MANUFUTURE-HU A GLOBÁLSI GAZDASÁGI VÁLSÁG NÉHÁNY TECHNOLÓGIAI VONATKOZÁSA. Nemzeti Technológiai Platform. Dr. Erdélyi Ferenc TANULMÁNY

MANUFUTURE-HU GTENTP 08 2009. október

MANUFUTURE-HU Nemzeti Technológiai Platform

A GLOBÁLSI GAZDASÁGI VÁLSÁG NÉHÁNY TECHNOLÓGIAI VONATKOZÁSA

TANULMÁNY

Dr. Erdélyi Ferenc

Készült a Nemzeti Technológiai Platformok támogatása 2. projekt keretében benyújtott MANUFUTURE-HU Nemzeti Technológiai Platform MŰKÖDTETÉSE, MEGERŐSÍTÉSE tárgyú, „GTENTP08” jelű pályázat keretében az NKTH és a MAG Zrt. támogatásával

Készítette: MANUFUTURE-HU Nemzeti Technológiai Platform „GTENTP08” A GTE-MTA SZTAKI közötti megbízás keretében 2009.

A globális gazdasági válság néhány technológiai vonatkozása Dr. Erdélyi Ferenc

2009.

GTE

MANUFUTURE-HU

1

A GLOBÁLIS GAZDASÁGI VÁLSÁG NÉHÁNY TECHNOLÓGIAI VONATKOZÁSA



1. 2. 3.

4.

TÉMAKÖRÖK A „VÁLSÁG” TERMÉSZETE A TECHNOLÓGIA SZEREPE A TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓ NÉHÁNY JELLEGZETESSÉGE KÖVETKEZTETÉSEK

Amikor a jövőről beszélünk, az ördögök nagyokat nevetnek. Japán közmondás

2


TÉZISEK: 





A „globális gazdaság” egy hatalmas méretű nagyon komplex dinamikus rendszer. A rendszer állapota csak nagyon nagy számú állapotjelzővel írható le, amelyek idősorai együttesen a kialakult szituáció jellemzői. A rendszer kumulatív, nem lineáris, és csak „részben” irányítható és megfigyelhető . 3




Megfigyelt tünet-együttes

• EGYES INGATLAN FAJTÁK PIACI ÉRTÉKÉNEK JELENTŐS CSÖKKENÉSE

• A JELZÁLOG ALAPÚ HITELEK KOCKÁZATOSSÁGÁNAK NÖVEKEDÉSE • EGYES BEFEKTETÁSI NAGYBANKOK LIKVIDITÁSÁNAK MEGRENDŰLÉSE

• A HITELKÍNÁLAT ERŐS CSÖKKENÉSE • A TŐZSDEI RÉSZVÉNYEK ÉRTÉKÉNEK ERŐS CSÖKKENÉSE • AZ AUTÓIPARI PIACI KERESLET, IGÉNY, MEGRENDELÉSEK CSÖKKENÉSE • EGYES TERMELŐ CÉGEK TERMELÉSI STABILITÁSÁNAK ZAVARAI • FIZETŐKÉPES KERESLET CSÖKKENÉSE A PIACON

• FELESLEGESNEK TŰNŐ TERMELÉSI KAPACITÁSOK KELETKEZÉSE. •TERMELÉSI VOLUMENEK ÁLTALÁNOS CSÖKKENTÉSE • RECESSZIÓS HANGULAT, ROMLÓ VÁRAKOZÁSI INDEXEK, BORÚS JÓSLATOK •A HAGYOMÁNYOS GAZDASÁGI INDEXEK (PL. GDP) ROMLÓ TENDENCIÁJA

4




Néhány kérdés:

• A tünetek globális vagy lokális jelenségekre utalnak e? • Levezethetők e a szituáció létrejöttének legalább a fő okai? • Megbízhatóan megjósolható e, a szituáció továbbfejlődése ? • Kiszámítható e a gazdaság jövőbeli állapota a lehetséges és megengedett beavatkozások esetére ? • Milyen adatokra lenne szükség a fenti kérdések megválaszolásához? • Milyen modellezési és számítási kapacitásra lenne szükség használható eredmény eléréséhez? • Mennyire lenne az eredmény megbízható? 5


Egy egyszerű strukturális modell CSAK EZEK A FOLYAMATOK FELELNEK MEG MINDEN KÖVETELMÉNYNEK

FOGYASZTÁSI VÁRAKOZÁSOK

GAZDASÁG CÉLOK FOLYAMATOK

PÉNZÜGYI BUBORÉK „LUFI”

IGÉNYEK KÖVETELMÉNYEK

TÁRSADALOM

PÉNZGAZDASÁG

A PROBLÉMÁK OKA: A „ROSSZ” HITELEK MAGAS ARÁNYA

6


A pénzügyi folyamat elemző gondolatmenete A GDP-t azt méri hogy mennyit költenek a szereplők.

Válság tünetek jelennek meg

A költés arányos a nettó vagyonnal A szereplők kevesebbet költenek

A GDP csökken

Csökken a kereslet

A rendszer instabillá válik

A szereplők átlagos nettó vagyona csökken.

Csökkentik a termelést

Konklúzió: Stabilizálni kell a HITELEKET

Forrás (hitel) bővítő , bizalom (garancia) javító, kereslet növelő lépések Bruce Bartlett: The Harsh Impact On Consumption Of Lost Home Equity. http://www.forbes.com/2009/02/05/

7


HIPOTÉZISEK •

A krízis egy váratlan szituáció. A hozzá tartozó tünet-együttes a globalizált gazdaságban több, különböző típusú folyamat egyidej ű hatására jelent meg.

•

A tünetek sokszínűek, a változások jelentősek. Nem valószínű hogy a tünetek egyetlen jól körülhatárolt folyamatra, annak elfajulására visszavezethetők. A krízis azért „súlyos” mert: 1. Különböző eredetű deviáns folyamatok hatása összegződik és ez okoz meglepően súlyos tüneteket. 2. Az egymást erősítő hatások pozitív visszacsatolásban vannak ami a folyamatok elfajulását felgyorsítja. 3. A szituáció kialakulása már hosszabb idő óta tart, de a megfigyelő rendszer korlátos teljesítménye miatt a felismerés késett. 4. A globális rendszer állapota egy komplex „munkapont”, amelyben azonban a kis lineáris beavatkozások (pl. kamatvágás) hatása reménytelenül csekély. 5. A szokásos egyéb beavatkozások hatásköre is korlátozott, többé-kevésbé lokális A válság okait ezért szélesebb körben kell keresni. A szituációt fejlődését drámai jóslatokkal túlozó média kép további kárt okoz. (Média elfajulás jelensége.) 8

•

• •


Egy bővített egyszerű strukturális modell TERMÉSZET ERŐFORRÁSOK

KORLÁTOZÁSOK

GAZDASÁG CÉLOK FOLYAMATOK KORLÁTOK CSAK EZEK A FOLYAMATOK FELELNEK MEG MINDEN KÖVETELMÉNYNEK

IGÉNYEK, POLITIKA

LEHETŐSÉGEK ALTERNATÍVÁK INNOVÁCIÓ

ÉRDEK ÉRVÉNYESÍTÉS

TÁRSADALOM

REÁL GAZDASÁG PÉNZGAZDASÁG

TECHNOLÓGIA

9


A krízis szituáció eredetének, okának hipotetikus tartományai •

•

•

•

Gazdaság Termelési, elosztási folyamatok, intézmények elfajulása Pénzügyi folyamatok megfigyelhetetlensége és irányíthatatlansága Természet Erőforrások korlátozott rendelkezésre állása Fajlagos anyag, energia költségek növekedése ( pl. olajár) Társadalom Társadalmi igények, célok, kultúra jelentős megváltozása Emberi viselkedés jelentős megváltozása Technológia Egyes új technológiák tömeges elterjedése Egyes technológiák életciklusának hanyatló szakaszba lépése Egyes új technológiák megjelenésének késése 10


A TECHNOLÓGIA SZEREPE A GAZDASÁGBAN

Az országok vagyoni (gazdagsági) növekedésének legfontosabb forrása a nemzetgazdaságok termelő tevékenysége, a tágan értelmezett aktuális technológia segítségével. A tágan értelmezett TECHNOLÓGIA fogalom magában foglalja:

A nemzeti jövedelem forrásai

Munkaerő kapacitás Tőke, állóeszközök

Természeti kincsek Tudás, innováció

1. Anyagok, használati értékek, termékek köre

2. Termelési, gyártási, szolgáltatási folyamatok köre

A GDP TORTA

3. Tervezési, irányítási tevékenységek köre 4. Termelési, szolgáltatási,, irányítási rendszerek köre

Mekkora a GDP torta? Hogyan szeleteljük fel?

11


A technológia innováció elemző gondolatmenete Azt kell mérni hogy mennyi hozzáadott érték jön létre

Válság tünetek jelennek meg

A hozzáadott érték arányos a nettó haszonnal.

