Manipulálta-e az Egyház Jézus üzenetét?

!

Ennek a dokumentumnak nem az a célja, hogy felolvasd. Azért készítettük, hogy segítségével és a hozzá tartozó diasorozat levetítésével saját előadást állíthass össze. A kapcsos zárójelbe tett számok az adott szöveghez tartozó dia számát tartalmazzák. Szolgálatodhoz sok sikert kívánnak az Apológia Kutatóközpont munkatársai.

Manipulálta-e az Egyház Jézus üzenetét?

Bevezetés [1] Amikor a kereszténység üzenete szóba kerül, manapság szinte mindig egyfajta gyanú övezi: nem manipuláltae az Egyház Jézus eredeti üzenetét? Biztosak lehetünke abban, hogy amit ma az Újszövetségben olvasunk, az tényleg az a tanítás, amit Jézus Krisztus az első században mondott? [2] Mostani előadásunkban ennek kapcsán a következő kérdéseknek fogunk utána járni: • • •

Mit tudunk az evangéliumok eredetéről? Valóban átírta az Újszövetséget Nagy Konstantin? Bízhatunke az Újszövetségben, mint történelmi dokumentumban?

Az átlagember [3] képe minderről (ahogy azt már korábban említettük) valami ilyesmi: a kereszténység eredeti kéziratai (autográfok) és a között amit ma Biblia címen árulnak az azóta eltelt évszázadok hosszú, átláthatatlan alagútja húzódik, mely során az Egyház azt tehetett (és bizonyára tett is) a szöveggel, ami csak neki tetszett. Amit szinte mindig hozzávágnak a hívők fejéhez: „Hol vannak az eredetik?” és „Biztosan meghamisították!”. A következőkben [4] az alábbi témákat fogjuk érinteni: • • • • •

Szöveghagyományozás. Hogyan hagyományozták a szöveget a korai Egyházban. Szövegromlás. Volte, és milyen mértékű volt? A szöveg helyreállítása. Lehetségese egyáltalán? Korai szövegtanúk (csak néhány) bemutatása. Néhány gyakorlati szövegkritikai példa.

Hagyományozás [5] [6] A szöveghagyományozás menetének hozzávetőleges folyamatát mutatja be az ábra. Elő ször is: Jézus tanításai kereszthalála és feltámadása után nem írott formában, hanem szó ban terjedtek el. Az evangéliumokban nem találunk direkt utasítást a tanítványok számára, hogy írásban rögzítsék Jézus tanait. Ez azonban csak az evangéliumokra igaz. Az újszövetségi leveleknél egyértelműbb az írásbeli eredeti: Pál, Péter, János, Jakab, Júdás és a Zsidókhoz írt levél névtelen szerzője

HITVÉDELMI TEAHÁZ III/3.

MANIPULÁLTA-E AZ EGYHÁZ JÉZUS EVANGÉLIUMÁT?

mindmind írásban küldött üzenetet a gyülekezeteknek/címzetteknek. Ugyanez mondható el minden valószínűség szerint a Jelenések könyvéről is. Az evangéliumok orális hagyományát elég gyorsan írásba foglalták, sőt Lukács evangé liumában még magát a módszert is megismerhetjük: Lukács történészi pontossággal fogott neki az események felderítésének és rögzítésének. „Miután sokan vállalkoztak már arra, hogy tudósítsanak bennünket a közöttünk betelje sedett eseményekről úgy, amint reánk hagyták azok, akik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az igének: magam is jónak láttam, hogy miután eleitől kezdve mindennek pontosan utánajártam, sorjában megírjam azokat neked, nagyrabecsült Teofilus, hogy azokról a dolgokról, amelyekről tanítást kaptál, megtudd a kétségtelen valóságot.” (Lk 1:14)

Az így elkészült eredetik (idegen szóval: autográfok) nincsenek birtokunkban. Viszont nagy számban vannak birtokunkban az ezekről az iratokról készített másolatok. (Azért kézirat, mert kézzel írták.) Ezeket a tudósok különféle csoportokba osztották be: papiru szok (anyaguk papiruszból készült), valamint a bőrre készült cursiva (folyóírásos), unciális/ maiuscula (nagybetűs) és minuscula (kisbetűs) kódexek. (A kódex tkp. könyvformájú irat – szemben pl. a tekercsekkel!) A kéziratokon kívül ismerünk még korai fordításokat (azaz nem görög nyelvű, de még az ókorban vagy a kora középkorban lefordított Újszövetségeket), lekcionáriumokat (szertar táskönyveket, amikben a felolvasandó igeszakaszok voltak felsorolva; azaz nem az Újszö vetség sorrendjében), valamint az egyházatyák kommentárjait, amelyek sokszor csak utal nak, de máskor pedig szó szerint idézik az Újszövetség szövegét. Szövegromlás [7] Felvetődő kérdés: meg kell lepődnünk azon a tényen, hogy az Újszövetség szövege szöveg romláson ment keresztül? [8] Nem. •

