Makrogazdasági monitor és konjunktúraelemzés 2012. március
© Századvég Gazdaságkutató Zrt. © Strategopolis Kft. © Századvég Alapítvány A jelentést Balatoni András kutatási igazgató szerkesztette. A jelentés egyes részeit készítették: Balatoni András, Cseh András, Pitz Mónika, Tóth G. Csaba és Virovácz Péter. A felhasznált adatbázis március 9-én zárult le. A kiadványban megjelenő előrejelzés módszertana megtalálható a Statisztikai Szemle 89. évfolyamának decemberi számában (Balatoni András – Mellár Tamás [2011]: Rövid távú előrejelzésre használt makroökonometriai modell. 1213–1241. oldal).
Tartalom Vezetői összefoglaló ................................................................................................................... 1 Nemzetközi kitekintés ................................................................................................................ 5 A globális konjunktúra alakulása ........................................................................................ 5 Munkaerőpiac .................................................................................................................... 8 Pénzügyi folyamatok ........................................................................................................ 10 Az árak alakulása .............................................................................................................. 12 Monetáris kondíciók alakulása ......................................................................................... 15 Fiskális politika.................................................................................................................. 16 A hazai gazdaság jelenlegi helyzete és várható fejlődési pályája ............................................ 19 Az újonnan beérkező adatok elemzése................................................................................ 20 A hazai növekedés alakulása ............................................................................................ 20 Munkaerő-piaci tendenciák ............................................................................................. 25 Infláció és monetáris kondíciók ........................................................................................ 30 A várható makrogazdasági pálya.......................................................................................... 37 Feltevéseink alakulása ...................................................................................................... 37 A főbb makrogazdasági aggregátumokra vonatkozó előrejelzés .................................... 39 Az egyensúlyi helyzet elemzése és várható alakulása ............................................................. 45 Fiskális politika...................................................................................................................... 46 A 2011-es költségvetés..................................................................................................... 46 A 2012-es költségvetés..................................................................................................... 48 Finanszírozás és államadósság ......................................................................................... 50 Külső egyensúly .................................................................................................................... 53 Táblázatok ................................................................................................................................ 57
Vezetői összefoglaló A tényadatok tanúsága szerint a reálgazdasági visszaesés második hulláma elérte Európát 2011 IV. negyedévében, mivel az eurózóna és az Európai Unió gazdasági növekedése negatívba fordult, sőt egyes tagállamok esetén már recesszióról is beszélhetünk. Az államadóssággal kapcsolatos aggodalmak fennmaradtak, ami rányomja bélyegét a piaci hangulatra. A költségvetési szigorítás, bár javította az egyensúlyi mutatókat, jelentős szerepet játszott a gazdasági teljesítmények visszaesésében. A munkaerő-piaci helyzet újra romlásnak indult, a munkanélküliségi ráták emelkedtek. Az inflációs mutatók magasak, de – összhangban a gazdasági teljesítmények csökkenésével – lassan mérséklődik az árak dinamikája. Az Európai Központi Bank likviditásbővítése enyhítette a bankokat érő stresszt, ennek ellenére a hitelezési helyzet nem javult. A reálgazdasági válság újabb fejezete az előrejelzések szerint már az idei évben lezárulhat, ugyanakkor a lefelé mutató kockázatok jelentősek maradtak. Magyarországon a bruttó hazai termék tavaly a negyedik negyedévben a decemberi prognózisunknak megfelelően alakult, bár a bővülés szerkezete némiképp eltér a korábbi előrejelzésünktől. A növekedést felhasználási oldalról továbbra is a nettó export hajtja, míg a belső tételek kontrakciója folytatódott. A háztartások fogyasztási kiadását visszafogja a szektor mérlegalkalmazkodása, a gyenge árfolyam, illetve a végtörlesztés, így a lassú munkaerő-piaci fordulat, az szja-csökkentés, valamint a magán-nyugdíjpénztári reálhozamok egyösszegű kifizetése ellenére a legnagyobb belső felhasználási tétel stagnálást mutatott az elmúlt negyedév során. A bruttó állóeszköz-felhalmozás kettősségről árulkodik: a feldolgozóipari gépberuházások dinamikus bővülése a járműgyártás nagyprojektjeihez köthető, azonban az általános befektetési klíma továbbra is rendkívül kedvezőtlen. Termelési oldalon pozitív fordulat, hogy az ipar hozzáadott értékének a lassulása megállt, sőt negyedéves bázison ismét dinamikus bővülést regisztráltak. A kis súlyt képviselő mezőgazdaság idei, átlagosnak tekinthető hozzáadott értéke a 2010-es év alacsony bázisának köszönhetően 0,9 százalékkal járult hozzá a negyedik negyedéves GDP-bővüléshez. Az építőipar zuhanása megállni látszik, de a kedvezőtlen kilátások miatt az ágazat szűkülése vélhetően tovább folytatódik. A szolgáltatási szektorban a pénzügyi, biztosítási ágazat hozzáadott értéke jelentős kontrakciót mutat, míg az információ és kommunikáció ágazatban markáns növekedést regisztráltak. A munkaerőpiacon az aktivitás bővülése jelentősen lassult, a munkanélküliség továbbra is historikusan magas szinten áll, és a foglalkoztatottság növekedése visszafogottabb volt a korábban regisztráltnál. A kormányzati szektor foglalkoztatására a közfoglalkoztatás rendszerének átalakítása kedvezőtlenül hatott, miközben a versenyszektor munkaerőkereslete a 2011-es év utolsó hónapjaiban már csökkenést mutatott. Tavaly az utolsó negyedévben tapasztalt kiugró bérdinamika a 2011-es szja-változások prémiumkifizetések 1
időzítésére gyakorolt hatásának összetételhatásnak köszönhető.
és
a
közfoglalkoztatás
rendszerével
összefüggő
A hazai inflációs folyamatokat rövid távon az áfa és a jövedéki adó változása, illetve a historikusan gyenge árfolyam határozza meg, míg középtávon érvényesül a lanyha belső kereslet árleszorító hatása. A jegybank az inflációs kockázatokat mérlegelve decemberben az irányadó ráta 50 bázispontos emelése mellett döntött. Ezt követően azonban nem nyúlt a Monetáris Tanács az alapkamathoz, bár a belső tagok (az elnök és a két alelnök) 50 bázispontos szigorításra tettek javaslatot januárban. A hitelezési aktivitás továbbra is gyenge, és az MNB likviditásbővítő intézkedéscsomagjának hatása is korlátozott lehet az alacsony hitelezési hajlandóság miatt. A külső finanszírozás drágulása mellett ismét romlott a banki hitelportfólió minősége, amiben a végtörlesztés is jelentős szerepet játszott a jó minőségű hitelek állományának csökkenése által. Az árfolyamrögzítés rendszerének kibővítése, valamint a nemfizető adósok 25 százalékos hitelelengedése ugyanakkor javíthatja a hitelállomány minőségét. A végtörlesztés közvetlenül is hozzájárult a bankszektor jövedelmezőségének romlásához, mely tavaly 13 év után először zárta veszteséggel az évet. Az előrejelzési horizont (2012 első negyedévétől 2013 negyedik negyedévéig) elején a belső felhasználási tételek további zsugorodását várjuk. Ennek hátterében az idei évre tervezett, GDP-arányosan 2 százalékot meghaladó strukturális költségvetési restrikció, a banki hitelezés csökkenése, az emelkedő infláció és a kedvezőtlen beruházási klíma áll. Ezzel egy időben a külkereskedelmi partnerek lassabb növekedése visszafogja az exportot, azonban a gyenge belső kereslet miatt az importdinamika visszaesése még markánsabb lehet. Összességében a bruttó hazai termék 0,1 százalékos növekedésére, vagyis stagnálásra számítunk az idei évben, amit felhasználási oldalról csak a nettó export támogat. Jövőre azonban kiegyensúlyozottabb növekedésre számítunk. Ebben nagy szerepe lehet a 2013-ra várt hitelezési fordulatnak, a külső keresleti dinamika ismételt emelkedésének és a csökkenő inflációnak. A kormányzati intézkedések miatt a munkaerő-piaci aktivitás további bővülésére számítunk. A GDP stagnálásával, illetve a munkaerő költségének szabályozással összefüggő emelésével (minimálbér-emelés, bérkompenzáció) összhangban a munkaerő-kereslet bővülése lelassul, sőt az előrejelzési horizont vége felé meg is áll. A munkanélküliség így a jelenlegi magas szinten stabilizálódik. A bruttó bérek idén 4,2 százalékkal emelkedhetnek, jövőre pedig 4,3 százalékos bérdinamika várható. Bár a hazai gazdaságban jelentős kereslethiányra számítunk az előrejelzési horizonton, a fogyasztói árak növekedése idén érdemben meghaladja az inflációs célt. A korábbi prognózisunkat érdemben meghaladó drágulás azt jelzi, hogy a jegybanknak rövid távon további kamatemelést kell eszközölnie annak érdekében, hogy az indirektadó-emeléseknek és az árfolyam korábbi leértékelődésének a másodkörös hatásait tompítsa. Ezt követően az irányadó ráta lassan csökkenő pályára állhat.
2
Tavaly a költségvetés központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya elérte a GDP 6,2 százalékát. Ez elsősorban arra vezethető vissza, hogy a nyugdíjvagyonnak csak a folyó költségvetésben elszámolt része növelte a pénzforgalmi bevételeket, a kiadási oldalon viszont megjelent a Mol-részvények megvásárlása is. Ha a nyugdíjvagyon terhére az év közben bejelentett jelentős nagyságú kiadási tételektől eltekintve vizsgáljuk az alapfolyamatokat, akkor a tervezett, GDP-arányosan 2,4 százalékos szint alatt maradt a pénzforgalmi hiány 0,2 százalékponttal. Összességében a nyugdíjvagyon és más tételek eltérő elszámolása miatt GDP-arányosan az államháztartás egészére 2,7 százalékos ESAtöbbletet prognosztizálunk a 2011-es évre. A 2012-es költségvetést kedvezőtlenül érinti, hogy intézetünk előrejelzése szerint tovább csökkent az idei évre várt gazdasági növekedés, és jelentősen rontják az egyensúlyi helyzetet azok az intézkedések is, amelyek növelik az állami terheket a devizahitelesek megmentésére kidolgozott konstrukciókban. Ezenkívül komoly kockázatokat látunk egyes területeken (például az egészségügyben) azzal kapcsolatosan, hogy sikerül-e végrehajtani a tervezett megtakarítást. Javítja ugyanakkor az egyensúlyt, hogy a Kormány a költségvetés benyújtása és elfogadása közötti időszakban további adóemelésekről döntött, és várhatóan kedvezően érinti a büdzsét, hogy prognózisunk szerint jócskán meghaladja az idei infláció a tervezéskor számolt mértéket. Összességében a számottevő tartalék ellenére a kockázatok száma és nagysága olyan jelentős, hogy további beavatkozás nélkül prognózisunk szerint a tervezett 2,5 százalék helyett a GDP 3,2 százaléka lesz az államháztartás idei ESA-hiánya. A Magyarországgal kapcsolatos piaci hangulatot elsősorban az EU–IMF-megállapodás kérdése alakította az elmúlt hónapokban. A tárgyalások elakadásával erőteljesen gyengült a forint, a hozamok és a kockázati felárak emelkedtek. A bizalomvesztés az állampapírok aukcióin is érződött, az adósságkezelő az alacsony kereslet miatt több esetben is csökkentette kibocsátását a tervezetthez képest. Az aggodalom csak azután csökkent, hogy a Kormány ismételten elkötelezte magát a nemzetközi szervezetekkel történő megállapodás mellett. Ennek köszönhetően az elmúlt hónapokban kitartott a bizalom, annak ellenére is, hogy a nagy hitelminősítők közül utolsóként a Fitch is a befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolta a magyar államadósságot, és az Európai Bizottság újabb szakaszába léptette a hazánkkal szemben folyó túlzottdeficit-eljárást. 2011 harmadik negyedévére – elsősorban a jelentős mértékű uniós forrásoknak köszönhetően – a rekordnak számító 1096 millió euróra emelkedett az ország nettó finanszírozási képessége. A folyó fizetési mérleg gyengébb egyenlegét a reálgazdasági mérleg csökkenő pozitívuma okozta, miközben kismértékben tovább emelkedett a jövedelmek passzívuma is. A következő években azonban az autóipari nagyberuházások hatásaként az export és ezzel a külkereskedelmi többlet szintbeli eltolódására számítunk. Ennek megfelelően 2011-re vonatkozóan a GDP 1,8 százalékát kitevő folyó fizetésimérleg-többletet várunk. Becslésünk szerint 2012-ben a GDP 2,3, 2013-ban a GDP 2,5 százalékának fog megfelelni az aktívum. 3
1.
TÁBLÁZAT: A FŐBB MAKROGAZDASÁGI VÁLTOZÓK VÁRHATÓ ALAKULÁSA
2011
2012
2013
Bruttó hazai termék (volumenindex)*
1,7
0,1
1,5
A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)*
0,0
–1,2
1,4
Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)*
–5,4
–2,2
0,0
Kivitel (nemzeti számlák alapján, volumenindex)*
8,5
3,5
6,4
Behozatal (nemzeti számlák alapján, volumenindex)*
6,5
1,0
5,9
A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró)
6,9
8,7
9,8
Éves fogyasztóiár-index (%)
3,9
5,4
2,6
A jegybanki alapkamat az év végén
7,00
7,00
6,00
Munkanélküliségi ráta éves átlaga (%)
10,9
10,9
10,8
A bruttó átlagkereset alakulása (%)*
4,9
4,0
4,3
A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában
1,8
2,3
2,5
Az államháztartás ESA95-egyenlege a GDP százalékában
2,7
–3,2
–3,5
GDP-alapon számított külső kereslet (volumenindex)
2,7
1,0
1,8
A *-gal jelölt volumenindexet a változó szezonálisan kiigazított értékéből számítottuk.
4
Nemzetközi kitekintés A tényadatok tanúsága szerint a reálgazdasági visszaesés második hulláma elérte Európát 2011 IV. negyedévében, mivel az eurózóna és az Európai Unió gazdasági növekedése negatívba fordult, sőt egyes tagállamok esetén már recesszióról beszélhetünk. Az államadóssággal kapcsolatos aggodalmak fennmaradtak, ami rányomja bélyegét a piaci hangulatra. A költségvetési szigorítás, bár javította az egyensúlyi mutatókat, jelentős szerepet játszott a gazdasági teljesítmények visszaesésében. A munkaerő-piaci helyzet újra romlásnak indult, a munkanélküliségi ráták emelkedtek. Az inflációs mutatók magasak, de összhangban a gazdasági teljesítmények csökkenésével, lassan mérséklődik az árak dinamikája. Az Európai Központi Bank likviditásbővítése enyhítette a bankokat érő stresszt, ennek ellenére a hitelezési helyzet nem javult. A reálgazdasági visszaesés újabb szakasza az előrejelzések szerint már az idei évben lezárulhat, ugyanakkor a lefelé mutató kockázatok jelentősek maradtak.
A globális konjunktúra alakulása Tavaly a IV. negyedévben a legtöbb fejlett gazdaságban folytatódott a növekedés lassulása, és számos országban már a GDP csökkenését regisztrálták. A globális növekedési kilátások romlottak, és a lefelé mutató kockázatok emelkedtek. Az Egyesült Államok ugyanakkor pozitív meglepetést okozott, mivel a megtakarítási ráta nem várt módon csökkent, nőtt a belső fogyasztás és a beruházási aktivitás erősödött. Az Eurostat becslése alapján 2011 IV. negyedévében a GDP mind az euróövezetben, mind az Európai Unióban 0,3 százalékkal zsugorodott az előző negyedév bázisán, szemben a III. negyedévben regisztrált 0,1 és 0,3 százalékos növekedéssel. A szezonálisan kiigazított adatok szerint az előző év azonos időszakához viszonyított bővülés üteme a valutaövezetben 0,7, az Európai Unió egészében pedig 0,9 százalékra lassult. A gazdasági teljesítmény kontrakciója a felhasználási oldalon a fogyasztás és a beruházások visszaesésének tudható be, miközben a nettó export továbbra is segítette a növekedést. Legalább két negyedéve csökken a bruttó hazai termék Belgiumban, Csehországban, Hollandiában, Görögországban, Olaszországban, Portugáliában, Szlovéniában. Emellett a külső keresletünkben a három legnagyobb súlyt képviselő partnerállamban, Németországban, Romániában és Ausztriában is a GDP kontrakcióját regisztrálták a IV. negyedév során. Mindez azt jelenti, hogy hazánk GDP-alapú külső keresletének növekedési üteme négy egymást követő negyedévben csökkent, és a ráta a IV. negyedévben 2 százalékra süllyedt. Az európai folyamatok még nem gyűrűztek át az Egyesült Államokba, mely a korábban vártnál sokkal ellenállóbbnak bizonyult. A negyedéves bázison mért növekedési ütem a tengerentúlon 0,7 százalékot tett ki 2011 utolsó negyedévében. A mutató a III. negyedévi 0,5 5
százalékhoz képest tehát emelkedett. Az év/év ráta esetében is enyhe gyorsulás mutatkozott a harmadikról a negyedik negyedévre: 1,5-ről 1,6 százalékra emelkedett a volumenindex. Az USA gazdaságának újbóli gyorsulása a beruházások, a fogyasztási kiadások, valamint az export vártnál nagyobb növekedésének köszönhető. 2011 egészében az amerikai gazdaság 1,7 százalékkal bővült, amely mindössze fele a 2010-es dinamikának. Japánban a III. negyedévben tapasztalt rendkívüli mértékű, 1,7 százalékot kitevő negyedéves bázison számított növekedés átmenetinek bizonyult. 2011 utolsó negyedévében ismét zsugorodott a gazdaság, 0,6 százalékkal. Az előző év azonos időszakának bázisán mért indexek esetében is negatív folyamat tapasztalható: a GDP a IV. negyedévben 1 százalékkal csökkent. A rossz teljesítmény a gyenge belső keresletnek, az erős japán fizetőeszköznek és a thaiföldi áradások okozta ellátásilánc-problémáknak tudható be. Utóbbi két esemény hatására a szigetország exportja 3 százalékkal esett vissza az előző negyedév bázisán. 2011 egészében Japán gazdasági teljesítménye 0,9 százalékkal csökkent, azonban a zsugorodás mértéke még így is alacsonyabb a korábban várt visszaesésnél. 1.
ÁBRA:
A
FOGYA SZ TÓ I B I Z A LM I I ND E X A L A KU LÁ S A ( M É R LEG , SZ E Z ONÁ LI SA N KI I G A Z Í T VA )
15.0 10.0 5.0 0.0 -5.0 -10.0 -15.0 -20.0
Európai Unió
II.
XII.
2012. I.
X.
XI.
IX.
VII.
VIII.
V.
VI.
IV.
II.
III.
XII.
2011. I.
X.
XI.
IX.
VII.
VIII.
V.
VI.
IV.
II.
III.