A GDP is csökken

A szereplők kevés hasznot termelnek

Csökken a növekedés


A nettó haszon nem növekszik, vagy csökken.

Csökkentik a termelést elbocsátások kezdődnek

Konklúzió: Élénkíteni kell a technológiai innovációt

Forrás (hitel) bővítő , innováció serkentő, takarékosság ösztönző, piac bővítő lépések 12


A hatékonyság növelés és a piac bővítés kettős szerepe. Egy primitív modell.

C: költségek, ráfordítások

R: Jövedelem, hasznosított eredmény Stratégiák

Célok A hatékonyság:

Korlátlan piac

E=R/C

P C (E 1)

A haszon:

Korlátos piac

P=R-C

P R (1 1 / E )

Fajlagos haszon

G P/ R G (E - 1)/E A növekmény

G

P

C3 C2 C1 E R3

G

P R2 R1

E

E / E2 E

13

E


A technológiák által termelt profit nem növekedhet korlátlanul 







A hatékonyság növelése bővíthető piacok és nem korlátos erőforrások esetén látványos növekedést hoz. A piac bővítése ezért mindennél fontosabb. Ha a piacok nem vagy csak nehezen bővíthetők akkor a növekedés korlátos, és a haszon növeléséhez fajlagosan egyre több innováció szükséges. Ha az erőforrások (hitel, képzett és megfizethető munkaerő, anyag és kopomems ellátás) korlátossá válnak ismét jelentős innováció szükséges.

Ha már sem a piacok, sem a hatékonyság nem növelhető, a technológia váltás válik esedékessé. 14


Az életciklus menedzsment szemléleti változása Evaluation Product mod. chang.

APLM system

Prognosis

Product func. chang.

Maintenance service LC database Recycling

Customer Relation Management Product tracking SCM

CRM

Continuous customizing

Product LC prognosis PPC

PP

Product tracking Continuous customizing

Forrás: J. Niemann, S. Tichkiewitch, E. Westkamper : Design of Sustainable Product Life Cycles

LC evaluation Product func. change Product model change Total technology change

15


A TECHNOLÓGIA innováció sajátosságai Az innovációnak vannak evolúciós és revolúciós szakaszai. Az innováció tudás alapú. A tudást pedig csak tudás felhasználásával lehet előállítani. A technológiai folyamatok hatékonyságának növekedése akkor eredményez látványos haszon növekedést ha termelésben a replikáció azaz a tágan értelmezett „másolás” központi szerepet kap. A technológiai innovációban 50 éve az informatikai, elektronikai, automatizálási műszaki tudományok alkalmazásáé a fő szerep. Az innováció folyamatában a „Felezési törvény” és az „Életciklus menedzsment” és a „Környezet védelem” megkerülhetetlen. 16


A TECHNOLÓGIA innováció sajátosságai A felezési törvény

Életciklus modell Javasolt projektek Indított projektek Sikeres projektek

Haszon

Piac bővítés

Hatékonyság javítás

Kihasználás

Felderítés Ösztönzés

Csere

Technológiák portfoliója

idő

Seprű modell

E Kérdőjelek

Döglött kutyák Ígéretes

Sztárok

Megvalósult alternatíva

Fejős tehenek

MULT

C

Kitörési pont

Lehetséges alternatívák JÖVŐ

Az idő csak előre múlik (TM 2. főtétel)

17


Átütő erejű technológiai innovációk • A vas

Példák

alkalmazása szerszámok anyagaként (?)

• A gőzerő alkalmazása munkaképek hajtására (Watt, Stephenson)

• A villamos motorok alkalmazása (Faraday, Siemens) • A belsőégésű motorok tömeges elterjedése (Otto, Diesel) •A tömeggyártás alkalmazása a termelésben (Ford, Taylor) •Az atomenergia felhasználása energia termelésre (?)

• A programozható automatizálás tömeges alkalmazása (?) • A számítógépek, az INFORMATIKA tömeges, hálózati alkalmazása (?)

18


Az informatika hatása a pénz-gazdaságra

Fontos példák

A pénzügyi informatika a banki operációkat átalakítja. Bank kártyák, hitel kártyák, bank automaták. A szereplőknek már nem csak a megtakarításai hanem a folyamatos „léthez” szükséges eszközei (betétek, számlák, hitelek, napi tranzakciók) is a bankokhoz kerülnek. A háztartások 92%-a rendelkezik folyószámlával, 45%-a pénzpiaci befektetéssel. Az üzleti szereplők és a háztartások pénze közötti különbség fokozatosan eltűnik. A globális pénzügyi tranzakciók gyorsak, bonyolultak és elrejthetők. Következmény: előbb pénzbőség, majd a banki szféra tevékenysége révén hitel bőség. Megkezdődik a költekezés. Szereplők: háztartások, intézmények, államok. A megtérülés kockázata folyamatosan növekszik. A kockázati modellek egyre hibásabbak. Egy ponton túl a likviditás hiánya nem leplezhető. „Bedőlnek” a bankok.

A „gazdagság” és a pénz a bankinformatika korában csak egy nem-materiális rekord, egy „bejegyzés” egy file-ban. A kockázati modellek javítása és a biztonság növelése elengedhetetlen követelménnyé válik. 19


Az informatika hatása a pénz-gazdaságra

Fontos példák

A pénzpiaci korporációk (bankok, befektetési alapok, vagyon-kezelők) szerepének elfajulása az USA-ban és a globális gazdaságban.

73%

26% 14%

A pénzkezelési operációk elektronizálása. A bank-informatika elterjedése A pénzpiac globálissá válása Óriás korporációk létrejötte A pénz-forgalmi liberális dereguláció A rendszermodellezési eredmények elmaradása az operáció menedzsment mögött Az államok stratégiai tervező szerepének zavarai (előrelátás, kapacitás)

Forrás: Robert B. Reich: Supercapitalism Alfred A. Knopf edition. 2007.

20


Az informatika hatása a termelésre

Fontos példák

A termelés informatika a termelési operációkat gyökeresen átalakítja. Az átalakulás alulról felfelé ment végbe. A folyamatok szintjén az NC, a PLC, a DCS, az RC, majd a PAC technika a gyártórendszerek és gyártósorok termelékenységét folyamatosan emelte. Az informatika ezután a cella, műhely, gyár, vállalat és végül a virtuális vállalatcsoport műszaki tervezési, irányítási és üzleti folyamatait tette sokkal hatékonyabbá. Megbízható modellek és szimuláció áll rendelkezésre. Következmény: az ipari folyamatok hatékonysága jelentősen emelkedik. A sorozatnagyságok növekednek, tömeges a termék replikáció, önköltségek csökkenése, árubőség, kínálati piacok. Megkezdődik a fogyasztás gyorsuló növekedése. Szereplők: háztartások, intézmények, államok. A növekedésnek azonban korlátozások szabnak határt. Az infrastruktúra fejlesztése nem tudja követni a fogyasztást. A kultúra az emberi viselkedés lassan változik. Nőnek a környezetszennyezési kockázatok. A fizetőképes piacok telítődnek. „Bedőlnek” az autógyárak.

A technológiák életciklusának szigorú menedzselése a termelés informatika korában a stabilitás nélkülözhetetlen feltétele.

21


Az informatika hatása az alkatrészgyártásra ~30 év alatt Termelékenység növekedési arány: 3 -10 Volumen növekedési arány: 10 -10 3

ERP EAI CAD

SOA

CRM CAPC

CAPP MRP NCP MES DNC Scheduling

SCM IC

A TERMELÉSINFORMATIKA

6

SZERELÉS

ALKALMAZÁSI RENDSZEREI

CAQ TERMELÉSI HÁLÓZAT

ALKATRÉSZ GYÁRTÁS

BESZÁLLÍTÓK VEVŐK PARTNEREK PIAC

22


Az informatika hatása az alkatrészgyártásra ~30 év alatt 13.200 12.500

Sorozat nagyság

Transzfer sorok Dedikált PAC rendszerek

1000 8.000 7.200

FMS

Az alkatrész gyártás automatizáltsága

100 Cellák, NC gépcsoportok 10

Hagyományos

600

10

100

1000

Alkatrész típusok száma

1996

A DOW-JONES INDEX VÁLTOZÁSA 100 ÉV ALATT A FELDOLGOZÓ IPARBAN A KÉK GALLÉROSOSK ARÁNYA 50% ALÁ CSÖKKENT.

AZ ALKATRÉSZGYÁRTÁSBAN A HAGYOMÁNYOS GÉPEKBŐL ÁLLÓ GYÁRTÁSI RENDSZEREK ARÁNYA 20% ALÁ SZORUL. 23


Az informatika hatása a termelékenységre és az elosztásra

Az ipar termelékenysége 1950-2005 között közel 4 szeresére nőtt.

A top 1% részesedése a növekedésből 8%-ról 18 %-ra növekedett 1990 óta.