•

•

•

Egyrészt minden ókori iratnál ugyanezzel a jelenséggel találkozunk. (Tehát nem csak az Újszövetségre jellemző). Másrészt az ókori iratok közül az Újszövetség rendelkezik a legtöbb szövegbizo nyítékkal segítve a helyreállítást. Harmadrészt csak a nyomtatás feltalálása óta van lehetőség tökéletesen azonos másolatok elkészítésére. (Úgy is fogalmazhatnánk: technológiai oka van a szö vegromlásnak.) Negyedrészt a tévedhetetlenség az eredetikre (autográfok) vonatkoznak és nem a másolatokra (pláne nem a fordításokra).

(cc) Brátán János, Brátánné Mikics Veronika, Apológia Kutatóközpont, Budapest, 2008

2



Miért vannak szövegváltozatok? [8] Az Újszövetség szövegvátozatai létezésének okát a következőkben találjuk: •

•

• •

•

•

Az Ószövetség hivatásos másolóival (pl. maszoréták) ellentétben az Újszövetség szövegét sok esetben laikusok másolták. Ha pl. egy iratról kiderült, hogy ez fon tos lehet, akkor azt valaki saját magának lemásolta/lemásoltatta. Az Újszövetség szövege iránti viszonylagos nagy kereslet azt hozta magával, hogy a másolók időtakarékos megoldást keressenek. Egyik ilyen módja az idő takarékoskodásnak, hogy valaki lassan fennhangon olvassa az Újszövetség szövegét, míg egy teremben többen hallás után leírják azt. Ilyenkor könnyen elő fordulhatott az, hogy pl. az omega (hosszú ó) és az omikron (rövid o) félrehal lásából téves variánsok keletkeztek.1 A kimaradt részeket sokszor a margóra írták. A másolók margóra írt megjegyzéseit a későbbi másolók a szövegből való kifelejtésnek gondolták, és ezért a másolatban beírták a főszövegbe. (Gondoljuk meg: vannak akik istentisztelet alatt bejegyzéseket tesznek a Bibliájukba. Ha egy ilyen gondolkodású másoló kezébe került volna egy ilyen Biblia, sokszor gon dolkodás nélkül bele írta volna az istentiszteleten lejegyzetteket a főszövegbe.) A kéziratok másolásánál gyakori jelenség, hogy szemugrások következnek be, azaz bizonyos sorok kimaradnak és/vagy bizonyos sorokat többször írnak le. Ha a másoló több kézirat alapján dolgozott, akkor esetleg harmonizálni próbálta a meglévő kéziratok szövegét. Ennek legszélsőségesebb példája, amikor az evangéliumokat próbálták meg szír területen harmonizálni (és ezzel is újabb változatokat készítettek).

Mindez tehát oda vezetett, hogy az Újszövetség kéziratai szövegromláson mentek keresztül. A gyorsítás egyik módja az volt, hogy bizonyos szavak helyett rövidítéseket használtak. A Nomina Sacra [10] (szent név) jelensége azt takarja, hogy bizonyos fontos, sokszor leírásra kerülő szót rövidítve írták le. A dián látható néhány ilyen Nomina Sacra, és egy részlet az 1Kor 1:13. Ha megnézzük a szöveget és megszámoljuk a dián szereplő szavakat, megállapíthatjuk, hogy hány Nomina Sacra szerepel benne. „Pál, Krisztus Jézusnak Isten akaratából elhívott apostola, és Szószthenész, a testvér, az Isten gyülekezetének, amely Korinthusban van, a Krisztus Jézusban megszentelteknek, azoknak, akiket ő elhívott és saját népévé tett mindazokkal együtt, akik a mi Urunk Jézus 1

Egy másik érdekes következmény, hogy ha mindenki félreértette, mert a felolvasó rosszul olvasta fel, akkor a szöveg helyreállításánál nem dönthet pusztán a mennyiség. Hiszen ebben az esetben egy rosszul felolvasott, de eredetileg jó szövegről készült pl. húsz hibás írású kézirat.