2010. I.
-25.0
Németország
Forrás: Eurostat
Az Eurostat által számszerűsített fogyasztói bizalmi mérleg 2011 decemberében érte el az elmúlt 2 év mélypontját. Ezt követően némileg korrigált a mutató, de továbbra is a 2009 nyarán tapasztalt mélységekben tartózkodik. Németország esetében a fogyasztói bizalmi index mozgása az uniós folyamatokkal némileg ellentétes, ugyanis a legfrissebb, februári adat tanúsága szerint ismételten a negatív tartományba süllyedt. Az indikátor értéke az adósságproblémákkal küzdő országok esetében az elmúlt hónapok során romlott, így mélyen a negatív tartományban tartózkodik. Görögország mutatója idén februárban történelmi mélységbe zuhant. A következő 12 hónap általános gazdasági helyzetére vonatkozó uniós indikátor az elmúlt év utolsó hónapjaiban folytatta süllyedését, az új év első két hónapjában 6
némileg korrigált, összességében azonban a mutató még mindig a 2009 közepén mért szinten áll. A gazdasági várakozásokat illetően a borúlátás fejezi ki leginkább a jelenlegi hangulatot. A reálgazdasági válság második hulláma elérte Európát. A rövid távú kilátások jelentősen romlottak: a fiskális konszolidáció folytatódott az elmúlt hónapok során, és fokozódtak az euróövezetet érintő gondok. Ezeket tetézi a pénzpiacok továbbra is nyomott hangulata és a hitelezési korlátok erősödése. Mindezek hatására az IMF legfrissebb – januárban kiadott –, 2012-re vonatkozó előrejelzésén jelentősen rontott a korábbi várakozásaihoz viszonyítva. A jelenlegi alappályán1 az eurózóna enyhe, 0,5 százalékos recessziójával számolnak az idei év egészében, ami 1,6 százalékpontos negatív revízió a tavaly ősszel közzétett prognózishoz viszonyítva. Az idei évre vonatkozó előrejelzés jelentős mértékű romlása a vártnál gyengébb 2011 IV. negyedévi növekedési mutatókat, az addicionális fiskális intézkedések hatását, valamint az adósságválság megoldódásának elhúzódását tükrözi. A negatív revízió mértékét csökkentette ugyanakkor az EKB likviditásbővítő intézkedéscsomagja. Az Egyesült Államokra vonatkozó előrejelzését az IMF nem módosította. Ennek legfőbb oka, hogy az európai gazdaságok gyengülésének negatív hatásait 2012 során ellensúlyozhatja az egyre erősödő belső kereslet. Emellett továbbra is kockázatot jelent a halogatott fiskális kiigazítás, az ennek következtében újra emelkedő kockázatkerülés miatt romló pénzügyi kondíciók. Összességében az USA gazdasági növekedése 2012-ben 1,8 százalék lehet. A Japánra vonatkozó prognózis is fél százalékponttal csökkent, így 1,7 százalékos bővülési ráta várható. Ezzel Japán is egyike lehet idén a legjobban teljesítő fejlett országoknak. A nemzetközi szervezetek előrejelzése szerint az európai gazdaságok dinamikája az idei évben éri el a mélypontját, és jövőre már megindulhat a kilábalás, az euróövezet egészében 2013-ban 0,8 százalékos lehet a bővülés rátája. Az átlagnál várhatóan jobb teljesítményt nyújt majd a valutaövezet két legnagyobb gazdasága: Franciaországban és Németországban jövőre már 1,0–1,5 százalékos növekedési ütem valószínűsíthető. A valutaunió összteljesítményét azonban továbbra is visszafogják majd az adósságválsággal küzdő országok. Olaszországban és Spanyolországban továbbra is a bruttó hazai termék szűkülését prognosztizálják, viszont 2013-ban már csökkenhet a gazdaság zsugorodásának üteme.
1
Az alapforgatókönyv azzal a feltételezéssel él, hogy a döntéshozók igyekeznek korlátozni a válság szétterjedését és reálgazdasági hatásait, amelynek eredményeképp a kockázati felárak is stabilizálódnak és enyhén csökkenő irányt vehetnek.
7
2.
ÁBRA:
A Z IMF GDP- N ÖV E KE D É SR E
V O NAT KOZ Ó E LŐR E JE L Z ÉSE I ( SZ Á Z A LÉ K )
4.0 3.0 2.0 1.0 0.0 -1.0 -2.0 -3.0 Világ
USA
EA
GER
FRA
ITA
2012
ESP
JAP
UK
CEE
2013
Forrás: IMF WEO January Update
Eközben az Egyesült Államokban a növekedés üteme a 2 százalékot is meghaladhatja 2013 során. Japánban érdemi változás nem várható, az idei évivel közel megegyező, jövőre 1,6 százalékos lehet a gazdaság éves teljesítményének bővülése. A 2012-ben jelentkező válság hatására a világkereskedelem növekedési rátája is jelentősen veszíthet üteméből. 2011-ben a közel 7 százalékos bővülés idén 3,8 százalékra eshet vissza, majd a jövő évi kilábalással párhuzamosan ismét 5 százalék fölé emelkedhet.
Munkaerőpiac A tavalyi év utolsó három hónapjában megtorpant a munkaerőpiacon zajló konszolidáció. A munkanélküliségi ráták emelkedtek, valamint a foglalkoztatottság hosszú idő után újból csökkenésnek indult az Európai Unióban. A globális képet némileg árnyalja, hogy az Egyesült Államokban a várakozásoknál erősebb gazdasági növekedéssel párhuzamosan a munkaerőpiaci helyzet is érdemben javul. Az OECD által közölt harmonizált munkanélküliségi ráta az előző két negyedév stagnálása után továbbra is változatlan maradt: 2011 negyedik negyedévében 8,2 százalékon állt. Az állástalanok száma ezzel 44,9 millió fő körül mozog, amely a válság kitörését megelőző időszak adataihoz képest még mindig rendkívül magasnak mondható. Az Egyesült Államokban a foglalkoztatottság bővülése és a munkanélküliség csökkenése már 2011 év eleje óta folyamatos. A munkaerő iránti kereslet intenzív növekedése 2011 novembere és 2012 januárja között is fennmaradt: ezen időszak alatt 243 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak létszáma. Elsősorban az üzleti szolgáltatások, a kiskereskedelem és az egészségügyi ellátás területén dolgozók száma bővült. A munkanélküliségi ráta 2012 8
januárjában 8,3 százalékos volt, ami jelentős javulás, hiszen tavaly novemberben még 8,6 százalékos szintet regisztráltak. Az Eurostat által publikált, szezonálisan kiigazított munkanélküliségi mutatók kismértékben tovább emelkedtek 2011 negyedik negyedévében. Az Európai Unió 27 tagállamában a harmadik negyedéves 9,7 százalékos szinthez képest további 0,2 százalékponttal nőtt a munkanélküliségi ráta. Az eurózóna egészét tekintve a 2011 utolsó negyedévében regisztrált állástalanok aránya elérte a 10,5 százalékot, ezzel 1998 óta nem látott magasságba került az indikátor. A legtöbb tagállamban emelkedett a mutató értéke, csupán Németországban, Belgiumban és Finnországban csökkent a munkanélküliek szezonálisan kiigazított aránya, miközben Szlovákiában és Írországban stagnálást regisztráltak. Az egyik legjobb mutatóval így továbbra is Németország rendelkezik, ahol a tavalyi harmadik negyedéves 5,8 százalékos szinthez képest további 0,1 százalékponttal csökkent a ráta, és ezzel historikusan alacsony szinten tartózkodik. A legrosszabb helyzetben még mindig a spanyol munkaerőpiac van: 2011 negyedik negyedévében, az előző három hónap átlagához képest újabb 0,9 százalék ponttal emelkedett a ráta, ami így 22,9 százalékon áll. 3.
ÁBRA:
A
M U N KA N É LKÜ LI SÉG I R ÁTÁ K A LA KU L Á SA A Z E U R Ó Z ÓNÁ BA N É S A V I S EG R Á D I OR SZ Á G O KB A N ( SZ E Z ONÁ LI SA N K I I G A Z Í T VA , SZ Á Z A LÉ K )
15.0 14.0 13.0 12.0 11.0 10.0 9.0 8.0 7.0
Eurózóna
Csehország
Lengyelország
IV.
III.
II.
2011. I.
IV.
III.
II.
2010. I.
6.0
Szlovákia
Forrás: Eurostat
A foglalkoztatottság emelkedése megállt az Európai Unióban 2011 harmadik negyedévében, sőt a második negyedévhez képest 0,1 százalékponttal csökkent is a munka iránti kereslet, amire 2010 tavasza óta nem volt példa. A V3 csoportban a tavalyi év III. negyedévében a foglalkoztatottság bővülése tovább lassult. Lengyelországban 0,4, Csehországban 0,1, míg Szlovákiában 1,7 százalékkal bővült a létszám az előző év bázisán. Közös jellemző még, hogy a versenyszféra, ezen belül pedig az ipar járult hozzá leginkább a foglalkoztatotti létszám emelkedéséhez. Csehországban a munkanélküliség alakulásával kapcsolatos korábbi kedvező 9
tendencia megfordult: 2011 harmadik negyedévéhez képest 0,1 százalékponttal nőtt a mutató. Európa-szerte továbbra is az egyik legnagyobb munkanélküliségi ráta Szlovákiában van, bár a helyzet nem súlyosbodott tovább. Az Európai Bizottság őszi előrejelzéséhez képest romlottak az idei évre vonatkozó munkaerőpiaci kilátások. A foglalkoztatottak száma várhatóan folytatja a most megkezdődött csökkenését, és a munkanélküliség is emelkedhet, mivel a gazdasági teljesítmények fokozatos gyengülése várható.
Pénzügyi folyamatok A legtöbb indikátor szerint 2011 IV. negyedévében stabilizálódni látszódott a pénzpiac. Ennek legfőbb forrása az EKB decemberben meghirdetett refinanszírozási művelete volt, amelynek során fix kamatozású, 3 éves lejáratú hitelt nyújtottak a pénzpiaci szereplőknek. A pozitív események mellett azonban az adósságválság elhúzódása kedvezőtlen hatást gyakorolt a kockázatvállalásra. Összességében a piaci hangulat nem javult érdemben, amely így továbbra is nyomott maradt. A hozamok és a nemfizetési kockázatok felára a legtöbb fejlett gazdaságban enyhe csökkenésnek indult, de így is historikusan magas szinten tartózkodik. A mérlegalkalmazkodási folyamat miatt a bankrendszerek még mindig gyenge lábakon állnak. A piaci szereplők kockázatvállalási kedve az elmúlt hónapok során enyhén emelkedett, de historikusan még alacsony. A hitelezési standardok a 2011 harmadik negyedévében tapasztalt negatív irányú fordulat után tovább szigorodtak Európában az elmúlt három hónap folyamán. Az euróövezetben és az Európai Unió egészét tekintve is folytatódott a hitelezés lassulása, ám egyre kevésbé látszik valószínűnek egy újabb hitelválság kialakulása. A hitelkihelyezés csökkenése nem jelentett erős korlátot sem a beruházások, sem pedig a fogyasztás tekintetében, ugyanis a hitelek iránti kereslet is gyenge maradt. Az uniós tagállamok között, ahogy sok más területen, a hitelezési folyamatok esetében is jelentős különbségek mutatkoznak. A bankokat érő stresszt az EKB 2011. decemberi és 2012. februári likviditásbővítő csomagja enyhíteni tudta. Az euróövezetben a bankok közötti hitelezés a III. negyedévhez hasonlóan még mindig akadozik. Pozitív jelnek számít, hogy az Euribor–OIS-különbözet (a bankok egymás közötti hitelezésének egyik indikátora) bár magas szinten tartózkodik, a decemberben tapasztalt 100 bázispontos csúcsértékéről 75 bázispontra csökkent. Általánosságban véve az államkötvényhozamok nagysága mérséklődött az elmúlt hónapok során, amely a piaci nyomás kismértékű enyhülését jelzi. A folyamat alól kivételt képeznek az adósságválság miatt kitüntetett figyelmet kapó Portugália és Görögország. Előbbi gazdaság esetében a növekedés átmeneti volt: a 10 éves államkötvény hozama január végére elérte a 16 százalékot, de a pánik elmúlásával ismét csökkent.2 Görögországban a hozamemelkedés 2
A pánik oka, hogy január elején a miniszterelnök kijelentette, nincs szüksége az országnak pénzügyi segítségre. A piacok rosszul reagáltak a nyilatkozatra, és a hozamok meredeken emelkedtek. A folyamatot tetézte, hogy
10
tartósnak bizonyult, és a mutató történelmi csúcsra ugrott március elejére (39 százalék), melynek forrása a politikai-gazdasági instabilitás, és az, hogy az ország gyakorlatilag a csőd szélén áll. 4.
ÁBRA:
AZ 5
ÉVES
CDS- F E LÁ R A K N É M E TO RSZ ÁG H OZ
V I S ZO N Y Í TOT T A LA KU L Á SA
2000
40000
1800
36000
1600
32000
1400
28000
1200
24000
1000
20000
800
16000
600
12000
400
8000
200
4000
Portugália
Spanyolország
Írország
Olaszország
márc.
febr.
2012. jan.
dec.
nov.
okt.
szept.
aug.
júl.
jún.
máj.
ápr.
márc.
febr.
0 2011. jan.
0
Görögország (jobb tengely)
Forrás: Thomson Reuters
A hozamok mozgásával azonos folyamatok zajlottak le az államadósságok nemfizetési kockázatának fedezésére szolgáló biztosítások (CDS) piacán is. Az 5 éves CDS-felárak Németországhoz viszonyított különbözete a legtöbb ország esetében stabil maradt, vagy csökkenést mutatott. Az adósságválsággal küzdő államok közül Olaszország CDS-felárának különbözete 300 pont közelébe süllyedt, így megegyezik a spanyol mutató értékével, amely hónapok óta ezen szint körül ingadozik. Írország esetében folytatta csökkenését az indikátor. Görögország CDS-felárának különbözete – összhangban a küszöbönálló csődeseménnyel – elérte a 37 000 pontos értéket, amely abszolút csúcsnak számít minden tekintetben. Portugália esetében a nemfizetési kockázat ellen kötött biztosítás árában egy átmeneti megugrás volt, a hozamemelkedéssel és az azt kiváltó eseményekkel párhuzamosan. A mutatók jelentős megingásai összhangba hozhatók a nemzetközi hitelminősítő intézetek január–februári leminősítési hullámával3 is, igaz, csak Görögország és Portugália esetében volt heves a piaci reakció. A március végén tapasztalt általános, de enyhe emelkedés a magánhitelezők görög államkötvényeinek leírása körüli bizonytalanság miatt jelentkezett, de végül március 8-án megszületett a megállapodás, így a CDS-mutatók újból lefelé vehetik az irányt a következő időszakban. Portugália államadósságát „bóvli” kategóriába sorolták január közepén. A pánik azonban elmúlt, és a hozamok csökkenni kezdtek, mikor napvilágot láttak a vártnál kisebb gazdasági visszaesésről szóló adatok. 3 A hitelminősítők rontották többek között Olaszország, Spanyolország, Belgium, Szlovénia, Ciprus, Portugália és Görögország adósbesorolását.
11
A tőkepiacokon 2011 decemberében egy átmeneti visszaesés történt, ezt követően jelentős korrekció következett be. A felfutás olyan mértékű volt, hogy február végére a legtöbb fejlett gazdaság tőzsdeindexe elérte vagy meg is haladta a 2011. év eleji szintjét. Márciusban lefelé indultak a piacok (főleg Európában), összhangban a görög adósság elengedésével kapcsolatos bizonytalansággal. Az amerikai indexek, köztük a Dow Jones Industrial is folyamatosan nőtt december óta, melynek hatására a téli mélyponthoz képest több mint 10 százalékkal emelkedett, és a 2012-es nyitóértékéhez képest is 5 százalékos pluszt mutatott március elején. Hasonlóan jó teljesítményről árulkodik a legtöbb nyugat-európai index is – leszámítva a jelenlegi átmeneti visszaesést. A londoni és a frankfurti tőkepiacok mutatói, az FTSE és a DAX rendre 9 és 21 százalékos növekményt produkált március közepéig a decemberi minimumokhoz képest. Az idei év teljesítményét nézve is tekintélyes a javulás: a londoni 4, a frankfurti tőzsde 13 százalékot emelkedett január–március között. Az ázsiai piacok is magukra találtak december óta, és közel 17 százalékot emelkedtek az indexek. 5.
ÁBRA:
A
FŐB B TŐZ SD E I N D E XE K A LA KU LÁ SA
(2011. I. 3. = 100
SZ Á Z A LÉ K )
115 110 105 100 95 90 85 80 75
DAX
Nikkei
márc.
febr.
dec.
nov.
okt.
szept.
júl.
aug. FTSE
2012. jan.
Dow Jones
jún.
máj.
ápr.
márc.
febr.
2011. jan.
70
Forrás: Thomson Reuters
A régióban a prágai (PX50) és a varsói (WIG20) tőzsdeindexek is követték a nemzetközi piacok fellendülését. Téli mélypontjához képest a cseh tőzsdeindex közel 17, a lengyel mutató 9 százalékot nőtt március közepéig. A két index a historikus folyamatoknak megfelelően újból együtt ingadozik február óta. A dinamikus emelkedés ellenére a két régiós ország tőkepiaci mutatója 15–20 százalékos mínuszban van a 2011-es nyitóértékhez viszonyítva.
Az árak alakulása A fejlett országokban az infláció az ősszel tapasztalt stabilizációt követően a tavalyi év végére csökkenésnek indult, és ezt követően a legfrissebb adatok szerint egy alacsonyabb szinten 12
stabilizálódott. A pénzromlás ütemére jelentős hatással volt a fiskális konszolidációk során az indirekt adók és szabályozott árak emelése. Összességében a nyersanyagárak tavaly nyár óta tartó csökkenése folytatódott, de az olajár az elmúlt hónapokban újból emelkedésnek indult, elsősorban a kínálat oldali nyomás miatt. Az inflációs kilátásokat érintően nem történt jelentős változás, így az áremelkedés ütemének csökkenése várható a jövőben. Ennek legfőbb oka a fejlett gazdaságok gyengülő gazdasági teljesítménye, a horgonyzott várakozások és a bázishatás. Az olajárindex esetében tapasztalt pozitív folyamatok a tavalyi év végén megtörtek, és október óta közel 7 százalékos emelkedést regisztráltak. Az újból emelkedő olajár elsősorban a fejlődő gazdaságok intenzív keresletének, a korlátos kínálati kapacitásoknak és az újból felerősödő, olajtermelő országokat érintő geopolitikai nyomásnak tudható be. Mindezen hatásokat kismértékben tompította a fejlett piacok gyengülő gazdasági teljesítményével összefüggő kereslet-visszaesés. Az egyéb nyersanyagok árindexe egészen a tavalyi év decemberéig folytatta csökkenő trendjét, amely januárban megtörni látszott. 6.
ÁBRA:
N Y E R SA N YAG Á R I N D E XE K (2005 = 100
SZ Á Z A LÉ K )
225 200 175 150 125 100
Olajárindex
2012. I.
XI.
IX.
VII.
V.
III.
2011. I.
XI.
IX.
