és székek az éppen aktuális játék igényeinek megfelelően variálhatók. A játéktároló szekrények korszerűek, nyitott-, zártpolcos, illetve fiókos rendszerben segítik a nevelést segítő eszközök tárolását.
4. Szakmai munkáról - hatékonyságról A
nevelőtestület
szakmai
döntése
alapján
a
Porkolábné
Dr.
Balogh
Katalin
nevelésfelfogására épülő Komplex Prevenciós Óvodai Programot adaptáltuk helyi nevelési programunk elkészítéséhez. Feltételezésünk szerint ez a program alkalmas leginkább arra, hogy a helyi elvárásoknak megfelelő tartalommal a nevelőtestület tudását leghatékonyabban kiaknázva, legeredményesebben tudjuk a ránk bízott gyermekek személyiségét kibontakoztatni. Az általunk képviselt helyi nevelési program kiemelten kezeli a különböző részképességek zavarait, a pszichológiai rendellenességeket. Célunk megelőzni, időben észrevenni, korrigálni a hiányosságokat. A hangsúlyt az óvodai megelőző, preventív munkára fektetjük. A helyi nevelési program módosítására a nevelési év kezdetén került sor, mivel az IPR működtetését is felvállaltuk.
A gyermekek egyéni szükségleteihez igazodó fejlesztést – a hátrányos helyzet és a másság figyelembe vételével – a humánerőforrás fejlesztés célirányos működtetésével, a differenciált nevelésre, az integrált nevelésre történő felkészítéssel biztosítja óvodánk. Kiemelten fontos számunkra, hogy ne csak lelkileg, hanem testileg is egészséges gyermekeket neveljünk, ezért nagy hangsúlyt fektetünk
az egészséges
életvitel
megalapozására.
Iskolaérettség
Az iskolaérettségi kritériumok mutatója a HOP-ban található „A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére” címszó alatt. Ez kötelező tartalmi eleme a nevelési programnak, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának iránymutatása alapján. Az óvoda 3-4 éve alatt az óvodapedagógus felelősségteljes feladata, hogy folyamatosan nyomon kövesse a gyermek fejlődési ütemét, és a normáltól eltérő fejlődés esetén időben megtegye a szükséges intézkedéseket. Ezek nagycsoportos korig a következők lehetnek: különböző mérések, megfigyelések az éltkor függvényében, pedagógiai, pszichológiai vizsgálatok kezdeményezése a Nevelési Tanácsadónál. Nagycsoportos korban minden gyermek éveleji felmérésen vesz részt, melyet a Nevelési Tanácsadó munkatársa végez el, ezzel párhuzamosan az óvodapedagógusok a DIFER mérést is elvégzik. Fogadóóra alkalmával tájékoztatjuk a szülőket az estleges hiányosságokról, részképesség
problémákról,
fejlesztési
lehetőségekről,
a
rugalmas
beiskolázás
lehetőségeiről. A beiskolázási százalék az intézményben 90-95% körül mozog évek óta. A visszamaradás okai többnyire mentális, fizikai éretlenség, mely általában a betegségekből adódó hosszú hiányzások eredménye, illetve a részképességek gyengesége, ezekből kifolyólag a gyermek még egy év óvodai nevelésben részesül. Számukra az óvoda egyéni fejlesztő foglalkozást biztosít. Az elmúlt négy év statisztikája szerint egy gyermek esetében terjedt ki az óvodai nevelés 8 éves korig.
Az óvoda szolgáltatásai
Nevelési időben szervezett térítésmentes szolgáltatások: -Logopédia Speciális fejlesztés nagycsoportos korú beszédhibás gyermekek részére a Nevelési Tanácsadó logopédusával -Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése Fejlesztő, felzárkóztató foglalkozás az óvoda saját szakemberével és a logopédussal -Fejlesztő foglalkozások
A nagycsoportos korú gyermekek év eleji felmérései alapján 2-3 fős csoportokban fejlesztjük a részképesség zavarral küzdő gyermekeket. -Megelőzésre irányuló „sószoba” terápia Óvodapedagógusi felügyelettel, illetve irányítással töltik el az időt a gyermekek a sószobában, kúraszerűen, 10-10 napos időtartamban a délelőttök folyamán. -Gyógytestnevelés Az óvoda gyógytestnevlés képesítéssel rendelkező munkatársának vezetésével zajlik heti egy alkalommal. A szűrést az óvoda gyermekorvosa, illetve ortopéd szakorvos végzi el. -Számítógép használata oktató programokkal A programokkal a számítástechnika alapjainak elsajátítása valósul meg, megteremtve ezzel
az esélyegyenlőség lehetőségét
gyermekei
számára.