Az átlagbérek növekedése azonban csak 2,7 szeres. Az USA tulajdonban lévő külföldön működő cégek importja az USA-ban elérte a teljes import 48%-át. (Bért külföldön fizettek!)

Következmény: a fizetőképes vásárló erő relatív csökkenése. 24


Az informatika hatása a társadalmi kommunikációra. Bill Gates jóslata 1995 –ben: az „information highway” technológia elterjedése jelentősen feljavítja a szabad piaci kapitalizmus és a politikai demokrácia együttes kedvező hatását és eredményességét. (Bill Gates: A road ahead )

Globálisan elérhető Mobil telefon, TV, Rádió, elektronikus sajtó és főleg az INTERNET hihetetlenül felgyorsítja a hozzáférést a „tartalom ipar” termékeihez. 2 negatív következmény: Az információs szemét mennyisége drámaian megnő. Az emberi viselkedés befolyásolásának, manipulálásának új és hatékony technológiáját dolgozzák ki és alkalmazzák tömegesen .

Reklám

Közösség szervezés

Politika

Bűnözés 25


ÁLTALÁNOS KÖVETKEZTETÉSEK 1. Ami bonyolult az bonyolult. Az egyszerűsítések sokszor kényelmesek de a meglepődésre is fel kell készülni. 2. A gazdasági válság a globális gazdasági rendszer jelensége. Kivédeni veszteségek nélkül már biztosan lehetetlen.. 3. . A veszteségek szétterítése nagyon kényes művelet. A baj az, hogy politikusokra kell bízni. Kooperáció, kollaboráció, belátás, szolidaritás nélkül aligha fog menni. 4. A „fejlődés” fogalom tartalmát valószínűleg újra kell gondolni. A mindenható GDP korának lehet hogy tényleg vége van. 5. A technológiai innováció a gazdasági gyarapodás, a társadalmi, kulturális, életmódbeli innováció feltételeit, alapjait teremti meg. Ezért nagyon meg kell becsülni. 26


VALAMIVEL KONKRÉTABB KÖVETKEZTETÉSEK 6. A technológiák hatékonyságának fejlesztése elég jól megtervezhető. Az új, átütő erejű innovatív, technológiák megjelenése azonban „hatvány törvényt” követ. Nehezen jósolható. (Földrengés!) 7. Nagyon nehéz olyan dinamikus rendszerek jövőbeli viselkedését megjósolni amire nincs használható modell. Ezért jó modelleket kell fejleszteni. 8. Új, olcsó és „tiszta” energiatermelő technológia (-ák) megjelenése ma, minden más innováció alapvető feltételévé vált. Ez már most is késésben van. 9. A számítógép alapú folyamatszabályozásnak a gazdaság, és a társadalom számos területén (nemcsak a termelés és a bank informatikában) még óriási kihasználatlan lehetőségei vannak.

10. Az „intelligens” viselkedés (IB) az univerzum egyik legcsodálatosabb jelensége. Válság idején ez még világosabbá válik. Ennek kutatása, fejlesztése egyre fontosabb. 27


MÉG KONKRÉTABB KÖVETKEZTETÉSEK 11. Nagyon nagy bajok a pénzgazdaságban vannak. A funkciók, az üzleti célok, a korlátozások, a szabályozási algoritmusok, a döntéshozók viselkedése mind alapos „reengineering”-re szorul. A dolog sürgős. 12. A piacbővítéses haszon-növelés kora végéhez közeledik és aligha tér vissza belátható időn belül. A környezetvédelem nem „díszes masni” többé. A menedzsmentek viselkedésében új technikákat kell megtanulni. (Constraints satisfaction, Life cycle management) 13. A technológiák hatékonyságának fejlesztésére megvannak a kapacitások és a bevált metodikák. Egyes technológiákat azonban újakra le kell cserélni. A siránkozás és a bűnbak keresés semmit nem segít. Menekülni is csak előre lehet.

14. Minden innovációs folyamatban szigorúbban és pontosabban mérni kell az elért „eredményeket”. (Performance measuring). Az innovációs lánc teljes hosszában. Ezt nem mindenki szereti. 15. Átütő, nagy technológiai innovációk csak nagyobb tudásfeldolgozó kapacitások, összpontosításától remélhetők. Ez kooperációk nélkül aligha fog menni.

28

2009.04.27.

G070_MAGYAR

A globális válság néhány technológiai vonatkozása Erdélyi Ferenc* Szaklektorált cikk Beérkezett: 2009. március 11., | elfogadva: 2009. április 17. A cikk a globális gazdasági válságot és annak okait próbálja értelmezni, a szélesen értelmezett technológiai fejlõdés szempontjából. Megkísérli bemutatni, hogy a globalizált világgazdaság nagyon összetett dinamikus rendszer, amelynek állapotváltozásai mögött – a gazdasági, azon belül különösen a pénzpiaci folyamatok mellett – technológiai, társadalmi és természeti nagyrendszerek folyamatai is alapvetõ szerepet játszanak. A technológiai innováció evolúciós fejlõdését revolúciós ugrások tarkítják, amelyek között az információs és kommunikációs technológia (Information and Communication Technology – ICT) tömeges elterjedésének hatását komolyan kell venni. Az ICT hatása a pénzgazdasági és pénzpiaci folyamatokra ugyanolyan átütõ változások forrása, mint a termelésinformatika (IT for Manufacturing) hatása a feldolgozó-iparra vagy a számítógépes hálózatok hatása az „info-kommunikáció” hatékonyságára. A válság tünetei nagy valószínûséggel korszakváltás kezdetét jelzik, amikor jó néhány korábban bevált paradigmáról le kell majd mondani, és számos, ma nagyon jelentõs szerepet játszó technológia innovációja is sürgetõvé válik, amihez kooperatív viselkedés szükséges. Kulcsszavak: globális gazdasági válság, információs technológia, termelés-informatika, bizonytalanság kezelés, kooperatív viselkedés

1. Bevezetés, „tézisek” és „hipotézisek” 2008 õsze óta a média hovatovább leggyakrabban használt kulcsszava a „globális pénzügyi válság” (global financial crisis), amelyet újabban már inkább „globális gazdasági válság”-nak neveznek. Mivel a válság súlyosnak tûnik és milliók életét érinti, nagyszámú értelmezõ elemzés jelenik meg a médiában. Az elemzések nagyon sok különbözõ, fõként közgazdasági, szociológiai és politikai nézõpontot képviselnek. Ez a cikk a „válság” néhány technológiai vonatkozására próbál rámutatni. A „technológia” fogalmat az angolszász nyelvterületen elterjedt széles értelemben használja BILL GATES [1], amely magában foglalja az (1) anyagok és termékek (2) gyártási folyamatok (3) tervezési, irányítási eljárások és (4) meghatározott technikai rendszerek egy teljes körét. Ilyen értelemben szó lehet pl. „ûrtechnológiáról”, „internet technológiáról”, vagy „automatizálási technológiáról” stb. A dinamikus rendszerek tulajdonságainak kutatása a természettudományok egyik nagy és fontos területe. A lineáris rendszerek dinamikája területén sok alapvetõ eredmény született, például az „irányíthatóság” és a „megfigyelhetõség” egzakt definíciója. Az eredményeket felhasználták a lineáris modellel kezelhetõ folyamatok és rendszerek tervezéséhez és irányításához az iparban és a közgazdaságban. Rosszabb a helyzet a nemlineáris rendszer-modellekkel, amelyek esetében a nyitott és ma még megoldatlan kérdések száma jóval nagyobb [2]. *okleveles

gépészmérnök, okleveles villamosmérnök, címzetes egyetemi tanár, [email protected]

XLIX. évfolyam, 2009. 3. szám

A „válság” és a technológia viszonyának vizsgálatához kiindulás lehet néhány „tézis”: – a „globális gazdaság” egy hatalmas méretû nagyon komplex, nemlineáris, dinamikus rendszer, – a globális gazdasági rendszer állapota csak nagyon nagyszámú állapotjelzõvel írható le, amelyek idõsorai együttesen egy kialakult bonyolult helyzet (szituáció) jellemzõi, – a rendszer kumulatív, nemlineáris, és csak „részben” irányítható és megfigyelhetõ. A „kumulatív” jelzõ itt azt jelenti, hogy a rendszer megfigyelhetõ kimeneteit halmozza. Az „irányíthatóság” és a „megfigyelhetõség” fogalma lineáris rendszerekre jól definiált, nemlineáris rendszerek estében azonban ez nincs így. A globális gazdaság állapotát jelzõ adatok idõsorai alapján a következõ tünet-együttes figyelhetõ meg: – az egyes ingatlanok piaci értéke csökken, – a jelzálog alapú hitelek kockázata jelentõsen megnövekszik, – egyes befektetési nagybankok likviditása gyengül, sõt megrendül, – a hitelkínálat jelentõsen esik, – a tõzsdei részvények kereskedési árfolyama és az indexek jelentõsen csökkennek, – egyes termékek iránti kereslet meredeken esik, – az ezeket gyártók termelési stabilitása meggyengül, – szélesebb körben is csökken a fizetõképes kereslet, – feleslegesnek tûnõ termelési kapacitások keletkeznek, – a cégek csökkentik a termelést, – recessziós hangulat, romló várakozások, borús jóslatok, – a hagyományos eredményességi makro indexek, (pl. a

GÉPGYÁRTÁS

13

2009.04.27.

