MARCALI BERZSENYI DÁNIEL GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM KLIK 140001
Szervezeti és Működési Szabályzat
Tartalom 1.
ÁL T AL ÁN O S R E ND E L K EZ É S E K .................................................................................... 6 1. 1. 1. 2. 1. 3. 1. 4. 1. 5.
2.
A S Z E R V E Z E T I É S M Ű K Ö D É S I S Z A B Á L Y Z A T C É L J A , J O G S Z A B Á L Y I A L A P J A ................................ .... A S Z E R V E Z E T I É S M Ű K Ö D É S I S Z A B Á L Y Z A T F E L A D A T A .......................................................... A S Z E R V E Z E T I É S M Ű K Ö D É S I S Z A B Á L Y Z A T S Z E M É L Y I É S I D Ő B E L I H A T Á L Y A ................................ . A S Z E R V E Z E T I É S M Ű K Ö D É S I S Z A B Á L Y Z A T J Ó V Á H A G Y Á S A ................................ ..................... A Z A L A P T E V É K E N Y S É G E T , M Ű K Ö D É S T M E G H A T Á R O Z Ó J O G S Z A B Á L Y O K ................................ ......
6 6 6 6 6
AZ IN T ÉZM ÉN Y ÁL T AL ÁN OS J EL L EM Z ŐI ...................................................................... 8 2. 1. 2. 2. 2. 3. 2. 4.
A Z I N T É Z M É N Y I A L A P A D A T O K A Z A L A P Í T Ó O K I R A T S Z E R I N T : ................................ ................. 8 A Z I N T É Z M É N Y I B É L Y E G Z Ő K H A S Z N Á L A T A , K E Z E L É S E .......................................................... 9 A K I A D M Á N Y O Z Á S I J O G ............................................................................................ 9 A Z E L E K T R O N I K U S Ú T O N E L Ő Á L L Í T O T T , P A P Í R A L A P Ú N Y O M T A T V Á N Y O K H I T E L E S Í T É S I R E N D J E ......... 10
3. AZ IN T ÉZM ÉN Y V EZ ET É S E , A V EZ ET Ő K K ÖZ ÖT TI K AP C SO L AT T AR TÁ S R EN D J E , F ORM Á J A , A V EZ ET Ő K K ÖZ ÖT TI F E L A D ATM E G OSZ T Á S ....................................................................... 12 3. 1. 3. 2. 3. 2.1 . 3. 3. 3. 3.1 . 3. 3.2 . 3. 3.3 . 3. 3.4 . 3. 3.5 . 3. 4. 3. 4.1 . 3. 4.2 .
A Z I N T É Z M É N Y S Z E R V E Z E T I F E L É P Í T É S E (Á H T V H R . 13 . § ( 1) E ) ................................ ............ 12 A Z I N T É Z M É N Y V E Z E T É S E ......................................................................................... 12 A Z I N T É Z M É N Y V E Z E T É S F E L A D A T A ................................................................ ........... 12 V E Z E T Ő K K Ö Z Ö T T I F E L A D A T M E G O S Z T Á S ................................................................ ........ 13 A Z I N T É Z M É N Y V E Z E T Ő J E ................................................................ ...................... 13 I. S Z . I G A Z G A T Ó H E L Y E T T E S ................................................................ .................... 14 II. S Z . I G A Z G A T Ó H E L Y E T T E S ................................................................ .................. 15 K O L L É G I U M V E Z E T Ő ............................................................................................ 15 A P E D A G Ó G I A I V E Z E T Ő ........................................................................................ 17 A V E Z E T Ő K É S A S Z E R V E Z E T I E G Y S É G E K K Ö Z Ö T T I K A P C S O L A T T A R T Á S R E N D J E , F O R M Á I .................. 17 A N E V E L Ő T E S T Ü L E T , A L K A L M A Z O T T I É R T E K E Z L E T ......................................................... 17 A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSÁRA, TOVÁBBÁ A FELADATOK E L L Á T Á S Á V A L M E G B Í Z O T T B E S Z Á M O L Á S Á R A V O N A T K O Z Ó R E N D E L K E Z É S E K ............................. 19 3. 4.3 . A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE, KAPCSOLATTAR-TÁSÁNAK RENDJE, RÉSZVÉTELE A P E D A G Ó G U S O K M U N K Á J Á N A K S E G Í T É S É B E N .............................................................. 22 3. 4.4 . M U N K A K Ö Z Ö S S É G - V E Z E T Ő M U N K A K Ö R I L E Í R Á S A .......................................................... 24 3. 4.5 . A V E Z E T Ő K É S A Z I N T É Z M É N Y I S Z Ü L Ő I K Ö Z Ö S S É G K A P C S O L A T T A R T Á S F O R M Á J A ...................... 25 3. 4.6 . A DIÁKÖNKORMÁNYZATI SZERV, A DIÁKKÉPVISELŐK, VALAMINT AZ INTÉZMÉNYI VEZETŐK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA ÉS RENDJE, A DIÁKÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES FELT É T E L E K ( H E L Y I S É G E K , B E R E N D E Z É S E K H A S Z N Á L A T A , K Ö L T S É G V E T É S I T Á M O G A T Á S B I Z T O S Í T Á S A ) . 27 I. A di ák -ö nko rm ány zat i s z er v, a d iákk épv is elő, va l amint az intéz mén yi vez etők köz ött i kapc so lat ta rtá s fo rm á ja és ren dje ................................................................ .............. 27 II. A di ák ö nko r m án yzat m ű kö dés éhez szü ks ége s fel tétele k ................................ ......... 28 III. A di ákö nko r m án yzatn ak bizto sí tott működ és i fel tétele k ................................ ......... 28 3. 4.7 . D I Á K Ö N K O R M Á N Y Z A T O T S E G Í T Ő T A N Á R M U N K A K Ö R I L E Í R Á S A ................................ .......... 29 3. 4.8 . A K A P C S O L A T T A R T Á S R E N D J E , F O R M Á I ................................................................ ..... 30 3. 5. A Z I N T É Z M É N Y K Ü L S Ő K A P C S O L A T A I N A K R E N D S Z E R E , F O R M Á J A , M Ó D J A , B E L E É R T V E A G Y E R M E K J Ó L É T I SZOLGÁLATTAL, VALAMINT AZ ISKOLA -EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS T BIZTOSÍTÓ EGÉSZSÉGÜGYI S Z O L G Á L T A T Ó V A L V A L Ó K A P C S O L A T T A R T Á S T ................................................................ ....... 30 I. A f ennta r tó va l v aló kap c so l at ................................................................ ............. 31 II. Má s o kta tá si inté zm én y ekkel val ó kapc so latt ar t ás ................................ ................ 31 III. Az i ntéz m ény t tá m o gató sze r vezet ekke l va ló k ap c sol atta rt ás ................................ . 32 IV. A g ye rm ekj ó lét i szo lgál a ttal val ó kapc so latt ar tá s ................................ ................. 32 V. Pedagó g iai S zak szo lgá la ttal val ó eg yütt működé s ................................ .................. 33 VI. Az i sk o la -egé sz sé gügg ye l va ló ka pc s olat ta rtá s ................................ ..................... 33 VII . Az i ntéz m ény eg yéb kö z ö s ségek kel val ó kapc so l atta rtá sa ................................ ...... 33 4.
AZ IS K O LA M ŰK Ö D É SI R EN D J E ................................................................................. 35 4. 1. 4. 2. 4. 3.
Á L T A L Á N O S S Z A B Á L Y O K ........................................................................................... 35 A T A N U L Ó K F O G A D Á S Á N A K R E N D J E ( A N Y I T V A T A R T Á S ) ................................ ..................... 37 A V E Z E T Ő K I S K O L Á B A N V A L Ó B E N N T A R T Ó Z K O D Á S Á N A K R E N D J E ................................ ............ 37
2
4. 4. 4. 4.1 . 4. 5. 4. 5.1 . 4. 5.2 . 4. 5.3 . 4. 6. 4. 7. 4. 8. 4. 8.1 . 4. 8.2 . 5.
P E D A G Ó G U S O K M U N K A R E N D J E ................................................................ ................... 38 P E D A G Ó G U S O K M U N K A K Ö R I L E Í R Á S A ................................................................ ........ 39 A Z I N T É Z M É N Y N E M P E D A G Ó G U S D O L G O Z Ó I N A K M U N K A R E N D J E ................................ ........... 41 P E D A G Ó G I A I A S S Z I S Z T E N S M U N K A K Ö R I L E Í R Á S A ........................................................... 41 I S K O L A T I T K Á R M U N K A K Ö R I L E Í R Á S A ................................................................ ......... 43 R E N D S Z E R G A Z D A M U N K A K Ö R I L E Í R Á S A ................................................................ ..... 44 K Á R T É R Í T É S I K Ö T E L E Z E T T S É G , A N Y A G I F E L E L Ő S S É G ........................................................... 45 A S Z A B A D S Á G É S M E G Á L L A P Í T Á S Á N A K R E N D J E ................................................................ 45 A Z I N T É Z M É N Y M Ű K Ö D É S I R E N D J É T M E G H A T Á R O Z Ó T O V Á B B I D O K U M E N T U M O K ......................... 46 A L A P D O K U M E N T U M O K ........................................................................................ 46 T O V Á B B I D O K U M E N T U M O K , B E L S Ő S Z A B Á L Y Z A T O K ................................ ....................... 46
A P E DA G ÓG IA I M UN K A B E LS Ő E LL E NŐ RZ ÉS I R E N D J E ................................................... 46 5. 1. 5. 2. 5. 3. I. II. III. IV. V. 5. 4. 5. 5. 5. 5.1 . 5. 5.2 .
A P E D A G Ó G I A I M U N K A B E L S Ő E L L E N Ő R Z É S É N E K F O G A L M A , C É L J A ................................ ......... 46 A P E D A G Ó G I A I M U N K A B E L S Ő E L L E N Ő R Z É S É V E L S Z E M B E N T Á M A S Z T O T T K Ö V E T E L M É N Y E K .............. 46 A P E D A G Ó G I A I M U N K A B E L S Ő E L L E N Ő R Z É S É R E J O G O S U L T A K ................................ ................ 47 Igazga tó ................................ ................................................................ ........... 47 Igazga tó hel yet te sek ........................................................................................... 47 Pedagó g iai ve zető .............................................................................................. 47 Munka kö zö s ség -ve zető k ................................................................ ..................... 48 Kol légi um ve zető ................................ ................................................................ . 48 A P E D A G Ó G I A I M U N K A B E L S Ő E L L E N Ő R Z É S É N E K F O R M Á I ................................ .................... 48 A P E D A G Ó G I A I M U N K A B E L S Ő E L L E N Ő R Z É S I R E N D J E .......................................................... 48 A B E L S Ő E L L E N Ő R Z É S T V É G Z Ő D O L G O Z Ó J O G A I É S K Ö T E L E S S É G E I ................................ ....... 48 A Z E L L E N Ő R Z Ö T T A L K A L M A Z O T T J O G A I É S K Ö T E L E S S É G E I ................................ ................ 48
6. A B E L ÉP É S É S B EN NT AR TÓZ K O D ÁS R EN D J E AZ O K R É SZ ÉR E , A K I K N EM Á L LN A K J OG VI SZ ON YB AN A N E V E L ÉS I -O K T AT Á SI IN T ÉZM ÉNN Y E L ................................................. 49 7. AZ IG AZ GA T Ó VA GY I GA ZGA T Ó H EL Y ET T E S A KA D Á L Y OZ TA T ÁS A E S E T ÉR E A H EL Y E TT E S ÍT É S REN D J E 2 0/2 01 2 .( VI II .3 1.) EM M I R EN D E L ET 4 .§ . (1) F ...................................................... 49 8. ÜNN E P ÉL Y E K , M E G EM L É K EZ É S E K R EN D J E , A H AG YO M Á NY O K ÁP O L ÁS Á V A L KA P CS O LA T OS F EL A D AT O K 20/ 20 1 2. ( V II I. 31 .) E M M I R EN D E L E T 4. (1 ) J. ................................................ 50 8. 1. 8. 2. 8. 3.
A H A G Y O M Á N Y Á P O L Á S T A R T A L M I V O N A T K O Z Á S A I ............................................................ 50 J O G S Z A B Á L Y O K B A N E L Ő Í R T M E G E M L É K E Z É S E K ................................................................ . 50 A Z I N T É Z M É N Y E G Y É B H A G Y O M Á N Y O S K U L T U R Á L I S , S P O R T É S Ü N N E P I R E N D E Z V É N Y E I .................. 50
9. A N E V EL É S I -O K T AT Á SI I NT ÉZM ÉN YB E N A T AN UL Ó K KA L SZ EM B EN L E FO L Y TA T Á SR A K ER ÜL Ő F EG Y ELM I E L JÁ R ÁS R ÉS Z L ET E S SZ AB ÁL Y AI .................................................................... 51 10 .
A R EN D SZ ER E S E G É SZS É GÜ GY I F EL ÜG Y EL E T É S E LL Á TÁ S R EN D J E EM M I 2 0/2 01 2 . (VI I I. 31 .) 4 . § ( 1) L ............................................................................................. 54
11 .
AZ IN T ÉZM ÉN YI V É D Ő, ÓV Ó E LŐ ÍR Á SO K EM M I 2 0/ 20 1 2. (V II I . 3 1. ) 4 . § (1) M ............ 56
11 .1. A K Ö Z N E V E L É S I T Ö R V É N Y A L A P J Á N A Z I S K O L A F E L A D A T A I ................................ ................... 56 11 .2. A Z I S K O L A D O L G O Z Ó I N A K T A N U L Ó É S G Y E R M E K B A L E S E T E T M E G E L Ő Z Ő F E L A D A T A I ...................... 56 11 .2. 1. A Z I G A Z G A T Ó F E L A D A T A I ................................................................ ...................... 56 11 .2. 2. A B A L E S E T V É D E L M I F E L E L Ő S F E L A D A T A I ................................................................ .... 56 11 .2. 3. AZ ISKOLA PEDAGÓGUSAI NAK ÉS MÁS DOLGOZÓINAK TANULÓ- ÉS GYERMEKBALESETEKE T MEGELŐZŐ F E L A D A T A I ................................ ................................................................ ....... 56 11 .2. 4. A Z I S K O L A T A N U L Ó I N A K T A N U L Ó I - É S G Y E R M E K B A L E S E T E K E T M E G E L Ő Z Ő F E L A D A T A I : ............... 58 11 .2. 5. A T A N U L Ó - É S G Y E R M E K B A L E S E T E K J E L E N T É S I K Ö T E L E Z E T T S É G E ................................ ........ 58 11 .3. A Z I N T É Z M É N Y B I Z T O N S Á G Á T S Z O L G Á L Ó E L Ő Í R Á S O K ......................................................... 58 11 .3. 1. A T A N U L Ó K E G É S Z S É G É T V E S Z É L Y E Z T E T Ő H E L Y Z E T E K K E Z E L É S É N E K E L J Á R Á S R E N D J E ................. 59 11 .4. A R E N D K Í V Ü L I E S E M É N Y , B O M B A R I A D Ó S T B . E S E T É N S Z Ü K S É G E S T E E N D Ő K ............................... 61 12. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ KÉRDÉSEK, AMELYET JOGSZABÁLY ALAPJÁN KÉSZÍTETT SZABÁLYZATBAN NEM KELL, ILLETVE NEM LEHET SZABÁLYOZNI (EMMI 20/2012. (VIII. 31.) 4. § (1) U ....................................... 62 12 .1. 12 .2.
A Z I N T É Z M É N Y B E N F O L Y T A T H A T Ó R E K L Á M T E V É K E N Y S É G S Z A B Á L Y O Z Á S A ................................ .. 62 N Y I L A T K O Z A T M É D I A R É S Z É R E ................................................................ ................... 63
3
12 .3.
A Z I N T É Z M É N Y I D O K U M E N T U M O K N Y I L V Á N O S S Á G Á V A L K A P C S O L A T O S R E N D E L K E Z É S .................... 63
13 .
TA NÓ RÁ N KÍ V ÜL I FO GL A LK OZ Á S O K ...................................................................... 64
14.
A FELNŐTTOKTATÁS FORMÁI 20/2012. EMMI (VIII.31.) 4 § (2) B ..................................................... 65 14 .1. A F E L N Ő T T O K T A T Á S F O R M Á I I N T É Z M É N Y Ü N K B E N ............................................................. 65 14 .1. 1. I S K O L A R E N D S Z E R Ű F E L N Ő T T O K T A T Á S ................................................................ ....... 65 14 .2. I S K O L A R E N D S Z E R E N K Í V Ü L I F E L N Ő T T K É P Z É S ................................................................ ... 65
15 .
A M IN D ENN A PI T E ST E DZ É S F OR M Á I , AZ IS K O LA I SP OR T K ÖR , V A L AM I NT AZ IS K O LA V EZ ET É S E K ÖZ ÖT TI KA P CS OL A TT A RT Á S F OR M Á I É S R E ND J E 2 0/2 01 2 . ( VI II . 3 1 .) EM M I REN D E L ET 4 . § ( 2) D ) ........................................................................................... 66
15 .1. 15 .2. 16 .
A M I N D E N N A P I T E S T E D Z É S F O R M Á I ................................................................ ............. 66 A Z I S K O L A I S P O R T K Ö R É S A Z I S K O L A V E Z E T É S E K Ö Z Ö T T I K A P C S O L A T T A R T Á S F O R M Á I É S R E N D J E ...... 67 AZ IN T ÉZM ÉN YI K ÖN Y VT ÁR M Ű K Ö D ÉS I R E ND J E ...................................................... 67
16 .1. F E L H A S Z N Á L T J O G S Z A B Á L Y O K ................................................................ .................... 67 16 .2. A L A P E L V E K ................................ ................................................................ .......... 68 16 .3. A K Ö N Y V T Á R R A V O N A T K O Z Ó A D A T O K ................................................................ ........... 68 16 .4. 4. A Z I S K O L A I K Ö N Y V T Á R S Z E M É L Y I É S T Á R G Y I F E L T É T E L E I ................................ .................. 68 16 .5. A K Ö N Y V T Á R P E C S É T J É N E K L E Í R Á S A ................................................................ ............. 68 16 .6. A K Ö N Y V T Á R F E N N T A R T Á S A É S F E L Ü G Y E L E T E ................................................................ .. 69 16 .7. A K Ö N Y V T Á R G A Z D Á L K O D Á S A ................................................................ .................... 69 16 .8. K Ö N Y V T Á R F E L A D A T A I ............................................................................................. 69 16 .8. 1. K Ö N Y V T Á R I S Z O L G Á L T A T Á S O K N Y Ú J T Á S A ................................................................ ... 69 16 .8. 2. A K Ö N Y V T Á R I Á L L O M Á N Y A L A K Í T Á S A : G Y A R A P Í T Á S ................................ ....................... 70 16 .8. 3. A K Ö N Y V T Á R I Á L L O M Á N Y A L A K Í T Á S A : A P A S Z T Á S .......................................................... 71 16 .8. 4. Á L L O M Á N Y V É D E L E M ........................................................................................... 71 16 .9. A K Ö N Y V T Á R I Á L L O M Á N Y E L H E L Y E Z É S E ................................................................ ......... 72 16 .9. 1. A K Ö N Y V T Á R I Á L L O M Á N Y T A G O L Á S A ................................................................ ........ 72 16 .9. 2. K Ö N Y V T Á R B Ó L K I H E L Y E Z E T T L E T É T E K ................................................................ ....... 73 16 .1 0. Z Á R Ó R E N D E L K E Z É S ............................................................................................. 73 16 .1 1. G Y Ű J T Ő K Ö R I S Z A B Á L Y Z A T ................................................................ ..................... 74 16 .1 1. 1. A Z Á L L O M Á N Y A L A K Í T Á S A L A P E L V E ................................................................ ........... 74 16 .1 1. 2. A K Ö N Y V T Á R A L A P F E L A D A T A I ................................................................ ................. 74 16 .1 1. 2. 1. A K Ö N Y V T Á R K I E G É S Z Í T Ő F E L A D A T A I ................................................................ .... 74 16 .1 1. 3. G Y Ű J T Ő K Ö R I L E Í R Á S ............................................................................................ 74 16 .1 1. 3. 1. A Z I S K O L A I K Ö N Y V T Á R F Ő G Y Ű J T Ő K Ö R E ................................................................ . 74 16 .1 1. 3. 2. A Z I S K O L A I K Ö N Y V T Á R G Y Ű J T Ő K Ö R É B Ő L K I Z Á R T D O K U M E N T U M O K ................................ . 75 16 .1 1. 3. 3. A G Y Ű J T É S S Z I N T J E É S M É L Y S É G E ................................................................ ........ 75 16 .1 1. 4. R É S Z L E T E S G Y Ű J T É S I S Z A B Á L Y O K ................................................................ ............. 75 16 .1 1. 4. 1. I S M E R E T K Ö Z L Ő I R O D A L O M ................................................................ ................ 75 16 .1 1. 4. 2. S Z É P I R O D A L O M ............................................................................................. 76 16 .1 1. 4. 3. P E D A G Ó G I A I I R O D A L O M ................................................................ ................... 76 16 .1 1. 4. 4. K Ö N Y V T Á R I S Z A K I R O D A L O M ................................................................ ............... 76 16 .1 1. 4. 5. P E R I O D I K A G Y Ű J T E M É N Y ................................................................ .................. 76 16 .1 1. 4. 6. A U D I O V I Z U Á L I S G Y Ű J T E M É N Y ................................................................ ............. 76 16 .1 1. 5. A K Ö N Y V T Á R I Á L L O M Á N Y A L A K Í T Á S A : G Y A R A P Í T Á S – A P A S Z T Á S ................................ ........ 76 16 .1 1. 6. F E L D O L G O Z Á S ................................ ................................................................ ... 78 16 .1 2. K A T A L Ó G U S - S Z E R K E S Z T É S I S Z A B Á L Y Z A T ................................................................ .... 78 16 .1 2. 1. A K Ö N Y V T Á R I Á L L O M Á N Y F E L T Á R Á S A ................................................................ ........ 78 16 .1 2. 1. 1. A D O K U M E N T U M L E Í R Á S S Z A B Á L Y A I ................................................................ ..... 78 16 .1 2. 1. 2. O S Z T Á L Y O Z Á S ............................................................................................... 79 16 .1 2. 1. 3. R A K T Á R I J E L Z E T E K .......................................................................................... 79 16 .1 2. 1. 4. A Z I S K O L A I K Ö N Y V T Á R K A T A L Ó G U S A I ................................................................ .... 79 16 .1 3. K Ö N Y V T Á R H A S Z N Á L A T I S Z A B Á L Y Z A T A ................................................................ ....... 79 16 .1 3. 1. K Ö N Y V T Á R H A S Z N Á L Ó I K Ö R E ................................................................ ................. 80 16 .1 3. 1. 1. A B E I R A T K O Z Á S M Ó D J A ................................................................ .................... 80 16 .1 3. 1. 2. A K Ö N Y V T Á R I S Z O L G Á L T A T Á S O K I G É N Y B E V É T E L É N E K F E L T É T E L E I ................................ .... 80
4
16 .1 3. 2. A K Ö N Y V T Á R H A S Z N Á L A T M Ó D J A I ................................................................ ............ 80 16 .1 3. 2. 1. H E L Y B E N H A S Z N Á L A T ................................................................ ....................... 80 16 .1 3. 2. 2. K Ö L C S Ö N Z É S ................................................................................................ 81 16 .1 3. 2. 3. C S O P O R T O S H A S Z N Á L A T ................................................................ ................... 81 16 .1 3. 3. A K Ö N Y V T Á R E G Y É B S Z O L G Á L T A T Á S A I ................................................................ ....... 82 16 .1 3. 3. 1. I N F O R M Á C I Ó S Z O L G Á L T A T Á S ................................................................ ............... 82 16 .1 3. 3. 2. T É M A F I G Y E L É S .............................................................................................. 82 16 .1 3. 3. 3. I R O D A L O M K U T A T Á S ........................................................................................ 82 16 .1 3. 3. 4. A J Á N L Ó B I B L I O G R Á F I Á K K É S Z Í T É S E ................................................................ ....... 82 16 .1 3. 4. A K Ö N Y V T Á R I H Á Z I R E N D ................................................................ ....................... 82 16 .1 3. 4. 1. A K Ö N Y V T Á R H A S Z N Á L Ó I N A K K Ö R E ................................................................ ...... 83 16 .1 3. 4. 2. A H A S Z N Á L A T M Ó D J A I É S F E L T É T E L E I ................................................................ .... 83 16 .1 3. 4. 3. K Ö L C S Ö N Z É S I E L Ő Í R Á S O K ................................................................ .................. 83 16 .1 3. 4. 4. N Y I T V A T A R T Á S I I D Ő ........................................................................................ 83 16 .1 3. 4. 5. A K Ö N Y V T Á R H A S Z N Á L A T Á L T A L Á N O S V I S E L K E D É S I S Z A B Á L Y A I ................................ ....... 83 16 .1 4. K Ö N Y V T Á R O S T A N Á R M U N K A K Ö R I L E Í R Á S A ................................................................ . 84 16 .1 5. T A N K Ö N Y V T Á R I S Z A B Á L Y Z A T ................................................................ .................. 86 16 .1 5. 1. T Ö R V É N Y I R E N D E L K E Z É S E K A Z I S K O L A I T A N K Ö N Y V E L L Á T Á S R E N D J É R Ő L ................................ 86 16 .1 5. 2. A M A R C A L I B E R Z S E N Y I D Á N I E L G I M N Á Z I U M , S Z A K K Ö Z É P I S K O L A É S K O L L É G I U M A K Ö V E T K E Z Ő M Ó D O N T E S Z E L E G E T A Z I N G Y E N E S T A N K Ö N Y V E L L Á T Á S I K Ö T E L E Z E T T S É G É N E K ........................ 86 16 .1 5. 3. A N E M A L A N Y I J O G O N J Á R Ó T A N K Ö N Y V T Á M O G A T Á S E L V E , E L O S Z T Á S R E N D J E ........................ 86 16 .1 5. 4. A T A N K Ö N Y V E K K Ö N Y V T Á R I N Y I L V Á N T A R T Á S Á N A K R E N D J E ................................ ............... 87 16 .1 5. 5. A T A N K Ö N Y V E K K Ö L C S Ö N Z É S É N E K É S H A S Z N Á L A T Á N A K S Z A B Á L Y A I ................................ ..... 87 16 .1 5. 6. K Á R T É R Í T É S I S K O L A I T U L A J D O N Ú T A N K Ö N Y V E S E T É N ................................ ..................... 88 16 .1 5. 7. A T A N K Ö N Y V E K É R T É K E S Í T É S E ................................................................ ................ 88 17 .
AZ IS K O LA I T AN KÖ NY V E LL Á TÁ S R EN D J E, A T AN K ÖN YVR E N DE L É S SZ AB ÁL YA I .............. 88
18 .
AZ ING Y EN E S EN IG É NYB E V E H ET Ő SZ OL G ÁL T AT Á SO K .............................................. 90
18 .1. 19 . 19 .1. 19 .2. 20 .
A Z I S K O L A I T A N K Ö N Y V T Á M O G A T Á S ................................................................ ............. 90 K ÉT SZ IN T Ű ÉR E TT S ÉG I V IZS G ÁR A VA L Ó F E L K É S ZÍ T ÉS ............................................... 90 F E L K É S Z Í T É S E M E L T S Z I N T Ű É R E T T S É G I V I Z S G Á R A ............................................................. 90 AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA É S A SZAKMAI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTELEINEK, VALAMINT A TANULMÁNY I V E R S E N Y E K F E L A D A T S O R A I N A K K E Z E L É S É V E L K A P C S O L A T O S R E N D E L K E Z É S E K ............................. 91 A KI E M EL T M UN K AV É GZ É S ÉR T JÁ RÓ K ER ES E T - KI EG É SZ ÍT É S ...................................... 91
20 .1. A K I E M E L T M U N K A V É G Z É S É R T J Á R Ó K E R E S E T - K I E G É S Z Í T É S F E L T É T E L E I ................................ .... 92 20 .1. 1. P E D A G Ó G U S M U N K A K Ö R B E N F O G L A L K O Z T A T O T T K Ö Z A L K A L M A Z O T T A K ................................ 92 20 .1. 2. N E M P E D A G Ó G U S M U N K A K Ö R B E N F O G L A L K O Z T A T O T T K Ö Z A L K A L M A Z O T T A K .......................... 94 21 .
ZÁR Ó R E ND E L K EZ É S E K ........................................................................................ 96
M E LL É K L ET .................................................................................................................. 97
5
1. Általános rendelkezések 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogszabályi alapja A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) célja, hogy meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat, és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A Szervezeti és Működési Szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) Nemzeti Köznevelési törvény 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról; Áht vhr. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról tárgyú 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Alapító Okirata
1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat feladata A Szervezeti és Működési Szabályzat feladata, hogy megállapítsa a Marcali Berzsenyi Dániel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok.
1.3. A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeli hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, betartása az intézmény valamennyi tanulójára, közalkalmazottjára nézve kötelező érvényűek. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén az igazgató, illetőleg illetékes helyettese hozhat intézkedést. A Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.
1.4.
A Szervezeti és Működési Szabályzat jóváhagyása
A Marcali Berzsenyi Dániel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatát az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2013. december 11-én fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt a Marcali Berzsenyi Dániel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium diákönkormányzata és szülői szervezete.