3



Krisztus nevét, az ő Uruk és a mi Urunk nevét bárhol segítségül hívják: kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.” (1Kor 1:13)

Ha nem a magyar, hanem a görög változat alapján nézzük 15 Nomina Sacra van a szöveg ben. Ez azt jelenti, hogy 30 szövegváltozatot tudunk elkészíteni csupán ebből a három igeversből, annak függvényében, hogy mely szavakat írjuk le rövidítve, és melyeket nem. Miért vannak szövegváltozatok? [11]Még egyszer nézzük végig azt a diát, ami a szövegha gyományozást mutatta be, immár kiegészítve a fennmaradt kéziratok számával2. Látható, hogy 108 papirusz, 307 nagybetűs kódex, 2860 kisbetűs kódex, 2410 szertartáskönyv, és majdnem húszezer korai kéziratos fordítás létezik. A nagy számok viszont magukban rej tik a nagy számú variánsok létezését is. (Júdás evangéliumának pl. csak egyetlen kézirata van: ebből következőleg nincs szövegváltozata!) Az egyes változatokat úgy hívják, hogy olvasat. [12] Az Újszövetség esetén a bibliatudo mány mintegy 200.000 olvasatról beszél. Nagy szám ez? Attól függ, honnan nézzük! Az ol vasatok java része olyan, amit egyértelműen ki lehet szűrni. A ma használatos, United Bib le Society által kiadott Greek New Testament (4. kiadás, amit a fordításokhoz használnak) lábjegyzeteiben kevesebb, mint 1500 olyan olvasatot jelöl meg, amivel egyáltalán érdemes foglalkozni. Ezeket a problémás helyeket kategorizálták. 510 esetben úgy találták, hogy a szöveg biztos (ki lehet találni a variánsok ellenére, hogy mi volt az eredetiben). 542 esetben a szöveg csaknem biztos, azaz nagy valószínűséggel a jó szöveg került a főszövegbe, az al ternatívák pedig a lábjegyzetbe. 370 esetben nehéz megállapítani, hogy melyik változat ke rüljön a főszövegbe, és mindössze 9 olyan eset van a teljes Újszövetség tekintetében, ahol nagy nehézséget okoz döntést hozni a szövegvariánsok tekintetében. Így a 200.000 olvasat ból mindössze 9 olyan helyről beszélhetünk, ahol tulajdonképpen zsákutcába került a szö veg helyreállítása. Helyreállítás [13] De hogyan működik a helyreállítás? Amikor hívő laikusokkal a bibliakritikáról [14] beszé lek, mindig egyfajta ijedtség a reakciójuk: miért kell a Bibliát kritizálni? De itt nem erről van szó! A (szöveg)kritika egy tudományos módszer, melynek a célja egy adott szöveg helyreállítása, vagy annak forrásainak felkutatása. A bibliakritika mint tudomány alapvetően két részre osztható. A felsőbb kritika a for rások kritikája, azaz azzal foglalkozik, hogy a Biblia szerzői milyen forrásokat használtak műveikhez. (Tipikus példa erre az evangéliumok forráskritikája, azaz hogy melyik evan gélium szerzője használta a másikat, illetve milyen közös forrásból dolgoztak.) Az ún. alsó kritika foglalkozik magával a szöveggel. Ez lehet művelni negatív módon, melynek célja, hogy a bibliai ellentmondásokat felszínre hozza, és a Szentírás tekintélyét ezáltal is csorbítsák, megkérdőjelezzék. Az alsó kritika másik módja, amikor magát a szöveget pró bálják a lehető legjobban helyreállítani a rendelkezésre álló kéziratok alapján. 2

1998as adat.