G070_MAGYAR

Gazdaság GDP) romló tendenciája sok ország vagy régió esetében. Csak ezek a folyamatok felelnek meg Célok, A felsorolt tünet-együttessel kapcsolatban a követkeminden követelménynek folyamatok zõ kérdések merülhetnek fel: A tünetek globális vagy loFogyasztási várakozások kális jelenségekre utalnak? Levezethetõk-e a szituáció létrejöttének legalább a fõ okai? Megbízhatóan megjósolható-e a szituáció továbbfejlõdése? Kiszámítható-e a Pénzügyi buborék „gazdaság” jövõbeli állapota a lehetséges és megenge„lufi” dett beavatkozások esetére? Milyen adatokra lenne szükIgények, követelség a fenti kérdések megválaszolásához? Milyen modelmények lezési és számítási kapacitásra lenne szükség használható eredmény eléréséhez? Mennyire lenne az eredmény Pénzgazdaság Társadalom megbízható? A problémák oka: a „rossz” hitelek nagy aránya Ezek a kérdések nemcsak a válsághelyzet kezeléséért felelõs vezetõket, hanem a széles közvéleményt is fog1. ábra. Egyszerû strukturális modell lalkoztatják. A kérdésekkel kapcsolatosan megfogalmazható néhány „hipotézis”: jelen van a hiteligény. A pénzgazdaságban (a pénzpiacon) – a globális gazdaság válsága váratlan helyzet. A hozzá ennek kielégítésére „hitel termékek” jelennek meg, ametartozó tünet-együttes valószínûleg több, különbözõ tílyek kockázata megfelelõ modellel tervezhetõ (2. ábra). pusú folyamat egyidejû hatására jelenik meg, Egy idõ után kiderülhet, hogy a folyamatok egy része – a tünetek sokszínûek, a változások nagyon jelentõsek s nem felel meg minden követelménynek. Kialakul egy ponem valószínû, hogy a tünetek csupán egyetlen jól közitív visszacsatolással is jellemezhetõ cselekvési spirál. rülhatárolt folyamatra, annak elfajulására vezethetõk A pénzgazdasági elemzõ szerint a bajok forrása a hitelvissza. igénylõ társadalmi szereplõk (államok, önkormányzatok, A válság azért „súlyos” mert: cégek, háztartások) várakozásainak túlzó elburjánzása és – különbözõ eredetû deviáns folyamatok hatása összegeaz erre reagáló banki termékek hibás konstrukciója [5]. zõdik, amely meglepõen súlyos tüneteket okoz, Ennek megfelelõen a bajok orvoslására (legalábbis rövid– az egymást erõsítõ hatások részben pozitív visszacsatotávon) elsõsorban pénzforrás (hitel) bõvítõ, bizalomjavító lásban vannak, ami a folyamatok elfajulását felgyorsítja, (garancia), valamint keresletnövelõ lépések megtétele lát– a szituáció kialakulása már hosszabb idõ óta tart, de a szik indokoltnak. megfigyelõ rendszer korlátos teljesítménye miatt a felA szituáció azonban valószínûleg sokkal bonyolultabb. ismerés idõben késett. A tünet-együttest kísérõ számszerû adatok olyan drámaiA globális pénzügyi rendszer jelenleg egy komplex an gyorsan és jelentõsen változnak, hogy indokoltnak lát„munkapontban” van, amelyben azonban a szokásos kis szik a feltételezés, hogy itt további más nagyrendszereklineáris beavatkozások (pl. kamatvágás) hatása reményteben lezajló folyamatok következményei is jelen vannak. lenül csekély. A válság okait nehéz (bonyolult) pontosan Két további nagyrendszer jelenlétét mindenképpen indodiagnosztizálni és a válságjelenségek okait széles körben kolt figyelembe venni, amelyek a „Természet” és a „Reál kell keresni. Ilyen nehéz problémák esetében a sokoldalú (termelõ-szolgáltató) gazdaság”, és ezen belül a „húzó” megközelítés természetes jelenség [3]. Ugyanakkor a válágazatok technológiája. Egy egyszerû bõvített strukturális sághelyzetet drámai jóslatokkal eltúlzó médiakép – az modell a 3. ábrán látható. esetleges önbeteljesítõ hatás miatt – nem segíti a tisztánlátást. A költés arányos a A GDP azt méri, hogy nettó vagyonnal

mennyit költenek a szereplõk

2. Nézõpontok és egyszerû strukturális modellek A pénzgazdasági folyamatokat elemzõ elsõsorban a „Gazdaság” és a „Társadalom” nagyrendszerek kölcsönhatását vizsgálja, amit egy nagyon leegyszerûsített modellen az 1. ábra szemléltet. A globális piacgazdaság „jól fejlõdõ” szakaszában (Golden age) [4] a „Társadalom” fogyasztási várakozásai erõteljesen növekednek. Folyamatosan 14

Válságtünetek jelennek meg


A GDP csökken

A szereplõk kevesebbet költenek

Csökken a kereslet

A szereplõk átlagos nettó vagyona csökken.

Csökkentik a termelést

Következtetés: stabilizálni kell a hiteleket

2. ábra. A vagyoncsökkenés spirálja

GÉPGYÁRTÁS


2009.04.27.

G070_MAGYAR

természeti kincsek, valamint az aktív népesség tudásszintje és innovációs képessége határozza meg. Rövid- és középtávon segítséget adhat egyes természeti Célok, piacok, folyamatok, Erõforrások, kincsek bõsége (lásd gáz és olajmezõkben gazdag orkorlátok korlátozások, szágok), a nemzetközi (globális) világban betöltött fenntarthatóság szerep, a külföldi mûködõ tõke beáramlása, az állam Csak ezek a által felvett hitelek, regionális támogatások stb., de folyamatok felelnek meg minden hosszabb távon csak a népesség aktivitása, a reálgazkövetelménynek daság teljesítménye a meghatározó. Válság idején Húzó Igények, várakozások, mindig jellegzetes jelenség, hogy a GDP torta újraágazatok, politika, érdekek szeletelése, az adók, a járulékok, a jövedelmek újraalternatívák, érvényesítése innováció felosztása, az állami költségvetés módosítása kerül Társadalom az érdeklõdés középpontjába. Ez teljességgel érthetõ, Reálgazdaság Pénzgazdaság Technológia mert hatása azonnali, és a rövid távú károk elhárítása máshogyan nem is képzelhetõ el. Hosszú távon azon3. ábra. Bõvített strukturális modell ban a reálgazdaság helyzetét és a technológiákat alaEbben a szemléletben a bonyolult, válság jellegû helyposabban szemügyre kell venni. Ennek a szemléletnek lézet okait több nagyrendszer különbözõ tartományaiban nyeges vonása, hogy nemcsak az áll a középpontban, kell keresni. Ezek a tartományok kölcsönhatásban vannak hogy hogyan szeleteljük a tortát, hanem az is, hogyan leegymással, ami megnehezíti a hatások terjedésének nyohetne nagyobb tortát sütni? E szemlélet feltevése szerint mon követését. nagyobb tortát csak technológiai innovációval lehet sütni. A „Gazdaság”-ban, a pénzügyi folyamatok elfajulása, A technológia innovációt elemzõ gondolatmenet ezért a megfigyelhetetlensége és irányíthatatlansága mellett vizskövetkezõ lehet (4. ábra) [6]. gálni kell a reálgazdasági (termelési- és szolgáltatási) foA technológia innovációt elemzõk szerint a bajok forrályamatok alapvetõ változásait, szervezeteit, ezek folyamasa a hozzáadott érték csökkenõ növekedésében vagy a nötainak esetleges deviáns tüneteit is. A „Társadalom” szfévekedés teljes leállásában van. Mivel haszon csak a piarájában a várakozások, igények, követelmények mellett con realizált érték alapján keletkezik, alaposabban meg vizsgálni kell a célok, a kultúra változását, az emberek és kell vizsgálni, hogy mi okozza a csökkenõ hasznot? Enembercsoportok viselkedését, döntéshozó szokásaik válnek megfelelõen a bajok okainak feltárására a termelési és tozásait is. Alapvetõ szféra a globális rendszeren belül a értékesítési folyamatok lényegi tulajdonságait kell vizs„Reálgazdaság”, a „Húzó ágazat”-ok és azok „Technológálni. Ehhez például egy további nagyon egyszerû mogiája”. A „Technológiák” szférájában vizsgálatok tárgya dellt érdemes szemügyre venni (5. ábra). lehet: (1) egyes technológiák tömeges elterjedésének köA reálszféra eredményességében (performance meavetkezményei, (2) egyes technológiák életciklusának hasuring) az elért bevétel (revenue, R) és az elõállításuk sonyatló korszakba lépése és (3) egyes új technológiák megrán felmerült költségek (cost, C) nagysága a döntõ. jelenésének késése. Eredmény csak akkor van, ha legalább középtávon R > C. A folyamat hatékonyságát a legjobban az E = R/C 3. A „Technológiák” szerepe a nemzeti jövedelem hányados méri és sikeres vállalkozásokban E > 1. Ami a elõállításában hasznot (profit) illeti, azt a P = R – C összefüggés írja le. A Az országok vagyoni (gazdagsági) és jóléti növekedéséhaszon növelése két stratégiával lehetséges: nek egyik legfontosabb forrása a nemzetgazdaságok termelõ-szolgáltató tevékenysége, a tágan értelA hozzáadott érték arányos Kérdés, hogy mennyi A nettó a nettó haszonnal mezett mûködõ technológiák segítségével. A tágan hozzáadott érték jön létre? haszon nem növekszik, értelmezett technológia fogalom magában foglalja A GDP is A szereplõk kevesebb vagy csökken Válságegy nagyobb átfogó területen az elõállított termécsökken hasznot termelnek tünetek keket, a szolgáltatásokat, a gyártási folyamatokat, jelennek Csökken a Csökkentik a termelést, meg a tervezési, irányítási, menedzselési aktivitásokat növekedés elbocsátások kezdõdnek és az ehhez szükséges rendszereket, szervezeteket és vállalatokat. A nemzeti össztermék forrásait az A rendszer Konklúzió: adott ország emberi erõforrásainak foglalkoztatott instabillá válik élénkíteni kell a technológiai innovációt kapacitása, a mûködõ tõke (a rendelkezésre álló ál4. ábra. A technológiai elemzés gondolatmenete lóeszközökkel és infrastruktúrával), a kiaknázható Természet