1.5. Az alaptevékenységet, működést meghatározó jogszabályok
2012. I. törvény a munka törvénykönyvéről 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) Nemzeti Köznevelési törvény A 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
6
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 40/2002.(V.24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiacról szóló törvény módosításáról 16/2013.(II.28.) EMMI rendelet a tanulói tankönyvlátogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 44/2007.(XII.29.) OKM. rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 26/1997.(IX.3.)NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 1999.évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről Az intézmény Alapító Okirata
7
2. Az intézmény általános jellemzői 2.1. Az intézményi alapadatok az Alapító Okirat szerint: A köznevelési intézmény 1. Megnevezései 1.1. Hivatalos neve:
Marcali Berzsenyi Dániel Gimnázium, Szakközépiskola és
Kollégium 1.2. Rövid neve:
Berzsenyi Középiskola és Kollégium
2. Feladatellátási helyei 2.1. Székhelye:
8700 Marcali, Petőfi Sándor utca 16.
3. Alapító és fenntartó neve és székhelye 3.1. Alapító szerv neve:
Emberi Erőforrások Minisztériuma
3.2. Alapítói jogkör gyakorlója:
emberi erőforrások minisztere
3.3. Alapító székhelye:
1054 Budapest, Akadémia utca 3.
3.4. Fenntartó neve:
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
3.5. Fenntartó székhelye:
1051 Budapest, Nádor utca 32.
4. Típusa:
közös igazgatású köznevelési intézmény
5. OM azonosító:
034146
6. Köznevelési és egyéb alapfeladata 6.1. 8700 Marcali, Petőfi Sándor utca 16. 6.1.1. gimnázium nevelés-oktatás 6.1.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 6.1.1.2. felnőttoktatás – esti, levelező 6.1.1.3. évfolyamok: négy, öt 6.1.1.4. sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (érzékszervi fogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 6.1.1.5. nyelvi előkészítő 6.1.1.6. kollégiumi ellátás, testnevelés tantárgy emelt szintű oktatása, német- és angol nyelv emelt szintű oktatása, utazás és turizmus tantárgy oktatása (Iskolafejlesztési Alapítvány) úszásoktatás megállapodás alapján érettségire felkészítő képzés 6.1.2. szakközépiskolai nevelés-oktatás 6.1.2.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 6.1.2.2. évfolyamok: négy
8
6.1.2.3. sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (érzékszervi fogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 6.1.3. iskola maximális létszáma: 330 fő 6.1.4. iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 6.1.5. tanuszodai szolgáltatás 6.1.6. német és angol nyelv emelt szintű oktatása, utazás és turizmus tantárgy oktatása (Iskolafejlesztési Alapítvány) 7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga 7.1.
8700 Marcali, Petőfi Sándor utca 16.
7.1.1. Helyrajzi száma:
72
7.1.2. Hasznos alapterülete:
nettó 13609 nm
7.1.3. Intézmény jogköre:
ingyenes használati jog
7.1.4. KLIK jogköre:
ingyenes használati jog
7.1.5. Működtető neve:
Marcali Városi Önkormányzat
7.1.6. Működtető székhelye:
8700 Marcali, Rákóczi utca 11.
Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje A vonatkozó jogszabályok alapján.
2.2. Az intézményi bélyegzők használata, kezelése
neve.
Cégszerű aláírásnál az intézményvezető ír alá cégbélyegző használata mellett. Cégbélyegző: címeres körbélyegző középen Magyarország címere, körben az intézmény
A fenti bélyegzővel ellátott, cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes jogszerzést, illetve a jogról való lemondást jelent. A fenti bélyegzővel ellátott, cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást a kiadmányozási jog alapján megjelölt arra jogosult személy ellenjegyzésével jelent. Az intézményben használatos bélyegzőkről, a használók köréről, a bélyegzők nyilvántartásáról a nyilvántartás vezetésével megbízott személyről, az intézményvezető dönt. A bélyegzőt írásban átvevők személyesen felelősek a bélyegző megőrzéséért.
2.3. A kiadmányozási jog Az intézmény nevében aláírásra az intézmény igazgatója jogosult. Távollétében vagy akadályoztatása esetén az azonnali vagy sürgős intézkedéseket tartalmazó iratokat helyette az igazgatóhelyettesek a helyettesítési rend alapján írják alá. Távollétében- szóbeli vagy írásbeli megbízás alapján – a nevelő-oktató munkával kapcsolatos levelek, jelentések, egyéb iratok esetében kiadmányozási joga van az I. számú igazgatóhelyettesnek. A jogviszony létesítése a jogviszony megszüntetése a fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása kivételével az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait.
9
A tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést. Az egyéb szabályzatban meghatározott a szervezeti egység jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat. Az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket egyéb leveleket. Az intézmény szakmai feladati ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szerve, szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn. Közbenső intézkedéseket. A rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. Tanügyi dokumentumok (napló, bizonyítvány, törzslap stb.) aláírására az igazgatóhelyettesek is jogosultak.
2.4. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje A nevelési-oktatási intézményben bekövetkezett tanuló-és gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló-és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezeket a baleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát –az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével –a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adnia a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményében meg kell őrizni. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag intézmény vezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az intézmény
10
informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek férhetnek hozzá. A hivatalos megkereséseket tartalmazó e-mailek iktatásánál ugyan úgy kell eljárni, mint a nem elektronikusan beérkezett ügyiratoknál. Iktatást követően azokat elektronikusan kell azt az ügyintézőhöz továbbítani. Az e-maileket ügyintézést követően - esetleges mellékleteikkel együtt - kinyomtatva kell irattárazni. Az iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása – ideiglenesen – a szolgáltató központi szerverén történik, a frissítés szerződésben meghatározott gyakorisággal történik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az intézmény igazgatójának vagy oktatási igazgatóhelyettesének alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni. Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek. A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. A megjelölt személyek aláírásával és az intézmény kör alakú pecsétjével ellátva válik hitelessé. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben
11
3. Az intézmény vezetése, a vezetők közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás 3.1. Az intézmény szervezeti felépítése (Áhtvhr. 13. § (1) e) A közoktatási intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően. Az intézmény szervezeti felépítését, struktúráját a következő ábra tartalmazza:
3.2. Az intézmény vezetése Az intézményvezetés tagjai: az igazgató, a kollégiumi vezető, az I.sz. igazgatóhelyettes, a II. sz. igazgatóhelyettes, pedagógiai vezető, diákönkormányzatot segítő tanár. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat a munkaköri leírásuk alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányításával végzik. Az intézményvezetés tagjainak megbízása – a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával – mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Az intézmény vezetősége, mint testület: konzultatív, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az intézmény vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel.
3.2.1. Az intézményvezetés feladata
Az intézményvezetés a nevelés-oktatási célok gyakorlati megvalósításának munkáját szervezi, vezeti, irányítja. Az operatív vezetési ügyekben heti rendszerességgel megbeszélést tartanak. Az intézményvezetés kötelezettsége, hogy a pedagógusok, a tanulók, és az intézményi közösségek szervezeteit a vezetési feladatok megoldásába bevonja, jogosultságaik gyakorlását elősegítse. A vezetői tevékenység fontos része a rendszeres értékelés.
12
3.3. Vezetők közötti feladatmegosztás 3.3.1. Az intézmény vezetője Az intézmény élén az intézmény vezetője áll. Az igazgatót Klebelsberg Intézményfenntartó Központ jogszabályban előírt, meghatározott időre bízza meg. A közoktatási intézményt az igazgató képviseli. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében az igazgatóhelyettesekre, illetve kollégium vezetőjére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Munkáját a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Nkt. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv., valamint ennek végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet, az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata, az oktatási és nevelési intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, a vonatkozó egyéb jogszabályok, rendeletei, határozatai, az intézmény mindenkori éves munkaterve alapján, irányítása és ellenőrzése alapján végzi. Alapvető felelőssége, feladatai:
Ellátja mindazokat a feladatokat, melyeket a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és annak végrehajtása tárgyában kiadott rendeletek előírnak. Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért. E feladatait az ágazati törvényeknek megfelelően az igazgatóhelyettesekkel, kollégiumvezetővel az SZMSZ szerinti munkamegosztás alapján végzi. Dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály, az SZMSZ nem utal más szerv hatáskörébe. Elkészíti az intézmény működésével kapcsolatos szakmai dokumentumokat (SZMSZ, Pedagógiai program stb.) munkatervet, speciális terveket, programokat, megszervezi azok egyeztetési, jóváhagyási eljárását. Meghatározza a Pedagógiai program figyelembe vételével az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, kezdeményezi a feltételek javítását célzó pályázatok megírását, illetve egyéb külső források felkutatását. Felel a pedagógiai munkáért, a nevelő és az oktató munka színvonalas ellátásáért az ehhez szükséges feltételek megteremtéséért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási rendszerének kialakításáért, annak működtetéséért, a gyermek – és ifjúságvédelemi feladatok ellátásának megszervezéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért Ellátja az intézmény képviseletét, gyakorolja a kiadmányozási jogkört. Irányítja, ellenőrzi a nevelőtestületet, elsősorban az oktató-nevelő munkát, előkészíti a nevelőtestület hatáskörébe tartozó döntéseket, megszervezi azok szakszerű végrehajtását. Együttműködik a fenntartóval, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a diákönkormányzatokkal, a szülői közösséggel, pedagógiai szakmai szervezetekkel. Kapcsolatot alakít ki és tart fenn a társadalmi és civil szervezetekkel. Felelős a munkafolyamatba épített vezetői ellenőrzés működtetéséért. Biztosítja az intézményen belüli információáramlást. Segíti a pedagógusok tervszerű és folyamatos önképzését, továbbképzését. Felelős a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért. Elkészíti a közvetlen irányítása alatt álló alkalmazottak munkaköri leírását, megbízást ad feladatok ellátására.
13
Biztosítja a munkavállalók, valamint a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségét. A tanítási órákat, foglalkozásokat vezetőtársaival együtt rendszeresen látogatja. Az országos mérések, beszámolók, valamint folyamatos megfigyelések alapján ellenőrzi és értékeli a nevelő-oktató munka színvonalát, eredményességét.
3.3.2. I.sz. igazgatóhelyettes Az igazgató első számú helyettese, munkáját az igazgató közvetlen irányításával végzi, az igazgatót vezetői munkájában segíti. Alapvető felelőssége, feladatai
Elkészíti a tantárgyi és órafelosztási tervet a II. sz. igazgatóhelyettessel közösen. Elkészíti az év eleji, a félévi és az év végi statisztikai jelentéseket, aktualizálja a közzétételi listát. Elkészíti az illetékességi körébe tartozó dolgozók éves szabadságolási ütemtervét. Gondoskodik a tanulói jogviszony létesítésével, megszüntetésével kapcsolatos ügyek elintézéséről. Gondoskodik a tanári ügyelet megszervezéséről. Gondoskodik a tanórán kívüli foglalkozások, szakkörök stb. terv szerinti megtartásáról, a foglalkozási naplók rendszeres és folyamatos, vezetéséről, ellenőrzéséről. Gondoskodik az iskolai sportkör és a mindennapos testnevelés (gyógy-testnevelés) tárgyi, személyi feltételeinek biztosításáról. Gondoskodik a pedagógusok helyettesítéséről. Gondoskodik az intézménnyel munkaviszonyban álló, irányítása alatt tevékenykedő dolgozók továbbképzéséről, önképzéséről. Gondoskodik a közismereti termek, szertárak tárgyi feltételeinek fejlesztéséről. Felelős az érettségi-, a javító-, különbözeti- vizsgák szakszerű és törvényeknek megfelelő megszervezéséért. Gondoskodik a szakközépiskolai vizsgák megszervezéséről. Felelős a Pedagógiai program, helyi tanterv és a Házirend felülvizsgálatáért. Felelős a nevelési és a nevelőtestületi értekezletek előkészítéséért. Felelős a tanügyigazgatással kapcsolatos dokumentációk szabályszerű vezetéséért, kezeléséért és irattározásáért, (KIR, KIFIR), ellenőrzéséért. Felelős a belső ellenőrzési tervben foglaltak szerinti ellenőrzési tevékenység megszervezéséért. Felelős az irányítása alá tartozó munkaközösségek és egyéb iskolai közösségek munkatervének jóváhagyásáért. Felelős a közismereti tantárgyak tananyag beosztásainak jóváhagyásáért. Felelős a külföldi iskolákkal való kapcsolattartásért. Felelős a tanulók vétségével és szabálysértésével összegfüggő ügyek intézéséért, a fegyelmi eljárás szabályainak betartásáért. Felelős a közismereti tantárgyi tanulmányi versenyek szervezéséért. Irányítja az intézmény szervezeti felépítéséből adódóan az illetékességi körébe tartozó, szervezeti egységeket, tevékenységeket az éves munkaterv alapján. Koordinálja a tankönyvrendelést, tankönyvtámogatást. Javaslatot tesz a közvetlen irányítása alá tartozó területen dolgozók anyagi elismerésére, kitüntetésére, illetve fegyelmi felelősségre vonására. A tanév helyi rendjében, illetve a belső ellenőrzési tervben meghatározottak szerint feladatai ellátásáról beszámolási kötelezettséggel tartozik az igazgatónak.
14
3.3.3. II. sz. igazgatóhelyettes Munkáját az igazgató közvetlen irányításával végzi, az igazgatót vezetői munkájában segíti. Közvetlenül irányítja a könyvtárostanárt, a nevelő- és pedagógiai munkát segítőket. Az I. sz. igazgatóhelyettes távolléte vagy akadályoztatása esetén helyettesíti az igazgatót. Alapvető felelőssége, feladatai
Közreműködik a pályaválasztási és beiskolázási feladatok koordinálásában. Elkészíti a tanulói beiskolázási létszámtervet Felelős az iskolai pályaválasztási kiállítások, Nyílt Nap/ok koordinálásáért. Elkészíti a tantárgyi és órafelosztási tervet az I.sz. igazgatóhelyettessel közösen. Elkészíti az év eleji, a félévi és az év végi statisztikai jelentéseket. Elkészíti félévkor és a tanév végén a munkaterületét érintő elemző jelentést (pedagógiai hatékonyság). Elkészíti az illetékességi körébe tartozó dolgozók szabadságolási ütemtervét. Szervezi a szakmai, elméleti tantárgyi tanulmányi versenyekre való felkészülést. Irányítja a szakmai elméleti tantárgyak oktatását. Gondoskodik a pedagógusok helyettesítéséről. Gondoskodik a szakmai tantermek és szertárak tárgyi feltételinek fejlesztéséről. Felelős a kulturális programok szervezéséért, az iskolai hagyományok ápolásáért, a kulturális versenyek, vetélkedők lebonyolításáért. Felelős a tanulók szabadidős tevékenységének, programjainak felügyeletéért. Elkészíti a kollégiumi elhelyezést igénylő tanulók jegyzékét, gondoskodik elhelyezésükről, rendezi az esetenként felmerülő problémákat. Felelős a belső szabályzatokban foglaltak ellenőrzési tevékenység megszervezéséért. Felelős a pályázatok intézményi előkészítéséért. Felelős az intézmény minőségfejlesztési munkájának irányításáért. Felelős a Szakmai program és a helyi tanterv felülvizsgálatáért. Irányítja a könyvtáros munkáját, felelős a könyvtár állományának fejlesztéséért. Javaslatot tesz a közvetlen irányítása alá tartozó területen dolgozók anyagi elismerésére, kitüntetésére, illetve fegyelmi felelősségre vonására. A tanév helyi rendjében, illetve a belső ellenőrzési tervben meghatározottak szerint feladatai ellátásáról beszámolási kötelezettséggel tartozik az igazgatónak.
3.3.4. Kollégiumvezető Munkáját a pedagógiai vezető közvetlen irányításával végzi, az igazgatót vezetői munkájában segíti. A kollégium munkáját irányítja, dolgozói felett igazgatótól átvett jogkörként utasítási jogkört gyakorol. Alapvető felelőssége, feladatai
A kollégiumi vezető a központi tantervi előírásoknak, a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának és a helyi társadalom igényeinek figyelembevételével, a nevelőtestülettel együtt részt vesz az intézmény pedagógiai programjának kialakításában, gondoskodik annak megvalósításáról, az eredményesség és hatékonyság tervszerű és rendszeres ellenőrzéséről. Felelősségi körében gondoskodik a nevelő-oktatómunka tárgyi, személyi és szervezeti feltételeiről, a demokratikus kollégiumi légkör kialakításáról. A kollégiumi vezető tervezi, szervezi, ellenőrzi, elemzi és értékeli a kollégiumi nevelő-oktatómunkát.
15
Elkészíti az intézményegység munkatervét, javaslatot tesz az intézményi munkatervhez. Jóváhagyja a nevelők tervező munkáját, a kollégiumi foglalkozási terveket, szakköri munkaterveket. Megbízza a munkáját segítő felelősöket, és elkészíti a tantárgyfelosztást, órarendet. Előterjeszti a Házirend kollégiumra vonatkozó részének tervezetét, gondoskodik annak az erre jogosult fórumokon (nevelőtestület, diákönkormányzat) megvitatásáról és egyetértéssel való elfogadásáról. Szorgalmazza a nevelési szempontból fokozott törődést igénylő (hátrányos helyzetű, veszélyeztetett és a tehetséges) tanulók, megfelelő foglalkoztatását szolgáló eljárásokat. Irányítja, és figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi munkáját szabadidejük kulturált eltöltését. Biztosítja az intézményegység tanulói és felnőtt közösségeinek demokratikus jogait. Gondoskodik az intézményegységi nevelőtestületi értekezletek megszervezéséről, biztosítja, a tantestületi döntések megfelelő előkészítését, az intézményen belüli információ áramlást. Biztosítja, hogy valamennyi nevelő megismerje a legfontosabb intézményi dokumentumokat, ellenőrzi ezek előírásainak, szellemének érvényesülését, a nevelőtestületi határozatok végrehajtását. Támogatja a pedagógusok tervszerű és folyamatos önképzését, továbbképzését, elősegíti az újító és korszerű törekvések kibontakozását. A kollégiumi foglalkozások rendszeres látogatásával, a nevelők egyetértésével végzett, tőlük bekért felmérések és beszámolók, valamint folyamatos megfigyelései útján ellenőrzi a nevelő-oktató munka színvonalának és eredményességének alakulását. Az elemzések és tapasztalatok, valamint a vezetők és felelősök beszámolói alapján félévkor és a tanév végén rendszeresen, a munkatervben meghatározott alkalmakkor külön is értékeli a nevelő testület kollégiumi munkáját, az értékelést velük elfogadtatja. Elkészíti az év eleji, félévi és év végi statisztikai jelentéseket. Javaslatot tesz az intézményegység dolgozóinak jutalmazására, kitüntetésére az intézmény belső szabályzataiban rögzített egyeztetési kötelezettségek betartásával. Gondoskodik az intézményegységben a munkafegyelem, és a törvényesség megtartásáról, a munkaviszonyát vétkesen megszegő dolgozó törvényes felelősségre vonásáról. Elkészíti, és a pedagógusokkal egyezteti a nevelők és a különböző felelősök munkaköri leírását, s ha szükséges módosítja azokat. Szervezi és ellenőrzi az intézményegység ügyviteli, tanügy-igazgatási munkáját a mindenkori érvényes jogszabályok szerint. Folyamatosan figyelemmel kíséri a központi és helyi oktatáspolitikai intézkedéseket, ezekről naprakészen tájékozott és intézkedik a tanév közben érkezett rendeletek tantestületben való megismertetéséről és végrehajtásáról. A hivatalos ügyintézési határidőn belül válaszol a hozzá érkezett, tanulókat érintő kérdésekre. Folyamatosan gondoskodik az intézmény takarékos gazdálkodásáról. Előkészíti a kollégiumi nevelési és nevelőtestületi értekezleteket. Felel a kollégium szakszerű és törvényes működéséért. Felelős – az intézménnyel összehangolt – kollégiumi továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért.
16
Felelős a nevelő-oktató munka biztonságos és egészséges feltételeinek megszervezéséért. Felelős a tanulóbalesetek megelőzéséért. Együttműködik a kollégiumi diákönkormányzattal és a szülői szervezettel. Az intézményt – az igazgató megbízásából – kollégiumi ügyekben képviseli. Belső ellenőrzési tervnek megfelelően ellenőrzi a kollégiumi munkát. A tanév helyi rendjében, illetve a belső ellenőrzési tervben meghatározottak szerint feladatai ellátásáról beszámolási kötelezettséggel tartozik az igazgatónak.
3.3.5. A pedagógiai vezető Munkáját az igazgató közvetlen irányításával végzi. Az I. és II. sz. igazgatóhelyettes akadályoztatása vagy távolléte esetén helyettesíti az igazgatót. Alapvető felelőssége, feladatai
Gondoskodik a tanulói jutalmak és kitüntetések előkészítéséről. Gondoskodik az osztályfőnöki tevékenység koordinálásáról, ellenőrzéséről. Előkészíti a kompetenciamérést, értékeli eredményeit. Gondoskodik a szülői értekezletek, fogadóórák megtartásáról. Felelős a gyermek- és ifjúságvédelemi feladatok intézményi szintű koordinálásáért, a tanuló esélyegyenlőség biztosításáért Munkakörével összefüggésben koordinálja az iskola egészségügyi tevékenységét. Felelős a diákönkormányzat és Szülői Munkaközösség törvényes működéséért. Felelős a közegészségüggyel kapcsolatos teendők ellátásáért, az iskolaorvos és a védőnő munkájának segítéséért. Felelős a szociálpedagógusi tevékenység intézményi szintű koordinálásáért, a Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartásért. Felelős a Pedagógiai Szakszolgálattal való kapcsolattartásért Felelős a tanulók szociális juttatásainak megállapításáért, ellenőrzéséért. Felelős az esélyegyenlőségi program megvalósításáért. Felelős a program aktualizálásáért. Vezeti az intézmény minőségirányítási tevékenységét. Felügyeli a kollégiumban folyó pedagógiai munkát.
3.4. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formái 3.4.1. A nevelőtestület, alkalmazotti értekezlet Az intézményi közösséget az iskolaközösség alkotja. Az iskolaközösséget az iskolában dolgozó közalkalmazottak, az iskola tanulói és a tanulók szülei alkotják. Közalkalmazotti jogok A közalkalmazottak munkavégzésével kapcsolatos jogokat és kötelességeket a Munka törvénykönyve és a Közalkalmazotti törvény szabályozza. A szakmai munkát végző pedagógusok mellett a többi dolgozó az oktató és nevelő munkát közvetlenül és közvetve segíti. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg.
17
A nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden, az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógus, az oktatómunkát közvetlenül segítő nevelő, és felsőfokú végzettségű alkalmazott. Feladatai:
pedagógiai program feladatainak minőségi megvalósítása a gyermek és tanulók egységes szellemű nevelése, oktatása a tanulók személyiségének, képességeinek fejlesztése a tanulók munkájának értékelése és minősítése a szülők és az alkalmazottak a tanulók emberi méltóságának tiszteletben tartása és jogaik érvényre juttatása a közösségi élet szervezése és a hagyományőrzés ellátása a tanév munkatervének elkészítése átfogó elemzések, értékelések, beszámolók készítése a törvények rendeletek, belső szabályzatok, pedagógus munkaköri leírásának és a munkafegyelem előírásainak, valamint a határidők betartása létesítmények és a környezet rendben tartása, védelme
A nevelőtestület a magasabb jogszabályok alapján a következő döntési jogkörökkel rendelkezik:
a foglalkozási, illetve pedagógiai program és módosításának elfogadása a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadása a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása környezeti és egészségnevelési program elfogadása minőségfejlesztési program elfogadása diákönkormányzat működésének jóváhagyása a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása a házirend elfogadása a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása a foglalkozási, illetve a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról jogszabályban meghatározott más ügyekben
A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályok alapján a következő esetekben:
a tantárgyfelosztás elfogadása előtt az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében a nevelési-oktatási intézmény fejlesztési terveinek megállapításában jogszabályban meghatározott más ügyekben
18
A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. Az értekezletek elnöke az igazgató. Rendes értekezletek az osztályozó értekezleten kívül:
tanévnyitó értekezlet (a nyári munka értékelése, az éves munkatervi javaslat és a tanév rendjének elfogadása) félévi értekezlet (elemzés, értékelés, útmutatás) tanévzáró értekezlet (részletes elemzés az egész évi munkáról, a tanórán kívüli tevékenységről, a munkaterv végrehajtásáról) Az igazgató szükség esetén, a tanítási időn kívülre rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról is intézkedhet, vagy a nevelőtestülettel rövid megbeszélést tarthat. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívását a nevelőtestület is kezdeményezheti tagjai egyharmadának aláírásával, valamint az ok és a cél megjelölésével. Az értekezletet tanítási időn kívül a kezdeményezéstől számított 8 napon belül össze kell hívni. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint:
a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50%-a jelen van a nevelőtestület döntéseit, ha erről magasabb jogszabály, illetve az SZMSZ másként nem rendelkezik nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza a nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet a nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza az értekezlet tárgyát, idejét, helyét, a megjelent külső személyek nevét, a nevelőtestület távol levő tagjait, az elhangzott észrevételeket, vitatémákat, a hozott határozatokat, az esetleges szavazás esetén ezek megoszlását. A jegyzőkönyvet tisztázás után az intézményvezető és a 2 hitelesítő ír alá. A döntéseket, határozatokat a jegyzőkönyvtől elkülönítve külön dossziéba kell gyűjteni.
Nevelési értekezletek A munkatervben meghatározott napon és témából a kijelölt előadó vitaindító előadásával előterjeszti javaslatait is, amelyeket a tantestület megvitat, kiegészít, és végén határozatot hoz. Ezek a határozatok a munkaterv kiegészítései. Az értekezleteken a nevelőtestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól alapos ok esetén az igazgató adhat felmentést. Az értekezleten a felügyeleti hatóságok, a tanítási órák látogatására jogosult személyek is részt vehetnek. A nevelőtestületi értekezletre tanácskozási jogkörrel meg kell hívni a tárgy szerint egyetértési jogkörrel rendelkező iskolai közösség képviselőit (diákképviselet, szülői képviselet, kollégium).
3.4.2. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete 4. §. 1. bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket.
19
Az intézmény a köznevelési törvény vonatkozó bekezdésének figyelembe vételével a következők szerint szabályozza a feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. A nevelőtestület átruházhatja a következő jogköreit: Döntési jogkörét:
a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása jogszabályban meghatározott más ügyek
Véleménynyilvánítási jogkörét:
a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben a tantárgyfelosztás elfogadása előtt az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt az iskolai felvételi követelmények meghatározásnál más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben
A nevelőtestület döntési és véleményezési jogköréből az alábbiakat az illetékes munkaközösségek hatáskörébe utalja:
az iskola teljes nevelési-oktatási tevékenységére kiterjedő kutatások, kísérletek indítása a pedagógusok továbbképzésének részvétele és formája a tantárgyfelosztás és a pedagógusok megbízatása javaslat az iskola éves foglalkozási tervének és pedagógiai programjának összeállításához emelt szintű irányok meghatározása a munkaközösség-vezetők beszámoltatása az átruházott feladatok ellátásával kapcsolatban alkalomszerűen történik helyi tanterv kidolgozása módosítása taneszközök tankönyvek kiválasztása, továbbképzésre való javaslattétel kitűntetésre való javaslattétel határozott időre kinevezett pedagógusokról való véleményezés, szakmai munka közösségvezető véleményezése
A nevelőtestület feladat- és jogkörének részleges átadásával bizottságokat hozhat létre tagjaiból. A nevelőtestület döntési és véleményezési jogköréből az alábbiakat a felsorolt bizottságok hatáskörébe utalja át:
osztályozó bizottság: dönt az egyes tanulók továbbhaladásáról osztályozó konferencia: dönt a magasabb osztályba lépés feltételeiről fegyelmi bizottság: dönt a fegyelmi ügyekben előkészítő bizottság: az intézményvezetői pályázat elbírálására jön létre, és előkészíti a pályázatok bírálatát
20
környezeti nevelési bizottság: a környezeti nevelési program megvalósítását biztosítja egészségnevelési bizottság: vizsgálja az egészségmegvalósulási programot, tanulói készségeket, ismereteket, neveltségi szintet mér, javaslatot tesz az egészségnevelés eredményessége érdekében A bizottság tagjait a tényleges szakmai felkészültség és a feladattal való kapcsolat alapján lehet kijelölni. Át nem ruházható hatáskörök A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit:
pedagógiai program elfogadása a szervezeti és működési szabályzat elfogadása házirend elfogadása
Az átruházott hatáskörrel kapcsolatos jogok és kötelezettségek Az átruházó joga, hogy:
az átruházható jogaiból döntése szerint, a közoktatási intézmény hatékonyabb, partnereket jobban kiszolgáló, az igényekhez jobban igazodó működése céljából egyes jogait az iskolában működő szervezetekre ruházza megszabja az átruházott hatáskör gyakorlásával kapcsolatos elvárásait, és a döntési határidőt az átruházott jogkörgyakorlásra vonatkozóan meghatározza a beszámoltatás módját és határidejét az átruházott jogkört magához visszavonja
Az átruházó kötelezettsége, hogy:
a hatáskör átruházáshoz a szükséges tájékoztatást, információt megfelelő időben rendelkezésre bocsássa. Átruházott jogkörrel az átruházás alapján rendelkezni jogosult jogai és kötelezettségei: o az átruházott jogkörrel éljen o a hatáskör gyakorláshoz szükséges információt, tájékoztatást megkapja.
Az érintett szervezet joga, hogy:
az átruházott jogkörrel éljen a hatáskör gyakorláshoz szükséges információt, tájékoztatást megkapja.
Az érintett szervezet kötelessége, hogy:
az átruházott hatáskört a legjobb tudása alapján, az általa képviseltek érdekét szem előtt tartva gyakorolja, a hatáskör gyakorlásáról az előre meghatározott módon beszámoljon a hatáskör átadója felé,
A beszámolásra vonatkozó szabályok:
Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár.