4



Az első kritikai kiadás [15] Ha utána nézünk egy lexikonban, azt találjuk, hogy az Újszövetség első kritikai kiadását Rotterdami Erasmus készítette el. A helyzet azonban ennél egy kicsit árnyaltabb volt. Ami kor a török birodalom előrenyomult a Balkánon, az előlük menekülő szerzetesek rengeteg régi görög nyelvű kéziratot menekítettek el előlük, ami hatalmas lökést adott az európai reneszánsz kultúrának. A nyomtatás európai felfedezése – a kéziratok újra felfedezése mel lett – tette egyáltalán lehetővé azt, hogy az első kritikai kiadások megszülessenek. Az elsőbbség egyébként valószínűleg Ximenes (ejtsd: jiménez) nevéhez fűződne, aki már 1502ben felvetette a kritikai kiadás szükségességét. A spanyol bíboros, toledói érsek, ál lamférfi, inkvizítor, hadvezér által elképzelt bibliaváltozat a Polyglotta, amely nem csak Új szövetség lett volna, hanem az Ószövetséget a Vulgata, a LXX, arám és saját latin fordí tásban, míg az Újszövetséget görög és a Vulgata fordításában kívánta kiadni. A kiadást 6 kötetesre tervezte, ami 1517re el is készült. Az újszövetségi 5. kötet már 1514. január 10én ki volt nyomtatva. X. Leó pápa nem adta meg a kiadási engedélyt egészen 1520. márc. 22 ig, mondván, nem hozták vissza a vatikáni könyvtárba a kikért kéziratokat... 1515ben Johannes Frobenius értesítette Erasmust a készülő munkáról, aki alig tíz hónap alatt 56 kézirat felhasználásával összerakott egy bilingvis (göröglatin) kritikai szöveget. Bár a pápai engedély itt is késett 1518ig, Erasmus ebből nem csinált ügyet, és még 1516 ban kiadta a kritikai szöveget és ezzel elsőként tett ilyet. Miért fontos Erasmus munkája? Ezt követően egyre inkább arra törekedtek, hogy minél több ókori kéziratot felhasználva egyre precízebb szöveget adjanak ki. Tischendorf [16] A szövegkritikai munkák egyik nagy alakja Constantin von Tischendorf, akit a teológiai munkák általában lelkes laikusként mutatnak be. Kétségtelen tény, hogy az általa felfede zett kódexek szövegváltozatainak kritikai kiadásaiban jóval nagyobb szerepet tulajdo nított, mint ahogy azt később a szövegkritikusok megalapozottnak látták, de úgy gondo lom, hogy lelkes hozzáállása példaértékű. Ki volt Tischendorf? Teológiai tanulmányait Lipcsében végezte. 26 éves korában Párizsba ment, mert egy szír egyházatya, Efrém értekezéseit tartalmazó újraírt kódex (szakzsargon szerint: palimpsestus rescriptus) alatt egy értékes bibliai szöveget sejtettek. Maga Efrém a 4. században élt, viszont a kódex eredetileg egy 5. századi szöveget tartalmazott, amit le dörzsöltek, és erre írták rá Efrém szövegeit, mivel a pergamen drága volt. Tischendorf ki dolgozott egy kémiai eljárást, mellyel láthatóvá tette az alsó, ledörzsölt szöveget, majd két éven keresztül tartó szemrongáló munkával kibogarászta az alsó újszövetségi görög szö veget. A másik jelentős tette a Codex Sinaiticus megtalálása volt. Sejtette, hogy a Sinaifélsziget félreeső kolostorait nem rabolták ki a különféle háborúk során, éppen ezért kereste fel töb bek között a Szent Katalin Kolostort, ahol 1844ben az eltüzelésre szánt iratok kosarából


5



mentette ki a később híressé vált kéziratot. Ekkor mindössze 43 lapot kapott meg az Ószövetség 129 oldalából. A szerzetesek közben nyilván rájöttek, hogy a kéziratok komoly értéket képviselnek, mert az 1853as látogatásakor letagadták azt. Tischendorf 1859ben cári ajánlólevéllel ment újra a kolostorba a kéziratot keresni. A szerzetesek némi huzavona után a cárnak ajándékozták a kéziratot, aki 9000 rubelt ajándékozott a kolostornak. 1933 ban a British Library 100.000 fontért vette meg Sztálintól a kéziratot. A Codex Sinaiticus teljes Biblia: Újszövetségi részt is tartalmaz. Textus Receptustól máig [17] A Textus Receptus jelentése: mértékadó szöveg. A kritikai kiadások egyre több és több kéz iratot használtak fel, így egyre pontosabban rekonstruálták a szövegeket. Mint említettem Erasmus még csak 67 kéziratot használt fel. Ezek egyike sem tartalmazta hiánytalanul például a Jelenések könyvét, aminek mai napig nyoma van a Károli Bibliában: Jel. 22:19: „És ha valaki elvesz e prófétálás könyvének beszédeiből, az Isten annak részét eltörli az élet könyvéből...” (Károli) „ha pedig valaki elvesz e prófétai könyv igéiből, attól az Isten elveszi osztályrészét az élet fájából...” (MBT) (libro – könyv ; ligno – fa félreírásából fordította vissza latinból görögre a szöveget). A kritikai kiadások „hajnalán” két kiadás vált sokáig mértékadó szöveggé. Az egyik az 1550es Stephanusféle kiadás, ami alapja lett a King James3 fordítású Bibliának. A konti nensen ezzel szemben az Elzevir testvérek 1624es kiadása lett hosszú ideig a mértékadó szöveg, ami alapján a fordítások készültek. A dián felsorolok néhány kritikai kiadást, melyeknek kiadásához egyre több és több ókori kéziratot használtak fel. Ha például kézbe veszünk egy mai kiadású görög szöveget [18], akkor láthatjuk, hogy a főszöveg egy vonallal elkülönül az apparátustól. Itt találhatjuk meg a különféle szöveg variánsokat, és olvasati sorrendet is javasol hozzájuk, hivatkozva arra, hogy az adott variánst mely kéziratok támasztják alá. Talán furcsa ezt mondani, de úgy tűnik: az Új szövetség szövegének nem 100%a, hanem 110%a van meg. Ez alapján eldönteni, hogy melyik tartozik oda, egyszerűbb feladat, mint az ókori kéziratokra inkább jellemző hiányt kitölteni! A kéziratok lelőhelye [19] azért érdekes kérdés, mert újra és újra felmerül az a vád, hogy a Vatikán manipulálja a kéziratokat. Aki megnézi az összefoglaló táblázatot, az maga is meggyőződhet róla: a Vatikánnak nincs lehetősége ezeket „eltitkolni”, hiszen a legtöbb kézirat nem az ő tulajdonukban van. Korai szövegtanúk [20] A korai szövegtanúk ismertetése előtt[21] egy másik vádat szeretnék megemlíteni. Sokszor visszatérő vád, hogy a Biblia szövegét Konstantin császár alatt átírták. Az állítást – elvben 3

Vigyázat! Nem a fordító neve, hanem a fordítás idején élt király neve! A fordító ismeretlen.


