A NYIROKRENDSZER A nyirokkeringési rendszer áll a nyirokfolyadékból, a szállításáért felelős nyirokerekből, s más (működésben) részes szövetekből és szervekből, melyeket a nyirokszövet és a csontvelő tartalmaz. Ezek különleges fehérvérsejteket, ún. lymphocytákat állítanak elő, amelyek a nyirokcsomókban fordulnak elő és szoros összefüggésben állnak az immunrendszerrel. Az ezzel összefüggő konfliktustípus: „Úgy érzem rám támadtak és meg szeretném védeni magam.” Tehát a nyirokrendszerben kerül sor fekélyképződésre, hogy azzal nagyobb mennyiségű lymphocytát és monocytát tudjon áramoltatni és megérlelni, hiszen ez a mi „védelmi rendszerünk”. Legalábbis ez a biológiai értelme. A nyirokcsomók vagy nyirokmirigyek úgy viselkednek, mint a csontok: elsorvadás, elhalás (necrosis*) keletkezik a szimpatikotónia szakaszban, és a vagotónia szakaszban duzzanatok, ún. adenopathiák jönnek létre. Egy férfi házasságának zátonyra futását traumaként élte meg, félelemmel és önbecsüléscsökkenéssel egybekötve. Ám valamivel később, új partnert talál magának, ezáltal megoldja problémáját. A helyreállítási szakasz egy, a jobb hónalj tájékán megjelenő nyirokcsomó-duzzanat formájában, karjának megduzzadásában, és furunculosisban* (kelésekben) nyilvánul meg. A LÉGZÉS SZERVRENDSZERE A légzés szervrendszere (apparatus respiratorus) gázcsere céljára szolgál, azaz oxigén felvételére és széndioxid leadására. A légzés teszi lehetővé a gázcserét a légkör, vér és sejtek között, három különböző eljárás által: — a tüdők szellőztetése által, a belélegzésen és kilélegzésen keresztül, a levegő kicserélésével, mely a tüdők és a légkör között megy végbe. — a külső tüdőlégzés által, amikor a gázcsere a tüdő és a vér között megy végbe, — a belső légzés által, amikor a gázcsere a vér és a sejtek között megy végbe. A légzőszervekhez tartoznak a felső légutak (orr, garat) és az alsó légutak (gégefő, légcső, hörgők és tüdő). Most csak azokra a konfliktusokra akarunk közelebbről kitérni, amelyek a gázcseréért felelős szerveket, a tüdőt, a hörgőket érintik. A tüdők Vannak olyan szervek, amelyek nélkül a túlélés lehetetlen. Ezek az agy, a szív, a tüdő, a máj, és vesék. Ezek létfontosságú szervek. A tüdők, a tüdőhólyagocskák (alveolák) nélkül a túlélés lehetetlen. Ezek gondoskodnak az oxigén testünkbe juttatásáról, ahol azt a szervezet különböző oxidációs folyamatokhoz használja fel. Mambretti és Seraphin: Orvostudomány a feje terején... (részlet)
67
Olyan konfliktusnál, melyeknél a tüdő is érintett, a legbelsőnkben rejlő mélységes, ősrégi, haláltól való félelemről van szó. Arról a félelemről, hogy nem tudunk tovább lélegezni, hogy megfulladunk, hogy nem bírjuk, nem jutunk elég levegőhöz. A szervezetünk erre különleges hólyagsejteket (alveoláris sejteket) állít elő, hogy még több oxigént vehessünk fel a környezetből, és ezzel túl tudjunk élni. A tüdőben lévő kerek gócok, amelyek röntgenfelvételeken láthatóvá válnak, azt jelentik, hogy a halálfélelem-konfliktus túl sokáig tartott, és hogy a szervezetünk az ő speciális sejtjeinek jóindulatú termelését túlzásba vitte. A kompakt (tömör) alveoláris tumorok a konfliktus megoldásáig szaporodnak. A röntgenfelvétel a saját