VII.
V.
III.
2010. I.
XI.
IX.
VII.
V.
III.
2009. I.
75
Egyéb nyersanyagok árindexe
Forrás: IMF Primary Commodity Prices
Az Egyesült Államokban a fogyasztóiár-index a tavaly szeptemberi 3,9 százalékos szintről fokozatosan 2,9 százalékra mérséklődött 2012 januárjára. A lanyhuló pénzromlási ütem mögött elsősorban az energiaárak növekedési rátájának a csökkenése húzódik meg: míg szeptemberben az év/év index 19,3 százalékos volt, januárra nagy lépésekben 6,1 százalékra süllyedt. A maginfláció a tavalyi év végét jellemző stabilizáció után januárban az előző hónaphoz képest 0,1 százalékponttal, 2,3 százalékra emelkedett. Az éves maginflációs index legutóbb 2008 szeptemberében állt ilyen magas szinten.
13
Az Európai Unió éves bázisú inflációs mutatója október óta trendszerűen csökken. Az első becslések szerint februárban a pénzromlás üteme 2,7 százalékra süllyedt a januári 2,9-ről, miközben tavaly az utolsó negyedévben átlagosan 3,2 százalékkal emelkedett az árszint. Az euróövezeti átlagos infláció is csökkent a tavalyi év végéhez viszonyítva, és január–február hónapokban egyaránt 2,6 százalékot regisztráltak. A korábbi negyedévekben tapasztalt tendenciákkal ellentétben az energiaárak gyorsabb ütemben emelkedtek a valutaövezetben, mint az Egyesült Államokban. A ráta folyamatos, de kismértékű csökkenése mellett januárban 9,2 százalékos energiaár-emelkedést regisztráltak az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az élelmiszerek inflációja október óta ismét lassul, januárban 2,9 százalékos volt. A maginfláció stabil maradt: október–december között 2 százalékot regisztráltak, januárra pedig 0,1 százalékponttal csökkent az index. 7.
ÁBRA:
AZ
E U R ÓÖV E Z E T É S A
V3
HA R M ONI Z Á LT FO GYA SZ T ÓI Á R - I ND E XE ( SZ Á Z A LÉ K , A Z
E LŐZŐ É V A ZO N OS I D ŐS Z A KÁ NA K BÁ Z I SÁ N ) 5.0 4.5 4.0 3.5 3.0 2.5 2.0 1.5 1.0 0.5 0.0
Euróövezet
Csehország
Lengyelország
2012. I.
XII.
X
XI.
IX.
VIII.
VII.
V.
VI.
III.
IV.
II.
XII.
2011. I.
X.
XI.
IX.
VII.
VIII.
V.
VI.
III.
IV.
II.
2010. I.
-0.5
Szlovákia
Forrás: Eurostat
A három visegrádi országban az árak éves bázisú növekedési rátája 2012 januárjában gyakorlatilag megegyezett, ami lényeges változást jelent a 2011 III. negyedévében tapasztalt érdemi differenciákhoz képest. A régiós inflációs mutatók szórásának csökkenése egyaránt származott a magas fogyasztóiár-indexek visszaeséséből (Szlovákia és Lengyelország) és az alacsony inflációs arányú országok drágulási rátájának emelkedéséből (Csehország). Október óta a régió legmagasabb fogyasztóiár-indexével bíró Szlovákiában csökkent a mutató értéke a IV. negyedév során. Az infláció ütemének lassulása elsősorban az energiaár-emelkedés jelentős csökkenésének tudható be. Emellett az élelmiszerek áremelkedési dinamikájának visszaesése is markánsabb volt északi szomszédunknál, mint a többi régiós országokban. Lengyelországban is az energiaárak mérsékeltebb növekedési üteme lassította elsősorban az inflációt. Ezzel a pénzromlás üteme az októberben regisztrált kétéves csúcsáról közel 0,5 14
százalékpontot süllyedt, jelenleg 4 százalékon áll. A maginfláció Lengyelországban és Szlovákiában is decemberben érte el csúcsát, rendre 3,9 és 3,8 százalékot. Ezt követően januárra jelentősen esett a mutató: a lengyel index 0,5, a szlovák 0,2 százalékponttal mérséklődött. Csehországban ezzel ellentétes folyamatok zajlottak. Az árszínvonal emelkedésének a gyorsulása már szeptemberben megindult, december környékén megtorpant, de januárra újra 1 százalékponttal emelkedett az inflációs ráta. A pénzromlási ütem megugrásának legfőbb oka a szabályozott árak jelentős emelkedése: januárban 8,1 százalékos volt a termékcsoport éves bázison számított drágulása, ez a decemberi érték duplája. A másik két állammal ellentétben Csehországban historikusan magas, 3 százalékos értékre nőtt az energia- és élelmiszerárak kiszűrése utáni inflációs szint is, ami figyelmeztető jel lehet a monetáris politika számára. Az idei évben várhatóan tovább csökken az infláció mértéke a fejlett gazdaságokban. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2012-ben az euróövezetben 2,1, az EU-ban 2,3 százalékos pénzromlási ütem várható. Tavaly az utolsó negyedévben regisztrált éves áremelkedés fokozatosan csökkenhet, és az év végére már 2 százalék közelébe süllyedhet mindkét régióban. A folyamat legfőbb mozgatórugói a nyersanyagár-emelkedés bázisba épülése és a gazdasági teljesítmények, így a belső kereslet lanyhulása. Az emelkedés irányába hat ugyanakkor a szabályozott árak és az indirekt adók, valamint az olajár újbóli emelkedése. Az inflációs kockázatok összességében szimmetrikusak.
Monetáris kondíciók alakulása Az Európai Központi Bank decemberi ülése több fontos, az euróövezet pénzügyi folyamatait befolyásoló intézkedést hozott. Az első, hogy az irányadó kamatrátát 25 bázisponttal csökkentették, ám azóta nem változtattak, így jelenleg is az 1 százalékos szinten áll. A kamatcsökkentés célja a valutaövezet gazdasági teljesítményének segítése. A tanács megítélése szerint a kamatcsökkentés ugyanakkor nem veszélyezteti az árstabilitást, mivel az inflációs folyamatok középtávon összhangban vannak a jegybanki célokkal. Bár az elkövetkező hónapokban továbbra is 2 százalék feletti lehet a pénzromlás üteme, az év végére a célszint alá csökkenhet a ráta. Az EKB a kamatcsökkentés mellett bejelentett intézkedéscsomag (ún. nem szokványos intézkedések) segítségével nyújt likviditást az euróövezeti bankok számára, elősegítve ezzel a bankrendszer stabilitását és a hitelezés helyreállását. Két hosszabb távú refinanszírozási műveletet jelentettek be, mindkettő 3 évre nyújt fix kamatozású hitelt. A december és február végén meghirdetett aukciók során összesen közel 1020 milliárd euró értékben nyújtott hitelt az EKB. Emellett csökkentették a tartalékolási rátát a korábbi 2-ről 1 százalékra, mely intézkedés január közepén lépett életbe. A 2011. december 14-étől kezdődő tartalékolási időszakok esetében egyelőre felfüggesztették az időszakok utolsó napján esedékes finomhangolási kötelezettséget is. Az Egyesült Államokban a Fed Nyílt Piaci Műveletek Bizottsága (FOMC) változatlanul a 0–0,25 százalékos sávban tartotta az irányadó kamatrátát. A korábban kommunikáltakhoz képest 15
változást jelent azonban, hogy már nemcsak 2013-ig, hanem 2014 végéig kívánják fenntartani az alacsony kamatot, ezzel is segítve a munkaerő-piaci és gazdaságpolitikai célokat. Új nyílt piaci lépéseket nem jelentettek be szeptember óta. Fenntartják azonban az akkor megkezdett intézkedést, amellyel meghosszabbítják a Fed birtokában lévő állampapírállomány átlagos futamidejét. Érvényben maradt a szeptemberben változtatott újrabefektetési politika is, amely a Fed által birtokolt értékpapírokból származó bevételekre vonatkozik. Ennek a lényege, hogy növelik a lejárati időket, és a bevételeket újból kihitelezik az állami tulajdonú szervezetek számára jelzáloghitel formájában. A piacokkal való kapcsolat javítása érdekében pedig a kommunikációs eszköztár szélesítéséről határoztak. A Cseh Nemzeti Bank által meghatározott irányadó kamatráta nem változott, így az továbbra is a historikusan alacsony 0,75 százalékon áll. A döntéshozók szerint a monetáris politika számára releváns időhorizonton a cél közelében tartható az infláció mértéke, és a várakozások is horgonyzottak. Az inflációs kockázatok kiegyensúlyozottak: az áfaemelés, a szabályozott árak növekedése és a gyenge árfolyam felfelé mutató kockázatot jelentenek, melyet ellensúlyoz a gyenge gazdasági teljesítmény és az alacsony bérnövekedés. A Lengyel Nemzeti Bank monetáris tanácsa nem változtatott az alapkamat mértékén, azonban tekintettel az infláció várható pályájában megjelenő érdemi felfelé mutató kockázatokra, nem tartották kizártnak a közeljövőben a kamatemelést. Veszélyezteti az inflációs cél elérését a relatíve erős belföldi gazdasági teljesítmény, az energiaárak várható további emelkedése és az importált infláció mértéke. Lefelé mutató kockázatot jelent ugyanakkor a zloty folyamatos felértékelődése, az alacsony bérnövekedési ráta és a magas munkanélküliség.
Fiskális politika A 2010-es évhez képest tavaly a legtöbb fejlett gazdaság költségvetési mutatói a nehéz gazdasági környezet ellenére is jelentősen javultak, és a konszolidációs folyamat az idei évben is folytatódik. Azonban a döntéshozóknak különös figyelmet kell fordítaniuk a kiigazítás sebességére, annak növekedést visszafogó hatása miatt. A fiskális politika alakítóit nehéz helyzetbe hozza a reálgazdasági válság második hulláma, miközben a költségvetéssel kapcsolatos folyamatokat a piac élénk figyelemmel követi. Az IMF becslése szerint a fejlett országok esetében átlagosan 1 százalékponttal javultak az egyenlegmutatók, így átlagosan 6,6 százalékra csökkent a hiány. Az euróövezet ennél is jobb teljesítményt nyújtott: a becslés szerint 4,3 százalékra mérséklődött a deficit 2011-ben, ami 2 százalékpontos javulást jelent a tavalyi állapothoz képest. Németország az általa előirányzott fiskális kiigazítás oroszlánrészét tavaly hajtotta végre, amelynek köszönhetően 4,3-ről 1,1 százalékra szorították le a hivatalos hiánymutatót. Az IMF-programban részt vevő Görögország várhatóan elvétette a vállalt deficitcélt. A kiigazítást nehezítette a rendkívül gyenge gazdasági teljesítmény és a társadalmi ellenállás. 16
Portugáliában a kormány és négy nagy magánbank megállapodásának értelmében a nyugdíjalapok egy részét átutalták az állam számára, elősegítve ezzel az előírt hiánycél teljesülését. Írországban a kiigazítás a kijelölt úton halad, a feltételeket sikerült teljesíteni. A strukturális hiánymutatókat4 vizsgálva szintén igen szembetűnő a világ országai között jelentkező hatalmas eltérés. A becslések szerinti 2011-es várható strukturális mutatók alapján több csoportot lehet elkülöníteni egymástól. A legrosszabbul teljesítők között három országot, Japánt, az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát találjuk. A három ország esete teljesen különböző. Japán esetében a természeti katasztrófa miatt csúszik a kiigazítás, míg az Egyesült Államokban a törekvés megvan a konszolidációra, de a politikai konszenzus hiányzik. Nagy-Britanniában a gazdasági növekedés érdekében halogatják a költségvetési kiigazítást. Közös azonban a hármasban, hogy a tőkepiac nem gyakorol rájuk különösebb nyomást. 8.
ÁBRA:
A
ST R U KT U R Á LI S E GY E NSÚ LY VÁ R HATÓ A LA KU LÁ SA
2011- B E N ( SZ Á Z A LÉ K )
2 1 0 -1 -2 -3 -4 -5 -6 -7 SWE
SUI
FIN
EST
NOR
GER
DEN
GRE
ITA
AUT
EA
BEL
CZE
NED
SLO
FRA
ESP
POL
OECD
POR
IRL
HUN
GBR
JAP
USA
-8
Forrás: OECD Economic Outlook No. 90
A második csoport esetében, köztük Magyarországon is, már zajlik a kiigazítás, azonban mindez leginkább egyszeri intézkedéseknek köszönhető, amelyek hatása nem mutatkozik meg a strukturális egyenlegekben. A GDP-arányosan 3–4 százalék körüli strukturális hiányt felmutató országokban már 2011 során is komoly lépéseket tettek annak érdekében, hogy javítsák a költségvetés fenntarthatóságát. A piaci nyomás alatt tartott országok többsége ebben vagy a következő csoportban található. A 3 százalék alatti strukturális hiánnyal rendelkező országok között találjuk Görögországot is. Utóbbi esetében a strukturális 4
A strukturális egyenleg a ciklikus komponenssel és az egyedi tételek hatásával korrigált hivatalos hiánymutató. Ha a potenciálistól elmarad a gazdaság teljesítménye (negatív a rés), akkor a ciklikus komponens negatív. Ekkor a hivatalos egyenlegnél jobb a ciklikusan kiigazított egyenleg, ami azt jelzi, hogy ha a gazdaság a potenciális szintjén teljesítene, akkor az adóbevételek növekedése miatt az egyenleg automatikusan javulna.
17
egyenleg viszonylag kedvező, míg a hivatalos deficit magas. Ez annak a jele, hogy a gazdasági teljesítmény rontja ilyen jelentős mértékben a hivatalos hiányt. Az idei és a jövő év is a megszorításokról fog szólni a fejlett gazdaságokban, de főként az euróövezeti tagállamokban. Ennek köszönhetően idén a valutaunió hivatalos hiánymutatója ismét 1, míg 2013-ban újabb 0,4 százalékpontot javulhat, így jövőre 2,9 százalék lehet az IMF előrejelzése szerint. A legnagyobb európai gazdaságokban, Németországban, Franciaországban és Olaszországban is fogadtak el újabb középtávú kiigazítási terveket tavaly november óta, amelyek segíthetik az államadósságok fenntartható pályára állítását. A legnagyobb kiigazítást az OECD őszi kalkulációi szerint – melyben tehát a legfrissebb kiigazítási lépések még nem szerepelnek – a nyomás alatt tartott országok végzik majd. Portugália, Görögország és Olaszország a 2011–2013-as időszakban több mint 5 százalékkal javíthatja a strukturális egyenlegét. Az OECD tagállamai közül a három legrosszabb strukturális egyenlegű ország (Japán, USA, Nagy-Britannia) nem tervezett a vizsgált három év során jelentős mértékű kiigazításokat, ami jól jelzi a piac türelmét velük szemben. Jelenleg az általános piaci megítélés kettősnek mondható: egyik oldalról sürgetik a gyors fiskális konszolidációt, aminek eredménye a csökkenő hitelnyújtási költségekben is mérhető. Másik oldalról azok az országok is elérhetik ezt az eredményt, amelyek a vártnál jobb gazdasági teljesítményt nyújtanak. A döntéshozói kihívás, hogy e kettősség mentén kell kialakítani a fiskális politikákat, és visszanyerni, illetve megtartani a piacok bizalmát. A jelenleg tervezettnél erősebb, gyorsabb kiigazítások a lanyhuló gazdasági környezetben inkább felerősíthetik, semmint enyhítenék a piac felől érkező nyomást, elsősorban a negatív növekedési hatás miatt.
18
A hazai gazdaság jelenlegi helyzete és várható fejlődési pályája A bruttó hazai termék tavaly a negyedik negyedévben a decemberi prognózisunknak megfelelően alakult, bár a bővülés szerkezete némiképp eltér a korábbi előrejelzésünktől. A növekedést felhasználási oldalról továbbra is a nettó export hajtja, míg a belső tételek kontrakciója folytatódott. A háztartások fogyasztási kiadását visszafogja a szektor mérlegalkalmazkodása, a gyenge árfolyam, illetve a végtörlesztés, így a lassú munkaerőpiaci fordulat, az szja-csökkentés, valamint a magán-nyugdíjpénztári reálhozamok egyösszegű kifizetése ellenére a legnagyobb belső felhasználási tétel stagnálást mutatott az elmúlt negyedév során. A bruttó állóeszköz-felhalmozás kettősségről árulkodik: a feldolgozóipari gépberuházások dinamikus bővülése a járműgyártás nagyprojektjeihez köthető, azonban az általános befektetési klíma továbbra is rendkívül kedvezőtlen. Termelési oldalon pozitív változás, hogy az ipar hozzáadott értékének a lassulása megállt, sőt negyedéves bázison ismét dinamikus bővülést regisztráltak. A kis súlyt képviselő mezőgazdaság idei, átlagosnak tekinthető hozzáadott értéke a 2010-es év alacsony bázisának köszönhetően 0,9 százalékkal járult hozzá a negyedik negyedéves GDP-bővüléshez. Az építőipar zuhanása megállni látszik, de a kedvezőtlen kilátások miatt az ágazat szűkülése vélhetően tovább folytatódik. A szolgáltatási szektorban a pénzügyi, biztosítási ágazat hozzáadott értéke jelentős kontrakciót mutat, míg az információ és kommunikáció ágazatban markáns növekedést regisztráltak. A munkaerőpiacon az aktivitás bővülése jelentősen lassult, a munkanélküliség továbbra is historikusan magas szinten áll, és a foglalkoztatottság növekedése visszafogottabb volt a korábban regisztráltnál. A kormányzati szektor foglalkoztatására a közfoglalkoztatás rendszerének átalakítása kedvezőtlenül hatott, miközben a versenyszektor munkaerőkereslete 2011 utolsó hónapjaiban már csökkenést mutatott. Tavaly az utolsó negyedévben tapasztalt kiugró bérdinamika a 2011-es szja-változások okozta prémiumkifizetések eltolásának és a közfoglalkoztatás rendszerének átalakítása miatt kialakult összetételhatásnak köszönhető. A hazai inflációs folyamatokat rövid távon az áfa és a jövedéki adó változása, illetve a gyenge árfolyam határozza meg, míg középtávon érvényesül a lanyha belső kereslet árleszorító hatása. A jegybank az inflációs kockázatokat mérlegelve decemberben az irányadó ráta 50 bázispontos emelése mellett döntött. Ezt követően azonban nem nyúlt a Monetáris Tanács az alapkamathoz, bár a belső tagok (az elnök és a két alelnök) további 50 bázispontos szigorításra tettek javaslatot januárban. A hitelezési aktivitás továbbra is gyenge, és az MNB likviditásbővítő intézkedéscsomagjának hatása is korlátozott lehet az alacsony hitelezési hajlandóság miatt. A külső finanszírozás drágulása mellett ismét rosszabb 19
lett a banki hitelportfólió minősége, amiben a végtörlesztés is jelentős szerepet játszott a jó minőségű hitelek állományának csökkenése által. Az árfolyamrögzítés rendszerének kibővítése, valamint a nemfizető adósok 25 százalékos hitelelengedése ugyanakkor javíthatja a hitelállomány minőségét. Az előrejelzési horizont (2012 első negyedévétől 2013 negyedik negyedévéig) elején a belső felhasználási tételek további zsugorodását várjuk. Ennek hátterében az idei évre tervezett, GDP-arányosan 2 százalékot meghaladó strukturális költségvetési restrikció, a banki hitelezés csökkenése, az emelkedő infláció és a kedvezőtlen beruházási klíma áll. Ezzel egy időben a külkereskedelmi partnerek lassabb növekedése visszafogja az exportdinamikát, azonban a gyenge belső kereslet miatt az import növekedési rátájának visszaesése még markánsabb lehet. Összességében a bruttó hazai termék 0,1 százalékos növekedésére, vagyis stagnálásra számítunk az idei évben, amit felhasználási oldalról csak a nettó export támogat. Jövőre azonban kiegyensúlyozottabb növekedésre számítunk. Ebben nagy szerepe lehet a 2013-ra várt hitelezési fordulatnak, a külső keresleti dinamika ismételt emelkedésének és a csökkenő inflációnak. A kormányzati intézkedések miatt a munkaerő-piaci aktivitás további bővülésére számítunk. A GDP stagnálásával, illetve a munkaerő költségének szabályozással összefüggő emelésével (minimálbér-emelés, bérkompenzáció) összhangban a munkaerő-kereslet bővülése lelassul, sőt az előrejelzési horizont vége felé meg is áll. A munkanélküliség így a jelenlegi magas szinten stabilizálódik. A bruttó bérek idén 4,2 százalékkal emelkedhetnek, jövőre pedig 4,3 százalékos bérdinamika várható. Bár a hazai gazdaságban jelentős kereslethiányra számítunk az előrejelzési horizonton, a fogyasztói árak növekedése az idei évben meghaladja az inflációs célt. A korábbi prognózisunknál magasabb drágulási ráta azt jelzi, hogy a jegybanknak további kamatemelést kell eszközölni annak érdekében, hogy az indirektadó-emeléseknek és az árfolyam korábbi leértékelődésének a másodkörös hatásait tompítsa. Ezt követően az alapkamat lassan csökkenő pályára állhat.