Az
interaktív,
a különböző hátrányokkal küzdő családok vidám
feladatokkal
az
ismeretszerzés
csak
szórakozásnak tűnik. Nevelési időben szervezett térítéses szolgáltatás -Vízhez szoktatás - A vízhez szoktatást a nagycsoportos gyermekek számára szervezzük meg heti rendszerességgel. Nem úszástanítást ígérünk, a hangsúly a vízbiztonság megszerzésén, a víz megszeretésén és a spontán aktivitás kialakításán van. A vízhez szoktató
csoportokban
a
lassabban
érő,
bátortalanabb
gyerekek
kevesebb
teljesítményfrusztrációnak vannak kitéve. Nevelési időn túl szervezett önköltséges szolgáltatások a szülők igényei alapján: -Népi játék, néptánc - Mozgáskultúra fejlesztése heti 1 alkalommal -Kézműves foglalkozás - Különleges, érdekes technikákkal való ismerkedés
5. Kapcsolatok
Család-óvoda
Óvodai nevelésünk a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését. Óvodai nevelőmunkánk tehát a családi nevelésre épül. A szülőnek biztosan tudnia kell azt, hogy az óvodapedagógus vele együtt, az ő egyetértésével neveli a gyermekét. Csak ezen az alapon képzelhető el a biztonságos, vidám, légkör kialakítása az óvodában. Ezt belátva az óvoda minden dolgozója előítéletektől mentesen közeledik minden családhoz, elfogadó, megértő, a gyermek szüleinek kijáró megbecsülést kifejező magatartásával.
Hangsúlyosan
érvényre
juttatjuk
mindenesetben
a
gyermekek
érdekeinek mindenek feletti védelmét, ennek érdekében eleget teszünk titoktartási kötelezettségünknek. Nevelőmunkánk alapját a személyes kötődésen nyugvó gyermek-óvónő kapcsolat adja.
Napjainkban azonban a családban végbement funkcionális változások következtében az óvodára hárul a fejlődésben történő lemaradások korrigálása, a családi nevelésben felmerülő hiányosságok pótlása.
Óvodák közötti kapcsolat Azt gondolom, rohanó világunkban egyre kevesebb idő jut arra, hogy jól működő, kölcsönös kapcsolatokat tartsunk fenn, hiszen nemcsak óvodavezetők vagyunk, hanem fenntartók is. Mindenki igyekszik ezt a feladatot tisztességgel ellátni, ki-ki a saját erőforrásainak megfelelően. Az óvodavezetők többé-kevésbé nyitottak egymás felé, a legfontosabb tanügyigazgatási és közoktatási kérdésekben számítunk egymás tudására, tapasztalatára. A születések száma nem túl biztató, és tudjuk, hogy több az óvodai férőhely a városban, mint a beóvodázható gyermekek száma. Ez már önmagában is elég ahhoz, hogy időnként feszültségek alakuljanak ki az óvodák között. Bízom abban, hogy az egészséges versenyszellem jegyében folytathatjuk munkánkat, és mindenki megtalálja azokat a lehetőségeket, melyekkel biztosítani tudja a folyamatos fennmaradást. A Százszorszép Óvoda a területileg hozzánk közel álló intézmény. Szakmai kapcsolatunk a tagintézmény vezetővel tartalmas és folyamatos. Nagy örömömre szolgál, hogy a kompetencia alapú óvodai nevelés bevezetését közös munkával fogjuk megoldani, hisz mindkét intézmény részt vesz ebben a projektben.
Önkormányzat, Képviselő-testület Az Önkormányzat illetékes tisztségviselőivel folyamatos a munkakapcsolat, kérdéseimre választ kapok, az esetleges problémák megoldásában is megkaptam a segítséget. A Képviselő-testület döntése, mely teljes körű ellenőrzést írt elő számunkra, nagyon hasznosnak bizonyult. Mindenkinek szüksége van a megerősítésre, a hibák feltárására, mindehhez eddig nem volt segítség. Ezúton is szeretném köszönetemet kifejezni a Képviselő-testületnek, amiért biztosította számunkra ezt a lehetőséget.
Óvoda-iskola kapcsolat Az eredményes beiskolázás lehetőségét biztosítja a közelben lévő általános iskolával kialakult maximálisan együttműködő kapcsolatunk. Óvodásaink többsége ebben az iskolában kezdi el iskolai tanulmányait, így nyomon követhetjük gyermekeink fejlődését, a tanítónőkkel rendszeres tapasztalatcserét folytatunk. Ugyanakkor tájékoztatjuk a szülőket a város bármely iskolájának programjáról a központilag megszervezett iskola bemutató szülői értekezleten, illetve részt veszünk programjaikon.
