BERZSENYI DÁNIEL (1776-1836) 1776. Hetyén született (Vas megye). Középbirtokos nemesi család egyetlen gyermeke. Apja 13 éves koráig nem engedte iskolába.
„a magyar Horatius”
1788. a soproni evangélikus líceumban megkezdi tanulmányait. Nehezen alkalmazkodott az iskolai fegyelemhez (gyakran elmulasztotta a tanórákat). Megtanult latinul, németül. Alaposan megismerte a görög-római mitológiát, költői példaképe Horatius lett. 1793. megszökött Sopronból és katonának állt, de rövid idő után a katonaságtól is elmenekült.
1795. elhagyta az iskolát, tanulmányait nem fejezte be. Apjával megromlott a viszonya. 1799. feleségül vette a vagyonos és fiatal Dukai Takács Zsuzsannát (Lolli). Sömjénben telepedtek le. 1804. a somogyi Niklára költöztek. Gazdag nagybirtokosként élte a földesurak szokványos életét. Titokban írt (1796-ban, 20 évesen kezdte az írást). 1803. barátja, Kis János (evangélikus lelkész, költő) rajtakapta írás közben. 3 költeményét (köztük A magyarokhoz-t) elküldte Kazinczynak, aki lelkesedett értük. 1808. Berzsenyi egy teljes verseskötetet, 77 költeményt küldött Kis Jánosnak. Ezt Kis továbbküldte Kazinczynak, hogy támogassa nyomtatásban való megjelenésüket. Kazinczy megírta első levelét Berzsenyinek→ ezzel hosszan tartó levelezés indult meg köztük. (A verseskötet csak később, 1813-ban jelent meg.) 1810. Kazinczyval való kapcsolata arra ösztönözte, hogy jobban megismerje a felvilágosodás eszméit, tájékozódjon a korabeli irodalmi életről, műveltségről. Pesti tartózkodása során találkozott Kazinczy irodalmi körével, de kölcsönösen idegenkedtek egymástól. 1816. megjelenik második verseskötete
1817. Kölcsey bírálata (Tudományos Gyűjtemény: Berzsenyi-recenzió). Berzsenyi úgy gondolta, hogy Kölcsey igaztalannak tartott kritikája mögött Kazinczy áll (levelezésük ezután megszakadt). Megírta a választ Kölcseynek, de ezt az írást a lap nem közölte. 1817 után alig írt verseket. Esztétikai tanulmányokat folytatott, hogy méltóképp válaszolhasson Kölcseynek. Tanulmányokat írt (Pl.: A versformákról). 1825. Észrevételek Kölcsey recensiójára (Tudományos Gyűjtemény). Kölcsey klasszicista esztétikán alapuló kifogásait már a romantika nevében utasította vissza. 1830. A Magyar Tudós Társaság (Akadémia) első vidéki rendes tagjává választotta. 1836. Niklán halt meg. Nem volt termékeny író, összesen 137 verset írt. Verseit többször is átdolgozta, finomította. Költészetében 2 stílusirányzat keveredik: klasszicizmusés romantika.