Az újonnan beérkező adatok elemzése A hazai növekedés alakulása A bruttó hazai termék a tavalyi év utolsó három hónapjában 1,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, a szezonális és a naptári hatás kiszűrését követően pedig 0,3 százalékos bővülést regisztráltak az előző negyedévhez képest. A GDP így összességében a korábbi várakozásainknak megfelelően alakult, igaz, a bővülés szerkezete némiképp eltér az általunk prognosztizálttól. A hazai gazdasági növekedés továbbra is egyoldalú: a belső kereslet szűkülése mellett az ipari kivitel volt az egyetlen olyan tényező, ami az elmúlt két évben érdemben hozzájárult a 20
GDP növekedéséhez. Az exportpiacaink bővülése a negyedik negyedévben azonban elmaradt a korábban várttól, így a kivitel növekedése sem érte el a decemberi alappályánkban számszerűsített értéket. A tavaly év eleje óta tartó dinamikavesztés így folytatódott a negyedik negyedévben is, és érdemben csökkent a kivitel GDP-hozzájárulása. A lassulás a kivitel legnagyobb hányadát kitevő gépek és szállítóeszközök volumenindexének visszaesésével magyarázható, míg a feldolgozott termékek exportja továbbra is gyors ütemben nőtt. Ennek megfelelően a hazai feldolgozóipar húzóágazatának számító gép, gépi berendezések, valamint járműgyártás ágazat termékei iránt csökkent leginkább a külpiaci kereslet dinamikája. 9.
ÁBRA:
A
KÜ LKE R E SKE D E L M I T E R M É K FO RG A LOM V O LU M E N VÁ LTOZ Á SA Á R U FŐ C SO P O RTO NKÉ NT,
2010–2011 ( SZ Á Z A LÉ K )*
25.0
Feldolgozott termékek
20.0
Energiahordozók 15.0 2011
Nyersanyagok 10.0
Gépek és szállítóeszközök 5.0
Élelmiszerek 0.0 0.0
5.0
10.0
15.0
20.0
25.0
2010
Forrás: KSH, Századvég-számítás * A körök mérete a termékcsoport exporton belüli súlyát érzékelteti.
A kivitel lassulása nagyobb mértékű volt, mint a GDP-alapon számított külső kereslet volumenindexének a csökkenése, ezért a külpiaci részesedés visszaesésére következtetünk. Ez összhangban áll azzal, hogy a hazai kivitel legnagyobb hányadát olyan termékek alkotják, melyeknek kereslete érzékenyen reagál a konjunktúrára, ezért a nyugat-európai növekedési problémák jelentősen csökkentik a termékcsoport exportjának növekedését. Összességében a belső felhasználás tovább zsugorodott az elmúlt negyedév során éves és negyedéves bázison számolva egyaránt. A gyenge belső kereslettel összhangban a behozatal éves dinamikája csaknem megfeleződött, negyedéves bázison pedig stagnálást regisztráltak. A nettó export GDP-hozzájárulása így érdemben emelkedett és elérte a 2,9 százalékpontot, ami 2010 második negyedévét követően a legmagasabb értéknek számít. A háztartások fogyasztási kiadása enyhe növekedést mutatott az előző év azonos időszakához viszonyítva, azonban ez csak az alacsony bázisnak köszönhető, mivel a 21
negyedév/negyedév indexben enyhe kontrakció volt megfigyelhető. A fogyasztást számos egyszeri sokk érte az elmúlt évben. A személyi jövedelemadó változása tartósan, míg a magán-nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése ideiglenesen megemelte a rendelkezésre álló jövedelem nagyságát. Emellett bár lassuló ütemben, de tovább folytatódott a foglalkoztatottak számának bővülése, és emelkedő trendet mutat a bérek növekedési rátája is. Ezeket a hatásokat azonban ellensúlyozta a háztartási szektor mérlegalkalmazkodása, a továbbra is historikusan magas munkanélküliségi ráta, valamint az elmúlt fél évben jelentősen leértékelődő árfolyam. Szintén a fogyasztás növekedését gátolta a devizahitelek kedvezményes árfolyamon történő végtörlesztésének a lehetősége. A konstrukció a devizahitelek állományának a korábbi átértékelődését semlegesítette, így nagyon kedvező lehetőséget biztosított a jelentős megtakarítású háztartások számára mérlegeik tisztítására és hiteleik leépítésére. Mindezen hatások eredőjeként a háztartások fogyasztása stagnálást mutatott az elmúlt év folyamán. 10.
ÁBRA:
AZ
EGY E S FE LH A S Z N Á LÁ S I T É T E LE K H OZ Z Á JÁ R U L Á SA A
(AZ
GDP
N ÖV E KE D ÉSÉ HE Z
E LŐZ Ő É V A Z ON O S I D ŐSZ A KÁ NA K BÁ Z I SÁ N , SZ Á Z A LÉ K )
8.0 6.0 4.0 2.0 0.0 -2.0 -4.0
Végső fogyasztás Készletváltozás Bruttó hazai termék (GDP) összesen
IV.
III.
II.
2011. I.
IV.
III.
II.
2010. I.
-6.0
Bruttó állóeszköz-felhalmozás Nettó export
Forrás: KSH
Emellett a végső fogyasztást az állami szféra szigorú gazdálkodása, valamint a közfoglalkoztatás rendszerének átalakítása is visszafogta, így a bruttó hazai termék 10 százalékát kitevő tétel, a közösségi fogyasztás 0,7 százalékkal zsugorodott az előző év azonos időszakához képest. A Széll Kálmán Terv céljainak megfelelően a kormányzattól érkező természetbeni juttatások közel 1,5 százalékos kontrakcióját regisztrálták. A két tétel összességében 0,3 százalékponttal mérsékelte 2011 negyedik negyedévének GDPnövekedését. Tavaly az utolsó negyedévben tovább csökkent a bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene az előző év bázisán. Kedvező jel azonban, hogy a visszaesés mértéke csökkent, és a decemberi 22
alappályánknál kisebb volt a beruházások negyedik negyedéves kontrakciója. Továbbra is megfigyelhető a kettősség a hazai folyamatokban: a nagy feldolgozóipari projektek kedvező hatása mellett a beruházási klíma továbbra is rendkívül kedvezőtlen. A dichotómia a beruházások anyagi-műszaki megoszlásán is tükröződik: az építési beruházások 11,7 százalékos visszaesése mellett a gépberuházások 6 százalékkal nőttek az október és december közötti időszakban. Az állóeszköz-felhalmozás évek óta tartó zsugorodásának következtében a beruházási arány 17,4 százalék alá esett. Ilyen alacsony értéket az azonos módszertannal mért időszakban, vagyis 1995 óta még nem regisztráltak. Az állóeszköz-felhalmozás elmaradása középtávon is érdemben csökkenti a növekedési kilátásokat, mivel a potenciális GDP is alacsonyabb pályát fut be a tőkebővülés lassulása miatt. A beruházásokat több tényező is visszafogja:
a gyenge belső kereslettel, valamint az exportpiaci bizonytalanságokkal összhangban historikusan alacsony a kapacitáskihasználtság szintje;
a finanszírozási környezet továbbra is kedvezőtlen, sőt a legfrissebb Hitelezési felmérés adatai szerint a bankok a hitelezési feltételeiket tovább szigorítják az elkövetkező fél év folyamán, így egyre kevesebb vállalat jut finanszírozási forráshoz egyre nagyobb költségek mellett;
a minimálbér emelése, a bérkompenzáció, valamint az egyes ágazatokra kivetett különadó csökkenti a profitrátát, ezáltal a beruházások elhalasztására ösztönzi a vállalatokat;
a plázastop adminisztratív eszközökkel gátolja a kiskereskedelem építési beruházásait, míg a háztartási lakásberuházásokat visszafogja a lakossági hitelezés pangása, a munkapiac lazasága, a végtörlesztés.
A bruttó felhalmozás másik eleme, a készletváltozás GDP-hozzájárulása a negyedik negyedévben szintén negatív volt, így megfordulni látszik a készletciklus. A vállalatok a bizonytalan növekedési kilátások miatt nem vagy csak lassan bővítik a kapacitásaikat, és a készleteik leépítésével elégítik ki a keresletet. Tompítja ugyanakkor a folyamatot a jó mezőgazdasági terméseredmény. A termelési oldalon az ipar, illetve a feldolgozóipar GDP-növekedésének a visszaesése megállt az elmúlt negyedévben, sőt negyedéves bázison az utolsó három hónapban ismét dinamikus bővülést regisztráltak. Az értékesítés volumene továbbra is kettősségről árulkodik: a belföldi értékesítés zsugorodása tovább folytatódott, míg a kivitel esetén csupán a növekedés lassult. Az elmúlt negyedévhez képest némi visszarendeződés figyelhető meg az ágazat bizalmi indexeiben, valamint az új rendelésállományban. Tavaly a második negyedévtől az ipari bizalmi indikátor gyors csökkenésnek indult. A visszaesés üteme megközelítette a 2008-ban megfigyelhető dinamikát, és nagy bizonytalanságot hordozott a pesszimizmus erősödése. Ezt követően azonban a tavalyi negyedik negyedévben megállt a mutató csökkenése, sőt 2012 23
első hónapjaiban már lassú korrekciót figyelhetünk meg. Mindez kedvező jel az ipari termelés volumenére, a feldolgozóipari beruházásokra nézve, és azt mutatja, hogy az ipari export mint a hazai gazdaság legfőbb növekedési tényezője vélhetően továbbra is növekedést tud felmutatni. 11.
ÁBRA:
AZ
I PA R I B I Z A LM I I N D E X , I L LE T V E E GY ES R É S Z E I NE K A LA KU LÁ SA ( M É R LEG )
30.0 20.0 10.0 0.0 -10.0 -20.0 -30.0 -40.0 -50.0 2007. I. III. V. VII. IX. XI. 2008. I. III. V. VII. IX. XI. 2009. I. III. V. VII. IX. XI. 2010. I. III. V. VII. IX. XI. 2011. I. III. V. VII. IX. XI. 2012. I.
-60.0
Az elmúlt hónapok termelése
A következő hónapok termelési szintje
Ipari bizalmi index
Forrás: Eurostat
Bár az elmúlt negyedévekben a mezőgazdasági hozzáadott érték is jelentős dinamikát mutatott, ez csupán a tavalyi rossz terméseredmények okozta bázishatással magyarázható, és így csak ideiglenesen járul hozzá a gazdasági növekedéshez. A közel 28 százalékos éves bázisú bővülésnek köszönhetően a kis súlyú ágazat 0,9 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez tavaly az utolsó negyedévben. Az építőipar zsugorodása 2011 végén megállt, és a volumenindex negyedéves bázison a szezonális és naptári hatás kiszűrését követően 2,4 százalékos emelkedést mutatott. Bár ezáltal éves bázison is lényegesen csökkent az ágazat visszaesésének mértéke, meglátásunk szerint a tényleges fordulatra még várni kell. A kiadott lakásépítések száma továbbra is historikusan alacsony, ráadásul az épített lakások száma meghaladja a szintjét, így további csökkenésre lehet számítani. Az Eurostat bizalmi indikátorai szerint tovább csökken azon megkérdezett háztartások aránya, amelyek lakásfelújítást vagy -vásárlást, -építést terveznek.
24
12.
ÁBRA:
AZ
ÁG A Z ATOK HOZ Z Á JÁ R U L Á SA A B R U T TÓ H A Z A I T E R M É K N ÖV E KE D É S É HE Z
( SZ Á Z A LÉ K ,
A Z E LŐZŐ É V BÁ Z I SÁ N )
4.0 3.0 2.0 1.0 0.0 -1.0
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Építőipar GDP összesen (piaci beszerzési áron)
IV.
III.
II.
2011. I.
IV.
III.
II.
2010. I.
-2.0
Ipar Szolgáltatások összesen
Forrás: KSH
A szolgáltatások heterogén csoportján belül a legnagyobb visszaesést (6,4 százalék) a pénzügyi biztosítási tevékenység esetén regisztrálták. A bankszektor alacsony hitelkihelyezése miatt folyamatosan csökken az ágazat hozzáadott értéke és az alkalmazotti létszáma. Szintén érdemi visszaesést regisztráltak az ingatlanügyek ágban, ami az építőipari teljesítménnyel áll szoros összefüggésben. Stagnálást mutat ugyanakkor a belső piacra termelő kereskedelem, gépjárműjavítás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazat, összhangban a fogyasztás szinten maradásával. Ezzel szemben az információ és kommunikáció ágazat továbbra is érdemben tudott bővülni éves és negyedéves bázison egyaránt.
Munkaerő-piaci tendenciák A gazdaságban a kedvező tendenciák lassulása a munkakeresleten is érezhető, ami elsősorban a bizonytalan konjunkturális kilátásokkal van összhangban. Tavaly az utolsó negyedévben a foglalkoztatottság csak kismértékben tudott emelkedni éves bázison, a bővülés továbbra is a versenyszféra munkakeresletére vezethető vissza. Az utolsó hónapban azonban a szezonálisan kiigazított adatok alapján a növekedés teljesen megállt, sőt már csökkenés volt megfigyelhető a versenyszférában. Ez összefüggésben lehet a vállalati terhek várható növekedésével (minimálbér-emelés, bérkompenzáció), és így a munkakereslet visszaesése tovább folytatódhat. A kormányzati szektor foglalkoztatása jóval elmaradt a 2010-ben megfigyelt szinthez képest, ami elsősorban a közfoglalkoztatás visszaesésével magyarázható.
25
A munkanélküliek száma két negyedév után kismértékben újra csökkent a tavalyi év utolsó három hónapjában, így újra 10,7 százalékos volt a ráta a 15–74 éves aktív lakosság körében. Emellett a munkakeresés időtartama folyamatosan rövidült: az előző év azonos időszakának bázisán emelkedik a három vagy annál kevesebb hónapja állást keresők száma és aránya, ami a közfoglalkoztatás átalakításával, valamint az álláskeresési járadék időtartamának csökkentésével függ össze. Mivel a tavalyi évben a rövid idejű közfoglalkoztatás volt a jellemző és a programba belépők száma jelentősnek tekinthető (kb. 300 ezer fő), így a foglalkoztatás és a munkanélküliség közötti áramlás viszonylag nagy volt. Ennek eredményeként csökkenhetett a munkakeresés átlagos időtartama. Az idei évben azonban megszűnik a rövid idejű közfoglalkoztatási forma, ami miatt a program kiszámíthatóbb jövedelemforrássá válik a résztvevők számára. Az átalakítás következtében a munkanélküliség összetétele is változhat, mivel a rövid ideje állás nélkül lévők aránya újra csökkenhet. Összességében az aktivitás tovább bővült (56,2 százalék), azonban a növekedés mértéke jelentősen lelassult. 13.
ÁBRA:
AZ
A KT I V I TÁ S , FO G LA LKOZ TATOT T SÁ G É S M U NKA NÉ L KÜ L I SÉ G NE GY E D É V ES VÁ LTOZ Á SA ( E Z E R FŐ , S Z E ZO NÁ L I SA N KI I G A Z Í T VA )
40 30 20 10 0 -10 -20 -30 -40 -50 -60 2009. I.
II.
III.
IV.
2010. I.
Foglalkoztatottak
II.
III.
IV.
Munkanélküliek
2011. I.
II.
III.
IV.
Aktívak
Forrás: KSH, Századvég-számítás
Az aktív munkakeresők száma 2011 harmadik negyedéve után újból csökkent az év utolsó hónapjaiban, de még mindig historikusan magas szinten áll. Emellett a gyenge munkaerőkereslet miatt az újonnan kiírt álláshelyek száma továbbra is alacsony, így az egy üres pozícióra jutó munkanélküliek száma még mindig magas, tehát a munkapiaci feltételek lazák, amint az a Beveridge-görbén látható.
26
14.
ÁBRA:
A BEVERIDGE-GÖRBE
Új, nem támogatott álláshelyek (ezer)
90 80 2006 2007 2005 2008
70 60 50
2009
2011 2010
40 30 350
400
450
500
550
600
650
Regisztrált álláskeresők (ezer fő) Forrás: NFSZ, Századvég-számítás
Az intézményi statisztikák kedvezőtlenebb tendenciákat mutattak az év utolsó három hónapjában a magyar munkaerőpiac helyzetéről, mint a munkaerő-felmérés. Az öt vagy több főt alkalmazó szervezeteknél már harmadik negyedéve folyamatosan csökken éves bázison az alkalmazottak száma (–1,2 százalék). Továbbra is a költségvetési intézmények járultak hozzá leginkább a csökkenéshez, ami a közfoglalkoztatás rendszerének az átalakításával magyarázható. A 2010-es év azonos időszakában 30 százalékkal több támogatott alkalmazott volt a szférában, mint tavaly, így az átlagos 87,3 ezer fős létszám 61 ezer főre csökkent. Amennyiben eltekintünk a közfoglalkoztatás torzító hatásától, a közalkalmazottak létszáma csak kismértékben esett vissza. A versenyszféra munkaerő-keresletének emelkedése is megtorpant 2011 utolsó negyedévében: az előző év azonos időszakához képest már csak 0,2 százalékkal nőtt az alkalmazottak száma, sőt decemberben már kevesebben dolgoztak a szférában, mint 2010 azonos időszakában. Az elmúlt negyedévekben az iparban a munkaerő-kereslet dinamikájának csökkenése folyamatos volt, ami összhangban van az ágak kibocsátásának lassulásával, egyes időszakokban visszaesésével, illetve a várakozások romlásával. A vállalatok 2009-ben a reálgazdasági visszaesésre a részmunkaidős foglalkoztatottak számának emelésével, valamint a túlórák számának csökkentésével reagáltak. Ezt követően a gazdasági növekedés beindulása ellenére továbbra is óvatosan bővítették a statisztikai létszámot, a jelentős bizonytalanság miatt inkább a rugalmasabb foglalkoztatási formákkal (munkaerő-kölcsönzés) elégítették ki a lassan emelkedő keresletet.