21
3.4.3. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében Szakmai munkaközösség A nevelő-oktató munka minőségének javítása, a tanárok alkotó tevékenységének és önképzésének fejlesztése, a módszertani eljárások tökéletesítése és az egységes követelményrendszer kialakítása érdekében iskolánkban is munkaközösségeket kell alakítani. Szakmai munkaközösséget legalább 5 pedagógus részvételével lehet létrehozni. Egy-egy tanár értelemszerűen több munkaközösség tagja is lehet. A munkaközösségek feladatait az iskola munkaterve irányozza elő. Az intézményben legfeljebb 10 szakmai munkaközösség működhet. A szakmai munkaközösségek együttműködési feladatai A szakmai munkaközösségek – vezetőik közreműködésével – együttműködnek az intézményvezetővel az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezésében, szervezésében, értékelésében. Ezen belül: részvétel az intézményi szintű szakmai ellenőrzési tervek összeállításában az iskolai tanulmányi versenyek programjának elfogadása döntés a továbbképzési programokról a szakmai munkaközösségek egymással is együttműködnek, tevékenységüket öszszehangolják az intézményi célok megvalósítása érdekében, különösen az adott évi minőségcélok tekintetében a szakmai munkaközösségek együttműködhetnek más intézmény hasonló munkaközösségével A szakmai munkaközösségek kapcsolattartási rendje
a szakmai munkaközösségek intézményen belüli kapcsolattartását az intézményvezető irányítja, gondoskodik a különböző véleményezési, és együttműködési feladatokhoz szükséges kapcsolatok fenntartásáról a szakmai munkaközösségek a kapcsolattartási rendjükről egységes szabályzat alapján rendelkeznek. Iskolánk munkaközösség-vezetői megbeszéléseiket a tanév során negyedévente tartják. A munkaközösség-vezetők a negyedévi megbeszélésekre kollégáik segítségével készülnek fel, majd azt követően minden alkalommal tájékoztatják őket az ott elhangzottakról.
A szakmai munkaközösségek pedagógusok munkáját segítő tevékenysége kiterjed:
a közvetlen szakmai segítségnyújtásra a szakmai munkaközösség szakmai tevékenységébe való bekapcsolódás lehetőségére a szakmai tapasztalatcserére a jól bevált pedagógiai módszerek átadására a rutinos, szakmai tevékenységüket kimagasló tanárok óráinak/foglalkozásainak látogatására a szakmai munkaközösséghez tartozó pedagógusok óráinak/foglalkozásainak látogatására, a fejlesztendő területekre történő rámutatására, a fejlődéshez közvetlen szakmai segítség nyújtására. a szakmai segítségnyújtási tevékenység évenkénti értékelésére, valamint a tevékenység hatékonyságának vizsgálatára.
22
A szakmai munkaközösség az adott tanévben ellátandó konkrét segítségnyújtási feladatait az éves munkatervében is meghatározhatja. A szakmai munkaközösség tesz javaslatot: a kiegészítő programokra, taneszközökre, egyéb tanulmányi segédletekre a fakultáció és a tanórán kívüli foglalkozások programjára a tanulók csoportba sorolására A szakmai munkaközösségnek a munkaterv alapján részt kell venniük az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, pedagógus teljesítményértékelési rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Az iskolai szakmai munkaközösség 2 évre titkos szavazással megválasztja a munkaközösség vezetőt. A szakmai munkaközösségnek joga van véleményezni a pedagógiai programot, illetve az intézmény továbbképzési programját. A munkaközösség vezetők:
irányítják szaktárgyaik nevelő-oktató munkáját, részt vállalnak a tervezés, szervezés, ellenőrzés munkájában szervezik és vezetik a munkaközösségi foglalkozásokat, tapasztalatcseréket, döntenek a helyi továbbképzések rendjéről összehangolják tevékenységüket a többi munkaközösséggel, feladataikat az intézmény programjainak egészével összhangban állapítják meg javaslatot tehetnek a munkaközösségek tagjainak jutalmazására, kitüntetésére javaslatot tesznek az intézmény éves költségvetésében rendelkezésre álló szakmai előirányzat felhasználási módjára
23
3.4.4. Munkaközösség-vezető munkaköri leírása I. Intézmény: II. Személyi és szervezeti rendelkezések: 1. Dolgozó neve: 2. Munkahelye: 3. Munkakörének megnevezése:
munkaközösség-vezető
4. Munkaköre kiterjed:
pedagógiai program szerint
5. Munkaidő tartama: 6. Ügyeleti szolgálatra való behívhatósága:
a törvényi előírások szerint
7. Helyettesíteni tartozik tartós távollét esetén:
igazgató
8. Helyettesítését tartós távollét esetén ki oldja meg:
igazgató
9. Közvetlen felettese:
igazgatóhelyettes
10. Közvetlen beosztottja:
a munkaközösség tagjai
III. Jogok, kötelezettségek és feladatok: Jogai:
A munkaközösség tagjaival történő megbeszélés alapján javaslatot tesz, majd véleményezi a tantárgyfelosztást. Véleményezi a pedagógusok külön megbízásainak elosztását. Mint a belső ellenőrzésre jogosultak egyike, javaslatot tehet a pedagógusok jutalmazásának szempontjaira, illetve a kialakított szempontrendszer alapján a munkaközösség tagjainak értékelésére.
Feladatai:
Segítséget kell nyújtania a vezetőség és a szaktárgyat tanító pedagógusok számára az adott munkaközösség szakmai és általános pedagógiai munkájának szervezésében, a felmerülő problémák megoldásában, a szakmai munka koordinálásában. Képviseli a munkaközösséget szakmai megbeszéléseken, értekezleteken és az ott elhangzottakról tájékoztatja a munkacsoport tagjait. Segíti és ellenőrzi a pedagógusok szakmai munkáját, különös tekintettel az új kollegákra. Összeállítja - és a munkaközösség elé terjeszti elfogadásra - a munkaközösség éves munkaprogramját, valamint a munkaközösség tevékenységéről szóló beszámolót, értékelést. Folyamatosan segítséget nyújt a munkaközösség tagjainak a tantárgyfelosztások elkészítéséhez, ellenőrzi azokat. Felelős a tankönyvek és taneszközök rendeléséért. Szervezi a szakmai bemutatók, előadások látogatását, segítséget nyújt az iskolán belüli bemutató tanításokhoz. Az igazgatóhelyettessel együtt ellenőrzi a tanítás-tanulás folyamatának eredményességét. Szervezi a tanulók szaktárgyi versenyét, regisztrálja az elért eredményeket. Figyelemmel kíséri a szakterületére vonatkozó pályázatokat, és tájékoztatja a munkaközösség tagjait, nyomon követi a pályázás menetét.
IV. Általános rendelkezések: A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének vagy a gimnázium igazgatójának. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél: a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik; kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani; köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni; anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. Bármely munkakört betöltő személy felkérhető a gimnázium érdekében végzett munkára a szakképesítésének megfelelő területen. A felkérésre a gimnázium vezetői jogosultak. A felkéréskor jelezni kell, hogy a munkavégzés a kötelező munkakör részeként vagy külön díjazás ellenében történik. V. Hatályba lép: Marcali, Jóváhagyom ………………….
………………….
igazgatóhelyettes
igazgató
VI. A munkaköri leírásba szereplőket megismertem, a benne foglaltakat magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem. Marcali, …………………. aláírás
24
3.4.5. A vezetők és az intézményi szülői közösség kapcsolattartás formája A Szülői Munkaközösség A szülői közösség az iskolai közösség szerves részeként segíti az iskolai és a családi nevelés összehangolását. Abban az esetben, ha a nevelési oktatási intézményben nem működik iskolaszék, minden olyan kérdésben, amelyben a jogszabály rendelkezése alapján az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol, a Szülői Munkaközösség (szervezet) véleményét ki kell kérni. Intézményünkben a nevelési tevékenység eredményességének és a partnerközpontú minőségirányítás megvalósulásának érdekében Szülői Munkaközösség működik. Az osztályok szülői közösségeit az egy osztályba járó tanulók szülői alkotják. A választmányba az osztályok szülői szervezetei osztályonként 2 főt delegálnak. A választmány élén elnök áll. A Szülői Munkaközösség szervezeti és működési szabályzatát valamint ügyrendjét önállóan alakítja. A szülői szervezettel történő kapcsolattartás az igazgató és a pedagógiai vezető feladata. Az iskola vezetésében a szülők képviseletét az iskolai szülői közösség választmánya látja el. Az iskolai szülői közösség választmányának három vezetőségi tagja van: elnök és két helyettes. A háromtagú vezetőséget az egyes osztályokban megválasztott elnökök iskolai szintű gyűlésén (választmányi gyűlés) az igazgatóság előterjesztése alapján választják meg. Az iskolai szülői közösség döntési jogkörébe tartozik:
a saját működési rendjének, munkaprogramjának megállapítása a képviseletében eljáró személyek választása a szülők körében társadalmi munka szervezése a rendelkezésre álló pénzeszközökből az iskolának nyújtandó anyagi támogatás mértékének, felhasználási módjának meghatározása
Véleményező jogkört gyakorol:
a munkaterv, ezen belül a tanév rendjének meghatározásában a működési szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben (pl. a tanórán kívüli foglalkozások formáinak, rendjének meghatározásában) az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, a szülők tájékoztatási formáinak meghatározásában a fakultáció iskolai programjának kialakításában, a speciális csoportok indításának kezdeményezésében a szülőket anyagilag is érintő ügyekben (kirándulás, ballagás, előadások stb.) a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában A felsorolt döntési és véleményezési jogkörök az egyes osztályok szülői közösségeit is megilletik. Alkalmat kell adni a választmány elnökének és tagjainak, hogy az igazgatót vagy az osztályfőnököket tájékoztassák a családi nevelés tapasztalatairól, a szülői közösség tevékenységéről,problémáiról, az iskolában folyó pedagógiai vagy ifjúsági munka szülők közötti visszhangjáról, továbbá minden olyan eseményről, jelenségről, amely az iskola munkáját érinti. Mindezekről az igazgató és az osztályfőnök tájékoztatja a választmányt és szükség esetén szülői értekezleten az összes megjelenő szülőt. Indokolt esetben a szülői választmány véleményének meghallgatásával vagy annak igénye szerint rendkívüli osztály vagy iskolai szülői értekezlet is összehívható.
25
A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: osztályszülői értekezletek fogadóórák A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, vagy választott képviselők, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a szülői választmánnyal. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyetteseitől előre egyeztetett időpontban kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A tanulók közössége és a diákönkormányzat A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat létrehozása: a diákközösségek (osztályok) képviselőket delegálnak az iskolai diákönkormányzatba. A delegálás módjáról a diákközösségek maguk döntenek. A tisztségviselőket a megalakult diákönkormányzat képviselői közvetett választással maguk választják. A diákönkormányzat munkáját az iskolavezetés által megbízott, az iskolában tanító tanár segíti, aki eljár a diákönkormányzat képviseletében. Az iskolai diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatot készít, amit a tanulóközösség fogad el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat Dönt (a nevelőtestület véleményét kikérve):
saját működéséről, ügyrendjéről a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról egy tanítás nélküli munkanap (diáknap) programjáról délutáni saját programok szervezéséről (vetélkedők, sportversenyek, rendezvények stb.)
Véleményt nyilváníthat, és javaslattal élhet:
az iskola működésével és tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben ez a jog nem korlátozott, véleményükkel, javaslatukkal bármikor megkereshetik az iskola vezetőit, nevelőtestületét, az iskolaszéket a tankönyvek megvásárlásának támogatásával kapcsolatban az osztályban tanító pedagógusok munkájával kapcsolatban a megkeresett lehetőleg minél előbb, de legkésőbb 1 héten belül köteles érdemi választ adni a szervezeti és működési szabályzatban a diákönkormányzatra vonatkozó fejezetek megalkotásában, esetleges módosításában a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásában az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásában a házirend elfogadásában illetve esetleges módosításában Az iskolai diákönkormányzat az igazgatóval egyeztetve évente diákközgyűlést hív össze. Az osztályközösségek életének szervezése a tanulói érdekvédelem az osztály diákönkormányzat feladata.
26
Dönt: az osztály életének szervezésében az osztályvezetőség megválasztásáról, visszahívásáról saját feladatairól Véleményt nyilváníthat, és javaslatot tehet: az osztály és az iskolai életet érintő bármely kérdésben. Tisztségviselői: diák-önkormányzati képviselők sportfelelős Ők koordinálják az iskola és az osztályok munkáját is. A tanulóknak egyéb diákönkormányzatokat pl. diákkörök is joguk van létrehozni. Ezek működésének rendjét az érdekelt tanulók határozzák meg. Ahhoz, hogy valamennyi tanuló érdekében eljárhasson a diákönkormányzat, arra van szükség, hogy létesítésekor megkapja az iskolába járó tanulók több, mint 50 százalékának a támogatását.
3.4.6. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása) A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (2) c) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles: a diák-önkormányzati szerv, a diákképviselő, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket I. A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselő, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje A kapcsolattartás formái:
személyes megbeszélés tárgyalás, értekezlet, gyűlés, diákközgyűlés írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása
Az iskolai vezetők a kapcsolattartás során:
átadják a diákönkormányzati szervnek, illetve képviselőjének a diákönkormányzat döntési, véleményezési, javaslattételi, illetve kezdeményezési joga gyakorlásához szükséges dokumentumokat a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, felvilágosítást kérésre biztosítják megjelennek a diákközgyűlésen, válaszolnak a nekik az intézmény működésével kapcsolatban feltett kérdésekre a diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe veszik az intézmény működtetése, illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során
27
A diákönkormányzat, illetve diákképviselők a kapcsolattartás során:
gondoskodnak a döntési, véleményezési, javaslattételi, illetve kezdeményezési jog gyakorlása miatt átvett dokumentumok áttekintéséről, és az érintett jog gyakorlásáról aktívan részt vesznek azokon a fórumokon, melyekre megjelenni jogosultak, illetve ahová meghívták, s az, az intézmény működésével, illetve a tanulókkal kapcsolatos kérdéseket érint gondoskodnak az intézményvezetők megfelelő tájékoztatásáról (írásbeli meghívó) a diákönkormányzat gyűléseire, illetve egyéb programjairól Az intézményvezetők és diákönkormányzat közötti kapcsolattartásban közreműködik a diákönkormányzatot segítő pedagógus. II. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek Az intézmény biztosítja a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket. Az intézmény a működés feltételeként biztosít: a diákönkormányzat működéséhez szükséges helyiséget a diákönkormányzat működéséhez szükséges berendezési tárgyakat Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola a diákönkormányzat munkájához térítésmentesen biztosítja a telefon, fax, Internet, iskolai honlap, fénymásolás szolgáltatás használatát a DÖK segítő tanár, igazgatói vagy igazgatóhelyettesi egyeztetés után. A diákönkormányzat rendezvényein az intézményvezetés a szükséges tanári közreműködést és felügyeletet biztosítja. A kollégiumi diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket a kollégium biztosítja. III.
A diákönkormányzatnak biztosított működési feltételek
A diákönkormányzat működéséhez közvetlenül szükséges helyiség a második emeleti klubterem. A helyiség igénybevétele időben nem korlátozott, a helyiséget kizárólag a diákönkormányzat használja. A diákönkormányzat működéséhez rendelkezésre bocsátott berendezések a termek felszerelései, berendezései. A berendezések használatával kapcsolatos egyéb előírás:
rendeltetés szerint
A diákönkormányzat támogatása:
a diákönkormányzat az intézmény által a számára kijelölt helyiséget és berendezésit a működése erejéig térítés nélkül használhatja a diákönkormányzat kérésre, az intézményvezető beleegyezésével jogosult térítés nélkül használni az intézmény egyéb helyiségeit is (pl. közgyűlés, egyéb rendezvény stb.)
28
3.4.7. Diákönkormányzatot segítő tanár munkaköri leírása I. Intézmény: Marcali Berzsenyi Dániel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium II. Személyi és szervezeti rendelkezések: 1. Dolgozó neve: 2. Munkakörének megnevezése: 3. Munkaköre kiterjed: 4. Munkaidő tartama: 5. Ügyeleti szolgálatra való behívhatósága: 6. Helyettesíteni tartozik tartós távollét esetén: 7. Helyettesítését tartós távollét esetén ki oldja meg: 8. Közvetlen felettese:
diákönkormányzatot segítő tanár a pedagógiai program szerint munkaköri leírás szerint a törvényi előírások szerint igazgató igazgató I.sz. igazgatóhelyettes
III. Jogai, kötelezettségei és feladatai: Feladatai:
Részt vesz a diákönkormányzat testületi ülésein. Szervezi és segíti a diákönkormányzat és az iskolavezetés, illetve a diákönkormányzat és a nevelőtestület közötti kapcsolattartást: o gondoskodik az információk kölcsönös közvetítéséről, o segíti a diákönkormányzat képviselőinek felkészülését az értekezletekre, fórumokra. Figyelemmel kíséri a diákönkormányzat munkájával kapcsolatos jogszabályokat. Közreműködik a diákönkormányzat és az iskola munkatervének összehangolásában. Segíti a diákönkormányzat rendezvényeinek szervezését és lebonyolítását.
IV. Általános rendelkezések: A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének vagy a gimnázium igazgatójának. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél: a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik; kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani; köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni; anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. Bármely munkakört betöltő személy felkérhető a gimnázium érdekében végzett munkára a szakképesítésének megfelelő területen. A felkérésre a gimnázium vezetői jogosultak. A felkéréskor jelezni kell, hogy a munkavégzés a kötelező munkakör részeként vagy külön díjazás ellenében történik. V. Hatályba lép: Marcali, Jóváhagyom …………………. igazgatóhelyettes
…………………. igazgató
VI. A munkaköri leírásba szereplőket megismertem, a benne foglaltakat magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem. Marcali, …………………. aláírás
29
3.4.8. A kapcsolattartás rendje, formái A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével, a megbízott pedagógus-vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: a vezetőségi értekezletek és megbeszélések a munkaértekezletek és megbeszélések Az értekezletek időpontjait – a rendkívüli eseteket kivéve – egy héttel előre közzé kell tenni. A munkahelyi vezetők az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán közzétett tájékoztatókon értesítik a pedagógusokat. Minden pedagógus napi munkakezdés utáni első teendője a hirdetőtáblán közölt feladatok megtekintése, és további munkarendjének ehhez történő igazítása. A munkahelyi vezetők kötelessége, hogy tájékoztassák az irányításuk alá tartozó dolgozókat a munkakörük ellátásához szükséges döntésekről, határozatokról. A dolgozók tájékoztassák közvetlen vezetőjüket minden olyan tudomásukra jutott tényről és információról, amelyhez annak szüksége van irányító tevékenysége ellátásához. Minden iskolai dolgozó kötelessége, hogy munkahelyi vezetője tudomására hozzon minden olyan tapasztalatból eredő vagy tudomására jutott információt, amely az intézmény valamely területének rendellenes működésére utal. A pedagógusok és a tanulók kapcsolattartása elsősorban az osztályfőnökök, a pedagógiai vezető és a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus révén valósul meg. A tanulók a jogszabályokban biztosított jogaik érvényesítése érdekében közvetlenül vagy választott képviselőjük útján írásban fordulhatnak az intézmény igazgatójához, osztályfőnökükhöz és a pedagógiai vezetőhöz. Felvetéseikre 30 napon belül érdemi választ kell kapniuk. A tanulót és szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell, az intézmény Pedagógiai Programjában meghatározottak figyelembe vételével. A szülőket az iskola életének egészéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról: az SZM ülésein az igazgató és a pedagógiai vezető, a szülői értekezleten az osztályfőnök tájékoztatja.
3.5. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere, formája, módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskolaegészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást A nevelő-oktató munka megfelelő szintű irányításának érdekében az intézmény vezetőségének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal, mint fenntartóval A helyi önkormányzati képviselőtestülettel, és polgármesteri hivatallal mint működtetővel A Somogy Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Szakmai Szolgálattal Helyi oktatási intézmények vezetőségével Egészségügyi szolgálattal Pályaválasztási tanácsadóval Munkaügyi Központtal
30
Felsőoktatási intézményekkel (KE, PTE stb.) A helyi általános iskolák igazgatóival A megyei középiskolai igazgatók közösségével A felsorolt intézményekkel való munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató felelős. I. A fenntartóval való kapcsolat Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, az intézmény tevékenységi körének módosítására, az intézmény nevének megállapítására, az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre, stb.), az intézmény ellenőrzésére: o gazdálkodási, működési, törvényességi szempontból, o szakmai munka eredményessége tekintetében, o az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében az intézményben folyó szakmai munka értékelésére. Az intézményfenntartó és a működtető kapcsolata eseti, az intézmény SZMSZ-e, Házirendje rendelkezései érvénybelépéséhez, amennyiben a fenntartóra többletkötelezettség hárul. A fenntartó egyetértése szükséges. A fenntartóval és a működtetővel való kapcsolattartás formái: szóbeli tájékoztatás, írásbeli beszámoló, egyeztető tárgyalásokon, értekezleteken, megbeszéléseken való részvétel, a fenntartó által kiadott rendelkezések átvétele annak végrehajtása céljából speciális információszolgáltatás szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. A kapcsolattartásért felelős az igazgató. II. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki (általános iskolák, szakképző intézmények, kollégiumok). A kapcsolatok lehetnek:
szakmai, kulturális, sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. Az intézmény támogatja a munkaközösségeinek más intézmények munkaközösségeivel történő kapcsolattartását. A kapcsolattartásért felelős:
intézményvezetés, munkaközösség vezetők.
31
III.
Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás
Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény anyagi helyzetéről, támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége, stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információ igénye kielégíthető legyen. A kapcsolattartásért felelős: IV.
intézményvezető, igazgatóhelyettesek. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás
Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében: gyermekjóléti szolgálattal, gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: személyekkel,hatóságokkal. A hatékonyabb feladatellátás érdekében az intézmény pedagógiai vezetője látja el a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat, melyhez az intézmény biztosítja a megfelelő feltételeket. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a jogszabályok, valamint az munkaköri leírás szerint végzi tevékenységét. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős írásban tájékoztatja a szülőket és tanulókat saját tevékenységéről, fogadóóráiról, a gyermekjóléti szolgálat feladatairól, eljárásairól, címéről, melyek az intézmény honlapján is olvashatók. Az intézmény jogszabályoknak megfelelően segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat saját lehetőségein belül pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, illetve a tanulóközösség védelme érdekében indokolt. A gyermekjóléti szolgálat mellett az oktatásügyi közvetítői szolgálattól vagy más, az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól is segítséget lehet kérni. Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn, a kapcsolattartás formái, lehetséges módjai:
az iskolai szociális munkát a gyermekjóléti szolgálat munkatársai a helyszínen segítik szociálpedagógus és önkéntes szociális munkások kihelyezésével, a gyermekjóléti szolgálat értesítése, ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, esetmegbeszélés az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére.
A kapcsolattartásért felelős: intézményvezető pedagógiai vezető gyermek- és ifjúságvédelmi felelős A kapcsolattartás módját és formáját a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős által összeállított éves munkaterv tartalmazza.
32
V. Pedagógiai Szakszolgálattal való együttműködés A kapcsolat folyamatos azon sajátos nevelési igényű, vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók esetében, akiknek ellátását a szakszolgálat végzi, vagy irányítja. A szaktanár javaslatára a szülő egyetértésével az osztályfőnök veszi fel a kapcsolatot a szakszolgálattal, amely javaslatot tehet a tanuló érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelése és minősítése alóli felmentésre. A mentességet az igazgató adja, a szakértői bizottság véleménye alapján. VI.
Az iskola-egészségüggyel való kapcsolattartás
Az intézményben az iskola-egészségügyi ellátást, valamint az ezzel kapcsolatos feladatokat jogszabály határozza meg. Az intézményvezetés rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskola-egészségügyi ellátást, az egészségügyi alapellátás részeként biztosító iskolaorvossal iskolai védőnővel fogorvossal fogászati asszisztenssel A kapcsolattartásért felelős: intézményvezető pedagógiai vezető gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Az intézményvezetés rendszeres kapcsolatot tart fenn az foglalkozás-egészségügyi orvossal, akik az intézmény dolgozói részére a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtják jogszabályi előírásoknak megfelelően. A kapcsolattartásért felelős:
intézményvezető
VII.
Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása
Az iskola külső kapcsolatainak rendszere - a közvetlen és közvetett partnerekkel történő kapcsolattartás feladat megosztás rendje - a következő: fenntartó, működtető
igazgató
általános iskolák
II. sz. igazgatóhelyettes
felsőoktatás
igazgató, I. sz. igazgatóhelyettes
a szakképzéshez kapcsolódó munkahelyek
igazgató, II. sz. igazgatóhelyettes
szakmai és módszertani központok, műhelyek
igazgató, pedagógiai vezető, I.sz. igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezető
művészeti és sportegyesületek
II. sz. igazgatóhelyettes, érintett munkaközösségek
nevelési, egészségügyi és szociális segítségnyújtással foglalkozó intézmények, szervezetek
pedagógiai vezető, DÖK segítő tanár, osztályfőnökök
33
Az intézmény külföldi kapcsolatainak irányítása az igazgató feladata. A sporthoz igazodó kapcsolatok működtetéséért a II. sz. igazgatóhelyettes, a nyelvtanuláshoz kapcsolódókért a nyelvi munkaközösségek, az általános (nevelési – kulturális) jellegűekért a pedagógiai vezető felelős. Az eredményes oktató és nevelőmunka érdekében az intézmény rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: Szakmai kapcsolataink Szakminisztériumok Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság, és helyi szervei Marcali Katasztrófavédelmi Kirendeltség Partneriskolák Egyházak A munkakapcsolatok megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató, és a helyettesek a felelősek. Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés Az iskolarendszeren kívüli képzési formák szervezése, engedélyezése, a működés feltételeinek biztosítása, iskolán kívüli képzőszervezetekkel az együttműködés kereteinek kialakítása, kapcsolattartás, a fenntartó és az működtető engedélye alapján az igazgatói illetve a II. sz. igazgatóhelyettesi hatáskörbe tartozik.
34
4. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét.
4.1. Általános szabályok Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni:
a szülői szervezet (közösség), a nevelőtestület, a tanulókat érintő programok vonatkozásában az iskolai diákönkormányzat véleményét. A tanév, ezen belül is a tanítási év rendjét az oktatási miniszter állapítja meg. Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni:
az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását a szünetek időtartamát a nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröző, nemzeti múltunk mártírjainak emlékét, példáját őrző, így különösen az aradi vértanúk (október 6.), a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak (február 25.), a holokauszt áldozatainak (április 16.) vagy az iskola hagyományai ápolása érdekében meghonosított egyéb emléknapok, megemlékezések időpontját a nemzeti, az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját az évi rendes diákközgyűlés idejét az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek időpontját a tanulók fizikai állapotát felmérő, évi két alkalommal sorra kerülő vizsgálat időpontját Az iskolai tanítás nélküli munkanapon, szükség esetén gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7 órától délután 17 óráig tart nyitva. Kivéve: versenyek, rendezvények időtartama. A nyitva tartástól eltérő időben az épület az működtetővel egyeztetve, az igazgató egyedi engedélyével tartható nyitva. Szorgalmi időszak alatt hétfőtől csütörtökig 7.30-16.00 óráig, pénteken 7.30-tól 14.00 óráig köteles felelős vezető az intézményben tartózkodni. Tanítási szünetekben a benntartózkodást a jogszabályoknak megfelelően szabályozzuk, amelyet az iskola honlapján teszünk közzé. A vezetők egyidejű akadályoztatása esetén a nevelőtestület tagjaiból kell az akadályoztatás időtartamára megbízott vezetőt kijelölni. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus, illetve az intézményben tartózkodó dolgozó a felelős az iskola működési rendjéért, és ő jogosult a szükséges intézkedések megtételére. Az iskolában a tanítási órákat és a tanórán kívüli foglalkozásokat 7 óra 50 perc és 17 óra között kell megszervezni.
35
A tanítási órák hossza 45 perc, a tanórák közötti szüneteké pedig 10 perc, kivéve: étkezési szünetek
I. étkezési (2. óra utáni) szünet
15 perc
II. étkezési (6. óra utáni) szünet
30 perc
5-6.; 7-8.; 8-9.; 9-10. óra közötti szünet
5 perc
Az egymást követő két azonos szaktárgyi óra az igazgató engedélyével összevonható. Az iskolában reggel 7.30-tól a kötelező alapóraszám keretében tartott tanítási órák és az ebédszünet végéig az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a magasabb jogi szabályozás és a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületrész rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az ügyeletes nevelők beosztását, felelősségi területüket az éves munkaterv melléklete tartalmazza. Az iskola tanulói tanítási idő alatt csak az órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatják el az épületet. Ennek részletes szabályait a Házirend tartalmazza. Szorgalmi időben a nevelői és tanulói hivatalos ügyek intézése félfogadási időben történik az iskolatitkári irodában. A félfogadási időt az éves munkaterv melléklete tartalmazza. Az iskola tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az intézmény igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente kell megszervezni. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. A helyiségek használói felelősek: az iskolai tulajdon megóvásáért, védelméért az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért a tűz-, balesetés munkavédelmi szabályok betartásáért a vonatkozó jogszabályokban, az intézményi SZMSZ-ben és Házirendben foglaltak betartásáért A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Az intézmény a tanulók részére tanári felügyeletet a kötelező tanórák, a tanórák közötti szünetek és a tanuló által választott nem kötelező tanórák és foglalkozások idejére biztosít. Ugyancsak felügyeletet biztosítunk a reggeli nyitás és az első tanóra kezdete közötti időben. Az iskola épületében az intézmény dolgozóin és tanulóin kívül idegen nem tartózkodhat. Az intézmény vállalkozói tevékenységéhez kapcsolódóan benntartózkodókra a velük kötött szerződésben foglalt benntartózkodási rend kötelező. Az intézményben párt vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet. Az épületbe érkezők belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskola berendezési tárgyait, felszereléseit és eszközeit az épületből kivinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az intézmény területén dohányozni tilos. Az intézményben mindenfajta reklámtevékenység tilos. Amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól, és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a kulturális tevékenységgel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel függ össze, a törvényi szabályozásnak megfelelően az igazgató ez alól indokolt esetben egyedi felmentést adhat.