halálunktól való félelmünket különböző fehéres foltok formájában fedi fel, míg egy más ember halálától való félelem egyetlen ilyen folton felismerhető. A halállal járó szenvedésektől való félelem, különböző foltok, csomók alakjában nyilvánul meg a felső tüdőrészben, amelyek lefelé haladva egyre kisebbekké válnak. Abban a pillanatban, amikor a személy halálfélelme megszűnik, a konfliktust megoldotta, minden sejt, amit a testünk a túlélés céljából hozott létre, feleslegessé válik. Ha az embernek szerencséje van, és nem oltották be tuberkolózis ellen, a Koch-bacilusok - amelyek ősrégiek, és az entodermával* vannak kapcsolatban, elkezdik a tüdőt a tumorsejtektől megtisztítani. A végén kerek, jól kitisztított cavernákat (üregeket) hagynak hátra. A problémát ezzel lezártnak tekinthetjük, hacsak ismét téves értelmezés miatt tuberkolózist nem diagnosztizálnak, amivel újabb halálfélelmet kiváltva (új halálfélelem-konfliktus), új tüdőrákot hozunk létre. A hörgők A hörgők az emberi faj fejlődéstörténete folyamán, csak jóval később fejlődtek ki, mint a tüdők. Míg a (mai) hörgők ektodermából származnak (külső csíralemez), a messze legrégibb tüdők az entodermából. Ezért is viseli meg kevésbé a szervezetünket, a hörgőket illető konfliktus, de ez is összefügg a „Nem jutok levegőhöz!” konfliktussal. Azonban itt a levegőről van szó, ami életterünkben vagy territóriumunkon, területünkön körbevesz minket! Arról a „minimumról” van itt szó, amire mindegyikünknek szüksége van: „Hagyj levegőhöz jutni!” „Nem kapok tőled levegőt!” „Mióta a férjem nyugdíjba ment, az életterem is kisebb lett!” „Arra vagyok kényszerítve, hogy a házam egy részét kiadjam...” „Mióta új igazgatónk van, a munkánk során már semmi nem olyan, mint korábban!”. Ha a trauma pillanatában előtérbe kerül a félelem érzése, a baloldali hörgőágakon keletkeznek fekélyek. Ha ezzel szemben a területvesztés érzelme uralkodó, a fekélyek a jobboldali hörgőágakban bukkannak fel. S mivel így a „terület” is veszélyben van, a sokkélmény kihatásai egyidejűleg a szívkoszorúereket is érinthetik.
Mambretti és Seraphin: Orvostudomány a feje terején... (részlet)
68
Mint mindig, a konfliktus-élmény legyürkőzése után a test áttér a helyreállítási szakaszba, és betokozza a fekélyeket. A hörgőkön belüli nyálkahártya megduzzad, a környéki (peripherialis) légcsere már nem elegendő, ami környéki atelektáziát okoz, (atelectasia* – légelégtelenség, a tüdő tökéletlen telítődése), amit gyakran helytelenül hörgőtumornak tartanak. Nyirkos köhögéssel, huruttal, és átfogó kilökődéssel jár együtt, miközben a fölösleges sebszövet kiválasztódik. Minél tovább tartott a konfliktus, annál nagyobb a légzéselégtelenség kockázata. - Egy könnyebb konfliktust nátha, influenza követ a helyreállítási szakaszban. - Egy intenzívebb konfliktus a vagotónia szakaszban hörghuruttal (bronchitis), vagy asztmával jár. - Egy súlyos, intenzív sokkélmény viszont nagy lyukakat eredményezhet, amelyek a helyreállítási szakaszban hörgődaganatba (bronchialcarcinoma) mennek át.
Ezt még az egerek is tudják… Száz hörcsögöt és száz egeret tettek ki egy éven keresztül füstnek, de a kísérlet végén csak az egereknél mutatkozott tüdőrák.