Gazdaság

GÉPGYÁRTÁS

15

2009.04.27.

A hatékonyság: E = R/C A haszon: P=R–C

G070_MAGYAR

Stratégiák Korlátlan piac P = C · (E – 1) Korlátos piac P = R · (1 – 1/E)

Fajlagos haszon G = P/R G = (E – 1)/E A növekmény ΔG = ΔE/E2

5. ábra. A haszon és a hatékonyság kapcsolata

felgyorsította az autópiac beszûkülésének feltartóztathatatlan folyamatát. Az autópiac fenntartható növekedése már régóta alacsonyabb a termelés volumenének növekedésénél. Az ágazat „húzó” jellege azonban sok mindent elfedett. Az üzemanyagok, mint természeti erõforrások rendelkezésre állásának természeti korlátai, az egyre nagyobb infrastruktúra (autópálya, városi utak, hidak, parkolók stb.) igény miatt ez a folyamat már bizonyos idõ óta tart. A termelésmenedzsment tudománya régóta foglalkozik a termékek életciklusának problémájával (product lifecycle management, PLM) [7]. Itt három különbözõ szintû és idõhorizontú fogalomról van szó: (1) Az egyes termékek életciklusa. (2) A termék egymást követõ továbbfejlesztett modelljeinek életciklusa. (3) A terméktípus totális életciklusa. A kutatások során fény derült arra [7], hogy ezen a területen több nagy megoldandó problémakör is van: (1) Az elosztási logisztika menedzselése, optimálása. (2) A karbantartási szolgáltatások, vevõszolgálat fejlesztése. (3) A vevõi relációk rendszerbe foglalása és számítógépes támogatása (CRM – customer relation management). (4) A termékek folyamatos hozzáigazítása a vevõi igényekhez (continuous customisation). (5) Az elhasználódott termékek begyûjtése és újrahasznosítása (recycling). (6) A termékek eladhatósági prognózisának (forecast) folyamatos javítása, értékelése. (7) A termék egymást követõ modelljei funkcionális fejlesztésének, megújításának döntéstámogatása. (8) Egy terméktípus teljes cseréjének döntéstámogatása. (9) A teljes technológia innovációja, lecserélése. Egy termékmodell vagy típus életciklusa alatt az értékesített termékmennyiségen alapuló haszon az idõben jellegzetes változási szakaszokon megy át (6. ábra) [2]. Sikeres és nagy cégek gyakorlatában is elõfordul, hogy egy konjunktúra erõteljesen pozitív szakaszában a reális életciklus értékelés háttérbe szorul. Ez a jelenség jól megfigyelhetõ mind a befektetési bankok egyes „immateriális” „derivatív” befektetési termékeinél, mint az autóipar vagy a szórakoztató elektronika ipar egyes termékeinél. Az elmúlt húsz évben számos korábban nagyon nagy sorozatban gyártott termék kereslete tûnt el a piacról és

16

Haszon ráta P =( R – C)/T

E

1. Ha növelni lehet a piaci részesedést, (netán új piacok szerzésével), azaz ha a piac nem korlátos, akkor E, azaz a technológia hatékonyságának növelése és a piac, (azaz C) növekedése egyaránt lineárisan növeli P-t. Ez a jelenség a húzó ágazatok üzleti sikereinek egyszerû magyarázata. A nagy hatékonyság és a növekvõ piac együttese látványos sikert, nagy hasznot hoz. 2. Ha a piac korlátos, tehát nem növekedhet, akkor a hatékonyság növelése az egyetlen forrás. A hatékonyság növelése ebben az esetben már nem növeli lineárisan a hasznot. A haszon növekedése mindenképpen korlátos marad. Ez magyarázza az új piacok megszerzése iránti töretlen vágyat a termelõ-szolgáltató korporációk menedzsmentjének tevékenységében. A technológiák által termelt haszon nem növekedhet korlátlanul, mivel a piacok korlátozott volta annak határt szab. Ha a piac már telített, netán valamilyen versenyelõnyünk elvesztése miatt csökken, akkor egységnyi haszonnöveléshez egyre nagyobb innovációs eredményt kell produkálni. A hasznot az elért jövedelemhez viszonyítva, G = P/R kiderül, hogy minél magasabb az innovációs szint, annál nehezebb további haszonnövekedést elérni. Ha egyes erõforrások (forgóeszköz-hitel, képzett és megfizethetõ munkaerõ, anyag és komponens ellátás) korlátossá válnak, tovább korlátozódhat a haszon. Ha már sem a piacok, sem a hatékonyság nem növelhetõ számottevõen, akkor meg kell elégedni a stagnáló – netán csökkenõ – haszonnal, vagy teljes technológia-váltás válik eseTechnológiák portfoliója Életciklus modell dékessé. Hatékonyság javítás Ezek a jelenségek jól Sztárok Kérdõjelek Piacmegfigyelhetõk napjabõvítés Piac inkban az autóipari terfelderítés melési problémák megjelenésében. A jelenség vaDöglött kutyák Fejlesztés Fejõs tehenek lószínûleg azért hordoz Ígéretes termékek félrevezetõ elemeket is, C mert a pénzpiaci (hitel, lízing) válság közvetve 6. ábra. Termékek életciklusa [2] GÉPGYÁRTÁS

Kihasználás

Csere

idõ


2009.04.27.

G070_MAGYAR

okozta neves cégek hanyatlását (OLIVETTI, AGFA, FORTE, DEC stb.). Napjaink válságjelenségeinek reális megítélésénél ezért óvatosnak kell lenni. Az autóipari eladások drasztikus visszaesése mögött minden bizonnyal összetett okok állnak. Szerepet játszik ebben természetesen a hitelválság, de jelen van a piac telítõdése, a korlátos infrastruktúra fékezõ hatása, a környezetvédelmi elvárások mérséklõ hatása, a fizetõképes kereslet csökkenés stb. Mindez számos modell piaci stagnálását, visszaesését vagy akár az életciklus leszálló szakaszát jelentheti. 4. A technológiai innováció néhány sajátossága A technológiai innovációnak vannak evolúciós és revolúciós szakaszai. Az evolúciós szakaszban egy-egy technológia megjelenésének elõkészítése, vagy egy már meglévõ technológia hatékonyságának javítása a cél. A revolúciós szakaszok ritkák és áttörés jellegûek. Egy ilyen áttörésnek is azonban a teljes innovációs láncon végig kell haladnia [8]. A kiindulási pont rendszerint egy tudományos eredmény, egy intuíció alapú szabadalom, egy „know-how”, egy jelentõs tervezõi gondolat, egy új anyag, új eljárás, új funkció, új forma vagy mindez együtt. Látható, hogy az innováció tudás alapú. A termékbe „belefagyott” tudást viszont csak tudás felhasználásával lehet elõállítani. Ez azonban csak az elsõ, kezdeti fázis. Az innovatív gondolatnak – megszületése és elfogadása után – szigorú szabályok és korlátozások keretei között kell eladható termékké vagy szolgáltatássá válnia a korlátok szaporodása mellett: idõ, költség, várható igény, fizetõképes kereslet, elosztási rendszer, teljes életciklus, környezetvédelem, újra hasznosítás stb. Sok tényezõ figyelembevétele vagy nagysága sokszor csak becsléseken alapul. Mivel a jövõ tervezése mindig kockázatos, nem meglepõ, hogy nem minden innováció sikeres. A fejlesztési projekteknek is van életciklusa, amelyben mindig érvényesül egyfajta „felezési törvény” (7. ábra). A felmerülõ és javasolt projekteknek mindig csak egy hányada indítható, mert a korlátozások válogatást tesznek szükségessé. Rossz szelekció esetén már itt veszteségek lehetnek. Az indított projekteknek sem mindegyike, csak Javasolt projektek