27
15.
ÁBRA:
A
R É SZ M U N K A I D Ő SÖ K É S A T Ú LÓ R Á K SZ Á M A A FE LD O LG OZÓ I PA R BA N , VA LA M I NT
Munkaerő kölcsönzés
Részmunkaidősök
XI.
IX.
VII.
V.
III.
1 2011. I.
20000 XI.
1.5
IX.
30000
VII.
2
V.
40000
III.
2.5
2010. I.
50000
XI.
3
IX.
60000
VII.
3.5
V.
70000
III.
4
2009. I.
80000
óra
fő
A KÖ LC S ÖN ZÖT T M U NK A E RŐ
Túlórák (jobb tengely)
Forrás: KSH
A tavalyi év második felében a konjunkturális helyzet újbóli romlása miatt először a túlórák csökkenésével és a kölcsönzött munkaerő visszafogásával reagálhatnak az ipari vállalatok. A várakozásokat jól mutatja az Eurostat ipari bizalmi indikátora, amely az ág foglalkoztatási kilátásait ragadja meg. A második félévben jelentősen romlottak az ipari vállalatok foglalkoztatást érintő várakozásai, amelyek tavaly októberben érték el több mint egyéves mélypontjukat. A feldolgozóiparral párhuzamosan a piaci szolgáltatások ágaiban is tovább lassult az alkalmazotti létszám növekedése a negyedik negyedévben. Éves bázison kismértékű létszámbővülést regisztráltak az információ és kommunikáció ágában, a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységet végző vállalatoknál és a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó szervezeteknél. Eközben a belső piacokra termelő és szolgáltató ágakban (kereskedelem és gépjárműjavítás) tovább csökkent a statisztikai létszám. A belső kereslet zsugorodásával a szolgáltató ágazatok munkakereslete is folyamatosan csökkenhet a jövőben, amelyet alátámaszt a foglalkoztatási várakozások indexe, így a kilátások kedvezőtlenebbek, mint az ipari ágakban.
28
16.
Á B R A : I PA R I É S P I A CI S Z O LG Á LTATÓ ÁG A Z ATOK FO G LA L KOZ TATÁ SI VÁ R A KOZ Á S A I
( M É R LEG ) 20 10 0 -10 -20 -30 -40
Ipar
2012. I.
XI.
IX.
VII.
V.
III.
2011. I.
XI.
IX.
V.
VII.
III.
XI.
2010. I.
IX.
V.
VII.
III.
2009. I.
XI.
IX.
VII.
V.
III.
2008. I.
-50
Szolgáltatások
Forrás: Eurostat
A nemzetgazdaságban a bruttó bérek növekedési üteme ismét emelkedett 2011 negyedik negyedévében. A rendszeres bérek tekintetében nem volt jelentős változás az előző időszakok bérdinamikájához képest. A versenyszféra bruttó átlagkeresetei 2011 negyedik negyedévében az utóbbi három év átlagához képest nagyobb ütemben, 6,6 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. A kiugró dinamika az alacsony bázishatással magyarázható, mivel 2010 év végén az szjaszabályok változása miatt a vállalatok a prémiumok kifizetését átütemezték a következő év elejére. Azonban a mostani prémiumok elmaradnak az előző évek átlagától, ami összhangban van a romló teljesítménymutatókkal, valamint a túlórák számának csökkenésével. A rendszeres bérek alapján a 2011-es átlagnak megfelelően nőttek a keresetek a negyedik negyedévben, amelyek az előző évek átlagához képest magasnak mondható.
29
17.
ÁBRA:
AZ
A LK A LM A ZOT TA K ( P R É M I U M M A L , JU TA LOM M A L , EGY HAV I
KÜ LÖ N JU T TATÁ S SA L ) HAV I B R U T TÓ ÁT LAG KE R E SE T É NE K I ND E XE
(2009–2011)
20 15 10 5 0 -5 -10 -15 -20 2009 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. 2010 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. 2011 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.
-25
Nemzetgazdaság
Versenyszféra
Állami szféra
Forrás: KSH
Az éves változáshoz a közmunkaprogramok torzító hatása is hozzájárult, így növelve a költségvetési szervezetek átlagos bruttó bérét. A közfoglalkoztatottakat kiszűrve nem változott érdemben a szféra rendszeres bruttó keresete, amely csak az úgynevezett illetményautomatizmusoknak köszönhetően nőtt a negyedik negyedévben, így ismételten jelentősen elmaradt a versenyszféra bérnövekedésétől.
Infláció és monetáris kondíciók A 2011 végén, illetve 2012 januárjával életbe lépő indirektadó-változások hatására a fogyasztóiár-index jelentősen gyorsult, és januárra elérte az 5,5 százalékos szintet. Az adóváltozások technikai hatása összességében 1,9 százalékos volt 2012 első hónapjában. A decemberi előrejelzésünkben azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a 2009-es áfaemeléshez hasonlóan viszonylag alacsony lesz a forgalmiadó-változás áthárítása a fogyasztói árakba, vagyis a vállalatok a nettó árak csökkentésével vagy a vártnál kisebb mértékű emelésével tompítják a teljes technikai hatást. A 2009-es áfamódosítás esetén az áthárítás mértéke mindössze 60–70 százalékos volt, ami jórészt a gyenge belső kereslet árleszorító hatásának tudható be. Mivel számításaink szerint a kibocsátási rés megközelítőleg 4 százalékos, ezért joggal feltételeztük, hogy szintén mérsékelt begyűrűzés várható a januári intézkedések kapcsán is. Ezzel szemben az adatok azt bizonyítják, hogy a valós áthárítás ennél lényegesen magasabb, közel 90 százalékos volt, így az inflációs folyamatok lényegesen kedvezőtlenebb képet festenek, mint ahogy a decemberi előrejelzésünkben feltételeztük. A magas áthárítási ráta miatt a változatlan
30
adótartalmú árindex 3,6 százalékra emelkedett, vagyis gyakorlatilag azon a pályán halad, mint ami áfaváltozás nélkül várható lett volna. 18.
ÁBRA:
A
FOGYA SZ TÓ I -, A VÁ LTOZ AT LA N A D ÓTA R TA LM Ú Á R I ND E X É S A Z I ND I R E KTA D Ó E M E LÉ S T EC HN I KA I HATÁ SA ( SZ Á Z A LÉ K , A Z E LŐZ Ő É V BÁ Z I SÁ N )*
7 6 5 4 3 2 1
2009. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. 2010. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. 2011. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. 2012. I.
0
Fogyasztóiár-index
Változatlan adótartalmú árindex
Forrás: MNB * A fogyasztóiár-index és a változatlan adótartalmú árindex közötti különbségvonalak az indirektadóemelések technikai hatását tükrözik.
A változatlan adótartalmú árindex emelkedése elsősorban a forint korábbi leértékelődésével áll összhangban. Az árfolyam gyengülésének árakra gyakorolt hatása érdemben csökkent az inflációs célkövetés időszakának kezdete óta: a legfrissebb számítások szerint egy 10 százalékos leértékelődés megközelítőleg 2 százalékponttal emeli meg a teljes fogyasztóiárindexet. December óta jelentős volatilitás mellett összességében felértékelődött a forint a főbb devizákkal szemben, így megközelítőleg a szeptemberi szintre erősödött a hazai fizetőeszköz. Ez azt jelenti, hogy havi átlagban február és december között 6,8 százalékkal értékelődött fel a forint az euróval, 10,5 százalékkal az USA-dollárral és 6 százalékkal a svájci frankkal szemben. A konszolidációt elsősorban az IMF–EU-tárgyalásokkal kapcsolatos pozitív piaci várakozások hajtották. A vizsgált időszak végén a tárgyalások elhúzódásával kapcsolatos hírek ismét gyengítették az árfolyamot. Összességében azonban a leértékelődéssel együtt járó inflációs kockázatok mérséklődtek az elmúlt negyedév során, de historikusan továbbra is gyenge az árfolyam.
31
19.
ÁBRA:
A
FOR I N T Á R FOLYA M Á N A K VÁ LTOZ Á SA A FŐB B D E V I Z Á KKA L SZ E M B E N ( SZ Á Z A LÉ K ,
2011.
SZ E P T E M B E R I ÁT L AG OS Á R FOLYA M
= 0)*
12 10 8 6 4 2 0 -2 szeptember
október
november
december
EUR
USD
január
február
CHF
Forrás: MNB * A pozitív indexek leértékelődést jelentenek.
Az inflációt meghatározó költségtényezők közül folytatódott az éves bázisú mezőgazdasági termelőiár-index csökkenése, így az év első felében regisztrált, 40 százalékot meghaladó ráta decemberre 10 százalékra csökkent. Leginkább a gabonafélék áremelkedése lassult az elmúlt hónapok folyamán, a termékcsoport termelőiár-indexe a szeptemberi 26 százalékról decemberre 4,2 százalékra csökkent. Szintén az árindex mérséklődését regisztrálták a kukorica és az árpa esetén. Az árak jellemzően termésátlag, illetve a mezőgazdasági hozzáadott érték növekedésével visszaesnek: mivel a tavalyi évben az ágazat hozzáadott értéke érdemben nőtt 2010-hez képest, ezért az árak növekedése lassult, sőt várhatóan árcsökkenést regisztrálnak az idei évben. A Brent olaj forintban kifejezett árainak éves növekedési rátája érdemben csökkent október óta, azonban továbbra is 30 százalék körül mozog. Ez a lassulás elsősorban a bázishatásnak köszönhető, mivel az olajárak a tavalyi év 10. hónapja óta közel 7 százalékkal emelkedtek. A historikusan gyenge hazai árfolyam, valamint a fejlődő gazdaságok dinamikusan növekvő kereslete tartósan magas szinten stabilizálhatják az energiahordozó forintban kifejezett átlagárát. Jelentős felfelé mutató kockázatokkal jár a közel-keleti térségben megfigyelhető geopolitikai feszültség is.
32
20.
ÁBRA:
A
M E Z ŐG A Z DA SÁG I T E R M E LŐ I Á R A K , I L LE T V E A
B R E NT
O LA J FO R I NT B A N
KI FE JE Z E T T ÁT LA G Á R Á N A K A VÁ LTOZ Á SA ( SZ Á Z A LÉ K , A Z E LŐZ Ő É V A ZO NO S I D Ő SZ A KÁ NA K A BÁ Z I SÁ N ) 60 50 40 30 20 10 0
Brennt olaj (forint) index
II.
XII.
2012. I.
X.
XI.
IX.
VIII.
VI.
VII.
V.
IV.
II.
III.
2011. I.
XI.
XII.
X.
IX.
VII.
VIII.
V.
VI.
III.
IV.
II.
2010. I.
-10
Mezőgazdasági termelőiár-index
Forrás: KSH, EIA
Érdemben emelte ezenfelül az infláció mértékét, hogy a KSH módszertani változtatást hajtott végre a fogyasztóiár-index súlyrendszerének kialakításánál, így jelentősen megváltoztak a fogyasztói kosár súlyai (2. táblázat). Látható, hogy érdemben nőtt a nagy áremelkedéssel jellemezhető üzemanyagok, míg csökkent a historikusan kisebb árdinamikát mutató ipari termékek súlya. Ez a módszertani változás összességében számításaink szerint 0,1 százalékponttal emelte meg a fogyasztóiár-indexet. Az üzemanyagok súlyának emelkedése a fogyasztóiár-index volatilitását emelheti a jövőben. 2.
TÁBLÁZAT: A FOGYASZTÓIÁR-INDEX KISZÁMÍTÁSÁHOZ HASZNÁLT SÚLYOK VÁLTOZÁSA, 2011–2012
2011
2012
Különbség
Élelmiszerek
17,54
17,86
0,32
Árindex január (év/év) 5,18
Ipari termékek
25,62
23,67
1,96
2,48
1,3
Piaci szolgáltatások
20,22
21,29
1,08
4,85
1,5
Piaci energia
2,04
1,61
8,52
5,8
Alkohol, dohány
9,55
8,74
–0,44 –0,81
6,71
3,3
Üzemanyagok
5,49
7,71
2,22
18,03
12,9
Szabályozott árak
19,54
19,13
–0,42
5,18
5,5
Súlyok
Árindex szórása* 4,7
5,45 1,7 Összesen 100,00 100,00 0 Forrás: KSH * A szórás kiszámításához a havi, éves bázisú árindexeket használtuk fel 2007 januárjától – a 3 százalékos középtávú inflációs cél életbelépésétől – 2012 januárjáig tartó időszakban.
33
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa decemberben 50 bázisponttal emelte az irányadó ráta szintjét, amit az inflációs kockázatokkal indokolt. Az ezt követő üléseken azonban nem reagált sem a forint januári gyengülésére, sem pedig a vártnál magasabb inflációs adatra, ezért az alapkamat 7 százalékon áll. A tanács azonban az idei évben mindkét alkalommal megosztott volt. Januárban egy 50 bázispontos emelésre szavazott Simor András és a két alelnök, majd a februári ülésen az egyik külső tag negyed százalékos lazításra voksolt. A szigorítások elmaradását a tanács külső tagjai elsősorban a kockázati megítélés januártól kezdődő korrekciójával magyarázták, ami a forint árfolyamának erősödésében és a kockázati mutatók csökkenésében mutatkozott meg. A bizalom erősödése az IMF-fel és az EU-val való tárgyalásokkal kapcsolatos kormányzati kommunikáció megváltozásának volt köszönhető. Az elmúlt hónapokban tapasztalt kockázati volatilitás miatt az MNB fontosnak tartaná a mielőbbi megállapodást, a tárgyalások elhúzódása további monetáris szigorítást tehet szükségessé. Amennyiben az alapkamat nem követi kockázati megítélésünk változását, az a forint árfolyamának ismételt, jelentős leértékelődését vonná maga után. Emellett azonban álláspontunk szerint egyre hangsúlyosabbá válnak a kamatdöntésekben az inflációs folyamatok. A decemberi monetáris szigorítással összhangban, annál azonban jelentősebb mértékben emelkedtek a háztartások és a vállalatok hitelkamatai az elmúlt hónapok folyamán. Az MNB hitelezési felmérése szerint a háztartások esetében emellett a nem árjellegű feltételek is érdemben szigorodtak, ami elsősorban a hitelfedezeti mutató és a jövedelmi követelmények változásában öltött testet. Ezzel a bankok a magasabb jövedelmű ügyfélkörre kívánják korlátozni hitelkihelyezésüket. 21.
ÁBRA:
A
H Á Z TA RTÁ S OK É S A VÁ L LA LATO K HI T E LKÖ LT SÉG E I NE K A LA KU LÁ SA ( SZ Á Z A LÉ K )
10
18
9
16
8
14
7
12
6
10
5
8
4
6
3
Háztartási forint fogyasztási hitel Háztartási forint lakáscélú hitel Háztartási euró fogyasztási hitel
Vállalati euróhitelek Vállalati forinthitelek
Forrás: MNB
34
dec.
2011. jan.
okt.
nov.
szept.
júl.
aug.
jún.
máj.
ápr.
febr.
2011. jan.
2012. jan.
dec.
nov.
okt.
aug
szept.
júl.
jún.
máj.
ápr.
0 márc.
0 febr.
2 2011. jan.
1
márc.
4
2
A vállalati szegmensben az alacsony hitelezési hajlandóság mellett egyre inkább meghatározó a gyengülő hitelezési képesség szerepe, ami miatt a hitelhez jutási feltételek további szigorítása várható a következő időszakban is. A bankok finanszírozási helyzetének romlása a külföldi források kivonásának és a devizaforrások drágulásának tudható be. A magánszektor hitelkondícióinak szigorítása nem csak hazánkban érhető tetten, az eurózóna és a régió bankjainál is hasonló tendenciák figyelhetők meg az elmúlt negyedévben. Az EKB felmérésében a pénzintézetek a kedvezőtlen gazdasági környezetet és romló hitelezési képességüket jelölték meg ennek okaként. A negyedik negyedévben ismét romlott a banki hitelportfólió minősége, és a tendencia folytatódása várható. A teljes portfóliót tekintve a szeptemberi 7,2 százalékot követően december végére már a hitelek 8,6 százaléka tartozott a legrosszabb besorolásúnak számító „kétes” és „rossz” minősítési kategóriákba. A problémás ügyletek arányának emelkedésében a végtörlesztés is jelentős szerepet játszott a jobb minőségű hitelek állományának csökkenése által. A kedvezőtlen átrendeződést szemlélteti, hogy a problémamentes devizaalapú jelzáloghitelek állománya a korábbi negyedévekkel ellentétben bő 1 milliárd forinttal esett vissza a negyedik negyedév folyamán, miközben a problémás hitelállomány nagyjából 750 millió forint értékben emelkedett. Lényeges elem az is, hogy a negyedév folyamán végtörlesztett állománynak nagyjából a felét ellensúlyozta a forint gyengüléséhez köthető átértékelődés, ami hozzájárult a fizetési problémákkal küszködő adósok számának növekedéséhez. A bajba jutott devizahitelesek segítését célzó árfolyamrögzítés ugyanakkor a teljesítő adósok arányát növelheti, és a tőkekorlátok enyhítésén keresztül javíthatja a bankok hitelezési képességét. Az árfolyamgát rendszerének kibővítése immár 5 évig tartó kockázatmentességre ad lehetőséget. A korábbi feltételekhez képest jelentős könnyítés a résztvevőknek az is, hogy a kedvezményes árfolyammal számított törlesztőrészletek feletti tőkerészre nem kell kamatot fizetniük. A gyűjtőszámlán nyilvántartott többlet kamata az államot és a bankokat fele-fele arányban terhelik, ami az MNB számításai szerint évente nagyjából 41-41 milliárd forintnak fog megfelelni. Az is újdonság, hogy most már a lakáslízingesek is csatlakozhatnak a rendszerhez, viszont csak a 20 millió forintos vagy annál kisebb hitel felvevőinek jár a kedvezmény. Az utóbbi korlátozás csökkenti az ügyfelek körét, ami a banki és költségvetési oldalon keletkező költségeket mérsékli. Ráadásul a bankok adminisztratív terheinek csökkentése érdekében az ügyfélfogadás lépcsőzetes lesz. A kedvezőbb feltételek tehát várhatóan az adósok nagy számát fogja belépésre késztetni, ami fizetőképességük helyreállításán keresztül a bankok helyzetét is javíthatja. A nemteljesítő adósok 25 százalékos hitelelengedése is kedvezően hathat a portfólióminőségre. Az adósok megsegítéséből származó banki veszteségek növelése ugyanakkor jelentős hitelpiaci és reálgazdasági következményekkel járhat. 35
A lakossági hiteleken belül különösen a 90 napnál régebb óta nemfizető hitelek aránya nőtt annak ellenére, hogy ezt a csoportot kiemelten kezeli a Kormány otthonvédelmi csomagja. Eközben a 30 napon belül késedelmes hitelek aránya kisebb mértékben emelkedett, így a súlyosan késedelmes tételek növekedésének lassulása várható a következő negyedévben. A vállalati hitelek esetében már csökkent a késedelmes hitelek aránya, és a lakossági állományhoz hasonlóan a 90 napnál többet késő állomány növekedésének a lassulása várható. A bankszektor 13 év után először zárta veszteséggel az évet, miközben tovább fokozódott a bankok polarizációja. A veszteségekhez közvetlenül hozzájárult a végtörlesztés, mely december végéig 160 milliárd forintos mínuszként jelentkezett, aminek 30 százalékáig adóvisszatérítés igényelhető a befizetett különadóból. A végtörlesztés eredményre gyakorolt hatása az idei első negyedéves számokban is nyomot fog hagyni, a januári és a februári veszteség ugyanis további 174 milliárd forintot tett ki. Figyelembe véve a különadóvisszatérítést, összességében 236 milliárd forintos veszteséggel számolhatunk a bankszektorra vonatkozóan. A program a lakossági megtakarítások felszámolása által a befektetési alapok számára is jelentős tőkekivonással járt, mely a bankbetétek és a hitelek mellett a legfőbb végtörlesztési forrást képezte. A bankok egész éves eredményességét tekintve leginkább a nemteljesítő állományokra képzett tartalékok voltak negatív hatással. Eközben a rendszer rejtett feszültsége is tovább fokozódott: az átstrukturált hitelek állománya immár az 1700 millió forintot közelítette, mely a bankszektor teljes hitelállományának 9 százalékát jelenti. A vállalatok nettó hiteltörlesztői pozíciója szezonálisan igazítva 20–80 milliárd forintot tett ki az elmúlt hónapokban, vagyis az előző időszakhoz képest többszörösére nőtt a nettó hitelvisszafizetés mértéke. Januárban azonban a forinthiteleket tekintve nettó 20 milliárd forint erejéig már meghaladta a hitelfelvétel a törlesztések mértékét. A háztartások hitelezését a végtörlesztés határozta meg a vizsgált időszakban, ami a betétkivétel mértékében is tükröződött. A hitelezési aktivitást akadályozza a bankrendszerben rejlő problémák fokozódása, segítheti ugyanakkor az MNB intézkedéscsomagja, mely szerint középlejáratú finanszírozási lehetőségekkel kívánja javítani a bankok forrásszerkezetét.