36
Az intézmény az iskolai foglalkozások keretében a tanulók által készített dolgok vagyoni jogát nem ruházza át, így a dolgok készítésében közreműködőket díjazás nem illeti meg. Az állami nyelvvizsga-bizonyítvánnyal és az ezzel egyenértékű idegennyelvtudást igazoló okirattal kapcsolatban az intézményi gyakorlat a mindenkori jogi szabályozáshoz igazodik. Az intézménybe csak a napi munkavégzéshez kapcsolódó tárgyak hozhatók be, ezért az iskola csak ezen tárgyakért vállal kártérítési kötelezettséget. Az intézményben a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások az órarend szerint kijelölt helyeken folynak. Az órarend egy évre szól. A nevelési célok szakszerű követése valamint az oktatómunka eredményessége megkívánja, hogy amennyiben az órarendben megjelölt szaktanár akadályoztatása miatt nem tudja a kijelölt foglalkozásokat vezetni, a munka folyamatosságát akkor is biztosítani kell. Ez történhet: a tanulók felügyelettel történő önálló foglalkoztatásával egyedi helyettesítéssel tartós helyettesítéssel tömbösítéssel A szaktanár tartós, két hetet meghaladó hiányzása esetén a helyettesítő tanár jogköre az osztályozásra is kiterjed. Témazáró dolgozat értékelésére azonban csak a szaktanár négy hetet meghaladó távolléte esetén kerülhet sor. Ebben az esetben az érdemjegyek megállapításában a munkaközösség-vezetőnek egyetértési joga van. Az osztályfőnöki megbízások kiadásakor gondoskodni kell helyettes osztályfőnök megbízásáról, aki az osztályfőnök akadályoztatása esetén látja el az osztályfőnöki teendőket az aktuális feladatokra vonatkozóan, a hozzájuk kapcsolódó jogkörrel. Az osztályfőnök egy hónapot meghaladó akadályoztatása esetén osztályfőnöki megbízatását távolléte idejére ideiglenesen vissza kell vonni, és a helyettes osztályfőnököt teljes jogkörrel kell felruházni. Helyettesítések esetén és átruházott hatáskörben a helyettesítőt és az átruházott hatáskör gyakorlóját beszámoltatási kötelezettség terheli. A beszámoltatási jogkör gyakorlója helyettesítés esetén a helyettesített személy, átruházott hatáskör esetén a jogkör átruházója. Az intézmény iskolai szervezeti egységétől eltérő működési renddel üzemel a kollégiumi szervezeti egység. A kollégium vasárnap 16 órától péntek 16 óráig tart nyitva szorgalmi időben. Ettől eltérő nyitva tartás a vonatkozó jogi és intézményi szabályozásnak megfelelően léphet életbe. A kollégium működésével kapcsolatos szabályokat a kollégiumi házirend tartalmazza.
4.2. A tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás) Az intézmény szorgalmi időben – tanítási napokon reggel 7 órától 17 óráig, a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, illetve az egyéb szervezett programok befejezéséig van nyitva. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására előzetes kérelem alapján az intézmény vezetője adhat engedélyt. A nyitva tartás rendjét bővebben a Házirend tartalmazza.
4.3. A vezetők iskolában való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Szorgalmi időszak alatt hétfőtől csütörtökig 7.30-16.00 óráig, pénteken 7.30-tól 14.00 óráig köteles felelős vezető az intézményben tartózkodni. A vezetők egyidejű akadályoztatása esetén a nevelőtestület tagjaiból kell az akadályoztatás időtartamára megbízott vezetőt kijelölni.
37
4.4. Pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a Nemzeti Köznevelési törvény 62. §-a rögzíti. A pedagógusok munkakörébe tartozó feladatainak leírását a munkaköri leírásuk tartalmazza. A törvény szerint a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje (40 óra) a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek állapítják meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt, annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyetteseinek, hogy helyettesítéséről gondoskodni lehessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit a felelős igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. Egyéb esetben a pedagógus az intézményvezetőtől vagy távolléte esetén az igazgatóhelyettesektől kérhet engedélyt legalább két nappal korábban a tanóra (foglalkozás) elhagyására. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgató, vagy helyettesei engedélyezik. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetőség szerint szakszerű helyettesítést kell tartani. A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felül a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézmény vezetője adja az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen érdemjegyekkel értékelje, valamint számukra a számszerű érdemjegyeken és osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról.
38
4.4.1. Pedagógusok munkaköri leírása I. Személyi és szervezeti rendelkezések: Dolgozó neve: Munkakör megnevezése: Munkaköre kiterjed: Ügyeleti szolgálatra való behívhatóság: A munkáltatói jogokat gyakorolja: Közvetlen munkahelyi vezetője:
szaktárgyat tanító pedagógus pedagógiai program szerint a törvényi előírások szerint igazgató Szaktárgyi kérdésekben: munkaközösség-vezető Pedagógiai kérdésekben: pedagógiai vezető Kollégiumi kérdésekben: kollégiumvezető Munkavállalói jogviszonyából eredő kérdésekben: iskolai igazgatóhelyettes Heti munkaideje/ Kötelező óraszáma: 40óra/22-26 óra Ellátandó feladatai: II. Jogok, kötelezettségek és feladatok: Jogai: A pedagógusnak joga, hogy:
a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza; a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének figyelembevételével döntsön az általa alkalmazott tankönyvekről, tanulmányi segédletekről és taneszközökről; a gimnázium világnézeti és vallási semlegességének megtartásával saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, illetve nevelő és oktató munkáját anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a tanulókat; irányítsa és értékelje a tanulók munkáját; minősítse a tanulók teljesítményét; hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez; a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat; szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában; szakmai egyesületek tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában; személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék; hétévenként legalább egy alkalommal – jogszabályban meghatározottak szerint – továbbképzésben vegyen részt.
Feladatai, kötelezettségei: A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy:
a nevelő és oktató tevékenység keretében az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse; a nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz; a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön; ha észleli, hogy a gyermek, illetve a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye; közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében; a gyermekek, tanulók emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa; a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa; a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek;
39
a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon. nyomon kövesse a munkakörével kapcsolatos pályázati felhívásokat, segítse ezek elkészítését; ismerje a Gimnázium szervezeti és működési szabályzatát, és munkáját az abban foglaltakkal összhangban lássa el; az iskolai rendezvényeken külön felkérés nélkül aktívan részt vegyen, és a rábízott feladatokat ellássa: o az iskola éves munkarendjében meghirdetett eseményeken részvétele szükséges, o az osztályfőnökök, a munkacsoport-vezetők és az iskolai vezetők által meghirdetett szakmai megbeszéléseken, értekezleteken, szülői fórumokon (pl. rendkívüli szülői értekezleten), o szülői értekezleteken és szülői fogadóórákon. A feladatokat pedagógia képzettségének megfelelően köteles gondosan ellátni. A szaktárgy tanításával kapcsolatos feladatai a tanórai tanulásszervezés mellett a következők:
a tananyag tervezett időbeli struktúráját bemutató tananyagbeosztás készítése az adott tanévre; a szaktárgy pozitív attitűdjének kialakítása; szaktárgyi versenyekre való felkészítés, a versenyek lebonyolításában való közreműködés, közművelődési tevékenység szervezése; a tanulók informálása a szakterület eredményeiről és az információs forrásokról; a szülők folyamatos tájékoztatása a tanuló tanulmányi előmeneteléről; az igazgató kérésére tájékoztatás készítése az osztályban végzett munkájáról; az osztályfőnök és más szaktanár tájékoztatása a tanórákon felmerülő olyan problémákról, amelynek megoldásában segítséget igényel. A tanítási órákat köteles a csengetési rend által meghatározott keretek betartásával szervezni. Az adott osztályban utolsó órát tartó pedagógusnak külön figyelnie kell arra, hogy az óra végén a tanterem takarításra alkalmas legyen (jelenti ez a felszerelés elpakolását, a székek felrakását, nagyobb szemét összegyűjtését, stb.). A szaktárgyi tanulásirányítás mellett kötelessége a kulturált, illemtudó viselkedésre szoktatás, az iskolai környezet tisztaságának megőrzése és védelme, az óraközi szünetekben szakszerű ügyelet ellátása, a tanulói étkezésben való közreműködés. III. Általános rendelkezések: A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének vagy a gimnázium igazgatójának. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél: a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik; kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani; köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni; anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. További jogait és kötelességeit a Kjt. illetve az 1993. évi LXXIX. törvény és 2011.évi CXC. törvény ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. IV. Hatályba lép: Marcali, …………………. igazgató V. A munkaköri leírásba szereplőket megismertem, a benne foglaltakat magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem. Marcali, …………………. aláírás
40
4.5. Az intézmény nem pedagógus dolgozóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a megfelelő jogszabályok betartásával a munkáltató állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében valamint a munkaköri leírásukat is ő készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az igazgatóhelyettesek, a kollégiumi vezető tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. A napi munkaidő megváltoztatása a közvetlen felettes szóbeli, esetenként írásos utasításával történik.
4.5.1. Nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkatárs munkaköri leírása I. Általános rész Közalkalmazott neve: Munkahelye: Munkaköre:
Marcali Berzsenyi Dániel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Marcali Petőfi S. u. 16. Pedagógiai asszisztens
Közvetlen felettese az intézmény igazgatója és igazgatóhelyettese
Feladatát az igazgató közvetlen irányítása mellett látja el. Anyagi és fegyelmi felelősségre vonása az intézmény igazgatójának hatáskörébe tartozik. Jelenteni köteles minden olyan szabálytalanságot vagy visszaélést, amely közvetlenül tudomására jutott. Mentesül a felelősség alól, ha a leltárhiányt rajta kívül álló külső tényező okozza. A munkakör heti munkaideje: Heti törvényes munkaideje: 40 óra Munkaidő beosztása:
Hétfő – Péntek
7:30- 16:00 (ebédidő: 30 min.)
A feladatai keretében tájékoztatja a szülőt a tanulót érintő eseményekről. Segít az intézmény rendezvényeinek szervezésében, lebonyolításában. Felügyeli a tanulókat, vigyáz a testi épségükre. Felismeri az alapvető elsősegélynyújtást igénylő helyzetet valamint, az orvosi segítséget igénylő helyzeteket. Szükség szerint ügyeletet lát el a pedagógussal együtt a tanítási órák előtt, a szünetekben. Szükség szerint kíséri a tanulót az intézményen belül. Intézményen kívül foglalkozásokra, programok helyszíneire, kirándulásokra, kíséri a tanulókat. Gondoskodik a foglalkozásokon való megjelenésről. Részt vesz a tanuló környezeti, személyi higiénés szokásainak kialakításában. II. Feladatok:
használatra előkészíti, beállítja az oktatástechnikai vagy informatikai eszközöket, mint pl. írásvetítő, projektor, számítógép igény szerint működteti és kezeli az oktatástechnikai eszközöket, a tanórákon segíti a pedagógus munkáját közreműködik egyes tanórák, foglalkozások lebonyolításában szükség esetén elkíséri a tanulókat orvosi rendelőbe részt vesz iskolai ünnepélyek előkészítésében kirándulásokat, szabadidős-, kulturális- és sport programokat szervez és bonyolít le tanórák közti szünetben ügyeletet lát el az éves munkatervnek megfelelően a tanórán kívüli foglakozásokon, iskolai rendezvényeken biztosítja a stúdió technikai eszközeit és működteti azokat a munkáját segítő diákok segítségével rendszeresen karbantartja az eszközöket, gondoskodik az információközvetítő és –rögzítő eszközök alkatrészés anyagellátásáról részt vesz az információhordozók tervezésében elkészíti az iskolai fejlesztésű audiovizuális és egyéb információhordozókat (pl. szórólapok, prospektusok, videó-összeállítások, diavetítések, stb.) végzi a tantermek berendezését és felszerelését az oktatástechnikai eszközökkel igény szerint szaktanácsot ad az eszközök kezeléséről, új eszközök esetén bemutatót tart gondoskodik az iskolarádió üzemeltetéséről gondoskodik az iskola honlapjának elkészítéséről, folyamatos karbantartásáról és naprakészen tartásáról gondoskodik az oktatástechnikai eszközök javíttatásáról és közreműködik az eszközök és információhordozók beszerzésében gondoskodik az oktatási eszközök szakszerű tárolásáról elvégzi az információhordozó anyagok tárolásával, katalogizálásával kapcsolatos feladatokat, gondozza a videótárat ismeri és betartja a biztonságtechnikai előírásokat és munkavédelmi szabályokat
41
a stúdióban fénymásolást végez az 1. sz. mellékletben leírtak szerint. A melléklet a munkaköri leírás elválaszthatatlan részét képezi. Felelős: az eszközök, szerek takarékos felhasználásáért, területek rendjéért Anyagi felelőssége: Gondatlan károkozás esetén átlagfizetés 50 %-ig kártérítésre kötelezhető. Szándékos károkozás a teljes kárt köteles megtéríteni Személy használatra átvett eszközökért, elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiányért, amelyeket állandóan őrizetében tart, kizárólagosan használ, vagy kezel, vétkességre való tekintet nélkül teljes anyagi felelősséggel tartozik. Mentesül a felelősség alól, ha a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő. Köteles Ön: A munkaköri leírásban rögzítetteknek legjobb tudása szerint eleget tenni. A munkaköri leírásban nem rögzített, de azzal szorosan összefüggő munkát az igazgató utasítására elvégezni. Jelen munkaköri leírás 201…. napján lép életbe, korábban érvényben volt munkaköri leírás ettől az időponttól hatályát veszti. Marcali, 201… .............................................. Fellegi Bálint igazgató A munkaköri leírásban foglaltakat elvégzését magamra nézve kötelezően elismerem, annak egy példányát átvettem: Marcali, 201… pedagógiai asszisztens 1. számú melléklet 1.
2. 3. 4. 5. 6.
Stúdió – fénymásolás rendje A Stúdióban fénymásoltatni csak fénymásolási időben lehet. F é ny má s o l ás i i d ő: h é t fő - p é n t e k 7 : 3 0 - 7 : 5 0 h é t fő - c s ü t ö r t ö k 1 2 : 3 0 - 1 4 : 3 0 péntek 12:30-13:30 A tanárok a fénymásolást térítésmentesen vehetik igénybe, ha bemeneti-, témazáró-, év végi dolgozatot fénymásoltatnak, és rendelkeznek a másoláshoz szükséges írásbeli engedéllyel az igazgató vagy az igazgatóhelyettes aláírásával. Nem a tanórai munkát segítő anyagok fénymásolása térítésköteles. Térítési díjakat tartalmazó táblázat a stúdióban kifüggesztve található. A nem térítésköteles másolatokat a tanárok kizárólag személyesen, a fénymásolásról vezetett napló aláírásával vehetik át. A diákok és az iskola technikai dolgozói saját célra kizárólag térítés ellenében másoltathatnak. A nem a tanórai munkához, de az iskola működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok (pl. vezetői megbízásokhoz kötődő iskolaigazgatási dokumentumok, iskolai kiadványok, szükséges nyomtatványok) másolása térítésmentes.
42
4.5.2. Iskolatitkár munkaköri leírása I. Általános rész Közalkalmazott neve: Munkahelye:
Marcali Berzsenyi Dániel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Marcali Petőfi S. u. 16.
Munkaköre:
iskolatitkár
Közvetlen felettese az igazgató Feladatát az igazgató közvetlen irányítása mellett látja el. Anyagi és fegyelmi felelősségre vonása az intézmény igazgatójának hatáskörébe tartozik. Jelenteni köteles minden olyan szabálytalanságot vagy visszaélést, amely közvetlenül tudomására jutott. A munkakör heti munkaideje: Heti törvényes munkaideje: 40 óra Munkaidő beosztása:
Hétfő – Péntek
7:30- 16:00 (ebédidő: 30 perc)
II. Jogok, kötelezettségek és feladatok: Feladatai:
köteles betartani az iratok kezelésével kapcsolatosan az Iratkezelési szabályzatban meghatározottakat, közvetlen kapcsolatot tart a tanulókkal, intézi ügyeiket, gépeli a hivatali iratokat, vezeti a tanulói nyilvántartásokat, végzi a kötelező adatszolgáltatásokat a személyiségi jogok védelmével, elkészíti, egyezteti a tanulói statisztikákat, az adatvédelem figyelembe vételével elkészíti, vezeti a dolgozói nyilvántartásokat, az ezzel kapcsolatos statisztikákat, jelentéseket, munkaviszony megszűnés esetén előkészíti az iratokat, a béremeléseket előkészíti, egyezteti, az átsorolásokat legépeli; ezeket nyilvántartja, egyezteti, illetve végzi az ezekkel kapcsolatos adatszolgáltatásokat, feladata továbbá hogy: o megfelelő jelentést készítsen a hiányzásokról, szabadságokról, o kapcsolatot tartson a munkavállalókkal (ügyintézés, reklamálás esetén.), vezeti a szabadság-nyilvántartást, adatszolgáltatást, a telefonüzeneteket - szóban vagy írásban -átadja, részt vesz az iskolai leltározásnál ( a leltározási szabályzatban meghatározottak szerint) érvényesíti, nyilvántartja, bevonja az igazolványokat, részt vesz az iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában.
III. Jogai:
jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételre. jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. további jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák.
IV. Általános rendelkezések: Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél: a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik; kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani; köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni; anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. Bármely munkakört betöltő személy felkérhető a gimnázium érdekében végzett munkára a szakképesítésének megfelelő területen. A felkérésre a gimnázium vezetői jogosultak. A felkéréskor jelezni kell, hogy a munkavégzés a kötelező munkakör részeként vagy külön díjazás ellenében történik. V. Hatályba lép: Marcali, 20… Jóváhagyom …………………. igazgató VI. A munkaköri leírásba szereplőket megismertem, a benne foglaltakat magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem. Marcali, 20… …………………. aláírás
43
4.5.3. Rendszergazda munkaköri leírása I. Általános rész Közalkalmazott neve: Munkahelye: Marcali Berzsenyi Dániel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Marcali Petőfi S. u. 16. Munkaköre: tanár, rendszergazda Közvetlen felettese az igazgató Feladatát az igazgató közvetlen irányítása mellett látja el. Anyagi és fegyelmi felelősségre vonása az intézmény igazgatójának hatáskörébe tartozik. Jelenteni köteles minden olyan szabálytalanságot vagy visszaélést, amely közvetlenül tudomására jutott. A munkakör heti munkaideje: Munkaideje: Munkaidő beosztása:
Hétfő – Péntek
III. Jogok, kötelezettségek és feladatok: Feladatai: A Gimnázium informatikai rendszerének működtetése oly módon, hogy az megfeleljen a magyar jogi szabályozásnak, illetve a gimnázium belső információs igényeinek. A munka folyamatosságának biztosítása. A gimnázium számítógépein vírusellenőrzés. A végzett munka szakmai felügyelete. Az oktatás alapját képező alkalmazói programok működőképességének ellenőrzése. Új szoftverek beszerzése. Bármilyen meglévő/új szoftver installálását a rendszer egységes, átlátható működése érdekében csak ő teheti meg. Saját belátása, felelőssége alapján egyes esetekben ezt a jogát/kötelességét átruházhatja külső/belső személynek/szervezetnek (külső személy/szervezet esetén köteles a szoftvert alkalmazásba venni). Amennyiben a szoftverek installálásával kapcsolatos visszaélést, beavatkozást észlel, arról köteles tájékoztatni feletteseit. A jogtisztaság ellenőrzése és biztosítása a gimnáziumban használt szoftverek esetén. A gimnáziumban keletkezett adatállományok biztonságos kezelése, az illetéktelen hozzáférések megakadályozása, a rendszeres adatmentések megszervezése. A keletkezett adatok tárolásáért, archiválásáért kizárólagos felelősséggel bír. A munkafájlokat és az oktatáshoz szükségtelen fájlokat saját belátása alapján törli. Rendkívüli esetekben (vírusfertőzés, hálózat sérülése, rendszerösszeomlás, 3 vagy több gép egyidejű leállása) az értesítést követő 24 órán belül gondoskodik a hiba elhárításának megkezdéséről. A gimnázium számítógépeinek átépítése, a hálózat bővítése, új hardverek beszerzése. A hardverek beszerzésének forrását saját belátása szerint, a gimnázium érdekeinek megfelelően választja ki, a lehetőségekről, választásáról köteles tájékoztatni felettesét, aki a választást elfogadja, illetve felülbírálja és új beszerzési források keresésére kötelezi a rendszergazdát. A hálózati felhasználók jogainak beállítása, felhasználók felvétele, törlése. Visszaélések esetén jogában áll valamely felhasználó jogait csökkenteni. Elkészíteni a gimnázium számítógépes hálózati rendszerének adat- és titokvédelmi tervét. Gondoskodik a szoftverek és liszenszszerződések megfelelő tárolásáról. Felelős: A törvények, jogszabályok, belső utasítások betartásáért, betartatásáért. A kapott feladat szakszerű, pontos, egyértelmű végrehajtásáért. A feladatok végrehajtása során felmerülő objektív és szubjektív akadályokról jelentés tételéért felettesének. A munkavégzés folyamatosságának biztosításáért. A munkakörében használt tárgyak rendeltetésszerű használatáért. A munkakörében tudomására jutott adatok bizalmas kezeléséért. A tűzvédelmi szabályzat betartásáért, betartatásáért. IV. Általános rendelkezések: A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének vagy a gimnázium igazgatójának. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél: a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik; kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani; köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni; anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. Bármely munkakört betöltő személy felkérhető a gimnázium érdekében végzett munkára a szakképesítésének megfelelő területen. A felkérésre a gimnázium vezetői jogosultak. A felkéréskor jelezni kell, hogy a munkavégzés a kötelező munkakör részeként vagy külön díjazás ellenében történik. V. Hatályba lép: Marcali, 20… Jóváhagyom …………………. igazgató VI. A munkaköri leírásba szereplőket megismertem, a benne foglaltakat magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem. Marcali, 20… …………………. aláírás
44
4.6. Kártérítési kötelezettség, anyagi felelősség Az intézmény valamennyi dolgozója anyagilag is felelős a gépek, eszközök, szakkönyvek megóvásáért, a berendezési tárgyak rendeltetésszerű használatáért. A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a közalkalmazott a teljes kárt köteles megtéríteni. A közalkalmazott vétkességre való tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a viszszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandó őrzésre, kizárólagos használatra vagy kezelésre, jegyzék vagy elismervény alapján vett át. Az intézmény eszközeit és szolgáltatásait csak a Pedagógiai Program végrehajtásához kapcsolódó esetekben valamint az ügyviteli tevékenység keretén belül lehet térítésmentesen használni. Egyéb esetekben az eszközök használatáért és a szolgáltatások igénybevételéért bérleti vagy térítési díjat kell fizetni az működtetőnek. Amennyiben a kárt többen okozták a fenti feltételek esetében, munkabérük arányában felelnek. A kár összegének meghatározásánál a Munka Törvénykönyve az irányadó. Az intézmény a dolgozó ruházatában, használati tárgyaiban a munkavégzés közben bekövetkezett kárért vétkességre való tekintet nélkül felel, ha a kár a dolgozó munkahelyén vagy más megőrzésre szolgáló helyen elhelyezett dolgokban keletkezett. Az intézmény a munkába járáshoz használt járművek őrzését nem biztosítja, az esetleges károkért felelősséget nem vállal. A dolgozó a szokásos személyi tárgyakat meghaladó mértékű és értékű használati értékeket csak az intézményvezető, a kollégiumvezető engedélyével hozhat be a munkahelyére, illetve vihet onnan ki.
4.7. A szabadság és megállapításának rendje Valamennyi dolgozó szabadságával kapcsolatos szabályokat a Munka törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendeletei szabályozzák. A szabadság ütemezése Az év elején, március 1-jei határidővel az intézményvezető, a kollégiumvezető, az igazgatóhelyettes elkészíti a szabadságok ütemezését. Az ütemezés során lehetőség szerint tekintettel kell lenni a munkavállalók tervezett hosszabb, egybefüggő szabadságára. Tájékoztatás Az intézmény valamennyi dolgozóját tájékoztatni kell az ütemezésről legkésőbb minden év április 1-jéig. Fizetés nélküli szabadság A munkavállaló kérésére a munkáltató a törvényben meghatározott esetekben fizetés nélküli szabadság igénybevételét engedélyezheti. Tanulmányi szabadság A tanulmányi szabadsággal kapcsolatos kérdésekben a Munka törvénykönyve és a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény vonatkozó rendelkezései az irányadók. A tanulmányi szabadságot a munkáltató állapítja meg a továbbtanuló által benyújtott, a képzőhely által kiadott tanrend alapján.
45
A tanulmányi szabadságon lévő helyettesítésének adminisztrálása az erre a célra rendszeresített helyettesítési füzetbe történik. A szabadság nyilvántartása A szabadság kiírása és nyilvántartása a titkárságon történik, az igénybevétel előtt legkésőbb egy nappal. Az igénybevett szabadságról, valamint annak típusáról nyilvántartást kell vezetni. Tanév közbeni szabadság igénybevétele Pedagógusok esetében a teljes szabadság kiadására elsősorban az iskolai szünetben kerülhet sor. Indokolt esetben intézményvezetői, kollégiumvezetői engedéllyel tanév közben meghatározott esetekben és időtartamban, maximum 7 nap vehető igénybe a jogszabályoknak megfelelő módon.
4.8. Az intézmény működési rendjét meghatározó további dokumentumok 4.8.1. Alapdokumentumok
Alapító Okirat Pedagógiai Program SZMSZ Házirend, Kollégiumi Házirend Éves munkaterv, illetve mellékleteként szereplő egyéb munkatervek
4.8.2. További dokumentumok, belső szabályzatok
SZMSZ mellékleteként szereplő adatkezelési szabályzat Esélyegyenlőségi terv Továbbképzési program, beiskolázási terv Iskolai DÖK- SZMSZ A Szülői Munkaközösség szervezeti és működési szabályzata Az iskolai sportkör működési szabályzata Könyvtári SZMSZ
5. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje 5.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása.
5.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények:
fogja át a pedagógiai munka egészét segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére
46
támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását a szülői közösség, és a tanuló közösség észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását hatékonyan működjön a megelőző szerepe
5.3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: az intézmény vezetője az intézményvezető helyettesei az intézményi minőségirányítási rendszer működtetésével megbízott személyek programban meghatározottak szerint külső szakértő az előző pontokban meghatározottak felkérésére A pedagógiai munka belső ellenőrzésébe bevonhatóak a szakmai munkaközösségek. A pedagógiai munkára vonatkozó ellenőrzésre az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: I. Igazgató
tanévenként összeállítja az éves ellenőrzési tervet, kijelöli a kiemelt szempontokat és területeket irányítja és összehangolja a belső ellenőrzésre kijelölt alkalmazottak munkáját gondoskodik az ellenőrzések megállapításainak végrehajtásáról ellenőrzési hatásköre az intézmény egészére kiterjed
II. Igazgatóhelyettesek III.
feladatmegosztásuknak és munkaköri leírásuknak megfelelően folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, munkakörüknek megfelelő tevékenységét a munkaközösség-vezetők tevékenységét a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét, adminisztrációs munkáját Pedagógiai vezető
Ellenőrzési hatásköre különösen az alábbiakra terjed ki: a pedagógusok oktató-nevelő munkájának eredményessége és hatékonysága a pedagógusok pedagógiai és módszertani kultúrája az osztályfőnöki tevékenység a gyermek- és ifjúságvédelmi munka a diákönkormányzat munkájának segítése.
47
IV.
Munkaközösség-vezetők
Folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségükbe tartozó pedagógusok nevelőoktató munkáját, ezen belül: a pedagógusok szaktárgyi tervezőmunkáját, tanmenetét a szaktárgyi munka eredményességét és hatékonyságát a választott taneszközök törvényességét a követelményrendszer törvényességét V. Kollégiumvezető Munkarendjének megfelelően hatásköre kiterjed a kollégiumi nevelők tevékenységének teljes körű ellenőrzésére.
5.4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: szóbeli beszámoltatás írásbeli beszámoltatás értekezlet óralátogatás kollégiumi foglalkozás látogatása felvételi, továbbtanulókkal kapcsolatos mutatók elemzése verseny eredmények kompetencia felmérések eredményei speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készít.
5.5. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje 5.5.1. A belső ellenőrzést végző dolgozó jogai és kötelességei A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogosult: az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról a törvényesség keretein belül másolatot készíteni az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályoknak és az iskola belső szabályzataiban foglaltaknak megfelelően eljárni az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját valamint az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével a hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni
5.5.2. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei
az ellenőrzés megállapításait – kérésére írásos formában is – megismerni az ellenőrzés módjára és megállapításaira vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez
48
az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni
6. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet:
külön engedély és felügyelet nélkül külön engedély és felügyelet mellett
Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben:
a szülő, gondviselő a szülői értekezletre való érkezéskor a meghívottak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor az intézményben működő szervezetek (szülői szervezet, stb.) tagjai a tevékenységük gyakorlása érdekében történő intézményben tartózkodáskor
Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: a tanulót kísérő személy minden más személy A külön engedélyt az iskola igazgatójától, távollétében helyettesétől kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Az intézményben portaszolgálat működik. Az épületbe érkezők belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező külső személyekről a portás nyilvántartást vezet, amely nyilvántartás tartalmazza a belépő nevét, a belépés célját, a belépés és távozás idejét. Az intézménybe hivatalos céllal érkezőknek közölniük kell a felkeresni kívánt dolgozó nevét, akinek elérhetőségéről a portásnak meg kell győződnie telefonon vagy az iskolatitkár révén. A belépő csak akkor hagyhatja el a porta előterét, ha vendéglátója fogadni tudja. A diákokra váró hozzátartozók és ismerősök a porta előterében várakoznak a keresett diák megérkezéséig.
7. Az igazgató vagy igazgatóhelyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 4.§.(1)f Az intézményvezetőt távollétében, illetve akadályoztatása esetén – a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével teljes felelősséggel az I. sz. igazgatóhelyettes helyettesíti. Az intézményvezető tartós távolléte esetén – 4 hetet meghaladó folyamatos távollét – a tankerület igazgatója rendeli el helyettesítését. Valamelyik igazgatóhelyettes távolléte esetén a másik igazgatóhelyettes látja el a távollévő feladatait is. Ha mindkettő igazgatóhelyettes távol van, illetve akadályoztatva van, akkor a helyettesítés a pedagógiai vezetőre hárul.