Indított projektek

Befejezett projektek

Üzleti sikert hozó projektek

7. ábra. A felezési törvény


egy hányada fejezõdik be sikeresen. Végül ezek közül is csak néhány lesz sikeres a piacon. Nagy kutatói kapacitású, erõs cégeknél a már elindított fejlesztési projektek válogatása is több lépésben zajlik. Amelyik menet közben ütközik valamilyen korlátozásba, azonnal módosul vagy elhal. A nagy közösségi pályázati rendszerekben (pl. országok, EU) ez nehezebben kivitelezhetõ. Ezért rosszabb a hatásfok. A gyakorlatban tíz fejlesztési javaslatból, legfeljebb egy lesz piaci siker. Ennek az egynek azonban annyi hasznot kell hoznia, hogy újra foglalkozni lehessen tíz új innovációs gondolattal. A nagy korporációk azért vannak elõnyben a kis- és középvállalkozásokkal szemben, mert technológia portfoliókat is képesek kezelni. Az ígéretes termékbõl – a piac bõvítésével – „fejõs tehenek” lesznek. A hatékonyság növelésével ezek „sztárokká” válnak, pl. mobiltelefon. A piac beszûkülése azonban kérdõjelesekké teheti õket. Ha hatékonyságuk is csökken, „döglött kutyákká” válnak (6. ábra). A technológiai hatékonyság növelése akkor eredményez látványos haszon-növekedést, üzleti sikert, ha a termék elõállításában a nagy sorozat, a „replikáció” azaz a tágan értelmezett „másolás” szerepet kap. A húzó ágazatok nagy sikerei mind ezen alapulnak. A tömeggyártásnál csak a még nagyobb tömeggyártás kifizetõdõbb (Intel filozófia). Nagy erõvel érvényesül ez a paradigma a szoftver iparban (Microsoft gyakorlat) is. A mikroelektronikai chip-ek és a szoftverek replikációja a korábban ismert leghatékonyabb technológiáknál is sokkal hatékonyabb és ezért kiemelkedõ haszonnal járhat. A tömeggyártáshoz szükséges tömeges igény és fizetõképes kereslet megkeresése, megteremtése és fenntartása azonban nem könnyû feladat. Nagyon szakszerû marketing munka, piacfelmérés, reklámtevékenység, vevõszolgálati kultúra és gyakran szerencse is kell hozzá. A technológiai innovációk történetében több száz év alatt számos nagy és átütõ erejû revolúció történt: – a vas felhasználása szerszámok anyagaként, – a gõzerõ felhasználása munkaképek hajtására (Watt, Stephenson), – a villamos motorok elterjedése (Faraday, Jedlik, Siemens), – a belsõégésû motorok és felhasználásuk gépkocsikban (Otto, Diesel), – a tömeggyártás, a „futószalag” használata a termelésben (Ford, Taylor), – az atomenergia átalakítása. (Szilárd, Oppenheimer), – a programozható automatizálás (Programmable Automation) tömegessé válása a gyártástechnológiában (Parsons, Brown, Merchant), – a mikroelektronika, a számítógépek, az informatika és a hálózatok tömeges felhasználása (Grove, Neuman, Gates, Berners-Lee).

GÉPGYÁRTÁS

17

2009.04.27.

G070_MAGYAR

Számos kísérlet történt már a mûszaki, technológiai innováció folyamatainak pontosabb tervezésére, modellezésére. Az emberi kultúra e szférájában azonban a rejtett halmozódó folyamatok és a modellezhetetlen intuíció játszik fõ szerepet. Az ilyen folyamatok, események prognózisa leginkább a földrengések elõre jelzéséhez hasonlít. Az események véletlen jellegének egyes tulajdonságai a hatványtörvénnyel (power law) írhatók le. A robotok általános elterjedésének túlzottan optimista jóslatai a 70-es évekbõl egyelõre nem következtek be, ámbár számos technológiában, – pl. a gépkocsigyártásban – a robotos gyártó-szerelõ sorok szerepe meghatározó jelentõségûvé vált. A mobiltelefonok ilyen mértékû elterjedését viszont még az ezredforduló táján sem látta elõre senki. Azt sem gondolta senki a NASA Hold expedíciói idején (1967– 73), hogy ezután ötven évig nem lesz holdutazás. De hivatkozni lehet arra is, hogy a Szovjet állam felbomlását hány nappal látták elõre a szakértõk. A szocio-technikai rendszerek mind nagyon bonyolultak és a nagyszámú döntés hatásának csak az eredõje figyelhetõ meg. A természet, a társadalom, a gazdaság és a technológia egymással szoros kölcsönhatásban lévõ folyamatait ezért higgadtan és körültekintõen kell értékelni. 5. A legújabb technológia: a mikro-elektronika, a számítógépek, az informatika és a hálózatok szerepe A legutóbbi negyven évben a technológiai innováció legátfogóbb, legnagyobb hatású eredménye leginkább a „mikroelektronika, a számítástechnika, az informatika és a hálózatok” „négyessel” jellemezhetõ ICT (Information and Communication Technology). Az ICT a pénzgazdasági folyamatok termékeit, mûveleteit és egész struktúráját is alapjaiban megváltoztatta. A pénzügyi informatika forradalmi hatást gyakorolt a mindennapi pénzforgalmi operációkra, aminek megjelenési formái a bankkártyák, a hitelkártyák, a bank automaták. Ez a technológia lehetõvé teszi, hogy a szereplõknek már nemcsak a megtakarításai, hanem a folyamatos napi „életvitelhez” szükséges pénzeszközei (betétek, folyószámlák, eszközhitelek, napi tranzakciók egyenlegei) is a bankokhoz kerüljenek. A kereskedelemben is fõszereplõvé válik az elektronikus pénztárca. Az iparilag fejlett országokban a háztartások túlnyomó többsége rendelkezik banki folyószámlával és kisebb-nagyobb befektetéssel. A vállalkozások és a háztartások pénze közötti különbség fokozatosan eltûnik. A nemzetközi méretû számítógépes hálózatok segítségével a globális pénzügyi tranzakciók gyorsak, komplexek és elrejthetõk. Bill Gates már 1992-ben ezzel összefüggésben „súrlódásmentes kapitalizmusról” (frictionless capitalism) beszél [1], azonban ekkor még többnyire csak

18

az elõnyökrõl esett szó. Az ICT rohamos terjedése azonban egy idõ után nem várt következményeket is okozott. A pénzforrások ilyen méretû banki akkumulációja igen nagy pénzbõséget hoz létre. Beindulnak a banki szféra „pénztermékeket konstruáló” tevékenységei. A hidegháború befejezése, a globális piacok megnyílása, az e-business tömeges elterjedése egymást erõsíti. A bõséges hitelkínálat következménye a növekvõ fogyasztás. Nagyon lényeges itt közbevetni, hogy a fejlett országok ipara, jórészt az ICT révén, a termelékenység növelésével képes a reálkínálatot gyorsan növelni. Erõteljesen nõ a háztartások, az intézmények, a korporációk, az államok fogyasztása, mivel a bankhitel rendelkezésre áll. Jól szemlélteti a pénzügyi szektor „pénztermelõ” képességének növekedését az USA pénzgazdasági szektora profitjának extrém emelkedése ebben a korszakban (8. ábra) [4]. A nem biztonságos, „mérgezett” hitelek növekvõ mennyiségének negatív tüneteit úgy tûnik, hogy eleinte nehéz észrevenni. A kockázati modellek egyre hibásabbak. Egy ponton túl a likviditás hiánya már nem leplezhetõ, egyes bankok „bedõlnek”. A bonyolult, nemlineáris dinamikus rendszerben váratlan bifurkációs folyamatok jelennek meg.