36
22.
ÁBRA:
A
VÁ L LA LATOK KA L LE B ON YO LÍ TOT T H I T E LT R A NZ A KCI ÓK S Z E ZO NÁ LI SA N KI I G A Z Í TOT T NE T TÓ É R T É KE ( M I L LI Á R D
FT)
80 60 40 20 0 -20 -40 -60 -80 -100 2011. I.
II.
III.
Forinthitel
IV.
V.
VI.
VII.
Devizahitel
VIII.
IX.
X.
XI.
XII.
2012. I.
Összes nettó hitelfelvétel/hiteltörlesztés
Forrás: MNB
Az MNB a vállalati hitelezés bővítése érdekében kétéves lejáratú kedvezményes refinanszírozást kínál a hitelintézeteknek. Ez azt jelenti, hogy a bankok az alapkamaton felvett összegből magasabb hozamot biztosító állampapírt vásárolhatnak, amit elfogad az MNB fedezetként. Mindez az élénkülő kereslet miatt mérsékelheti a rövid lejáratú állampapírok hozamait és növelheti a bankok profitabilitását. A tervek szerint a hitelt csak akkor lehet majd felvenni, ha azt vállalati hitelek élénkítésére használják fel. A lakossági hitelnyújtás élénkítését egy univerzális jelzáloglevél-vásárlási program elindításával kívánja a jegybank elérni, mely kulcsszerepet tölt be a lejárati összhang növelésében. Az intézkedés a kamatszint csökkentése révén segítheti a befagyott jelzálog-hitelezést. Ehhez azonban jogszabály-módosítás szükséges, mely lehetővé teszi a bankok közvetlen jelzáloglevélkibocsátását. A kedvezőbb likviditási helyzet és a hosszabbodó forrásszerkezet mellett azonban a hitelképes ügyfelek korlátozott száma továbbra is jelentős akadálya lehet a lakossági hitelezés felfutásának.
A várható makrogazdasági pálya Feltevéseink alakulása A GDP-alapú külső keresletre vonatkozó legfrissebb feltevésünk a decemberi alappályához képest negatív irányba módosult. A bankok mérlegalkalmazkodási folyamata, a fiskális kihívások és a továbbra is nyomott piaci hangulat mind abba az irányba mutat, hogy 2011hez képest a növekedési ütemek jelentősen visszaesnek az exportpartnereinknél. A GDPalapon számított külső keresletre vonatkozó alappályánkon a reálgazdasági visszaesés 37
második hullámának megfelelően 2012 során egy átmeneti lassulásra számítunk, amely mélypontját várhatóan az idei év III. negyedévében fogja elérni, és ezzel 1 százalék alá süllyedhet a növekedési ütem. Az exportpartnerek dinamikavesztését a bizalmi indexek alakulása is alátámasztja. Az Eurostat által számszerűsített indikátorok bár enyhén korrigáltak, még mindig a 2009 nyarára jellemző tartományban mozognak. Összességében 2012-ben átlagosan 1 százalékos lehet a GDP-alapon számított külső kereslet növekedésének rátája, amely a korábbi prognózisunkhoz viszonyítva 0,6 százalékpontos negatív revíziót jelent. 23.
ÁBRA:
A GDP- A LA P Ú
M A GYA R KÜ L SŐ KE R ES LE T A L A KU LÁ SA A Z E LŐZ Ő É V A Z ON O S I D Ő SZ A K Á NA K B Á Z I SÁ N ( SZ Á Z A LÉ K )
4 3 2 1 0 -1 -2 -3 -4 -5
Revízió
GDP-alapú külső kereslet
Előrejelzés, 2012. március
Előrejelzés, 2011. december
IV.
III.
II.
2013. I.
IV.
III.
II.
2012. I.
IV.
III.
II.
2011. I.
IV.
III.
II.
2010. I.
IV.
III.
II.
2009. I.
-6
Forrás: Századvég-számítás
Az Európai Unióban a reálgazdasági visszaesés második hulláma várhatóan az idei évben éri el mélypontját, ezt követően pedig a gazdasági teljesítmények újra emelkedni fognak. A fiskális konszolidáció és a pénzpiaci zavarok okozta gazdasági stressz 2012-ben érzékelhető negatív hatása fokozatosan múlik csak el. A partnerországokban várható 2013-as kilábalás újból lendületet adhat a hazai exportnak, és a külső kereslet mérsékelt ütemű bővülésére számítunk. Az átmeneti lassulást követően a kivetítési horizontunk végére újból 2 százalék körüli növekedési rátát prognosztizálunk, amellyel a GDP-alapon számított külső kereslet dinamikája a 2011 év végi szintjére emelkedhet.
38
O LA J H O R D Ó NKÉ NT I ÁT L AG Á R Á R A ÉS A M E Z ŐG A Z D A SÁG I T E R M E LŐI -
0
20
-10
0
-20 2010. I. II. III. IV. 2011. I. II. III. IV. 2012. I. II. III. IV. 2013. I. II. III. IV.
III.
40
IV.
10
II.
60
IV.
20
2013. I.
80
II.
30
III.
100
2012. I.
40
IV.
120
II.
50
2010. I.
140
É S SZ Á Z A LÉ K , A Z E LŐZ Ő É V B Á Z I SÁ N )
III.
(USD
2011. I.
Á R I N D E X R E V O N AT KOZ Ó F E LT E V É SÜ N K
III.
A BRENT
IV.
ÁBRA:
II.
24.
Revízió Mezőgazdasági termelőiár-index Feltevés, március Feltevés, december
Revízió Brent olaj átlagára (USD) Feltevés, március Feltevés, december
Forrás: IMF, KSH, Reuters, Századvég-számítás
Szintén érdemben módosult az olajárra vonatkozó feltevésünk. Előrejelzésünkben azzal számoltunk, hogy az első negyedévben megfigyelt növekvő tendencia a következő három hónapban is folytatódni fog, majd ezt követően lassú csökkenés veszi kezdetét, ami az előrejelzési horizont végéig fennmarad. A 2012-es olajár-feltevésünk így szintben több mint 10 dollárral került feljebb a januári pályához képest. A mezőgazdasági termelőiár-index lefutása is érdemben megváltozott, azonban az éves átlagos szintje nem módosult jelentősen. A jövő évre várt ismételt emelkedést az idősoros technikákkal készített előrejelzésekre alapozzuk.
A főbb makrogazdasági aggregátumokra vonatkozó előrejelzés A belső felhasználási tételek közül 2012-ben érdemben csökken a háztartások fogyasztási kiadása, összhangban a megemelkedő inflációval, a historikus összehasonlításban magas munkanélküliséggel és eladósodottsági szinttel, valamint a banki hitelezési csatorna akadozásával. Összességében az idei évben nem változtattunk érdemben a fogyasztásra vonatkozó előrejelzésünkön: 1,2 százalékos kontrakcióra számítunk 2012-ben. A jövő évi előrejelzésünkben a fogyasztás mérsékelt emelkedését prognosztizáljuk, ez azonban csak arra elég, hogy a tavalyi év végi szintre térjen vissza a fogyasztás reálértékben. A 2013-as évben már érezteti kedvező hatását a végtörlesztés, valamint az árfolyamgát rendszere, emellett a fogyasztói árak dinamikájának a visszaesése szintén pozitívan hat a háztartások reáljövedelmére.
39
25.
ÁBRA:
A
H Á Z TA RTÁ S OK FOGYA SZ TÁ SI KI A DÁ SÁ NA K A LA KU LÁ SA ( SZ Á Z A LÉ K , A Z E LŐZ Ő É V A ZO N OS I D ŐSZ A KÁ N A K B Á Z I SÁ N )
3 2 1 0 -1 -2 -3 -4
Revízió
Háztartások fogyasztási kiadása
Előrejelzés, március
Előrejelzés, december
IV.
III.
II.
2013. I.
IV.
III.
II.
2012. I.
IV.
III.
II.
2011. I.
IV.
III.
II.
2010. I.
-5
Forrás: KSH, Századvég-számítás
A bruttó állóeszköz-felhalmozás kontrakciója a tavalyi negyedik negyedévben alacsonyabb volt, mint azt korábban prognosztizáltuk, ezért az idei évre kisebb visszaesést jelzünk előre, mint a decemberi alappályánkon. A bruttó állóeszköz-felhalmozás zsugorodását a háztartási lakásberuházások elmaradása, a finanszírozási nehézségek, a vállalati terhek növekedése, valamint a kedvezőtlen növekedési kilátások indokolják. A visszaesést az idei évben némiképp tompítják a nagy feldolgozóipari invesztíciók, és az állami beruházások teljes előrejelzési horizonton számított enyhe emelkedése. Jövőre ezzel szemben stagnáló bruttó állóeszköz-felhalmozást prognosztizálunk, ami két ellentétes hatás eredőjeként áll elő: a feldolgozóipari nagyprojektek kifutása csökkenti, míg a hitelezésben jövőre várható trendforduló emeli a bruttó állóeszköz-felhalmozás éves bázisú növekedési rátáját.
40
26.
ÁBRA:
A
B R U T TÓ Á L LÓE S Z KÖZ - FE L HA LM OZ Á S A LA KU LÁ S A ( SZ Á Z A LÉ K , A Z E LŐZ Ő É V A ZO N OS I D ŐSZ A KÁ N A K B Á Z I SÁ N )
2 0 -2 -4 -6 -8 -10
Revízió
Bruttó állóeszköz-felhalmozás
Előrejelzés, március
Előrejelzés, december
IV.
III.
II.
2013. I.
IV.
III.
II.
2012. I.
IV.
III.
II.
2011. I.
IV.
III.
II.
2010. I.
-12
Forrás: KSH, Századvég-számítás
A kivitelre vonatkozó prognózisunk nem tér el érdemben a decemberi alappályától. A külkereskedelmi partnerek dinamikavesztésével párhuzamosan az export az idei év folyamán tovább lassul, amit a gyenge forint csak kismértékben ellensúlyoz. Fontos egyszeri hatás továbbá, hogy az elmúlt két évben kiépült új autóipari kapacitások 2012-ben és 2013-ban jelentős exporttöbbletet eredményeznek, így tartósan magasabb szintre kerül a kivitel volumene. Összességében az export 3,5 százalékos emelkedésére számítunk az idei évben. A volumenindexek hasonló mértékű csökkenése volt megfigyelhető a 2002-es évben. Jövőre ezzel szemben a külső kereslet növekedésének az ismételt emelkedésével a kivitel éves dinamikája megközelítheti a 6,5 százalékot. A gyenge belső kereslettel összhangban az importbővülés visszaesése markánsabb lesz a behozatal esetén vártnál, ezáltal a nettó export GDP-hozzájárulása továbbra is jelentős marad. A hazai gazdaság 2009 óta keresletkorlátos, vagyis az aktuális kibocsátás nem éri el a potenciális szintet. Ennek következtében az országban a kapacitáskihasználtság historikusan alacsony, jelentős tartalékok vannak a munkaerő-, illetve az egyéb termelési tényezők piacán. A gazdaság ciklikus működésének logikája alapvetően a potenciális növekedésnél magasabb bővülést indukálna az elkövetkező két évben, így az egyensúly felé mozdulna a kibocsátás. Számításaink szerint az előrejelzési horizonton a potenciális kibocsátás megközelítőleg 1 százalékkal bővül, míg idén a GDP 0,1, jövőre pedig 1,6 százalékos dinamikájára számítunk. Ennek megfelelően a kereslethiány egyre markánsabbá válik a 2012-es évben, és oldódására csak jövőre számítunk.
41
27.
ÁBRA:
A
T É N Y LEG E S É S A P OT E N CI Á LI S KI B O C SÁTÁ S V O LU M E NÉ NE K N ÖV E KE D ÉSI R ÁTÁ JA , VA LA M I NT A KI B O C SÁTÁ SI R É S ( SZ Á Z A LÉ K )
6
Előrejelzés 4 2 0 -2 -4 -6 -8 2007
2008 Kibocsátási rés
2009
2010
2011
Potenciális GDP növekedés
2012
2013
GDP volumenindex
Forrás: KSH, Századvég-számítás
Munkaerő-piaci előrejelzésünket továbbra is a bizonytalan növekedési kilátások, a gyenge konjunktúra és a vállalati terhek növekedése határozza meg. A kormányzati intézkedések egyrészről az aktivitást tovább növelik, más oldalról viszont a minimálbér-emelés és a bérkompenzáció csökkenti a vállalatok profitabilitását, így negatívan hatnak a foglalkoztatásra. Korábbi várakozásainknak megfelelően nőtt a foglalkoztatottság, és a munkanélküliség szintje is az általunk prognosztizált pályán haladt tavaly az utolsó negyedévben. Az idei évben a stagnáló gazdaság mellett csak kismértékben nőhet a foglalkoztatottság, ami az év végére elérheti a 3 millió 834 ezer főt. Ez enyhe, 0,6 százalékos bővülést jelent a tavalyi évhez képest. Nem várunk jelentős létszámbővülést a közfoglalkoztatásban sem 2012-ben. Várakozásaink szerint a gazdasági stagnálásra a vállalatok ismét a ledolgozott munkaórák számával, valamint a részmunkaidős foglalkoztatással reagálnak, így az idei évben megjelenő kapacitáspuffer miatt 2013-ban nem nő érdemben a foglalkoztattak létszáma. Az aktívak száma kismértékben emelkedhet az előrejelzési horizonton, azonban nem várható olyan jelentős bővülés, mint az elmúlt években megfigyelhető volt. Előrejelzésünk szerint a munkanélküliség a jelenlegi szinten stabilizálódik, idén a tavalyi év átlagához hasonlóan 10,9 százalékos rátára számítunk, és várakozásaink szerint jövőre sem csökken érdemben a mutató: 2013 egészében átlagosan 10,8 százalékos arányt jelzünk előre.
42
28.
ÁBRA:
( SZ Á Z A LÉ K ,
A
B R U T TÓ B É R E K NÖV E KE D É SI R ÁTÁ JA
A Z E LŐZŐ É V A ZO N OS I D ŐSZ A KÁ N A K B Á Z I SÁ N )
10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0
Revízió
Bruttó keresetek indexe
Előrejelzés, március
Előrejelzés, 2011 december
III.
IV.
II.
2013. I.
III.
IV.
II.
2012. I.
IV.
II.
III.
2011. I.
IV.
III.
II.
2010. I.
IV.
III.
II.
IV.
2009. I.
III.
II.
2008. I.
-1
Forrás: Századvég-számítás
A bruttó bérek tavalyi utolsó negyedévben tapasztalt növekedési üteme érdemben meghaladta a korábbi előrejelzésünket. Ez egyrészt a szezonális kiigazítás miatti adatrevízióval, másrészt a versenyszférában a várakozásainkat meghaladó szintű prémiumok és egyéb jutalmak kifizetésével magyarázható. Az idei évben a bruttó bérek emelkedésére két kormányzati intézkedés is érdemi hatást gyakorol. A minimálbér emelése és a bérkompenzáció együttesen a versenyszféra béreinek növekedését vonják maguk után, de a kedvezőtlen növekedési kilátások, a laza munkaerő-piaci feltételek és a kormányzati szektor visszafogottabb bérezési gyakorlata ellensúlyozhatja ezeket az egyszeri hatásokat. A fent említett folyamatok következtében a versenyszférában 5,5 százalékos bérdinamikára számítunk 2012-ben, ami 2013-ra 5,2 százalékra lassulhat. A költségvetési szektor bérindexét erősen befolyásolhatja a közfoglalkoztatásban részt vevő teljes munkaidős alkalmazotti létszám (jellemzően alacsony bruttó bérrel rendelkeznek), amely várakozásaink szerint nő az idei évben. Ennek következtében a bérnövekedés üteme kismértékben csökkenhet a szektorban. Az idei évben a teljes nemzetgazdaságban 4 százalékos bruttó bérnövekedésre számítunk, amely jövőre a gazdaság teljesítményének javulásával és az összetételhatásnak köszönhetően 4,3 százalékra emelkedhet. Az elkövetkező két évben a gazdasági kibocsátás folyamatosan az egyensúlyi szintje alatt marad, sőt a túlkínálat az idei évben tovább fokozódik. Az árak ezzel szemben gyorsabban emelkedtek az elmúlt hónapok során, mint azt korábban feltételeztük, ami az áfaváltozás fogyasztói árakra gyakorolt hatásának a szinte teljes áthárításában jelentkezett január hónapban. Várakozásaink szerint a Brent olaj forintban kifejezett árának dinamikus emelkedése gyorsan megjelenik az üzemanyagárakban, és az infláció az idei év második 43
negyedévében érheti el a csúcsát 6 százalék körül. A folyamatokat lassítja a mezőgazdasági termelőiár-index bázishatással összefüggő negatív növekedési rátája, ami először a feldolgozatlan, majd a feldolgozott élelmiszerek árindexét csökkenti. Az előrejelzésünk során egy további 25 bázispontos jegybanki kamatemeléssel számolunk 2012 második negyedévében, ami segítheti megfékezni az inflációs várakozások további emelkedését, így az áfaváltozás, illetve az árfolyam korábbi leértékelődésének a másodkörös hatásait tompítja. Összességében az idei évben 5,4 százalékos fogyasztóiár-indexet prognosztizálunk. 29.