6



– roppant egyszerű bizonyítani: elegendő egy Konstantin koránál korábbi szöveggel összehasonlítani a későbbit, és a hamisító azonnal lelepleződik. Ókori kéziratok [22] Az ókori kéziratok összehasonlításánál két fontos szempont van: az egyik a fennmaradt kéziratok száma, a másik pedig az eredeti szöveg (autográf) keletkezése és a legkorábbi fennmaradt kézirat keletkezése közötti időtávolság. A kéziratok számát tekintve az Újszövetség messze a legjobban alátámasztott ókori irat. Az 5366 db görög nyelvű kézirat jóval több szövegtanúval szolgál, mint akár a másodikként feltüntetett Íliász, melynek 643 kézirata ismeretes. De még ez is döbbenetesen nagy szám, hiszen az ókori kéziratok tekintetében az egy tucat körüli darabszám a szokványos. Az időbeli eltérés kérdése hasonló eredményt mutat. A legkisebb különbség az írásba foglalás és az első fennmaradt kézirat között az ókori irodalmi műveknél 400 év. Az Újszö vetség egészére nézve ez a távolság mindössze 225 év, de a szöveg egyes részeinél 50 évre csökken. (Fontos tudni: itt most irodalmi műveket hasonlítunk össze. Ennél sokkal kisebb időintervallummal maradtak fent levelek, vagy számlák.) Kijelenthető, hogy az Újszövetség nagy számú fennmaradt kézirata nagy pontosságú re konstrukciós munkát tesz lehetővé. Ha e könyv nem Jézus kereszthaláláról és feltámadá sáról szólna, akkor valószínűleg senki sem kételkedne benne, hogy az az ókori történelem legjobban dokumentált eseménye. A szöveg helyreállításának másik módja az egyházatyák idézeteinek a segítségével tör ténhet. [23] Az egyházatyák dián feltüntetett munkái csak a 2. és a 3. századot tartalmaz zák. Mégis látható, hogy akár ezek alapján is (tehát a fennmaradt kéziratoktól függetlenül is!) rekonstruálható lenne az Újszövetség majdnem teljes szövege. A szöveg helyreállításában segítségünkre lehetnek a korai fordítások.[24] Ezek közül néhányat sorol fel a dia. A legkorábbi kéziratok fennmaradásának legnagyobb akadálya az, hogy papiruszból ké szültek [25]. A papirusz a Nílus mentén élő sásféle. Szárát és a levelének főerét használták fel arra, hogy írható anyagot hozzanak létre. Ezeket keresztbe egymásra helyezték, ütögették, a növény saját nedvei pedig összeragasztották a kb. 1 cm széles csíkokat. Meg száradása után horzsakővel simábbá tették, és már lehetett is rá írni. Egy óriási baj van a papirusszal: nagyon kényes a páratartalomra. Ha magas a páratartalom, akkor egyszerűen elrothad, ha alacsony, akkor meg széttöredezik, elmállik. A legrégebbi szövegtanú [26] Talán nem meglepő, hogy egy ilyen papiruszdarab a legrégebbi szövegtanú. A Rylandspa piruszt 125 körülre datálják, és ez a legkorábbi fennmarad részlet az Újszövetség szövegé ből. János evangéliumának néhány versét tartalmazza, és jelenleg Manchesterben található. A kézirat jelentősége abban áll, hogy a 19. században több bibliatudós azt állította, hogy