8. ábra. A pénz-gazdaság profit termelése az USA-ban [4]

Az információs technológia a pénzgazdaság olyan funkcionális nagy alrendszereit integrálta, mint a lakossági és a vállalkozási számlavezetés, a hitelnyújtás és a tõkepiac, a befektetések. Ennek az integrált rendszernek a mûködése azonban ebben a formájában úgy tûnik, hogy nem mûködõképes. A befektetések iránt az elmúlt húsz évben nagyon megnõtt a kereslet, amire példa a felsõ társadalmi réteg (top 10%) vagyonnövekedése, tõke alapú biztosítások, magán egészségpénztárak, nyugdíjalapok, egyes fejlõdõ vagy nyersanyag értékesítõ országok megtakarításai stb. Az államok kötvényei mellett az ingatlanalapok és a részvénytõzsdék is szárnyalni kezdtek. A globális rendszerré kiépült bankinformatika korszakában ugyanakkor fenyegetõ veszéllyé válik, hogy bármilyen befektetés vagy másodlagos „pénztermék”, csak egy rekord egy fájl-ban.

GÉPGYÁRTÁS


2009.04.27.

G070_MAGYAR

innovációs evolúció megtorpanásáról van szó, amely a teljes feldolgozóipar termelékenységét 300–400%-kal (egyes területeken, pl. az elektromos készülékek iparban, több mint 1000%-kal) növelte meg 1950-hez képest. Ez a folyamat az 1950-es években kezdõdött a számjegyvezérlés (NC – numerical control) megjelenésével [10]. A felgyorsulás kezdete 1984, s ekkor került nyilvánosságra az USA kormányának megbízásából készült Programozható automatizálás tanulmány [11], amely után az IT behatolása a termelési folyamatok hatékonyságának növekedésébe hallatlanul felgyorsult. A folyamat a „termelési folyamatok tervezése és irányítása” terület teljes keresztmetszetében alulról felfelé haladva játszódott le, és egy második szakaszban 1990 után az ICT segítségével integrálta a teljes vállaltirányítási rendszert a gyártási-szerelési folyamatoktól a stratégiai tervezésig (10. ábra) [12]. A folyamatok szintjén az NC, a PLC (programmable logical controller), a DCS (distributed control system), a robottechnika, az automatizált gyártórendszerek, cellák és gyártósorok termelékenységét folyamatosan emelte. Az informatika ezután a mûhely (MES – Manufacturing Execution System), a gyáregység, a vállalat (ERP – Enterprise Resource Planning) és végül a virtuális vállalatcsoport (VE – Virtual Enterprise) mûszaki tervezési, irányítási és üzleti folyamatait tette sokkal hatékonyabbá [13]. Az automatizálás a feldolgozóiparban látványos sikereket hozott. A piacok folyamatos bõvülése és a hatékonyság emelkedése 9. ábra. Ipari cégek tõzsde indexe és termelékenysége az USA-ban [4]. a) a Dow-Jones inegyüttesen fejtette ki kedvezõ hadex változása 100 év alatt a wall street-en, b) a termelékenység növekedése az tását. Az amerikai, európai és az USA iparában a II. világháború után

A vagyonvesztés egyre nagyobb veszélye miatt a kockázati modellek javítása a számlavezetési és a befektetési funkciók szétválasztása, valamint a biztonság növelése elengedhetetlen követelménnyé válik. A 8. ábra szerint az Egyesült Államok pénzgazdasági szférájának profitja a reálgazdaság százalékában hosszú ideig 10 és 20% között volt. A bankinformatika, az e-banking és e-market technológia elterjedése, a gazdasági globalizáció és az államok deregulációs politikája következtében ez az arány – két lépcsõben – az irreális 73%-ra emelkedett fel. Látható, hogy itt nemcsak felelõtlen bankárok hibáiról van szó, hanem a banktechnológia, valamint a gazdaságipolitikai környezet revolúciós megváltozásáról. Természetesen a bankszféra professzionális folyamat- és terméktervezõinek hibáit semmi sem menti. A tények arra utalnak, hogy a mûködõ bankinformatikai rendszerekben a kényes üzleti folyamatokat nem mindig sikerült sem hatékonyan megfigyelni, sem megbízhatóan kontrollálni. Jól tükrözi ezt a NEMZETKÖZI VALUTA ALAP (IMF) vezetésének igencsak önkritikus állásfoglalása is [9]. Az ipari recessziós tünetekben az ICT egészen más szerepet játszik. Itt egy közel ötven éve tartó technológiai

Internet Menedzser munkahelyek Szerver Számítógépes integrált vállalatirányítási rendszer

Terméktervezési rendszer

Technológiatervezési rendszer

Termeléstervezési rendszer Szerver Termelésirányítási rendszer

Tervezõ munkahelyek

Számítógépes integrált gyártásirányítási rendszer

Diszpécser

Vezérlõk

Gépek

Automatizált termelési és logisztikai folyamatok

10. ábra. Az ICT a termelési folyamatokban: Számítógépes hálózat és alkalmazások


GÉPGYÁRTÁS

19

2009.04.27.

G070_MAGYAR

ázsiai országokban jelentõs fizetõképes kereslet várta az iparcikkek bõvülõ kínálatát. Ennek az átütõ erejû technológiai innovációnak azonban más következményei is vannak. Az említett 1984-es tanulmánynak [11] is fontos fejezete a feldolgozó ipari munkaerõ és képzettsége iránti kereslet jelentõs megváltozása. Miközben a kvalifikált mérnöki és technikusi munkaerõ-kereslet gyorsan növekedett, a termelékenység gyors növekedése a feldolgozóiparban a foglalkoztatottak számát jelentõsen csökkentette. A programozható automatizálás eleinte a flexibilitás növekedésével kínálta a legnagyobb elõnyöket (FMS – Flexible Manufacturing System). A fejlõdés során azonban kiderült, hogy a legnagyobb üzleti sikerek, a profit extra nagysága a sorozatnagyságok növekedésének, az automatizált tömeggyártás terjedésének köszönhetõ. A legutóbbi években az ICT lehetõvé tette a flexibilis, „igény szerinti” (customized) tömeggyártás bevezetését is. A sorozatnagyságok növekedése az önköltség látványos csökkenéséhez, árubõséghez, kínálati piacok kialakulásához vezetett. A fogyasztás gyorsulva növekszik. Szereplõk: a háztartások, az intézmények, a közösségek, az önkormányzatok, az államok egyaránt. A gyorsan növekvõ készletek terítése ugrásszerûen növeli az áruházi technológia, a logisztika hatékonyságát. Mindebben természetesen alapvetõ szerepet kap az elektronika, a számítógépek, az informatika és az információs „highway”, az Internet. A hosszan tartó növekedési optimizmus az iparvállalatok tõzsdeindexét is magasra emelte. Minden ilyen növekedésnek azonban korlátozások belépése szab határt: a piacok telítõdnek, a fogyasztói magatartás megváltozhat, drágul az alapanyag, az üzemanyag, az infrastruktúra fejlesztése nem mindenben tudja követni a fogyasztást. A kultúra, az emberi viselkedés is változik. Nõnek a környezetszennyezési kockázatok. A reáljövedelmek növekedése nem tart mindenhol lépést a termelékenység növekedésével. A fizetõképes kereslet számos területen csökken és nem csak az autó iránt. Jó példa erre, hogy a 80-as években még szárnyaló szerszámgépipar recessziója már a 90-es években elkezdõdött. Megjelent az átstrukturálódás, leépültek a versenyhátrányos vagy felesleges kapacitások. Az autóipari kapacitások csak most váltak a kívánatosnál nagyobbá. „Bedõlnek” egyes autógyárak, a korrekció elkerülhetetlen. Az autóipari recesszió természetesen súlyosabban érinti azokat a kelet-közép európai országokat, amelyek technológiai innovációjában és GDP-jében az autóipar oly fontos szerepet játszott. A tanulság az, hogy még a sikeres technológiai innováció sem old meg mindent, ha a termelés és a fogyasztás dinamikus egyensúlya nem biztosítható. A „fenntartható fejlõdés” (sustainable development) paradigmáját komolyan kell venni és a termékek, sõt a teljes technológiák életcik-