Mint mindig, ennek okát is a biológiai programozásban találjuk meg, minden faj „genetikus örökségében”. A hörcsögök ugyanis a föld alatt élnek, ahol a nyirkosság miatt nem keletkezhet tűz. Ezáltal nincsenek füst felismerésére „beprogramozva”. Az egerek ezzel szemben magtárakban, pajtákban élnek, ahol öngyulladás vagy villámok miatt is előfordulhatnak tűzesetek. Számukra a füst az első vészjel, mely bennük érzelemként a halálfélelmet kiváltja és menekülésre készteti őket. E tények fényében egészen spontán vetődik fel a kérdés, mi köze van a dohánynak (és a dohánytermékek „védelemből figyelmeztető” feliratainak) a tüdőrákhoz… Influenzajárványok Egy városban felbukkan az „ázsiai influenza” vírusa, és néhány napon belül mind az ötvenezer lakos megfertőződik vele. De csak kb. felének lesz tőle láza. Ezek azok az emberek, akik az elmúlt évben területkonfliktust oldottak meg. Az ő esetükben a vírus megjelenésével kezdődhet el a helyreállítási szakasz! Az influenza vírus mindent rendbehoz, amit nélküle nem lehetett elvégezni. Légy üdvözölve, influenza!!! Ami ezzel szemben az influenzaoltásokat illeti, tegye fel mindenki önmagának a kérdést: Vajon kinek használnak ezek az oltások? Látjuk, hogy nem a jövőbeli influenzásoknak, akiknek az oltástól még inkább legyengül az immunrendszere! (Sőt! Ezáltal még annak a veszélynek is ki vannak téve, hogy messze súlyosabb problémáik legyenek az influenza kellemetlen tüneteinél!)
Mambretti és Seraphin: Orvostudomány a feje terején... (részlet)
69
A SZAPORODÁS SZERVRENDSZERE A szaporodás gondoskodik arról, hogy egy fajnak utódai születhessenek, hogy a genetikai információt az egyik nemzedék a következőnek továbbadja. A férfi szaporítószerveihez tartoznak a herék (férfi ivarmirigyek), amelyek a spermiumtermelésre és hormonkiválasztásra szolgálnak. A női szaporítószervekhez tartozik a petefészek (amelyekben a petesejt és hormonok képződnek), a petevezeték, az anyaméh, és a külső nemi szervek. A női szaporítószervek részének tekintik a melleket is. A mell A mellekkel összefüggésben négy fő konfliktus lép fel: 1. Emlőmirigy (glandula mammaria): Az érzelmi traumának a saját területhez vagy „fészekhez” van köze, „Ott, ahol a fecske a fiókáit világrahozza, táplálja, és neveli fel.” Tágabb értelemben egy olyan konfliktusról van szó, ami vonatkozik mindenkire, akiket ő „védőszárnyai” alá von, és akivel szemben az adott nő anyai érzelmeket érez. Ha például gyerekekről van szó, a konfliktus rendszerint a bal mellet illeti, (jobbkezeseknél). Ha viszont a partner áll a konfliktus középpontjában (nemi összetevők nélkül), jobb mell lesz érintett (pl. egy férfi, akivel szemben a (jobbkezes) nő anyai érzelmeket érez, vagy tágabb értelemben egy barát, a szülők, testvérei, unokahúga, unokaöccse és unokája, vagy akár a saját kutyája, akit meg akar védelmezni). A konfliktus-aktív szakaszban kikeményedett csomó képződik, melynek nagysága a konfliktus időtartamától függ. Ebben a szakaszban a páciensnél gyakran melltumort diagnosztizálnak. A helyreállítási szakaszban, baktériumok közreműködésével kellemetlen szagú elsajtosodás megy végbe, s ezzel elbontásra kerül a tumor. Ha nem állnak rendelkezésre baktériumok, a csomó cisztává tokozódik be és így parancsol megálljt a sejtosztódásnak. Ebben az esetben a tumor nem a saját túlélésünk biztosítására indul be, hanem „egy másik egyed/egyén számára” megoldás: „A gyermekem élet és halál közt lebeg, termelek hát neki több és táplálóbb tejet, hogy a túlélését ezáltal biztosítsam.” Ez az emlőmirigyrák biológiai funkciója. 2. Tejvezetékek (ducti lactiferi): Ha a tejvezetékek érintettek, elválasztási konfliktusról van szó és egy „szívünkhöz” közel álló személlyel való kommunikáció hiányáról, akit „legszívesebben a keblünkre ölelnénk”. Ez lehet egy szeretett férj, aki hivatása miatt sokat utazik, (jobb mell) egy gyermek, aki iskolai tanulmányai folytatása végett távol van otthonról (bal mell). Embriológiai (az embrionális fejlődés* sorrendjét alapul vevő) szempontból a tejvezetékek a mellbimbó betüremkedései (invaginatio), vagyis az ektodermából származnak.