PÁLYASZAKASZAI 1. 1796-1808: - ódák (klasszicizmus, horatiusi minta, antik rímtelen időmértékes verselés, tanító szándék) pl.: A magyarokhoz, Osztályrészem, Horác - elégiák (romantika, eszmény és valóság szembeállítása) pl.: A közelítő tél, Levéltöredék barátnémhoz - dalok (szentimentalizmus, hangsúlyos mérték, rímes) pl.: Lollihoz, Az esthajnalhoz 2. 1808-1817: - episztolák (valós személyhez írt verses levél, tanító szándék) pl.: Vitkovics Mihályhoz, A Pesti Magyar Társasághoz 3. 1817-1836: - tanulmányok pl: Észrevételek Kölcsey recensiójára, A versformákról
Ódák: A magyarokhoz 1. (1810) Műfaj: közösségi óda (minta: Horatius: A rómaiakhoz) Téma: a nemzet jövőjéért érzett aggodalom szólal meg Cél: tanító, erkölcsnemesítő szándék Forma: rímtelen időmértékes (alkaioszi strófa) Beszédhelyzet: a vers beszélője T/2. személyben szólítja meg a magyarságot; a 10. vsz.-tól sorsközösséget vállal a nemzettel (T/1.sz.). A magyarság jelképe a versben: Buda vára. Hangnem: patetikus; az utolsó két vsz.-ban elégikus
Szerkezet: idő- és értékszembesítésre épül (dicső múlt ↔ romló jelen szembeállítása)
A múlt a jelenhez viszonyítva 1-3. vsz. jelen 4-6. vsz. múlt beszédhelyzet, megszólítás, a a nemzeti múlt dicső példái probléma általános felvetése: az ősi erkölcs külső és belső a jelen romló állapota a dicső vészekben is megtartó ereje múlthoz képest A jelen a múlthoz viszonyítva 7-10 vsz. jelen 11-12. vsz. múlt a jelen általános állapotának a múlt honszerző és példázata (tölgyfa hasonlat), honmegtartó példái, dicső az erkölcseiben romló nagy elődök és korszakok magyarság jellemzése megidézése a nemzeti sors lehetőségei az egyetemesség szempontjából 13-14.vsz. végtelen idő általános történelemfilozófiai elmélkedés, a történelem célszerűségének és értelmének megkérdőjelezése Pesszimista zárás: a nemzetek halála történelmi szükségszerűség Romantikus jegyek: nagy erejű képek, metaforák; hiperbolák (=túlzás) pl.: „vérzivatar”, „nemzeteket tapodó harag” Elégiák: A közelítő tél (1804-1808) Műfaja: elégia (az ideál/vágy és a reál/valóság meg nem felelése tematizálódik) Versforma: rímtelen időmértékes (3 aszklepiadészi + 1 glükoni sor) Szerkezet:az idő múlása 3 szinten fogalmazódik meg: 1. tájleírásban (pictura): idő- és értékszembesítés tagadó szerkezetek → negatív festés idilli múlt („nemrég”)
értékhiányos jelen („most”)
tavasz/nyár
ősz/tél
vizuális elemek: auditív elemek: egyéb: 2. általános törvényszerűségként (szentencia): „az idő elrepül” igei metaforával a múlandóság egyetemes érvényének megfogalmazása
3. a lírai én saját sorsára vonatkoztatva (természeti képeivel visszautal az első szakaszra → belső, lelki táj) értéktelített, eszményi ifjúság ↔ lelki öregség Eredeti cím: Az Ősz (Kazinczy javaslatára változtatta meg): statikusabb, de a költemény kérdésfelvetésének jobban megfelel (tél → az elmúlásra, a halálra helyezi a hangsúlyt). Hangnem: rezignált, beletörődő, elégikus. Levéltöredék barátnémhoz (1804-1808) Műfaja: elégia Versforma: 4 ütemű 12-es keresztrímekkel (abab) „Ne kérdezd, / barátném! / mint töltöm / időmet…” Cím és tartalom viszonya: „levél” = episztola ↔a hangsúly a megszólítottról fokozatosan a megszólítóra kerül, azaz a költő önmagáról ír, saját belső lelkiállapotát fejezi ki a versben „töredék” ↔a vers szerkezete kerek, zárt Szerkezet: 1-2. vsz.: külső események leírása - a beszédhelyzet megteremtése: a lírai én közvetlen tegező formában szólítja meg a címzettet; elhárítja kérdését („ne kérdezd”), a további versszakokban mégis válaszol rá - megjelöli a levél tárgyát („Lefestem szüretem estvéli óráit”) - életképszerű leírás (szüret - összegzés, este/ősz – elmúlás) 3-4. vsz.: a belső, lelki történések leírása a konkrét élethelyzetben értékszembesítés: kiüresedett, kiábrándító jelen ↔ értékekben, érzelmekben gazdag múlt 5. vsz.: a lírai én helyzetére általánosan érvényes létösszegzés - a megöregedés, az örömök eltűnése, az élet kiüresedése tematizálódik - a sivár