7



János evangéliumát csak 160180 körül írhatták. A papirusszal azonban egyértelmű bizonyíték van a kezünkben, hogy ez az állítás nem állja meg a helyét. A legteljesebb papiruszok [27] A papiruszok sérülékenysége ellenére is jelentős anyagot őriztek meg. Ezek közül legin kább a Chester Beatty papiruszok emelkednek ki, amik ugyan hiányokkal, de majdnem a teljes Újszövetséget lefedik. (Tartalmuk, datálásuk, számozásuk a diáról leolvasható.) Ha megvizsgáljuk a papirusz szövegtanúkat [28], akkor azt találjuk, hogy a Timóteusnak írt levelek kivételével a teljes Újszövetségről tanúskodnak. Ha tehát újra elővesszük a szö veghamisítás kérdését [29], láthatjuk azt, hogy sem Konstantin, de még előtte sem hamisít hatták az Újszövetség szövegét. Miért? A 23századi papiruszok alapján megállapítható, hogy a 21. század helyreállított görög szövege azonos a 23. századival. Ugyanakkor az 1. századi hamisítás lehetősége is kizárható, hiszen akkor még éltek szemtanúk, akik védték az Újszövetség szövegét. Rögtön e korszak után [30] (ami egyébként az Egyház üldöztetésének a korszaka volt!) jelentek meg nagy számban a vellum (bőr) kódexek, melyek közül jó néhány mind a mai napig fennmaradt. Semmi okunk feltételezni azt, hogy az Újszövetség szövegét meghami síthatta volna Konstantin, hiszen ezeknek a kódexeknek a szövege ugyanúgy összevethető a korábbi papiruszokéval, és ugyanúgy kizárható. Összefoglalva: az Újszövetség görög szövege szinte teljes mértékben rekonstruálható. Aki ma az Újszövetség szövegét valamely modern fordításban olvassa (és persze azt hoz záértők készítették el), biztos lehet abban, hogy ugyanazt a szöveget olvassa, amit a szer zők az első században leírtak. Szövegkritikai példák [31] Néhány szövegkritikai példát szeretnénk bemutatni, hogy érthető legyen, a különféle olva satok közötti különbség mit is jelent pontosan. Félreértés, félrehallás [32] Ha valaki összehasonlítja a Károli fordítást és a Magyar Bibliatanács fordítását, egy kissé zavarba jöhet Jézus nemzetségtáblázatánál, a Lk 3:33ban. Ha kézbe veszi a görög szöveget tartalmazó Újszövetséget, akkor a kép még zavarba ejtőbb: ennél az igeversnél összesen 10 féle olvasat létezik! Vajon miért? Valószínűleg a másolók nem zsidók voltak, akik nem tud tak mit kezdeni a héber nevekkel. Megváltoztatjae ez a szöveget? Bizonyos értelemben igen, hiszen nem tudjuk pontosan, hogy ki után ki következik a nemzetségtáblában. Érthe tetlenné teszie ez a szöveget? Nem, hiszen a nemzetségtáblázat leírásának egészen más volt a célja, csak el kell olvasni az egészet!


8



Margójegyzet a szövegben [33] Említettem, hogy előfordult, hogy a margóra írt szöveg bizonyos kéziratokban bekerült a szövegbe. Ilyen az 1Jn 5:7be bekerült szöveg, ami a Szentháromságra utaló szövegként hat a Károli fordításban. A helyzet azonban az, hogy bár a 16. századi Textus Receptusba bekerült ez a variáns, mára kiderült, hogy nem tartozott a korai szövegbe. A részletek röviden: •

•

•

Görög szövegtanúk: 61 (16. sz.), 88 (var, 14. sz.), 221 (var, 10. sz.), 429 (var, 16. sz.), 636 (var, 16. sz.), 918 (16. sz.), 2318 (18. sz.) {var: szövegszéli jegyzet} {azaz csak 3 olyan kézirat van, ahol a főszövegben szerepel} Egyházatyák nem említik – még háromságtani vitákban sem. Az első említése a görög verziónak: Lateráni zsinat, 1215. Korai fordításokban – szír, kopt, örmény, etióp, arab, szláv – nem szerepel. A régi la tin fordításban (amit Tertullianus, Cyprian és Ágoston használt) nem található, ahogyan a Vulgata két viszonylag korai másolatában (54146 és 716) sem.

Változott a szöveg? Igen, hiszen bekerült egy margójegyzet az egyik kéziratról. Derékba töri ez a tény a Szentháromságról szóló tanítást? Nem, hiszen azt nem erre az igehelyre alapozzuk, hanem jóval szélesebb körre. Mi megy át a tű fokán? [34] A kedvenc szövegpéldám: A kérdés megértéséhez először is azt kell tisztázni, hogy mi a „tű foka”. (Ma már egyre kevesebben kézimunkáznak, így nem triviális az ismeret!) A tű foka a tű másik, tompább vége, melyen található egy lyuk, ahova a cérnát fűzik. A mai for dítások szerint Jézus azt mondta, hogy könnyebb a tevének a tű fokán átmennie, mint a gazdag embernek a mennyek országába. Honnan jött ez a teve? Valószínűleg elírás volt, mert a görög szövegben csupán egyetlen betű választotta el a hajókötéltől. (Ráadásul a ké sőbbi görögben a két betű ejtése is azonos volt.) Változott a szöveg? Igen, változott. Érthe tetlenné válik Jézus példázata azzal, ha a teve szerepel benne hajókötél helyett? Nem, hiszen mindkettő lehetetlen. Márk evangéliumának befejezése [35]. Aki kézbe vesz egy modern fordítású Újszövetséget, az a lábjegyzetben láthatja, hogy Márk 16:920 nem található meg a legkorábbi kéziratokban. Ha egy kicsit alaposabban megvizsgáljuk a kérdést, a következő variánsokat találjuk: • • •

Az evangélium a 16:8cal befejeződik. Az evangélium a 16:8 után az ún. rövid befejezést tartalmazza. Az evangélium a 920. versekkel fejeződik be.