ÁBRA:
A
FOGYA SZ TÓ I Á R - I N D E X A LA KU LÁ SA É S VÁ R HATÓ PÁ LYÁ JA ( SZ Á Z A LÉ K , A Z E LŐZ Ő É V A Z ON O S I D Ő SZ A K Á NA K BÁ Z I SÁ N )
7 6 5 4 3 2 1 0
Revízió
Fogyasztóiár-index
Előrejelzés, március
IV.
III.
II.
2013. I.
IV.
III.
II.
2012. I.
IV.
III.
II.
2011. I.
IV.
III.
II.
2010. I.
-1
Előrejelzés, december
Forrás: KSH, Századvég-számítás
Jövő évben ezzel szemben az egyszeri hatások kifutásával, valamint a trendjében csökkenő olajárral összhangban a teljes- és a maginfláció is némiképp a célszint alá süllyed. Ehhez azonban fontos, hogy a jegybank döntései során jelezze az antiinflációs elkötelezettségét. Markáns felfelé mutató kockázat az inflációs előrejelzésünkben, hogy a kormányzat költségvetési kiigazítása részben a fogyasztási adók emelésében ölthet testet, ami ismét gyorsíthatja az árdinamikát. A jövő évben összességében a fogyasztói árak 2,6 százalékos növekedésére számítunk.
44
Az egyensúlyi helyzet elemzése és várható alakulása Tavaly a központi alrendszer pénzforgalmi hiánya elérte a GDP 6,2 százalékát. Ez elsősorban arra vezethető vissza, hogy a nyugdíjvagyonnak csak a folyó költségvetésben elszámolt része növelte a pénzforgalmi bevételeket, a kiadási oldalon viszont megjelent a Mol-részvények megvásárlása is. Ha a nyugdíjvagyon terhére az év közben bejelentett jelentős nagyságú kiadási tételektől eltekintve vizsgáljuk az alapfolyamatokat, akkor a tervezett, GDParányosan 2,4 százalékos szint alatt maradt a pénzforgalmi hiány 0,2 százalékponttal. Összességében a nyugdíjvagyon és más tételek eltérő elszámolása miatt GDP-arányosan az államháztartás egészére 2,7 százalékos ESA-többletet prognosztizálunk a 2011-es évre. A 2012-es költségvetést kedvezőtlenül érinti, hogy intézetünk előrejelzése szerint tovább csökkent az idei évre várt gazdasági növekedés, és jelentősen rontják a költségvetés egyenlegét azok az intézkedések is, amelyek növelik az állami terheket a devizahitelesek megmentésére kidolgozott konstrukciókban. Ezenkívül komoly kockázatokat látunk egyes területeken (például az egészségügyben) azzal kapcsolatosan, hogy sikerül-e végrehajtani a tervezett megtakarítást. Javítja ugyanakkor az egyensúlyt, hogy a Kormány a költségvetés benyújtása és elfogadása közötti időszakban további adóemelésekről döntött, és várhatóan kedvezően érinti a büdzsét, hogy prognózisunk szerint jócskán meghaladja az idei infláció a tervezéskor számolt mértéket. Összességében a számottevő tartalék ellenére a kockázatok száma és nagysága olyan jelentős, hogy további beavatkozás nélkül prognózisunk szerint a tervezett 2,5 százalék helyett a GDP 3,2 százaléka lesz az államháztartás idei ESA-hiánya. A Magyarországgal kapcsolatos piaci hangulatot elsősorban az EU–IMF-megállapodás kérdése alakította az elmúlt hónapokban. A tárgyalások elakadásával erőteljesen gyengült a forint, a hozamok és a kockázati felárak emelkedtek. A hazai deviza euróval szembeni árfolyama január elején meghaladta a rekordnak számító 320 forintot, miközben az ország kockázati megítélését kifejező 5 éves CDS-felár az ugyancsak rekordszintű 730 bázispontot közelítette. A bizalomvesztés az állampapírok aukcióin is érződött, az adósságkezelő az alacsony kereslet miatt több esetben is csökkentette kibocsátását a tervezetthez képest. Az aggodalom csak azután csillapodott, hogy a Kormány ismételten elkötelezte magát a nemzetközi szervezetekkel történő megállapodás mellett. Ennek köszönhetően az elmúlt hónapokban kitartott a bizalom, annak ellenére is, hogy a nagy hitelminősítők közül utolsóként a Fitch is a befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolta a magyar államadósságot, és az Európai Bizottság újabb szakaszába léptette a hazánkkal szemben folyó túlzottdeficit-eljárást. 2011 harmadik negyedévére – elsősorban a jelentős mértékű uniós forrásoknak köszönhetően – a rekordnak számító 1096 millió euróra emelkedett az ország nettó finanszírozási képessége. A folyó fizetési mérleg gyengébb egyenlegét a reálgazdasági mérleg csökkenő pozitívuma okozta, miközben kismértékben tovább emelkedett a 45
jövedelmek passzívuma is. A következő években azonban az autóipari nagyberuházások hatásaként az export és ezzel a külkereskedelmi többlet szintbeli eltolódására számítunk. Ennek megfelelően 2011-re vonatkozóan a GDP 1,8 százalékát kitevő folyó fizetésimérlegtöbbletet várunk. Becslésünk szerint 2012-ben a GDP 2,3, 2013-ban a GDP 2,5 százalékának fog megfelelni az aktívum.
Fiskális politika A 2011-es költségvetés Bár a részletes, eredményszemléletű adatsorok a tavalyi költségvetésről csak 2012 őszén kerülnek nyilvánosságra, az eddig publikált információkból is kirajzolódik az állam 2011-es gazdálkodásának néhány fontos jellemzője. A Nemzetgazdasági Minisztérium által januárban közzétett tájékoztató a központi alrendszer pénzforgalmi adatait tartalmazza. Ebből az derül ki, hogy tavaly az önkormányzatok nélkül az államháztartás pénzforgalmi hiánya 1734,4 milliárd forint volt, a GDP 6,2 százaléka. A folyó gazdálkodás részletes vizsgálatához első lépésben érdemes különválasztani azokat az egyedi tételeket, amelyek év közben merültek fel, és nem szerepeltek az eredeti költségvetésben. Ezek közös jellemzője, hogy volumenük jelentősen meghaladta a váratlan kiadásokra félretett tartalék összegét, valamint hogy többségükről annak tudatában döntött a Kormány, hogy a nyugdíjvagyon átvétele miatt jelentős egyszeri bevételhez jutott a költségvetés. A pénzforgalmi elszámolás egyik sajátossága azonban, hogy ez utóbbi pénztömegnek csak azon részét tartalmazza (528,8 Mrd Ft), amely szerepelt az eredeti költségvetésben. 30.
ÁBRA:
A 2011- E S
P É NZ FOR G A LM I HI Á N Y B ONTÁ S A ( M I L LI Á R D
FT)
2000 Önkormányzatok adósságának átvállalása
1800 1600 1400 1200
196.0 170.0
MFB tőkeemelése és MÁV adósságának átvállalása
250.0 ÁFA-bírság
1000 800
498.6 MOL-részvények vásárlása
600 400 619.8
Alapfolyamatok
200 0
Forrás: NGM
Az egyedi tételek közül a legjelentősebb a Mol részvényeinek megvásárlása, melyre önmagában 498,6 milliárd forintot költött a Kormány. Ennek nagyjából a felét, 250 milliárd forintot tett ki az az összeg, amelyet a vállalkozások részére kellett visszafizetnie a 46
kincstárnak, miután az Európai Bíróság szabálytalannak minősítette az általános forgalmi adóval kapcsolatos magyar gyakorlatot. Az év utolsó napjaiban további két jelentős tételről született döntés: az MFB-nek tőkeemelés formájában 120,0 milliárd forintos, a MÁV részére adósságátvállalás formájában 50,0 milliárd forintos támogatást nyújtott a költségvetés, mindemellett 196,0 milliárd forinttal csökkentette az önkormányzatok adósságát. A központi alrendszer egyedi tételek nélkül számított, kizárólag az alapfolyamatokat magában foglaló pénzforgalmi hiánya 619,8 milliárd forint volt. Ez az összeg 67,9 milliárd forinttal kevesebb, mint az eredetileg tervezett deficit. A bevételi oldalon a tervezettnél valamivel kevesebbet realizált a központi alrendszer adókból és járulékokból: az előirányzatban szereplő 9682,5 milliárd forint helyett 9596,9 milliárd forint bevételre tett szert. Arányaiban a legnagyobb elmaradás a társasági adó esetében tapasztalható, de jócskán elmaradt az előirányzatban szereplő összegtől az általános forgalmi adóból várt bevétel is. Kedvezően alakultak viszont a munkabérhez kapcsolódó terhek: mind a jövedelemadóból, mind a járulékokból terven felüli bevételre tett szert a költségvetés. Összességében az adóbevételek felültervezése nem éri el az 1 százalékot sem, és elsősorban a tervezettől elmaradó gazdasági teljesítménnyel magyarázható. A költségvetés készítésekor ugyanis 2011-re a Kormány 3 százalékos GDP-növekedéssel számolt, a KSH legfrissebb gyorstájékoztatója szerint azonban a tavalyi növekedés ennél jóval szerényebb, 1,7 százalékos volt. 3.
TÁBLÁZAT: A TÉNYLEGES ÉS A TERVEZETT KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉG
Tétel
Milliárd Ft
Százalék*
Adóbevételek Elkönyvelt nyugdíjvagyon Kamatbevételek Összes bevétel Állami támogatások Befizetés az EU költségvetésébe Nyugdíjkiadások
–85,5 –69,8 48,2 –107,1 –14,5 –25,1 –26,6
–0,9 –15,2 44,8 – –1,3 –10,8 –0,9
Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok**
–75,6
–7,8
Tartalékok Egészségügy Kamatkiadások
–123 43,9 48,9
100,0 3,1 4,4
Önkormányzati szektor támogatása**
39,7
3,3
Költségvetési szervek kiadásai**
66,6
4,2
–109,3 –175 67,9
– – –
Egyéb tételek Összes kiadás Egyenlegváltozás Forrás: saját számítás az NGM és az MKOGY adatai alapján * Az adott soron megvalósult összeg százalékában; ** bevételekkel csökkentett nettó kiadás.
47
A tervtől való eltérést további két, nem adójellegű befizetés befolyásolta a bevételi oldalon. Az előirányzathoz képest 48,8 milliárd forinttal növekedett az adósságszolgálattal kapcsolatos bevétel, a Kormány pedig a tervezettnél 69,8 milliárd forinttal kevesebb bevételt könyvelt el a nyugdíjvagyonból a pénzforgalmi elszámolásban. Ez azt jelzi, hogy úgy sikerült az alapfolyamatokat tekintve a tervezettnél kedvezőbb hiánycélt elérni, hogy ahhoz az előirányzatban szereplő összeghez képest kevesebbet használt fel a nyugdíjvagyonból. A kiadási oldal vizsgálatát jelentősen megnehezíti a konszolidáció hiánya, ami azt jelenti, hogy az államháztartáson belüli átutalások megjelennek a bevételi és a kiadási oldalon is. Annyi mindenképp kirajzolódik a pénzforgalmi adatokból, hogy az előirányzathoz képest kevesebbet költött a Kormány a különböző támogatásokra, nyugdíjkiadásra, uniós befizetésre, valamint az egyes uniós projektek csúszása, elmaradása miatt a beruházásokra is. Többet költött viszont az állam a tervekhez képest egészségügyre, kamatfizetésre, az önkormányzati szektor támogatására és a költségvetési szervek kiadásaira. Összességében a pénzforgalmi adatokból az olvasható ki, hogy a bevételek 107,1 milliárd forinttal maradtak el az előirányzatban szereplő összegtől, az összes kiadás nagysága a 123 milliárd forintos tartalék felhasználásával együtt 175 milliárd forinttal maradt el a tervezett szinttől, így a kettő eredményeképpen az alapfolyamatokat tekintve 67,9 milliárd forinttal kisebb hiánnyal zárta a központi alrendszer a 2011-es évet. A teljes államháztartásra vonatkozó ESA-egyenleget április elején publikálja a Központi Statisztikai Hivatal. A két legjelentősebb eltérés a fent bemutatott pénzforgalmi elszámoláshoz képest, hogy nem szerepel benne kiadásként a Mol-részvénycsomag megvásárlására fordított 498,6 milliárd forint, növeli viszont a bevételeket a magánnyugdíjpénztáraktól átvett vagyon teljes összege. Az Állami Adósságkezelő Központ legfrissebb információi szerint a költségvetésben felhasznált (és így a pénzforgalmi elszámolásban is szereplő) 459,0 milliárd forinton felül adósságtörlesztésre fordított a Kormány az év során 1405,4 milliárd forintot, a december 31-én meglévő eszközállomány értéke pedig 684,0 milliárd forint volt. Ez azt jelenti, hogy a pénzforgalmi egyenleghez képest a nyugdíjvagyon elszámolása további 2089,4 milliárd forinttal javítja az egyenleget. Becslésünk szerint részben a fentiek miatt az eredményszemléletű és a pénzforgalmi elszámolás közötti ESA-híd 2011-ben elérte a GDP 9,2 százalékát, a teljes államháztartás pedig ennek megfelelően az ESA-elszámolás szerint 2,7 százalékos többlettel zárta a tavalyi évet.
A 2012-es költségvetés Az első két hónapban összesen 286,6 milliárd forint volt a központi alrendszer, azaz a teljes államháztartás önkormányzatok nélküli hiánya. A február végi deficit az éves tervezett hiány 49,7 százaléka, ami jócskán meghaladja a korábbi évekre jellemző időarányos hiányt, ebből azonban nem lehet önmagában a költségvetési folyamatok fellazulására következetni. A 48
kormányzati bejelentéseket és a külső körülmények alakulását tekintve azonban számos olyan esemény történt az elmúlt hónapokban, amely jelentősen befolyásolja a tervezett költségvetési hiány alakulását. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a benyújtott tervezethez képest az elfogadott költségvetésben 73,4 milliárd forinttal nagyobb adóbevétel szerepel, ami elsősorban az egyszerűsített vállalkozói adóhoz és az egészségügyi hozzájáruláshoz kapcsolódó befizetési kötelezettség szigorítására vezethető vissza. Az egyenleg változatlansága mellett a többletbevétel növeli a kiadási főösszeget is, azon belül is elsősorban a költségvetési szervek kiadásait. Ez abból a szempontból mindenképpen kedvező, hogy a hiánycél megvalósítását övező egyik legnagyobb kockázatot éppen abban látjuk, hogy nem sikerül megvalósítani a tervezett kiadáscsökkentést. Az előirányzat megemelésével azonban e kockázat még nem szűnt meg, továbbra is több olyan területet látunk, amely veszélyezteti a tervezett hiánycélt. Az egészségügyi kiadásokkal kapcsolatban például arra számítunk, hogy bár a szigorítások miatt táppénzre várhatóan az előirányzatban szereplő összegnél kevesebbet kell majd költeni, az e soron elért megtakarítás nem képes kompenzálni azt a többletkiadást, amelyet a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök támogatásának várható növekedése alapján prognosztizálunk. Ezen túlmenően veszélyezteti az egyenleget az is, hogy a nyugdíjazással kapcsolatos, 2012-ben életbe lépett törvényi szigorítások hatására a tavalyi év második felében jelentősen megnőtt a nyugdíjazási kérelmet benyújtók száma, ami a tervekhez képest számottevő többletkiadást okozhat. Összességében úgy ítéljük meg, hogy a felsorolt kiadási tételek mintegy 100–150 milliárd forintos kockázatot jelentenek. Új tételként jelent meg a kockázatok között a devizahitelben eladósodott háztartások megsegítésére létrehozott különböző konstrukciók állam által vállalt költsége. Ezek közül a költségvetés szempontjából a legjelentősebb az az intézkedés, amely lehetővé teszi a bankok számára, hogy a végtörlesztés miatt elszenvedett árfolyamveszteség harmadát levonhassák a banki különadóból, de számottevő egyenlegrontó hatása van a nemteljesítő adósoknak adott kamattámogatásnak és a hitelezés ösztönzése érdekében nyújtott adókedvezménynek is. Ezen intézkedések összesen várhatóan 100–120 milliárd forinttal rontják idén a költségvetés egyenlegét. Továbbra is jelentős, sőt növekvő kockázatot látunk a bevételi oldalon, ami elsősorban a tervezettől elmaradó növekedésből fakad. Míg a Kormány a költségvetés benyújtásakor 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolt, addig intézetünk legfrissebb előrejelzése szerint a GDP bővülése 2012-ben nem haladja meg a 0,1 százalékot. A költségvetés szempontjából különösen fontos a háztartások fogyasztása, ezen a soron a Kormány stagnálást, intézetünk viszont 1,2 százalékos visszaesést vár, és még jelentősebb az eltérés a beruházások megítélésében: a költségvetés mellékleteként benyújtott prognózisban 3,2 százalékos növekedés szerepel, míg a legfrissebb becslésünk szerint a bruttó állóeszköz-felhalmozás 2,2 százalékkal csökken. Ezenkívül kockázatosnak látjuk, hogy a személyi jövedelemadóból 49
származó bevétel eléri-e az előirányzatban szereplő értéket. A tervezettől elmaradó növekedés, illetve a bevételek alultervezése becslésünk szerint 100–200 milliárd forinttal rontja az egyenleget. Növeli a kockázatokat a fentieken túlmenően a magyar fizetőeszköz jelentős volatilitása, illetve az abból eredő kiadásnövekedés és a telekommunikációs adóval kapcsolatos esetleges EU-s döntés is. Ugyanakkor jelentősen segítheti a hiánycél magvalósítását, hogy a tartalékok átstrukturálásával 20 milliárddal, 270 milliárd forintra emelkedett a szabadon felhasználható tartalék összege, és a kamatkockázati tartalék is 48 milliárddal, 98 milliárd forintra növekedett. Szintén javíthatja az államháztartás egyensúlyi helyzetét, hogy a költségvetésitörvény-tervezetben a Kormány által prognosztizált fogyasztóiár-index 4,2 százalék volt, míg intézetünk legfrissebb előrejelzése szerint az infláció 5,4 százalék lesz 2012-ben. Bár az infláció alultervezése maga után vonja a nyugdíjkiadások pótlólagos megemelését is, a terven felüli kiadást jócskán meghaladja az a többletbevétel, amelyet a magyar fizetőeszköz értékének csökkenéséből realizál a költségvetés elsősorban a fogyasztáshoz kapcsolt adókon és más csatornákon keresztül. 4.