49
A kollégiumi intézményegység vezetőjét távolléte esetén az I. sz. csoportvezető helyettesíti. Vezetői helyettesítési rend és hatáskör akadályoztatás vagy távollét esetén: a kollégiumvezetőt a pedagógiai vezetőt az I. sz. igazgatóhelyettest a II. sz. igazgatóhelyettest I. és II. sz. igazgatóhelyettest
I. sz. csoportvezető helyettesíti I. sz. igazgatóhelyettes helyettesíti II. sz. igazgatóhelyettes helyettesíti I. sz. igazgatóhelyettes helyettesíti pedagógiai vezető helyettesíti
Az igazgató illetve az igazgatóhelyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások:
a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg az igazgató illetve az igazgatóhelyettes helyett a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.
8. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.(1) J. 8.1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése, öregbítése az intézmény minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg.
8.2. Jogszabályokban előírt megemlékezések Az intézményi szinten megrendezendő és az iskolarádión elhangzó megemlékezéseket az intézmény éves munkaterve tartalmazza.
8.3. Az intézmény egyéb hagyományos kulturális, sport és ünnepi rendezvényei
Tanévnyitó Gólyaavató Diáknap Karácsonyi ünnep Szalagavató ünnepség Berzsenyi nap, est Diákközgyűlés Ballagás Sportnap Tanévzáró
50
Az intézményi ünnepélyeken, megemlékezéseken a nevelőtestület és a tanulóifjúság minden tagjának megjelenése kötelező. Az iskolai hagyományápolás alapelveit és főbb területeit a Pedagógiai Program tartalmazza. Az ezen alapprogramban rögzítetteken túl az intézményi hagyományápolás részterületei a következők:
A ballagási ünnepség részeként a végzős évfolyamok átadják az iskola zászlaját a 11. évfolyamnak, jelképezve ezzel az iskolai élet folytonosságát. A zászló őrzési helye az intézmény irattára. A zászlóvivő tanulókat a 11-12. évfolyamok osztályfőnökei jelölik ki. Az iskola egyenruhájának leírását a Házirend tartalmazza. Folyamatosan gyűjtjük az iskolatörténeti emlékeket, bővítjük az iskolatörténeti kiállítás anyagát. Az oktató-nevelő munkával szorosan összefüggő tárgyak, eszközök selejtezése után a tárgyak, eszközök megsemmisítéséhez a történelemtanárok által megnevezett személy egyetértése szükséges. Iskolánk végzős tanulójának adományozható kitüntetése a Pro Schola díj. A díj adományozásáról az osztályfőnök írásban benyújtott javaslata alapján a nevelőtestület dönt, nevelőtestületi határozattal. Az osztályfőnöki javaslat benyújtásának határideje a végzősök osztályozó értekezletének időpontját megelőző 10. nap.
Az osztályfőnöknek javaslata előtt ki kell kérnie:
osztályában a négy, vagy öt év során tanító szaktanárok véleményét, mindazon pedagógusok véleményét, akik osztályában nem kötelező foglalkozásokat vezetnek vagy vezettek. A Pro Schola kitüntetés adományozásának feltételeit az intézmény jutalmazási szabályzata rögzíti. Az iskola tanulójának, „Jó tanuló – jó sportoló” cím adományozható. Az adományozás eljárási feltételei azonosak a Pro Schola kitüntetésével. Az adományozás feltételeit az intézmény jutalmazási szabályzata rögzíti.
9. A nevelési-oktatási intézményben a tanulókkal szemben lefolytatásra kerül fegyelmi eljárás részletes szabályai (Jogszabályi háttér: Nkt. 58.§ (3)-(5); (8)-(11); (13)-(14) bekezdés a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53-61.§) Azzal a tanulóval szemben, aki a Nkt. 46.§ (1)-ben, a házirendben, a szervezeti és működési szabályzatban foglalt kötelességeit szándékosan megszegi, fegyelmi eljárás lefolytatására kerül sor. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás lefolytatásának elvei: csak a nevelőtestület szabhat ki fegyelmi büntetést, csak a köznevelésről szóló törvényben meghatározott fegyelmi büntetés szabható ki (Nkt. 58.§ (4)) a törvényben meghatározottak szerint (Nkt. 58.§ (5), (8)-(11)), A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesí-
51
tést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, törvényes képviselője képviselheti. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események megismerése, értékelése, és ennek alapján két fél közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét felhívjuk az egyezteteljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá, ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú esetén a szülője nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója, az iskola felel, a technikai feltételek biztosítása – megfelelő terem biztosítása, egyeztető felkérése, értesítő levél kiküldése – a nevelési-oktatási intézmény feladata. Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad. A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott, legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnököt saját tagjai közül választja meg. A fegyelmi eljárás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalárnál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól. A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülőnyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény.
52
A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint, ha azt a tanuló, a szülő kéri. A fegyelmi eljárást – a megindításától számított harminc napon belül – egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő az ügygyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. A fegyelmi büntetés lehet: a) megrovás; b) szigorú megrovás; c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása (szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkozhat; a fegyelmi büntetés hatálya legfeljebb hat hónap lehet); d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába (intézményvezetők megállapodása alapján, a fegyelmi büntetés hatálya legfeljebb tizenkét hónap lehet); e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásából (csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén; nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították, a fegyelmi büntetés hatálya legfeljebb tizenkét hónap lehet); f) kizárás az iskolából (csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén). A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indoklását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú esetén a szülőjének. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő is – tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra utalást. A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát. A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. Fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a tanuló nem követett el kötelességszegést,
53
kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb időtelt el, a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el.
10. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje EMMI 20/2012. (VIII. 31.) 4. § (1) l A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ezt a jogot az intézmény biztosítani köteles. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása az iskola-egészségügyi szolgálat keretében történik, jogszabályokban rögzítettek szerint. Az ellátásnak biztosítania kell:
az iskolaorvos, valamint a védőnők tevékenységét az iskolában (tanévenként meghatározott napokon és időpontban), a tanulók jogszabályban előírt egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését a következő területeken évente legalább egyszer: o fogászat, o belgyógyászati vizsgálat, o szemészet, o gyógy-testnevelésre szorulók vizsgálata. Az iskola-egészségügyi ellátásban közreműködik még a fogorvos és a fogászati asszisztens a területileg illetékes fogászati rendelőben. Az iskolában szervezett egészségügyi vizsgálatok során figyelembe kell venni az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény rendelkezései közül kiemelten:
a beteg személyes szabadsága és önrendelkezési joga kizárólag az egészségi állapot által indokolt, az egészségügyről szóló törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható, az önrendelkezési jog gyakorlása keretében a beteg szabadon döntheti el, hogy az egészségügyi ellátást igénybe kívánja-e venni, illetőleg annak során mely beavatkozás elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza, az egészségügyi ellátás során tiszteletben kell tartani a beteg emberi méltóságát, biztosítani kell a beteg jogainak védelmét. Az iskola-egészségügyi ellátásról jogszabály rendelkezik. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása az intézményben Az oktatási intézményben folyó iskola-egészségügyi tevékenységet alapvetően az iskolaegészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) rendelet határozza meg. A rendelet értelmében a munka alapelve a prevenció (megelőzés), ezen belül is:
orvosi és védőnői szűrővizsgálatok, előírt, kötelező védőoltások, egészségnevelés.
Az iskola-egészségügyi szolgálatban közreműködik az iskolát ellátó orvos, védőnő. A tanévre elkészített munkaterv alapján a szűrővizsgálatokat meghatározott korcsoportokban végezzük.
54
Az előírt vizsgálatok a következők: fizikai állapot, testi fejlettség (testsúly, testmagasság), érzékszervek működése (látásélesség, színlátás, hallás), mozgásszervek vizsgálata, golyvaszűrés, vérnyomásmérés, személyi higiene ellenőrzése, mentális, szociális státusz. Az alapszűréseket követően szükség szerint a megfelelő szakrendelésre utaljuk a tanulókat további ellátás céljából. A tanév folyamán lebonyolított, életkorhoz kötött, kötelező védőoltások a „Johan Béla” Országos Epidemiológiai Központ Módszertani Útmutatója szerint történnek meg. Preventív tevékenységünk további eleme az egészségnevelés, melyhez időt, lehetőséget biztosítunk az iskolai osztályfőnöki órák, szülői értekezletek és védőnői fogadóórák alkalmával, valamint a faliújság folyamatos elérhetőségével. Kiemelt témakörök:
nik.
káros szenvedélyek megelőzése, az egészség, mint érték tudatosítása, serdülőkorról serdülőknek, személyi higiénia, szerelem-szexualitás-fogamzásgátlás, egészséges életmód, önvizsgálati technikák gyakorlati elsajátítása. A foglalkozások az életkori sajátosságokat is figyelembe véve zajlanak. A tanulók fizikai állapotának mérése a pedagógiai programban rögzítettek szerint törté-
Az egészségügyi ellátás rendje a védőnő szervezésével és irányításával, valamint az intézményvezető által alkalomszerűen megbízott személy közreműködésével zajlik (pl. fogorvoshoz kísérés). A védőnő, illetve a fogászati asszisztens előre jelzi a megbízott személynek a vizsgálatok időpontját, a vizsgálatok, illetve az ellátás formáját, az érintettek körét. A megbízott az osztályfőnökök közreműködésével elkészíti a résztvevők névsorát időbeosztását, tájékoztatja a tanulókat. Védőoltások, szűrések, illetve közegészségügyi és járványügyi vizsgálatok előtt, az osztályfőnökök közreműködésével az ellenőrző útján értesítik a kiskorú tanuló szülőjét. A szűrések és vizsgálatok ideje alatt az iskola felügyeletet biztosít. Kiskorú tanuló védőoltást, vizsgálatot csak tanuló és szülő által aláírt nyilatkozattal tagadhat meg. Amennyiben a szülő vagy a tanuló nem adja meg a hozzájárulását a védőoltáshoz vagy vizsgálathoz, az iskola felszólítja a szülőt, hogy vigye el gyermekét orvosi szűrővizsgálatra. Indokolt esetben az iskola a közoktatásról szóló törvény előírásai alapján a gyermekjóléti szolgálat közreműködését kérheti. Abban az esetben, ha a tanuló betegsége a többi tanuló egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, és a tanuló vagy szülő megtagadja beleegyezését a vizsgálathoz, illetve a beavatkozáshoz, az iskola írásban értesíti a szülőt, hogy az illetékes egészségügyi hatóság közreműködését veszi igénybe.
55
11. Az intézményi védő, óvó előírások EMMI 20/2012. (VIII. 31.) 4. § (1) m 11.1. A Köznevelési törvény alapján az iskola feladatai
gondoskodni kell a rábízott tanulók felügyeletéről, meg kell teremtenie a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeit, fel kell tárnia és meg kell szüntetnie a tanulóbaleseteket előidézhető okokat, ki kell vizsgálnia és nyilván kell tartania a tanulóbaleseteket, a balesetekről készített jegyzőkönyvek jogszabályban előírt, elektronikus úton történő továbbítása. A fenti feladatok megszervezése, irányítása és ellenőrzése az intézmény vezetőjének feladata.
11.2. Az iskola dolgozóinak tanuló és gyermekbalesetet megelőző feladatai 11.2.1.
az iskola belső szabályzatainak körültekintő összeállítása, a részterületek felelőseinek megbízása (balesetvédelmi felelős), megszervezni, hogy a tanulók, a pedagógusok, és az iskola valamennyi dolgozója megismerhesse az általános és helyi szabályokat, az egészséges és biztonságos iskolai környezet, munkavégzés feltételeinek megteremtése, folyamatos ellenőrzése ezek dokumentálása, a tanulóbaleseteket előidézhető vagy előidéző okok feltárása, megszüntetése, a balesetvédelmi szabályok betartásának ellenőrzése dokumentálása.
11.2.2.
Az igazgató feladatai
A balesetvédelmi felelős feladatai
az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó jogszabályok ismerete, tanév elején az iskolai élet egészére vonatkozó munka-, tűzés balesetvédelmi oktatás megtartása ennek dokumentálása, az egészséges és biztonságos iskolai környezet, munkavégzés feltételeinek folyamatos ellenőrzése ezek dokumentálása.
11.2.3. Az iskola pedagógusainak és más dolgozóinak tanuló- és gyermekbaleseteket megelőző feladatai
minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatot, valamint a vészhelyzeti terv rendelkezéseit, a különösen balesetveszélyes tantárgyakat tanító szaktanárok (testnevelés, kémia, fizika, informatika, szakmai) baleset-megelőzési feladatait a munkaköri leírásuk tartalmazza, a NAT és az iskola helyi tantervei alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteiket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.
56
Az osztályfőnöknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnöknek feltétlenül foglalkoznia kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:
A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán ismertetni kell: o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a telephelyekre vonulás rendjét, o a házirend balesetvédelmi előírásait, o a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, o a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban, o tanulmányi kirándulások, túrák, táborok előtt, o közhasznú munkavégzés megkezdése előtt, o rendkívüli események után, o a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanuló figyelmét. Az osztályfőnök balesetvédelmi feladatai a felsoroltakon túl: o el kell látnia osztályának felügyeletét az osztály tanórán kívüli közösségi foglalkozásain, kirándulásokon, o figyelemmel kell kísérnie a tanulók egészségi állapotát, o ellenőriznie kell, hogy a tanulók megjelentek-e az iskolai egészségügyi ellátás keretében megszervezett szűrővizsgálatokon. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve a tanórán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A pedagógusnak az oktatást dokumentálnia kell. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. Az intézmény igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A baleseti veszélyforrást azonnal jelenteni kell az intézmény vezetőjének. Rendkívüli esemény esetén az épület kiürítését a szükséges intézkedések megtételét a vészhelyzeti előírások szerint kell elvégezni. A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy roszszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:
a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az intézmény igazgatójának, balesetvédelmi felelősének. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi intézményi dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért.
57
11.2.4. Az iskola tanulóinak tanulói- és gyermekbaleseteket megelőző feladatai:
óvja saját és társai testi épségét, egészségét, ismerje és tartsa be a saját és mások egészségét és biztonságát védő szabályokat, azonnal jelentse az intézmény pedagógusának vagy más dolgozónak, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet észlel.
Az intézmény tanulóinak feladata tanulóbaleset után: értesíti a legközelebbi pedagógust (felnőttet) a baleset tényéről, szükség esetén irányítás mellett közreműködik az ellátásban, mentésben. Az intézmény teendői tanulóbaleset után: az intézmény vezetője gondoskodik a balesetet előidéző ok vagy okok megszüntetéséről, a balesetvédelmi felelős (vagy más megbízott személy) jegyzőkönyvet vesz fel, az intézmény vezetője gondoskodik a tanulóbalesetek kivizsgálásáról, felelősség megállapításáról, az intézményvezető jelentési kötelezettsége.
11.2.5.
A tanuló- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége
A tanuló- és gyermekbaleseteket „Jegyzőkönyv a tanuló- és gyermekbalesetekről” című nyomtatványon kell felvenni. Nyilvántartása „Nyilvántartás a tanuló és gyermekbalesetekről” című nyomtatványon történik. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni a tanulónak; gyermek és kiskorú esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézmény őrzi meg. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. Súlyos balesetet az intézménynek telefonon, e-mail-ben, telefaxon vagy személyesen, azonnal be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével az intézmény fenntartójának. Minden tanulóbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.
11.3. Az intézmény biztonságát szolgáló előírások Az intézmény létesítményeit, helyiségeit az iskola dolgozói és tanulói rendeltetésszerűen használják. Az épület nyitását illetve a zárását végző személy feladata a riasztó rendszer be- és kikapcsolása, az áramtalanítás, távozáskor - az működtető utasítása alapján. Riasztás esetén az értesített dolgozó kötelessége a helyszíni bejárás, ellenőrzés, valamint a szükséges további kapcsolatfelvétel és intézkedések megtétele. Munkaszüneti napokon az intézmény helyiségeinek használatát az intézmény működtetővel egyeztetve az igazgató engedélyezi. E napokon a nyitás és a zárás teendőit, a helyiséghasználattal és vagyonvédelemmel kapcsolatos feladatokat az intézmény működtetője egyedi utasításban határozza meg. Az intézmény helyiségeit munkaidőn túl zárva kell tartani. A zárás és ennek ellenőrzése az működtető feladata. A tantermeket, szertárakat a pedagógusok nyitják és zárják. Az irodákat és más munkahelyeket az ott dolgozók nyitják és zárják.
58
Az iskolaépületek és a kollégium vagyonvédelmét az működtető önkormányzat által megkötött biztosítás garantálja. Az intézmény létesítményeiben illetve vagyontárgyaiban bekövetkezett károkat észleléskor jelenteni kell az intézmény igazgatójának. A további intézkedések megtétele az ő feladata. A biztonságos munkavégzés feltételeit az intézmény munkavédelmi és tűzvédelmi felelőse a munkavédelmi és a tűzvédelmi szabályzat és feladatterv alapján ellenőrzi. A karbantartók feladata az iskola oktatási célú, és más, a tanulók és a dolgozók által is használt helyiségeknek munkabiztonsági szempontból biztonságos és rendeltetésszerű használat feltételeinek biztosítása a tervszerű megelőző karbantartás és kisjavítások folyamatos elvégzésével az működtető utasítására.
11.3.1. A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésének eljárásrendje 11.3.1.1.
A stúdió működési rendje
A stúdióban található gépeket, eszközöket kizárólag az erre kijelölt személy kezelheti. A stúdió zárt, biztonsági rendszerrel ellátott terem. Ha a pedagógiai asszisztens nem tartózkodik a helyszínen, a termet minden esetben zárva kell tartani. A stúdió eszközeit tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokhoz az illetékes szaktanár irányításával és felügyeletével működtethetik a tanulók. Fénymásolásra a stúdiót az alábbi módon igénybe lehet venni: A szerzői jogvédelem hatálya alá eső anyagokat fénymásolni tilos mindenki csak a saját szellemi termékének tekinthető anyagokat (pl. szakmai-módszertani segédletek, feladatlapok stb.) fénymásoltathat, kivéve, ha rendelkezik a szerző, írásbeli engedélyével, amit a fénymásolási naplóban kell dokumentálni. Órai munkához, dolgozatíráshoz csak olyan anyagok fénymásolhatók, amelyek segítségével jelentős időmegtakarítás érhető el a felhasználás során. A fénymásolást mindenki személyesen végeztetheti az erre kijelölt pedagógiai asszisztenssel, és az anyag átvételét aláírásával igazolja. A megrendelő aláírása nélkül anyagot kiadni tilos. A tanórák közötti szünetben fénymásolás tilos. A munkavégzéshez közvetlenül nem szükséges anyagok és a tanulók vagy az intézménynyel munkaviszonyban nem állók kérésére végzett fénymásolás térítésköteles. A mindenkori piaci viszonyokhoz alkalmazkodó térítési díjak jegyzékét a stúdióban jól látható helyen ki kell függeszteni. A diákok a fénymásolást 12.30-tól 14.30-ig vehetik igénybe. A szabályzatban foglaltak betartását az igazgatóhelyettes rendszeresen ellenőrzi, és tapasztalatairól feljegyzést készít az igazgatónak. A stúdióban tárolt eszközöket és tárgyakat az iskolai oktató-nevelő munkához térítésmentesen, egyéb esetekben – igazgatói engedéllyel – költségtérítéses formában lehet kikölcsönözni. A kölcsönzés mindkét esetben átvételi elismervény ellenében történhet. A számítástechnika termek működési rendje
A termekben a tanulók csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak. A foglalkozásokra csak a szükséges felszerelésüket vihetik magukkal. A termekben enni, inni szigorúan TILOS! A termekben levő gépeket csak rendeltetésszerűen szabad használni.
59
Futkosni, lökdösődni nem szabad. Bármilyen rendellenesség (füst, égett szag…) esetén a felügyelő tanárnak kell szólni. A számítógépekre programot telepíteni csak a rendszergazda engedélyével szabad. Az Internet csak a Netikett betartásával használható. Az intézmény szellemiségével nem harmonizáló oldalak látogatása a számítástechnika termek fakultatív használatának tilalmát vonja maga után.
A számítástechnikai szertár működési rendje
A szertárban tanuló nem tartózkodhat. A tanárok a szertárban csak a számukra kijelölt gépeket használhatják, a gépek használatát előzetesen egyeztetni kell az informatikusokkal. Ha valamelyik teremben nincs foglalkozás, akkor az ottani gépeket is igénybe vehetik a tanárok. Az informatikát oktatók elsőbbséget élveznek a gépek használatakor.
A kémiai labor működési rendje
A laborban a tanuló csak szaktanár engedélyével és jelenlétében tartózkodhat. A laboratóriumi eszközöket használni, kísérletezni csak szaktanári engedéllyel, tanári felügyelet mellett szabad. A laborba élelmiszert bevinni, ott enni-inni, a vegyszereket megkóstolni szigorúan tilos. A biztonságos munkavégzés érdekében szigorúan be kell tartani a balesetvédelmi előírásokat, melyeket a szaktanár minden vizsgálat előtt a tanulókkal ismertet. A vegyszereken az EU-ban használt piktogramok hívják fel a figyelmet a veszélyforrásokra, adnak információt az adott anyag kezelésének módjáról. A piktogramok jelentését bemutató táblázat a laborban jól látható helyen kifüggesztésre kerül.
A taniroda működési rendje
A tanirodában a tanulók tanár felügyeletével tartózkodhatnak. Foglalkozásra csak a munkához szükséges felszerelést vihetik magukkal. Táskájukat, egyéb felszerelésüket a tábla előtt helyezik el. A csoport a részére kijelölt helyen tárolja iratait. Más vállalkozás ügyiratait, programjait megváltoztatni, megsemmisíteni tilos! Az irodai gépeket, berendezéseket a leírásnak megfelelően, szakszerűen kell működtetni. A fénymásolás rendjét kötelező betartani. A technikai eszközöket a gyakorlat befejezése után ki kell kapcsolni. A helyiséget a mindenkori megbízott áramtalanítja.
A fénymásolás rendje
A tanirodai fénymásoló kizárólag tanirodai munkára használható, tanirodai foglalkozásokon résztvevő tanulóknak, tanári felügyelettel. Fénymásoláskor minden esetben be kell jegyezni a fénymásoló füzetbe a fénymásolás idejét, példányszámát és a fénymásolt anyag témáját. Kivételes esetben engedély kérhető a fénymásoló használatára. A megfelelő adatokat a füzetbe ekkor is regisztrálni kell.
60
A tornaterem használatának rendje
A termekben tornacipő használata mindenki számára kötelező! A helyiségekben a tanulók csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak. A sporteszközök és -szerek előkészítése és elpakoltatása a foglalkozásvezető feladata. Az eszközöket és sportszereket a foglalkozás befejeztével az eredeti helyére kell visszatenni. A sporteszközök rendeltetésszerű használata és állagának megóvása mindenki feladata és kötelessége. A szándékos rongálás esetén a rongáló köteles a kárt megtéríteni. Az észlelt hibákat, rongálásokat a foglalkozásvezető köteles azonnal jelenteni a II. sz. igazgatóhelyettesnek. Az ajtókat a tanórák után kötelező zárni. Az öltözőajtókat a tanóra megkezdésekor zárni kell. A balesetvédelemre vonatkozó szabályok betartása, betartatása minden foglalkozásvezető számára kötelező érvényű.
A sportpálya használatának rendje
A pályán a tanári felügyelet a testnevelési foglalkozások ideje alatt kötelező. A sporteszközök és -szerek előkészítése és elpakoltatása a foglalkozásvezető feladata. Az eszközöket és sportszereket a foglalkozás befejeztével az eredeti helyére kell visszatenni. A sporteszközök rendeltetésszerű használata és állagának megóvása mindenki feladata és kötelessége. Szándékos rongálás esetén a rongáló köteles a kárt megtéríteni. Az észlelt hibákat, rongálásokat a foglalkozásvezető köteles azonnal jelenteni a II. számú igazgatóhelyettesnek. A teniszpálya ajtaját a foglalkozások után zárni kell. A balesetvédelemre vonatkozó szabályok betartása, betartatása minden foglalkozásvezető számára kötelező érvényű.
11.4. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők A nevelési-oktatási intézmény a vonatkozó jogszabály alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a rendkívüli esemény, bombariadó, stb. esetén szükséges teendőket. A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt. Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően haladéktalanul értesíti: az érintett hatóságokat, a fenntartót, a működtetőt, a szülőket. Megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a tanulók, védelmét, biztonságát szolgálják.
61
Rendkívüli eseménynek számít különösen:
a tűz, az árvíz, a földrengés, bombariadó, egyéb veszélyes helyzet, illetve az oktató, illetve a kollégiumi munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény: o egész napos gázszünet, o az épület biztonságos használhatóságát veszélyeztető körülmény, o az ellátottak és a dolgozók közlekedését nehezítő helyzet (hó), o járvány, o az intézmény egy-egy intézményegységét, elkülönült szervezeti egységét érinti az előzőek szerint. Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény, intézményegység kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv szerint kell, hogy történjen. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. A rendkívüli esemény során az intézményvezetőnek gondoskodnia kell:
amennyiben a tanulók intézményben történő elhelyezését meg kell szüntetni, a szülők mielőbbi értesítéséről, a tanulók hazajutásának, illetve más intézményben, intézményegységben történő elhelyezésének megszervezéséről, a következő napot, esetleg napokat érintő tanítási (kollégiumi nevelési) szünet elrendeléséről, s a szülők tájékoztatásáról, a tanulók kollégiumi felügyeletének biztosításáról, ha az indokolt, olyan intézkedések meghozataláról, melyek biztosítják a tanulók maximális védelmét. Az intézményvezető az egyes rendkívüli eseményekkel kapcsolatos teendőkre vonatkozóan előre intézkedési terveket készíthet.
12. Az intézmény működésével összefüggő kérdések, amelyet jogszabály alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni (EMMI 20/2012. (VIII. 31.) 4. § (1) u 12.1. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályozása Az intézményben a következők kivételével tilos a reklámtevékenység. Megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám a tanulóknak szól a pedagógiai programmal összeegyeztethető formában és módszerrel. A bélyegzőlenyomattal engedélyezett reklámtevékenység a következő személyiségfejlődést elősegítő témákkal állhat kapcsolatban:
egészséges életmód, környezetvédelem, társadalmi tevékenység, közéleti tevékenység, kulturális tevékenység, sporttevékenység.
62
A gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény előírásainak figyelmen kívül hagyása felelősségre vonást eredményezhet. Reklámot és reklámnak minősülő felhívást az intézményben nyilvános helyen kitenni csak az igazgató engedélyével lehet (szignó és az iskola körbélyegzőjének ellátásával). Az intézményben folytatható megengedett reklámtevékenység formái, módjai:
iskolarádió, újságok terjesztése, szórólapok, plakátok, szóbeli tájékoztatás, stb.
12.2. Nyilatkozat média részére Az írott sajtónak, a rádiónak és a televíziónak adott az intézményi élet bármely területével kapcsolatos tájékoztatás, felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. Az intézménnyel kapcsolatban nyilatkozattételre az intézményvezető vagy az általa megbízott személy jogosult. Minden nyilatkozat esetében be kell tartani a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezéseket, és tekintettel kell lenni az intézmény érdekeire (nem okozhat az intézménynek anyagi vagy erkölcsi kárt, működési zavart). Tilos olyan kérdésben nyilatkozatot adni, amelynél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik. A nyilatkozattevőnek joga, hogy nyilatkozatát közlés előtt megismerje, ennek megtagadása esetén visszavonhatja nyilatkozatát. Az intézmény területén forgatás, fotózás, riportkészítés stb. csak előzetes intézményvezetői engedéllyel történhet.
12.3. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezés A Nkt. a tanuló és a szülő jogaként fogalmazza meg, hogy a szükséges információkhoz hozzájuthasson, tájékoztatást kapjon a gyermek tanulmányait érintő kérdésekről, valamint megismerhesse az intézmény pedagógiai programját, házirendjét. A Helyi Pedagógiai Programot a nevelőtestület fogadja el és határozza meg annak időtartamát. A Helyi Pedagógiai Programot nyilvánosságra kell hozni, azt a szülőkkel meg kell ismertetni. A nyilvánosság és tájékoztatás az alábbiak szerint valósul meg: A 9. évfolyamon tanulók szülei a szeptemberi első szülői értekezleten kapnak kivonatos tájékoztatást a házirendről, pedagógiai programról, a szervezeti és működési szabályzatról. Ezek a dokumentumok az iskola honlapján elérhetők, illetve a Szülői Munkaközösség vezetőjének is a rendelkezésére kell bocsátani. A Szervezeti és Működési Szabályzat, Pedagógiai Program, Házirend nyilvános, egy-egy példányát a gimnázium könyvtárában helyezzük el, ahol nyitvatartási időben meg lehet tekinteni. Ezek alapján adunk felvilágosítást az esetlegesen felmerülő kérdésekre is. A Szülői Munkaközösség vezetőjének egy-egy példányt átadunk. A hatályos jogszabályok alapján az intézmény köteles Különös Közzétételi Lista megjelentetésére, mely a szülőknek, érdeklődőknek ad tájékoztatást az intézmény eredményességéről, személyi feltételeihez kapcsolódó legfontosabb információkról. A Különös Közzétételi Lista intézményünk honlapján található.
63
13.
Tanórán kívüli foglalkozások
A tanórán kívüli foglalkozások rendjét az intézmény Pedagógiai Programja tartalmazza. A választható foglalkozásokra a jelentkezés írásban történik. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők. Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek:
tehetséggondozás létszámtól függetlenül, közép és emelt szintű érettségire való előkészítők, verseny előkészítő foglalkozások, szakkörök: a munkaközösség-vezetők javaslata alapján lehet indítani, diák sportkör (DSK) a tanulók mozgásigényének kielégítésére a mozgás, a sport megszerettetésére alapul.
Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok:
A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozás kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskolai tantárgyfelosztásban rögzíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik, az igazgató bízza meg. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa.