9


• • •


A 920. versek folyamatos szövegként jelennek meg. A 914. versek után következik az ún. Freerlogion, majd a 15b20. versek. A 8. verset az ún. rövid befejezés, majd a 920. igeversek zárják.

A rövid befejezés szövege: „Mindezeket a megparancsolt dolgokat kihirdették (ti. az asszonyok) röviden azoknak, akik Péter körül voltak. Ezek után maga Jézus napkelettől napnyugatig hirdette általuk az örökkévaló üdvösségnek szent és romolhatatlan üzenetét. Ámen.”

A Freerlogion (W kódex szövege) elhagyja a 15. vers első felét ("Ezután így szólt hozzá juk:" MBT), e helyett a betoldás: "És azok szabadkoztak és mondták: ez a törvénytelen és hitetlen világ Sátánnak van alá vetve, aki nem engedi meg, hogy amit a tisztátalan lelkek igája alatt áll, megragadja Isten igazságát és erejét [... szöveghiány ...]. Ezért most nyilvánítsd ki igazságodat. Krisztushoz beszéltek, és Ő ezt válaszolta nekik: a Sátán hatalmának évei leáldozóban vannak. De más szörnyű események közelednek. És én azokért adattam halálra, akik vétkeztek, hogy az igazsághoz térjenek, többé ne vétkezzenek, örököljék az égben az igazságosság szellemi és romolhatatlan dicsőségét, de..."

és folytatja a 15bvel Krisztus, ahol abbahagyta. Mit tehetünk ebben a helyzetben? Össze kell vetni minden egyes állítását az Ige más ré szeivel. Vajon ott megtaláljuke az itt állított dolgokat. Ha valaki végigcsinálja, érdekes kö vetkeztetésre juthat: egyetlen állítás kivételéve („és ha valami halálost isznak, nem árt nekik”) minden egyes kijelentésre vagy gyakorlati példát találunk, vagy ugyanazt szó szerint megtaláljuk máshol a Bibliában. Következtetés: ne tegyük hitünk próbájává a mé regivást! Változott a szöveg? Igen. Érthetetlenné lett, sőt mi több, feltámadás nélkülivé lett az evangélium? Dehogyis! Ha felmerül a kérdés, miért került be ez a szöveg, akkor érdemes végiggondolni, hogy valószínűleg későbbi másolók hiányosnak vélték a szöveget a befejezése nélkül. (Mk szö vege főként passiótörténet.) Ezért hozzá tettek egy húsvéti katekizmust, ami nagyon ha sonlít arra, amit Pál apostol is leírt az 1Kor 15ben. Péter második levele a mai teológia szerint a második századra datálandó. [36] Ez bár nem szövegkritikai példa, inkább csak azt szeretném bemutatni, hogy egy ilyen helyzettel is lehet valamit kezdeni. Az érvek pro és kontra összefoglalása látható a dián. Márk titkos evangéliuma [37] ...dióhéjban. (Tipikus példa arra, hogy mihez kezd egy bibliatudós és mit egy laikus egy ilyen helyzettel.) •

•

1958ban fedezte fel Morton Smith (Mar Saba kolostor, innen a Mar Sabalevél elnevezés) Maga a szöveg egy nyomtatott könyv, Isaac Voss 1646os kiadású Antiochiai


10


•


Ignác atya leveleinek görög kiadásának utolsó lapjaira volt feljegyezve – jelleg zetes 18. századi kézírással. Mindmáig ez az egyetlen forrás erről a titkos evan géliumról. A levél szövegét legelőször felfedezője, Morton Smith tette közzé 1973ban. A le vél felirata: „A legszentebb Clemensnek, a Stromateis szerzőjének levele The odoroshoz”

Márk titkos evangéliumának szövegrészlete:4 „Amikor Bethániába értek, ott volt egy bizonyos nő, akinek meghalt a fivére. Odament Jé zushoz, leborult előtte, és így szólt: »Dávid fia, könyörülj rajtam!« Ám a tanítványok meg rótták ezért. Jézus viszont haragra gerjedt, s elment vele abba a kertbe, ahol a sír volt. Kisvártatva hangos kiáltás hallatszott a sírból. Miután odament, Jézus elgördítette a követ a sír bejáratától, s azonnal bement oda, ahol az ifjú volt, kezét kinyújtva, s annak hatalmá val felébresztette őt. Az ifjú pedig felnézett rá, szerette őt, s kérlelni kezdte, hogy vele maradhasson. Kijővén a sírból (mindketten) elindultak az ifjú házába, tudniillik az ifjú gazdag volt. Hat nappal a történtek után magához rendelte őt Jézus. Az este beálltával el is jött az ifjú, (halotti) leplet öltve meztelen testére. És vele maradt azon az éjszakán. Jézus pedig Isten országának misztériumára tanította őt. Majd fölkelvén onnan, visszatértek a Jordán túlsó partjára.”