A kapcsolattartás formái: Az óvodapedagógusok és tanítók kölcsönös látogatásai, hospitálásai, megbeszélései; A tanítónők bemutatkozása a szülőknek, leendő elsősöknek (szülői értekezlet; csoportlátogatás;) Óvodások látogatása az iskolában (tanítási órákon való részvétel) Egymás rendezvényein, ünnepein való részvétel; Közös szakmai továbbképzések, munkaközösségi értekezletek
Kapcsolat a Nevelési Tanácsadóval és Családsegítő Szolgálattal A
gyermekek
jogainak
érvényesítése,
fejlesztése,
a
zökkenőmentes
beiskolázás
biztosításának érdekében azonos célokon alapuló kapcsolatot kell fenntartani a Nevelési Tanácsadó
és
Családsegítő
Szolgálat
munkatársaival.
Elmondható,
hogy
munkakapcsolatunk optimális, kölcsönösségre épül.
Városi Zeneiskola Hagyományos karácsonyi ünnepi koncert az óvodások számára, ismerkedési lehetőség a hangszerekkel, a zene világával
Közművelődési intézmények Lehetőség szerint látogatjuk a városban működő intézmények programjait, az életkori sajátosságoknak megfelelően: -ovi-mozi -gyermekelőadások -kiállítások
6. Rendezvények A gyermeki élet hagyományos ünnepei az óvodánkban: Mikulás,
Karácsony,
Farsang,
Húsvét,
Majális, Anyák
napja,
Gyermeknap,
Nagycsoportosok búcsúztatása, Évzáró Népi hagyományok ápolása körében történik a jeles napokhoz kapcsolódó szokások megismertetése: Népi kézműves technikákkal való ismerkedés Népi játékok megismertetése
Nemzeti ünnepeink: Március 15. Október 23. Feladatunk hogy életkornak megfelelő szinten érzékelhetővé, átélhetővé, élményszerűvé tegyük a gyermekeknek ezeket az értékeket irodalomban, ének-zenében, játékban, népművészeti alkotásokban. Fedezzük
fel
és
ismertessük
meg szűkebb környezetünk népi
alkotásait, falusi
életterünkben rejlő értékeket. Ismerkedjenek nemzeti színeinkkel, szimbólumainkkal.
7. Az intézményi munka ellenőrzése Az óvodavezető annak érdekében, hogy az óvoda működése, feladatellátása megfeleljen a hatályos jogszabályoknak, előírásoknak, a HOP-nak, az IMIP-nek és a MIP-nek, valamint az elért eredmények összhangban legyenek a célkitűzésekkel, ellenőrzési rendszert és értékelési rendszert dolgoz ki és működtet. A
pedagógusértékelési
rendszerünket
óvodánk
vezetése
dolgozta
ki,
melyet
a
nevelőtestület elfogadott. Az ellenőrzés, az értékelés kiterjed a folyamatok, a dolgozói munkavégzés, a pedagógusteljesítmény,
a
gyermeki
fejlettség
megfelelőségének
megállapítására,
a
célok,
követelmények teljesítésének érdekében, kompetenciák alapján. A vezetés az ellenőrzési és értékelési rendszert működtetve javító és/vagy megelőző intézkedéseket hoz, majd azok hatását kontroll ellenőrzésekkel méri.
8.
Az
Önkormányzat
elvárásai
és
a
hozzájuk
kapcsolódó
intézményi feladatoknak való megfelelés az adott nevelési évben Az ŐMIP 3.2 pontjában foglalt táblázat alapján: Az elvárások tekintetében úgy gondolom, hogy intézményünk pedagógiai rendszere összhangban áll az Önkormányzat által előírt feladatokkal, azok teljesítése néhány kivétellel folyamatosan megtörténik. A gyermekek szükségleteihez igazodó fejlesztést azonban nem minden esetben tudjuk maradéktalanul teljesíteni, hisz sok gyermek esetében sokkal hatékonyabb lenne, ha a logopédiai fejlesztés már középsős korban megkezdődhetne.
Megköszönve az egész éves együttműködést, kérem a Tisztelt Képviselőtestületet a Margaréta Óvoda éves beszámolójának elfogadására.
„Osztani magad - hogy sokasodjál Kicsikhez hajolni – hogy magasodjál Hallgatni őket, hogy tudd a világot, róluk beszélni, ha szólsz a világhoz.” (Váci Mihály)
…………………………………………………………….. Kovács Péterné Óvodavezető
Gyomaendrőd, 2009. július 14.