Szervezett eseti foglakozások: tanulmányi kirándulások, sítábor, hangverseny, mozi, színházlátogatás, külföldi csereutak, polgári közhasznú munka. A szervezett kirándulások és a közhasznú munka esetén 20 tanulónként egy felnőtt kísérőt kell biztosítani. Tanulmányi versenyek Az oktatásért felelős miniszter által meghirdetett országos versenyekre (OKTV iskolai, megyei, területi, Irinyi János kémia, Kitaibel Pál biológia, Nemes Tihamér számítástechnika stb.) a felkészítésért a szakmai munkaközösségek felelősek. Diákmozgalom Programjai az iskola éves munkatervével összhangban éves terv alapján szervezhetők. A diákönkormányzatot a diákok javaslatára, nevelőtestület egyetértésével az igazgató bízza meg. Egy tanítás nélküli munkanap programját meghatározhatja a diákönkormányzat. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az intézmény – órarendjéhez igazodva – a foglalkozásokhoz tantermet biztosít. A tanulók hit- és vallásoktatását az illetékes egyház által kijelölt hitoktató végzi.
64
Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi és sportversenyeket szervez. A versenyek megszervezéséért, a részt vevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok felelősek. A megyei, regionális, országos versenyeken az iskolát képviselő tanuló költségeit az intézmény fedezi. Azoknak a versenyeknek a jegyzékét, amelyeken az iskola a törvényi szabályozásnak megfelelő módon részt vesz, az éves munkaterv tartalmazza. Ugyancsak az éves munkaterv tartalmazza azoknak az önkéntes tevékenységeknek – táborok, kirándulások, közművelődési intézményekben és művészeti előadásokon tett látogatások, túrák – a rendjét, amelyeket az iskola felmerülő igények esetén megszervez, de a hozzájuk kapcsolódó költségeket a szülőknek kell vállalniuk.
14.
A felnőttoktatás formái 20/2012. EMMI (VIII.31.) 4 § (2) b
14.1. A felnőttoktatás formái intézményünkben: 14.1.1.
Iskolarendszerű felnőttoktatás
Intézményünkben az aktuális igényekhez alkalmazkodva, a gazdaságosság szempontjainak figyelembe vételével felnőttoktatási tagozat működhet. Felnőttoktatási tagozat valamennyi évfolyamon szervezhető, esti vagy levelező formában. Az esti tagozaton a tanítás a tanulók elfoglaltságához igazodva heti munkarendben, esti órákban folyik, a magasabb jogszabályoknak megfelelő óraszámban. A foglalkozásokon a tanulók részvétele kötelező. A levelező tagozaton a tanítás a tanulók elfoglaltságához igazodva havi munkarendben folyik, a törvényi szabályozásnak megfelelő óraszámban. A foglalkozások formája: konzultáció, beszámoltatás. A levelező oktatásban részt vevő tanulók minden negyedév végén vizsgát tesznek. Mind az esti mind a levelező felnőttoktatásban részt vevő tanulók számára igény esetén az alapszolgáltatásokon túl költségtérítéses konzultációk szervezhetők. A költségtérítés mértékét a működtető önkormányzattal és a fenntartóval kell egyeztetni. A felnőttképzésben résztvevő tanulók számára megállapítható térítési és tandíj mértékét a köznevelési törvény az aktuális jogszabályok alapján kell megállapítani.
14.2. Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés Az intézmény alapfeladatainak ellátása körébe nem tartozó – általában tanfolyami jellegű – szakmai képesítést biztosító képzés. Szervezésére és lebonyolítására az intézmény működtetőjének és fenntartójának hozzájárulásával kerülhet sor. Tanfolyamok más szervezetekkel együttműködve is szervezhetők.
65
15. A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (2) d) 15.1. A mindennapi testedzés formái Az intézmény a törvényi szabályozásnak megfelelően biztosítja tanulói számára a mindennapos testedzés lehetőségét, az iskola Pedagógiai Programjában rögzített módon, heti 5 órában, felmenő rendszerben 2012. szeptember 1-jétől. A kifutó évfolyamokon tanórai foglalkozás keretében heti 2-2 órában, a fennmaradó időkeret terhére tömegsport foglalkozásokat szervezünk, amelyek tevékenységébe tanulóink egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak. Az iskolában diáksportkör működik, melynek munkáját az igazgató által megbízott testnevelő tanár segíti. A sportkör önálló szervezeti és működési szabályzattal rendelkezik. A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat és a diáksportkör egyesületi szakosztályainak tevékenységét úgy kell megszervezni, hogy azokon az intézmény bármely tanulója részt vehessen. A diáksportkör egy tanítási évre szóló szakmai program alapján végzi munkáját, amely programot az éves iskolai munkaterv részeként közzé kell tenni. A diáksportkör tevékenységét az intézmény támogatja azzal, hogy rendelkezésére bocsátja – a működéshez szükséges mértékben – a intézmény helyiségeit és eszközeit. A foglalkozások megjelenítésre kerülnek a tantárgyfelosztáson, illetve az órarendben. A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített vagy gyógytestnevelési órára kell beosztani. A gyógytestnevelési órákat az iskolában vagy a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt közoktatási intézményben kell megszervezni. A tanulók jogszabályok szerinti kategorizálását az iskolaorvos végzi el az adott tanévet megelőző tanév május 15-ig, illetve legkésőbb az adott tanév október 15-ig. A besorolási összesítő egy példányát az iskolaorvos átadja a testnevelő tanárnak és az intézmény vezetőjének. A gyógytestnevelés óráit a Gyógytestnevelési Naplóba kell nyilvántartani, és itt kell a tanulóval kapcsolatos gyógytestnevelési ismereteket vezetni. A napló egy tanévre szól, melybe az értékelések is feltüntetésre kerülnek. A szülő, a testnevelő, az osztályfőnök aláírásával vesz tudomást az iskolaorvos általi kategóriába sorolásról, szakmai felülbírálat a Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv (ÁNTSZ) tiszti főorvosától kérhető. A tornatermi foglalkozások időtartama - kétszer negyvenöt perc esetén - össze is vonható. Az uszodai órák egyszer negyvenöt percesek, amelyek tömbösíthetők. A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd és más fogyatékos tanuló a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében meghatározottak szerint vesz részt a testnevelési órákon vagy mozgásjavító foglalkozáson.
66
15.2. Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező tanórai és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai sportkör keretében kell megszervezni a nem kötelező tanórai foglalkozások terhére. Az iskolai sportkör kiemelt feladata:
a foglalkozások tartalmának szorosan kapcsolódnia kell a tanórai testneveléshez, biztosítsa az iskola minden tanulójának az egészség megőrzését szolgáló testmozgást, házibajnokságok, versenyek szervezése. Az iskolai sportkör demokratikusan működik, egy tanévre vonatkozó programmal. Az iskolai sportkör vezető testületébe képviseletre jogosultak a diákok, a pedagógusok és a szülők. Az iskolai sportkör elnökét a diákok javaslata alapján az igazgató kéri fel. Az iskolai sportkör szakmai vezetését az iskola testnevelő tanárai végzik. Az iskolai sportkör ingyenesen igénybe vehető szolgáltatás, tagdíj nem szedhető. Az iskolai sportkör foglalkozásait tanévenként a tantárgyfelosztásban kell rögzíteni. Az iskolai sportköri foglalkozások csak felnőtt vezető irányításával szervezhetők, akiket az intézmény vezetője bíz meg. Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét a sportkör jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével a saját szervezeti és működési szabályzatában szabályozza. Az éves munkaterv és az SZMSZ elfogadása iskolai sportköri közgyűlésen történik. Ennek időpontját az intézményi éves munkaterv tartalmazza.
16.
Az intézményi könyvtár működési rendje
16.1. Felhasznált jogszabályok
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (és a későbbi módosításai) 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 2001. évi XXXVII. Törvény a tankönyvpiac rendjéről Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (és későbbi módosításai) 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM számú együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter együttes irányelve a 3/1975. (VIII. 17.) KMPM sz. együttes rendelettel megállapított -a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból törlésről kiadott – szabályzattal kapcsolatos kérdésekről 1997. évi CXL törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről (5.§ (2) bek.; 5 § (3) bek.; 55 § (1) bek. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 4. §; 163. §; 167. § 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
67
A Marcali Berzsenyi Dániel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata és Pedagógiai Programja
16.2. Alapelvek A Marcali Berzsenyi Dániel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium könyvtára gyűjteményét, szolgáltatásait, működési rendjét az intézmény szükségleteinek és könyvtári környezetének megfelelően alakítja ki az igazgató irányításával és az iskola közösségei véleményének, javaslatainak figyelembevételével. Munkáját összehangolja az iskolai élet különböző területein végzett tevékenységekkel. A könyvtár szoros kapcsolatot tart fenn a városban működő Berzsenyi Dániel Városi Könyvtárral.
16.3. A könyvtárra vonatkozó adatok
Neve: Marcali Berzsenyi Dániel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Könyvtára Címe: 8700 Marcali, Petőfi u. 16. Létesítésének időpontja: 1952. Elhelyezése: o alapterülete: 105 m2 o helyiségeinek száma: 3
16.4. 4. Az iskolai könyvtár személyi és tárgyi feltételei A könyvtári állomány három, egymással szomszédos teremben található, melyek a következőek: Az olvasóterem együtt a szabadpolcos részleggel és a folyóirat olvasóval. Tankönyvtár, melyben a támogatott tankönyveken kívül a könyvtári dokumentumok és a folyóiratok korábbi példányai találhatóak. Idegen nyelvű könyvtár, ami az iskolában jelenleg és korábban tanított idegen nyelvű tankönyveket, valamint az idegen nyelvű szépirodalmat és hanganyagokat tartalmazza. Az olvasótermi részben a diákok számára használható internet csatlakozással rendelkező tanulói számítógép található, melyhez több monitor is csatlakozik, hogy egy időben többen is használhatják. A könyvtárban egy főhivatású könyvtáros tanár dolgozik. A könyvtáros tanár rendelkezésére külön számítógép áll, melyen a „Szirén” könyvtári program található. A számítógéphez egy nyomtató is csatlakozik.
16.5. A könyvtár pecsétjének leírása Marcali Berzsenyi Dániel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium könyvtára Marcali. (35X20 mm ovális).
68
16.6. A könyvtár fenntartása és felügyelete A könyvtár fenntartója a Marcali Berzsenyi Dániel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium. Felügyeleti szerve a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. A könyvtár működését az intézmény igazgatója biztosítja, ellenőrzi és a nevelőtestület javaslatainak meghallgatásával irányítja.
16.7. A könyvtár gazdálkodása Az iskola költségvetésében meghatározott összeget biztosít könyvek, folyóiratok, dokumentumok, multimédia megvásárlására, illetve köttetésre. A felhasználható összeget minden tanévben pontosan rögzíteni kell. A meghatározott összegéből az igazgató által engedélyezett célokra lehet költeni, melyre a könyvtáros tanár, valamint a nevelőtestület tehet javaslatot.
16.8. Könyvtár feladatai 16.8.1.
Könyvtári szolgáltatások nyújtása
Az iskola pedagógiai tevékenységéhez, oktató és nevelő munkájához szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, megőrzése és kölcsönzése. Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár, melyet az itt dolgozó pedagógusok, az iskolában tanítási gyakorlatot végző tanárjelöltek, az itt tanuló diákok és az intézmény dolgozói annak nyitvatartási idejében használhatnak. Nyitvatartási időn kívül, vagy ha a könyvtár egyéb okból van zárva, akkor csak a könyvtáros tudtával, illetve szaktanári felügyelettel lehet oda bemenni. A kölcsönzés a „Szirén” könyvtári programon keresztül történik. A kölcsönzési idő maximum 30 nap, melyet egy alkalommal lehet hosszabbítani. Multimédiás dokumentumok, illetve CD-k esetében 7 nap, mely nem hosszabbítható. A kölcsönzési idő lejártát követően a könyvtáros jelzi a kölcsönzőnek elmaradását, aki a lejárt példányt köteles leadni a könyvtárban. Nem kölcsönözhetőek a kézikönyvtári könyvek, valamint a helytörténeti dokumentumok. A tankönyvek használatáról és kölcsönzéséről a tankönyvtári szabályzat (V. számú melléklet) rendelkezik. A szaktanárok az iskola tulajdonában lévő bármely könyvet meghatározatlan időre és darabszámban kölcsönözhetik ki. A könyvtáros tanár tájékoztat a dokumentumokról és a könyvtári szolgáltatásokról, eligazítást ad a szükséges ismeretekről, illetve segíti, hogy a szakmai munkaközösségek állandóan tájékozódjanak az új dokumentumokról. A tanárokat és a tanulókat sokoldalúan informálja a tanítás-tanulás során felmerülő kérdésekben. Az iskolai munka keretében felkészít a könyvek, könyvtárak önálló használatára. Előzetes egyeztetést követően könyvtárismereti órát tart. Lehetőséget ad a tanulóknak, hogy ismereteiket bővítsék a tárolt ismeretanyag felhasználásával és felkészüljenek a felsőoktatási intézményekbe való felvételre, tanulmányi versenyekre és vetélkedőkre. A könyvtárban elhelyezett számítógépek az iskola szüneteiben a diákok rendelkezésére állnak. A gépek használata tanítási órákon csak azoknak a diákoknak engedélyezett, akiknek az adott időpontban nincs tanítási órája. A számítógépek célja a diákok ismereteinek gyarapítása. Nem megfelelő tartalom megtekintése, vagy a számítógépek nem megfelelő használata miatt a könyvtáros felszólíthatja a diákokat a számítógépek helyes használatára, többszöri figyelmeztetés esetén a használat felfüggesztésére.
69
16.8.2.
A könyvtári állomány alakítása: gyarapítás
A könyvtár a tantervi követelményeknek megfelelően folyamatosan, tervszerűen és arányosan fejleszti állományát gyűjtőköri szabályzata szerint (I. számú melléklet) Az állományalakítás során figyelembe veszi az igazgató, a nevelői közösségek és a diákképviselet javaslatait, valamint az iskola könyvtári környezetének állományi adottságait. A gyűjtemény rendszeres és szakszerű gyarapításával és apasztásával elősegíti, hogy a könyvtári állomány tartalmi összetételében és mennyiségi szempontból egyaránt megfeleljen a korszerű oktatási követelményeknek. Beszerzi a nevelési, oktatási tevékenységben munkaeszközként használt műveket a szükséges példányszámban, és biztosítja a pedagógusok és a tanulók munkájához szükséges alapvető dokumentumokat. A könyvtár vétel, pályázat és ajándék útján gyarapodik, figyelembe véve az iskola érdekeit, valamint az oktatás folyamán felmerült igényeket. A könyvek vásárlása történhet: o jegyzéken megrendeléssel és előfizetéssel (könyvtárellátótól, kiadóktól), o a dokumentum megtekintése alapján készpénzes fizetéssel, átutalással (könyvesboltoktól, kiadói üzletektől, antikváriumoktól, magánszemélyektől, internetes webshopokból). A megrendelt dokumentumok átvétele után felmerülő problémákat azonnal jelezni kell a szállítónak telefonon és írásban feljegyzés formájában. Az ajándékozás mint gyarapítási mód független a könyvtári költségvetéstől. A könyvtár kaphat ajándékot intézményektől, egyesületektől és magánszemélyektől. A kiadók által küldött bemutató példányok térítési és rendelési kötelezettség nélkül megtarthatók. Az ajándékba kapott dokumentumok átvétele előtt az ajándékozóval tisztázni kell a feltételeket. Az ajándékozás útján érkezett könyveket az állományba vételt megelőzően át kell vizsgálni, hogy megfelelnek e az iskola gyűjtőkörének. A könyvtáros figyeli a pályázati lehetőségeket és azokon részt vesz, segítve ezzel a gyűjtemény gyarapítását. A könyvtárba érkezett műveket azonnal leltárba kell venni. Leltározatlan anyagok nem adhatóak ki. A könyveket a leltárba vétellel egyidőben – az érvényben lévő könyvtári szabályok szerint – el kell látni az iskola könyvtári bélyegzőjével, leltári számmal és raktári jelzettel. A könyvtárba érkezett dokumentumok iktatása leltárkönyv, valamint a „Szirén” nevű számítógépes program segítségével történik. A leltárkönyvet az intézmény igazgatója a következő szöveggel hitelesíti az első kötéstábla belső oldalán: Ezt a leltárkönyv ….lapszámig hitelesítem. Marcali, ………. P.H. igazgató Ha a leltárkönyv betelt, a hátsó tábla belső oldalán záradékolni kell. Ez a leltárkönyv …-tól…-ig terjedő tételszámot tartalmaz. Marcali, ………. P.H. Igazgató
70
16.8.3.
A könyvtár állományából folyamatosan, de legalább a rendszeresen elvégzett állományrevízió során kivonja a tartalmi szempontból elavult, a változások következtében fölöslegessé vált, gyűjtőkörbe nem tartozó és a használat következtében elrongálódott dokumentumokat. Az állományból a dokumentum az alábbi okok miatt törölhető: o tervszerű állományapasztás, o tartalmi elavulás, o természetes elhasználódás, o hiány. Tartalmi elavulás jellemzi a dokumentumot: o ha a benne lévő ismeretanyag tudományos szempontból túlhaladottá vált, téves információkhoz juttatja a tanulókat, o ha a gyakorlatban nem használható, mert a benne lévő adatok, rendeletek és szabványok már megváltoztak, o ha az ismeretterjesztő és tudományos munkának megjelent egy átdolgozott, bővített kiadása. Helyismereti és muzeális értékű dokumentumok elavulás címén nem törölhetők. A selejtezésnél mindig mérlegelni kell, hogy mi a gazdaságosabb, az új példány beszerzése vagy a köttetés. Csökkenhet az állomány nagysága, ha a dokumentum: o elháríthatatlan esemény miatt megsemmisült, o az olvasónál maradt, o az állomány ellenőrzésekor hiányzott. o Ezek a dokumentumok a nyilvántartásokban még szerepelnek, de az állományból ténylegesen hiányoznak. A kölcsönzés közben elveszett dokumentumok kivezetése az állományból mindig a kártérítés módjától (pénzbeli vagy azonos dokumentum) függ.
16.8.4.
A könyvtári állomány alakítása: apasztás
Állományvédelem
A könyvtár állományvédelmének feltételeit az iskola igazgatója biztosítja. Az iskola igazgatója gondoskodik arról, hogy szabályos időközönként, az érvényben lévő rendeletnek megfelelően ellenőrizzék az állományt. Az igazgató végrehajtja a szükséges tűzvédelmi óvintézkedéseket. Nyílt láng használata a könyvtárban tilos. A könyvtáros minden dokumentumot folyamatosan nyilvántartásba vesz, hogy ennek alapján az állomány egészének a darabszáma és értéke bármikor megállapítható legyen. Az állományba vétel csak a számla és a dokumentumok együttes megléte alapján történhet. A dokumentumokat egy héten belül leltárba veszi. Ellátja a könyvtár tulajdonbélyegzőjével, leltári számmal és raktári jelzettel. A 2004. január 1. után beszerzett dokumentumokat számítógépen is nyilvántartásba veszi. A használt program a „Szirén” könyvtári program. A könyvtár állományáról részben a cédulakatalógusok tájékoztatnak, ezek a raktári-, leíró-, tárgyszó-, sorozati-, szakkatalógus és irodalmi tanulmányok analitikus katalógusa. 2004. január 1-jével a cédulakatalógust lezártuk. Azokat a dokumentumokat, amelyek ez után az időpont után kerülnek a könyvtár tulajdonába, számítógépen a „Szirén” programmal tárjuk fel.
71
A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok megrongálásával vagy elvesztésével okozott kárért. A tanulók és dolgozók tanuló-és munkaviszonyának megszüntetése előtt szükségesnek tartjuk az egyeztetést a könyvtári tartozást illetően. Amennyiben ezt elmulasztják, akkor az anyagi felelősség nem a könyvtáros tanárt terheli. A könyvtár biztonsági zárainak kulcsai a könyvtáros tanárnál, a tankönyvrendesét intéző szaktanárnál, a könyvtárat takarító személynél és a gondnoknál vannak. A leltári felelősség így megoszlik. A könyvtár a könyvtári helyiségekben szervezi meg állományát. A gyűjtőkörben meghatározott dokumentumtípusokat szabadpolcon és speciális tárolóban tartja. Minden állományegység elhelyezése a Könyvtári raktározási táblázatok szerint történik, az ismeretközlő irodalom szakrendben, a szépirodalom betűrendben. A könyvtáros tanár a rábízott könyvtári állományért, a könyvtár rendeltetésszerű működtetéséért– az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül – anyagilag és erkölcsileg felelős. A dokumentumok védelmét a nyilvántartásba vétel, a használat, a leltározás, valamint a nyilvántartásból való kivezetés során biztosítania kell. Az állományra vonatkozó előírásokat a könyvtár működési szabályzatában, a leltári felelősséget a könyvtáros tanár munkaköri leírásában kell rögzíteni. A könyvtár revízióját a gimnázium igazgatója rendeli el, kivéve ha személyi változás esetén az átvevő könyvtáros tanár kezdeményezi az állományellenőrzést. A munkaközösségek részére létesített letéti állományért a munkaközösség vezetője felelős, amennyiben az intézmény által biztosított hely vagyonvédelmi szempontból dokumentumok tárolására alkalmas. Nem kerülhetnek ki a könyvtárból a dokumentumok kölcsönzési adminisztráció nélkül. A kölcsönzési nyilvántartás a „Szirén” könyvtári programon keresztül történik. A kölcsönzési nyilvántartás adatainak kezelésénél az olvasók személyiségi jogait tiszteletben kell tartani. A könyvtárhasználó a személyi adataiban bekövetkezett változást 7 munkanapon belül köteles bejelenteni.
16.9. A könyvtári állomány elhelyezése A könyvtár az iskola II. emeletén, jól megközelíthető helyen helyezkedik el. A helyiségek kialakítása során figyelembe vették: az állomány nagyságát a dokumentumtípusok féleségét, mennyiségét, a könyvtár differenciált szolgáltatásait, az iskola könyvtárhasználati igényének jellegét és mértékét. A különböző típusú dokumentumok szabadpolcon helyezkednek el. A helyben olvasás, könyvtári szakórák megtartása és a tanulói-tanári kutatóhelyek biztosítottak.
16.9.1.
A könyvtári állomány tagolása
A könyvtárhelyiségben elhelyezett dokumentumok biztosítják a tanítás-tanulás és a kutatómunka eszközigényét. Az állományrészek tagolása, elhelyezése alkalmazkodik a használói igényekhez. A könyvtári állomány három, egymással szomszédos teremben található, melyek a következőek: o Az olvasóterem együtt a szabadpolcos részleggel és a folyóirat olvasóval.
72
o Tankönyvtár, melyben a támogatott tankönyveken kívül a könyvtári dokumentumok és a folyóiratok korábbi példányai találhatóak. o Idegen nyelvű könyvtár, ami az iskolában jelenleg és korábban tanított idegen nyelvű tankönyveket, valamint az idegen nyelvű szépirodalmat és hanganyagokat tartalmazza. Szabadpolcos övezetben helyezkedik el a kölcsönzési állomány: o szépirodalom cutter –számok szerint raktározva szabadpolcon o szakirodalom szabadpolcon ETO-szakrend szerinti raktár jelzettel ellátva Kézikönyvtár dokumentumai csak helyben használható, illetve tanórai felhasználásra o szakirodalom ETO-szakrendben, szépirodalom cutter-számok szerinti elhelyezésben, o folyóiratok tematikus rendben, Tanári kézikönyvtár dokumentumait csak a szaktanárok használhatják, illetve kölcsönözhetik. Ezek a következőek: o szótárak, o atlaszok, o hangkazetták, o videokazetták, o CD-k, o CD-ROM-ok, o DVD-k, A tankönyvtárban elhelyezett tankönyvek támogatott példányok, ezek használatáról és kölcsönzéséről a tankönyvtári szabályzat (V. számú melléklet) rendelkezik. Az idegen nyelvű könyvtárban német, angol, illetve orosz nyelvű szépirodalmi és szakirodalmi művek, valamint szótárak találhatóak. Ezek a könyvtári állomány szerves részét képezik, kezelésükre és kölcsönzésükre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a szabadpolcos könyvtárban található könyvekre.
16.9.2.
Könyvtárból kihelyezett letétek
Az iskola oktató-nevelő munkáját segítik a szertárakba kihelyezett letéti állományrészek. Ezek a dokumentumok megfelelő példányszámban kézikönyvek, munkaeszközként használt irodalom, szakmai és módszertani folyóiratok, audiovizuális és számítógéppel olvasható dokumentumok. Könyvtárból kihelyezett letétek: nyelvek (angol, német), magyar nyelv és irodalom, matematika, fizika, biológia, informatika, történelem, közgazdasági ismeretek, testnevelés.
16.10. Zárórendelkezés Az nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni az iskolai könyvtár működési rendjét. A szabályzat hatálya kiterjed a könyvtáros tanárra, a könyvtár szolgáltatásait igénybevevők körére és mindazokra, akik a könyvtárral kapcsolatban tevékenységet végeznek. A szabályzatot az igazgató a jogszabályban előírtak alapján módosíthatja. A jogszabályok, illetve az iskola funkciójában, működésében bekövetkező változások esetén a szervezeti és működési szabályzat módosítását a könyvtáros az igazgatóval egyetértésben elvégzi. Az iskolai könyvtár működési szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe, és visszavonásig érvényes.
73
16.11. Gyűjtőköri szabályzat 16.11.1.
Az állományalakítás alapelve
A gyarapítás és törlés a pedagógusok és a tanulók igényeinek figyelembevételével történik. A Marcali Berzsenyi Dániel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium könyvtárának gyűjtőkörének tartalmaznia kell azokat az információhordozókat és információkat, amelyekre az iskola nevelő és oktató tevékenységéhez szüksége van.
16.11.2.
Az iskolában folyó okatató-nevelő tevékenység elősegítése, az ehhez szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, használatuk megszervezése. A tanulmányi munka segítése, az iskola oktatási-nevelési tervének keretében történő minden ilyen jellegű tevékenységben való közreműködés. Lehetőségeivel járuljon hozzá a tanulók olvasóvá neveléséhez, önálló ismeretszerző képességük kifejlesztéséhez. Szolgálja a pedagógusok szakirodalmi igényeinek kielégítését, nyújtson segítséget rendszeres önművelésükhöz. Sajátos eszközeivel támogassa az iskola mindenkori profilját. Szolgálja az iskola hagyományainak ápolását.
16.11.2.1.
A könyvtár alapfeladatai
A könyvtár kiegészítő feladatai
tanórán kívüli foglalkozások tartása; más könyvtárak szolgáltatásainak igénybevétele.
16.11.3.
Gyűjtőköri leírás
A gyarapítás és a törlés a pedagógusok és tanulók igényeinek fegyelembevételével történik. Az iskolai könyvtár gyűjteményének tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, amelyre az iskola nevelő és oktató tevékenységéhez szükség van. A gyűjtőkört meghatározza: a Marcali Berzsenyi Dániel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja az iskola szervezete és profilja az nevelési és oktatási célja az iskola tantárgyi követelményrendszere az iskola tehetséggondozási és felzárkóztatási programja A gyűjtőkörbe tartozó dokumentumtípusok: Könyv Tankönyv, tartós tankönyv Módszertani segédanyag Periodika, hetilap, folyóirat Audiovizuális dokumentumok, videokazetta Egyéb információhordozók: CD, DVD, multimédiás tananyag
16.11.3.1.
Az iskolai könyvtár fő gyűjtőköre
Könyvek: Általános és szaklexikonok, enciklopédiák Egyes tudományterületek szintézisei Évkönyvek, szótárak, atlaszok kronológiák, bibliográfiák
74
A könyvtári munka szakmai módszertani segédletei Az iskolai tantervek, tankönyvek, munkafüzetek tanári segédkönyvek, feladatlapok, Pályaválasztási útmutatók A felsőfokú oktatáshoz felkészítő példatárak, feladatgyűjtemények Ismeretközlő irodalom, Kötelező és ajánlott irodalom Szépirodalmi gyűjteményes művek: antológiák, mondák, szöveggyűjtemények Iskolai, nemzeti ünnepek megrendezéséhez, tanulmányi versenyekhez, vetélkedőkhöz, pályázatokhoz szükséges dokumentumok Az iskola életével kapcsolatos dokumentumok A pedagógusok ön- én továbbképzéséhez szükséges szakirodalom Periodika: Pedagógiai folyóiratok Módszertani folyóiratok A tananyaghoz kapcsolódó, rendszeresen felhasználható szakfolyóiratok Audiovizuális információhordozók: Az oktatáshoz, neveléshez szükséges AV dokumentumok, beleértve a számítógépes információhordozókat is, amiket a tanítási órákhoz közvetve vagy közvetlenül fel lehet használni.
16.11.3.2.
Áltudományos művek Csak szórakoztató irodalom és AV dokumentumok Irodalmi szempontból értéktelen művek
16.11.3.3.
Az iskolai könyvtár gyűjtőköréből kizárt dokumentumok
A gyűjtés szintje és mélysége
Az iskolai könyvtár a dokumentumok gyűjtését erős válogatással végzi. Alapszintű szakirodalmat az ismeretek minden területére kiterjedően gyűjti. Kiemelten kell gyűjteni a tantervben meghatározott kötelező és ajánlott műveket. Szépirodalmi műveknél a tananyagban szereplő írók, költők, válogatott művei, antológiák, szöveggyűjtemények kapnak elsőbbséget. A könyvtár elsősorban magyar nyelven gyűjti a dokumentumokat, a tanított angol és német nyelvek oktatásához felhasználható segédleteket, nyelvtanulás szintjének megfelelő irodalmat válogatva gyűjti idegen nyelven.
16.11.4. 16.11.4.1.
Részletes gyűjtési szabályok Ismeretközlő irodalom
Kiemelt területek: Az iskola speciális képzési hagyományainak konkrét területei Teljesség igényével gyűjtjük: Az alap és középszintű általános lexikonokat, enciklopédiákat, A tudományok, a kultúra, a hazai és egyetemes művelődéstörténet, középszintű összefoglalóit A tananyagokhoz közvetlenül kapcsolódó segédkönyveket A tantárgyak középszintű elméleti és történeti összefoglalóit
75
Az iskola tankönyveit, munkafüzeteit, feladatlapjait, A továbbtanulást elősegítő pályaválasztási útmutatókat, felvételi követelményeket tartalmazó kiadványokat Helytörténeti kiadványokat Az iskola történetével foglalkozó kiadványokat, dokumentumokat Válogatva gyűjtjük: A tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó felsőfokú szakirányú segédkönyveket Az iskolában tanított idegen nyelvek oktatásához felhasználható idegen nyelvű segédleteit. A tanult tantárgyakban való elmélyülést szolgáló és a tananyagon túlmutató közé és felső szintű irodalmat.