Értékelés a bibliatudósok tekintetében: • • • • •

a levél hitelessége vitatott alkalmazható a szinoptikus kérdés alátámasztására semmi meglepő nincs benne, ha összevetjük a Lk 1:14gyel a szöveg megerősíti a Jn 11ben szereplő történetet Stephen Carlson egyenesen Morton Smith átverésének tartja a levelet.5

Michael Baigent6 értékelése szerint: A szövegben Márk titkos evangéliumának tekintetében Kelemen arra bátorítja Theodorost, hogy akár eskü alatt is tagadja le, hogy létezne. Szerin te tehát ez a bizonyíték arra, hogy az Egyház meghamisítja a Biblia szövegét. Érdemes meggondolni azonban, hogy mekkora történeti értéket képvisel egy 1646os kiadású könyv zárólapjaira írt szöveg összevetve mondjuk a 125re datálható Rylandspapirusszal? Végül még egy érdekesség: Mennyi is a fenevad száma? [38] A görög főszövegben kiírva szerepel a szám: hexakoszioi hexékonta hex (hatszáz hatvan hat). A kéziratokban viszont nem így, hanem rövidítésben szerepel: 666 rövidítve: khi, kszi, szigma; vagy néhány kéziratban: 616 rövidítve: khi, jóta, szigma. 4

Megtalálható: Jézus rejtett szavai, részleteket lásd a felhasznált irodalomban!

5

(Stephen Carlson, The Gospel Hoax: Morton Smith's invention of Secret Mark, Texas: Baylor University Press (2005)

6

Egyike a Szent Grál – Szent Vér c. könyv szerzőinek, ami alapján a Da Vincikód készült.


11



Alapvetően a legjobb kéziratok a 666ot támasztják alá. Viszont Codex Ephraemi Rescrip tus (Tischendorf!) a 616ot hozza! 8. kritikai szövegkiadásának lábjegyzetében szövegtanú ként szerepel 5 és 11 kisbetűs kódexek, de ezek azóta megsemmisültek. A 616ot megerősítő új felfedezés a p115, amit 300ra datálnak, és Oxfordban őriznek. Ha az értelmezés területére megyünk, akkor Néró császár neve görögösen (Neron Caesar) 666 ot latinosan (Nero Caesar) 616ot ad mind görögül, mind héberül. Lehet, hogy ez a különb ség oka a számozásban. Összefoglalva láthattunk néhány példát, hogy hogyan működik a szövegkritika. Remél jük, hogy ezek a példák egyértelművé és átláthatóvá teszik ezt a munkát, és jóval nagyobb bizalmat ébresztenek a „suttogó propagandával” szemben, ami az Újszövetség szövegének hitelességét próbálja aláaknázni.

Felhasznált irodalom •

• •

•

• • • •

•

•

• • •

•

Aland, Kurt – Aland, Barbara: The Text of the New Testament, Eerdmans Publishing, Grand Rapids, 1995 Az apostolok cselekedetei a Dkódexben, Budapest, 1995 Carson, D. A. – Moo, Douglas J.: Bevezetés az Újszövetségbe, KIA, Budapest, 2007 Györkösy Alajos és mtsai: Ógörög – magyar nagyszótár, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993 Így keletkezett a Biblia, Evangéliumi Kiadó, Budapest, 1995 Jézus rejtett szavai, Holnap Kiadó, Budapest, 1990 McDowell, Josh: Bizonyítékok a keresztény hit mellett, KIA, Budapest, 2004 Metzger, Bruce M.: A Textual Commentary on the Greek New Testament, Deutsche Bibelgesellschaft, Stuttgart, 1994 Miller, Stephen M. – Huber, Robert: A Biblia története, Kálvin Kiadó, Budapest, 2004 Nestle – Aland: Novum Testamentum Graece, Deutsche Bibelgesellschaft, Stuttgart, 1995 Strobel, Lee: A Jézus dosszié, Harmat Kiadó, Budapest, 2005 The Greek New Testament, United Bible Societies, (Stuttgart), 1983 Varga Zsigmond J.: Újszövetségi bevezetés, Református Zsinati Iroda, Budapest, 2000 A wikipedia.org megfelelő szócikkei és képei


12

Manipulálta-e az Egyház Jézus üzenetét?

Recommend Documents