TÁBLÁZAT: A TERVEZETT EGYENLEGET BEFOLYÁSOLÓ TÉTELEK
Tételek Kisebb növekedés és az adóbevételek felültervezése Kiadás oldali kockázatok A devizahitelesek megmentésének állami költségei Tartalék Egyéb tételek, kockázatok együtt Összesen
Milliárd Ft
GDP %
–150 –125 –110 270 –80 –195
–0,5 –0,4 –0,4 0,9 –0,3 –0,7
Forrás: Századvég-számítás
Összességében azonban úgy ítéljük meg, hogy bár a jelentős tartalék mellett más tényezők is javítják a költségvetési egyenleget, a kockázatok száma és nagysága olyan jelentős, hogy további beavatkozás nélkül prognózisunk szerint a tervezett 2,5 százalék helyett a GDP 3,2 százaléka lesz az államháztartás idei hiánya.
Finanszírozás és államadósság A bruttó magyar államadósság 2011 végén elérte a GDP 80,3 százalékát, ami 1 százalékpontos csökkenést jelent az egy évvel korábbi kötelezettségállományhoz képest. Bár erre vonatkozó részletes statisztikát egyetlen állami szervezet sem publikál, becslésünk szerint az államháztartás kamatfizetések nélküli elsődleges egyenlege GDP-arányosan 2 százalékponttal növelte az eladósodást, a 9 százalékos nyugdíjvagyonból 2011-ben nagyjából 6,8 százalékot értékesített és használt fel adósságcsökkentésre a Kormány. Ezenkívül a gazdasági növekedés 1,2, az infláció 3,9 százalékponttal, az egyéb tételek 0,5 százalékponttal 50
csökkentették az állományt, míg a nominális kamat 4,6, a forint gyengülése pedig 4,8 százalékponttal növelte az eladósodást. Az államadósság tervezett csökkentésének elmaradása egyelőre nem okozott aggodalmat a befektetők körében, az elmúlt hónapok folyamán leginkább az IMF-megállapodás körüli vita befolyásolta a finanszírozási folyamatokat. Decemberben a Kormány és a Magyar Bankszövetség megállapodása jó hatással volt a pénzügyi piacokra, ugyanakkor kevésbé volt pozitív a megmaradt magán-nyugdíjpénztári tagok befizetéseinek állami kasszába való átcsatornázásának fogadtatása. 31.
ÁBRA:
AZ 5
ÉVES
CDS- F E LÁ R A K
VÁ LTOZ Á SA A R É G I Ó BA N
750 650 550 450 350 250 150 50
Magyarország
Lengyelország
Csehország
Forrás: Thomson Reuters
December közepétől már egyértelműen a befektetői megítélés romlásához vezettek az események. A Kormány által benyújtott új jegybanktörvényt éles kritikákkal fogadták. A feszültség addig fokozódott, hogy az informális egyeztetésre érkező IMF–EU-küldöttség a tervezettnél hamarabb elhagyta az országot. A megegyezések elakadásával erőteljesen gyengült a forint, a hozamok és a kockázati felárak emelkedtek. A hazai deviza euróval szembeni árfolyama meghaladta a 310, majd január elején a rekordnak számító 320 forintot is. Ezzel párhuzamosan az ország kockázati megítélését kifejező 5 éves CDS-felár a régiós viszonylatban kimagaslónak számító 730 bázispontot közelítette. Az állampapír-piaci referenciahozamok 8,6–10,6 százalék között alakultak, ami nagyjából 150–250 bázispontos ugrást jelentett egy hónap alatt. Január elején a Kormány és az MNB közötti egyeztetést követően, valamint a kormányzati kommunikációban bekövetkezett változás hatására enyhült a piaci nyomás. A fordulatot a mielőbbi IMF–EU-megállapodás szándékának kinyilvánítása jelentette, amely olyannyira megnyugtatta a piacot, hogy az egy nappal későbbi leminősítés sem éreztette igazán a hatását, az év elején ugyanis a harmadik nagy hitelminősítő, a Fitch is a befektetésre 51
nem ajánlott kategóriába sorolta hazánkat. Nem rendítette meg a piacokat az sem, hogy az Európai Bizottság döntése nyomán új szakaszába lépett a hazánk ellen folyó túlzotthiányeljárás. Ugyanakkor kedvezően értékelték a befektetők az MNB arra vonatkozó bejelentését, hogy középlejáratú finanszírozási lehetőségekkel kívánja javítani a bankok forrásszerkezetét és ösztönözni hitelezésüket. 32.
ÁBRA:
A
M Á SOD P I ACI R E FE R E N CI A HOZ A M - G ÖR B E ( HAV I ÁT L AG O S H OZ A M O K A L A PJÁ N )
10.0 9.5
%
9.0 8.5 8.0 7.5 7.0
3 6 12
36
60
120
180
hónap december
január
február
Forrás: ÁKK Zrt.
A jegybanki aktivitás, a kormányzati kommunikáció kedvező irányváltozása és a javuló nemzetközi hangulat egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy februárban már 290 forint körül alakult az euró árfolyama, március elejére a CDS-felár is 500 bázispont alá került, az állampapír-piaci referenciahozamok pedig 150–200 bázisponttal mérséklődtek. Az állampapír-aukciók tükrözték a befektetők megítélésének romlását decemberben. A hónap közepén a 15 éves papírokból 3,5 milliárddal kevesebbet sikerült értékesítenie az adósságkezelőnek. A 15 éves kötvények eladása korábban is gondot okozott, a tavalyi év folyamán szinte minden alkalommal csökkentette az ÁKK a kibocsátását a lanyha kereslet miatt. A decemberi aukción kialakult 8,9 százalékos hozam ugyanakkor kiemelkedően magas a korábbi értékekhez képest, 100 bázisponttal haladja meg az előző kibocsátás átlaghozamát. A hónap végén mind a 3 éves, mind a 10 éves lejáratú kötvények esetében aluljegyzés történt. Az előnytelen feltételek miatt a 3 éves papírokból ezúttal egyet sem, a 10 éves papírokból rendkívül magas hozam mellett a tervezettnél 3 milliárd forinttal kevesebbet bocsátott ki az ÁKK.
52
33.
ÁBRA:
AZ
Á L LA M KÖT V É N Y - AU KCI ÓK H OZ A M - É S M E NNY I SÉG I A DATA I *
3 éves államkötvények aukciói
5 éves államkötvények aukciói
10
80
60
8
60
8
40
6
40
6
20
4
20
4
2
0
80
0
10
2 dec. dec. dec. jan. jan. febr. febr. márc. 01. 15. 29. 12. 26. 09. 23. 08.
dec. dec. dec. jan. jan. febr. febr. márc. 01. 15. 29. 12. 26. 09. 23. 08.
10 és 15 éves államkötvények aukciói
40
10
30
9
20
8
10
7
0
6 Y10
Y15
Y10
Y10
Y10
dec 01. dec 15. dec 29. jan 12. jan 26. Benyújtott mennyiség (Mrd Ft) Elfogadott mennyiség (Mrd Ft)
Y10
Y15
Y10
febr 09. febr 23. márc 08. Átlagos éves hozam (jobb tengely, %)
Forrás: ÁKK Zrt. * Megjegyzés: a piros négyzettel jelölt aukciókon az ÁKK a meghirdetettnél kisebb összegben fogadott el ajánlatokat.
Január közepétől stabilizálódott a kereslet, és zökkenőmentesen zajlott a hosszú lejáratú papírok kibocsátása. A feszültség februárban tért vissza, ami a 3 és az 5 éves államkötvények értékesítése folyamán nyilvánult meg. Elsőként az 5 éves papírok értékesítése maradt el a tervezettől 5 milliárd forinttal, amit a következő héten a 3 éves lejáratú papírok 3 milliárd forinttal csökkentett mennyisége követett. Az aukciókon kialakult átlaghozamok azonban ekkor már kedvezőbben alakultak. A diszkontkincstárjegyek aukcióinak eredményei is leginkább december végén és január elején adtak okot az aggodalomra. A 3 és 12 hónapos lejáratú papírok értékesítése folyamán összesen 4 alkalommal csökkentette kibocsátását 10 milliárd forinttal az ÁKK, és a hozamok a 8–9 százalékot is elérték ebben az időszakban.
Külső egyensúly 2011 harmadik negyedévére a rekordnak számító 1096 millió euróra emelkedett az ország nettó finanszírozási képessége. A folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes aktívuma szezonálisan kiigazítva a GDP 3,5 százalékának felelt meg a július és október közötti időszakban. A többlet növekedése mögött elsősorban a tőkemérlegben nyilvántartott EUtranszferek állnak: a második negyedévhez képest közel 330 millió euróval nőttek a viszonzatlan tőkeátutalásokból származó bevételek. A tőkemérlegen kívül az uniós források felhasználása a folyó fizetési mérleg pozitívumát is erősítette, ám annak kiigazított aktívuma így is 340 millió euróra mérséklődött. A folyó és tőketranszferek együttes, szezonálisan 53
kiigazított egyenlege 876 millió eurónak felelt meg a harmadik negyedévben, ami kimagaslóan magas aktívumnak számít az elmúlt egy év viszonylatában. 34.
ÁBRA:
A
KÜ L FÖLD D E L SZ E M B E NI NE T TÓ F I NA N S Z Í ROZ Á SI KÉ P E S S ÉG ( S Z E Z O NÁ LI SA N K I I G A Z Í T VA )
1200 1000 800 millió euró
600 400 200 0 -200 -400 -600 2009. I.
II.
Folyó fizetési mérleg
III.
IV.
2010. I.
Tőkemérleg
II.
III.
IV.
2011. I.
II.
Külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség
Forrás: MNB * Megjegyzés: a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség szezonálisan kiigazított adatsora eltérhet az MNB által publikált hivatalos statisztikáktól, mivel az ábrán szereplő adatok a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg szezonálisan kiigazított adatsorának összegeként állnak elő, míg az MNB által közzétett adatsorok külön-külön lettek kiigazítva. Hosszú távon azonban a kapott adatsorok szisztematikusan nem térnek el egymástól.
Enyhén csökkent azonban a folyó fizetési mérleg aktívuma, amit leginkább a reálgazdasági mérleg csökkenő többlete okozott, de közrejátszott benne a jövedelmek passzívumának kismértékű emelkedése is. A tavalyi utolsó negyedévre további csökkenés várható a KSH által határparitásos értéken számított külkereskedelmi áruforgalom becslésének megfelelően. Az utolsó három hónapra vonatkozó KSH-adat tükrében főként az energiahordozókra és a gépekre, szállítóeszközökre vezethető vissza a negyedév során tapasztalt egyenlegromlás, de összességében mind a behozatal, mind a kivitel bővült az előző negyedévhez képest. A pénzügyi mérleg egyenlege összességében 950 millió eurós forrásbeáramlást mutat a vizsgált időszakra vonatkozóan. A közvetlen tőkebefektetésekhez 463 millió eurós tőkekiáramlás köthető. A külföldiek itthoni közvetlen befektetéseinek csökkenéséhez nagyban hozzájárult a Szurgutnyeftyegaz tulajdonában lévő Mol-részvények visszavásárlása, miközben az újra befektetett jövedelem 966 millió eurós tőkebeáramlást eredményezett, mely mértékre 2008 óta nem volt példa. Portfólióbefektetések formájában 2118 millió eurós forrásbeáramlás történt, melynek nagy része a kormányzati szektor befektetésijegy- és részvényköveteléseinek eladásából fakadt. Emellett a kötvénytartozások növekedése is hozzájárult a tőkebeáramláshoz, mely szintén az államháztartáshoz köthető. Az egyéb 54
befektetések egyenlege forráskiáramlást mutatott, melyhez a hosszú lejáratú tartozások csökkenése járult hozzá érdemben. 35.
ÁBRA:
A
FOLYÓ FI Z E T ÉS I M É R LE G E L E M E I NE K A LA KU LÁ SA ( SZ E Z ON Á L I SA N K I I G A Z Í T VA )
1500 1000
millió euró
500 0 -500 -1000 -1500 -2000
Áruk egyenlege
Szolgáltatások egyenlege
III.
II.
2011. I.
IV.
III.
II.
2010. I.
IV.
III..
II.
2009. I.
IV.
III.
II.
2008. I.
-2500
Jövedelmek egyenlege
Forrás: MNB
A pénzügyi számlák oldaláról vizsgálva a külső egyensúlyi pozíciót az előzetes adatok szerint tovább mérséklődött az államháztartás nettó finanszírozási képessége, így a mutató 2011 IV. negyedévében a GDP 4,3 százalékára csökkent. Amennyiben eltekintünk a magánnyugdíjpénztári vagyontól, az államháztartás finanszírozási igénye a harmadik negyedévben regisztrált 3,7 százalékról 5,2 százalékra emelkedett. Annak érdekében, hogy az MNB által publikált pénzügyi számlákban megjelenő államháztartási egyenleg módszertanilag összhangban legyen a KSH által a nem pénzügyi számlákban összeállított egyenleggel, az államháztartás nettó finanszírozási képessége már nem tartalmazza a központi bankkal szemben elszámolt újra befektetett jövedelmet. Ez a módszertani változás visszamenőlegesen is emelte az államháztartás nettó finanszírozási képességét a pénzügyi vállalatokkal szemben. Tőketranszfer nélkül a háztartások finanszírozási képessége a tavalyi negyedik negyedévben a bruttó hazai termék 5 százalékát tette ki. A historikusan magas érték a háztartások mérlegalkalmazkodásával, fogyasztásának stagnálásával magyarázható. Az áruforgalom egyenlegére vonatkozó előrejelzésünk 2012-ben 8,7 milliárd eurónak, 2013ban 9,8 milliárd eurónak felel meg. Várakozásunk szerint a továbbra is lanyha belső kereslet mellett a főbb kereskedelmi partnerek növekedése a külkereskedelmi mérleg aktívumának erősödését fogja eredményezni. Az export szintbeli eltolódását okozza előreláthatólag 2012től az egyedi, nagy volumenű autóipari beruházások (Mercedes, Opel, Audi) hatása. Hosszabb távon így a kilábalás folyamatával a többlet mérséklődésére számítunk, azonban a válság előtti szintnél tartósan magasabb aktívumot prognosztizálunk. A szolgáltatások 55
egyenlege a második negyedévi emelkedés után visszaesett. A következő időszakot tekintve az idegenforgalmi szolgáltatások többletének visszaesésére számíthatunk a Malév bevételének kiesése, valamint a külföldi légitársaságok fokozott térnyerése miatt.5 Figyelembe véve a termékforgalom meghatározó szerepét és a szolgáltatások egyenlegének várható romlását, a folyó fizetési mérleg aktívumának további csökkenésére számítunk 2011 végére, amit az uniós források intenzívebb felhasználása ellensúlyozhat. Becslésünk szerint így 2011-ben a GDP 1,8 százalékának fog megfelelni a folyó fizetési mérleg többlete. 2012-re a GDP 2,3, 2013-ra a GDP 2,5 százalékát kitevő folyó fizetésimérleg-aktívumot várunk.
5
A Kopint-Tárki számításai szerint amennyiben a Malév 1999 és 2010 között nem üzemelt volna, úgy az idegenforgalmi mérleg átlagosan 25 százalékkal lett volna alacsonyabb e kettős hatás eredményeképpen.
56
Táblázatok 1.
TÁBLÁZAT: ELŐREJELZÉS NEGYEDÉVES BONTÁSBAN
2011 Bruttó hazai termék (volumenindex) * A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)* Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)* Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) Fogyasztóiár-index (%) A jegybanki alapkamat az időszak végén Munkanélküliségi ráta (%) A bruttó átlagkereset alakulása (%)* A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában Az államháztartás ESA95-egyenlege a GDP százalékában GDP-alapon számított külső kereslet (volumenindex)
2012
2013
éves
I.
II.
III.
IV.
éves
I.
II.
III.
IV.
éves
1,7 0,0 –5,4 8,5 6,5 6,9 3,9 7,0 10,9 4,9 1,8 2,7 2,7
0,4 –0,7 –4,7 2,1 –1,4 2,6 5,7 7,0 10,8 3,5 – – 1,1
–0,3 –1,3 –2,8 2,3 0,3 1,9 6,1 7,25 10,9 4,7 – – 0,9
–0,1 –1,8 –1,3 4,3 1,8 2,1 5,3 7,25 10,8 3,5 – – 0,8
0,3 –1,0 0,0 5,2 3,3 2,1 4,4 7,0 10,9 4,3 – – 1,2
0,1 –1,2 –2,2 3,5 1,0 8,7 5,4 7,0 10,9 4,0 2,3 –3,2 1,0
0,6 0,4 –0,2 5,4 4,6 2,9 2,9 6,75 10,8 4,4 – – 1,5
1,8 1,5 0,0 7,9 7,2 2,2 2,6 6,25 10,8 4,5 – – 1,8
1,9 2,0 0,0 6,3 6,0 2,3 2,4 6,0 10,9 4,3 – – 1,9
1,9 1,9 0,3 6,1 5,8 2,3 2,3 6,0 10,8 4,1 – – 2,0
1,5 1,4 0,0 6,4 5,9 9,8 2,6 6,0 10,8 4,3 2,5 –3,5 1,8
A *-gal jelölt volumenindexet a változó szezonálisan kiigazított értékéből számítottuk.
57
2.
TÁBLÁZAT: AZ ELŐREJELZÉS VÁLTOZÁSA AZ ELŐZŐ NEGYEDÉVHEZ KÉPEST
2011 Bruttó hazai termék (volumenindex)* A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)* Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)* Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) Fogyasztóiár-index (%) A jegybanki alapkamat az időszak végén Munkanélküliségi ráta (%) A bruttó átlagkereset alakulása (%)* A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában Az államháztartás ESA95-egyenlege a GDP százalékában GDP-alapon számított külső kereslet
december
március
változás
december
2012 március
1,6 0,1 –6,8 9,2 6,4 7,0 3,8 6,75 10,9 4,1 2,2 3,2 2,7
1,7 0,0 –5,4 8,5 6,5 6,9 3,9 7,0 10,9 4,9 1,8 2,7 2,7
+0,1 –0,1 +1,4 –0,7 +0,1 –0,1 +0,1 +0,25 0 0,8 –0,4 –0,5 0,0
0,4 –1,3 –3,5 3,6 1,5 8,5 4,9 6,5 10,9 3,9 2,4 –3,2 1,6
0,1 –1,2 –2,2 3,5 1,0 8,7 5,4 7,00 10,9 4,0 2,3 –3,2 1,0
A *-gal jelölt volumenindexet a változó szezonálisan kiigazított értékéből számítottuk.
58
változás
–0,3 +0,1 +1,3 –0,1 –0,5 +0,2 +0,5 +0,5 0,0 0,1 –0,1 0 –0,6