16.11.4.2.
Szépirodalom
A teljesség igényével gyűjtjük: Az átfogó lírai, prózai és drámai alkotásokat A kötelező és ajánlott olvasmányokat Klasszikus és kortárs szerzők válogatott műveit, gyűjteményes köteteit Válogatással gyűjtjük Tematikus antológiák Az elbeszélés és versesköteteket A lényeges életrajzokat, történelmi regényeket, Kiemelkedő, de a tananyagban nem szereplő kortárs magyar és külföldi alkotók műveit
16.11.4.3.
Pedagógiai irodalom
Gyűjteni kell: Az alapvető pedagógiai és pszichológiai lexikonokat, enciklopédiákat, A Nevelési és oktatási célok megvalósításához szükséges irodalmat Az oktatási intézmények tájékoztatóit, pályaválasztási útmutatókat Általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratokat
16.11.4.4.
Könyvtári szakirodalom
Gyűjteni kell: A tájékoztató munkához szükséges kézi és segédkönyveket, A könyvtárhasználati ismeretek tanításának módszertani segédleteit A könyvtárügyi jogszabályokat
16.11.4.5.
Periodika gyűjtemény
Gyűjteni kell: A pedagógiai és módszertani folyóiratokat A tananyaghoz kapcsolódó, rendszeresen felhasználható szakfolyóiratokat
16.11.4.6.
Audiovizuális gyűjtemény
Az oktatáshoz szükséges audiovizuális dokumentumok számítógépes információhordozók gyűjtése kiemelten fontos tevékenység.
16.11.5.
A könyvtári állomány alakítása: gyarapítás – apasztás
A könyvtár a tantervi követelményeknek megfelelően folyamatosan, tervszerűen és arányosan fejleszti állományát gyűjtőköri szabályzata szerint (I. számú melléklet)
76
Az állományalakítás során figyelembe veszi az igazgató, a nevelői közösségek és a diákképviselet javaslatait, valamint az iskola könyvtári környezetének állományi adottságait. A gyűjtemény rendszeres és szakszerű gyarapításával és apasztásával elősegíti, hogy a könyvtári állomány tartalmi összetételében és mennyiségi szempontból egyaránt megfeleljen a korszerű oktatási követelményeknek. Beszerzi a nevelési, oktatási tevékenységben munkaeszközként használt műveket a szükséges példányszámban, és biztosítja a pedagógusok és a tanulók munkájához szükséges alapvető dokumentumokat. A könyvtár vétel, pályázat és ajándék útján gyarapodik, figyelembe véve az iskola érdekeit, valamint az oktatás folyamán felmerült igényeket. A könyvek vásárlása történhet: o jegyzéken megrendeléssel és előfizetéssel (könyvtárellátótól, kiadóktól), o a dokumentum megtekintése alapján készpénzes fizetéssel, átutalással (könyvesboltoktól, kiadói üzletektől, antikváriumoktól, magánszemélyektől, internetes webshopokból). A megrendelt dokumentumok átvétele után felmerülő problémákat azonnal jelezni kell a szállítónak telefonon és írásban feljegyzés formájában. Az ajándékozás mint gyarapítási mód független a könyvtári költségvetéstől. A könyvtár kaphat ajándékot intézményektől, egyesületektől és magánszemélyektől. A kiadók által küldött bemutató példányok térítési és rendelési kötelezettség nélkül megtarthatók. Az ajándékba kapott dokumentumok átvétele előtt az ajándékozóval tisztázni kell a feltételeket. Az ajándékozás útján érkezett könyveket az állományba vételt megelőzően át kell vizsgálni, hogy megfelelnek e az iskola gyűjtőkörének. A könyvtáros figyeli a pályázati lehetőségeket és azokon részt vesz, segítve ezzel a gyűjtemény gyarapítását. A könyvtárba érkezett műveket azonnal leltárba kell venni. Leltározatlan anyagok nem adhatóak ki. A könyveket a leltárba vétellel egyidőben – az érvényben lévő könyvtári szabályok szerint – el kell látni az iskola könyvtári bélyegzőjével, leltári számmal és raktári jelzettel. A könyvtárba érkezett dokumentumok iktatása leltárkönyv, valamint a „Szirén” nevű számítógépes program segítségével történik. A leltárkönyvet az intézmény igazgatója a következő szöveggel hitelesíti az első kötéstábla belső oldalán: Ezt a leltárkönyv ….lapszámig hitelesítem. Marcali, ………. P.H. igazgató Ha a leltárkönyv betelt, a hátsó tábla belső oldalán záradékolni kell. Ez a leltárkönyv …-tól…-ig terjedő tételszámot tartalmaz. Marcali, ………. P.H. Igazgató A könyvtár állományából folyamatosan, de legalább a rendszeresen elvégzett állományrevízió során kivonja a tartalmi szempontból elavult, a változások következtében fölöslegessé vált, gyűjtőkörbe nem tartozó és a használat következtében elrongálódott dokumentumokat.
77
Az állományból a dokumentum az alábbi okok miatt törölhető: o tervszerű állományapasztás, o tartalmi elavulás, o természetes elhasználódás, o hiány. Tartalmi elavulás jellemzi a dokumentumot: o ha a benne lévő ismeretanyag tudományos szempontból túlhaladottá vált, téves információkhoz juttatja a tanulókat, o ha a gyakorlatban nem használható, mert a benne lévő adatok, rendeletek és szabványok már megváltoztak, o ha az ismeretterjesztő és tudományos munkának megjelent egy átdolgozott, bővített kiadása. Helyismereti és muzeális értékű dokumentumok elavulás címén nem törölhetők. A selejtezésnél mindig mérlegelni kell, hogy mi a gazdaságosabb, az új példány beszerzése vagy a köttetés. Csökkenhet az állomány nagysága, ha a dokumentum: o elháríthatatlan esemény miatt megsemmisült, o az olvasónál maradt, o az állomány ellenőrzésekor hiányzott. o Ezek a dokumentumok a nyilvántartásokban még szerepelnek, de az állományból ténylegesen hiányoznak. A kölcsönzés közben elveszett dokumentumok kivezetése az állományból mindig a kártérítés módjától (pénzbeli vagy azonos dokumentum) függ.
16.11.6.
Feldolgozás
A különböző dokumentumokról külön-külön nyilvántartást kell vezetni. A könyveket az egyedi címleltárkönyve és a számítógépes nyilvántartásba is be kell vezetni. A tanulók által használt tankönyvekről és tartós tankönyvekről külön nyilvántartást kell vezetni. A könyvek szakjelzettel történő ellátása a könyvtáros feladata.
16.12. Katalógus-szerkesztési szabályzat 16.12.1.
A könyvtári állomány feltárása
A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentumleírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat a „Szirén” számítógépes programmal rögzítjük, mely kötelezően tartalmazza a következő adatokat: raktári jelzetet, a bibliográfiai leírási és besorolási adatokat, ETO szakjelzeteket, tárgyszavakat.
16.12.1.1.
A dokumentum leírás szabályai
A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása mindenkor az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra azonban ugyanazok a szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai:
78
főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat szerzőségi közlés kiadás sorszáma, minősége megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve oldalszám+mellékletek: illusztráció; méret (Sorozatcím, sorozatszám, ISSN-szám) Megjegyzések kötés: ár ISBN-szám A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. A besorolási adatok megválasztását szabványok rögzítik. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük:
16.12.1.2.
Osztályozás
A könyvtári állomány tartalmi feltárásának eszköze az ETO és a tárgyszó.
16.12.1.3.
Raktári jelzetek
A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A szépirodalmat cutter-számokkal, a szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el. A tankönyveket külön nyilvántartásban vezetjük, melyek a tankönyvtári állomány részét képezik. Ezek leltári száma előtt külön jelzet (T) található.
16.12.1.4.
Az iskolai könyvtár katalógusai
A tételek belső elrendezése szerint: betűrendes leíró katalógus (szerző neve és cím alapján), Formája szerint: cédula, számítógépes (SZIRÉN program) A cédulakatalógust 2004. január 1-jével lezártuk. A megadott dátum után beérkezett művek rögzítése kizárólag számítógépes formában történik a „Szirén” program segítségével. A katalógus folyamatos gondozást igényel. A legfontosabb teendők: a katalógusok építése közben észlelt hibák azonnal kijavítása, az újonnan beérkező dokumentumok rögzítése a katalógusban a program frissítéseinek figyelemmel kísérése. A könyvtári állomány nyilvántartásán kívül a „Szirén” programot használjuk a kölcsönzések nyilvántartására.
16.13. Könyvtárhasználati szabályzat Az iskolai könyvtár legfőbb feladata, hogy a tanítás ideje alatt és a tanítási órán kívül lehetővé tegye a gyűjtemény használatát. A használók jogait és kötelességeit a könyvtár használati szabályzata rögzíti, melyet nyilvánosságra kell hozni. Nevezetesen: a használatra jogosultak körét, a használat módjait, a könyvtár szolgáltatásait, a könyvtár rendjét, a könyvtári házirendet.
79
16.13.1.
Könyvtár használói köre
Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. A gyűjteményt az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói, valamint az iskolában tanítási gyakorlatot végző tanárjelöltek használhatják. A használói kör kiszélesül a könyvtárközi kölcsönzéssel, illetve az iskola tanügyi dokumentumainak (Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend) nyilvánossá tételével. A tanügyi dokumentumok csak helyben használhatók, illetve a kívánt részekről fénymásolat készíthető.
16.13.1.1.
A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. A könyvtárba külön beiratkozás nem szükséges, minden tanuló automatikusan jogosult a könyvtári szolgáltatások igénybevételére. A kölcsönzési nyilvántartás adatainak kezelésénél az olvasók személyiségi jogait tiszteletben kell tartani. A könyvtárhasználó a személyi adataiban bekövetkezett változást 7 munkanapon belül köteles bejelenteni.
16.13.1.2.
A könyvtári szolgáltatások igénybevételének feltételei
A könyvtár szolgáltatásainak igénybevétele minden használó számára ingyenes. Azok a tanulók, akiknél lejárt dokumentum található, újabb könyvet nem kölcsönözhetnek ki. A könyvtár ezen szolgáltatását csak a lejárt dokumentumok visszavétele után vehetik igénybe. A könyvtárban elhelyezett számítógépek célja a diákok ismereteinek gyarapítása. Nem megfelelő tartalom megtekintése, vagy a számítógépek nem megfelelő használata miatt a könyvtáros felszólíthatja a diákokat a számítógépek helyes használatára, többszöri figyelmeztetés esetén a használat felfüggesztésére.
16.13.2.
A beiratkozás módja
A könyvtárhasználat módjai
Helybenhasználat, kölcsönzés, csoportos használat.
16.13.2.1.
Helybenhasználat
A helybenhasználat tárgyi (kutató-olvasóhelyek, technikai berendezések) és személyi feltételeit az iskola, szakmai feltételeit a könyvtáros tanár biztosítja. Szakmai segítséget kell adni: az információhordozók közötti eligazodásban, az információk kezelésében, a szellemi munka technikájának alkalmazásában, technikai eszközök használatában. A helyben használt dokumentumokat az egyéni kölcsönzési nyilvántartásban nem kell rögzíteni. Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: az olvasótermi kézikönyvtári állományrész, folyóiratok, audiovizuális anyagok, helytörténeti dokumentumok, tanügyi dokumentumok.
80
A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik.
16.13.2.2.
Kölcsönzés
A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tanár tudtával lehet kivinni. A dokumentumok kikölcsönzését számítógépes nyilvántartás rögzíti, ezzel biztosítva az állomány védelmét. A számítógép esetleges meghibásodása, az adatok elvesztésének lehetősége miatt minden kölcsönzést dátum szerint rögzíteni kell egy erre a célra használt füzetben. A kölcsönzési idő maximum 30 nap, melyet egy alkalommal lehet hosszabbítani. Multimédiás dokumentumok, illetve CD-k esetében 7 nap, mely nem hosszabbítható. A kölcsönzési idő lejártát követően a könyvtáros jelzi a kölcsönzőnek elmaradását, aki a lejárt példányt köteles leadni a könyvtárban. A tanév végén minden kikölcsönzött dokumentumot vissza kell hozni. Nem kölcsönözhetőek a kézikönyvtári könyvek, valamint a helytörténeti dokumentumok. A tankönyvek használatáról és kölcsönzéséről a tankönyvtári szabályzat (V. számú melléklet) rendelkezik. Tanulóknak egyszerre 3 db könyvet lehet kölcsönözni, indokolt esetben (pl. verseny) többet. A szaktanárok dokumentumszükséglete és kölcsönzési ideje a tanítandó anyag és a tanév függvénye. A szaktanárok az iskola tulajdonában lévő bármely könyvet meghatározatlan időre és darabszámban kölcsönözhetik ki. A kölcsönzési nyilvántartás adatainak kezelésénél az olvasók személyiségi jogait tiszteletben kell tartani. Az elveszett vagy erősen megrongált dokumentumot meg kell téríteni. A kártérítés módjának szabályai: A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros javaslata alapján az intézmény vezetője határozza meg. o A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros javaslata alapján az intézmény vezetője határozza meg. o Az elveszett könyv helyett az olvasó az adott műnek egy teljesen azonos példányát adja vissza (akár antikváriumban is beszerezheti). o Ha azonos kiadás nem szerezhető be, elfogadható újabb kiadás is. o Ha az elveszett könyvet az olvasó nem tudja beszerezni, akkor mással nem pótolható könyv esetén másolat készítésére kötelezhető. o Az elveszett mű mindenkori forgalmi értékét kell megtéríteni ez nem minden esetben azonos a könyv eredeti árával, annak többszöröse is lehet (pl. ritka, értékes, nehezen beszerezhető könyv esetén). A kölcsönzésben levő dokumentumok előjegyezhetők. A nem teljesíthető olvasói igényeket indokolt esetben könyvtárközi kölcsönzéssel kell beszerezni. A nyitva tartás napi időszakait az olvasói igényeknek kell megfeleltetni. Így a tanítás kezdete előtt, alatt és befejezése után is igénybe vehetők a könyvtári szolgáltatások.
16.13.2.3.
Csoportos használat
Az osztályok, tanulócsoportok, szakkörök, versenyzők részére a könyvtáros tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők szakórákat, korrepetálást, foglalkozást tarthatnak.
81
A könyvtáros tanárnak szakmai segítséget kell adnia a szakórák, foglalkozások megtartásához. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított/elfogadott, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtár helyiségei órarendszerű tanítás vagy/és értekezlet számára csak nagyon indokolt esetben vehető igénybe, mert akadályozzák a könyvtár működését.
16.13.3.
A könyvtár egyéb szolgáltatásai
Az iskolai könyvtár a tárgyi és személyi feltételek keretein belül még az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: információszolgáltatás, témafigyelés, irodalomkutatás ajánló vagy tantárgyi vagy versenyekre bibliográfia készítése.
16.13.3.1.
Információszolgáltatás
Az iskolai könyvtár tájékoztató szolgálata keretében információszolgáltatást nyújt a tanítástanulás folyamatában felmerült problémák megoldásához. Az információs szolgáltatás alapja: a gyűjtemény dokumentumai, a könyvtár adatbázisa, más könyvtárak adatbázisa.
16.13.3.2.
Témafigyelés
A könyvtáros tanár szakirodalmi témafigyelést vállalhatnak a szaktanári, tanulói pályamunkák, nevelőtestületi értekezletek, szakmai konferenciák előkészítéséhez.
16.13.3.3.
Irodalomkutatás
A könyvtáros tanár a tantárgyi programok elkészítésénél és a könyvtárra épülő szaktárgyi órák előkészítése során segítséget adnak a szaktanároknak. a tantárgyi jegyzékek későbbi gondozását a gyűjteményváltozás tükrében elvégzik.
16.13.3.4.
Ajánló bibliográfiák készítése
Tantárgyakhoz, szakköri témákhoz készülhetnek ajánló bibliográfiák szaktanároknak/tanulóknak a könyvtári állomány alapján. A forrásanyagok értékelése, kiválasztása mindig a pedagógiai program oktatási-nevelési céljainak függvényében történnek.
16.13.4.
A könyvtári házirend
A könyvtári házirendet minden könyvtárhasználó részére rendelkezésére kell bocsátani. A házirendnek tartalmaznia kell: a könyvtár használatára jogosultak körét, a használat módjait és feltételeit, a kölcsönzési előírásokat, a nyitva tartás idejét, az állomány védelmére (fizikai és jogi) vonatkozó rendelkezéseket.
82
16.13.4.1.
A könyvtár használóinak köre
A Marcali Berzsenyi Dániel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium gyűjteményét az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói, valamint az iskolában tanítási gyakorlatot végző tanárjelöltek használhatják. Könyvtárközi kölcsönzés esetén a használói kör bővülhet.
16.13.4.2.
A használat módjai és feltételei
Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók a kézikönyvtári állományrész, a folyóiratok, az audiovizuális dokumentumok, helytörténeti dokumentumok és a tanügyi dokumentumok. A csak helyben használható dokumentumokat fénymásolásra, tanítási órákra kikölcsönözhetők A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tanár tudtával és beleegyezésével lehet kivinni. Kérhetik a könyvtáros tanár tájékoztató segítségét.
16.13.4.3.
Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. Egyidejűleg három darab dokumentum kölcsönözhető 30 napra. Indokolt esetben (pl. versenyek) a mennyiség és az időtartam változhat. Multimédiás dokumentumok, illetve CD-k esetében 7 nap, mely nem hosszabbítható. A kölcsönözhető dokumentumok előjegyezhetők. A tanév végén a kikölcsönzött dokumentumokat vissza kell hozni.
16.13.4.4.
Nyitvatartási idő
Az intézményi könyvtár nyitvatartási- és kölcsönzési rendjét az éves intézményi munkaterv mellékletként tartalmazza. A nyitvatartási idő alatt mind a helyben használat, mind a kölcsönzés, valamint a könyvtár egyéb szolgáltatásainak igénybe vétele lehetséges.
16.13.4.5.
Kölcsönzési előírások
A könyvtárhasználat általános viselkedési szabályai
A könyvtárban étkezni nem szabad. a könyvtárban elhelyezett dokumentumokban kárt tenni, megrongálni szigorúan tilos. a kikölcsönzött könyveket határidőre vissza kell vinni, vagy a könyvtárosnak történő bejelentéssel meg kell hosszabbítani. Az elveszett vagy erősen megrongált dokumentumot meg kell téríteni. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros javaslata alapján az intézmény vezetője határozza meg. Meg kell tartani a könyvtár rendjét és tisztaságát. Nem szabad zavarni egymás munkáját beszélgetéssel, telefonálással. Nyílt láng használata és a dohányzás tilos. A könyvtárba táskát, kabátot, könyv, dokumentum kivitelére alkalmas tárgyat bevinni nem lehet, ha mégis a könyvtáros asztalánál kell elhelyezni.
83
16.14. Könyvtáros tanár munkaköri leírása I . Sz e m é l y i é s s z e r v e z e t i r e n d e l k e z é s e k: Dolgozó neve: Munkakör megnevezése: Munkaköre kiterjed: Ügyeleti szolgálatra való behívhatóság: A munkáltatói jogokat gyakorolja: Közvetlen munkahelyi vezetője: vezető Munkavállalói jogviszonyából eredő kérdésekben:
szaktárgyat tanító pedagógus -könyvtáros pedagógiai program szerint a törvényi előírások szerint igazgató S z a k t á r g y i k é r d é s e k b e n : mu n k a k ö z ö s s é g Pedagógiai kérdésekben: pedagógiai vezető K o l l é g i u mi k é r d é s e k b e n : k o l l é g i u mv e z e t ő i g a z g a t ó he l y e t t e s
He t i m u n k a i d e j e / K ö t e l e z ő ó r a s z á m a / K ö t ö t t mu n k a i d ő : 4 0 ó r a / 2 6 ó r a / 3 2 ó r a II. Jogok, kötelezettségek és feladatok: Jogai: A pedagógusnak joga, hogy: a p e d a g ó g i a i p r o g r a m a l a p j á n a z i s me r e t e k e t , a t a n a n y a g o t , a n e v e l é s é s t a n í t á s mó d s z e r e i t megválassza; a h e l y i t a n t e r v a l a p j á n , a s z a k m a i m u n k a k ö z ö s s é g v é l e mé n y é n e k f i g y e l e mb e v é t e l é v e l d ö n t s ö n a z á l t a l a a l k a l m a z o t t t a n k ö n y v e k r ő l , t a n u l má n y i s e g é d l e t e k r ő l é s t a n e s z k ö z ö k r ő l ; a g i m n á z i u m v i l á g n é z e t i é s v a l l á s i s e ml e g e s s é g é n e k me g t a r t á s á v a l s a j á t v i l á g n é z e t e é s é r t é k r e n d j e s z e r i n t v é g e z z e n e v e l ő , i l l e t v e n e v e l ő é s o k t a t ó m un k á j á t a n é l k ül , ho g y a n n a k e l f o g a d á sára kényszerítené vagy késztetné a tanulókat; irányítsa és értékelje a tanulók munkáját; minősítse a tanulók teljesítményét; h o z z á j u s s o n a m u n k á j á h o z s z ü k s é g e s i s me r e t e k he z ; a n e v e l ő t e s t ü l e t t a g j a k é n t r é s z t v e g y e n a n e v e l é s i - o k t a t á s i i n t é z mé n y p e d a g ó g i a i p r o g r a m j á n a k t e r v e z é s é b e n é s é r t é k e l é s é b e n , g y a k o r o l j a a n e v e l ő t e s t ü l e t t a g j a i t me g i l l e t ő j o g o k a t ; szakmai ismereteit, tudásá t szervezett továbbképzésben gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában; s z a k m a i e g y e s ü l e t e k t a g j a k é n t v a g y k é p v i s e l e t é b e n r é s z t v e g y e n he l y i , r e g i o n á l i s é s o r s z á g o s k ö z o k t a t á s s a l f o g l a l k o z ó t e s t ü l e t e k m un k á j á b a n ; s z e m é l y é t , m i n t a p e d a g ó g u s k ö z ö s s é g t a g j á t me g b e c s ül j é k , s z e mé l y i s é g i j o g a i t t i s z t e l e t b e n t a r t s á k , n e v e l ő i , o k t a t ó i t e v é k e n y s é g é t é r t é k e l j é k é s e l i s me r j é k ; h é t é v e n k é n t l e g a l á b b e g y a l k a l o m m a l – j o g s z a b á l y b a n me g ha t á r o z o t t a k s z e r i n t – t o v á b b k é p z é s ben vegyen részt. Feladatai, kötelezettségei: Az Ön könyvtárostanári munkakörében 2013. szeptember 1 -jétől a köznevelési törvény 62.§ (5) -(6) é s ( 1 2 ) b e k e z d é s e i n e k e l ő í r á s a i a l a p j á n – a z i s k o l a t ö b b i p e d a g ó g u s á v a l a z o n o s mé r t é k b e n – he t i 2 6 ó r á b a n h a t á r o z o m m e g a n e v e l é s s e l - o k t a t á s s a l l e k ö t ö t t m un k a i d e j é n e k mé r t é k é t . Í g y k ö n y v t á r o s t a n á r i m u n k a k ö r é b e n m u n k a i d e j é t a k ö v e t k e z ő k é n t ha t á r o z o m me g . 1.
2.
3.
O k t a t á s s a l - n e v e l é s s e l l e k ö t ö t t m un k a i d e j e , N k t . 6 2 . § ( 6 ) K ö n y v t á r i ó r á i n a k s z á m a ( a k ö n y v t á r n y i t v a t a r t á s a me l l e t t ) Szaktárgyi óra A kötött munkaidő fennmaradó része K ö n y v t á r i m u n k a ( z á r v a t a r t á s me l l e t t ) , he l y e t t e s í t é s , f o l y o sóügyelet K ü l s ő k a p c s o l a t é p í t é s , b e s z e r z é s , má s p e d a g ó g u s i f e l a d a t o k A heti munkaidő nem kötött része (iskolán kívül)
26 óra
6 óra
8 óra
A p e d a g ó g u s a l a p v e t ő f e l a d a t a a r á b í z o t t g y e r me k e k , t a n ul ó k n e v e l é s e , t a n í t á s a . E z z e l ö s s z e f üg g é s ben kötelessége különösen, hogy: a n e v e l ő é s o k t a t ó t e v é k e n y s é g k e r e t é b e n a z i s m e r e t e k e t t á r g y i l a g o s a n é s t ö b b o l d a l úa n k ö z v e títse; a n e v e l ő é s o k t a t ó t e v é k e n y s é g e s o r á n f i g y e l e mb e v e g y e a g y e r me k , t a n u l ó e g y é n i k é p e s s é g é t , t e h e t s é g é t , f e j l ő d é s é n e k ü t e m é t , s z o c i o k ul t ur á l i s he l y z e t é t é s f e j l e t t s é g é t , f o g y a t é k o s s á g á t , s e g í t s e a g y e r m e k , t a n u l ó k é p e s s é g é n e k , t e he t s é g é n e k k i b o n t a k o z á s á t , i l l e t v e a b á r m i l y e n o k n á l f o g v a h á t r á n y o s h e l y z e t b e n l é v ő g y e r me k , t a n u l ó f e l z á r k ó z á s á t t a n u l ó t á r s a i ho z ;
84
a g y e r m e k e k , t a n u l ó k r é s z é r e a z e g é s z s é g ük , t e s t i é p s é g ük me g ő r z é s é he z s z ük s é g e s i s me r e t e k e t á t a d j a , é s e z e k e l s a j á t í t á s á r ó l m e g g y ő z ő d j ö n ; ha é s z l e l i , ho g y a g y e r me k , i l l e t v e a t a n u l ó b a l e s e t e t s z e n v e d , v a g y e n n e k v e s z é l y e f e n n á l l , a s z ü k s é g e s i n t é z k e d é s e k e t me g t e g y e ; k ö z r e m ű k ö d j ö n a g y e r m e k - é s i f j ú s á g v é d e l m i f e l a d a t o k e l l á t á s á b a n , a g y e r me k , t a n u l ó f e j l ő d é s é t v e s z é l y e z t e t ő k ö r ü l m é n y e k m e g e l ő z é s é b e n , f e l t á r á s á b a n , me g s z ü n t e t é s é b e n ; a gyermekek, tanulók emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa; a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa; a szülőt figye lmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedé st tart szükségesnek; a s z ü l ő é s a t a n u l ó j a v a s l a t a i r a , k é r d é s e i r e é r d e mi v á l a s z t a d j o n . nyomon kövesse a munkakörével kapcsolatos pályázati felhívásokat, segítse ezek elkészítését; i s m e r j e a G i m n á z i u m s z e r v e z e t i é s m űk ö d é s i s z a b á l y z a t á t , é s m un k á j á t a z a b b a n f o g l a l t a k k a l összhangban lássa el; az iskolai rendezvényeken külön felkérés nélkül aktívan részt vegyen, és a rábízott feladatokat ellássa: a z i s k o l a é v e s m u n k a r e n d j é b e n m e g hi r d e t e t t e s e mé n y e k e n r é s z v é t e l e s z ü k s é g e s , a z o s z t á l y f ő n ö k ö k , a m u n k a c s o p o r t - v e z e t ő k é s a z i s k o l a i v e z e t ő k á l t a l me g h i r d e t e t t s z a k ma i m e g b e s z é l é s e k e n , é r t e k e z l e t e k e n , s z ül ő i f ó r u mo k o n ( p l . r e n d k í v ül i s z ü l ő i é r t e k e z l e t e n ) , szülői értekezleteken és szülői fogadóórákon. A f a l a d a t o k a t p e d a g ó g i a k é p z e t t s é g é n e k me g f e l e l ő e n k ö t e l e s g o n d o s a n e l l á t n i . A s z a k t á r g y t a n í t á s á v a l k a p c s o l a t o s f e l a d a t a i a t a n ó r a i t a n u l á s s z e r v e z é s me l l e t t a k ö v e t k e z ő k : a tananyag tervezett időbeli struktúráját bemutató tananyagbeosztás készítése az adott tanévre; a szaktárgy pozitív attitűdjének kialakí tása; szaktárgyi versenyekre való felkészítés, a versenyek lebonyolításában való közreműködés, közművelődési tevékenység szervezése; a t a n u l ó k i n f o r m á l á s a a s z a k t e r ü l e t e r e d mé n y e i r ő l é s a z i n f o r má c i ó s f o r r á s o k r ó l ; a s z ü l ő k f o l y a m a t o s t á j é k o z t a t á s a a t a n ul ó t a n u l m á n y i e l ő me n e t e l é r ő l ; a z i g a z g a t ó k é r é s é r e t á j é k o z t a t á s k é s z í t é s e a z o s z t á l y b a n v é g z e t t mu n k á j á r ó l ; a z o s z t á l y f ő n ö k é s m á s s z a k t a n á r t á j é k o z t a t á s a a t a n ó r á k o n f e l me r ü l ő o l y a n p r o b l é má k r ó l , amelynek megoldásában segítséget igényel. A t a n í t á s i ó r á k a t k ö t e l e s a c s e n g e t é s i r e n d á l t a l m e g ha t á r o z o t t k e r e t e k b e t a r t á s á v a l s z e r v e z n i . A z a d o t t o s z t á l y b a n u t o l s ó ó r á t t a r t ó p e d a g ó g u s n a k k ü l ö n f i g y e l n i e k e l l a r r a , ho g y a z ó r a v é g é n a tanterem takarításra alkalmas legyen (jelenti ez a felszerelés elpakolását, a sz ékek felrakását, n agyobb szemét összegyűjtését, stb.). A s z a k t á r g y i t a n u l á s i r á n y í t á s m e l l e t t k ö t e l e s s é g e a k u l t u r á l t , i l l e m t ud ó v i s e l k e d é s r e s z o k t a t á s , a z i s k o l a i k ö r n y e z e t t i s z t a s á g á n a k m e g ő r z é s e é s v é d e l me , a z ó r a k ö z i s z ü n e t e k b e n s z a k s z e r ű üg y e l e t e l l á t á s a , a t a n u l ó i é t k e z é s b e n v a l ó k ö z r e m űk ö d é s . -
III. Általános rendelkezések: A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felett esének vagy a gimnázium igazgatójának. A d o l g o z ó j o g o s u l t a z i n t é z e t i v a g y o n t s é r t ő , k á r o s í t ó b á r me l y c s e l e k mé n y , mu l a s z t á s e s e t é n bejelentés megtételére. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél: a h i v a t a l i é s s z o l g á l a t i t i t o k m e g ő r z é s é é r t f e g y e l m i é s b ün t e t ő j o g i f e l e l ő s s é g g e l t a r t o z i k ; k ö t e l e s s é g e a m i n d e n k o r i t ű z v é d e l mi , mu n k a v é d e l mi , k ö z e g é s z s é g üg y i e l ő í r á s o k a t b e t a r t a n i ; köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni; a n y a g i l a g f e l e l ő s a n e m k ö r ü l t e k i n t ő e n v é g z e t t m u n k a v é g z é s e s o r á n o k o z o t t k á r o k é r t é s hi b á kért. To v á b b i j o g a i t é s k ö t e l e s s é g e i t a K j t . i l l e t v e a z 1 9 9 3 . é v i L X X I X . t ö r v é n y é s 2 0 1 1 . é v i C X C . t ö r v é n y ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. IV. Hatályba lép: Marcali, 20.. …… … … …… … . igazgató V . A m u n k a k ö r i l e í r á s b a s z e r e p l ő k e t m e g i s me r t e m, a b e n n e f o g l a l t a k a t m a g a mr a n é z v e k ö t e l e z ő e n elismerem, 1 példányt átve ttem. Marcali, 20.. …… … … …… … . aláírás
85
16.15. Tankönyvtári szabályzat 16.15.1. jéről
Törvényi rendelkezések az iskolai tankönyvellátás rend-
2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
16.15.2. A Marcali Berzsenyi Dániel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvellátási kötelezettségének
Iskolánk a támogatott tankönyvellátást újonnan vásárolt, illetve visszahozott (használt), az iskolai tankönyvtár nyilvántartásába felvett tankönyvek iskolai tankönyvtárból és az iskolai könyvtárból való kölcsönzésével biztosítja a jogosultak számára. A támogatásként kapott tankönyvekért tehát nem kell fizetni, de azok az iskola tulajdonát képezik, ezért a tanulónak a könyvek épségét meg kell óvniuk, és azokat legkésőbb tanulmányaik végeztével (illetve tanulói jogviszonyuk megszűnésekor) vissza kell adniuk. A tankönyveket a normatív és a további kedvezményre jogosult diákok a tankönyvtár kölcsönzési szabályai szerint kölcsönzik ki, és a tankönyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Ez azt jelenti, hogy a tanuló a tankönyveket használatra kapja meg, és köteles az iskolának visszaszolgáltatni az alábbi rend szerint: A könyvek visszavétele minden tanév végén az utolsó tanítási nap előtt egy héttel kezdődik, és az utolsó tanítási napon fejeződik be. A végzős évfolyamok számára a vissza hozatal végső határideje a szóbeli érettségi utolsó napja. A tanuló, amennyiben elmegy az iskolából, és tanulói jogviszonya megszűnik, az ingyenesen kapott tankönyveket köteles távozása előtt visszaadni.