Mambretti és Seraphin: Orvostudomány a feje terején... (részlet)
70
A szimpatikotónia szakaszban fekélyképződés megy végbe, majd azt – a vagotónia szakaszban – a köbhám nyálkahártyájának duzzanata követi, amely a tejvezetékeket vonja be. A duzzanatot egy váladék követi, ami nem tud elfolyni, mivel a tejvezetékek éppen e duzzanat miatt vannak elzáródva. Ennek egy többé-kevésbé megnyilvánuló mellbimbó mögötti gyulladás a következménye, amit gyakran teljesen tévesen, fekélyesedő (ulceratív) ráknak diagnosztizálnak. 3. A mell bőre: Ennél a konfliktusnál az illetett személy „bepiszkolva” vagy „bemocskolva” érzi magát, vagy egy személyes épségét veszélyeztető támadástól fél, vagy akár attól, hogy testileg elcsúful… E félelmek fizikai végeredménye lehet egy nagy seb a mellen, a mell eldeformálódása vagy akár lefogyása is, stb. A szimpatikotónia szakaszban barna foltok, kelések bukkannak fel, amelyek hosszan tartó konfliktusnál egyre nagyobbá válnak. A vagotónia szakaszban baktériumok közreműködése folytán ezek kellemetlen szagú csökkenésére, visszafejlődésére kerül sor. 4. A mell idegvégződései: ebben az esetben egy „Nem akarom, hogy hozzám érjenek” konfliktusról van szó, a „nem kielégítő távolságtartásról”. „Soha többé nem akarom, hogy egy férfi hozzám érjen”, „Soha nem hagyom többé, hogy orvos8 fogdosson”, „Engem soha többé nem tesznek ki sugárterápiának!” Gyorsan ezt követően kis csomószerű, golyóhoz hasonló, érdekesen elmozdítható képződmények fejlődnek a mellen, amelyek megtapogatáskor elcsúszkálnak az ujjunk alatt. Az ideghüvely folyadékáról van szó, ami kevésbé kering és kocsonyássá válik. Ha a konfliktus nem tartott sokáig, ezek eltűnnek ismét, más esetben cisztákba tokozódnak be. (8értendő, mint idegen valaki, kényszerűségből elviselendő kellemetlenség, megütközés. Ésszerűnek tűnő magyarázat+belső tiltakozás.) Az ivarmirigyek (petefészek – here) Ha ezek a szervek érintettek egy roppant nagy veszteségkonfliktusról van szó, amit gyakran bűntudatérzés és/vagy egy „övön aluli ütés” érzése követ. Ez lehet például egy fiúgyermek, lánygyermek, vagy egy más közel álló személy elvesztése, akit soha többé nem látunk viszont. A tyúk és a tojás Volt egyszer egy tyúk, akinek a gazda minden nap kivette a tojását. Az állat nagyon szomorú volt emiatt, és minden alkalommal egy veszteség-konfliktust élt meg, amit egy új tojás képződése oldott meg. De a gazda jött újból és újból és könyörtelenül elvitte tőle a tojást. Ezt ismét egy új veszteség-konfliktus követte, amit egy új tojás megtojása oldott meg. (A nők és az oroszlán nősténye rendelkezik a veszteségi konfliktusra biológiai megoldással: egy petefészektumor keletkezik, ami akár egyszerre több petesejt képződését is lehetővé teszi). Mambretti és Seraphin: Orvostudomány a feje terején... (részlet)
71