jelen elől menedéket az örömökre való emlékezés, a képzelet, a költészet és a szerelem nyújt - lemondó lelkiállapot → elégikus hangnem - képrendszere visszautal az előző szakaszok konkrét élethelyzetet leíró motívumaira, itt azonban már metaforikus jelentéstartalommal „estvéli óráit” (konkrét idő) – „elestvéledtem” (megöregedtem) „vígság lármái” – „az élet vidám álorcája” (belső lelkiállapotra vonatkozik) „tüzemet gerjesztem”; „kanócom pislogó lángjait” (kihunyó tűz) – „szerelem hamvadó szikrája” (kihűlő szerelem, a heves érzelmek hiánya) „az őszibogárnak busongó hangjai” – „szomorgó nóta” – melankólikus hangvételű költészete
Osztályrészem (1799 körül) = ami nekem jutott Műfaj:elégiko-óda (B. ódának szánta, ma elégiaként olvassuk a verset) Versforma: rímtelen antik időmértékes verselés (szapphói strófa) Minta: Horatius: Licinius Murenához („aurea mediocritas” = arany középszer elve) Az elsődleges jelentés szintjén a megelégedettség versének tűnik. Az anyagi, egzisztenciális biztonság, a szélsőségektől mentes élet dicsérete. De: az elégedettség álarca mögött az elégedetlenség tragikuma rejlik. Szerkezete: 1-2. vsz.: hajó kép → révbe érkezés az ifjúság viharai, veszélyei ↔ az érett férfikor megnyugvása, lecsendesedése rövid kijelentő mondatok →véglegesség, tényszerűség, megmásíthatatlanság 3-4. vsz.: a jómódú földbirtokosi élet előnyeinek fejtegetése az ókori irodalomból ismert városokat, tájakat hasonlítja össze saját birtokával, a lírai én magát győzködi a földesúri jólét mellett valami másra, értékesebbre vágyik Képi szinten: ifjúkor - öregkor múlt – jelen/jövő tenger – kikötő végtelenség – elzárt hely mozgalmas/háborgó vész – statikus/védett béke nemes küzdés – kiérdemelt nyugalom dicső – biztonságos, de nem teljes 5. vsz.: sztoikus életfilozófia megfogalmazása 6-7. vsz.: a sztoikus nyugalom egyetlen feltétele a Camoena=Múzsa jelenléte→a költészet a legválságosabb, legembertelenebb helyzetekben is vigaszt nyújt, tartalmassá teszi az életet. Hangnem: beletörődő, rezignált, elégikus. A megelégedettség álarca mögött az elégedetlenség tragikuma rejlik. Berzsenyi elégiáinak alapgondolata: az értékek múlandósága; az idő, a múlandóság minden értéket kérdésessé tesz. Horác A horatiusi „carpe diem” (élj a mának!; ragadd meg a napot!) elvének újrafogalmazása. Vö.: Horatius: Leukonoéhoz Szövegalkotási feladatok: 1. Elemezze Csokonai Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz című versét! Mutassa be, hogyan azonosul a költő a borozó ember szemléletével? Hogyan teremt stílusában harmóniát a rokokó és a népies elemek játékos felhasználásával?
2. A műfaji és hangulati jellemzők összehasonlításával mutassa be Berzsenyi Dániel: A közelítő tél és Petőfi Sándor: Szeptember végén című elégiáját! Elemzésében térjen ki a két mű címének értelmezésére és stilisztikai eszközeinek bemutatására! 3. Hasonlítsa össze Catullus: Éljünk, Lesbia… és Csokonai: Tartózkodó kérelem című alkotását! Mutassa be a szerelmi érzés megfogalmazásának eltérő és rokon sajátosságait!Összehasonlító elemzésében térjen ki a versek szerkezetének, nyelvi megformálásának és hangulatának közös és eltérő jellemzőire! 4. Igazolja, hogy Csokonai A vídám természetű poéta című korai ars poeticájában a rokokó költészetfelfogásának tudatos vállalása jelenik meg! Elemzésében utaljon a költő költészet-, szerelem- és halálértelmezésére! 5. Mutassa be a múlandóság életérzését Berzsenyi néhány elégiája segítségével! 6. Elemezze és értelmezze Csokonai: A szabadság című versét! Mutassa be stílustörténeti jellemzőit! Mutassa be, hogy a vers értékrendszere mely korabeli eszmerendszerhez köthető! Írásában térjen ki arra, hogy melyek a vers jellemző stilisztikai, formai elemei! 7. Mutassa be, hogy Berzsenyi: Fohászkodás című alkotásában hogyan felel meg a vers a címben támasztott elvárásoknak! Állapítsa meg a mű lehetséges szerkezeti felépítését, amely során vegye figyelembe a Teremtő és a teremtett világ témáját!