16.15.3. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, elosztás rendje
Az iskolai tankönyvrendelésnek ingyenesen biztosítania kell a tankönyveket - az iskolától történő tankönyv-kölcsönzés, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján - a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki: a) tartósan beteg, b) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, c) három vagy több kiskorú, vagy eltartott gyermeket nevelő családban él, d) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. A normatív kedvezményre vonatkozó igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell bejelenteni.
86
Az igénylő a jogosulatlanul igénybe vett kedvezményért jogszabályban meghatározott módon felel. A kedvezmények iránti igényt az iskolai tankönyvrendelés elkészítése előtt, az iskola által meghatározott időben és a meghatározott igénylőlap felhasználásával kell bejelenteni. Az igénybejelentés időpontjáról az iskola az igény bejelentési határidő előtt legalább tizenöt nappal korábban, írásban köteles értesíteni minden tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Ha az igényjogosultság a tanulói tankönyvvásárláshoz nyújtott normatív hozzájárulás igénylését követő időpont után áll be - beleértve az iskolaváltást is - az iskola, az iskolai könyvtárban elhelyezett tankönyvek kölcsönzésével teljesítheti az igényt.
16.15.4.
A tankönyvek könyvtári nyilvántartásának rendje
A tartós és nem tartós tankönyvek, melyeket a diákok a könyvtárból tanév közben tartós használatra kölcsönözhetnek vagy helyben használhatnak T (Tankönyvtár) betűjellel megkülönböztetve külön nyilvántartásba kerülnek, az iskolai tankönyvtár állományát képezik, az iskola tulajdonába kerülnek. Minden tankönyvet nyilvántartásba kell venni (iskola könyvtári bélyegzővel ellátni, leltári számot adni). A tankönyvosztás során a tanuló neve mellé a tankönyvek leltári számai kerülnek, így pontosan lehet követni, kinél melyik tankönyv található. A tankönyvfelelős köteles gondoskodni arról, hogy minden arra jogosult tanuló megkaphassa a számára szükséges tankönyveket. Az elhasználódott, lecserélt tankönyveket papírként kell elszállíttatni, az ezért kapott összeget a könyvtár fejlesztésére kell fordítani. A támogatott tankönyvek csoportjai: 1. csoport: tartós, 4 illetve 5 évig használt tankönyvek (középiskolai történelmi atlasz, középiskolai földrajzi atlasz, négyjegyű függvénytáblázat, matematikai feladatgyűjtemények, irodalmi szöveggyűjtemények, kötelező érettségi tantárgyak tankönyvei. 2. csoport: meghatározott tanév(ek)re szóló tankönyvek.
16.15.5.
A tankönyvek kölcsönzésének és használatának szabályai
1. csoport: 4 vagy 5 évre lehet kölcsönözni, illetve akkor kell visszahozni a könyvtárba, amikor a tanulói jogviszony megszűnik. 2. csoport: 1 évre (vagy ahány évre a tankönyv szól) lehet kikölcsönözni, ill. szaktanári javaslat alapján ezt meg lehet hosszabbítani, amíg az oktatás az adott tankönyvből folyik. A tankönyvek átvételekor a tanulók aláírásukkal igazolják a kölcsönzés tényét. és hogy a jelen szabályzat minden pontját önmagukra nézve kötelezőnek ismerik el. Az ingyenesen megkapott tankönyveket a tanulók kötelesek bekötni, és a lehető legjobb állapotban megőrizni. A könyvekbe tollal beleírni, a szöveget aláhúzni - a munkafüzetek kivételével - nem lehet. Tanórákon csak kitöltetlen tankönyvet, munkáltató könyvet és munkafüzetet lehet használni. A kölcsönzött tankönyveket, munkáltató könyveket és munkafüzeteket kitölteni csak ceruzával lehet és tiszta (kiradírozott) állapotban kell visszaszolgáltatni! A támogatott tankönyvekre nem jogosult diákok tankönyvtári tankönyveket csak addig vihetik ki a tankönyvtárból, ameddig arra szükségük van (pl. adott tanórára). A kölcsönzési idő egy, duplaóra esetén két tanóra lehet, de legkésőbb a tanítási nap végén vissza kell szolgáltatni a könyvtárosnak a tankönyvet.
87
16.15.6.
Kártérítés iskolai tulajdonú tankönyv esetén
Az ingyenes tankönyv az iskola tulajdona, a tanuló tanulmányai idejére használatra kapja meg. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője (gondviselője) köteles a tankönyv elvesztéséből, szándékos megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést. A tankönyv hanyag kezelése, elvesztése vagy szándékos rongálása esetén anyagi kártérítéssel tartozik a szülő. A megrongált vagy elveszett tankönyveket az eredeti kiadással megegyező példánynyal kell pótolni, vagy a beszerzési árat meg kell téríteni. A rongálódás mértékét a könyvtáros vagy tankönyvfelelős jogosult felmérni, ő dönti el, hogy az adott tankönyv használható-e még a következő tanévekben, vagy sem. Vitás esetben az igazgató dönt. Ha a tankönyv ára nem állapítható meg, a könyvtáros vagy tankönyvfelelős becsült árat alkalmaz. Erre nézve a könyv fénymásolatának lehetséges költsége az irányadó. A térítési díj megállapítását a tankönyvtári nyilvántartás alapján a könyvtáros és a tankönyvfelelős végzi. A diák (szülő, gondviselő) a térítési díjat köteles befizetni az iskola pénztárában, legkésőbb a tanév utolsó tanítási napjáig. A térítési díjat az iskolai könyvtár újabb tankönyvek beszerzésére fordítja.
16.15.7.
A tankönyvek értékesítése
Abban az esetben, ha a tanuló a használati idő letelte után az általa kölcsönzött tankönyveket meg akarja vásárolni, a könyvtári nyilvántartásokban szereplő beszerzési ár megfizetésével számára a tankönyv értékesíthető. Az így befolyt pénzösszeg kizárólag a könyvtár állományának gyarapítására használható fel.
17. Az iskolai tankönyvellátás rendje, a tankönyvrendelés szabályai Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. Az iskola az éves munkatervében rögzíti annak a felelős dolgozónak a nevét(továbbiakban tankönyvfelelős), aki az adott tanévben: elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő tankönyvfelelőssel az iskola igazgatója megállapodást köt.
88
A megállapodásnak tartalmaznia kell: a tankönyvfelelős feladatait, a szükséges határidőket, a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, Az iskola igazgatója a magasabb jogszabályok rendelkezései alapján iskolán kívüli tankönyvforgalmazóval is megállapodást köthet a tankönyvterjesztés lebonyolítására. A magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről – a szakmai munkaközösségek, és a szaktanárok véleményének kikérésével évente a nevelőtestület dönt az alábbiak figyelembe vételével: minden év január 10-ig az iskola igazgatója – az osztályfőnökök, a tankönyvfelelős, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök közreműködésével – felméri, hány tanuló jogosult valamilyen jogcímen ingyenes tankönyvellátásra. minden év január 10-ig az iskola igazgatója – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök közreműködésével – tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre, valamint felméri, hogy hány tanuló jogosult a normatív kedvezmény igénybevételére. a szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének és a tankönyvfelelősnek be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. a felmérés eredményéről január 20-ig az iskola igazgatója tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. a véleményezésre jogosultak véleménye alapján az igazgató a tankönyvtámogatás módjáról január 25-ig dönt, és erről írásban értesíti a szülőket vagy a nagykorú cselekvőképes tanulót. az iskola biztosítja, hogy megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. az intézmény lekésőbb május 31-ig a honlapján közzéteszi a tankönyvek, az ajánlott és kötelező olvasmányok jegyzékét, amelyeket a tanulók az iskolai könyvtárból kikölcsönözhetnek. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott tankönyvfelelős készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tantervének előírási alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló öszszeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával.
89
18.
Az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások
Az intézményben ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások:
A szervezett tanórán kívüli foglalkozás, beleértve a tanulmányi és szakmai versenyeket, diáknapokat, a pedagógiai programban szereplő más művészeti tevékenységet, az iskolai sportkört, a mindennapos testedzést, a házibajnokságot, az iskolák közötti versenyt, bajnokságokat is. Iskolai könyvtár használata. Az osztályozó vizsga, a köztes vizsga, a különbözeti vizsga, a javítóvizsga. A tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi vizsga és az első szakmai vizsga, valamint a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótló vizsga és az első alkalommal a javítóvizsga. Az iskolai létesítményeknek, eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatások igénybevételéhez. Tanórán kívüli foglalkozások mellett ingyenesen igénybe vehetők, szervezhetők meg azok a diákkörök, amelyekben a tanulók a kötelező tanórai foglalkozásokat kiegészítő, vagy ahhoz szorosan kapcsolódó ismereteket sajátítanak el, illetőleg amelyeknek célja a továbbtanulás előkészítése.
18.1. Az iskolai tankönyvtámogatás A tanuló szociális rászorultságát a jogszabályokban foglaltak figyelembe vételével kell megállapítani és a tankönyvtámogatást odaítélni.
19.
Kétszintű érettségi vizsgára való felkészítés
Az érettségi vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI.13.) Korm. rendelet 4. §–a szerint: „A középiskolának a 11-12. évfolyamon a kötelező vizsgatárgyakból biztosítania kell, hogy a tanuló – választása szerint – mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni. A középiskolák az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés feladatait egymás közötti megállapodás alapján közösen is megoldhatják.”
19.1. Felkészítés emelt szintű érettségi vizsgára A 11-12/ 12-13. évfolyamon a jelentkezők számától függetlenül emelt szintű érettségire való felkészítést nyújtunk: a kötelező érettségi tárgyaiból:
magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv.
a választható tárgyak közül:
biológia fizika földrajz kémia informatika mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyakból.
90
A tanulók minden tanév május 20-ig írásban jelentkezhetnek a következő tanévre vonatkozóan az emelt szintű képzésre. A tanuló a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja választását. E szándékukat szintén írásban módosíthatják augusztus 20-ig. A csoportba való be és kilépés feltétele 18 éven aluli tanulóink számára a szülői hozzájárulás. A fenti jogokról az I.sz. igazgatóhelyettes a megfelelő évfolyamba lépést megelőzően szóban, az adott évfolyamba lépéskor írásban ad a tanulók részére tájékoztatást. A tanulónak módja van az általa – a 10. évfolyam végén – választott, emelt szinten tanult érettségi tantárgy módosítására. Erre csak a 11. évfolyam befejezését követően van lehetősége. Amennyiben a tanuló módosított választásának megfelelő tantárgyat iskolánk emelt szinten oktatja, úgy a 12. évfolyamon sikeres különbözeti vizsga letétele után kezdheti meg tanulmányait. Abban az esetben, ha a módosítással választott tantárgyat iskolánk nem oktatja emelt szinten, úgy a módosításra a megye egyéb gimnáziumainak és szakközépiskoláinak hatályos szabályzatában foglaltak szerint van lehetőség.
19.2. Az érettségi vizsga írásbeli tételeinek, valamint a tanulmányi versenyek feladatsorainak kezelésével kapcsolatos rendelkezések Az írásbeli érettségi feladatlapok a helyileg illetékes jegyző által kijelölt személytől kerülnek átvételre a megíratás napján. Az intézmény igazgatója vagy meghatalmazott helyettese veszi át a feladatlapokat. A feladatlapok átvétele az érettségi szoftver csomagoló modulja által előállított lista alapján történik. Az átvételkor meg kell győződni arról, hogy az írásbeli érettségi tételek csomagolása nem sérült-e, és hogy darabszámuk hiánytalan-e. Az átvett írásbeli érettségi feladatlapokat a megíratás időpontjáig az irattárban kell őrizni. A feladatlapok borítóján jelzett időpontban háromtagú bizottság ellenőrzi a csomagolás sértetlenségét, majd bontja fel a csomagot és számolja át a feladatlapokat. A csomagok bontásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bizottság tagjai írnak alá. Az igazgató vagy megbízottja adja át a felügyelő tanároknak az írásbeli érettségi feladatlapokat, akik azokat a borítón jelzett időpontban kiosztják a jelölteknek. A kijavított dolgozatok egy éven keresztül zárt helyen kell őrizni, azt követően megírójának átadható vagy selejtezhető. Az informatika írásbeli érettségi vizsga telepítendő forrásanyagát titoktartási nyilatkozat aláíratása után veheti át a rendszergazda. Miután ellenőrzi azok épségét és használhatóságát a megíratás előtt napig zárt helyen kell azokat tárolni. A telepítést követően a termeket zárni és lepecsételni kell. Amennyiben bármilyen szabálytalanság fordul elő a tételek (feladatlapok) kezelésével kapcsolatban, arról haladéktalanul értesíteni kell az iskola igazgatóját, aki megteszi a szükséges intézkedéseket.
20.
A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés
A Nkt. 65. §-a szerint az intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve – a helyettesítést kivéve – az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható – a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja ré-
91
szére adható. Az igazgató részére is megállapítható a kiemelt munkavégzésért keresetkiegészítés az évente rendelkezésre álló keret terhére. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló kereset-kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A kereset-kiegészítés megállapításánál figyelembe kell venni a vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének eredményeit. A kereset-kiegészítésre való jogosultság legfeljebb egy nevelési évre, egy tanítási évre szólhat. A kereset-kiegészítést ugyanaz a személy több alkalommal is megkaphatja. A kereset-kiegészítésre való jogosultság megállapítása során előnyben kell részesíteni azt, aki az intézményi teljesítményértékelés alapján az előző nevelési évben, tanítási évben kereset-kiegészítésben részesült feltéve, hogy a minőségirányítási programban meghatározott ciklusidő nem telt el, és a munkáltató megítélése szerint teljesítményével ismét kiérdemelte azt.
20.1. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei 20.1.1. zottak
Pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalma-
A kereset-kiegészítés odaítélése tanévenként történik, mindig a megelőző tanév eredményei alapján. Azok a pedagógusok részesülnek előnyben, akik az alábbi pontok közül a legtöbb feltételnek megfelelnek, különös tekintettel a pedagógiai fejlesztő tevékenységre és a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzésre. Versenyeredmények
1997. CI. törvény 59.§. (6) bekezdés „aki által felkészített tanulók bejutottak a felelős minisztériumok által meghirdetett országos tanulmányi verseny döntőjébe, illetve kijutottak a nemzetközi diákolimpiára”. Több felkészítő tanár esetén a konkrét versenyeredmény után születik döntés a felosztási arányokról.
Kiemelkedő szaktanári munka
Szaktanári munkaköri leírásában szereplő alaptevékenységét színvonalasan látja el. Tanórán kívüli többlet tevékenységet végez, (pl. bemutató foglalkozást tart, szaktárgyi előadást tart). Szerepet vállal a szakmai munka tartalmi és módszertani megújításában, szakmai önfejlesztési igénye magas (pl. hatékony pedagógiai-oktatási eljárások, módszerek alkalmazása, legújabb szakirodalom ismerete stb.). Változatos az alkalmazott pedagógiai eszköztára, IKT eszközök használata, fejlesztések alkalmazása, beépítése a mindennapi munkába, szerzett ismeretek kompetenciák szervezeten belüli terjesztése. Pályakezdő kollégák mentora. Aktív munkaközösségi tevékenységet végez. Együttműködés az adott tanulóval foglalkozó pedagógusok és más munkatársak (asszisztensek, technikai dolgozók) között. Különböző tantárgyi méréseken, belső vizsgákon az átlaghoz képest jobb eredményt érnek el a tanítványai. Pályázatfigyelés, pályázatok írása, kivitelezése, visszajelzések értékelése. Hospitálás, látogatás. Személyiségfejlesztés (önismeret, kommunikáció, konfliktuskezelés, szocializációs feladatok ellátása).
92
Nevelési feladatok átlagon felüli teljesítése (normaközvetítés, példamutatás, közösségépítés, környezeti nevelés, egészséges életmódra nevelés). Prevenciós feladatok, gyermek-, illetve ifjúságvédelem. Diákönkormányzat támogatása, tanulói utak gondozása. Együttműködés a szülőkkel (szülők bevonása, a programokba, esetleg szakmai feladatokba, fogadóóra, iskolaválasztás/pályaválasztás segítése). Együttműködés más, külső partnerekkel (szakmai szolgáltatókkal, szakszolgálatokkal, munkaerő piaci szereplőkkel, partner intézményi munkaközösségekkel. Tanulók kísérete tanulmányi, kulturális, sport stb. versenyre. Főiskolás/egyetemista hallgató gyakorló tanításának vezetéséért.
Kiemelkedő osztályfőnöki munka
Az osztályfőnöki munkaköri leírásában szereplő feladatokat eredményesen látja el ( pl. tanórán kívüli osztályfőnöki tevékenységet végez, programokat, kirándulásokat szervez osztálya részére stb.). Közösségteremtő, személyiségfejlesztő tevékenysége kiemelkedő. Osztályfőnöki adminisztrációs tevékenysége naprakész, pontos (napló, törzslap bizonyítványok vezetése). Diák-önkormányzati tevékenység támogatása. Szoros együttműködés a szülőkkel, szülői értekezlet, ha szükséges családlátogatás. Osztályfőnök-osztály kapcsolatának minősége. Az iskolai munkatervi feladatok teljesítése Határidők betartása. A kitűzött feladatok hatékony, minőségi megvalósítása. Adminisztrációs feladatok pontos időben való teljesítése (naplók vezetése, szakmai munkához kapcsolódó kimutatások (pl. mérések) készítése, előírt nyilvántartások vezetése, tanmenet, beszámolók). Helyi tanterv, tananyag, taneszköz fejlesztése. Az éves munkatervben szereplő feladatok ellátása. Az iskolához való viszonyulás Munkafegyelem. Konstruktív hozzáállás az iskolai feladatokhoz, azonosulás az intézmény céljaival. Az iskolai élet feladataiból való vállalás mértéke. Képzéseken való részvétel az iskola érdekében. Kapcsolatkialakítás képessége (munkatársakkal, diákokkal, szülőkkel). Iskolai közös értékek szem előtt tartása.
Tanórai munka
Az iskolavezetés, a munkaközösség-vezetők és a tanulók véleményét (ez utóbbit a közösen kidolgozott kérdőív válaszai alapján) egyaránt figyelembe kell venni. Az iskolai, nem tanórai tevékenységhez kapcsolódó feladatok ellátása Hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás. Halmozottan hátrányos helyzetű osztályokban eredményes osztályfőnöki munkát végez. Hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozva, képes őket felzárkóztatni, s az átlagosnak megfelelő vagy annál magasabb szintű tanulmányi eredményt elérni velük. Speciális programokat dolgoz ki, és azokat eredményesen alkalmazza. Tehetséggondozás (szakkör tartása, versenyeztetés), önképzőkör.
93
Minőségfejlesztési munka
Intézményi dokumentumok fejlesztése, átdolgozása. A pedagógusok egy köre által megfogalmazott valós problémák megoldására minőségi körök alakíthatók. A körök öntevékeny alakítása és az abban végzett eredményes munka jutalmazható. Iskolai szintű ünnepségek, versenyek és egyéb rendezvények szervezése. Iskolai kiegészítő programok szervezése, abban való részvétel. Munkakörén túl olyan tevékenységet végez, amelyért díjazásban nem részesül. Iskolai diákközösséget segítő tanár. A szülők közösségét segítő tanár. Pályaválasztási felelős.
Specialitások
Átlagon felüli létszámú osztályban osztályfőnök. Több tantárgyat átlagon felüli létszámú osztályban tanít. Nehezen nevelhető osztályban osztályfőnök.
Munkaviszony változás Amennyiben a dolgozó közalkalmazotti jogviszonya tanév közben szűnik meg, a következő hónaptól kezdve nem kapja a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítést. A tanév közben esetlegesen – ilyen módon – fennmaradó összeg felosztásáról az igazgató dönt. Kizáró okok Fegyelmi eljárás elmarasztaló ítélete esetén vagy az intézményi széknél történt feljelentést követő vizsgálat elmarasztalása esetén nem kaphat sem kereset-kiegészítést, sem jutalmat a pedagógus. Kisebb súlyú fegyelmi büntetések egyedi elbírálás alá esnek.
20.1.2. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak A nem pedagógus közalkalmazottak kiemelt kereset-kiegészítésben részesülésének feltételei: kiemelkedő – kisegítő munkát végez (pl.: a munkakörének megfelelő munkát kimagaslóan látja el, munkakörébe nem tartozó feladatot vállal, segíti kollégái munkáit), munkakörén túl olyan tevékenységet végez, amelyért díjazásban nem részesül, részt vesz az iskolai rendezvények szervezésében és lebonyolításában, közreműködik a tanulók oktatásához szükséges feltételek biztosításában. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés felosztásáról szóló döntést tanévenként (augusztus végén) felül kell vizsgálni, ez egyaránt vonatkozik az elvekre, személyekre és az arányokra is. Javaslattételi joga az igazgatóhelyetteseknek, munkaközösség-vezetőknek van. A konkrét – személyekre vonatkozó – döntés az intézmény vezetőjének a hatáskörébe tartozik. A kollégiumi nevelők, dolgozók kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésének feltételeit a kollégiumi intézményegység eltérő szabályozása tartalmazza. Iskolánkban a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés felosztásának gyakorlata Egyszeri kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés illeti meg az intézmény dolgozóját abban az esetben, ha: a tanév kiemelt pedagógiai feladatát eredményesen végrehajtotta,
94
tanítványa megyei, regionális és országos versenyen, bemutatón vagy pályázaton 13. helyezést ért el.
95
2r.
Zárő rendelkezések
Az SZMSZ felülvizsgáIatára minden alkalommal sor kertil, amennyiben jogszabályi változásazt szükségessé teszi. Módosításánaktárgyalására akkor is sor kerül, ha a fenntartó a nevelőtestület, az igazgató, Szülői sZervezet és a diákönkormányzatok kezdeményezik. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, az szülői SZervezet az iskolai és a kollégiumi diákönkormányzat, véleményénekkikéréséveLés az ígazgató valamint a fenntartó j óváhagyásával lehetséges, A mellékletben találhatő szabályzatok, ígazgatői utasítások jelen SZMSZ változtatása néIkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményimegfontolások, vagy aZ intézményfelelős vezetőjének megítéléseezt teszi szükségessé' Az íntézményműködtetőjének/fenntartójának jóváhagyását a Szervezeti és Működési Szabá|yzathoz csato lni kell.
Elfogadta:
2013.december 11. Véleményezte: 2013. december 10. Vé|eményezte:
2013. december 10. Jóváhagyta:
2013. december 12.
rL'-(..',{ intézményigazgatója
96
Melléklet Adatkezelési Szabályzat Az intézményben folyó adatkezelés lehetőségeit és korlátait a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról rendelkező magasabb szintű jogi szabályozás rendelkezései jelölik ki. Az intézményben csak azon személyes és különleges adatok tárolhatók és kezelhetők, amelyekre a törvényi szabályozás lehetőséget biztosít. Ez alól kivételes esetben – statisztikai adatgyűjtés, tudományos kutatás – az igazgató felmentést adhat. Ezzel egyidejűleg azonban az adatszolgáltatás önkéntességének tényét az érintettekkel közölni kell. Az intézményben kezelt adatok nyilvántartási módja lehet: papír alapú elektronikus Az intézmény adatkezelési tevékenységét az I. sz. igazgatóhelyettes irányítja. Adatkezelési jogköre kiterjed a tanulók, a pedagógusok minden, az oktató-nevelő munkával összefüggő adatára. Az adatok felvételével, nyilvántartásával a munkaköri kötelezettségeikkel összefüggő módon a következő alkalmazottak foglalkozhatnak: alkalmazottakra vonatkozóan: igazgatóhelyettesek iskolatitkár tanulókra vonatkozóan: igazgatóhelyettesek osztályfőnökök pedagógiai vezető iskolatitkár Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a Nkt.41.§ engedélyezett esetekben munkaköri kötelezettségükkel összefüggésben továbbíthatnak adatot. alkalmazottakra vonatkozóan: igazgatóhelyettesek iskolatitkár tanulókra vonatkozóan: igazgatóhelyettesek pedagógiai vezető osztályfőnök iskolatitkár Az adatok továbbításához az igazgató engedélye szükséges. Az engedély nemcsak egyedi esetre, hanem a munkaköri kötelezettséggel összefüggésben nagyobb időegységre – tanév, költségvetési év, képzési ciklus – is megadható. A tanulók magatartásával, szorgalmával, tudásuk értékelésével összefüggő adatok az érintett osztályon és a nevelőtestület tagjain belül, valamint az óraadók számára továbbíthatók. Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani. Az alkalmazottak személyi anyagában a Nkt. 41.§ (2-3) bekezdésében felsorolt adatok tárolhatók. A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított gyűjtőben kell tárolni, a gyűjtőket zárt szekrényben kell elhelyezni. Az alkalmazottak személyi anyagának nyilvántartásait az igazgató irányításával az iskolatitkár végzi.
97
A tanulók személyes adatait osztályonként csoportosítva az alább felsorolt nyilvántartásokban kell őrizni: összesített tanulói nyilvántartás o vezeti: iskolatitkár o irányítja: I. sz. igazgatóhelyettes törzslap o vezeti: osztályfőnök bizonyítvány o vezeti: osztályfőnök beírási napló o vezeti: iskolatitkár osztálynapló o vezeti: szaktanárok, osztályfőnök o irányítja: osztályfőnök tanórán kívüli foglalkozások naplója o vezeti: a foglalkozást vezető felelős pedagógus A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait is nyilvántarthatja az iskola az Nkt. 41.§ (9) szerint. Ezen nyilvántartások kezeléséért az igazgató által megbízott személy felelős. A SZABÁLYZAT HATÁLYA A Szabályzat hatálya kiterjed az intézmény igazgatójára, vezető beosztású beosztottaira, minden közalkalmazottjára, továbbá az intézmény tanulóira, e szabályzat szerint kell ellátni a közalkalmazotti alapnyilvántartást, valamint a közalkalmazott személyi iratainak és adatainak kezelését. A tanulók adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését is e Szabályzat szerint kell végezni. E Szabályzatot megfelelően kell alkalmazni a közalkalmazotti jogviszony megszűnése után, illetve e jogviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra. A tanulókkal kapcsolatos titoktartási kötelezettség független a közalkalmazotti jogviszony fennállásától, annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A szabályzat elfogadását követően lép hatályba és a fentiekre vonatkozó jogszabályok módosulásáig érvényes. A szabályzat elfogadásánál és módosításánál a szülői szervezetet és a diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg. A szabályzat közzététele, a dokumentálás módja és a hozzáférő elhelyezés biztosítása az intézményben kialakult szokásrend szerint történik. A szabályzatban foglaltak megismerése és betartása, illetve betartatása az adatnyilvántartásban és – kezelésben közreműködő intézményi alkalmazottakra kötelező érvényű. Az Adatkezelési Szabályzatot a tantestület tagjai megismerték. Az aláírásokat a melléklet tartalmazza.
98