20

lusának szigorú menedzselése a termelésinformatika korában a gazdasági stabilitásnak nélkülözhetetlen feltétele. Érdekes, hogy a mûszaki- és a menedzsertudományok a termelési rendszerek dinamikájának területén számos ilyen jelenséget modellek analízisével felismertek és jeleztek [14, 15]. A tudományos eredmények átültetése a gyakorlatba azonban elhúzódhat még a legfejlettebb ipari országokban (USA, Japán, EU) is. Kína is mostanában fog gyorsan megnõtt iparában a „bizonytalanság menedzsment” problémájával szembesülni [16]. Érdemes még megemlíteni – fontossága miatt – az ICT hatását a társadalmi kommunikációra is, ami – sokak szerint – a kultúra, a politika változására is drámai sebességgel hat. Bill Gates 1995-ben azt jósolta, hogy az „information highway” technológia elterjedése jelentõsen feljavítja majd a szabadpiaci kapitalizmus és a politikai demokrácia együttes kedvezõ hatását és eredményességét [1]. Ez valóban be is következett, de kevés szó esett a néhány várható kedvezõtlen hatásról. A globálisan elérhetõ mobiltelefon, TV, rádió, az internet, az elektronikus sajtó és a digitális könyvtárak hihetetlenül felgyorsították a hozzáférést a hírekhez, a „mintákhoz”, kulturális, tudományos, mûvészeti alkotásokhoz és – sajnos – a „tartalom ipar” sok silány termékéhez is. Súlyos negatív következmény, hogy az információs szemét mennyisége is drámaian nõ. Még aggasztóbb, hogy erre a kommunikációs technológiára az emberek, embercsoportok viselkedése befolyásolásának, manipulálásának új és hatékony módszerei alapozhatók, és ezt ma már tömegesen használják a reklám, a közösségszervezés, a politika és az üzleti, befektetési folyamatok befolyásolása területén is, nem feltétlenül mindig egy harmonikus, társadalmi-gazdasági egyensúlyt és fejlõdést szem elõtt tartva. 6. Összefoglalás A „globális gazdasági válság” egy nagyon bonyolult nagyrendszer dinamikus tulajdonságainak jelensége, következménye. Megérteni is nehéz, szabályozni még sokkal nehezebb. Bizonyosra vehetõ, hogy a gazdasági pénzpiaci, társadalmi, politikai szféra lehetséges válságkezelõ stratégiáit a technológiák és a természeti erõforrások reálisabb analízisével együtt kell kialakítani. Az egyszerûsítések sokszor kényelmesek, de a nemlineáris dinamika területén a nagy meglepetésekre is fel kell készülni. A pénzpiaci válság a globális gazdasági rendszer jelensége, aminek hatását kivédeni veszteségek nélkül már biztosan lehetetlen. A veszteségek szétterítése megkezdõdött és nagyon kényes mûvelet. Sokak véleménye szerint a baj az, hogy politikusokra kell bízni, ami persze csak „közbeszéd”. Inkább arról van szó, hogy ez kooperáció, kollaboráció, belátás, szolidaritás nélkül aligha fog menni.

GÉPGYÁRTÁS


2009.04.27.

G070_MAGYAR

A társadalmi-, gazdasági-, technológiai- „fejlõdés” fogalom tartalmát valószínûleg újra kell értelmezni. Lehet, hogy a mindenható GDP – mint fõ mutató – korának tényleg vége van? A technológiai innováció a gazdasági gyarapodás, a társadalmi, a kulturális, az életmódbeli innováció feltételeit, alapjait teremti meg. A társadalmi, gazdasági technikai rendszerek egyensúlya azonban kényes probléma. Nagyon nehéz olyan dinamikus rendszerek jövõbeli viselkedését megjósolni, amire nincsenek használható, jó modellek. Ezért feltétlen támogatni kell a jó modelleket fejlesztõ tudományos mûhelyeket. A technológiák hatékonyságának fejlesztése általában elég jól megtervezhetõ. Az új, átütõ erejû és nagy társadalmi haszonnal járó technológiák megjelenése azonban különleges statisztikai törvényt, „hatvány törvényt” (power law) követ. Nehezen jósolható, mint a tõzsdei összeomlás (tõzsdekrach) vagy a földrengés. Ami az új, húzó ágazatok megjelenését illeti, csak egy dolog biztos: új, olcsó és „tiszta” (környezetbarát) energiatermelõ technológia(ák) megjelenése minden más nagy innováció alapvetõ feltételévé vált. Ez az áttörés már most is nagy késésben van. A számítógép alapú folyamatszabályozásnak a gazdaság és a társadalom számos területén (nemcsak a termelés és a bankinformatikában) még óriási kihasználatlan lehetõségei vannak. Az „intelligens” viselkedés (intelligent behaviour IB, emberi vagy gépi) az univerzum egyik legcsodálatosabb jelensége, ami válság idején még világosabbá válik, s kutatása, fejlesztése egyre fontosabb. Nagyon nagy bajok – rövidtávon – a pénzgazdaságban vannak. A funkciók, az üzleti célok, a korlátozások, a szabályozási algoritmusok, a döntéshozók viselkedése mind alapos „re-engineering”-re „újratervezésre” szorul. A dolog sürgõs, és a módszerek tekintetében a tudományos racionalizmust nem lehet semmilyen más módszerrel helyettesíteni. A piacbõvítéses profitnövelés kora sok fontos termék esetében valószínûleg nem folytatható. A fogyasztás növekedését – mint a fejlõdés egyetlen fokmérõjét – ideje árnyaltabban kezelni, a környezetvédelem rendkívül fontossá vált. A menedzserviselkedés területén új paradigmákat és technikákat kell megtanulni. A technológiamenedzsment, a válságmenedzsment és a re-engineering mellé belép a korlátozások kielégítése és az életciklus menedzsment (Constraints satisfaction, Life cycle management). A technológiák hatékonyságának fejlesztésére megvannak a kapacitások és a bevált módszerek. Egyes technológiákat azonban már újakra kell cserélni. Minden innovációs folyamatban szigorúbban és pontosabban kell mérni az elért „eredményeket” (Performance measuring) az innovációs lánc teljes hosszában. XLIX. évfolyam, 2009. 3. szám

Átütõ, nagy technológiai innovációk csak nagyobb tudásfeldolgozó kapacitások összpontosításától remélhetõk. Ez kooperációk (például technológia platformok) nélkül aligha lehetséges. A kisebb országoknak, a kis és közepes vállalkozásoknak csak az erõk és az erõfeszítések egyesítése kínál kockázatmentesebb jövõt. Hivatkozások [1] Gates, B.: The Road ahead, Penguin Books Ltd. 1995. ISBN 0-670-77289-2. [2] Krajewski, L. J., Ritzman, L. P.: Operations Management. Addison Wesley, New York, ISBN 0-201-60715-8, 1996. [3] Vernadat, F. B.: Enterprise Modelling and Integration, Chapman and Hall, London, ISBN 0-412-60550-3, 1996. [4] Reich, R. B.: Supercapitalism. A. A. Knopf Publishing, New York, ISBN 978-0-307-26561-6, 2007. [5] Bartlett, B.: The Harsh Impact on Consumption of Lost Home Equity, Forbes 02.06.09. ttp://www.forbes.com/ 2009/02/05/spending-housing-equity-opinions-columnists _0206_bruce_bartlett.html [6] IMS Global Solutions to Challenges in Manufacturing, Cheong-Moon-Gak Publishing, Seoul, Korea, ISBN 97889-92-592-34-5, 2007. [7] Niemann, J., Westkaemper, E.,; Tichkiewitch, S.: Design of Sustainable Product Life Cycles, Springer Verlag, Berlin, ISBN 978-3-540-79081-5, 2007. [8] Jovane, F.: Az európai ipar globális vezetõ szerepbe kerülhet a versenyképes fenntartható gyártás segítségével, Gépgyártás, 2008. 4, 6–10, 2008. [9] IMF Urges Rethink of How to Manage Global Systemic Risk. IMF Survey March 6, 2009. http://www.imf.org/ external/pubs/ft/survey/so/2009/pol030609a.htm [10] Reintjes, J. F.: Numerical Control. Oxford University Press, New York, ISBN 0-19-506772-X, 1991. [11] OTA Computerized Manufacturing Automation: Employment, Education and Work Place, Washington DC US Congress, Office of Technology Assessment CIT-235, 1984. [12] Tóth, T., Erdélyi, F.: Integrated Application Systems for Manufacturing Industry, Proceedings of the 12th International Conference on Machine Design and Production, Kusadasi, Turkey, 105–122, 2006. [13] Monostori, L., Márkus, A., van Brussel, H., Westkämper, E.: Machine learning approaches to manufacturing, Annals of the CIRP, 45/2, 675-712, 1996. [14] Grote, G.: Uncertainty management at the core of the syste, Annual Reiews in Control, 28, 267–274, 2004. [15] Hopp, W. J., Spearman, M. I.: Factory Physics, McGrawHill, Singapore, ISBN 0-07116378-6, 2000. [16] Lengyel, A., Erdélyi, F.: Behaviour based combined approaches to uncertainty management in manufacturing system, Proceedings of the 6th International Workshop on Emergent Synthesis, IWES’06, Japan, 77–82, 2006. [17] Váncza, J., Egri, P.: A risk sharing coordination mechanism for customized mass production, 40th CIRP Seminar on Manufacturing Systems, Liverpool, UK, 1–6, (CD), 2007.

GÉPGYÁRTÁS

21

MANUFUTURE-HU A GLOBÁLSI GAZDASÁGI VÁLSÁG NÉHÁNY TECHNOLÓGIAI VONATKOZÁSA. Nemzeti Technológiai Platform. Dr. Erdélyi Ferenc TANULMÁNY

Recommend Documents